1147 Búbánat 2015-06-05 11:34:39 [Válasz erre: 1146 Búbánat 2015-06-05 11:32:06]
Helyesbítek: - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás)
Helyesbítek: - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás)
1146 Búbánat 2015-06-05 11:32:06
A magyar (és nemzetközi) operett két klasszikusából hangzottak el részletek a Dankó Rádió délelőtti, szokásos operettműsorában: I. Lehár: A víg özvegy A rádió három, más-más felvételéről hallhattunk egy-egy részletet Oszvald Marika (Grisette-dal); Németh Marika (Bevezetés és Vilja-dal); Házy Erzsébet és Udvardy Tibor (Kettős: „Bamba, bamba gyászvitéz”) énekével. II. Kálmán: Csárdáskirálynő – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00 (Megjegyzem, a kereskedelmi forgalomban kapható Hungaroton-CD csak az operett keresztmetszetét tartalmazza mintegy 70 percben). A dalszövegeket fordította: Gábor Andor, a prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső. Rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendezte: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában Szereposztás: Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás) A Túl az Óperencián című adás végén még Lehár Ferenc Cigányszerelméből a nagy keringő dallamai csendültek fel: a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli. A műsor vendége ezen a héten továbbra is HORVÁTH MARGIT, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A magyar (és nemzetközi) operett két klasszikusából hangzottak el részletek a Dankó Rádió délelőtti, szokásos operettműsorában: I. Lehár: A víg özvegy A rádió három, más-más felvételéről hallhattunk egy-egy részletet Oszvald Marika (Grisette-dal); Németh Marika (Bevezetés és Vilja-dal); Házy Erzsébet és Udvardy Tibor (Kettős: „Bamba, bamba gyászvitéz”) énekével. II. Kálmán: Csárdáskirálynő – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00 (Megjegyzem, a kereskedelmi forgalomban kapható Hungaroton-CD csak az operett keresztmetszetét tartalmazza mintegy 70 percben). A dalszövegeket fordította: Gábor Andor, a prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső. Rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendezte: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában Szereposztás: Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László - Az I. felvonás fináléja; ének és próza (Házy Erzsébet, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Ferencz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – vezényel: Bródy Tamás) A Túl az Óperencián című adás végén még Lehár Ferenc Cigányszerelméből a nagy keringő dallamai csendültek fel: a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli. A műsor vendége ezen a héten továbbra is HORVÁTH MARGIT, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1145 Búbánat 2015-06-02 13:42:51
A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott operettműsorból kiemelem Jacobi és Lehár egy-egy operettjéből hallott részleteket, mégpedig a Magyar Rádió illetve a Magyar Hanglemezgyár immár „klasszikussá” nemesedett felvételeit: I. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György - Sybill levele, Sybill és Petrov szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert): Sybill: Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek, jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt. Kövesse példám, szép vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendelé! Ha fáj is kissé, Petrovom, ne féljen, azért a szívem nem szakad belé! Ma érkeztünk, és máris írok, látja, a szállodánk elég finom, És hull a hó, s a hópehely hullása közben magáról elgondolkozom... Szerelmünk, mint virág a hófúvatban elhervadt máris, mielőtt kinyílt... Szorítsa meg kezem, így gondolatban, és kérem, hogy feledje el Sybillt! Petrov: Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, Esküvőre lépünk... Sybill: Hangod hallom, arcod látom, Mégis, mégis álom, csak álom! Petrov: Ez csak álom! Együtt: Én édes szép szerelmesem, jöjj vélem engedelmesen, Szép lesz majd az élet, én szerelmesem! - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja Az operett több stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek: a.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00 A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Angela Didier– Sándor Judit René – Udvardy Tibor Sir Basil – Melis György Juliette Vermont – Zentay Anna Armand Brissard – Palcsó Sándor - René belépője (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara): „Farsang van, íme áll itt a bál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! Ő az úr hát nálunk!… /- Szép igazán, barátaim ….ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt! / Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas, a szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más! / Csak hírét hagyta a pénz helyet az új dinasztiának, utóda címeres fittyet hányt a tisztelt úri háznak. A grófi rang, csak nagy szavak, bár ez töltötte el volna S megmaradt volna némi pénz a derék utókornak! Ó pompás egy méltóság a luxemburgi grófság, de élni véle oly nehéz, ha nem jár hozzá semmi pénz! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári,... „ b.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel Keresztmetszet, 1964 Vezényel: Breitner Tamás Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Zenei rendező: Székely Andor Szereposztás: Angele Didier – Petress Zsuzsa Fleury – Honthy Hanna Juliette Vermont – Zentay Anna René – Baksay Árpád Basil – Feleki Kamill Armand Brissar – Rátonyi Róbert - Juliette és Armand kettőse /Bohém-kettős/, I. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert): „- Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…” - Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) „ - Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!” - Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet.” A darab szövegkönyvét és a verseket átdolgozta Békeffy István és Kellér Dezső – ez a változat az Operettszínház 1952-es új bemutatójára készült, benne új szereplővel: Honthy Hanna lett Fleury, - Fleury belépője /az eredetiben Kokozov grófnő III. felvonásbeli kupléja/ (Tiboldi Mária valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Kaposi Gergely. „Mennyi ember és micsoda zaj, tolongás, egyáltalán, mi van az utcán!? /- Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…” (Január 28-án, ebből a két operettből szinte ugyanezek a dalok, ugyanezen előadókkal, már szerepeltek a rádió műsorán; nem lehet elégszer ismételni…) A Túl az Óperencián című adás ismétlése ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszain és az interneten is meghallgatható (www.dankoradio.hu oldalon is).
A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott operettműsorból kiemelem Jacobi és Lehár egy-egy operettjéből hallott részleteket, mégpedig a Magyar Rádió illetve a Magyar Hanglemezgyár immár „klasszikussá” nemesedett felvételeit: I. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György - Sybill levele, Sybill és Petrov szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert): Sybill: Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek, jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt. Kövesse példám, szép vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendelé! Ha fáj is kissé, Petrovom, ne féljen, azért a szívem nem szakad belé! Ma érkeztünk, és máris írok, látja, a szállodánk elég finom, És hull a hó, s a hópehely hullása közben magáról elgondolkozom... Szerelmünk, mint virág a hófúvatban elhervadt máris, mielőtt kinyílt... Szorítsa meg kezem, így gondolatban, és kérem, hogy feledje el Sybillt! Petrov: Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, Esküvőre lépünk... Sybill: Hangod hallom, arcod látom, Mégis, mégis álom, csak álom! Petrov: Ez csak álom! Együtt: Én édes szép szerelmesem, jöjj vélem engedelmesen, Szép lesz majd az élet, én szerelmesem! - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...” II. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja Az operett több stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek: a.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00 A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Angela Didier– Sándor Judit René – Udvardy Tibor Sir Basil – Melis György Juliette Vermont – Zentay Anna Armand Brissard – Palcsó Sándor - René belépője (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara): „Farsang van, íme áll itt a bál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! Ő az úr hát nálunk!… /- Szép igazán, barátaim ….ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt! / Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas, a szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más! / Csak hírét hagyta a pénz helyet az új dinasztiának, utóda címeres fittyet hányt a tisztelt úri háznak. A grófi rang, csak nagy szavak, bár ez töltötte el volna S megmaradt volna némi pénz a derék utókornak! Ó pompás egy méltóság a luxemburgi grófság, de élni véle oly nehéz, ha nem jár hozzá semmi pénz! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári,... „ b.) Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel Keresztmetszet, 1964 Vezényel: Breitner Tamás Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Zenei rendező: Székely Andor Szereposztás: Angele Didier – Petress Zsuzsa Fleury – Honthy Hanna Juliette Vermont – Zentay Anna René – Baksay Árpád Basil – Feleki Kamill Armand Brissar – Rátonyi Róbert - Juliette és Armand kettőse /Bohém-kettős/, I. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert): „- Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…” - Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert) „ - Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!” - Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet.” A darab szövegkönyvét és a verseket átdolgozta Békeffy István és Kellér Dezső – ez a változat az Operettszínház 1952-es új bemutatójára készült, benne új szereplővel: Honthy Hanna lett Fleury, - Fleury belépője /az eredetiben Kokozov grófnő III. felvonásbeli kupléja/ (Tiboldi Mária valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Kaposi Gergely. „Mennyi ember és micsoda zaj, tolongás, egyáltalán, mi van az utcán!? /- Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…” (Január 28-án, ebből a két operettből szinte ugyanezek a dalok, ugyanezen előadókkal, már szerepeltek a rádió műsorán; nem lehet elégszer ismételni…) A Túl az Óperencián című adás ismétlése ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszain és az interneten is meghallgatható (www.dankoradio.hu oldalon is).
1144 Búbánat 2015-05-29 10:23:06
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg Huszka Jenő Erzsébet című művéből; arról az új rádiófelvételről, amelyen a zeneszerző összes operettjéből, daljátékából részleteket vettek fel az elmúlt év végén és először a múlt hónapban került adásba. A ma elhangzott részletekben Kalocsai Zsuzsát, Balczó Pétert (Petőfi megzenésített verse: Szeptember végén), Nagy Ibolyát (a szoprán énekesnő egyben a rádió szerkesztő-műsorvezetője), Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét hallhattuk énekelni, az MR Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. A Túl az Óperencián című műsorban Kerekes János Állami áruházának rádiófelvételéről is elhangzottak dalok Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Melis György és Mindszenty Ödön énekével. Ma is Pazeller Frigyes zeneszerző, komponista, karmester a vendég a stúdióban, akivel Nagy Ibolya beszélget nagyapjáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című darab komponistájáról. Ismétlés 18 órától a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg Huszka Jenő Erzsébet című művéből; arról az új rádiófelvételről, amelyen a zeneszerző összes operettjéből, daljátékából részleteket vettek fel az elmúlt év végén és először a múlt hónapban került adásba. A ma elhangzott részletekben Kalocsai Zsuzsát, Balczó Pétert (Petőfi megzenésített verse: Szeptember végén), Nagy Ibolyát (a szoprán énekesnő egyben a rádió szerkesztő-műsorvezetője), Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét hallhattuk énekelni, az MR Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. A Túl az Óperencián című műsorban Kerekes János Állami áruházának rádiófelvételéről is elhangzottak dalok Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Melis György és Mindszenty Ödön énekével. Ma is Pazeller Frigyes zeneszerző, komponista, karmester a vendég a stúdióban, akivel Nagy Ibolya beszélget nagyapjáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című darab komponistájáról. Ismétlés 18 órától a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes elérhetőségeken.
1143 Búbánat 2015-05-27 16:38:32
A bécsi operett aranykorát (Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Zeller) követte az „ezüstkor”: az operett a másodvirágzását élte, és Ziehrer, Heuberger, Berté, Stolz, Eysler, Benatzky, a cseh származású de már Bécsben alkotó Oscar Nedbal mellett a két legismertebb és legkedveltebb operettkomponista – a mi magyarjaink (a kiemelkedő Lehár és Kálmán) mellett - Oscar Straus és Leo Fall voltak e korszak „klasszikus” reprezentánsai. A Dankó Rádió mai operettműsorában most ez utóbbi két szerző egy-egy világsikerű operettjének (a bemutatóik is egész közel voltak egymáshoz) részletei szólaltak meg: Oscar Straus: Legénybúcsú (bemutatója Bécsben volt 1914-ben) A Magyar Rádió rendkívül gazdag zenei hangarchívuma két magyar nyelvű felvételét is őrzi ennek az operettnek. Mindegyikből került bejátszásra részlet a délelőtti adásban: - Stella belépője (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás. – 1962-es felvételről) „- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül… Nem csábít engem sok kaland vagy utazási láz… Egy ábránd tart fogva igazán, csak hallomásból ismerem, s még bevallani sem merem. /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem! /- Mit érdekel a tánc, a flört s az úgynevezett társaság! Nem ád nekem igaz gyönyört az ifjúság! Jobb elfeledni azt a kört, amelyben élek én. Mely pompa és fény mely körbevesz, az mind csak talmi fény! Ott boldog nem bódít, s nem szívből fakad ott a csók, s a jókedv ottan mind hamis, és éretlen a tréfa is! /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól, hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne ám nekem! Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!" Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00 Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Dalszöveg: Gábor Andor Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereplők: Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre ¬- Hans dala, I.. felv. (Simándy József) „Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet. …. Egy lány …ki magáról minden cicomát levesz! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy leány ki hozzám illenék!? / - Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled! /- Más szőke fejeket imádtam, vagy szaladtam barnák után. De más az, ami engem bánt ….Gyönyörű nők szívesen vették, ha néki suttogott ajkam, de szívem ezt nem üdítették, a szívemnek egy vágya van! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy lány ki hozzám illenék!? /- Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” - A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar) „- Én, én, én, hogy ki vagyok? Alig tudom…Ó, jaj, jön a báró most…/ - Mondd, Lőrinc mi a baj? Tán miattad van ez a tarka zsivaj? /-- Báró úr, pardon, most már bevallhatom, hogy rosszul végződött az inkognitóm! / - Kinyögted tehát! Való igaz! Nem báró áll itt! De a másik meg az!.../ - Valóban igaz, bár nem kellemes! Báró se vagyok, se úr, se nemes! Kocsis vagyok én! …Az én nevem: Lőrinc és semmi egyéb!... /- Ne búsulj, Lőrinc…./- Van úgy néha, hogy kéjes az álom, olyan szép hogy nem való! Felébredek, és nem találom. És egy másik nem is volna jó!....../- Ez kell, szívem, ez kell! Ezzel csitítlak el. Már tudom, már tudom, ez kellene még, mivel nem akadt utamba még. E lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! Így csók közben mindent de mindent feled! Itt vagy Te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” Leo Fall: Sztambul rózsája (Bemutatója Bécsben volt, 1916-ban) - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház) „ -Egy a vágyam, egy csak egy…./ - Mondd azt, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit mondj: Bocikám, Bocikám, Bocikám! /- Kár minden szó, Bocikám! Nem lesz az jó, Bocikám! /- De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!.../- Én te hozzád hű leszek! Három rossz filmet veszek. Villa-autó, minden jó, mégis lesz vagy négy kiló. / - Csak hogy én ezt nem hiszem. /- De én megesküszöm! Csak mondd, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit kérj: Bocikám, Bocikám, Bocikám, Bocikám! / - Kár minden szó, Bocikám! Jobb lesz egy csók, Bocikám! / De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!” Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 - Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) A rádió többször ismételte a felvételt, így a Kossuth Rádióban 1973. május 5., 19.30-kor ; Petőfi, 1982. április 17., 14:35; Kossuth, 1989. március 26. , 20:35 időpontokban is elhangzott ez az operett. (Ahmed dalát a rádióban külön is felvette Réti Józseffel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János) - Ahmed dala (Ilosfalvy Róbert) „Ezt mondják mindenütt a nagyvilágban, örök szép lányok, nagyon sokat szeret. Egy férfi fogva tart tíz nőt, vidáman. Lehet, hogy így volt, lehet, meglehet. Ma már e tények, a múlt regények: egy nő s egy férfi jobb arány! Ma már a férfiak egy nőnek élnek, s így össze nem török én sem, talán. / - Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör! /- És ha a fátum nagy rendeltetése azt mondja: egy nő vár csupán! Csak azt kívánom, szívem értsed, Vidáman élünk, akár az égben élnek a bájos angyalok. Ilyen nőt várom én, míg el nem érem, örökké rája gondolok! /- Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív s ezer gyönyör! - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) „ - Rám nem nézett még soha férfinép…/- Lányka, lányka, szörnyűség, mert az kellett volna itt, csókra illeszd hát a szád! Hallod édes, hallod, hát! Megtanítlak, meg ’bíz én! /- Kezdjük, szép legény! Szörnyű nagy kíváncsiság! Drága, földim, kezdjük, hát…/ --- Megszólítom könnyedén, s a szemébe nézek én. Annyit mondok, drága kincs, madaracskám, rám tekints! Szomjas számra csókolj, hiszen ennél szebb úgy sincs! Ó, Midili, Midili, Midili, csókold hát a szám, Midili, Midili, Midili, ugye hogy jó, cicám! /- Flórián, a bajszod jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én! /- Jaj de, jaj de jó a csók! /- Érted ám a csíziót! /…Fontos itt a szorgalom. Lesz is arra alkalom. Ám a leckét, nem vitás, én adom csak, senki más! Csókos szemre azt fitogtatom, déli csókkal, esti csókkal várlak, angyalom…/- Jobb aspiránst nem találsz nálam, mondhatom neked. Nálam mindig lesz rá mód, hogy újrakezdheted../- No,de Midili, Midili, Midili, fő az, hogy ne félj! És Midili, Midili, Midili, így te beszélj! /- /- Flórián, a bajszod, jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már mondhatom, csak érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!” - Jelenet és együttes (No.3.) (Koltay Valéria, László Margit és az MRT Énekkarának Nőikara) „ …A bálteremben áll a bál… De ha nem jő, de ha nem jő! S marad minden úgy, mint rég! Ide nem jő, ide nem jő,s marad minden, minden, minden úgy mint rég!” Ezt a műsort 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
A bécsi operett aranykorát (Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Zeller) követte az „ezüstkor”: az operett a másodvirágzását élte, és Ziehrer, Heuberger, Berté, Stolz, Eysler, Benatzky, a cseh származású de már Bécsben alkotó Oscar Nedbal mellett a két legismertebb és legkedveltebb operettkomponista – a mi magyarjaink (a kiemelkedő Lehár és Kálmán) mellett - Oscar Straus és Leo Fall voltak e korszak „klasszikus” reprezentánsai. A Dankó Rádió mai operettműsorában most ez utóbbi két szerző egy-egy világsikerű operettjének (a bemutatóik is egész közel voltak egymáshoz) részletei szólaltak meg: Oscar Straus: Legénybúcsú (bemutatója Bécsben volt 1914-ben) A Magyar Rádió rendkívül gazdag zenei hangarchívuma két magyar nyelvű felvételét is őrzi ennek az operettnek. Mindegyikből került bejátszásra részlet a délelőtti adásban: - Stella belépője (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás. – 1962-es felvételről) „- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül… Nem csábít engem sok kaland vagy utazási láz… Egy ábránd tart fogva igazán, csak hallomásból ismerem, s még bevallani sem merem. /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem! /- Mit érdekel a tánc, a flört s az úgynevezett társaság! Nem ád nekem igaz gyönyört az ifjúság! Jobb elfeledni azt a kört, amelyben élek én. Mely pompa és fény mely körbevesz, az mind csak talmi fény! Ott boldog nem bódít, s nem szívből fakad ott a csók, s a jókedv ottan mind hamis, és éretlen a tréfa is! /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól, hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne ám nekem! Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!" Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00 Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Dalszöveg: Gábor Andor Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereplők: Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre ¬- Hans dala, I.. felv. (Simándy József) „Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet. …. Egy lány …ki magáról minden cicomát levesz! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy leány ki hozzám illenék!? / - Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled! /- Más szőke fejeket imádtam, vagy szaladtam barnák után. De más az, ami engem bánt ….Gyönyörű nők szívesen vették, ha néki suttogott ajkam, de szívem ezt nem üdítették, a szívemnek egy vágya van! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy lány ki hozzám illenék!? /- Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” - A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar) „- Én, én, én, hogy ki vagyok? Alig tudom…Ó, jaj, jön a báró most…/ - Mondd, Lőrinc mi a baj? Tán miattad van ez a tarka zsivaj? /-- Báró úr, pardon, most már bevallhatom, hogy rosszul végződött az inkognitóm! / - Kinyögted tehát! Való igaz! Nem báró áll itt! De a másik meg az!.../ - Valóban igaz, bár nem kellemes! Báró se vagyok, se úr, se nemes! Kocsis vagyok én! …Az én nevem: Lőrinc és semmi egyéb!... /- Ne búsulj, Lőrinc…./- Van úgy néha, hogy kéjes az álom, olyan szép hogy nem való! Felébredek, és nem találom. És egy másik nem is volna jó!....../- Ez kell, szívem, ez kell! Ezzel csitítlak el. Már tudom, már tudom, ez kellene még, mivel nem akadt utamba még. E lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! Így csók közben mindent de mindent feled! Itt vagy Te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!” Leo Fall: Sztambul rózsája (Bemutatója Bécsben volt, 1916-ban) - Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház) „ -Egy a vágyam, egy csak egy…./ - Mondd azt, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit mondj: Bocikám, Bocikám, Bocikám! /- Kár minden szó, Bocikám! Nem lesz az jó, Bocikám! /- De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!.../- Én te hozzád hű leszek! Három rossz filmet veszek. Villa-autó, minden jó, mégis lesz vagy négy kiló. / - Csak hogy én ezt nem hiszem. /- De én megesküszöm! Csak mondd, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit kérj: Bocikám, Bocikám, Bocikám, Bocikám! / - Kár minden szó, Bocikám! Jobb lesz egy csók, Bocikám! / De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!” Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 - Szövegét Brammer és Grünwald írta Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) A rádió többször ismételte a felvételt, így a Kossuth Rádióban 1973. május 5., 19.30-kor ; Petőfi, 1982. április 17., 14:35; Kossuth, 1989. március 26. , 20:35 időpontokban is elhangzott ez az operett. (Ahmed dalát a rádióban külön is felvette Réti Józseffel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János) - Ahmed dala (Ilosfalvy Róbert) „Ezt mondják mindenütt a nagyvilágban, örök szép lányok, nagyon sokat szeret. Egy férfi fogva tart tíz nőt, vidáman. Lehet, hogy így volt, lehet, meglehet. Ma már e tények, a múlt regények: egy nő s egy férfi jobb arány! Ma már a férfiak egy nőnek élnek, s így össze nem török én sem, talán. / - Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör! /- És ha a fátum nagy rendeltetése azt mondja: egy nő vár csupán! Csak azt kívánom, szívem értsed, Vidáman élünk, akár az égben élnek a bájos angyalok. Ilyen nőt várom én, míg el nem érem, örökké rája gondolok! /- Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív s ezer gyönyör! - Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád) „ - Rám nem nézett még soha férfinép…/- Lányka, lányka, szörnyűség, mert az kellett volna itt, csókra illeszd hát a szád! Hallod édes, hallod, hát! Megtanítlak, meg ’bíz én! /- Kezdjük, szép legény! Szörnyű nagy kíváncsiság! Drága, földim, kezdjük, hát…/ --- Megszólítom könnyedén, s a szemébe nézek én. Annyit mondok, drága kincs, madaracskám, rám tekints! Szomjas számra csókolj, hiszen ennél szebb úgy sincs! Ó, Midili, Midili, Midili, csókold hát a szám, Midili, Midili, Midili, ugye hogy jó, cicám! /- Flórián, a bajszod jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én! /- Jaj de, jaj de jó a csók! /- Érted ám a csíziót! /…Fontos itt a szorgalom. Lesz is arra alkalom. Ám a leckét, nem vitás, én adom csak, senki más! Csókos szemre azt fitogtatom, déli csókkal, esti csókkal várlak, angyalom…/- Jobb aspiránst nem találsz nálam, mondhatom neked. Nálam mindig lesz rá mód, hogy újrakezdheted../- No,de Midili, Midili, Midili, fő az, hogy ne félj! És Midili, Midili, Midili, így te beszélj! /- /- Flórián, a bajszod, jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már mondhatom, csak érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!” - Jelenet és együttes (No.3.) (Koltay Valéria, László Margit és az MRT Énekkarának Nőikara) „ …A bálteremben áll a bál… De ha nem jő, de ha nem jő! S marad minden úgy, mint rég! Ide nem jő, ide nem jő,s marad minden, minden, minden úgy mint rég!” Ezt a műsort 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
1142 Búbánat 2015-05-26 19:14:56 [Válasz erre: 1141 Búbánat 2015-05-26 19:01:05]
(Ez a link és az idézett írás a lap 2008. június 10-i számából való. Hét évvel ezelőtti beszélgetést tartalmaz.)
(Ez a link és az idézett írás a lap 2008. június 10-i számából való. Hét évvel ezelőtti beszélgetést tartalmaz.)
1141 Búbánat 2015-05-26 19:01:05 [Válasz erre: 1137 Búbánat 2015-05-25 12:08:56]
Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió mikrofonja előtt Pazeller Frigyes zongoraművész-zeneszerző emlékezik nagyapjára; mesél érdekes történeteket Pazeller Jakabról, ugyancsak zongoraművész-zeneszerzőről, egyebek közt a híres „Herkulesfürdői emlék”- keringő komponistájáról. Nem is tudtam, hogy maga Millöcker is felfigyelt az ifjú zenei tehetségre: Baden-baden egy kávéházban – ahol Ziehrer is megfordult – sok hasznos tanáccsal látta el, segítve őt a zenei pályán való előmenetelben. Az alábbi cikkre a [url] http://jozsefvaros.hu/feltolt/jozsefvaros_ujsag_2008-11.pdf; Józsefváros.hu [/url] oldalán találtam rá. "TÖRTÉNELEM" „Máig érvényes dallamok” "Pazeller Jakab, a K.u.K. idők híres katona karmestere 1869-ben született. Kétszáznál több indulót, nyitányt, keringőt komponált, legtöbbjét máig játsszák a magyarországi katonazenekarok. Leánya, Pazeller Mária a Józsefvárosban él, itt született, itt járt iskolába, itt diplomázott, és negyven éven át a kerületben tanított. Nyugdíjazása után napjainkig német nyelvvizsgára készítette fel a hozzá járókat. Járókerettel fogad, hiszen kilencvennégy éves korban elcsúszni, minimum hathetes totyogást jelent. – Kilencvennégy éve vagyok józsefvárosi. Orvos-feleségként tanítottam, öt gyereket neveltünk fel. Mind diplomás! - kezdi élete regényét Pazeller Mária. Dr. Krajcsik József, a férjem, éppen harmincegy éve hagyott itt, azóta élek özvegyen. - Aztán elmondja, hogy a gyerekek között van vegyész, zenekutató-muzsikus, van egy iskolaigazgató Kóspallagon és kántor Zebegényben. Betegségében gépészmérnök fia, József látja el, aki a többi gyerek nevében és helyett veszi körül szeretettel, gondoskodással. Az öt gyerek közül négy a Krajcsik vezetéknévre hallgat, Frigyes, nagyapja iránti tiszteletből felvette a Pazeller nevet, s mint zenetudós és muzsikus a Pazeller életmű összegyűjtésére és rendszerzésére tette fel az életét. – Hogyan telik egy-egy napja? - kérdezem Pazeller Máriát, a híres zeneszerző lányát. Elmondja, hogy újraolvassa gyerekkora nagy könyvélményeit, s naponta újabbakkal ismerkedik a mai irodalom alkotásai közül. Valamelyik rádióadón délelőttönként irodalmi vetélkedőt hallgat, s megsértődik, ha nem õ a nyertes. Mindenről tud, minden érdekli. Még nem felejtette el a combnyaktörés kellemetlenségeit, de naponta megteszi rituális sétáját a József körúton a Kristály cukrászdáig, ahol Wienercaffét iszik csekélyke tejszínhabbal, mint ifjú éveiben Bécsben, vagy Baden-Badenban és később a korabeli József körúton. Többször elsétál a Pál utca 6. számú házhoz, ahol emléktábla jelzi, hogy édesapja, Pazeller Jakab több mint negyven évig ott élt és alkotott. Pazeller Mária az utolsó atomjáig pedagógus; néhány hét múlva újra német nyelvleckéket ad, mert a tanítványai már türelmetlenek. Állítja, hogy negyedik emeleti ablakából négy toronydarura lát, hiszen a Corvin sétány kődobásnyira épül a lakásától, melyben hatvan éve lakik. Meg szeretné érni, hogy ott is kiülhessen egy kávézó teraszára, s esetleg egy Wurlitzerből a Herkulesfürdői emlék hangjait hallhassa. /H.I./”
Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió mikrofonja előtt Pazeller Frigyes zongoraművész-zeneszerző emlékezik nagyapjára; mesél érdekes történeteket Pazeller Jakabról, ugyancsak zongoraművész-zeneszerzőről, egyebek közt a híres „Herkulesfürdői emlék”- keringő komponistájáról. Nem is tudtam, hogy maga Millöcker is felfigyelt az ifjú zenei tehetségre: Baden-baden egy kávéházban – ahol Ziehrer is megfordult – sok hasznos tanáccsal látta el, segítve őt a zenei pályán való előmenetelben. Az alábbi cikkre a [url] http://jozsefvaros.hu/feltolt/jozsefvaros_ujsag_2008-11.pdf; Józsefváros.hu [/url] oldalán találtam rá. "TÖRTÉNELEM" „Máig érvényes dallamok” "Pazeller Jakab, a K.u.K. idők híres katona karmestere 1869-ben született. Kétszáznál több indulót, nyitányt, keringőt komponált, legtöbbjét máig játsszák a magyarországi katonazenekarok. Leánya, Pazeller Mária a Józsefvárosban él, itt született, itt járt iskolába, itt diplomázott, és negyven éven át a kerületben tanított. Nyugdíjazása után napjainkig német nyelvvizsgára készítette fel a hozzá járókat. Járókerettel fogad, hiszen kilencvennégy éves korban elcsúszni, minimum hathetes totyogást jelent. – Kilencvennégy éve vagyok józsefvárosi. Orvos-feleségként tanítottam, öt gyereket neveltünk fel. Mind diplomás! - kezdi élete regényét Pazeller Mária. Dr. Krajcsik József, a férjem, éppen harmincegy éve hagyott itt, azóta élek özvegyen. - Aztán elmondja, hogy a gyerekek között van vegyész, zenekutató-muzsikus, van egy iskolaigazgató Kóspallagon és kántor Zebegényben. Betegségében gépészmérnök fia, József látja el, aki a többi gyerek nevében és helyett veszi körül szeretettel, gondoskodással. Az öt gyerek közül négy a Krajcsik vezetéknévre hallgat, Frigyes, nagyapja iránti tiszteletből felvette a Pazeller nevet, s mint zenetudós és muzsikus a Pazeller életmű összegyűjtésére és rendszerzésére tette fel az életét. – Hogyan telik egy-egy napja? - kérdezem Pazeller Máriát, a híres zeneszerző lányát. Elmondja, hogy újraolvassa gyerekkora nagy könyvélményeit, s naponta újabbakkal ismerkedik a mai irodalom alkotásai közül. Valamelyik rádióadón délelőttönként irodalmi vetélkedőt hallgat, s megsértődik, ha nem õ a nyertes. Mindenről tud, minden érdekli. Még nem felejtette el a combnyaktörés kellemetlenségeit, de naponta megteszi rituális sétáját a József körúton a Kristály cukrászdáig, ahol Wienercaffét iszik csekélyke tejszínhabbal, mint ifjú éveiben Bécsben, vagy Baden-Badenban és később a korabeli József körúton. Többször elsétál a Pál utca 6. számú házhoz, ahol emléktábla jelzi, hogy édesapja, Pazeller Jakab több mint negyven évig ott élt és alkotott. Pazeller Mária az utolsó atomjáig pedagógus; néhány hét múlva újra német nyelvleckéket ad, mert a tanítványai már türelmetlenek. Állítja, hogy negyedik emeleti ablakából négy toronydarura lát, hiszen a Corvin sétány kődobásnyira épül a lakásától, melyben hatvan éve lakik. Meg szeretné érni, hogy ott is kiülhessen egy kávézó teraszára, s esetleg egy Wurlitzerből a Herkulesfürdői emlék hangjait hallhassa. /H.I./”
1139 Búbánat 2015-05-26 18:15:51 [Válasz erre: 1138 Búbánat 2015-05-26 17:57:22]
A Dankó Rádió mai operettműsorának második részében Millcöker A koldusdiák című operettjének a részleteit halljuk – négy különböző rádiófelvételről: Karl Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György A verseket Blum Tamás fordította Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Békés András Szereposztás: Szymon Rimanowsky – Palcsó Sándor Jan Janiczky – Bende Zsolt Nowalska grófnő – Neményi Lili Laura – Vámos Ágnes Bronislawa – Svéd Nóra Bogumil gróf – Maleczky Oszkár Ollendorf ezredes – Palócz László Őrnagy – Pálffy Endre Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor Ulászló – Verdes Tamás Porkoláb – Göndöcs József Pifke – Almási József Pufka – Gál János Kocsmáros – Balázs István Herold – Harkányi Ödön Erről a teljes rádiófelvételről három részlet csendül fel: - Bevezető jelenet: asszonyok és a porkoláb dala (No.1) (Göndöcs József, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „- Elvették tőlünk jegyeseink… csak néhány percre engedje meg…./- Micsoda lárma van itt kint! Legyetek csendbe lelkeim! Aki zajong, aki üvölt, az néhány napot itt benntölt! /- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./- Ne sírjatok, ti ostobák, nincs még egy ilyen porkoláb! Megértem én a hölgyeket, megszánom én a könnyeket, csak sajnos nem segíthetek, mert nem szabad, mert nem lehet. De hogyha szépen kéritek, még megenyhülhetek…/- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./ - Bár arcom roppant szigorú, azért a szívem még sincs jégből. Hadd jöjjenek a lázadók, a tizenegyből meg a négyből! /- Jóságos porkoláb!.../- Szót se halljak itt! /- Jóságos porkoláb!.../ - Csend legyen! A dolgokról, mit hoztatok, csínálok lajstromot! Mi kétesnek tarttatik, hálásan, hálásan elkonfiskáltatik. /- Hálásan, hálásan elkonfiskáltatik../- Gyerünk, mutasd! Mit hoztatok? --- Két üveg bort. Egy kicsit sok. Ennyit nem hagyhatok! Ez tejszínhab! … agyonra fájni fog. Ezt köszönettel elveszem s a lajstromomba felveszem. /- Ezt köszönettel elvesszük s a lajstromomba felvesszük----„ - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! … semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. Hát semmit nem veszünk! Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó! /- A rang, a méltóság az első, a pénz az másodrendű csak! Egy grófi lány ha egyszer felnő, akarja, illek mindent kap. – A mama ezt akar, a mama azt akar - Eszembe jut még reggeli se volt. - Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok! /- Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető… /- Ez nem kevés komiszkodás, szemfényvesztés, szemforgatás; - irigység és kapzsiság, erőszakoskodás és durvaság. – ezzel van teli a világ! Ezzel van a teli világ!...- /A mosolyodat őrizd meg és nem lesz baj!” A Rádió a nyolcvanas években új felvételt készített A koldusdiákból: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás és a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás Erről a felvételről egy részlet hangzik fel: - Laura és Simon kettőse, II. felv. No.10. (Kalmár Magda és Molnár András): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?! /- Bánat nyomja lelkemet, mi történt? Most mit tegyek? / - Könnyebb lenne mindenképp, ha nem lenne ilyen szép! Ha nem lenne ilyen szép. / - Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek?..../- Hadd, kérjek Tőled valamit! /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! /- Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg, hogyha a birtokaim régen tönkrementek, hogyha gazembernek vagyok csak címeres, hogyha a származásom épphogy nem nemes! Hogyha nem illett meg az ősnemesi kard, hogyha az úri élet három napig tart?! Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Még kérded ezt? Ó, szívem Tiéd! …/ - A szegénység - már megesett – hogy tönkretett szerelmeket! / - Nem. Szívem Tiéd! …/ - Rád hallgatok. Boldog vagyok…./ - Hadd, kérjek Tőled valamit /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! / - És hogyha mind az nem enyém, amit szereztem…--- És hogyha nincs se inasom, se palotám?--- Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Miért kérded ezt? Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, ha a szíved az enyém! / - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…./ - Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, csak a szíved legyen nekem az enyém!” Egy újabb rádiós felvételről csendül fel: - Ollendorf belépője. I. felv. (No.2) (Melis György, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! /- Milyen büszke volt a dáma! Milyen gőgös, milyen vad! Pedig minden ember látta, hogy én jót akartam csak! Hogyha máskor inzultáltak, kardom elégtételt kért, vívtam harminc győztes párbajt…. Most az egyszer nem tudtam, mitévő legyek? Mégse hívhatok ki duellóra ifjú hölgyeket?! /- Ó! Férfiszívem sutba dobva, majdnem könnyeztem én álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, hófehér hattyú vállát csókoltam én! Csattant már a legyező! Azzal vágott képen ő! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! (Ollendorf belépőjét Palócz Lászlón, Póka Balázson Melis Györgyön kívül énekelte még Radnay György, Miller Lajos és Gáti István is.) Még egy dalt hallhatunk A koldusdiákból, amit az ötvenes évek végén vettek fel a rádió stúdiójában: - Laura dala (Gencsy Sári és a Földényi Kórus, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Túl az Óperencián mai adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és a rádió internetes oldalán is: www.dankoradio.hu.
A Dankó Rádió mai operettműsorának második részében Millcöker A koldusdiák című operettjének a részleteit halljuk – négy különböző rádiófelvételről: Karl Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György A verseket Blum Tamás fordította Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Békés András Szereposztás: Szymon Rimanowsky – Palcsó Sándor Jan Janiczky – Bende Zsolt Nowalska grófnő – Neményi Lili Laura – Vámos Ágnes Bronislawa – Svéd Nóra Bogumil gróf – Maleczky Oszkár Ollendorf ezredes – Palócz László Őrnagy – Pálffy Endre Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor Ulászló – Verdes Tamás Porkoláb – Göndöcs József Pifke – Almási József Pufka – Gál János Kocsmáros – Balázs István Herold – Harkányi Ödön Erről a teljes rádiófelvételről három részlet csendül fel: - Bevezető jelenet: asszonyok és a porkoláb dala (No.1) (Göndöcs József, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „- Elvették tőlünk jegyeseink… csak néhány percre engedje meg…./- Micsoda lárma van itt kint! Legyetek csendbe lelkeim! Aki zajong, aki üvölt, az néhány napot itt benntölt! /- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./- Ne sírjatok, ti ostobák, nincs még egy ilyen porkoláb! Megértem én a hölgyeket, megszánom én a könnyeket, csak sajnos nem segíthetek, mert nem szabad, mert nem lehet. De hogyha szépen kéritek, még megenyhülhetek…/- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./ - Bár arcom roppant szigorú, azért a szívem még sincs jégből. Hadd jöjjenek a lázadók, a tizenegyből meg a négyből! /- Jóságos porkoláb!.../- Szót se halljak itt! /- Jóságos porkoláb!.../ - Csend legyen! A dolgokról, mit hoztatok, csínálok lajstromot! Mi kétesnek tarttatik, hálásan, hálásan elkonfiskáltatik. /- Hálásan, hálásan elkonfiskáltatik../- Gyerünk, mutasd! Mit hoztatok? --- Két üveg bort. Egy kicsit sok. Ennyit nem hagyhatok! Ez tejszínhab! … agyonra fájni fog. Ezt köszönettel elveszem s a lajstromomba felveszem. /- Ezt köszönettel elvesszük s a lajstromomba felvesszük----„ - Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra): „Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! … semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. Hát semmit nem veszünk! Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó! /- A rang, a méltóság az első, a pénz az másodrendű csak! Egy grófi lány ha egyszer felnő, akarja, illek mindent kap. – A mama ezt akar, a mama azt akar - Eszembe jut még reggeli se volt. - Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok! /- Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!” - Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara): „…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető… /- Ez nem kevés komiszkodás, szemfényvesztés, szemforgatás; - irigység és kapzsiság, erőszakoskodás és durvaság. – ezzel van teli a világ! Ezzel van a teli világ!...- /A mosolyodat őrizd meg és nem lesz baj!” A Rádió a nyolcvanas években új felvételt készített A koldusdiákból: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás és a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás Erről a felvételről egy részlet hangzik fel: - Laura és Simon kettőse, II. felv. No.10. (Kalmár Magda és Molnár András): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?! /- Bánat nyomja lelkemet, mi történt? Most mit tegyek? / - Könnyebb lenne mindenképp, ha nem lenne ilyen szép! Ha nem lenne ilyen szép. / - Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek?..../- Hadd, kérjek Tőled valamit! /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! /- Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg, hogyha a birtokaim régen tönkrementek, hogyha gazembernek vagyok csak címeres, hogyha a származásom épphogy nem nemes! Hogyha nem illett meg az ősnemesi kard, hogyha az úri élet három napig tart?! Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Még kérded ezt? Ó, szívem Tiéd! …/ - A szegénység - már megesett – hogy tönkretett szerelmeket! / - Nem. Szívem Tiéd! …/ - Rád hallgatok. Boldog vagyok…./ - Hadd, kérjek Tőled valamit /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! / - És hogyha mind az nem enyém, amit szereztem…--- És hogyha nincs se inasom, se palotám?--- Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Miért kérded ezt? Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, ha a szíved az enyém! / - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…./ - Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, csak a szíved legyen nekem az enyém!” Egy újabb rádiós felvételről csendül fel: - Ollendorf belépője. I. felv. (No.2) (Melis György, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás): „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! /- Milyen büszke volt a dáma! Milyen gőgös, milyen vad! Pedig minden ember látta, hogy én jót akartam csak! Hogyha máskor inzultáltak, kardom elégtételt kért, vívtam harminc győztes párbajt…. Most az egyszer nem tudtam, mitévő legyek? Mégse hívhatok ki duellóra ifjú hölgyeket?! /- Ó! Férfiszívem sutba dobva, majdnem könnyeztem én álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, hófehér hattyú vállát csókoltam én! Csattant már a legyező! Azzal vágott képen ő! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem! (Ollendorf belépőjét Palócz Lászlón, Póka Balázson Melis Györgyön kívül énekelte még Radnay György, Miller Lajos és Gáti István is.) Még egy dalt hallhatunk A koldusdiákból, amit az ötvenes évek végén vettek fel a rádió stúdiójában: - Laura dala (Gencsy Sári és a Földényi Kórus, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Túl az Óperencián mai adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és a rádió internetes oldalán is: www.dankoradio.hu.
1138 Búbánat 2015-05-26 17:57:22
Mindjárt kezdődik a délelőtti operettadás ismétlése a Dankó Rádióban. Huszka és Millöcker egy-egy operettjének a részleteit hallhatjuk megint a Magyar Rádió régi és újabb felvételei közül: Huszka Jenő: Aranyvirág Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Lehoczky Éva, Palócz László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Szekeres-kórus Vezényel: Vincze Ottó - Tarantella (Lehoczky Éva) - Barcarola (Szekeres Kórus) - Cake Walk (Lehoczky Éva és a Szekeres Kórus) - Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!..../- Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus) Még egy részlet szólal meg ebből a Huszka-operettből: Aranyvirág és Beppó kettőse (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar)
Mindjárt kezdődik a délelőtti operettadás ismétlése a Dankó Rádióban. Huszka és Millöcker egy-egy operettjének a részleteit hallhatjuk megint a Magyar Rádió régi és újabb felvételei közül: Huszka Jenő: Aranyvirág Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Petress Zsuzsa, Lehoczky Éva, Palócz László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Szekeres-kórus Vezényel: Vincze Ottó - Tarantella (Lehoczky Éva) - Barcarola (Szekeres Kórus) - Cake Walk (Lehoczky Éva és a Szekeres Kórus) - Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!..../- Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus) Még egy részlet szólal meg ebből a Huszka-operettből: Aranyvirág és Beppó kettőse (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar)
1137 Búbánat 2015-05-25 12:08:56
Ezen a héten a Németországban élő Pazeller Frigyes zongoraművész a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének. A műsorban kiemelt figyelmet kap a nagypapa-katonakarmester-zeneszerző [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/24/tul-az-operencian-pazeller-jakabbal-es-pazeller-frigyessel/; Pazeller Jakab munkássága [/url] - híres keringője, a Herkulesfürdői emlék is elhangzott a mai műsorban: a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte. Márkus Alfréd dalai mellett Huszka Jenő Bob hercegéből csendültek fel jól ismert melódiák Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Dancs Annamari és Clementis Tamás rádiófelvételeiről – egyben emlékezve Fedák Sárira, aki ebben a Huszka-műben aratta élete legelső nagy sikerét. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik Dankó Rádióban, amit az internetes oldalakon is meghallgathatunk.
Ezen a héten a Németországban élő Pazeller Frigyes zongoraművész a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének. A műsorban kiemelt figyelmet kap a nagypapa-katonakarmester-zeneszerző [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/24/tul-az-operencian-pazeller-jakabbal-es-pazeller-frigyessel/; Pazeller Jakab munkássága [/url] - híres keringője, a Herkulesfürdői emlék is elhangzott a mai műsorban: a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte. Márkus Alfréd dalai mellett Huszka Jenő Bob hercegéből csendültek fel jól ismert melódiák Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Dancs Annamari és Clementis Tamás rádiófelvételeiről – egyben emlékezve Fedák Sárira, aki ebben a Huszka-műben aratta élete legelső nagy sikerét. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik Dankó Rádióban, amit az internetes oldalakon is meghallgathatunk.
1136 smaragd 2015-05-24 13:01:15 [Válasz erre: 1135 Búbánat 2015-05-24 12:45:27]
Korondy György Sajnos átvettem a mai műsorba/facebook becsúszott hibát. "...a többi stimmel." Köszönöm a pontosítást és a részletezést is! A műsor jó volt!
Korondy György Sajnos átvettem a mai műsorba/facebook becsúszott hibát. "...a többi stimmel." Köszönöm a pontosítást és a részletezést is! A műsor jó volt!
1135 Búbánat 2015-05-24 12:45:27 [Válasz erre: 1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20]
Ehhez pontosításul még annyit teszek hozzá, hogy a Csárdáskirálynőből bejátszott részletben (Bóni és Feri dala: „A jányok, a jányok, a jányok angyalok..” ) a megnevezett előadók neve közül az egyik tévesen szerepel a rádió adattárában illetve a Dankó Rádió Facebook oldalán közzétett közreműködői felsorolásban: nem Gulyás Dénes a „párja” Korondy Györgynek, hanem Gáti István! Hozzáteszem, ez egy tenor és bariton hangra írt vidám kettős. Az elhangzott részlet egy élő koncertfelvételről való: a Csepeli Munkásotthonban 1979. december 3-án volt egy Kálmán Imre operett-est (Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István előadásában részleteket hallhattunk a Csárdáskirálynő mellett a Marica grófnőből, A bajadérból, a Tatárjárásból, A cigányprímásból), melyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre Breitner Tamás vezényletével, amit a rádió élőben sugárzott. 19.35 órától. A fellépő művészek között ott volt Gulyás Dénes, valóban, de ő csak a Marica grófnő részleteiben énekelt Kukely Júlia oldalán. Érdekesség, hogy Korondy György ezt megelőzően, 1968-ban, a Csárdáskirálynő teljes stúdiófelvételén még a tenor bonviván-szerepet, Edvint énekelte (Házy Erzsébet Szilviája oldalán, ahol Bóni grófot Rátonyi Róbert, Kerekes Ferkót Palócz László formálta meg).
Ehhez pontosításul még annyit teszek hozzá, hogy a Csárdáskirálynőből bejátszott részletben (Bóni és Feri dala: „A jányok, a jányok, a jányok angyalok..” ) a megnevezett előadók neve közül az egyik tévesen szerepel a rádió adattárában illetve a Dankó Rádió Facebook oldalán közzétett közreműködői felsorolásban: nem Gulyás Dénes a „párja” Korondy Györgynek, hanem Gáti István! Hozzáteszem, ez egy tenor és bariton hangra írt vidám kettős. Az elhangzott részlet egy élő koncertfelvételről való: a Csepeli Munkásotthonban 1979. december 3-án volt egy Kálmán Imre operett-est (Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István előadásában részleteket hallhattunk a Csárdáskirálynő mellett a Marica grófnőből, A bajadérból, a Tatárjárásból, A cigányprímásból), melyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre Breitner Tamás vezényletével, amit a rádió élőben sugárzott. 19.35 órától. A fellépő művészek között ott volt Gulyás Dénes, valóban, de ő csak a Marica grófnő részleteiben énekelt Kukely Júlia oldalán. Érdekesség, hogy Korondy György ezt megelőzően, 1968-ban, a Csárdáskirálynő teljes stúdiófelvételén még a tenor bonviván-szerepet, Edvint énekelte (Házy Erzsébet Szilviája oldalán, ahol Bóni grófot Rátonyi Róbert, Kerekes Ferkót Palócz László formálta meg).
1134 Búbánat 2015-05-24 11:11:35 [Válasz erre: 1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20]
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
1133 smaragd 2015-05-24 09:45:20
Még megy a műsor, de már most hangot adok tetszésemnek :-) Sass Sylvia drámai szopránja gyönyörűen szól Sylvia belépőjében, akárcsak Szaffi dalában. Nagy Ibolya bevezetője Strauss, Jókai és a Szaffi keletkezéséről is érdekes magyar vonatkozású anyag. Bóni és Feri dala, örökérvényű szövegével is nagyon tetszett Gulyás Dénes és Korondi György előadásában. Most Melis György énekel...! Nagyon szórakoztató vasárnapi program.
Még megy a műsor, de már most hangot adok tetszésemnek :-) Sass Sylvia drámai szopránja gyönyörűen szól Sylvia belépőjében, akárcsak Szaffi dalában. Nagy Ibolya bevezetője Strauss, Jókai és a Szaffi keletkezéséről is érdekes magyar vonatkozású anyag. Bóni és Feri dala, örökérvényű szövegével is nagyon tetszett Gulyás Dénes és Korondi György előadásában. Most Melis György énekel...! Nagyon szórakoztató vasárnapi program.
1132 Búbánat 2015-05-23 14:15:11
A Dankó Rádió ma délelőtti adásában, a Túl az Óperencián című műsorán többek közt szerepelt három nagyszerű részlet Lehár Ferenc Paganinijából! A Magyar Rádió Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével 1981-ben elkészítette az operett teljes magyar nyelvű felvételét. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1981. március 14-én volt a Kossuth adón, 19.15 – 20.35 óra között hangzott el először ez a stúdiófelvétel. Szöveg: Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László - Kártya-jelenet (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara): „- A csóknak ára van….ha vágyol, és szeretsz, majd sírsz utánam… fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megért…/- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!... Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem….- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! – Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz. Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… /- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! Nem tudok más után, csupán a pénz után, mióta a szerelem sugara süt felém! Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, engem nem boldogít ma már. Mást akarok: egy asszony szívét! Mert szívem szerelemre vár! /- A csóknak ára van…” - Paganini belépője (Gulyás Dénes): „ – Bűvös Itáliám csodás ország! Az első kortyitalt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sohasem hagylak el, sohasem én! Nincs nálad szebb ország e széles földtekén! Talán felköszöntöm forrón őt. A drága égi rózsa istennőt! Muzsika szól, de életadó, tied a szín és csak a tiéd! Neked ajánlom lelkem hűségét! Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű angyali nőket! Mert ha édes asszony kacagva néz rád, mámorító drága perceket élsz át! Igazi mámor szívünk sokféle vár, köszöntsen minden asszonyt ez a pohár! De hogyha drága nő, elhagy a hűtlen nő, vigyázz tehát, a szerelem bajt hoz reám!/- A bűvös hangú szép hegedűm, csak ő nem csal meg, mindig hű! Ha húrok hangja szállj, minden álmok múlik már, és a lelkem mindig új várra vár! És fogd a hangszerem, vígan szól, vigaszhang a hangomból, hegedűmnek édes hangja szállj! Bármi bánt, akár mindig fáj, gyere kedves hegedűm, és muzsikálj! És muzsikálj! Csak muzsikálj! Csak muzsikálj!” - Az operettből Paganini dala is felcsendült Kovács József előadásában egy későbbi felvételről („Volt nem egy, de száz babám…”) Az operettműsorban – melynek ma is Sass Sylvia volt a vendége – Kálmán Imre Marica grófnőjéből is elhangzottak részletek, az egyes énekszámok előadói voltak: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, sőt magát Sass Sylviát is hallhattuk egy dal erejéig: a rádió 1974-es áriafelvételén Marica belépőjét énekli. Sass egész héten át Nagy Ibolyával beszélget a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában. Az operaénekesnő a mai adásban elsősorban írásaira tért ki¸ a motivációkra, melyek eddig megjelent három könyveiben is „tetten” érhetők; a Rómában eltöltött időszakában ért benyomásai különösen a most készülő negyedik könyvében kapnak erős hangsúlyt – árult el. Sass Sylvia operafelvételei közül meghallgathattuk Tosca imáját Puccini operájából (a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli), valamint Micheller Myrtill - Wolf Péter dalát: „Hallelu-yah”. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és online az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió ma délelőtti adásában, a Túl az Óperencián című műsorán többek közt szerepelt három nagyszerű részlet Lehár Ferenc Paganinijából! A Magyar Rádió Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével 1981-ben elkészítette az operett teljes magyar nyelvű felvételét. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1981. március 14-én volt a Kossuth adón, 19.15 – 20.35 óra között hangzott el először ez a stúdiófelvétel. Szöveg: Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László - Kártya-jelenet (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara): „- A csóknak ára van….ha vágyol, és szeretsz, majd sírsz utánam… fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megért…/- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!... Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem….- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! – Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz. Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… /- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! Nem tudok más után, csupán a pénz után, mióta a szerelem sugara süt felém! Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, engem nem boldogít ma már. Mást akarok: egy asszony szívét! Mert szívem szerelemre vár! /- A csóknak ára van…” - Paganini belépője (Gulyás Dénes): „ – Bűvös Itáliám csodás ország! Az első kortyitalt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sohasem hagylak el, sohasem én! Nincs nálad szebb ország e széles földtekén! Talán felköszöntöm forrón őt. A drága égi rózsa istennőt! Muzsika szól, de életadó, tied a szín és csak a tiéd! Neked ajánlom lelkem hűségét! Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű angyali nőket! Mert ha édes asszony kacagva néz rád, mámorító drága perceket élsz át! Igazi mámor szívünk sokféle vár, köszöntsen minden asszonyt ez a pohár! De hogyha drága nő, elhagy a hűtlen nő, vigyázz tehát, a szerelem bajt hoz reám!/- A bűvös hangú szép hegedűm, csak ő nem csal meg, mindig hű! Ha húrok hangja szállj, minden álmok múlik már, és a lelkem mindig új várra vár! És fogd a hangszerem, vígan szól, vigaszhang a hangomból, hegedűmnek édes hangja szállj! Bármi bánt, akár mindig fáj, gyere kedves hegedűm, és muzsikálj! És muzsikálj! Csak muzsikálj! Csak muzsikálj!” - Az operettből Paganini dala is felcsendült Kovács József előadásában egy későbbi felvételről („Volt nem egy, de száz babám…”) Az operettműsorban – melynek ma is Sass Sylvia volt a vendége – Kálmán Imre Marica grófnőjéből is elhangzottak részletek, az egyes énekszámok előadói voltak: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, sőt magát Sass Sylviát is hallhattuk egy dal erejéig: a rádió 1974-es áriafelvételén Marica belépőjét énekli. Sass egész héten át Nagy Ibolyával beszélget a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában. Az operaénekesnő a mai adásban elsősorban írásaira tért ki¸ a motivációkra, melyek eddig megjelent három könyveiben is „tetten” érhetők; a Rómában eltöltött időszakában ért benyomásai különösen a most készülő negyedik könyvében kapnak erős hangsúlyt – árult el. Sass Sylvia operafelvételei közül meghallgathattuk Tosca imáját Puccini operájából (a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli), valamint Micheller Myrtill - Wolf Péter dalát: „Hallelu-yah”. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és online az internetes elérhetőségeken.
1131 Búbánat 2015-05-20 14:16:18
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában kizárólag operaénekes legendák hangjain szólaltak meg részletek, két klasszikus operett felhangzó többféle felvételéről! Lehár: Giuditta – Sass Sylvia és az MRT Énekkara; Koltay Valéria és Palcsó Sándor; Korondy György és a Földényi Kórus; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában kizárólag operaénekes legendák hangjain szólaltak meg részletek, két klasszikus operett felhangzó többféle felvételéről! Lehár: Giuditta – Sass Sylvia és az MRT Énekkara; Koltay Valéria és Palcsó Sándor; Korondy György és a Földényi Kórus; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
1130 Búbánat 2015-05-17 20:05:49 [Válasz erre: 1120 Búbánat 2015-05-13 17:59:00]
[url] http://www.mediaklikk.hu/video/egy-kis-videos-betekinto-nagy-ibolya-kolleganonk-eletebe/; „Egy kis betekintő Nagy Ibolya kolléganőnk életébe” [/url] - MédiaKlikk Gratulálok Nagy Ibolyának ehhez a kedves, bemutatkozó „miniportré”-jához!!!
[url] http://www.mediaklikk.hu/video/egy-kis-videos-betekinto-nagy-ibolya-kolleganonk-eletebe/; „Egy kis betekintő Nagy Ibolya kolléganőnk életébe” [/url] - MédiaKlikk Gratulálok Nagy Ibolyának ehhez a kedves, bemutatkozó „miniportré”-jához!!!
1129 Búbánat 2015-05-17 16:48:41 [Válasz erre: 1128 smaragd 2015-05-17 16:32:26]
Csak arra akartam rámutatni: feltehetően először Budapesten - a karmesterverseny idején tanulta meg és - vezényelte ezt a Strauss-nyitányt.
Csak arra akartam rámutatni: feltehetően először Budapesten - a karmesterverseny idején tanulta meg és - vezényelte ezt a Strauss-nyitányt.
1128 smaragd 2015-05-17 16:32:26 [Válasz erre: 1127 Búbánat 2015-05-17 16:13:53]
Én csak most jutottam el eddig, azt hiszem nem először sugározta a Dankó Rádió. "érti és szereti" - milyen fontos ez a zeneművészetben!
Én csak most jutottam el eddig, azt hiszem nem először sugározta a Dankó Rádió. "érti és szereti" - milyen fontos ez a zeneművészetben!
1127 Búbánat 2015-05-17 16:13:53 [Válasz erre: 1126 smaragd 2015-05-17 16:01:30]
Emlékeim szerint a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének „középdöntőjében” (1974) már vezényelte A denevér-nyitányt. Azóta meg sokszor. Kobajasi érti és szereti Johann Strauss zenéjét.
Emlékeim szerint a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének „középdöntőjében” (1974) már vezényelte A denevér-nyitányt. Azóta meg sokszor. Kobajasi érti és szereti Johann Strauss zenéjét.
1126 smaragd 2015-05-17 16:01:30 [Válasz erre: 1125 Búbánat 2015-05-17 14:56:17]
Nekem a mai meglepetés a zárózene volt. Kobayashi Ken-Ichiro vezényelte A denevér nyitányát. Amennyire én meg tudom ítélni, a "kottát figyelte, mert abban benne van minden". Úgy érzem, teljes mértékben visszaadta a régi Bécs hangulatát, érzéseit muzsikája.
Nekem a mai meglepetés a zárózene volt. Kobayashi Ken-Ichiro vezényelte A denevér nyitányát. Amennyire én meg tudom ítélni, a "kottát figyelte, mert abban benne van minden". Úgy érzem, teljes mértékben visszaadta a régi Bécs hangulatát, érzéseit muzsikája.
1125 Búbánat 2015-05-17 14:56:17 [Válasz erre: 1122 Búbánat 2015-05-16 11:34:06]
Tegnap Andor Évára emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban: az egy éve eltávozott kiváló operaénekesnő szép énekhangja a Babavásár és a Tavasz című operettek részleteiben csendült fel. Ma további részletek következtek Lehár Tavaszából, ebben Andor Éva Németh Marikával együtt énekelt egy kettőst, de hallhattuk még Bende Zsoltot és Korondy Györgyöt is erről a rádiófelvételről, a további részletekben. (Km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1974.) A délelőtti Túl az Óperencián című adás ismétlése – melyben még a Csárdáskirálynőból is lesznek részletek - 18 órakor kezdődik. Nagy Ibolya beszélgetőpartnere ma utoljára Seregi Zoltán, rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóhelyettes (az egykori „Tutajos” a Tüskevár című filmből). Holnaptól pedig fogadjuk mi is szeretettel Sass Sylviát a rádió mikrofonja előtt…
Tegnap Andor Évára emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban: az egy éve eltávozott kiváló operaénekesnő szép énekhangja a Babavásár és a Tavasz című operettek részleteiben csendült fel. Ma további részletek következtek Lehár Tavaszából, ebben Andor Éva Németh Marikával együtt énekelt egy kettőst, de hallhattuk még Bende Zsoltot és Korondy Györgyöt is erről a rádiófelvételről, a további részletekben. (Km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1974.) A délelőtti Túl az Óperencián című adás ismétlése – melyben még a Csárdáskirálynőból is lesznek részletek - 18 órakor kezdődik. Nagy Ibolya beszélgetőpartnere ma utoljára Seregi Zoltán, rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóhelyettes (az egykori „Tutajos” a Tüskevár című filmből). Holnaptól pedig fogadjuk mi is szeretettel Sass Sylviát a rádió mikrofonja előtt…
1124 smaragd 2015-05-17 07:49:00 [Válasz erre: 1122 Búbánat 2015-05-16 11:34:06]
A tegnapi szép időhöz nagyon illett a "Tavaszi felhők az égen..." hangulata, egyik kedvencünk, amint az korábban már itt megemlíttetett. "Bársonyos" énekhangokat hallottunk, különösen örültem a nagyszerű művésznő, LÁSZLÓ MARGIT hangfelvételének! Szép volt az Andor Éva megemlékezés is, Gitta dalában hangja kiteljesedett, remek! Ennek a dalnak a zenéje is különlegesen szép...
A tegnapi szép időhöz nagyon illett a "Tavaszi felhők az égen..." hangulata, egyik kedvencünk, amint az korábban már itt megemlíttetett. "Bársonyos" énekhangokat hallottunk, különösen örültem a nagyszerű művésznő, LÁSZLÓ MARGIT hangfelvételének! Szép volt az Andor Éva megemlékezés is, Gitta dalában hangja kiteljesedett, remek! Ennek a dalnak a zenéje is különlegesen szép...
1122 Búbánat 2015-05-16 11:34:06
A ma egy éve elhunyt Andor Évára operettfelvételeivel emlékezett a Dankó Rádióban Nagy Ibolya. Az elhangzott dalok és kettősök két szép operett rádiófelvételéről szólaltak meg: Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (Sebestyén András - Andor Éva, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968 - Gitta dala Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (Sebestyén András - Andor Éva, Németh Marika, Bende Zsolt) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 - Kettős (Km. Korondy) - Dal: „Szeretni jó…” Az adás végén Lehár 1904-ben, Bécsben bemutatott operettjének, A bálványférjnek - „Der Göttergatte - „ nyitánya csendült fel. A délelőtti műsorban még részleteket hallhattunk: Schubert-Berté Három a kislány című daljátékából (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Melis György, László Margit, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár), valaminr Bródy Tamás – Szenes Iván rádióoperettjéből: Balketes bajnok (km. Németh Marika, Rátonyi Róbert) Délután 6 órától mindezt újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban az ismétlésben, és online a rádió internetes oldaláról.
A ma egy éve elhunyt Andor Évára operettfelvételeivel emlékezett a Dankó Rádióban Nagy Ibolya. Az elhangzott dalok és kettősök két szép operett rádiófelvételéről szólaltak meg: Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (Sebestyén András - Andor Éva, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968 - Gitta dala Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (Sebestyén András - Andor Éva, Németh Marika, Bende Zsolt) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 - Kettős (Km. Korondy) - Dal: „Szeretni jó…” Az adás végén Lehár 1904-ben, Bécsben bemutatott operettjének, A bálványférjnek - „Der Göttergatte - „ nyitánya csendült fel. A délelőtti műsorban még részleteket hallhattunk: Schubert-Berté Három a kislány című daljátékából (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Melis György, László Margit, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár), valaminr Bródy Tamás – Szenes Iván rádióoperettjéből: Balketes bajnok (km. Németh Marika, Rátonyi Róbert) Délután 6 órától mindezt újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban az ismétlésben, és online a rádió internetes oldaláról.
1121 Búbánat 2015-05-14 13:41:51
A mai operettadásból kiemelem Lehár Ferenc nagyszerű operettjéből, a "Szép a világ"-ból elhangzott dalokat, kettősöket, melyek a Rádió Dalszínháza égisze alatt mint új operettbemutató, először 1974. május 1-jén a Kossuth Rádióban 14.29 órakor került adásba. A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Bende Zsolt, Korondy György és Palcsó Sándor énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a felvételről most öt szám hangzott el, és még egy hatodik dalt is hallhattunk Lehár művéből, Szabó Miklós előadásában („Oly szép a világ…”) egy régebbi, az ötvenes évek végén készült felvételéről: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli. A műsorban megszólaltak még Fényes Szabolcs melódiái is, egyebek közt volt egy összeállítás a Csintalan csillagok című operettjéből (Kalmár Magda, Oszvald Marika, Timár Béla, B, Nagy János, Haumann Péter énekelnek). Ezt a délelőtti adást ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online internetes elérhetőségeken.
A mai operettadásból kiemelem Lehár Ferenc nagyszerű operettjéből, a "Szép a világ"-ból elhangzott dalokat, kettősöket, melyek a Rádió Dalszínháza égisze alatt mint új operettbemutató, először 1974. május 1-jén a Kossuth Rádióban 14.29 órakor került adásba. A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Bende Zsolt, Korondy György és Palcsó Sándor énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a felvételről most öt szám hangzott el, és még egy hatodik dalt is hallhattunk Lehár művéből, Szabó Miklós előadásában („Oly szép a világ…”) egy régebbi, az ötvenes évek végén készült felvételéről: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli. A műsorban megszólaltak még Fényes Szabolcs melódiái is, egyebek közt volt egy összeállítás a Csintalan csillagok című operettjéből (Kalmár Magda, Oszvald Marika, Timár Béla, B, Nagy János, Haumann Péter énekelnek). Ezt a délelőtti adást ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online internetes elérhetőségeken.
1120 Búbánat 2015-05-13 17:59:00
Nagy Ibolya minden operettbarátra gondol és ügyel, különféle "ízléseket" figyelembe vesz a rádióműsor zenei szerkesztése során: amikor éppen nincs "tematikus"-hét/-nap, rendszerint egy magyar és egy külföldi szerző egy-egy művéből játszik be részleteket. Szemléltetésül: Hétfőn Huszka Jenő: Bob herceg; Sullivan: A cornwalli kalózok Kedd: Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi; Lecocq: Angot asszony lánya Szerda (ma) Kálmán Imre: Cigányprímás; Suppé: Boccaccio Tehát a szerkesztő naponta tudatosan egy hazai szerző egy darabja mellé illeszt egy külföldi komponista egy „klasszikus” alkotását. És ez így van rendjén. Aki még nem tudná: a Magyar Rádió zenei hangarchívumának kincseit hallgathatjuk nap mint nap a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában de. 9 és 10, az ismétlésben 18 és 19 óra között. A szerkesztő az operettműsorába döntően magyar nyelvű felvételek közül válogat be részleteket, ezek egy-egy blokkba szedve kerülnek sugárzásra. Egy-egy blokkon belül általában öt-hat ének-zeneszám hangzik fel. A két zenei blokk között, olykor a második zenei „csokrot” követően is - de még a záró szám előtt, a heti művészvendéggel beszélget a műsorvezető-szerkesztő: Nagy Ibolya. A „műsorgazdának” köszönhetően, valóban, a magyar opera- és operetténekesek színe-java, a zenei együttesek (zenekarok, énekkarok) és karmester-legendáink közreműködésével a rádióban felvett operettek, daljátékok, „rádióoperettek”, zenés játékok legszebb részleteit halljuk újra és újra; május hónapban rámutathatok már: immár két és fél éve a Dankó Rádióban, napi kétszeri alkalommal! Máig szinte a teljes operettirodalom „terítékre” került, de azért még van mit, újat előbányászni illetve azokból a művekből, melyekből csak egy-két-három részlet hangzott el eddig, szívesen vennénk a „maradékot” is. A két és fél év alatt, azaz 130 hét alatt több mint száz neves énekművészt (opera-, operett-, musical-, sanzon-, egyéb énekes), karmestert, rendezőt (színház, rádió, televízió), igazgatót, zenei vezetőt, rektort, szín- és előadóművészt látott vendégül a Dankó Rádió stúdiója (volt akit többször is), akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya jóízű beszélgetéseket folytatott és folytat mind a mai napig – és remélhetően még tovább, soká… De tematikus hetek/napok is előfordulnak, a középpontban emlékműsorokkal, megemlékezésekkel. A szerkesztőnek alkalma nyílik születésnapi és halálozási évfordulók kapcsán valakit felköszönteni vagy rá emlékezni: személyesen a stúdióban, telefonon át, vagy a rádió archív hanganyagát segítségül híva bejátszott interjúk, riportok, visszaemlékezések, önvallomások hangzó dokumentumai által; ugyanígy ha egy-egy híres alkotás bemutatásának kerek évfordulója ad lehetőséget a visszatekintésre – ugyancsak sok-sok zenével. Mindezek a műsorok örömteli és megható perceket-órákat jelentenek nekünk, rádióhallgatóknak is (de annak is, aki online az interneten követte-követi figyelemmel ezt a műsorblokkot): személyes emlékek, élmények, benyomások, kötődések felidézése - túl a nosztalgián (hangok, alakok, képek, arcok, mozdulatok, mondatok, vallomások, előadások, hangfelvételek) – kinek-kinek más, vagy mindez együtt… Mindez maradjon meg így, az elkövetkezendő időkben is. Hozzátéve: azt sem bánnánk, ha a bejátszott zenei részletek mellett olykor-olykor az operettekből készült stúdió-, koncert- és hangfelvételek teljes egészükben lejátszásra kerülnének – ehhez hozzárendelve a mintegy 90-120 percnyi adásidőt is! Álom-álom, édes álom?... Úgyhogy, végezetül nem tudok mi mást mondani: magam és sokunk nevében köszönetem fejezem ki Nagy Ibolyának a sok felejthetetlen, kellemes, szép, nosztalgikus, válogatott zenékért, a kiváló művészemberekkel lefolytatott érdekes beszélgetéseiért, a fáradhatatlan ügybuzgalmáért, mindazért, amit az ő odaadó tevékenysége az OPERETT által közel hozott és hoz hozzánk! És természetesen köszönet illeti a technikában segédkező munkatársait is, meg a gyártásban részt vevő kollégákat is, hiszen övék áldozatos munkája nélkül nem készülhetne el a műsor, ami aztán az „éter hullámhosszán” eljut a hallgatókhoz. Az elmúlt két és fél év tapasztalata alapján mondhatom, a Túl az Óperencián című adásfolyamban minden operettbarát megtalálhatta a kedvére valót. Csak ki kellett várnunk türelemmel. Bízom benne, hogy Nagy Ibolya hangja még sokáig köszönteni-üdvözölni fogja a Dankó Rádió hallgatóságát műsora élén!
Nagy Ibolya minden operettbarátra gondol és ügyel, különféle "ízléseket" figyelembe vesz a rádióműsor zenei szerkesztése során: amikor éppen nincs "tematikus"-hét/-nap, rendszerint egy magyar és egy külföldi szerző egy-egy művéből játszik be részleteket. Szemléltetésül: Hétfőn Huszka Jenő: Bob herceg; Sullivan: A cornwalli kalózok Kedd: Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi; Lecocq: Angot asszony lánya Szerda (ma) Kálmán Imre: Cigányprímás; Suppé: Boccaccio Tehát a szerkesztő naponta tudatosan egy hazai szerző egy darabja mellé illeszt egy külföldi komponista egy „klasszikus” alkotását. És ez így van rendjén. Aki még nem tudná: a Magyar Rádió zenei hangarchívumának kincseit hallgathatjuk nap mint nap a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában de. 9 és 10, az ismétlésben 18 és 19 óra között. A szerkesztő az operettműsorába döntően magyar nyelvű felvételek közül válogat be részleteket, ezek egy-egy blokkba szedve kerülnek sugárzásra. Egy-egy blokkon belül általában öt-hat ének-zeneszám hangzik fel. A két zenei blokk között, olykor a második zenei „csokrot” követően is - de még a záró szám előtt, a heti művészvendéggel beszélget a műsorvezető-szerkesztő: Nagy Ibolya. A „műsorgazdának” köszönhetően, valóban, a magyar opera- és operetténekesek színe-java, a zenei együttesek (zenekarok, énekkarok) és karmester-legendáink közreműködésével a rádióban felvett operettek, daljátékok, „rádióoperettek”, zenés játékok legszebb részleteit halljuk újra és újra; május hónapban rámutathatok már: immár két és fél éve a Dankó Rádióban, napi kétszeri alkalommal! Máig szinte a teljes operettirodalom „terítékre” került, de azért még van mit, újat előbányászni illetve azokból a művekből, melyekből csak egy-két-három részlet hangzott el eddig, szívesen vennénk a „maradékot” is. A két és fél év alatt, azaz 130 hét alatt több mint száz neves énekművészt (opera-, operett-, musical-, sanzon-, egyéb énekes), karmestert, rendezőt (színház, rádió, televízió), igazgatót, zenei vezetőt, rektort, szín- és előadóművészt látott vendégül a Dankó Rádió stúdiója (volt akit többször is), akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya jóízű beszélgetéseket folytatott és folytat mind a mai napig – és remélhetően még tovább, soká… De tematikus hetek/napok is előfordulnak, a középpontban emlékműsorokkal, megemlékezésekkel. A szerkesztőnek alkalma nyílik születésnapi és halálozási évfordulók kapcsán valakit felköszönteni vagy rá emlékezni: személyesen a stúdióban, telefonon át, vagy a rádió archív hanganyagát segítségül híva bejátszott interjúk, riportok, visszaemlékezések, önvallomások hangzó dokumentumai által; ugyanígy ha egy-egy híres alkotás bemutatásának kerek évfordulója ad lehetőséget a visszatekintésre – ugyancsak sok-sok zenével. Mindezek a műsorok örömteli és megható perceket-órákat jelentenek nekünk, rádióhallgatóknak is (de annak is, aki online az interneten követte-követi figyelemmel ezt a műsorblokkot): személyes emlékek, élmények, benyomások, kötődések felidézése - túl a nosztalgián (hangok, alakok, képek, arcok, mozdulatok, mondatok, vallomások, előadások, hangfelvételek) – kinek-kinek más, vagy mindez együtt… Mindez maradjon meg így, az elkövetkezendő időkben is. Hozzátéve: azt sem bánnánk, ha a bejátszott zenei részletek mellett olykor-olykor az operettekből készült stúdió-, koncert- és hangfelvételek teljes egészükben lejátszásra kerülnének – ehhez hozzárendelve a mintegy 90-120 percnyi adásidőt is! Álom-álom, édes álom?... Úgyhogy, végezetül nem tudok mi mást mondani: magam és sokunk nevében köszönetem fejezem ki Nagy Ibolyának a sok felejthetetlen, kellemes, szép, nosztalgikus, válogatott zenékért, a kiváló művészemberekkel lefolytatott érdekes beszélgetéseiért, a fáradhatatlan ügybuzgalmáért, mindazért, amit az ő odaadó tevékenysége az OPERETT által közel hozott és hoz hozzánk! És természetesen köszönet illeti a technikában segédkező munkatársait is, meg a gyártásban részt vevő kollégákat is, hiszen övék áldozatos munkája nélkül nem készülhetne el a műsor, ami aztán az „éter hullámhosszán” eljut a hallgatókhoz. Az elmúlt két és fél év tapasztalata alapján mondhatom, a Túl az Óperencián című adásfolyamban minden operettbarát megtalálhatta a kedvére valót. Csak ki kellett várnunk türelemmel. Bízom benne, hogy Nagy Ibolya hangja még sokáig köszönteni-üdvözölni fogja a Dankó Rádió hallgatóságát műsora élén!
1119 smaragd 2015-05-13 13:37:33 [Válasz erre: 1118 Búbánat 2015-05-13 11:59:15]
Nekem is nagyon tetszett a mai műsor, a régi nagyok, énekesek, együttesek, szerzők, zenei rendezők egész sora! Tartalom és forma egységben volt, :-) , kellemes és érdekes beszélgetéseket hallottunk Seregi Zoltán rendezői tanulmányairól - "a kottát figyeld, abban minden benne van" - és pályakezdéséről. Színházában igazgató-helyettes. Nagy Ibolya a kiváló közreműködők mellett mosolyra fakasztó humorú - kalapács... - részletekkel is emelte kedélyünket :-) .
Nekem is nagyon tetszett a mai műsor, a régi nagyok, énekesek, együttesek, szerzők, zenei rendezők egész sora! Tartalom és forma egységben volt, :-) , kellemes és érdekes beszélgetéseket hallottunk Seregi Zoltán rendezői tanulmányairól - "a kottát figyeld, abban minden benne van" - és pályakezdéséről. Színházában igazgató-helyettes. Nagy Ibolya a kiváló közreműködők mellett mosolyra fakasztó humorú - kalapács... - részletekkel is emelte kedélyünket :-) .
1118 Búbánat 2015-05-13 11:59:15
Ma is érdeklődésre számot tartó két nevezetes operettből szóltak a zenék a Dankó Rádióban: 18 órától ismételni fogja! Kálmán Imre: Cigányprímás Három különböző felvételről hangzottak el részletek, melyekben olyan nagyszerű énekesek működtek közre, mint Petress Zsuzsa és Szabó Miklós - duett; km. az MR Szimfonikus Zenekara Svéd Sándor & Magyar Állami Operaház Zenekara & Bródy Tamás - Stradivari dal Petress Zsuzsa és Kelen Tibor - duett; Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - 1965 (Hanglemezgyár felvétele) Németh Marika, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Melis György - Négyes (Km. az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara, vezényel: Vincze Ottó - Rádió Dalszínháza bemutató: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00) Franz von Suppé: Boccaccio Operett két részben. Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György. Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály Szereposztás volt: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János A magyar nyelvű teljes felvétel 1961 júniusában készült a rádió stúdiójában, a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 8., Kossuth Rádió, 20.50 Ma az alábbi részletek kerültek adásba az operettből: - Ilosfalvy Róbert – Boccaccio dala (Km. az MR Énekkara) - László Margit és Ilosfalvy Róbert – Olasz-kettős - Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Külkey László és a MR énekkara – Szeptett - Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt -- Bordal - Egy korábbi rádiófelvételről (1950-es ével vége) Osváth Júlia énekli Fiametta dalát az I. felvonásból. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor - Palcsó Sándor énekli a Kádár dalát „Hordó-dal” – Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás - Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból - Élő kapcsolás: 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36 A Túl az Óperencián című délelőtti operettműsor visszahallgatható 18 órától a Dankó Rádióban és az internetes oldalán.
Ma is érdeklődésre számot tartó két nevezetes operettből szóltak a zenék a Dankó Rádióban: 18 órától ismételni fogja! Kálmán Imre: Cigányprímás Három különböző felvételről hangzottak el részletek, melyekben olyan nagyszerű énekesek működtek közre, mint Petress Zsuzsa és Szabó Miklós - duett; km. az MR Szimfonikus Zenekara Svéd Sándor & Magyar Állami Operaház Zenekara & Bródy Tamás - Stradivari dal Petress Zsuzsa és Kelen Tibor - duett; Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - 1965 (Hanglemezgyár felvétele) Németh Marika, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Melis György - Négyes (Km. az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara, vezényel: Vincze Ottó - Rádió Dalszínháza bemutató: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00) Franz von Suppé: Boccaccio Operett két részben. Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György. Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály Szereposztás volt: Fiametta – László Margit (Örkényi Éva) Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál) Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő) Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann) Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván) Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor) Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona) Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor) Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János) Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes mari) Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt) Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán) Könyvárus – Várhelyi Endre Herceg – Kemény László Tofano, diák – Horkai János A magyar nyelvű teljes felvétel 1961 júniusában készült a rádió stúdiójában, a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 8., Kossuth Rádió, 20.50 Ma az alábbi részletek kerültek adásba az operettből: - Ilosfalvy Róbert – Boccaccio dala (Km. az MR Énekkara) - László Margit és Ilosfalvy Róbert – Olasz-kettős - Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Külkey László és a MR énekkara – Szeptett - Ilosfalvy Róbert, Réti József és Bende Zsolt -- Bordal - Egy korábbi rádiófelvételről (1950-es ével vége) Osváth Júlia énekli Fiametta dalát az I. felvonásból. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor - Palcsó Sándor énekli a Kádár dalát „Hordó-dal” – Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás - Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból - Élő kapcsolás: 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36 A Túl az Óperencián című délelőtti operettműsor visszahallgatható 18 órától a Dankó Rádióban és az internetes oldalán.
1117 Búbánat 2015-05-11 13:13:10
Végre - az elmúlt heti sanzonok, táncdalok, dalok, egyvelegek után - ma ismét „valódi” operettrészleteknek örülhettünk a Dankó Rádióban! A „Túl az Óperencián” című műsor első harmadában részletek hangzottak el Huszka Jenő Bob hercegéből (Berkes János, Petress Zsuzsa, Dancs Annamari, Fischl Mónika és Boncsér Gergely, valamint Bende Zsolt - km. a Magyar Rádió Énekkara - stúdiófelvételeiről. A műsor harmadik harmadában Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjének részletei csendültek fel a rádió régi felvételei közül (Németh Marika és az MRT Énekkara; Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor; Udvardy Tibor) A műsor középső harmadát az angol operett nagy klasszikusának, Sir Arthur Sullivan – Sir Willam Schwenck Gilbert librettójára komponált - dalművének, „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” hat részlete töltötte ki. Legutóbb március 17-én hallhattunk ebből az operettből pár dalt, most – egy kivételével - újabb dalok szólaltak meg a Magyar Rádiónak erről a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A következő részleteket hallhattuk az operettből: - A kalózok és a rendőrök kara, Samuel dala, II. felv (No.17) – (Miller Lajos, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Kalózcsapat lopódzik itt… /Fel óceánlakók, hogyha partra szállunk, újra megtalálunk…” - Lányok panasza és Mabel dala (No.11.) - (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának nőikara) - Edward, Mabel és Stanley jelenet és induló (Németh Sándor, Kalmár Magda és Gregor József, km. az MRT Énekkarának férfikara) „- Bárki szembeszáll velünk, szörnyű kínos ez nekünk, ám ha bölcs érzi ezt, bátran énekelni kezd, mert ha látjuk ott a vízt, s minket elfogott a félsz, egy a nyugtató csupán, hogyha zeng a trombitánk, hogyha zeng a trombitánk….taramtaramtaramtaramtaramtaram… /- Ti hősök, bátrak…. De mire vártok? …Indulj hát… csatára tehát!… Gyerünk, gyerünk!…De mire vártok?... Gyerünk, gyerünk!….” - Rendőrdal (Németh Sándor, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Aki foglalkozásának nem a rabja, úgy forral titkon bűnös terveket, éppúgy élvezi, ha van egy görbe napja, mint élvezik a rendes emberek. Mi érezzük ezt, bár titokban tartva, ha a kötelesség parancsszava jön, ó de gondoljatok ti is néha arra: aki rendőr, annak sorsa nem öröm! /Jaj, ha a kötelesség parancsszava jön, szava jön, aki rendőr, annak sorsa nem öröm! Nem öröm! /- Ha az elszánt betörő nem törpe éppen, ha az orgyilkos úgy látja, nincs harag, mint szeretőszívet a pap a közelében, és hallgatni, ha szól a kisharang. / - És a zsebtolvaj, ha fáradt már a karja, úgy szeret kicsit ülni a kövön. Ó de gondoljatok ti is néha arra: aki rendőr, annak sorsa nem öröm! / Jaj, ha a kötelesség parancsszava jön, szava jön, aki rendőr, annak sorsa nem öröm! Nem öröm!” - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - A kalózkirály dala (No.3) (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Jobb élni-halni lázadón, fekete zászló, gyors hajón, mint adni szentet - jámborat, mert rózsaszív a gondolat. Oly csalfa világba visz utad, az is ám kalóz, csak mást mutat. Itt egyet vall a szív és a száj: én nyíltan vagyok kalózkirály. Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály! /- Hogyha én rabolni indulok, királyi példára gondolok. Hajót tán többet süllyesztek el, mint egy oly király, ki jól nevelt. De hány kicsi nemes uralkodóm kaparintotta meg úgy a trónt, hogy arra jobb, ha nem tekint, ily mocskos munka én nálam nincs! Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály, igazért azért felkiált a hű kalózkirály!” Az operettműsor - melynek vendége és akivel Nagy Ibolya egész héten át beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/09/tul-az-operencian-seregi-zoltannal/; Seregi Zoltán, színész-rendező [/url] – Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című operettje nyitánya részletével (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás) fejeződött be. Érdemes a 18 órakor kezdődő ismétlőadást is meghallgatni a rádió frekvenciáin vagy online az internetes elérhetőségeken is.
Végre - az elmúlt heti sanzonok, táncdalok, dalok, egyvelegek után - ma ismét „valódi” operettrészleteknek örülhettünk a Dankó Rádióban! A „Túl az Óperencián” című műsor első harmadában részletek hangzottak el Huszka Jenő Bob hercegéből (Berkes János, Petress Zsuzsa, Dancs Annamari, Fischl Mónika és Boncsér Gergely, valamint Bende Zsolt - km. a Magyar Rádió Énekkara - stúdiófelvételeiről. A műsor harmadik harmadában Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjének részletei csendültek fel a rádió régi felvételei közül (Németh Marika és az MRT Énekkara; Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor; Udvardy Tibor) A műsor középső harmadát az angol operett nagy klasszikusának, Sir Arthur Sullivan – Sir Willam Schwenck Gilbert librettójára komponált - dalművének, „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” hat részlete töltötte ki. Legutóbb március 17-én hallhattunk ebből az operettből pár dalt, most – egy kivételével - újabb dalok szólaltak meg a Magyar Rádiónak erről a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A következő részleteket hallhattuk az operettből: - A kalózok és a rendőrök kara, Samuel dala, II. felv (No.17) – (Miller Lajos, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Kalózcsapat lopódzik itt… /Fel óceánlakók, hogyha partra szállunk, újra megtalálunk…” - Lányok panasza és Mabel dala (No.11.) - (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának nőikara) - Edward, Mabel és Stanley jelenet és induló (Németh Sándor, Kalmár Magda és Gregor József, km. az MRT Énekkarának férfikara) „- Bárki szembeszáll velünk, szörnyű kínos ez nekünk, ám ha bölcs érzi ezt, bátran énekelni kezd, mert ha látjuk ott a vízt, s minket elfogott a félsz, egy a nyugtató csupán, hogyha zeng a trombitánk, hogyha zeng a trombitánk….taramtaramtaramtaramtaramtaram… /- Ti hősök, bátrak…. De mire vártok? …Indulj hát… csatára tehát!… Gyerünk, gyerünk!…De mire vártok?... Gyerünk, gyerünk!….” - Rendőrdal (Németh Sándor, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Aki foglalkozásának nem a rabja, úgy forral titkon bűnös terveket, éppúgy élvezi, ha van egy görbe napja, mint élvezik a rendes emberek. Mi érezzük ezt, bár titokban tartva, ha a kötelesség parancsszava jön, ó de gondoljatok ti is néha arra: aki rendőr, annak sorsa nem öröm! /Jaj, ha a kötelesség parancsszava jön, szava jön, aki rendőr, annak sorsa nem öröm! Nem öröm! /- Ha az elszánt betörő nem törpe éppen, ha az orgyilkos úgy látja, nincs harag, mint szeretőszívet a pap a közelében, és hallgatni, ha szól a kisharang. / - És a zsebtolvaj, ha fáradt már a karja, úgy szeret kicsit ülni a kövön. Ó de gondoljatok ti is néha arra: aki rendőr, annak sorsa nem öröm! / Jaj, ha a kötelesség parancsszava jön, szava jön, aki rendőr, annak sorsa nem öröm! Nem öröm!” - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - A kalózkirály dala (No.3) (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara) „Jobb élni-halni lázadón, fekete zászló, gyors hajón, mint adni szentet - jámborat, mert rózsaszív a gondolat. Oly csalfa világba visz utad, az is ám kalóz, csak mást mutat. Itt egyet vall a szív és a száj: én nyíltan vagyok kalózkirály. Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály! /- Hogyha én rabolni indulok, királyi példára gondolok. Hajót tán többet süllyesztek el, mint egy oly király, ki jól nevelt. De hány kicsi nemes uralkodóm kaparintotta meg úgy a trónt, hogy arra jobb, ha nem tekint, ily mocskos munka én nálam nincs! Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály, igazért azért felkiált a hű kalózkirály!” Az operettműsor - melynek vendége és akivel Nagy Ibolya egész héten át beszélget: [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/09/tul-az-operencian-seregi-zoltannal/; Seregi Zoltán, színész-rendező [/url] – Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című operettje nyitánya részletével (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás) fejeződött be. Érdemes a 18 órakor kezdődő ismétlőadást is meghallgatni a rádió frekvenciáin vagy online az internetes elérhetőségeken is.
1116 smaragd 2015-05-11 12:52:43 [Válasz erre: 1115 Búbánat 2015-05-11 09:40:23]
Ez is érdekes dolog, az egykori és a mai helyesírás címekben. A Kemény Egonra emlékezünk műsor ismertetőjében is olvasható első nagyoperettje -"pesti operett"- címe: Kikelet utca 3. Eredetileg (1929): "Kikelet ucca 3". Amikor a régi címet olvassuk, azonnal a múltban érezhetjük magunkat.
Ez is érdekes dolog, az egykori és a mai helyesírás címekben. A Kemény Egonra emlékezünk műsor ismertetőjében is olvasható első nagyoperettje -"pesti operett"- címe: Kikelet utca 3. Eredetileg (1929): "Kikelet ucca 3". Amikor a régi címet olvassuk, azonnal a múltban érezhetjük magunkat.
1115 Búbánat 2015-05-11 09:40:23 [Válasz erre: 1114 smaragd 2015-05-11 06:35:14]
Igazad lehet, én is találkoztam a címben a nagybetűs égtájjal. Ugyanakkor itthon szinte mindenhol kis betűvel írják: maga Rátonyi Róbert is - aki szerepelt a darabban - könyvében kis betűvel hozza; ahogy a színházi adattárban is így van írva. Úgyhogy én kis betűvel szoktam; de nincs "nemecsek"- komplexusom... Bizony Szinetár Miklós további érdekes, "színes" történeteket tudna mesélni a "Valahol délen" rendezésének szovjetunióbeli sikertörténetéről. Kemény Egonhoz fűződött művészi kapcsolatára is igen kíváncsi volnék! Talán meghallgatja Nagy Ibolya óhajunkat, és egyszer "mikrofonvégre" kapja Szinetár Miklóst! Nem esik messze a Dalszínház utca a Nagymező utcától...
Igazad lehet, én is találkoztam a címben a nagybetűs égtájjal. Ugyanakkor itthon szinte mindenhol kis betűvel írják: maga Rátonyi Róbert is - aki szerepelt a darabban - könyvében kis betűvel hozza; ahogy a színházi adattárban is így van írva. Úgyhogy én kis betűvel szoktam; de nincs "nemecsek"- komplexusom... Bizony Szinetár Miklós további érdekes, "színes" történeteket tudna mesélni a "Valahol délen" rendezésének szovjetunióbeli sikertörténetéről. Kemény Egonhoz fűződött művészi kapcsolatára is igen kíváncsi volnék! Talán meghallgatja Nagy Ibolya óhajunkat, és egyszer "mikrofonvégre" kapja Szinetár Miklóst! Nem esik messze a Dalszínház utca a Nagymező utcától...
1114 smaragd 2015-05-11 06:35:14 [Válasz erre: 1113 Búbánat 2015-05-10 15:00:53]
A "Valahol Délen" (annak idején az égtájak nevét nagybetűvel írták, ez az eredeti cím) nagyoperett kikerült a Szovjetunióba. Ott már a fiatal rendező, Szinetár Miklós vitte színre. Egy korabeli újságcikkben olvastam régebben, hogy Kemény Egon Valahol Délen c. nagyoperettje Kálmán és Lehár operettjei mellett a moszkvai színház legnagyobb sikere. Úgy tudom, hogy a zeneszerzők mindig vágyódtak a moszkvai közönség előtti bemutatkozásra, ennek rangja volt. Kemény Egon zeneművét kivitték. Szinetár Miklós sokat tudna mesélni nekünk a "Valahol Délen" nagyoperett bemutatóiról, a fogadtatásról, az akkori szovjet zenei világról, Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészi kapcsolatáról. Jó lenne visszaemlékezéseit hallani, kiváló lehetőség lenne erre Nagy Ibolya Túl az Óperencián c. műsora.
A "Valahol Délen" (annak idején az égtájak nevét nagybetűvel írták, ez az eredeti cím) nagyoperett kikerült a Szovjetunióba. Ott már a fiatal rendező, Szinetár Miklós vitte színre. Egy korabeli újságcikkben olvastam régebben, hogy Kemény Egon Valahol Délen c. nagyoperettje Kálmán és Lehár operettjei mellett a moszkvai színház legnagyobb sikere. Úgy tudom, hogy a zeneszerzők mindig vágyódtak a moszkvai közönség előtti bemutatkozásra, ennek rangja volt. Kemény Egon zeneművét kivitték. Szinetár Miklós sokat tudna mesélni nekünk a "Valahol Délen" nagyoperett bemutatóiról, a fogadtatásról, az akkori szovjet zenei világról, Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészi kapcsolatáról. Jó lenne visszaemlékezéseit hallani, kiváló lehetőség lenne erre Nagy Ibolya Túl az Óperencián c. műsora.
1113 Búbánat 2015-05-10 15:00:53 [Válasz erre: 1112 smaragd 2015-05-10 06:56:41]
Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai…
Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai…
1112 smaragd 2015-05-10 06:56:41 [Válasz erre: 1110 Búbánat 2015-05-09 19:43:39]
A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház. "Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött.
A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház. "Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött.
1111 Búbánat 2015-05-09 20:42:22
A Túl az Óperencián című operettadás második felében a felejthetetlen színművészünkre, Ajtay Andorra emlékezett Nagy Ibolya műsorvezető – a ma 40 éve elhunyt Kossuth-díjas, kiváló művész (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) pályája kezdetén és később, operettekben is fellépett (Sybill, Szép Heléna, Tündérlaki lányok), sőt, megrendezte Kálmántól A montmartre-i ibolyát. A rádióban pedig ő vitte sikerre Eisemann Mihály- Dalos László rádióoperettjét (Bástyasétány ’77) – ő énekli benne az örökbecsű dalt is: A vén budai hársfák Ha majd az alkony lehull, A kerek mennybolton csillag ha gyúl Egyszer csak váratlanul valahol fölzeng egy csellón a húr. A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez persze, csak jó tanács! Lehet, hogy máshol nem így szokás, Ám, hogyha Budára jársz, A szíveddel hallgasd, hogy mit mond a hárs.... A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez a kedves, nosztalgikus hangvételű dal számomra máig Ajtay Andor előadásában, az ő énekével és énekében az „igazi”; ma is ¬ - nem először és bizonyára nem is utoljára –felcsendült ez a megunhatatlan, szépséges dalköltemény a rádióban Ajtayval. Két Zerkovitz-melódiát (köztük a „Hulló falevél” ) is hallhattunk az adásban, szintén a kiváló színművészünkre emlékezve. . Egy archív felvételbejátszáson a pályakezdése korszakáról mesél (az Obsitosból – Kálmán Imre művéből - énekelt egy részletet: „Száll a fekete éjbe…” - amit a főiskolai vizsgaelőadásán adott elő), meg a színészmesterségről vallott fontos gondolatokat…) Szép megemlékezés volt, méltó Ajtay Andor emlékéhez!
A Túl az Óperencián című operettadás második felében a felejthetetlen színművészünkre, Ajtay Andorra emlékezett Nagy Ibolya műsorvezető – a ma 40 éve elhunyt Kossuth-díjas, kiváló művész (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) pályája kezdetén és később, operettekben is fellépett (Sybill, Szép Heléna, Tündérlaki lányok), sőt, megrendezte Kálmántól A montmartre-i ibolyát. A rádióban pedig ő vitte sikerre Eisemann Mihály- Dalos László rádióoperettjét (Bástyasétány ’77) – ő énekli benne az örökbecsű dalt is: A vén budai hársfák Ha majd az alkony lehull, A kerek mennybolton csillag ha gyúl Egyszer csak váratlanul valahol fölzeng egy csellón a húr. A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez persze, csak jó tanács! Lehet, hogy máshol nem így szokás, Ám, hogyha Budára jársz, A szíveddel hallgasd, hogy mit mond a hárs.... A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez a kedves, nosztalgikus hangvételű dal számomra máig Ajtay Andor előadásában, az ő énekével és énekében az „igazi”; ma is ¬ - nem először és bizonyára nem is utoljára –felcsendült ez a megunhatatlan, szépséges dalköltemény a rádióban Ajtayval. Két Zerkovitz-melódiát (köztük a „Hulló falevél” ) is hallhattunk az adásban, szintén a kiváló színművészünkre emlékezve. . Egy archív felvételbejátszáson a pályakezdése korszakáról mesél (az Obsitosból – Kálmán Imre művéből - énekelt egy részletet: „Száll a fekete éjbe…” - amit a főiskolai vizsgaelőadásán adott elő), meg a színészmesterségről vallott fontos gondolatokat…) Szép megemlékezés volt, méltó Ajtay Andor emlékéhez!
1110 Búbánat 2015-05-09 19:43:39 [Válasz erre: 1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21]
"A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be." - A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is. Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” (A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.)
"A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be." - A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is. Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” (A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.)
1109 Búbánat 2015-05-09 17:32:30
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
1108 Búbánat 2015-05-09 16:54:30 [Válasz erre: 1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21]
Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle...
Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle...
1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21
Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből. Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be. "Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója. A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban.
Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből. Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be. "Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója. A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban.
1106 Búbánat 2015-05-08 14:44:42 [Válasz erre: 230 Búbánat 2008-04-28 00:25:26]
Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt. Ezek a részletek a következők: - Operett előjátéka - [url] https://www.youtube.com/watch?v=NkPaQWR3OEY; Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) [/url] - Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert) - Péteri dala „Valahol délen” (Melis György) - Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét! Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel. (Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.) A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban.
Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt. Ezek a részletek a következők: - Operett előjátéka - [url] https://www.youtube.com/watch?v=NkPaQWR3OEY; Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) [/url] - Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert) - Péteri dala „Valahol délen” (Melis György) - Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét! Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel. (Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.) A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban.
1105 Búbánat 2015-05-07 11:19:50
A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés.
A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés.
1104 Búbánat 2015-05-07 11:08:57 [Válasz erre: 1101 smaragd 2015-05-07 06:33:09]
Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni.
Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni.
1103 Búbánat 2015-05-07 11:07:06 [Válasz erre: 1102 smaragd 2015-05-07 06:51:24]
Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted!
Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted!
1102 smaragd 2015-05-07 06:51:24 [Válasz erre: 1086 Búbánat 2015-05-06 11:28:34]
Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert. A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték. A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik.
Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert. A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték. A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik.
1101 smaragd 2015-05-07 06:33:09 [Válasz erre: 1096 Búbánat 2015-05-06 23:54:32]
Kár, de még most sem késő "felfedezni"! Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is. Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva. Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért. Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang. Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne. A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket, ennek alapján a fentieket bátran állíthatom.
Kár, de még most sem késő "felfedezni"! Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is. Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva. Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért. Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang. Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne. A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket, ennek alapján a fentieket bátran állíthatom.
1100 Búbánat 2015-05-07 00:15:36
1100
1100
1099 Búbánat 2015-05-07 00:10:01 [Válasz erre: 1097 Búbánat 2015-05-06 23:56:16]
Egy archív felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZCe8irao-KA; Gyenes Magda – egyveleg – video [/url] Úgy tudom, Gyenes Magda 1967-ben az USA-ba távozott és talán ma is ott él. Idén januárban töltötte be a 90. életévét. Számomra elsősorban Ő a Stázi a Csárdáskirálynőben, de a Leányvásárban, a Luxemburg grófjában és a Tündérlaki lányokban is emlékezetes alakításaival lopta be magát a szívembe!
Egy archív felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZCe8irao-KA; Gyenes Magda – egyveleg – video [/url] Úgy tudom, Gyenes Magda 1967-ben az USA-ba távozott és talán ma is ott él. Idén januárban töltötte be a 90. életévét. Számomra elsősorban Ő a Stázi a Csárdáskirálynőben, de a Leányvásárban, a Luxemburg grófjában és a Tündérlaki lányokban is emlékezetes alakításaival lopta be magát a szívembe!
1098 Búbánat 2015-05-07 00:02:44 [Válasz erre: 1085 Búbánat 2015-05-06 10:32:15]
Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is.
Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is.
