1113 Búbánat 2015-05-10 15:00:53 [Válasz erre: 1112 smaragd 2015-05-10 06:56:41]
Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai…
Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai…
1112 smaragd 2015-05-10 06:56:41 [Válasz erre: 1110 Búbánat 2015-05-09 19:43:39]
A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház. "Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött.
A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház. "Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött.
1111 Búbánat 2015-05-09 20:42:22
A Túl az Óperencián című operettadás második felében a felejthetetlen színművészünkre, Ajtay Andorra emlékezett Nagy Ibolya műsorvezető – a ma 40 éve elhunyt Kossuth-díjas, kiváló művész (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) pályája kezdetén és később, operettekben is fellépett (Sybill, Szép Heléna, Tündérlaki lányok), sőt, megrendezte Kálmántól A montmartre-i ibolyát. A rádióban pedig ő vitte sikerre Eisemann Mihály- Dalos László rádióoperettjét (Bástyasétány ’77) – ő énekli benne az örökbecsű dalt is: A vén budai hársfák Ha majd az alkony lehull, A kerek mennybolton csillag ha gyúl Egyszer csak váratlanul valahol fölzeng egy csellón a húr. A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez persze, csak jó tanács! Lehet, hogy máshol nem így szokás, Ám, hogyha Budára jársz, A szíveddel hallgasd, hogy mit mond a hárs.... A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez a kedves, nosztalgikus hangvételű dal számomra máig Ajtay Andor előadásában, az ő énekével és énekében az „igazi”; ma is ¬ - nem először és bizonyára nem is utoljára –felcsendült ez a megunhatatlan, szépséges dalköltemény a rádióban Ajtayval. Két Zerkovitz-melódiát (köztük a „Hulló falevél” ) is hallhattunk az adásban, szintén a kiváló színművészünkre emlékezve. . Egy archív felvételbejátszáson a pályakezdése korszakáról mesél (az Obsitosból – Kálmán Imre művéből - énekelt egy részletet: „Száll a fekete éjbe…” - amit a főiskolai vizsgaelőadásán adott elő), meg a színészmesterségről vallott fontos gondolatokat…) Szép megemlékezés volt, méltó Ajtay Andor emlékéhez!
A Túl az Óperencián című operettadás második felében a felejthetetlen színművészünkre, Ajtay Andorra emlékezett Nagy Ibolya műsorvezető – a ma 40 éve elhunyt Kossuth-díjas, kiváló művész (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) pályája kezdetén és később, operettekben is fellépett (Sybill, Szép Heléna, Tündérlaki lányok), sőt, megrendezte Kálmántól A montmartre-i ibolyát. A rádióban pedig ő vitte sikerre Eisemann Mihály- Dalos László rádióoperettjét (Bástyasétány ’77) – ő énekli benne az örökbecsű dalt is: A vén budai hársfák Ha majd az alkony lehull, A kerek mennybolton csillag ha gyúl Egyszer csak váratlanul valahol fölzeng egy csellón a húr. A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez persze, csak jó tanács! Lehet, hogy máshol nem így szokás, Ám, hogyha Budára jársz, A szíveddel hallgasd, hogy mit mond a hárs.... A vén budai hársfák békésen suttognak, Elpihen a lombokon a szél, Már hold ragyog a bástyán, s úgy érzed boldog vagy, Lágyan egy kis kéz kezedhez ér. Oly jólesik a légyott este, a Ruszwurmnál, Mint a mese, halk muzsika száll, Fölrepül egy sóhaj, csók fakad a csókkal, Nyár tüze, vagy hó van, áll a bál, Jöjj ide a Várba, nem maradsz te árva, Mert valaki várva vár! Ez a kedves, nosztalgikus hangvételű dal számomra máig Ajtay Andor előadásában, az ő énekével és énekében az „igazi”; ma is ¬ - nem először és bizonyára nem is utoljára –felcsendült ez a megunhatatlan, szépséges dalköltemény a rádióban Ajtayval. Két Zerkovitz-melódiát (köztük a „Hulló falevél” ) is hallhattunk az adásban, szintén a kiváló színművészünkre emlékezve. . Egy archív felvételbejátszáson a pályakezdése korszakáról mesél (az Obsitosból – Kálmán Imre művéből - énekelt egy részletet: „Száll a fekete éjbe…” - amit a főiskolai vizsgaelőadásán adott elő), meg a színészmesterségről vallott fontos gondolatokat…) Szép megemlékezés volt, méltó Ajtay Andor emlékéhez!
1110 Búbánat 2015-05-09 19:43:39 [Válasz erre: 1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21]
"A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be." - A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is. Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” (A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.)
"A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be." - A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is. Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” (A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.)
1109 Búbánat 2015-05-09 17:32:30
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
1108 Búbánat 2015-05-09 16:54:30 [Válasz erre: 1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21]
Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle...
Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle...
1107 smaragd 2015-05-09 05:47:21
Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből. Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be. "Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója. A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban.
Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből. Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be. "Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója. A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban.
1106 Búbánat 2015-05-08 14:44:42 [Válasz erre: 230 Búbánat 2008-04-28 00:25:26]
Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt. Ezek a részletek a következők: - Operett előjátéka - [url] https://www.youtube.com/watch?v=NkPaQWR3OEY; Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) [/url] - Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert) - Péteri dala „Valahol délen” (Melis György) - Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét! Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel. (Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.) A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban.
Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt. Ezek a részletek a következők: - Operett előjátéka - [url] https://www.youtube.com/watch?v=NkPaQWR3OEY; Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) [/url] - Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert) - Péteri dala „Valahol délen” (Melis György) - Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét! Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel. (Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.) A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban.
1105 Búbánat 2015-05-07 11:19:50
A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés.
A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés.
1104 Búbánat 2015-05-07 11:08:57 [Válasz erre: 1101 smaragd 2015-05-07 06:33:09]
Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni.
Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni.
1103 Búbánat 2015-05-07 11:07:06 [Válasz erre: 1102 smaragd 2015-05-07 06:51:24]
Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted!
Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted!
1102 smaragd 2015-05-07 06:51:24 [Válasz erre: 1086 Búbánat 2015-05-06 11:28:34]
Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert. A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték. A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik.
Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert. A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték. A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik.
1101 smaragd 2015-05-07 06:33:09 [Válasz erre: 1096 Búbánat 2015-05-06 23:54:32]
Kár, de még most sem késő "felfedezni"! Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is. Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva. Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért. Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang. Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne. A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket, ennek alapján a fentieket bátran állíthatom.
Kár, de még most sem késő "felfedezni"! Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is. Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva. Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért. Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang. Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne. A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket, ennek alapján a fentieket bátran állíthatom.
1100 Búbánat 2015-05-07 00:15:36
1100
1100
1099 Búbánat 2015-05-07 00:10:01 [Válasz erre: 1097 Búbánat 2015-05-06 23:56:16]
Egy archív felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZCe8irao-KA; Gyenes Magda – egyveleg – video [/url] Úgy tudom, Gyenes Magda 1967-ben az USA-ba távozott és talán ma is ott él. Idén januárban töltötte be a 90. életévét. Számomra elsősorban Ő a Stázi a Csárdáskirálynőben, de a Leányvásárban, a Luxemburg grófjában és a Tündérlaki lányokban is emlékezetes alakításaival lopta be magát a szívembe!
Egy archív felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZCe8irao-KA; Gyenes Magda – egyveleg – video [/url] Úgy tudom, Gyenes Magda 1967-ben az USA-ba távozott és talán ma is ott él. Idén januárban töltötte be a 90. életévét. Számomra elsősorban Ő a Stázi a Csárdáskirálynőben, de a Leányvásárban, a Luxemburg grófjában és a Tündérlaki lányokban is emlékezetes alakításaival lopta be magát a szívembe!
1098 Búbánat 2015-05-07 00:02:44 [Válasz erre: 1085 Búbánat 2015-05-06 10:32:15]
Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is.
Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is.
1097 Búbánat 2015-05-06 23:56:16 [Válasz erre: 1095 smaragd 2015-05-06 13:21:54]
Magára a történetre már nem emlékszem, Gyenes Magdára, hangjára annál inkább...
Magára a történetre már nem emlékszem, Gyenes Magdára, hangjára annál inkább...
1096 Búbánat 2015-05-06 23:54:32 [Válasz erre: 1084 smaragd 2015-05-06 05:59:08]
Kár, hogy az Operettszínház - a Miskolci Nemzeti Színházzal ellentétben - nem vállalkozott a bemutatására; rádióoperettként indult, és színpadra került; lehet, hogy a szerzői jogok kizárólagosan a miskolci produkció létrehozására irányultak?
Kár, hogy az Operettszínház - a Miskolci Nemzeti Színházzal ellentétben - nem vállalkozott a bemutatására; rádióoperettként indult, és színpadra került; lehet, hogy a szerzői jogok kizárólagosan a miskolci produkció létrehozására irányultak?
1095 smaragd 2015-05-06 13:21:54 [Válasz erre: 1085 Búbánat 2015-05-06 10:32:15]
Madame Blanche lelkülete nem volt olyan patyolattiszta, mint a neve mutatja, emlékszel? Milyen nagyszerű volt benne Gyenes Magda! Micsoda remek rádiós idők voltak ezek! Köszönet Nagy Ibolyának ezért a sok újrahallható "örömzenéért" !
Madame Blanche lelkülete nem volt olyan patyolattiszta, mint a neve mutatja, emlékszel? Milyen nagyszerű volt benne Gyenes Magda! Micsoda remek rádiós idők voltak ezek! Köszönet Nagy Ibolyának ezért a sok újrahallható "örömzenéért" !
1094 smaragd 2015-05-06 13:15:30 [Válasz erre: 1091 Búbánat 2015-05-06 12:45:55]
Óriási anyag, mennyiségében is, bizony nagyon érdemes a te régi bejegyzéseidet újraolvasni! Nagyon örülök Ardelao megjelenésének is, itt a rádiós operettek fórumában is.
Óriási anyag, mennyiségében is, bizony nagyon érdemes a te régi bejegyzéseidet újraolvasni! Nagyon örülök Ardelao megjelenésének is, itt a rádiós operettek fórumában is.
1093 smaragd 2015-05-06 13:11:38 [Válasz erre: 1086 Búbánat 2015-05-06 11:28:34]
Sajnos ma nem hallottam a műsornak ezt a részét, ezért is köszönöm, hogy részletezted, emlegetted :-), este talán meg tudom hallgatni az ismétlést. Kevesen tudják, azt ami nagyon régen a Kemény Egon szerzői estben (azért "a", mert nem volt hajlandó magáról nyilatkozni. A "riporter" Ráday Imre volt...Magyar Rádió, 1960 körül) elhangzott, hogy a máig népszerű "32-es baka vagyok én" hangszerelője is ő volt, stb., stb., stb., stb.....
Sajnos ma nem hallottam a műsornak ezt a részét, ezért is köszönöm, hogy részletezted, emlegetted :-), este talán meg tudom hallgatni az ismétlést. Kevesen tudják, azt ami nagyon régen a Kemény Egon szerzői estben (azért "a", mert nem volt hajlandó magáról nyilatkozni. A "riporter" Ráday Imre volt...Magyar Rádió, 1960 körül) elhangzott, hogy a máig népszerű "32-es baka vagyok én" hangszerelője is ő volt, stb., stb., stb., stb.....
1092 Ardelao 2015-05-06 12:55:42
[url] http://criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23; „NEM TÖRTÉNT SEMMI, CSAK ELVÁLUNK CSENDBEN” [/URL] 50 ÉVE HALT MEG ÁBRAHÁM PÁL
[url] http://criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23; „NEM TÖRTÉNT SEMMI, CSAK ELVÁLUNK CSENDBEN” [/URL] 50 ÉVE HALT MEG ÁBRAHÁM PÁL
1091 Búbánat 2015-05-06 12:45:55 [Válasz erre: 1090 Ardelao 2015-05-06 12:41:48]
Az ilyen és ehhez hasonló beírásokhoz lásd még az Operett, mint színházi műfaj című topicot is...
Az ilyen és ehhez hasonló beírásokhoz lásd még az Operett, mint színházi műfaj című topicot is...
1090 Ardelao 2015-05-06 12:41:48
A felejthetetlen Ábrahám Pál, aki mindig fehér kesztyűben vezényelt!
A felejthetetlen Ábrahám Pál, aki mindig fehér kesztyűben vezényelt!
1089 Ardelao 2015-05-06 12:11:31
Ábrahám Pál zeneszerző, karmester Operettjei: Ábrahám Pál: Fehér hattyú (1938) Ábrahám Pál: Júlia 1938. január - Városi Színház Ábrahám Pál: Roxy und ihr Wunderteam 1937 - Németország Ábrahám Pál-Harmath Imre-Kellér Dezső: 3:1 a szerelem javára (1936) Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben (1936) Ábrahám Pál-Halász Imre-Békeffi István: Történnek még csodák - 1935. április 20. Magyar Színház Ábrahám Pál: Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus 1935 - Wien Ábrahám Pál: Märchen im Grand-Hotel, 1934 - Wien Ábrahám Pál: Antónia (1934) Ábrahám Pál: Egy éjszaka angyala (1933) Ábrahám Pál: Boldog hívek (1932) Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Bál a Savoyban - 1932 karácsonya, Magyar Színház Ábrahám Pál-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Ball im Savoy -1932 Ausztria és Németország számos színházában. Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Hawaii rózsája -1931. január 28. Király Színház Ábrahám Pál-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Die Blume von Hawaii 67. Színpadon játszák Európa-szerte. Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Viktória 1930. február 21., Király Színház Ábrahám Pál-Harmath Imre: Szeretem a felségem (1929) Ábrahám Pál: Der Gatte des Fräuleins - 1928 - Németország, Ausztria, Ábrahám Pál-Harmath Imre-Drégely Gábor: Az utolsó Verebély lány - 1928. október 13., Fővárosi Operettszínház Ábrahám Pál-Bródy István: Zenebona -1928 március, Fővárosi Operettszínház Slágerei: Ábrahám Pál - Mihály István: Lila akácok Ábrahám Pál - Harmat Imre: Nem történt semmi ( Good night ) Ábrahám Pál - Harmath Imre: Ahol az ember felmászik a fára Ábrahám Pál - Mihály István: Halló baby Ábrahám Pál - Harmath Imre: Kicsike vigyázzon Ábrahám Pál - Mihály István: Hallod, te ló
Ábrahám Pál zeneszerző, karmester Operettjei: Ábrahám Pál: Fehér hattyú (1938) Ábrahám Pál: Júlia 1938. január - Városi Színház Ábrahám Pál: Roxy und ihr Wunderteam 1937 - Németország Ábrahám Pál-Harmath Imre-Kellér Dezső: 3:1 a szerelem javára (1936) Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben (1936) Ábrahám Pál-Halász Imre-Békeffi István: Történnek még csodák - 1935. április 20. Magyar Színház Ábrahám Pál: Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus 1935 - Wien Ábrahám Pál: Märchen im Grand-Hotel, 1934 - Wien Ábrahám Pál: Antónia (1934) Ábrahám Pál: Egy éjszaka angyala (1933) Ábrahám Pál: Boldog hívek (1932) Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Bál a Savoyban - 1932 karácsonya, Magyar Színház Ábrahám Pál-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Ball im Savoy -1932 Ausztria és Németország számos színházában. Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Hawaii rózsája -1931. január 28. Király Színház Ábrahám Pál-Alfred Grünewald-Fritz Löhner Beda: Die Blume von Hawaii 67. Színpadon játszák Európa-szerte. Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Viktória 1930. február 21., Király Színház Ábrahám Pál-Harmath Imre: Szeretem a felségem (1929) Ábrahám Pál: Der Gatte des Fräuleins - 1928 - Németország, Ausztria, Ábrahám Pál-Harmath Imre-Drégely Gábor: Az utolsó Verebély lány - 1928. október 13., Fővárosi Operettszínház Ábrahám Pál-Bródy István: Zenebona -1928 március, Fővárosi Operettszínház Slágerei: Ábrahám Pál - Mihály István: Lila akácok Ábrahám Pál - Harmat Imre: Nem történt semmi ( Good night ) Ábrahám Pál - Harmath Imre: Ahol az ember felmászik a fára Ábrahám Pál - Mihály István: Halló baby Ábrahám Pál - Harmath Imre: Kicsike vigyázzon Ábrahám Pál - Mihály István: Hallod, te ló
1088 Búbánat 2015-05-06 12:00:29 [Válasz erre: 1087 Búbánat 2015-05-06 11:43:58]
Helyesen: Ábrahám Pál meghalt 1960. május 6-án, Hamburgban.
Helyesen: Ábrahám Pál meghalt 1960. május 6-án, Hamburgban.
1087 Búbánat 2015-05-06 11:43:58 [Válasz erre: 1086 Búbánat 2015-05-06 11:28:34]
Nagy Ibolya műsorvezető megemlékezett Ábrahám Pál zeneszerzőről, aki ma 55 éve hunyt el. (Született: 1892. november 2., Apatin, Szerbia; meghalt: 1960. május 5. Hamburg)
Nagy Ibolya műsorvezető megemlékezett Ábrahám Pál zeneszerzőről, aki ma 55 éve hunyt el. (Született: 1892. november 2., Apatin, Szerbia; meghalt: 1960. május 5. Hamburg)
1086 Búbánat 2015-05-06 11:28:34 [Válasz erre: 1084 smaragd 2015-05-06 05:59:08]
És ha már Kemény Egont emlegetted újra: neve ma is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operett adásában, abban az összefüggésben, hogy 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben; ő hangszerelte a zeneszerző legjelentősebb műveit, operettjeit, így a Hawaii rózsáját is, melyből most dalok csendültek fel Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekével. (A Magyar Rádió a hatvanas évek közepén készült keresztmetszet-stúdiófelvételéről.) Bródy Tamás vezényli ezen a felvételen azt a részletet is, mely különösen közel áll a szívemhez: Néger dal: "Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, a szemem ragyog, nevet a nép…” (Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a rádióban és online az internetes oldalakon.
És ha már Kemény Egont emlegetted újra: neve ma is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operett adásában, abban az összefüggésben, hogy 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben; ő hangszerelte a zeneszerző legjelentősebb műveit, operettjeit, így a Hawaii rózsáját is, melyből most dalok csendültek fel Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekével. (A Magyar Rádió a hatvanas évek közepén készült keresztmetszet-stúdiófelvételéről.) Bródy Tamás vezényli ezen a felvételen azt a részletet is, mely különösen közel áll a szívemhez: Néger dal: "Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, a szemem ragyog, nevet a nép…” (Radnay György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) A Túl az Óperencián című műsor ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a rádióban és online az internetes oldalakon.
1085 Búbánat 2015-05-06 10:32:15 [Válasz erre: 1084 smaragd 2015-05-06 05:59:08]
Legyen akkor itt a teljes szereposztása - a korabeli műsorújságból: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959., egy ismétlése: 1966. március 2. Petőfi adó 14.00 Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya
Legyen akkor itt a teljes szereposztása - a korabeli műsorújságból: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959., egy ismétlése: 1966. március 2. Petőfi adó 14.00 Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya
1084 smaragd 2015-05-06 05:59:08 [Válasz erre: 1077 Búbánat 2015-05-05 11:28:26]
Mivel a "búcsúzenéket" - amelyek a műsor szerkezetéből adódóan többnyire csak részletek - nem mindig sorolod fel, megemlítem, hogy a 1047 alatti -ahogy írtad: gyönyörű - előjátékot tegnap a nyitózene (szimfonikus kompozíció) rövid részlete követte Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. zenés játékából, amely a rádióoperettek sorában készült el 1959-ben. Zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt. Ezt a darabot a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta, 1961. április 7-én.
Mivel a "búcsúzenéket" - amelyek a műsor szerkezetéből adódóan többnyire csak részletek - nem mindig sorolod fel, megemlítem, hogy a 1047 alatti -ahogy írtad: gyönyörű - előjátékot tegnap a nyitózene (szimfonikus kompozíció) rövid részlete követte Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. zenés játékából, amely a rádióoperettek sorában készült el 1959-ben. Zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt. Ezt a darabot a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta, 1961. április 7-én.
1083 Ardelao 2015-05-05 23:43:45 [Válasz erre: 1081 Ardelao 2015-05-05 23:36:30]
Az előbb nem sikerült ! Most végre igen ! :-)
Az előbb nem sikerült ! Most végre igen ! :-)
1082 Ardelao 2015-05-05 23:40:07 [Válasz erre: 1081 Ardelao 2015-05-05 23:36:30]
[url] http://cink.hu/halalos-tavasz-45-fedak-sari-tortenete-1695002225; Halálos tavasz '45 – Fedák Sári története [/url]
[url] http://cink.hu/halalos-tavasz-45-fedak-sari-tortenete-1695002225; Halálos tavasz '45 – Fedák Sári története [/url]
1081 Ardelao 2015-05-05 23:36:30 [Válasz erre: 1080 Búbánat 2015-05-05 13:01:44]
[url] http://cink.hu/halalos-tavasz-45-fedak-sari-tortenete-1695002225; Halálos tavasz '45 – Fedák Sári története [/url]
[url] http://cink.hu/halalos-tavasz-45-fedak-sari-tortenete-1695002225; Halálos tavasz '45 – Fedák Sári története [/url]
1080 Búbánat 2015-05-05 13:01:44 [Válasz erre: 1079 Ardelao 2015-05-05 12:13:31]
Akkor lehet tovább nyomozgatnunk az életrajzi adatok között...
Akkor lehet tovább nyomozgatnunk az életrajzi adatok között...
1079 Ardelao 2015-05-05 12:13:31 [Válasz erre: 1077 Búbánat 2015-05-05 11:28:26]
Fedák Sári halálának dátuma körül tényleg nagy a pontatlanság. Én úgy olvastam, hogy valójában május 5-e a pontos időpont. A Mudrák-Deák : „Magyar Hangosfilm Lexikon”-jában (1931-1944), május 25-e szerepel.
Fedák Sári halálának dátuma körül tényleg nagy a pontatlanság. Én úgy olvastam, hogy valójában május 5-e a pontos időpont. A Mudrák-Deák : „Magyar Hangosfilm Lexikon”-jában (1931-1944), május 25-e szerepel.
1078 Ardelao 2015-05-05 11:49:24 [Válasz erre: 1077 Búbánat 2015-05-05 11:28:26]
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatter/cikkek/106906 Titkok Fedák Sári életéből Sztár volt, mégis nyomorban végezte
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatter/cikkek/106906 Titkok Fedák Sári életéből Sztár volt, mégis nyomorban végezte
1077 Búbánat 2015-05-05 11:28:26
Fedák Sáriról emlékezett meg a Dankó Rádióban Nagy Ibolya. A legendás színésznő-operettprimadonna ma 60 éve halt meg. (Kissé zavarban vagyok Fedák elhunytának pontos dátumát illetően, ugyanis az interneten nemcsak május 5., hanem több helyen május 25. is olvasható. Mindenesetre a mai operettműsor végén Fedák Sári emlékét volt hivatott tolmácsolni két muzeális felvétel bejátszása, megidézve a művész hangját: - Fedák Sári & Ismeretlen zongorista -- Leányka - Nem sírok, nem rívok (Szerző: Verő György/Verő György) - Fedák Sári & Ismeretlen előadó -János vitéz - Jancsi belépője (Szerző: Kacsoh Pongrác/Heltai Jenő) A mai műsorban elhangzottak Fényes Szabolcs- és Horváth Jenő- melódiák. Házy Erzsébet is énekelt egy Horváth Jenő - Szenes Iván-dalt: „Tengernyi könnyből van a Balaton” – (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, énekkar, vezényel: Gergely Pál) Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/02/tul-az-operencian-geczy-dorottyaval/; GÉCZY DOROTTYA [/url] színésznő, sanzonénekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Az adás meghallgatható az internetes elérhetőségeken is. (9 órától és a 18 órai ismétlésben)
Fedák Sáriról emlékezett meg a Dankó Rádióban Nagy Ibolya. A legendás színésznő-operettprimadonna ma 60 éve halt meg. (Kissé zavarban vagyok Fedák elhunytának pontos dátumát illetően, ugyanis az interneten nemcsak május 5., hanem több helyen május 25. is olvasható. Mindenesetre a mai operettműsor végén Fedák Sári emlékét volt hivatott tolmácsolni két muzeális felvétel bejátszása, megidézve a művész hangját: - Fedák Sári & Ismeretlen zongorista -- Leányka - Nem sírok, nem rívok (Szerző: Verő György/Verő György) - Fedák Sári & Ismeretlen előadó -János vitéz - Jancsi belépője (Szerző: Kacsoh Pongrác/Heltai Jenő) A mai műsorban elhangzottak Fényes Szabolcs- és Horváth Jenő- melódiák. Házy Erzsébet is énekelt egy Horváth Jenő - Szenes Iván-dalt: „Tengernyi könnyből van a Balaton” – (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, énekkar, vezényel: Gergely Pál) Ezen a héten minden nap [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/02/tul-az-operencian-geczy-dorottyaval/; GÉCZY DOROTTYA [/url] színésznő, sanzonénekes a Túl az Óperencián című operettműsor vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Az adás meghallgatható az internetes elérhetőségeken is. (9 órától és a 18 órai ismétlésben)
1076 Ardelao 2015-05-04 20:16:38 [Válasz erre: 1075 Búbánat 2015-05-04 19:14:30]
Mindezektől függetlenül, bármikor megtudom nézni őket élvezettel !
Mindezektől függetlenül, bármikor megtudom nézni őket élvezettel !
1075 Búbánat 2015-05-04 19:14:30 [Válasz erre: 1074 Ardelao 2015-05-04 15:43:21]
Egyébként a zenés színpadi darab és a film zenéje között alig van valami különbség. Nem úgy, mint például A gerolsteini nagyhercegnő és a Gerolsteini kaland c. film zenéi között, ahol a film csak nyomdokaiban tartalmazza az Offenbach-nagyoperett zenéjét. De ez a megállapítás a legtöbb ilyen zenés filmre igaz - ami Huszka, Jacobi darabja nyomán készült nálunk. Még egy kivétel eszembe jutott: Szirmai Mágnás Miskája - itt a film zenéje is csaknem olyan jó, egyenrangú, mint a színpadról és rádió stúdiófelvételeiről ismert operett.
Egyébként a zenés színpadi darab és a film zenéje között alig van valami különbség. Nem úgy, mint például A gerolsteini nagyhercegnő és a Gerolsteini kaland c. film zenéi között, ahol a film csak nyomdokaiban tartalmazza az Offenbach-nagyoperett zenéjét. De ez a megállapítás a legtöbb ilyen zenés filmre igaz - ami Huszka, Jacobi darabja nyomán készült nálunk. Még egy kivétel eszembe jutott: Szirmai Mágnás Miskája - itt a film zenéje is csaknem olyan jó, egyenrangú, mint a színpadról és rádió stúdiófelvételeiről ismert operett.
1074 Ardelao 2015-05-04 15:43:21 [Válasz erre: 1073 Búbánat 2015-05-04 11:34:12]
A róla készült film is a kedvenceim között van. A történettől függetlenül - "hemzsegtek" benne a jobbnál-jobb magyar színészek !
A róla készült film is a kedvenceim között van. A történettől függetlenül - "hemzsegtek" benne a jobbnál-jobb magyar színészek !
1073 Búbánat 2015-05-04 11:34:12 [Válasz erre: 1072 smaragd 2015-05-04 04:07:25]
Ott van Kerekes János zeneszerző-karmester is, aki az 1952-ben bemutatott Állami Áruház című operettjéért kapta meg 1953-ban az Erkel-díjat - az elsők között.
Ott van Kerekes János zeneszerző-karmester is, aki az 1952-ben bemutatott Állami Áruház című operettjéért kapta meg 1953-ban az Erkel-díjat - az elsők között.
1072 smaragd 2015-05-04 04:07:25 [Válasz erre: 1071 Búbánat 2015-05-03 10:13:31]
Ha a rádioperetteket nézzük, én "csak" a két említett műről tudok (időrendben: Csínom Palkó, Hatvani diákjai),amelyek elhangzása után a zeneszerzők a legrövidebb időn belül közönség- és szakmai sikerben valamint kitüntetésben részesültek.
Ha a rádioperetteket nézzük, én "csak" a két említett műről tudok (időrendben: Csínom Palkó, Hatvani diákjai),amelyek elhangzása után a zeneszerzők a legrövidebb időn belül közönség- és szakmai sikerben valamint kitüntetésben részesültek.
1071 Búbánat 2015-05-03 10:13:31 [Válasz erre: 1070 smaragd 2015-05-03 04:29:03]
Érdemes lenne összeszedni, hogy az operett-daljáték vonalon itthon alkotó komponistáink közül ki, milyen állami díj-elismerésben részesült.
Érdemes lenne összeszedni, hogy az operett-daljáték vonalon itthon alkotó komponistáink közül ki, milyen állami díj-elismerésben részesült.
1070 smaragd 2015-05-03 04:29:03 [Válasz erre: 1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36]
Ami a csúcsteljesítményeket illeti, annak idején közismert volt Kemény Egon Erkel-díja is, amit a "Hatvani diákjai" című daljátékáért - rádióoperett - kapott. Ebből a művéből is gyakran szerkeszt műsorába Nagy Ibolya részleteket. A Lehár Ferenc fórumban 366. sz. alatt bejegyzett daljáték - ami szintén az egykori "operettgyár" alkotása - a műsorban hallott archív anyag és írásod nekem is örömet szerzett.
Ami a csúcsteljesítményeket illeti, annak idején közismert volt Kemény Egon Erkel-díja is, amit a "Hatvani diákjai" című daljátékáért - rádióoperett - kapott. Ebből a művéből is gyakran szerkeszt műsorába Nagy Ibolya részleteket. A Lehár Ferenc fórumban 366. sz. alatt bejegyzett daljáték - ami szintén az egykori "operettgyár" alkotása - a műsorban hallott archív anyag és írásod nekem is örömet szerzett.
1068 Búbánat 2015-05-02 11:41:20 [Válasz erre: 1067 smaragd 2015-05-02 05:24:55]
Ez nincs kizárva; a 25. évforduló viszont 1974-re esett.
Ez nincs kizárva; a 25. évforduló viszont 1974-re esett.
1067 smaragd 2015-05-02 05:24:55 [Válasz erre: 1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36]
Ez a műsor a "Rádiótörténet" sorozat egyik része. Úgy tudom,hogy korábban készült, kicsit utánanéztem, ez az adás már ismétlés lehetett. Az MTVA nagy hangsúlyt fektet a közönség különböző korosztályainak, érdeklődési köreinek elérésére, lsd. új ifjúsági rádió- és tvcsatornák. Ide tartozik a 2014-es Huszka-operett felvétel is. Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a Magyar Rádió történetével, az archiv anyagok műsorra tűzésével, mint az említett Rácz György-sorozat is, foglalkozzanak. Kultúránk része ez a több évtizedes kincs, örvendetes lenne, ha újra teret kapnának az éterben.
Ez a műsor a "Rádiótörténet" sorozat egyik része. Úgy tudom,hogy korábban készült, kicsit utánanéztem, ez az adás már ismétlés lehetett. Az MTVA nagy hangsúlyt fektet a közönség különböző korosztályainak, érdeklődési köreinek elérésére, lsd. új ifjúsági rádió- és tvcsatornák. Ide tartozik a 2014-es Huszka-operett felvétel is. Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a Magyar Rádió történetével, az archiv anyagok műsorra tűzésével, mint az említett Rácz György-sorozat is, foglalkozzanak. Kultúránk része ez a több évtizedes kincs, örvendetes lenne, ha újra teret kapnának az éterben.
1066 smaragd 2015-05-01 20:03:00 [Válasz erre: 1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36]
Csodállak...:-)és köszönöm. Itt a helye ennek az ismertetőnek is.
Csodállak...:-)és köszönöm. Itt a helye ennek az ismertetőnek is.
1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36 [Válasz erre: 1063 smaragd 2015-05-01 18:18:40]
AZ RTV Műsorújság 1974. 49. száma (1974. december 9-15.) Ebben a cikkben olvashatjuk az alábbiakat: „A Májusfával kezdődött…” A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával. Rácz György műsora Közreműködik: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az ÁHZ és az MRT szimfonikus zenekara, a Forrai- és a Földényi kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor Zenei munkatárs: Palásti Pál Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György A most negyedszázados rádióoperett műfajának nem két, hanem egyszerre négy életre hozó szülője is volt: a rádió akkori dramaturgja: Szász Péter, Zenei szerkesztője: Tamássy Zdenkó, karmestere: Lehel György és akkori főrendezője: Rácz György. Ez utóbbi idézi most fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – ’történelmi visszaemlékezéseit’ a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott ’Csínom Palkó’. A zenei illusztrációk legnagyobb részét immár halott művészek éneklik, archívumból, pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről…” 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) A rádióműsor elsősorban Kemény Egon és Farkas Ferenc rádióoperettjeit, a művek létrejöttének érdekességeit, keletkezésük történetét idézte meg sok muzsikával. Így megszólaltak benne Gyurkovics Mária felvételéről a "Májusfa-keringő" és a "Balaton-keringő" is.
AZ RTV Műsorújság 1974. 49. száma (1974. december 9-15.) Ebben a cikkben olvashatjuk az alábbiakat: „A Májusfával kezdődött…” A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával. Rácz György műsora Közreműködik: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az ÁHZ és az MRT szimfonikus zenekara, a Forrai- és a Földényi kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor Zenei munkatárs: Palásti Pál Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György A most negyedszázados rádióoperett műfajának nem két, hanem egyszerre négy életre hozó szülője is volt: a rádió akkori dramaturgja: Szász Péter, Zenei szerkesztője: Tamássy Zdenkó, karmestere: Lehel György és akkori főrendezője: Rácz György. Ez utóbbi idézi most fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – ’történelmi visszaemlékezéseit’ a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott ’Csínom Palkó’. A zenei illusztrációk legnagyobb részét immár halott művészek éneklik, archívumból, pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről…” 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) A rádióműsor elsősorban Kemény Egon és Farkas Ferenc rádióoperettjeit, a művek létrejöttének érdekességeit, keletkezésük történetét idézte meg sok muzsikával. Így megszólaltak benne Gyurkovics Mária felvételéről a "Májusfa-keringő" és a "Balaton-keringő" is.
