995 smaragd 2015-04-20 14:19:24 [Válasz erre: 994 Búbánat 2015-04-20 14:07:21]
Azt hallottam, hogy a CD eladás visszaesett, nem érdemes kiadni. Itt mindig érdeklődést tapasztalok. Most mi a helyzet valójában, van kereslet? Erre én is fenem a fogamat:-)
Azt hallottam, hogy a CD eladás visszaesett, nem érdemes kiadni. Itt mindig érdeklődést tapasztalok. Most mi a helyzet valójában, van kereslet? Erre én is fenem a fogamat:-)
994 Búbánat 2015-04-20 14:07:21 [Válasz erre: 993 smaragd 2015-04-20 13:41:37]
Remélem, ez a harminckét Huszka-szám idővel CD-n is kijön! Mert ott (is) a helyük!
Remélem, ez a harminckét Huszka-szám idővel CD-n is kijön! Mert ott (is) a helyük!
993 smaragd 2015-04-20 13:41:37
Remek volt a mai műsor is! Nagyon tetszettek az új rádiófelvételek. Öröm rágondolni, hogy újra benépesedett a Magyar Rádió épülete, "művészi nyüzsgés" volt újra a kottatártól a stúdión át a Pagoda büfééig...:-) Köszönet mindenkinek,annak aki kitalálta, aki elkészítette, mindazoknak, akik részt vettek benne, sokat dolgoztak érte! Nagyszerűen szólt a zenekar, gyönyörűen és szórakoztató vidámsággal énekeltek a művészek,daluk hangulatához illően. Huszka Jenőt hallgatni is különleges élmény volt, Szeleczky Zita műsora meghatón érzékeltette az emigrációt, a honvágyat... Nagy Ibolyának külön gratulálok! Szerkesztőként gondosan, nagy szeretettel és nagyrabecsüléssel állította össze - egyébként mint mindig! - a visszaemlékezések rádiós anyagát,műsorvezetőként finoman vezette a témákat és művésznőként is csodálatos!
Remek volt a mai műsor is! Nagyon tetszettek az új rádiófelvételek. Öröm rágondolni, hogy újra benépesedett a Magyar Rádió épülete, "művészi nyüzsgés" volt újra a kottatártól a stúdión át a Pagoda büfééig...:-) Köszönet mindenkinek,annak aki kitalálta, aki elkészítette, mindazoknak, akik részt vettek benne, sokat dolgoztak érte! Nagyszerűen szólt a zenekar, gyönyörűen és szórakoztató vidámsággal énekeltek a művészek,daluk hangulatához illően. Huszka Jenőt hallgatni is különleges élmény volt, Szeleczky Zita műsora meghatón érzékeltette az emigrációt, a honvágyat... Nagy Ibolyának külön gratulálok! Szerkesztőként gondosan, nagy szeretettel és nagyrabecsüléssel állította össze - egyébként mint mindig! - a visszaemlékezések rádiós anyagát,műsorvezetőként finoman vezette a témákat és művésznőként is csodálatos!
992 Búbánat 2015-04-20 13:12:15 [Válasz erre: 990 Búbánat 2015-04-20 12:09:46]
A mai operettműsor első felében Huszkára, a második felében a ma 100 éve született Szeleczky Zitára emlékezett a Dankó Rádió operettadása. A zenei stúdiófelvételeken túl igen érdekes riportok is bejátszásra kerültek a rádió hangarchívumából: - Huszka Jenővel készült beszélgetés budai otthonában, 1954-ben, a 79. születésnapja után: nyugtázza, hogy belépett a 80. évébe; mennyi színházi terve van, munkája, amin éppen dolgozik: a Lili bárónő részbeni átdolgozása, új szövegre, benne két új karakter, akik számára is betétszámot komponál; a riporter kérésére odaül a zongorához és gyönyörűen játszik a Lili bárónőjéből egy kis egyveleget. - A hatvanas évek elején – pár évvel Huszka halála után - Czigány György meginterjúvolta Sárdy Jánost. Először arról beszél a tenorista, hogy mint operaénekes, hogyan került kapcsolatba az operett műfajával: A cigánybáróban játszott először a Margitszigeten, ezután már érkeztek sorra a felkérések, így az Operettszínháztól is, meg a rádióból is. Aztán rátér Huszkára: ő volt a legkedvesebb komponistája, akinek szinte minden operettjében ő volt a bonviván. Huszka rendszeresen bent volt a rádióban darabjai felvételén, melyeken Sárdy énekelt, és amikor az ő énekér hallgatta, mindig bólogatott, ami nála a legnagyobb dicséret, elismerés jele volt. Sárdy és Szeleczky Zita főszereplésével 1942 őszén mutatta be az Operettszínház az új Huszka-operettet, a Mária főhadnagyot. Erre is kitért Sárdy János ebben az interjúban. (Ezután következett egy zenei bejátszás az operett egy későbbi rádiófelvételéről: Sárdy János & Polydor Művészzenekar & Vincze Ottó – „Nagy árat kér a sors a boldogságért”) Ami az új Huszka-rádiófelvételeket illeti, számomra nagy öröm volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának szerkesztő-műsorvezetőjét, az operettprimadonna Nagy Ibolya szép szopránját is hallgatni, aki - Nyári Zoltán (tenor) oldalán - a Lili bárónő egyik szerelmi duettjének stúdiófelvételén énekelt. További két részlet – két duett - is felhangzott még ebből az operettből Geszthy Veronika és Boncsér Gergely, valamint Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté előadásában. A következő napokban várhatóan műsorra kerülnek további operettrészletek is erről, a Magyar Rádióban tavaly elkészült új Huszka-stúdiófelvételről. Az adás második részében Szeleczky Zita színésznő életútját, művészi pályáját elevenítette fel Nagy Ibolya, majd a Magyar Rádió archívumából bejátszott hanganyagban méltató, búcsúzó mondatok hangzottak el a nem sokkal előbb elhunyt művészről. Ezt követte Szeleczky énekfelvétele: „ Én mától kezdve csak te rólad álmodom…” Huszka Mária főhadnagyából (amit vele mutatott be az Operettszínház 1942-ben, és sorozatban 265 előadást ért meg). Végül egy nagyon érdekes hangdokumentum részletét hallhattuk, amiben Szeleczky Zita előadóestjéből kaptunk ízelítőt (próza és dalok), amit amerikai magyarok nézőközönsége előtt tartott. – nagy tapsokkal abszolválták ezt a műsorát, ami kazettán is kijött. A műsor címe: „Magyar Rozika” Érdemes újra meghallgatni a rádióban a délelőtti műsor ismétlését, amit 17 és 18 óra között sugároz a Dankó Rádió. (Interneten pedig a www.dankoradio.hu oldalon érhető el az adás.)
A mai operettműsor első felében Huszkára, a második felében a ma 100 éve született Szeleczky Zitára emlékezett a Dankó Rádió operettadása. A zenei stúdiófelvételeken túl igen érdekes riportok is bejátszásra kerültek a rádió hangarchívumából: - Huszka Jenővel készült beszélgetés budai otthonában, 1954-ben, a 79. születésnapja után: nyugtázza, hogy belépett a 80. évébe; mennyi színházi terve van, munkája, amin éppen dolgozik: a Lili bárónő részbeni átdolgozása, új szövegre, benne két új karakter, akik számára is betétszámot komponál; a riporter kérésére odaül a zongorához és gyönyörűen játszik a Lili bárónőjéből egy kis egyveleget. - A hatvanas évek elején – pár évvel Huszka halála után - Czigány György meginterjúvolta Sárdy Jánost. Először arról beszél a tenorista, hogy mint operaénekes, hogyan került kapcsolatba az operett műfajával: A cigánybáróban játszott először a Margitszigeten, ezután már érkeztek sorra a felkérések, így az Operettszínháztól is, meg a rádióból is. Aztán rátér Huszkára: ő volt a legkedvesebb komponistája, akinek szinte minden operettjében ő volt a bonviván. Huszka rendszeresen bent volt a rádióban darabjai felvételén, melyeken Sárdy énekelt, és amikor az ő énekér hallgatta, mindig bólogatott, ami nála a legnagyobb dicséret, elismerés jele volt. Sárdy és Szeleczky Zita főszereplésével 1942 őszén mutatta be az Operettszínház az új Huszka-operettet, a Mária főhadnagyot. Erre is kitért Sárdy János ebben az interjúban. (Ezután következett egy zenei bejátszás az operett egy későbbi rádiófelvételéről: Sárdy János & Polydor Művészzenekar & Vincze Ottó – „Nagy árat kér a sors a boldogságért”) Ami az új Huszka-rádiófelvételeket illeti, számomra nagy öröm volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának szerkesztő-műsorvezetőjét, az operettprimadonna Nagy Ibolya szép szopránját is hallgatni, aki - Nyári Zoltán (tenor) oldalán - a Lili bárónő egyik szerelmi duettjének stúdiófelvételén énekelt. További két részlet – két duett - is felhangzott még ebből az operettből Geszthy Veronika és Boncsér Gergely, valamint Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté előadásában. A következő napokban várhatóan műsorra kerülnek további operettrészletek is erről, a Magyar Rádióban tavaly elkészült új Huszka-stúdiófelvételről. Az adás második részében Szeleczky Zita színésznő életútját, művészi pályáját elevenítette fel Nagy Ibolya, majd a Magyar Rádió archívumából bejátszott hanganyagban méltató, búcsúzó mondatok hangzottak el a nem sokkal előbb elhunyt művészről. Ezt követte Szeleczky énekfelvétele: „ Én mától kezdve csak te rólad álmodom…” Huszka Mária főhadnagyából (amit vele mutatott be az Operettszínház 1942-ben, és sorozatban 265 előadást ért meg). Végül egy nagyon érdekes hangdokumentum részletét hallhattuk, amiben Szeleczky Zita előadóestjéből kaptunk ízelítőt (próza és dalok), amit amerikai magyarok nézőközönsége előtt tartott. – nagy tapsokkal abszolválták ezt a műsorát, ami kazettán is kijött. A műsor címe: „Magyar Rozika” Érdemes újra meghallgatni a rádióban a délelőtti műsor ismétlését, amit 17 és 18 óra között sugároz a Dankó Rádió. (Interneten pedig a www.dankoradio.hu oldalon érhető el az adás.)
991 Búbánat 2015-04-20 12:11:39 [Válasz erre: 990 Búbánat 2015-04-20 12:09:46]
"A Huszka év méltó megünneplésére az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát rögzítettünk a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly előadásában. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János. Ezek a felvételek hétfőtől hallhatók először a Dankó Rádió műsorában. Továbbá érdekes beszélgetésekkel is várom Önöket az új felvételeknél közreműködő művészkollégáimmal. Tartsanak velünk ezen a héten is. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető."
"A Huszka év méltó megünneplésére az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát rögzítettünk a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly előadásában. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János. Ezek a felvételek hétfőtől hallhatók először a Dankó Rádió műsorában. Továbbá érdekes beszélgetésekkel is várom Önöket az új felvételeknél közreműködő művészkollégáimmal. Tartsanak velünk ezen a héten is. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető."
990 Búbánat 2015-04-20 12:09:46 [Válasz erre: 988 Ardelao 2015-04-19 21:48:02]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/04/17/tul-az-operencian-huszka-jenore-es-szeleczky-zitara-emlekezunk/; „Túl az Óperencián: Huszka Jenőre és Szeleczky Zitára emlékezünk” [/url]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/04/17/tul-az-operencian-huszka-jenore-es-szeleczky-zitara-emlekezunk/; „Túl az Óperencián: Huszka Jenőre és Szeleczky Zitára emlékezünk” [/url]
989 Ardelao 2015-04-19 21:52:46 [Válasz erre: 986 Búbánat 2015-04-19 20:45:03]
És persze Szabó Sándor is ! Nagy színészek voltak mind a ketten ! Szabó Sándort még láttam játszani.
És persze Szabó Sándor is ! Nagy színészek voltak mind a ketten ! Szabó Sándort még láttam játszani.
988 Ardelao 2015-04-19 21:48:02 [Válasz erre: 985 Búbánat 2015-04-19 20:41:36]
Huszka Jenő nagyon megérdemli a megemlékezést, és Szeleczky Zita is, a "nemzet kishúga"!
Huszka Jenő nagyon megérdemli a megemlékezést, és Szeleczky Zita is, a "nemzet kishúga"!
987 Búbánat 2015-04-19 21:27:55 [Válasz erre: 983 Ardelao 2015-04-19 13:47:54]
Kérdésedre válaszolva még: a napi műsorban elhangzó zenék részletezése általában vagy a 11 órakor kezdődő adás előtt vagy még aznap a 17 órai ismétlés előtt kerül fel a Dankó Rádió Facebook oldalára. Én is onnan szoktam előzetesen tájékozódni. De az is előfordul, hogy egyszerre, előre két - három adásnap zenei műsorának a programját feltölti oda a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Egyébként ezt a műsorsorozatot két és fél éve, napi rendszerességgel hallgathatjuk a rádió hullámhosszán és online az interneten is (www.dankoradio.hu). Az operettadás hivatalos címe: "Túl az Óperencián" - minden héten újabb és újabb vendégek érkeznek a stúdióba, tehát egyúttal beszélgetős műsor is, de vannak tematikus hetek, amikor egy-egy évfordulóhoz kapcsolódik az adás, régi nagy énekesekről, művészekről, alkotókról emlékezik meg a műsorvezető, megszólaltatva pályatársakat vagy bejátszott régi riportok, archív felvételek segítségével idézi fel az adott emlékhét kiemelt, központi alakjának életútját, persze sok-sok zenével. A holnap kezdődő Huszka-emlékhét most azért is kiemelt figyelmet érdemel, mivel húsz-harminc ismert részlet - de vadonatúj - stúdiófelvétele kerül bemutatásra neves operettszínházi és operaénekes művészek tolmácsolásában (magát Nagy Ibolyát is halljuk majd énekelni). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működik közre a vezető karmesterüknek, Kovács Jánosnak, az Operaház első karmesterének zenei irányításával. Megjegyzendő az is: mintegy harminc éve már, hogy – utoljára - operettfelvétel készült a Magyar Rádió stúdiójában! Tavaly decemberben vonultak be az MR stúdiójába a művészek, és az ének-zenekar, hogy elkészítsék a több mint két tucat betétszám felvételét. És alig négy hónap eltelte után máris felhangzanak a rádióból a jól ismert Huszka-melódiák - erről az új stúdiófelvételről. Örüljünk ennek!
Kérdésedre válaszolva még: a napi műsorban elhangzó zenék részletezése általában vagy a 11 órakor kezdődő adás előtt vagy még aznap a 17 órai ismétlés előtt kerül fel a Dankó Rádió Facebook oldalára. Én is onnan szoktam előzetesen tájékozódni. De az is előfordul, hogy egyszerre, előre két - három adásnap zenei műsorának a programját feltölti oda a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Egyébként ezt a műsorsorozatot két és fél éve, napi rendszerességgel hallgathatjuk a rádió hullámhosszán és online az interneten is (www.dankoradio.hu). Az operettadás hivatalos címe: "Túl az Óperencián" - minden héten újabb és újabb vendégek érkeznek a stúdióba, tehát egyúttal beszélgetős műsor is, de vannak tematikus hetek, amikor egy-egy évfordulóhoz kapcsolódik az adás, régi nagy énekesekről, művészekről, alkotókról emlékezik meg a műsorvezető, megszólaltatva pályatársakat vagy bejátszott régi riportok, archív felvételek segítségével idézi fel az adott emlékhét kiemelt, központi alakjának életútját, persze sok-sok zenével. A holnap kezdődő Huszka-emlékhét most azért is kiemelt figyelmet érdemel, mivel húsz-harminc ismert részlet - de vadonatúj - stúdiófelvétele kerül bemutatásra neves operettszínházi és operaénekes művészek tolmácsolásában (magát Nagy Ibolyát is halljuk majd énekelni). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működik közre a vezető karmesterüknek, Kovács Jánosnak, az Operaház első karmesterének zenei irányításával. Megjegyzendő az is: mintegy harminc éve már, hogy – utoljára - operettfelvétel készült a Magyar Rádió stúdiójában! Tavaly decemberben vonultak be az MR stúdiójába a művészek, és az ének-zenekar, hogy elkészítsék a több mint két tucat betétszám felvételét. És alig négy hónap eltelte után máris felhangzanak a rádióból a jól ismert Huszka-melódiák - erről az új stúdiófelvételről. Örüljünk ennek!
986 Búbánat 2015-04-19 20:45:03
És ne feledkezzünk meg az április 25-én - ugyancsak száz éve - született [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_S%C3%A1ndor_%28sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz%29; Szabó Sándor [/url] (Budapest, 1915. április 25. – Budapest, 1997. november 12.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészünkről sem!
És ne feledkezzünk meg az április 25-én - ugyancsak száz éve - született [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_S%C3%A1ndor_%28sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz%29; Szabó Sándor [/url] (Budapest, 1915. április 25. – Budapest, 1997. november 12.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészünkről sem!
985 Búbánat 2015-04-19 20:41:36
De a Huszka-hét mellett holnap egy kerek évfordulóra is emlékeztet majd bennünket Nagy Ibolya operettműsora a Dankó Rádióban: [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeleczky_Zita; Száz éve született Szeleczky Zita [/url] [url] http://mno.hu/magyar_nemzet_magazin/maganak-a-nemzetiben-a-helye-1282367; „Magának a Nemzetiben a helye [/url] 2015. április 18., szombat 15:30 , forrás: Magyar Nemzet Magazin, szerző: Ablonczy László „1942. szeptember 23-án lépett újra színpadra: Huszka Jenő Mária főhadnagyát 240-szer játszotta az operettszínházban Pestet rengető s országosan is visszhangzó sikerrel.”
De a Huszka-hét mellett holnap egy kerek évfordulóra is emlékeztet majd bennünket Nagy Ibolya operettműsora a Dankó Rádióban: [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeleczky_Zita; Száz éve született Szeleczky Zita [/url] [url] http://mno.hu/magyar_nemzet_magazin/maganak-a-nemzetiben-a-helye-1282367; „Magának a Nemzetiben a helye [/url] 2015. április 18., szombat 15:30 , forrás: Magyar Nemzet Magazin, szerző: Ablonczy László „1942. szeptember 23-án lépett újra színpadra: Huszka Jenő Mária főhadnagyát 240-szer játszotta az operettszínházban Pestet rengető s országosan is visszhangzó sikerrel.”
984 Búbánat 2015-04-19 20:37:57 [Válasz erre: 983 Ardelao 2015-04-19 13:47:54]
Igen, ebből az alkalomból lesz a Huszka-emlékhét a rádióban: 140 esztendővel ezelőtt, 1875. április 24-én született meg a magyar operettjátszás mondhatni "atyja", megteremtője. Kezdeményezések voltak már előtte is a műfajban (Konti Jenő, Huber Károly, Verő György, Czobor Károly, Barna Izsó, Sztojanovitz Jenő, Hegyi Béla, Serly Lajos, Szabados Béla, Erkel Elek, Puks Ferenc), de Huszkának az 1899-ben bemutatott Tilos a bemenet című első operettjétől datálhatjuk a magyar operett felvirágzását! Rögtön nyomában következik Lehár - igaz ő külön fogalom - mint tudjuk, az elterjedt mondás szerint a zenés színpadnak három műfaja van: "Opera, operett - Lehár"...
Igen, ebből az alkalomból lesz a Huszka-emlékhét a rádióban: 140 esztendővel ezelőtt, 1875. április 24-én született meg a magyar operettjátszás mondhatni "atyja", megteremtője. Kezdeményezések voltak már előtte is a műfajban (Konti Jenő, Huber Károly, Verő György, Czobor Károly, Barna Izsó, Sztojanovitz Jenő, Hegyi Béla, Serly Lajos, Szabados Béla, Erkel Elek, Puks Ferenc), de Huszkának az 1899-ben bemutatott Tilos a bemenet című első operettjétől datálhatjuk a magyar operett felvirágzását! Rögtön nyomában következik Lehár - igaz ő külön fogalom - mint tudjuk, az elterjedt mondás szerint a zenés színpadnak három műfaja van: "Opera, operett - Lehár"...
983 Ardelao 2015-04-19 13:47:54 [Válasz erre: 981 Búbánat 2015-04-19 12:27:49]
Huszka Jenő születésnapja alkalmából lesz a zenei hét ? A műsort még nem lehet pontosan tudni ?
Huszka Jenő születésnapja alkalmából lesz a zenei hét ? A műsort még nem lehet pontosan tudni ?
982 smaragd 2015-04-19 13:18:00
A mai műsorban Gózon Gyula művészi pályájára is emlékeztünk, életútját Nagy Ibolya ismertette, a mediaklikken ill. fb-on is olvasható. Farkas Ferenc, Kemény Egon és Eisemann Mihály kompozícióit énekli a közkedvelt "Gózon". Ennek a résznek az ismétlése ma kb. 17.10-17.20 között hallható. Örvendetes újdonság, hogy a napi programnál a darab címét is feltüntetik már,:-)többnyire. Nekem ez a hét - beszélgetés a két igazgató úrral - fontos volt, kicsit közelebb vitt ahhoz a mai színházi világhoz, amelyben már nem játszanak eredeti szövegkönyvű darabokat.Megszeretni még nem tudtam ezt a helyzetet, de mindkét igazgató úr szívesen beszélt a darabokról, a közönségről, az operettjátszásról. Szóba került a kritikusok kérdésköre is. A Nagy Ibolya által felvetett színházi aktualitásokat a válaszokból alaposan megismerhette a hallgató.
A mai műsorban Gózon Gyula művészi pályájára is emlékeztünk, életútját Nagy Ibolya ismertette, a mediaklikken ill. fb-on is olvasható. Farkas Ferenc, Kemény Egon és Eisemann Mihály kompozícióit énekli a közkedvelt "Gózon". Ennek a résznek az ismétlése ma kb. 17.10-17.20 között hallható. Örvendetes újdonság, hogy a napi programnál a darab címét is feltüntetik már,:-)többnyire. Nekem ez a hét - beszélgetés a két igazgató úrral - fontos volt, kicsit közelebb vitt ahhoz a mai színházi világhoz, amelyben már nem játszanak eredeti szövegkönyvű darabokat.Megszeretni még nem tudtam ezt a helyzetet, de mindkét igazgató úr szívesen beszélt a darabokról, a közönségről, az operettjátszásról. Szóba került a kritikusok kérdésköre is. A Nagy Ibolya által felvetett színházi aktualitásokat a válaszokból alaposan megismerhette a hallgató.
981 Búbánat 2015-04-19 12:27:49 [Válasz erre: 980 smaragd 2015-04-19 11:59:29]
Igen, kezdődik holnap a Huszka-hét a Dankó Rádióban, sok új Huszka-felvétel műsorra tűzésével is!
Igen, kezdődik holnap a Huszka-hét a Dankó Rádióban, sok új Huszka-felvétel műsorra tűzésével is!
980 smaragd 2015-04-19 11:59:29 [Válasz erre: 979 Búbánat 2015-04-12 22:48:34]
"...hurrá, hurrá!..." Nagy Ibolya! Ma 17 órától még meghallgatható a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" c. műsorának ismétlése, amelynek utolsó hangjai még hallhatók a rádióban. Nagy Ibolya ismét bravúrral mutatta be rádiós adottságait, ezen a héten Kerényi Miklós Gábort és Lőrinczy György igazgató urakat, életpályájukat és személyes életüket egyaránt. Sikerült a hallgatókhoz a riportalanyokon keresztül közel hozni a Budapesti Operettszínház vezetőit, akik beszámoltak - kedvesen , közvetlenül, de természetesen igazgató minőségben - színházuk közelmúltbéli sikereiről éppúgy, mint az új tervekről. Ezek között sok "meglepetés" van, az előadások helyszíne is bővülhet, csakúgy, mint a vendégszereplések iránya és köre, valamint a fiatal művészek színrelépésének lehetősége.
"...hurrá, hurrá!..." Nagy Ibolya! Ma 17 órától még meghallgatható a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" c. műsorának ismétlése, amelynek utolsó hangjai még hallhatók a rádióban. Nagy Ibolya ismét bravúrral mutatta be rádiós adottságait, ezen a héten Kerényi Miklós Gábort és Lőrinczy György igazgató urakat, életpályájukat és személyes életüket egyaránt. Sikerült a hallgatókhoz a riportalanyokon keresztül közel hozni a Budapesti Operettszínház vezetőit, akik beszámoltak - kedvesen , közvetlenül, de természetesen igazgató minőségben - színházuk közelmúltbéli sikereiről éppúgy, mint az új tervekről. Ezek között sok "meglepetés" van, az előadások helyszíne is bővülhet, csakúgy, mint a vendégszereplések iránya és köre, valamint a fiatal művészek színrelépésének lehetősége.
979 Búbánat 2015-04-12 22:48:34
Holnaptól egész héten át, mindennap, az Operettszínház két felelős vezetője, Lőrinczy György főigazgató és Kerényi Miklós Gábor /KERO/ művészeti vezető lesz a vendég a Dankó Rádió stúdiójában. A Túl az Óperencián című operettműsorban hallgathatjuk őket, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Az adás de. 11, az ismétlés 17 órakor kezdődik, amit az interneten is elérhetünk a www.dankoradio.hu oldalon.
Holnaptól egész héten át, mindennap, az Operettszínház két felelős vezetője, Lőrinczy György főigazgató és Kerényi Miklós Gábor /KERO/ művészeti vezető lesz a vendég a Dankó Rádió stúdiójában. A Túl az Óperencián című operettműsorban hallgathatjuk őket, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Az adás de. 11, az ismétlés 17 órakor kezdődik, amit az interneten is elérhetünk a www.dankoradio.hu oldalon.
977 Ardelao 2015-04-10 16:53:18 [Válasz erre: 975 Búbánat 2015-04-10 11:38:41]
Az igaz, hogy most, megtalálható, talán holnap és holnapután is. De jártam már úgy, hogy valamit kerestem, de már nem volt a jelzett helyen a dokument. Így a letöltöttek közt mindig megtalálom, amikor akarom.
Az igaz, hogy most, megtalálható, talán holnap és holnapután is. De jártam már úgy, hogy valamit kerestem, de már nem volt a jelzett helyen a dokument. Így a letöltöttek közt mindig megtalálom, amikor akarom.
976 Búbánat 2015-04-10 13:00:12
Vadász Zsolt, az Operettszínház bonvivánja elmesélte Nagy Ibolyának, hogyan jegyezte el és vette feleségül partnerét, Lukács Anitát, az Operettszínház primadonnáját – a színpadon! Eljegyzés A briliáns jegyyűrűt még Miskolcon, a plázában vette meg, amikor a városszínházában lépett fel a Pillangókisasszonyban. Az Operettszínházban másnap éppen a Mágnás Miskát játszották, melyben mint Baracs mérnök és Rolla grófkisasszony együtt szerepelnek. Amikor a darab adott jelenetében – itt még prózában - Baracs megvallja szerelmét Rollának, a vásárolt gyűrűt ráhúzza a lány ujjára, miközben megkérdezi tőle a szövegkönyv szerint: ugye, hozzájön feleségül? Lukács Anita előzőleg semmit nem sejtett, úgyhogy amikor a dialógusban elérkezett ez a pillanat, alaposan összezavarodott, megilletődött, de persze, örömmel rebegte el az „igen”-t. Majd később, már a színfalak mögött a már beavatatott Pellert Károly átadta Vadász Zsoltnak az előre elkészített hatalmas virágcsokrot, amit ő, az immár boldog vőlegény átnyújtott az immár boldog menyasszonynak. (A történet után Nagy Ibolya stílusosan bejátszotta a Mágnás Miska ismert szerelmi kettősét? „Úgy szeretnék boldog lenni…!” – ezúttal Andor Éva és Korondy György kettősében a rádió stúdiófelvételéről.) Aztán a műsorvezető-szerkesztő, Nagy Ibolya kérésére Vadász Zsolt elmesélte azt is, hogy miként jutott eszükbe, hogy az esküvőjüket is a színpadon tartsák meg – nyilvánosan, a színházi közönség és egybegyűltek előtt: Házasság Vadász Zsolt úgy gondolkozott, az operettek legtöbbje a második rész végén boldog véggel ér véget: a szerelmesek egymás karjába omlanak és lehull a függöny. De vajon mi történik a szereplőkkel ezután? Játsszuk el, hogy lesz egy harmadik felvonás, amiben megtörténik az, amire annyira vágynak: az esküvő. A színház direktora, Kerényi Miklós Gábor jóváhagyta az ötletet és az egyik Csárdáskirálynő-előadás után következett a „harmadik felvonás”. A publikumot előre tájékoztatták a rendkívüli eseményről, így senkit nem ért váratlanul ez a következő, immár nem kitalált, hanem igazi „valódi”-jelenetfüzér: a színpadot berendezték anyakönyvi hivatali helyiségnek, az összes szükséges kelléket idehozták az illetékes önkormányzattól. Amikor felment a függöny, belépett a „helyiségbe” a hivatalos anyakönyvvezető, elfoglalta a helyét, majd sorra érkezett a mennyasszony és a vőlegény, a tanúk, a nyoszolyalányok, a násznép és kezdetét vette a polgári szertartás. Így lett hivatalosan is egy pár Szilviából és Edvinből, azaz Lukács Anitából és Vadász Zsoltból – az Operettszínház ugyancsak meghatódott közönségének ámuló és bámuló szempárjai kereszttüzében – a nem szokványos „ III. felvonásban”… Vadász Zsolt ehhez még hozzátette, hogy a téli polgári esküvőjüket a következő nyáron követte az egyházi szertartás, utána pedig a nászút Velencében. Mindezt, amit leírtam, szavakkal igazán nem fejezhető ki, mert ahogyan Vadász Zsolt mindezt sziporkázó stílusában elmesélte Nagy Ibolya mikrofonja előtt, azt nem lehet visszaadni. Ezért érdemes a délutáni Túl az Óperencián című operettműsort visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlésben, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Vadász Zsolt, az Operettszínház bonvivánja elmesélte Nagy Ibolyának, hogyan jegyezte el és vette feleségül partnerét, Lukács Anitát, az Operettszínház primadonnáját – a színpadon! Eljegyzés A briliáns jegyyűrűt még Miskolcon, a plázában vette meg, amikor a városszínházában lépett fel a Pillangókisasszonyban. Az Operettszínházban másnap éppen a Mágnás Miskát játszották, melyben mint Baracs mérnök és Rolla grófkisasszony együtt szerepelnek. Amikor a darab adott jelenetében – itt még prózában - Baracs megvallja szerelmét Rollának, a vásárolt gyűrűt ráhúzza a lány ujjára, miközben megkérdezi tőle a szövegkönyv szerint: ugye, hozzájön feleségül? Lukács Anita előzőleg semmit nem sejtett, úgyhogy amikor a dialógusban elérkezett ez a pillanat, alaposan összezavarodott, megilletődött, de persze, örömmel rebegte el az „igen”-t. Majd később, már a színfalak mögött a már beavatatott Pellert Károly átadta Vadász Zsoltnak az előre elkészített hatalmas virágcsokrot, amit ő, az immár boldog vőlegény átnyújtott az immár boldog menyasszonynak. (A történet után Nagy Ibolya stílusosan bejátszotta a Mágnás Miska ismert szerelmi kettősét? „Úgy szeretnék boldog lenni…!” – ezúttal Andor Éva és Korondy György kettősében a rádió stúdiófelvételéről.) Aztán a műsorvezető-szerkesztő, Nagy Ibolya kérésére Vadász Zsolt elmesélte azt is, hogy miként jutott eszükbe, hogy az esküvőjüket is a színpadon tartsák meg – nyilvánosan, a színházi közönség és egybegyűltek előtt: Házasság Vadász Zsolt úgy gondolkozott, az operettek legtöbbje a második rész végén boldog véggel ér véget: a szerelmesek egymás karjába omlanak és lehull a függöny. De vajon mi történik a szereplőkkel ezután? Játsszuk el, hogy lesz egy harmadik felvonás, amiben megtörténik az, amire annyira vágynak: az esküvő. A színház direktora, Kerényi Miklós Gábor jóváhagyta az ötletet és az egyik Csárdáskirálynő-előadás után következett a „harmadik felvonás”. A publikumot előre tájékoztatták a rendkívüli eseményről, így senkit nem ért váratlanul ez a következő, immár nem kitalált, hanem igazi „valódi”-jelenetfüzér: a színpadot berendezték anyakönyvi hivatali helyiségnek, az összes szükséges kelléket idehozták az illetékes önkormányzattól. Amikor felment a függöny, belépett a „helyiségbe” a hivatalos anyakönyvvezető, elfoglalta a helyét, majd sorra érkezett a mennyasszony és a vőlegény, a tanúk, a nyoszolyalányok, a násznép és kezdetét vette a polgári szertartás. Így lett hivatalosan is egy pár Szilviából és Edvinből, azaz Lukács Anitából és Vadász Zsoltból – az Operettszínház ugyancsak meghatódott közönségének ámuló és bámuló szempárjai kereszttüzében – a nem szokványos „ III. felvonásban”… Vadász Zsolt ehhez még hozzátette, hogy a téli polgári esküvőjüket a következő nyáron követte az egyházi szertartás, utána pedig a nászút Velencében. Mindezt, amit leírtam, szavakkal igazán nem fejezhető ki, mert ahogyan Vadász Zsolt mindezt sziporkázó stílusában elmesélte Nagy Ibolya mikrofonja előtt, azt nem lehet visszaadni. Ezért érdemes a délutáni Túl az Óperencián című operettműsort visszahallgatni a délután öt órakor kezdődő ismétlésben, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
975 Búbánat 2015-04-10 11:38:41 [Válasz erre: 973 Ardelao 2015-04-09 22:03:13]
Off: nem értem, mit kell "elmenteni"? Itt a link, csak rá kell kattintani és máris olvasható...holnap vagy holnap után is...
Off: nem értem, mit kell "elmenteni"? Itt a link, csak rá kell kattintani és máris olvasható...holnap vagy holnap után is...
974 smaragd 2015-04-10 05:13:14 [Válasz erre: 973 Ardelao 2015-04-09 22:03:13]
"Vicces", nekem is volt az első reakcióm tegnap, örültem neki, mentettem, ma elolvasom.
"Vicces", nekem is volt az első reakcióm tegnap, örültem neki, mentettem, ma elolvasom.
973 Ardelao 2015-04-09 22:03:13 [Válasz erre: 969 Búbánat 2015-04-09 16:32:04]
Kedves Búbánat ! Nagyszerű ötlet volt részedről a Várhelyi-dinasztiáról készült kiadvány idetétele. Nagyon sok mindent megtudtam az általam is nagyon kedvelt, sokoldalú művész életéről. Azonnal el is mentettem magamnak. Nagyon köszönjük ! A.
Kedves Búbánat ! Nagyszerű ötlet volt részedről a Várhelyi-dinasztiáról készült kiadvány idetétele. Nagyon sok mindent megtudtam az általam is nagyon kedvelt, sokoldalú művész életéről. Azonnal el is mentettem magamnak. Nagyon köszönjük ! A.
971 Búbánat 2015-04-09 17:55:30 [Válasz erre: 968 Búbánat 2015-04-09 12:26:05]
Köszönet Nagy Ibolyának a javításért: visszahallgattam a délelőtti adás ismétlését, és a Szép a világ című Lehár- operettrészleteket már a "szerző nevén voltak..."
Köszönet Nagy Ibolyának a javításért: visszahallgattam a délelőtti adás ismétlését, és a Szép a világ című Lehár- operettrészleteket már a "szerző nevén voltak..."
970 Búbánat 2015-04-09 16:32:56 [Válasz erre: 964 smaragd 2015-04-07 18:01:46]
VÁRHELYI ENDRE (Hódmezővásárhely, 1924. június 25. – Bp. 1979. július 27.), a Magyar Állami Operaház kitűnő basszistája, emlékére tűzte műsorára a Televízió 1979. augusztus 17-én 22.20 kor a „Várhelyi Endrére emlékezünk” című műsorát. Az emlékműsor készítői voltak: Baranyi Ferenc, Ruitner Sándor, Haraszti Zsolt, Pataki György, Nemes Miklós.
VÁRHELYI ENDRE (Hódmezővásárhely, 1924. június 25. – Bp. 1979. július 27.), a Magyar Állami Operaház kitűnő basszistája, emlékére tűzte műsorára a Televízió 1979. augusztus 17-én 22.20 kor a „Várhelyi Endrére emlékezünk” című műsorát. Az emlékműsor készítői voltak: Baranyi Ferenc, Ruitner Sándor, Haraszti Zsolt, Pataki György, Nemes Miklós.
969 Búbánat 2015-04-09 16:32:04 [Válasz erre: 967 Búbánat 2015-04-09 12:25:28]
[url] http://mek.oszk.hu/09200/09285/09285.pdf; „Várhelyi-dinasztia” [/url]
[url] http://mek.oszk.hu/09200/09285/09285.pdf; „Várhelyi-dinasztia” [/url]
968 Búbánat 2015-04-09 12:26:05
Ajánlom az operettmuzsika iránt érdeklődők figyelmébe a Dankó Rádió épp most véget ért adásának délután öt órakor kezdődő ismétlését. Benne szép részletek csendülnek fel többek között - Zeller: A madarász (Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Réti József, Csonka Zsuzsa, Simándy József, Kalmár Magda, Kónya Sándor felvételeiről) - Lehár: Szép a világ (Németh Marika, Basky István, Palcsó Sándor, Andor Éva és Korondy György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) A teljes operett 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először); Egy korábbi rádiófelvételről még Szabó Miklós énekét is hallhatjuk a „Szép a világ”-ból. A rádió mellett az interneten is elérhető a Túl az Óperencián című adás (melynek a vendége ezen a héten minden nap Vadász Zsolt, az Operettszínház tenoristája) a www.dankoradio.hu oldalon. Megjegyzem, bizonyára nyelvbotlás volt Nagy Ibolya részéről a be- és lekonferáláskor, hogy Lehár darabját Kálmán Imrének tulajdonította…
Ajánlom az operettmuzsika iránt érdeklődők figyelmébe a Dankó Rádió épp most véget ért adásának délután öt órakor kezdődő ismétlését. Benne szép részletek csendülnek fel többek között - Zeller: A madarász (Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Réti József, Csonka Zsuzsa, Simándy József, Kalmár Magda, Kónya Sándor felvételeiről) - Lehár: Szép a világ (Németh Marika, Basky István, Palcsó Sándor, Andor Éva és Korondy György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) A teljes operett 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először); Egy korábbi rádiófelvételről még Szabó Miklós énekét is hallhatjuk a „Szép a világ”-ból. A rádió mellett az interneten is elérhető a Túl az Óperencián című adás (melynek a vendége ezen a héten minden nap Vadász Zsolt, az Operettszínház tenoristája) a www.dankoradio.hu oldalon. Megjegyzem, bizonyára nyelvbotlás volt Nagy Ibolya részéről a be- és lekonferáláskor, hogy Lehár darabját Kálmán Imrének tulajdonította…
967 Búbánat 2015-04-09 12:25:28 [Válasz erre: 966 Ardelao 2015-04-08 08:08:52]
Leánya, Várhelyi Éva sokat tudna mesélni édesapjáról: Várhelyi Éva - mezzoszoprán 1996-ban szerzett énekművész-tanári, majd 1998-ban operaénekesi diplomát Bende Zsolt, Gulyás Dénes és Kovalik Balázs növendékeként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1997-től a Magyar Rádió, 1998 óta pedig a Magyar Állami Operaház szólistája. Főbb szerepei: Komponista, Xerxes, Dorabella, Cherubino, Carmen, Orlovszky. Két ízben, 1991-ben és 1997-ben ért el I. helyezést országos énekversenyeken. 2000-ben az V. Budapesti Nemzetközi Énekversenyen megnyerte a Gounod: Rómeó és Júlia c. opera szerepeire kiírt versenyen Stefano szerepét, melyet Kijevben és Ludwigshafenben is énekelt. Mesterkurzusok: Nicholas McGegan, Hamari Júlia, Polgár László, Tokody Ilona, Helmuth Rilling, Rózsa Vera, Larissa Gergieva vezetésével. Vendégszerepelt Angliában (R. Strauss: Ariadne in Naxos), Japánban (J. Strauss: A denevér), Finnországban (R. Strauss: A rózsalovag), Münchenben (P. Torri: Melissa in Grecia), Kijevben (Gounod: Rómeó és Júlia). Két ízben nyerte el a Fischer Annie Ösztöndíjat és a Budapesti Operabarátok Ösztöndíját. 2007-ben Veronában a nemzetközi Monteverdi énekverseny egyik győztese lett, és ennek kapcsán énekelte Veronában és Mantovában Monteverdi: LOrfeo című operájának egyik főszerepét. A Fischer Ádám vezette Nemzetközi Wagner Napok rendszeres közreműködője a MÜPÁ-ban. (Az Opera honlapjáról)
Leánya, Várhelyi Éva sokat tudna mesélni édesapjáról: Várhelyi Éva - mezzoszoprán 1996-ban szerzett énekművész-tanári, majd 1998-ban operaénekesi diplomát Bende Zsolt, Gulyás Dénes és Kovalik Balázs növendékeként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1997-től a Magyar Rádió, 1998 óta pedig a Magyar Állami Operaház szólistája. Főbb szerepei: Komponista, Xerxes, Dorabella, Cherubino, Carmen, Orlovszky. Két ízben, 1991-ben és 1997-ben ért el I. helyezést országos énekversenyeken. 2000-ben az V. Budapesti Nemzetközi Énekversenyen megnyerte a Gounod: Rómeó és Júlia c. opera szerepeire kiírt versenyen Stefano szerepét, melyet Kijevben és Ludwigshafenben is énekelt. Mesterkurzusok: Nicholas McGegan, Hamari Júlia, Polgár László, Tokody Ilona, Helmuth Rilling, Rózsa Vera, Larissa Gergieva vezetésével. Vendégszerepelt Angliában (R. Strauss: Ariadne in Naxos), Japánban (J. Strauss: A denevér), Finnországban (R. Strauss: A rózsalovag), Münchenben (P. Torri: Melissa in Grecia), Kijevben (Gounod: Rómeó és Júlia). Két ízben nyerte el a Fischer Annie Ösztöndíjat és a Budapesti Operabarátok Ösztöndíját. 2007-ben Veronában a nemzetközi Monteverdi énekverseny egyik győztese lett, és ennek kapcsán énekelte Veronában és Mantovában Monteverdi: LOrfeo című operájának egyik főszerepét. A Fischer Ádám vezette Nemzetközi Wagner Napok rendszeres közreműködője a MÜPÁ-ban. (Az Opera honlapjáról)
966 Ardelao 2015-04-08 08:08:52 [Válasz erre: 963 Búbánat 2015-04-07 13:31:41]
Várhelyi Endrét én is nagyon kedveltem, még filmeken is feltünt olykor.
Várhelyi Endrét én is nagyon kedveltem, még filmeken is feltünt olykor.
965 smaragd 2015-04-08 07:54:30 [Válasz erre: 964 smaragd 2015-04-07 18:01:46]
"...hungaricum, a magyar operett..."
"...hungaricum, a magyar operett..."
964 smaragd 2015-04-07 18:01:46 [Válasz erre: 963 Búbánat 2015-04-07 13:31:41]
Nem vagyok egyedük itt, aki örül annak, hogy te tudod ezeket a szerepeket sorolni, és van mire visszagondolnunk! Itt jön azután ismét az óhaj, bárcsak teljes egészében is hallgathatnánk az operettek felvételeit! A Kossuth Rádió visszahozta a Rádiószínházat, vannak új produkciók is, a Bartók Rádió operaközvetítéseket is sugároz. Csak a magyar hungaricum, az operett nem hallható a rádióban teljes terjedelmében.
Nem vagyok egyedük itt, aki örül annak, hogy te tudod ezeket a szerepeket sorolni, és van mire visszagondolnunk! Itt jön azután ismét az óhaj, bárcsak teljes egészében is hallgathatnánk az operettek felvételeit! A Kossuth Rádió visszahozta a Rádiószínházat, vannak új produkciók is, a Bartók Rádió operaközvetítéseket is sugároz. Csak a magyar hungaricum, az operett nem hallható a rádióban teljes terjedelmében.
963 Búbánat 2015-04-07 13:31:41 [Válasz erre: 961 smaragd 2015-04-07 12:59:16]
Sorolni lehetne Várhelyinek azokat az operettfelvételeit, amelyeket az ő hangja, szerepköri karaktere tett igazán "izgalmassá", emlékezetessé (A Fruska mellett ilyen volt például a Mikádó, A varázskeringő, a Pajkos diákok, Esküdtszéki tárgyalás, Boccaccio, a Bob herceg, A madarász, Három a kislány, Sybill, A corneville-i harangok stb operettekben általa megformált kisebb-nagyobb szerepei, melyek az ő jellegzetes basszusán érvényesültek igazán), de a televízióban is ragyogó ének-zenei alakításokkal örvendeztette meg nézőit, legyen elég csak Donizetti Csengőjének patikusára gondolnunk…
Sorolni lehetne Várhelyinek azokat az operettfelvételeit, amelyeket az ő hangja, szerepköri karaktere tett igazán "izgalmassá", emlékezetessé (A Fruska mellett ilyen volt például a Mikádó, A varázskeringő, a Pajkos diákok, Esküdtszéki tárgyalás, Boccaccio, a Bob herceg, A madarász, Három a kislány, Sybill, A corneville-i harangok stb operettekben általa megformált kisebb-nagyobb szerepei, melyek az ő jellegzetes basszusán érvényesültek igazán), de a televízióban is ragyogó ének-zenei alakításokkal örvendeztette meg nézőit, legyen elég csak Donizetti Csengőjének patikusára gondolnunk…
961 smaragd 2015-04-07 12:59:16 [Válasz erre: 958 Búbánat 2015-04-07 11:45:23]
Igen, meg van benne az a finom szellemesség,élc, amellyel az akkori kor szorongását, mindennapi félelmét oldotta a művészet... "...magyar hangja: Váááááárhelyiiii Eeendree" Emlékszel, emlékeztek? .-) Milyen remek alkotói időszak volt ez a pár évtized, "kötelező", magától értetődő elvárás volt a műveltség, a magas szintű zenei tudás, pontosság, odaadó lelkület a klasszikus operettek rádiófelvételinél, csakúgy, mint a többnyire a Rádió megrendelésére készített rádióoperetteknél. A "Túl az Óperencián" c. műsor visz minket ebbe az alkotói légkörbe vissza , Nagy Ibolya vezetésével.
Igen, meg van benne az a finom szellemesség,élc, amellyel az akkori kor szorongását, mindennapi félelmét oldotta a művészet... "...magyar hangja: Váááááárhelyiiii Eeendree" Emlékszel, emlékeztek? .-) Milyen remek alkotói időszak volt ez a pár évtized, "kötelező", magától értetődő elvárás volt a műveltség, a magas szintű zenei tudás, pontosság, odaadó lelkület a klasszikus operettek rádiófelvételinél, csakúgy, mint a többnyire a Rádió megrendelésére készített rádióoperetteknél. A "Túl az Óperencián" c. műsor visz minket ebbe az alkotói légkörbe vissza , Nagy Ibolya vezetésével.
960 tiramisu 2015-04-07 12:50:52 [Válasz erre: 955 smaragd 2015-04-06 14:00:13]
Kiváló muzsikus volt Fejes Cecília, remek zenei rendező és remek ember! Isten nyugosztalja békében! Szerettük Őt!
Kiváló muzsikus volt Fejes Cecília, remek zenei rendező és remek ember! Isten nyugosztalja békében! Szerettük Őt!
959 tiramisu 2015-04-07 12:50:46 [Válasz erre: 955 smaragd 2015-04-06 14:00:13]
Kiváló muzsikus volt Fejes Cecília, remek zenei rendező és remek ember! Isten nyugosztalja békében! Szerettük Őt!
Kiváló muzsikus volt Fejes Cecília, remek zenei rendező és remek ember! Isten nyugosztalja békében! Szerettük Őt!
958 Búbánat 2015-04-07 11:45:23 [Válasz erre: 957 smaragd 2015-04-06 21:03:39]
Sullivan operettjeit nem tudom megunni, akárhányszor hallom dalait a rádióban. A Fruska rádiófelvételéhez az Admirális szerepére, szerencsénkre sikerült megnyerni a mindig remek Várhelyi Endrét, akinek jellegzetes színezetű basszusa nélkül már el sem tudom képzelni ezt a pompás buffo-áriát. És persze, hogy ezt a parodisztikus dalt annyira élvezzük, kellett hozzá még Romhányi József szellemes versszövege is. De ugyanez áll Kishegyi Árpád (a Kapitány) dalaira is ebből az operettből. Várhelyi nagyon „értette” és kiválóan alkalmazta előadásában ennek a zenei humornak a nyelvezetét – ennek énekében mindig fényes bizonyítékát adta, az operák mellett a „könnyedebb” zenei műfajokban is. Sajnos, korán távozott e földi színpadról, de felvételei őrzik nekünk színes egyéniségét, humorát és pompázatos basszusát.
Sullivan operettjeit nem tudom megunni, akárhányszor hallom dalait a rádióban. A Fruska rádiófelvételéhez az Admirális szerepére, szerencsénkre sikerült megnyerni a mindig remek Várhelyi Endrét, akinek jellegzetes színezetű basszusa nélkül már el sem tudom képzelni ezt a pompás buffo-áriát. És persze, hogy ezt a parodisztikus dalt annyira élvezzük, kellett hozzá még Romhányi József szellemes versszövege is. De ugyanez áll Kishegyi Árpád (a Kapitány) dalaira is ebből az operettből. Várhelyi nagyon „értette” és kiválóan alkalmazta előadásában ennek a zenei humornak a nyelvezetét – ennek énekében mindig fényes bizonyítékát adta, az operák mellett a „könnyedebb” zenei műfajokban is. Sajnos, korán távozott e földi színpadról, de felvételei őrzik nekünk színes egyéniségét, humorát és pompázatos basszusát.
957 smaragd 2015-04-06 21:03:39 [Válasz erre: 956 Búbánat 2015-04-06 17:03:12]
Az Admirális dala újra és újra felbukkan a műsorban. Roppant érdekes a letűnt kor ....? dalszövegét hallgatni az élvezetes zenei megformálásban, engem mindig felvidít ez a dal.
Az Admirális dala újra és újra felbukkan a műsorban. Roppant érdekes a letűnt kor ....? dalszövegét hallgatni az élvezetes zenei megformálásban, engem mindig felvidít ez a dal.
956 Búbánat 2015-04-06 17:03:12 [Válasz erre: 953 Búbánat 2015-04-06 12:09:52]
A Fruska részleteiben hallott dalszövegekből idézek: - A tengerészek dala (MRT Énekkarának Férfikara): „- A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút..” - Az Admirális dala (Várhelyi Endre és az MRT énekkara) „ - De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - És tisztviselő így lettem én a szolgaévek színhelyén, oly szépen másoltam az aktákat, sose ejtettem a papírosra packákat. A másolás is előbb-utóbb megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - Oly sokra vittem már mint tisztviselő, hogy az ügyvédbojtárságig léptem elő, volt tiszta gallérom és kék ingem, bár a zsebemben nem csörgött még egy fityingem sem. A tiszta gallér mondhatom, hogy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - És flancoltam, míg egyszer csak maga mellé vett az ügyvéd társának, és mindjárt tengernyi sok pénzem lett, akkor lettem híve a tengernek. A társaság az mondhatom, hogy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - A gazdagság csak arra ment, hogy kinyíljon előttem a parlament, mindig azt mondom, amire a pártom kér, sosem magam, mindig csak a jó ügyért. Az együgyűségem nekik megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - Hát honfitársak, testvérek, hogyha nemcsak irodákban ülnétek, hanem vágytok felhágni a létrára, mindig gondoljatok erre az én példámra! Ne menj sohase a tengerhez közel, akkor egykettőre ellentengernagy leszel!” - Josephin és Ralph matróz kettőse (Kalmár Magda és Rozsos István) „- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg mát egyszer! Nem érthető talán, mit mond az ember! …. Te méltatlan vagy rám! …/ Te kőszívű leány, nincs benned érzés! Hogy mért szeretlek én, ez itt a kérdés. Az óceánon nincs szegényebb nála. Mi tetszik hát nekem egy gazdag lányban. Te kőszívű leány, de miért szeretlek ám?! Hogy szédül fejem, ha végre látlak, ha bárhogy gúnyolódsz, én csak imádlak! Hogy szédül fejem, ha végre látlak, ha bárhogy gúnyolódsz, én csak imádlak! /- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg mát egyszer /- Te kőszívű leány, szerelmed nem kell!...” - A kapitány dala az II. felvonásból (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara): „ - Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! – Remélem, jól van mind! – Hogyne, és Ön sem. Valahogy én is, ha látlak titeket. – Büszkévé tett, Sir!/ - Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út. No, ha rokonom egy lord, gőgös nem vagyok, se zord, ha kell, fel is seprek én. Bárhogy száguldoz a szél, a kapitány nem fél, és nem tengeribeteg soha! – A szíve? – A helyén. – Mert olyan - kemény legény! - , sose tengeribeteg szegény, hát éljen, éljen, éljen ő… /- Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Lám a személyzetem jó, és így rendben a hajó, és így pompás minden út. Bár, ha azt mondta a lord, legyek goromba és zord, ha kell, fel is seprek én. Bárhogy száguldoz a szél, a kapitány nem fél, és nem tengeribeteg soha! – A szíve? – A helyén. – Mert olyan - kemény legény! - sose tengeribeteg szegény, hát éljen, éljen, éljen ő… „
A Fruska részleteiben hallott dalszövegekből idézek: - A tengerészek dala (MRT Énekkarának Férfikara): „- A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút..” - Az Admirális dala (Várhelyi Endre és az MRT énekkara) „ - De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - És tisztviselő így lettem én a szolgaévek színhelyén, oly szépen másoltam az aktákat, sose ejtettem a papírosra packákat. A másolás is előbb-utóbb megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - Oly sokra vittem már mint tisztviselő, hogy az ügyvédbojtárságig léptem elő, volt tiszta gallérom és kék ingem, bár a zsebemben nem csörgött még egy fityingem sem. A tiszta gallér mondhatom, hogy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - És flancoltam, míg egyszer csak maga mellé vett az ügyvéd társának, és mindjárt tengernyi sok pénzem lett, akkor lettem híve a tengernek. A társaság az mondhatom, hogy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - A gazdagság csak arra ment, hogy kinyíljon előttem a parlament, mindig azt mondom, amire a pártom kér, sosem magam, mindig csak a jó ügyért. Az együgyűségem nekik megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett. - Hát honfitársak, testvérek, hogyha nemcsak irodákban ülnétek, hanem vágytok felhágni a létrára, mindig gondoljatok erre az én példámra! Ne menj sohase a tengerhez közel, akkor egykettőre ellentengernagy leszel!” - Josephin és Ralph matróz kettőse (Kalmár Magda és Rozsos István) „- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg mát egyszer! Nem érthető talán, mit mond az ember! …. Te méltatlan vagy rám! …/ Te kőszívű leány, nincs benned érzés! Hogy mért szeretlek én, ez itt a kérdés. Az óceánon nincs szegényebb nála. Mi tetszik hát nekem egy gazdag lányban. Te kőszívű leány, de miért szeretlek ám?! Hogy szédül fejem, ha végre látlak, ha bárhogy gúnyolódsz, én csak imádlak! Hogy szédül fejem, ha végre látlak, ha bárhogy gúnyolódsz, én csak imádlak! /- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg mát egyszer /- Te kőszívű leány, szerelmed nem kell!...” - A kapitány dala az II. felvonásból (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara): „ - Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! – Remélem, jól van mind! – Hogyne, és Ön sem. Valahogy én is, ha látlak titeket. – Büszkévé tett, Sir!/ - Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út. No, ha rokonom egy lord, gőgös nem vagyok, se zord, ha kell, fel is seprek én. Bárhogy száguldoz a szél, a kapitány nem fél, és nem tengeribeteg soha! – A szíve? – A helyén. – Mert olyan - kemény legény! - , sose tengeribeteg szegény, hát éljen, éljen, éljen ő… /- Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Lám a személyzetem jó, és így rendben a hajó, és így pompás minden út. Bár, ha azt mondta a lord, legyek goromba és zord, ha kell, fel is seprek én. Bárhogy száguldoz a szél, a kapitány nem fél, és nem tengeribeteg soha! – A szíve? – A helyén. – Mert olyan - kemény legény! - sose tengeribeteg szegény, hát éljen, éljen, éljen ő… „
955 smaragd 2015-04-06 14:00:13 [Válasz erre: 953 Búbánat 2015-04-06 12:09:52]
Emlékezzünk meg Fejes Cecília zenei rendezőről külön is ma, néhány hete hunyt el, sok évtizedes rádiós zenei munkássága egyik remekéből csendültek fel részletek. Nyugodjék békében!
Emlékezzünk meg Fejes Cecília zenei rendezőről külön is ma, néhány hete hunyt el, sok évtizedes rádiós zenei munkássága egyik remekéből csendültek fel részletek. Nyugodjék békében!
954 Búbánat 2015-04-06 12:12:55 [Válasz erre: 953 Búbánat 2015-04-06 12:09:52]
A Víg özvegy első fináléjának előadói közül kifelejtettem a felsorolásból a Danilót éneklő Udvardy Tibor nevét!
A Víg özvegy első fináléjának előadói közül kifelejtettem a felsorolásból a Danilót éneklő Udvardy Tibor nevét!
953 Búbánat 2015-04-06 12:09:52
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető e heti vendége a Dankó Rádió stúdiójában Vadász Zsolt, tenorista, bonviván, az Operettszínház művésze, aki az opera világában is feltűnik, belföldön és külföldön egyaránt. 2008-ban az Év Operett színésze díjjal ismerték el. Jelenlegi énektanára Wiedemann Bernadett operaénekesnő. A Túl az Óperencián című mai operettadásban - pár nap után – újra klasszikus operettek részletei csendültek fel a rádió hullámhosszán: Sullivan és Lehár egy-egy híres operettjéből szólaltak még dalok, kettősök és jelenetek: 1.) Sullivan – Gilbert: A Fruska Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 Rádióra alkalmazta: Romhányi József Verseket fordította: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor) Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola) Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János) Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső) Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István) Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári) Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda) Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon Erről a felvételről az adásban elhangzott: - A tengerészek dala (MRT Énekkarának Férfikara) - Az Admirális dala (Várhelyi Endre és az MRT énekkara) - Josephin és Ralph matróz kettőse (Kalmár Magda és Rozsos István) - A kapitány dala az II. felvonásból (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara) 2. ) Lehár Ferenc: A víg özvegy A Rádió Dalszínháza teljes felvételének bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban: Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Erről a rádiófelvételről hallhattuk az I. felvonás fináléját (Házy, Koltay, Kövecses, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi és az énekkar) A víg özvegyből - más felvételekről - hallhattuk énekelni Vadász Zsoltot és Kalmár Magdát is. Lehár egy másik híres művéből, a Mosoly országából pedig a „Szív-duett” csendült fel a műsor vendége, Vadász Zsolt és Lukász Anita közös felvételéről. A ma délelőtti műsor a Parasztbecsület Húsvéti kórusának fenséges dallamaival ért véget (Km. Tokody Ilona és a Magyar Állami Operaház énekkara) A délutáni ismétlő műsor az ötórai hírek után kezdődik, mely az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető e heti vendége a Dankó Rádió stúdiójában Vadász Zsolt, tenorista, bonviván, az Operettszínház művésze, aki az opera világában is feltűnik, belföldön és külföldön egyaránt. 2008-ban az Év Operett színésze díjjal ismerték el. Jelenlegi énektanára Wiedemann Bernadett operaénekesnő. A Túl az Óperencián című mai operettadásban - pár nap után – újra klasszikus operettek részletei csendültek fel a rádió hullámhosszán: Sullivan és Lehár egy-egy híres operettjéből szólaltak még dalok, kettősök és jelenetek: 1.) Sullivan – Gilbert: A Fruska Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 Rádióra alkalmazta: Romhányi József Verseket fordította: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor) Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola) Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János) Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső) Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István) Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári) Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda) Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon Erről a felvételről az adásban elhangzott: - A tengerészek dala (MRT Énekkarának Férfikara) - Az Admirális dala (Várhelyi Endre és az MRT énekkara) - Josephin és Ralph matróz kettőse (Kalmár Magda és Rozsos István) - A kapitány dala az II. felvonásból (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara) 2. ) Lehár Ferenc: A víg özvegy A Rádió Dalszínháza teljes felvételének bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban: Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Erről a rádiófelvételről hallhattuk az I. felvonás fináléját (Házy, Koltay, Kövecses, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi és az énekkar) A víg özvegyből - más felvételekről - hallhattuk énekelni Vadász Zsoltot és Kalmár Magdát is. Lehár egy másik híres művéből, a Mosoly országából pedig a „Szív-duett” csendült fel a műsor vendége, Vadász Zsolt és Lukász Anita közös felvételéről. A ma délelőtti műsor a Parasztbecsület Húsvéti kórusának fenséges dallamaival ért véget (Km. Tokody Ilona és a Magyar Állami Operaház énekkara) A délutáni ismétlő műsor az ötórai hírek után kezdődik, mely az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
951 Búbánat 2015-03-29 20:30:58 [Válasz erre: 950 smaragd 2015-03-29 20:10:11]
És vannak olyan zenés színpadi művei Kacsóhnak, melyekről még - tudomásom szerint - rádiófelvétel sem készült: Marrya Ann; Dorottya.
És vannak olyan zenés színpadi művei Kacsóhnak, melyekről még - tudomásom szerint - rádiófelvétel sem készült: Marrya Ann; Dorottya.
950 smaragd 2015-03-29 20:10:11 [Válasz erre: 949 Búbánat 2015-03-29 18:56:50]
Jártam ott én is a Kassai Dómban... Köszönöm kitűnő írásodat. Csodálatos muzsika. Természetesen a témából fakadóan is eltér a kompozíció stílusa. Meglepett engem, hogy milyen különösen. Ebből a szempontból is kívánatos lenne a rádióoperettek, daljátékok, a Rádió Dalszínházának műsorba tétele, hogy az igényes -van ilyen! - rádióhallgató megismerhesse a zeneszerzők műveit, és ha kedve van, felfedezhesse bennük a rájuk jellemző stílusjegyeket. Épp ezeket találtam szokatlanul eltérőnek Kacsóh említett két darabjának részleteiben.
Jártam ott én is a Kassai Dómban... Köszönöm kitűnő írásodat. Csodálatos muzsika. Természetesen a témából fakadóan is eltér a kompozíció stílusa. Meglepett engem, hogy milyen különösen. Ebből a szempontból is kívánatos lenne a rádióoperettek, daljátékok, a Rádió Dalszínházának műsorba tétele, hogy az igényes -van ilyen! - rádióhallgató megismerhesse a zeneszerzők műveit, és ha kedve van, felfedezhesse bennük a rájuk jellemző stílusjegyeket. Épp ezeket találtam szokatlanul eltérőnek Kacsóh említett két darabjának részleteiben.
949 Búbánat 2015-03-29 18:56:50 [Válasz erre: 946 smaragd 2015-03-28 18:05:50]
A Rákóczi eredeti partitúráját nem ismerem. A rádió csak annak alapján készíthette el 1964-ben a darab stúdiófelvételét. A daljáték népszerűsége a János vitézét soha nem érte el. Pont ezért is érdekesebb számomra Kacsóhnak ez a ritkán hallható és szinte egyáltalán nem játszott daljátéka. Egyáltalán nem hasonlít az ismertebb daljáték zenéjéhez! És éppen ez benne a jó! Talán a darab szövegkönyvéből is eredeztethetően érzelmesebb, de nem érzelgős, nem is "csöpögős", és nem olyan édeskésen szirupos, mint a János vitéz zenéje, ugyanakkor nemesen pátoszos, a hazafias érzésekre is apelláló. Ezzel együtt magával ragadó a zene. Ezzel együtt a „Rákóczi” máig a híres darabja árnyékában él a köztudatban, pedig a bemutató igen sikeres volt (1906. november 21. Budapest, Király Színház); a várakozást az is fokozta, hogy Rákóczi-szabadságharc történelmi eseményeit megidéző, ám nagyvonalú témafeldolgozás éppen aktuális volt: Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Mégis, a János vitéz árnyékában, ez a kurucos-labancos téma hamarosan veszített érdekességéből, és a darab idővel feledésbe került. A rádiófelvétel kissé segített ezen, és megkésve, a hatvanas évek közepére elkészült a darab teljes stúdiófelvétele kiváló operaénekesek és színművészek előadásában, de közel sem játszották annyiszor, mint a János vitézt – mely utóbbi daljátékot a mai napig rendszeresen műsorára tűzi valamelyik zenés színház. Hála a Dankó Rádiónak, legalább részleteiben, mostanság egyre jobban megismerhetjük, megszerethetjük Kacsóhnak ezt a másik, értékes és szépséges dalművét is! A Rákóczijában felfedezhetjük magunk számára - a rádiófelvételről elhangzó részletekből is –a zeneszerző mesterségbeli tudását, gazdag zenei invencióját; belátható, hogy ezt a művét nem érdemes a János vitézhez, annak dallam- és stílusvilágához, harmóniáihoz hasonlítani. A remek rádiófelvételről megismert háromfelvonásos Kacsóh-daljátékot én most kezdem igen értékelni! Belemélyedek a darab zenei szövetébe, stílusjegyeibe, és élvezem a vokális és instrumentális zeneszámokban megbúvó szépségeket, melyekből árad felém valami magasztos, valami nagyszerű, ami szavakkal ki nem fejezhető.
A Rákóczi eredeti partitúráját nem ismerem. A rádió csak annak alapján készíthette el 1964-ben a darab stúdiófelvételét. A daljáték népszerűsége a János vitézét soha nem érte el. Pont ezért is érdekesebb számomra Kacsóhnak ez a ritkán hallható és szinte egyáltalán nem játszott daljátéka. Egyáltalán nem hasonlít az ismertebb daljáték zenéjéhez! És éppen ez benne a jó! Talán a darab szövegkönyvéből is eredeztethetően érzelmesebb, de nem érzelgős, nem is "csöpögős", és nem olyan édeskésen szirupos, mint a János vitéz zenéje, ugyanakkor nemesen pátoszos, a hazafias érzésekre is apelláló. Ezzel együtt magával ragadó a zene. Ezzel együtt a „Rákóczi” máig a híres darabja árnyékában él a köztudatban, pedig a bemutató igen sikeres volt (1906. november 21. Budapest, Király Színház); a várakozást az is fokozta, hogy Rákóczi-szabadságharc történelmi eseményeit megidéző, ám nagyvonalú témafeldolgozás éppen aktuális volt: Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Mégis, a János vitéz árnyékában, ez a kurucos-labancos téma hamarosan veszített érdekességéből, és a darab idővel feledésbe került. A rádiófelvétel kissé segített ezen, és megkésve, a hatvanas évek közepére elkészült a darab teljes stúdiófelvétele kiváló operaénekesek és színművészek előadásában, de közel sem játszották annyiszor, mint a János vitézt – mely utóbbi daljátékot a mai napig rendszeresen műsorára tűzi valamelyik zenés színház. Hála a Dankó Rádiónak, legalább részleteiben, mostanság egyre jobban megismerhetjük, megszerethetjük Kacsóhnak ezt a másik, értékes és szépséges dalművét is! A Rákóczijában felfedezhetjük magunk számára - a rádiófelvételről elhangzó részletekből is –a zeneszerző mesterségbeli tudását, gazdag zenei invencióját; belátható, hogy ezt a művét nem érdemes a János vitézhez, annak dallam- és stílusvilágához, harmóniáihoz hasonlítani. A remek rádiófelvételről megismert háromfelvonásos Kacsóh-daljátékot én most kezdem igen értékelni! Belemélyedek a darab zenei szövetébe, stílusjegyeibe, és élvezem a vokális és instrumentális zeneszámokban megbúvó szépségeket, melyekből árad felém valami magasztos, valami nagyszerű, ami szavakkal ki nem fejezhető.
948 Ardelao 2015-03-28 20:07:05 [Válasz erre: 946 smaragd 2015-03-28 18:05:50]
A youtube-n Simándy József meghatóan adja elő : "Hazámba vágyom....." c. dalt, amit egykor nem volt szabad énekelni !?
A youtube-n Simándy József meghatóan adja elő : "Hazámba vágyom....." c. dalt, amit egykor nem volt szabad énekelni !?
947 Ardelao 2015-03-28 19:51:37 [Válasz erre: 946 smaragd 2015-03-28 18:05:50]
Én is hasonlóképpen vagyok vele. Sajnos ! A "János vitéz"-t jobban ismerem.
Én is hasonlóképpen vagyok vele. Sajnos ! A "János vitéz"-t jobban ismerem.
946 smaragd 2015-03-28 18:05:50 [Válasz erre: 945 Búbánat 2015-03-28 13:46:37]
Sajnos régen hallottam a teljes "Rákóczi"-t, a nemrég hallott részletek alapján szinte fel sem ismerhető Kacsóh zenéje, összehasonlítva a "János vitézzel". Vagy tévedek? Esetleg az 1906-ban bemutatott darabot később áthangszerelték és azt vette fel a Rádió?
Sajnos régen hallottam a teljes "Rákóczi"-t, a nemrég hallott részletek alapján szinte fel sem ismerhető Kacsóh zenéje, összehasonlítva a "János vitézzel". Vagy tévedek? Esetleg az 1906-ban bemutatott darabot később áthangszerelték és azt vette fel a Rádió?
