941 Búbánat 2015-03-19 15:54:27
A Dankó Rádió – folytatva a Magyar Rádió gazdag zenei archívuma kincseinek „feltárását” – ma ezúttal egy újabb Offenbach-ritkasággal jelentkezett: a délelőtti operettműsorába A varázshegedű című daljátékból játszott be részleteket. Utána néztem a rádiófelvétel adatainak: Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték – Offenbach korai zenés színpadi művei között tartjuk számon, 1855-ben került bemutatása Párizsban. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió (A zenei felvételek 1968. november 26 – 29-án készültek el a rádió stúdiójában.) Eugène Mestépès és Émile Chevalet szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Közreműködött az MRT szimfonikus zenekara. Vezényelt: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Horváth Ádám (30 perc) Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter) A teljes zenei anyag az alábbi részekből áll: - Nyitány - No 1. Előzene és Pierre dala: A regruta (Az újonc) kupléja (Réti József) - No 2. Melodráma (Réti József) - No 3. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József) - No 4. Mathieu dala - Rondó (Bende Zsolt) - No 5. Reinette és Mathieu kettõse (László Margit – Bende Zsolt) - No 6. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József) - No 7. Mathieu dala - Románc (Bende Zsolt) - No 8. Melodráma és Finálé (László Margit, Bende Zsolt, Réti József) Most öt részlet csendült fel ebből az Offenbach-műből, sorrendben: - No 6. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József): „- A hegedűt, megcsókolnád… varázshegedű!/- Bűnös jószág, attól félek, a csapástól esz a méreg, add ide hát, hadd törjem össze húrjait…nekem kell az ördög muzsikája…összetöröm! Te nyomorult!” - No 7. Mathieu dala - Románc (Bende Zsolt): „Én néked jó hírt hozok éppen, segítek bajban, biztatón, megölted jó kenyéradóm! Egyetlen támaszom volt nékem, nincs már remény a földön-égen, majd járom utam, koldulón, nincs már remény a földön-égen, nincs már remény a földön-égen, majd járom utam, koldulón! /- A földön ez volt minden kincsem, álmodoztam éjnek én, és büszke voltam, bár szegény! Nem bántam azt, hogy semmim nincsen, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, boldog-szabad lettem én, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, boldog-szabad lettem én!” - No 5. Reinette és Mathieu kettõse (László Margit – Bende Zsolt): „ - Harsona, kürt… gránátosok, tábornok úr!/ - Mily csinos bajtárs!.../– Gránátos vagyok…Előre hát…/- Rataplan, Rataplan, Rataplan…Ó, ha mi bátran véded, addig szép ez az .élet…Mit csinál, mit csinál? Védi a hazát!.Hogyha harcra szólít a hívó szó.. Készen áll! Védi a hazát! /- Dörög az ágyú! - A harcot várom, mit látok majd, hogy küzdök én. Megállj!…Túl nagyot szúrsz! De nekem fáj!..,/ - Rataplan, Rataplan, Rataplan…” - No 8. Finálé (László Margit, Bende Zsolt, Réti József): „- Itt e kis faluban régen boldog volt gyermekkorom, na akkor most ilyen vénen hagyjam el az otthon! Pont mi kell egy aggastyánnak? Egy szál virág. Annyi, mint az arcod ád! Tra-la-la! A vagyon a tiéd, a szívetek enyém! Tra-la-la-la, a szívetek enyém, Tra-la-la-la ….” A felsorolt részleteket még megelőzte egy dal az operettből: - Melis György előadásában a Rondó hangzott el egy ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (a közreműködött Stúdiózenekart Fischer Sándor vezényelte): „ A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű, ha fájón hull a könnye árja, vigasztársa sűrű kő, mert annyi súlyos bánat senki másnak nem jut tán, senki másnak nem jut tán, tra-la-la, ki örülhet a mának, tra-lal-la, a búnak fittyet hány, tra-la-la, a a búnak fittyet hány, tra-la-la-la-la-la-la-la /- De boldog voltam én is hajdan, én is voltam ifjú ám, nékem nyílt a rózsás hajnal, két szép szempár tévedt rám, milyen édes forró nyár volt, milyen vígan szállt a dal, óh, milyen vígan szállt a dal, , tra-la-la, a szerelemnek hódolt, tra-la-la, a szép szavaival, tra-la-la /- Jött az ősznek néma búja, szívem mélyén néma gyász, csak a vén hegedűm négy húrja az maradt nékem, semmi más, mégsem sírok ennyi gyászon, sóhaja számon mégsem kél, tra-la-la, a hegedűmön játszom, tra-la-la, az emlék újra kél, , tra-la-la, az emlék újra kél, tra-la-la-la-la-la-la-la-La-la-la.” A mai operettösszeállítás első részében Suppé Boccacciójából is hallhattunk részleteket: Osváth Júlia énekelte Fiametta dalát, ezt követte egy másik részlet a rádió teljes stúdiófelvételéről, a II. felvonás fináléja: László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár... László Margit operaénekes kedden (17-én) ünnepelte születésnapját, így a mai operettadásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – gondolom- , a Művésznő betöltött életútja előtt is tisztelgett. A délelőtti adást nemsokára, öt órától ismét meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin, és az interneten is, a www.radio.hu oldalon.
A Dankó Rádió – folytatva a Magyar Rádió gazdag zenei archívuma kincseinek „feltárását” – ma ezúttal egy újabb Offenbach-ritkasággal jelentkezett: a délelőtti operettműsorába A varázshegedű című daljátékból játszott be részleteket. Utána néztem a rádiófelvétel adatainak: Jacques Offenbach: A varázshegedű Egyfelvonásos daljáték – Offenbach korai zenés színpadi művei között tartjuk számon, 1855-ben került bemutatása Párizsban. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió (A zenei felvételek 1968. november 26 – 29-án készültek el a rádió stúdiójában.) Eugène Mestépès és Émile Chevalet szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő Közreműködött az MRT szimfonikus zenekara. Vezényelt: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Horváth Ádám (30 perc) Szereposztás: Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre) Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit) Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter) A teljes zenei anyag az alábbi részekből áll: - Nyitány - No 1. Előzene és Pierre dala: A regruta (Az újonc) kupléja (Réti József) - No 2. Melodráma (Réti József) - No 3. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József) - No 4. Mathieu dala - Rondó (Bende Zsolt) - No 5. Reinette és Mathieu kettõse (László Margit – Bende Zsolt) - No 6. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József) - No 7. Mathieu dala - Románc (Bende Zsolt) - No 8. Melodráma és Finálé (László Margit, Bende Zsolt, Réti József) Most öt részlet csendült fel ebből az Offenbach-műből, sorrendben: - No 6. Reinette és Pierre kettőse (László Margit – Réti József): „- A hegedűt, megcsókolnád… varázshegedű!/- Bűnös jószág, attól félek, a csapástól esz a méreg, add ide hát, hadd törjem össze húrjait…nekem kell az ördög muzsikája…összetöröm! Te nyomorult!” - No 7. Mathieu dala - Románc (Bende Zsolt): „Én néked jó hírt hozok éppen, segítek bajban, biztatón, megölted jó kenyéradóm! Egyetlen támaszom volt nékem, nincs már remény a földön-égen, majd járom utam, koldulón, nincs már remény a földön-égen, nincs már remény a földön-égen, majd járom utam, koldulón! /- A földön ez volt minden kincsem, álmodoztam éjnek én, és büszke voltam, bár szegény! Nem bántam azt, hogy semmim nincsen, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, boldog-szabad lettem én, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, nem bántam azt, hogy semmim nincsen, boldog-szabad lettem én!” - No 5. Reinette és Mathieu kettõse (László Margit – Bende Zsolt): „ - Harsona, kürt… gránátosok, tábornok úr!/ - Mily csinos bajtárs!.../– Gránátos vagyok…Előre hát…/- Rataplan, Rataplan, Rataplan…Ó, ha mi bátran véded, addig szép ez az .élet…Mit csinál, mit csinál? Védi a hazát!.Hogyha harcra szólít a hívó szó.. Készen áll! Védi a hazát! /- Dörög az ágyú! - A harcot várom, mit látok majd, hogy küzdök én. Megállj!…Túl nagyot szúrsz! De nekem fáj!..,/ - Rataplan, Rataplan, Rataplan…” - No 8. Finálé (László Margit, Bende Zsolt, Réti József): „- Itt e kis faluban régen boldog volt gyermekkorom, na akkor most ilyen vénen hagyjam el az otthon! Pont mi kell egy aggastyánnak? Egy szál virág. Annyi, mint az arcod ád! Tra-la-la! A vagyon a tiéd, a szívetek enyém! Tra-la-la-la, a szívetek enyém, Tra-la-la-la ….” A felsorolt részleteket még megelőzte egy dal az operettből: - Melis György előadásában a Rondó hangzott el egy ötvenes évek végén készült stúdiófelvételről (a közreműködött Stúdiózenekart Fischer Sándor vezényelte): „ A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű, ha fájón hull a könnye árja, vigasztársa sűrű kő, mert annyi súlyos bánat senki másnak nem jut tán, senki másnak nem jut tán, tra-la-la, ki örülhet a mának, tra-lal-la, a búnak fittyet hány, tra-la-la, a a búnak fittyet hány, tra-la-la-la-la-la-la-la /- De boldog voltam én is hajdan, én is voltam ifjú ám, nékem nyílt a rózsás hajnal, két szép szempár tévedt rám, milyen édes forró nyár volt, milyen vígan szállt a dal, óh, milyen vígan szállt a dal, , tra-la-la, a szerelemnek hódolt, tra-la-la, a szép szavaival, tra-la-la /- Jött az ősznek néma búja, szívem mélyén néma gyász, csak a vén hegedűm négy húrja az maradt nékem, semmi más, mégsem sírok ennyi gyászon, sóhaja számon mégsem kél, tra-la-la, a hegedűmön játszom, tra-la-la, az emlék újra kél, , tra-la-la, az emlék újra kél, tra-la-la-la-la-la-la-la-La-la-la.” A mai operettösszeállítás első részében Suppé Boccacciójából is hallhattunk részleteket: Osváth Júlia énekelte Fiametta dalát, ezt követte egy másik részlet a rádió teljes stúdiófelvételéről, a II. felvonás fináléja: László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár... László Margit operaénekes kedden (17-én) ünnepelte születésnapját, így a mai operettadásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – gondolom- , a Művésznő betöltött életútja előtt is tisztelgett. A délelőtti adást nemsokára, öt órától ismét meghallgathatjuk a rádió frekvenciáin, és az interneten is, a www.radio.hu oldalon.
940 smaragd 2015-03-18 16:57:27 [Válasz erre: 939 Búbánat 2015-03-18 13:50:07]
Remek ez az égész "jelenlegi rendszer": Nagy Ibolya válogatja - nem is akárhogy - te ismerteted, ajánlod és mi örülünk neki! Én biztosan! Nagyon jó volt a tegnapi szövegeket is követni, és tényleg egy kis vidám operettmuzsikával jó kedvre derülni. A mai felvételek közül nekem a Palotás nagyon tetszett, most majd figyelmesebben is meg tudom hallgatni a Szerelmi kettőst is. Nekem mind a két Huszka-operett kellemes zenei ismerős. És az énekesnők! Az egész akkori művészgárda a rádióban, csak ismételni tudom ezt és szeretni őket...:-)
Remek ez az égész "jelenlegi rendszer": Nagy Ibolya válogatja - nem is akárhogy - te ismerteted, ajánlod és mi örülünk neki! Én biztosan! Nagyon jó volt a tegnapi szövegeket is követni, és tényleg egy kis vidám operettmuzsikával jó kedvre derülni. A mai felvételek közül nekem a Palotás nagyon tetszett, most majd figyelmesebben is meg tudom hallgatni a Szerelmi kettőst is. Nekem mind a két Huszka-operett kellemes zenei ismerős. És az énekesnők! Az egész akkori művészgárda a rádióban, csak ismételni tudom ezt és szeretni őket...:-)
939 Búbánat 2015-03-18 13:50:07
Kincses Veronika is énekelt a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettjéből Violetta szépséges dalát hallottuk, és a második fináléban is jelentős énekelni valója van; a Bozó László rádiófelvételen (1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) énekes partnerei voltak: Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Breitner Tamás vezényelt. Nagy Ibolya vezette műsor első részében Huszka Jenő „regényes daljátékából”, a „Szabadság, szerelem”-ből hallhattunk három részletet. A zeneszerző utolsóként komponált darabja volt ez, aminek a Fővárosi Operettszínházban 1955. április 2-án volt az ősbemutatója. Az ekkor már 80 éves Huszka Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire komponálta meg utolsó teljes, zenés színházi művét. De műveinek sorában nem az utolsó bemutató volt ez, mivel az előző év végén a rádió számára komponált (1954. december 19-én először elhangzott) Szép Juhászné című daljátékának átdolgozott, három felvonásos változatát a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 1955. május 8-án – tehát egy hónappal később, mint a Budapesten bemutatott Szabadság, szerelem-daljátékot. Az 1848/49-es szabadságharc idején játszódó „Szabadság, szerelem” nem igazán vált közismertté, ma sem játsszák, pedig van néhány nagyon szép részlete, amit 1955. május 10-én vettek fel hangszalagra a Magyar Rádió stúdiójában: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György éneklik, közreműködik az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényel. Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György - Nyitány - Dal - Jámbor László és a Földényi Kórus - Honvédek dala („Virradóra, virradóra”) - Jámbor László és Földényi Kórus Férfikara - Béla dala - Bujdosódal („A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan”) - Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara - Játék-kettős („Csók csak kettesbe jó”) – Zentay Anna és Kishegyi Árpád - Erzsók és Andris kettőse – Zentay Anna és Kishegyi Árpád - Melchior dala („Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”) – Csákányi László - Judit dala („Párja után száll a madár”) - Petress Zsuzsa - Szerelmi kettős („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Jámbor László - Palotás – a II. felvonás nyitó tánca - Béla dala (Petőfi megzenésített verse: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”) - Hadics László - Szabadság-dal („Felvirradott a hajnal, a népek hajnala”) - Jámbor László és a Földényi Kórus - Judit belépője („Száll, száll a tavaszi remény”) - Petress Zsuzsa - Judit és Béla kettőse („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Radnai György - Judit III. felvonásbeli dala (Irigyeim sokan vannak”) - Petress Zsuzsa - Kétségtelen, a daljáték máig legnépszerűbb énekszáma, amit máig gyakorta hallhatunk a rádióban Csákányi László énekével - aki a Szinetár Miklós rendezte, Márk Tivadar korhű jelmezeivel, Forrai Gábor impozáns színpadképeivel, parádés szereposztásban bemutatott előadás szereplője volt -, Melchior dala a II. felvonás 3. képében: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”. Winkler Gábor írja Operett-könyvében: a felejthetetlen Csákányi László előadásában nemzedékek számára fogalmazta meg az orvosi hivatás természetét, az orvos mint köz- és mint magánember kettősségének dilemmáját. Ehhez még hozzáteszem, hogy a daljáték szerelmi kettőse is a legcsodálatosabb Huszka-melódiák közé tartozik!!! Erről meggyőződhet az, aki meghallgatja a délutáni ismétlést a Dankó rádióban! A következő zenei részletek szépségeire csodálkozhatunk rá: - Palotás – a II. felvonás nyitó tánca - Szerelmi kettős „Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad!.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ” (Petress Zsuzsa és Jámbor László) - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” – élő felvételről halljuk Csákányi László előadásában! - Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) A délutáni ismétlés 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon
Kincses Veronika is énekelt a Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában: Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettjéből Violetta szépséges dalát hallottuk, és a második fináléban is jelentős énekelni valója van; a Bozó László rádiófelvételen (1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió (90 perc ) énekes partnerei voltak: Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Breitner Tamás vezényelt. Nagy Ibolya vezette műsor első részében Huszka Jenő „regényes daljátékából”, a „Szabadság, szerelem”-ből hallhattunk három részletet. A zeneszerző utolsóként komponált darabja volt ez, aminek a Fővárosi Operettszínházban 1955. április 2-án volt az ősbemutatója. Az ekkor már 80 éves Huszka Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire komponálta meg utolsó teljes, zenés színházi művét. De műveinek sorában nem az utolsó bemutató volt ez, mivel az előző év végén a rádió számára komponált (1954. december 19-én először elhangzott) Szép Juhászné című daljátékának átdolgozott, három felvonásos változatát a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 1955. május 8-án – tehát egy hónappal később, mint a Budapesten bemutatott Szabadság, szerelem-daljátékot. Az 1848/49-es szabadságharc idején játszódó „Szabadság, szerelem” nem igazán vált közismertté, ma sem játsszák, pedig van néhány nagyon szép részlete, amit 1955. május 10-én vettek fel hangszalagra a Magyar Rádió stúdiójában: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György éneklik, közreműködik az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényel. Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György - Nyitány - Dal - Jámbor László és a Földényi Kórus - Honvédek dala („Virradóra, virradóra”) - Jámbor László és Földényi Kórus Férfikara - Béla dala - Bujdosódal („A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan”) - Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara - Játék-kettős („Csók csak kettesbe jó”) – Zentay Anna és Kishegyi Árpád - Erzsók és Andris kettőse – Zentay Anna és Kishegyi Árpád - Melchior dala („Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”) – Csákányi László - Judit dala („Párja után száll a madár”) - Petress Zsuzsa - Szerelmi kettős („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Jámbor László - Palotás – a II. felvonás nyitó tánca - Béla dala (Petőfi megzenésített verse: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”) - Hadics László - Szabadság-dal („Felvirradott a hajnal, a népek hajnala”) - Jámbor László és a Földényi Kórus - Judit belépője („Száll, száll a tavaszi remény”) - Petress Zsuzsa - Judit és Béla kettőse („Ó, csakhogy hazaértem” – „Áldom az ég urát”) - Petress Zsuzsa és Radnai György - Judit III. felvonásbeli dala (Irigyeim sokan vannak”) - Petress Zsuzsa - Kétségtelen, a daljáték máig legnépszerűbb énekszáma, amit máig gyakorta hallhatunk a rádióban Csákányi László énekével - aki a Szinetár Miklós rendezte, Márk Tivadar korhű jelmezeivel, Forrai Gábor impozáns színpadképeivel, parádés szereposztásban bemutatott előadás szereplője volt -, Melchior dala a II. felvonás 3. képében: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj”. Winkler Gábor írja Operett-könyvében: a felejthetetlen Csákányi László előadásában nemzedékek számára fogalmazta meg az orvosi hivatás természetét, az orvos mint köz- és mint magánember kettősségének dilemmáját. Ehhez még hozzáteszem, hogy a daljáték szerelmi kettőse is a legcsodálatosabb Huszka-melódiák közé tartozik!!! Erről meggyőződhet az, aki meghallgatja a délutáni ismétlést a Dankó rádióban! A következő zenei részletek szépségeire csodálkozhatunk rá: - Palotás – a II. felvonás nyitó tánca - Szerelmi kettős „Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad!.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ” (Petress Zsuzsa és Jámbor László) - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” – élő felvételről halljuk Csákányi László előadásában! - Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) A délutáni ismétlés 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádióban, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon
938 Búbánat 2015-03-16 15:33:48
Egész héten át a Szegedi Nemzeti Színház művésze, [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/muvesz/laszlo-boldizsar; László Boldizsár [/url] operaénekes-előadóművész a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. László Boldizsár a mai műsorban egyebek közt felelevenítette a Müpában nemrég bemutatott Orfeusz az alvilágban című Offenbach.operetthez fűződő élményeit is, mely darabban a címszerepet alakította… A délelőtti adásban két zenei bejátszást kaptunk tőle: Verdi Trubadúrjából a strettát énekelte egy hangfelvételről, meg Lehár A mosoly országából hallottuk Szu-Csong dalát: „Vágyom egy nő után…” Ami az operettműsor egyéb vonulatát illeti, Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből hangzott el néhány dal (Raffay Erzsébet, Gencsy Sári, Zentay Anna, Svéd Sándor énekelt), előtte azonban az egyik kedvenc Lehár-operettem, a Szép a világ rádiófelvételéről csendültek fel szebbnél szebb részletek! Lehár Ferenc – Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel mutatta be a Rádió Dalszínháza új stúdiófelvételét, melyen Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György, Palcsó Sándor énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Utoljára 2014. szeptember 19-én és 21-én hangoztak fel részletek az operettből a Dankó Rádióban, úgyhogy „épp itt volt az ideje”, hogy ismét élvezhessük Lehár pompás dallamait! Feltétlenül meg kell itt említenem [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/14459-dalos-laszlo; Dalos László [/url] író, költő, újságíró, dalszövegíró, műfordító nevét, aki a „Szép a világ” mellett a másik Lehár-operett, a „Tavasz” dalszövegeit is írta a rádió új dalszínházi bemutatójának magyar nyelvű felvételéhez (1973). A felhangzott részletekben idézek Dalos László dalszövegeiből, melyeket a „Szép a világ” említett rádiófelvételéhez írt: - Kórusjelenet és dal: „A vágy az rettentő” (Németh Marika, km. Basky István és az MRT Énekkara) „„ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” - Kettős: „Van egy édes bár…” (Andor Éva és Korondy György) „- Uram, a szívem lázong, de maga milyen gyáva, ne legyek árva, figyelj, egy bárhoz van kedvem ma éjjel. /- Tudok egy helyet édes, remekebb ennél nincsen, ha oda eljön, tudom, hogy boldog lesz! / Van egy édes bár, van egy édes bár, valamennyi páholyban szerelmes pár, minekünk való, minek ott a szó, hisz a száj az ott másra használható /….szeparéja diszkrét… van egy édes bár, van egy édes bár, hova titkon mindenki kettesben jár. Van egy édes bár!” - Dal: „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara): „Csuda szép, csupa szép, ragyogó a tengerár, száll a hajó a vízen, zakatol a szívem, hova-hova napfény vár, feltűnik a kékes part, dúdolok egy édes dalt, valahol a május soha meg nem szólt… / Rio de Janeiro, a napfény ragyogó, Rio de Janeiro, szenvedély ott lobogó, szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, te átfogod a lánynak a derekát, nevet a szemed, oly forrón ölelem, vadul, hogy jaj, a szíved kigyúl…” / Remegő, nevető, ezer aranyos kislány… csupa-csuda táncos pár, csupa csuda táncot jár… / Refrén: Rio de Janeiro, a napfény ragyogó….” - Induló –Vidám kettős: „Kék a fényes ég…” ( Andor Éva és Palcsó Sándor) „- A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás /- Ne csábítgasson angyalom, hisz úgyis van rá hajlamom /- A kisfiúból egyszerre nagy gavallér lett / - S a kisfiú óriáskiflit, vattacukrot vesz/ - A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt. /- Mire várunk, mire várunk? Ez az alkalom úgy csábít! /- Ne habozzunk hát sokáig! / - Gyorsan, indulás! /- Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság! Kék szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár! /- A kislány, a nagylány, ilyenkor oly vidám /- Rég volt, hogy bámult fenn a fán, és semmi mást már nem kíván /- Viszont az ifjú hősként letép egy orgonát… /- S ha leszáll a sötétség, jobban összesimulunk, alszik a völgy és alszik a róna, bújj ide, nem tud senki se róla, csakis az a vén hold látja, milyen boldogok vagyunk! / - Diskurálunk, spekulálunk, pedig ez már régi vágyunk! /- Gyere, gyorsan! Hát ne várjunk! /- Itt az indulás!... Refrén, együtt: - Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” Ugyanebből az operettből a rádió már 1957-ben is felvett néhány részletet. Ezek közül is kettőt hallhattunk a mai adásban: - Erzsébet dala (Zentay Anna és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) ¬„„De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” - Dal: „Oly szép a világ…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ - Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” Az operettadás ismétlése ma 17 órától hallgatható meg a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Egész héten át a Szegedi Nemzeti Színház művésze, [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/muvesz/laszlo-boldizsar; László Boldizsár [/url] operaénekes-előadóművész a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. László Boldizsár a mai műsorban egyebek közt felelevenítette a Müpában nemrég bemutatott Orfeusz az alvilágban című Offenbach.operetthez fűződő élményeit is, mely darabban a címszerepet alakította… A délelőtti adásban két zenei bejátszást kaptunk tőle: Verdi Trubadúrjából a strettát énekelte egy hangfelvételről, meg Lehár A mosoly országából hallottuk Szu-Csong dalát: „Vágyom egy nő után…” Ami az operettműsor egyéb vonulatát illeti, Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből hangzott el néhány dal (Raffay Erzsébet, Gencsy Sári, Zentay Anna, Svéd Sándor énekelt), előtte azonban az egyik kedvenc Lehár-operettem, a Szép a világ rádiófelvételéről csendültek fel szebbnél szebb részletek! Lehár Ferenc – Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ „Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel mutatta be a Rádió Dalszínháza új stúdiófelvételét, melyen Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György, Palcsó Sándor énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Utoljára 2014. szeptember 19-én és 21-én hangoztak fel részletek az operettből a Dankó Rádióban, úgyhogy „épp itt volt az ideje”, hogy ismét élvezhessük Lehár pompás dallamait! Feltétlenül meg kell itt említenem [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/14459-dalos-laszlo; Dalos László [/url] író, költő, újságíró, dalszövegíró, műfordító nevét, aki a „Szép a világ” mellett a másik Lehár-operett, a „Tavasz” dalszövegeit is írta a rádió új dalszínházi bemutatójának magyar nyelvű felvételéhez (1973). A felhangzott részletekben idézek Dalos László dalszövegeiből, melyeket a „Szép a világ” említett rádiófelvételéhez írt: - Kórusjelenet és dal: „A vágy az rettentő” (Németh Marika, km. Basky István és az MRT Énekkara) „„ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” - Kettős: „Van egy édes bár…” (Andor Éva és Korondy György) „- Uram, a szívem lázong, de maga milyen gyáva, ne legyek árva, figyelj, egy bárhoz van kedvem ma éjjel. /- Tudok egy helyet édes, remekebb ennél nincsen, ha oda eljön, tudom, hogy boldog lesz! / Van egy édes bár, van egy édes bár, valamennyi páholyban szerelmes pár, minekünk való, minek ott a szó, hisz a száj az ott másra használható /….szeparéja diszkrét… van egy édes bár, van egy édes bár, hova titkon mindenki kettesben jár. Van egy édes bár!” - Dal: „Rio de Janeiro” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara): „Csuda szép, csupa szép, ragyogó a tengerár, száll a hajó a vízen, zakatol a szívem, hova-hova napfény vár, feltűnik a kékes part, dúdolok egy édes dalt, valahol a május soha meg nem szólt… / Rio de Janeiro, a napfény ragyogó, Rio de Janeiro, szenvedély ott lobogó, szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, te átfogod a lánynak a derekát, nevet a szemed, oly forrón ölelem, vadul, hogy jaj, a szíved kigyúl…” / Remegő, nevető, ezer aranyos kislány… csupa-csuda táncos pár, csupa csuda táncot jár… / Refrén: Rio de Janeiro, a napfény ragyogó….” - Induló –Vidám kettős: „Kék a fényes ég…” ( Andor Éva és Palcsó Sándor) „- A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás /- Ne csábítgasson angyalom, hisz úgyis van rá hajlamom /- A kisfiúból egyszerre nagy gavallér lett / - S a kisfiú óriáskiflit, vattacukrot vesz/ - A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt. /- Mire várunk, mire várunk? Ez az alkalom úgy csábít! /- Ne habozzunk hát sokáig! / - Gyorsan, indulás! /- Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság! Kék szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár! /- A kislány, a nagylány, ilyenkor oly vidám /- Rég volt, hogy bámult fenn a fán, és semmi mást már nem kíván /- Viszont az ifjú hősként letép egy orgonát… /- S ha leszáll a sötétség, jobban összesimulunk, alszik a völgy és alszik a róna, bújj ide, nem tud senki se róla, csakis az a vén hold látja, milyen boldogok vagyunk! / - Diskurálunk, spekulálunk, pedig ez már régi vágyunk! /- Gyere, gyorsan! Hát ne várjunk! /- Itt az indulás!... Refrén, együtt: - Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég…” Ugyanebből az operettből a rádió már 1957-ben is felvett néhány részletet. Ezek közül is kettőt hallhattunk a mai adásban: - Erzsébet dala (Zentay Anna és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) ¬„„De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” - Dal: „Oly szép a világ…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ - Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” Az operettadás ismétlése ma 17 órától hallgatható meg a rádióban és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
937 Búbánat 2015-03-12 11:45:02 [Válasz erre: 766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34]
[url] http://www.szigligeti-szinhaz.hu/hirek/szolnokon-becsben-tartjak-az-operettet/; Szolnokon becsben tartják az operettet: Luxemburg grófja bemutatója elé [/url] A bemutatóhoz közeledve ezúttal Geszthy Veronikát kérdeztük a próbák szünetében. Geszthy Veronika: „[…] Nemrégiben a Dankó Rádióban hosszú-hosszú idő után először tartottak Huszka Jenő operettekből új, átfogó rádiófelvétel-sorozatot. Valóban nagyszabású munka volt, és sajnos nem is túl gyakori az ilyen mostanság. Talán a hetvenes évek óta nem készült hasonló. Sok operettből szerencsére régebben készültek nagy, klasszikus felvételek a kor nagy előadóival (Simándy József, Házy Erzsébet, és hosszan sorolhatnánk a neveket), de sok operettből nem áll rendelkezésre felvétel. Ezért nagy dolog, hogy a mai énekesek hangjával, korszerű, CD-minőségű hanganyag készülhetett. Ritka, mint a fehér holló manapság egy ilyen vállalkozás, ezért nagy öröm számomra, hogy részese lehettem én is. […]” Forrás: www.szolnokiszigligetiszínhaz.hu
[url] http://www.szigligeti-szinhaz.hu/hirek/szolnokon-becsben-tartjak-az-operettet/; Szolnokon becsben tartják az operettet: Luxemburg grófja bemutatója elé [/url] A bemutatóhoz közeledve ezúttal Geszthy Veronikát kérdeztük a próbák szünetében. Geszthy Veronika: „[…] Nemrégiben a Dankó Rádióban hosszú-hosszú idő után először tartottak Huszka Jenő operettekből új, átfogó rádiófelvétel-sorozatot. Valóban nagyszabású munka volt, és sajnos nem is túl gyakori az ilyen mostanság. Talán a hetvenes évek óta nem készült hasonló. Sok operettből szerencsére régebben készültek nagy, klasszikus felvételek a kor nagy előadóival (Simándy József, Házy Erzsébet, és hosszan sorolhatnánk a neveket), de sok operettből nem áll rendelkezésre felvétel. Ezért nagy dolog, hogy a mai énekesek hangjával, korszerű, CD-minőségű hanganyag készülhetett. Ritka, mint a fehér holló manapság egy ilyen vállalkozás, ezért nagy öröm számomra, hogy részese lehettem én is. […]” Forrás: www.szolnokiszigligetiszínhaz.hu
935 smaragd 2015-03-09 15:43:11 [Válasz erre: 934 Búbánat 2015-03-09 13:51:24]
Kedves "Búbánat"! Köszönöm részletes és alapos beszámolódat, gyakran az az érzésem, hogy utánad megszólalni már nem is lenne szabad...hiszen mindent olyan érdekesen és okosan elmondtál ami fontos, érdemleges. Minden úgy van, ahogy leírtad, Nagy Ibolya fáradhatatlan szorgalmát és ügyszeretetét, tudását "csak" dicsérni, elismerni és köszönni tudjuk! Nekem az is nagy öröm, hogy személyében egy újabb generáció képviselője viszi tovább a "szerelmetes rádiózás" (hasonlót mondott a múlthéten Petress Zsuzsa) érzését, oly módon, hogy minden lehetséges eszközzel ápolja és fenntartja az eredeti, régi értékeket, felvételeket és rámutat az újakra - szóban és dalban elbeszélve...Köszönöm szépen! Említsük meg és köszönjük is meg a zenei archivum kiváló munkatársait és odaadó, hozzáértő munkájukat! Nagy tapasztalatukkal évtizedek óta vállukon viszik a háttérben folyó előkészítés mindennapi nehézségeit, természetesen nem csak ebben a műsorban. Köszönet és hála érte!
Kedves "Búbánat"! Köszönöm részletes és alapos beszámolódat, gyakran az az érzésem, hogy utánad megszólalni már nem is lenne szabad...hiszen mindent olyan érdekesen és okosan elmondtál ami fontos, érdemleges. Minden úgy van, ahogy leírtad, Nagy Ibolya fáradhatatlan szorgalmát és ügyszeretetét, tudását "csak" dicsérni, elismerni és köszönni tudjuk! Nekem az is nagy öröm, hogy személyében egy újabb generáció képviselője viszi tovább a "szerelmetes rádiózás" (hasonlót mondott a múlthéten Petress Zsuzsa) érzését, oly módon, hogy minden lehetséges eszközzel ápolja és fenntartja az eredeti, régi értékeket, felvételeket és rámutat az újakra - szóban és dalban elbeszélve...Köszönöm szépen! Említsük meg és köszönjük is meg a zenei archivum kiváló munkatársait és odaadó, hozzáértő munkájukat! Nagy tapasztalatukkal évtizedek óta vállukon viszik a háttérben folyó előkészítés mindennapi nehézségeit, természetesen nem csak ebben a műsorban. Köszönet és hála érte!
934 Búbánat 2015-03-09 13:51:24
Muszáj hangot adnom itt is a következőknek - Smaragd fórumtársam mondanivalójához csatlakozva (lásd: Kedvenc előadók topicja) Nagy Ibolya mennyi szakmai alázattal és mennyi empátiával, mennyi tisztességgel közelít beszélgetőtársaihoz, a neves művészekhez: legyenek azok operaénekesek, operetténekesek, színészek, rendezők, karmesterek, muzsikusok; férfi vagy nő; öreg és fiatal; aktív – nyugdíjas korú; fővárosi vagy vidéki művész; magázva vagy tegezve őket – ez mindegy; annyira természetesen, közvetlenül áll a feladatához, közelebb hozni partnerét a rádióhallgatóhoz, mindent ennek a célnak rendel alá. Mindezt kedvesen, odaadóan, ha kell vidáman, ha kell komolyan érintve egy-egy bizonyos témát vagy kérdéskört. És persze alaposan felkészülve meghívott vendégéből – ami annál is könnyebb, hiszen Nagy Ibolya is művész, operetténekesnő-primadonna, aki rengeteg tapasztalattal, ismerettel és tudással rendelkezik a műfajról; de nemcsak az operettirodalom érdekességeiből csepegtet a hallgatóságnak; figyel, a beszélgetőtársa mondataiba kapaszkodik – és ha úgy látja jónak - „szembesít”, ráutal, emlékeztet, felhoz, idéz eseteket, eseményeket, akár a közös múltból is… Beszélgető társait „faggathatja” akár a zenés színházi élet rejtelmeiről, kulisszatitkairól, egy művésztársról, „főnökről”, családi vonatkozású kapcsolódásokról, akár a hosszú, gazdag művész-életút „kritikus pontjairól” is; az egyenes kérdésekre a legritkább esetben kap nem egyenes választ. Érzékenyen reagál a hallottakra, és eddig nem tapasztaltam meg olyan szituációt, hogy a beszélgetőtárs ne oldódjék fel, és így ami a megszerkesztett adásban a rádióhallgatóhoz eljut az „éter hullámhosszán”, az szinte mindig lebilincseli a hallgatót, szinte „odacövekeli” a rádiókészülék (vagy a laptopja) elé és élvezettel belefelejtkezik abba, amit hall – akár régi kedvencétől hallja, de úgyis, ha éppen most ismerkedik meg vele a beszélgetésüket hallgatva. Nagy Ibolya mindemellett tematikus heteket is szerkeszt a rádióban: már elhunyt nagy művészeink emlékét idézi fel a rádió archív felvételeinek segítségével (korabeli interjúk, cikkek, pályatársak, szerkesztők, riporterekkel folytatott beszélgetések bejátszásai). Megemlékezik jeles művészeink évfordulóiról (születésnap – elhunyta) Nagy Ibolya még aktív művész: amellett, hogy megbízták, elvállalta és immár több mint két éve vezeti a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, napi egyórás (az ismétléssel együtt: két óra) időtartamú operettadást, ma is fellép, és gyönyörű szopránjával, bájos lényével, maga is elviszi a magyar operett jó hírét szerte itthon és a nagyvilágban. Azt hiszem, operettműsorán, amit maga szerkeszt – vezet, a mikrofonon át is kiérződik belőle nemcsak a vendégei iránt érzett tisztelet, a kedves szeretet, a közvetlenség, az őszinte érdeklődés, de a hála is, hogy elfogadták az invitálását és bejöttek hozzá a stúdióba, vagy esetleg ő megy ki a technikus kollégákkal az illetőhöz, megkönnyítve, elősegítve a velük való találkozást – ha akadályoztatva lennének, így nem kell nekik a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójába befáradni sem. Köszönetem fejezem ki a magam és a sok rádióhallgató nevében (a rádió Facebook oldalán ez is követhető) a nívós, érdekfeszítő és a sok-sok gyönyörű, szinte már elfeledett operett- és más könnyű vagy komoly zenék hallgatásáért is! Remélhetőleg a „részletek” mellé idővel fogunk kapni tőle „egészet” is!
Muszáj hangot adnom itt is a következőknek - Smaragd fórumtársam mondanivalójához csatlakozva (lásd: Kedvenc előadók topicja) Nagy Ibolya mennyi szakmai alázattal és mennyi empátiával, mennyi tisztességgel közelít beszélgetőtársaihoz, a neves művészekhez: legyenek azok operaénekesek, operetténekesek, színészek, rendezők, karmesterek, muzsikusok; férfi vagy nő; öreg és fiatal; aktív – nyugdíjas korú; fővárosi vagy vidéki művész; magázva vagy tegezve őket – ez mindegy; annyira természetesen, közvetlenül áll a feladatához, közelebb hozni partnerét a rádióhallgatóhoz, mindent ennek a célnak rendel alá. Mindezt kedvesen, odaadóan, ha kell vidáman, ha kell komolyan érintve egy-egy bizonyos témát vagy kérdéskört. És persze alaposan felkészülve meghívott vendégéből – ami annál is könnyebb, hiszen Nagy Ibolya is művész, operetténekesnő-primadonna, aki rengeteg tapasztalattal, ismerettel és tudással rendelkezik a műfajról; de nemcsak az operettirodalom érdekességeiből csepegtet a hallgatóságnak; figyel, a beszélgetőtársa mondataiba kapaszkodik – és ha úgy látja jónak - „szembesít”, ráutal, emlékeztet, felhoz, idéz eseteket, eseményeket, akár a közös múltból is… Beszélgető társait „faggathatja” akár a zenés színházi élet rejtelmeiről, kulisszatitkairól, egy művésztársról, „főnökről”, családi vonatkozású kapcsolódásokról, akár a hosszú, gazdag művész-életút „kritikus pontjairól” is; az egyenes kérdésekre a legritkább esetben kap nem egyenes választ. Érzékenyen reagál a hallottakra, és eddig nem tapasztaltam meg olyan szituációt, hogy a beszélgetőtárs ne oldódjék fel, és így ami a megszerkesztett adásban a rádióhallgatóhoz eljut az „éter hullámhosszán”, az szinte mindig lebilincseli a hallgatót, szinte „odacövekeli” a rádiókészülék (vagy a laptopja) elé és élvezettel belefelejtkezik abba, amit hall – akár régi kedvencétől hallja, de úgyis, ha éppen most ismerkedik meg vele a beszélgetésüket hallgatva. Nagy Ibolya mindemellett tematikus heteket is szerkeszt a rádióban: már elhunyt nagy művészeink emlékét idézi fel a rádió archív felvételeinek segítségével (korabeli interjúk, cikkek, pályatársak, szerkesztők, riporterekkel folytatott beszélgetések bejátszásai). Megemlékezik jeles művészeink évfordulóiról (születésnap – elhunyta) Nagy Ibolya még aktív művész: amellett, hogy megbízták, elvállalta és immár több mint két éve vezeti a Dankó Rádió Túl az Óperencián című, napi egyórás (az ismétléssel együtt: két óra) időtartamú operettadást, ma is fellép, és gyönyörű szopránjával, bájos lényével, maga is elviszi a magyar operett jó hírét szerte itthon és a nagyvilágban. Azt hiszem, operettműsorán, amit maga szerkeszt – vezet, a mikrofonon át is kiérződik belőle nemcsak a vendégei iránt érzett tisztelet, a kedves szeretet, a közvetlenség, az őszinte érdeklődés, de a hála is, hogy elfogadták az invitálását és bejöttek hozzá a stúdióba, vagy esetleg ő megy ki a technikus kollégákkal az illetőhöz, megkönnyítve, elősegítve a velük való találkozást – ha akadályoztatva lennének, így nem kell nekik a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójába befáradni sem. Köszönetem fejezem ki a magam és a sok rádióhallgató nevében (a rádió Facebook oldalán ez is követhető) a nívós, érdekfeszítő és a sok-sok gyönyörű, szinte már elfeledett operett- és más könnyű vagy komoly zenék hallgatásáért is! Remélhetőleg a „részletek” mellé idővel fogunk kapni tőle „egészet” is!
932 smaragd 2015-03-09 04:13:20 [Válasz erre: 931 Búbánat 2015-03-08 11:12:42]
Talán csoda történik, és Kemény Egon idei 110. születésnapja alkalmából újra ismétli "" A Hatvani""-t a Rádió.
Talán csoda történik, és Kemény Egon idei 110. születésnapja alkalmából újra ismétli "" A Hatvani""-t a Rádió.
931 Búbánat 2015-03-08 11:12:42
Miután a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában - a héten másodszor is - most délelőtt lejátszásra kerül Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjéből a szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Simándy József tolmácsolásában), érdemesnek tartom ide leírni azt a cikket, amit Schubert Ferenc rádiós szerkesztő jegyzett le még 2005-ben, amikor az év október 19-én, 15.10 -17.35 óra között a rádió a teljes operettet sugározta a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából: „’Bevezetés Kemény Egon: Hatvani diákjai c. rádió-operett ismétléséhez” „Kettős ünnepet köszönhetünk a Rádió Dalszínházának következő műsorával: a Hatvani diákjai című – születésekor úgy nevezték – rádió-operett zeneszerzője – ha megérhette volna – ezekben a napokban, pontosan október 13-án lenne száz esztendős, az általunk készített ’születésnapi torta’, azaz az ebből az alkalomból műsorra tűzött darab pedig ötven évvel ezelőtt szólalt meg először az éteri színházunkban. Amikor ennek az egyéni hangú rádiós remekműnek a készítésekor együtt dolgozhattam, majd együtt izgulhattam a sikerért azzal a fantasztikusan szerény és mindig halk szavú Kemény Egonnal, aki később a barátságával is megajándékozott, nem gondolhattam arra, hogy életútját sajnálatosan rövidre szabja a sors. De velem együtt hálás lehet a rádiós műhely azért, mert a ’Hatvani’ bemutatóját követő alig másfél évtized alatt, még számos ehhez hasonlóan költőien szép, ugyanakkor nemesen szórakoztató alkotással gazdagította a Könnyű Múzsa magyar zenei arculatát. Az ezt megelőző két héten Kemény Egon 100. születésnapját kétrészes művészportré sugárzásával is köszöntöttük, ezekben részletesen szóltunk életének és művészpályájának alakulásáról. Most elégedjenek meg hallgatóink azzal, ha csak annyit jegyzek meg, hogy a bécsi születésű és neveltetésű, majd világhírű operett-szerzőnk, Ábrahám Pál közvetlen munkatársaként munkálkodó komponista a rádiós műhelynek köszönhetően, pontosan a Hatvani diákjai munkálkodása során találta meg azt a ’magyar hangot’, amely ezt követően, meghatározó módon színesítette műveinek muzsikáját. Ehhez természetesen szüksége volt olyan librettisták segítségére, mint Ambrózy Ágoston és Sós László, akik a ’Hatvani’ esetében Ignácz Rózsa debreceni, közelebbről: kollégiumi témájából építettek drámai cselekményt, vagy a későbbiek során Erdődy János, aki különös szépségű és történelmileg hiteles légkört árasztó szövegkönyveivel teremtett lehetőséget arra, hogy ez a bizonyos Kemény Egon-féle magyar zenei motívika megszólalhasson. A komponistáról ezúttal is el kell mondanom, hogy kicsit a mi, rádiós gyermekünk volt. Éteri színpadunkon szárnyalhatott a fantáziája, műhelyünkben megtalálta a lehetőséget, hogy szabadon kísérletezhessen a Könnyű Múzsa kínálta, legváltozatosabb zenei formákkal. Mindenek előtt a zenés játékokkal, amelyeknek műfaji meghatározásakor nyugodt szívvel vállalta fel az ’operettet’, hiszen teljes felépítésükön érezni lehetett azt a míves zenei munkát, amit a műfaj nagyjaitól örökölt. Soha nem akart ’modernkedni’, a szépség, a melódia, a szép hangok és a szép hangzás szerelmese volt. S mindez megteremtődött abban a pillanatban, amikor partitúráinak kottafejei testet öltöttek az énekesek és a zenekar megszólalásakor. Azt voltam bátor mondani, hogy kicsit a mi rádiós gyermekünk volt és ez akkor is így igaz,ha – emlékezetem szerint – mindössze három színházi bemutatóját említem. Ezek közül az első, a Kikelet utca 3. – születésem idején – 1929-ben csak az erkölcsi elismerést hozta meg számára, az igazgatók számára döntően fontos kasszasiker elmaradt. Nem véletlen tehát, hogy csak 18 év múlva követte a második, a Fekete liliom, ugyancsak az Operettszínházban. Az igazi, a nagy színházi ünnepet – nemcsak itthon, de külföldön is – 1956-ban, a Valahol délen bemutatója jelentette Kemény Egon számára, s amikor ezt említem, akkor feltétlenül fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ennek bemutatóját mindössze egyetlen esztendő választotta el a most is sugárzásra kerülő ’Hatvani diákjai’ premierjétől. Az könnyed váltás, ahogy Kemény Egon zenéje egyetlen esztendő alatt tökéletesen átlényegült a debreceni kollégium és a cívis-város 18. századi világának zenés ábrázolásáról a 20. század dél-amerikai és magyar ’hangulatára’, kompozíciós fantáziájának gazdagságát jelzi. Mi azonban most ne váltsunk, maradjunk az ördöngösnek kikiáltott Hatvani professzornál és diákjainál! Csendüljenek fel a nyitány hangjai, majd kezdődjék a játék, melyhez jó szórakozást kívánok!” Zenei rendező: Ruitner Sándor "Szerkesztő: Schubert Ferenc (Petőfi Rádió / Zenevilág / Operett A Rádió Dalszínháza, 2005. október 18., kedd 9:16 (Adás: 2005. október 19., 15.10 – 17.35)" Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, most 11:22 órától és délután 17:22 órától hallgatható meg a szerelmi kettős Petress Zsuzsa és Simándy József felvételéről.
Miután a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában - a héten másodszor is - most délelőtt lejátszásra kerül Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjéből a szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Simándy József tolmácsolásában), érdemesnek tartom ide leírni azt a cikket, amit Schubert Ferenc rádiós szerkesztő jegyzett le még 2005-ben, amikor az év október 19-én, 15.10 -17.35 óra között a rádió a teljes operettet sugározta a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából: „’Bevezetés Kemény Egon: Hatvani diákjai c. rádió-operett ismétléséhez” „Kettős ünnepet köszönhetünk a Rádió Dalszínházának következő műsorával: a Hatvani diákjai című – születésekor úgy nevezték – rádió-operett zeneszerzője – ha megérhette volna – ezekben a napokban, pontosan október 13-án lenne száz esztendős, az általunk készített ’születésnapi torta’, azaz az ebből az alkalomból műsorra tűzött darab pedig ötven évvel ezelőtt szólalt meg először az éteri színházunkban. Amikor ennek az egyéni hangú rádiós remekműnek a készítésekor együtt dolgozhattam, majd együtt izgulhattam a sikerért azzal a fantasztikusan szerény és mindig halk szavú Kemény Egonnal, aki később a barátságával is megajándékozott, nem gondolhattam arra, hogy életútját sajnálatosan rövidre szabja a sors. De velem együtt hálás lehet a rádiós műhely azért, mert a ’Hatvani’ bemutatóját követő alig másfél évtized alatt, még számos ehhez hasonlóan költőien szép, ugyanakkor nemesen szórakoztató alkotással gazdagította a Könnyű Múzsa magyar zenei arculatát. Az ezt megelőző két héten Kemény Egon 100. születésnapját kétrészes művészportré sugárzásával is köszöntöttük, ezekben részletesen szóltunk életének és művészpályájának alakulásáról. Most elégedjenek meg hallgatóink azzal, ha csak annyit jegyzek meg, hogy a bécsi születésű és neveltetésű, majd világhírű operett-szerzőnk, Ábrahám Pál közvetlen munkatársaként munkálkodó komponista a rádiós műhelynek köszönhetően, pontosan a Hatvani diákjai munkálkodása során találta meg azt a ’magyar hangot’, amely ezt követően, meghatározó módon színesítette műveinek muzsikáját. Ehhez természetesen szüksége volt olyan librettisták segítségére, mint Ambrózy Ágoston és Sós László, akik a ’Hatvani’ esetében Ignácz Rózsa debreceni, közelebbről: kollégiumi témájából építettek drámai cselekményt, vagy a későbbiek során Erdődy János, aki különös szépségű és történelmileg hiteles légkört árasztó szövegkönyveivel teremtett lehetőséget arra, hogy ez a bizonyos Kemény Egon-féle magyar zenei motívika megszólalhasson. A komponistáról ezúttal is el kell mondanom, hogy kicsit a mi, rádiós gyermekünk volt. Éteri színpadunkon szárnyalhatott a fantáziája, műhelyünkben megtalálta a lehetőséget, hogy szabadon kísérletezhessen a Könnyű Múzsa kínálta, legváltozatosabb zenei formákkal. Mindenek előtt a zenés játékokkal, amelyeknek műfaji meghatározásakor nyugodt szívvel vállalta fel az ’operettet’, hiszen teljes felépítésükön érezni lehetett azt a míves zenei munkát, amit a műfaj nagyjaitól örökölt. Soha nem akart ’modernkedni’, a szépség, a melódia, a szép hangok és a szép hangzás szerelmese volt. S mindez megteremtődött abban a pillanatban, amikor partitúráinak kottafejei testet öltöttek az énekesek és a zenekar megszólalásakor. Azt voltam bátor mondani, hogy kicsit a mi rádiós gyermekünk volt és ez akkor is így igaz,ha – emlékezetem szerint – mindössze három színházi bemutatóját említem. Ezek közül az első, a Kikelet utca 3. – születésem idején – 1929-ben csak az erkölcsi elismerést hozta meg számára, az igazgatók számára döntően fontos kasszasiker elmaradt. Nem véletlen tehát, hogy csak 18 év múlva követte a második, a Fekete liliom, ugyancsak az Operettszínházban. Az igazi, a nagy színházi ünnepet – nemcsak itthon, de külföldön is – 1956-ban, a Valahol délen bemutatója jelentette Kemény Egon számára, s amikor ezt említem, akkor feltétlenül fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ennek bemutatóját mindössze egyetlen esztendő választotta el a most is sugárzásra kerülő ’Hatvani diákjai’ premierjétől. Az könnyed váltás, ahogy Kemény Egon zenéje egyetlen esztendő alatt tökéletesen átlényegült a debreceni kollégium és a cívis-város 18. századi világának zenés ábrázolásáról a 20. század dél-amerikai és magyar ’hangulatára’, kompozíciós fantáziájának gazdagságát jelzi. Mi azonban most ne váltsunk, maradjunk az ördöngösnek kikiáltott Hatvani professzornál és diákjainál! Csendüljenek fel a nyitány hangjai, majd kezdődjék a játék, melyhez jó szórakozást kívánok!” Zenei rendező: Ruitner Sándor "Szerkesztő: Schubert Ferenc (Petőfi Rádió / Zenevilág / Operett A Rádió Dalszínháza, 2005. október 18., kedd 9:16 (Adás: 2005. október 19., 15.10 – 17.35)" Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, most 11:22 órától és délután 17:22 órától hallgatható meg a szerelmi kettős Petress Zsuzsa és Simándy József felvételéről.
930 Búbánat 2015-03-06 14:57:25 [Válasz erre: 926 Búbánat 2015-03-06 14:24:55]
És még mindig az állatoknál maradva: Jones operettjében említik a "teknősbékát" is; igaz az nem énekel és róla sem énekelnek - mivel csak egy luxusjachtot neveznek így, ami a föld körüli útján éppen Japán partjainál horgonyzott le...
És még mindig az állatoknál maradva: Jones operettjében említik a "teknősbékát" is; igaz az nem énekel és róla sem énekelnek - mivel csak egy luxusjachtot neveznek így, ami a föld körüli útján éppen Japán partjainál horgonyzott le...
929 Búbánat 2015-03-06 14:47:23 [Válasz erre: 927 smaragd 2015-03-06 14:37:30]
A mai operettműsor sem maradt Lehár nélkül! Igaz, csak egy töredék hangozhatott el a legvégén - amit a műsoridő lehetővé tett: a ritkán hallható "Clo-Clo" operettből a nyitány részletét hallhattuk. Ismétlés délután.
A mai operettműsor sem maradt Lehár nélkül! Igaz, csak egy töredék hangozhatott el a legvégén - amit a műsoridő lehetővé tett: a ritkán hallható "Clo-Clo" operettből a nyitány részletét hallhattuk. Ismétlés délután.
928 smaragd 2015-03-06 14:41:47 [Válasz erre: 926 Búbánat 2015-03-06 14:24:55]
A papagáj szólamát is elénekelte - reméltem, hogy írni fogsz róla - megérte a sok gyakorlást! Talán László Margit aranyhala is "dalra fakad" nemsokára és hallhatjuk. Tetszett a Kálmán György bejátszás is.
A papagáj szólamát is elénekelte - reméltem, hogy írni fogsz róla - megérte a sok gyakorlást! Talán László Margit aranyhala is "dalra fakad" nemsokára és hallhatjuk. Tetszett a Kálmán György bejátszás is.
927 smaragd 2015-03-06 14:37:30 [Válasz erre: 924 Búbánat 2015-03-05 15:07:27]
A tegnapi Lehár - és Offenbach felvételek az én kedvenceim is lettek. A rádió valóban népszerűsít is, ha többször halljuk a dalt, egyre több részletre tudunk figyelni és megjegyezzük a dallamot és a szöveget is. (A "szövegtanulásban" nagy segítség ideírt részleteid...:-) némelyik olyan találó, örök érvényű...lehet rajta derülni.) Érdekes lenne egy teljes operettet (rádióoperettet) végighallgatni. Volt már erről szó? :-)
A tegnapi Lehár - és Offenbach felvételek az én kedvenceim is lettek. A rádió valóban népszerűsít is, ha többször halljuk a dalt, egyre több részletre tudunk figyelni és megjegyezzük a dallamot és a szöveget is. (A "szövegtanulásban" nagy segítség ideírt részleteid...:-) némelyik olyan találó, örök érvényű...lehet rajta derülni.) Érdekes lenne egy teljes operettet (rádióoperettet) végighallgatni. Volt már erről szó? :-)
926 Búbánat 2015-03-06 14:24:55 [Válasz erre: 925 Búbánat 2015-03-06 14:06:47]
Sydney Jones: A gésák című operettjében Petress Zsuzsa énekében utánozza a papagáj hangját, sőt rádióriportjában, Rapcsányi László mikrofonja előtt "prózában" is bemutatja ezt a tudományát, utánozva a papagáj "beszédhangját" – ezzel utal "előtanulmányaira", melyre a szigorú hírben álló karmestere, Bródy Tamás kívánatára vállalkozott: otthonában figyelmesen tanulmányozta rikácsoló papagáját. Nyilván ez a "gyakorlat" is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hatvanas években, a Rádió Dalszínháza égisze alatt bemutatott operett és benne Molly szerepében Petress Zsuzsa - gyönyörű énekhangja mellett - meggyőzte rádióhallgatóit művészi "átlényegülő" képességeiről is. (Lehet, hogy állatseregletet tartott odahaza? Hiszen ebben a Jones-operettben nemcsak papagáj-dalt ad elő, hanem a „játékmajomról” is énekel, sőt, besegíthetett a Mimózát éneklő László Margitnak is, aki pedig a „szerelmes aranyhal” dalát produkálta a felvételen…)
Sydney Jones: A gésák című operettjében Petress Zsuzsa énekében utánozza a papagáj hangját, sőt rádióriportjában, Rapcsányi László mikrofonja előtt "prózában" is bemutatja ezt a tudományát, utánozva a papagáj "beszédhangját" – ezzel utal "előtanulmányaira", melyre a szigorú hírben álló karmestere, Bródy Tamás kívánatára vállalkozott: otthonában figyelmesen tanulmányozta rikácsoló papagáját. Nyilván ez a "gyakorlat" is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hatvanas években, a Rádió Dalszínháza égisze alatt bemutatott operett és benne Molly szerepében Petress Zsuzsa - gyönyörű énekhangja mellett - meggyőzte rádióhallgatóit művészi "átlényegülő" képességeiről is. (Lehet, hogy állatseregletet tartott odahaza? Hiszen ebben a Jones-operettben nemcsak papagáj-dalt ad elő, hanem a „játékmajomról” is énekel, sőt, besegíthetett a Mimózát éneklő László Margitnak is, aki pedig a „szerelmes aranyhal” dalát produkálta a felvételen…)
925 Búbánat 2015-03-06 14:06:47
Petress Zsuzsa-emlékhét van a Dankó Rádióban. A Túl az Óperencián című mai műsor is szolgál egy riportbejátszással,melyben ezúttal Rapcsányi László kérdezi a szopránt szerepeiről. Így került szóba az az operett is, amelynek rádiófelvételéről hangzott el egy részlet az ő énekhangján: Sydney Jones: A gésák - Papagáj-dal (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén, a vén mihaszna mellett ült egy szép kanári pár, két ifjú és szerelmes kis madár…. Ők éjjel-nappal csókolóztak csendben… És tervet szőtt a két madárka ellen…Tudja jól, ez hamis dolog… Gonosz terve kész.! Jaj, mire jó a kéz, a derék férj ma nincs otthon, így csúnya baj lesz még, a hím elűzi mind, még mit sem sejt a szépasszony, s a férfiak körül, megrágalmazza őt, a férfi hűtlenül, most meg is szégyenül, és csellel élt gaz, ez sajnos így igaz, ez így van, fájdalom, én édes asszony… És porba sújtva ott maradt a kis kanári még…. és hullt a könnye, ó ez érthető. A férje jött, de ő csak egyre szidta jó urát, s a kis kalitka könnyben úszva állt. És szólt a férfi csak érthetően:…Anyámhoz visszatérek….Örült már a vén, a komisz agglegény, az intrikus, a cselszövő, hogy elszakítva már, a bús kanári pár, és nyugton alhat végre ő. Vidáman felrikolt: ez férfimunka volt, nos, hát ez így igaz, az győz, ki rossz, ezt így tanultam én, kalitka szegletén…. az emberek között!...” Petress Zsuzsa felvételei közül hallhattunk még részleteket Farkas Ferenc Vidrócki daljátékából és Kerekes János: Állami áruház című operettjének filmzenéjéből is. A délelőtti adást megismétli a rádió délután öt és hat óra között, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Petress Zsuzsa-emlékhét van a Dankó Rádióban. A Túl az Óperencián című mai műsor is szolgál egy riportbejátszással,melyben ezúttal Rapcsányi László kérdezi a szopránt szerepeiről. Így került szóba az az operett is, amelynek rádiófelvételéről hangzott el egy részlet az ő énekhangján: Sydney Jones: A gésák - Papagáj-dal (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) „Egy vén mogorva papagájról szól e kis regény, rudacskán pihent épp a kalitka szegletén, a vén mihaszna mellett ült egy szép kanári pár, két ifjú és szerelmes kis madár…. Ők éjjel-nappal csókolóztak csendben… És tervet szőtt a két madárka ellen…Tudja jól, ez hamis dolog… Gonosz terve kész.! Jaj, mire jó a kéz, a derék férj ma nincs otthon, így csúnya baj lesz még, a hím elűzi mind, még mit sem sejt a szépasszony, s a férfiak körül, megrágalmazza őt, a férfi hűtlenül, most meg is szégyenül, és csellel élt gaz, ez sajnos így igaz, ez így van, fájdalom, én édes asszony… És porba sújtva ott maradt a kis kanári még…. és hullt a könnye, ó ez érthető. A férje jött, de ő csak egyre szidta jó urát, s a kis kalitka könnyben úszva állt. És szólt a férfi csak érthetően:…Anyámhoz visszatérek….Örült már a vén, a komisz agglegény, az intrikus, a cselszövő, hogy elszakítva már, a bús kanári pár, és nyugton alhat végre ő. Vidáman felrikolt: ez férfimunka volt, nos, hát ez így igaz, az győz, ki rossz, ezt így tanultam én, kalitka szegletén…. az emberek között!...” Petress Zsuzsa felvételei közül hallhattunk még részleteket Farkas Ferenc Vidrócki daljátékából és Kerekes János: Állami áruház című operettjének filmzenéjéből is. A délelőtti adást megismétli a rádió délután öt és hat óra között, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
924 Búbánat 2015-03-05 15:07:27 [Válasz erre: 923 smaragd 2015-03-05 13:51:08]
Így van, és ami nekem szívügyem még: Lehár és Offenbach operettjeinek magyar felvételei a rádióban! Lehártól a Luxemburg grófjából csendültek fel dalok és kettősök, míg Offenbachtól a ritkán hallható és játszott Banditákból két remek részlet hangzott el: Megjegyzem, Petress Zsuzsa e két operettben is a primadonna szerepkört töltötte ne a színpadon. A Banditákat 1962-ben mutatta be a Fővárosi operettszínház, a darabban Fiorellát alakította! (Pertnerei között voltak: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Zentay Anna és más neves művészek.) Az 1963. március 16-i előadást pedig a rádió és a televízió is, élőben közvetítette. (Hála, a tévé nem törölte le, harminc évvel később a TELEVIDEO videókazettára mentette.) A Rádió Dalszínháza évekkel később stúdiófelvételt készített az operett részleteiből. A ma bejátszott részletek a hatvanas évek elején készültek, stúdiófelvételek, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel. - Fiorella belépője (Petress Zsuzsa): „Fiorella, bandita lánya, bátor minden porcikája, ha úri lány nem vagyok én...” - Fragoletto belépője (Melis György): „Trombita szól, most figyeljen jól, mert férfi jön, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, ki semmit sem kér és sohasem fél, mert az denevér, nem vagyok vén, de nem csodalény, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, de a kardom az vág, ha valaki bánt, de nem az úgy, ha szépek és illatok vére máris tűzben ég, szívem sem jég, mert már oly rég a szerelemtől elolvadnék, gondolom, bátorságom híre messze jár, és szeretnek ám, az ilyen férfinépre máshogy kacsint a lány, ha csókot ád, úgy ég a szád, mint máglyaláng, így bezzeg mintaképet vág. Ilyen vagyok én, de nem csodalány, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, de a kardom az vág, ha valaki bánt, az a valaki bármitől is fél, hívjon, én máris megjelenek, hogyha érte rákiált, bárki mást holtra verek! ha érte rákiált, bárkit én holtra verek! /Nem vagyok bús, a száraz torkom kívánja fánkot, jó bort húz, hajam az dús, a széles váll, sokan terhelték már, elmúltam húsz, muzsika szól, a jó kis táncot járok én, ez nem hiba tán, az ilyen férfinépre máshogy kacsint a lány, ha táncra vágy és csókra áll az édes száj, a szerelmes ajkam rátalál. / Hát ez vagyok én, de nem csodalány, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, a kardom az vág, ha valaki bánt, az a valaki bármitől is fél, hívjon, én máris megjelenek, hogyha érte rákiált, bárki mást holtra verek!,hogyha érte rákiált, bárkit én holtra verek!” A délelőtti rádióadás ismétlése 17 órától az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Így van, és ami nekem szívügyem még: Lehár és Offenbach operettjeinek magyar felvételei a rádióban! Lehártól a Luxemburg grófjából csendültek fel dalok és kettősök, míg Offenbachtól a ritkán hallható és játszott Banditákból két remek részlet hangzott el: Megjegyzem, Petress Zsuzsa e két operettben is a primadonna szerepkört töltötte ne a színpadon. A Banditákat 1962-ben mutatta be a Fővárosi operettszínház, a darabban Fiorellát alakította! (Pertnerei között voltak: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Zentay Anna és más neves művészek.) Az 1963. március 16-i előadást pedig a rádió és a televízió is, élőben közvetítette. (Hála, a tévé nem törölte le, harminc évvel később a TELEVIDEO videókazettára mentette.) A Rádió Dalszínháza évekkel később stúdiófelvételt készített az operett részleteiből. A ma bejátszott részletek a hatvanas évek elején készültek, stúdiófelvételek, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel. - Fiorella belépője (Petress Zsuzsa): „Fiorella, bandita lánya, bátor minden porcikája, ha úri lány nem vagyok én...” - Fragoletto belépője (Melis György): „Trombita szól, most figyeljen jól, mert férfi jön, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, ki semmit sem kér és sohasem fél, mert az denevér, nem vagyok vén, de nem csodalény, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, de a kardom az vág, ha valaki bánt, de nem az úgy, ha szépek és illatok vére máris tűzben ég, szívem sem jég, mert már oly rég a szerelemtől elolvadnék, gondolom, bátorságom híre messze jár, és szeretnek ám, az ilyen férfinépre máshogy kacsint a lány, ha csókot ád, úgy ég a szád, mint máglyaláng, így bezzeg mintaképet vág. Ilyen vagyok én, de nem csodalány, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, de a kardom az vág, ha valaki bánt, az a valaki bármitől is fél, hívjon, én máris megjelenek, hogyha érte rákiált, bárki mást holtra verek! ha érte rákiált, bárkit én holtra verek! /Nem vagyok bús, a száraz torkom kívánja fánkot, jó bort húz, hajam az dús, a széles váll, sokan terhelték már, elmúltam húsz, muzsika szól, a jó kis táncot járok én, ez nem hiba tán, az ilyen férfinépre máshogy kacsint a lány, ha táncra vágy és csókra áll az édes száj, a szerelmes ajkam rátalál. / Hát ez vagyok én, de nem csodalány, süt rám a nap, tra-ra-tra-ra-tra-ra-tra-ra, a szívem is száll, a kardom az vág, ha valaki bánt, az a valaki bármitől is fél, hívjon, én máris megjelenek, hogyha érte rákiált, bárki mást holtra verek!,hogyha érte rákiált, bárkit én holtra verek!” A délelőtti rádióadás ismétlése 17 órától az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
923 smaragd 2015-03-05 13:51:08
A délelőtti műsorban, "Túl az Óperencián" elhangzott a "Hópehely-keringő" és a "Hóvirág-keringő" - búcsúztava a telet és köszöntve a tavaszt! (Ez csak az én megjegyzésem). A műsorban Petress Zsuzsa emlékezett Kemény Egon: "Talán a csillagok" c. rádióoperettjére,(bemutató:1949. december 31.) első rádiós nagy alakítására és Gyurkovics Máriára, akivel akkor együtt énekelt ebben az operettben. A "Hópehely-keringő" kitörő sikere szinte Kemény Egon rádiós "névjegye" lett azokban az időkben. Ennek a résznek az ismétlése ma du. kb. 17:35-től kezdődik. Nekem a mai műsor is egy teljs boldog órát szerzett a sok szórakoztató muzsikával és a régi, nagyszerű előadókkal, felvételekkel!
A délelőtti műsorban, "Túl az Óperencián" elhangzott a "Hópehely-keringő" és a "Hóvirág-keringő" - búcsúztava a telet és köszöntve a tavaszt! (Ez csak az én megjegyzésem). A műsorban Petress Zsuzsa emlékezett Kemény Egon: "Talán a csillagok" c. rádióoperettjére,(bemutató:1949. december 31.) első rádiós nagy alakítására és Gyurkovics Máriára, akivel akkor együtt énekelt ebben az operettben. A "Hópehely-keringő" kitörő sikere szinte Kemény Egon rádiós "névjegye" lett azokban az időkben. Ennek a résznek az ismétlése ma du. kb. 17:35-től kezdődik. Nekem a mai műsor is egy teljs boldog órát szerzett a sok szórakoztató muzsikával és a régi, nagyszerű előadókkal, felvételekkel!
922 smaragd 2015-03-05 13:03:34 [Válasz erre: 920 Búbánat 2015-03-05 12:17:56]
Köszönöm szépen. Ezt a forráskatalógust én is ismerem. A művet nem. Talán Kemény Egon volt a hangszerelő és kiírták a nevét? Kemény Egon szövegíróként nem alkotott (csak itt-ott szépített...).
Köszönöm szépen. Ezt a forráskatalógust én is ismerem. A művet nem. Talán Kemény Egon volt a hangszerelő és kiírták a nevét? Kemény Egon szövegíróként nem alkotott (csak itt-ott szépített...).
921 Búbánat 2015-03-05 12:25:08 [Válasz erre: 920 Búbánat 2015-03-05 12:17:56]
Elírtam a dátumot, helyesen: 1929. december 7.
Elírtam a dátumot, helyesen: 1929. december 7.
920 Búbánat 2015-03-05 12:17:56 [Válasz erre: 918 smaragd 2015-03-05 04:38:27]
Említettem „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973.” Kiadványt. A Zenetudományi Intézet közrebocsátotta „Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus” ugyancsak tartalmazza illetve jelöli a társszerzőséget: Beretvás Károly – Kemény Egon: A HÁROM JÓMADÁR. Operett 3 felvonásban. Rendező: Beretvás Károly. Bemutató: 1929. március 5. Fővárosi Operettszínház
Említettem „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973.” Kiadványt. A Zenetudományi Intézet közrebocsátotta „Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus” ugyancsak tartalmazza illetve jelöli a társszerzőséget: Beretvás Károly – Kemény Egon: A HÁROM JÓMADÁR. Operett 3 felvonásban. Rendező: Beretvás Károly. Bemutató: 1929. március 5. Fővárosi Operettszínház
919 Búbánat 2015-03-05 11:32:54 [Válasz erre: 918 smaragd 2015-03-05 04:38:27]
Hát akkor feltett kérdésemre vonatkozóan, látom, Te sem tudsz többet, mint én...Felvettem magnókazettára. A műsorvezetőtől elhangzik ugyanaz a mondat, utalva a Hatvani diákjai rádiós bemutatójára, amit Ruitner Sándor cikkéből idéztem: "Ez az operett aztán az Operett Színházban folytatta útját." Az is lehet, hogy a rádióújságba írt cikk szerzője mást adott Ruitner "szájába", és az a téves mondat aztán "keringeni" kezdett, ami, lám, máig tart... Ha Ruitner Sándor olvassa a Momust s benne ezt a topicot, úgy megtalálja módját, hogy megerősítse vagy megcáfolja a neki tulajdonított szavakat. Úgyhogy, végül is megerősíted kételyemet e mondat valóságtartalmáról. Én is csak erről a három Kemény Egon operettről tudok, amit Te is említettél, az Operettszínház számára komponáltakat.
Hát akkor feltett kérdésemre vonatkozóan, látom, Te sem tudsz többet, mint én...Felvettem magnókazettára. A műsorvezetőtől elhangzik ugyanaz a mondat, utalva a Hatvani diákjai rádiós bemutatójára, amit Ruitner Sándor cikkéből idéztem: "Ez az operett aztán az Operett Színházban folytatta útját." Az is lehet, hogy a rádióújságba írt cikk szerzője mást adott Ruitner "szájába", és az a téves mondat aztán "keringeni" kezdett, ami, lám, máig tart... Ha Ruitner Sándor olvassa a Momust s benne ezt a topicot, úgy megtalálja módját, hogy megerősítse vagy megcáfolja a neki tulajdonított szavakat. Úgyhogy, végül is megerősíted kételyemet e mondat valóságtartalmáról. Én is csak erről a három Kemény Egon operettről tudok, amit Te is említettél, az Operettszínház számára komponáltakat.
918 smaragd 2015-03-05 04:38:27 [Válasz erre: 915 Búbánat 2015-03-04 20:47:58]
Kedves "Búbánat" ! Kemény Egon zeneszerző 3 nagyoperettet komponált a Fővárosi Operett Színház részére (korabeli helyesírás szerint:) "Kikelet ucca 3." "Fekete liliom" "Valahol Délen" Ruitner Sándor említett írását nem ismerem. Érdekes, hogy a tegnapi műsorban sem halottam ezt a mondatot, miszerint a "Hatvani diákjai"-t a Operettszínház játszotta. Amit hallottam, azt helyesen mondta be Nagy Ibolya, a fenti 3 nagyoperettet említette, évszámmal és főszereplőkel, úgy ahogy a mediaklikken olvasható, a 2014. július 23-án sugárzott "Kemény Egonra emlékezünk" műsorának ismertetőjében szerepel. A "Hatvani diákjai"-t (még...) nem játszotta az Operettszínház. Talán egykor szó volt róla, azt nem tudom. Máshol is olvastam a Beretvás Károly-féle utalásról. Ez a darab Kemény Egon művei között nem szerepel. Nem ismerem, azt hiszem, hogy itt valamilyen tévedésről van szó. Kemény Egon kiváló és elismert hangszerelő is volt. Világhírűvé vált kortársai zenéjét is hangszerelte, amelynek egy részének titokban kellett maradnia, más része nyílt titok volt, egy része pedig megjelent a nyomtatott kottafüzetek bal felső sarkában: "Kemény Egon hangszerelése". Ami titok volt, az is maradt...ő nem árulta el senkinek.
Kedves "Búbánat" ! Kemény Egon zeneszerző 3 nagyoperettet komponált a Fővárosi Operett Színház részére (korabeli helyesírás szerint:) "Kikelet ucca 3." "Fekete liliom" "Valahol Délen" Ruitner Sándor említett írását nem ismerem. Érdekes, hogy a tegnapi műsorban sem halottam ezt a mondatot, miszerint a "Hatvani diákjai"-t a Operettszínház játszotta. Amit hallottam, azt helyesen mondta be Nagy Ibolya, a fenti 3 nagyoperettet említette, évszámmal és főszereplőkel, úgy ahogy a mediaklikken olvasható, a 2014. július 23-án sugárzott "Kemény Egonra emlékezünk" műsorának ismertetőjében szerepel. A "Hatvani diákjai"-t (még...) nem játszotta az Operettszínház. Talán egykor szó volt róla, azt nem tudom. Máshol is olvastam a Beretvás Károly-féle utalásról. Ez a darab Kemény Egon művei között nem szerepel. Nem ismerem, azt hiszem, hogy itt valamilyen tévedésről van szó. Kemény Egon kiváló és elismert hangszerelő is volt. Világhírűvé vált kortársai zenéjét is hangszerelte, amelynek egy részének titokban kellett maradnia, más része nyílt titok volt, egy része pedig megjelent a nyomtatott kottafüzetek bal felső sarkában: "Kemény Egon hangszerelése". Ami titok volt, az is maradt...ő nem árulta el senkinek.
917 smaragd 2015-03-05 03:54:58 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
Javítás: "Búbánat" Elnézést kérek :-)
Javítás: "Búbánat" Elnézést kérek :-)
915 Búbánat 2015-03-04 20:47:58
Kedves Smaragd! Talán tudsz segítségemre lenni abban, vagy esetleg rámutatni olyan forrásra, ami választ adhat kételyemre, mely a következőkből fakad: Ruitner Sándor írta a „Volt egyszer Dalszínház” címmel megjelent cikkben (ami a rádióújságban volt egykor olvasható), hogy a rádióban bemutatott Hatvani diákok című daljáték „aztán az Operett Színházban folytatta útját, 1955-ben.” Gondolom, ezt az információt vette át Nagy Ibolya is, amikor a mai operettműsorban szólt a rádiós daljáték „utóéletéről”. Megpróbáltam utána nézni ennek, de sehol nem találtam nyomát, hogy még a rádióbemutató évében (1955) vagy később, játszotta volna az Operett Színház a darabot. Nincs benne Rátonyi Róbert Operett könyvében sem, pedig ő rendkívül alaposan, kronológiát tekintve évről-évre sorra veszi az operett-újdonságokat, -bemutatókat – és nemcsak az Operett Színházét. Nem említi. Ahogyan nincs ennek nyoma Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében és Németh Amadénak a Magyar Operett történetéről írt munkájában sem. Megnéztem az interneten hozzáférhető Színházak adattárát, ott sem hozzák ezt. A kételyemet tovább erősíti, hogy elővettem az antikváriumban vásárolt kiadványt: „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973. Összeállította Koch Lajos.” Elvileg ennek a kiadványnak az összes, 1923 és 1973 között a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettcímet és adatait (szerző, cím, átdolgozó-fordító, díszlettervező, jelmeztervező, koreográfus, rendező neve, a bemutató ideje – év, hó, nap; jelöli azt is, hogy új bemutató, felújítás vagy új betanulás) tartalmaznia kell. Fellapoztam az 1955. évet. Abban az évben – a kiadvány szerint – mindössze egy bemutatót tartott a teátrum: 1955. április 1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem. Rátonyi is csak ezt hozza könyvében operett újdonságként. Viszont Kemény Egon új operettjét, amit a Hatvani diákjai után komponált, a Valahol délen-t, már a következő évben (1956. március 30.) bemutatta az Operettszínház. Ez a színháztörténeti füzet még említi a Kemény Egon-bemutatók között a Fekete Liliom (1946. december 20.), A három jómadár (1929. december 7. ; zenéjét részben Beretvás Károly szerezte) és a Kikelet utca 3. (1929. április 27.) darabokat. Persze, elő kellene venni a korabeli Színház és Mozi műsorokat is, hogy utána nézhessek, ami kérdés felmerült bennem. Esetleg, tudnál számomra olyan forrásadatra rámutatni, ami megnyugtathat; hitelesen tanúsítja, hogy tényleg játszotta 1955-ben (vagy később) a Hatvani diákjai című operettet a Fővárosi Operettszínház? Köszönöm előre is fáradozásodat.
Kedves Smaragd! Talán tudsz segítségemre lenni abban, vagy esetleg rámutatni olyan forrásra, ami választ adhat kételyemre, mely a következőkből fakad: Ruitner Sándor írta a „Volt egyszer Dalszínház” címmel megjelent cikkben (ami a rádióújságban volt egykor olvasható), hogy a rádióban bemutatott Hatvani diákok című daljáték „aztán az Operett Színházban folytatta útját, 1955-ben.” Gondolom, ezt az információt vette át Nagy Ibolya is, amikor a mai operettműsorban szólt a rádiós daljáték „utóéletéről”. Megpróbáltam utána nézni ennek, de sehol nem találtam nyomát, hogy még a rádióbemutató évében (1955) vagy később, játszotta volna az Operett Színház a darabot. Nincs benne Rátonyi Róbert Operett könyvében sem, pedig ő rendkívül alaposan, kronológiát tekintve évről-évre sorra veszi az operett-újdonságokat, -bemutatókat – és nemcsak az Operett Színházét. Nem említi. Ahogyan nincs ennek nyoma Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében és Németh Amadénak a Magyar Operett történetéről írt munkájában sem. Megnéztem az interneten hozzáférhető Színházak adattárát, ott sem hozzák ezt. A kételyemet tovább erősíti, hogy elővettem az antikváriumban vásárolt kiadványt: „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973. Összeállította Koch Lajos.” Elvileg ennek a kiadványnak az összes, 1923 és 1973 között a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettcímet és adatait (szerző, cím, átdolgozó-fordító, díszlettervező, jelmeztervező, koreográfus, rendező neve, a bemutató ideje – év, hó, nap; jelöli azt is, hogy új bemutató, felújítás vagy új betanulás) tartalmaznia kell. Fellapoztam az 1955. évet. Abban az évben – a kiadvány szerint – mindössze egy bemutatót tartott a teátrum: 1955. április 1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem. Rátonyi is csak ezt hozza könyvében operett újdonságként. Viszont Kemény Egon új operettjét, amit a Hatvani diákjai után komponált, a Valahol délen-t, már a következő évben (1956. március 30.) bemutatta az Operettszínház. Ez a színháztörténeti füzet még említi a Kemény Egon-bemutatók között a Fekete Liliom (1946. december 20.), A három jómadár (1929. december 7. ; zenéjét részben Beretvás Károly szerezte) és a Kikelet utca 3. (1929. április 27.) darabokat. Persze, elő kellene venni a korabeli Színház és Mozi műsorokat is, hogy utána nézhessek, ami kérdés felmerült bennem. Esetleg, tudnál számomra olyan forrásadatra rámutatni, ami megnyugtathat; hitelesen tanúsítja, hogy tényleg játszotta 1955-ben (vagy később) a Hatvani diákjai című operettet a Fővárosi Operettszínház? Köszönöm előre is fáradozásodat.
914 smaragd 2015-03-04 18:17:50 [Válasz erre: 912 Búbánat 2015-03-04 17:29:06]
Bocsánatot kérek! Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme! Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést. Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket. Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) ! Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta. Nekem Simándy József - az örök tenor.
Bocsánatot kérek! Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme! Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést. Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket. Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) ! Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta. Nekem Simándy József - az örök tenor.
913 Búbánat 2015-03-04 17:44:44 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)...
Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)...
912 Búbánat 2015-03-04 17:29:06 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
Kicsit pontosítalak: - Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001) - A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.) (Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
Kicsit pontosítalak: - Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001) - A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.) (Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
911 smaragd 2015-03-04 16:42:29 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
"Simándy József - az örök tenor"
"Simándy József - az örök tenor"
910 smaragd 2015-03-04 16:40:52
A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír. Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést. Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is... Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát. Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült. A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.
A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír. Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést. Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is... Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát. Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült. A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.
909 smaragd 2015-03-03 16:58:19
Rögtön kezdődik a PETRESS ZSUZSA emlék-hét mai adása a "Túl az Óperencián" műsorban. Nagy Ibolya ma Sidney Jones, Huszka Jenő és Kemény Egon rádiófelvételeiből válogatott. Micsoda boldogság lehetett akkor ott lenni a rádióstúdióban...! Milyen telten szólt az énekkar, a zenekar játéka is elbűvölő, a dalok, a hangok, mindez a Magyar Rádió egykori felvételein. Petress Zsuzsa hangszíne is szóba került a műsorban, ahol riportrészletek, vidám történet, Simándy József jó tanácsa, a művésznő házassága is szóba került. Ennyit írok most röviden, a többit meg tudjuk hallgatni!
Rögtön kezdődik a PETRESS ZSUZSA emlék-hét mai adása a "Túl az Óperencián" műsorban. Nagy Ibolya ma Sidney Jones, Huszka Jenő és Kemény Egon rádiófelvételeiből válogatott. Micsoda boldogság lehetett akkor ott lenni a rádióstúdióban...! Milyen telten szólt az énekkar, a zenekar játéka is elbűvölő, a dalok, a hangok, mindez a Magyar Rádió egykori felvételein. Petress Zsuzsa hangszíne is szóba került a műsorban, ahol riportrészletek, vidám történet, Simándy József jó tanácsa, a művésznő házassága is szóba került. Ennyit írok most röviden, a többit meg tudjuk hallgatni!
908 smaragd 2015-03-02 08:04:28 [Válasz erre: 907 Búbánat 2015-03-01 19:30:53]
Ezt a kényeztetést szeretem, rákattintani és előjön...köszönöm szépen! "Régi, szép idők." Ha én egyszer így tudnék linkelni :-) ! Kíváncsian várom az e heti műsort.
Ezt a kényeztetést szeretem, rákattintani és előjön...köszönöm szépen! "Régi, szép idők." Ha én egyszer így tudnék linkelni :-) ! Kíváncsian várom az e heti műsort.
907 Búbánat 2015-03-01 19:30:53 [Válasz erre: 903 smaragd 2015-03-01 05:43:43]
A jövő héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/27/tul-az-operencian-petress-zsuzsa/; Petress Zsuzsa emlékhét [/url] lesz a Dankó Rádióban! [url] https://www.youtube.com/watch?v=cd9Ddh8kWiE; „ Plusz egy fő”: Petress Zsuzsa, Petress István - családi produkció [/url] YouTube - Published on Feb 28, 2015 Petress Zsuzsa és testvére Petress István közös családi produkciója...Operett dalok hangzanak el válaszként a KRESZ- kérdésekre.. A vonatkozó jelenet az időskálán az 1:45 perctől látható.
A jövő héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/27/tul-az-operencian-petress-zsuzsa/; Petress Zsuzsa emlékhét [/url] lesz a Dankó Rádióban! [url] https://www.youtube.com/watch?v=cd9Ddh8kWiE; „ Plusz egy fő”: Petress Zsuzsa, Petress István - családi produkció [/url] YouTube - Published on Feb 28, 2015 Petress Zsuzsa és testvére Petress István közös családi produkciója...Operett dalok hangzanak el válaszként a KRESZ- kérdésekre.. A vonatkozó jelenet az időskálán az 1:45 perctől látható.
906 Búbánat 2015-03-01 19:30:06
A víg özvegy sok-sok lemez-és rádiófelvételét ismerem, kedvelem, számon tartom, a magyar nyelvűekét pláne; a Dankó Rádió mai operettműsorában bejátszott férfi-induló az „asszonyokról” különösen vonzott, mert a régi időkben is csak elvétve hangzott el ez a részlet a rádióban, ezért minden egyes alkalomért hálás vagyok, hogy ehhez az élvezethez hozzájutok. A nevezett indulót Szabó Miklós (Danilo), Réti József (Rosillon), Sikolya István és más művészek éneklik – azon a stúdiófelvételen, amelyen mellettük Szilvássy Margitot (Hanna) és Raskó Magdát (Valencienne) hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében. Nagyon ritkán, Hannának a Vilja-dalát és Valencienne-nek a Grisette-dalát (Raskó), valamint Hanna és Danilo szerelmi kettősét tűzik műsorra erről A víg özvegy- felvételről. Örülök, hogy a mai adásban sikerült megragadni ezt az alkalmat, és az említett kitűnő énekeseinkkel meghallgathattam az ötvenes évek végén rögzített „Hogy a nőkkel hogy kell bánni” kezdetű asszonydalt (mars-szeptett) kedvenc Lehár-operettemnek erről a kevéssé ismert magyar felvételéről. (És remélhetőleg, egyre gyakrabban fognak felcsendülni A víg özvegy pompás dallamai Szilvássy Margit, Raskó Magda, Szabó Miklós, Réti József énekének tolmácsolásában is!)
A víg özvegy sok-sok lemez-és rádiófelvételét ismerem, kedvelem, számon tartom, a magyar nyelvűekét pláne; a Dankó Rádió mai operettműsorában bejátszott férfi-induló az „asszonyokról” különösen vonzott, mert a régi időkben is csak elvétve hangzott el ez a részlet a rádióban, ezért minden egyes alkalomért hálás vagyok, hogy ehhez az élvezethez hozzájutok. A nevezett indulót Szabó Miklós (Danilo), Réti József (Rosillon), Sikolya István és más művészek éneklik – azon a stúdiófelvételen, amelyen mellettük Szilvássy Margitot (Hanna) és Raskó Magdát (Valencienne) hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében. Nagyon ritkán, Hannának a Vilja-dalát és Valencienne-nek a Grisette-dalát (Raskó), valamint Hanna és Danilo szerelmi kettősét tűzik műsorra erről A víg özvegy- felvételről. Örülök, hogy a mai adásban sikerült megragadni ezt az alkalmat, és az említett kitűnő énekeseinkkel meghallgathattam az ötvenes évek végén rögzített „Hogy a nőkkel hogy kell bánni” kezdetű asszonydalt (mars-szeptett) kedvenc Lehár-operettemnek erről a kevéssé ismert magyar felvételéről. (És remélhetőleg, egyre gyakrabban fognak felcsendülni A víg özvegy pompás dallamai Szilvássy Margit, Raskó Magda, Szabó Miklós, Réti József énekének tolmácsolásában is!)
905 smaragd 2015-03-01 17:00:31 [Válasz erre: 904 Búbánat 2015-03-01 15:19:04]
Egyszer mindennek eljön az ideje... A mai műsor végén - sok kellemes és szép muzsika mellett - Udvarhelyi Boglárka művésznő köszönettel és hálával emlékezett mesterére, Andor Éva növendéke volt.
Egyszer mindennek eljön az ideje... A mai műsor végén - sok kellemes és szép muzsika mellett - Udvarhelyi Boglárka művésznő köszönettel és hálával emlékezett mesterére, Andor Éva növendéke volt.
904 Búbánat 2015-03-01 15:19:04 [Válasz erre: 903 smaragd 2015-03-01 05:43:43]
Ez jó hír! De annak még jobban örülnék, ha teljes operettek sugárzásáról is hírt kaphatnák végre, értesülve erről a Dankó Rádióból - és az RTV Részletes-ből!
Ez jó hír! De annak még jobban örülnék, ha teljes operettek sugárzásáról is hírt kaphatnák végre, értesülve erről a Dankó Rádióból - és az RTV Részletes-ből!
903 smaragd 2015-03-01 05:43:43
Az "RTV RÉSZLETES" tévé/rádió/magazinban március 2. kezdettel megváltozott a rádióműsorok helye. Szerintem nagyon jót tett az újságnak és szemünknek: bal oldalon van a Kossuth Rádió, Petőfi Rádió és Dankó Rádió, jobb oldalon a Bartók Rádió, Notturno, Nemzetiségi Adások. Rögtön láthatjuk, hogy a jövő héten hétfő, 11 órától Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" c. műsorában PETRESS ZSUZSA-emlékhét kezdődik.
Az "RTV RÉSZLETES" tévé/rádió/magazinban március 2. kezdettel megváltozott a rádióműsorok helye. Szerintem nagyon jót tett az újságnak és szemünknek: bal oldalon van a Kossuth Rádió, Petőfi Rádió és Dankó Rádió, jobb oldalon a Bartók Rádió, Notturno, Nemzetiségi Adások. Rögtön láthatjuk, hogy a jövő héten hétfő, 11 órától Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" c. műsorában PETRESS ZSUZSA-emlékhét kezdődik.
902 Búbánat 2015-02-27 16:16:19
Sir Arthur Sullivan angol komponista – aki legtöbbször Sir William Schwenck Gilbert szövegíróval együtt munkálkodva alkotta meg mára klasszikussá vált, világhíres dalműveit - számos operettje közül a Mikádó, A „Fruska” (HMS Pinafore), az Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) és A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja (The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty) című darabok váltak ismertté nálunk is, a Magyar Rádióban a hatvanas és hetvenes években elkészített magyar nyelvű, teljes stúdiófelvételek sugárzása révén (de a televíziós feldolgozásai is népszerűvé váltak itthon), és a színházak is játszották egyik-másik változatát. Volt idő, amikor gyakran sugározta a rádió ezeket a műveket, ismételte azokat, a részletei is gyakorta felhangzottak a rádió különböző zenei összeállításaiban. Sok évi szünet után a Dankó Rádióban hallhatunk megint operettdallamokat; a mai válogatásba Sullivantől is bekerült két jelenet a fent megnevezett egyik operett rádiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A délelőtti, Túl az Óperencián című műsorban ezúttal két pompás együttes csendült fel ebből az operettből: - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János): „- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” A délelőtti, operettek kedvelőinek szóló adásban újra hallhattunk részleteket a Marica grófnőből is (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, Berkes János, Oszvald Marika – és a rádió e heti vendége: Udvarhelyi Boglárka). Lecocq Angot asszony lánya című, különösen kedvenc operettemből is bejátszásra került néhány szép részlet: - Pomponnet belépője (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Lange dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara) - Kórusjelenet (MRT Énekkarának női kara): „- Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkarának női kara) - Angot anyó legendája – kuplé (Kiss Manyi és az MRT Énekkara) Most délután, öt órakor kezdődik az operettadás ismétlése, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Sir Arthur Sullivan angol komponista – aki legtöbbször Sir William Schwenck Gilbert szövegíróval együtt munkálkodva alkotta meg mára klasszikussá vált, világhíres dalműveit - számos operettje közül a Mikádó, A „Fruska” (HMS Pinafore), az Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) és A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja (The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty) című darabok váltak ismertté nálunk is, a Magyar Rádióban a hatvanas és hetvenes években elkészített magyar nyelvű, teljes stúdiófelvételek sugárzása révén (de a televíziós feldolgozásai is népszerűvé váltak itthon), és a színházak is játszották egyik-másik változatát. Volt idő, amikor gyakran sugározta a rádió ezeket a műveket, ismételte azokat, a részletei is gyakorta felhangzottak a rádió különböző zenei összeállításaiban. Sok évi szünet után a Dankó Rádióban hallhatunk megint operettdallamokat; a mai válogatásba Sullivantől is bekerült két jelenet a fent megnevezett egyik operett rádiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A délelőtti, Túl az Óperencián című műsorban ezúttal két pompás együttes csendült fel ebből az operettből: - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János): „- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” A délelőtti, operettek kedvelőinek szóló adásban újra hallhattunk részleteket a Marica grófnőből is (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, Berkes János, Oszvald Marika – és a rádió e heti vendége: Udvarhelyi Boglárka). Lecocq Angot asszony lánya című, különösen kedvenc operettemből is bejátszásra került néhány szép részlet: - Pomponnet belépője (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Lange dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara) - Kórusjelenet (MRT Énekkarának női kara): „- Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkarának női kara) - Angot anyó legendája – kuplé (Kiss Manyi és az MRT Énekkara) Most délután, öt órakor kezdődik az operettadás ismétlése, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
901 smaragd 2015-02-27 08:36:18 [Válasz erre: 900 Búbánat 2015-02-26 18:35:47]
Te írtad ide, nemes... és ez így helyes! Érdekes, én keresgéltem egy jelzőt még a szép mellé tegnap , és átvillant az agyamon, ahogy a művésznő hangja még a fülemben csengett: nemes. Nem mertem leírni. Ami szép, az majdnem mindig nemes is. Mégis vannak olyan ritka énekhangok, amelyekhez a nemes is hozzáillik, ilyen az én fülemnek Nagy Ibolya énekhangja is.
Te írtad ide, nemes... és ez így helyes! Érdekes, én keresgéltem egy jelzőt még a szép mellé tegnap , és átvillant az agyamon, ahogy a művésznő hangja még a fülemben csengett: nemes. Nem mertem leírni. Ami szép, az majdnem mindig nemes is. Mégis vannak olyan ritka énekhangok, amelyekhez a nemes is hozzáillik, ilyen az én fülemnek Nagy Ibolya énekhangja is.
900 Búbánat 2015-02-26 18:35:47 [Válasz erre: 899 smaragd 2015-02-26 17:30:21]
Valóban nagyon szimpatikus és közvetlen egyéniség Udvarhelyi Boglárka (szoprán) - abból, amit a héten elmondott eddig magáról, és a pályáról, bármiről "mesélt" is, igen derűs alkat lehet; a hangja (az éneke) szép, nemes...
Valóban nagyon szimpatikus és közvetlen egyéniség Udvarhelyi Boglárka (szoprán) - abból, amit a héten elmondott eddig magáról, és a pályáról, bármiről "mesélt" is, igen derűs alkat lehet; a hangja (az éneke) szép, nemes...
899 smaragd 2015-02-26 17:30:21 [Válasz erre: 896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41]
Mot hallgatom az ismétlést. Nekem nagyon tetszik ezen a héten a kellemes, derűs hangvétel, ahogy a művésznő életéről "mesél" és természetesen a hangja, előadásmódja, Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnőt (sajnos csak) most, a "Túl az Óperencián" műsorban ismertem meg.
Mot hallgatom az ismétlést. Nekem nagyon tetszik ezen a héten a kellemes, derűs hangvétel, ahogy a művésznő életéről "mesél" és természetesen a hangja, előadásmódja, Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnőt (sajnos csak) most, a "Túl az Óperencián" műsorban ismertem meg.
898 Búbánat 2015-02-26 16:54:00
Akik délelőtt nem hallgatták a Dankó Rádió operettműsorát és benne Németh Marikára emlékező felvételeket, azok most 17 órától pótolhatják ezt. Németh Marika ma 19 éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében! Részletek Jacobi Viktor-Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből: - Lucy és Tom kettőse (Sárdy János & Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Lucy belépője (Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András - Lucy és Tom kettőse (Németh Marika & Udvardy Tibor) - I. felvonás fináléja (Németh Marika & Udvardy Tibor)
Akik délelőtt nem hallgatták a Dankó Rádió operettműsorát és benne Németh Marikára emlékező felvételeket, azok most 17 órától pótolhatják ezt. Németh Marika ma 19 éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében! Részletek Jacobi Viktor-Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből: - Lucy és Tom kettőse (Sárdy János & Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Lucy belépője (Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András - Lucy és Tom kettőse (Németh Marika & Udvardy Tibor) - I. felvonás fináléja (Németh Marika & Udvardy Tibor)
897 Búbánat 2015-02-23 13:48:07 [Válasz erre: 896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41]
Lemaradt: Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg az ismert frekvenciákon és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Lemaradt: Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg az ismert frekvenciákon és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában egyebek közt részleteket hallhattunk [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=511; Hervé: Lili [/url] című operettjéből. Mégpedig az operett legelső teljes stúdiófelvételéről, 1953-ból. A felhangzott részletekben Neményi Lili és Sárdy János hallhattuk énekelni. A rádió Facebook oldalán felsorolja a részletek között a „Lili keringőt” is. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy ez a dal nem Hervé szerzeménye! Az operett itthoni felújításai során becsempésztek a darabba egy különösen népszerűvé részletet: Lili dalát, az „Ó, mily bohó valék…” kezdetű „Lili-keringőt”, amiről Lányi Viktor egykori kritikája megállapítja, hogy „nem lóg ki a sorból”, azonban nem Hervé, hanem – Lányi szavai szerint – „egy újpesti… zongoratanító”, mára tisztázottan Bánfi Sándor szerzeménye! A magyar színművészeti lexikonban ez tudható meg róla: Bánfi Sándor - zeneszerző és pedagógus, A budapesti izraelita tanítóképző-intézet zene- és énektanára. Született 1846. Lovasberényben, meghalt 1890. szeptember 15. Budapesten, a lipótmezei elmegyógyintézetben. Munkái között említhető meg: Fanchon, vígopera; A két savoyardi. Ő írta Hervé Lili c. operettjéhez a híres keringőzenét („Oh, ha e kis könyvbe nézek…./ Ó, mily bohó valék…” A Harmonia c. zenelap munkatársa volt. — Neje: Déri Róza, énekesnő, akivel 1886. jún. havában kötött házasságot. Az operettadásban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjéből is felcsendült néhány dal: többek közt Házy Erzsébet, Baksay Árpád és Melis György rádiófelvételéről. Ma [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/20/tul-az-operencian-udvarhelyi-boglarka/; Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnő [/url] váltotta fel a múlt heti vendéget, Vajk Györgyöt a Dankó Rádió stúdiójában, akinek ugyancsak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a beszélgetőtársa ezen a héten. Érdemes tudni még a művésznőről a következőket: 1997-ben végzett a budapesti Zeneakadémia opera szakán. Tanulmányait követően a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese volt. Repertoárján Cimarosa, Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operák szoprán szerepei találhatók. 2001-től a budapesti Operett Művészház magánénekeseként 270 előadásban szerepelt Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Hollandiában, ahol többek között Lehár, Kálmán és Strauss operettjeinek primadonna szerepeit játszotta. 2001-től az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén hangképzést oktat, ahol jelenleg is főiskolai adjunktusként tanít. Az idén szerezte meg a művész doktori címet a Zeneakadémián. Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában egyebek közt részleteket hallhattunk [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=511; Hervé: Lili [/url] című operettjéből. Mégpedig az operett legelső teljes stúdiófelvételéről, 1953-ból. A felhangzott részletekben Neményi Lili és Sárdy János hallhattuk énekelni. A rádió Facebook oldalán felsorolja a részletek között a „Lili keringőt” is. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy ez a dal nem Hervé szerzeménye! Az operett itthoni felújításai során becsempésztek a darabba egy különösen népszerűvé részletet: Lili dalát, az „Ó, mily bohó valék…” kezdetű „Lili-keringőt”, amiről Lányi Viktor egykori kritikája megállapítja, hogy „nem lóg ki a sorból”, azonban nem Hervé, hanem – Lányi szavai szerint – „egy újpesti… zongoratanító”, mára tisztázottan Bánfi Sándor szerzeménye! A magyar színművészeti lexikonban ez tudható meg róla: Bánfi Sándor - zeneszerző és pedagógus, A budapesti izraelita tanítóképző-intézet zene- és énektanára. Született 1846. Lovasberényben, meghalt 1890. szeptember 15. Budapesten, a lipótmezei elmegyógyintézetben. Munkái között említhető meg: Fanchon, vígopera; A két savoyardi. Ő írta Hervé Lili c. operettjéhez a híres keringőzenét („Oh, ha e kis könyvbe nézek…./ Ó, mily bohó valék…” A Harmonia c. zenelap munkatársa volt. — Neje: Déri Róza, énekesnő, akivel 1886. jún. havában kötött házasságot. Az operettadásban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjéből is felcsendült néhány dal: többek közt Házy Erzsébet, Baksay Árpád és Melis György rádiófelvételéről. Ma [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/20/tul-az-operencian-udvarhelyi-boglarka/; Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnő [/url] váltotta fel a múlt heti vendéget, Vajk Györgyöt a Dankó Rádió stúdiójában, akinek ugyancsak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a beszélgetőtársa ezen a héten. Érdemes tudni még a művésznőről a következőket: 1997-ben végzett a budapesti Zeneakadémia opera szakán. Tanulmányait követően a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese volt. Repertoárján Cimarosa, Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operák szoprán szerepei találhatók. 2001-től a budapesti Operett Művészház magánénekeseként 270 előadásban szerepelt Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Hollandiában, ahol többek között Lehár, Kálmán és Strauss operettjeinek primadonna szerepeit játszotta. 2001-től az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén hangképzést oktat, ahol jelenleg is főiskolai adjunktusként tanít. Az idén szerezte meg a művész doktori címet a Zeneakadémián. Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és
895 Búbánat 2015-02-15 15:16:38 [Válasz erre: 894 Búbánat 2015-02-15 15:05:37]
Lemaradt: Osváth Júlia Suppé Boccaccio című operettjéből énekelte még Fiametta dalát, szintén az ötvenes években készült vele ez felvétel. A rádió zenekarát Polgár Tibor vezényli.
Lemaradt: Osváth Júlia Suppé Boccaccio című operettjéből énekelte még Fiametta dalát, szintén az ötvenes években készült vele ez felvétel. A rádió zenekarát Polgár Tibor vezényli.
894 Búbánat 2015-02-15 15:05:37
Ma délelőtt két születésnapról emlékezett meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora. Egyik sem kerek évforduló, de arra alkalmat nyújt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának, hogy az illetők művészetét zenei illusztrációkkal elevenítse fel: Február 15- van. Ezen a napon hunyt el Eisemann Mihály zeneszerző (1898. június 19. Paripás, Szerbia – 1966. február 15. Budapest) Tőle most a Bástyasétány 77 című rádióoperettjéből csendültek fel részletek, melyekben Zentai Annát és Rátonyi Róbertet, illetve Ajtay Andort („A vén budai hársfák”), továbbá Németh Marika énekét (és prózájukat is) hallhattuk a bejátszott felvételekről. Ugyancsak a mai naphoz fűződik a neves szopránénekesünk születésnapja: Osváth Júliára (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) emlékezve két részlet szólalt meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből. Osváth Júlia partnere Szabó Miklós volt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. (Az Alexandra az operett keresztmetszeteként került a rádióban bemutatásra az ötvenes évek végén: Osváth Júlia és Szabó Miklós mellett még Neményi Lili és Fekete Pál énekelt részleteket - nemrég őket is hallhattuk énekelni erről a felvételről a Dankó Rádióban.) Szerelmi kettős (1): „…- Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva, vár engem, vár ott több kicsi bárka, - túl az emberek száz baján, túl a nagyvilágnak sok baján, túl az üveghegyen álmodás, álomba ringatás , - túl az üveghegyek kék ködén, utánad vágyom én…” Szerelmi kettős (2): „- Érted halni boldogság lett volna, másnak adni borzalmak borzalma, oly magasból, mint az ég, kárhozatba hullanék, ha Rólad lemondanék…../- … Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem, – Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom, - mindez csak álom, mindez csak álom/- Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát, - mind fényes mennybolt kékje fenn, szerelmünk tiszta végtelen, miénk a boldog ifjúság, miénk az egész világ….” A délelőtti műsor ismétlése 17 órától kerül adásba, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma délelőtt két születésnapról emlékezett meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora. Egyik sem kerek évforduló, de arra alkalmat nyújt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának, hogy az illetők művészetét zenei illusztrációkkal elevenítse fel: Február 15- van. Ezen a napon hunyt el Eisemann Mihály zeneszerző (1898. június 19. Paripás, Szerbia – 1966. február 15. Budapest) Tőle most a Bástyasétány 77 című rádióoperettjéből csendültek fel részletek, melyekben Zentai Annát és Rátonyi Róbertet, illetve Ajtay Andort („A vén budai hársfák”), továbbá Németh Marika énekét (és prózájukat is) hallhattuk a bejátszott felvételekről. Ugyancsak a mai naphoz fűződik a neves szopránénekesünk születésnapja: Osváth Júliára (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) emlékezve két részlet szólalt meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből. Osváth Júlia partnere Szabó Miklós volt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. (Az Alexandra az operett keresztmetszeteként került a rádióban bemutatásra az ötvenes évek végén: Osváth Júlia és Szabó Miklós mellett még Neményi Lili és Fekete Pál énekelt részleteket - nemrég őket is hallhattuk énekelni erről a felvételről a Dankó Rádióban.) Szerelmi kettős (1): „…- Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva, vár engem, vár ott több kicsi bárka, - túl az emberek száz baján, túl a nagyvilágnak sok baján, túl az üveghegyen álmodás, álomba ringatás , - túl az üveghegyek kék ködén, utánad vágyom én…” Szerelmi kettős (2): „- Érted halni boldogság lett volna, másnak adni borzalmak borzalma, oly magasból, mint az ég, kárhozatba hullanék, ha Rólad lemondanék…../- … Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem, – Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom, - mindez csak álom, mindez csak álom/- Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát, - mind fényes mennybolt kékje fenn, szerelmünk tiszta végtelen, miénk a boldog ifjúság, miénk az egész világ….” A délelőtti műsor ismétlése 17 órától kerül adásba, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
893 smaragd 2015-02-14 07:41:18 [Válasz erre: 892 smaragd 2015-02-14 07:35:47]
...rövid színpadi történetét is... Hosszabban írtam, de nem ment át, ez maradt belőle. Még ideírom, hogy ha a Magyar Rádió operett- és rádióoperett-felvételei el nem készültek volna (1949-1990) - legalább keresztmetszetében - ezt az operettet sem hallhattuk volna...
...rövid színpadi történetét is... Hosszabban írtam, de nem ment át, ez maradt belőle. Még ideírom, hogy ha a Magyar Rádió operett- és rádióoperett-felvételei el nem készültek volna (1949-1990) - legalább keresztmetszetében - ezt az operettet sem hallhattuk volna...
892 smaragd 2015-02-14 07:35:47 [Válasz erre: 889 Búbánat 2015-02-13 15:21:44]
A tegnapi műsor a "Rádió Világnapja", amelyet 2012 óta tartanak keretében készült, mondta Nagy Ibolya, akinek szerkesztői érdeme, hogy ennek keretében nagyon szórakoztató zenedarabokat hallhattunk. Nekem a Kálmán-operettek részletei tetszettek nagyon! Egyes szövegrészletek és dalok különösen jó kedvre derítőek voltak. Köszönöm, hogy bejegyezted az operettek rövid színpadi történet is, érdekes! A "hangszerelési megoldásokról" még szívesen olvasnék.
A tegnapi műsor a "Rádió Világnapja", amelyet 2012 óta tartanak keretében készült, mondta Nagy Ibolya, akinek szerkesztői érdeme, hogy ennek keretében nagyon szórakoztató zenedarabokat hallhattunk. Nekem a Kálmán-operettek részletei tetszettek nagyon! Egyes szövegrészletek és dalok különösen jó kedvre derítőek voltak. Köszönöm, hogy bejegyezted az operettek rövid színpadi történet is, érdekes! A "hangszerelési megoldásokról" még szívesen olvasnék.
