914 smaragd 2015-03-04 18:17:50 [Válasz erre: 912 Búbánat 2015-03-04 17:29:06]
Bocsánatot kérek! Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme! Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést. Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket. Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) ! Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta. Nekem Simándy József - az örök tenor.
Bocsánatot kérek! Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme! Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést. Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket. Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) ! Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta. Nekem Simándy József - az örök tenor.
913 Búbánat 2015-03-04 17:44:44 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)...
Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)...
912 Búbánat 2015-03-04 17:29:06 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
Kicsit pontosítalak: - Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001) - A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.) (Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
Kicsit pontosítalak: - Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001) - A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.) (Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
911 smaragd 2015-03-04 16:42:29 [Válasz erre: 910 smaragd 2015-03-04 16:40:52]
"Simándy József - az örök tenor"
"Simándy József - az örök tenor"
910 smaragd 2015-03-04 16:40:52
A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír. Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést. Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is... Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát. Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült. A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.
A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír. Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést. Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is... Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát. Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült. A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.
909 smaragd 2015-03-03 16:58:19
Rögtön kezdődik a PETRESS ZSUZSA emlék-hét mai adása a "Túl az Óperencián" műsorban. Nagy Ibolya ma Sidney Jones, Huszka Jenő és Kemény Egon rádiófelvételeiből válogatott. Micsoda boldogság lehetett akkor ott lenni a rádióstúdióban...! Milyen telten szólt az énekkar, a zenekar játéka is elbűvölő, a dalok, a hangok, mindez a Magyar Rádió egykori felvételein. Petress Zsuzsa hangszíne is szóba került a műsorban, ahol riportrészletek, vidám történet, Simándy József jó tanácsa, a művésznő házassága is szóba került. Ennyit írok most röviden, a többit meg tudjuk hallgatni!
Rögtön kezdődik a PETRESS ZSUZSA emlék-hét mai adása a "Túl az Óperencián" műsorban. Nagy Ibolya ma Sidney Jones, Huszka Jenő és Kemény Egon rádiófelvételeiből válogatott. Micsoda boldogság lehetett akkor ott lenni a rádióstúdióban...! Milyen telten szólt az énekkar, a zenekar játéka is elbűvölő, a dalok, a hangok, mindez a Magyar Rádió egykori felvételein. Petress Zsuzsa hangszíne is szóba került a műsorban, ahol riportrészletek, vidám történet, Simándy József jó tanácsa, a művésznő házassága is szóba került. Ennyit írok most röviden, a többit meg tudjuk hallgatni!
908 smaragd 2015-03-02 08:04:28 [Válasz erre: 907 Búbánat 2015-03-01 19:30:53]
Ezt a kényeztetést szeretem, rákattintani és előjön...köszönöm szépen! "Régi, szép idők." Ha én egyszer így tudnék linkelni :-) ! Kíváncsian várom az e heti műsort.
Ezt a kényeztetést szeretem, rákattintani és előjön...köszönöm szépen! "Régi, szép idők." Ha én egyszer így tudnék linkelni :-) ! Kíváncsian várom az e heti műsort.
907 Búbánat 2015-03-01 19:30:53 [Válasz erre: 903 smaragd 2015-03-01 05:43:43]
A jövő héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/27/tul-az-operencian-petress-zsuzsa/; Petress Zsuzsa emlékhét [/url] lesz a Dankó Rádióban! [url] https://www.youtube.com/watch?v=cd9Ddh8kWiE; „ Plusz egy fő”: Petress Zsuzsa, Petress István - családi produkció [/url] YouTube - Published on Feb 28, 2015 Petress Zsuzsa és testvére Petress István közös családi produkciója...Operett dalok hangzanak el válaszként a KRESZ- kérdésekre.. A vonatkozó jelenet az időskálán az 1:45 perctől látható.
A jövő héten [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/27/tul-az-operencian-petress-zsuzsa/; Petress Zsuzsa emlékhét [/url] lesz a Dankó Rádióban! [url] https://www.youtube.com/watch?v=cd9Ddh8kWiE; „ Plusz egy fő”: Petress Zsuzsa, Petress István - családi produkció [/url] YouTube - Published on Feb 28, 2015 Petress Zsuzsa és testvére Petress István közös családi produkciója...Operett dalok hangzanak el válaszként a KRESZ- kérdésekre.. A vonatkozó jelenet az időskálán az 1:45 perctől látható.
906 Búbánat 2015-03-01 19:30:06
A víg özvegy sok-sok lemez-és rádiófelvételét ismerem, kedvelem, számon tartom, a magyar nyelvűekét pláne; a Dankó Rádió mai operettműsorában bejátszott férfi-induló az „asszonyokról” különösen vonzott, mert a régi időkben is csak elvétve hangzott el ez a részlet a rádióban, ezért minden egyes alkalomért hálás vagyok, hogy ehhez az élvezethez hozzájutok. A nevezett indulót Szabó Miklós (Danilo), Réti József (Rosillon), Sikolya István és más művészek éneklik – azon a stúdiófelvételen, amelyen mellettük Szilvássy Margitot (Hanna) és Raskó Magdát (Valencienne) hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében. Nagyon ritkán, Hannának a Vilja-dalát és Valencienne-nek a Grisette-dalát (Raskó), valamint Hanna és Danilo szerelmi kettősét tűzik műsorra erről A víg özvegy- felvételről. Örülök, hogy a mai adásban sikerült megragadni ezt az alkalmat, és az említett kitűnő énekeseinkkel meghallgathattam az ötvenes évek végén rögzített „Hogy a nőkkel hogy kell bánni” kezdetű asszonydalt (mars-szeptett) kedvenc Lehár-operettemnek erről a kevéssé ismert magyar felvételéről. (És remélhetőleg, egyre gyakrabban fognak felcsendülni A víg özvegy pompás dallamai Szilvássy Margit, Raskó Magda, Szabó Miklós, Réti József énekének tolmácsolásában is!)
A víg özvegy sok-sok lemez-és rádiófelvételét ismerem, kedvelem, számon tartom, a magyar nyelvűekét pláne; a Dankó Rádió mai operettműsorában bejátszott férfi-induló az „asszonyokról” különösen vonzott, mert a régi időkben is csak elvétve hangzott el ez a részlet a rádióban, ezért minden egyes alkalomért hálás vagyok, hogy ehhez az élvezethez hozzájutok. A nevezett indulót Szabó Miklós (Danilo), Réti József (Rosillon), Sikolya István és más művészek éneklik – azon a stúdiófelvételen, amelyen mellettük Szilvássy Margitot (Hanna) és Raskó Magdát (Valencienne) hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében. Nagyon ritkán, Hannának a Vilja-dalát és Valencienne-nek a Grisette-dalát (Raskó), valamint Hanna és Danilo szerelmi kettősét tűzik műsorra erről A víg özvegy- felvételről. Örülök, hogy a mai adásban sikerült megragadni ezt az alkalmat, és az említett kitűnő énekeseinkkel meghallgathattam az ötvenes évek végén rögzített „Hogy a nőkkel hogy kell bánni” kezdetű asszonydalt (mars-szeptett) kedvenc Lehár-operettemnek erről a kevéssé ismert magyar felvételéről. (És remélhetőleg, egyre gyakrabban fognak felcsendülni A víg özvegy pompás dallamai Szilvássy Margit, Raskó Magda, Szabó Miklós, Réti József énekének tolmácsolásában is!)
905 smaragd 2015-03-01 17:00:31 [Válasz erre: 904 Búbánat 2015-03-01 15:19:04]
Egyszer mindennek eljön az ideje... A mai műsor végén - sok kellemes és szép muzsika mellett - Udvarhelyi Boglárka művésznő köszönettel és hálával emlékezett mesterére, Andor Éva növendéke volt.
Egyszer mindennek eljön az ideje... A mai műsor végén - sok kellemes és szép muzsika mellett - Udvarhelyi Boglárka művésznő köszönettel és hálával emlékezett mesterére, Andor Éva növendéke volt.
904 Búbánat 2015-03-01 15:19:04 [Válasz erre: 903 smaragd 2015-03-01 05:43:43]
Ez jó hír! De annak még jobban örülnék, ha teljes operettek sugárzásáról is hírt kaphatnák végre, értesülve erről a Dankó Rádióból - és az RTV Részletes-ből!
Ez jó hír! De annak még jobban örülnék, ha teljes operettek sugárzásáról is hírt kaphatnák végre, értesülve erről a Dankó Rádióból - és az RTV Részletes-ből!
903 smaragd 2015-03-01 05:43:43
Az "RTV RÉSZLETES" tévé/rádió/magazinban március 2. kezdettel megváltozott a rádióműsorok helye. Szerintem nagyon jót tett az újságnak és szemünknek: bal oldalon van a Kossuth Rádió, Petőfi Rádió és Dankó Rádió, jobb oldalon a Bartók Rádió, Notturno, Nemzetiségi Adások. Rögtön láthatjuk, hogy a jövő héten hétfő, 11 órától Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" c. műsorában PETRESS ZSUZSA-emlékhét kezdődik.
Az "RTV RÉSZLETES" tévé/rádió/magazinban március 2. kezdettel megváltozott a rádióműsorok helye. Szerintem nagyon jót tett az újságnak és szemünknek: bal oldalon van a Kossuth Rádió, Petőfi Rádió és Dankó Rádió, jobb oldalon a Bartók Rádió, Notturno, Nemzetiségi Adások. Rögtön láthatjuk, hogy a jövő héten hétfő, 11 órától Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" c. műsorában PETRESS ZSUZSA-emlékhét kezdődik.
902 Búbánat 2015-02-27 16:16:19
Sir Arthur Sullivan angol komponista – aki legtöbbször Sir William Schwenck Gilbert szövegíróval együtt munkálkodva alkotta meg mára klasszikussá vált, világhíres dalműveit - számos operettje közül a Mikádó, A „Fruska” (HMS Pinafore), az Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) és A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja (The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty) című darabok váltak ismertté nálunk is, a Magyar Rádióban a hatvanas és hetvenes években elkészített magyar nyelvű, teljes stúdiófelvételek sugárzása révén (de a televíziós feldolgozásai is népszerűvé váltak itthon), és a színházak is játszották egyik-másik változatát. Volt idő, amikor gyakran sugározta a rádió ezeket a műveket, ismételte azokat, a részletei is gyakorta felhangzottak a rádió különböző zenei összeállításaiban. Sok évi szünet után a Dankó Rádióban hallhatunk megint operettdallamokat; a mai válogatásba Sullivantől is bekerült két jelenet a fent megnevezett egyik operett rádiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A délelőtti, Túl az Óperencián című műsorban ezúttal két pompás együttes csendült fel ebből az operettből: - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János): „- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” A délelőtti, operettek kedvelőinek szóló adásban újra hallhattunk részleteket a Marica grófnőből is (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, Berkes János, Oszvald Marika – és a rádió e heti vendége: Udvarhelyi Boglárka). Lecocq Angot asszony lánya című, különösen kedvenc operettemből is bejátszásra került néhány szép részlet: - Pomponnet belépője (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Lange dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara) - Kórusjelenet (MRT Énekkarának női kara): „- Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkarának női kara) - Angot anyó legendája – kuplé (Kiss Manyi és az MRT Énekkara) Most délután, öt órakor kezdődik az operettadás ismétlése, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Sir Arthur Sullivan angol komponista – aki legtöbbször Sir William Schwenck Gilbert szövegíróval együtt munkálkodva alkotta meg mára klasszikussá vált, világhíres dalműveit - számos operettje közül a Mikádó, A „Fruska” (HMS Pinafore), az Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) és A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja (The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty) című darabok váltak ismertté nálunk is, a Magyar Rádióban a hatvanas és hetvenes években elkészített magyar nyelvű, teljes stúdiófelvételek sugárzása révén (de a televíziós feldolgozásai is népszerűvé váltak itthon), és a színházak is játszották egyik-másik változatát. Volt idő, amikor gyakran sugározta a rádió ezeket a műveket, ismételte azokat, a részletei is gyakorta felhangzottak a rádió különböző zenei összeállításaiban. Sok évi szünet után a Dankó Rádióban hallhatunk megint operettdallamokat; a mai válogatásba Sullivantől is bekerült két jelenet a fent megnevezett egyik operett rádiófelvételéről: Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa A délelőtti, Túl az Óperencián című műsorban ezúttal két pompás együttes csendült fel ebből az operettből: - Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): „Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…" - Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János): „- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” A délelőtti, operettek kedvelőinek szóló adásban újra hallhattunk részleteket a Marica grófnőből is (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, Berkes János, Oszvald Marika – és a rádió e heti vendége: Udvarhelyi Boglárka). Lecocq Angot asszony lánya című, különösen kedvenc operettemből is bejátszásra került néhány szép részlet: - Pomponnet belépője (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Lange dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara) - Kórusjelenet (MRT Énekkarának női kara): „- Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkarának női kara) - Angot anyó legendája – kuplé (Kiss Manyi és az MRT Énekkara) Most délután, öt órakor kezdődik az operettadás ismétlése, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
901 smaragd 2015-02-27 08:36:18 [Válasz erre: 900 Búbánat 2015-02-26 18:35:47]
Te írtad ide, nemes... és ez így helyes! Érdekes, én keresgéltem egy jelzőt még a szép mellé tegnap , és átvillant az agyamon, ahogy a művésznő hangja még a fülemben csengett: nemes. Nem mertem leírni. Ami szép, az majdnem mindig nemes is. Mégis vannak olyan ritka énekhangok, amelyekhez a nemes is hozzáillik, ilyen az én fülemnek Nagy Ibolya énekhangja is.
Te írtad ide, nemes... és ez így helyes! Érdekes, én keresgéltem egy jelzőt még a szép mellé tegnap , és átvillant az agyamon, ahogy a művésznő hangja még a fülemben csengett: nemes. Nem mertem leírni. Ami szép, az majdnem mindig nemes is. Mégis vannak olyan ritka énekhangok, amelyekhez a nemes is hozzáillik, ilyen az én fülemnek Nagy Ibolya énekhangja is.
900 Búbánat 2015-02-26 18:35:47 [Válasz erre: 899 smaragd 2015-02-26 17:30:21]
Valóban nagyon szimpatikus és közvetlen egyéniség Udvarhelyi Boglárka (szoprán) - abból, amit a héten elmondott eddig magáról, és a pályáról, bármiről "mesélt" is, igen derűs alkat lehet; a hangja (az éneke) szép, nemes...
Valóban nagyon szimpatikus és közvetlen egyéniség Udvarhelyi Boglárka (szoprán) - abból, amit a héten elmondott eddig magáról, és a pályáról, bármiről "mesélt" is, igen derűs alkat lehet; a hangja (az éneke) szép, nemes...
899 smaragd 2015-02-26 17:30:21 [Válasz erre: 896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41]
Mot hallgatom az ismétlést. Nekem nagyon tetszik ezen a héten a kellemes, derűs hangvétel, ahogy a művésznő életéről "mesél" és természetesen a hangja, előadásmódja, Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnőt (sajnos csak) most, a "Túl az Óperencián" műsorban ismertem meg.
Mot hallgatom az ismétlést. Nekem nagyon tetszik ezen a héten a kellemes, derűs hangvétel, ahogy a művésznő életéről "mesél" és természetesen a hangja, előadásmódja, Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnőt (sajnos csak) most, a "Túl az Óperencián" műsorban ismertem meg.
898 Búbánat 2015-02-26 16:54:00
Akik délelőtt nem hallgatták a Dankó Rádió operettműsorát és benne Németh Marikára emlékező felvételeket, azok most 17 órától pótolhatják ezt. Németh Marika ma 19 éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében! Részletek Jacobi Viktor-Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből: - Lucy és Tom kettőse (Sárdy János & Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Lucy belépője (Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András - Lucy és Tom kettőse (Németh Marika & Udvardy Tibor) - I. felvonás fináléja (Németh Marika & Udvardy Tibor)
Akik délelőtt nem hallgatták a Dankó Rádió operettműsorát és benne Németh Marikára emlékező felvételeket, azok most 17 órától pótolhatják ezt. Németh Marika ma 19 éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében! Részletek Jacobi Viktor-Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből: - Lucy és Tom kettőse (Sárdy János & Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Lucy belépője (Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András - Lucy és Tom kettőse (Németh Marika & Udvardy Tibor) - I. felvonás fináléja (Németh Marika & Udvardy Tibor)
897 Búbánat 2015-02-23 13:48:07 [Válasz erre: 896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41]
Lemaradt: Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg az ismert frekvenciákon és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Lemaradt: Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg az ismert frekvenciákon és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
896 Búbánat 2015-02-23 13:44:41
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában egyebek közt részleteket hallhattunk [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=511; Hervé: Lili [/url] című operettjéből. Mégpedig az operett legelső teljes stúdiófelvételéről, 1953-ból. A felhangzott részletekben Neményi Lili és Sárdy János hallhattuk énekelni. A rádió Facebook oldalán felsorolja a részletek között a „Lili keringőt” is. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy ez a dal nem Hervé szerzeménye! Az operett itthoni felújításai során becsempésztek a darabba egy különösen népszerűvé részletet: Lili dalát, az „Ó, mily bohó valék…” kezdetű „Lili-keringőt”, amiről Lányi Viktor egykori kritikája megállapítja, hogy „nem lóg ki a sorból”, azonban nem Hervé, hanem – Lányi szavai szerint – „egy újpesti… zongoratanító”, mára tisztázottan Bánfi Sándor szerzeménye! A magyar színművészeti lexikonban ez tudható meg róla: Bánfi Sándor - zeneszerző és pedagógus, A budapesti izraelita tanítóképző-intézet zene- és énektanára. Született 1846. Lovasberényben, meghalt 1890. szeptember 15. Budapesten, a lipótmezei elmegyógyintézetben. Munkái között említhető meg: Fanchon, vígopera; A két savoyardi. Ő írta Hervé Lili c. operettjéhez a híres keringőzenét („Oh, ha e kis könyvbe nézek…./ Ó, mily bohó valék…” A Harmonia c. zenelap munkatársa volt. — Neje: Déri Róza, énekesnő, akivel 1886. jún. havában kötött házasságot. Az operettadásban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjéből is felcsendült néhány dal: többek közt Házy Erzsébet, Baksay Árpád és Melis György rádiófelvételéről. Ma [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/20/tul-az-operencian-udvarhelyi-boglarka/; Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnő [/url] váltotta fel a múlt heti vendéget, Vajk Györgyöt a Dankó Rádió stúdiójában, akinek ugyancsak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a beszélgetőtársa ezen a héten. Érdemes tudni még a művésznőről a következőket: 1997-ben végzett a budapesti Zeneakadémia opera szakán. Tanulmányait követően a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese volt. Repertoárján Cimarosa, Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operák szoprán szerepei találhatók. 2001-től a budapesti Operett Művészház magánénekeseként 270 előadásban szerepelt Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Hollandiában, ahol többek között Lehár, Kálmán és Strauss operettjeinek primadonna szerepeit játszotta. 2001-től az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén hangképzést oktat, ahol jelenleg is főiskolai adjunktusként tanít. Az idén szerezte meg a művész doktori címet a Zeneakadémián. Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában egyebek közt részleteket hallhattunk [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=409&follow=511; Hervé: Lili [/url] című operettjéből. Mégpedig az operett legelső teljes stúdiófelvételéről, 1953-ból. A felhangzott részletekben Neményi Lili és Sárdy János hallhattuk énekelni. A rádió Facebook oldalán felsorolja a részletek között a „Lili keringőt” is. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy ez a dal nem Hervé szerzeménye! Az operett itthoni felújításai során becsempésztek a darabba egy különösen népszerűvé részletet: Lili dalát, az „Ó, mily bohó valék…” kezdetű „Lili-keringőt”, amiről Lányi Viktor egykori kritikája megállapítja, hogy „nem lóg ki a sorból”, azonban nem Hervé, hanem – Lányi szavai szerint – „egy újpesti… zongoratanító”, mára tisztázottan Bánfi Sándor szerzeménye! A magyar színművészeti lexikonban ez tudható meg róla: Bánfi Sándor - zeneszerző és pedagógus, A budapesti izraelita tanítóképző-intézet zene- és énektanára. Született 1846. Lovasberényben, meghalt 1890. szeptember 15. Budapesten, a lipótmezei elmegyógyintézetben. Munkái között említhető meg: Fanchon, vígopera; A két savoyardi. Ő írta Hervé Lili c. operettjéhez a híres keringőzenét („Oh, ha e kis könyvbe nézek…./ Ó, mily bohó valék…” A Harmonia c. zenelap munkatársa volt. — Neje: Déri Róza, énekesnő, akivel 1886. jún. havában kötött házasságot. Az operettadásban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjéből is felcsendült néhány dal: többek közt Házy Erzsébet, Baksay Árpád és Melis György rádiófelvételéről. Ma [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/02/20/tul-az-operencian-udvarhelyi-boglarka/; Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnő [/url] váltotta fel a múlt heti vendéget, Vajk Györgyöt a Dankó Rádió stúdiójában, akinek ugyancsak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a beszélgetőtársa ezen a héten. Érdemes tudni még a művésznőről a következőket: 1997-ben végzett a budapesti Zeneakadémia opera szakán. Tanulmányait követően a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese volt. Repertoárján Cimarosa, Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operák szoprán szerepei találhatók. 2001-től a budapesti Operett Művészház magánénekeseként 270 előadásban szerepelt Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Hollandiában, ahol többek között Lehár, Kálmán és Strauss operettjeinek primadonna szerepeit játszotta. 2001-től az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén hangképzést oktat, ahol jelenleg is főiskolai adjunktusként tanít. Az idén szerezte meg a művész doktori címet a Zeneakadémián. Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és
895 Búbánat 2015-02-15 15:16:38 [Válasz erre: 894 Búbánat 2015-02-15 15:05:37]
Lemaradt: Osváth Júlia Suppé Boccaccio című operettjéből énekelte még Fiametta dalát, szintén az ötvenes években készült vele ez felvétel. A rádió zenekarát Polgár Tibor vezényli.
Lemaradt: Osváth Júlia Suppé Boccaccio című operettjéből énekelte még Fiametta dalát, szintén az ötvenes években készült vele ez felvétel. A rádió zenekarát Polgár Tibor vezényli.
894 Búbánat 2015-02-15 15:05:37
Ma délelőtt két születésnapról emlékezett meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora. Egyik sem kerek évforduló, de arra alkalmat nyújt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának, hogy az illetők művészetét zenei illusztrációkkal elevenítse fel: Február 15- van. Ezen a napon hunyt el Eisemann Mihály zeneszerző (1898. június 19. Paripás, Szerbia – 1966. február 15. Budapest) Tőle most a Bástyasétány 77 című rádióoperettjéből csendültek fel részletek, melyekben Zentai Annát és Rátonyi Róbertet, illetve Ajtay Andort („A vén budai hársfák”), továbbá Németh Marika énekét (és prózájukat is) hallhattuk a bejátszott felvételekről. Ugyancsak a mai naphoz fűződik a neves szopránénekesünk születésnapja: Osváth Júliára (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) emlékezve két részlet szólalt meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből. Osváth Júlia partnere Szabó Miklós volt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. (Az Alexandra az operett keresztmetszeteként került a rádióban bemutatásra az ötvenes évek végén: Osváth Júlia és Szabó Miklós mellett még Neményi Lili és Fekete Pál énekelt részleteket - nemrég őket is hallhattuk énekelni erről a felvételről a Dankó Rádióban.) Szerelmi kettős (1): „…- Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva, vár engem, vár ott több kicsi bárka, - túl az emberek száz baján, túl a nagyvilágnak sok baján, túl az üveghegyen álmodás, álomba ringatás , - túl az üveghegyek kék ködén, utánad vágyom én…” Szerelmi kettős (2): „- Érted halni boldogság lett volna, másnak adni borzalmak borzalma, oly magasból, mint az ég, kárhozatba hullanék, ha Rólad lemondanék…../- … Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem, – Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom, - mindez csak álom, mindez csak álom/- Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát, - mind fényes mennybolt kékje fenn, szerelmünk tiszta végtelen, miénk a boldog ifjúság, miénk az egész világ….” A délelőtti műsor ismétlése 17 órától kerül adásba, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma délelőtt két születésnapról emlékezett meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora. Egyik sem kerek évforduló, de arra alkalmat nyújt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának, hogy az illetők művészetét zenei illusztrációkkal elevenítse fel: Február 15- van. Ezen a napon hunyt el Eisemann Mihály zeneszerző (1898. június 19. Paripás, Szerbia – 1966. február 15. Budapest) Tőle most a Bástyasétány 77 című rádióoperettjéből csendültek fel részletek, melyekben Zentai Annát és Rátonyi Róbertet, illetve Ajtay Andort („A vén budai hársfák”), továbbá Németh Marika énekét (és prózájukat is) hallhattuk a bejátszott felvételekről. Ugyancsak a mai naphoz fűződik a neves szopránénekesünk születésnapja: Osváth Júliára (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) emlékezve két részlet szólalt meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből. Osváth Júlia partnere Szabó Miklós volt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás. (Az Alexandra az operett keresztmetszeteként került a rádióban bemutatásra az ötvenes évek végén: Osváth Júlia és Szabó Miklós mellett még Neményi Lili és Fekete Pál énekelt részleteket - nemrég őket is hallhattuk énekelni erről a felvételről a Dankó Rádióban.) Szerelmi kettős (1): „…- Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva, vár engem, vár ott több kicsi bárka, - túl az emberek száz baján, túl a nagyvilágnak sok baján, túl az üveghegyen álmodás, álomba ringatás , - túl az üveghegyek kék ködén, utánad vágyom én…” Szerelmi kettős (2): „- Érted halni boldogság lett volna, másnak adni borzalmak borzalma, oly magasból, mint az ég, kárhozatba hullanék, ha Rólad lemondanék…../- … Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem, – Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom, - mindez csak álom, mindez csak álom/- Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát, - mind fényes mennybolt kékje fenn, szerelmünk tiszta végtelen, miénk a boldog ifjúság, miénk az egész világ….” A délelőtti műsor ismétlése 17 órától kerül adásba, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
893 smaragd 2015-02-14 07:41:18 [Válasz erre: 892 smaragd 2015-02-14 07:35:47]
...rövid színpadi történetét is... Hosszabban írtam, de nem ment át, ez maradt belőle. Még ideírom, hogy ha a Magyar Rádió operett- és rádióoperett-felvételei el nem készültek volna (1949-1990) - legalább keresztmetszetében - ezt az operettet sem hallhattuk volna...
...rövid színpadi történetét is... Hosszabban írtam, de nem ment át, ez maradt belőle. Még ideírom, hogy ha a Magyar Rádió operett- és rádióoperett-felvételei el nem készültek volna (1949-1990) - legalább keresztmetszetében - ezt az operettet sem hallhattuk volna...
892 smaragd 2015-02-14 07:35:47 [Válasz erre: 889 Búbánat 2015-02-13 15:21:44]
A tegnapi műsor a "Rádió Világnapja", amelyet 2012 óta tartanak keretében készült, mondta Nagy Ibolya, akinek szerkesztői érdeme, hogy ennek keretében nagyon szórakoztató zenedarabokat hallhattunk. Nekem a Kálmán-operettek részletei tetszettek nagyon! Egyes szövegrészletek és dalok különösen jó kedvre derítőek voltak. Köszönöm, hogy bejegyezted az operettek rövid színpadi történet is, érdekes! A "hangszerelési megoldásokról" még szívesen olvasnék.
A tegnapi műsor a "Rádió Világnapja", amelyet 2012 óta tartanak keretében készült, mondta Nagy Ibolya, akinek szerkesztői érdeme, hogy ennek keretében nagyon szórakoztató zenedarabokat hallhattunk. Nekem a Kálmán-operettek részletei tetszettek nagyon! Egyes szövegrészletek és dalok különösen jó kedvre derítőek voltak. Köszönöm, hogy bejegyezted az operettek rövid színpadi történet is, érdekes! A "hangszerelési megoldásokról" még szívesen olvasnék.
891 Búbánat 2015-02-13 15:44:54 [Válasz erre: 889 Búbánat 2015-02-13 15:21:44]
Mivel csaknem elfeledett mű ez a Kálmán-operett, és hogy tényleg mennyire „butuska” darab, ideírom A hollandi menyecske rövid tartalmi kivonatát (Németh Amadét idézem): I. felv.: Jutta Glücksburgi hercegnővel már gyermekkorában eljegyezték (látatlanban) Paul Roderichet, Kissingen hercegét, aki most nem jön el, hanem titkárát küldi el maga helyett az esküvőre. Jutta haragra lobban és elhatározza, hogy bosszút áll. II. felv.: Jutta Hollandiában kocsmai kiszolgálónőnek adja ki magát és úgy látszik csele sikerül, mert Pál udvarolni kezd neki. III. felv.: Jutta teljes hercegnői díszben üdvözli Pált, akinek a szerelme nem változik. Egymáséi lesznek.
Mivel csaknem elfeledett mű ez a Kálmán-operett, és hogy tényleg mennyire „butuska” darab, ideírom A hollandi menyecske rövid tartalmi kivonatát (Németh Amadét idézem): I. felv.: Jutta Glücksburgi hercegnővel már gyermekkorában eljegyezték (látatlanban) Paul Roderichet, Kissingen hercegét, aki most nem jön el, hanem titkárát küldi el maga helyett az esküvőre. Jutta haragra lobban és elhatározza, hogy bosszút áll. II. felv.: Jutta Hollandiában kocsmai kiszolgálónőnek adja ki magát és úgy látszik csele sikerül, mert Pál udvarolni kezd neki. III. felv.: Jutta teljes hercegnői díszben üdvözli Pált, akinek a szerelme nem változik. Egymáséi lesznek.
890 Búbánat 2015-02-13 15:24:13 [Válasz erre: 889 Búbánat 2015-02-13 15:21:44]
Kimaradt: "Kulinyi Ernő magyar szövegével"
Kimaradt: "Kulinyi Ernő magyar szövegével"
889 Búbánat 2015-02-13 15:21:44
A Magyar Rádió az 1960-as évek második felében mutatta be új dalszínházi felvételét: „A hollandi menyecske” Kálmán Imre-operett keresztmetszetét vették fel, a főbb szerepeket Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád és Korondy György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vincze Ottó vezényelt. A hollandi menyecskét (keletkezési éve: 1920) nem az ismert Kálmán- művek között tartjuk számon, pedig zenéje szép, megindító, ám mivel a librettója elég „gyengécske”, a darab bécsi fogadtatása elmaradt a korábbi Kálmán-operettek sikerétől, s így hamarosan lekerült a színpadokról. De ha részletei megszólalnak rádió-vagy lemezfelvételekről, azonnal ráismerünk Kálmán Imre hamisítatlan dallam- és harmóniavilágára. Ez nem is csoda, hiszen az operett komponálási ideje alig öt évvel a Csárdáskirálynő (1915) bemutatója utáni időszakra esik: igaz, A hollandi menyecske megírását megelőzte még az ugyancsak csaknem elfeledett A farsang tündére (1917) című Kálmán-alkotás, aminek szintén a szövegkönyve volt „gyenge pontja”. Mindenesetre A hollandi menyecske zenéjét hallgatva, azonnal „kihalljuk” belőle a Csárdáskirálynőből ismert zenei „finomságokat” is, továbbá felsejlik bennünk Kálmán Imre következő évben elkészülő híres operettjének, az 1921-ben bemutatott A bajadér behízelgő melódiáinak „előképe” is, meg a hangszerelési megoldásai. Nálunk 1921 őszén, Kulinyi a Király Színház mutatta be az új Kálmán-operettet, amit azonban a szövegkönyv említett „csorbái” miatt kedvezőtlenül fogadott a publikum. A Dankó Rádió délelőtti operettadásának második részében tehát ez a ritkán játszott „A hollandi menyecske” részletei csendültek fel a Magyar Rádió hatvanas évekbeli felvételéről: - Jelenet: „- Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara) - Hármas: „ …Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…./- Ez már tetszik nékem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét egy kis nőcske mily merész, hogy halkan, és egy nap, férfit kézbe kap.” (Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád) - Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…./- Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria) Még egy vidám duettet - Éjfél dal - hallottunk ebből az operettből Kollár Péter Erik és Eszlári Judit kettősének hangfelvételéről: „ …Hallgasd, már itt az éjfél, csókolj, hallgasd, mint ver a szívem, bókolj, érzed, két karom Téged hív, nem ölel már senki így, jöjj hát, ma éjjel mindent, mindent szabad, jöjj hát, bolond ki fél, és most elszalad, éjfél, de édes éjfél, maradj hát mindig így velem!...” Az operettműsor első részében Lehár Paganini című operettjéből énekelt szép részleteket Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, valamint egy másik rádiófelvételről Zentay Anna és Kishegyi Árpád, továbbá Szilágyi Olga. Megemlítem még, hogy a műsor e heti vendégét, Herczenik Annát is hallhattuk énekelni egy hangfelvételről: Kolonits Klárával és Georgescu Máriával Cimarosa Titkos házasság című vígoperájából Elisetta, Carolina és Fidalma hármasát adták elő. A Csárdáskirálynőben is énekelt Herczenik Anna (Gödöllői Királyi Kastély udvara, 2010 augusztusa), km. még Bordás Barbara, Balczó Péter, Géczi András, Hábetler András. Az operett hangfelvételéről - a hét minden napján - bejátszik egy-egy részletet a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Az adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon.
A Magyar Rádió az 1960-as évek második felében mutatta be új dalszínházi felvételét: „A hollandi menyecske” Kálmán Imre-operett keresztmetszetét vették fel, a főbb szerepeket Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád és Korondy György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vincze Ottó vezényelt. A hollandi menyecskét (keletkezési éve: 1920) nem az ismert Kálmán- művek között tartjuk számon, pedig zenéje szép, megindító, ám mivel a librettója elég „gyengécske”, a darab bécsi fogadtatása elmaradt a korábbi Kálmán-operettek sikerétől, s így hamarosan lekerült a színpadokról. De ha részletei megszólalnak rádió-vagy lemezfelvételekről, azonnal ráismerünk Kálmán Imre hamisítatlan dallam- és harmóniavilágára. Ez nem is csoda, hiszen az operett komponálási ideje alig öt évvel a Csárdáskirálynő (1915) bemutatója utáni időszakra esik: igaz, A hollandi menyecske megírását megelőzte még az ugyancsak csaknem elfeledett A farsang tündére (1917) című Kálmán-alkotás, aminek szintén a szövegkönyve volt „gyenge pontja”. Mindenesetre A hollandi menyecske zenéjét hallgatva, azonnal „kihalljuk” belőle a Csárdáskirálynőből ismert zenei „finomságokat” is, továbbá felsejlik bennünk Kálmán Imre következő évben elkészülő híres operettjének, az 1921-ben bemutatott A bajadér behízelgő melódiáinak „előképe” is, meg a hangszerelési megoldásai. Nálunk 1921 őszén, Kulinyi a Király Színház mutatta be az új Kálmán-operettet, amit azonban a szövegkönyv említett „csorbái” miatt kedvezőtlenül fogadott a publikum. A Dankó Rádió délelőtti operettadásának második részében tehát ez a ritkán játszott „A hollandi menyecske” részletei csendültek fel a Magyar Rádió hatvanas évekbeli felvételéről: - Jelenet: „- Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara) - Hármas: „ …Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…./- Ez már tetszik nékem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét egy kis nőcske mily merész, hogy halkan, és egy nap, férfit kézbe kap.” (Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád) - Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…./- Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria) Még egy vidám duettet - Éjfél dal - hallottunk ebből az operettből Kollár Péter Erik és Eszlári Judit kettősének hangfelvételéről: „ …Hallgasd, már itt az éjfél, csókolj, hallgasd, mint ver a szívem, bókolj, érzed, két karom Téged hív, nem ölel már senki így, jöjj hát, ma éjjel mindent, mindent szabad, jöjj hát, bolond ki fél, és most elszalad, éjfél, de édes éjfél, maradj hát mindig így velem!...” Az operettműsor első részében Lehár Paganini című operettjéből énekelt szép részleteket Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, valamint egy másik rádiófelvételről Zentay Anna és Kishegyi Árpád, továbbá Szilágyi Olga. Megemlítem még, hogy a műsor e heti vendégét, Herczenik Annát is hallhattuk énekelni egy hangfelvételről: Kolonits Klárával és Georgescu Máriával Cimarosa Titkos házasság című vígoperájából Elisetta, Carolina és Fidalma hármasát adták elő. A Csárdáskirálynőben is énekelt Herczenik Anna (Gödöllői Királyi Kastély udvara, 2010 augusztusa), km. még Bordás Barbara, Balczó Péter, Géczi András, Hábetler András. Az operett hangfelvételéről - a hét minden napján - bejátszik egy-egy részletet a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Az adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon.
888 Búbánat 2015-02-09 15:00:38 [Válasz erre: 887 Búbánat 2015-02-09 14:59:30]
Helyesbítem: "Utoljára a 80-as években"
Helyesbítem: "Utoljára a 80-as években"
887 Búbánat 2015-02-09 14:59:30 [Válasz erre: 766 Búbánat 2014-12-31 17:16:34]
Pár napja a Magyar Rádió énekkara felénekelte öt Huszka operett kórusbetétjét. A karnagy Pad Zoltán volt. Korábban már jeleztem, hogy Kovács János vezető karmester irányításával 32 Huszka operettrészletet vettek fel a Rádió 6-os stúdiójában az Operettszínház és más zenés teátrumok művészeinek, valamint a rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának közreműködésével. 2014. december 2-án kezdődtek meg az operettfelvételek zongorás próbái, amit követtek a zenekaros felvételek. Utoljára a 70-es években volt operett felvétel a Magyar Rádióban !!! A felvételről elhangzó Huszka-melódiák Huszka Jenő születésének 140. évfordulójára emlékező, április 24-től jelentkező, heti operett-összeállításban lesz hallható a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. Forrás: Dankó Rádió Facebook oldalán megjelent közlemény (Ott fotók is találhatók: a zongoránál és a zenekar élén Kovács János karmester. Énekesek: Benedekffy Katalin, Geszthy Veronika, Nagy Ibolya, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Nyári Zoltán, Peller Károly, Fischl Mónika, Vadász Zsolt, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Kerényi Miklós Máté, Vadász Dániel)
Pár napja a Magyar Rádió énekkara felénekelte öt Huszka operett kórusbetétjét. A karnagy Pad Zoltán volt. Korábban már jeleztem, hogy Kovács János vezető karmester irányításával 32 Huszka operettrészletet vettek fel a Rádió 6-os stúdiójában az Operettszínház és más zenés teátrumok művészeinek, valamint a rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának közreműködésével. 2014. december 2-án kezdődtek meg az operettfelvételek zongorás próbái, amit követtek a zenekaros felvételek. Utoljára a 70-es években volt operett felvétel a Magyar Rádióban !!! A felvételről elhangzó Huszka-melódiák Huszka Jenő születésének 140. évfordulójára emlékező, április 24-től jelentkező, heti operett-összeállításban lesz hallható a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. Forrás: Dankó Rádió Facebook oldalán megjelent közlemény (Ott fotók is találhatók: a zongoránál és a zenekar élén Kovács János karmester. Énekesek: Benedekffy Katalin, Geszthy Veronika, Nagy Ibolya, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Nyári Zoltán, Peller Károly, Fischl Mónika, Vadász Zsolt, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Kerényi Miklós Máté, Vadász Dániel)
886 Búbánat 2015-02-09 14:22:35
Ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége a stúdióban Herczenik Anna operaénekesnő, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A művésznő rövid életrajzából kitűnik, hogy eddigi pályáján az operaszerepek mellett – színészi vénájának köszönhetően - megtalálták az operettek is, ahová szívesen kirándul. Így főszerepet vállalt a Lili bárónő, A cigánybáró, Cigányszerelem, Cirkuszhercegnő darabokban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon alakíthatta Iluskát a János vitézben, és A víg özvegy címszerepét. A mai adásban Herczenik Anna Gounod: Rómeó és Júlia című operájából Júlia keringő-dalát énekelte Pogány Imola zongorakíséretével egy régebbi felvételéről, valamint a Nagyáriát hallottuk tőle Puccini Pillangókisasszonyából, amely a Miskolci Nemzeti Színház produkciójának hangfelvételéről szólalt meg. Ami a mai nap operettműsorát illeti, abból kiemelem Suppé Boccaccio-jának részleteit: Bevezető jelenet; Fiametta dala; A kádár dala - amelyek a Magyar Rádió felvételeiről hangzottak el Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre és az MRT Énekkara (1961); László Margit (1961); és Palcsó Sándor tolmácsolásában (utóbbi részlet felvétele a rádió élő közvetítése volt a Csepeli Munkásotthonból_1978) Lehárnak A cárevics című operettjéből is szép részletek csendültek fel: Volga-dal (Kovács József), Szonja dala az 1. felvonásból (Kalocsai Zsuzsa) és különösen a következő két részlet kedvenc énekeseimmel: - Szerelmi kettős: „…egymásnak szánt minket az ég, jöttödre vártam én!.../ – Szívem minden dobbanása csak Tiéd! - Légy a mindenem, őrangyalom, szerelmesem, a szíves üdvösség….” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor) - Iván és Mása vidám kettőse a 2. felvonásból (Zentai Anna és Kishegyi Árpád) - ez a duett egy buffo szám: „one stepp”, ami az USA-ból származó, akkoriban divatos indulószerű tánc volt; ezeket a ’20-as évek végén divatos ritmusokat és harmóniákat is beépítette Lehár ebbe a számba, amely a két kitűnő énekes felvételéről jól „átjön” Ennek a Lehár-operettnek a részleteit a Magyar Rádió 1966-ban vette fel, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara. Bródy Tamás vezényelt. A műsor ismétlését meghallgathatjuk a Dankó Rádió 17 órakor kezdődő adásában, és az interneten is a elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége a stúdióban Herczenik Anna operaénekesnő, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A művésznő rövid életrajzából kitűnik, hogy eddigi pályáján az operaszerepek mellett – színészi vénájának köszönhetően - megtalálták az operettek is, ahová szívesen kirándul. Így főszerepet vállalt a Lili bárónő, A cigánybáró, Cigányszerelem, Cirkuszhercegnő darabokban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon alakíthatta Iluskát a János vitézben, és A víg özvegy címszerepét. A mai adásban Herczenik Anna Gounod: Rómeó és Júlia című operájából Júlia keringő-dalát énekelte Pogány Imola zongorakíséretével egy régebbi felvételéről, valamint a Nagyáriát hallottuk tőle Puccini Pillangókisasszonyából, amely a Miskolci Nemzeti Színház produkciójának hangfelvételéről szólalt meg. Ami a mai nap operettműsorát illeti, abból kiemelem Suppé Boccaccio-jának részleteit: Bevezető jelenet; Fiametta dala; A kádár dala - amelyek a Magyar Rádió felvételeiről hangzottak el Réti József, Nádas Tibor, Várhelyi Endre és az MRT Énekkara (1961); László Margit (1961); és Palcsó Sándor tolmácsolásában (utóbbi részlet felvétele a rádió élő közvetítése volt a Csepeli Munkásotthonból_1978) Lehárnak A cárevics című operettjéből is szép részletek csendültek fel: Volga-dal (Kovács József), Szonja dala az 1. felvonásból (Kalocsai Zsuzsa) és különösen a következő két részlet kedvenc énekeseimmel: - Szerelmi kettős: „…egymásnak szánt minket az ég, jöttödre vártam én!.../ – Szívem minden dobbanása csak Tiéd! - Légy a mindenem, őrangyalom, szerelmesem, a szíves üdvösség….” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor) - Iván és Mása vidám kettőse a 2. felvonásból (Zentai Anna és Kishegyi Árpád) - ez a duett egy buffo szám: „one stepp”, ami az USA-ból származó, akkoriban divatos indulószerű tánc volt; ezeket a ’20-as évek végén divatos ritmusokat és harmóniákat is beépítette Lehár ebbe a számba, amely a két kitűnő énekes felvételéről jól „átjön” Ennek a Lehár-operettnek a részleteit a Magyar Rádió 1966-ban vette fel, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara. Bródy Tamás vezényelt. A műsor ismétlését meghallgathatjuk a Dankó Rádió 17 órakor kezdődő adásában, és az interneten is a elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
884 IVA 2015-02-07 04:03:53 [Válasz erre: 883 bermuda 2015-02-06 21:33:16]
Nem jobb volt a helyzet, amikor csak egy szál Magyar Rádió volt, nem kellett jogdíjat fizetnie önmagának, legfeljebb a szerkesztők lustasága miatt nem kerestek elő egyes felvételeket?
Nem jobb volt a helyzet, amikor csak egy szál Magyar Rádió volt, nem kellett jogdíjat fizetnie önmagának, legfeljebb a szerkesztők lustasága miatt nem kerestek elő egyes felvételeket?
883 bermuda 2015-02-06 21:33:16 [Válasz erre: 882 smaragd 2015-02-06 17:48:02]
Irtam a Dankónak s a teljes operett reklamációmra jogdíj problémákkal válaszoltak.....a fészbukon... de próbálkoznak.....
Irtam a Dankónak s a teljes operett reklamációmra jogdíj problémákkal válaszoltak.....a fészbukon... de próbálkoznak.....
882 smaragd 2015-02-06 17:48:02
Engem nem zavar, de megértelek titeket. Örülök, hogy végre - már 2 éve - újra van operett a magyar rádióban. A teljes operettek ismétlése is eljön talán egyszer.
Engem nem zavar, de megértelek titeket. Örülök, hogy végre - már 2 éve - újra van operett a magyar rádióban. A teljes operettek ismétlése is eljön talán egyszer.
881 bermuda 2015-02-06 17:26:19 [Válasz erre: 880 bermuda 2015-02-06 17:16:20]
Köszönet, h. leírtad a mai műsort, én is szeretem s hallgatom ....de sokszor nincs meg a műsor még ... s akkor én nem kapcsolom be, nem kedvelem a "vatta" számokat....csakis a klasszikus operetteket s nem kedvelem ha, musicalokat kevernek a műsorba...
Köszönet, h. leírtad a mai műsort, én is szeretem s hallgatom ....de sokszor nincs meg a műsor még ... s akkor én nem kapcsolom be, nem kedvelem a "vatta" számokat....csakis a klasszikus operetteket s nem kedvelem ha, musicalokat kevernek a műsorba...
880 bermuda 2015-02-06 17:16:20 [Válasz erre: 879 Búbánat 2015-02-06 16:51:01]
Úgy gondolom-nem akarok bántani senkit-h. nem ismerik a teljes operettet...s nem is tudják, hogyan kellene sorban leadni a részleteket..... Engem is bosszant-bár nem veszem fel... mégis zavar.
Úgy gondolom-nem akarok bántani senkit-h. nem ismerik a teljes operettet...s nem is tudják, hogyan kellene sorban leadni a részleteket..... Engem is bosszant-bár nem veszem fel... mégis zavar.
879 Búbánat 2015-02-06 16:51:01 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Megint egy észrevétel az operettműsor szerkesztéséhez: Megfigyeltem, hogy ha két-három-négy-öt-hat részlet szólal meg valamelyik operettből, nem a darabban illetve a felvételén felhangzó sorrendben kerülnek adásba. Például, a ma hallott „Kékszakáll” operettben öt dal hallottunk „össze-vissza” sorrendben: Nr.1., Nr. 10. Nr. 6. Nr.2, Nr. 12. Számomra rejtély, hogy mi ennek a szerkesztésnek az oka. Összességében nem változik a közvetítési perc idő, akkor lehetne az eredeti sorrendnél maradni. Vannak, akik felveszik az operett részleteit, több adásból is, és ha már a teljes operettet nem élvezhetjük, akkor a részletek teljessé válásával csak összejöhet a teljes zenei anyag. De így felkavarva, kissé bosszantó lehet visszahallgatni - már annak, aki jól ismeri az egész operettet.
Megint egy észrevétel az operettműsor szerkesztéséhez: Megfigyeltem, hogy ha két-három-négy-öt-hat részlet szólal meg valamelyik operettből, nem a darabban illetve a felvételén felhangzó sorrendben kerülnek adásba. Például, a ma hallott „Kékszakáll” operettben öt dal hallottunk „össze-vissza” sorrendben: Nr.1., Nr. 10. Nr. 6. Nr.2, Nr. 12. Számomra rejtély, hogy mi ennek a szerkesztésnek az oka. Összességében nem változik a közvetítési perc idő, akkor lehetne az eredeti sorrendnél maradni. Vannak, akik felveszik az operett részleteit, több adásból is, és ha már a teljes operettet nem élvezhetjük, akkor a részletek teljessé válásával csak összejöhet a teljes zenei anyag. De így felkavarva, kissé bosszantó lehet visszahallgatni - már annak, aki jól ismeri az egész operettet.
878 smaragd 2015-02-06 16:44:25 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Csodálatos műhelymunka eredménye ez az egykori felvételsorozat is! Minden dalát 3x is meg tudtam volna hallgatni :-).
Csodálatos műhelymunka eredménye ez az egykori felvételsorozat is! Minden dalát 3x is meg tudtam volna hallgatni :-).
877 Búbánat 2015-02-06 16:40:41 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Lemaradt: természetesen, Offenbach: Kékszakáll című háromfelvonásos operettjének a rádióban elhangzott részleteit ismertettem.
Lemaradt: természetesen, Offenbach: Kékszakáll című háromfelvonásos operettjének a rádióban elhangzott részleteit ismertettem.
876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39
Egy újabb kedvenc Offenbach-operettemből hallhattunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában! Arról a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok, melynek bemutatója a Rádió Dalszínháza keretében, 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között hangzott el a Kossuth adón. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A főbb szerepekben Róka István (Kékszakáll), Házy Erzsébet (Klementina királyné), Vadóc/Boulotte – Kalmár Magda, Gyopár/Fleurette/Hermia – Lehoczky Éva, Zafir herceg/pásztor – Fülöp Attila, Pelikán/Popolani – Melis György, Oszkár gróf – Bende Zsolt, Kandeláber király/Bobeche – Palcsó Sándor énekeltek. A Kékszakáll feleségeinek is kitűnő művészek adták a hangjukat: Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa. A zenei rendező Fejes Cecília, a szerkesztő Bitó Pál volt. Rendezte: Cserés Miklós dr. Az operettből már korábban is hangzottak el részletek itt a rádióban, most a következő dalok és együttesek csendültek fel az említett felvételről: 1.) Nyitány és bevezető jelenet; Zafír és Gyopár/ Fleurette kettőse az I. felvonásból (No.1) - Fülöp Attila és Lehoczky Éva „- Napjaimnak legszebbje…/Nevet az ég; - Örül a föld; - A természet már ébredezik…/ - Szerelem, szerelem, teveled játékosan fényes, ékes…” 2.) Bevezető jelenet és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara Ideírom a jelenet dalszövegét, mely Fodor Ákos munkája: Udvaroncok: „Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter” Oszkár gróf: „Üdvözöllek, jó urak!” Udvaroncok:„Vár az ékes hódolat!” Oszkár gróf: „Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd! Urak, a dalt! Udvaroncok: „ Urak, a dalt, a dalt!: Oszkár gróf: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető.” Udvaroncok: „Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni” Udvaroncok és Oszkár gróf együtt: „akkor fog csak célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, hogyha meg se mozdul, célja úgy-e, érthető?” 3.) Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’ 4.) Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda „Fogadna tán, új pásztorlányka, aki a nyájra is figyel, de több akad, ki keresztet hányva, keresztel fejteni lisztes vizet…/- És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venni….” 5.) Négyes az operett fináléjából (Nr. 12.): Gyopár dala és jelenet, km. Zafír, a királyné és a király. - Lehoczky Éva, Házy Erzsébet, Fülöp Attila, Palcsó Sándor „- A pásztor ő, a pásztor ő, …/ - Szerető szívekben nemcsak másik öltöny, más cipő…. gyönyörűség újra látnom szép homlokát, ő a legfőbb a világon, ő a világ. Házasodjunk tüstént, gyorsan, ő a párom, ő a sorsom, szép mező, dús legelő, édes-kedves pásztor ő! /- A pásztor ő. – A pásztor ő - Miért kellett annyi hajcihő?! - A pásztor ő! - A pásztor Ő. – Ő a pásztor Ő!” A rádióadás második felében Millöcker Dubarry című operettjéből hallottunk pár részletet: Kalmár Magda. Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekeltek, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. (Az operett keresztmetszetét 1972-ben vették fel a rádióban, mely - Zeller A madarász című operettje keresztmetszetének rádiós felvételével együtt – LP-n, CD-n is megjelent, sőt a televízióban Kónya Sándor operettfilmjének zenei alapjául szolgált.) Megjegyzem, úgy látszik a szerkesztőnek nagyon tetszhet Margot és Brissac kettőse („Egy a fő, egy a fő…” énekli Petress és Palcsó), mivel kétszer is leadásra került ebben az összeállításban úgy, hogy a „reprízt” megelőzően Házy Erzsébettől énekelni hallottuk Jeanne belépőjét („Ma élni jó, ma élni szép…”) - de azt hiszem, inkább szerkesztői bakiról lehet szó. Így 2 perc 23 másodperc dupla zenei élvezetben is részünk lehetett a műsor hallgatása során. A délelőtti adás ismétlése rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban: 17 és 18 óra közt, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy újabb kedvenc Offenbach-operettemből hallhattunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában! Arról a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok, melynek bemutatója a Rádió Dalszínháza keretében, 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között hangzott el a Kossuth adón. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A főbb szerepekben Róka István (Kékszakáll), Házy Erzsébet (Klementina királyné), Vadóc/Boulotte – Kalmár Magda, Gyopár/Fleurette/Hermia – Lehoczky Éva, Zafir herceg/pásztor – Fülöp Attila, Pelikán/Popolani – Melis György, Oszkár gróf – Bende Zsolt, Kandeláber király/Bobeche – Palcsó Sándor énekeltek. A Kékszakáll feleségeinek is kitűnő művészek adták a hangjukat: Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa. A zenei rendező Fejes Cecília, a szerkesztő Bitó Pál volt. Rendezte: Cserés Miklós dr. Az operettből már korábban is hangzottak el részletek itt a rádióban, most a következő dalok és együttesek csendültek fel az említett felvételről: 1.) Nyitány és bevezető jelenet; Zafír és Gyopár/ Fleurette kettőse az I. felvonásból (No.1) - Fülöp Attila és Lehoczky Éva „- Napjaimnak legszebbje…/Nevet az ég; - Örül a föld; - A természet már ébredezik…/ - Szerelem, szerelem, teveled játékosan fényes, ékes…” 2.) Bevezető jelenet és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara Ideírom a jelenet dalszövegét, mely Fodor Ákos munkája: Udvaroncok: „Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter” Oszkár gróf: „Üdvözöllek, jó urak!” Udvaroncok:„Vár az ékes hódolat!” Oszkár gróf: „Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd! Urak, a dalt! Udvaroncok: „ Urak, a dalt, a dalt!: Oszkár gróf: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető.” Udvaroncok: „Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni” Udvaroncok és Oszkár gróf együtt: „akkor fog csak célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, hogyha meg se mozdul, célja úgy-e, érthető?” 3.) Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’ 4.) Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda „Fogadna tán, új pásztorlányka, aki a nyájra is figyel, de több akad, ki keresztet hányva, keresztel fejteni lisztes vizet…/- És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venni….” 5.) Négyes az operett fináléjából (Nr. 12.): Gyopár dala és jelenet, km. Zafír, a királyné és a király. - Lehoczky Éva, Házy Erzsébet, Fülöp Attila, Palcsó Sándor „- A pásztor ő, a pásztor ő, …/ - Szerető szívekben nemcsak másik öltöny, más cipő…. gyönyörűség újra látnom szép homlokát, ő a legfőbb a világon, ő a világ. Házasodjunk tüstént, gyorsan, ő a párom, ő a sorsom, szép mező, dús legelő, édes-kedves pásztor ő! /- A pásztor ő. – A pásztor ő - Miért kellett annyi hajcihő?! - A pásztor ő! - A pásztor Ő. – Ő a pásztor Ő!” A rádióadás második felében Millöcker Dubarry című operettjéből hallottunk pár részletet: Kalmár Magda. Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekeltek, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. (Az operett keresztmetszetét 1972-ben vették fel a rádióban, mely - Zeller A madarász című operettje keresztmetszetének rádiós felvételével együtt – LP-n, CD-n is megjelent, sőt a televízióban Kónya Sándor operettfilmjének zenei alapjául szolgált.) Megjegyzem, úgy látszik a szerkesztőnek nagyon tetszhet Margot és Brissac kettőse („Egy a fő, egy a fő…” énekli Petress és Palcsó), mivel kétszer is leadásra került ebben az összeállításban úgy, hogy a „reprízt” megelőzően Házy Erzsébettől énekelni hallottuk Jeanne belépőjét („Ma élni jó, ma élni szép…”) - de azt hiszem, inkább szerkesztői bakiról lehet szó. Így 2 perc 23 másodperc dupla zenei élvezetben is részünk lehetett a műsor hallgatása során. A délelőtti adás ismétlése rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban: 17 és 18 óra közt, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
875 Búbánat 2015-02-04 21:34:30
Lehár Frasquita című operettjéből is elhangzottak részletek a Dankó Rádió mai műsorában. A Rádió Dalszínháza a '60-as évek első felében sugározta először ezt az új stúdiófelvételét, amelyen Orosz Júlia és Udvardy Tibor, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, valamint Külkey László énekel, az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk most Harsányi Zsolt magyarra adaptált librettójához írt Dalos László dalszövegével: - Frasquita dala (Nr.10.) - (Orosz Júlia) "„[…] Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt, rejtélyes kérdőjel az idő, oly ismeretlen a jövő, oly titokzatos ő… Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfeled, ha enyém ő….” - Frasquita és Armand szerelmi kettőse (Orosz Júlia és Udvardy Tibor) „- Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…./- De mondd meg, mit tegyek hát? Oly nyugtalanul kérve-kérlek, engem úgy kerget már a vágy és minden áldozatra érted! /- Milyen merész, bár inkább félne, mit tudja, mi lesz a vége?!/ - Nem szabad sírni, hiszen szép az éj, oly végtelen a mi szívünk.../- Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám? Mi az a nagy bűverő, amit bennem érez? Idejében óvom Önt! Ez a lány veszélyes! /- Még ha poklok ördögét vallanád is táncnak, ez mint a többi nő, nékem mégis más vagy! … Ugye, hogy nem hiába vártam! /- Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég… Várni Rád, drága, kedves személy! Légy enyém, óh, úgyis enyém lesz, hisz mást nem adhat többé az élet! Csak nézz biztatva rám, sejtelmes lény, tündéri lány!...” Most is csak azt kívánhatom, a Dankó Rádió operettműsorában szívesen hallanám ezt a teljes Lehár-operettet is! Ennél a magyar nyelvű rádiófelvételnél - az említett nagyszerű operaénekeseinkkel - szerintem nincsen jobb!
Lehár Frasquita című operettjéből is elhangzottak részletek a Dankó Rádió mai műsorában. A Rádió Dalszínháza a '60-as évek első felében sugározta először ezt az új stúdiófelvételét, amelyen Orosz Júlia és Udvardy Tibor, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, valamint Külkey László énekel, az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk most Harsányi Zsolt magyarra adaptált librettójához írt Dalos László dalszövegével: - Frasquita dala (Nr.10.) - (Orosz Júlia) "„[…] Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt, rejtélyes kérdőjel az idő, oly ismeretlen a jövő, oly titokzatos ő… Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfeled, ha enyém ő….” - Frasquita és Armand szerelmi kettőse (Orosz Júlia és Udvardy Tibor) „- Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…./- De mondd meg, mit tegyek hát? Oly nyugtalanul kérve-kérlek, engem úgy kerget már a vágy és minden áldozatra érted! /- Milyen merész, bár inkább félne, mit tudja, mi lesz a vége?!/ - Nem szabad sírni, hiszen szép az éj, oly végtelen a mi szívünk.../- Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám? Mi az a nagy bűverő, amit bennem érez? Idejében óvom Önt! Ez a lány veszélyes! /- Még ha poklok ördögét vallanád is táncnak, ez mint a többi nő, nékem mégis más vagy! … Ugye, hogy nem hiába vártam! /- Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég… Várni Rád, drága, kedves személy! Légy enyém, óh, úgyis enyém lesz, hisz mást nem adhat többé az élet! Csak nézz biztatva rám, sejtelmes lény, tündéri lány!...” Most is csak azt kívánhatom, a Dankó Rádió operettműsorában szívesen hallanám ezt a teljes Lehár-operettet is! Ennél a magyar nyelvű rádiófelvételnél - az említett nagyszerű operaénekeseinkkel - szerintem nincsen jobb!
874 smaragd 2015-02-03 04:12:18 [Válasz erre: 871 IVA 2015-02-03 01:35:33]
Kedves IVA! Köszönöm írásaidat,válaszaidat. Lukács Margit fellépett az Operában is, ez így helyes, így kellett volna nekem is fogalmazni. Mihelyt elment az üzenet, észbe kaptam, de már későn. Jó érzés, hogy egy kicsit rágondoltunk. Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni! Nagy Ibolya művésznőnek minden adottsága megvan és volt, hogy az Operettszínház primadonnája, valódi dívája legyen! Ebben is egyetértünk! Csodálatos teremtés! Ehhez a témához (y) semmilyen formában nincs köze - bár megemlítettem őt - én nem voltam biztos abban, hogy azonos-e Lukács Margit az általam valahol olvasott Lukácsy Margittal. Köszönöm, hogy segítettetek, írásaitokkal tudásomat gyarapítottátok és értékes anyagokat adtatok közre. Miután ezt a témát én indítottam, ezennel szeretném lezárni.
Kedves IVA! Köszönöm írásaidat,válaszaidat. Lukács Margit fellépett az Operában is, ez így helyes, így kellett volna nekem is fogalmazni. Mihelyt elment az üzenet, észbe kaptam, de már későn. Jó érzés, hogy egy kicsit rágondoltunk. Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni! Nagy Ibolya művésznőnek minden adottsága megvan és volt, hogy az Operettszínház primadonnája, valódi dívája legyen! Ebben is egyetértünk! Csodálatos teremtés! Ehhez a témához (y) semmilyen formában nincs köze - bár megemlítettem őt - én nem voltam biztos abban, hogy azonos-e Lukács Margit az általam valahol olvasott Lukácsy Margittal. Köszönöm, hogy segítettetek, írásaitokkal tudásomat gyarapítottátok és értékes anyagokat adtatok közre. Miután ezt a témát én indítottam, ezennel szeretném lezárni.
873 IVA 2015-02-03 02:06:04 [Válasz erre: 863 kugli 2015-02-02 18:45:36]
Az elektronikus segítség kérdése az Operaházban, operaénekesekről és akkori Nemzeti színházi színészekről szólva, 1948-ban fel sem merülhet. Miután a Búbánat által közölt színlap pontosan feltünteti, mely magánénekesek és énekkari művészek milyen fachban abszolválták szerepüket (Horváth Ferenc és Mádi Szabó Gábor színművészeknek is baritonszólamot tulajdonítva, mint Katona Lajosnak), más színművészek, élükön a címszereplő Lukács Margittal pedig prózában; továbbá a lentebb közzétett interjúban a művésznő sem hajlott arra, hogy operaházi énekléséről beszéljen, nem érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy játszott és énekelt Czinka Panna prózai szerepében. Művészi nagyságából semmit sem von le, hogy nem volt énekesnő.
Az elektronikus segítség kérdése az Operaházban, operaénekesekről és akkori Nemzeti színházi színészekről szólva, 1948-ban fel sem merülhet. Miután a Búbánat által közölt színlap pontosan feltünteti, mely magánénekesek és énekkari művészek milyen fachban abszolválták szerepüket (Horváth Ferenc és Mádi Szabó Gábor színművészeknek is baritonszólamot tulajdonítva, mint Katona Lajosnak), más színművészek, élükön a címszereplő Lukács Margittal pedig prózában; továbbá a lentebb közzétett interjúban a művésznő sem hajlott arra, hogy operaházi énekléséről beszéljen, nem érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy játszott és énekelt Czinka Panna prózai szerepében. Művészi nagyságából semmit sem von le, hogy nem volt énekesnő.
872 IVA 2015-02-03 01:41:48 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
Nem szándékoznám mindenáron linkelni a Magyar Színházi Portál fórumának [url]http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/3799-lukacs-margit?limit=20&start=260;Lukács Margit-topic[/url]ját, de másképp nem tudom megjeleníteni panni1968 | 2007. augusztus 21. kedd, 11:18 időpontban posztolt 58. sz. hozzászólását, amelybe feltöltötte Rátonyi Róbert tereferéjét Lukács Margittal egy korabeli Füles újságból. Itt mesélt röviden a nagy tragika pályájának lendületes indulásáról és operaházi szereplésének történetéről. A cikk közepén éktelenkedő hiba – ti. hogy hibásan írták a minap elhunyt Bitskey Tibor nevét – ékesen jelzi, hogy hibák, elírások mindig is voltak (miért éppen a Fülesben ne lettek volna?), vannak, valószínűleg az írás feltalálása óta. Ezért sem hiábavaló beszélgetni a dolgokról. Lukács Margit tehát fellépett az Operaházban...
Nem szándékoznám mindenáron linkelni a Magyar Színházi Portál fórumának [url]http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/3799-lukacs-margit?limit=20&start=260;Lukács Margit-topic[/url]ját, de másképp nem tudom megjeleníteni panni1968 | 2007. augusztus 21. kedd, 11:18 időpontban posztolt 58. sz. hozzászólását, amelybe feltöltötte Rátonyi Róbert tereferéjét Lukács Margittal egy korabeli Füles újságból. Itt mesélt röviden a nagy tragika pályájának lendületes indulásáról és operaházi szereplésének történetéről. A cikk közepén éktelenkedő hiba – ti. hogy hibásan írták a minap elhunyt Bitskey Tibor nevét – ékesen jelzi, hogy hibák, elírások mindig is voltak (miért éppen a Fülesben ne lettek volna?), vannak, valószínűleg az írás feltalálása óta. Ezért sem hiábavaló beszélgetni a dolgokról. Lukács Margit tehát fellépett az Operaházban...
871 IVA 2015-02-03 01:35:33 [Válasz erre: 849 smaragd 2015-02-02 04:59:14]
Tisztelem Nagy Ibolyát a szép hangjáért, megjelenéséért (egyszer láttam egy operettkoncerten, voltaképpen nem is értem, miért nem lett ő az Operettszínház rangos primadonnája), műsoráért – de minden műsorvezető és szerkesztő tévedhet. Sőt mindenkivel előfordulhat, hogy egy pillanatnyi asszociáció folytán észrevétlenül mást mond, mint amire gondolt. Azt persze nem tudjuk, hogy aki tévesen told meg egy nevet egy magánhangzóval, y-ra vagy i-re gondolt-e... Lukácsi Margit az '50-es évek neves dizőze volt, számos híres sláger előadója. Leginkább a rádióból volt ismert; néhány kortárs, vagy valamivel fiatalabb pályatársával szemben azonban nem lett sztár a televízióban. A YouTube-on legalább két tucat felvétele meghallgatható. Még [url]https://www.youtube.com/watch?v=fBaIf0kdOeo;ott[/url] is előfordul, hogy a felvétel alatti információban tévesen szerepel a neve.
Tisztelem Nagy Ibolyát a szép hangjáért, megjelenéséért (egyszer láttam egy operettkoncerten, voltaképpen nem is értem, miért nem lett ő az Operettszínház rangos primadonnája), műsoráért – de minden műsorvezető és szerkesztő tévedhet. Sőt mindenkivel előfordulhat, hogy egy pillanatnyi asszociáció folytán észrevétlenül mást mond, mint amire gondolt. Azt persze nem tudjuk, hogy aki tévesen told meg egy nevet egy magánhangzóval, y-ra vagy i-re gondolt-e... Lukácsi Margit az '50-es évek neves dizőze volt, számos híres sláger előadója. Leginkább a rádióból volt ismert; néhány kortárs, vagy valamivel fiatalabb pályatársával szemben azonban nem lett sztár a televízióban. A YouTube-on legalább két tucat felvétele meghallgatható. Még [url]https://www.youtube.com/watch?v=fBaIf0kdOeo;ott[/url] is előfordul, hogy a felvétel alatti információban tévesen szerepel a neve.
869 Búbánat 2015-02-02 22:46:37 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
A Szép Juhászné-rádióoperett 1954. december 19-i bemutatóját hamarosan követte a háromfelvonásosra bővített színpadi változat bemutatója is: Szegedi Nemzeti Színház - 1955. május 8. Rubányi Vilmos vezényelte az előadást. Talán kevéssé ismert, az operett szegedi bemutatóján Krisztina szerepét (a rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli) egy fiatal, pályakezdő, gyönyörű színművésznő alakította, a tragikusan korán elhunyt Domján Edit. Nem sokkal korábban debütált Szegeden Moldován Stefánia sem, aki a Castilla, színésznő szerepét kapta, és egy kis karakter-táncos szerepet (Juliska) a szintén pályakezdő Lehoczky Zsuzsa játszotta el. A címszerepben Iván Margit (Katinka; a későbbi előadásokon Harmath Éva) mutatkozott be, a darabbeli szerelmes párjaként (Dénes) Szabady István lépett fel a táncos-komikus Illemtanárt (Rudi) karakterét pedig Kovács Gyulára bízta a rendező: Sallós Gábor 2015 - Huszka-év! Halálának 55., születésének 140. évét kellene az illetékeseknek számon tartania. (A Dankó Rádión ez nem múlik!) Vajon, miért nem jutott eszébe a Budapesti Operettszínháznak egy Huszka-operettel előrukkolnia? Mondjuk, illő rendezésben felújítani a nagyszínpadon a mindenkor sikerre számítható és régen látott Gül babát, a Lili bárónőt, netán az Aranyvirágot, a Mária főhadnagyot, az Erzsébetet vagy urambocsá’ éppen a Szép Juhászné-ritkaságot. A színháznak a következő évad első felében ezt a mulasztását pótolni lehetne-kellene!
A Szép Juhászné-rádióoperett 1954. december 19-i bemutatóját hamarosan követte a háromfelvonásosra bővített színpadi változat bemutatója is: Szegedi Nemzeti Színház - 1955. május 8. Rubányi Vilmos vezényelte az előadást. Talán kevéssé ismert, az operett szegedi bemutatóján Krisztina szerepét (a rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli) egy fiatal, pályakezdő, gyönyörű színművésznő alakította, a tragikusan korán elhunyt Domján Edit. Nem sokkal korábban debütált Szegeden Moldován Stefánia sem, aki a Castilla, színésznő szerepét kapta, és egy kis karakter-táncos szerepet (Juliska) a szintén pályakezdő Lehoczky Zsuzsa játszotta el. A címszerepben Iván Margit (Katinka; a későbbi előadásokon Harmath Éva) mutatkozott be, a darabbeli szerelmes párjaként (Dénes) Szabady István lépett fel a táncos-komikus Illemtanárt (Rudi) karakterét pedig Kovács Gyulára bízta a rendező: Sallós Gábor 2015 - Huszka-év! Halálának 55., születésének 140. évét kellene az illetékeseknek számon tartania. (A Dankó Rádión ez nem múlik!) Vajon, miért nem jutott eszébe a Budapesti Operettszínháznak egy Huszka-operettel előrukkolnia? Mondjuk, illő rendezésben felújítani a nagyszínpadon a mindenkor sikerre számítható és régen látott Gül babát, a Lili bárónőt, netán az Aranyvirágot, a Mária főhadnagyot, az Erzsébetet vagy urambocsá’ éppen a Szép Juhászné-ritkaságot. A színháznak a következő évad első felében ezt a mulasztását pótolni lehetne-kellene!
868 Búbánat 2015-02-02 22:16:55 [Válasz erre: 866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13]
És nem János, hanem Dénes!!! (A többi stimmel...)
És nem János, hanem Dénes!!! (A többi stimmel...)
867 Búbánat 2015-02-02 21:57:53 [Válasz erre: 866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13]
Javítom: "mosolyogva nézd a világot"
Javítom: "mosolyogva nézd a világot"
866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13 [Válasz erre: 862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43]
Adós vagyok még a Szép Juhászné című Huszka-daljáték rádiófelvételéről ma sugárzott alábbi két részlet megnevezésével: Katinka dala - Dal a boldogságról: Neményi Lili „Régi híres nagy tudósok kutattak sok ezer éven át. Arra vágytak, rátalálni, hogy mi az a boldogság? Kérdezték a bölcsek kövét, bámulták a csillagos éjt. Számolták a rengeteg számot, ámde mindegy, mit ér? Végül egy volt véleményük: hogy az csak álomkép….. /Mindig mosolyogva nézz, a világot, hallgasd csak a szíved halk szavát. Mindig szeresd a te hű híves párod, akkor ez a boldogság…” János és Katinka szerelmi kettőse: „- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”
Adós vagyok még a Szép Juhászné című Huszka-daljáték rádiófelvételéről ma sugárzott alábbi két részlet megnevezésével: Katinka dala - Dal a boldogságról: Neményi Lili „Régi híres nagy tudósok kutattak sok ezer éven át. Arra vágytak, rátalálni, hogy mi az a boldogság? Kérdezték a bölcsek kövét, bámulták a csillagos éjt. Számolták a rengeteg számot, ámde mindegy, mit ér? Végül egy volt véleményük: hogy az csak álomkép….. /Mindig mosolyogva nézz, a világot, hallgasd csak a szíved halk szavát. Mindig szeresd a te hű híves párod, akkor ez a boldogság…” János és Katinka szerelmi kettőse: „- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”
865 smaragd 2015-02-02 21:22:31 [Válasz erre: 863 kugli 2015-02-02 18:45:36]
Kedves Kugli! Köszönöm, hogy bekapcsolódtál és szép szavakkal emlékeztél az egykori dívára. Gyermekként távolról ismertem őt, szüleim elmondták, hogy nagy színésznő a művésznő. Magánemberként is csodaszép asszony volt, ápolt, távolságtató, kedves. Ha az "y"-t fel nem vetettem volna , most talán nem került volna szóba művészete sem... Örülök, hogy néhány mondatban emlékeztünk rá is. (Hogy miért halogattam a mai telefonhívást olyan sokáig az "y" ügyében, az rejtély...)
Kedves Kugli! Köszönöm, hogy bekapcsolódtál és szép szavakkal emlékeztél az egykori dívára. Gyermekként távolról ismertem őt, szüleim elmondták, hogy nagy színésznő a művésznő. Magánemberként is csodaszép asszony volt, ápolt, távolságtató, kedves. Ha az "y"-t fel nem vetettem volna , most talán nem került volna szóba művészete sem... Örülök, hogy néhány mondatban emlékeztünk rá is. (Hogy miért halogattam a mai telefonhívást olyan sokáig az "y" ügyében, az rejtély...)
