2172 Búbánat 2017-07-08 08:44:07
Réti József születésnapján (Ploiești, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.) a kiváló operaénekesre emlékezve belinkelem azt az interjút, melyben a művész leánya, [url] http://tollal.hu/mu/reti-jozsef-operaenekesre-emlekezunk---beszelgetes-reti-agnessel; Réti Ágnes emlékezik vissza édesapjára. [/url] (2011 – Tollal.hu) A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, mai operettműsorában hamarosan felcsendül Réti József énekhangja (is): 09:29:47 Dal Réti József & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János – Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: A vándordiák (Garabonciás) „ Utam muzsikálva járom” 09:33:22 Dal Réti József - tenor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás – Offenbach: Szép Heléna - Páris ítélete 09:36:53 Dal Réti József & Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Offenbach: Szép Heléna - Álom-kettős 09:45:11 Dal Réti József & Melis György & Házy Erzsébet -- Offenbach: Szép Heléna - A III. felvonás fináléja A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban.
Réti József születésnapján (Ploiești, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.) a kiváló operaénekesre emlékezve belinkelem azt az interjút, melyben a művész leánya, [url] http://tollal.hu/mu/reti-jozsef-operaenekesre-emlekezunk---beszelgetes-reti-agnessel; Réti Ágnes emlékezik vissza édesapjára. [/url] (2011 – Tollal.hu) A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, mai operettműsorában hamarosan felcsendül Réti József énekhangja (is): 09:29:47 Dal Réti József & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János – Lehár Ferenc/Innocent Vincze Ernő: A vándordiák (Garabonciás) „ Utam muzsikálva járom” 09:33:22 Dal Réti József - tenor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás – Offenbach: Szép Heléna - Páris ítélete 09:36:53 Dal Réti József & Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Offenbach: Szép Heléna - Álom-kettős 09:45:11 Dal Réti József & Melis György & Házy Erzsébet -- Offenbach: Szép Heléna - A III. felvonás fináléja A délelőtti műsor ismétlése 18 órakor kezdődik a rádióban.
2171 Búbánat 2017-07-07 22:52:42
Kapcs.: 889., 305. és 299. sorszámok Kiegészítések Kálmán Imre Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás – részletek (kapcs.: 299. sorszám) Kálmán Imre: A hollandi menyecske – részletek /a dalszöveget magyarra fordította: Kulinyi Ernő/ (kapcs.: 889., 305. sorszámok) „Bemutatjuk új felvételeinket” 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 óra 1. Tatárjárás - km.: László Margit, Zentay Anna, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. - Nyitány - Riza dala, I. felv. (László Margit és énekkar) - Treszka dala: „Hajrá előre, a sík mezőre…” (Zentay Anna és az énekkar) - Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám, így kívánja ezt a huszár regula…” (Zentay Anna) 2. A hollandi menyecske - km.: Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád, Korondy György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. - Jelenet: „- Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara) - Hármas: „ …Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…./- Ez már tetszik nékem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét egy kis nőcske mily merész, hogy halkan, és egy nap, férfit kézbe kap.” (Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád) - Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…./- Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria)
Kapcs.: 889., 305. és 299. sorszámok Kiegészítések Kálmán Imre Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás – részletek (kapcs.: 299. sorszám) Kálmán Imre: A hollandi menyecske – részletek /a dalszöveget magyarra fordította: Kulinyi Ernő/ (kapcs.: 889., 305. sorszámok) „Bemutatjuk új felvételeinket” 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 óra 1. Tatárjárás - km.: László Margit, Zentay Anna, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. - Nyitány - Riza dala, I. felv. (László Margit és énekkar) - Treszka dala: „Hajrá előre, a sík mezőre…” (Zentay Anna és az énekkar) - Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám, így kívánja ezt a huszár regula…” (Zentay Anna) 2. A hollandi menyecske - km.: Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád, Korondy György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó. - Jelenet: „- Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara) - Hármas: „ …Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…./- Ez már tetszik nékem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét egy kis nőcske mily merész, hogy halkan, és egy nap, férfit kézbe kap.” (Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád) - Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…./- Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria)
2170 Búbánat 2017-07-06 12:55:50
Kapcs.: 143., 144. sorszámok Kiegészítések Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet – részletek (kapcs.: 143. sorszám) Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – részletek (kapcs.: 144. sorszám) „Bemutatjuk új felvételeinket” 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.32 – 20.12 1. Erzsébet - km. László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Ida belépője: „Madárdalos, zöld erdőben jártam…/Rózsám, viruló kis rózsám…” (László Margit) - Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv. „ Szüret előtt, már nincs elég időnk…/Délibábos Hortobágyon…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Ida és Axaméthy tábornok kettőse, II. felv.: „Van az úgy, kérem, néha-néha…” (László Margit, Melis György) 2. Mária főhadnagy - km. László Margit, Zentay Anna, Korondy György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Melis György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Tóbiás és Panni vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Antónia belépője: „Rózsám, viruló kis rózsám…” (László Margit) - Antónia és Draskóczy kettőse, I. felv.: „Némán várni egy boldog percet…” (László Margit, Korondy György) - Mária és Bálint kettőse, I. felv.: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz?...” (László Margit, Melis György) - Panni, Tóbiás és Biccentő vidám hármasa, II. felv.:”Tisztelt strázsamester, csodálkozom kegyeden…/Ladilom, a babámnak megírom…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László) - Bálint dala, II. felv.: Nagy árat kér a sors a boldogságért…” (Korondy György) - Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk.../ Jól figyelj a szóra, egy csak a fontos: a tralala lalalla…” (László Margit) - Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv.: „A bugaci határon…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Bálint és Mária kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” (László Margit, Korondy György)
Kapcs.: 143., 144. sorszámok Kiegészítések Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet – részletek (kapcs.: 143. sorszám) Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – részletek (kapcs.: 144. sorszám) „Bemutatjuk új felvételeinket” 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.32 – 20.12 1. Erzsébet - km. László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Ida belépője: „Madárdalos, zöld erdőben jártam…/Rózsám, viruló kis rózsám…” (László Margit) - Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv. „ Szüret előtt, már nincs elég időnk…/Délibábos Hortobágyon…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Ida és Axaméthy tábornok kettőse, II. felv.: „Van az úgy, kérem, néha-néha…” (László Margit, Melis György) 2. Mária főhadnagy - km. László Margit, Zentay Anna, Korondy György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Melis György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Tóbiás és Panni vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Antónia belépője: „Rózsám, viruló kis rózsám…” (László Margit) - Antónia és Draskóczy kettőse, I. felv.: „Némán várni egy boldog percet…” (László Margit, Korondy György) - Mária és Bálint kettőse, I. felv.: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz?...” (László Margit, Melis György) - Panni, Tóbiás és Biccentő vidám hármasa, II. felv.:”Tisztelt strázsamester, csodálkozom kegyeden…/Ladilom, a babámnak megírom…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László) - Bálint dala, II. felv.: Nagy árat kér a sors a boldogságért…” (Korondy György) - Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk.../ Jól figyelj a szóra, egy csak a fontos: a tralala lalalla…” (László Margit) - Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv.: „A bugaci határon…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) - Bálint és Mária kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” (László Margit, Korondy György)
2169 Búbánat 2017-07-06 11:49:37 [Válasz erre: 55 Búbánat 2008-03-17 23:38:57]
Kapcs. 55. sorszám Fényes Szabolcs: Egyveleg "Bemutatjuk új felvételünket" 1967. augusztus 20., Kossuth Rádió 12.10-12.40 Km.: Andor Éva, Petress Zsuzsa, Ágai Karola, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Sárosi Katalin, Zentay Anna, Réti József, Korondy György, Melis György, Rátonyi Róbert, Vámosi János Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát vezényli: Gyulai Gaál Ferenc
Kapcs. 55. sorszám Fényes Szabolcs: Egyveleg "Bemutatjuk új felvételünket" 1967. augusztus 20., Kossuth Rádió 12.10-12.40 Km.: Andor Éva, Petress Zsuzsa, Ágai Karola, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Sárosi Katalin, Zentay Anna, Réti József, Korondy György, Melis György, Rátonyi Róbert, Vámosi János Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát vezényli: Gyulai Gaál Ferenc
2168 Búbánat 2017-07-04 14:57:39
László Margit egy igen megható, fájdalmas szépségű románcot énekel A 66-os szám című Offenbach-operettben. „Hozzád fűzött minden régi szép emlék. Pajkos módra játszom véled még nemrég. Minden öröm, minden bánat hozzád fűz, és most mégis el kell válnunk, sorsunk előtt. Mandolinom, fáj a szívem érted. Könnyes szemmel mondok búcsút néked. Áldjon ég! Áldjon ég! Sír a lelkem, szemem könnyben ég. Áldjon ég! Nékem mintha égi volna, úgy tűnt fel. Édes kis pajtásom, miért is hagytál el? Mint […] rózsa szirma árnya fed. Drága jó kis mandolinom, álmodj szépeket. Mandolinom, fáj a szívem érted. Könnyes szemmel mondok búcsút néked. Áldjon ég! Áldjon ég! Sír a lelkem, szemem könnyben ég. Áldjon ég! Ezt a szomorú hangvételű, szép lírai dalt akkor énekli Suson, mikor Piccolo féktelen jókedvében messzire hajítja unokahúga mandolinját, ami összetör. Jacques Offenbachnak egy korai operettje volt „A 66-os szám” . Az inkább daljátéknak tekinthető kis egyfelvonásos első magyar nyelvű, teljes, rádiófelvételét 1964. december 27-én a Kossuth Rádió mutatta be. Azóta számtalanszor hallhattuk a rádió zenei műsoraiban a darab hangulatos dalait, jeleneteit. Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: Szécsi Ferenc. Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján: Francois, vándor házaló – Radnai György; Suzon – László Margit; Piccolo – Palcsó Sándor (Megjegyzem, 25 évvel később, 1989-ben új magyar nyelvű felvételt készített Offenbach művéből a rádió, Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekével, Pál Tamás vezényli a rádiózenekart.) Az operettnek erről a felvételéről még egy dalt hallhattunk: Francois, a házaló bordala (Radnai György mellett közreműködik László Margit és Palcsó Sándor) „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” Az operett másik, ugyancsak ismert száma az ún. Házalódal, amelyet Radnai és Melis után más baritonénekeseinkkel külön felvett a rádió, így Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor vagy Miller Lajos énekhangján. Most Miller Lajos felvételéről csendült fel az említett dal (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel.) „Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható! Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A Túl az Óperencián műsorának első részében Huszka Jenő Szép Juhászné című daljátékából hallhattunk néhány szép dalt Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert és Sárdy János, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara előadásában. A délelőtti adás, melynek vendége – egész héten át – Gór Nagy Mária színművész, Kemény Egon-Erdődy János Krisztina kisasszony c. műve nyitányának dallamaival (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényel) zárult. Ismétlés a szokott időben, 18 órától hallgatható meg, az adás a Dankó Rádió hullámhosszán érhető el.
László Margit egy igen megható, fájdalmas szépségű románcot énekel A 66-os szám című Offenbach-operettben. „Hozzád fűzött minden régi szép emlék. Pajkos módra játszom véled még nemrég. Minden öröm, minden bánat hozzád fűz, és most mégis el kell válnunk, sorsunk előtt. Mandolinom, fáj a szívem érted. Könnyes szemmel mondok búcsút néked. Áldjon ég! Áldjon ég! Sír a lelkem, szemem könnyben ég. Áldjon ég! Nékem mintha égi volna, úgy tűnt fel. Édes kis pajtásom, miért is hagytál el? Mint […] rózsa szirma árnya fed. Drága jó kis mandolinom, álmodj szépeket. Mandolinom, fáj a szívem érted. Könnyes szemmel mondok búcsút néked. Áldjon ég! Áldjon ég! Sír a lelkem, szemem könnyben ég. Áldjon ég! Ezt a szomorú hangvételű, szép lírai dalt akkor énekli Suson, mikor Piccolo féktelen jókedvében messzire hajítja unokahúga mandolinját, ami összetör. Jacques Offenbachnak egy korai operettje volt „A 66-os szám” . Az inkább daljátéknak tekinthető kis egyfelvonásos első magyar nyelvű, teljes, rádiófelvételét 1964. december 27-én a Kossuth Rádió mutatta be. Azóta számtalanszor hallhattuk a rádió zenei műsoraiban a darab hangulatos dalait, jeleneteit. Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: Szécsi Ferenc. Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján: Francois, vándor házaló – Radnai György; Suzon – László Margit; Piccolo – Palcsó Sándor (Megjegyzem, 25 évvel később, 1989-ben új magyar nyelvű felvételt készített Offenbach művéből a rádió, Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekével, Pál Tamás vezényli a rádiózenekart.) Az operettnek erről a felvételéről még egy dalt hallhattunk: Francois, a házaló bordala (Radnai György mellett közreműködik László Margit és Palcsó Sándor) „-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…” Az operett másik, ugyancsak ismert száma az ún. Házalódal, amelyet Radnai és Melis után más baritonénekeseinkkel külön felvett a rádió, így Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor vagy Miller Lajos énekhangján. Most Miller Lajos felvételéről csendült fel az említett dal (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel.) „Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható! Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….” A Túl az Óperencián műsorának első részében Huszka Jenő Szép Juhászné című daljátékából hallhattunk néhány szép dalt Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert és Sárdy János, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara előadásában. A délelőtti adás, melynek vendége – egész héten át – Gór Nagy Mária színművész, Kemény Egon-Erdődy János Krisztina kisasszony c. műve nyitányának dallamaival (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényel) zárult. Ismétlés a szokott időben, 18 órától hallgatható meg, az adás a Dankó Rádió hullámhosszán érhető el.
2167 Búbánat 2017-07-02 11:17:45
A Dankó Rádió délelőtti operett műsorában Nagy Ibolya híradásából értesülhettünk ifjabb Huszka Jenő elhunytáról, aki 87 éves korában távozott közülünk (1930. április 4. – 2017. június…). A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetőjének megemlékező szavaiból idézek: „… ifj. Huszka Jenő, a világhírű zeneszerző egyetlen fia volt, aki bár közgazdasági egyetemet végzett, de még diákévei alatt megalapította az Egyetemi Kórust. A Zeneakadémián zeneszerzés tanult Major Ervin keze alatt, karmesteri tanulmányait pedig Vaszy Viktor és Kórodi András irányításával végezte. Ezek után mégis a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Mint mondotta: »a zeneszerzés ugyanis egész embert kíván. S ha sokan el is várják tőlem, hogy apám nyomdokába lépjek, én ezt nem tudom megtenni. Munkám mellett az óriási hagyatékot is rendeznem kell. A befejezetlen műveket óvatos, hozzáértő kézzel kell befejeznem. Édesanyám, Arányi Mária megírta Huszka Jenő életének regényét. A könyv zenetudományi részét közösen állítottuk össze. Ma is jól emlékszem, mennyi ideig töprengett édesanyám a születő mű címén. Végül a Szellő szárnyán… című dal kezdő sorát választotta. Édesapám muzsikája valóban olyan, mint a szellő: hol simogat, hol pedig vad érzéseket kavar fel.« Ezek után jöjjenek [url] https://www.facebook.com/mtvadankoradio/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/1366296340084269/?type=3&theater; ifjabb Huszka Jenő emlékére [/url] édesapja legszebb dallamai. Nyugodjanak békében.” A Lili bárónő című operettből következett három részlet – Nagy Ibolya szopránja is felcsendül az egyik duettben… - Duett: „Szellő szárnyán…” (Geszthy Veronika & Boncsér Gergely) - Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’ (Fischl Mónika) - Duett: „Tündér királynő légy a párom…” ( Nagy Ibolya & Nyári Zoltán) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János (2014-es stúdiófelvételről) Délután hat órától ismét meghallgathatjuk ezt az adást a rádióban.
A Dankó Rádió délelőtti operett műsorában Nagy Ibolya híradásából értesülhettünk ifjabb Huszka Jenő elhunytáról, aki 87 éves korában távozott közülünk (1930. április 4. – 2017. június…). A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetőjének megemlékező szavaiból idézek: „… ifj. Huszka Jenő, a világhírű zeneszerző egyetlen fia volt, aki bár közgazdasági egyetemet végzett, de még diákévei alatt megalapította az Egyetemi Kórust. A Zeneakadémián zeneszerzés tanult Major Ervin keze alatt, karmesteri tanulmányait pedig Vaszy Viktor és Kórodi András irányításával végezte. Ezek után mégis a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Mint mondotta: »a zeneszerzés ugyanis egész embert kíván. S ha sokan el is várják tőlem, hogy apám nyomdokába lépjek, én ezt nem tudom megtenni. Munkám mellett az óriási hagyatékot is rendeznem kell. A befejezetlen műveket óvatos, hozzáértő kézzel kell befejeznem. Édesanyám, Arányi Mária megírta Huszka Jenő életének regényét. A könyv zenetudományi részét közösen állítottuk össze. Ma is jól emlékszem, mennyi ideig töprengett édesanyám a születő mű címén. Végül a Szellő szárnyán… című dal kezdő sorát választotta. Édesapám muzsikája valóban olyan, mint a szellő: hol simogat, hol pedig vad érzéseket kavar fel.« Ezek után jöjjenek [url] https://www.facebook.com/mtvadankoradio/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/1366296340084269/?type=3&theater; ifjabb Huszka Jenő emlékére [/url] édesapja legszebb dallamai. Nyugodjanak békében.” A Lili bárónő című operettből következett három részlet – Nagy Ibolya szopránja is felcsendül az egyik duettben… - Duett: „Szellő szárnyán…” (Geszthy Veronika & Boncsér Gergely) - Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’ (Fischl Mónika) - Duett: „Tündér királynő légy a párom…” ( Nagy Ibolya & Nyári Zoltán) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János (2014-es stúdiófelvételről) Délután hat órától ismét meghallgathatjuk ezt az adást a rádióban.
2166 Búbánat 2017-06-30 14:41:57
Ma is nagyon szép és jó operettmuzsikákat hallhattunk a Dankó Rádióban: Johann Strauss Egy éj Velencében c. művéből az elhangzott részletekben – három különböző stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok Házy Erzsébet (Anina belépője), Udvardy Tibor (Gondoladal), a Földényi-kórus ( Karnevál-jelenet), Ilosfalvy Róbert (Caramello belépője), Zentay Anna és Kishegyi Árpád (Ciboletta és Pappacoda kettőse) énekelt. Megjegyzem, a szerkesztő, Nagy Ibolya, megtehette volna akár azt is, hogy ezt a négy említett részletet az Egy éj Velencében ugyanazon rádiófelvételéről válogatja össze, hiszen 1966-ban készült el az a teljes stúdiófelvétel, melyen mind az öt nevezett énekművész rajta szerepel (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.) Ugyanakkor az a szempont is érthető és méltányolandó ha egy operettnek több rádiófelvétele van és azokról is hallunk részleteket: ismerjük meg azokat is a felcsendülő dalok által: ilyen volt az 1960-ban felvett Egy éj Velencében-keresztmetszet is (vezényelt Lehel György, km. Fábry Edit, Zentay Anna, Szabó Miklós, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád, és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus); látszik, hogy Zentay Anna és Kishegyi Árpád mind a két felvételen énekelte szólamát. Udvardy Tibor pedig önállóan is felvette a Gondoladalt (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Pogány László vezényelte). A másik operett, amiből részleteket hallhattunk a rádió Túl az Óperencián c. adásában: Lehár Ferenc: Frasquita. Ennek keresztmetszet-rádiófelvételéről sem először csendültek fel a ma műsorba került dalok, de jó újra és újra meghallgatni ezeket, pláne ha olyan kiváló énekesek előadásában szólalnak meg, mint Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Külkey László. Úgyhogy érdemes volt ma délelőtt is a rádiókészülék mellé telepednem és átadni magam a nagyszerű énekesek tolmácsolta gyönyörű operettmelódiák élvezetének. A 18 órakor kezdődő operett műsorra - amely a délelőtti adás ismétlése lesz - itt hívom fel a figyelmet.
Ma is nagyon szép és jó operettmuzsikákat hallhattunk a Dankó Rádióban: Johann Strauss Egy éj Velencében c. művéből az elhangzott részletekben – három különböző stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok Házy Erzsébet (Anina belépője), Udvardy Tibor (Gondoladal), a Földényi-kórus ( Karnevál-jelenet), Ilosfalvy Róbert (Caramello belépője), Zentay Anna és Kishegyi Árpád (Ciboletta és Pappacoda kettőse) énekelt. Megjegyzem, a szerkesztő, Nagy Ibolya, megtehette volna akár azt is, hogy ezt a négy említett részletet az Egy éj Velencében ugyanazon rádiófelvételéről válogatja össze, hiszen 1966-ban készült el az a teljes stúdiófelvétel, melyen mind az öt nevezett énekművész rajta szerepel (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.) Ugyanakkor az a szempont is érthető és méltányolandó ha egy operettnek több rádiófelvétele van és azokról is hallunk részleteket: ismerjük meg azokat is a felcsendülő dalok által: ilyen volt az 1960-ban felvett Egy éj Velencében-keresztmetszet is (vezényelt Lehel György, km. Fábry Edit, Zentay Anna, Szabó Miklós, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád, és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus); látszik, hogy Zentay Anna és Kishegyi Árpád mind a két felvételen énekelte szólamát. Udvardy Tibor pedig önállóan is felvette a Gondoladalt (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Pogány László vezényelte). A másik operett, amiből részleteket hallhattunk a rádió Túl az Óperencián c. adásában: Lehár Ferenc: Frasquita. Ennek keresztmetszet-rádiófelvételéről sem először csendültek fel a ma műsorba került dalok, de jó újra és újra meghallgatni ezeket, pláne ha olyan kiváló énekesek előadásában szólalnak meg, mint Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Külkey László. Úgyhogy érdemes volt ma délelőtt is a rádiókészülék mellé telepednem és átadni magam a nagyszerű énekesek tolmácsolta gyönyörű operettmelódiák élvezetének. A 18 órakor kezdődő operett műsorra - amely a délelőtti adás ismétlése lesz - itt hívom fel a figyelmet.
2165 Búbánat 2017-06-29 10:22:24
Ma lenne 93 éves Zentay Anna, Budapesti Operettszínház szopránja, aki tavaly távozott el közölünk. Rá emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. adása két operettfelvétele egy-egy részletével: - Fényes Szabolcs – Szilágyi László: Vén diófa – „Fehér akácok, veletek üzenem, simogassátok a szegény szívemet…” - Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Tatárjárás – Dal a kis Juliskáról „Adj egy édes csókot drága kis babám…” A rádióműsorban egy telefoninterjú-bejátszást hallottunk a ma 70 éves Ötvös Csilla operaénekesnővel; e kerek ünnepe alkalmával a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya hívta fel a Művésznőt. Ötvös Csilla operettfelvételei közül először A denevér II. felvonásából hallottuk Adél dalát.) Ezt az énekszámot három részlet követte Jacques Offenbach Párizsi élet c. operettjének rádiófelvételéről (lásd 329. sorszámnál is). - Kettős. No. 15. „Vágy a szívünknek.../...szellő leng az égen…ne félj...” (Ötvös Csilla, Bordás György) - Hetes, No.14. „Aki rangos, sose hangos” (Ötvös Csilla, Mohácsi Judit, Németh Mária, Sütő Mária, Kovács Péter, Miller Lajos, Rozsos István) - A III. felvonás fináléja No.18. „…Igyuk hát most a pezsgővel a bort…” (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Kovács Péter, Miller Lajos, Fülöp Attila, Rozsos István, az MRT énekkara) /A teljes rádiófelvételen Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Mohácsi Judit, Németh Mária, Sütő Mária, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Rozsos István, Palcsó Sándor énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József, Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál/ A délelőtti operettadás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” vendége Harsányi Gábor színművész , aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa a rádióstúdióban.
Ma lenne 93 éves Zentay Anna, Budapesti Operettszínház szopránja, aki tavaly távozott el közölünk. Rá emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. adása két operettfelvétele egy-egy részletével: - Fényes Szabolcs – Szilágyi László: Vén diófa – „Fehér akácok, veletek üzenem, simogassátok a szegény szívemet…” - Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Tatárjárás – Dal a kis Juliskáról „Adj egy édes csókot drága kis babám…” A rádióműsorban egy telefoninterjú-bejátszást hallottunk a ma 70 éves Ötvös Csilla operaénekesnővel; e kerek ünnepe alkalmával a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya hívta fel a Művésznőt. Ötvös Csilla operettfelvételei közül először A denevér II. felvonásából hallottuk Adél dalát.) Ezt az énekszámot három részlet követte Jacques Offenbach Párizsi élet c. operettjének rádiófelvételéről (lásd 329. sorszámnál is). - Kettős. No. 15. „Vágy a szívünknek.../...szellő leng az égen…ne félj...” (Ötvös Csilla, Bordás György) - Hetes, No.14. „Aki rangos, sose hangos” (Ötvös Csilla, Mohácsi Judit, Németh Mária, Sütő Mária, Kovács Péter, Miller Lajos, Rozsos István) - A III. felvonás fináléja No.18. „…Igyuk hát most a pezsgővel a bort…” (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Kovács Péter, Miller Lajos, Fülöp Attila, Rozsos István, az MRT énekkara) /A teljes rádiófelvételen Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Mohácsi Judit, Németh Mária, Sütő Mária, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Rozsos István, Palcsó Sándor énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00. Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József, Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál/ A délelőtti operettadás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” vendége Harsányi Gábor színművész , aki egész héten át Nagy Ibolya beszélgetőtársa a rádióstúdióban.
2164 Búbánat 2017-06-28 23:24:19 [Válasz erre: 518 Búbánat 2011-12-28 20:43:21]
Kapcs. 518., 31. sorszámok Pontosítás és kiegészítés Farkas Ferenc – Innocent Vincze Ernő: Vidróczki Zenés ballada a Mátra betyárjáról két részben. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth adó Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara, Magyari Imre zenekara. Vezényel: Lehel György. Szereposztás: Vidróczki Márton - Ladányi Ferenc (Énekhangja: Radnai György) Kis Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsup - Maleczky Oszkár Teca - Zentai Anna Sisa Pisti - Pagonyi János (Énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán: Betyárok - Tekeres Sándor, Almási József, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica Sárai Tibor kritikájában többek között ezt írta róla: „Farkas Ferenc kulturált ízlése, kitűnő színpadi rutinja a különböző műfaji elemek (opera, operett, melodráma, stb.) keveredéséből végül is egészében egységes művet volt képes teremteni. A Vidróczki zenéjének vannak olyan drámai megoldásai, melyek Farkas eddigi színpadi művészetének legérettebb kifejezői.” Új kompozíciójáról a zeneszerző így beszélt: „A történet a 19. század második felében játszódik és Vidróczkiról, a Mátra híres, népballadában is megörökített betyárjáról szól. Innocent Vincze Ernő szövegkönyve igen érdekes feladat elé állított. Nemcsak népi figurát kellett – népzenei hagyományok alapján, népi környezetben ábrázolni, hanem a korabeli úri világot, a cigányos mulatásokat, a zongorázó kisasszonyokat is. A darab zenei felvételeinek munkája közben valami eddig nem tapasztalt segítséget, mondhatnám együttérzést éreztem a mű iránt a Rádió és az előadásban résztvevő minden szereplő részéről.”
Kapcs. 518., 31. sorszámok Pontosítás és kiegészítés Farkas Ferenc – Innocent Vincze Ernő: Vidróczki Zenés ballada a Mátra betyárjáról két részben. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth adó Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara, Magyari Imre zenekara. Vezényel: Lehel György. Szereposztás: Vidróczki Márton - Ladányi Ferenc (Énekhangja: Radnai György) Kis Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsup - Maleczky Oszkár Teca - Zentai Anna Sisa Pisti - Pagonyi János (Énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán: Betyárok - Tekeres Sándor, Almási József, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica Sárai Tibor kritikájában többek között ezt írta róla: „Farkas Ferenc kulturált ízlése, kitűnő színpadi rutinja a különböző műfaji elemek (opera, operett, melodráma, stb.) keveredéséből végül is egészében egységes művet volt képes teremteni. A Vidróczki zenéjének vannak olyan drámai megoldásai, melyek Farkas eddigi színpadi művészetének legérettebb kifejezői.” Új kompozíciójáról a zeneszerző így beszélt: „A történet a 19. század második felében játszódik és Vidróczkiról, a Mátra híres, népballadában is megörökített betyárjáról szól. Innocent Vincze Ernő szövegkönyve igen érdekes feladat elé állított. Nemcsak népi figurát kellett – népzenei hagyományok alapján, népi környezetben ábrázolni, hanem a korabeli úri világot, a cigányos mulatásokat, a zongorázó kisasszonyokat is. A darab zenei felvételeinek munkája közben valami eddig nem tapasztalt segítséget, mondhatnám együttérzést éreztem a mű iránt a Rádió és az előadásban résztvevő minden szereplő részéről.”
2163 Búbánat 2017-06-27 23:06:54
Pontosítások, kiegészítések: „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel operettrészleteket Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13.47 Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás Melis György felvételei: - Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…” (lásd a topicban a 447. sorszámnál) - Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…” (lásd a topicban a 1139. sorszámnál) - Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél” (lásd a topicban a 373. sorszámnál) Házy Erzsébet elhangzott új operett felvételeit (Zeller: A madarász-Rajna keringő; Lehár: A cárevics- Sonja dala; Lehár: Giuditta- „Oly forró ajkamról a csók") már korábban említést tettem a topicjában (lásd ott az 1422. sorszámnál).
Pontosítások, kiegészítések: „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel operettrészleteket Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13.47 Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás Melis György felvételei: - Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…” (lásd a topicban a 447. sorszámnál) - Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…” (lásd a topicban a 1139. sorszámnál) - Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél” (lásd a topicban a 373. sorszámnál) Házy Erzsébet elhangzott új operett felvételeit (Zeller: A madarász-Rajna keringő; Lehár: A cárevics- Sonja dala; Lehár: Giuditta- „Oly forró ajkamról a csók") már korábban említést tettem a topicjában (lásd ott az 1422. sorszámnál).
2162 Búbánat 2017-06-27 22:30:22
„Szirmai Albert emlékére…” 1967. április 16., Petőfi Rádió, 17.20 – 18.00 Bitó Pál szerkesztő és Czigány György műsorvezető emlékszik az elhunyt neves magyar komponistára (Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.). A rádióműsorban Szirmai Albert operettjeiből részletek hangzanak el. A rádiófelvételekről bejátszott énekszámok előadói: Gyurkovics Mária, Medgyaszay Vilma, Neményi Lili, Osváth Júlia, Rafael Márta, Zentay Anna, Bende Zsolt, Fekete Pál, Melis György és Szabó Miklós. Közreműködik: Gombos Katalin.
„Szirmai Albert emlékére…” 1967. április 16., Petőfi Rádió, 17.20 – 18.00 Bitó Pál szerkesztő és Czigány György műsorvezető emlékszik az elhunyt neves magyar komponistára (Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.). A rádióműsorban Szirmai Albert operettjeiből részletek hangzanak el. A rádiófelvételekről bejátszott énekszámok előadói: Gyurkovics Mária, Medgyaszay Vilma, Neményi Lili, Osváth Júlia, Rafael Márta, Zentay Anna, Bende Zsolt, Fekete Pál, Melis György és Szabó Miklós. Közreműködik: Gombos Katalin.
2161 Búbánat 2017-06-27 22:23:59 [Válasz erre: 271 Búbánat 2008-04-30 08:27:13]
Kapcs.: 271. sorszám Kiegészítés Gheraze Dendrino (1901-1973) – román zeneszerző darabja a Szálljon a dal c. operett. Rádiófelvétel ideje: az 1950-es évek vége Fordította: Pintér Lajos és Diez Imre. Verseit Gréda József írta Km.: Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János,valamint az Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vincze Ottó Részletek: - Bécsi dal (Baksay Árpád) - Vidám kettős (Miklós Kata, Kishegyi Árpád) - Szerelmi kettős (Farkas Ilonka, Baksay Árpád) - Dal: „Jöjj, várlak téged” (Farkas Ilonka) - Együttes (Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János valamint énekkar)
Kapcs.: 271. sorszám Kiegészítés Gheraze Dendrino (1901-1973) – román zeneszerző darabja a Szálljon a dal c. operett. Rádiófelvétel ideje: az 1950-es évek vége Fordította: Pintér Lajos és Diez Imre. Verseit Gréda József írta Km.: Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János,valamint az Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vincze Ottó Részletek: - Bécsi dal (Baksay Árpád) - Vidám kettős (Miklós Kata, Kishegyi Árpád) - Szerelmi kettős (Farkas Ilonka, Baksay Árpád) - Dal: „Jöjj, várlak téged” (Farkas Ilonka) - Együttes (Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János valamint énekkar)
2160 Búbánat 2017-06-27 08:42:32
Ma 29 éve, hogy Bende Zsolt itt hagyott bennünket, és tegnap lett volna 92 éves Németh Marika, aki már 21 éve nincsen köztünk. Rájuk emlékezve, közös felvételeikről szólnak a dalok a Dankó Rádió ma délelőtt 9 órakor kezdődő és az ismétlésben 18 órától hallható Túl az Óperencián című adása első részében: Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbch: Rose Marie – Indián szerelmi dal - „Tavasz éjszakán…” (Németh Marika és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) A dalszöveg fordítója: Szabó Miklós oparaénekes. Lehár Ferenc – Bodanzky – Willner – Gábor Andor – Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva (kevesen tudják, hogy az eredeti német cím: Das Fabrikmädel) A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 Km. a Magyar Rádió És Televízió Énekkara és szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Három vidám duettet hallunk Németh Marika és Bende Zsolt énekhangján - nem először ebben a műsor-sorozatban - erről a pompás rádiófelvételről: - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, No.4. „Csak nyugalom! Itt semmi baj se lesz…/Pipsi, kicsi drága, Pipsi…” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, II. felv., No. 7. „No, szép kis filozófia…./Úgyis egy a fő a férfinépnek…” (Németh Marika, Bende Zsolt, énekkar) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. No. 12. „Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, ….volt de nincs.” (Németh Marika, Bende Zsolt) Az operettműsor második felében Huszka-melódiák csendülnek fel, mégpedig a Bob hercegből. A 2012-ben elkészült rádiófelvételen Huszka szinte minden ismert dalművéből felhangzik számos részlet, neves opera- és operetténekesek tolmácsolásában. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli: - Szerenád ( Fischl Mónika, Boncsér Gergely) - Dal: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamari) - A holló legendája (Clementis Tamás) - Bob belépője (Balczó Péter) A Dankó Rádió e heti vendége [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/06/26/tul-az-operencian-harsanyi-gabor-26-het/; Harsányi Gábor színművész, [/url] kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában.
Ma 29 éve, hogy Bende Zsolt itt hagyott bennünket, és tegnap lett volna 92 éves Németh Marika, aki már 21 éve nincsen köztünk. Rájuk emlékezve, közös felvételeikről szólnak a dalok a Dankó Rádió ma délelőtt 9 órakor kezdődő és az ismétlésben 18 órától hallható Túl az Óperencián című adása első részében: Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbch: Rose Marie – Indián szerelmi dal - „Tavasz éjszakán…” (Németh Marika és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) A dalszöveg fordítója: Szabó Miklós oparaénekes. Lehár Ferenc – Bodanzky – Willner – Gábor Andor – Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva (kevesen tudják, hogy az eredeti német cím: Das Fabrikmädel) A rádiófelvétel bemutatója 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30 Km. a Magyar Rádió És Televízió Énekkara és szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Három vidám duettet hallunk Németh Marika és Bende Zsolt énekhangján - nem először ebben a műsor-sorozatban - erről a pompás rádiófelvételről: - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, No.4. „Csak nyugalom! Itt semmi baj se lesz…/Pipsi, kicsi drága, Pipsi…” (Németh Marika, Bende Zsolt) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, II. felv., No. 7. „No, szép kis filozófia…./Úgyis egy a fő a férfinépnek…” (Németh Marika, Bende Zsolt, énekkar) - Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. No. 12. „Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, ….volt de nincs.” (Németh Marika, Bende Zsolt) Az operettműsor második felében Huszka-melódiák csendülnek fel, mégpedig a Bob hercegből. A 2012-ben elkészült rádiófelvételen Huszka szinte minden ismert dalművéből felhangzik számos részlet, neves opera- és operetténekesek tolmácsolásában. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli: - Szerenád ( Fischl Mónika, Boncsér Gergely) - Dal: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamari) - A holló legendája (Clementis Tamás) - Bob belépője (Balczó Péter) A Dankó Rádió e heti vendége [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/06/26/tul-az-operencian-harsanyi-gabor-26-het/; Harsányi Gábor színművész, [/url] kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában.
2159 Búbánat 2017-06-26 23:24:02 [Válasz erre: 215 Búbánat 2008-04-25 01:32:59]
Kapcs.:215. sorszám Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics Kiegészítés Az operett magyar nyelvű részleteit több rádiós stúdiófelvételről is ismerhetjük. Az 1960-as évek közepén készült felvételen Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekel, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás Az ötvenes évek végén készült rádiófelvételen: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil. Megemlítek mindkét felvételről egy – egy vidám kettőst, melyekben egyaránt Zentay Anna énekel más buffó tenorral: - Mása és Iván kettőse: „Nézd a szemem…/Jaj de jó…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) - Mása és Iván kettőse: „Rózsabimbó nyíl a rózsafán…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert) De a rádióban mások is énekeltek fel részleteket A cárevicsből: Például: - Tokody Ilona és Kovács József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás; - Morvay Pálma és Soskó András - km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula; - Simándy József – km. Magyar Állami Hangversenyzenekar
Kapcs.:215. sorszám Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics Kiegészítés Az operett magyar nyelvű részleteit több rádiós stúdiófelvételről is ismerhetjük. Az 1960-as évek közepén készült felvételen Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekel, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás Az ötvenes évek végén készült rádiófelvételen: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil. Megemlítek mindkét felvételről egy – egy vidám kettőst, melyekben egyaránt Zentay Anna énekel más buffó tenorral: - Mása és Iván kettőse: „Nézd a szemem…/Jaj de jó…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) - Mása és Iván kettőse: „Rózsabimbó nyíl a rózsafán…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert) De a rádióban mások is énekeltek fel részleteket A cárevicsből: Például: - Tokody Ilona és Kovács József – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás; - Morvay Pálma és Soskó András - km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula; - Simándy József – km. Magyar Állami Hangversenyzenekar
2158 Búbánat 2017-06-26 09:06:38 [Válasz erre: 2156 Búbánat 2017-06-25 20:13:24]
Elírtam: nem Basilides Mária, hanem Báthy Anna megrendítő tolmácsolásában szólalt meg az Otelló magyar rádiófelvételéről az "Üdvözlégy Mária..." , a rádiózenekart Lehel György vezényelte.
Elírtam: nem Basilides Mária, hanem Báthy Anna megrendítő tolmácsolásában szólalt meg az Otelló magyar rádiófelvételéről az "Üdvözlégy Mária..." , a rádiózenekart Lehel György vezényelte.
2157 smaragd 2017-06-26 05:52:01 [Válasz erre: 2156 Búbánat 2017-06-25 20:13:24]
Ruitner Sándor felelevenítette azt az emlékét is, amely "Báthy Anna utolsó felvétele volt,...velünk együtt mindenki sírt...ez egy olyan momemtum volt, amikor valaki n e m énekel egy áriát, hanem valóban imádkozik." Ritka kincs ez a felvétel... (Azaz nem Basilides Mária énekelte az Ave Maria-t)
Ruitner Sándor felelevenítette azt az emlékét is, amely "Báthy Anna utolsó felvétele volt,...velünk együtt mindenki sírt...ez egy olyan momemtum volt, amikor valaki n e m énekel egy áriát, hanem valóban imádkozik." Ritka kincs ez a felvétel... (Azaz nem Basilides Mária énekelte az Ave Maria-t)
2156 Búbánat 2017-06-25 20:13:24 [Válasz erre: 2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08]
Operettről nincs (nem volt) szó Ruitner Sándor élete utolsó nagy, rádiós-interjújának elhangzott részleteiben. Ruitner Sándor – saját szavai szerint - több évtizedes rádiós-televíziós működése alatt (pl. a Rádió Dalszínháza; a TV Zenés Színháza) mintegy 150 darabnak volt a dramaturgja-zenei rendezője. Ebben az interjúsban a rádiós kezdetekre emlékezett, az első rádiós operafelvételekre, melyek készítésében része volt és melyekhez egy-egy hazai és külföldi legendás karmester-egyéniséget sikerült megnyerniük, akikkel a Rádió 6-os stúdiójában együtt dolgozhatott a zenei felvételek készítése során: Carlo Zecchit, Somogyi Lászlót, Ferencsik Jánost, Vaszy Viktort, Lehel Györgyöt, Lamberto Gardellit nevesítette meg egy-egy zenemű stúdiófelvétele kapcsán. A kezdetekkor még ott állt mellette Nádasdy Kálmán, akit szintén szeretettel emlegetett. Említette a Somogyi László karmesterrel felvett 1954-es Carmen-felvételt, mikor először szerepelt együtt a Magyar Rádió két nagy együttese, a rádiózenekar és a rádióénekkar. A Ruitner Sándorral készített interjúban elhangzottak zenei illusztrálásaként részleteket hallottunk a szóba került zeneművekből - a Magyar Rádió saját készítésű felvételeiről: Carlo Zecchi vezényletében részlet hangzott el Virgilio Mortari vonósokra írt, egy 1938-as keltezésű alkotásából; Bizet: Carmen - veszekedő-kórus jelenete (Somogyi László); Kodály: Székelyfonó-részlet (Ferencsik János); Verdi: Aida-előjáték (Vaszy Viktor); Otello -Ave Maria (Basilides Mária – karmester: Lehel György); Rossini: A sevillai borbély-Figaro belépője (Melis György – karmester: Lamberto Gardelli). Szép műsor volt ez a sugárzott, utolsó Ruitner Sándor-rádiós interjú, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló rádiós szakember emlékének szentelt a Bartók Rádió „Lemezelő - nem csak gyűjtőknek” szerkesztősége. (adásidő: a 16 órakor kezdődött műsor utolsó részeként, 18.20-tól 19.00-ig, kb. 40 perc) Az ismertetett adás a Rádió hangtárából visszakereshető-visszahallgatható. Olvasom: A http://hangtar.radio.hu hamarosan megszűnik. Ezt követően a Kossuth, Bartók, Dankó, és Petőfi rádió műsorait a MédiaKlikken hallgathatja élőben és felvételről. Az új lehetőség már most rendelkezésére áll. Ha szeretné kipróbálni, kérjük, kattintson az alábbi linkre: http://www.mediaklikk.hu/musorujsag/#programGuideRadio
Operettről nincs (nem volt) szó Ruitner Sándor élete utolsó nagy, rádiós-interjújának elhangzott részleteiben. Ruitner Sándor – saját szavai szerint - több évtizedes rádiós-televíziós működése alatt (pl. a Rádió Dalszínháza; a TV Zenés Színháza) mintegy 150 darabnak volt a dramaturgja-zenei rendezője. Ebben az interjúsban a rádiós kezdetekre emlékezett, az első rádiós operafelvételekre, melyek készítésében része volt és melyekhez egy-egy hazai és külföldi legendás karmester-egyéniséget sikerült megnyerniük, akikkel a Rádió 6-os stúdiójában együtt dolgozhatott a zenei felvételek készítése során: Carlo Zecchit, Somogyi Lászlót, Ferencsik Jánost, Vaszy Viktort, Lehel Györgyöt, Lamberto Gardellit nevesítette meg egy-egy zenemű stúdiófelvétele kapcsán. A kezdetekkor még ott állt mellette Nádasdy Kálmán, akit szintén szeretettel emlegetett. Említette a Somogyi László karmesterrel felvett 1954-es Carmen-felvételt, mikor először szerepelt együtt a Magyar Rádió két nagy együttese, a rádiózenekar és a rádióénekkar. A Ruitner Sándorral készített interjúban elhangzottak zenei illusztrálásaként részleteket hallottunk a szóba került zeneművekből - a Magyar Rádió saját készítésű felvételeiről: Carlo Zecchi vezényletében részlet hangzott el Virgilio Mortari vonósokra írt, egy 1938-as keltezésű alkotásából; Bizet: Carmen - veszekedő-kórus jelenete (Somogyi László); Kodály: Székelyfonó-részlet (Ferencsik János); Verdi: Aida-előjáték (Vaszy Viktor); Otello -Ave Maria (Basilides Mária – karmester: Lehel György); Rossini: A sevillai borbély-Figaro belépője (Melis György – karmester: Lamberto Gardelli). Szép műsor volt ez a sugárzott, utolsó Ruitner Sándor-rádiós interjú, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló rádiós szakember emlékének szentelt a Bartók Rádió „Lemezelő - nem csak gyűjtőknek” szerkesztősége. (adásidő: a 16 órakor kezdődött műsor utolsó részeként, 18.20-tól 19.00-ig, kb. 40 perc) Az ismertetett adás a Rádió hangtárából visszakereshető-visszahallgatható. Olvasom: A http://hangtar.radio.hu hamarosan megszűnik. Ezt követően a Kossuth, Bartók, Dankó, és Petőfi rádió műsorait a MédiaKlikken hallgathatja élőben és felvételről. Az új lehetőség már most rendelkezésére áll. Ha szeretné kipróbálni, kérjük, kattintson az alábbi linkre: http://www.mediaklikk.hu/musorujsag/#programGuideRadio
2155 smaragd 2017-06-25 18:25:51 [Válasz erre: 2154 Búbánat 2017-06-25 17:37:47]
Szerencse,mert már megy...
Szerencse,mert már megy...
2154 Búbánat 2017-06-25 17:37:47 [Válasz erre: 2153 smaragd 2017-06-25 16:05:35]
Egyébként a rádió hangtárából visszahallgatható az adás.
Egyébként a rádió hangtárából visszahallgatható az adás.
2153 smaragd 2017-06-25 16:05:35 [Válasz erre: 2152 Búbánat 2017-06-25 08:58:24]
Most hangzott el, az utolsó fél órában, tehát 18.30-kor kezdődik a megemlékezés Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendezőről.
Most hangzott el, az utolsó fél órában, tehát 18.30-kor kezdődik a megemlékezés Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendezőről.
2152 Búbánat 2017-06-25 08:58:24 [Válasz erre: 2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08]
Várhatóan, 18 órától emlékezik Ruitner Sándorra a rádióműsor. Műsorvezető: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Várhatóan, 18 órától emlékezik Ruitner Sándorra a rádióműsor. Műsorvezető: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08 [Válasz erre: 2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53]
Műsorelőzetes! Bartók Rádió, holnapi műsor: 2017. június 25. vasárnap 16.00 - 19.00 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek III. Ruitner Sándorra emlékezünk Az emlékműsor tehát az adás befejező részében hangzik majd el.
Műsorelőzetes! Bartók Rádió, holnapi műsor: 2017. június 25. vasárnap 16.00 - 19.00 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek III. Ruitner Sándorra emlékezünk Az emlékműsor tehát az adás befejező részében hangzik majd el.
2150 Búbánat 2017-06-23 10:16:42
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsorban Lehár Luxemburg grófjából hallottunk részleteket: Km. a Főv. Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Breitner Tamás (Farsangi-kar); Tiboldi Mária /Fleury belépője); Zentai Anna- Rátonyi Róbert kettősei ("Gimbelem-gombolom", "Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk"); Feleki Kamill (Basil belépője: "Szívem szeret,valóság ez, nem álom..." Ismétlés 18 órától a rádióban: "Túl az Óperencián"
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsorban Lehár Luxemburg grófjából hallottunk részleteket: Km. a Főv. Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Breitner Tamás (Farsangi-kar); Tiboldi Mária /Fleury belépője); Zentai Anna- Rátonyi Róbert kettősei ("Gimbelem-gombolom", "Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk"); Feleki Kamill (Basil belépője: "Szívem szeret,valóság ez, nem álom..." Ismétlés 18 órától a rádióban: "Túl az Óperencián"
2149 Búbánat 2017-06-22 21:14:03 [Válasz erre: 2147 Búbánat 2017-06-22 12:09:14]
Kapcs.: 2147. sorszám Film Színház Muzsika, 1966. november 4. (44. szám) [u] Rádiókritika [/u] Írta: Barta András Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal „Ezen a szombat estén kárpótlást kapunk az elmúlt hónapok néhány gyengébben sikerült produkciójáért. A Rádió Dalszínházának bemutatója több mint kitűnő szórakozás: jelentős zenei esemény, amelyet azonban minden más vonatkozásban is (szövegkönyv, rendezés, színészi és énekesi teljesítmény) a legnagyobb elismerés illet meg. A librettót Lope de Vega meséje nyomán Ambrózy Ágoston írta. Mulatságos, fordulatos története nem nagyigényű, de nemes egyszerűségében kitűnően szolgálja egy örökké aktuális téma felelevenítését: a tiszta szerelem némi huncutkodás és fondorkodás árán győzedelmeskedik az ármány felett és mindenki elnyeri az őt megillető boldogságot. A szövegkönyv szellemes, árnyalatos és különösképp az egyes karakterek érzékletes rajzában, valamint a mulatságos szituációk kiaknázásában jeleskedik. Vincze Ottó muzsikája már az első, nyitányszerű indulóban magával ragad és az utolsó taktusig fogva tart bennünket. Bámulatosan invenciózus, dallamos és minden ízében a dalmű legnemesebb, klasszikus hagyományaira emlékeztet. Érzelemvilága gazdag, de sohasem szentimentális, humora bőven áradó, de sohasem ízléstelen és úgy teremti meg a spanyol környezet jellegzetes zenei koloritját, hogy sohasem szimatolunk utánérzést. Egy-egy parodisztikus bravúrja (például a már említett induló Verdi-karikatúrája, vagy egy másnak felelő zeneszámai) az ínyencek számára is ízletes csemege. Szerkezeti felépítésében példamutató, szervesen illeszkedik a prózai anyagba: továbbviszi vagy gazdagon illusztrálja a cselekményt. Az előadás minden tekintetben méltó a kitűnő daljátékhoz, amely ugyan zenés komédiában jelöli meg műfaját, de ugyanilyen joggal nevezhetné magát modern vígoperának is. A magas színvonalú tolmácsolás dr. Cserés Miklós és Ruitner Sándor szakavatott rendezői munkáját dicséri. Kitűnően választották meg mind a prózai, mind pedig az énekes szereplőket, akik érezhetően nagy kedvvel és művészetük javával szolgálták a produkciót. A prózai szereplők közül Básti Lajos zsémbes, de csupaszív kapitányát, Mécs Károly és Váradi Hédi elragadóan kedves, romantikus szerelmespárját, Olty Magda kacérkedvű, víg özvegyét, valamint Somogyváry Rudolf és Tábori Nóra színesen komédiázó kettősét éppoly elismerés illeti, mint Balázs Samut és Bodrogi Gyulát, aki egy-egy kitűnő karakter-alakítással színesítették az előadást. Az énekes szerepekben az Operaház tagjai ( Bódy József, Palcsó Sándor, Palócz László, Szirmay Márta, László Margit, Barlay Zsuzsa, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és Koltay Valéria ) nemcsak színvonalas zenei tolmácsolást nyújtottak, hanem egyszersmind kitűnő jellemrajzot is adtak az általuk életre keltett figurákról. A Magyar Rádiós és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus a szerző vezényletével úgy látta el kísérő feladatát, hogy a fentiekben leírt valamennyi dicsérő jelző őket is megilleti.”
Kapcs.: 2147. sorszám Film Színház Muzsika, 1966. november 4. (44. szám) [u] Rádiókritika [/u] Írta: Barta András Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal „Ezen a szombat estén kárpótlást kapunk az elmúlt hónapok néhány gyengébben sikerült produkciójáért. A Rádió Dalszínházának bemutatója több mint kitűnő szórakozás: jelentős zenei esemény, amelyet azonban minden más vonatkozásban is (szövegkönyv, rendezés, színészi és énekesi teljesítmény) a legnagyobb elismerés illet meg. A librettót Lope de Vega meséje nyomán Ambrózy Ágoston írta. Mulatságos, fordulatos története nem nagyigényű, de nemes egyszerűségében kitűnően szolgálja egy örökké aktuális téma felelevenítését: a tiszta szerelem némi huncutkodás és fondorkodás árán győzedelmeskedik az ármány felett és mindenki elnyeri az őt megillető boldogságot. A szövegkönyv szellemes, árnyalatos és különösképp az egyes karakterek érzékletes rajzában, valamint a mulatságos szituációk kiaknázásában jeleskedik. Vincze Ottó muzsikája már az első, nyitányszerű indulóban magával ragad és az utolsó taktusig fogva tart bennünket. Bámulatosan invenciózus, dallamos és minden ízében a dalmű legnemesebb, klasszikus hagyományaira emlékeztet. Érzelemvilága gazdag, de sohasem szentimentális, humora bőven áradó, de sohasem ízléstelen és úgy teremti meg a spanyol környezet jellegzetes zenei koloritját, hogy sohasem szimatolunk utánérzést. Egy-egy parodisztikus bravúrja (például a már említett induló Verdi-karikatúrája, vagy egy másnak felelő zeneszámai) az ínyencek számára is ízletes csemege. Szerkezeti felépítésében példamutató, szervesen illeszkedik a prózai anyagba: továbbviszi vagy gazdagon illusztrálja a cselekményt. Az előadás minden tekintetben méltó a kitűnő daljátékhoz, amely ugyan zenés komédiában jelöli meg műfaját, de ugyanilyen joggal nevezhetné magát modern vígoperának is. A magas színvonalú tolmácsolás dr. Cserés Miklós és Ruitner Sándor szakavatott rendezői munkáját dicséri. Kitűnően választották meg mind a prózai, mind pedig az énekes szereplőket, akik érezhetően nagy kedvvel és művészetük javával szolgálták a produkciót. A prózai szereplők közül Básti Lajos zsémbes, de csupaszív kapitányát, Mécs Károly és Váradi Hédi elragadóan kedves, romantikus szerelmespárját, Olty Magda kacérkedvű, víg özvegyét, valamint Somogyváry Rudolf és Tábori Nóra színesen komédiázó kettősét éppoly elismerés illeti, mint Balázs Samut és Bodrogi Gyulát, aki egy-egy kitűnő karakter-alakítással színesítették az előadást. Az énekes szerepekben az Operaház tagjai ( Bódy József, Palcsó Sándor, Palócz László, Szirmay Márta, László Margit, Barlay Zsuzsa, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és Koltay Valéria ) nemcsak színvonalas zenei tolmácsolást nyújtottak, hanem egyszersmind kitűnő jellemrajzot is adtak az általuk életre keltett figurákról. A Magyar Rádiós és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus a szerző vezényletével úgy látta el kísérő feladatát, hogy a fentiekben leírt valamennyi dicsérő jelző őket is megilleti.”
2148 smaragd 2017-06-22 20:39:17 [Válasz erre: 2146 Búbánat 2017-06-21 19:43:14]
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió Járfás Tamás zenei rendezőre - "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió Járfás Tamás zenei rendezőre - "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
2147 Búbánat 2017-06-22 12:09:14 [Válasz erre: 69 Búbánat 2008-03-26 00:28:36]
Kapcs. 69. és 140. sorszámok Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal Zenés komédia Lope de Vega meséje nyomán írta Ambrózy Ágoston Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió 20.17 - 22.00 Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyváry Rudolf) Dona Barbara, víg özvegy – Szirmay Márta (Olty Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Estaban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Conchita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel egy ismétlése 1973. március 7., Kossuth adó 8:18 – 10:00) A Rádió Dalszínház bemutatója elé Ambrózy Ágoston: „Darabom hősét, az ifjú Leonardo zászlóst így engedi haza a táborból öreg kapitánya, Fajardo: A nagyváros veszélyes csatatér telve titokkal, rejtelemmel. Csatába megy, ki innen hazatér, küzdhet sunyi ellenfelekkel. Fény és sikátor – kastély és mocsár Dámák, hidalgók csalfa hada vár. Ez az alapállás az, amit Szűcs László és Ruitner Sándor dramaturgok segítségével Lope de Vega kimeríthetetlen tárházából kiválasztottunk. A többi, ha nem is mai, de feltétlenül maiaknak szóló, mondhatnám örök téma. A hogyan Leonardo a donnák és hidalgók közt számtalan mulatságos kaland és cselszövés közt mind mélyebbre sodródik a nagyváros kísértéseiben – az megtörténhet nemcsak a donnák és hidalgók, hanem a galerik és huligánok világában is. És mai probléma az öregek és fiatalok ellentéte is. Amit Lope de Vega-i alapálláshoz hozzátettem: a fiatalság csalhatatlan iránytűje a veszélyek között – maga a fiatalság, a fiatalság romlatlansága: Ármány ellen győz a szerelem! Szeress kedves, bátran jöjj velem! Félre öreg gondok, miénk lesz a diadal, fiatalnak mindig rokona a fiatal! A darabot háromszor írtam meg, először prózában, másodszor versben – végre harmadszor olyan formában, amely megcsendíti a klasszikus verselést, de ugyanakkor figyelmeztet, hogy mindaz, ami történik, ma is megtörténhetne. Vincze Ottó barátommal nagy passzióval, jókedvűen írtuk darabunkat. Együtt dolgoztunk: ez azt jelenti, hogy nemcsak megzenésítésről volt itt szó. Vincze Ottó a humorával és néhol pátosszal zengő zenéjével ugyancsak a mai és klasszikus játék mulatságos ötvözetét valósította meg darabunkban, melyet egyképp nevezhetünk komédiának, musical-nek, vagy akár vígoperának is. Végül még annyit: a Fiatalnak mindig rokona a fiatal éppen az ötvenedik drámai rádiómunkám.”
Kapcs. 69. és 140. sorszámok Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal Zenés komédia Lope de Vega meséje nyomán írta Ambrózy Ágoston Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió 20.17 - 22.00 Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyváry Rudolf) Dona Barbara, víg özvegy – Szirmay Márta (Olty Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Estaban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Conchita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel egy ismétlése 1973. március 7., Kossuth adó 8:18 – 10:00) A Rádió Dalszínház bemutatója elé Ambrózy Ágoston: „Darabom hősét, az ifjú Leonardo zászlóst így engedi haza a táborból öreg kapitánya, Fajardo: A nagyváros veszélyes csatatér telve titokkal, rejtelemmel. Csatába megy, ki innen hazatér, küzdhet sunyi ellenfelekkel. Fény és sikátor – kastély és mocsár Dámák, hidalgók csalfa hada vár. Ez az alapállás az, amit Szűcs László és Ruitner Sándor dramaturgok segítségével Lope de Vega kimeríthetetlen tárházából kiválasztottunk. A többi, ha nem is mai, de feltétlenül maiaknak szóló, mondhatnám örök téma. A hogyan Leonardo a donnák és hidalgók közt számtalan mulatságos kaland és cselszövés közt mind mélyebbre sodródik a nagyváros kísértéseiben – az megtörténhet nemcsak a donnák és hidalgók, hanem a galerik és huligánok világában is. És mai probléma az öregek és fiatalok ellentéte is. Amit Lope de Vega-i alapálláshoz hozzátettem: a fiatalság csalhatatlan iránytűje a veszélyek között – maga a fiatalság, a fiatalság romlatlansága: Ármány ellen győz a szerelem! Szeress kedves, bátran jöjj velem! Félre öreg gondok, miénk lesz a diadal, fiatalnak mindig rokona a fiatal! A darabot háromszor írtam meg, először prózában, másodszor versben – végre harmadszor olyan formában, amely megcsendíti a klasszikus verselést, de ugyanakkor figyelmeztet, hogy mindaz, ami történik, ma is megtörténhetne. Vincze Ottó barátommal nagy passzióval, jókedvűen írtuk darabunkat. Együtt dolgoztunk: ez azt jelenti, hogy nemcsak megzenésítésről volt itt szó. Vincze Ottó a humorával és néhol pátosszal zengő zenéjével ugyancsak a mai és klasszikus játék mulatságos ötvözetét valósította meg darabunkban, melyet egyképp nevezhetünk komédiának, musical-nek, vagy akár vígoperának is. Végül még annyit: a Fiatalnak mindig rokona a fiatal éppen az ötvenedik drámai rádiómunkám.”
2146 Búbánat 2017-06-21 19:43:14 [Válasz erre: 2145 smaragd 2017-06-21 14:24:35]
Köszönöm a kiegészítésed.
Köszönöm a kiegészítésed.
2145 smaragd 2017-06-21 14:24:35 [Válasz erre: 2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21]
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
2144 smaragd 2017-06-21 14:24:32 [Válasz erre: 2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21]
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21
Se nem évforduló, se jeles nap, nem is születésnap… Múltidézés A Magyar Rádió stúdióiban készült opera- és operettfelvételek többségénél zenei rendezők voltak: Balassa Sándor, Beck László, Erkel Tibor, Fejes Cecíla, Matz László, Ruitner Sándor és Rónai István. Közülük most az egész fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt [url] http://nevpont.hu/view/10590; Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.) [/url] emlékét idézem. Mindössze 33 évet élt, de már rengeteg értékes, megvalósult rádiós –televíziós munkát tudhatott magáénak. Korabeli hírtudósítás „1966. nov. 24-én, csütörtökön, a Kis-Kárpátok felett lezuhant a TRABSZO (= Bolgár–Szovjet Légitársaság) IL–18-as – Szófia–Prága–Budapest között menetrend szerint közlekedő – repülőgépe. A gépen tartózkodó valamennyi (76) személy életét vesztette. Az áldozatok között volt – többek között – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Galván Károlyné műszaki könyvtáros, Járfás Tamás, a Magyar Rádió zenei rendezője, Kiszlinger József Kossuth-díjas esztergályos, valamint négy magyar válogatott cselgáncsozó: Bodor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és Kovács Ákos a cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya.” A vizsgálati jegyzőkönyvek nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni. Sok bolgár és cseh művész is elpusztult a novemberi erdőben. Család Sz: Járfás Sándor orvos. F: Komlóssy Erzsébet (1933–) operaénekes. Leánya: Járfás Beáta. Iskola A budapesti zeneművészeti szakiskolában Sugár Rezső tanítványa, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1952), a BME-n villamosmérnöki okl. szerzett (1957). Életút A Magyar Rádió zenei rendezője (1955–1966), egyúttal az MTA–ELTE TTK Akusztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1959–1966). Az elektroakusztikai kutatások nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a zene hangfelvételi vonatkozásaival, az elektronikus zene és a szubjektív hanghatások vizsgálatával, a beszédhangok irányjelleggörbéinek meghatározásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki az irányjelleggörbe folyamatos felvételére és a beszédhangok önműködő felismerésére. Az első magyarországi elektronikus zenei ankét megszervezője. Több rádiójátékhoz írt elektronikus zenei betétet. A pozsonyi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Emlékezet Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Síremléke Gregersenné Lux Alice szobrászművész alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Összeállítottam egy nem teljes körű listát a Magyar Rádió stúdiójában készült azon opera- és operett felvételekről, melyeknek zenei rendezője Járfás Tamás volt: (A rádióbemutató idejét is feltüntettem.) 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39: Franz von Suppé: Pajkos diákok (Breitner Tamás – Várhelyi Endre, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. december 25. , Kossuth Rádió, 19.41- 22.00 Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban (Ferencsik János – Déry Gabriella, Bende Zsolt, Réti József, Sebestyén Sándor, Sándor Judit, Andor Éva, Elek Éva, Turpinszky Béla, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 Johann Strauss: Egy éj Velencében (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Jacques Offenbach: Az elizondói lány (Vincze Ottó – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT Szimfonikus Zenekara) 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Jacques Offenbach: A szép Heléna (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Leo Fall: Sztambul rózsája (Sebestyén András – László Margit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kiss Manyi, Várhelyi Endre, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (Sebestyén András – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Ágay Karola, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Vaszy Viktor – László Margit, Bartha Alfonz, Dene József, Radnay György, Gregor József, Réti József, Déry Gabriella, Sándor Judit, Barlay Zsuzsa, Tőkés Albert, Michels János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Franz von Suppé: A szép Galathea (Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. Karl Millöcker: A koldusdiák (Kerekes János – Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Vámos Ágnes,Svéd Nóra, Neményi Lili, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. július 18., Kossuth Rádió Jacobi Viktor-Martos Ferenc–Bródy Miksa: Leányvásár (Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány (Fischer Sándor – Ilosfalvy Róbert, László Margit, Andor Éva, Hankiss Ilona, Melis György, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, Neményi Lili, Bende Zsolt, Réti József, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa) 1962. december 20., Kossuth Rádió 19.00 – 22.00 Giacomo Puccini: Manon Lescaut (Lamberto Gardelli – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Petri Miklós, Komlóssy Erzsébet, Turpinszky Béla, Kelen Tibor, Mészáros Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00 Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Erdélyi Miklós – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Radnay György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Szőnyi Olga, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit-próza, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Sybill (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Lehár Ferenc-Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet (Vincze Ottó - Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.) 1961. szeptember Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Lamberto Gardelli – Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, Külkey László, Nádas Tibor, Koltay Valéria, Szénási István, Kovács Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Eisemann Mihály–Baróti Géza: Füredi Annabál (Gyulai Gaál Ferenc - Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi, a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-) Zenekara és Énekkara) Járfás Tamás nekrológja az RTV Újságban Írta: Sebestyén János „Vasárnap még a Wiener Sängerknaben rádióközvetítést vezette. Azután Debrecenbe utazott, ahol a szerda esti tv-műsor, a Zenélő órák rendezője volt. Csütörtökön hajnalban tért haza, átöltözött, a repülőtérre ment. Berlinbe indult, hogy a Rádió megbízásából a sztereo-rádiózás problémáit tanulmányozza. Néhány órával később dermedten hallgattuk a hírt: a repülőgép lezuhant. Búcsúzni mindig nehéz, de sokszorosan nehéz búcsút venni attól, akit az életének zenitjén veszítünk el. Azon kevesek közé tartozott, akik a hangmérnök klasszikus fogalmát megtestesítették. Elvégezte a Konzervatóriumot és 1957-ben gyengeáramú elektromérnöki diplomát is szerzett. 1955-ben már a Rádióhoz került és tragikus haláláig zenei rendezőként dolgozott. Sokoldalúsága hamar kibontakozott. Mint muzsikus, kitűnő ízléssel, a szereplő művészek tapintatos, segítő partnereként irányította a felvételeket. Igen sok operarendezés fűződik nevéhez, utolsó rádiós munkája Gluck Iphigenia Taurisban című operájának rendezése volt. Mint mérnök, 1963 óta tudományos munkatársként részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akusztikai intézetének munkájában is. Több nemzetközi akusztikai konferencián, világtekintélyekkel egy sorban tartott előadásokat. Cikkei megjelentek a nagy szaklapokban, résztvett az OIRT munkájában. Úttörő módon foglalkozott a rádióban az elektronikus zene kérdéseivel is. Az utóbbi években sok tv-műsort is rendezett, a Zenei szótár, Nótaszó, Zenélő órák című sorozatokat és számos hangversenyközvetítést. Fáradhatatlan képzeletét a tv sajátos műfaja is izgatta. Sokat tudott alkotni, mert kitűnő szervező is volt. És hitt az erőfeszítés értelmében, mindig a jobbat, az újat kereste. Kisfiúsan kedves lénye mögött mélyen gondolkodó, humánus ember rejtőzött. Szerény volt – szinte hallom, ahogy mentegetőzik, mert akaratán kívül nagy szomorúságot okozott. Mindenki szerette – munkatársunk volt és barátunk volt. Csütörtökön, útban a repülőtér felé, egy pillanatra felszaladt hozzám. Szürke, borús reggel volt. A lépcsőházban utánaszóltam: ’nemsokára látni fogod a felhők felett a napot’. Megtorpant, szeme felcsillant, és ahogyan mindig életeleme volt a száguldás, most is kirohant a taxihoz. Így láttam őt utoljára. Harminchárom éves volt.”
Se nem évforduló, se jeles nap, nem is születésnap… Múltidézés A Magyar Rádió stúdióiban készült opera- és operettfelvételek többségénél zenei rendezők voltak: Balassa Sándor, Beck László, Erkel Tibor, Fejes Cecíla, Matz László, Ruitner Sándor és Rónai István. Közülük most az egész fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt [url] http://nevpont.hu/view/10590; Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.) [/url] emlékét idézem. Mindössze 33 évet élt, de már rengeteg értékes, megvalósult rádiós –televíziós munkát tudhatott magáénak. Korabeli hírtudósítás „1966. nov. 24-én, csütörtökön, a Kis-Kárpátok felett lezuhant a TRABSZO (= Bolgár–Szovjet Légitársaság) IL–18-as – Szófia–Prága–Budapest között menetrend szerint közlekedő – repülőgépe. A gépen tartózkodó valamennyi (76) személy életét vesztette. Az áldozatok között volt – többek között – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Galván Károlyné műszaki könyvtáros, Járfás Tamás, a Magyar Rádió zenei rendezője, Kiszlinger József Kossuth-díjas esztergályos, valamint négy magyar válogatott cselgáncsozó: Bodor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és Kovács Ákos a cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya.” A vizsgálati jegyzőkönyvek nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni. Sok bolgár és cseh művész is elpusztult a novemberi erdőben. Család Sz: Járfás Sándor orvos. F: Komlóssy Erzsébet (1933–) operaénekes. Leánya: Járfás Beáta. Iskola A budapesti zeneművészeti szakiskolában Sugár Rezső tanítványa, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1952), a BME-n villamosmérnöki okl. szerzett (1957). Életút A Magyar Rádió zenei rendezője (1955–1966), egyúttal az MTA–ELTE TTK Akusztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1959–1966). Az elektroakusztikai kutatások nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a zene hangfelvételi vonatkozásaival, az elektronikus zene és a szubjektív hanghatások vizsgálatával, a beszédhangok irányjelleggörbéinek meghatározásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki az irányjelleggörbe folyamatos felvételére és a beszédhangok önműködő felismerésére. Az első magyarországi elektronikus zenei ankét megszervezője. Több rádiójátékhoz írt elektronikus zenei betétet. A pozsonyi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Emlékezet Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Síremléke Gregersenné Lux Alice szobrászművész alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Összeállítottam egy nem teljes körű listát a Magyar Rádió stúdiójában készült azon opera- és operett felvételekről, melyeknek zenei rendezője Járfás Tamás volt: (A rádióbemutató idejét is feltüntettem.) 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39: Franz von Suppé: Pajkos diákok (Breitner Tamás – Várhelyi Endre, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. december 25. , Kossuth Rádió, 19.41- 22.00 Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban (Ferencsik János – Déry Gabriella, Bende Zsolt, Réti József, Sebestyén Sándor, Sándor Judit, Andor Éva, Elek Éva, Turpinszky Béla, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 Johann Strauss: Egy éj Velencében (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Jacques Offenbach: Az elizondói lány (Vincze Ottó – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT Szimfonikus Zenekara) 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Jacques Offenbach: A szép Heléna (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Leo Fall: Sztambul rózsája (Sebestyén András – László Margit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kiss Manyi, Várhelyi Endre, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (Sebestyén András – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Ágay Karola, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Vaszy Viktor – László Margit, Bartha Alfonz, Dene József, Radnay György, Gregor József, Réti József, Déry Gabriella, Sándor Judit, Barlay Zsuzsa, Tőkés Albert, Michels János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Franz von Suppé: A szép Galathea (Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. Karl Millöcker: A koldusdiák (Kerekes János – Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Vámos Ágnes,Svéd Nóra, Neményi Lili, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. július 18., Kossuth Rádió Jacobi Viktor-Martos Ferenc–Bródy Miksa: Leányvásár (Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány (Fischer Sándor – Ilosfalvy Róbert, László Margit, Andor Éva, Hankiss Ilona, Melis György, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, Neményi Lili, Bende Zsolt, Réti József, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa) 1962. december 20., Kossuth Rádió 19.00 – 22.00 Giacomo Puccini: Manon Lescaut (Lamberto Gardelli – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Petri Miklós, Komlóssy Erzsébet, Turpinszky Béla, Kelen Tibor, Mészáros Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00 Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Erdélyi Miklós – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Radnay György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Szőnyi Olga, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit-próza, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Sybill (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Lehár Ferenc-Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet (Vincze Ottó - Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.) 1961. szeptember Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Lamberto Gardelli – Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, Külkey László, Nádas Tibor, Koltay Valéria, Szénási István, Kovács Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Eisemann Mihály–Baróti Géza: Füredi Annabál (Gyulai Gaál Ferenc - Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi, a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-) Zenekara és Énekkara) Járfás Tamás nekrológja az RTV Újságban Írta: Sebestyén János „Vasárnap még a Wiener Sängerknaben rádióközvetítést vezette. Azután Debrecenbe utazott, ahol a szerda esti tv-műsor, a Zenélő órák rendezője volt. Csütörtökön hajnalban tért haza, átöltözött, a repülőtérre ment. Berlinbe indult, hogy a Rádió megbízásából a sztereo-rádiózás problémáit tanulmányozza. Néhány órával később dermedten hallgattuk a hírt: a repülőgép lezuhant. Búcsúzni mindig nehéz, de sokszorosan nehéz búcsút venni attól, akit az életének zenitjén veszítünk el. Azon kevesek közé tartozott, akik a hangmérnök klasszikus fogalmát megtestesítették. Elvégezte a Konzervatóriumot és 1957-ben gyengeáramú elektromérnöki diplomát is szerzett. 1955-ben már a Rádióhoz került és tragikus haláláig zenei rendezőként dolgozott. Sokoldalúsága hamar kibontakozott. Mint muzsikus, kitűnő ízléssel, a szereplő művészek tapintatos, segítő partnereként irányította a felvételeket. Igen sok operarendezés fűződik nevéhez, utolsó rádiós munkája Gluck Iphigenia Taurisban című operájának rendezése volt. Mint mérnök, 1963 óta tudományos munkatársként részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akusztikai intézetének munkájában is. Több nemzetközi akusztikai konferencián, világtekintélyekkel egy sorban tartott előadásokat. Cikkei megjelentek a nagy szaklapokban, résztvett az OIRT munkájában. Úttörő módon foglalkozott a rádióban az elektronikus zene kérdéseivel is. Az utóbbi években sok tv-műsort is rendezett, a Zenei szótár, Nótaszó, Zenélő órák című sorozatokat és számos hangversenyközvetítést. Fáradhatatlan képzeletét a tv sajátos műfaja is izgatta. Sokat tudott alkotni, mert kitűnő szervező is volt. És hitt az erőfeszítés értelmében, mindig a jobbat, az újat kereste. Kisfiúsan kedves lénye mögött mélyen gondolkodó, humánus ember rejtőzött. Szerény volt – szinte hallom, ahogy mentegetőzik, mert akaratán kívül nagy szomorúságot okozott. Mindenki szerette – munkatársunk volt és barátunk volt. Csütörtökön, útban a repülőtér felé, egy pillanatra felszaladt hozzám. Szürke, borús reggel volt. A lépcsőházban utánaszóltam: ’nemsokára látni fogod a felhők felett a napot’. Megtorpant, szeme felcsillant, és ahogyan mindig életeleme volt a száguldás, most is kirohant a taxihoz. Így láttam őt utoljára. Harminchárom éves volt.”
2142 Búbánat 2017-06-20 08:50:13
Hamarosan kezdődik a mára jutó operettműsor a Dankó Rádióban (9.00 - 10.00) Ami benne az operett-vonalat illeti: Schubert-Berté-Harsányi Zsolt Három a kislány c. daljátékból halljuk majd: 09:32:27 - Hármas: "Tschöll papa lányai mi vagyunk" (László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva) 09:34:35 - Duett: "Árva a ház, nincs kacagás..." - prózai bevezetővel (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár) 09:40:49 - Ötös: "Tavaszi felhők az égen..." (Ilosfalvy Róbert & Réti József & Melis György & Bende Zsolt & Várhelyi Endre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) 09:51:49 Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) A "Túl az Óperencián" operettműsor - melyben Gyurkovics Zsuzsa színésznővel (dalfelvételei közül is bejátszásra kerül) beszélget Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető; Márkus Lászlóra emlékezve, dalok szólalnak meg felvételeiről - 18 órától hallgatható meg újra a Dankó Rádióban.
Hamarosan kezdődik a mára jutó operettműsor a Dankó Rádióban (9.00 - 10.00) Ami benne az operett-vonalat illeti: Schubert-Berté-Harsányi Zsolt Három a kislány c. daljátékból halljuk majd: 09:32:27 - Hármas: "Tschöll papa lányai mi vagyunk" (László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva) 09:34:35 - Duett: "Árva a ház, nincs kacagás..." - prózai bevezetővel (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár) 09:40:49 - Ötös: "Tavaszi felhők az égen..." (Ilosfalvy Róbert & Réti József & Melis György & Bende Zsolt & Várhelyi Endre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) 09:51:49 Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) A "Túl az Óperencián" operettműsor - melyben Gyurkovics Zsuzsa színésznővel (dalfelvételei közül is bejátszásra kerül) beszélget Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető; Márkus Lászlóra emlékezve, dalok szólalnak meg felvételeiről - 18 órától hallgatható meg újra a Dankó Rádióban.
2141 Búbánat 2017-06-19 10:13:05
Mától egy hétig a 88 éves [url] http://budaipolgar.hu/kedves-szomszed/gyurkovics.html; Gyurkovics Zsuzsa [/url] színésznő-sanzonénekes a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió mikrofonja előtt. „A magyar Edith Piaf - így emlegetik rajongói szerte Európában. A tótkomlósi kis verebet 1948-ban Lehotai Árpád készítette fel és Gobbi Hilda vezette be a Horváth Árpád színi kollégiumba. Olyan híres osztálytársakkal együtt végzett, mint pl. Sinkovits Imre, Körmendi János, Márkus László, Tomanek Nándor, Hegedűs Ágnes. Játszott a Nemzetiben, a Madáchban, Győrben, a Vidám Színpadon, és a Játékszínben Moliere-t, Csehovot, Ibsent és Pirandellót stb. Sanzonokat énekel. A Főiskola elvégzése után, 1951-ben a győri Kisfaludy, 1954-ben a Nemzeti, 1958-ban a Madách Színház tagja lett. 1961–1965 között az NDK-ban élt, utána újra a Madách Színházhoz, majd 1966-ban a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek 1989-ig volt a tagja. 1972–1976 között Győrben vendégszerepelt. Kezdetben főleg gyermek- és naivaszerepekben, később zenés darabokban, operettekben játszott. A szekszárdi Német Színházban német nyelven vendégszerepelt. Jászai Mari-díjas (1975). Rádió Nívódíjas (1985) Fontosabb szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Edit Piaf (Scserbakov: Nem bánok semmit sem); Zsófi (Füst M.: Margit kisasszony); Marlene (Poiret: Kellemes húsvéti ünnepeket); Solvejg (Ibsen: Peer Gynt); Beatrice (Shakespeare:Sok hűhó semmiért); Ánja (Csehov: Cseresznyéskert); Colomba (Jonson: Volpone); Gasparina (Pirandello: Velencei Kékszakáll). Szerepelt a 2x2 néha 5 című filmben. Jellegzetes hangját a rádióban, és a filmekben a szinkronrendezők gyakran és szívesen használták. Önállóestjei: Himnusz a szerelemről (Edith Piaf-est), Érzelmek hullámhosszán, Buday Dénes-est stb. Önálló albumán is sanzonokat énekel. A nagylemez Mennyi fény címmel jelent meg." A mai zenei műsorban Gyurkovics Zsuzsa tolmácsolásában felcsendült sanzonok mellett részleteket hallottunk: Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Lajtai Lajos – Békeffi István - Szenes Iván: Három tavasz A Fővárosi Operettszínház 1958. december 19-i bemutató előadásának hangfelvételéről hangzott el néhány dal: Km. a premier-előadás szereplői: Honthy Hanna, Petress, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. Egy másik felvételről Bilicsi Tivadar énekli az operettből a Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára című dalt. Seress Rezső dalait Harsányi Frigyes előadásában hallhattuk a rádió zenei összeállításában. Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Mától egy hétig a 88 éves [url] http://budaipolgar.hu/kedves-szomszed/gyurkovics.html; Gyurkovics Zsuzsa [/url] színésznő-sanzonénekes a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió mikrofonja előtt. „A magyar Edith Piaf - így emlegetik rajongói szerte Európában. A tótkomlósi kis verebet 1948-ban Lehotai Árpád készítette fel és Gobbi Hilda vezette be a Horváth Árpád színi kollégiumba. Olyan híres osztálytársakkal együtt végzett, mint pl. Sinkovits Imre, Körmendi János, Márkus László, Tomanek Nándor, Hegedűs Ágnes. Játszott a Nemzetiben, a Madáchban, Győrben, a Vidám Színpadon, és a Játékszínben Moliere-t, Csehovot, Ibsent és Pirandellót stb. Sanzonokat énekel. A Főiskola elvégzése után, 1951-ben a győri Kisfaludy, 1954-ben a Nemzeti, 1958-ban a Madách Színház tagja lett. 1961–1965 között az NDK-ban élt, utána újra a Madách Színházhoz, majd 1966-ban a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek 1989-ig volt a tagja. 1972–1976 között Győrben vendégszerepelt. Kezdetben főleg gyermek- és naivaszerepekben, később zenés darabokban, operettekben játszott. A szekszárdi Német Színházban német nyelven vendégszerepelt. Jászai Mari-díjas (1975). Rádió Nívódíjas (1985) Fontosabb szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Edit Piaf (Scserbakov: Nem bánok semmit sem); Zsófi (Füst M.: Margit kisasszony); Marlene (Poiret: Kellemes húsvéti ünnepeket); Solvejg (Ibsen: Peer Gynt); Beatrice (Shakespeare:Sok hűhó semmiért); Ánja (Csehov: Cseresznyéskert); Colomba (Jonson: Volpone); Gasparina (Pirandello: Velencei Kékszakáll). Szerepelt a 2x2 néha 5 című filmben. Jellegzetes hangját a rádióban, és a filmekben a szinkronrendezők gyakran és szívesen használták. Önállóestjei: Himnusz a szerelemről (Edith Piaf-est), Érzelmek hullámhosszán, Buday Dénes-est stb. Önálló albumán is sanzonokat énekel. A nagylemez Mennyi fény címmel jelent meg." A mai zenei műsorban Gyurkovics Zsuzsa tolmácsolásában felcsendült sanzonok mellett részleteket hallottunk: Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Lajtai Lajos – Békeffi István - Szenes Iván: Három tavasz A Fővárosi Operettszínház 1958. december 19-i bemutató előadásának hangfelvételéről hangzott el néhány dal: Km. a premier-előadás szereplői: Honthy Hanna, Petress, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. Egy másik felvételről Bilicsi Tivadar énekli az operettből a Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára című dalt. Seress Rezső dalait Harsányi Frigyes előadásában hallhattuk a rádió zenei összeállításában. Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban.
2140 Búbánat 2017-06-18 22:12:52 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13]
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók. Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók. Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
2139 Búbánat 2017-06-18 22:04:50 [Válasz erre: 2137 bermuda 2017-06-18 19:22:28]
Egy téves információjára figyeltem fel, amikor azt mondta, hogy A mosoly országát itthon a hetvenes években énekelte színpadon. Tudjuk, hogy erre két alkalommal nyílt lehetősége: 1982 júliusában Óbudán a Zichy-palota szabadtéri színpadán (Kukely Júlia volt Liza) és 1989-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hol Pitti Katalin mellett énekelte Szu-Csongot Ilosfalvy. Több operettrészletet én is szívesen fogadtam volna, de csak szombat és vasárnap adásnap állt rendelkezésre a szerkesztőnek; a hét többi napján Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékezett a rádióműsor. Ilosfalvy Róbert operettfelvételei egyébként rendszeresen felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Arra nem emlékszem, hogy dr. Szomolányi István azt mondta volna, hogy Kalafot énekelt. Ellenkezőleg: sajnálatának adott hangot, hogy Kalafot színpadon nem énekelte el. Ugyanakkor a nevezetes áriát az operából stúdióban felvette - de ezt nem említette meg.
Egy téves információjára figyeltem fel, amikor azt mondta, hogy A mosoly országát itthon a hetvenes években énekelte színpadon. Tudjuk, hogy erre két alkalommal nyílt lehetősége: 1982 júliusában Óbudán a Zichy-palota szabadtéri színpadán (Kukely Júlia volt Liza) és 1989-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hol Pitti Katalin mellett énekelte Szu-Csongot Ilosfalvy. Több operettrészletet én is szívesen fogadtam volna, de csak szombat és vasárnap adásnap állt rendelkezésre a szerkesztőnek; a hét többi napján Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékezett a rádióműsor. Ilosfalvy Róbert operettfelvételei egyébként rendszeresen felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Arra nem emlékszem, hogy dr. Szomolányi István azt mondta volna, hogy Kalafot énekelt. Ellenkezőleg: sajnálatának adott hangot, hogy Kalafot színpadon nem énekelte el. Ugyanakkor a nevezetes áriát az operából stúdióban felvette - de ezt nem említette meg.
2138 smaragd 2017-06-18 20:24:46 [Válasz erre: 1968 smaragd 2017-03-10 08:12:37]
Ilosfalvy Róbert operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte. Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
Ilosfalvy Róbert operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte. Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
2137 bermuda 2017-06-18 19:22:28 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13]
Kiváló műsor volt, kivéve a narrátort?! aki sztem pár téves dolgot mondott. pl IR sosem szerződött a kölni operához,minden előadásra külön kérték fel, sosem énekelt Kalafot, etc. A műsorból hiányoltam pár kedvelt operettemet, pl a Bocacciot a Sztambul rózsáját, A három a kislányt ... de örömmel hallgattam legkedvesebb énekesem szép felvételeit.
Kiváló műsor volt, kivéve a narrátort?! aki sztem pár téves dolgot mondott. pl IR sosem szerződött a kölni operához,minden előadásra külön kérték fel, sosem énekelt Kalafot, etc. A műsorból hiányoltam pár kedvelt operettemet, pl a Bocacciot a Sztambul rózsáját, A három a kislányt ... de örömmel hallgattam legkedvesebb énekesem szép felvételeit.
2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13 [Válasz erre: 2135 Búbánat 2017-06-17 10:50:56]
Most kezdődik a délelőtti adás ismétlése: Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Ma is a legendás magyar tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA VASÁRNAP: 09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf) 09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza (1982) - Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz) 09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Ferencsik János (1961 – rádiófelvétel) -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz) 09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór) 09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác) 09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.) 09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (1982) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred) 09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – (1961. rádiófelvétel) -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
Most kezdődik a délelőtti adás ismétlése: Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Ma is a legendás magyar tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA VASÁRNAP: 09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf) 09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza (1982) - Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz) 09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Ferencsik János (1961 – rádiófelvétel) -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz) 09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór) 09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác) 09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.) 09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (1982) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred) 09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – (1961. rádiófelvétel) -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
2135 Búbánat 2017-06-17 10:50:56
Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves! (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Ma és holnap a legendás tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA SZOMBAT: 09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István) 09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar) 09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János -- Bob herceg - részletek (1962: hanglemezfelvételről) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Gárda induló – Bob és a férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni büszke seregiben…/ A gárda, a gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (km. énekkar) - Bob dala: „ Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok…” - Bob dala: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Km. énekkar); - „Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek.../ Szállj nóta, szállj…” (Km. énekkar.) 09:29:28 Gül baba – Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Szerelmi kettős No.12. „ Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/ /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” 09:33:42 Gül baba – llosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) - Bordal No.11. „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” 09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő) 09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „ Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…” 09:49:34 Dal Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „-Elment az úr és a lánya is…. - Babett, Babett, ennivalót, a gyomrunk éhes, szörnyű gond… /- Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mért, csak dőzsölj, ha nincs más, mi bendődbe fér/ mi gyomrodba fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni gond öröme…” 09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.) Az adásismétlés ma 18 órától. Ilosfalvy Róbertre emlékezés a vasárnapi műsorban FOLYTATÓDIK.
Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves! (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Ma és holnap a legendás tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA SZOMBAT: 09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István) 09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar) 09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János -- Bob herceg - részletek (1962: hanglemezfelvételről) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Gárda induló – Bob és a férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni büszke seregiben…/ A gárda, a gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (km. énekkar) - Bob dala: „ Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok…” - Bob dala: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Km. énekkar); - „Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek.../ Szállj nóta, szállj…” (Km. énekkar.) 09:29:28 Gül baba – Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Szerelmi kettős No.12. „ Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/ /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” 09:33:42 Gül baba – llosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) - Bordal No.11. „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” 09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő) 09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „ Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…” 09:49:34 Dal Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „-Elment az úr és a lánya is…. - Babett, Babett, ennivalót, a gyomrunk éhes, szörnyű gond… /- Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mért, csak dőzsölj, ha nincs más, mi bendődbe fér/ mi gyomrodba fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni gond öröme…” 09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.) Az adásismétlés ma 18 órától. Ilosfalvy Róbertre emlékezés a vasárnapi műsorban FOLYTATÓDIK.
2134 Búbánat 2017-06-16 11:59:05
Egy archív rádiós interjúból hallottunk bejátszott részleteket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián című, Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékező mai adásában: Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető az operaénekes házaspárral beszélgetett ebben a régi műsorában. A művészek igen rokonszenves megnyilatkozásaiból a rádióhallgató bizonyos képet kaphatott a két nagyszerű énekművészről mint magánemberről is; sok érdekességet árultak el a pályakezdésük időszakáról, az operarajongásukról, a színpadról, mint második otthonukról, az opera mint műfaj továbbéléséről, az operett, a musical értékeiről, a színpadi átélésről, az énekelt magyar szöveg érthetőségének fontosságáról, operarepertoárjukról, opera- és operettfelvételeikről. Vámos Ágnes elmesélte, végzett fiatal énekesként mielőtt megkapta volna Iluskát a János vitézben, Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgató behívatta az irodájába és kérte, húzza fel a szoknyáját; Vámos teljesen ledöbbent, végül az igazgató engedékeny volt, megelégedett a térdig felhúzott szoknyával is; a látottak úgy látszik tetszésére voltak, mert a szoprán megkapta élete első szerepét a dalszínházban; később kint a kollégák nevetve mondták neki, erre a műveletre azért volt szükség, mert Iluska mielőtt belép a patakba, hogy ruhát mosson, jól fel kell húzni a szoknyáját, és ugye, egy csúnya, görbe láb, nem mutat jól a színpadon, a közönség nem ilyet vár… Egy másik történetben Vámos Ágnes előrehaladott állapotáról szólott: – októberben született meg Júlia lánya -, szeptemberben hatalmas pocakkal be kellett ugornia a margitszigeti Faust-előadásba, Siebel szerepébe! – mint tudjuk, „nadrágszerep” ez: kénytelen-kelletlen, elvállalta, megkapta Udvardy Tibor nadrágját és egy köpeny jótékony leple alatt nagy sikerrel abszolválta a szerepet. Külföldi partnerei közül kiemelt két világhírű basszistát, Nicola-Rossi Lemenit (akivel a Faustban) és Cesare Siepit, akivel a Don Juanban Elvirát énekelhetett. Mátray Ferenc elsősorban Puccini-tenor volt, szinte minden darabjában énekelt, de nagyon szerette, a Carment, a Parasztbecsületet, de Verdi operáiban is kedvére való szerepeket kapott: Simone Boccanegra-Adorno; Traviata – Alfréd; Rigoletto- A herceg. Nagy élmény volt számára Erika Köth szopránnal énekelnie a Rigolettóban. Egyik kedvenc itthoni partnere volt Palánkay Klára, aki Magdalénát énekelte az említett operában; mellette Don José volt a Carmenben; olyan átéléssel játszotta Palánkay a címszerepet, hogy sistergett körülötte a levegő, és olyan szerelmes volt belé Mátray, hogy mikor az opera végén le kellett szúrnia, mindig igazi könnyekben, sírva hajtotta végre szörnyű tettét.. Számukra az Operaház a „templomot”, a második otthont jelentette - amíg ott dolgozhattak. Mátray Ferenc az előadást követően minden egyes alkalommal, mikor már lesminkelt, átöltözött civilbe, egyedül átsétált a kihalt, üres, sötét színpadon, így köszönt el, vett búcsút arra a napra szeretett színházától… A Boros Atilla egykori rádiósműsorában a két operaénekessel való diskurzust opera- és operettfelvételek bejátszása illusztrálta. Most a Dank Rádióban Nagy Ibolya szerkesztésében ugyanezek az áriák, dalok is felcsendültek: - Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő – Hármas: Vámos Ágnes, Lendvai Andor és Rátonyi Róbert énekel. Ez az 1957-ben felvett részlet arról a felvételről való, melyen rajtuk kívül még Osváth Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Jean Gilbert (1879-1942) felvett név: franciás neve ellenére német zeneszerző, Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, a "berlini operett" jeles képviselője. Igen termékeny szerző volt, több mint 50 operettet írt. Legsikeresebb operettjei itthon is: Marinka, a táncosnő, A bíborruhás asszony, A hermelines nő – ezekből mind részleteket vett fel a magyar rádió. - Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája az I. felvonásból (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek –duett: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős (A rádiós bemutató ideje: 1957. szeptember 21., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.25. - Rendező: Solymosi Ottó) =Nóra dala (Vámos Ágnes) =Nóra és Csányi kettőse (Vámos Ágnes, Melis György) =Zsuzsi dala (Zentay Anna) =Induló (Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző: Kerekes János) - Kálmán Imre: Az ördöglovas – Dal: „Suhan az éj, elkerül az álom…./Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós ) - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia és Edvin kettőse a II. felvonásból: „Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) A délelőtti rádióadás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Egy archív rádiós interjúból hallottunk bejátszott részleteket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián című, Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékező mai adásában: Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető az operaénekes házaspárral beszélgetett ebben a régi műsorában. A művészek igen rokonszenves megnyilatkozásaiból a rádióhallgató bizonyos képet kaphatott a két nagyszerű énekművészről mint magánemberről is; sok érdekességet árultak el a pályakezdésük időszakáról, az operarajongásukról, a színpadról, mint második otthonukról, az opera mint műfaj továbbéléséről, az operett, a musical értékeiről, a színpadi átélésről, az énekelt magyar szöveg érthetőségének fontosságáról, operarepertoárjukról, opera- és operettfelvételeikről. Vámos Ágnes elmesélte, végzett fiatal énekesként mielőtt megkapta volna Iluskát a János vitézben, Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgató behívatta az irodájába és kérte, húzza fel a szoknyáját; Vámos teljesen ledöbbent, végül az igazgató engedékeny volt, megelégedett a térdig felhúzott szoknyával is; a látottak úgy látszik tetszésére voltak, mert a szoprán megkapta élete első szerepét a dalszínházban; később kint a kollégák nevetve mondták neki, erre a műveletre azért volt szükség, mert Iluska mielőtt belép a patakba, hogy ruhát mosson, jól fel kell húzni a szoknyáját, és ugye, egy csúnya, görbe láb, nem mutat jól a színpadon, a közönség nem ilyet vár… Egy másik történetben Vámos Ágnes előrehaladott állapotáról szólott: – októberben született meg Júlia lánya -, szeptemberben hatalmas pocakkal be kellett ugornia a margitszigeti Faust-előadásba, Siebel szerepébe! – mint tudjuk, „nadrágszerep” ez: kénytelen-kelletlen, elvállalta, megkapta Udvardy Tibor nadrágját és egy köpeny jótékony leple alatt nagy sikerrel abszolválta a szerepet. Külföldi partnerei közül kiemelt két világhírű basszistát, Nicola-Rossi Lemenit (akivel a Faustban) és Cesare Siepit, akivel a Don Juanban Elvirát énekelhetett. Mátray Ferenc elsősorban Puccini-tenor volt, szinte minden darabjában énekelt, de nagyon szerette, a Carment, a Parasztbecsületet, de Verdi operáiban is kedvére való szerepeket kapott: Simone Boccanegra-Adorno; Traviata – Alfréd; Rigoletto- A herceg. Nagy élmény volt számára Erika Köth szopránnal énekelnie a Rigolettóban. Egyik kedvenc itthoni partnere volt Palánkay Klára, aki Magdalénát énekelte az említett operában; mellette Don José volt a Carmenben; olyan átéléssel játszotta Palánkay a címszerepet, hogy sistergett körülötte a levegő, és olyan szerelmes volt belé Mátray, hogy mikor az opera végén le kellett szúrnia, mindig igazi könnyekben, sírva hajtotta végre szörnyű tettét.. Számukra az Operaház a „templomot”, a második otthont jelentette - amíg ott dolgozhattak. Mátray Ferenc az előadást követően minden egyes alkalommal, mikor már lesminkelt, átöltözött civilbe, egyedül átsétált a kihalt, üres, sötét színpadon, így köszönt el, vett búcsút arra a napra szeretett színházától… A Boros Atilla egykori rádiósműsorában a két operaénekessel való diskurzust opera- és operettfelvételek bejátszása illusztrálta. Most a Dank Rádióban Nagy Ibolya szerkesztésében ugyanezek az áriák, dalok is felcsendültek: - Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő – Hármas: Vámos Ágnes, Lendvai Andor és Rátonyi Róbert énekel. Ez az 1957-ben felvett részlet arról a felvételről való, melyen rajtuk kívül még Osváth Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Jean Gilbert (1879-1942) felvett név: franciás neve ellenére német zeneszerző, Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, a "berlini operett" jeles képviselője. Igen termékeny szerző volt, több mint 50 operettet írt. Legsikeresebb operettjei itthon is: Marinka, a táncosnő, A bíborruhás asszony, A hermelines nő – ezekből mind részleteket vett fel a magyar rádió. - Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája az I. felvonásból (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek –duett: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős (A rádiós bemutató ideje: 1957. szeptember 21., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.25. - Rendező: Solymosi Ottó) =Nóra dala (Vámos Ágnes) =Nóra és Csányi kettőse (Vámos Ágnes, Melis György) =Zsuzsi dala (Zentay Anna) =Induló (Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző: Kerekes János) - Kálmán Imre: Az ördöglovas – Dal: „Suhan az éj, elkerül az álom…./Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós ) - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia és Edvin kettőse a II. felvonásból: „Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) A délelőtti rádióadás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
2133 Búbánat 2017-06-15 22:40:54 [Válasz erre: 2132 Búbánat 2017-06-15 22:37:23]
"melyeket Laczó István tolmácsolásában"
"melyeket Laczó István tolmácsolásában"
2132 Búbánat 2017-06-15 22:37:23
A ma sugárzott „élő” operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető beszélgetőtársa, dr. Szomolányi Gy. István mintegy mellékesen említette Laczó István (1904-1965), a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenorja stockholmi rádiós operett-koncertjét , mely hangverseny felvételét rögzítették; reménykedik abban, hogy a felvételen hallható hat operettrészlet idővel eljut hozzá, lehetővé válna a Dankó Rádióban is bemutatni ezt az archív operettkiadványt, akkor arról bejátszani a rádióban az operettdalokat, melyek Laczó István tolmácsolásában örökített meg az akkori technika a stockholmi koncertjén. Valódi kuriózum ez, remélhetőleg a műfaj - és Laczó - hazai rajongói örülnének, ha realizálódik ez az elképzelés.
A ma sugárzott „élő” operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető beszélgetőtársa, dr. Szomolányi Gy. István mintegy mellékesen említette Laczó István (1904-1965), a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenorja stockholmi rádiós operett-koncertjét , mely hangverseny felvételét rögzítették; reménykedik abban, hogy a felvételen hallható hat operettrészlet idővel eljut hozzá, lehetővé válna a Dankó Rádióban is bemutatni ezt az archív operettkiadványt, akkor arról bejátszani a rádióban az operettdalokat, melyek Laczó István tolmácsolásában örökített meg az akkori technika a stockholmi koncertjén. Valódi kuriózum ez, remélhetőleg a műfaj - és Laczó - hazai rajongói örülnének, ha realizálódik ez az elképzelés.
2131 Búbánat 2017-06-15 15:07:12 [Válasz erre: 2130 Búbánat 2017-06-15 14:05:41]
Helyesbítés: az utolsó mondatomban elírtam Vámos Ágnes keresztnevét, - nem "Edit"...
Helyesbítés: az utolsó mondatomban elírtam Vámos Ágnes keresztnevét, - nem "Edit"...
2130 Búbánat 2017-06-15 14:05:41
Igazi operettfelvétel-ritkaságokkal folytatódott Vámos Ágnes szopránénekesnőre való megemlékezés a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában: A francia operett Hervé, Offenbach utáni nemzedék - Planquette, Lecocq, Audran mellett - számon tartott jelentős képviselője volt André Messager (1853 –1929)is. Több mint negyven színpadi alkotásáról tudunk: írt operát, kantátát, balettet, zenés játékot, dalokat is szerzett, de mégis elsősorban operettjei hozták meg számára a világhírnevet. (Tudni kell Messager-ről azt is, hogy hozzá fűződik Gustav Charpentier „Louise” és Debussy „Pelléas és Melisande” c. operáinak bemutatása, ez utóbbit maga is dirigálta; rövid ideig a párizsi Nagyopera ügyvezető igazgatói posztját is betöltötte.) Az operettként számon tartott tizenhét műve közül a legnevezetesebbek „A Michu-lányok” (1897), a vígoperaként is elkönyvelt „Veronika” (1898), a „Fortunio” (1907)”, valamint a zeneszerző életében utolsó előttiként, 1926-ban bemutatott, Alfred Hennequin szövegkönyvére komponált „Nászéjszaka” („Passionnément”). A Nászéjszaka története igen pikáns, egy bonyodalmakkal teli mulatságos szerelmi história, érdekfeszítő, szellemes és mulattató szöveg, hozzá ragyogó, melodikus muzsika. Magyarországon először – Molnár Jenő fordításában - a budapesti Belvárosi Színház játszotta (1927), de rövidesen más teátrumokban is nagy sikert hozott a darab kiállítása; mielőtt Nagykanizsán is bemutatásra került volna, az igazgatóság jó előre felhívást tett közzé: a Nászéjszaka előadásaira gyermekközönséget ne hozzanak magukkal, mert felnőttek részére kerül színre.) Maga a szövegkönyv a szokványos francia bohózatok közül való. Egy amerikai milliárdos feleségével világkörüli yacht-kiránduláson van és elérkezik Trouvillebe is, a világhírű francia fürdőhelyre. A férj öreg, az asszony fiatal és szép, a francia földnek pedig Amerika előtt szerelmi dolgokban rossz híre van. A férj tehát arra kényszeríti asszonyát, hogy maszkírozza magát nagymamának, s csak ilyen körülmények közt hajlandó elvinni társaságba. A „nagymamának" azonban megtetszik egy francia fiatalember, aki üzleti ügyekben tárgyal férjével, és megkezdődik a móka, amely tart három felvonáson keresztül. Az asszony hol mint nagymama, hol mint saját unokahúga jelenik meg s addig-addig játszik a tűzzel, hogy mint unokahúg, a férfi karjaiba hull. A jóvátehetetlen éjszaka után derül ki, hogy a „nagymama" és az unokahúg azonosak, mire következik az operett-elválás, operettházasság, operett-romantikával, mert a végén kiderül az is, hogy az asszony a francia fiatalembert anyagi romlástól is megmentette azzal, hogy leleplezte férjének ravaszkodását, aki egy értéktelennek mondott, de gazdag petróleumforrásokkal rendelkező amerikai birtokot akart megvenni a franciától. Egy korabeli kritika megjegyzi: „ami helyzetkomikumot, kétértelmű és egészen rosszértelmű helyzetet a francia vígjátékiskola össze tud halmozni, azt mind megtaláljuk ebben a zenés vígjátékban, amely párisi operettnek mondható. Az ember szinte sajnálja, hogy André Messager, a franciáknak eme büszkesége odaadta nevét, kedves és fülbemászó muzsikáját ehhez a máskülönben ostoba és rosszindulatú históriához. Messager zenéje, s maga a párisi operett, nem a bécsi és a német operett kitaposott útjain jár. Nincsenek benne nagy nyitányok vagy harsogó finálék, néhány kedves sanzon, pár jazz-hangszerre szerelt melódia s inkább opera-paródia tarkítja az orchestert. Messager zenéjének van lírája, sok benne a táncszám.” A Magyar Rádió 1956 decemberében vette fel a Nászéjszaka részleteit, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós énekelt , a felvételen közreműködött még a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. Erről a stúdiófelvételről hangzott el három részlet az adásban: - Júlia dala (Vámos Ágnes) - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós) - Júlia másik dala (Vámos Ágnes) Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov (1889-1952): Dohányon vett kapitány Az operett bemutatója 1942-ben volt a novokuznyecki operettszínházban, Magyarországon először 1949-ben került színre a Nemzeti Színház produkciójában (a Magyar Színházban.) A darab zenéjét Farkas Ferenc hangszerelte át. Magyar szöveg és versek: Innocent Vincze Ernő. A cselekmény színhelye Szmurov kereskedő birtoka valahol Oroszországban, egy fogadó és egy park Párizsban, valamint egy balti-tengeri kikötő; a történet ideje Nagy Péter cár uralkodása alatt, a XVIII. század első felében. Szmurov gazdag kereskedő leánya, Ljuba és a szomszéd bojárék szolgája, Iván - aki szegény sorból származik, annak idején egy zsák dohányért vettek meg mindenesnek - titokban szeretik egymást. A szegénylegényből képzett hajóskapitánnyá felszabadított jobbágyból bátor katona formálódik. Persze, míg Iván elnyeri Ljuba kezét, több bonyodalmon keresztül kell túljutnia, sőt, Párizsban egy nem kívánt „liezon” jön létre közre és a márkinő, Germaine között: utóbbi flörtölni próbál a fiúval…; aztán ott van gazdája, Anton is, aki ugyancsak vele tart Párizsba, aki szintén szemet vetett a csinos márkinőre és féltékenysége miatt ahol csak lehet ártani igyekszik vélt riválisának; de aztán minden a jóra fordul: a már kiképzett kapitányként visszatérő Iván a tengeri hadgyakorlaton a csatahajót – mely Anton ügyetlenkedése folytán csaknem elsüllyed - megmenti, amivel elismerést szerez a cárnál, megkapja a kapitányi rangot, szabad ember lesz és övé lesz Ljuba. Az ország szinte minden nagyobb színházában bemutatták Scserbacsov operettjét, így a Szolnoki Szigligeti Színház (1954), a Szegedi Nemzeti Színház (1959), a Kecskeméti Katona József Színház (1961) a Fővárosi Operettszínház (1973-74), a Miskolci Nemzeti Színház (1976) is játszotta a maga korában igen sikeres darabot. A dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli. Erről a felvételről hallottuk most - Germaine dalát Vámos Ágnes és - Germaine és Ivan kettősét Vámos Ágnes és Kövecses Béla előadásában. Vámos Ágnesnek és férjének, Mátray Ferencnek kevés közös felvételük egyike az a duett , melyet szintén hallhattunk általuk a hangfelvételről: Offenbach: Hoffmann meséi - Giulietta és Hoffmann kettőse (Km. a Honvéd Központi Zenekar. Vezényel: Fehér György) Egy régi magyar operettszerző – Lehár és Huszka kortársa – Czobor Károly (Pozsony, 1876. április 29. – Budapest, 1957. szeptember 14.) zeneszerző ritkán hallható operettjének, a Rajna Ferenc librettójára írt Hajdúk hadnagyának részlete is elhangzott a rádióműsorban: - Férfikettős Mátray Ferenc és Maleczky Oszkár énekében, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Ugyancsak régi rádiós operett felvételről szólalt meg két részlet Lehár Ferenc Cigányszerelméből: - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna, Fekete Pál): „Csókban van az ifjúság” Hármas (Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós): „…Szó sincs róla, voltam én is nagy Don Juan, jártam én is szép asszonykák után…” (Az Állami Színházak Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.) Bízom benne, hogy Vámos Ágnes emlékének szentelt tematikus héten a Dankó Rádióban még további érdekességek, kuriózumok kerülnek adásba a Magyar Rádió hangarchívumának kincseiből válogatva, hiszen a nagyszerű szoprán énekhangja még olyan kevéssé ismert operettek felvételein is felcsendül, mint például: - Verő György: Szultán - Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány – itt Vámos Ágnes partnere Ilosfalvy Róbert (Annie dala; Endre dala) - Verő György: Leányka – egy részletében Vámos Ágnes férje, Mátray Ferenc énekel egy kettőst Fáy Erzsébettel. A délelőtti, Túl az Óperencián” adása 18 órától ismét meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalról. dr. Szomolányi Gy. István továbbra is kimerítő információkat oszt meg az adásban a rádióhallgatókkal Vámos Edit művészetéről és az Operaház „aranykorának” egykori legendás kiváló művészeiről a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
Igazi operettfelvétel-ritkaságokkal folytatódott Vámos Ágnes szopránénekesnőre való megemlékezés a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában: A francia operett Hervé, Offenbach utáni nemzedék - Planquette, Lecocq, Audran mellett - számon tartott jelentős képviselője volt André Messager (1853 –1929)is. Több mint negyven színpadi alkotásáról tudunk: írt operát, kantátát, balettet, zenés játékot, dalokat is szerzett, de mégis elsősorban operettjei hozták meg számára a világhírnevet. (Tudni kell Messager-ről azt is, hogy hozzá fűződik Gustav Charpentier „Louise” és Debussy „Pelléas és Melisande” c. operáinak bemutatása, ez utóbbit maga is dirigálta; rövid ideig a párizsi Nagyopera ügyvezető igazgatói posztját is betöltötte.) Az operettként számon tartott tizenhét műve közül a legnevezetesebbek „A Michu-lányok” (1897), a vígoperaként is elkönyvelt „Veronika” (1898), a „Fortunio” (1907)”, valamint a zeneszerző életében utolsó előttiként, 1926-ban bemutatott, Alfred Hennequin szövegkönyvére komponált „Nászéjszaka” („Passionnément”). A Nászéjszaka története igen pikáns, egy bonyodalmakkal teli mulatságos szerelmi história, érdekfeszítő, szellemes és mulattató szöveg, hozzá ragyogó, melodikus muzsika. Magyarországon először – Molnár Jenő fordításában - a budapesti Belvárosi Színház játszotta (1927), de rövidesen más teátrumokban is nagy sikert hozott a darab kiállítása; mielőtt Nagykanizsán is bemutatásra került volna, az igazgatóság jó előre felhívást tett közzé: a Nászéjszaka előadásaira gyermekközönséget ne hozzanak magukkal, mert felnőttek részére kerül színre.) Maga a szövegkönyv a szokványos francia bohózatok közül való. Egy amerikai milliárdos feleségével világkörüli yacht-kiránduláson van és elérkezik Trouvillebe is, a világhírű francia fürdőhelyre. A férj öreg, az asszony fiatal és szép, a francia földnek pedig Amerika előtt szerelmi dolgokban rossz híre van. A férj tehát arra kényszeríti asszonyát, hogy maszkírozza magát nagymamának, s csak ilyen körülmények közt hajlandó elvinni társaságba. A „nagymamának" azonban megtetszik egy francia fiatalember, aki üzleti ügyekben tárgyal férjével, és megkezdődik a móka, amely tart három felvonáson keresztül. Az asszony hol mint nagymama, hol mint saját unokahúga jelenik meg s addig-addig játszik a tűzzel, hogy mint unokahúg, a férfi karjaiba hull. A jóvátehetetlen éjszaka után derül ki, hogy a „nagymama" és az unokahúg azonosak, mire következik az operett-elválás, operettházasság, operett-romantikával, mert a végén kiderül az is, hogy az asszony a francia fiatalembert anyagi romlástól is megmentette azzal, hogy leleplezte férjének ravaszkodását, aki egy értéktelennek mondott, de gazdag petróleumforrásokkal rendelkező amerikai birtokot akart megvenni a franciától. Egy korabeli kritika megjegyzi: „ami helyzetkomikumot, kétértelmű és egészen rosszértelmű helyzetet a francia vígjátékiskola össze tud halmozni, azt mind megtaláljuk ebben a zenés vígjátékban, amely párisi operettnek mondható. Az ember szinte sajnálja, hogy André Messager, a franciáknak eme büszkesége odaadta nevét, kedves és fülbemászó muzsikáját ehhez a máskülönben ostoba és rosszindulatú históriához. Messager zenéje, s maga a párisi operett, nem a bécsi és a német operett kitaposott útjain jár. Nincsenek benne nagy nyitányok vagy harsogó finálék, néhány kedves sanzon, pár jazz-hangszerre szerelt melódia s inkább opera-paródia tarkítja az orchestert. Messager zenéjének van lírája, sok benne a táncszám.” A Magyar Rádió 1956 decemberében vette fel a Nászéjszaka részleteit, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós énekelt , a felvételen közreműködött még a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. Erről a stúdiófelvételről hangzott el három részlet az adásban: - Júlia dala (Vámos Ágnes) - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós) - Júlia másik dala (Vámos Ágnes) Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov (1889-1952): Dohányon vett kapitány Az operett bemutatója 1942-ben volt a novokuznyecki operettszínházban, Magyarországon először 1949-ben került színre a Nemzeti Színház produkciójában (a Magyar Színházban.) A darab zenéjét Farkas Ferenc hangszerelte át. Magyar szöveg és versek: Innocent Vincze Ernő. A cselekmény színhelye Szmurov kereskedő birtoka valahol Oroszországban, egy fogadó és egy park Párizsban, valamint egy balti-tengeri kikötő; a történet ideje Nagy Péter cár uralkodása alatt, a XVIII. század első felében. Szmurov gazdag kereskedő leánya, Ljuba és a szomszéd bojárék szolgája, Iván - aki szegény sorból származik, annak idején egy zsák dohányért vettek meg mindenesnek - titokban szeretik egymást. A szegénylegényből képzett hajóskapitánnyá felszabadított jobbágyból bátor katona formálódik. Persze, míg Iván elnyeri Ljuba kezét, több bonyodalmon keresztül kell túljutnia, sőt, Párizsban egy nem kívánt „liezon” jön létre közre és a márkinő, Germaine között: utóbbi flörtölni próbál a fiúval…; aztán ott van gazdája, Anton is, aki ugyancsak vele tart Párizsba, aki szintén szemet vetett a csinos márkinőre és féltékenysége miatt ahol csak lehet ártani igyekszik vélt riválisának; de aztán minden a jóra fordul: a már kiképzett kapitányként visszatérő Iván a tengeri hadgyakorlaton a csatahajót – mely Anton ügyetlenkedése folytán csaknem elsüllyed - megmenti, amivel elismerést szerez a cárnál, megkapja a kapitányi rangot, szabad ember lesz és övé lesz Ljuba. Az ország szinte minden nagyobb színházában bemutatták Scserbacsov operettjét, így a Szolnoki Szigligeti Színház (1954), a Szegedi Nemzeti Színház (1959), a Kecskeméti Katona József Színház (1961) a Fővárosi Operettszínház (1973-74), a Miskolci Nemzeti Színház (1976) is játszotta a maga korában igen sikeres darabot. A dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli. Erről a felvételről hallottuk most - Germaine dalát Vámos Ágnes és - Germaine és Ivan kettősét Vámos Ágnes és Kövecses Béla előadásában. Vámos Ágnesnek és férjének, Mátray Ferencnek kevés közös felvételük egyike az a duett , melyet szintén hallhattunk általuk a hangfelvételről: Offenbach: Hoffmann meséi - Giulietta és Hoffmann kettőse (Km. a Honvéd Központi Zenekar. Vezényel: Fehér György) Egy régi magyar operettszerző – Lehár és Huszka kortársa – Czobor Károly (Pozsony, 1876. április 29. – Budapest, 1957. szeptember 14.) zeneszerző ritkán hallható operettjének, a Rajna Ferenc librettójára írt Hajdúk hadnagyának részlete is elhangzott a rádióműsorban: - Férfikettős Mátray Ferenc és Maleczky Oszkár énekében, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Ugyancsak régi rádiós operett felvételről szólalt meg két részlet Lehár Ferenc Cigányszerelméből: - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna, Fekete Pál): „Csókban van az ifjúság” Hármas (Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós): „…Szó sincs róla, voltam én is nagy Don Juan, jártam én is szép asszonykák után…” (Az Állami Színházak Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.) Bízom benne, hogy Vámos Ágnes emlékének szentelt tematikus héten a Dankó Rádióban még további érdekességek, kuriózumok kerülnek adásba a Magyar Rádió hangarchívumának kincseiből válogatva, hiszen a nagyszerű szoprán énekhangja még olyan kevéssé ismert operettek felvételein is felcsendül, mint például: - Verő György: Szultán - Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány – itt Vámos Ágnes partnere Ilosfalvy Róbert (Annie dala; Endre dala) - Verő György: Leányka – egy részletében Vámos Ágnes férje, Mátray Ferenc énekel egy kettőst Fáy Erzsébettel. A délelőtti, Túl az Óperencián” adása 18 órától ismét meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalról. dr. Szomolányi Gy. István továbbra is kimerítő információkat oszt meg az adásban a rádióhallgatókkal Vámos Edit művészetéről és az Operaház „aranykorának” egykori legendás kiváló művészeiről a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
2129 Búbánat 2017-06-14 11:58:18
Több előnye is van, mikor tematikus hetet szerkeszt Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Túl azon, hogy egy-egy legendás – mondjuk – operaénekes portréja rajzolódik ki a rádióhallgató számára, kerül reflektorfénybe ismét az egykori kitűnőség a visszaemlékezések, interjúk, riportok, bejátszott archív hangfelvételei által; alkalom kínálkozik a szerkesztőnek előkeresni – „előbányászni” - a hangtárból ritkaságokat, melyek eddig még nem kerültek leadásra a rádió műsorában, de amelyeket egykor a rádió az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran műsorára tűzött, később azonban az új stúdiófelvételek, korszerűbb technikai eljárások és persze a következő énekes-generációk csillagai kiszorítottak a rendszeres rádiósugárzásukból. Tehát az ilyen emlékműsorok, mint ami most ezen a héten Vámos Ágnes és férje, a kitűnő tenorista, Mátray Ferenc emlékét idézi , jó alkalomnak kínálkozik ilyen ritka kincseket - az „elfeledett” (közös) rádiófelvételeikből is – újból a rádióhallgatóknak bemutatni. Az elmúlt napokban már hallhattunk Vámos Ágnes és Mátray Ferenc régi rádió- és/vagy hanglemezfelvételeiről bejátszott szépséges részleteket, kuriozitásokat (A corneville-i harangok, János vitéz, A koldusdiák, A bajadér, A három szerelmesek), és ma is kaptunk ilyen gyöngyszemeket: Jacobi Viktor: Sybill . – Vámos Ágnes két felvételen is hallható: jól ismert az az 1962-es rádiófelvétel, melyről gyakran megszólalnak részletek, ma is hallhattuk a II. felvonás fináléját Vámos Ágnes (Nagyhercegnő), Németh Marika (Sybill), Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt és mások tolmácsolásában (az MRT Ének és zenekarát Sebestyén András vezényli). Azonban van egy ennél korábbi rádiófelvétel is az operettből, ugyancsak Vámos Ágnessel, aki ezen a címszerepet énekelte. Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége. Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátray Ferenc, Radnay György Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós Most erről a másik felvételről meghallgathattuk Sybill és a Nagyherceg kettősét Vámos Ágnes és Radnay György tolmácsolásában: "Illúzió a szerelem..." Sok nagyszerű szoprán énekelt Millöcker Dubarry -jából részleteket, ahogy számos kiváló tenor is énekelte benne. Vámos Ágnessel is van felvétel, melyen partnere Mátray Ferenc volt. Most René dalát tőle hallhattuk: „Mily szép az élet, hogyha téged nézlek…mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, elönt a mámor…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Jól ismert Sidney Jones és Lionel Monkton Gésák című operettjének 1970-es rádiófelvétele (László Margit, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Bartha Alfonz, Feleki Kamill, Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás). De az operett részleteit már az ötvenes évek végén is rögzítették stúdiófelvételen Vámos Ágnes és Kövecses Béla közreműködésével, ugyancsak Bródy Tamás vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Most két részlet hangzott el erről a rádiófelvételről: - Mimóza dala (Vámos Ágnes) - Mimóza és Fairfax duettje, a Csók-kettős (Vámos Ágnes és Kövecses Béla) Huszka Jenő- Martos Ferenc Lili bárónő című operettjének is több felvétele (és számtalan előadóval felvett részlet) ismeretes, ezúttal Vámos Ágnes szopránján csendült fel Lili bárónő dala, a nevezetes „Mi kell a férfiaknak... / Csók, nem is igaz tán ha nem az asszony ajka adja…” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével.) Érdemes meghallgatni a délutáni - 18 órakor kezdődő - ismétlést a rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetőtársa egész héten át Dr. Szomolányi Gy. István , aki a tavaly decemberben 90 éves korában elhunyt Vámos Ágnes művészetét hozza közelebb a hallgatósághoz a rádió mikrofonja előtti visszaemlékezéseiben.
Több előnye is van, mikor tematikus hetet szerkeszt Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Túl azon, hogy egy-egy legendás – mondjuk – operaénekes portréja rajzolódik ki a rádióhallgató számára, kerül reflektorfénybe ismét az egykori kitűnőség a visszaemlékezések, interjúk, riportok, bejátszott archív hangfelvételei által; alkalom kínálkozik a szerkesztőnek előkeresni – „előbányászni” - a hangtárból ritkaságokat, melyek eddig még nem kerültek leadásra a rádió műsorában, de amelyeket egykor a rádió az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran műsorára tűzött, később azonban az új stúdiófelvételek, korszerűbb technikai eljárások és persze a következő énekes-generációk csillagai kiszorítottak a rendszeres rádiósugárzásukból. Tehát az ilyen emlékműsorok, mint ami most ezen a héten Vámos Ágnes és férje, a kitűnő tenorista, Mátray Ferenc emlékét idézi , jó alkalomnak kínálkozik ilyen ritka kincseket - az „elfeledett” (közös) rádiófelvételeikből is – újból a rádióhallgatóknak bemutatni. Az elmúlt napokban már hallhattunk Vámos Ágnes és Mátray Ferenc régi rádió- és/vagy hanglemezfelvételeiről bejátszott szépséges részleteket, kuriozitásokat (A corneville-i harangok, János vitéz, A koldusdiák, A bajadér, A három szerelmesek), és ma is kaptunk ilyen gyöngyszemeket: Jacobi Viktor: Sybill . – Vámos Ágnes két felvételen is hallható: jól ismert az az 1962-es rádiófelvétel, melyről gyakran megszólalnak részletek, ma is hallhattuk a II. felvonás fináléját Vámos Ágnes (Nagyhercegnő), Németh Marika (Sybill), Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt és mások tolmácsolásában (az MRT Ének és zenekarát Sebestyén András vezényli). Azonban van egy ennél korábbi rádiófelvétel is az operettből, ugyancsak Vámos Ágnessel, aki ezen a címszerepet énekelte. Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége. Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátray Ferenc, Radnay György Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós Most erről a másik felvételről meghallgathattuk Sybill és a Nagyherceg kettősét Vámos Ágnes és Radnay György tolmácsolásában: "Illúzió a szerelem..." Sok nagyszerű szoprán énekelt Millöcker Dubarry -jából részleteket, ahogy számos kiváló tenor is énekelte benne. Vámos Ágnessel is van felvétel, melyen partnere Mátray Ferenc volt. Most René dalát tőle hallhattuk: „Mily szép az élet, hogyha téged nézlek…mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, elönt a mámor…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Jól ismert Sidney Jones és Lionel Monkton Gésák című operettjének 1970-es rádiófelvétele (László Margit, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Bartha Alfonz, Feleki Kamill, Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás). De az operett részleteit már az ötvenes évek végén is rögzítették stúdiófelvételen Vámos Ágnes és Kövecses Béla közreműködésével, ugyancsak Bródy Tamás vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Most két részlet hangzott el erről a rádiófelvételről: - Mimóza dala (Vámos Ágnes) - Mimóza és Fairfax duettje, a Csók-kettős (Vámos Ágnes és Kövecses Béla) Huszka Jenő- Martos Ferenc Lili bárónő című operettjének is több felvétele (és számtalan előadóval felvett részlet) ismeretes, ezúttal Vámos Ágnes szopránján csendült fel Lili bárónő dala, a nevezetes „Mi kell a férfiaknak... / Csók, nem is igaz tán ha nem az asszony ajka adja…” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével.) Érdemes meghallgatni a délutáni - 18 órakor kezdődő - ismétlést a rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetőtársa egész héten át Dr. Szomolányi Gy. István , aki a tavaly decemberben 90 éves korában elhunyt Vámos Ágnes művészetét hozza közelebb a hallgatósághoz a rádió mikrofonja előtti visszaemlékezéseiben.
2128 Búbánat 2017-06-13 15:41:22 [Válasz erre: 1992 Búbánat 2017-03-23 00:16:57]
Kapcs.: 1992. és 181. sorszámok Érdekesség, hogy Kálmán Imre A bajadér című operettjének részleteit - csaknem ugyanaz az előadó-apparátus - kétszer is felvette gyors egymásutánban stúdiófelvételre a hatvanas évek elején: A Hungarotonnál (Qualiton) lemezen részletek 1965-ben: Németh Marika , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László), az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (Lásd az Udvardy Tibor-topicnál a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=325&msgcount=121#343928; 121. sorszám alatt [/url] ) A Rádió Dalszínháza 1962-ben mutatta be az operett keresztmetszetét: Vámos Ágnes , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád,Külkey László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (lásd. 1992. és 181. sorszám) Az is érdekes, hogy a három éven belül kétszer is felvett dalok, kettősök magyar dalszövegét az énekesek a két felvételen más-más fordításban éneklik. (Pedig mindkét esetben Kulinyi Ernő neve szerepel fordítóként megjelölve.) A Dankó Rádió mai operettműsorában – Vámos Ágnes-emlékhét keretében – az utóbbi változat stúdiófelvételéről került bejátszásra négy részlet: Odette belépője (Vámos Ágnes): „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...” Három duett a Bajadérból Vámos Ágnes és Udvardy Tibor énekében: - Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” - Odette és Radjami kettőse II. felv. "Hajlik ide, hajlik oda,…. /- a Gangesz kék vizénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vizénél a szív is lángoló, a Gangesz kék vizénél…” - Odette és Radjami szerelmi kettőse, II.felv.: „Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/ - Éjsötét a szempár, kárhozatban az ég…Bűvös, drága szempár, nézz, csak nézz le rám, sorsom csak te légy…” Vámos Ágnes énekében hallhattuk még az adás végén felcsendülni a híres „Harangdal” -t Planquette operettjéből, A corneville-i harangokból . (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Egy élő operaelőadásnak a részlete is elhangzott a műsorban: Leoncavallo Bajazzókja fináléjából az a jelenet amikor Canio leszúrja Neddát (Vámos Ágnes és Laczó András , km. az Erkel Színház énekkara és zenekara, vezényelt: Pless László) – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa, Dr. Szomolányi Gy. István (aki jó barátságot ápolt a tavaly év végén elhunyt Vámos Ágnessel és családjával) elmesélte az archív felvétel hangrögzítésének történetét, de felelevenítette a tenorista operaénekesi pályafutását is. Megemlítem még az operettműsor elejéről Mátray Ferenc (Vámos Ágnes férje volt a kitűnő tenorista) előadásában hallott Tasziló-dalt a Marica grófnőből („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”) „Túl az Óperencián” – ismétlés 18 órai hírek után a Dankó Rádió elérhetőségein.
Kapcs.: 1992. és 181. sorszámok Érdekesség, hogy Kálmán Imre A bajadér című operettjének részleteit - csaknem ugyanaz az előadó-apparátus - kétszer is felvette gyors egymásutánban stúdiófelvételre a hatvanas évek elején: A Hungarotonnál (Qualiton) lemezen részletek 1965-ben: Németh Marika , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László), az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (Lásd az Udvardy Tibor-topicnál a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=325&msgcount=121#343928; 121. sorszám alatt [/url] ) A Rádió Dalszínháza 1962-ben mutatta be az operett keresztmetszetét: Vámos Ágnes , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád,Külkey László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (lásd. 1992. és 181. sorszám) Az is érdekes, hogy a három éven belül kétszer is felvett dalok, kettősök magyar dalszövegét az énekesek a két felvételen más-más fordításban éneklik. (Pedig mindkét esetben Kulinyi Ernő neve szerepel fordítóként megjelölve.) A Dankó Rádió mai operettműsorában – Vámos Ágnes-emlékhét keretében – az utóbbi változat stúdiófelvételéről került bejátszásra négy részlet: Odette belépője (Vámos Ágnes): „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...” Három duett a Bajadérból Vámos Ágnes és Udvardy Tibor énekében: - Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” - Odette és Radjami kettőse II. felv. "Hajlik ide, hajlik oda,…. /- a Gangesz kék vizénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vizénél a szív is lángoló, a Gangesz kék vizénél…” - Odette és Radjami szerelmi kettőse, II.felv.: „Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/ - Éjsötét a szempár, kárhozatban az ég…Bűvös, drága szempár, nézz, csak nézz le rám, sorsom csak te légy…” Vámos Ágnes énekében hallhattuk még az adás végén felcsendülni a híres „Harangdal” -t Planquette operettjéből, A corneville-i harangokból . (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Egy élő operaelőadásnak a részlete is elhangzott a műsorban: Leoncavallo Bajazzókja fináléjából az a jelenet amikor Canio leszúrja Neddát (Vámos Ágnes és Laczó András , km. az Erkel Színház énekkara és zenekara, vezényelt: Pless László) – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa, Dr. Szomolányi Gy. István (aki jó barátságot ápolt a tavaly év végén elhunyt Vámos Ágnessel és családjával) elmesélte az archív felvétel hangrögzítésének történetét, de felelevenítette a tenorista operaénekesi pályafutását is. Megemlítem még az operettműsor elejéről Mátray Ferenc (Vámos Ágnes férje volt a kitűnő tenorista) előadásában hallott Tasziló-dalt a Marica grófnőből („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”) „Túl az Óperencián” – ismétlés 18 órai hírek után a Dankó Rádió elérhetőségein.
2127 Búbánat 2017-06-12 19:41:37 [Válasz erre: 2126 Búbánat 2017-06-11 20:38:40]
Utólag, hadd legyen itt rögzítve a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának a hét első adásnapján - Vámos Ágnes-emlékműsor első részének -elhangzott operettrészletek adatai: Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara): „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz - Iluska dala (Vámos Ágnes): „ Van egy szegény kis árva lány…” - Kórusjelenet és tercett, I. felv. (Vámos Ágnes, Reményi Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Pogány László vezényli): „A haja színarany, termete nádszál, ő az egész falumentén a legszebb virágszál, Iluskám, Iluskám… /- Szép leányom, ne remegj! Nagy dicsőség vár rád, és a zászló fenn lebeg, kösd reá a pántlikát…./¬- Strázsamester uram, kérem, nem illet ez engem, ezt a nagy-nagy dicsőséget meg nem is érdemlem, nem vagyok faluszépe, vagyok szegény árva, nem is igen telik nekem piros pántlikára…” - Bagó dala, II. felv. (Palló Imre, km. Sárdy János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor): „ Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél..” Karl Millöcker: A koldusdiák - Laura és Simon kettőse (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?!… /Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg… Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát?.../ - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…” - Női hármas az I. felvonásból (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Svéd Nóra): „Vásár van éppen! Venni is kéne!... /itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!.../ -Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok!...” - Együttes és a II. felvonás fináléja (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János): „-Sokáig éljen az ifjú pár!…/- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…”
Utólag, hadd legyen itt rögzítve a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának a hét első adásnapján - Vámos Ágnes-emlékműsor első részének -elhangzott operettrészletek adatai: Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara): „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz - Iluska dala (Vámos Ágnes): „ Van egy szegény kis árva lány…” - Kórusjelenet és tercett, I. felv. (Vámos Ágnes, Reményi Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Pogány László vezényli): „A haja színarany, termete nádszál, ő az egész falumentén a legszebb virágszál, Iluskám, Iluskám… /- Szép leányom, ne remegj! Nagy dicsőség vár rád, és a zászló fenn lebeg, kösd reá a pántlikát…./¬- Strázsamester uram, kérem, nem illet ez engem, ezt a nagy-nagy dicsőséget meg nem is érdemlem, nem vagyok faluszépe, vagyok szegény árva, nem is igen telik nekem piros pántlikára…” - Bagó dala, II. felv. (Palló Imre, km. Sárdy János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor): „ Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél..” Karl Millöcker: A koldusdiák - Laura és Simon kettőse (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?!… /Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg… Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát?.../ - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…” - Női hármas az I. felvonásból (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Svéd Nóra): „Vásár van éppen! Venni is kéne!... /itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!.../ -Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok!...” - Együttes és a II. felvonás fináléja (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János): „-Sokáig éljen az ifjú pár!…/- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…”
2126 Búbánat 2017-06-11 20:38:40
Itt hívom fel ismét a figyelmet a „Túl az Óperencián” - operett-adássorozat jövő heti tematikájára: [url] http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/7/_/vamos_agnes_1497476_7067.jpg; Vámos Ágnes-emlékhét [/url] (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.) kezdődik a Dankó Rádió operettműsorában! A tavaly ősszel 90 éves korában elhunyt, érdemes művészi címmel kitüntetett szoprán operaénekesnőre emlékszik majd mások mellett [url] https://www.facebook.com/orvosikamara/posts/1551541951776553; dr.Szomolányi Gy.István fogorvos, [/url] „hivatalos operabarát”. Vámos Ágnes 1949-ben, Maleczky Oszkár növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, s még ugyanabban az esztendőben bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban a János vitézben. A későbbiekben főként lírai szoprán szerepeket osztottak rá, de operettprimadonnaként és tenor operaénekes férje, a 2003-ban elhunyt Mátray Ferenc oldalán is sokat szerepelt. Emlékezetes szerepei közé tartozott Puccini Pillangókisasszonya, a Don Juan című Mozart-opera Donna Elvirája és Verdi Otellójának Desdemonája, valamint a Bánk bán Melindája, A víg özvegy Glavari Hannája és a Csárdáskirálynő Vereczky Szilviája. Operaénekesi pályafutása lezárása után, 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hangképző tanáraként dolgozott. 1989-ben vonult nyugdíjba. Összeszedtem Vámos Ágnesnek a rádióban található fontosabb operettfelvételeit. A listában helyet kap operett (teljes felvétel és részletek is), daljáték, zenés játék. Néhány cím közülük: - Lehár: Éva - Huszka Jenő: Lili bárónő - Kálmán Imre: A bajadér - Jacobi Viktor: Sybill - Millöcker: A koldusdiák - Millöcker: Dubarry - Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Messager: A nászéjszaka - Jones: Gésák - Gilbert: A hermelines nő - Kerekes János: A boldogságfelelős - Buday Dénes: Három szerelmesek - Lehár: A mosoly országa - Kacsóh Pongrác: János vitéz - Planquette: A corneville-i harangok - Oscar Straus: Varázskeringő Holnaptól az emlékműsorban bizonyára bejátszásra kerülnek interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései mellett Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről dalok, áriák, operettrészletek, melyek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét. A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között emlékezik a tavaly szeptemberben eltávozott nagyszerű szopránénekesre.
Itt hívom fel ismét a figyelmet a „Túl az Óperencián” - operett-adássorozat jövő heti tematikájára: [url] http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/7/_/vamos_agnes_1497476_7067.jpg; Vámos Ágnes-emlékhét [/url] (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.) kezdődik a Dankó Rádió operettműsorában! A tavaly ősszel 90 éves korában elhunyt, érdemes művészi címmel kitüntetett szoprán operaénekesnőre emlékszik majd mások mellett [url] https://www.facebook.com/orvosikamara/posts/1551541951776553; dr.Szomolányi Gy.István fogorvos, [/url] „hivatalos operabarát”. Vámos Ágnes 1949-ben, Maleczky Oszkár növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, s még ugyanabban az esztendőben bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban a János vitézben. A későbbiekben főként lírai szoprán szerepeket osztottak rá, de operettprimadonnaként és tenor operaénekes férje, a 2003-ban elhunyt Mátray Ferenc oldalán is sokat szerepelt. Emlékezetes szerepei közé tartozott Puccini Pillangókisasszonya, a Don Juan című Mozart-opera Donna Elvirája és Verdi Otellójának Desdemonája, valamint a Bánk bán Melindája, A víg özvegy Glavari Hannája és a Csárdáskirálynő Vereczky Szilviája. Operaénekesi pályafutása lezárása után, 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hangképző tanáraként dolgozott. 1989-ben vonult nyugdíjba. Összeszedtem Vámos Ágnesnek a rádióban található fontosabb operettfelvételeit. A listában helyet kap operett (teljes felvétel és részletek is), daljáték, zenés játék. Néhány cím közülük: - Lehár: Éva - Huszka Jenő: Lili bárónő - Kálmán Imre: A bajadér - Jacobi Viktor: Sybill - Millöcker: A koldusdiák - Millöcker: Dubarry - Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Messager: A nászéjszaka - Jones: Gésák - Gilbert: A hermelines nő - Kerekes János: A boldogságfelelős - Buday Dénes: Három szerelmesek - Lehár: A mosoly országa - Kacsóh Pongrác: János vitéz - Planquette: A corneville-i harangok - Oscar Straus: Varázskeringő Holnaptól az emlékműsorban bizonyára bejátszásra kerülnek interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései mellett Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről dalok, áriák, operettrészletek, melyek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét. A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között emlékezik a tavaly szeptemberben eltávozott nagyszerű szopránénekesre.
2125 Búbánat 2017-06-10 22:01:02 [Válasz erre: 149 Búbánat 2008-04-10 00:34:47]
Kapcs.: 149. sorszám „A vidám zenés színpad klasszikusai” Jacques Offenbach: Az elizondói lány Az egyfelvonásos - háromszereplős - daljátékot Pépito[i/] címen 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Léon Battu és Jules Moinaux szövegét fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Vincze Ottó Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Vertigo – Radnay György (Ungvári László) Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Cserés Miklós dr., rendező: „A Rádió Dalszínháza mutatja be a következő rendezésem: Az elizondói lány. Zenéjét a műfajteremtő Offenbach komponálta. A spanyol környezet, XIX. századi történet, melynek a kor, az érzelem, a műfaj ihlette aspektusát kellett megragadnom. A ’piócák’ (színházi tájnyelven: a hangjegyek) ismeretén túl az előadás két különnemű elemének, a zenének és a prózának, stílusszerű, jellembeli és technikai összehangolására törekedtünk; arra, hogy a rangos partitúra és a megfrissített szövegkönyv színvonalas rádiószínházi élményt jelenthessen közönségünknek.” [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=286&msgcount=428#285457; lásd még a 428. sorszámnál a Jacques Offenbach-topicban [/url]
Kapcs.: 149. sorszám „A vidám zenés színpad klasszikusai” Jacques Offenbach: Az elizondói lány Az egyfelvonásos - háromszereplős - daljátékot Pépito[i/] címen 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Léon Battu és Jules Moinaux szövegét fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Vincze Ottó Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Vertigo – Radnay György (Ungvári László) Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Cserés Miklós dr., rendező: „A Rádió Dalszínháza mutatja be a következő rendezésem: Az elizondói lány. Zenéjét a műfajteremtő Offenbach komponálta. A spanyol környezet, XIX. századi történet, melynek a kor, az érzelem, a műfaj ihlette aspektusát kellett megragadnom. A ’piócák’ (színházi tájnyelven: a hangjegyek) ismeretén túl az előadás két különnemű elemének, a zenének és a prózának, stílusszerű, jellembeli és technikai összehangolására törekedtünk; arra, hogy a rangos partitúra és a megfrissített szövegkönyv színvonalas rádiószínházi élményt jelenthessen közönségünknek.” [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=286&msgcount=428#285457; lásd még a 428. sorszámnál a Jacques Offenbach-topicban [/url]
2124 smaragd 2017-06-10 18:51:49 [Válasz erre: 2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53]
"Kedves Hallgatóink! Kemény Egon kétszeres Erkel díjas zeneszerző daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább. Kemény Egon egészen fiatalon, alig huszonkét évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt. Kiforrott tehetségű, kifinomodott lírai érzékű zeneköltőnek ismerték el. Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok" Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető szavait idéztem a mai műsorból, elhangzott: KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték - Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) Hadics László - Szerenád (Édes lányka, szép Amálka...) kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi férfikar - Dal a bontonról (Csak finoman, mindig csak finoman...) kettős, Mezey Mária, Tompa Sándor A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Kedves Hallgatóink! Kemény Egon kétszeres Erkel díjas zeneszerző daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább. Kemény Egon egészen fiatalon, alig huszonkét évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt. Kiforrott tehetségű, kifinomodott lírai érzékű zeneköltőnek ismerték el. Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok" Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető szavait idéztem a mai műsorból, elhangzott: KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték - Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) Hadics László - Szerenád (Édes lányka, szép Amálka...) kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi férfikar - Dal a bontonról (Csak finoman, mindig csak finoman...) kettős, Mezey Mária, Tompa Sándor A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2123 Búbánat 2017-06-10 09:23:33
Ispilángi rózsafa - Mesejáték. Írta: Fésűs Éva Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István Szereposztás: Mihaszna Dani – Palcsó Sándor Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc Aligvári királykisasszony – Vetró Margit Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert Kökény Eszti – Andor Éva Udvarmester – Kéry Gyula Gazdag Márton – Galgóczi Imre Hírnök – Árossi Aladár Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fodor Zsigmond Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra (Átvette a Prágai Rádió is.) E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.
Ispilángi rózsafa - Mesejáték. Írta: Fésűs Éva Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István Szereposztás: Mihaszna Dani – Palcsó Sándor Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc Aligvári királykisasszony – Vetró Margit Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert Kökény Eszti – Andor Éva Udvarmester – Kéry Gyula Gazdag Márton – Galgóczi Imre Hírnök – Árossi Aladár Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fodor Zsigmond Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra (Átvette a Prágai Rádió is.) E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.
