2097 Búbánat 2017-05-29 14:45:16 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Nyolcvannyolc éves korában szombaton elhunyt Ruitner Sándor dramaturg, rendező, zenei rendező,szerkesztő-riporter - közölte a család az MTI-vel. Nevéhez fűződik a Rádió Dalszínháza című sorozat és az 1972-ben Erkel operáinak feldolgozásával útjára indított, az MTV Zenés Színház című széria is. Rendezőként 1970-ben készítette el 10 részes “Bartók bemutatók nyomában” című dokumentum sorozatát. Alkotásaival, több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar zenei életet. Munkásságáért 2008-ban Nádasdy Kálmán díjjal tüntették ki.
Nyolcvannyolc éves korában szombaton elhunyt Ruitner Sándor dramaturg, rendező, zenei rendező,szerkesztő-riporter - közölte a család az MTI-vel. Nevéhez fűződik a Rádió Dalszínháza című sorozat és az 1972-ben Erkel operáinak feldolgozásával útjára indított, az MTV Zenés Színház című széria is. Rendezőként 1970-ben készítette el 10 részes “Bartók bemutatók nyomában” című dokumentum sorozatát. Alkotásaival, több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar zenei életet. Munkásságáért 2008-ban Nádasdy Kálmán díjjal tüntették ki.
2096 Búbánat 2017-05-28 17:03:58
Az 1992. sorszám alatt említettem A bajadér rádiófelvételét, mely Kálmán Imre operettjének keresztmetszetét adja. A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorában délelőtt meghallgathattunk erről az 1962-ben készült stúdiófelvételről három számot: - Radjami dala az I. felvonásból: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, bajadérom, kit a szívem imád…” (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Odette és Radjami kettőse a II. felvonásból: „Dzsajpur csodakertjén…” (Vámos Ágnes és Udvardy Tibor ) - Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse az I. felvonásból: „Ruccanjunk ki, kis babám, hogyha jő az éj…./Szervusz, rózsám, pityókos párom…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) Egy koncertfelvételről (1979) pedig felhangzik az „Egy jó kis bár, hol nóta vár… szép május éjszakán ott kapta első csókját a szád…” c. vidám kettős, Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában. (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Eisemann Mihály - Dalos László - Baróti Géza: Bástyasétány 77 c. operettjéből is felcsendült pár hangulatos dal. Km. Fejes Teri,Lorán Lenke, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert - és Ajtay Andor („A vén budai hársfák”) , közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Vaszy Viktor. [1957-es rádióbemutató!] 18 órától megkapjuk a szokásos ismétlést a rádióban.
Az 1992. sorszám alatt említettem A bajadér rádiófelvételét, mely Kálmán Imre operettjének keresztmetszetét adja. A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorában délelőtt meghallgathattunk erről az 1962-ben készült stúdiófelvételről három számot: - Radjami dala az I. felvonásból: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, bajadérom, kit a szívem imád…” (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Odette és Radjami kettőse a II. felvonásból: „Dzsajpur csodakertjén…” (Vámos Ágnes és Udvardy Tibor ) - Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse az I. felvonásból: „Ruccanjunk ki, kis babám, hogyha jő az éj…./Szervusz, rózsám, pityókos párom…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) Egy koncertfelvételről (1979) pedig felhangzik az „Egy jó kis bár, hol nóta vár… szép május éjszakán ott kapta első csókját a szád…” c. vidám kettős, Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában. (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Eisemann Mihály - Dalos László - Baróti Géza: Bástyasétány 77 c. operettjéből is felcsendült pár hangulatos dal. Km. Fejes Teri,Lorán Lenke, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert - és Ajtay Andor („A vén budai hársfák”) , közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Vaszy Viktor. [1957-es rádióbemutató!] 18 órától megkapjuk a szokásos ismétlést a rádióban.
2095 Búbánat 2017-05-27 14:39:25
A Magyar Rádió Zenei Szerkesztősége különösen a hetvenes-nyolcvanas években az operettműsorait olykor már „kiszervezte” a Bródy Sándor utcai székházának steril stúdiókörnyezetéből; közönség jelenlétében, tematikus operettkoncertekről is gondoskodott, melyeket élőben közvetítette és természetesen rögzítette, így ezek a hangfelvételek a Rádió hangarchívumából előkereshetők és akár ma is adásba kerülhet(né)nek; de volt, amikor maradtak a stúdió világában és ott prezentáltak operetthangversenyt, megteremtve az élő hangverseny atmoszférájának hangulatát azáltal, hogy az előadó énekművészek, az énekkar és zenekar, valamint a karmester meghívott közönség előtt léphettek fel műsorukkal. Felsorolok ilyen eseteket, mikor a Rádió a zenei együtteseinek közreműködésével operettkoncerteket rendezett és élőben (vagy felvételről) közvetítette a rádió hullámhosszán: - 1973. október 29. Magyar Rádió 6-os stúdiója: Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Bródy Tamás). Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva) - 1975. április 14., Kossuth adó, 19.44 – 21.30 – Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Km.: Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. (Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy) - 1975. július 10., Petőfi adó 20.28 – 21.38 Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy– hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában Km. Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Glavari Hanna – Sass Sylvia Danilo – Ötvös Csaba Valencienne – Lehoczky Éva Camille de Rosillon – Korondy György Cascada – Kishegyi Árpád Raoul de St. Brioche – Kovács Péter - 1975. december 22. Petőfi adó, 19.46- ifj. Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából Km.: Kalmár Magda, László Margit, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György (A cigánybáró; Egy éj Velencében; A denevér; Anna polka; Császárkeringő; Kék Duna-keringő) - 1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40 Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Nagy Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás (A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; A szép Heléna; Hoffmann meséi - 1977. június 26. „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás. Műsorvezető: Rapcsányi László. Szerkesztő: Bitó Pál Részletek hangzottak el többek között: - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) - Jacobi: Sybill – „Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem… (Lehoczky Éva és Sólyom-Nagy Sándor) - Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio kettőse (az ún. olasz-kettős) (Házy Erzsébet és Fülöp Attila) A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) - 1978. január 16. Petőfi Rádió, 19.00 – 21.36. Hangverseny Franz von Suppé operettjeiből a Csepeli Munkásotthonban: Km. Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Pikk dáma; Szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság) Ezt a műsort leadta ismét a Bartók Rádió: 2015. augusztus 14., 19.35 – 20.46 - 1979. december 3. Petőfi Rádió Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; Csárdáskirálynő) E műsor hangfelvételét évekkel később ismét sugározta a Bartók Rádió. Szerkesztő: Veisz Gábor. - 1980. december 15., Petőfi Rádió 19.46 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Fordította: Romhányi József Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lukács Ervin Szereposztás: Orfeusz – Korondy György Euridike – Kalmár Magda Közvélemény – Mészöly Katalin Jupiter – Rozsos István Pluto – Palcsó Sándor Styx Janko – Bordás György Diana – Csengery Adrienne Vénusz – Zempléni Mária Cupido – Takács Tamara Minerva – Ötvös Csilla Merkur – Bándi János Mars – Nádas Tibor Morfeusz – Mersei Miklós - 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00: Lehár-est közvetítése az Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házából (a június 27-i koncert hangfelvétele) Km. Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Három grácia; A mosoly országa; Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja. ) - 1982. október 25. Kossuth Rádió, 19.30 – 21.25: Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából - Élő kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba Km.: Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Sebestyén András (Csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; Montmartre-i ibolya; Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő - 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 Kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye. Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott: - Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) - Farkas Ferenc: Csínom Palkó – részletek: Km.: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József - 1985. október 28. Lehár-est a Pesti Vigadóban Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara, a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Breitner Tamás. - 1986. március 1. Kálmán Imre operettest a Pesti Vigadóban Km.: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara- Vezényel: Selmeczy György Mindez onnan jutott eszembe és kerestem vissza a fenti adatokat, hogy a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában újra felcsendült egy ilyen élő, közönség előtt lezajlott operetthangverseny egyik rögzített részlete: a Boccaccióból a kádár dala – „Ma reggel óta jár az asszony szája már” - az ún. „Hordó-dal” csendült fel Palcsó Sándor előadásában (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) az 1978. január 16-i Suppé-estről, melyet a Csepeli Munkásotthonból közvetített a rádió. De az adásban most további részleteket hallhattunk a Boccaccio 1961-es stúdiófelvételéről is: Boccaccio dala, majd a Bordal Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Réti József énekében, és még egy részletet is bejátszásra került: az „Olasz-kettős” Kincses Veronika és Molnár András rádiófelvételéről (1982) szólalt meg. Ugyancsak pompás részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderika című operettjéből is: az 1972-ben felvett stúdiófelvételről Kalmár Magda és Bende Zsolt énekét hallhattuk a részletekben (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András). És még egy dal hangzott el Lehár operettjéből: a Költő dala a II. felvonásból, Kovács József felvételéről, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pál Tamás vezényelt.) Ez a délelőtti operettműsor ma 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. A Túl az Óperencián adásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Balla Eszter színművésznő.
A Magyar Rádió Zenei Szerkesztősége különösen a hetvenes-nyolcvanas években az operettműsorait olykor már „kiszervezte” a Bródy Sándor utcai székházának steril stúdiókörnyezetéből; közönség jelenlétében, tematikus operettkoncertekről is gondoskodott, melyeket élőben közvetítette és természetesen rögzítette, így ezek a hangfelvételek a Rádió hangarchívumából előkereshetők és akár ma is adásba kerülhet(né)nek; de volt, amikor maradtak a stúdió világában és ott prezentáltak operetthangversenyt, megteremtve az élő hangverseny atmoszférájának hangulatát azáltal, hogy az előadó énekművészek, az énekkar és zenekar, valamint a karmester meghívott közönség előtt léphettek fel műsorukkal. Felsorolok ilyen eseteket, mikor a Rádió a zenei együtteseinek közreműködésével operettkoncerteket rendezett és élőben (vagy felvételről) közvetítette a rádió hullámhosszán: - 1973. október 29. Magyar Rádió 6-os stúdiója: Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Bródy Tamás). Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva) - 1975. április 14., Kossuth adó, 19.44 – 21.30 – Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Km.: Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. (Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy) - 1975. július 10., Petőfi adó 20.28 – 21.38 Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy– hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában Km. Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Glavari Hanna – Sass Sylvia Danilo – Ötvös Csaba Valencienne – Lehoczky Éva Camille de Rosillon – Korondy György Cascada – Kishegyi Árpád Raoul de St. Brioche – Kovács Péter - 1975. december 22. Petőfi adó, 19.46- ifj. Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából Km.: Kalmár Magda, László Margit, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György (A cigánybáró; Egy éj Velencében; A denevér; Anna polka; Császárkeringő; Kék Duna-keringő) - 1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40 Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Nagy Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás (A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; A szép Heléna; Hoffmann meséi - 1977. június 26. „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás. Műsorvezető: Rapcsányi László. Szerkesztő: Bitó Pál Részletek hangzottak el többek között: - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) - Jacobi: Sybill – „Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem… (Lehoczky Éva és Sólyom-Nagy Sándor) - Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio kettőse (az ún. olasz-kettős) (Házy Erzsébet és Fülöp Attila) A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) - 1978. január 16. Petőfi Rádió, 19.00 – 21.36. Hangverseny Franz von Suppé operettjeiből a Csepeli Munkásotthonban: Km. Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Pikk dáma; Szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság) Ezt a műsort leadta ismét a Bartók Rádió: 2015. augusztus 14., 19.35 – 20.46 - 1979. december 3. Petőfi Rádió Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; Csárdáskirálynő) E műsor hangfelvételét évekkel később ismét sugározta a Bartók Rádió. Szerkesztő: Veisz Gábor. - 1980. december 15., Petőfi Rádió 19.46 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Fordította: Romhányi József Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lukács Ervin Szereposztás: Orfeusz – Korondy György Euridike – Kalmár Magda Közvélemény – Mészöly Katalin Jupiter – Rozsos István Pluto – Palcsó Sándor Styx Janko – Bordás György Diana – Csengery Adrienne Vénusz – Zempléni Mária Cupido – Takács Tamara Minerva – Ötvös Csilla Merkur – Bándi János Mars – Nádas Tibor Morfeusz – Mersei Miklós - 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00: Lehár-est közvetítése az Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házából (a június 27-i koncert hangfelvétele) Km. Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Három grácia; A mosoly országa; Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja. ) - 1982. október 25. Kossuth Rádió, 19.30 – 21.25: Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából - Élő kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba Km.: Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Sebestyén András (Csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; Montmartre-i ibolya; Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő - 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 Kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye. Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott: - Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) - Farkas Ferenc: Csínom Palkó – részletek: Km.: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József - 1985. október 28. Lehár-est a Pesti Vigadóban Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara, a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Breitner Tamás. - 1986. március 1. Kálmán Imre operettest a Pesti Vigadóban Km.: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara- Vezényel: Selmeczy György Mindez onnan jutott eszembe és kerestem vissza a fenti adatokat, hogy a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában újra felcsendült egy ilyen élő, közönség előtt lezajlott operetthangverseny egyik rögzített részlete: a Boccaccióból a kádár dala – „Ma reggel óta jár az asszony szája már” - az ún. „Hordó-dal” csendült fel Palcsó Sándor előadásában (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) az 1978. január 16-i Suppé-estről, melyet a Csepeli Munkásotthonból közvetített a rádió. De az adásban most további részleteket hallhattunk a Boccaccio 1961-es stúdiófelvételéről is: Boccaccio dala, majd a Bordal Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Réti József énekében, és még egy részletet is bejátszásra került: az „Olasz-kettős” Kincses Veronika és Molnár András rádiófelvételéről (1982) szólalt meg. Ugyancsak pompás részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderika című operettjéből is: az 1972-ben felvett stúdiófelvételről Kalmár Magda és Bende Zsolt énekét hallhattuk a részletekben (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András). És még egy dal hangzott el Lehár operettjéből: a Költő dala a II. felvonásból, Kovács József felvételéről, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pál Tamás vezényelt.) Ez a délelőtti operettműsor ma 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. A Túl az Óperencián adásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Balla Eszter színművésznő.
2094 Búbánat 2017-05-26 09:13:21
Most hallgatom a Dankó Rádióban: Kacsóh: János vitéz - II. finálé Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor
Most hallgatom a Dankó Rádióban: Kacsóh: János vitéz - II. finálé Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor
2093 Búbánat 2017-05-24 10:35:02
1973. október 29-én egy élő, rádiós koncertműsort sugárzott a Kossuth rádió: Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött: Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál A rádió archívumában meglévő, értékes hangdokumentum ez, melyről több évtized után a Dankó Rádió – és a szerkesztő: Nagy Ibolya - jóvoltából már nem először hangoznak fel szép Lehár-dalok, melyeket közönség jelenlétében rögzítettek egykor a rádió stúdiójában. Egy hete a Dankó Rádió operettműsorában erről a koncertfelvételről már hallhattuk a Cigányszerelemből a „Csókban van az ifjúság”- kettőst Horváth Eszter és Palcsó Sándor előadásában – ezt a részletet ma újra meghallgathattuk a rádióban, de most még egy másik dal is elhangzott az említett, 1973-as Lehár-est hangfelvételéről: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre” – Horváth Eszter énektolmácsolásában. Ugyancsak nagy örömmel fogadtam Leo Fall Pompadour című híres operettjének 1967-es rádió-stúdiófelvételéről most műsorba került számot: az I. felvonás fináléját – a közreműködők voltak: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. A Cigányszerelem és a Pompadour operettekből még további egy-egy dal csendült fel Réthy Eszter ("Messze a nagy erdő") illetve Sass Sylvia („Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít, oly furcsa ez, olyan izgató,ami biztató…/Aj, ha kezembe kapnék egy férfit,férfit, de igazit ám, szinte gondolni sem merem végig,oly forró, oly vad a szám…”) énekfelvételéről. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
1973. október 29-én egy élő, rádiós koncertműsort sugárzott a Kossuth rádió: Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött: Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál A rádió archívumában meglévő, értékes hangdokumentum ez, melyről több évtized után a Dankó Rádió – és a szerkesztő: Nagy Ibolya - jóvoltából már nem először hangoznak fel szép Lehár-dalok, melyeket közönség jelenlétében rögzítettek egykor a rádió stúdiójában. Egy hete a Dankó Rádió operettműsorában erről a koncertfelvételről már hallhattuk a Cigányszerelemből a „Csókban van az ifjúság”- kettőst Horváth Eszter és Palcsó Sándor előadásában – ezt a részletet ma újra meghallgathattuk a rádióban, de most még egy másik dal is elhangzott az említett, 1973-as Lehár-est hangfelvételéről: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre” – Horváth Eszter énektolmácsolásában. Ugyancsak nagy örömmel fogadtam Leo Fall Pompadour című híres operettjének 1967-es rádió-stúdiófelvételéről most műsorba került számot: az I. felvonás fináléját – a közreműködők voltak: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. A Cigányszerelem és a Pompadour operettekből még további egy-egy dal csendült fel Réthy Eszter ("Messze a nagy erdő") illetve Sass Sylvia („Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít, oly furcsa ez, olyan izgató,ami biztató…/Aj, ha kezembe kapnék egy férfit,férfit, de igazit ám, szinte gondolni sem merem végig,oly forró, oly vad a szám…”) énekfelvételéről. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
2092 Búbánat 2017-05-23 10:28:13
Még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a délelőtt elhangzott operettadás részletezése, de mivel meghallgattam a műsort, lehetőségem nyílik megosztani itt, milyen ének-zeneszámok hangzottak el benne. A rádió e heti vendége[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/22/tul-az-operencian-balla-eszter-21-het/; Balla Eszter színésznő, [/url] akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, a kiváló bariton születésének 91. évfordulóján! Több mint 100 operettfelvételét őrzi a rádió archívuma (ebben a számban persze benne foglaltaknak a részletek mellett a teljes operettek dalai, jelenetei is). A mai évfordulón Bende énekhangján a következő operettdalok csendültek fel: - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg - Gárda-induló „Vidám itt minden testőr…/A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Jacques Offenbach: A szép Heléna - Oresztész kupléja „Partenisz és Leona” (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány/legény csakis terád vár” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Eisemann Mihály - Baróti Géza: Füredi Annabál - „ Nem tudok Pest nélkül élni” (Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) Az operettműsor első részében – Brahms 1. magyar tánca után - Fényes Szabolcs – Halász Rudolf operettjéből, a Csintalan csillagokból hallottunk néhány részletet: Előjáték (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András; kettős: „Száz gyöngy” (Kalmár Magda, B. Nagy János); Berci sanzonja (Haumann Péter); vidám kettős: „Nálunk a boldogság lesz majd a házirend” (Oszvald Marika, Tímár Béla) A „Túl az Óperencián” mai adása Lehár Ferenc Bécsi asszonyok c. operettjéből a zenekari bevezető dallamaival fejeződött be (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó) Ismétlés a szokott időben, délután 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a délelőtt elhangzott operettadás részletezése, de mivel meghallgattam a műsort, lehetőségem nyílik megosztani itt, milyen ének-zeneszámok hangzottak el benne. A rádió e heti vendége[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/22/tul-az-operencian-balla-eszter-21-het/; Balla Eszter színésznő, [/url] akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, a kiváló bariton születésének 91. évfordulóján! Több mint 100 operettfelvételét őrzi a rádió archívuma (ebben a számban persze benne foglaltaknak a részletek mellett a teljes operettek dalai, jelenetei is). A mai évfordulón Bende énekhangján a következő operettdalok csendültek fel: - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg - Gárda-induló „Vidám itt minden testőr…/A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Jacques Offenbach: A szép Heléna - Oresztész kupléja „Partenisz és Leona” (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány/legény csakis terád vár” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Eisemann Mihály - Baróti Géza: Füredi Annabál - „ Nem tudok Pest nélkül élni” (Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) Az operettműsor első részében – Brahms 1. magyar tánca után - Fényes Szabolcs – Halász Rudolf operettjéből, a Csintalan csillagokból hallottunk néhány részletet: Előjáték (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András; kettős: „Száz gyöngy” (Kalmár Magda, B. Nagy János); Berci sanzonja (Haumann Péter); vidám kettős: „Nálunk a boldogság lesz majd a házirend” (Oszvald Marika, Tímár Béla) A „Túl az Óperencián” mai adása Lehár Ferenc Bécsi asszonyok c. operettjéből a zenekari bevezető dallamaival fejeződött be (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó) Ismétlés a szokott időben, délután 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
2091 Búbánat 2017-05-22 10:34:23
Megpróbáltam összeszedni azoknak az operaénekeseknek a nevét, akik a Dankó Rádió indulásától (2012 decembere) vendégei voltak a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának és akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya élményt nyújtó beszélgetéseket folytatott. Ezekből a – szerkesztett - diskurzusokból egy-egy héten át "táplál" bennünket, rádióhallgatókat, közel hozva hozzánk az esetleg korábban csak "távolról csodált" művészeket. Csonka Zsuzsa, Frankó Tünde, Hamari Júlia, Iván Ildikó, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lázin Beatrix, Miklósa Erika, Ötvös Csilla, Pándy Piroska, Pitti Katalin, Sass Sylvia,Tokody Ilona Balczó Péter, Bede-Fazekas Csaba, Berkes János, Boncsér Gergely, Csák József, Gárday Gábor, Gulyás Dénes, Kovácsházi István, László Boldizsár, Leblanc Győző, Miller Lajos, Molnár András, Nyári Zoltán, Palcsó Sándor, Perencz Béla, Sólyom-Nagy Sándor. De a műfajhoz kötődő rendezők is vendégeskedtek a Dankó Rádió stúdiójában: Horváth Ádám, Horváth Zoltán, Solymosi Ottó, Szinetár Miklós… Emlékműsorok is készültek Nagy Ibolya szerkesztésében – az operánál maradva: Gyurkovics Mária, Lehoczky Éva, Neményi Lili, Bende Zsolt, Domahidy László, Gregor József, Karizs Béla, Kovács József, Radnay György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Tréfás György. De volt Ferencsik János karmesterre is emlékező hét a rádióban. Kíváncsian várom, hogy Nagy Ibolya tervei között mely további operaénekesek neve szerepel; kiket sikerül megnyernie, hogy vendégként köszönthesse élő rádióműsorában - bejátszott énekfelvételeikkel is gyönyörködtesse a rádióhallgatót? Lenne javaslatom - ötletem is, kiket szívesen vennék és helyük lenne itt: Barlay Zsuzsa, Gál Erika, Kolonits Klára, Kukely Júlia, László Margit, Mészöly Katalin, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Rost Andrea, Várhelyi Éva (édesapja, Várhelyi Endre kapcsán is), Zempléni Mária (Békés András rendező kapcsán is), Fekete Attila, Kelen Péter (Kelen Tiborra emlékezve is), Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Rozsos István. Emlékműsort kaphatna – a teljesség igénye nélkül: Andor Éva, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Komlóssy Erzsébet, Orosz Júlia, Palánkay Klára, Sándor Judit. Kovács János karmester emlékezhetne Sudlik Máriára; Begányi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Korondy György (Korondy Anna is énekművész, emlékeit megoszthatná ő is), Kövecses Béla (a lánya, Kövecses Klára is énekművész, sokat tudna mesélni édesapjáról: pár hónapja az Albertfalvai Közösségi Házban (AKH) lépett fel Csák József operaénekes zenei irányítása alatt működő Opera- és Dalstúdió műsorában), Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Udvardy Tibor. A karmesterek közül szívesen venném Medveczky Ádám és Pál Tamás invitálását a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába, Nagy Ibolya beszélgető partnereként, ahogy megérdemelne külön emlékező adást mások mellett például Bródy Tamás, Breitner Tamás és Lehel György karmester is. Ők mind, az opera mellett valamiképpen kötődtek-kötődnek az operett világához, elkötelezett hívei voltak az operett műfajának is. És akkor még nem szóltam a „hivatásos” operetténekesekről, akik már, sajnos, nincsenek köztünk, akikre szeretettel emlékezett Nagy Ibolya külön, tematikus hét keretében a Dankó Rádióban: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Rátonyi Róbert..., ahogyan a jelenből is szinte már mindenki „mikrofonvégre” került... Úgyhogy, jöjjenek továbbra is operaénekesek – e körben még bőven van „utánpótlás” - amit (be)pótolni érdemes, kívánatos.
Megpróbáltam összeszedni azoknak az operaénekeseknek a nevét, akik a Dankó Rádió indulásától (2012 decembere) vendégei voltak a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának és akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya élményt nyújtó beszélgetéseket folytatott. Ezekből a – szerkesztett - diskurzusokból egy-egy héten át "táplál" bennünket, rádióhallgatókat, közel hozva hozzánk az esetleg korábban csak "távolról csodált" művészeket. Csonka Zsuzsa, Frankó Tünde, Hamari Júlia, Iván Ildikó, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lázin Beatrix, Miklósa Erika, Ötvös Csilla, Pándy Piroska, Pitti Katalin, Sass Sylvia,Tokody Ilona Balczó Péter, Bede-Fazekas Csaba, Berkes János, Boncsér Gergely, Csák József, Gárday Gábor, Gulyás Dénes, Kovácsházi István, László Boldizsár, Leblanc Győző, Miller Lajos, Molnár András, Nyári Zoltán, Palcsó Sándor, Perencz Béla, Sólyom-Nagy Sándor. De a műfajhoz kötődő rendezők is vendégeskedtek a Dankó Rádió stúdiójában: Horváth Ádám, Horváth Zoltán, Solymosi Ottó, Szinetár Miklós… Emlékműsorok is készültek Nagy Ibolya szerkesztésében – az operánál maradva: Gyurkovics Mária, Lehoczky Éva, Neményi Lili, Bende Zsolt, Domahidy László, Gregor József, Karizs Béla, Kovács József, Radnay György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Tréfás György. De volt Ferencsik János karmesterre is emlékező hét a rádióban. Kíváncsian várom, hogy Nagy Ibolya tervei között mely további operaénekesek neve szerepel; kiket sikerül megnyernie, hogy vendégként köszönthesse élő rádióműsorában - bejátszott énekfelvételeikkel is gyönyörködtesse a rádióhallgatót? Lenne javaslatom - ötletem is, kiket szívesen vennék és helyük lenne itt: Barlay Zsuzsa, Gál Erika, Kolonits Klára, Kukely Júlia, László Margit, Mészöly Katalin, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Rost Andrea, Várhelyi Éva (édesapja, Várhelyi Endre kapcsán is), Zempléni Mária (Békés András rendező kapcsán is), Fekete Attila, Kelen Péter (Kelen Tiborra emlékezve is), Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Rozsos István. Emlékműsort kaphatna – a teljesség igénye nélkül: Andor Éva, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Komlóssy Erzsébet, Orosz Júlia, Palánkay Klára, Sándor Judit. Kovács János karmester emlékezhetne Sudlik Máriára; Begányi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Korondy György (Korondy Anna is énekművész, emlékeit megoszthatná ő is), Kövecses Béla (a lánya, Kövecses Klára is énekművész, sokat tudna mesélni édesapjáról: pár hónapja az Albertfalvai Közösségi Házban (AKH) lépett fel Csák József operaénekes zenei irányítása alatt működő Opera- és Dalstúdió műsorában), Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Udvardy Tibor. A karmesterek közül szívesen venném Medveczky Ádám és Pál Tamás invitálását a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába, Nagy Ibolya beszélgető partnereként, ahogy megérdemelne külön emlékező adást mások mellett például Bródy Tamás, Breitner Tamás és Lehel György karmester is. Ők mind, az opera mellett valamiképpen kötődtek-kötődnek az operett világához, elkötelezett hívei voltak az operett műfajának is. És akkor még nem szóltam a „hivatásos” operetténekesekről, akik már, sajnos, nincsenek köztünk, akikre szeretettel emlékezett Nagy Ibolya külön, tematikus hét keretében a Dankó Rádióban: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Rátonyi Róbert..., ahogyan a jelenből is szinte már mindenki „mikrofonvégre” került... Úgyhogy, jöjjenek továbbra is operaénekesek – e körben még bőven van „utánpótlás” - amit (be)pótolni érdemes, kívánatos.
2090 Búbánat 2017-05-21 15:37:28
Egész héten át Sólyom-Nagy Sándor volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett. E napi adásokban mindig felcsendült a Kossuth-díjas, kiváló baritonunk énekében opera- és operettfelvételei közül egy vagy több részlet. Ma sem történt másképp. Verdi Otellójából a Credo-t hallottuk tőle (Blum Tamás vezényelt), az operett vonalat két magyar szerző híres dalművének a részletei jelentették: Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa: Sybill - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv. (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - élő koncertfelvételről: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” Ugyanebből az operettből további részletek is felcsendültek a délelőtti operettműsorban. A rádió 1962. január 10-én, a Kossuth Rádióban bemutatott stúdiófelvételéről: - Poire és Charlotte vidám kettőse (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (az ének előtt prózát - rövid dialógust - is hallhattunk erről a „klasszikus” stúdiófelvételről). - Pitti Katalin előadásában , egy másik felvételről, pedig a „Volt egy hercegnő…” c. dal hangzott el a Sybillből. Mint korábban említettem, Sólyom-Nagy Sándort a Magyar Rádió a hetvenes-nyolcvanas években több operett felvételén is foglalkoztatta. Ezek között kitüntető szerepe volt Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva felvételén is: Az 1651. sorszám alatt részleteztem az Éva operett Magyar Rádióban felvett stúdió-változatait. Ezek közül kettőből kerültek be most részletek az operettműsorba: Az 1965-ös keresztmetszet -felvételről: - Induló – négyes (No.8) ( Házy Erzsébet, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád , km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) „ - Éjszaka találsz egy kedves nőt, tán csók is vár reád!..- Apró semmiség az élet, de élni így jó, így derül a lélek… - És mennyi ihlet!... - Ó mennyi szépség és mennyi báj! - Vagyont ér néha egy-egy hölgy ruhája! - Szegényes, máskor ámde mégis dáma! - Mindegy hogy hol jár, s mit vesz fel ő… -.Hiszen, az édes, párizsi nő… /- Ó, Szajna-parti flaszter, Ó, Szajna-parti fény, sosem felejtem azt el, mily boldog voltam én!...- Hát, Szajna-parti lányok, csak várjatok reám!… /-… Csábít a pezsgő s a félhomály…./ - Csak egy kis flört, mégis olyan édes… - a nő megszédül, bár talán erényes / - Örökké nem tart, mégis oly szép a rózsa, kár minden percért, jöjj, ne várj a csókra!…” Az 1975-ös, teljes stúdiófelvételről (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András): - Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, No. 9. (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom Nagy Sándor ) „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elvetek, hadd emeljem hát ki, hogy már e titkot állni….Ki cserbenhagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem /- Itt az elsőbbség! - Arra várhat még!... /- A válás ma már divatba jő, mint régen a házasodás…” - Oktáv és Prunelles jelenete és hármas (Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály) „- A sorsunk, hidd el… Ennyi minden. Ellene tenni nem lehet. A sorsra kell csak bízni mindent, az ember mást úgysem tehet… /- Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni…/-Ha valaki egy éve még, azt mondja, dolgozz pajtikám! Én biztos azt felelem rá: hogy képzeled? Ez tréfa tán! És ugyebár, ez nem csoda, én nem dolgoztam soha… /- Kis pohár, csingilingilingili, jöjj, ne várj, csingilingilingili, miért oly boldog, szenvedély, egy pillanat s már véget ér…/- Hát, pajtás, jól vigyázz! Megárthat még a vágy… /- Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” A délutáni ismétlést 6 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.
Egész héten át Sólyom-Nagy Sándor volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett. E napi adásokban mindig felcsendült a Kossuth-díjas, kiváló baritonunk énekében opera- és operettfelvételei közül egy vagy több részlet. Ma sem történt másképp. Verdi Otellójából a Credo-t hallottuk tőle (Blum Tamás vezényelt), az operett vonalat két magyar szerző híres dalművének a részletei jelentették: Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa: Sybill - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv. (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - élő koncertfelvételről: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” Ugyanebből az operettből további részletek is felcsendültek a délelőtti operettműsorban. A rádió 1962. január 10-én, a Kossuth Rádióban bemutatott stúdiófelvételéről: - Poire és Charlotte vidám kettőse (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (az ének előtt prózát - rövid dialógust - is hallhattunk erről a „klasszikus” stúdiófelvételről). - Pitti Katalin előadásában , egy másik felvételről, pedig a „Volt egy hercegnő…” c. dal hangzott el a Sybillből. Mint korábban említettem, Sólyom-Nagy Sándort a Magyar Rádió a hetvenes-nyolcvanas években több operett felvételén is foglalkoztatta. Ezek között kitüntető szerepe volt Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva felvételén is: Az 1651. sorszám alatt részleteztem az Éva operett Magyar Rádióban felvett stúdió-változatait. Ezek közül kettőből kerültek be most részletek az operettműsorba: Az 1965-ös keresztmetszet -felvételről: - Induló – négyes (No.8) ( Házy Erzsébet, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád , km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) „ - Éjszaka találsz egy kedves nőt, tán csók is vár reád!..- Apró semmiség az élet, de élni így jó, így derül a lélek… - És mennyi ihlet!... - Ó mennyi szépség és mennyi báj! - Vagyont ér néha egy-egy hölgy ruhája! - Szegényes, máskor ámde mégis dáma! - Mindegy hogy hol jár, s mit vesz fel ő… -.Hiszen, az édes, párizsi nő… /- Ó, Szajna-parti flaszter, Ó, Szajna-parti fény, sosem felejtem azt el, mily boldog voltam én!...- Hát, Szajna-parti lányok, csak várjatok reám!… /-… Csábít a pezsgő s a félhomály…./ - Csak egy kis flört, mégis olyan édes… - a nő megszédül, bár talán erényes / - Örökké nem tart, mégis oly szép a rózsa, kár minden percért, jöjj, ne várj a csókra!…” Az 1975-ös, teljes stúdiófelvételről (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András): - Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, No. 9. (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom Nagy Sándor ) „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elvetek, hadd emeljem hát ki, hogy már e titkot állni….Ki cserbenhagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem /- Itt az elsőbbség! - Arra várhat még!... /- A válás ma már divatba jő, mint régen a házasodás…” - Oktáv és Prunelles jelenete és hármas (Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály) „- A sorsunk, hidd el… Ennyi minden. Ellene tenni nem lehet. A sorsra kell csak bízni mindent, az ember mást úgysem tehet… /- Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni…/-Ha valaki egy éve még, azt mondja, dolgozz pajtikám! Én biztos azt felelem rá: hogy képzeled? Ez tréfa tán! És ugyebár, ez nem csoda, én nem dolgoztam soha… /- Kis pohár, csingilingilingili, jöjj, ne várj, csingilingilingili, miért oly boldog, szenvedély, egy pillanat s már véget ér…/- Hát, pajtás, jól vigyázz! Megárthat még a vágy… /- Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” A délutáni ismétlést 6 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.
2089 Búbánat 2017-05-19 13:05:37
Jacques Offenbach egyik parodisztikus, bohózatos nagyoperettje volt az 1859-ben, Párizsban bemutatott kétfelvonásos Brabanti Genovéva, amit utóbb átdolgozott háromfelvonásossá (1867), sőt készített belőle egy ötfelvonásos változatot is (1875). Az operett cselekménye a kora-középkori Brabantban játszódik, a frank Martell Károly uralkodása idejében, 740 körül. A mára csaknem elfeledett „opéra buffon” két részlete vált nálunk ismertté és máig népszerűvé annak köszönhetően, hogy a Magyar Rádió elkészítette ezek stúdiófelvételét – kétszer is – nagyszerű énekművészeink közreműködésével és magyar nyelven: 1950-es évek vége: Neményi Lili, Szabó Miklós, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György 1973. Ágay Karola, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában, örömömre, mindkét stúdiófelvételről hallható volt egy részlet: - Kereszteslovagok dala, II. felv. (induló): „Egész nap ébren strázsálni…/De szép vitéznek lenni…” ( Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a komikus tenor-bariton kettős a már átdolgozott második változatból való, de megjegyzem, a francia eredetiben bariton-basszus hangokra íródott. - „A tyúk kupléja”: „Egy kis jérce pelyhes még…” (Neményi Lili, km. a Földényi-kórus és az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – ez a szatirikus hangvételű, koloratúrszoprán bravúrszám Neményi Lili énekében elementáris hatású! (Ágay Karola tolmácsolása egyenrangú Neményiével, mindkettőjük koloritja-koloratúrája káprázatos!) Offenbachnál maradva, a Szép Helénából is felcsendültek ismert dalok, együttesek a rádióműsorban: - Heléna románca – Ima Vénuszhoz: „A szép Heléna, így neveznek…/Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz?…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05) - Dal - „Paris ítélete”: „Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) A Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételéről - amelyen Bródy Tamás vezényletével közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (rádióbemutató: 1965. november 20. Kossuth adó 19.58 – 21.52) - most az alábbi részletek kerültek adásba: - A királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Maleczky Oszkár) - A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László és az MRT Énekkara) - Oresztész kupléja: „Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg…” (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Sólyom-Nagy Sándor operaénekes aki mesélt Hans Sachjáról, Jagójáról, Rigolettójáról, a Münchenben elénekelt Germont-járól, Carlos Kleiber karmesterrel való együttműködéséről... Az adás elején A nürnbergi mesterdalnokok egy bejátszott felvételéről Sólyom-Nagy Sándor énektolmácsolásában Hans Sachs monológjának rövid részletét is hallhattuk - Kórodi András vezényelt. A Túl az Óperencián című adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, élőben.
Jacques Offenbach egyik parodisztikus, bohózatos nagyoperettje volt az 1859-ben, Párizsban bemutatott kétfelvonásos Brabanti Genovéva, amit utóbb átdolgozott háromfelvonásossá (1867), sőt készített belőle egy ötfelvonásos változatot is (1875). Az operett cselekménye a kora-középkori Brabantban játszódik, a frank Martell Károly uralkodása idejében, 740 körül. A mára csaknem elfeledett „opéra buffon” két részlete vált nálunk ismertté és máig népszerűvé annak köszönhetően, hogy a Magyar Rádió elkészítette ezek stúdiófelvételét – kétszer is – nagyszerű énekművészeink közreműködésével és magyar nyelven: 1950-es évek vége: Neményi Lili, Szabó Miklós, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György 1973. Ágay Karola, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában, örömömre, mindkét stúdiófelvételről hallható volt egy részlet: - Kereszteslovagok dala, II. felv. (induló): „Egész nap ébren strázsálni…/De szép vitéznek lenni…” ( Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a komikus tenor-bariton kettős a már átdolgozott második változatból való, de megjegyzem, a francia eredetiben bariton-basszus hangokra íródott. - „A tyúk kupléja”: „Egy kis jérce pelyhes még…” (Neményi Lili, km. a Földényi-kórus és az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – ez a szatirikus hangvételű, koloratúrszoprán bravúrszám Neményi Lili énekében elementáris hatású! (Ágay Karola tolmácsolása egyenrangú Neményiével, mindkettőjük koloritja-koloratúrája káprázatos!) Offenbachnál maradva, a Szép Helénából is felcsendültek ismert dalok, együttesek a rádióműsorban: - Heléna románca – Ima Vénuszhoz: „A szép Heléna, így neveznek…/Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz?…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05) - Dal - „Paris ítélete”: „Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) A Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételéről - amelyen Bródy Tamás vezényletével közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (rádióbemutató: 1965. november 20. Kossuth adó 19.58 – 21.52) - most az alábbi részletek kerültek adásba: - A királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Maleczky Oszkár) - A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László és az MRT Énekkara) - Oresztész kupléja: „Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg…” (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Sólyom-Nagy Sándor operaénekes aki mesélt Hans Sachjáról, Jagójáról, Rigolettójáról, a Münchenben elénekelt Germont-járól, Carlos Kleiber karmesterrel való együttműködéséről... Az adás elején A nürnbergi mesterdalnokok egy bejátszott felvételéről Sólyom-Nagy Sándor énektolmácsolásában Hans Sachs monológjának rövid részletét is hallhattuk - Kórodi András vezényelt. A Túl az Óperencián című adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, élőben.
2088 Búbánat 2017-05-18 11:03:02
Sólyom-Nagy Sándor ma a Dankó Rádióban többek között bayreuthi élményeiről is mesélt, hol 1981-2002 között rendszeresen fellépett kisebb-nagyobb szerepekben; ahogy szívesen emlékezett vissza a műsorban szombathelyi fellépéseire is, hová ugyancsak erősen kötődött, hiszen volt időszak az életében, mikor 13 éven át ott rendszeres, visszatérő vendégnek számított. Egy humoros epizódot is elmesélt Nagy Ibolya mikrofonja előtt a Szentivánéji álom egyik előadása alatt a színpadon vele és Rozsos Istvánnal történtekről... Az operettműsort ezúttal két operarészlet tette változatossá - színesítette a palettát: - Pillangókisasszony és Sharpless konzul jelenete Puccini operájából (Kincses Veronika és Sólyom Nagy Sándor énekelt, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lehel György vezényelte. - Wagner:Tannhäuser – „Dal az Esthajnalcsillaghoz” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) Természetesen, a „Túl az Óperencián” zenei kínálatában az operetté a „főszerep”, így ma is nagyszerű részletek csendültek fel, ezúttal egy bécsi és egy francia szerző klasszikus művéből merítve: - Zeller: A madarász - (Simándy József és az MRT Énekkara - Ádám dala; Házy Erzsébet és az MRT Énekkarának Női kara – Rajna keringő: „Ó de szép, ó de szép, égi táj, Rajna táj…” ; Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre – Haskó és Flaskó kettőse) – 1972. - Offenbach: Sóhajok hídja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1976. A délelőtti operettadás zárószámaként Jacques Offenbach nagyszabású operettjének, „A tamburmajor lánya” pompázatos nyitánya csendült fel az Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot karmester előadásában. A 9 és 10 óra között elhangzó operettműsor ismétlését mindig aznap 18 és 19 óra között sugározza a Dankó Rádió.
Sólyom-Nagy Sándor ma a Dankó Rádióban többek között bayreuthi élményeiről is mesélt, hol 1981-2002 között rendszeresen fellépett kisebb-nagyobb szerepekben; ahogy szívesen emlékezett vissza a műsorban szombathelyi fellépéseire is, hová ugyancsak erősen kötődött, hiszen volt időszak az életében, mikor 13 éven át ott rendszeres, visszatérő vendégnek számított. Egy humoros epizódot is elmesélt Nagy Ibolya mikrofonja előtt a Szentivánéji álom egyik előadása alatt a színpadon vele és Rozsos Istvánnal történtekről... Az operettműsort ezúttal két operarészlet tette változatossá - színesítette a palettát: - Pillangókisasszony és Sharpless konzul jelenete Puccini operájából (Kincses Veronika és Sólyom Nagy Sándor énekelt, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lehel György vezényelte. - Wagner:Tannhäuser – „Dal az Esthajnalcsillaghoz” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) Természetesen, a „Túl az Óperencián” zenei kínálatában az operetté a „főszerep”, így ma is nagyszerű részletek csendültek fel, ezúttal egy bécsi és egy francia szerző klasszikus művéből merítve: - Zeller: A madarász - (Simándy József és az MRT Énekkara - Ádám dala; Házy Erzsébet és az MRT Énekkarának Női kara – Rajna keringő: „Ó de szép, ó de szép, égi táj, Rajna táj…” ; Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre – Haskó és Flaskó kettőse) – 1972. - Offenbach: Sóhajok hídja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1976. A délelőtti operettadás zárószámaként Jacques Offenbach nagyszabású operettjének, „A tamburmajor lánya” pompázatos nyitánya csendült fel az Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot karmester előadásában. A 9 és 10 óra között elhangzó operettműsor ismétlését mindig aznap 18 és 19 óra között sugározza a Dankó Rádió.
2087 Búbánat 2017-05-17 12:47:03
Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett három rádiófelvételén énekelt. Érdemes sorra venni ezeket itt újra és időrendbe szedni, már csak azért is, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában mindhárom felvételről játszott be egy-egy részletet, melyekben hallhattuk Házy csodálatos szopránját! A rádióhallgató, akinek alkalma volt most délelőtt meghallgatni ezt az operettműsort (de a 18 órai ismétléskor is van erre még lehetősége) konstatálhatta, hogyan változott az idők folyamán Házy énekhangjának koloritja, fénye; a könnyed lírai szubrett-hang (Stázi) az évek múltán súlyosabbá válik, drámai színezetet kap (Szilviája két különböző, időben eltérő stúdiófelvételről is megszólal). Először azt a felvételt említem, ami az ötvenes évek második felében (1955) készült és Házy Erzsébet itt még Stázi szerepét énekelte fel a részletekben. Ezen a rádiófelvételen Házyn kívül Lorenz Kornélia, Kövecses Béla és Szabó Miklós énekel és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát halljuk. Az operett néhány részletét vették fel: - Sylvia belépője:”Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Lorenz Kornélia) - Bóni dala, I. felv.: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kövecses Béla) - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Pohár csengett, zene zengett… /Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?...” (Lorencz Kornélia és Szabó Miklós) - Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia négyese, II. felv.: „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtozunk…/Jöjjön, ne várjunk…” ( Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Szilvia, Bóni és Edvin hármasa: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár…/Hajmási Péter, Hajmási Pál…” (Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.„Zajt ne üss-kicsilány-idesüss! Amit én szavalok az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla) - EZ A RÉSZLET SZÓLALT MEG MOST A DANKÓ RÁDIÓBAN! Házy Erzsébet legközelebb - 1967 novemberében - már Szilviát énekelte fel hangszalagra! - mégpedig az operett teljes stúdiófelvételén, amit a Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén mutatott be a Kossuth Rádióban. A dalszövegeket fordította Gábor Andor. A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső Szereposztás: Vereczky Szilvia, a „Csárdáskirálynő” – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint a Körmendi Együttes Karigazgató: Sapszon Ferenc Vezényel: Bródy Tamás Rendezte: dr. Cserés Miklós (E stúdiófelvétel keresztmetszetét kiadta a Hungaroton LP-n és CD-n is.) A Dankó Rádióban most erről a rádiófelvételről hallhattuk: - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.„Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég/Álom, álom édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Házy Erzsébet és Korondy György) Időrendben harmadikként hozom , de a Dankó Rádióban elsőként csendült fel az a részlet, amit Házy Erzsébet egy kései, élő koncertjén énekelt a Csárdáskirálynőből: - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) Ezt a felvételt utóbb a rádió digitalizálta és saját CD-re archiválta (kereskedelmi forgalomba nem került). A felvétel ideje: 1977. június 26., a Rádió 6-os stúdiója. Az élő koncertnek a következő fantáziacímet adták: „KOMOLYAN- KÖNNYEDÉN”. .A nyilvános hangverseny hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás Műsorvezető: Rapcsányi László Szerkesztő: Bitó Pál Ma, a délutáni ismétlésben az említett három Csárdáskirálynő-részletet 18:18 és 18:30 között. újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Ezen a héten Sólyom-Nagy Sándor operaénekes a rádió stúdiójának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A kiváló baritonista felvételei közül a már említett Házyval közös Csárdáskirálynő-részleten túl felhangzott Sybill és a Nagyherceg kettőse („Illúzió a szerelem”) Jacobi operettjéből , egy élő koncertfelvételről, itt partnere Lehoczky Éva volt. Az adásban Sólyom Nagy Sándortól hallhattuk még a „Becsületmonológot” Verdi Falstaffjából (vezényel: Borbély Pál). Az operettműsor második részében Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének részletei hangzottak fel a rádió két stúdiófelvételéről. Az előadók: Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György illetve Szabó Miklós. A délelőtti operettműsor a rádióban „Offenbach A 66-os szám” operettje nyitányának dallamaival [/ig (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) ért véget. A „Túl az Óperencián” adását 18 és 19 óra között újból meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett három rádiófelvételén énekelt. Érdemes sorra venni ezeket itt újra és időrendbe szedni, már csak azért is, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában mindhárom felvételről játszott be egy-egy részletet, melyekben hallhattuk Házy csodálatos szopránját! A rádióhallgató, akinek alkalma volt most délelőtt meghallgatni ezt az operettműsort (de a 18 órai ismétléskor is van erre még lehetősége) konstatálhatta, hogyan változott az idők folyamán Házy énekhangjának koloritja, fénye; a könnyed lírai szubrett-hang (Stázi) az évek múltán súlyosabbá válik, drámai színezetet kap (Szilviája két különböző, időben eltérő stúdiófelvételről is megszólal). Először azt a felvételt említem, ami az ötvenes évek második felében (1955) készült és Házy Erzsébet itt még Stázi szerepét énekelte fel a részletekben. Ezen a rádiófelvételen Házyn kívül Lorenz Kornélia, Kövecses Béla és Szabó Miklós énekel és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát halljuk. Az operett néhány részletét vették fel: - Sylvia belépője:”Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Lorenz Kornélia) - Bóni dala, I. felv.: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kövecses Béla) - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Pohár csengett, zene zengett… /Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?...” (Lorencz Kornélia és Szabó Miklós) - Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia négyese, II. felv.: „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtozunk…/Jöjjön, ne várjunk…” ( Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Szilvia, Bóni és Edvin hármasa: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár…/Hajmási Péter, Hajmási Pál…” (Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.„Zajt ne üss-kicsilány-idesüss! Amit én szavalok az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla) - EZ A RÉSZLET SZÓLALT MEG MOST A DANKÓ RÁDIÓBAN! Házy Erzsébet legközelebb - 1967 novemberében - már Szilviát énekelte fel hangszalagra! - mégpedig az operett teljes stúdiófelvételén, amit a Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén mutatott be a Kossuth Rádióban. A dalszövegeket fordította Gábor Andor. A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső Szereposztás: Vereczky Szilvia, a „Csárdáskirálynő” – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint a Körmendi Együttes Karigazgató: Sapszon Ferenc Vezényel: Bródy Tamás Rendezte: dr. Cserés Miklós (E stúdiófelvétel keresztmetszetét kiadta a Hungaroton LP-n és CD-n is.) A Dankó Rádióban most erről a rádiófelvételről hallhattuk: - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.„Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég/Álom, álom édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Házy Erzsébet és Korondy György) Időrendben harmadikként hozom , de a Dankó Rádióban elsőként csendült fel az a részlet, amit Házy Erzsébet egy kései, élő koncertjén énekelt a Csárdáskirálynőből: - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) Ezt a felvételt utóbb a rádió digitalizálta és saját CD-re archiválta (kereskedelmi forgalomba nem került). A felvétel ideje: 1977. június 26., a Rádió 6-os stúdiója. Az élő koncertnek a következő fantáziacímet adták: „KOMOLYAN- KÖNNYEDÉN”. .A nyilvános hangverseny hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás Műsorvezető: Rapcsányi László Szerkesztő: Bitó Pál Ma, a délutáni ismétlésben az említett három Csárdáskirálynő-részletet 18:18 és 18:30 között. újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Ezen a héten Sólyom-Nagy Sándor operaénekes a rádió stúdiójának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A kiváló baritonista felvételei közül a már említett Házyval közös Csárdáskirálynő-részleten túl felhangzott Sybill és a Nagyherceg kettőse („Illúzió a szerelem”) Jacobi operettjéből , egy élő koncertfelvételről, itt partnere Lehoczky Éva volt. Az adásban Sólyom Nagy Sándortól hallhattuk még a „Becsületmonológot” Verdi Falstaffjából (vezényel: Borbély Pál). Az operettműsor második részében Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének részletei hangzottak fel a rádió két stúdiófelvételéről. Az előadók: Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György illetve Szabó Miklós. A délelőtti operettműsor a rádióban „Offenbach A 66-os szám” operettje nyitányának dallamaival [/ig (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) ért véget. A „Túl az Óperencián” adását 18 és 19 óra között újból meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2086 Búbánat 2017-05-16 11:36:41 [Válasz erre: 2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21]
Várom, hogy a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában operettekből is halljam énekelni a tavaly decemberben 75. életévét betöltött [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/21/minden-csepp-veremet-odaadtam-az-eloadasert-75-eves-solyom-nagy-sandor-operaenekes/; SÓLYOM-NAGY SÁNDOR OPERAÉNEKEST, [/url] aki ezen a héten Nagy Ibolya beszélgetőpartnere a stúdióban! A tegnap és ma elhangzott adásokban a kiváló baritonunk énekhangján eddig Kodály-művek (Háry János és Czinka Panna) részletei szólaltak meg. Remélem, a következő napokban hallhatjuk őt a Magyar Rádió több operettfelvételéről is, hiszen - főleg a hetvenes években – foglalkoztatták ebben a zenés műfajban is: operett, daljáték, zenés játék teljes felvételén, keresztmetszetén vagy akár részletekben. Például: Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka (1971. április) Robert Planquette: A corneville-i harangok – A bíró (1971. december 20.) Karl Millöcker: Gasparone (1972. július) Arthur Sullivan: A Fruska - Dick, matróz (1973. január) Jacques Offenbach: A férj kopogtat (1973. február) Jacques Offenbach: Brabanti Genovéva - Keresztes lovagok dala (Km. Réti József – 1973. augusztus) Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszaka – Remete (1974. november) Lehár Ferenc: Éva - Prunelles (1975. június) Jacobi Viktor: Sybill – kettős „Illúzió a szerelem” (km. Lehoczky Éva, km. a MR Szimfonikus Zenekara – élő koncertfelvételről) Offenbach-est a Csepeli Munkásotthonban – 1977. január: - A 66-os szám: Házaló-dal - A sóhajok hídja - Négyes (Km. B. Nagy János, Gregor József, Palcsó Sándor) Kálmán Imre-est a Csepeli Munkásotthonban – 1982. október 25. - Tatárjárás „Ó, boldog este” – duett (Km. Kalmár Magda) - A cigányprímás - Stradivari-dal - Zsuzsi kisasszony – Dal: „Édesebb, szebb ott a nyár” Sárközy István: A szelistyei asszonyok - Rostó Pál, prefektus (1983. augusztus) Különben a délelőtti operettadásban Kemény Egon Komáromi farsang felhangzott nyitánya mellett részletek csendültek fel Dunajevszkij ismert dalművéből, a „Szabad szél”-ből. A rádió 1960-as években rögzített felvételéről most elhangzott dalokban Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Neményi Lili, Melis György énekelt, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Érdemes az adás ismétlésére is odakapcsolni a rádióban 18 órától.
Várom, hogy a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában operettekből is halljam énekelni a tavaly decemberben 75. életévét betöltött [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/21/minden-csepp-veremet-odaadtam-az-eloadasert-75-eves-solyom-nagy-sandor-operaenekes/; SÓLYOM-NAGY SÁNDOR OPERAÉNEKEST, [/url] aki ezen a héten Nagy Ibolya beszélgetőpartnere a stúdióban! A tegnap és ma elhangzott adásokban a kiváló baritonunk énekhangján eddig Kodály-művek (Háry János és Czinka Panna) részletei szólaltak meg. Remélem, a következő napokban hallhatjuk őt a Magyar Rádió több operettfelvételéről is, hiszen - főleg a hetvenes években – foglalkoztatták ebben a zenés műfajban is: operett, daljáték, zenés játék teljes felvételén, keresztmetszetén vagy akár részletekben. Például: Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka (1971. április) Robert Planquette: A corneville-i harangok – A bíró (1971. december 20.) Karl Millöcker: Gasparone (1972. július) Arthur Sullivan: A Fruska - Dick, matróz (1973. január) Jacques Offenbach: A férj kopogtat (1973. február) Jacques Offenbach: Brabanti Genovéva - Keresztes lovagok dala (Km. Réti József – 1973. augusztus) Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszaka – Remete (1974. november) Lehár Ferenc: Éva - Prunelles (1975. június) Jacobi Viktor: Sybill – kettős „Illúzió a szerelem” (km. Lehoczky Éva, km. a MR Szimfonikus Zenekara – élő koncertfelvételről) Offenbach-est a Csepeli Munkásotthonban – 1977. január: - A 66-os szám: Házaló-dal - A sóhajok hídja - Négyes (Km. B. Nagy János, Gregor József, Palcsó Sándor) Kálmán Imre-est a Csepeli Munkásotthonban – 1982. október 25. - Tatárjárás „Ó, boldog este” – duett (Km. Kalmár Magda) - A cigányprímás - Stradivari-dal - Zsuzsi kisasszony – Dal: „Édesebb, szebb ott a nyár” Sárközy István: A szelistyei asszonyok - Rostó Pál, prefektus (1983. augusztus) Különben a délelőtti operettadásban Kemény Egon Komáromi farsang felhangzott nyitánya mellett részletek csendültek fel Dunajevszkij ismert dalművéből, a „Szabad szél”-ből. A rádió 1960-as években rögzített felvételéről most elhangzott dalokban Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Neményi Lili, Melis György énekelt, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Érdemes az adás ismétlésére is odakapcsolni a rádióban 18 órától.
2085 smaragd 2017-05-16 08:47:34 [Válasz erre: 2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21]
MA! DANKÓ RÁDIÓ: 9.04 ismétlés 18.04 KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957) A hét vendége Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, mai műsora Kemény Egon fenti daljátékának Nyitányával kezdődik. A 60 évvel ezelőtt bemutatott darab újabb részletét hallhatjuk.
MA! DANKÓ RÁDIÓ: 9.04 ismétlés 18.04 KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957) A hét vendége Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, mai műsora Kemény Egon fenti daljátékának Nyitányával kezdődik. A 60 évvel ezelőtt bemutatott darab újabb részletét hallhatjuk.
2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21
[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/10/tul-az-operencian-solyom-nagy-sandor-20-het/; „Túl az Óperencián” - Sólyom-Nagy Sándor operaénekes [/url] – mától egész héten át de. 9-től 10-ig és az ismétlésben du. 6-7-ig a Dankó Rádió műsorában a beszélgetőtárs Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.
[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/10/tul-az-operencian-solyom-nagy-sandor-20-het/; „Túl az Óperencián” - Sólyom-Nagy Sándor operaénekes [/url] – mától egész héten át de. 9-től 10-ig és az ismétlésben du. 6-7-ig a Dankó Rádió műsorában a beszélgetőtárs Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.
2083 smaragd 2017-05-13 09:58:29 [Válasz erre: 2082 smaragd 2017-05-13 09:56:20]
MAGYAR RÁDIÓ 1957 Kossuth-Rádió Petőfi-Rádió Csak néhány hetet átnézve a 60 évvel ezelőtti "Rádióújság"-ból is szembetűnik, hogy a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjét, amelyet a rádióoperett és a könnyűzene más műfajaiban kapott felkéréséire komponált, hány és hány napi vagy heti programjában játszotta, ezzel országosan ismertté tette a szerzőiket, az előadókat , a műveket és kellemes szórakozásban részesítette a könnyűzene kedvelőit. Néhány műsor címe: Könnyű zongoramuzsika Magyar szerzők könnyűmuzsikája Könnyű magyar zenekari muzsika Zenés hétvége (zenei program) Zenés vasárnap délelőtt (zenei program) Népszerű operettek Népszerű melódiák Operettkettősök Szórakoztató muzsika
MAGYAR RÁDIÓ 1957 Kossuth-Rádió Petőfi-Rádió Csak néhány hetet átnézve a 60 évvel ezelőtti "Rádióújság"-ból is szembetűnik, hogy a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjét, amelyet a rádióoperett és a könnyűzene más műfajaiban kapott felkéréséire komponált, hány és hány napi vagy heti programjában játszotta, ezzel országosan ismertté tette a szerzőiket, az előadókat , a műveket és kellemes szórakozásban részesítette a könnyűzene kedvelőit. Néhány műsor címe: Könnyű zongoramuzsika Magyar szerzők könnyűmuzsikája Könnyű magyar zenekari muzsika Zenés hétvége (zenei program) Zenés vasárnap délelőtt (zenei program) Népszerű operettek Népszerű melódiák Operettkettősök Szórakoztató muzsika
2082 smaragd 2017-05-13 09:56:20 [Válasz erre: 2079 smaragd 2017-05-10 10:01:48]
Az 1957-es "Rádióújság"-okat átnézve megemlítem, hogy a "rádióoperett", a rádió 1949-ben indult új zenei műfaja, 8 évvel a kezdet után elevenen élt, amit egy műsorcím is mutat: 1957. október Kossuth-Rádió MAGYAR RÁDIÓ 13.10 A Rádió operettjeiből Huszka: Szép Juhászné....Kemény: Szerencsés utazás - a) Danász nótája (Szabó Miklós), b) Nézd, hogy ragyog ránk (Gyurkovics Mária és Szabó Miklós) Kerekes: Dalol az ifjúság...Losonczy: Keleten kél a nap...Visky András: Majd a Kati...Grabócz-Kótzián: Kincskeresők... Behár: Dalolnak a pacsirták...Bródy: Együtt a Dunán...Gyöngy: Muzsikáló kastély
Az 1957-es "Rádióújság"-okat átnézve megemlítem, hogy a "rádióoperett", a rádió 1949-ben indult új zenei műfaja, 8 évvel a kezdet után elevenen élt, amit egy műsorcím is mutat: 1957. október Kossuth-Rádió MAGYAR RÁDIÓ 13.10 A Rádió operettjeiből Huszka: Szép Juhászné....Kemény: Szerencsés utazás - a) Danász nótája (Szabó Miklós), b) Nézd, hogy ragyog ránk (Gyurkovics Mária és Szabó Miklós) Kerekes: Dalol az ifjúság...Losonczy: Keleten kél a nap...Visky András: Majd a Kati...Grabócz-Kótzián: Kincskeresők... Behár: Dalolnak a pacsirták...Bródy: Együtt a Dunán...Gyöngy: Muzsikáló kastély
2081 Búbánat 2017-05-10 21:00:52
1965. május 2., Kossuth Rádió 8.35 – 10.00 [ b] „A holdbeli csónakos” – Zenés mesejáték Írta: Weöres Sándor Zenéjét szerezte: Szokolay Sándor Szereposztás: A holdbeli csónakos – Réti József (Somogyváry Rudolf) Jégapó, Ukkonvár fejedelme – Domahidi László Pávaszem, a leánya – Andor Éva (Váradi Hédi) Nagymedve, lapp fejedelem – Horváth Jenő Medvefia, lapp királyfi – Láng József Dumuzi, sumir főpap – Várhelyi Endre Memnon, szerecsen fejedelem – Horkai János Idomeneus – Krétai király – Csorba István Temora, kelta királynő – Lukács Margit Vitéz László – Angyal Sándor Bolond Istók – Palcsó Sándor Paprika Jancsi – Rátonyi Róbert Sólyomárus lány – Németh Margit Gyöngyvér, udvari énekesnő – Blaha Márta (Békés Itala) Hindu – Kishegyi Árpád Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Hidas Frigyes Zenei rendező: Székely András Rendezte: László Endre „Kinek a mátkája legyen Pávaszem? A holdbeli csónakosé-e, aki éjjelente a holdat végigúsztatja az égen, vagy a három földi kérője egyikéé? – erről szól a két neves szerző kitűnőnek ígérkező mesejátéka.”
1965. május 2., Kossuth Rádió 8.35 – 10.00 [ b] „A holdbeli csónakos” – Zenés mesejáték Írta: Weöres Sándor Zenéjét szerezte: Szokolay Sándor Szereposztás: A holdbeli csónakos – Réti József (Somogyváry Rudolf) Jégapó, Ukkonvár fejedelme – Domahidi László Pávaszem, a leánya – Andor Éva (Váradi Hédi) Nagymedve, lapp fejedelem – Horváth Jenő Medvefia, lapp királyfi – Láng József Dumuzi, sumir főpap – Várhelyi Endre Memnon, szerecsen fejedelem – Horkai János Idomeneus – Krétai király – Csorba István Temora, kelta királynő – Lukács Margit Vitéz László – Angyal Sándor Bolond Istók – Palcsó Sándor Paprika Jancsi – Rátonyi Róbert Sólyomárus lány – Németh Margit Gyöngyvér, udvari énekesnő – Blaha Márta (Békés Itala) Hindu – Kishegyi Árpád Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Hidas Frigyes Zenei rendező: Székely András Rendezte: László Endre „Kinek a mátkája legyen Pávaszem? A holdbeli csónakosé-e, aki éjjelente a holdat végigúsztatja az égen, vagy a három földi kérője egyikéé? – erről szól a két neves szerző kitűnőnek ígérkező mesejátéka.”
2080 Búbánat 2017-05-10 20:42:39 [Válasz erre: 2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21]
Nem lehet elégszer leírni...
Nem lehet elégszer leírni...
2079 smaragd 2017-05-10 10:01:48 [Válasz erre: 2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21]
Ahogy telik az idő, egyre inkább...!
Ahogy telik az idő, egyre inkább...!
2078 Búbánat 2017-05-10 10:01:06
És említést érdemel a Komáromi farsang mellett a másik kedvenc rádiófelvételemről - persze melyik nem az? - elhangzott három szép részlet is Nádor Mihály Babavásár c. operettjéből Andor Éva - Udvardy Tibor; Koltay Valéria és Palcsó Sándor előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát 18 órától hallgathatjuk meg újra.
És említést érdemel a Komáromi farsang mellett a másik kedvenc rádiófelvételemről - persze melyik nem az? - elhangzott három szép részlet is Nádor Mihály Babavásár c. operettjéből Andor Éva - Udvardy Tibor; Koltay Valéria és Palcsó Sándor előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát 18 órától hallgathatjuk meg újra.
2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21 [Válasz erre: 2076 smaragd 2017-05-10 09:03:37]
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - ketten együtt! Kihagyhatatlanok...
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - ketten együtt! Kihagyhatatlanok...
2076 smaragd 2017-05-10 09:03:37
MA! Dankó Rádió: 09.13 - 09.26 ismétlés: 18.13 - 18.26 KEMÉNY EGON- Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték Magyar Rádió 60 évvel ezelőtt mutatta be a Rádiószínház Kemény Egon daljátékát, amelynek a nagyszerű zene, szövegkönyv és versek mellett már akkor is különös érteke volt, hogy a főszerepeket az Operaház fiatal műveszei Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) énekelték. Ma 5 részletet hallhatunk a műből, a már említett operaénekeseink dalai és kettőse mellett Bilicsi Tivadart (Kraxelstumpf), Hlatky Lászlót (Hajós Gáspár), Gózon Gyulát ( Kajdács Kelemen). A sikerhez hozzájárult Zenthe Ferenc - aki prózai főszerepet alakította - Lehoczky Éva operaénekesnő, Korompai Vali (Lilla) Berki Lili, Fekete Pál és egytől egyig mindegyik szereplő, akiket már korábbi bejegyzésekben a szereposztásnál olvashatunk. Felejthetetlen az Éjjeli bakter kis szerepében Rózsahegyi Kálmán. A műsor vendége ezen a héten: Szentirmai Ákos zeneszerző.
MA! Dankó Rádió: 09.13 - 09.26 ismétlés: 18.13 - 18.26 KEMÉNY EGON- Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték Magyar Rádió 60 évvel ezelőtt mutatta be a Rádiószínház Kemény Egon daljátékát, amelynek a nagyszerű zene, szövegkönyv és versek mellett már akkor is különös érteke volt, hogy a főszerepeket az Operaház fiatal műveszei Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) énekelték. Ma 5 részletet hallhatunk a műből, a már említett operaénekeseink dalai és kettőse mellett Bilicsi Tivadart (Kraxelstumpf), Hlatky Lászlót (Hajós Gáspár), Gózon Gyulát ( Kajdács Kelemen). A sikerhez hozzájárult Zenthe Ferenc - aki prózai főszerepet alakította - Lehoczky Éva operaénekesnő, Korompai Vali (Lilla) Berki Lili, Fekete Pál és egytől egyig mindegyik szereplő, akiket már korábbi bejegyzésekben a szereposztásnál olvashatunk. Felejthetetlen az Éjjeli bakter kis szerepében Rózsahegyi Kálmán. A műsor vendége ezen a héten: Szentirmai Ákos zeneszerző.
2075 smaragd 2017-05-10 09:02:19 [Válasz erre: 2069 Búbánat 2017-05-04 11:25:29]
2069 - A műsorban Kemény Egon: "Hatvani diákjai" - válogatásban az alábbi dalok hangzottak el: "Bule Lajos dala" ( Aki felönt a garatra...) - Gózon Gyula Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Megkérdeztem a madártól" ( Szép is vagyok, jó is...) - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Kapocs dala" ( Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi Kórus Férfikara, vezényelt Lehel György, Ramor Ervin hegedűszóló "Elmira sanzonja" ( Ötvenkilenc dáma...) - Mezei Mária Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György A daljáték felvételén közreműködött a Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével valamint a Földényi Kórus 40 tagú Férfikara, a hegedűszólót Ramor Ervin játszotta. "Hatvani diákjai" - történik Debrecenben, 1780-ban.
2069 - A műsorban Kemény Egon: "Hatvani diákjai" - válogatásban az alábbi dalok hangzottak el: "Bule Lajos dala" ( Aki felönt a garatra...) - Gózon Gyula Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Megkérdeztem a madártól" ( Szép is vagyok, jó is...) - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Kapocs dala" ( Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi Kórus Férfikara, vezényelt Lehel György, Ramor Ervin hegedűszóló "Elmira sanzonja" ( Ötvenkilenc dáma...) - Mezei Mária Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György A daljáték felvételén közreműködött a Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével valamint a Földényi Kórus 40 tagú Férfikara, a hegedűszólót Ramor Ervin játszotta. "Hatvani diákjai" - történik Debrecenben, 1780-ban.
2074 Búbánat 2017-05-09 12:18:11 [Válasz erre: 3 Búbánat 2008-03-06 21:36:02]
Kapcs. 3. sorszám Kiegészítés [u] A Bob herceg operettfelvételének rádióbemutatóját követő héten a zeneszerző özvegye,[/u] Huszka Jenőné (sz. Arányi Mária) [u] az alábbi sorokat juttatta el az RTV Újság szerkesztőségébe: [/u] Kedves Rádió! Lelki szükségét érzem, hogy hálás szeretettel köszönetet mondjak az április 18-án 20.20-kor közvetített B o b h e r c e g gyönyörű, magas színvonalú előadásáért, amellyel a Magyar Rádió uramnak, H u s z k a J e n ő zeneszerzőnek emléket állított. Egész családom elragadtatással hallgatta a remek felvételt, amihez hasonló színvonalú korábban nem volt a Bob hercegből. Hálás szívvel küldöm üdvözletem minden kiváló közreműködőnek. Üdvözlettel: Huszka Jenőné Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg „Bemutatjuk új felvételünket” - 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Dramatizált keresztmetszet Rádióra alkalmazta: Csizmarek Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán) Annie, a lánya – Németh Marika A királynő – Sulyok Mária György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János) Viktória hercegnő – Ágay Karola Pomponius, udvarmester – Palócz László Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor Gipsy, pék – Kishegyi Árpád Pickwick, kocsmáros – Külkey László Udvarhölgyek – Kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila
Kapcs. 3. sorszám Kiegészítés [u] A Bob herceg operettfelvételének rádióbemutatóját követő héten a zeneszerző özvegye,[/u] Huszka Jenőné (sz. Arányi Mária) [u] az alábbi sorokat juttatta el az RTV Újság szerkesztőségébe: [/u] Kedves Rádió! Lelki szükségét érzem, hogy hálás szeretettel köszönetet mondjak az április 18-án 20.20-kor közvetített B o b h e r c e g gyönyörű, magas színvonalú előadásáért, amellyel a Magyar Rádió uramnak, H u s z k a J e n ő zeneszerzőnek emléket állított. Egész családom elragadtatással hallgatta a remek felvételt, amihez hasonló színvonalú korábban nem volt a Bob hercegből. Hálás szívvel küldöm üdvözletem minden kiváló közreműködőnek. Üdvözlettel: Huszka Jenőné Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg „Bemutatjuk új felvételünket” - 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Dramatizált keresztmetszet Rádióra alkalmazta: Csizmarek Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán) Annie, a lánya – Németh Marika A királynő – Sulyok Mária György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János) Viktória hercegnő – Ágay Karola Pomponius, udvarmester – Palócz László Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor Gipsy, pék – Kishegyi Árpád Pickwick, kocsmáros – Külkey László Udvarhölgyek – Kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila
2073 Búbánat 2017-05-07 21:28:54 [Válasz erre: 11 Búbánat 2008-03-06 21:39:00]
Hidas Frigyes: Riviera – zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. március 27., Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 Írta: Molnár Ferenc. Versek, dalszövegek: Blum Tamás Vezényel a zeneszerző: Hidas Frigyes Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Seregi László Szereposztás: Misch úr, a kereskedősegéd – Szőnyi Ferenc (Somogyváry Rudolf) Lujza, az eladólány – Andor Éva (Kállai Ilona) Casella, áruháztulajdonos – Bende Zsolt (Kálmán György) Márton bácsi – Csákányi László Elvira – Csűrös Karola Balla – Horváth Tivadar Öreg hölgy – Rajnai Elli I. tűzoltó – Fekete Tibor II. tűzoltó – Pethes Ferenc Történik egy nagy áruházban, estétől reggelig. Ruitner Sándor a „Riviera” Rádió Dalszínházi bemutatóját az RTV Újságban közzétett soraiban megfogalmazott gondolataival ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe: „A Nagymező utcai épület, amely most ideiglenesen a Nemzeti Színháznak nyújt otthont – évtizedek során színházak, mozik egész sorát fogadta be. 1921. április 15-én például e falak közt nyílt meg Harsányi Zsolt igazgatása alatt a Renaissance Színház. Játszották benne új rendezői felfogásban a Hamlet-et, Strindberg Haláltánc-át, Ibsen Kisértetek-jét, Molnár Ferenc Rivierá-ját… Nem véletlen, hogy ez a Molnár-darab 1926-ban e kísérletező színházban került bemutatásra. A rádióátdolgozáskor is éreztük, hogy milyen nehéz formába – és főleg új, zenés formába – önteni a darabot. A Riviera nem az Üvegcipő és a Játék a kastélyban vibrálóan briliáns vígjátéki hangját követi. Szereplői szinte nem is játszanak a színpadon, csak azért vannak, hogy hangosan gondolkozzanak gazdagságról-szegénységről, hazugságról-őszinteségről, pénzről-szerelemről – e Riviera-díszletben tetszelgő, hideg áruházi kirakatban. Talán a színpad e szinte mozdulatlan állapota, a belülről megrajzolt figurák motiválásának gazdag lehetősége vonzotta a zenés formát, feldolgozást. Hidas Frigyes zenéje mindenesetre ebből az elképzelésből fakadt, Blum Tamás versei és dalszövegei pedig Molnár Ferenc dialógusainak gondos, ’zenei műfordításaként’ egészítik ki a kompozíciót.” Ruitner Sándor ismertetett írásához hozzáteszem, hogy a rádiófelvétel bemutatóját fél évre rá követte Molnár Ferenc darabjának színrevitele az Operettszínházban (1965. szeptember 24.) - ugyancsak Seregi László rendezésében, Hidas Frigyes zenéjével, Blum Tamás verseire. A világvárosi nagyáruház kesztyűosztályának Lujzáját kereskedősegéd szerelmének kezéről a multimilliomos tulajdonos, Casella próbálja lecsapni, s a Riviérára hívja nyaralni. A két főszerepet Galambos Erzsi és Benkő Gyula játszotta. A Riviérát azóta a Madách Kamarában Huszti Péter (1994.), a Radnóti Színházban pedig Valló Péter rendezésében is láthatta a pesti nagyközönség. A szórakozni vágyó rádióhallgató - a színházi néző is - a vígjátéki fordulatok közepette eltöprenghetett: „a tisztesség vagy a tisztességtelenség visz előbbre azon, a váratlan fordulatokban gazdag úton, amit életnek neveznek.”
Hidas Frigyes: Riviera – zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. március 27., Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 Írta: Molnár Ferenc. Versek, dalszövegek: Blum Tamás Vezényel a zeneszerző: Hidas Frigyes Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Seregi László Szereposztás: Misch úr, a kereskedősegéd – Szőnyi Ferenc (Somogyváry Rudolf) Lujza, az eladólány – Andor Éva (Kállai Ilona) Casella, áruháztulajdonos – Bende Zsolt (Kálmán György) Márton bácsi – Csákányi László Elvira – Csűrös Karola Balla – Horváth Tivadar Öreg hölgy – Rajnai Elli I. tűzoltó – Fekete Tibor II. tűzoltó – Pethes Ferenc Történik egy nagy áruházban, estétől reggelig. Ruitner Sándor a „Riviera” Rádió Dalszínházi bemutatóját az RTV Újságban közzétett soraiban megfogalmazott gondolataival ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe: „A Nagymező utcai épület, amely most ideiglenesen a Nemzeti Színháznak nyújt otthont – évtizedek során színházak, mozik egész sorát fogadta be. 1921. április 15-én például e falak közt nyílt meg Harsányi Zsolt igazgatása alatt a Renaissance Színház. Játszották benne új rendezői felfogásban a Hamlet-et, Strindberg Haláltánc-át, Ibsen Kisértetek-jét, Molnár Ferenc Rivierá-ját… Nem véletlen, hogy ez a Molnár-darab 1926-ban e kísérletező színházban került bemutatásra. A rádióátdolgozáskor is éreztük, hogy milyen nehéz formába – és főleg új, zenés formába – önteni a darabot. A Riviera nem az Üvegcipő és a Játék a kastélyban vibrálóan briliáns vígjátéki hangját követi. Szereplői szinte nem is játszanak a színpadon, csak azért vannak, hogy hangosan gondolkozzanak gazdagságról-szegénységről, hazugságról-őszinteségről, pénzről-szerelemről – e Riviera-díszletben tetszelgő, hideg áruházi kirakatban. Talán a színpad e szinte mozdulatlan állapota, a belülről megrajzolt figurák motiválásának gazdag lehetősége vonzotta a zenés formát, feldolgozást. Hidas Frigyes zenéje mindenesetre ebből az elképzelésből fakadt, Blum Tamás versei és dalszövegei pedig Molnár Ferenc dialógusainak gondos, ’zenei műfordításaként’ egészítik ki a kompozíciót.” Ruitner Sándor ismertetett írásához hozzáteszem, hogy a rádiófelvétel bemutatóját fél évre rá követte Molnár Ferenc darabjának színrevitele az Operettszínházban (1965. szeptember 24.) - ugyancsak Seregi László rendezésében, Hidas Frigyes zenéjével, Blum Tamás verseire. A világvárosi nagyáruház kesztyűosztályának Lujzáját kereskedősegéd szerelmének kezéről a multimilliomos tulajdonos, Casella próbálja lecsapni, s a Riviérára hívja nyaralni. A két főszerepet Galambos Erzsi és Benkő Gyula játszotta. A Riviérát azóta a Madách Kamarában Huszti Péter (1994.), a Radnóti Színházban pedig Valló Péter rendezésében is láthatta a pesti nagyközönség. A szórakozni vágyó rádióhallgató - a színházi néző is - a vígjátéki fordulatok közepette eltöprenghetett: „a tisztesség vagy a tisztességtelenség visz előbbre azon, a váratlan fordulatokban gazdag úton, amit életnek neveznek.”
2072 Búbánat 2017-05-05 21:15:56 [Válasz erre: 9 Búbánat 2008-03-06 21:38:20]
Vincze Ottó: A szüzek városa – zenés komédia A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió 20.05 – 22.05 Mark Twain A lóvátett város című kisregénye nyomán szövegét és verseit írta: Vidor Miklós Vezényel a zeneszerző: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztásból: Becky – Andor Éva Bill – Csajányi György Linda – Kovács Ibi Tom – Palcsó Sándor Polgármester – Csákányi László Polgármesterné – Fónay Márta Barbara, a lányuk – Csala Zsuzsa Sheriff – Agárdy Gábor Sheriffné – Pádua Ildikó Dorothy, a lányuk – Lorán Lenke Öreg utcaseprő – Bilicsi Tivadar Burghess, tiszteletes – Balázs Samu Joe, kocsmáros – Angyal Sándor Történik a XIX. század elején, egy amerikai kisvárosban. "...Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." - így hangzik a zenés vígjáték vissza-visszatérő slágermotívuma, s ez jelzi a darab szerzőinek szándékát: kifigurázni az álerényességet és a pénzsóvárságot. Két fiatalember, Bill és Tom érkezik az amerikai kisvárosba, ahol a városatyák és a polgárok településük jó hírnevére büszkék. Kezdetben barátságos fogadtatásban van részük, de mivel nem hajlandók elfogadni a helyi álszemérmes szokásokat, hamar kiseprűzik őket. A sértett ifjak fondorlatos tervet eszelnek ki, hogy megleckéztessék a makulátlan erkölcsű polgárokat és elnyerjék szerelmeseik kezét.” Ezt a zenés darabot a RÁDIÓ után a TELEVÍZIÓ is a műsorára vette és a Zenés TV Színház Kalmár András rendezésében 1973-ban elkészítette a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=438&msgcount=915#331511; saját változatát. [/url] Vincze Ottó zeneszerző ezekkel a mondatokkal ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe új darabjának bemutatóját: „- Kitűnő ’háziszerzőkkel’ sikerült koprodukciót létesítenem. Az egyik Mark Twain, a másik a verseket író Vidor Miklós. A szüzek városa hol keményen szatirikus, hol tündérien kedves és vidám jeleneteit kellett zenében megformálnom. Nem frázisként mondom: a legnagyobb vágyam az volt, hogy hű lehessek Mark Twain szelleméhez. De nemcsak szatirikus hangjához, hanem finom, lírai érzéseihez is. A szüzek városa azt a műfaji címet kapta, hogy operett, de klasszikus fogalom szerint nem az. Inkább közelít a zenés komédiához és a musicalhez. Ami nem jelenti azt, hogy ’modernkedni’ akartam, és még kevésbé azt, hogy száműzzem minden vagy legalábbis majdnem minden zenei mű éltető elemét, a melódiát, a dallamot. Többet én erről már nem tudok mondani, végül is – ahogy mondani szokták – minden szándék lényegtelen, az eredmény a fontos„ (RTV Újság)
Vincze Ottó: A szüzek városa – zenés komédia A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió 20.05 – 22.05 Mark Twain A lóvátett város című kisregénye nyomán szövegét és verseit írta: Vidor Miklós Vezényel a zeneszerző: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztásból: Becky – Andor Éva Bill – Csajányi György Linda – Kovács Ibi Tom – Palcsó Sándor Polgármester – Csákányi László Polgármesterné – Fónay Márta Barbara, a lányuk – Csala Zsuzsa Sheriff – Agárdy Gábor Sheriffné – Pádua Ildikó Dorothy, a lányuk – Lorán Lenke Öreg utcaseprő – Bilicsi Tivadar Burghess, tiszteletes – Balázs Samu Joe, kocsmáros – Angyal Sándor Történik a XIX. század elején, egy amerikai kisvárosban. "...Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." - így hangzik a zenés vígjáték vissza-visszatérő slágermotívuma, s ez jelzi a darab szerzőinek szándékát: kifigurázni az álerényességet és a pénzsóvárságot. Két fiatalember, Bill és Tom érkezik az amerikai kisvárosba, ahol a városatyák és a polgárok településük jó hírnevére büszkék. Kezdetben barátságos fogadtatásban van részük, de mivel nem hajlandók elfogadni a helyi álszemérmes szokásokat, hamar kiseprűzik őket. A sértett ifjak fondorlatos tervet eszelnek ki, hogy megleckéztessék a makulátlan erkölcsű polgárokat és elnyerjék szerelmeseik kezét.” Ezt a zenés darabot a RÁDIÓ után a TELEVÍZIÓ is a műsorára vette és a Zenés TV Színház Kalmár András rendezésében 1973-ban elkészítette a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=438&msgcount=915#331511; saját változatát. [/url] Vincze Ottó zeneszerző ezekkel a mondatokkal ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe új darabjának bemutatóját: „- Kitűnő ’háziszerzőkkel’ sikerült koprodukciót létesítenem. Az egyik Mark Twain, a másik a verseket író Vidor Miklós. A szüzek városa hol keményen szatirikus, hol tündérien kedves és vidám jeleneteit kellett zenében megformálnom. Nem frázisként mondom: a legnagyobb vágyam az volt, hogy hű lehessek Mark Twain szelleméhez. De nemcsak szatirikus hangjához, hanem finom, lírai érzéseihez is. A szüzek városa azt a műfaji címet kapta, hogy operett, de klasszikus fogalom szerint nem az. Inkább közelít a zenés komédiához és a musicalhez. Ami nem jelenti azt, hogy ’modernkedni’ akartam, és még kevésbé azt, hogy száműzzem minden vagy legalábbis majdnem minden zenei mű éltető elemét, a melódiát, a dallamot. Többet én erről már nem tudok mondani, végül is – ahogy mondani szokták – minden szándék lényegtelen, az eredmény a fontos„ (RTV Újság)
2071 Búbánat 2017-05-05 11:01:48 [Válasz erre: 2070 Búbánat 2017-05-05 10:50:24]
Huszka: Szép Juhászné - Betyár-nóta: "A pej lován jár a betyár..." (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
Huszka: Szép Juhászné - Betyár-nóta: "A pej lován jár a betyár..." (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
2070 Búbánat 2017-05-05 10:50:24 [Válasz erre: 862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43]
Kapcs. 862., 857., 855., 578., 162. sorszám Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné (1954) – a rádióoperettből az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott, „Túl az Óperencián” című operettadásában: - Betyár-nóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - Katinka belépője (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Férfikara) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalban, délben, este…/ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Szerelmi keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…” (Neményi Lili és Sárdy János) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók, magyar lánynak a világon nincsen párja… (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A Huszka-dallamok után a Vígszínház egykori - ma már az "égi" - társulatának kitűnősége, Bilicsi Tivadar énekfelvételei közül kaptunk ismét egy emlékezetes válogatást – ezúttal Zerkovitz Béla dalaiból hangzott fel előadásában az: „Én és a holdvilág”; „Asszonykám, adj egy kis kimenőt”;” Mi muzsikus lelkek” (Csókos asszony c. operettből); „Ujjé, a ligetben nagyszerű”. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ma is Hegyi Barbara, a Vígszínház művésznője, akit ezúttal a szakácskodásáról és a szabadidejének-pihenésének-feltöltődése időszakának hasznos mibenlétéről faggatott. A délutáni műsorismétlés a szokott időben, 18 órától kezdődik a Dankó Rádióban.
Kapcs. 862., 857., 855., 578., 162. sorszám Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné (1954) – a rádióoperettből az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott, „Túl az Óperencián” című operettadásában: - Betyár-nóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - Katinka belépője (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Férfikara) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalban, délben, este…/ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Szerelmi keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…” (Neményi Lili és Sárdy János) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók, magyar lánynak a világon nincsen párja… (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A Huszka-dallamok után a Vígszínház egykori - ma már az "égi" - társulatának kitűnősége, Bilicsi Tivadar énekfelvételei közül kaptunk ismét egy emlékezetes válogatást – ezúttal Zerkovitz Béla dalaiból hangzott fel előadásában az: „Én és a holdvilág”; „Asszonykám, adj egy kis kimenőt”;” Mi muzsikus lelkek” (Csókos asszony c. operettből); „Ujjé, a ligetben nagyszerű”. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ma is Hegyi Barbara, a Vígszínház művésznője, akit ezúttal a szakácskodásáról és a szabadidejének-pihenésének-feltöltődése időszakának hasznos mibenlétéről faggatott. A délutáni műsorismétlés a szokott időben, 18 órától kezdődik a Dankó Rádióban.
2069 Búbánat 2017-05-04 11:25:29
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából kiemelem Kemény Egon Hatvani diákjai c. rádióoperettjéből (1955) elhangzott részleteket - ezúttal Gózon Gyula; Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc; Hadics László és a Földényi Kórus Férfikara; Mezei Mária valamint Lehel György vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában; ahogy nagy örömmel hallgattam meg újra a rádióból a másik kedvenc daljátékom – Schubert-Berté: Három a kislány édes-bús dalait arról a hatvanas évek elején készült ragyogó rádiófelvételről, melyen mások mellett Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és Várhelyi Endre énekel, az Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. A rádióismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán – 18 és 19 óra között – újrahallgathatunk a két nevezett operett nevezetes énekszámai közül jó néhányat a Nagy Ibolya szerkesztette „Túl az Óperencián” adásban. A műsor vendége ezen a héten a Vígszínház színművésznője: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/01/tul-az-operencian-hegyi-barbara-18-het/; Hegyi Barbara. [/url]
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából kiemelem Kemény Egon Hatvani diákjai c. rádióoperettjéből (1955) elhangzott részleteket - ezúttal Gózon Gyula; Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc; Hadics László és a Földényi Kórus Férfikara; Mezei Mária valamint Lehel György vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában; ahogy nagy örömmel hallgattam meg újra a rádióból a másik kedvenc daljátékom – Schubert-Berté: Három a kislány édes-bús dalait arról a hatvanas évek elején készült ragyogó rádiófelvételről, melyen mások mellett Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és Várhelyi Endre énekel, az Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. A rádióismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán – 18 és 19 óra között – újrahallgathatunk a két nevezett operett nevezetes énekszámai közül jó néhányat a Nagy Ibolya szerkesztette „Túl az Óperencián” adásban. A műsor vendége ezen a héten a Vígszínház színművésznője: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/01/tul-az-operencian-hegyi-barbara-18-het/; Hegyi Barbara. [/url]
2068 Búbánat 2017-05-03 10:48:32 [Válasz erre: 1898 Búbánat 2017-02-04 22:03:32]
Kapcs.: 1898., 225. sorszámok A Dankó Rádióban ma először csendültek fel dallamok a mára kissé elfelejtett, kitűnő zeneszerző, Buttykay Ákos (1871-1935) egyik operettjéből - mint Nagy Ibolya szerkesztő a „Túl az Óperencián” adásában elmondta, a rádió archívumának frissen digitalizált zenei felvételéről hallunk részleteket: A Földes Imre szövegkönyvére komponált „Az ezüstsirály” az „Olívia hercegnő” mellett Buttykay legsikeresebb operettje, melynek 1920-ban volt a bemutatója a budapesti Városi Színházban (mai Erkel Színház). A Magyar Rádió Az ezüstsirály-ból néhány részletet vett fel és egy másik új operettfelvételének ( Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok ) részleteivel együtt mutatta be 1959. október 1-jén a Kossuth Rádióban, 11.20-12.00 óra között. Mindkét felvételen közreműködött: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara. Vezényelt Bródy Tamás. Most erről a digitalizált rádiófelvételről szólalt meg három részlet Buttykay Ákos – Földes Imre híres operettjéből: - Duett: „Szép asszony mellett szolgálni, ej-ha, nem lehet szebbet kívánni, ej-ha … férfiszívnek mit lehet kívánni szebbet, csodás szerelmet, szép asszony mellett!” (Németh Marika, Kövecses Béla - Szerelmi kettős: „Tovább, tovább, tovább, tovább… a boldogság szent szigetébe … a csókok csodaligetébe …a mámoros hajnal elébe…” (Neményi Lili, Szabó Miklós) - Duett: „Kívánj akármit, angyal, akármi kincseket… én elhozom neked…nem drága az nekem … s a végén ráadásnak tiéd az életem.” (Németh Marika, Kövecses Béla) A délelőtti operettadás első részében még Ábrahám Pál – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel jól ismert dallamok Egri József és Szász Kati; Petress Zsuzsa és Melis György, Németh Marika; Teremi Trixi és Bozsó József; Kollár Péter Erik és Gats Éva felvételeiről. A Vígszínház művésznőjével, Hegyi Barbarával ma is Nagy Ibolya beszélget az adásban, melynek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Kapcs.: 1898., 225. sorszámok A Dankó Rádióban ma először csendültek fel dallamok a mára kissé elfelejtett, kitűnő zeneszerző, Buttykay Ákos (1871-1935) egyik operettjéből - mint Nagy Ibolya szerkesztő a „Túl az Óperencián” adásában elmondta, a rádió archívumának frissen digitalizált zenei felvételéről hallunk részleteket: A Földes Imre szövegkönyvére komponált „Az ezüstsirály” az „Olívia hercegnő” mellett Buttykay legsikeresebb operettje, melynek 1920-ban volt a bemutatója a budapesti Városi Színházban (mai Erkel Színház). A Magyar Rádió Az ezüstsirály-ból néhány részletet vett fel és egy másik új operettfelvételének ( Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok ) részleteivel együtt mutatta be 1959. október 1-jén a Kossuth Rádióban, 11.20-12.00 óra között. Mindkét felvételen közreműködött: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara. Vezényelt Bródy Tamás. Most erről a digitalizált rádiófelvételről szólalt meg három részlet Buttykay Ákos – Földes Imre híres operettjéből: - Duett: „Szép asszony mellett szolgálni, ej-ha, nem lehet szebbet kívánni, ej-ha … férfiszívnek mit lehet kívánni szebbet, csodás szerelmet, szép asszony mellett!” (Németh Marika, Kövecses Béla - Szerelmi kettős: „Tovább, tovább, tovább, tovább… a boldogság szent szigetébe … a csókok csodaligetébe …a mámoros hajnal elébe…” (Neményi Lili, Szabó Miklós) - Duett: „Kívánj akármit, angyal, akármi kincseket… én elhozom neked…nem drága az nekem … s a végén ráadásnak tiéd az életem.” (Németh Marika, Kövecses Béla) A délelőtti operettadás első részében még Ábrahám Pál – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel jól ismert dallamok Egri József és Szász Kati; Petress Zsuzsa és Melis György, Németh Marika; Teremi Trixi és Bozsó József; Kollár Péter Erik és Gats Éva felvételeiről. A Vígszínház művésznőjével, Hegyi Barbarával ma is Nagy Ibolya beszélget az adásban, melynek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2067 smaragd 2017-05-03 07:05:12 [Válasz erre: 2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49]
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
2066 smaragd 2017-05-03 06:45:36 [Válasz erre: 2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49]
Örülök, hogy újabb értékes bejegyzéssel bővítetted azokat a topicokat, amelyekbe Kemény Egon: "A messzetűnt kedves"(1965) daljátéka téma szerint illik és javaslom, hogy László Margit operaénekesnő fórumába is vedd fel, véletlenül se feledkezzünk meg róla... a női főszerepet énekelte, mint mindig, gyönyörűen. Én is találtam még fontos szövegeket, majd bejegyzem, amellett a szereposztás további finomításával is foglalkozom, pl. Márkus László korábban Márkus Ferenc jelent meg, ez tisztázandó, kiegészítések is szükségesek még, talán a daljáték végén mondták be annak idején a részletes szereposztást... A helyszínek sokasága szintén jelentős.
Örülök, hogy újabb értékes bejegyzéssel bővítetted azokat a topicokat, amelyekbe Kemény Egon: "A messzetűnt kedves"(1965) daljátéka téma szerint illik és javaslom, hogy László Margit operaénekesnő fórumába is vedd fel, véletlenül se feledkezzünk meg róla... a női főszerepet énekelte, mint mindig, gyönyörűen. Én is találtam még fontos szövegeket, majd bejegyzem, amellett a szereposztás további finomításával is foglalkozom, pl. Márkus László korábban Márkus Ferenc jelent meg, ez tisztázandó, kiegészítések is szükségesek még, talán a daljáték végén mondták be annak idején a részletes szereposztást... A helyszínek sokasága szintén jelentős.
2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49 [Válasz erre: 1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13]
Kapcs.: 1931., 1927., 1903., 1897., 1890., 1887-1884., 1872-1871., 138., 34. sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.” Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Amelie („Ámeli”) - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ungváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Történik Debrecenben és egy francia kisvárosban, az 1700-as évek végén
Kapcs.: 1931., 1927., 1903., 1897., 1890., 1887-1884., 1872-1871., 138., 34. sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.” Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Amelie („Ámeli”) - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ungváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Történik Debrecenben és egy francia kisvárosban, az 1700-as évek végén
2064 Búbánat 2017-05-02 21:58:46 [Válasz erre: 1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36]
„A Májusfával kezdődött…” „A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával.” Rácz György műsora 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) Korábban, az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1065#311482; 1.065. sorszám alatt [/url] már ismertettem ennek a műsornak az alkotóit és közreműködőit. Megvannak az első – eredeti – adás [/I] adatai is; némileg más szerkesztésben és tartalommal került bemutatásra, mint a későbbi, átszerkesztett és „aktualizált” 1974-es műsor-összeállítás. E rádióműsor bemutatójának ideje: 1965. március 31., Kossuth Rádió 18.35 – 19.54 óra. Ideírom, amit erről az adásról tudni lehet: „A Májusfával kezdődött” - „összeállítás az elmúlt húsz év rádióoperettjeiből és daljátékaiból" Közreműködnek: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kiss Manyi, László Margit, Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Sennyei Vera, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Farkas Ferenc, Kelen Tibor, Kerekes János, Kozma Lajos, Melis György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Gyula, Tamássy Zdenkó, valamint a Földényi- és a Forrai-kórus, továbbá a Magyar Rádió Énekkara, az Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor. Fábián Imre összekötőszövegét elmondja Tolnay Klári és Tallós Endre Riporter: Petress István Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál
„A Májusfával kezdődött…” „A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával.” Rácz György műsora 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) Korábban, az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1065#311482; 1.065. sorszám alatt [/url] már ismertettem ennek a műsornak az alkotóit és közreműködőit. Megvannak az első – eredeti – adás [/I] adatai is; némileg más szerkesztésben és tartalommal került bemutatásra, mint a későbbi, átszerkesztett és „aktualizált” 1974-es műsor-összeállítás. E rádióműsor bemutatójának ideje: 1965. március 31., Kossuth Rádió 18.35 – 19.54 óra. Ideírom, amit erről az adásról tudni lehet: „A Májusfával kezdődött” - „összeállítás az elmúlt húsz év rádióoperettjeiből és daljátékaiból" Közreműködnek: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kiss Manyi, László Margit, Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Sennyei Vera, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Farkas Ferenc, Kelen Tibor, Kerekes János, Kozma Lajos, Melis György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Gyula, Tamássy Zdenkó, valamint a Földényi- és a Forrai-kórus, továbbá a Magyar Rádió Énekkara, az Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor. Fábián Imre összekötőszövegét elmondja Tolnay Klári és Tallós Endre Riporter: Petress István Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál
2063 Búbánat 2017-05-02 11:06:10 [Válasz erre: 2062 Búbánat 2017-05-02 10:59:55]
A "Cigányprímás" keresztmetszete a rádióadásban: "Bemutatjuk új felvételünket" A "Rádió Dalszínháza bemutató" akkor igaz, ha teljes operett készült a rádió stúdiójában.
A "Cigányprímás" keresztmetszete a rádióadásban: "Bemutatjuk új felvételünket" A "Rádió Dalszínháza bemutató" akkor igaz, ha teljes operett készült a rádió stúdiójában.
2062 Búbánat 2017-05-02 10:59:55 [Válasz erre: 129 Búbánat 2008-04-08 00:39:57]
Kapcs.: 129. és 338. sorszámok Pontosítás Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30 (Egy ismétlése: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00) Az összekötő szöveget elmondja: Szemes Mari Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Szerkesztő: Bitó Pál
Kapcs.: 129. és 338. sorszámok Pontosítás Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás Keresztmetszet A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30 (Egy ismétlése: 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00-21.00) Az összekötő szöveget elmondja: Szemes Mari Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara és Andor Ilona gyermekkara Vezényel: Vincze Ottó Szerkesztő: Bitó Pál
2061 Búbánat 2017-05-01 16:12:03 [Válasz erre: 2058 Búbánat 2017-05-01 11:36:09]
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne–t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kerekes Jánossal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. Kerekes János az Állami Áruház és a Kard és szerelem – két emlékezetes sikerű operett szerzője. Legközelebb Erdődy János: Garibaldiról írt szövegkönyvére komponál operettet a rádiónak. - Hogy kevés az új magyar operett, ez nem a zeneszerzők lustaságán múlik – mondja -, hanem az írókon. Az operett éppen olyan sajátos műfaj, mint az opera, s a legkitűnőbb író számára is némi gyakorlat kell ahhoz, hogy a színpadon olyan szituációt teremtsen, s olyan hőfokon érjen el, amikor a próza természetesen csap át zenébe, nem pedig erőltetetten. Akadnak egyéb problémák is. Hogy a magam példáját említsem, öt-hat év telt el az Állami Áruház és a Kard és szerelem bemutatója között, márcsak azért is, mert voltaképpen csupán egyetlenegy operettszínházunk van. S Offenbachtól Kálmán Imréig, nem is szólva a mai tehetséges zeneszerzőkről, egész sor vár arra, hogy művei színre kerüljenek. A TV most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy saját keretében mutasson be egy új magyar operettet. Mivel azonban a TV technikai lehetősége egyelőre korlátozott, ezt sem tudja rendszeresíteni. A rádió is csupán egy-egy előadást jelent. A mai témájú operett-szövegkönyvek írása nem olyan megoldhatatlan kérdés, mint sokan gondolják. Hiszen az emberi kapcsolatok megmutatása minden környezetben és minden korban eleven és érdekes téma. A nagyoperett kora lényegében elmúlt már, noha a bécsi operett világa ma is kedves emlék sokak számára. De a mai operett inkább a musical műfaja, vagy a zenés komédia felé hajlik. Az operett jövője azonban kétségtelen. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nagy tömegek hallgatják még az ismert részleteket is a rádióban. De ahhoz, hogy a műfaj új formában kivirágozzon, több lehetőséget kell adni a szerzőknek, akik a bukásból is okulnak. Mert, ha a fióknak komponálnak meg írnak, nem derül ki, hogy egy-egy elképzelésüknek milyen is a valóságos visszhangja.
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne–t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kerekes Jánossal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. Kerekes János az Állami Áruház és a Kard és szerelem – két emlékezetes sikerű operett szerzője. Legközelebb Erdődy János: Garibaldiról írt szövegkönyvére komponál operettet a rádiónak. - Hogy kevés az új magyar operett, ez nem a zeneszerzők lustaságán múlik – mondja -, hanem az írókon. Az operett éppen olyan sajátos műfaj, mint az opera, s a legkitűnőbb író számára is némi gyakorlat kell ahhoz, hogy a színpadon olyan szituációt teremtsen, s olyan hőfokon érjen el, amikor a próza természetesen csap át zenébe, nem pedig erőltetetten. Akadnak egyéb problémák is. Hogy a magam példáját említsem, öt-hat év telt el az Állami Áruház és a Kard és szerelem bemutatója között, márcsak azért is, mert voltaképpen csupán egyetlenegy operettszínházunk van. S Offenbachtól Kálmán Imréig, nem is szólva a mai tehetséges zeneszerzőkről, egész sor vár arra, hogy művei színre kerüljenek. A TV most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy saját keretében mutasson be egy új magyar operettet. Mivel azonban a TV technikai lehetősége egyelőre korlátozott, ezt sem tudja rendszeresíteni. A rádió is csupán egy-egy előadást jelent. A mai témájú operett-szövegkönyvek írása nem olyan megoldhatatlan kérdés, mint sokan gondolják. Hiszen az emberi kapcsolatok megmutatása minden környezetben és minden korban eleven és érdekes téma. A nagyoperett kora lényegében elmúlt már, noha a bécsi operett világa ma is kedves emlék sokak számára. De a mai operett inkább a musical műfaja, vagy a zenés komédia felé hajlik. Az operett jövője azonban kétségtelen. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nagy tömegek hallgatják még az ismert részleteket is a rádióban. De ahhoz, hogy a műfaj új formában kivirágozzon, több lehetőséget kell adni a szerzőknek, akik a bukásból is okulnak. Mert, ha a fióknak komponálnak meg írnak, nem derül ki, hogy egy-egy elképzelésüknek milyen is a valóságos visszhangja.
2060 Búbánat 2017-05-01 15:52:24
Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő Részletek a Dankó Rádió operettműsorában, ma 18 órától újra. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kovács János karmester irányításával (2014-es stúdiófelvételről, amelyen csupa Huszka-melódia szólal meg!) - Vidám kettős: „Gyere csókolj meg, tubicám… „(Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté) - Lili dala: „Egy férfi képe van szívem közepébe’…” (Fischl Mónika) - Vidám kettős - Radagan: „Ide nézzen, kérem…” (Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté) - „Cigaretta”-duett (Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán) Továbbá, dalok csendülnek fel Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből valamint a „Túl az Óperencián” műsor e heti kedves vendégének Hegyi Barbara színésznőnek felvételeiből. Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő Részletek a Dankó Rádió operettműsorában, ma 18 órától újra. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kovács János karmester irányításával (2014-es stúdiófelvételről, amelyen csupa Huszka-melódia szólal meg!) - Vidám kettős: „Gyere csókolj meg, tubicám… „(Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté) - Lili dala: „Egy férfi képe van szívem közepébe’…” (Fischl Mónika) - Vidám kettős - Radagan: „Ide nézzen, kérem…” (Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté) - „Cigaretta”-duett (Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán) Továbbá, dalok csendülnek fel Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből valamint a „Túl az Óperencián” műsor e heti kedves vendégének Hegyi Barbara színésznőnek felvételeiből. Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
2059 smaragd 2017-05-01 14:34:35 [Válasz erre: 2058 Búbánat 2017-05-01 11:36:09]
Ma, május 1-én Kemény Egon "Májusfa-keringő" - jét (Gyurkovics Mária) hallgatnám szívesen, ahogy említi, javarészt a Rádiónak köszönhette ismertségét és népszerűségét. Hozzáteszem, hogy annak idején nem utolsó sorban a műfajt teremtő "Májusfa" (1949) című rádióoperettjének. Ez, az első rádióoperett, stúdiókörülmények között - a háború vége után négy évvel... - keltett színpadi hatást, az akkori technikai lehetőségek szerint, Ferrari Violetta, Rátonyi Róbert és mások nagyszerű előadásában, a hatalmas rádiós siker után 1949-ben, Szilveszterkor Kemény Egon: "Talán a csillagok" (1949) folytatással társulva több évtizeden át közönségkedvenc rádiós műfajjá lett, az első két említett operett után daljátékok írására is kaptak megbízást a zeneszerzők a Magyar Rádió vezetésétől. Kemény Egon pontos meghatározása az operett és a daljáték tekintetében mérvadó. "Mai tárgyú" operettje volt a "Valahol Délen" (1956) is, a "Májusfa"(1949) is, a "Talán a csillagok" a "Kikelet ucca 3" (1929) szintén. Kemény Egon nagyoperettjei sikeres premierekkel indultak - a "Valahol Délen" népszerűsége túlszárnyalt minden elképzelést - mindhárom, a "Fekete liliom"(1946) is,látványos, revüszerű volt, ahogyan a bemutatók színlapján olvasható. Más kérdés az, hogy az akkori budapesti színházvezetések éppen milyen elhatározásra jutottak operettjei lekötött előadásai ügyében...és az is, hogy egyes "források" mindezt hogyan tálalták. Színházi szerzőként is tapasztalt művész volt, mint megtudtam, Kemény Egon gyermekkorától szoros kapcsolatban állt a színházzal - kassai házuk is a Színház mellett, a Fő-utcában állt... -, a főiskolai évek alatt Bécsben az Operával, majd Berlinben, 22 évesen már a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester lett, kisoperettjeit a Royal Revü Varieté játszotta 1945-ben és 1946-ban, a "Mandragora" és "Valahol Délen" kamaradarabjairól, előadássorozatairól már korábban is írtunk, a "Krisztina kisasszony"-t a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961), élete utolsó hónapjaiban új színpadi műre kapott megbízást a Fővárosi Operettszínháztól... Amit az alábbi riportban Kemény Egon zeneszerző említ - "az új magyar daljáték" - zenei formáját talán meg is valósította a Rádióban, megkomponálta a "Messzetűnt kedves" (1965) című művében, László Margit (Ámeli), Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője) előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával, Bródy Tamás vezényletével mutatta be a Rádió Dalszínháza.
Ma, május 1-én Kemény Egon "Májusfa-keringő" - jét (Gyurkovics Mária) hallgatnám szívesen, ahogy említi, javarészt a Rádiónak köszönhette ismertségét és népszerűségét. Hozzáteszem, hogy annak idején nem utolsó sorban a műfajt teremtő "Májusfa" (1949) című rádióoperettjének. Ez, az első rádióoperett, stúdiókörülmények között - a háború vége után négy évvel... - keltett színpadi hatást, az akkori technikai lehetőségek szerint, Ferrari Violetta, Rátonyi Róbert és mások nagyszerű előadásában, a hatalmas rádiós siker után 1949-ben, Szilveszterkor Kemény Egon: "Talán a csillagok" (1949) folytatással társulva több évtizeden át közönségkedvenc rádiós műfajjá lett, az első két említett operett után daljátékok írására is kaptak megbízást a zeneszerzők a Magyar Rádió vezetésétől. Kemény Egon pontos meghatározása az operett és a daljáték tekintetében mérvadó. "Mai tárgyú" operettje volt a "Valahol Délen" (1956) is, a "Májusfa"(1949) is, a "Talán a csillagok" a "Kikelet ucca 3" (1929) szintén. Kemény Egon nagyoperettjei sikeres premierekkel indultak - a "Valahol Délen" népszerűsége túlszárnyalt minden elképzelést - mindhárom, a "Fekete liliom"(1946) is,látványos, revüszerű volt, ahogyan a bemutatók színlapján olvasható. Más kérdés az, hogy az akkori budapesti színházvezetések éppen milyen elhatározásra jutottak operettjei lekötött előadásai ügyében...és az is, hogy egyes "források" mindezt hogyan tálalták. Színházi szerzőként is tapasztalt művész volt, mint megtudtam, Kemény Egon gyermekkorától szoros kapcsolatban állt a színházzal - kassai házuk is a Színház mellett, a Fő-utcában állt... -, a főiskolai évek alatt Bécsben az Operával, majd Berlinben, 22 évesen már a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester lett, kisoperettjeit a Royal Revü Varieté játszotta 1945-ben és 1946-ban, a "Mandragora" és "Valahol Délen" kamaradarabjairól, előadássorozatairól már korábban is írtunk, a "Krisztina kisasszony"-t a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961), élete utolsó hónapjaiban új színpadi műre kapott megbízást a Fővárosi Operettszínháztól... Amit az alábbi riportban Kemény Egon zeneszerző említ - "az új magyar daljáték" - zenei formáját talán meg is valósította a Rádióban, megkomponálta a "Messzetűnt kedves" (1965) című művében, László Margit (Ámeli), Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője) előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával, Bródy Tamás vezényletével mutatta be a Rádió Dalszínháza.
2058 Búbánat 2017-05-01 11:36:09
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne–t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kemény Egonnal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. „Kemény Egon Valahol délen című operettjét most több szovjet színpadon is játsszák egyszerre. S itthon a rádióban, nap -nap után halljuk egy-egy hosszabb-rövidebb lélegzetű kompozícióját. Krisztina kisasszony címen rádió-daljátékot írt néhány évvel ezelőtt, ez is operettszerű, de színpadon még nem láttuk. - Épp most írtuk át színpadra Erdődy Jánossal és Kardos Györggyel együtt a Krisztina kisasszonyt – mondja. – Ezen kívül egy hattételes nagyzenekari szvitet komponálok, címe: Gyermekjátékok. Ezt is a rádiónak írom, hiszen, ha a közönség ismeri a nevem és munkáimat, ezt javarészt a rádiónak köszönhetem. Mondjam azt az elkoptatott frázist, hogy a magyar operett kérdése igen bonyolult? Nem vagyok se kritikus, se esztéta, sőt magam is irányításra szorulok munkámban. Mert sok szó esik arról, hogy jó lenne, ha mai tárgyú magyar operettek születnének, de amikor a szerzők megírják, egyedül maradnak. Éppen a mai tárgyú operetteket fogadja valamiféle húzódozás és fanyalgás. Az operett általában kollektív műfaj: s ahhoz, hogy létrejöjjön, nem elegendő a szövegíró meg a zeneszerző, hanem jó lenne, ha akadna egy színigazgató, egy dramaturg meg egy rendező is, aki leülne és átbeszélné velük munkájuk közben támadt, sokfelé ágazó, bonyolult problémáikat. Hiszen a mai tárgyú operett megírása temérdek veszéllyel jár: a szerzők könnyen a sematizmus útvesztőjébe tévedhetnek. Jó volna, ha ki tudnánk alakítani egy sajátos magyar stílust az operettben is, ami Lehár és Kálmán világsikerének is a titka. Mondhatnánk azt is, hogy ma nincsenek Lehárok és Kálmán Imrék. Ez lehetséges, de azért akadnak tehetséges zeneszerzők. Az új magyar operettet egyébként úgy képzelem el, hogy nem bécsi mintára születne, de mégis azon alapulna, látványos, revüszerű s nagy zenei formák bontakoznának ki benne. Kár, hogy nincs egy kísérleti színházunk a daljátékok számára. A daljáték mindenhonnan kiszorul, mert az Operaház operát akar bemutatni, az Operettszínház pedig operettet. A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár jónéhány operettjét jelölte -, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább, átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem, az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!” ( Kerekes János zeneszerző-karmester korabeli, kapcsolatos állásfoglalását a fenti kérdésekben, külön bejegyzésben teszem majd közzé itt a fórumon.)
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne–t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kemény Egonnal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. „Kemény Egon Valahol délen című operettjét most több szovjet színpadon is játsszák egyszerre. S itthon a rádióban, nap -nap után halljuk egy-egy hosszabb-rövidebb lélegzetű kompozícióját. Krisztina kisasszony címen rádió-daljátékot írt néhány évvel ezelőtt, ez is operettszerű, de színpadon még nem láttuk. - Épp most írtuk át színpadra Erdődy Jánossal és Kardos Györggyel együtt a Krisztina kisasszonyt – mondja. – Ezen kívül egy hattételes nagyzenekari szvitet komponálok, címe: Gyermekjátékok. Ezt is a rádiónak írom, hiszen, ha a közönség ismeri a nevem és munkáimat, ezt javarészt a rádiónak köszönhetem. Mondjam azt az elkoptatott frázist, hogy a magyar operett kérdése igen bonyolult? Nem vagyok se kritikus, se esztéta, sőt magam is irányításra szorulok munkámban. Mert sok szó esik arról, hogy jó lenne, ha mai tárgyú magyar operettek születnének, de amikor a szerzők megírják, egyedül maradnak. Éppen a mai tárgyú operetteket fogadja valamiféle húzódozás és fanyalgás. Az operett általában kollektív műfaj: s ahhoz, hogy létrejöjjön, nem elegendő a szövegíró meg a zeneszerző, hanem jó lenne, ha akadna egy színigazgató, egy dramaturg meg egy rendező is, aki leülne és átbeszélné velük munkájuk közben támadt, sokfelé ágazó, bonyolult problémáikat. Hiszen a mai tárgyú operett megírása temérdek veszéllyel jár: a szerzők könnyen a sematizmus útvesztőjébe tévedhetnek. Jó volna, ha ki tudnánk alakítani egy sajátos magyar stílust az operettben is, ami Lehár és Kálmán világsikerének is a titka. Mondhatnánk azt is, hogy ma nincsenek Lehárok és Kálmán Imrék. Ez lehetséges, de azért akadnak tehetséges zeneszerzők. Az új magyar operettet egyébként úgy képzelem el, hogy nem bécsi mintára születne, de mégis azon alapulna, látványos, revüszerű s nagy zenei formák bontakoznának ki benne. Kár, hogy nincs egy kísérleti színházunk a daljátékok számára. A daljáték mindenhonnan kiszorul, mert az Operaház operát akar bemutatni, az Operettszínház pedig operettet. A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár jónéhány operettjét jelölte -, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább, átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem, az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!” ( Kerekes János zeneszerző-karmester korabeli, kapcsolatos állásfoglalását a fenti kérdésekben, külön bejegyzésben teszem majd közzé itt a fórumon.)
2057 Búbánat 2017-04-30 16:06:09
Ma, április 30-án, születésük évfordulóján két magyar komponistáról emlékezett meg a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, az általa szerkesztett és vezetett operettműsorában: Fényes Szabolcs 1912-ben, Lehár Ferenc 1870-ben született ezen a napon. Természetesen az említett két zeneszerző kompozícióiból csendültek fel részletek a bejátszott rádiófelvételekről, sőt köztük egy-egy archív interjú-önvallomásban Fényes Szabolcs és Lehár Ferenc is „megszólalt”! Fényes Szabolcs dalát, „Küldök néked egy nápolyi dalt” Szabó Miklós énekelte; a Maya című operett 1971-es rádiófelvételéről pedig Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Korda György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekelt részleteket, közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Gyulai Gaál János. Még egy dal hangzott el a Mayából, „Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni” – ezúttal egy másik felvételről Németh Marika és a Földényi-kórus előadásában hallhattuk ezt a népszerű számot. A Lehár Ferenc-blokkban szinte csupa archív hangfelvételről szólaltak meg az ismert dallamok: - Giuditta: Giuditta dalát, II. felv., Tamássy Ilonka énekelte, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, a szerző, Lehár Ferenc vezényel (1940) - A cárevics: Volga-dal – énekel Rösler Endre, km. az Odeon Zenekar - A mosoly országa: Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” Udvardy Tibor előadásban csendült fel. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos (1957) - A víg özvegyből Daniló belépője: „Szerelmetes szép hazám…/ Az orfeum tanyán…” , Udvardy Tibor énekel, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1962) - Friderika: „Óh lányka, óh lánykám…” - énekli Simándy József, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1972) - Cigányszerelem – Nyitány. A Budapest Székesfőváros Zenekarát maga a szerző, Lehár Ferenc vezényli. Lehárra emlékezett egy archív hangbejátszásról Sárdy János, aki egyike volt itthoni kedvenc tenorjainak, kedves anekdotikus történeteket mesélt, melyekben Lehárhoz fűződő személyes kapcsolatait elevenítette fel. Sárdy felvételéről is elhangzott az adásban egy szép Lehár-melódia: a Garabonciás című (a Cigányszerelem 1943-as átdolgozása a Magyar Királyi Operaház számára) daljáték rádióváltozatából („A Vándordiák”) hallhattuk az Utam muzsikálva járom című tenoráriát. Egy korábbi rádióadásban már bejátszotta Nagy Ibolya Lehár német nyelvű „Önvallomását” - persze, magyarul sohasem felejtett el és adott magyar nyelven is interjúkat, de most az Ausztriában készült német hanganyagból való, magyar szinkronnal készült archív hangfelvételről hallhattuk Lehárt beszélni : a komponista életére és munkásságára emlékszik vissza a felvételen. (Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el először a magyar rádióban.) LEHÁR FERENC: „- A művészeti műfajok meghatározása és az az elhatárolása a zenetörténészek és kritikusok feladata. Számomra a színpadi mű megjelölése, mely szerint operának, operettnek, zenés vígjátéknak vagy énekes-játéknak nevezik, mellékes és alárendelt jelentőségű. A történet és a benne szereplő emberek a fontosak. Ha az emberek húsból-vérből valók, és az amit mondanak, énekelnek, az szívhez szól, és úgy váltanak ki örömet és bánatot, ahogy az életben, akkor - de csakis akkor - volt érdemes megírni a művet. Ha sikerül zenémmel mindazt, amit érzek oly módon kifejezni, hogy a színházban ülő emberek néhány órára megfeledkeznek saját gondjaikról, akkor elértem vágyaim célját. És akkor teljesen közömbös számomra, hogy operát írtam-e vagy operettet. Hogy melyik művészi ágba sorolják, azt átengedem nem annyira a kortársaimnak, mint inkább az utókornak. A jó sorsom a Kaimberg lábához vezetett, ahol ráakadtam egy házra, kilátás a Dunára, kicsiny ápolt kert, gazdag könyvtár és néhány helyiség, ahol a világtól elzárva a zenének élhetek. Ez mostanában az otthonom. Nyáron Ischlben, a Traun folyó partján lévő házban lakom. Csak ritkán hagyom el. Ott nyugodtabb körülmények között dolgozhatom, mint Bécsben. Általában sokat utazom, de mindig visszatérek a városba, amely az idők változásai során egyben változatlan maradt: Bécs a zene városa és a muzsikusoké! De nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik művészetemhez egy emberöltőn át hűek maradtak. Amit nyújthattam, szívből jött. Életem feladatát abban látom, hogy embertársaim szürke hétköznapjait megszépítsem. A muzsikában azt szeretném adni, ami után minden ember vágyik: örömet és egy kis napsugarat.” A Túl az Óperencián című, délelőtt elhangzott adást ma délután újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
Ma, április 30-án, születésük évfordulóján két magyar komponistáról emlékezett meg a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, az általa szerkesztett és vezetett operettműsorában: Fényes Szabolcs 1912-ben, Lehár Ferenc 1870-ben született ezen a napon. Természetesen az említett két zeneszerző kompozícióiból csendültek fel részletek a bejátszott rádiófelvételekről, sőt köztük egy-egy archív interjú-önvallomásban Fényes Szabolcs és Lehár Ferenc is „megszólalt”! Fényes Szabolcs dalát, „Küldök néked egy nápolyi dalt” Szabó Miklós énekelte; a Maya című operett 1971-es rádiófelvételéről pedig Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Korda György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekelt részleteket, közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Gyulai Gaál János. Még egy dal hangzott el a Mayából, „Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni” – ezúttal egy másik felvételről Németh Marika és a Földényi-kórus előadásában hallhattuk ezt a népszerű számot. A Lehár Ferenc-blokkban szinte csupa archív hangfelvételről szólaltak meg az ismert dallamok: - Giuditta: Giuditta dalát, II. felv., Tamássy Ilonka énekelte, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, a szerző, Lehár Ferenc vezényel (1940) - A cárevics: Volga-dal – énekel Rösler Endre, km. az Odeon Zenekar - A mosoly országa: Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” Udvardy Tibor előadásban csendült fel. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos (1957) - A víg özvegyből Daniló belépője: „Szerelmetes szép hazám…/ Az orfeum tanyán…” , Udvardy Tibor énekel, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1962) - Friderika: „Óh lányka, óh lánykám…” - énekli Simándy József, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1972) - Cigányszerelem – Nyitány. A Budapest Székesfőváros Zenekarát maga a szerző, Lehár Ferenc vezényli. Lehárra emlékezett egy archív hangbejátszásról Sárdy János, aki egyike volt itthoni kedvenc tenorjainak, kedves anekdotikus történeteket mesélt, melyekben Lehárhoz fűződő személyes kapcsolatait elevenítette fel. Sárdy felvételéről is elhangzott az adásban egy szép Lehár-melódia: a Garabonciás című (a Cigányszerelem 1943-as átdolgozása a Magyar Királyi Operaház számára) daljáték rádióváltozatából („A Vándordiák”) hallhattuk az Utam muzsikálva járom című tenoráriát. Egy korábbi rádióadásban már bejátszotta Nagy Ibolya Lehár német nyelvű „Önvallomását” - persze, magyarul sohasem felejtett el és adott magyar nyelven is interjúkat, de most az Ausztriában készült német hanganyagból való, magyar szinkronnal készült archív hangfelvételről hallhattuk Lehárt beszélni : a komponista életére és munkásságára emlékszik vissza a felvételen. (Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el először a magyar rádióban.) LEHÁR FERENC: „- A művészeti műfajok meghatározása és az az elhatárolása a zenetörténészek és kritikusok feladata. Számomra a színpadi mű megjelölése, mely szerint operának, operettnek, zenés vígjátéknak vagy énekes-játéknak nevezik, mellékes és alárendelt jelentőségű. A történet és a benne szereplő emberek a fontosak. Ha az emberek húsból-vérből valók, és az amit mondanak, énekelnek, az szívhez szól, és úgy váltanak ki örömet és bánatot, ahogy az életben, akkor - de csakis akkor - volt érdemes megírni a művet. Ha sikerül zenémmel mindazt, amit érzek oly módon kifejezni, hogy a színházban ülő emberek néhány órára megfeledkeznek saját gondjaikról, akkor elértem vágyaim célját. És akkor teljesen közömbös számomra, hogy operát írtam-e vagy operettet. Hogy melyik művészi ágba sorolják, azt átengedem nem annyira a kortársaimnak, mint inkább az utókornak. A jó sorsom a Kaimberg lábához vezetett, ahol ráakadtam egy házra, kilátás a Dunára, kicsiny ápolt kert, gazdag könyvtár és néhány helyiség, ahol a világtól elzárva a zenének élhetek. Ez mostanában az otthonom. Nyáron Ischlben, a Traun folyó partján lévő házban lakom. Csak ritkán hagyom el. Ott nyugodtabb körülmények között dolgozhatom, mint Bécsben. Általában sokat utazom, de mindig visszatérek a városba, amely az idők változásai során egyben változatlan maradt: Bécs a zene városa és a muzsikusoké! De nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik művészetemhez egy emberöltőn át hűek maradtak. Amit nyújthattam, szívből jött. Életem feladatát abban látom, hogy embertársaim szürke hétköznapjait megszépítsem. A muzsikában azt szeretném adni, ami után minden ember vágyik: örömet és egy kis napsugarat.” A Túl az Óperencián című, délelőtt elhangzott adást ma délután újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.
2056 Búbánat 2017-04-29 19:48:38 [Válasz erre: 1139 Búbánat 2015-05-26 18:15:51]
Kapcs.: 1139., 517., 331., 330. sorszámok Pontosítás Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. A rádiófelvétel "paramétereiről" a kapcsolódó sorszámoknál hoztam fel ismeretanyagot.
Kapcs.: 1139., 517., 331., 330. sorszámok Pontosítás Millöcker: A koldusdiák A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. A rádiófelvétel "paramétereiről" a kapcsolódó sorszámoknál hoztam fel ismeretanyagot.
2055 Búbánat 2017-04-29 19:41:08 [Válasz erre: 74 Búbánat 2008-04-02 00:10:17]
Kapcs. 74. sorszám Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat /Qualiton/ LP-lemezen kiadta: 1961. évben (LPX 6529-31) A hanglemezfelvételt a Magyar Rádió 1964. augusztus 5-én mutatta be: először a Petőfi Rádió sugározta 20.00 – 22.25 óra között. (közben 21.00 órától a szünetben hírek és versek) (133:49 perc) Zenéjét átdolgozta: Kenessey Jenő Szövegét átdolgozta: Karinthy Ferenc Vezényel: Lukács Ervin Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Antal Istvánné Rendező: Mikó András Szereposztás: Kukorica Jancsi – Ilosfalvy Róbert Iluska – Zentay Anna A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Melis György Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Domahidy László Francia király – Bilicsi Tivadar Francia királylány – Gyurkovics Mária Bartolo – Pethes Sándor A daljáték LP-kiadványát (1961) és a rádióban való sugárzását (1964) követte a Hungaroton CD-je (1996)
Kapcs. 74. sorszám Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat /Qualiton/ LP-lemezen kiadta: 1961. évben (LPX 6529-31) A hanglemezfelvételt a Magyar Rádió 1964. augusztus 5-én mutatta be: először a Petőfi Rádió sugározta 20.00 – 22.25 óra között. (közben 21.00 órától a szünetben hírek és versek) (133:49 perc) Zenéjét átdolgozta: Kenessey Jenő Szövegét átdolgozta: Karinthy Ferenc Vezényel: Lukács Ervin Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Antal Istvánné Rendező: Mikó András Szereposztás: Kukorica Jancsi – Ilosfalvy Róbert Iluska – Zentay Anna A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Melis György Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Domahidy László Francia király – Bilicsi Tivadar Francia királylány – Gyurkovics Mária Bartolo – Pethes Sándor A daljáték LP-kiadványát (1961) és a rádióban való sugárzását (1964) követte a Hungaroton CD-je (1996)
2054 Búbánat 2017-04-29 13:10:40 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2017-04-29 12:47:51]
Az előbbi beírás pontosítása és kiegészítése a 201. sorszám alatt beírt "Cseberből-vederbe" ismertetőnek.
Az előbbi beírás pontosítása és kiegészítése a 201. sorszám alatt beírt "Cseberből-vederbe" ismertetőnek.
2053 Búbánat 2017-04-29 12:47:51
Vincze Ottó: Cseberből vederbe – zenés komédia A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00 Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit írta Ambrózy Ágoston Vezényel: Tóth Péter Km.: az MRT Kamarazenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Torlay, emigráns magyar földesúr – Várhelyi Endre Klára, a leánya – Andor Éva Cserei Sándor, magyar diák a bécsi forradalomban – Palcsó Sándor Mici, Klára német társalkodónője – László Margit Pista, Sándor inasa – Kishegyi Árpád (Gyurián József) Bécsi diákok – Szigeti Géza, Lázár Gida, Versényi László, Petrik József, Juhász Pál Schindler, bádogos, a bécsi forradalmi vezér – Ungvári László A császári vezénylő tábornok – Rajz János Lichtenberg, császári ezredes – Képessy József Cipszer, kofa – Lorán Lenke Bécsi kofa – Barabás Irén Kocsis – Farkas Antal Történik 1848 őszén Fodor Lajos cikke az RTV Újságban a Cseberből-vederbe Rádió Dalszínházának bemutatójáról (1964. május 9.) Jó Obernyik Károly a XIX. század végén aligha hitte volna, hogy precíz címet viselő vígjátéka (Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban) egykor egy egész műfaj, méghozzá igen népszerű műfaj számára szolgál mintául és forrásműként. Pedig most, hogy Ambrózy Ágoston gondos portalanító munkája után jobban megismertük a naiv hangú, de igen ötletesen lebonyolított darabot, úgy tűnik, mintha az egész újabb daljátékirodalmunk ebből merítette volna beszédének nyelvét, korfestő stílusát, szereplőinek belső érzelmi és indulatvilágát… Hát még hogyan hitetlenkedett volna, ha valaki azzal áll elő, hogy ezt az ő derűs negyvennyolcas történetét egyszer az egész ország hallgatja majd, méghozzá ki-ki a saját szobájában, s úgy könyvelik el, mint egy tengerentúli világban divatozó komédiázás hamisítatlanul magyar változatát. Mert most éppen Amerikában divat, hogy az Észak – Dél háború eseményeiről, meg a cowboyok egykori életéről szóló, hasonló bájú történeteket felfrissítik, zenébe foglalják, vagy legalábbis azzal körítik… Vincze Ottó, aki most a negyvennyolcas romantika megszólaltatására vállalkozott, jó munkát végzett: kort felidéző és elevenen mai, forradalmat szító és szerelmesen ellágyuló dallamokat úgy ötvözött s fűzött egybe, hogy a tarka zenei kép szépen elrendezett kompozíciót mutat, kiegyensúlyozottat, megnyugtatót, gyönyörködtetőt. Friss, új eszközökkel folytatja a magyar daljátékok hagyományos modorát, azt, amely Erkeltől (s még jó régebbről is), Kacsóh Pongráczon át, a Csínom Palkó szerzőjéig élt, formálódott, s az idegen szereplőket néha egészen maivá, tréfásan modernné fiatalított hangon daloltatja. Művészetének teljes fegyverzetét s biztonságát ott csodáljuk leginkább, ahol a százéves múlt zenei kicsengését, a nemesebb operettek hangvételét, meg a modern musicalek daloló stílusát egyszerre érzékelteti és egyéni hanggal itatja át; vagy az olyan fokozásokban, ahol a Marseillaise-t idéző bécsi indulót és a Kossuthról szóló magyart egyidőben szólaltatja meg. Kevés hangszerrel is hatásosan, néha monumentálisan szólnak e dallamok, kitűnő hangulat-keretbe foglalva a romantikus párbeszédeket és ábrándozásokat, meg a hevesebb, drámai jeleneteket. Kellemes szórakozást nyújtott a szombat esti bemutató, s ebben oroszlánrészük volt a jól kiválasztott szereplőknek: Andor Évának és Palcsó Sándornak, László Margitnak és Kishegyi Árpádnak (csak a szerepét megosztó prózai társával barátkoztunk meg nehezen), Várhelyi Endrének, Ungvári Lászlónak, Rajz Jánosnak, Lorán Lenkének és még néhány más társuknak, akik László Endre rendező tapasztalt irányításával játszottak, komédiáztak igen élettelien. A Rádió kamarazenekarát és a markánsan, fényesen megszólaló Földényi-kórust Tóth Péter dirigálta, a szépen csengő adásban azonban nagy része volt a zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Ambrózy Ágoston dalszövegei néha költőien szépek; néha viszont elég szárazon magyarázó részletek nehezítik el őket, különösen a nyitó számban… A Rádió Dalszínháza, mely sokféle irányzattal kísérletezik, a daljátékszerű zenés komédiával szép perceket szerzett hallgatóinak.
Vincze Ottó: Cseberből vederbe – zenés komédia A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00 Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit írta Ambrózy Ágoston Vezényel: Tóth Péter Km.: az MRT Kamarazenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Torlay, emigráns magyar földesúr – Várhelyi Endre Klára, a leánya – Andor Éva Cserei Sándor, magyar diák a bécsi forradalomban – Palcsó Sándor Mici, Klára német társalkodónője – László Margit Pista, Sándor inasa – Kishegyi Árpád (Gyurián József) Bécsi diákok – Szigeti Géza, Lázár Gida, Versényi László, Petrik József, Juhász Pál Schindler, bádogos, a bécsi forradalmi vezér – Ungvári László A császári vezénylő tábornok – Rajz János Lichtenberg, császári ezredes – Képessy József Cipszer, kofa – Lorán Lenke Bécsi kofa – Barabás Irén Kocsis – Farkas Antal Történik 1848 őszén Fodor Lajos cikke az RTV Újságban a Cseberből-vederbe Rádió Dalszínházának bemutatójáról (1964. május 9.) Jó Obernyik Károly a XIX. század végén aligha hitte volna, hogy precíz címet viselő vígjátéka (Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban) egykor egy egész műfaj, méghozzá igen népszerű műfaj számára szolgál mintául és forrásműként. Pedig most, hogy Ambrózy Ágoston gondos portalanító munkája után jobban megismertük a naiv hangú, de igen ötletesen lebonyolított darabot, úgy tűnik, mintha az egész újabb daljátékirodalmunk ebből merítette volna beszédének nyelvét, korfestő stílusát, szereplőinek belső érzelmi és indulatvilágát… Hát még hogyan hitetlenkedett volna, ha valaki azzal áll elő, hogy ezt az ő derűs negyvennyolcas történetét egyszer az egész ország hallgatja majd, méghozzá ki-ki a saját szobájában, s úgy könyvelik el, mint egy tengerentúli világban divatozó komédiázás hamisítatlanul magyar változatát. Mert most éppen Amerikában divat, hogy az Észak – Dél háború eseményeiről, meg a cowboyok egykori életéről szóló, hasonló bájú történeteket felfrissítik, zenébe foglalják, vagy legalábbis azzal körítik… Vincze Ottó, aki most a negyvennyolcas romantika megszólaltatására vállalkozott, jó munkát végzett: kort felidéző és elevenen mai, forradalmat szító és szerelmesen ellágyuló dallamokat úgy ötvözött s fűzött egybe, hogy a tarka zenei kép szépen elrendezett kompozíciót mutat, kiegyensúlyozottat, megnyugtatót, gyönyörködtetőt. Friss, új eszközökkel folytatja a magyar daljátékok hagyományos modorát, azt, amely Erkeltől (s még jó régebbről is), Kacsóh Pongráczon át, a Csínom Palkó szerzőjéig élt, formálódott, s az idegen szereplőket néha egészen maivá, tréfásan modernné fiatalított hangon daloltatja. Művészetének teljes fegyverzetét s biztonságát ott csodáljuk leginkább, ahol a százéves múlt zenei kicsengését, a nemesebb operettek hangvételét, meg a modern musicalek daloló stílusát egyszerre érzékelteti és egyéni hanggal itatja át; vagy az olyan fokozásokban, ahol a Marseillaise-t idéző bécsi indulót és a Kossuthról szóló magyart egyidőben szólaltatja meg. Kevés hangszerrel is hatásosan, néha monumentálisan szólnak e dallamok, kitűnő hangulat-keretbe foglalva a romantikus párbeszédeket és ábrándozásokat, meg a hevesebb, drámai jeleneteket. Kellemes szórakozást nyújtott a szombat esti bemutató, s ebben oroszlánrészük volt a jól kiválasztott szereplőknek: Andor Évának és Palcsó Sándornak, László Margitnak és Kishegyi Árpádnak (csak a szerepét megosztó prózai társával barátkoztunk meg nehezen), Várhelyi Endrének, Ungvári Lászlónak, Rajz Jánosnak, Lorán Lenkének és még néhány más társuknak, akik László Endre rendező tapasztalt irányításával játszottak, komédiáztak igen élettelien. A Rádió kamarazenekarát és a markánsan, fényesen megszólaló Földényi-kórust Tóth Péter dirigálta, a szépen csengő adásban azonban nagy része volt a zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Ambrózy Ágoston dalszövegei néha költőien szépek; néha viszont elég szárazon magyarázó részletek nehezítik el őket, különösen a nyitó számban… A Rádió Dalszínháza, mely sokféle irányzattal kísérletezik, a daljátékszerű zenés komédiával szép perceket szerzett hallgatóinak.
2052 Búbánat 2017-04-28 10:35:20
A Dankó Rádió operettműsora, a "Túl az Óperencián" 9 és 10 óra között illetve az ismétlésben 18 és 19 óra között hallgatható naponta. A mai adás zenei kínálatából kiemelem Szirmai Albert: Alexandra, Huszka Jenő: Erzsébet című daljátékok részleteit, amelyek Szabó Miklós és az MR Énekkarának Férfikara; Oszvald Marika; Palcsó Sándor illetve Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Németh Sándor, Kalocsai Zsuzsa énekfelvételeiről kerültek adásba, továbbá a Huszka-dalműbe beemelt, megzenésített Petőfi Sándor-költeményt, a "Szeptember végén" [/ig dalt Balczó Péter előadásában (az MRT Szimfonikus zenekarát Kovács János vezényli).
A Dankó Rádió operettműsora, a "Túl az Óperencián" 9 és 10 óra között illetve az ismétlésben 18 és 19 óra között hallgatható naponta. A mai adás zenei kínálatából kiemelem Szirmai Albert: Alexandra, Huszka Jenő: Erzsébet című daljátékok részleteit, amelyek Szabó Miklós és az MR Énekkarának Férfikara; Oszvald Marika; Palcsó Sándor illetve Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Németh Sándor, Kalocsai Zsuzsa énekfelvételeiről kerültek adásba, továbbá a Huszka-dalműbe beemelt, megzenésített Petőfi Sándor-költeményt, a "Szeptember végén" [/ig dalt Balczó Péter előadásában (az MRT Szimfonikus zenekarát Kovács János vezényli).
2051 Búbánat 2017-04-27 13:01:01 [Válasz erre: 2050 Búbánat 2017-04-27 11:39:30]
Kapcs. 2050. sorszám. Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – gyermekopera Az előbbihez kiegészítésül lásd még a Házy Erzsébet-topicba a 3813. sorszám alatt írt [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=3813#342348; bejegyzésemet [/url] is.
Kapcs. 2050. sorszám. Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – gyermekopera Az előbbihez kiegészítésül lásd még a Házy Erzsébet-topicba a 3813. sorszám alatt írt [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=3813#342348; bejegyzésemet [/url] is.
2050 Búbánat 2017-04-27 11:39:30
Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – gyermekopera Szövegét Chitz Klára könyve alapján Romhányi József írta Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és gyermekkórusa Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora A rádiófelvétel bemutatója: 1964. április 5., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.42 Szereposztás: Muzsikus Péter – Hankiss Ilona Fuzsitus Pál – Lehoczky Zsuzsa Viola bácsi – Angyal Sándor Hegedű – László Margit Dob – Maleczky Oszkár Kürt – Palócz László Fagott – Várhelyi Endre Harmónia tündér – Miklós Kata Bőgő nagymama – Fónay Márta Cselló pap – Palcsó Sándor Brácsa mama – Sándor Judit Bék – Antalffy Albert, Katona Lajos és Kishegyi Árpád Pikkolók – Bánkövi Bea és Várszegi Éva Cintányérok – Tegzes István, Várkonyi Mátyás R. Chitz Klára írónő és zongoratanárnő az ötvenes években kitűnő könyvet írt fiataloknak, mely mesés formában mutatja be és teszi élővé a zenekar hangszereit. E könyv alapján komponálta Ránki György 1963-ban - Romhányi József hihetetlenül szellemes verses forgatókönyvére - a Muzsikus Péter új kalandjai című gyermekoperát. Ránki György zeneszerző: „Először annak örültem, hogy Romhányi Józseftől olyan operalibrettót kaptam, amelyet egyetlen szó változtatása nélkül zenésíthettem meg. Aztán annak, hogy operánkat a színház több mint száz előadásán körülbelül hatvanezer gyermek látta. De legjobban annak örülük, hogy a „Muzsikus Péter” most a rádióban szólal meg… és egymillió gyermek fogja hallani.” Romhányi József dalszövegíró: „Ági kislányom kedvenc meséskönyve volt a Muzsikus Péter. Ebből ismertem meg a zenei alapfogalmakat. Együtt olvasgattuk. Ági egyszer azt mondta: apa, írjál ebből színdarabot. Két év múlva – a Gyermekszínház felkérésére – teljesíthettem kislányom óhaját. Hangszerország lakói verseimben új életre keltek.” László Endre rádiórendező „Először a zenei felvételek készültek el, Fejes Cecília gondos irányításával, Erdélyi Miklós vezényletével. Feladatom volt a cselekmény vonalának világos vezetése, akusztikai terek komponálása, a dalok hangulatának, ritmusának töretlen folytatása… tömören fogalmazva: zenének és prózának egységbe ötvözése."
Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – gyermekopera Szövegét Chitz Klára könyve alapján Romhányi József írta Vezényel: Erdélyi Miklós Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és gyermekkórusa Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora A rádiófelvétel bemutatója: 1964. április 5., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.42 Szereposztás: Muzsikus Péter – Hankiss Ilona Fuzsitus Pál – Lehoczky Zsuzsa Viola bácsi – Angyal Sándor Hegedű – László Margit Dob – Maleczky Oszkár Kürt – Palócz László Fagott – Várhelyi Endre Harmónia tündér – Miklós Kata Bőgő nagymama – Fónay Márta Cselló pap – Palcsó Sándor Brácsa mama – Sándor Judit Bék – Antalffy Albert, Katona Lajos és Kishegyi Árpád Pikkolók – Bánkövi Bea és Várszegi Éva Cintányérok – Tegzes István, Várkonyi Mátyás R. Chitz Klára írónő és zongoratanárnő az ötvenes években kitűnő könyvet írt fiataloknak, mely mesés formában mutatja be és teszi élővé a zenekar hangszereit. E könyv alapján komponálta Ránki György 1963-ban - Romhányi József hihetetlenül szellemes verses forgatókönyvére - a Muzsikus Péter új kalandjai című gyermekoperát. Ránki György zeneszerző: „Először annak örültem, hogy Romhányi Józseftől olyan operalibrettót kaptam, amelyet egyetlen szó változtatása nélkül zenésíthettem meg. Aztán annak, hogy operánkat a színház több mint száz előadásán körülbelül hatvanezer gyermek látta. De legjobban annak örülük, hogy a „Muzsikus Péter” most a rádióban szólal meg… és egymillió gyermek fogja hallani.” Romhányi József dalszövegíró: „Ági kislányom kedvenc meséskönyve volt a Muzsikus Péter. Ebből ismertem meg a zenei alapfogalmakat. Együtt olvasgattuk. Ági egyszer azt mondta: apa, írjál ebből színdarabot. Két év múlva – a Gyermekszínház felkérésére – teljesíthettem kislányom óhaját. Hangszerország lakói verseimben új életre keltek.” László Endre rádiórendező „Először a zenei felvételek készültek el, Fejes Cecília gondos irányításával, Erdélyi Miklós vezényletével. Feladatom volt a cselekmény vonalának világos vezetése, akusztikai terek komponálása, a dalok hangulatának, ritmusának töretlen folytatása… tömören fogalmazva: zenének és prózának egységbe ötvözése."
2049 Búbánat 2017-04-26 12:23:11
„Sztambul rózsája” – a „Madam Pompadour” és „Az elvált asszony” operettek neves osztrák komponistájának, Leo Fallnak ugyancsak világhíres darabjából a Magyar Rádió 1965-ben készített magyar nyelvű stúdiófelvételt Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád és Ilosfalvy Róbert (kinek külföldre távoztával ez volt az utolsó itthon felvett teljes operettfelvétele) főszereplésével. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában ma ebből a Fall-operettből hallottunk két részletet: - Midili és Flórián vidám kettősét a II. felvonásból Koltay Valéria és Kishegyi Árpád énekli („Mondd azt, hogy kis Bocikám!”) - Az I. felvonás fináléja - Kondzsa Gül és Ahmed bej kettőse (László Margit és Ilosfalvy Róbert) A maga korában (1916) Fallnak ez az operettje - cselekményét tekintve - úgymond korszerű, felvilágosult szüzsének tekinthető már: Kemek pasa szépséges leánya, Kondzsa, nyűgnek érzi az idejétmúlt iszlám szokásokat, a nők alárendelt szerepét, az apák családon belüli teljhatalmát, az iszlám szokások szerinti párválasztást. Eszménye a nyugat-európai kultúra szabadabb világa… A konfliktus abból ered, hogy Kondzsát apja egy miniszter fiához – Ahmed bejhez - kívánja férjül adni, akit a lány nem fogad el, inkább a titkos imádóját választaná, aki magát leveleiben André Lery-nek mond és nagy szorgalmazója az Európa felé való nyitásnak… A darab bemutatása idején még misztikumnak számított a török környezet, az egykor volt háremek sejtelmes világa: a konfliktus eredője a felszabadultabb európai gondolkodás és az előírásokhoz ragaszkodó iszlám tradíciók ellentéte. Az operettben persze ez a mesterkélt konfliktus megoldódik– ahogyan a Sztambul rózsájára rímelő Huszka-operettben, a Gül babában is történik; itt a fináléban a lány számára kiderül, hogy Ahmed bej és az ismeretlen író ugyanaz a személy – így már nincs akadálya boldogságuknak. A délelőtti adás ismétlése 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádióban.
„Sztambul rózsája” – a „Madam Pompadour” és „Az elvált asszony” operettek neves osztrák komponistájának, Leo Fallnak ugyancsak világhíres darabjából a Magyar Rádió 1965-ben készített magyar nyelvű stúdiófelvételt Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád és Ilosfalvy Róbert (kinek külföldre távoztával ez volt az utolsó itthon felvett teljes operettfelvétele) főszereplésével. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában ma ebből a Fall-operettből hallottunk két részletet: - Midili és Flórián vidám kettősét a II. felvonásból Koltay Valéria és Kishegyi Árpád énekli („Mondd azt, hogy kis Bocikám!”) - Az I. felvonás fináléja - Kondzsa Gül és Ahmed bej kettőse (László Margit és Ilosfalvy Róbert) A maga korában (1916) Fallnak ez az operettje - cselekményét tekintve - úgymond korszerű, felvilágosult szüzsének tekinthető már: Kemek pasa szépséges leánya, Kondzsa, nyűgnek érzi az idejétmúlt iszlám szokásokat, a nők alárendelt szerepét, az apák családon belüli teljhatalmát, az iszlám szokások szerinti párválasztást. Eszménye a nyugat-európai kultúra szabadabb világa… A konfliktus abból ered, hogy Kondzsát apja egy miniszter fiához – Ahmed bejhez - kívánja férjül adni, akit a lány nem fogad el, inkább a titkos imádóját választaná, aki magát leveleiben André Lery-nek mond és nagy szorgalmazója az Európa felé való nyitásnak… A darab bemutatása idején még misztikumnak számított a török környezet, az egykor volt háremek sejtelmes világa: a konfliktus eredője a felszabadultabb európai gondolkodás és az előírásokhoz ragaszkodó iszlám tradíciók ellentéte. Az operettben persze ez a mesterkélt konfliktus megoldódik– ahogyan a Sztambul rózsájára rímelő Huszka-operettben, a Gül babában is történik; itt a fináléban a lány számára kiderül, hogy Ahmed bej és az ismeretlen író ugyanaz a személy – így már nincs akadálya boldogságuknak. A délelőtti adás ismétlése 18 órától újra meghallgatható a Dankó Rádióban.
2048 Búbánat 2017-04-25 23:53:19 [Válasz erre: 198 Búbánat 2008-04-22 00:02:43]
Kapcs. 198. sorszám 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46: „A Magyar Rádió új felvételének bemutatója” Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Főbb részletek az operettből: - Nyitány - Stella és Markó kettőse, I. felv.: „Stella nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren” (Szőnyi Olga, Melis György) – „Kettesben veled” (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) - A márkinő sanzonja (Neményi Lili) - Matrózinduló (Férfikar) – Filip és Tamás kettőse /Matrózkettős/, II. felv.: „Duli-duli” (Külkey László, Kishegyi Árpád ) – Pepita dala, II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem” – Koltay Valéria - Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) – „Olyan jó, olyan szép” – Koltay Valéria, Palcsó Sándor – Együttes, III. felv.: „Orvul tört ránk, eltiporta földünk, úrrá lett itt az ellenség…./ Szél, szél, szállj keletről hozzánk, szél,szél új világot hozz ránk…” (Palócz László, férfikar) Megemlítem a „Szabad szél” részleteinek egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételét is, ezen Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikádi György és Melis György énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Vezényel: Lehel György
Kapcs. 198. sorszám 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46: „A Magyar Rádió új felvételének bemutatója” Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sebestyén András Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál Főbb részletek az operettből: - Nyitány - Stella és Markó kettőse, I. felv.: „Stella nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren” (Szőnyi Olga, Melis György) – „Kettesben veled” (Koltay Valéria, Palcsó Sándor) - A márkinő sanzonja (Neményi Lili) - Matrózinduló (Férfikar) – Filip és Tamás kettőse /Matrózkettős/, II. felv.: „Duli-duli” (Külkey László, Kishegyi Árpád ) – Pepita dala, II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem” – Koltay Valéria - Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) – „Olyan jó, olyan szép” – Koltay Valéria, Palcsó Sándor – Együttes, III. felv.: „Orvul tört ránk, eltiporta földünk, úrrá lett itt az ellenség…./ Szél, szél, szállj keletről hozzánk, szél,szél új világot hozz ránk…” (Palócz László, férfikar) Megemlítem a „Szabad szél” részleteinek egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételét is, ezen Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikádi György és Melis György énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Vezényel: Lehel György
