2113 Búbánat 2017-06-01 23:45:53 [Válasz erre: 60 Búbánat 2008-03-17 23:45:53]
Kapcs. 60. sorszám Kiegészítések Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő „Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00 A Csínom Palkó sikeres bemutatója után, ugyancsak a Rádió felkérésére, a következő évben írta Farkas Ferenc ezt a daljátékát (mely szintén később színpadi változatot is nyert). Az 1951-es rádiófelvételen a két főszerep énekszólamát Zentay Anna és Sárdy János énekelte, de a felvételen hallhattuk még Bikády György, Gózon Gyula, Kiss Manyi és Melis György énekhangját is, Vaszy Viktor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust. . Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztásból: Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi Marci, a fia – Palcsó Sándor Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet Nemes Bori – László Margit Kernács professzor: Csákányi László Parádi Pál – Palócz László A daljáték kedves dalaiból néhányat említek itt: - Marci belépője (No.2.) „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor) - Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor) „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!” - Marci dala (No.20): „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor) - Bori dala: „Árva a madár, párja ha elszáll…” (László Margit) - Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit) - Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák…” - Vidorka Mátyás bujdosó-dala: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!” (Palócz László és énekkar) - Kisvasút-dal: „Van nekünk egy mozdonyunk, róla szól a mi dalunk…” - Kettős: „Holdas éjjel” (László Margit, Palcsó Sándor) - Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)
Kapcs. 60. sorszám Kiegészítések Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő „Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00 A Csínom Palkó sikeres bemutatója után, ugyancsak a Rádió felkérésére, a következő évben írta Farkas Ferenc ezt a daljátékát (mely szintén később színpadi változatot is nyert). Az 1951-es rádiófelvételen a két főszerep énekszólamát Zentay Anna és Sárdy János énekelte, de a felvételen hallhattuk még Bikády György, Gózon Gyula, Kiss Manyi és Melis György énekhangját is, Vaszy Viktor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust. . Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztásból: Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi Marci, a fia – Palcsó Sándor Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet Nemes Bori – László Margit Kernács professzor: Csákányi László Parádi Pál – Palócz László A daljáték kedves dalaiból néhányat említek itt: - Marci belépője (No.2.) „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor) - Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor) „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!” - Marci dala (No.20): „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor) - Bori dala: „Árva a madár, párja ha elszáll…” (László Margit) - Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit) - Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák…” - Vidorka Mátyás bujdosó-dala: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!” (Palócz László és énekkar) - Kisvasút-dal: „Van nekünk egy mozdonyunk, róla szól a mi dalunk…” - Kettős: „Holdas éjjel” (László Margit, Palcsó Sándor) - Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)
2112 Búbánat 2017-05-31 22:01:49
Kapcs.: 1669., 1143., 141., 70. sorszámokhoz Leo Fall: Sztambul rózsája „A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója” 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00 Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) „Negyvenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az ötödik operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének,a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási, technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.” (RTV Újság)
Kapcs.: 1669., 1143., 141., 70. sorszámokhoz Leo Fall: Sztambul rózsája „A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója” 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00 Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) „Negyvenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az ötödik operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének,a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási, technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.” (RTV Újság)
2111 Búbánat 2017-05-31 11:05:53
Két Lehár-operett részleteinek a bemutatójára került sor Magyar Rádióban 1965-ben „Bemutatjuk új felvételeinket” 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 I. Frasquita - keresztmetszet Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. - Előjáték - Cigánykórus és Frasquita belépője az 1. felvonásból „„ Szóljon tehát, ki volt az a barát? Most lássam, hogy a két szemét rögtön kiássam!... /- Mert olyan férfi nincs a földtekén, akivel győzni ne tudnék könnyedén. /- Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!.../- …Vigyázz! A pusztulás, a romlás a vég!. Szívemben vágy van. Akarod tudni rejtekhelyéhez miképpen fogsz jutni?... / - Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!” (Orosz Júlia, énekkar) - Frasquita dala az 1. felvonásból „ Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt…” (Orosz Júlia) - Frasquita és Armand szerelmi kettőse a 2. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy! (Orosz Júlia. Udvardy Tibor) - Armand dala a 2. felvonásból: „„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Udvardy Tibor) - Hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László) II. A kék mazur –részletek Magyar szöveg: Zágon István – Dalos László Km. Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. - Közzene és dal: „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús, mert sehol nem talál…/Jöjj, veled álmodom én….szenvedély, mi bennem él…. férfiszív, mely csupa forró vágy, kedves, jöjj, várjál rám!” (Udvardy Tibor) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Blanka és Julian szerelmi kettőse: „Gyere velem, vár egy ország…/Ez a szép kis medaillon…Te drága, csacsi kicsi asszony… Súgok most egy csudajót….hívlak, jöjj velem…” (Németh Maria, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki vidám kettőse: „Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /Hölgyem, én édes, hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert) - Blanka és Julian második szerelmi kettőse:„Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki második vidám kettőse (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
Két Lehár-operett részleteinek a bemutatójára került sor Magyar Rádióban 1965-ben „Bemutatjuk új felvételeinket” 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 I. Frasquita - keresztmetszet Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. - Előjáték - Cigánykórus és Frasquita belépője az 1. felvonásból „„ Szóljon tehát, ki volt az a barát? Most lássam, hogy a két szemét rögtön kiássam!... /- Mert olyan férfi nincs a földtekén, akivel győzni ne tudnék könnyedén. /- Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!.../- …Vigyázz! A pusztulás, a romlás a vég!. Szívemben vágy van. Akarod tudni rejtekhelyéhez miképpen fogsz jutni?... / - Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!” (Orosz Júlia, énekkar) - Frasquita dala az 1. felvonásból „ Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt…” (Orosz Júlia) - Frasquita és Armand szerelmi kettőse a 2. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy! (Orosz Júlia. Udvardy Tibor) - Armand dala a 2. felvonásból: „„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Udvardy Tibor) - Hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László) II. A kék mazur –részletek Magyar szöveg: Zágon István – Dalos László Km. Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. - Közzene és dal: „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús, mert sehol nem talál…/Jöjj, veled álmodom én….szenvedély, mi bennem él…. férfiszív, mely csupa forró vágy, kedves, jöjj, várjál rám!” (Udvardy Tibor) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Blanka és Julian szerelmi kettőse: „Gyere velem, vár egy ország…/Ez a szép kis medaillon…Te drága, csacsi kicsi asszony… Súgok most egy csudajót….hívlak, jöjj velem…” (Németh Maria, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki vidám kettőse: „Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /Hölgyem, én édes, hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert) - Blanka és Julian második szerelmi kettőse:„Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki második vidám kettőse (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
2110 smaragd 2017-05-31 09:45:22 [Válasz erre: 2108 Búbánat 2017-05-30 22:54:43]
A Kemény Egon emlékműsorok sugárzásának időpontjai a Rádióújságban is megtalálhatók, úgy ahogy pontosan bejegyeztem. Ruitner Sándor a 100. születésnap évfordulójához igazította a zenei válogatással készített összeállítást, időtartama 1-1 óra. A "Májusfa keringő"-vel kezdődik és ismerteti "az első mai rádió-nagyoperett" történetét, végigvezeti a hallgatót Kemény Egon Bécsből indult zenei pályáján, kiemelve és bemutatva színpadi nagyoperett-, valamint rádióoperettjei- és daljátékai sikereit, amelyeket Ruitner Sándor zenei rendezővel készített. A későbbiek folyamán visszatérek erre a műsorra, az elhangzott és ismertetett Kemény-művekre.
A Kemény Egon emlékműsorok sugárzásának időpontjai a Rádióújságban is megtalálhatók, úgy ahogy pontosan bejegyeztem. Ruitner Sándor a 100. születésnap évfordulójához igazította a zenei válogatással készített összeállítást, időtartama 1-1 óra. A "Májusfa keringő"-vel kezdődik és ismerteti "az első mai rádió-nagyoperett" történetét, végigvezeti a hallgatót Kemény Egon Bécsből indult zenei pályáján, kiemelve és bemutatva színpadi nagyoperett-, valamint rádióoperettjei- és daljátékai sikereit, amelyeket Ruitner Sándor zenei rendezővel készített. A későbbiek folyamán visszatérek erre a műsorra, az elhangzott és ismertetett Kemény-művekre.
2109 Búbánat 2017-05-30 23:10:36 [Válasz erre: 2101 Búbánat 2017-05-30 12:26:20]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ECHFVA3IiqY; Ruitner Sándor emlékére – „Sárdy János 100 éve született” [/url] Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Sárdy János Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. A műsorban elhangzott zeneszámok között ez a duett is felcsendült: Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962) Ruitner Sándor visszaemlékezése e zenés darab rádiófelvételén történtekre „Amikor e darab felvétele előtt a szereposztást terveztettük, mindenki tisztában volt azzal, hogy Házy Erzsi és Sárdy János között korántsem felhőtlen a kapcsolat. Két generáció, két különleges sztárjának közös produkciói alkalmával mindig ott lebegett egy fajta feszültség, ami bármelyik pillanatban - különösen Házy Erzsébet részéről - robbanással fenyegetett. Jancsi csendes mosollyal reagálta le a villámlásos pillanatokat, több évtizedes pályája során hozzászokott a szopráncsillagok effajta felizzásához. Neki megvolt a maga pontos, precíz életrendje, s abból jottányit sem engedve, általában ő maradt a győztes. Amikor pedig a Lepecsételt asszony esetében ez sem segített, ott volt a zeneszerző, Polgár Tibor, aki hihetetlen türelemmel úgy csiszolta össze a közönség két kedvencének produkcióját, hogy mindhárman a korszak egyik jelentős sikerét mondhatták magukénak. S ha most visszagondolok arra, hogy Sárdy Jancsi és Polgár Tibor ekkor 55 évesen - hiszen néhány hónapnyi különbséggel egykorúak voltak - mennyi türelemmel viselte el annak a Házy Erzsinek a szeszélyeit, aki gyerekük lehetett volna, akkor akaratlanul is arra kell gondolnom, hogy a fantasztikusan tehetséges szopránnak milyen rövidre szabta pályáját a sors. Csak 53 évig tündökölhetett üstökösként a zenés színházak egén.”
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ECHFVA3IiqY; Ruitner Sándor emlékére – „Sárdy János 100 éve született” [/url] Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Sárdy János Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. A műsorban elhangzott zeneszámok között ez a duett is felcsendült: Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962) Ruitner Sándor visszaemlékezése e zenés darab rádiófelvételén történtekre „Amikor e darab felvétele előtt a szereposztást terveztettük, mindenki tisztában volt azzal, hogy Házy Erzsi és Sárdy János között korántsem felhőtlen a kapcsolat. Két generáció, két különleges sztárjának közös produkciói alkalmával mindig ott lebegett egy fajta feszültség, ami bármelyik pillanatban - különösen Házy Erzsébet részéről - robbanással fenyegetett. Jancsi csendes mosollyal reagálta le a villámlásos pillanatokat, több évtizedes pályája során hozzászokott a szopráncsillagok effajta felizzásához. Neki megvolt a maga pontos, precíz életrendje, s abból jottányit sem engedve, általában ő maradt a győztes. Amikor pedig a Lepecsételt asszony esetében ez sem segített, ott volt a zeneszerző, Polgár Tibor, aki hihetetlen türelemmel úgy csiszolta össze a közönség két kedvencének produkcióját, hogy mindhárman a korszak egyik jelentős sikerét mondhatták magukénak. S ha most visszagondolok arra, hogy Sárdy Jancsi és Polgár Tibor ekkor 55 évesen - hiszen néhány hónapnyi különbséggel egykorúak voltak - mennyi türelemmel viselte el annak a Házy Erzsinek a szeszélyeit, aki gyerekük lehetett volna, akkor akaratlanul is arra kell gondolnom, hogy a fantasztikusan tehetséges szopránnak milyen rövidre szabta pályáját a sors. Csak 53 évig tündökölhetett üstökösként a zenés színházak egén.”
2107 smaragd 2017-05-30 22:30:19 [Válasz erre: 2106 Búbánat 2017-05-30 21:35:39]
Pontosításnak szánt október 19. dátumod lehet, hogy ismétlés volt. Az emlékműsor 2. része a zeneszerző 100. születésnapja alkalmából, annak előestéjén hangzott el, október 12-én. Kemény Egon Wien 1905. október 13. - Budapest 1969. július 23.
Pontosításnak szánt október 19. dátumod lehet, hogy ismétlés volt. Az emlékműsor 2. része a zeneszerző 100. születésnapja alkalmából, annak előestéjén hangzott el, október 12-én. Kemény Egon Wien 1905. október 13. - Budapest 1969. július 23.
2106 Búbánat 2017-05-30 21:35:39 [Válasz erre: 2105 smaragd 2017-05-30 21:08:43]
Voltak ismétlések is a rádióban... Ruitner Sándor Művészportré-sorozata egyébként - ha jól tudom - 1998-ban indult a Petőfi Rádió hullámhosszán, talán az egyik "első" epizód volt a "75 éve született Rátonyi Róbert" műsora a "Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből"
Voltak ismétlések is a rádióban... Ruitner Sándor Művészportré-sorozata egyébként - ha jól tudom - 1998-ban indult a Petőfi Rádió hullámhosszán, talán az egyik "első" epizód volt a "75 éve született Rátonyi Róbert" műsora a "Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből"
2105 smaragd 2017-05-30 21:08:43 [Válasz erre: 2104 Búbánat 2017-05-30 20:12:27]
Rendben, a források is eltérhetnek, az enyém szerint, pontosan: Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből Kemény Egon emlékműsor, II/1. rész Magyar Rádió, Petőfi adó, 2005. október 6. 18.01 Kemény Egon emlékműsor, II/2. rész Magyar Rádió, Petőfi adó, 2005. október 12. 18.01. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Az időpontoknál sokkal fontosabb a két részes összeállítás, amellyel Ruitner Sándorra emlékezem és benne Kemény Egon csodálatos muzsikája, ahogyan tegnap Nagy Ibolya műsorában elhangzott.
Rendben, a források is eltérhetnek, az enyém szerint, pontosan: Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből Kemény Egon emlékműsor, II/1. rész Magyar Rádió, Petőfi adó, 2005. október 6. 18.01 Kemény Egon emlékműsor, II/2. rész Magyar Rádió, Petőfi adó, 2005. október 12. 18.01. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Az időpontoknál sokkal fontosabb a két részes összeállítás, amellyel Ruitner Sándorra emlékezem és benne Kemény Egon csodálatos muzsikája, ahogyan tegnap Nagy Ibolya műsorában elhangzott.
2104 Búbánat 2017-05-30 20:12:27 [Válasz erre: 2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53]
Pontosítalak: Ez az adás nem október 6-án, hanem október 5-én került adásba. Ruitner Sándor Kemény Egonra emlékező műsora 16 és 17 óra között hangzott el a Petőfi Rádióban. És ha már itt tartok: Kemény Egon születésének 100. évfordulója alkalmából összeállított művészportré adásának II/2. részét pedig 2005. október 19-én sugározta a Petőfi Rádió 15:10 órától. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc
Pontosítalak: Ez az adás nem október 6-án, hanem október 5-én került adásba. Ruitner Sándor Kemény Egonra emlékező műsora 16 és 17 óra között hangzott el a Petőfi Rádióban. És ha már itt tartok: Kemény Egon születésének 100. évfordulója alkalmából összeállított művészportré adásának II/2. részét pedig 2005. október 19-én sugározta a Petőfi Rádió 15:10 órától. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc
2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53 [Válasz erre: 2102 Búbánat 2017-05-30 14:10:48]
Magyar Rádió - Petőfi Adó 2005. október 6. Emlékműsor Kemény Egon zeneszerző születésének 100. évfordulójára Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből KEMÉNY EGON - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió - Petőfi Adó 2005. október 6. Emlékműsor Kemény Egon zeneszerző születésének 100. évfordulójára Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből KEMÉNY EGON - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc
2102 Búbánat 2017-05-30 14:10:48 [Válasz erre: 2101 Búbánat 2017-05-30 12:26:20]
Sárdy János mellett Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor és más művészekről (énekesek, karmester, zeneszerző) készített rádiós portrékat (is) Ruitner Sándor Íme ezek közül néhány ilyen műsora volt: Dalszínház Művészportré Sárdy Jánosról. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. Dalszínház Művészportré Hidas Frigyesről Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 2. Dalszínház Művészportré Maleczky Oszkárról Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. április 4. Dalszínház Művészportré Polgár Tiborról Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. március 15. Művészportré olyan zeneszerzőkről, akik csak egyetlen művel szerepeltek a Rádió Dalszínházának műsorán. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. február 21. Művészportré olyan írókról-költőkről, akik csak egyetlen művel szerepeltek a Rádió Dalszínházának műsorán. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. február 7. Művészportrék régi karácsonyi bemutatók fényében - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2006. december 13. „Időrendi sorrendben az ünnephez csatlakozó opera, operett és zenés játékok bemutatóiból emel ki részleteket az összeállítás, a legtöbbször olyan szereplőket állítva a képzelt reflektorok fényébe, akik meghatározó módon vették ki részüket a Rádió Dalszínházának munkájából. Az operát Verdi Rigolettója és Trubadúrja, valamint Gluck: Iphigenia Tauriszban című, ritkán hallható remeke képviseli. A közelgő Kodály-évet előlegezi meg a Székely fonó bemutatójára történő emlékezés, s a véletlen úgy hozta, hogy a két utóbbi felvételt az a Ferencsik János vezényelte, akinek januárban ünnepeljük majd születése századik évfordulóját. Az operettek élére két klasszikus mester neve kívánkozik: a bécsi Johann Straussé és a műfaj magyar hagyományait megteremtő Kacsóh Pongrácé. Mindkettőjük "örökzöld" alkotását mutattuk be az évtizedek során: a Denevért és a János vitézt. A huszadik század mestereit - ebben az első részben - Farkas Ferenc: Zeng az erdő és Vincze Ottó: a Szüzek városa című alkotása képviseli. Gyulai Gaál János: 7 pofon című alkotásának részletében pedig már az új stílus, a musical hangja szólal meg. Kevesen tudják, hogy a felejthetetlenül kedves színész, Pálos György, akinek versmondásában, vagy filmszerepeiben még manapság is gyakran gyönyörködhetünk, zeneszerzőként is bemutatkozott nálunk. S mivel az általa komponált egyik "kisoperett" az egyik legkorábbi ünnepi műsorban szólalt meg, különös zenei csemegeként az ő muzsikája is felcsendül.” - - - - - - - Művészportrék régi karácsonyi bemutatók fényében - II/2. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2006. december 27. „Az 1970-es éveknél folytatva az ünnepi dalszínházi műsorokra való emlékezést, azt kell látnunk, hogy zömmel a romantika korát idézik a premierek. Az operák közül Donizetti művében, Az ezred lányában felejthetetlen tenoristánk, Réti József bebizonyította, hogy az egyik áriában az a bizonyos kilenc magas "C" nemcsak Pavarotti sajátja, amiről könyvében is ír. Erkel dalműve, a Névtelen hősök zenei anyagát tekintve, a mester legmagyarabb alkotása, témájában pedig áldozat a szabadságharc hősei előtt. Humperdinck Jancsi és Juliskájának igencsak késői, 1985-ös felvételével régi adósságát törlesztette éteri zenés színházunk. A francia operettet Offenbach Kékszakállja elsősorban újszerűségével, Hervé Lilije pedig igencsak népszerű kedvességével képviselte. Zeller Madarászát még ma is a bécsi operett egyik legjelesebb alkotásaként tartja számon a közönség, s ugyancsak a császárváros "szülötte" A koldusdiák, Millöcker alkotása, amelyet igényes zenei anyagának köszönhetően, gyakran tűztek műsorukra az operaházak is. A Könnyű Múzsa zenés színpadi magyar "hangját" mindössze két darab képviselte a dalszínháznak ebben a második periódusában. Mindkét mű a II. világháború után született. A fénykorát élő Fényes Szabolcs nagyoperettjét, a népszerű témájú Rigó Jancsit 1947-ben mutatta be az Operettszínház, s több mint negyedszázadnak kellett eltelnie addig, amíg hangjáték-változata '73-ban az ünnepi rádióműsort gazdagíthatta. A jeles slágerszerző, Bágya András viszont ritkán jelentkezett egész estét betöltő darabbal, ám szívesen komponált egy-egy rövidebb, ugyanakkor tartalmát tekintve jelentős alkotást. A Három királyok ajándéka címet viselő zenés játéka - 1984-ben - természetesen a modernebb, tánczenés hangvételt képviselte dalszínházunk palettáján.” - - - - - - - Művészportré Tamássy Zdenkóról - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km.: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap:2006. október 4. (II/2. rész: október 18.)
Sárdy János mellett Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor és más művészekről (énekesek, karmester, zeneszerző) készített rádiós portrékat (is) Ruitner Sándor Íme ezek közül néhány ilyen műsora volt: Dalszínház Művészportré Sárdy Jánosról. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. Dalszínház Művészportré Hidas Frigyesről Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 2. Dalszínház Művészportré Maleczky Oszkárról Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. április 4. Dalszínház Művészportré Polgár Tiborról Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. március 15. Művészportré olyan zeneszerzőkről, akik csak egyetlen művel szerepeltek a Rádió Dalszínházának műsorán. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. február 21. Művészportré olyan írókról-költőkről, akik csak egyetlen művel szerepeltek a Rádió Dalszínházának műsorán. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária- Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. február 7. Művészportrék régi karácsonyi bemutatók fényében - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2006. december 13. „Időrendi sorrendben az ünnephez csatlakozó opera, operett és zenés játékok bemutatóiból emel ki részleteket az összeállítás, a legtöbbször olyan szereplőket állítva a képzelt reflektorok fényébe, akik meghatározó módon vették ki részüket a Rádió Dalszínházának munkájából. Az operát Verdi Rigolettója és Trubadúrja, valamint Gluck: Iphigenia Tauriszban című, ritkán hallható remeke képviseli. A közelgő Kodály-évet előlegezi meg a Székely fonó bemutatójára történő emlékezés, s a véletlen úgy hozta, hogy a két utóbbi felvételt az a Ferencsik János vezényelte, akinek januárban ünnepeljük majd születése századik évfordulóját. Az operettek élére két klasszikus mester neve kívánkozik: a bécsi Johann Straussé és a műfaj magyar hagyományait megteremtő Kacsóh Pongrácé. Mindkettőjük "örökzöld" alkotását mutattuk be az évtizedek során: a Denevért és a János vitézt. A huszadik század mestereit - ebben az első részben - Farkas Ferenc: Zeng az erdő és Vincze Ottó: a Szüzek városa című alkotása képviseli. Gyulai Gaál János: 7 pofon című alkotásának részletében pedig már az új stílus, a musical hangja szólal meg. Kevesen tudják, hogy a felejthetetlenül kedves színész, Pálos György, akinek versmondásában, vagy filmszerepeiben még manapság is gyakran gyönyörködhetünk, zeneszerzőként is bemutatkozott nálunk. S mivel az általa komponált egyik "kisoperett" az egyik legkorábbi ünnepi műsorban szólalt meg, különös zenei csemegeként az ő muzsikája is felcsendül.” - - - - - - - Művészportrék régi karácsonyi bemutatók fényében - II/2. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Közreműködik: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2006. december 27. „Az 1970-es éveknél folytatva az ünnepi dalszínházi műsorokra való emlékezést, azt kell látnunk, hogy zömmel a romantika korát idézik a premierek. Az operák közül Donizetti művében, Az ezred lányában felejthetetlen tenoristánk, Réti József bebizonyította, hogy az egyik áriában az a bizonyos kilenc magas "C" nemcsak Pavarotti sajátja, amiről könyvében is ír. Erkel dalműve, a Névtelen hősök zenei anyagát tekintve, a mester legmagyarabb alkotása, témájában pedig áldozat a szabadságharc hősei előtt. Humperdinck Jancsi és Juliskájának igencsak késői, 1985-ös felvételével régi adósságát törlesztette éteri zenés színházunk. A francia operettet Offenbach Kékszakállja elsősorban újszerűségével, Hervé Lilije pedig igencsak népszerű kedvességével képviselte. Zeller Madarászát még ma is a bécsi operett egyik legjelesebb alkotásaként tartja számon a közönség, s ugyancsak a császárváros "szülötte" A koldusdiák, Millöcker alkotása, amelyet igényes zenei anyagának köszönhetően, gyakran tűztek műsorukra az operaházak is. A Könnyű Múzsa zenés színpadi magyar "hangját" mindössze két darab képviselte a dalszínháznak ebben a második periódusában. Mindkét mű a II. világháború után született. A fénykorát élő Fényes Szabolcs nagyoperettjét, a népszerű témájú Rigó Jancsit 1947-ben mutatta be az Operettszínház, s több mint negyedszázadnak kellett eltelnie addig, amíg hangjáték-változata '73-ban az ünnepi rádióműsort gazdagíthatta. A jeles slágerszerző, Bágya András viszont ritkán jelentkezett egész estét betöltő darabbal, ám szívesen komponált egy-egy rövidebb, ugyanakkor tartalmát tekintve jelentős alkotást. A Három királyok ajándéka címet viselő zenés játéka - 1984-ben - természetesen a modernebb, tánczenés hangvételt képviselte dalszínházunk palettáján.” - - - - - - - Művészportré Tamássy Zdenkóról - II/1. rész Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km.: Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap:2006. október 4. (II/2. rész: október 18.)
2101 Búbánat 2017-05-30 12:26:20 [Válasz erre: 2100 smaragd 2017-05-30 08:04:29]
Igen, többek közt az ilyen rádiós művészportré műsoraiért, mint ez a Sárdyé is volt, értékelem máig nagyra Ruitner Sándor zenei rendező, szerkesztő, dramaturg több évtizedet felölelő alkotói pályáját. Nagy köszönet illeti Tibor K. Nagy urat, aki két nappal ezelőtt feltette a youtube oldalra ezt az először 2007. május 30-án adásba került rádióműsort: Dalszínházi Művészportré Sárdy Jánosról. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária. Szerkesztő: Schubert Ferenc Most Smaragd fórumtársunk figyelmességének is köszönhetően, újra végighallgattam ezt a szép emlékező Sárdy-portrét. Ruitner Sándor Sárdyra emlékező műsorában a művész rádiófelvételei közül az alábbi operettek ill. daljátékok részleteinek bejátszásával (dalok, kettősök) illusztrálta a kiváló tenorista portréját - miközben néhány mondattal felvillantotta, bemutatta a nagyszerű énekművész emberi oldalát, vázolta színházi és filmes sikereit, és bepillantást engedett az elhangzó zenei felvételek rádiós kulisszatitkaiba: - Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Palkó dala (Sárdy János) – 1950-es ősváltozat rádió. - Farkas Ferenc – Dékány András: Verbunkos cigány - Bihari dala (Sárdy János) - 1950 - Farkas Ferenc – Dékány András: Zeng az erdő – kettős „Domb oldalon játszottunk valamikor régen…/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk ugye, te meg én…” (Sárdy János – Zentay Anna) - 1951 - Huszka: Mária főhadnagy - Dal: „Nagy árat kér a sors a boldogságért” (Sárdy János) - Huszka: Szép Juhászné – János és Katinka kettőse: „Vágyom tüzétől lobog most a szívem…/Nehéz időkben állok én melletted….” (Sárdy János – Neményi Lili) - 1954 - Hervé: Lili – kettős: „Óh hányszor nem jutott eszembe, a tábor csendes éjjelén, Önt láttam ébren szenderegve… /Elkezdett trombitálni, trombitálni…” (Sárdy János – Neményi Lili) - Kacsóh: János vitéz – Kettős: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize támad… Egy rózsaszál…” (Palló Imre - Sárdy János) - 1959 - Vincze Ottó: Kis szekeres-nagy szekeres –Egressy Béni „vihardala” (Sárdy János) – 1961. - Tamássy Zdenkó: Fő a vendég – Sárdy utolsó rádiós felvétele volt (1963). Dal: „Kékvizű szép tó ez a nagy Balaton…” - Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962)
Igen, többek közt az ilyen rádiós művészportré műsoraiért, mint ez a Sárdyé is volt, értékelem máig nagyra Ruitner Sándor zenei rendező, szerkesztő, dramaturg több évtizedet felölelő alkotói pályáját. Nagy köszönet illeti Tibor K. Nagy urat, aki két nappal ezelőtt feltette a youtube oldalra ezt az először 2007. május 30-án adásba került rádióműsort: Dalszínházi Művészportré Sárdy Jánosról. Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária. Szerkesztő: Schubert Ferenc Most Smaragd fórumtársunk figyelmességének is köszönhetően, újra végighallgattam ezt a szép emlékező Sárdy-portrét. Ruitner Sándor Sárdyra emlékező műsorában a művész rádiófelvételei közül az alábbi operettek ill. daljátékok részleteinek bejátszásával (dalok, kettősök) illusztrálta a kiváló tenorista portréját - miközben néhány mondattal felvillantotta, bemutatta a nagyszerű énekművész emberi oldalát, vázolta színházi és filmes sikereit, és bepillantást engedett az elhangzó zenei felvételek rádiós kulisszatitkaiba: - Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Palkó dala (Sárdy János) – 1950-es ősváltozat rádió. - Farkas Ferenc – Dékány András: Verbunkos cigány - Bihari dala (Sárdy János) - 1950 - Farkas Ferenc – Dékány András: Zeng az erdő – kettős „Domb oldalon játszottunk valamikor régen…/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk ugye, te meg én…” (Sárdy János – Zentay Anna) - 1951 - Huszka: Mária főhadnagy - Dal: „Nagy árat kér a sors a boldogságért” (Sárdy János) - Huszka: Szép Juhászné – János és Katinka kettőse: „Vágyom tüzétől lobog most a szívem…/Nehéz időkben állok én melletted….” (Sárdy János – Neményi Lili) - 1954 - Hervé: Lili – kettős: „Óh hányszor nem jutott eszembe, a tábor csendes éjjelén, Önt láttam ébren szenderegve… /Elkezdett trombitálni, trombitálni…” (Sárdy János – Neményi Lili) - Kacsóh: János vitéz – Kettős: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize támad… Egy rózsaszál…” (Palló Imre - Sárdy János) - 1959 - Vincze Ottó: Kis szekeres-nagy szekeres –Egressy Béni „vihardala” (Sárdy János) – 1961. - Tamássy Zdenkó: Fő a vendég – Sárdy utolsó rádiós felvétele volt (1963). Dal: „Kékvizű szép tó ez a nagy Balaton…” - Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962)
2100 smaragd 2017-05-30 08:04:29 [Válasz erre: 2098 smaragd 2017-05-29 17:22:24]
[url]https://youtu.be/ECHFVA3IiqY;Ruitner Sándor emlékére[/url]
[url]https://youtu.be/ECHFVA3IiqY;Ruitner Sándor emlékére[/url]
2099 Búbánat 2017-05-29 18:22:17 [Válasz erre: 1859 Búbánat 2017-01-15 12:07:44]
Kapcs. 1859., 48., 22. sorszámok Az 1859. sorszám alatt ismertettem a Rádió Dalszínháza két, egyfelvonásos, zenés komédiája felvételének„színlapját”: Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás; Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság A Magyar Rádió Dalszínháza két újdonságának a bemutatója 1965. augusztus 14-én volt a Kossuth Rádióban 20:25 illetve 21:10 órai kezdettel. Mindkét rádiófelvétel zenei rendezője Ruitner Sándor volt, aki nagy szomorúságomra – sokunk bánatára - elmúlt szombaton 88 éves korában örökre eltávozott közülünk. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió archívuma Ruitner Sándornak számos, megannyi értékes stúdió- és hangfelvételét őrzi, melyekben benne rejlik hatalmas szakmai tudásának az eredménye is; szinte naponta felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában valamely emlékezetes operettnek, daljátéknak, zenés játéknak a részletei - e dalművek rádiófelvételét Ruitner Sándor jegyzi zenei rendezőként, szerkesztőként vagy dramaturgként. Alkotói - művészi nagysága számomra példaértékű. Derűs, rokonszenves lénye - szerkesztői-műsorvezetői mivoltában – hasonlóképpen megkerülhetetlen; közel hat évtizeden át felhalmozott zeneirodalmi/zeneesztétikai, szerkesztői-kommunikációs ismereteit jól kamatoztatta rádiós műsoraiban, műveltsége szakmai alázattal és precizitással párosult. Mindez a felejthetetlen művészportré-műsoraiból is kiviláglott, hiszen a mikrofon előtt is ugyanolyan „ember” maradt – „az éter hullámhosszán” át rádióhallgatóihoz mindez, eljutott. Ruitner Sándor zenei rendező-dramaturg-szerkesztő-riporter emléke – műsoraival együtt - bennem is, továbbra is, élni fog! Ruitner Sándor: „Zenés est a bíróságon” „Tulajdonképpen ezt az összefoglaló címet írhatnánk a Rádió Dalszínháza szombat esti bemutatói elé, hiszen mindkét zenés darab a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert komédiája, Az esküdtszéki tárgyalás – francia ős angliai gyermeke. A szövegkönyv szellemes fordulatai, remek figurái és a konzervatív társadalmat gúnyoló, jellegzetes angol humor töretlen folytatását jelzik az offenbachi operett nemes hagyományainak, ám zenéje korántsem ilyen utakon jár: néhol a korabeli operák hangját idézve próbál ’komoly’ maradni, hogy jobban érvényesüljön az ellentétes érzelmű szöveg által keltett, szinte parodisztikus, vidám szituáció; néhol könnyed kis dalocskákkal oldja fel az imént még tragikusnak vélt perceket. S a tartalom: házasságszédelgési pert tárgyal az esküdtszék… Az asszony és az igazság [/i ] c. zenés komédia bírósága visszavont válóperes ügyet tárgyal. A darab alapjául szolgáló ’ismeretlen’ Karinthy-krokit egy 1916-os júniusi kalendáriumban fedezte fel Kristóf Károly, s a kis irat ellenállhatatlan humora szertelen komédiázásra késztette nemcsak őt, de a zeneszerző Hidas Frigyest is. Ez a jókedv később átragadt az Operaház kiváló művészeire, és ezek után már csak az van hátra, hogy Ön, [u] kedves 18 éven felüli hallgató, [/u] kellőképpen készüljön fel e sok vidámság befogadására! S e két zenés komédia közt stílusos a tízperces próza is: Móra Ferenc Igazságkeresők- je…” /Forrás: RTV Újság, 1965. augusztus hó 14. napjának hetében/
Kapcs. 1859., 48., 22. sorszámok Az 1859. sorszám alatt ismertettem a Rádió Dalszínháza két, egyfelvonásos, zenés komédiája felvételének„színlapját”: Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás; Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság A Magyar Rádió Dalszínháza két újdonságának a bemutatója 1965. augusztus 14-én volt a Kossuth Rádióban 20:25 illetve 21:10 órai kezdettel. Mindkét rádiófelvétel zenei rendezője Ruitner Sándor volt, aki nagy szomorúságomra – sokunk bánatára - elmúlt szombaton 88 éves korában örökre eltávozott közülünk. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió archívuma Ruitner Sándornak számos, megannyi értékes stúdió- és hangfelvételét őrzi, melyekben benne rejlik hatalmas szakmai tudásának az eredménye is; szinte naponta felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában valamely emlékezetes operettnek, daljátéknak, zenés játéknak a részletei - e dalművek rádiófelvételét Ruitner Sándor jegyzi zenei rendezőként, szerkesztőként vagy dramaturgként. Alkotói - művészi nagysága számomra példaértékű. Derűs, rokonszenves lénye - szerkesztői-műsorvezetői mivoltában – hasonlóképpen megkerülhetetlen; közel hat évtizeden át felhalmozott zeneirodalmi/zeneesztétikai, szerkesztői-kommunikációs ismereteit jól kamatoztatta rádiós műsoraiban, műveltsége szakmai alázattal és precizitással párosult. Mindez a felejthetetlen művészportré-műsoraiból is kiviláglott, hiszen a mikrofon előtt is ugyanolyan „ember” maradt – „az éter hullámhosszán” át rádióhallgatóihoz mindez, eljutott. Ruitner Sándor zenei rendező-dramaturg-szerkesztő-riporter emléke – műsoraival együtt - bennem is, továbbra is, élni fog! Ruitner Sándor: „Zenés est a bíróságon” „Tulajdonképpen ezt az összefoglaló címet írhatnánk a Rádió Dalszínháza szombat esti bemutatói elé, hiszen mindkét zenés darab a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert komédiája, Az esküdtszéki tárgyalás – francia ős angliai gyermeke. A szövegkönyv szellemes fordulatai, remek figurái és a konzervatív társadalmat gúnyoló, jellegzetes angol humor töretlen folytatását jelzik az offenbachi operett nemes hagyományainak, ám zenéje korántsem ilyen utakon jár: néhol a korabeli operák hangját idézve próbál ’komoly’ maradni, hogy jobban érvényesüljön az ellentétes érzelmű szöveg által keltett, szinte parodisztikus, vidám szituáció; néhol könnyed kis dalocskákkal oldja fel az imént még tragikusnak vélt perceket. S a tartalom: házasságszédelgési pert tárgyal az esküdtszék… Az asszony és az igazság [/i ] c. zenés komédia bírósága visszavont válóperes ügyet tárgyal. A darab alapjául szolgáló ’ismeretlen’ Karinthy-krokit egy 1916-os júniusi kalendáriumban fedezte fel Kristóf Károly, s a kis irat ellenállhatatlan humora szertelen komédiázásra késztette nemcsak őt, de a zeneszerző Hidas Frigyest is. Ez a jókedv később átragadt az Operaház kiváló művészeire, és ezek után már csak az van hátra, hogy Ön, [u] kedves 18 éven felüli hallgató, [/u] kellőképpen készüljön fel e sok vidámság befogadására! S e két zenés komédia közt stílusos a tízperces próza is: Móra Ferenc Igazságkeresők- je…” /Forrás: RTV Újság, 1965. augusztus hó 14. napjának hetében/
2098 smaragd 2017-05-29 17:22:24 [Válasz erre: 2097 Búbánat 2017-05-29 14:45:16]
Ruitner Sándor dramaturg és zenei rendező emlékét megőrizzük, ápoljuk, ezen a fórumon különösen, neve a rádióoperettektől és daljátékoktól is elválaszthatatlan, sikereinek fontos állomásai voltak. Nyugodjék békében. Ruitner Sándor Kemény Egon műveinek is zenei rendezője volt, szép és számos rádiós felvételsorozat kötötte őket össze. Most az ismétlésben Nagy Ibolya műsorában felhangzik a "Szerencsés utazás" előjátéka,ezért én most e dallamokkal emlékezem közös rádiós munkájukra, örömeikre és zenei eredményeikre, amelyek egy része bizony nagyon nehéz időkben adatott meg.
Ruitner Sándor dramaturg és zenei rendező emlékét megőrizzük, ápoljuk, ezen a fórumon különösen, neve a rádióoperettektől és daljátékoktól is elválaszthatatlan, sikereinek fontos állomásai voltak. Nyugodjék békében. Ruitner Sándor Kemény Egon műveinek is zenei rendezője volt, szép és számos rádiós felvételsorozat kötötte őket össze. Most az ismétlésben Nagy Ibolya műsorában felhangzik a "Szerencsés utazás" előjátéka,ezért én most e dallamokkal emlékezem közös rádiós munkájukra, örömeikre és zenei eredményeikre, amelyek egy része bizony nagyon nehéz időkben adatott meg.
2097 Búbánat 2017-05-29 14:45:16 [Válasz erre: 742 Búbánat 2014-12-14 20:16:57]
Nyolcvannyolc éves korában szombaton elhunyt Ruitner Sándor dramaturg, rendező, zenei rendező,szerkesztő-riporter - közölte a család az MTI-vel. Nevéhez fűződik a Rádió Dalszínháza című sorozat és az 1972-ben Erkel operáinak feldolgozásával útjára indított, az MTV Zenés Színház című széria is. Rendezőként 1970-ben készítette el 10 részes “Bartók bemutatók nyomában” című dokumentum sorozatát. Alkotásaival, több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar zenei életet. Munkásságáért 2008-ban Nádasdy Kálmán díjjal tüntették ki.
Nyolcvannyolc éves korában szombaton elhunyt Ruitner Sándor dramaturg, rendező, zenei rendező,szerkesztő-riporter - közölte a család az MTI-vel. Nevéhez fűződik a Rádió Dalszínháza című sorozat és az 1972-ben Erkel operáinak feldolgozásával útjára indított, az MTV Zenés Színház című széria is. Rendezőként 1970-ben készítette el 10 részes “Bartók bemutatók nyomában” című dokumentum sorozatát. Alkotásaival, több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar zenei életet. Munkásságáért 2008-ban Nádasdy Kálmán díjjal tüntették ki.
2096 Búbánat 2017-05-28 17:03:58
Az 1992. sorszám alatt említettem A bajadér rádiófelvételét, mely Kálmán Imre operettjének keresztmetszetét adja. A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorában délelőtt meghallgathattunk erről az 1962-ben készült stúdiófelvételről három számot: - Radjami dala az I. felvonásból: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, bajadérom, kit a szívem imád…” (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Odette és Radjami kettőse a II. felvonásból: „Dzsajpur csodakertjén…” (Vámos Ágnes és Udvardy Tibor ) - Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse az I. felvonásból: „Ruccanjunk ki, kis babám, hogyha jő az éj…./Szervusz, rózsám, pityókos párom…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) Egy koncertfelvételről (1979) pedig felhangzik az „Egy jó kis bár, hol nóta vár… szép május éjszakán ott kapta első csókját a szád…” c. vidám kettős, Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában. (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Eisemann Mihály - Dalos László - Baróti Géza: Bástyasétány 77 c. operettjéből is felcsendült pár hangulatos dal. Km. Fejes Teri,Lorán Lenke, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert - és Ajtay Andor („A vén budai hársfák”) , közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Vaszy Viktor. [1957-es rádióbemutató!] 18 órától megkapjuk a szokásos ismétlést a rádióban.
Az 1992. sorszám alatt említettem A bajadér rádiófelvételét, mely Kálmán Imre operettjének keresztmetszetét adja. A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorában délelőtt meghallgathattunk erről az 1962-ben készült stúdiófelvételről három számot: - Radjami dala az I. felvonásból: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, bajadérom, kit a szívem imád…” (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Odette és Radjami kettőse a II. felvonásból: „Dzsajpur csodakertjén…” (Vámos Ágnes és Udvardy Tibor ) - Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse az I. felvonásból: „Ruccanjunk ki, kis babám, hogyha jő az éj…./Szervusz, rózsám, pityókos párom…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) Egy koncertfelvételről (1979) pedig felhangzik az „Egy jó kis bár, hol nóta vár… szép május éjszakán ott kapta első csókját a szád…” c. vidám kettős, Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában. (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) Eisemann Mihály - Dalos László - Baróti Géza: Bástyasétány 77 c. operettjéből is felcsendült pár hangulatos dal. Km. Fejes Teri,Lorán Lenke, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert - és Ajtay Andor („A vén budai hársfák”) , közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Vaszy Viktor. [1957-es rádióbemutató!] 18 órától megkapjuk a szokásos ismétlést a rádióban.
2095 Búbánat 2017-05-27 14:39:25
A Magyar Rádió Zenei Szerkesztősége különösen a hetvenes-nyolcvanas években az operettműsorait olykor már „kiszervezte” a Bródy Sándor utcai székházának steril stúdiókörnyezetéből; közönség jelenlétében, tematikus operettkoncertekről is gondoskodott, melyeket élőben közvetítette és természetesen rögzítette, így ezek a hangfelvételek a Rádió hangarchívumából előkereshetők és akár ma is adásba kerülhet(né)nek; de volt, amikor maradtak a stúdió világában és ott prezentáltak operetthangversenyt, megteremtve az élő hangverseny atmoszférájának hangulatát azáltal, hogy az előadó énekművészek, az énekkar és zenekar, valamint a karmester meghívott közönség előtt léphettek fel műsorukkal. Felsorolok ilyen eseteket, mikor a Rádió a zenei együtteseinek közreműködésével operettkoncerteket rendezett és élőben (vagy felvételről) közvetítette a rádió hullámhosszán: - 1973. október 29. Magyar Rádió 6-os stúdiója: Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Bródy Tamás). Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva) - 1975. április 14., Kossuth adó, 19.44 – 21.30 – Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Km.: Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. (Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy) - 1975. július 10., Petőfi adó 20.28 – 21.38 Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy– hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában Km. Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Glavari Hanna – Sass Sylvia Danilo – Ötvös Csaba Valencienne – Lehoczky Éva Camille de Rosillon – Korondy György Cascada – Kishegyi Árpád Raoul de St. Brioche – Kovács Péter - 1975. december 22. Petőfi adó, 19.46- ifj. Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából Km.: Kalmár Magda, László Margit, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György (A cigánybáró; Egy éj Velencében; A denevér; Anna polka; Császárkeringő; Kék Duna-keringő) - 1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40 Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Nagy Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás (A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; A szép Heléna; Hoffmann meséi - 1977. június 26. „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás. Műsorvezető: Rapcsányi László. Szerkesztő: Bitó Pál Részletek hangzottak el többek között: - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) - Jacobi: Sybill – „Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem… (Lehoczky Éva és Sólyom-Nagy Sándor) - Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio kettőse (az ún. olasz-kettős) (Házy Erzsébet és Fülöp Attila) A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) - 1978. január 16. Petőfi Rádió, 19.00 – 21.36. Hangverseny Franz von Suppé operettjeiből a Csepeli Munkásotthonban: Km. Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Pikk dáma; Szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság) Ezt a műsort leadta ismét a Bartók Rádió: 2015. augusztus 14., 19.35 – 20.46 - 1979. december 3. Petőfi Rádió Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; Csárdáskirálynő) E műsor hangfelvételét évekkel később ismét sugározta a Bartók Rádió. Szerkesztő: Veisz Gábor. - 1980. december 15., Petőfi Rádió 19.46 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Fordította: Romhányi József Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lukács Ervin Szereposztás: Orfeusz – Korondy György Euridike – Kalmár Magda Közvélemény – Mészöly Katalin Jupiter – Rozsos István Pluto – Palcsó Sándor Styx Janko – Bordás György Diana – Csengery Adrienne Vénusz – Zempléni Mária Cupido – Takács Tamara Minerva – Ötvös Csilla Merkur – Bándi János Mars – Nádas Tibor Morfeusz – Mersei Miklós - 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00: Lehár-est közvetítése az Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házából (a június 27-i koncert hangfelvétele) Km. Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Három grácia; A mosoly országa; Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja. ) - 1982. október 25. Kossuth Rádió, 19.30 – 21.25: Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából - Élő kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba Km.: Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Sebestyén András (Csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; Montmartre-i ibolya; Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő - 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 Kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye. Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott: - Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) - Farkas Ferenc: Csínom Palkó – részletek: Km.: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József - 1985. október 28. Lehár-est a Pesti Vigadóban Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara, a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Breitner Tamás. - 1986. március 1. Kálmán Imre operettest a Pesti Vigadóban Km.: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara- Vezényel: Selmeczy György Mindez onnan jutott eszembe és kerestem vissza a fenti adatokat, hogy a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában újra felcsendült egy ilyen élő, közönség előtt lezajlott operetthangverseny egyik rögzített részlete: a Boccaccióból a kádár dala – „Ma reggel óta jár az asszony szája már” - az ún. „Hordó-dal” csendült fel Palcsó Sándor előadásában (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) az 1978. január 16-i Suppé-estről, melyet a Csepeli Munkásotthonból közvetített a rádió. De az adásban most további részleteket hallhattunk a Boccaccio 1961-es stúdiófelvételéről is: Boccaccio dala, majd a Bordal Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Réti József énekében, és még egy részletet is bejátszásra került: az „Olasz-kettős” Kincses Veronika és Molnár András rádiófelvételéről (1982) szólalt meg. Ugyancsak pompás részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderika című operettjéből is: az 1972-ben felvett stúdiófelvételről Kalmár Magda és Bende Zsolt énekét hallhattuk a részletekben (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András). És még egy dal hangzott el Lehár operettjéből: a Költő dala a II. felvonásból, Kovács József felvételéről, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pál Tamás vezényelt.) Ez a délelőtti operettműsor ma 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. A Túl az Óperencián adásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Balla Eszter színművésznő.
A Magyar Rádió Zenei Szerkesztősége különösen a hetvenes-nyolcvanas években az operettműsorait olykor már „kiszervezte” a Bródy Sándor utcai székházának steril stúdiókörnyezetéből; közönség jelenlétében, tematikus operettkoncertekről is gondoskodott, melyeket élőben közvetítette és természetesen rögzítette, így ezek a hangfelvételek a Rádió hangarchívumából előkereshetők és akár ma is adásba kerülhet(né)nek; de volt, amikor maradtak a stúdió világában és ott prezentáltak operetthangversenyt, megteremtve az élő hangverseny atmoszférájának hangulatát azáltal, hogy az előadó énekművészek, az énekkar és zenekar, valamint a karmester meghívott közönség előtt léphettek fel műsorukkal. Felsorolok ilyen eseteket, mikor a Rádió a zenei együtteseinek közreműködésével operettkoncerteket rendezett és élőben (vagy felvételről) közvetítette a rádió hullámhosszán: - 1973. október 29. Magyar Rádió 6-os stúdiója: Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Bródy Tamás). Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva) - 1975. április 14., Kossuth adó, 19.44 – 21.30 – Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Km.: Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András. (Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy) - 1975. július 10., Petőfi adó 20.28 – 21.38 Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy– hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában Km. Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Glavari Hanna – Sass Sylvia Danilo – Ötvös Csaba Valencienne – Lehoczky Éva Camille de Rosillon – Korondy György Cascada – Kishegyi Árpád Raoul de St. Brioche – Kovács Péter - 1975. december 22. Petőfi adó, 19.46- ifj. Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából Km.: Kalmár Magda, László Margit, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lehel György (A cigánybáró; Egy éj Velencében; A denevér; Anna polka; Császárkeringő; Kék Duna-keringő) - 1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40 Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Nagy Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás (A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; A szép Heléna; Hoffmann meséi - 1977. június 26. „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás. Műsorvezető: Rapcsányi László. Szerkesztő: Bitó Pál Részletek hangzottak el többek között: - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) - Jacobi: Sybill – „Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem… (Lehoczky Éva és Sólyom-Nagy Sándor) - Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio kettőse (az ún. olasz-kettős) (Házy Erzsébet és Fülöp Attila) A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) - 1978. január 16. Petőfi Rádió, 19.00 – 21.36. Hangverseny Franz von Suppé operettjeiből a Csepeli Munkásotthonban: Km. Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Pikk dáma; Szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság) Ezt a műsort leadta ismét a Bartók Rádió: 2015. augusztus 14., 19.35 – 20.46 - 1979. december 3. Petőfi Rádió Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. (Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; Csárdáskirálynő) E műsor hangfelvételét évekkel később ismét sugározta a Bartók Rádió. Szerkesztő: Veisz Gábor. - 1980. december 15., Petőfi Rádió 19.46 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból Fordította: Romhányi József Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Lukács Ervin Szereposztás: Orfeusz – Korondy György Euridike – Kalmár Magda Közvélemény – Mészöly Katalin Jupiter – Rozsos István Pluto – Palcsó Sándor Styx Janko – Bordás György Diana – Csengery Adrienne Vénusz – Zempléni Mária Cupido – Takács Tamara Minerva – Ötvös Csilla Merkur – Bándi János Mars – Nádas Tibor Morfeusz – Mersei Miklós - 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00: Lehár-est közvetítése az Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házából (a június 27-i koncert hangfelvétele) Km. Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (karig. Sapszon Ferenc), vezényel: Breitner Tamás. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy; Három grácia; A mosoly országa; Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja. ) - 1982. október 25. Kossuth Rádió, 19.30 – 21.25: Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából - Élő kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba Km.: Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Sebestyén András (Csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; Montmartre-i ibolya; Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő - 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 Kapcsolás a Csepeli Munkásotthonba: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye. Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott: - Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) - Farkas Ferenc: Csínom Palkó – részletek: Km.: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József - 1985. október 28. Lehár-est a Pesti Vigadóban Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara, a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Breitner Tamás. - 1986. március 1. Kálmán Imre operettest a Pesti Vigadóban Km.: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara- Vezényel: Selmeczy György Mindez onnan jutott eszembe és kerestem vissza a fenti adatokat, hogy a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában újra felcsendült egy ilyen élő, közönség előtt lezajlott operetthangverseny egyik rögzített részlete: a Boccaccióból a kádár dala – „Ma reggel óta jár az asszony szája már” - az ún. „Hordó-dal” csendült fel Palcsó Sándor előadásában (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) az 1978. január 16-i Suppé-estről, melyet a Csepeli Munkásotthonból közvetített a rádió. De az adásban most további részleteket hallhattunk a Boccaccio 1961-es stúdiófelvételéről is: Boccaccio dala, majd a Bordal Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Réti József énekében, és még egy részletet is bejátszásra került: az „Olasz-kettős” Kincses Veronika és Molnár András rádiófelvételéről (1982) szólalt meg. Ugyancsak pompás részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderika című operettjéből is: az 1972-ben felvett stúdiófelvételről Kalmár Magda és Bende Zsolt énekét hallhattuk a részletekben (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András). És még egy dal hangzott el Lehár operettjéből: a Költő dala a II. felvonásból, Kovács József felvételéről, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pál Tamás vezényelt.) Ez a délelőtti operettműsor ma 18 órától újra meghallgatható a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon. A Túl az Óperencián adásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Balla Eszter színművésznő.
2094 Búbánat 2017-05-26 09:13:21
Most hallgatom a Dankó Rádióban: Kacsóh: János vitéz - II. finálé Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor
Most hallgatom a Dankó Rádióban: Kacsóh: János vitéz - II. finálé Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor
2093 Búbánat 2017-05-24 10:35:02
1973. október 29-én egy élő, rádiós koncertműsort sugárzott a Kossuth rádió: Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött: Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál A rádió archívumában meglévő, értékes hangdokumentum ez, melyről több évtized után a Dankó Rádió – és a szerkesztő: Nagy Ibolya - jóvoltából már nem először hangoznak fel szép Lehár-dalok, melyeket közönség jelenlétében rögzítettek egykor a rádió stúdiójában. Egy hete a Dankó Rádió operettműsorában erről a koncertfelvételről már hallhattuk a Cigányszerelemből a „Csókban van az ifjúság”- kettőst Horváth Eszter és Palcsó Sándor előadásában – ezt a részletet ma újra meghallgathattuk a rádióban, de most még egy másik dal is elhangzott az említett, 1973-as Lehár-est hangfelvételéről: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre” – Horváth Eszter énektolmácsolásában. Ugyancsak nagy örömmel fogadtam Leo Fall Pompadour című híres operettjének 1967-es rádió-stúdiófelvételéről most műsorba került számot: az I. felvonás fináléját – a közreműködők voltak: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. A Cigányszerelem és a Pompadour operettekből még további egy-egy dal csendült fel Réthy Eszter ("Messze a nagy erdő") illetve Sass Sylvia („Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít, oly furcsa ez, olyan izgató,ami biztató…/Aj, ha kezembe kapnék egy férfit,férfit, de igazit ám, szinte gondolni sem merem végig,oly forró, oly vad a szám…”) énekfelvételéről. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
1973. október 29-én egy élő, rádiós koncertműsort sugárzott a Kossuth rádió: Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött: Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál A rádió archívumában meglévő, értékes hangdokumentum ez, melyről több évtized után a Dankó Rádió – és a szerkesztő: Nagy Ibolya - jóvoltából már nem először hangoznak fel szép Lehár-dalok, melyeket közönség jelenlétében rögzítettek egykor a rádió stúdiójában. Egy hete a Dankó Rádió operettműsorában erről a koncertfelvételről már hallhattuk a Cigányszerelemből a „Csókban van az ifjúság”- kettőst Horváth Eszter és Palcsó Sándor előadásában – ezt a részletet ma újra meghallgathattuk a rádióban, de most még egy másik dal is elhangzott az említett, 1973-as Lehár-est hangfelvételéről: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre” – Horváth Eszter énektolmácsolásában. Ugyancsak nagy örömmel fogadtam Leo Fall Pompadour című híres operettjének 1967-es rádió-stúdiófelvételéről most műsorba került számot: az I. felvonás fináléját – a közreműködők voltak: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. A Cigányszerelem és a Pompadour operettekből még további egy-egy dal csendült fel Réthy Eszter ("Messze a nagy erdő") illetve Sass Sylvia („Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít, oly furcsa ez, olyan izgató,ami biztató…/Aj, ha kezembe kapnék egy férfit,férfit, de igazit ám, szinte gondolni sem merem végig,oly forró, oly vad a szám…”) énekfelvételéről. A „Túl az Óperencián” délelőtti adását 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
2092 Búbánat 2017-05-23 10:28:13
Még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a délelőtt elhangzott operettadás részletezése, de mivel meghallgattam a műsort, lehetőségem nyílik megosztani itt, milyen ének-zeneszámok hangzottak el benne. A rádió e heti vendége[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/22/tul-az-operencian-balla-eszter-21-het/; Balla Eszter színésznő, [/url] akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, a kiváló bariton születésének 91. évfordulóján! Több mint 100 operettfelvételét őrzi a rádió archívuma (ebben a számban persze benne foglaltaknak a részletek mellett a teljes operettek dalai, jelenetei is). A mai évfordulón Bende énekhangján a következő operettdalok csendültek fel: - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg - Gárda-induló „Vidám itt minden testőr…/A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Jacques Offenbach: A szép Heléna - Oresztész kupléja „Partenisz és Leona” (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány/legény csakis terád vár” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Eisemann Mihály - Baróti Géza: Füredi Annabál - „ Nem tudok Pest nélkül élni” (Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) Az operettműsor első részében – Brahms 1. magyar tánca után - Fényes Szabolcs – Halász Rudolf operettjéből, a Csintalan csillagokból hallottunk néhány részletet: Előjáték (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András; kettős: „Száz gyöngy” (Kalmár Magda, B. Nagy János); Berci sanzonja (Haumann Péter); vidám kettős: „Nálunk a boldogság lesz majd a házirend” (Oszvald Marika, Tímár Béla) A „Túl az Óperencián” mai adása Lehár Ferenc Bécsi asszonyok c. operettjéből a zenekari bevezető dallamaival fejeződött be (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó) Ismétlés a szokott időben, délután 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Még nem került fel a Dankó Rádió Facebook oldalára a délelőtt elhangzott operettadás részletezése, de mivel meghallgattam a műsort, lehetőségem nyílik megosztani itt, milyen ének-zeneszámok hangzottak el benne. A rádió e heti vendége[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/22/tul-az-operencian-balla-eszter-21-het/; Balla Eszter színésznő, [/url] akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, a kiváló bariton születésének 91. évfordulóján! Több mint 100 operettfelvételét őrzi a rádió archívuma (ebben a számban persze benne foglaltaknak a részletek mellett a teljes operettek dalai, jelenetei is). A mai évfordulón Bende énekhangján a következő operettdalok csendültek fel: - Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg - Gárda-induló „Vidám itt minden testőr…/A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Jacques Offenbach: A szép Heléna - Oresztész kupléja „Partenisz és Leona” (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány/legény csakis terád vár” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Eisemann Mihály - Baróti Géza: Füredi Annabál - „ Nem tudok Pest nélkül élni” (Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) Az operettműsor első részében – Brahms 1. magyar tánca után - Fényes Szabolcs – Halász Rudolf operettjéből, a Csintalan csillagokból hallottunk néhány részletet: Előjáték (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András; kettős: „Száz gyöngy” (Kalmár Magda, B. Nagy János); Berci sanzonja (Haumann Péter); vidám kettős: „Nálunk a boldogság lesz majd a házirend” (Oszvald Marika, Tímár Béla) A „Túl az Óperencián” mai adása Lehár Ferenc Bécsi asszonyok c. operettjéből a zenekari bevezető dallamaival fejeződött be (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó) Ismétlés a szokott időben, délután 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.
2091 Búbánat 2017-05-22 10:34:23
Megpróbáltam összeszedni azoknak az operaénekeseknek a nevét, akik a Dankó Rádió indulásától (2012 decembere) vendégei voltak a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának és akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya élményt nyújtó beszélgetéseket folytatott. Ezekből a – szerkesztett - diskurzusokból egy-egy héten át "táplál" bennünket, rádióhallgatókat, közel hozva hozzánk az esetleg korábban csak "távolról csodált" művészeket. Csonka Zsuzsa, Frankó Tünde, Hamari Júlia, Iván Ildikó, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lázin Beatrix, Miklósa Erika, Ötvös Csilla, Pándy Piroska, Pitti Katalin, Sass Sylvia,Tokody Ilona Balczó Péter, Bede-Fazekas Csaba, Berkes János, Boncsér Gergely, Csák József, Gárday Gábor, Gulyás Dénes, Kovácsházi István, László Boldizsár, Leblanc Győző, Miller Lajos, Molnár András, Nyári Zoltán, Palcsó Sándor, Perencz Béla, Sólyom-Nagy Sándor. De a műfajhoz kötődő rendezők is vendégeskedtek a Dankó Rádió stúdiójában: Horváth Ádám, Horváth Zoltán, Solymosi Ottó, Szinetár Miklós… Emlékműsorok is készültek Nagy Ibolya szerkesztésében – az operánál maradva: Gyurkovics Mária, Lehoczky Éva, Neményi Lili, Bende Zsolt, Domahidy László, Gregor József, Karizs Béla, Kovács József, Radnay György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Tréfás György. De volt Ferencsik János karmesterre is emlékező hét a rádióban. Kíváncsian várom, hogy Nagy Ibolya tervei között mely további operaénekesek neve szerepel; kiket sikerül megnyernie, hogy vendégként köszönthesse élő rádióműsorában - bejátszott énekfelvételeikkel is gyönyörködtesse a rádióhallgatót? Lenne javaslatom - ötletem is, kiket szívesen vennék és helyük lenne itt: Barlay Zsuzsa, Gál Erika, Kolonits Klára, Kukely Júlia, László Margit, Mészöly Katalin, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Rost Andrea, Várhelyi Éva (édesapja, Várhelyi Endre kapcsán is), Zempléni Mária (Békés András rendező kapcsán is), Fekete Attila, Kelen Péter (Kelen Tiborra emlékezve is), Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Rozsos István. Emlékműsort kaphatna – a teljesség igénye nélkül: Andor Éva, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Komlóssy Erzsébet, Orosz Júlia, Palánkay Klára, Sándor Judit. Kovács János karmester emlékezhetne Sudlik Máriára; Begányi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Korondy György (Korondy Anna is énekművész, emlékeit megoszthatná ő is), Kövecses Béla (a lánya, Kövecses Klára is énekművész, sokat tudna mesélni édesapjáról: pár hónapja az Albertfalvai Közösségi Házban (AKH) lépett fel Csák József operaénekes zenei irányítása alatt működő Opera- és Dalstúdió műsorában), Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Udvardy Tibor. A karmesterek közül szívesen venném Medveczky Ádám és Pál Tamás invitálását a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába, Nagy Ibolya beszélgető partnereként, ahogy megérdemelne külön emlékező adást mások mellett például Bródy Tamás, Breitner Tamás és Lehel György karmester is. Ők mind, az opera mellett valamiképpen kötődtek-kötődnek az operett világához, elkötelezett hívei voltak az operett műfajának is. És akkor még nem szóltam a „hivatásos” operetténekesekről, akik már, sajnos, nincsenek köztünk, akikre szeretettel emlékezett Nagy Ibolya külön, tematikus hét keretében a Dankó Rádióban: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Rátonyi Róbert..., ahogyan a jelenből is szinte már mindenki „mikrofonvégre” került... Úgyhogy, jöjjenek továbbra is operaénekesek – e körben még bőven van „utánpótlás” - amit (be)pótolni érdemes, kívánatos.
Megpróbáltam összeszedni azoknak az operaénekeseknek a nevét, akik a Dankó Rádió indulásától (2012 decembere) vendégei voltak a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának és akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya élményt nyújtó beszélgetéseket folytatott. Ezekből a – szerkesztett - diskurzusokból egy-egy héten át "táplál" bennünket, rádióhallgatókat, közel hozva hozzánk az esetleg korábban csak "távolról csodált" művészeket. Csonka Zsuzsa, Frankó Tünde, Hamari Júlia, Iván Ildikó, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lázin Beatrix, Miklósa Erika, Ötvös Csilla, Pándy Piroska, Pitti Katalin, Sass Sylvia,Tokody Ilona Balczó Péter, Bede-Fazekas Csaba, Berkes János, Boncsér Gergely, Csák József, Gárday Gábor, Gulyás Dénes, Kovácsházi István, László Boldizsár, Leblanc Győző, Miller Lajos, Molnár András, Nyári Zoltán, Palcsó Sándor, Perencz Béla, Sólyom-Nagy Sándor. De a műfajhoz kötődő rendezők is vendégeskedtek a Dankó Rádió stúdiójában: Horváth Ádám, Horváth Zoltán, Solymosi Ottó, Szinetár Miklós… Emlékműsorok is készültek Nagy Ibolya szerkesztésében – az operánál maradva: Gyurkovics Mária, Lehoczky Éva, Neményi Lili, Bende Zsolt, Domahidy László, Gregor József, Karizs Béla, Kovács József, Radnay György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Tréfás György. De volt Ferencsik János karmesterre is emlékező hét a rádióban. Kíváncsian várom, hogy Nagy Ibolya tervei között mely további operaénekesek neve szerepel; kiket sikerül megnyernie, hogy vendégként köszönthesse élő rádióműsorában - bejátszott énekfelvételeikkel is gyönyörködtesse a rádióhallgatót? Lenne javaslatom - ötletem is, kiket szívesen vennék és helyük lenne itt: Barlay Zsuzsa, Gál Erika, Kolonits Klára, Kukely Júlia, László Margit, Mészöly Katalin, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Rost Andrea, Várhelyi Éva (édesapja, Várhelyi Endre kapcsán is), Zempléni Mária (Békés András rendező kapcsán is), Fekete Attila, Kelen Péter (Kelen Tiborra emlékezve is), Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Rozsos István. Emlékműsort kaphatna – a teljesség igénye nélkül: Andor Éva, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Komlóssy Erzsébet, Orosz Júlia, Palánkay Klára, Sándor Judit. Kovács János karmester emlékezhetne Sudlik Máriára; Begányi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Korondy György (Korondy Anna is énekművész, emlékeit megoszthatná ő is), Kövecses Béla (a lánya, Kövecses Klára is énekművész, sokat tudna mesélni édesapjáról: pár hónapja az Albertfalvai Közösségi Házban (AKH) lépett fel Csák József operaénekes zenei irányítása alatt működő Opera- és Dalstúdió műsorában), Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Réti József, Udvardy Tibor. A karmesterek közül szívesen venném Medveczky Ádám és Pál Tamás invitálását a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába, Nagy Ibolya beszélgető partnereként, ahogy megérdemelne külön emlékező adást mások mellett például Bródy Tamás, Breitner Tamás és Lehel György karmester is. Ők mind, az opera mellett valamiképpen kötődtek-kötődnek az operett világához, elkötelezett hívei voltak az operett műfajának is. És akkor még nem szóltam a „hivatásos” operetténekesekről, akik már, sajnos, nincsenek köztünk, akikre szeretettel emlékezett Nagy Ibolya külön, tematikus hét keretében a Dankó Rádióban: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Rátonyi Róbert..., ahogyan a jelenből is szinte már mindenki „mikrofonvégre” került... Úgyhogy, jöjjenek továbbra is operaénekesek – e körben még bőven van „utánpótlás” - amit (be)pótolni érdemes, kívánatos.
2090 Búbánat 2017-05-21 15:37:28
Egész héten át Sólyom-Nagy Sándor volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett. E napi adásokban mindig felcsendült a Kossuth-díjas, kiváló baritonunk énekében opera- és operettfelvételei közül egy vagy több részlet. Ma sem történt másképp. Verdi Otellójából a Credo-t hallottuk tőle (Blum Tamás vezényelt), az operett vonalat két magyar szerző híres dalművének a részletei jelentették: Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa: Sybill - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv. (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - élő koncertfelvételről: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” Ugyanebből az operettből további részletek is felcsendültek a délelőtti operettműsorban. A rádió 1962. január 10-én, a Kossuth Rádióban bemutatott stúdiófelvételéről: - Poire és Charlotte vidám kettőse (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (az ének előtt prózát - rövid dialógust - is hallhattunk erről a „klasszikus” stúdiófelvételről). - Pitti Katalin előadásában , egy másik felvételről, pedig a „Volt egy hercegnő…” c. dal hangzott el a Sybillből. Mint korábban említettem, Sólyom-Nagy Sándort a Magyar Rádió a hetvenes-nyolcvanas években több operett felvételén is foglalkoztatta. Ezek között kitüntető szerepe volt Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva felvételén is: Az 1651. sorszám alatt részleteztem az Éva operett Magyar Rádióban felvett stúdió-változatait. Ezek közül kettőből kerültek be most részletek az operettműsorba: Az 1965-ös keresztmetszet -felvételről: - Induló – négyes (No.8) ( Házy Erzsébet, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád , km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) „ - Éjszaka találsz egy kedves nőt, tán csók is vár reád!..- Apró semmiség az élet, de élni így jó, így derül a lélek… - És mennyi ihlet!... - Ó mennyi szépség és mennyi báj! - Vagyont ér néha egy-egy hölgy ruhája! - Szegényes, máskor ámde mégis dáma! - Mindegy hogy hol jár, s mit vesz fel ő… -.Hiszen, az édes, párizsi nő… /- Ó, Szajna-parti flaszter, Ó, Szajna-parti fény, sosem felejtem azt el, mily boldog voltam én!...- Hát, Szajna-parti lányok, csak várjatok reám!… /-… Csábít a pezsgő s a félhomály…./ - Csak egy kis flört, mégis olyan édes… - a nő megszédül, bár talán erényes / - Örökké nem tart, mégis oly szép a rózsa, kár minden percért, jöjj, ne várj a csókra!…” Az 1975-ös, teljes stúdiófelvételről (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András): - Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, No. 9. (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom Nagy Sándor ) „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elvetek, hadd emeljem hát ki, hogy már e titkot állni….Ki cserbenhagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem /- Itt az elsőbbség! - Arra várhat még!... /- A válás ma már divatba jő, mint régen a házasodás…” - Oktáv és Prunelles jelenete és hármas (Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály) „- A sorsunk, hidd el… Ennyi minden. Ellene tenni nem lehet. A sorsra kell csak bízni mindent, az ember mást úgysem tehet… /- Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni…/-Ha valaki egy éve még, azt mondja, dolgozz pajtikám! Én biztos azt felelem rá: hogy képzeled? Ez tréfa tán! És ugyebár, ez nem csoda, én nem dolgoztam soha… /- Kis pohár, csingilingilingili, jöjj, ne várj, csingilingilingili, miért oly boldog, szenvedély, egy pillanat s már véget ér…/- Hát, pajtás, jól vigyázz! Megárthat még a vágy… /- Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” A délutáni ismétlést 6 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.
Egész héten át Sólyom-Nagy Sándor volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának a vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett. E napi adásokban mindig felcsendült a Kossuth-díjas, kiváló baritonunk énekében opera- és operettfelvételei közül egy vagy több részlet. Ma sem történt másképp. Verdi Otellójából a Credo-t hallottuk tőle (Blum Tamás vezényelt), az operett vonalat két magyar szerző híres dalművének a részletei jelentették: Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa: Sybill - Nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv. (Lehoczky Éva, Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - élő koncertfelvételről: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs /- Parázs, parázs, szép izzó parázs…” /”Illúzió a szerelem…” Ugyanebből az operettből további részletek is felcsendültek a délelőtti operettműsorban. A rádió 1962. január 10-én, a Kossuth Rádióban bemutatott stúdiófelvételéről: - Poire és Charlotte vidám kettőse (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád) „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután…/- Szóra nem adok itt, csók, ami bizonyít…/- Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…” - Sarah, Sybill, Petrov és Poire négyese (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „Szép, óh, szép, édes így a lét… szép az élet…” (az ének előtt prózát - rövid dialógust - is hallhattunk erről a „klasszikus” stúdiófelvételről). - Pitti Katalin előadásában , egy másik felvételről, pedig a „Volt egy hercegnő…” c. dal hangzott el a Sybillből. Mint korábban említettem, Sólyom-Nagy Sándort a Magyar Rádió a hetvenes-nyolcvanas években több operett felvételén is foglalkoztatta. Ezek között kitüntető szerepe volt Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva felvételén is: Az 1651. sorszám alatt részleteztem az Éva operett Magyar Rádióban felvett stúdió-változatait. Ezek közül kettőből kerültek be most részletek az operettműsorba: Az 1965-ös keresztmetszet -felvételről: - Induló – négyes (No.8) ( Házy Erzsébet, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád , km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) „ - Éjszaka találsz egy kedves nőt, tán csók is vár reád!..- Apró semmiség az élet, de élni így jó, így derül a lélek… - És mennyi ihlet!... - Ó mennyi szépség és mennyi báj! - Vagyont ér néha egy-egy hölgy ruhája! - Szegényes, máskor ámde mégis dáma! - Mindegy hogy hol jár, s mit vesz fel ő… -.Hiszen, az édes, párizsi nő… /- Ó, Szajna-parti flaszter, Ó, Szajna-parti fény, sosem felejtem azt el, mily boldog voltam én!...- Hát, Szajna-parti lányok, csak várjatok reám!… /-… Csábít a pezsgő s a félhomály…./ - Csak egy kis flört, mégis olyan édes… - a nő megszédül, bár talán erényes / - Örökké nem tart, mégis oly szép a rózsa, kár minden percért, jöjj, ne várj a csókra!…” Az 1975-ös, teljes stúdiófelvételről (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András): - Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, No. 9. (Németh Marika, Bende Zsolt, Sólyom Nagy Sándor ) „- Jobbra áll kit kedvelek, balra áll kit elvetek, hadd emeljem hát ki, hogy már e titkot állni….Ki cserbenhagy, csak menjen, majd más vesz nőül engem /- Itt az elsőbbség! - Arra várhat még!... /- A válás ma már divatba jő, mint régen a házasodás…” - Oktáv és Prunelles jelenete és hármas (Korondy György, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály) „- A sorsunk, hidd el… Ennyi minden. Ellene tenni nem lehet. A sorsra kell csak bízni mindent, az ember mást úgysem tehet… /- Tessék belenézni, revideálni, és aztán nevével szignálni…/-Ha valaki egy éve még, azt mondja, dolgozz pajtikám! Én biztos azt felelem rá: hogy képzeled? Ez tréfa tán! És ugyebár, ez nem csoda, én nem dolgoztam soha… /- Kis pohár, csingilingilingili, jöjj, ne várj, csingilingilingili, miért oly boldog, szenvedély, egy pillanat s már véget ér…/- Hát, pajtás, jól vigyázz! Megárthat még a vágy… /- Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…” A délutáni ismétlést 6 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.
2089 Búbánat 2017-05-19 13:05:37
Jacques Offenbach egyik parodisztikus, bohózatos nagyoperettje volt az 1859-ben, Párizsban bemutatott kétfelvonásos Brabanti Genovéva, amit utóbb átdolgozott háromfelvonásossá (1867), sőt készített belőle egy ötfelvonásos változatot is (1875). Az operett cselekménye a kora-középkori Brabantban játszódik, a frank Martell Károly uralkodása idejében, 740 körül. A mára csaknem elfeledett „opéra buffon” két részlete vált nálunk ismertté és máig népszerűvé annak köszönhetően, hogy a Magyar Rádió elkészítette ezek stúdiófelvételét – kétszer is – nagyszerű énekművészeink közreműködésével és magyar nyelven: 1950-es évek vége: Neményi Lili, Szabó Miklós, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György 1973. Ágay Karola, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában, örömömre, mindkét stúdiófelvételről hallható volt egy részlet: - Kereszteslovagok dala, II. felv. (induló): „Egész nap ébren strázsálni…/De szép vitéznek lenni…” ( Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a komikus tenor-bariton kettős a már átdolgozott második változatból való, de megjegyzem, a francia eredetiben bariton-basszus hangokra íródott. - „A tyúk kupléja”: „Egy kis jérce pelyhes még…” (Neményi Lili, km. a Földényi-kórus és az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – ez a szatirikus hangvételű, koloratúrszoprán bravúrszám Neményi Lili énekében elementáris hatású! (Ágay Karola tolmácsolása egyenrangú Neményiével, mindkettőjük koloritja-koloratúrája káprázatos!) Offenbachnál maradva, a Szép Helénából is felcsendültek ismert dalok, együttesek a rádióműsorban: - Heléna románca – Ima Vénuszhoz: „A szép Heléna, így neveznek…/Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz?…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05) - Dal - „Paris ítélete”: „Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) A Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételéről - amelyen Bródy Tamás vezényletével közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (rádióbemutató: 1965. november 20. Kossuth adó 19.58 – 21.52) - most az alábbi részletek kerültek adásba: - A királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Maleczky Oszkár) - A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László és az MRT Énekkara) - Oresztész kupléja: „Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg…” (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Sólyom-Nagy Sándor operaénekes aki mesélt Hans Sachjáról, Jagójáról, Rigolettójáról, a Münchenben elénekelt Germont-járól, Carlos Kleiber karmesterrel való együttműködéséről... Az adás elején A nürnbergi mesterdalnokok egy bejátszott felvételéről Sólyom-Nagy Sándor énektolmácsolásában Hans Sachs monológjának rövid részletét is hallhattuk - Kórodi András vezényelt. A Túl az Óperencián című adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, élőben.
Jacques Offenbach egyik parodisztikus, bohózatos nagyoperettje volt az 1859-ben, Párizsban bemutatott kétfelvonásos Brabanti Genovéva, amit utóbb átdolgozott háromfelvonásossá (1867), sőt készített belőle egy ötfelvonásos változatot is (1875). Az operett cselekménye a kora-középkori Brabantban játszódik, a frank Martell Károly uralkodása idejében, 740 körül. A mára csaknem elfeledett „opéra buffon” két részlete vált nálunk ismertté és máig népszerűvé annak köszönhetően, hogy a Magyar Rádió elkészítette ezek stúdiófelvételét – kétszer is – nagyszerű énekművészeink közreműködésével és magyar nyelven: 1950-es évek vége: Neményi Lili, Szabó Miklós, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György 1973. Ágay Karola, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában, örömömre, mindkét stúdiófelvételről hallható volt egy részlet: - Kereszteslovagok dala, II. felv. (induló): „Egész nap ébren strázsálni…/De szép vitéznek lenni…” ( Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – ez a komikus tenor-bariton kettős a már átdolgozott második változatból való, de megjegyzem, a francia eredetiben bariton-basszus hangokra íródott. - „A tyúk kupléja”: „Egy kis jérce pelyhes még…” (Neményi Lili, km. a Földényi-kórus és az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – ez a szatirikus hangvételű, koloratúrszoprán bravúrszám Neményi Lili énekében elementáris hatású! (Ágay Karola tolmácsolása egyenrangú Neményiével, mindkettőjük koloritja-koloratúrája káprázatos!) Offenbachnál maradva, a Szép Helénából is felcsendültek ismert dalok, együttesek a rádióműsorban: - Heléna románca – Ima Vénuszhoz: „A szép Heléna, így neveznek…/Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz?…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05) - Dal - „Paris ítélete”: „Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…” (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) A Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételéről - amelyen Bródy Tamás vezényletével közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (rádióbemutató: 1965. november 20. Kossuth adó 19.58 – 21.52) - most az alábbi részletek kerültek adásba: - A királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Maleczky Oszkár) - A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László és az MRT Énekkara) - Oresztész kupléja: „Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg…” (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége továbbra is Sólyom-Nagy Sándor operaénekes aki mesélt Hans Sachjáról, Jagójáról, Rigolettójáról, a Münchenben elénekelt Germont-járól, Carlos Kleiber karmesterrel való együttműködéséről... Az adás elején A nürnbergi mesterdalnokok egy bejátszott felvételéről Sólyom-Nagy Sándor énektolmácsolásában Hans Sachs monológjának rövid részletét is hallhattuk - Kórodi András vezényelt. A Túl az Óperencián című adás ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon, élőben.
2088 Búbánat 2017-05-18 11:03:02
Sólyom-Nagy Sándor ma a Dankó Rádióban többek között bayreuthi élményeiről is mesélt, hol 1981-2002 között rendszeresen fellépett kisebb-nagyobb szerepekben; ahogy szívesen emlékezett vissza a műsorban szombathelyi fellépéseire is, hová ugyancsak erősen kötődött, hiszen volt időszak az életében, mikor 13 éven át ott rendszeres, visszatérő vendégnek számított. Egy humoros epizódot is elmesélt Nagy Ibolya mikrofonja előtt a Szentivánéji álom egyik előadása alatt a színpadon vele és Rozsos Istvánnal történtekről... Az operettműsort ezúttal két operarészlet tette változatossá - színesítette a palettát: - Pillangókisasszony és Sharpless konzul jelenete Puccini operájából (Kincses Veronika és Sólyom Nagy Sándor énekelt, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lehel György vezényelte. - Wagner:Tannhäuser – „Dal az Esthajnalcsillaghoz” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) Természetesen, a „Túl az Óperencián” zenei kínálatában az operetté a „főszerep”, így ma is nagyszerű részletek csendültek fel, ezúttal egy bécsi és egy francia szerző klasszikus művéből merítve: - Zeller: A madarász - (Simándy József és az MRT Énekkara - Ádám dala; Házy Erzsébet és az MRT Énekkarának Női kara – Rajna keringő: „Ó de szép, ó de szép, égi táj, Rajna táj…” ; Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre – Haskó és Flaskó kettőse) – 1972. - Offenbach: Sóhajok hídja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1976. A délelőtti operettadás zárószámaként Jacques Offenbach nagyszabású operettjének, „A tamburmajor lánya” pompázatos nyitánya csendült fel az Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot karmester előadásában. A 9 és 10 óra között elhangzó operettműsor ismétlését mindig aznap 18 és 19 óra között sugározza a Dankó Rádió.
Sólyom-Nagy Sándor ma a Dankó Rádióban többek között bayreuthi élményeiről is mesélt, hol 1981-2002 között rendszeresen fellépett kisebb-nagyobb szerepekben; ahogy szívesen emlékezett vissza a műsorban szombathelyi fellépéseire is, hová ugyancsak erősen kötődött, hiszen volt időszak az életében, mikor 13 éven át ott rendszeres, visszatérő vendégnek számított. Egy humoros epizódot is elmesélt Nagy Ibolya mikrofonja előtt a Szentivánéji álom egyik előadása alatt a színpadon vele és Rozsos Istvánnal történtekről... Az operettműsort ezúttal két operarészlet tette változatossá - színesítette a palettát: - Pillangókisasszony és Sharpless konzul jelenete Puccini operájából (Kincses Veronika és Sólyom Nagy Sándor énekelt, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lehel György vezényelte. - Wagner:Tannhäuser – „Dal az Esthajnalcsillaghoz” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) Természetesen, a „Túl az Óperencián” zenei kínálatában az operetté a „főszerep”, így ma is nagyszerű részletek csendültek fel, ezúttal egy bécsi és egy francia szerző klasszikus művéből merítve: - Zeller: A madarász - (Simándy József és az MRT Énekkara - Ádám dala; Házy Erzsébet és az MRT Énekkarának Női kara – Rajna keringő: „Ó de szép, ó de szép, égi táj, Rajna táj…” ; Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre – Haskó és Flaskó kettőse) – 1972. - Offenbach: Sóhajok hídja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1976. A délelőtti operettadás zárószámaként Jacques Offenbach nagyszabású operettjének, „A tamburmajor lánya” pompázatos nyitánya csendült fel az Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot karmester előadásában. A 9 és 10 óra között elhangzó operettműsor ismétlését mindig aznap 18 és 19 óra között sugározza a Dankó Rádió.
2087 Búbánat 2017-05-17 12:47:03
Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett három rádiófelvételén énekelt. Érdemes sorra venni ezeket itt újra és időrendbe szedni, már csak azért is, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában mindhárom felvételről játszott be egy-egy részletet, melyekben hallhattuk Házy csodálatos szopránját! A rádióhallgató, akinek alkalma volt most délelőtt meghallgatni ezt az operettműsort (de a 18 órai ismétléskor is van erre még lehetősége) konstatálhatta, hogyan változott az idők folyamán Házy énekhangjának koloritja, fénye; a könnyed lírai szubrett-hang (Stázi) az évek múltán súlyosabbá válik, drámai színezetet kap (Szilviája két különböző, időben eltérő stúdiófelvételről is megszólal). Először azt a felvételt említem, ami az ötvenes évek második felében (1955) készült és Házy Erzsébet itt még Stázi szerepét énekelte fel a részletekben. Ezen a rádiófelvételen Házyn kívül Lorenz Kornélia, Kövecses Béla és Szabó Miklós énekel és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát halljuk. Az operett néhány részletét vették fel: - Sylvia belépője:”Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Lorenz Kornélia) - Bóni dala, I. felv.: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kövecses Béla) - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Pohár csengett, zene zengett… /Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?...” (Lorencz Kornélia és Szabó Miklós) - Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia négyese, II. felv.: „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtozunk…/Jöjjön, ne várjunk…” ( Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Szilvia, Bóni és Edvin hármasa: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár…/Hajmási Péter, Hajmási Pál…” (Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.„Zajt ne üss-kicsilány-idesüss! Amit én szavalok az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla) - EZ A RÉSZLET SZÓLALT MEG MOST A DANKÓ RÁDIÓBAN! Házy Erzsébet legközelebb - 1967 novemberében - már Szilviát énekelte fel hangszalagra! - mégpedig az operett teljes stúdiófelvételén, amit a Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén mutatott be a Kossuth Rádióban. A dalszövegeket fordította Gábor Andor. A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső Szereposztás: Vereczky Szilvia, a „Csárdáskirálynő” – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint a Körmendi Együttes Karigazgató: Sapszon Ferenc Vezényel: Bródy Tamás Rendezte: dr. Cserés Miklós (E stúdiófelvétel keresztmetszetét kiadta a Hungaroton LP-n és CD-n is.) A Dankó Rádióban most erről a rádiófelvételről hallhattuk: - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.„Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég/Álom, álom édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Házy Erzsébet és Korondy György) Időrendben harmadikként hozom , de a Dankó Rádióban elsőként csendült fel az a részlet, amit Házy Erzsébet egy kései, élő koncertjén énekelt a Csárdáskirálynőből: - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) Ezt a felvételt utóbb a rádió digitalizálta és saját CD-re archiválta (kereskedelmi forgalomba nem került). A felvétel ideje: 1977. június 26., a Rádió 6-os stúdiója. Az élő koncertnek a következő fantáziacímet adták: „KOMOLYAN- KÖNNYEDÉN”. .A nyilvános hangverseny hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás Műsorvezető: Rapcsányi László Szerkesztő: Bitó Pál Ma, a délutáni ismétlésben az említett három Csárdáskirálynő-részletet 18:18 és 18:30 között. újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Ezen a héten Sólyom-Nagy Sándor operaénekes a rádió stúdiójának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A kiváló baritonista felvételei közül a már említett Házyval közös Csárdáskirálynő-részleten túl felhangzott Sybill és a Nagyherceg kettőse („Illúzió a szerelem”) Jacobi operettjéből , egy élő koncertfelvételről, itt partnere Lehoczky Éva volt. Az adásban Sólyom Nagy Sándortól hallhattuk még a „Becsületmonológot” Verdi Falstaffjából (vezényel: Borbély Pál). Az operettműsor második részében Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének részletei hangzottak fel a rádió két stúdiófelvételéről. Az előadók: Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György illetve Szabó Miklós. A délelőtti operettműsor a rádióban „Offenbach A 66-os szám” operettje nyitányának dallamaival [/ig (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) ért véget. A „Túl az Óperencián” adását 18 és 19 óra között újból meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett három rádiófelvételén énekelt. Érdemes sorra venni ezeket itt újra és időrendbe szedni, már csak azért is, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában mindhárom felvételről játszott be egy-egy részletet, melyekben hallhattuk Házy csodálatos szopránját! A rádióhallgató, akinek alkalma volt most délelőtt meghallgatni ezt az operettműsort (de a 18 órai ismétléskor is van erre még lehetősége) konstatálhatta, hogyan változott az idők folyamán Házy énekhangjának koloritja, fénye; a könnyed lírai szubrett-hang (Stázi) az évek múltán súlyosabbá válik, drámai színezetet kap (Szilviája két különböző, időben eltérő stúdiófelvételről is megszólal). Először azt a felvételt említem, ami az ötvenes évek második felében (1955) készült és Házy Erzsébet itt még Stázi szerepét énekelte fel a részletekben. Ezen a rádiófelvételen Házyn kívül Lorenz Kornélia, Kövecses Béla és Szabó Miklós énekel és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát halljuk. Az operett néhány részletét vették fel: - Sylvia belépője:”Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Lorenz Kornélia) - Bóni dala, I. felv.: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kövecses Béla) - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Pohár csengett, zene zengett… /Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?...” (Lorencz Kornélia és Szabó Miklós) - Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia négyese, II. felv.: „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtozunk…/Jöjjön, ne várjunk…” ( Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Szilvia, Bóni és Edvin hármasa: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár…/Hajmási Péter, Hajmási Pál…” (Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós) - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.„Zajt ne üss-kicsilány-idesüss! Amit én szavalok az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla) - EZ A RÉSZLET SZÓLALT MEG MOST A DANKÓ RÁDIÓBAN! Házy Erzsébet legközelebb - 1967 novemberében - már Szilviát énekelte fel hangszalagra! - mégpedig az operett teljes stúdiófelvételén, amit a Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén mutatott be a Kossuth Rádióban. A dalszövegeket fordította Gábor Andor. A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső Szereposztás: Vereczky Szilvia, a „Csárdáskirálynő” – Házy Erzsébet Edwin herceg – Korondy György Cecília – Honthy Hanna Bóni gróf – Rátonyi Róbert Stázi bárónő – Zentay Anna Miska főpincér – Feleki Kamill Leopold Mária főherceg – Csákányi László Kerekes Ferkó – Palócz László Ferdinánd főherceg – Ferencz László Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint a Körmendi Együttes Karigazgató: Sapszon Ferenc Vezényel: Bródy Tamás Rendezte: dr. Cserés Miklós (E stúdiófelvétel keresztmetszetét kiadta a Hungaroton LP-n és CD-n is.) A Dankó Rádióban most erről a rádiófelvételről hallhattuk: - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.„Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég/Álom, álom édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Házy Erzsébet és Korondy György) Időrendben harmadikként hozom , de a Dankó Rádióban elsőként csendült fel az a részlet, amit Házy Erzsébet egy kései, élő koncertjén énekelt a Csárdáskirálynőből: - Szilvia dala és jelenet, I. felv.: „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy Erzsébet, km. Fülöp Attila, Rozsos István és Sólyom Nagy Sándor) Ezt a felvételt utóbb a rádió digitalizálta és saját CD-re archiválta (kereskedelmi forgalomba nem került). A felvétel ideje: 1977. június 26., a Rádió 6-os stúdiója. Az élő koncertnek a következő fantáziacímet adták: „KOMOLYAN- KÖNNYEDÉN”. .A nyilvános hangverseny hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17) A műsorban közreműködött Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Sólyom-Nagy Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Vezényel: Bródy Tamás Műsorvezető: Rapcsányi László Szerkesztő: Bitó Pál Ma, a délutáni ismétlésben az említett három Csárdáskirálynő-részletet 18:18 és 18:30 között. újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Ezen a héten Sólyom-Nagy Sándor operaénekes a rádió stúdiójának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A kiváló baritonista felvételei közül a már említett Házyval közös Csárdáskirálynő-részleten túl felhangzott Sybill és a Nagyherceg kettőse („Illúzió a szerelem”) Jacobi operettjéből , egy élő koncertfelvételről, itt partnere Lehoczky Éva volt. Az adásban Sólyom Nagy Sándortól hallhattuk még a „Becsületmonológot” Verdi Falstaffjából (vezényel: Borbély Pál). Az operettműsor második részében Lehár Ferenc Szép a világ című operettjének részletei hangzottak fel a rádió két stúdiófelvételéről. Az előadók: Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Korondy György illetve Szabó Miklós. A délelőtti operettműsor a rádióban „Offenbach A 66-os szám” operettje nyitányának dallamaival [/ig (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) ért véget. A „Túl az Óperencián” adását 18 és 19 óra között újból meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2086 Búbánat 2017-05-16 11:36:41 [Válasz erre: 2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21]
Várom, hogy a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában operettekből is halljam énekelni a tavaly decemberben 75. életévét betöltött [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/21/minden-csepp-veremet-odaadtam-az-eloadasert-75-eves-solyom-nagy-sandor-operaenekes/; SÓLYOM-NAGY SÁNDOR OPERAÉNEKEST, [/url] aki ezen a héten Nagy Ibolya beszélgetőpartnere a stúdióban! A tegnap és ma elhangzott adásokban a kiváló baritonunk énekhangján eddig Kodály-művek (Háry János és Czinka Panna) részletei szólaltak meg. Remélem, a következő napokban hallhatjuk őt a Magyar Rádió több operettfelvételéről is, hiszen - főleg a hetvenes években – foglalkoztatták ebben a zenés műfajban is: operett, daljáték, zenés játék teljes felvételén, keresztmetszetén vagy akár részletekben. Például: Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka (1971. április) Robert Planquette: A corneville-i harangok – A bíró (1971. december 20.) Karl Millöcker: Gasparone (1972. július) Arthur Sullivan: A Fruska - Dick, matróz (1973. január) Jacques Offenbach: A férj kopogtat (1973. február) Jacques Offenbach: Brabanti Genovéva - Keresztes lovagok dala (Km. Réti József – 1973. augusztus) Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszaka – Remete (1974. november) Lehár Ferenc: Éva - Prunelles (1975. június) Jacobi Viktor: Sybill – kettős „Illúzió a szerelem” (km. Lehoczky Éva, km. a MR Szimfonikus Zenekara – élő koncertfelvételről) Offenbach-est a Csepeli Munkásotthonban – 1977. január: - A 66-os szám: Házaló-dal - A sóhajok hídja - Négyes (Km. B. Nagy János, Gregor József, Palcsó Sándor) Kálmán Imre-est a Csepeli Munkásotthonban – 1982. október 25. - Tatárjárás „Ó, boldog este” – duett (Km. Kalmár Magda) - A cigányprímás - Stradivari-dal - Zsuzsi kisasszony – Dal: „Édesebb, szebb ott a nyár” Sárközy István: A szelistyei asszonyok - Rostó Pál, prefektus (1983. augusztus) Különben a délelőtti operettadásban Kemény Egon Komáromi farsang felhangzott nyitánya mellett részletek csendültek fel Dunajevszkij ismert dalművéből, a „Szabad szél”-ből. A rádió 1960-as években rögzített felvételéről most elhangzott dalokban Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Neményi Lili, Melis György énekelt, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Érdemes az adás ismétlésére is odakapcsolni a rádióban 18 órától.
Várom, hogy a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában operettekből is halljam énekelni a tavaly decemberben 75. életévét betöltött [url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2016/12/21/minden-csepp-veremet-odaadtam-az-eloadasert-75-eves-solyom-nagy-sandor-operaenekes/; SÓLYOM-NAGY SÁNDOR OPERAÉNEKEST, [/url] aki ezen a héten Nagy Ibolya beszélgetőpartnere a stúdióban! A tegnap és ma elhangzott adásokban a kiváló baritonunk énekhangján eddig Kodály-művek (Háry János és Czinka Panna) részletei szólaltak meg. Remélem, a következő napokban hallhatjuk őt a Magyar Rádió több operettfelvételéről is, hiszen - főleg a hetvenes években – foglalkoztatták ebben a zenés műfajban is: operett, daljáték, zenés játék teljes felvételén, keresztmetszetén vagy akár részletekben. Például: Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka (1971. április) Robert Planquette: A corneville-i harangok – A bíró (1971. december 20.) Karl Millöcker: Gasparone (1972. július) Arthur Sullivan: A Fruska - Dick, matróz (1973. január) Jacques Offenbach: A férj kopogtat (1973. február) Jacques Offenbach: Brabanti Genovéva - Keresztes lovagok dala (Km. Réti József – 1973. augusztus) Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszaka – Remete (1974. november) Lehár Ferenc: Éva - Prunelles (1975. június) Jacobi Viktor: Sybill – kettős „Illúzió a szerelem” (km. Lehoczky Éva, km. a MR Szimfonikus Zenekara – élő koncertfelvételről) Offenbach-est a Csepeli Munkásotthonban – 1977. január: - A 66-os szám: Házaló-dal - A sóhajok hídja - Négyes (Km. B. Nagy János, Gregor József, Palcsó Sándor) Kálmán Imre-est a Csepeli Munkásotthonban – 1982. október 25. - Tatárjárás „Ó, boldog este” – duett (Km. Kalmár Magda) - A cigányprímás - Stradivari-dal - Zsuzsi kisasszony – Dal: „Édesebb, szebb ott a nyár” Sárközy István: A szelistyei asszonyok - Rostó Pál, prefektus (1983. augusztus) Különben a délelőtti operettadásban Kemény Egon Komáromi farsang felhangzott nyitánya mellett részletek csendültek fel Dunajevszkij ismert dalművéből, a „Szabad szél”-ből. A rádió 1960-as években rögzített felvételéről most elhangzott dalokban Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Neményi Lili, Melis György énekelt, közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével. Érdemes az adás ismétlésére is odakapcsolni a rádióban 18 órától.
2085 smaragd 2017-05-16 08:47:34 [Válasz erre: 2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21]
MA! DANKÓ RÁDIÓ: 9.04 ismétlés 18.04 KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957) A hét vendége Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, mai műsora Kemény Egon fenti daljátékának Nyitányával kezdődik. A 60 évvel ezelőtt bemutatott darab újabb részletét hallhatjuk.
MA! DANKÓ RÁDIÓ: 9.04 ismétlés 18.04 KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957) A hét vendége Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, mai műsora Kemény Egon fenti daljátékának Nyitányával kezdődik. A 60 évvel ezelőtt bemutatott darab újabb részletét hallhatjuk.
2084 Búbánat 2017-05-15 08:50:21
[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/10/tul-az-operencian-solyom-nagy-sandor-20-het/; „Túl az Óperencián” - Sólyom-Nagy Sándor operaénekes [/url] – mától egész héten át de. 9-től 10-ig és az ismétlésben du. 6-7-ig a Dankó Rádió műsorában a beszélgetőtárs Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.
[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/10/tul-az-operencian-solyom-nagy-sandor-20-het/; „Túl az Óperencián” - Sólyom-Nagy Sándor operaénekes [/url] – mától egész héten át de. 9-től 10-ig és az ismétlésben du. 6-7-ig a Dankó Rádió műsorában a beszélgetőtárs Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.
2083 smaragd 2017-05-13 09:58:29 [Válasz erre: 2082 smaragd 2017-05-13 09:56:20]
MAGYAR RÁDIÓ 1957 Kossuth-Rádió Petőfi-Rádió Csak néhány hetet átnézve a 60 évvel ezelőtti "Rádióújság"-ból is szembetűnik, hogy a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjét, amelyet a rádióoperett és a könnyűzene más műfajaiban kapott felkéréséire komponált, hány és hány napi vagy heti programjában játszotta, ezzel országosan ismertté tette a szerzőiket, az előadókat , a műveket és kellemes szórakozásban részesítette a könnyűzene kedvelőit. Néhány műsor címe: Könnyű zongoramuzsika Magyar szerzők könnyűmuzsikája Könnyű magyar zenekari muzsika Zenés hétvége (zenei program) Zenés vasárnap délelőtt (zenei program) Népszerű operettek Népszerű melódiák Operettkettősök Szórakoztató muzsika
MAGYAR RÁDIÓ 1957 Kossuth-Rádió Petőfi-Rádió Csak néhány hetet átnézve a 60 évvel ezelőtti "Rádióújság"-ból is szembetűnik, hogy a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjét, amelyet a rádióoperett és a könnyűzene más műfajaiban kapott felkéréséire komponált, hány és hány napi vagy heti programjában játszotta, ezzel országosan ismertté tette a szerzőiket, az előadókat , a műveket és kellemes szórakozásban részesítette a könnyűzene kedvelőit. Néhány műsor címe: Könnyű zongoramuzsika Magyar szerzők könnyűmuzsikája Könnyű magyar zenekari muzsika Zenés hétvége (zenei program) Zenés vasárnap délelőtt (zenei program) Népszerű operettek Népszerű melódiák Operettkettősök Szórakoztató muzsika
2082 smaragd 2017-05-13 09:56:20 [Válasz erre: 2079 smaragd 2017-05-10 10:01:48]
Az 1957-es "Rádióújság"-okat átnézve megemlítem, hogy a "rádióoperett", a rádió 1949-ben indult új zenei műfaja, 8 évvel a kezdet után elevenen élt, amit egy műsorcím is mutat: 1957. október Kossuth-Rádió MAGYAR RÁDIÓ 13.10 A Rádió operettjeiből Huszka: Szép Juhászné....Kemény: Szerencsés utazás - a) Danász nótája (Szabó Miklós), b) Nézd, hogy ragyog ránk (Gyurkovics Mária és Szabó Miklós) Kerekes: Dalol az ifjúság...Losonczy: Keleten kél a nap...Visky András: Majd a Kati...Grabócz-Kótzián: Kincskeresők... Behár: Dalolnak a pacsirták...Bródy: Együtt a Dunán...Gyöngy: Muzsikáló kastély
Az 1957-es "Rádióújság"-okat átnézve megemlítem, hogy a "rádióoperett", a rádió 1949-ben indult új zenei műfaja, 8 évvel a kezdet után elevenen élt, amit egy műsorcím is mutat: 1957. október Kossuth-Rádió MAGYAR RÁDIÓ 13.10 A Rádió operettjeiből Huszka: Szép Juhászné....Kemény: Szerencsés utazás - a) Danász nótája (Szabó Miklós), b) Nézd, hogy ragyog ránk (Gyurkovics Mária és Szabó Miklós) Kerekes: Dalol az ifjúság...Losonczy: Keleten kél a nap...Visky András: Majd a Kati...Grabócz-Kótzián: Kincskeresők... Behár: Dalolnak a pacsirták...Bródy: Együtt a Dunán...Gyöngy: Muzsikáló kastély
2081 Búbánat 2017-05-10 21:00:52
1965. május 2., Kossuth Rádió 8.35 – 10.00 [ b] „A holdbeli csónakos” – Zenés mesejáték Írta: Weöres Sándor Zenéjét szerezte: Szokolay Sándor Szereposztás: A holdbeli csónakos – Réti József (Somogyváry Rudolf) Jégapó, Ukkonvár fejedelme – Domahidi László Pávaszem, a leánya – Andor Éva (Váradi Hédi) Nagymedve, lapp fejedelem – Horváth Jenő Medvefia, lapp királyfi – Láng József Dumuzi, sumir főpap – Várhelyi Endre Memnon, szerecsen fejedelem – Horkai János Idomeneus – Krétai király – Csorba István Temora, kelta királynő – Lukács Margit Vitéz László – Angyal Sándor Bolond Istók – Palcsó Sándor Paprika Jancsi – Rátonyi Róbert Sólyomárus lány – Németh Margit Gyöngyvér, udvari énekesnő – Blaha Márta (Békés Itala) Hindu – Kishegyi Árpád Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Hidas Frigyes Zenei rendező: Székely András Rendezte: László Endre „Kinek a mátkája legyen Pávaszem? A holdbeli csónakosé-e, aki éjjelente a holdat végigúsztatja az égen, vagy a három földi kérője egyikéé? – erről szól a két neves szerző kitűnőnek ígérkező mesejátéka.”
1965. május 2., Kossuth Rádió 8.35 – 10.00 [ b] „A holdbeli csónakos” – Zenés mesejáték Írta: Weöres Sándor Zenéjét szerezte: Szokolay Sándor Szereposztás: A holdbeli csónakos – Réti József (Somogyváry Rudolf) Jégapó, Ukkonvár fejedelme – Domahidi László Pávaszem, a leánya – Andor Éva (Váradi Hédi) Nagymedve, lapp fejedelem – Horváth Jenő Medvefia, lapp királyfi – Láng József Dumuzi, sumir főpap – Várhelyi Endre Memnon, szerecsen fejedelem – Horkai János Idomeneus – Krétai király – Csorba István Temora, kelta királynő – Lukács Margit Vitéz László – Angyal Sándor Bolond Istók – Palcsó Sándor Paprika Jancsi – Rátonyi Róbert Sólyomárus lány – Németh Margit Gyöngyvér, udvari énekesnő – Blaha Márta (Békés Itala) Hindu – Kishegyi Árpád Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Hidas Frigyes Zenei rendező: Székely András Rendezte: László Endre „Kinek a mátkája legyen Pávaszem? A holdbeli csónakosé-e, aki éjjelente a holdat végigúsztatja az égen, vagy a három földi kérője egyikéé? – erről szól a két neves szerző kitűnőnek ígérkező mesejátéka.”
2080 Búbánat 2017-05-10 20:42:39 [Válasz erre: 2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21]
Nem lehet elégszer leírni...
Nem lehet elégszer leírni...
2079 smaragd 2017-05-10 10:01:48 [Válasz erre: 2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21]
Ahogy telik az idő, egyre inkább...!
Ahogy telik az idő, egyre inkább...!
2078 Búbánat 2017-05-10 10:01:06
És említést érdemel a Komáromi farsang mellett a másik kedvenc rádiófelvételemről - persze melyik nem az? - elhangzott három szép részlet is Nádor Mihály Babavásár c. operettjéből Andor Éva - Udvardy Tibor; Koltay Valéria és Palcsó Sándor előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát 18 órától hallgathatjuk meg újra.
És említést érdemel a Komáromi farsang mellett a másik kedvenc rádiófelvételemről - persze melyik nem az? - elhangzott három szép részlet is Nádor Mihály Babavásár c. operettjéből Andor Éva - Udvardy Tibor; Koltay Valéria és Palcsó Sándor előadásában (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát 18 órától hallgathatjuk meg újra.
2077 Búbánat 2017-05-10 09:45:21 [Válasz erre: 2076 smaragd 2017-05-10 09:03:37]
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - ketten együtt! Kihagyhatatlanok...
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - ketten együtt! Kihagyhatatlanok...
2076 smaragd 2017-05-10 09:03:37
MA! Dankó Rádió: 09.13 - 09.26 ismétlés: 18.13 - 18.26 KEMÉNY EGON- Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték Magyar Rádió 60 évvel ezelőtt mutatta be a Rádiószínház Kemény Egon daljátékát, amelynek a nagyszerű zene, szövegkönyv és versek mellett már akkor is különös érteke volt, hogy a főszerepeket az Operaház fiatal műveszei Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) énekelték. Ma 5 részletet hallhatunk a műből, a már említett operaénekeseink dalai és kettőse mellett Bilicsi Tivadart (Kraxelstumpf), Hlatky Lászlót (Hajós Gáspár), Gózon Gyulát ( Kajdács Kelemen). A sikerhez hozzájárult Zenthe Ferenc - aki prózai főszerepet alakította - Lehoczky Éva operaénekesnő, Korompai Vali (Lilla) Berki Lili, Fekete Pál és egytől egyig mindegyik szereplő, akiket már korábbi bejegyzésekben a szereposztásnál olvashatunk. Felejthetetlen az Éjjeli bakter kis szerepében Rózsahegyi Kálmán. A műsor vendége ezen a héten: Szentirmai Ákos zeneszerző.
MA! Dankó Rádió: 09.13 - 09.26 ismétlés: 18.13 - 18.26 KEMÉNY EGON- Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték Magyar Rádió 60 évvel ezelőtt mutatta be a Rádiószínház Kemény Egon daljátékát, amelynek a nagyszerű zene, szövegkönyv és versek mellett már akkor is különös érteke volt, hogy a főszerepeket az Operaház fiatal műveszei Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) énekelték. Ma 5 részletet hallhatunk a műből, a már említett operaénekeseink dalai és kettőse mellett Bilicsi Tivadart (Kraxelstumpf), Hlatky Lászlót (Hajós Gáspár), Gózon Gyulát ( Kajdács Kelemen). A sikerhez hozzájárult Zenthe Ferenc - aki prózai főszerepet alakította - Lehoczky Éva operaénekesnő, Korompai Vali (Lilla) Berki Lili, Fekete Pál és egytől egyig mindegyik szereplő, akiket már korábbi bejegyzésekben a szereposztásnál olvashatunk. Felejthetetlen az Éjjeli bakter kis szerepében Rózsahegyi Kálmán. A műsor vendége ezen a héten: Szentirmai Ákos zeneszerző.
2075 smaragd 2017-05-10 09:02:19 [Válasz erre: 2069 Búbánat 2017-05-04 11:25:29]
2069 - A műsorban Kemény Egon: "Hatvani diákjai" - válogatásban az alábbi dalok hangzottak el: "Bule Lajos dala" ( Aki felönt a garatra...) - Gózon Gyula Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Megkérdeztem a madártól" ( Szép is vagyok, jó is...) - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Kapocs dala" ( Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi Kórus Férfikara, vezényelt Lehel György, Ramor Ervin hegedűszóló "Elmira sanzonja" ( Ötvenkilenc dáma...) - Mezei Mária Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György A daljáték felvételén közreműködött a Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével valamint a Földényi Kórus 40 tagú Férfikara, a hegedűszólót Ramor Ervin játszotta. "Hatvani diákjai" - történik Debrecenben, 1780-ban.
2069 - A műsorban Kemény Egon: "Hatvani diákjai" - válogatásban az alábbi dalok hangzottak el: "Bule Lajos dala" ( Aki felönt a garatra...) - Gózon Gyula Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Megkérdeztem a madártól" ( Szép is vagyok, jó is...) - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György "Kapocs dala" ( Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi Kórus Férfikara, vezényelt Lehel György, Ramor Ervin hegedűszóló "Elmira sanzonja" ( Ötvenkilenc dáma...) - Mezei Mária Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György A daljáték felvételén közreműködött a Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével valamint a Földényi Kórus 40 tagú Férfikara, a hegedűszólót Ramor Ervin játszotta. "Hatvani diákjai" - történik Debrecenben, 1780-ban.
2074 Búbánat 2017-05-09 12:18:11 [Válasz erre: 3 Búbánat 2008-03-06 21:36:02]
Kapcs. 3. sorszám Kiegészítés [u] A Bob herceg operettfelvételének rádióbemutatóját követő héten a zeneszerző özvegye,[/u] Huszka Jenőné (sz. Arányi Mária) [u] az alábbi sorokat juttatta el az RTV Újság szerkesztőségébe: [/u] Kedves Rádió! Lelki szükségét érzem, hogy hálás szeretettel köszönetet mondjak az április 18-án 20.20-kor közvetített B o b h e r c e g gyönyörű, magas színvonalú előadásáért, amellyel a Magyar Rádió uramnak, H u s z k a J e n ő zeneszerzőnek emléket állított. Egész családom elragadtatással hallgatta a remek felvételt, amihez hasonló színvonalú korábban nem volt a Bob hercegből. Hálás szívvel küldöm üdvözletem minden kiváló közreműködőnek. Üdvözlettel: Huszka Jenőné Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg „Bemutatjuk új felvételünket” - 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Dramatizált keresztmetszet Rádióra alkalmazta: Csizmarek Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán) Annie, a lánya – Németh Marika A királynő – Sulyok Mária György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János) Viktória hercegnő – Ágay Karola Pomponius, udvarmester – Palócz László Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor Gipsy, pék – Kishegyi Árpád Pickwick, kocsmáros – Külkey László Udvarhölgyek – Kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila
Kapcs. 3. sorszám Kiegészítés [u] A Bob herceg operettfelvételének rádióbemutatóját követő héten a zeneszerző özvegye,[/u] Huszka Jenőné (sz. Arányi Mária) [u] az alábbi sorokat juttatta el az RTV Újság szerkesztőségébe: [/u] Kedves Rádió! Lelki szükségét érzem, hogy hálás szeretettel köszönetet mondjak az április 18-án 20.20-kor közvetített B o b h e r c e g gyönyörű, magas színvonalú előadásáért, amellyel a Magyar Rádió uramnak, H u s z k a J e n ő zeneszerzőnek emléket állított. Egész családom elragadtatással hallgatta a remek felvételt, amihez hasonló színvonalú korábban nem volt a Bob hercegből. Hálás szívvel küldöm üdvözletem minden kiváló közreműködőnek. Üdvözlettel: Huszka Jenőné Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg „Bemutatjuk új felvételünket” - 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Dramatizált keresztmetszet Rádióra alkalmazta: Csizmarek Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán) Annie, a lánya – Németh Marika A királynő – Sulyok Mária György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János) Viktória hercegnő – Ágay Karola Pomponius, udvarmester – Palócz László Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor Gipsy, pék – Kishegyi Árpád Pickwick, kocsmáros – Külkey László Udvarhölgyek – Kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila
2073 Búbánat 2017-05-07 21:28:54 [Válasz erre: 11 Búbánat 2008-03-06 21:39:00]
Hidas Frigyes: Riviera – zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. március 27., Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 Írta: Molnár Ferenc. Versek, dalszövegek: Blum Tamás Vezényel a zeneszerző: Hidas Frigyes Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Seregi László Szereposztás: Misch úr, a kereskedősegéd – Szőnyi Ferenc (Somogyváry Rudolf) Lujza, az eladólány – Andor Éva (Kállai Ilona) Casella, áruháztulajdonos – Bende Zsolt (Kálmán György) Márton bácsi – Csákányi László Elvira – Csűrös Karola Balla – Horváth Tivadar Öreg hölgy – Rajnai Elli I. tűzoltó – Fekete Tibor II. tűzoltó – Pethes Ferenc Történik egy nagy áruházban, estétől reggelig. Ruitner Sándor a „Riviera” Rádió Dalszínházi bemutatóját az RTV Újságban közzétett soraiban megfogalmazott gondolataival ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe: „A Nagymező utcai épület, amely most ideiglenesen a Nemzeti Színháznak nyújt otthont – évtizedek során színházak, mozik egész sorát fogadta be. 1921. április 15-én például e falak közt nyílt meg Harsányi Zsolt igazgatása alatt a Renaissance Színház. Játszották benne új rendezői felfogásban a Hamlet-et, Strindberg Haláltánc-át, Ibsen Kisértetek-jét, Molnár Ferenc Rivierá-ját… Nem véletlen, hogy ez a Molnár-darab 1926-ban e kísérletező színházban került bemutatásra. A rádióátdolgozáskor is éreztük, hogy milyen nehéz formába – és főleg új, zenés formába – önteni a darabot. A Riviera nem az Üvegcipő és a Játék a kastélyban vibrálóan briliáns vígjátéki hangját követi. Szereplői szinte nem is játszanak a színpadon, csak azért vannak, hogy hangosan gondolkozzanak gazdagságról-szegénységről, hazugságról-őszinteségről, pénzről-szerelemről – e Riviera-díszletben tetszelgő, hideg áruházi kirakatban. Talán a színpad e szinte mozdulatlan állapota, a belülről megrajzolt figurák motiválásának gazdag lehetősége vonzotta a zenés formát, feldolgozást. Hidas Frigyes zenéje mindenesetre ebből az elképzelésből fakadt, Blum Tamás versei és dalszövegei pedig Molnár Ferenc dialógusainak gondos, ’zenei műfordításaként’ egészítik ki a kompozíciót.” Ruitner Sándor ismertetett írásához hozzáteszem, hogy a rádiófelvétel bemutatóját fél évre rá követte Molnár Ferenc darabjának színrevitele az Operettszínházban (1965. szeptember 24.) - ugyancsak Seregi László rendezésében, Hidas Frigyes zenéjével, Blum Tamás verseire. A világvárosi nagyáruház kesztyűosztályának Lujzáját kereskedősegéd szerelmének kezéről a multimilliomos tulajdonos, Casella próbálja lecsapni, s a Riviérára hívja nyaralni. A két főszerepet Galambos Erzsi és Benkő Gyula játszotta. A Riviérát azóta a Madách Kamarában Huszti Péter (1994.), a Radnóti Színházban pedig Valló Péter rendezésében is láthatta a pesti nagyközönség. A szórakozni vágyó rádióhallgató - a színházi néző is - a vígjátéki fordulatok közepette eltöprenghetett: „a tisztesség vagy a tisztességtelenség visz előbbre azon, a váratlan fordulatokban gazdag úton, amit életnek neveznek.”
Hidas Frigyes: Riviera – zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. március 27., Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 Írta: Molnár Ferenc. Versek, dalszövegek: Blum Tamás Vezényel a zeneszerző: Hidas Frigyes Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Seregi László Szereposztás: Misch úr, a kereskedősegéd – Szőnyi Ferenc (Somogyváry Rudolf) Lujza, az eladólány – Andor Éva (Kállai Ilona) Casella, áruháztulajdonos – Bende Zsolt (Kálmán György) Márton bácsi – Csákányi László Elvira – Csűrös Karola Balla – Horváth Tivadar Öreg hölgy – Rajnai Elli I. tűzoltó – Fekete Tibor II. tűzoltó – Pethes Ferenc Történik egy nagy áruházban, estétől reggelig. Ruitner Sándor a „Riviera” Rádió Dalszínházi bemutatóját az RTV Újságban közzétett soraiban megfogalmazott gondolataival ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe: „A Nagymező utcai épület, amely most ideiglenesen a Nemzeti Színháznak nyújt otthont – évtizedek során színházak, mozik egész sorát fogadta be. 1921. április 15-én például e falak közt nyílt meg Harsányi Zsolt igazgatása alatt a Renaissance Színház. Játszották benne új rendezői felfogásban a Hamlet-et, Strindberg Haláltánc-át, Ibsen Kisértetek-jét, Molnár Ferenc Rivierá-ját… Nem véletlen, hogy ez a Molnár-darab 1926-ban e kísérletező színházban került bemutatásra. A rádióátdolgozáskor is éreztük, hogy milyen nehéz formába – és főleg új, zenés formába – önteni a darabot. A Riviera nem az Üvegcipő és a Játék a kastélyban vibrálóan briliáns vígjátéki hangját követi. Szereplői szinte nem is játszanak a színpadon, csak azért vannak, hogy hangosan gondolkozzanak gazdagságról-szegénységről, hazugságról-őszinteségről, pénzről-szerelemről – e Riviera-díszletben tetszelgő, hideg áruházi kirakatban. Talán a színpad e szinte mozdulatlan állapota, a belülről megrajzolt figurák motiválásának gazdag lehetősége vonzotta a zenés formát, feldolgozást. Hidas Frigyes zenéje mindenesetre ebből az elképzelésből fakadt, Blum Tamás versei és dalszövegei pedig Molnár Ferenc dialógusainak gondos, ’zenei műfordításaként’ egészítik ki a kompozíciót.” Ruitner Sándor ismertetett írásához hozzáteszem, hogy a rádiófelvétel bemutatóját fél évre rá követte Molnár Ferenc darabjának színrevitele az Operettszínházban (1965. szeptember 24.) - ugyancsak Seregi László rendezésében, Hidas Frigyes zenéjével, Blum Tamás verseire. A világvárosi nagyáruház kesztyűosztályának Lujzáját kereskedősegéd szerelmének kezéről a multimilliomos tulajdonos, Casella próbálja lecsapni, s a Riviérára hívja nyaralni. A két főszerepet Galambos Erzsi és Benkő Gyula játszotta. A Riviérát azóta a Madách Kamarában Huszti Péter (1994.), a Radnóti Színházban pedig Valló Péter rendezésében is láthatta a pesti nagyközönség. A szórakozni vágyó rádióhallgató - a színházi néző is - a vígjátéki fordulatok közepette eltöprenghetett: „a tisztesség vagy a tisztességtelenség visz előbbre azon, a váratlan fordulatokban gazdag úton, amit életnek neveznek.”
2072 Búbánat 2017-05-05 21:15:56 [Válasz erre: 9 Búbánat 2008-03-06 21:38:20]
Vincze Ottó: A szüzek városa – zenés komédia A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió 20.05 – 22.05 Mark Twain A lóvátett város című kisregénye nyomán szövegét és verseit írta: Vidor Miklós Vezényel a zeneszerző: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztásból: Becky – Andor Éva Bill – Csajányi György Linda – Kovács Ibi Tom – Palcsó Sándor Polgármester – Csákányi László Polgármesterné – Fónay Márta Barbara, a lányuk – Csala Zsuzsa Sheriff – Agárdy Gábor Sheriffné – Pádua Ildikó Dorothy, a lányuk – Lorán Lenke Öreg utcaseprő – Bilicsi Tivadar Burghess, tiszteletes – Balázs Samu Joe, kocsmáros – Angyal Sándor Történik a XIX. század elején, egy amerikai kisvárosban. "...Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." - így hangzik a zenés vígjáték vissza-visszatérő slágermotívuma, s ez jelzi a darab szerzőinek szándékát: kifigurázni az álerényességet és a pénzsóvárságot. Két fiatalember, Bill és Tom érkezik az amerikai kisvárosba, ahol a városatyák és a polgárok településük jó hírnevére büszkék. Kezdetben barátságos fogadtatásban van részük, de mivel nem hajlandók elfogadni a helyi álszemérmes szokásokat, hamar kiseprűzik őket. A sértett ifjak fondorlatos tervet eszelnek ki, hogy megleckéztessék a makulátlan erkölcsű polgárokat és elnyerjék szerelmeseik kezét.” Ezt a zenés darabot a RÁDIÓ után a TELEVÍZIÓ is a műsorára vette és a Zenés TV Színház Kalmár András rendezésében 1973-ban elkészítette a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=438&msgcount=915#331511; saját változatát. [/url] Vincze Ottó zeneszerző ezekkel a mondatokkal ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe új darabjának bemutatóját: „- Kitűnő ’háziszerzőkkel’ sikerült koprodukciót létesítenem. Az egyik Mark Twain, a másik a verseket író Vidor Miklós. A szüzek városa hol keményen szatirikus, hol tündérien kedves és vidám jeleneteit kellett zenében megformálnom. Nem frázisként mondom: a legnagyobb vágyam az volt, hogy hű lehessek Mark Twain szelleméhez. De nemcsak szatirikus hangjához, hanem finom, lírai érzéseihez is. A szüzek városa azt a műfaji címet kapta, hogy operett, de klasszikus fogalom szerint nem az. Inkább közelít a zenés komédiához és a musicalhez. Ami nem jelenti azt, hogy ’modernkedni’ akartam, és még kevésbé azt, hogy száműzzem minden vagy legalábbis majdnem minden zenei mű éltető elemét, a melódiát, a dallamot. Többet én erről már nem tudok mondani, végül is – ahogy mondani szokták – minden szándék lényegtelen, az eredmény a fontos„ (RTV Újság)
Vincze Ottó: A szüzek városa – zenés komédia A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió 20.05 – 22.05 Mark Twain A lóvátett város című kisregénye nyomán szövegét és verseit írta: Vidor Miklós Vezényel a zeneszerző: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztásból: Becky – Andor Éva Bill – Csajányi György Linda – Kovács Ibi Tom – Palcsó Sándor Polgármester – Csákányi László Polgármesterné – Fónay Márta Barbara, a lányuk – Csala Zsuzsa Sheriff – Agárdy Gábor Sheriffné – Pádua Ildikó Dorothy, a lányuk – Lorán Lenke Öreg utcaseprő – Bilicsi Tivadar Burghess, tiszteletes – Balázs Samu Joe, kocsmáros – Angyal Sándor Történik a XIX. század elején, egy amerikai kisvárosban. "...Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." - így hangzik a zenés vígjáték vissza-visszatérő slágermotívuma, s ez jelzi a darab szerzőinek szándékát: kifigurázni az álerényességet és a pénzsóvárságot. Két fiatalember, Bill és Tom érkezik az amerikai kisvárosba, ahol a városatyák és a polgárok településük jó hírnevére büszkék. Kezdetben barátságos fogadtatásban van részük, de mivel nem hajlandók elfogadni a helyi álszemérmes szokásokat, hamar kiseprűzik őket. A sértett ifjak fondorlatos tervet eszelnek ki, hogy megleckéztessék a makulátlan erkölcsű polgárokat és elnyerjék szerelmeseik kezét.” Ezt a zenés darabot a RÁDIÓ után a TELEVÍZIÓ is a műsorára vette és a Zenés TV Színház Kalmár András rendezésében 1973-ban elkészítette a [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=438&msgcount=915#331511; saját változatát. [/url] Vincze Ottó zeneszerző ezekkel a mondatokkal ajánlja a rádióhallgatók figyelmébe új darabjának bemutatóját: „- Kitűnő ’háziszerzőkkel’ sikerült koprodukciót létesítenem. Az egyik Mark Twain, a másik a verseket író Vidor Miklós. A szüzek városa hol keményen szatirikus, hol tündérien kedves és vidám jeleneteit kellett zenében megformálnom. Nem frázisként mondom: a legnagyobb vágyam az volt, hogy hű lehessek Mark Twain szelleméhez. De nemcsak szatirikus hangjához, hanem finom, lírai érzéseihez is. A szüzek városa azt a műfaji címet kapta, hogy operett, de klasszikus fogalom szerint nem az. Inkább közelít a zenés komédiához és a musicalhez. Ami nem jelenti azt, hogy ’modernkedni’ akartam, és még kevésbé azt, hogy száműzzem minden vagy legalábbis majdnem minden zenei mű éltető elemét, a melódiát, a dallamot. Többet én erről már nem tudok mondani, végül is – ahogy mondani szokták – minden szándék lényegtelen, az eredmény a fontos„ (RTV Újság)
2071 Búbánat 2017-05-05 11:01:48 [Válasz erre: 2070 Búbánat 2017-05-05 10:50:24]
Huszka: Szép Juhászné - Betyár-nóta: "A pej lován jár a betyár..." (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
Huszka: Szép Juhászné - Betyár-nóta: "A pej lován jár a betyár..." (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
2070 Búbánat 2017-05-05 10:50:24 [Válasz erre: 862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43]
Kapcs. 862., 857., 855., 578., 162. sorszám Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné (1954) – a rádióoperettből az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott, „Túl az Óperencián” című operettadásában: - Betyár-nóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - Katinka belépője (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Férfikara) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalban, délben, este…/ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Szerelmi keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…” (Neményi Lili és Sárdy János) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók, magyar lánynak a világon nincsen párja… (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A Huszka-dallamok után a Vígszínház egykori - ma már az "égi" - társulatának kitűnősége, Bilicsi Tivadar énekfelvételei közül kaptunk ismét egy emlékezetes válogatást – ezúttal Zerkovitz Béla dalaiból hangzott fel előadásában az: „Én és a holdvilág”; „Asszonykám, adj egy kis kimenőt”;” Mi muzsikus lelkek” (Csókos asszony c. operettből); „Ujjé, a ligetben nagyszerű”. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ma is Hegyi Barbara, a Vígszínház művésznője, akit ezúttal a szakácskodásáról és a szabadidejének-pihenésének-feltöltődése időszakának hasznos mibenlétéről faggatott. A délutáni műsorismétlés a szokott időben, 18 órától kezdődik a Dankó Rádióban.
Kapcs. 862., 857., 855., 578., 162. sorszám Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné (1954) – a rádióoperettből az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott, „Túl az Óperencián” című operettadásában: - Betyár-nóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - Katinka belépője (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Férfikara) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalban, délben, este…/ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) - Szerelmi keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…” (Neményi Lili és Sárdy János) - Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók, magyar lánynak a világon nincsen párja… (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A Huszka-dallamok után a Vígszínház egykori - ma már az "égi" - társulatának kitűnősége, Bilicsi Tivadar énekfelvételei közül kaptunk ismét egy emlékezetes válogatást – ezúttal Zerkovitz Béla dalaiból hangzott fel előadásában az: „Én és a holdvilág”; „Asszonykám, adj egy kis kimenőt”;” Mi muzsikus lelkek” (Csókos asszony c. operettből); „Ujjé, a ligetben nagyszerű”. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ma is Hegyi Barbara, a Vígszínház művésznője, akit ezúttal a szakácskodásáról és a szabadidejének-pihenésének-feltöltődése időszakának hasznos mibenlétéről faggatott. A délutáni műsorismétlés a szokott időben, 18 órától kezdődik a Dankó Rádióban.
2069 Búbánat 2017-05-04 11:25:29
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából kiemelem Kemény Egon Hatvani diákjai c. rádióoperettjéből (1955) elhangzott részleteket - ezúttal Gózon Gyula; Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc; Hadics László és a Földényi Kórus Férfikara; Mezei Mária valamint Lehel György vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában; ahogy nagy örömmel hallgattam meg újra a rádióból a másik kedvenc daljátékom – Schubert-Berté: Három a kislány édes-bús dalait arról a hatvanas évek elején készült ragyogó rádiófelvételről, melyen mások mellett Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és Várhelyi Endre énekel, az Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. A rádióismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán – 18 és 19 óra között – újrahallgathatunk a két nevezett operett nevezetes énekszámai közül jó néhányat a Nagy Ibolya szerkesztette „Túl az Óperencián” adásban. A műsor vendége ezen a héten a Vígszínház színművésznője: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/01/tul-az-operencian-hegyi-barbara-18-het/; Hegyi Barbara. [/url]
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából kiemelem Kemény Egon Hatvani diákjai c. rádióoperettjéből (1955) elhangzott részleteket - ezúttal Gózon Gyula; Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc; Hadics László és a Földényi Kórus Férfikara; Mezei Mária valamint Lehel György vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában; ahogy nagy örömmel hallgattam meg újra a rádióból a másik kedvenc daljátékom – Schubert-Berté: Három a kislány édes-bús dalait arról a hatvanas évek elején készült ragyogó rádiófelvételről, melyen mások mellett Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és Várhelyi Endre énekel, az Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. A rádióismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán – 18 és 19 óra között – újrahallgathatunk a két nevezett operett nevezetes énekszámai közül jó néhányat a Nagy Ibolya szerkesztette „Túl az Óperencián” adásban. A műsor vendége ezen a héten a Vígszínház színművésznője: [url] http://www.mediaklikk.hu/2017/05/01/tul-az-operencian-hegyi-barbara-18-het/; Hegyi Barbara. [/url]
2068 Búbánat 2017-05-03 10:48:32 [Válasz erre: 1898 Búbánat 2017-02-04 22:03:32]
Kapcs.: 1898., 225. sorszámok A Dankó Rádióban ma először csendültek fel dallamok a mára kissé elfelejtett, kitűnő zeneszerző, Buttykay Ákos (1871-1935) egyik operettjéből - mint Nagy Ibolya szerkesztő a „Túl az Óperencián” adásában elmondta, a rádió archívumának frissen digitalizált zenei felvételéről hallunk részleteket: A Földes Imre szövegkönyvére komponált „Az ezüstsirály” az „Olívia hercegnő” mellett Buttykay legsikeresebb operettje, melynek 1920-ban volt a bemutatója a budapesti Városi Színházban (mai Erkel Színház). A Magyar Rádió Az ezüstsirály-ból néhány részletet vett fel és egy másik új operettfelvételének ( Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok ) részleteivel együtt mutatta be 1959. október 1-jén a Kossuth Rádióban, 11.20-12.00 óra között. Mindkét felvételen közreműködött: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara. Vezényelt Bródy Tamás. Most erről a digitalizált rádiófelvételről szólalt meg három részlet Buttykay Ákos – Földes Imre híres operettjéből: - Duett: „Szép asszony mellett szolgálni, ej-ha, nem lehet szebbet kívánni, ej-ha … férfiszívnek mit lehet kívánni szebbet, csodás szerelmet, szép asszony mellett!” (Németh Marika, Kövecses Béla - Szerelmi kettős: „Tovább, tovább, tovább, tovább… a boldogság szent szigetébe … a csókok csodaligetébe …a mámoros hajnal elébe…” (Neményi Lili, Szabó Miklós) - Duett: „Kívánj akármit, angyal, akármi kincseket… én elhozom neked…nem drága az nekem … s a végén ráadásnak tiéd az életem.” (Németh Marika, Kövecses Béla) A délelőtti operettadás első részében még Ábrahám Pál – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel jól ismert dallamok Egri József és Szász Kati; Petress Zsuzsa és Melis György, Németh Marika; Teremi Trixi és Bozsó József; Kollár Péter Erik és Gats Éva felvételeiről. A Vígszínház művésznőjével, Hegyi Barbarával ma is Nagy Ibolya beszélget az adásban, melynek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
Kapcs.: 1898., 225. sorszámok A Dankó Rádióban ma először csendültek fel dallamok a mára kissé elfelejtett, kitűnő zeneszerző, Buttykay Ákos (1871-1935) egyik operettjéből - mint Nagy Ibolya szerkesztő a „Túl az Óperencián” adásában elmondta, a rádió archívumának frissen digitalizált zenei felvételéről hallunk részleteket: A Földes Imre szövegkönyvére komponált „Az ezüstsirály” az „Olívia hercegnő” mellett Buttykay legsikeresebb operettje, melynek 1920-ban volt a bemutatója a budapesti Városi Színházban (mai Erkel Színház). A Magyar Rádió Az ezüstsirály-ból néhány részletet vett fel és egy másik új operettfelvételének ( Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok ) részleteivel együtt mutatta be 1959. október 1-jén a Kossuth Rádióban, 11.20-12.00 óra között. Mindkét felvételen közreműködött: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara. Vezényelt Bródy Tamás. Most erről a digitalizált rádiófelvételről szólalt meg három részlet Buttykay Ákos – Földes Imre híres operettjéből: - Duett: „Szép asszony mellett szolgálni, ej-ha, nem lehet szebbet kívánni, ej-ha … férfiszívnek mit lehet kívánni szebbet, csodás szerelmet, szép asszony mellett!” (Németh Marika, Kövecses Béla - Szerelmi kettős: „Tovább, tovább, tovább, tovább… a boldogság szent szigetébe … a csókok csodaligetébe …a mámoros hajnal elébe…” (Neményi Lili, Szabó Miklós) - Duett: „Kívánj akármit, angyal, akármi kincseket… én elhozom neked…nem drága az nekem … s a végén ráadásnak tiéd az életem.” (Németh Marika, Kövecses Béla) A délelőtti operettadás első részében még Ábrahám Pál – Földes Imre Viktória című operettjéből csendültek fel jól ismert dallamok Egri József és Szász Kati; Petress Zsuzsa és Melis György, Németh Marika; Teremi Trixi és Bozsó József; Kollár Péter Erik és Gats Éva felvételeiről. A Vígszínház művésznőjével, Hegyi Barbarával ma is Nagy Ibolya beszélget az adásban, melynek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2067 smaragd 2017-05-03 07:05:12 [Válasz erre: 2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49]
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
2066 smaragd 2017-05-03 06:45:36 [Válasz erre: 2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49]
Örülök, hogy újabb értékes bejegyzéssel bővítetted azokat a topicokat, amelyekbe Kemény Egon: "A messzetűnt kedves"(1965) daljátéka téma szerint illik és javaslom, hogy László Margit operaénekesnő fórumába is vedd fel, véletlenül se feledkezzünk meg róla... a női főszerepet énekelte, mint mindig, gyönyörűen. Én is találtam még fontos szövegeket, majd bejegyzem, amellett a szereposztás további finomításával is foglalkozom, pl. Márkus László korábban Márkus Ferenc jelent meg, ez tisztázandó, kiegészítések is szükségesek még, talán a daljáték végén mondták be annak idején a részletes szereposztást... A helyszínek sokasága szintén jelentős.
Örülök, hogy újabb értékes bejegyzéssel bővítetted azokat a topicokat, amelyekbe Kemény Egon: "A messzetűnt kedves"(1965) daljátéka téma szerint illik és javaslom, hogy László Margit operaénekesnő fórumába is vedd fel, véletlenül se feledkezzünk meg róla... a női főszerepet énekelte, mint mindig, gyönyörűen. Én is találtam még fontos szövegeket, majd bejegyzem, amellett a szereposztás további finomításával is foglalkozom, pl. Márkus László korábban Márkus Ferenc jelent meg, ez tisztázandó, kiegészítések is szükségesek még, talán a daljáték végén mondták be annak idején a részletes szereposztást... A helyszínek sokasága szintén jelentős.
2065 Búbánat 2017-05-02 23:46:49 [Válasz erre: 1927 Búbánat 2017-02-16 11:34:13]
Kapcs.: 1931., 1927., 1903., 1897., 1890., 1887-1884., 1872-1871., 138., 34. sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.” Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Amelie („Ámeli”) - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ungváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Történik Debrecenben és egy francia kisvárosban, az 1700-as évek végén
Kapcs.: 1931., 1927., 1903., 1897., 1890., 1887-1884., 1872-1871., 138., 34. sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.” Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Amelie („Ámeli”) - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ungváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Történik Debrecenben és egy francia kisvárosban, az 1700-as évek végén
2064 Búbánat 2017-05-02 21:58:46 [Válasz erre: 1065 Búbánat 2015-05-01 18:54:36]
„A Májusfával kezdődött…” „A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával.” Rácz György műsora 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) Korábban, az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1065#311482; 1.065. sorszám alatt [/url] már ismertettem ennek a műsornak az alkotóit és közreműködőit. Megvannak az első – eredeti – adás [/I] adatai is; némileg más szerkesztésben és tartalommal került bemutatásra, mint a későbbi, átszerkesztett és „aktualizált” 1974-es műsor-összeállítás. E rádióműsor bemutatójának ideje: 1965. március 31., Kossuth Rádió 18.35 – 19.54 óra. Ideírom, amit erről az adásról tudni lehet: „A Májusfával kezdődött” - „összeállítás az elmúlt húsz év rádióoperettjeiből és daljátékaiból" Közreműködnek: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kiss Manyi, László Margit, Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Sennyei Vera, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Farkas Ferenc, Kelen Tibor, Kerekes János, Kozma Lajos, Melis György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Gyula, Tamássy Zdenkó, valamint a Földényi- és a Forrai-kórus, továbbá a Magyar Rádió Énekkara, az Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor. Fábián Imre összekötőszövegét elmondja Tolnay Klári és Tallós Endre Riporter: Petress István Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál
„A Májusfával kezdődött…” „A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával.” Rácz György műsora 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) Korábban, az [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1065#311482; 1.065. sorszám alatt [/url] már ismertettem ennek a műsornak az alkotóit és közreműködőit. Megvannak az első – eredeti – adás [/I] adatai is; némileg más szerkesztésben és tartalommal került bemutatásra, mint a későbbi, átszerkesztett és „aktualizált” 1974-es műsor-összeállítás. E rádióműsor bemutatójának ideje: 1965. március 31., Kossuth Rádió 18.35 – 19.54 óra. Ideírom, amit erről az adásról tudni lehet: „A Májusfával kezdődött” - „összeállítás az elmúlt húsz év rádióoperettjeiből és daljátékaiból" Közreműködnek: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kiss Manyi, László Margit, Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Sennyei Vera, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Farkas Ferenc, Kelen Tibor, Kerekes János, Kozma Lajos, Melis György, Sárdy János, Simándy József, Szabó Gyula, Tamássy Zdenkó, valamint a Földényi- és a Forrai-kórus, továbbá a Magyar Rádió Énekkara, az Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor. Fábián Imre összekötőszövegét elmondja Tolnay Klári és Tallós Endre Riporter: Petress István Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál
