880 bermuda 2015-02-06 17:16:20 [Válasz erre: 879 Búbánat 2015-02-06 16:51:01]
Úgy gondolom-nem akarok bántani senkit-h. nem ismerik a teljes operettet...s nem is tudják, hogyan kellene sorban leadni a részleteket..... Engem is bosszant-bár nem veszem fel... mégis zavar.
Úgy gondolom-nem akarok bántani senkit-h. nem ismerik a teljes operettet...s nem is tudják, hogyan kellene sorban leadni a részleteket..... Engem is bosszant-bár nem veszem fel... mégis zavar.
879 Búbánat 2015-02-06 16:51:01 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Megint egy észrevétel az operettműsor szerkesztéséhez: Megfigyeltem, hogy ha két-három-négy-öt-hat részlet szólal meg valamelyik operettből, nem a darabban illetve a felvételén felhangzó sorrendben kerülnek adásba. Például, a ma hallott „Kékszakáll” operettben öt dal hallottunk „össze-vissza” sorrendben: Nr.1., Nr. 10. Nr. 6. Nr.2, Nr. 12. Számomra rejtély, hogy mi ennek a szerkesztésnek az oka. Összességében nem változik a közvetítési perc idő, akkor lehetne az eredeti sorrendnél maradni. Vannak, akik felveszik az operett részleteit, több adásból is, és ha már a teljes operettet nem élvezhetjük, akkor a részletek teljessé válásával csak összejöhet a teljes zenei anyag. De így felkavarva, kissé bosszantó lehet visszahallgatni - már annak, aki jól ismeri az egész operettet.
Megint egy észrevétel az operettműsor szerkesztéséhez: Megfigyeltem, hogy ha két-három-négy-öt-hat részlet szólal meg valamelyik operettből, nem a darabban illetve a felvételén felhangzó sorrendben kerülnek adásba. Például, a ma hallott „Kékszakáll” operettben öt dal hallottunk „össze-vissza” sorrendben: Nr.1., Nr. 10. Nr. 6. Nr.2, Nr. 12. Számomra rejtély, hogy mi ennek a szerkesztésnek az oka. Összességében nem változik a közvetítési perc idő, akkor lehetne az eredeti sorrendnél maradni. Vannak, akik felveszik az operett részleteit, több adásból is, és ha már a teljes operettet nem élvezhetjük, akkor a részletek teljessé válásával csak összejöhet a teljes zenei anyag. De így felkavarva, kissé bosszantó lehet visszahallgatni - már annak, aki jól ismeri az egész operettet.
878 smaragd 2015-02-06 16:44:25 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Csodálatos műhelymunka eredménye ez az egykori felvételsorozat is! Minden dalát 3x is meg tudtam volna hallgatni :-).
Csodálatos műhelymunka eredménye ez az egykori felvételsorozat is! Minden dalát 3x is meg tudtam volna hallgatni :-).
877 Búbánat 2015-02-06 16:40:41 [Válasz erre: 876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39]
Lemaradt: természetesen, Offenbach: Kékszakáll című háromfelvonásos operettjének a rádióban elhangzott részleteit ismertettem.
Lemaradt: természetesen, Offenbach: Kékszakáll című háromfelvonásos operettjének a rádióban elhangzott részleteit ismertettem.
876 Búbánat 2015-02-06 16:37:39
Egy újabb kedvenc Offenbach-operettemből hallhattunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában! Arról a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok, melynek bemutatója a Rádió Dalszínháza keretében, 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között hangzott el a Kossuth adón. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A főbb szerepekben Róka István (Kékszakáll), Házy Erzsébet (Klementina királyné), Vadóc/Boulotte – Kalmár Magda, Gyopár/Fleurette/Hermia – Lehoczky Éva, Zafir herceg/pásztor – Fülöp Attila, Pelikán/Popolani – Melis György, Oszkár gróf – Bende Zsolt, Kandeláber király/Bobeche – Palcsó Sándor énekeltek. A Kékszakáll feleségeinek is kitűnő művészek adták a hangjukat: Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa. A zenei rendező Fejes Cecília, a szerkesztő Bitó Pál volt. Rendezte: Cserés Miklós dr. Az operettből már korábban is hangzottak el részletek itt a rádióban, most a következő dalok és együttesek csendültek fel az említett felvételről: 1.) Nyitány és bevezető jelenet; Zafír és Gyopár/ Fleurette kettőse az I. felvonásból (No.1) - Fülöp Attila és Lehoczky Éva „- Napjaimnak legszebbje…/Nevet az ég; - Örül a föld; - A természet már ébredezik…/ - Szerelem, szerelem, teveled játékosan fényes, ékes…” 2.) Bevezető jelenet és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara Ideírom a jelenet dalszövegét, mely Fodor Ákos munkája: Udvaroncok: „Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter” Oszkár gróf: „Üdvözöllek, jó urak!” Udvaroncok:„Vár az ékes hódolat!” Oszkár gróf: „Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd! Urak, a dalt! Udvaroncok: „ Urak, a dalt, a dalt!: Oszkár gróf: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető.” Udvaroncok: „Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni” Udvaroncok és Oszkár gróf együtt: „akkor fog csak célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, hogyha meg se mozdul, célja úgy-e, érthető?” 3.) Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’ 4.) Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda „Fogadna tán, új pásztorlányka, aki a nyájra is figyel, de több akad, ki keresztet hányva, keresztel fejteni lisztes vizet…/- És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venni….” 5.) Négyes az operett fináléjából (Nr. 12.): Gyopár dala és jelenet, km. Zafír, a királyné és a király. - Lehoczky Éva, Házy Erzsébet, Fülöp Attila, Palcsó Sándor „- A pásztor ő, a pásztor ő, …/ - Szerető szívekben nemcsak másik öltöny, más cipő…. gyönyörűség újra látnom szép homlokát, ő a legfőbb a világon, ő a világ. Házasodjunk tüstént, gyorsan, ő a párom, ő a sorsom, szép mező, dús legelő, édes-kedves pásztor ő! /- A pásztor ő. – A pásztor ő - Miért kellett annyi hajcihő?! - A pásztor ő! - A pásztor Ő. – Ő a pásztor Ő!” A rádióadás második felében Millöcker Dubarry című operettjéből hallottunk pár részletet: Kalmár Magda. Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekeltek, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. (Az operett keresztmetszetét 1972-ben vették fel a rádióban, mely - Zeller A madarász című operettje keresztmetszetének rádiós felvételével együtt – LP-n, CD-n is megjelent, sőt a televízióban Kónya Sándor operettfilmjének zenei alapjául szolgált.) Megjegyzem, úgy látszik a szerkesztőnek nagyon tetszhet Margot és Brissac kettőse („Egy a fő, egy a fő…” énekli Petress és Palcsó), mivel kétszer is leadásra került ebben az összeállításban úgy, hogy a „reprízt” megelőzően Házy Erzsébettől énekelni hallottuk Jeanne belépőjét („Ma élni jó, ma élni szép…”) - de azt hiszem, inkább szerkesztői bakiról lehet szó. Így 2 perc 23 másodperc dupla zenei élvezetben is részünk lehetett a műsor hallgatása során. A délelőtti adás ismétlése rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban: 17 és 18 óra közt, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Egy újabb kedvenc Offenbach-operettemből hallhattunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában! Arról a magyar nyelvű teljes stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok, melynek bemutatója a Rádió Dalszínháza keretében, 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között hangzott el a Kossuth adón. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A főbb szerepekben Róka István (Kékszakáll), Házy Erzsébet (Klementina királyné), Vadóc/Boulotte – Kalmár Magda, Gyopár/Fleurette/Hermia – Lehoczky Éva, Zafir herceg/pásztor – Fülöp Attila, Pelikán/Popolani – Melis György, Oszkár gróf – Bende Zsolt, Kandeláber király/Bobeche – Palcsó Sándor énekeltek. A Kékszakáll feleségeinek is kitűnő művészek adták a hangjukat: Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa. A zenei rendező Fejes Cecília, a szerkesztő Bitó Pál volt. Rendezte: Cserés Miklós dr. Az operettből már korábban is hangzottak el részletek itt a rádióban, most a következő dalok és együttesek csendültek fel az említett felvételről: 1.) Nyitány és bevezető jelenet; Zafír és Gyopár/ Fleurette kettőse az I. felvonásból (No.1) - Fülöp Attila és Lehoczky Éva „- Napjaimnak legszebbje…/Nevet az ég; - Örül a föld; - A természet már ébredezik…/ - Szerelem, szerelem, teveled játékosan fényes, ékes…” 2.) Bevezető jelenet és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara Ideírom a jelenet dalszövegét, mely Fodor Ákos munkája: Udvaroncok: „Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter” Oszkár gróf: „Üdvözöllek, jó urak!” Udvaroncok:„Vár az ékes hódolat!” Oszkár gróf: „Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd! Urak, a dalt! Udvaroncok: „ Urak, a dalt, a dalt!: Oszkár gróf: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető.” Udvaroncok: „Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni” Udvaroncok és Oszkár gróf együtt: „akkor fog csak célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, hogyha meg se mozdul, célja úgy-e, érthető?” 3.) Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’ 4.) Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda „Fogadna tán, új pásztorlányka, aki a nyájra is figyel, de több akad, ki keresztet hányva, keresztel fejteni lisztes vizet…/- És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venni….” 5.) Négyes az operett fináléjából (Nr. 12.): Gyopár dala és jelenet, km. Zafír, a királyné és a király. - Lehoczky Éva, Házy Erzsébet, Fülöp Attila, Palcsó Sándor „- A pásztor ő, a pásztor ő, …/ - Szerető szívekben nemcsak másik öltöny, más cipő…. gyönyörűség újra látnom szép homlokát, ő a legfőbb a világon, ő a világ. Házasodjunk tüstént, gyorsan, ő a párom, ő a sorsom, szép mező, dús legelő, édes-kedves pásztor ő! /- A pásztor ő. – A pásztor ő - Miért kellett annyi hajcihő?! - A pásztor ő! - A pásztor Ő. – Ő a pásztor Ő!” A rádióadás második felében Millöcker Dubarry című operettjéből hallottunk pár részletet: Kalmár Magda. Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekeltek, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényelte. (Az operett keresztmetszetét 1972-ben vették fel a rádióban, mely - Zeller A madarász című operettje keresztmetszetének rádiós felvételével együtt – LP-n, CD-n is megjelent, sőt a televízióban Kónya Sándor operettfilmjének zenei alapjául szolgált.) Megjegyzem, úgy látszik a szerkesztőnek nagyon tetszhet Margot és Brissac kettőse („Egy a fő, egy a fő…” énekli Petress és Palcsó), mivel kétszer is leadásra került ebben az összeállításban úgy, hogy a „reprízt” megelőzően Házy Erzsébettől énekelni hallottuk Jeanne belépőjét („Ma élni jó, ma élni szép…”) - de azt hiszem, inkább szerkesztői bakiról lehet szó. Így 2 perc 23 másodperc dupla zenei élvezetben is részünk lehetett a műsor hallgatása során. A délelőtti adás ismétlése rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban: 17 és 18 óra közt, az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
875 Búbánat 2015-02-04 21:34:30
Lehár Frasquita című operettjéből is elhangzottak részletek a Dankó Rádió mai műsorában. A Rádió Dalszínháza a '60-as évek első felében sugározta először ezt az új stúdiófelvételét, amelyen Orosz Júlia és Udvardy Tibor, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, valamint Külkey László énekel, az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk most Harsányi Zsolt magyarra adaptált librettójához írt Dalos László dalszövegével: - Frasquita dala (Nr.10.) - (Orosz Júlia) "„[…] Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt, rejtélyes kérdőjel az idő, oly ismeretlen a jövő, oly titokzatos ő… Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfeled, ha enyém ő….” - Frasquita és Armand szerelmi kettőse (Orosz Júlia és Udvardy Tibor) „- Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…./- De mondd meg, mit tegyek hát? Oly nyugtalanul kérve-kérlek, engem úgy kerget már a vágy és minden áldozatra érted! /- Milyen merész, bár inkább félne, mit tudja, mi lesz a vége?!/ - Nem szabad sírni, hiszen szép az éj, oly végtelen a mi szívünk.../- Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám? Mi az a nagy bűverő, amit bennem érez? Idejében óvom Önt! Ez a lány veszélyes! /- Még ha poklok ördögét vallanád is táncnak, ez mint a többi nő, nékem mégis más vagy! … Ugye, hogy nem hiába vártam! /- Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég… Várni Rád, drága, kedves személy! Légy enyém, óh, úgyis enyém lesz, hisz mást nem adhat többé az élet! Csak nézz biztatva rám, sejtelmes lény, tündéri lány!...” Most is csak azt kívánhatom, a Dankó Rádió operettműsorában szívesen hallanám ezt a teljes Lehár-operettet is! Ennél a magyar nyelvű rádiófelvételnél - az említett nagyszerű operaénekeseinkkel - szerintem nincsen jobb!
Lehár Frasquita című operettjéből is elhangzottak részletek a Dankó Rádió mai műsorában. A Rádió Dalszínháza a '60-as évek első felében sugározta először ezt az új stúdiófelvételét, amelyen Orosz Júlia és Udvardy Tibor, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, valamint Külkey László énekel, az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényelte. Erről a rádiófelvételről hallhattuk most Harsányi Zsolt magyarra adaptált librettójához írt Dalos László dalszövegével: - Frasquita dala (Nr.10.) - (Orosz Júlia) "„[…] Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt, rejtélyes kérdőjel az idő, oly ismeretlen a jövő, oly titokzatos ő… Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfeled, ha enyém ő….” - Frasquita és Armand szerelmi kettőse (Orosz Júlia és Udvardy Tibor) „- Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…./- De mondd meg, mit tegyek hát? Oly nyugtalanul kérve-kérlek, engem úgy kerget már a vágy és minden áldozatra érted! /- Milyen merész, bár inkább félne, mit tudja, mi lesz a vége?!/ - Nem szabad sírni, hiszen szép az éj, oly végtelen a mi szívünk.../- Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám? Mi az a nagy bűverő, amit bennem érez? Idejében óvom Önt! Ez a lány veszélyes! /- Még ha poklok ördögét vallanád is táncnak, ez mint a többi nő, nékem mégis más vagy! … Ugye, hogy nem hiába vártam! /- Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég… Várni Rád, drága, kedves személy! Légy enyém, óh, úgyis enyém lesz, hisz mást nem adhat többé az élet! Csak nézz biztatva rám, sejtelmes lény, tündéri lány!...” Most is csak azt kívánhatom, a Dankó Rádió operettműsorában szívesen hallanám ezt a teljes Lehár-operettet is! Ennél a magyar nyelvű rádiófelvételnél - az említett nagyszerű operaénekeseinkkel - szerintem nincsen jobb!
874 smaragd 2015-02-03 04:12:18 [Válasz erre: 871 IVA 2015-02-03 01:35:33]
Kedves IVA! Köszönöm írásaidat,válaszaidat. Lukács Margit fellépett az Operában is, ez így helyes, így kellett volna nekem is fogalmazni. Mihelyt elment az üzenet, észbe kaptam, de már későn. Jó érzés, hogy egy kicsit rágondoltunk. Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni! Nagy Ibolya művésznőnek minden adottsága megvan és volt, hogy az Operettszínház primadonnája, valódi dívája legyen! Ebben is egyetértünk! Csodálatos teremtés! Ehhez a témához (y) semmilyen formában nincs köze - bár megemlítettem őt - én nem voltam biztos abban, hogy azonos-e Lukács Margit az általam valahol olvasott Lukácsy Margittal. Köszönöm, hogy segítettetek, írásaitokkal tudásomat gyarapítottátok és értékes anyagokat adtatok közre. Miután ezt a témát én indítottam, ezennel szeretném lezárni.
Kedves IVA! Köszönöm írásaidat,válaszaidat. Lukács Margit fellépett az Operában is, ez így helyes, így kellett volna nekem is fogalmazni. Mihelyt elment az üzenet, észbe kaptam, de már későn. Jó érzés, hogy egy kicsit rágondoltunk. Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni! Nagy Ibolya művésznőnek minden adottsága megvan és volt, hogy az Operettszínház primadonnája, valódi dívája legyen! Ebben is egyetértünk! Csodálatos teremtés! Ehhez a témához (y) semmilyen formában nincs köze - bár megemlítettem őt - én nem voltam biztos abban, hogy azonos-e Lukács Margit az általam valahol olvasott Lukácsy Margittal. Köszönöm, hogy segítettetek, írásaitokkal tudásomat gyarapítottátok és értékes anyagokat adtatok közre. Miután ezt a témát én indítottam, ezennel szeretném lezárni.
873 IVA 2015-02-03 02:06:04 [Válasz erre: 863 kugli 2015-02-02 18:45:36]
Az elektronikus segítség kérdése az Operaházban, operaénekesekről és akkori Nemzeti színházi színészekről szólva, 1948-ban fel sem merülhet. Miután a Búbánat által közölt színlap pontosan feltünteti, mely magánénekesek és énekkari művészek milyen fachban abszolválták szerepüket (Horváth Ferenc és Mádi Szabó Gábor színművészeknek is baritonszólamot tulajdonítva, mint Katona Lajosnak), más színművészek, élükön a címszereplő Lukács Margittal pedig prózában; továbbá a lentebb közzétett interjúban a művésznő sem hajlott arra, hogy operaházi énekléséről beszéljen, nem érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy játszott és énekelt Czinka Panna prózai szerepében. Művészi nagyságából semmit sem von le, hogy nem volt énekesnő.
Az elektronikus segítség kérdése az Operaházban, operaénekesekről és akkori Nemzeti színházi színészekről szólva, 1948-ban fel sem merülhet. Miután a Búbánat által közölt színlap pontosan feltünteti, mely magánénekesek és énekkari művészek milyen fachban abszolválták szerepüket (Horváth Ferenc és Mádi Szabó Gábor színművészeknek is baritonszólamot tulajdonítva, mint Katona Lajosnak), más színművészek, élükön a címszereplő Lukács Margittal pedig prózában; továbbá a lentebb közzétett interjúban a művésznő sem hajlott arra, hogy operaházi énekléséről beszéljen, nem érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy játszott és énekelt Czinka Panna prózai szerepében. Művészi nagyságából semmit sem von le, hogy nem volt énekesnő.
872 IVA 2015-02-03 01:41:48 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
Nem szándékoznám mindenáron linkelni a Magyar Színházi Portál fórumának [url]http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/3799-lukacs-margit?limit=20&start=260;Lukács Margit-topic[/url]ját, de másképp nem tudom megjeleníteni panni1968 | 2007. augusztus 21. kedd, 11:18 időpontban posztolt 58. sz. hozzászólását, amelybe feltöltötte Rátonyi Róbert tereferéjét Lukács Margittal egy korabeli Füles újságból. Itt mesélt röviden a nagy tragika pályájának lendületes indulásáról és operaházi szereplésének történetéről. A cikk közepén éktelenkedő hiba – ti. hogy hibásan írták a minap elhunyt Bitskey Tibor nevét – ékesen jelzi, hogy hibák, elírások mindig is voltak (miért éppen a Fülesben ne lettek volna?), vannak, valószínűleg az írás feltalálása óta. Ezért sem hiábavaló beszélgetni a dolgokról. Lukács Margit tehát fellépett az Operaházban...
Nem szándékoznám mindenáron linkelni a Magyar Színházi Portál fórumának [url]http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/3799-lukacs-margit?limit=20&start=260;Lukács Margit-topic[/url]ját, de másképp nem tudom megjeleníteni panni1968 | 2007. augusztus 21. kedd, 11:18 időpontban posztolt 58. sz. hozzászólását, amelybe feltöltötte Rátonyi Róbert tereferéjét Lukács Margittal egy korabeli Füles újságból. Itt mesélt röviden a nagy tragika pályájának lendületes indulásáról és operaházi szereplésének történetéről. A cikk közepén éktelenkedő hiba – ti. hogy hibásan írták a minap elhunyt Bitskey Tibor nevét – ékesen jelzi, hogy hibák, elírások mindig is voltak (miért éppen a Fülesben ne lettek volna?), vannak, valószínűleg az írás feltalálása óta. Ezért sem hiábavaló beszélgetni a dolgokról. Lukács Margit tehát fellépett az Operaházban...
871 IVA 2015-02-03 01:35:33 [Válasz erre: 849 smaragd 2015-02-02 04:59:14]
Tisztelem Nagy Ibolyát a szép hangjáért, megjelenéséért (egyszer láttam egy operettkoncerten, voltaképpen nem is értem, miért nem lett ő az Operettszínház rangos primadonnája), műsoráért – de minden műsorvezető és szerkesztő tévedhet. Sőt mindenkivel előfordulhat, hogy egy pillanatnyi asszociáció folytán észrevétlenül mást mond, mint amire gondolt. Azt persze nem tudjuk, hogy aki tévesen told meg egy nevet egy magánhangzóval, y-ra vagy i-re gondolt-e... Lukácsi Margit az '50-es évek neves dizőze volt, számos híres sláger előadója. Leginkább a rádióból volt ismert; néhány kortárs, vagy valamivel fiatalabb pályatársával szemben azonban nem lett sztár a televízióban. A YouTube-on legalább két tucat felvétele meghallgatható. Még [url]https://www.youtube.com/watch?v=fBaIf0kdOeo;ott[/url] is előfordul, hogy a felvétel alatti információban tévesen szerepel a neve.
Tisztelem Nagy Ibolyát a szép hangjáért, megjelenéséért (egyszer láttam egy operettkoncerten, voltaképpen nem is értem, miért nem lett ő az Operettszínház rangos primadonnája), műsoráért – de minden műsorvezető és szerkesztő tévedhet. Sőt mindenkivel előfordulhat, hogy egy pillanatnyi asszociáció folytán észrevétlenül mást mond, mint amire gondolt. Azt persze nem tudjuk, hogy aki tévesen told meg egy nevet egy magánhangzóval, y-ra vagy i-re gondolt-e... Lukácsi Margit az '50-es évek neves dizőze volt, számos híres sláger előadója. Leginkább a rádióból volt ismert; néhány kortárs, vagy valamivel fiatalabb pályatársával szemben azonban nem lett sztár a televízióban. A YouTube-on legalább két tucat felvétele meghallgatható. Még [url]https://www.youtube.com/watch?v=fBaIf0kdOeo;ott[/url] is előfordul, hogy a felvétel alatti információban tévesen szerepel a neve.
869 Búbánat 2015-02-02 22:46:37 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
A Szép Juhászné-rádióoperett 1954. december 19-i bemutatóját hamarosan követte a háromfelvonásosra bővített színpadi változat bemutatója is: Szegedi Nemzeti Színház - 1955. május 8. Rubányi Vilmos vezényelte az előadást. Talán kevéssé ismert, az operett szegedi bemutatóján Krisztina szerepét (a rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli) egy fiatal, pályakezdő, gyönyörű színművésznő alakította, a tragikusan korán elhunyt Domján Edit. Nem sokkal korábban debütált Szegeden Moldován Stefánia sem, aki a Castilla, színésznő szerepét kapta, és egy kis karakter-táncos szerepet (Juliska) a szintén pályakezdő Lehoczky Zsuzsa játszotta el. A címszerepben Iván Margit (Katinka; a későbbi előadásokon Harmath Éva) mutatkozott be, a darabbeli szerelmes párjaként (Dénes) Szabady István lépett fel a táncos-komikus Illemtanárt (Rudi) karakterét pedig Kovács Gyulára bízta a rendező: Sallós Gábor 2015 - Huszka-év! Halálának 55., születésének 140. évét kellene az illetékeseknek számon tartania. (A Dankó Rádión ez nem múlik!) Vajon, miért nem jutott eszébe a Budapesti Operettszínháznak egy Huszka-operettel előrukkolnia? Mondjuk, illő rendezésben felújítani a nagyszínpadon a mindenkor sikerre számítható és régen látott Gül babát, a Lili bárónőt, netán az Aranyvirágot, a Mária főhadnagyot, az Erzsébetet vagy urambocsá’ éppen a Szép Juhászné-ritkaságot. A színháznak a következő évad első felében ezt a mulasztását pótolni lehetne-kellene!
A Szép Juhászné-rádióoperett 1954. december 19-i bemutatóját hamarosan követte a háromfelvonásosra bővített színpadi változat bemutatója is: Szegedi Nemzeti Színház - 1955. május 8. Rubányi Vilmos vezényelte az előadást. Talán kevéssé ismert, az operett szegedi bemutatóján Krisztina szerepét (a rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli) egy fiatal, pályakezdő, gyönyörű színművésznő alakította, a tragikusan korán elhunyt Domján Edit. Nem sokkal korábban debütált Szegeden Moldován Stefánia sem, aki a Castilla, színésznő szerepét kapta, és egy kis karakter-táncos szerepet (Juliska) a szintén pályakezdő Lehoczky Zsuzsa játszotta el. A címszerepben Iván Margit (Katinka; a későbbi előadásokon Harmath Éva) mutatkozott be, a darabbeli szerelmes párjaként (Dénes) Szabady István lépett fel a táncos-komikus Illemtanárt (Rudi) karakterét pedig Kovács Gyulára bízta a rendező: Sallós Gábor 2015 - Huszka-év! Halálának 55., születésének 140. évét kellene az illetékeseknek számon tartania. (A Dankó Rádión ez nem múlik!) Vajon, miért nem jutott eszébe a Budapesti Operettszínháznak egy Huszka-operettel előrukkolnia? Mondjuk, illő rendezésben felújítani a nagyszínpadon a mindenkor sikerre számítható és régen látott Gül babát, a Lili bárónőt, netán az Aranyvirágot, a Mária főhadnagyot, az Erzsébetet vagy urambocsá’ éppen a Szép Juhászné-ritkaságot. A színháznak a következő évad első felében ezt a mulasztását pótolni lehetne-kellene!
868 Búbánat 2015-02-02 22:16:55 [Válasz erre: 866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13]
És nem János, hanem Dénes!!! (A többi stimmel...)
És nem János, hanem Dénes!!! (A többi stimmel...)
867 Búbánat 2015-02-02 21:57:53 [Válasz erre: 866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13]
Javítom: "mosolyogva nézd a világot"
Javítom: "mosolyogva nézd a világot"
866 Búbánat 2015-02-02 21:56:13 [Válasz erre: 862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43]
Adós vagyok még a Szép Juhászné című Huszka-daljáték rádiófelvételéről ma sugárzott alábbi két részlet megnevezésével: Katinka dala - Dal a boldogságról: Neményi Lili „Régi híres nagy tudósok kutattak sok ezer éven át. Arra vágytak, rátalálni, hogy mi az a boldogság? Kérdezték a bölcsek kövét, bámulták a csillagos éjt. Számolták a rengeteg számot, ámde mindegy, mit ér? Végül egy volt véleményük: hogy az csak álomkép….. /Mindig mosolyogva nézz, a világot, hallgasd csak a szíved halk szavát. Mindig szeresd a te hű híves párod, akkor ez a boldogság…” János és Katinka szerelmi kettőse: „- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”
Adós vagyok még a Szép Juhászné című Huszka-daljáték rádiófelvételéről ma sugárzott alábbi két részlet megnevezésével: Katinka dala - Dal a boldogságról: Neményi Lili „Régi híres nagy tudósok kutattak sok ezer éven át. Arra vágytak, rátalálni, hogy mi az a boldogság? Kérdezték a bölcsek kövét, bámulták a csillagos éjt. Számolták a rengeteg számot, ámde mindegy, mit ér? Végül egy volt véleményük: hogy az csak álomkép….. /Mindig mosolyogva nézz, a világot, hallgasd csak a szíved halk szavát. Mindig szeresd a te hű híves párod, akkor ez a boldogság…” János és Katinka szerelmi kettőse: „- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”
865 smaragd 2015-02-02 21:22:31 [Válasz erre: 863 kugli 2015-02-02 18:45:36]
Kedves Kugli! Köszönöm, hogy bekapcsolódtál és szép szavakkal emlékeztél az egykori dívára. Gyermekként távolról ismertem őt, szüleim elmondták, hogy nagy színésznő a művésznő. Magánemberként is csodaszép asszony volt, ápolt, távolságtató, kedves. Ha az "y"-t fel nem vetettem volna , most talán nem került volna szóba művészete sem... Örülök, hogy néhány mondatban emlékeztünk rá is. (Hogy miért halogattam a mai telefonhívást olyan sokáig az "y" ügyében, az rejtély...)
Kedves Kugli! Köszönöm, hogy bekapcsolódtál és szép szavakkal emlékeztél az egykori dívára. Gyermekként távolról ismertem őt, szüleim elmondták, hogy nagy színésznő a művésznő. Magánemberként is csodaszép asszony volt, ápolt, távolságtató, kedves. Ha az "y"-t fel nem vetettem volna , most talán nem került volna szóba művészete sem... Örülök, hogy néhány mondatban emlékeztünk rá is. (Hogy miért halogattam a mai telefonhívást olyan sokáig az "y" ügyében, az rejtély...)
864 Búbánat 2015-02-02 20:58:23 [Válasz erre: 863 kugli 2015-02-02 18:45:36]
Köszönöm, amúgy a „Czinka Panna balladája” (színjáték négy felvonásban, hat képben) címszereplője prózai szerep. Az Opera énekesei mellett a Nemzeti Színház színművészei alakították a főbb és mellék szerepeket. [url] http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/kulon_20081118/kodaly/czinka1n.jpg; A fotón: Rösler Endre, Rajczy Lajos és Lukács Margit [/url] Bemutató: 1948. március 15. Magyar Állami Operaház Vezényel: Ferencsik János A korabeli színlapon ez volt a szereposztás: Czinka Panna: Lukács Margit - próza Ocskay László, brigadéros: Rajczy Lajos - próza Jávorka kapitány: Rösler Endre - tenor Keszeg kapitány: Ladányi Ferenc - próza A követ: Bozóky István - próza A miniszter: Nagy Adorján - próza Hang a trón mögött: xxxx - próza A ceremóniamester: Ilyés Sándor énekkari művész - bariton A grófnő: Osváth Júlia - szoprán Purdé: Sugár Tibor énekkari művész - tenor Öreg paraszt: Bartos Tibor - próza Három paraszt: Horváth Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Katona Lajos - bariton Jávorka futárja: Mindszenti Ödön - bariton Szolga: Makláry János - próza Három kapitány: Árva János, Hindy Sándor, Raksányi Gellért - próza Szakács: Molnár László - basszus Pohárnok: Dárday Andor - tenor
Köszönöm, amúgy a „Czinka Panna balladája” (színjáték négy felvonásban, hat képben) címszereplője prózai szerep. Az Opera énekesei mellett a Nemzeti Színház színművészei alakították a főbb és mellék szerepeket. [url] http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/kulon_20081118/kodaly/czinka1n.jpg; A fotón: Rösler Endre, Rajczy Lajos és Lukács Margit [/url] Bemutató: 1948. március 15. Magyar Állami Operaház Vezényel: Ferencsik János A korabeli színlapon ez volt a szereposztás: Czinka Panna: Lukács Margit - próza Ocskay László, brigadéros: Rajczy Lajos - próza Jávorka kapitány: Rösler Endre - tenor Keszeg kapitány: Ladányi Ferenc - próza A követ: Bozóky István - próza A miniszter: Nagy Adorján - próza Hang a trón mögött: xxxx - próza A ceremóniamester: Ilyés Sándor énekkari művész - bariton A grófnő: Osváth Júlia - szoprán Purdé: Sugár Tibor énekkari művész - tenor Öreg paraszt: Bartos Tibor - próza Három paraszt: Horváth Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Katona Lajos - bariton Jávorka futárja: Mindszenti Ödön - bariton Szolga: Makláry János - próza Három kapitány: Árva János, Hindy Sándor, Raksányi Gellért - próza Szakács: Molnár László - basszus Pohárnok: Dárday Andor - tenor
863 kugli 2015-02-02 18:45:36 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
A Czinka Panna c. daljáték 1848 centenáriumára íródott. A Nemzeti és az Operaház közös előadásán ő játszotta és énekelte a főhősnőt - "elektronikus segítség" nélkül. A prózai hangja is nagyon szimpatikus volt nekem. Most is hallani vélem az Éj monológjában.
A Czinka Panna c. daljáték 1848 centenáriumára íródott. A Nemzeti és az Operaház közös előadásán ő játszotta és énekelte a főhősnőt - "elektronikus segítség" nélkül. A prózai hangja is nagyon szimpatikus volt nekem. Most is hallani vélem az Éj monológjában.
862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
Nemsokára az ötórai ismétlésben ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió délelőtti operettadását. Egy helyesbítést kell tennem itt: rosszul írtam le a "Szép Juhászné" Huszka-daljátékból elhangzott egyik kettős refrénjének dalszövegét. Tehát ez a jó szöveg: 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) Ez egy derűs, huncut, kacér és fiatalos kettős - mintha a zenét nem egy 79 éves zeneszerző, hanem egy fiatalember írta és hangszerelte volna... Ugyanez áll a másik, Krisztina és Rudi vidám kettősére: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…( Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) - mellesleg ez a duett volt a rádiódarab utolsóként megkomponált zeneszáma. A teljes darab hangszerelését már nem Pesten, hanem Balatonfüreden fejezte be. És ugyanott látott neki az utolsó zenés színpadi műve, a Szabadság, szerelem c. operettje komponálásának is. Visszatérve a Szép Juhászné című rádióoperettre, Huszka idős korában sem vesztett semmit dallaminvenciójából, és ahogy fogalmaztam, fiatalos lendülettel vetette magát a munkának, amire egy másik példa a darabból a Szabadság-dal (ez most nem hangzott el a mai műsorban, korábban többször is) Ez az induló csupa tűz, lendület, izzó hazaszeretet: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) Teljesen más zenei világ egy szerelmi keringő-duett az operettből: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) Érdemes meghallgatni a mindjárt kezdő operettadást a Dankó Rádióban!
Nemsokára az ötórai ismétlésben ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió délelőtti operettadását. Egy helyesbítést kell tennem itt: rosszul írtam le a "Szép Juhászné" Huszka-daljátékból elhangzott egyik kettős refrénjének dalszövegét. Tehát ez a jó szöveg: 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) Ez egy derűs, huncut, kacér és fiatalos kettős - mintha a zenét nem egy 79 éves zeneszerző, hanem egy fiatalember írta és hangszerelte volna... Ugyanez áll a másik, Krisztina és Rudi vidám kettősére: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…( Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) - mellesleg ez a duett volt a rádiódarab utolsóként megkomponált zeneszáma. A teljes darab hangszerelését már nem Pesten, hanem Balatonfüreden fejezte be. És ugyanott látott neki az utolsó zenés színpadi műve, a Szabadság, szerelem c. operettje komponálásának is. Visszatérve a Szép Juhászné című rádióoperettre, Huszka idős korában sem vesztett semmit dallaminvenciójából, és ahogy fogalmaztam, fiatalos lendülettel vetette magát a munkának, amire egy másik példa a darabból a Szabadság-dal (ez most nem hangzott el a mai műsorban, korábban többször is) Ez az induló csupa tűz, lendület, izzó hazaszeretet: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) Teljesen más zenei világ egy szerelmi keringő-duett az operettből: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) Érdemes meghallgatni a mindjárt kezdő operettadást a Dankó Rádióban!
861 Búbánat 2015-02-02 16:52:12 [Válasz erre: 860 smaragd 2015-02-02 16:33:58]
Nincs mit... szívesen.
Nincs mit... szívesen.
860 smaragd 2015-02-02 16:33:58 [Válasz erre: 859 Búbánat 2015-02-02 16:03:21]
Köszönöm, kedves Búbánat! :-)
Köszönöm, kedves Búbánat! :-)
859 Búbánat 2015-02-02 16:03:21 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
Vendégművészként játszott az Operaházban, az Erkel Színházban, a Zeneakadémián is – igaz prózát mondott: Kodály - Balázs: Cinka Panna - Magyar Állami Operaház, Bozay Attila: Csongor és Tünde - Erkel Színház, Honegger-Claudel: Johanna a máglyán - oratórium a Zeneakadémián
Vendégművészként játszott az Operaházban, az Erkel Színházban, a Zeneakadémián is – igaz prózát mondott: Kodály - Balázs: Cinka Panna - Magyar Állami Operaház, Bozay Attila: Csongor és Tünde - Erkel Színház, Honegger-Claudel: Johanna a máglyán - oratórium a Zeneakadémián
858 smaragd 2015-02-02 15:44:32 [Válasz erre: 846 IVA 2015-02-02 03:03:06]
Lukács Margit egykori környezetéből tudtam meg ma, hogy neve mindig Lukács Margit volt. Operaénekesnőnek készült, énekelt is az Operában. Amit én leírva láttam (y), az nem ő. Ennyi biztos.
Lukács Margit egykori környezetéből tudtam meg ma, hogy neve mindig Lukács Margit volt. Operaénekesnőnek készült, énekelt is az Operában. Amit én leírva láttam (y), az nem ő. Ennyi biztos.
857 Búbánat 2015-02-02 15:05:07 [Válasz erre: 855 Búbánat 2015-02-02 14:31:52]
A Színház és Mozi című heti műsorfüzetben olvasható egy interjú Huszka Jenővel („A tizenötödik daljátékát írja a 79 éves Huszka Jenő”) – 1954. október 13. Szerzője: „B.T.” Ebből a cikkből idézek egy részt: „- Mindig is nagyon érdekelt a szabadságharc kora – meséli Huszka Jenő – talán emlékszik, hogy a felszabadulás előtti utolsó operettemnek, a ’Mária főhadnagy’-nak is ez volt a témája. Most a rádió kérésére befejeztem egy daljátékot, amely ha nem is pontosan erről a korról, de a közvetlenül utána következőről szól. A Bach-korszak végén játszódik a ’Szép Juhászné’ című daljátékom, amelynek librettóját Kristóf Károly írta. Apáthy Imre rendezésében még az idén bemutatja a rádió. Kis szünetet tart, azután arról beszél, amin jelenleg dolgozik. - Ne úgy képzelje, hogy az ember csak kezébe veszi a librettót, a verseket, s aztán komponál hozzá. Hosszú évekig gyűlik ehhez az anyag, jegyzi az ember a zenei skicceket, a hazafias levegő, az izzó magyarság kifejezésére – s mennyire örül aztán, ha ilyen tartalmú szövegkönyvet kap. Mintha Gáspár Margit kitalálta volna a gondolatomat, azt, hogy mi foglalkoztat a leginkább. Felhívott s megkérdezte, nem volna-e kedvem zenét írni egy új magyar daljátékhoz, amely a szabadságharc témáját dolgozza fel. Széles mosollyal mondja: - Hát éppen ehhez lenne évek óta a legnagyobb kedvem! S még jobban örültem, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen Jókaihoz írhatok zenét. Az ő ’Politikai divatok’ című regényét dramatizálja Háy Gyula. Előreláthatólag ’Szabadság – szerelem’ címen kerül színre a Fővárosi Operettszínházban. Úgy hiszem: még ebben az évadban. Endrődi Béla verseire írom hozzá a zenét.” Ez lesz Huszka Jenő tizenötödik operettje. Sok sikert, jó egészséget kívánunk ehhez is – a továbbiakhoz is… B.T.”
A Színház és Mozi című heti műsorfüzetben olvasható egy interjú Huszka Jenővel („A tizenötödik daljátékát írja a 79 éves Huszka Jenő”) – 1954. október 13. Szerzője: „B.T.” Ebből a cikkből idézek egy részt: „- Mindig is nagyon érdekelt a szabadságharc kora – meséli Huszka Jenő – talán emlékszik, hogy a felszabadulás előtti utolsó operettemnek, a ’Mária főhadnagy’-nak is ez volt a témája. Most a rádió kérésére befejeztem egy daljátékot, amely ha nem is pontosan erről a korról, de a közvetlenül utána következőről szól. A Bach-korszak végén játszódik a ’Szép Juhászné’ című daljátékom, amelynek librettóját Kristóf Károly írta. Apáthy Imre rendezésében még az idén bemutatja a rádió. Kis szünetet tart, azután arról beszél, amin jelenleg dolgozik. - Ne úgy képzelje, hogy az ember csak kezébe veszi a librettót, a verseket, s aztán komponál hozzá. Hosszú évekig gyűlik ehhez az anyag, jegyzi az ember a zenei skicceket, a hazafias levegő, az izzó magyarság kifejezésére – s mennyire örül aztán, ha ilyen tartalmú szövegkönyvet kap. Mintha Gáspár Margit kitalálta volna a gondolatomat, azt, hogy mi foglalkoztat a leginkább. Felhívott s megkérdezte, nem volna-e kedvem zenét írni egy új magyar daljátékhoz, amely a szabadságharc témáját dolgozza fel. Széles mosollyal mondja: - Hát éppen ehhez lenne évek óta a legnagyobb kedvem! S még jobban örültem, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen Jókaihoz írhatok zenét. Az ő ’Politikai divatok’ című regényét dramatizálja Háy Gyula. Előreláthatólag ’Szabadság – szerelem’ címen kerül színre a Fővárosi Operettszínházban. Úgy hiszem: még ebben az évadban. Endrődi Béla verseire írom hozzá a zenét.” Ez lesz Huszka Jenő tizenötödik operettje. Sok sikert, jó egészséget kívánunk ehhez is – a továbbiakhoz is… B.T.”
856 smaragd 2015-02-02 14:58:25 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58]
Az világos, hogy a rádióoperettek készítésének (1949-1980) nagy korszaka lezárult. Megmaradtak a féltve őrzött felvételek, amiket részletekben hallgathatunk. Nagy Ibolya egy ideje több részletet (dalt) is gyakran egymás után szerkesztve tesz adásba, ezzel némi illúziónk lehet, hogy magát a teljes operettet halljuk. Amilyen örömteli egy rádióoperett mai színrevitele, olyan szükségszerű az eredeti rádiós felvétel sugárzása, nem csak a hitelesség kedvéért, hanem az összehasonlítás kedvéért is, a hallgató, néző javára, hogy választhasson, melyik tetszik jobban, vagy esetleg mind a kettőt kedveli. Lassan az unalomig ismételjük itt kérésünket, hogy sugározzák újra a Rádióban a a teljes rádióoperetteket. Szerintem legegyszerűbb lenne pl. hetente vasárnap kora este a Dankó Rádióban a "Túl az Óperencián" Operettszínpada v. más címen sugározni őket. Nem fogunk ráunni. A rádióoperett presztizse, értéke, kulturális és nevelő hatása vitathatatlan. Jó lenne elkezdeni a hungárikummá nyilvánítását is.
Az világos, hogy a rádióoperettek készítésének (1949-1980) nagy korszaka lezárult. Megmaradtak a féltve őrzött felvételek, amiket részletekben hallgathatunk. Nagy Ibolya egy ideje több részletet (dalt) is gyakran egymás után szerkesztve tesz adásba, ezzel némi illúziónk lehet, hogy magát a teljes operettet halljuk. Amilyen örömteli egy rádióoperett mai színrevitele, olyan szükségszerű az eredeti rádiós felvétel sugárzása, nem csak a hitelesség kedvéért, hanem az összehasonlítás kedvéért is, a hallgató, néző javára, hogy választhasson, melyik tetszik jobban, vagy esetleg mind a kettőt kedveli. Lassan az unalomig ismételjük itt kérésünket, hogy sugározzák újra a Rádióban a a teljes rádióoperetteket. Szerintem legegyszerűbb lenne pl. hetente vasárnap kora este a Dankó Rádióban a "Túl az Óperencián" Operettszínpada v. más címen sugározni őket. Nem fogunk ráunni. A rádióoperett presztizse, értéke, kulturális és nevelő hatása vitathatatlan. Jó lenne elkezdeni a hungárikummá nyilvánítását is.
855 Búbánat 2015-02-02 14:31:52 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné - 1954. december 19. Magyar Rádió A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház 1954-ben a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik. ősbemutatójára 1955. május 8-án, szülővárosában, Szegeden kerül sor, a szerző jelenlétében. Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta. Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19. Vezényel: Lehel György Km.: az MR Szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Apáthy Imre Szereposztás: Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa – Neményi Lili Szoboszlay Dénes – Sárdy János Kovács, jurátus – Hadics László Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa Atuneng grófnő – Makay Margit Xavér, a fia – Dékány László Dunkel – Csákányi László Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea Újdondász – Rozsos István Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János Hajótiszt – Lázár Tihamér Csendőr – Palotai István Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné - 1954. december 19. Magyar Rádió A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház 1954-ben a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik. ősbemutatójára 1955. május 8-án, szülővárosában, Szegeden kerül sor, a szerző jelenlétében. Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta. Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19. Vezényel: Lehel György Km.: az MR Szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Apáthy Imre Szereposztás: Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa – Neményi Lili Szoboszlay Dénes – Sárdy János Kovács, jurátus – Hadics László Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa Atuneng grófnő – Makay Margit Xavér, a fia – Dékány László Dunkel – Csákányi László Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea Újdondász – Rozsos István Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János Hajótiszt – Lázár Tihamér Csendőr – Palotai István Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23
A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája, Huszka Jenő, akinek idén kettős évfordulójára emlékezünk: ma, ötvenöt évvel ezelőtt hunyt el és április 24-én lesz száznegyven éve, hogy megszületett. (1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) Áprilisban, zeneszerző születésére emlékezve, külön meglepetéssel fog szolgálni a rádióhallgatóknak a Dankó Rádió- mondta el a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a mai operettadásban. A mai dátumhoz kapcsolódóan pedig Huszka A szép Juhászné című daljátékából hallottunk néhány szép dalt és kettőst a délelőtti operettadásban: 1. Katinka dala: Dal a boldogságról (Neményi Lili)i 2. János és Katinka kettőse: „Vágyam tüzétől…. „ (Sárdy János és Neményi Lili) 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomás nélkül a legszebb tánc…/Libegő-lobogó,. Libegő-lebegő…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) 4. Keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, Oly szép az élet, elnézlek Téged, csókodra vágyom, én édes párom.. „(Sárdy János és Neményi Lili) 5. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize…. /Magyar leánynak magyar legény a babája… „ (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A másik rádióoperett, amiből részleteket hallhattunk: Eisemann Mihály Füredi Annabál című darabja volt (Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert énekelt) Különben, ezen a héten NÁDAS GÁBOR zeneszerzőre emlékezik a műsor, vendég a stúdióban: NÁDAS GYÖRGY. Már olvasható a rádió Facebook oldalán a hétfő-kedd-szerda operettműsora A délután öt órakor kezdődő adásban a délelőtti műsort újra meghallgathatjuk, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája, Huszka Jenő, akinek idén kettős évfordulójára emlékezünk: ma, ötvenöt évvel ezelőtt hunyt el és április 24-én lesz száznegyven éve, hogy megszületett. (1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) Áprilisban, zeneszerző születésére emlékezve, külön meglepetéssel fog szolgálni a rádióhallgatóknak a Dankó Rádió- mondta el a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a mai operettadásban. A mai dátumhoz kapcsolódóan pedig Huszka A szép Juhászné című daljátékából hallottunk néhány szép dalt és kettőst a délelőtti operettadásban: 1. Katinka dala: Dal a boldogságról (Neményi Lili)i 2. János és Katinka kettőse: „Vágyam tüzétől…. „ (Sárdy János és Neményi Lili) 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomás nélkül a legszebb tánc…/Libegő-lobogó,. Libegő-lebegő…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) 4. Keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, Oly szép az élet, elnézlek Téged, csókodra vágyom, én édes párom.. „(Sárdy János és Neményi Lili) 5. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize…. /Magyar leánynak magyar legény a babája… „ (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A másik rádióoperett, amiből részleteket hallhattunk: Eisemann Mihály Füredi Annabál című darabja volt (Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert énekelt) Különben, ezen a héten NÁDAS GÁBOR zeneszerzőre emlékezik a műsor, vendég a stúdióban: NÁDAS GYÖRGY. Már olvasható a rádió Facebook oldalán a hétfő-kedd-szerda operettműsora A délután öt órakor kezdődő adásban a délelőtti műsort újra meghallgathatjuk, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
853 smaragd 2015-02-02 14:13:31 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58]
Ettől félek én is. Reménykedjünk :-)
Ettől félek én is. Reménykedjünk :-)
852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58 [Válasz erre: 830 smaragd 2015-02-01 05:35:59]
Már nem kell soká várni, és április 27-én sor kerül a Csínom Palkó bemutatójára az Operettszínházban. (Amit olvastam előzetesen a készülő rendezésről, kissé visszariaszt a bemutató megtekintésétől! De majd, meglátjuk...)
Már nem kell soká várni, és április 27-én sor kerül a Csínom Palkó bemutatójára az Operettszínházban. (Amit olvastam előzetesen a készülő rendezésről, kissé visszariaszt a bemutató megtekintésétől! De majd, meglátjuk...)
851 smaragd 2015-02-02 05:32:32 [Válasz erre: 850 smaragd 2015-02-02 05:09:11]
Pontosan, a felirat szerint: "Dankó Pista" Zenei feldolgozás: Polgár Tibor Tánc: Harangozó Gyula Vera Ilona Visszatérve a Körhintára, pont ezek a le nem írt részletek nagyon érdekesek, szerencse, hogy a művésznő elmesélte (és te ideírtad :-)).
Pontosan, a felirat szerint: "Dankó Pista" Zenei feldolgozás: Polgár Tibor Tánc: Harangozó Gyula Vera Ilona Visszatérve a Körhintára, pont ezek a le nem írt részletek nagyon érdekesek, szerencse, hogy a művésznő elmesélte (és te ideírtad :-)).
850 smaragd 2015-02-02 05:09:11 [Válasz erre: 848 IVA 2015-02-02 03:08:57]
Köszönöm ezeket az információkat is, nem ismertem őket. Ami ki volt írva: Zenei vezető: Polgár Tibor (Ezt örömmel láttam. Ez a film az utóbbi időben a szívemhez nőtt.) A régi magyar filmek zeneszerzőinek neve is fel van tüntetve, de a hangszerelő zeneszerző neve szinte sosem (csak egész kivételes esetekben láttam), pedig sokszor az adja meg a muzsika sava-borsát, akárcsak a táncban a koreográfia, pl. id. Harangozó Gyuláé a "Dankó Pista'"-ban.Hol olvastál erről?
Köszönöm ezeket az információkat is, nem ismertem őket. Ami ki volt írva: Zenei vezető: Polgár Tibor (Ezt örömmel láttam. Ez a film az utóbbi időben a szívemhez nőtt.) A régi magyar filmek zeneszerzőinek neve is fel van tüntetve, de a hangszerelő zeneszerző neve szinte sosem (csak egész kivételes esetekben láttam), pedig sokszor az adja meg a muzsika sava-borsát, akárcsak a táncban a koreográfia, pl. id. Harangozó Gyuláé a "Dankó Pista'"-ban.Hol olvastál erről?
849 smaragd 2015-02-02 04:59:14 [Válasz erre: 846 IVA 2015-02-02 03:03:06]
Többek között én is ezért egészítettem ki Lukács Margit nevével a múlt heti bejegyzést, régebb óta foglalkoztat mettől meddig használta a Lukácsy nevet. Sajnos nem tudom pontosan, de a facebook műsorban talán utána lehet még nézni, melyik adásnapon (2014) mondta be Nagy Ibolya Lukácsy Margit nevét. Ezt a dalt egyértelműen Lukács Margit énekelte. (Az a helyzet, hogy én alapos és pontos típus vagyok, jelenleg olyan sokféle teendőm van, hogy felületesnek tűnhetek, megértést kérek,ennek ellenére igyekszem, ahogy lehet.) Köszönöm, hogy segítesz ebben, örülök, hogy téged is érdekel. Lukácsi Margit táncdalénekesnő nevével még nem találkoztam, művészetét nem ismerem.
Többek között én is ezért egészítettem ki Lukács Margit nevével a múlt heti bejegyzést, régebb óta foglalkoztat mettől meddig használta a Lukácsy nevet. Sajnos nem tudom pontosan, de a facebook műsorban talán utána lehet még nézni, melyik adásnapon (2014) mondta be Nagy Ibolya Lukácsy Margit nevét. Ezt a dalt egyértelműen Lukács Margit énekelte. (Az a helyzet, hogy én alapos és pontos típus vagyok, jelenleg olyan sokféle teendőm van, hogy felületesnek tűnhetek, megértést kérek,ennek ellenére igyekszem, ahogy lehet.) Köszönöm, hogy segítesz ebben, örülök, hogy téged is érdekel. Lukácsi Margit táncdalénekesnő nevével még nem találkoztam, művészetét nem ismerem.
848 IVA 2015-02-02 03:08:57 [Válasz erre: 834 smaragd 2015-02-01 09:26:52]
Hogy a film főcímében nem szerepel a szinkronizáló énekesnő neve, nem azt jelenti, hogy ilyen nem is volt. Jobban bízom a fülemben: lehetett Lukács Margit hangja bármilyen szép, énekhangját egy szoprán, rutinos szubrett vagy magyarnóta-énekes adta. Azt sem tüntették fel az eleje főcímben, hogy ki Lukács Margit táncosnő dublőze a filmben, noha egyes kockákon nem ő valósította meg (id.) Harangozó Gyula és Vera Ilona koreográfiáját. (A Körhinta c. filmen sincs megjelölve, hogy Törőcsik Mari gyöngyöző kacagását Cseh Viktória kolléganője szinkronizálta. Ez csak Törőcsik Mari elbeszéléséből ismert.)
Hogy a film főcímében nem szerepel a szinkronizáló énekesnő neve, nem azt jelenti, hogy ilyen nem is volt. Jobban bízom a fülemben: lehetett Lukács Margit hangja bármilyen szép, énekhangját egy szoprán, rutinos szubrett vagy magyarnóta-énekes adta. Azt sem tüntették fel az eleje főcímben, hogy ki Lukács Margit táncosnő dublőze a filmben, noha egyes kockákon nem ő valósította meg (id.) Harangozó Gyula és Vera Ilona koreográfiáját. (A Körhinta c. filmen sincs megjelölve, hogy Törőcsik Mari gyöngyöző kacagását Cseh Viktória kolléganője szinkronizálta. Ez csak Törőcsik Mari elbeszéléséből ismert.)
847 IVA 2015-02-02 03:05:07 [Válasz erre: 833 smaragd 2015-02-01 08:52:32]
Tolnay Klári és Lukács Margit hangjának „hasonlóságát” legfeljebb az okozhatja, hogy fiatal korában minden, később öblös hangú színésznőnek naivásabb a hangszíne és -hordozása (még Psota Iréné és Béres Ilonáé is), és a korabeli hangtechnika is „uniformizálta” kissé a hangszíneket.
Tolnay Klári és Lukács Margit hangjának „hasonlóságát” legfeljebb az okozhatja, hogy fiatal korában minden, később öblös hangú színésznőnek naivásabb a hangszíne és -hordozása (még Psota Iréné és Béres Ilonáé is), és a korabeli hangtechnika is „uniformizálta” kissé a hangszíneket.
846 IVA 2015-02-02 03:03:06 [Válasz erre: 832 smaragd 2015-02-01 07:31:40]
Semmilyen adattárban nem láttam Lukács Margit „Lukácsy” névváltozatát. Érdekel, hol szerepel ez, jó lenne tisztázni, mert éppen elég keveredést okozott már a Lukácsi Margit nevével való hasonlóság.
Semmilyen adattárban nem láttam Lukács Margit „Lukácsy” névváltozatát. Érdekel, hol szerepel ez, jó lenne tisztázni, mert éppen elég keveredést okozott már a Lukácsi Margit nevével való hasonlóság.
845 Búbánat 2015-02-01 13:59:43
Olvasom a Dankó Rádió információját: 2014. második negyedévében országosan naponta 424.000 hallgatója volt a rádiónak. A hallgatottság az idő előrehaladtával folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amellyel felülmúlta a több mint 20 éve működő Bartók Rádiót. Növekvő népszerűségéhez hozzájárult a vételi lehetőséges javulása is.
Olvasom a Dankó Rádió információját: 2014. második negyedévében országosan naponta 424.000 hallgatója volt a rádiónak. A hallgatottság az idő előrehaladtával folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amellyel felülmúlta a több mint 20 éve működő Bartók Rádiót. Növekvő népszerűségéhez hozzájárult a vételi lehetőséges javulása is.
844 Búbánat 2015-02-01 13:57:26 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Az említett "sztárparádé" mindig meg volt: a rádióban Ilosfalvy Házy Erzsébettel is készített stúdiófelvételt: a Három a kislány néhány részletét külön is felvették! 1962-ben pedig LP-n is kijött egy keresztmetszet: Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Bródy Tamás vezényelt.
Az említett "sztárparádé" mindig meg volt: a rádióban Ilosfalvy Házy Erzsébettel is készített stúdiófelvételt: a Három a kislány néhány részletét külön is felvették! 1962-ben pedig LP-n is kijött egy keresztmetszet: Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Bródy Tamás vezényelt.
843 Búbánat 2015-02-01 13:53:52 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Ajtay Andor az említett 1941. évi margitszigeti előadáson még "Tschöll-papát" játszotta... (Medgyaszay Vilma volt a "neje")
Ajtay Andor az említett 1941. évi margitszigeti előadáson még "Tschöll-papát" játszotta... (Medgyaszay Vilma volt a "neje")
842 Búbánat 2015-02-01 13:50:35 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Nem néphit: 1966.12.31 - Erkel Színház Vezényel: Oberfrank Géza Schubert: Réti József (új beállás 1967.06. - Udvardy Tibor) Schober, a költő: Reményi József (új beállás 1967.06. - Turpinszky Béla) Schwind, a festő: Kőháti Attila (új beállás 1967.06. - Nagy Sándor - itt még "Sólyom" nélkül) Gumpelweiser, a rajzoló: Kerekes Gábor Vogel, operaénekes: Kövecses Béla Schandorf, dán követ: Nagypál László Tschöll Keresztély, üvegfestőmester: Bilicsi Tivadar m.v. Tschöllné: Gyurkovics Mária 1949. augusztus 7. Margitszigeti Szabadtéri Színpad – A Három a kislányban Svéd Sándor Honthy Hanna és Sárdy János, Gencsy Sári, Rafael Márta, Solthy György, Halasi Mariskam Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és mások partnereként lépett fel. Kulka János vezényelt. Sőt még régebben, 1941 augusztusában Pataky Kálmán is fellépett a Margitszigeten a daljátékban: Schubert szerepét alakította a színpadon!
Nem néphit: 1966.12.31 - Erkel Színház Vezényel: Oberfrank Géza Schubert: Réti József (új beállás 1967.06. - Udvardy Tibor) Schober, a költő: Reményi József (új beállás 1967.06. - Turpinszky Béla) Schwind, a festő: Kőháti Attila (új beállás 1967.06. - Nagy Sándor - itt még "Sólyom" nélkül) Gumpelweiser, a rajzoló: Kerekes Gábor Vogel, operaénekes: Kövecses Béla Schandorf, dán követ: Nagypál László Tschöll Keresztély, üvegfestőmester: Bilicsi Tivadar m.v. Tschöllné: Gyurkovics Mária 1949. augusztus 7. Margitszigeti Szabadtéri Színpad – A Három a kislányban Svéd Sándor Honthy Hanna és Sárdy János, Gencsy Sári, Rafael Márta, Solthy György, Halasi Mariskam Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és mások partnereként lépett fel. Kulka János vezényelt. Sőt még régebben, 1941 augusztusában Pataky Kálmán is fellépett a Margitszigeten a daljátékban: Schubert szerepét alakította a színpadon!
841 Búbánat 2015-02-01 13:12:43 [Válasz erre: 830 smaragd 2015-02-01 05:35:59]
Ha már szóba került a Dankó Pista-film, megemlítem egy rádiós felvételét, amit a rádió dalszínháza mutatott be az ötvenes évek közepén: Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza – Dékány András: Dankó Pista – daljáték három felvonásban Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor A rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka) alakította-énekelte. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vaszy Viktor A Dankó Rádióban elhangzott korábban a daljátéknak ez a két részlete: - Dankó Pista dala (Sárdy, km. a Ney Tibor - hegedűszóló) - Dankó Pista és Ilonka kettőse (Sárdy és Petress)
Ha már szóba került a Dankó Pista-film, megemlítem egy rádiós felvételét, amit a rádió dalszínháza mutatott be az ötvenes évek közepén: Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza – Dékány András: Dankó Pista – daljáték három felvonásban Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor A rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka) alakította-énekelte. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vaszy Viktor A Dankó Rádióban elhangzott korábban a daljátéknak ez a két részlete: - Dankó Pista dala (Sárdy, km. a Ney Tibor - hegedűszóló) - Dankó Pista és Ilonka kettőse (Sárdy és Petress)
840 Búbánat 2015-02-01 13:02:29 [Válasz erre: 839 Búbánat 2015-02-01 13:00:40]
Utolsó próbálkozásom a linkkel: [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
Utolsó próbálkozásom a linkkel: [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
839 Búbánat 2015-02-01 13:00:40 [Válasz erre: 838 Búbánat 2015-02-01 12:59:08]
Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
838 Búbánat 2015-02-01 12:59:08 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Közbevetőleg: Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url] fsikeres nótaszerzőpáros. 1887-ben született meg egyik legelterjedtebb daluk a „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány”.
Közbevetőleg: Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url] fsikeres nótaszerzőpáros. 1887-ben született meg egyik legelterjedtebb daluk a „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány”.
837 Búbánat 2015-02-01 11:53:13 [Válasz erre: 832 smaragd 2015-02-01 07:31:40]
Tolnay Klári is szerepelt a műsorban, és Lukács Margit is, más-más dallal...
Tolnay Klári is szerepelt a műsorban, és Lukács Margit is, más-más dallal...
836 kugli 2015-02-01 11:39:08 [Válasz erre: 828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03]
Erről a felvételről és SZTÁR-parádéról nem tudtam ( Egészen kis szerepben Ajtay Andor és Feleki Kamill... ) A néphit szerint Gyurkovics Mária ( az egykori lány ) a mama szerepében lépett fel utoljára. Egykor Svéd Sándor is alakította Schubert szerepét.
Erről a felvételről és SZTÁR-parádéról nem tudtam ( Egészen kis szerepben Ajtay Andor és Feleki Kamill... ) A néphit szerint Gyurkovics Mária ( az egykori lány ) a mama szerepében lépett fel utoljára. Egykor Svéd Sándor is alakította Schubert szerepét.
835 Búbánat 2015-02-01 11:36:38 [Válasz erre: 834 smaragd 2015-02-01 09:26:52]
Nem mindig írom ide a teljes műsort, és nem mindig sorolom fel a felvételeken hallható művészeket. Általában a kedvenc felvételeimet és énekeseimet sorolom - több-kevesebb részletezéssel. Ami/aki különösen közel áll hozzám, arról/róla bővebben írok. Van amikor már előre, de olykor csak utólag teszi fel a műsor tartalmát és a közreműködők nevét a Dankó Rádió szerkesztője a rádió facebook oldalára.
Nem mindig írom ide a teljes műsort, és nem mindig sorolom fel a felvételeken hallható művészeket. Általában a kedvenc felvételeimet és énekeseimet sorolom - több-kevesebb részletezéssel. Ami/aki különösen közel áll hozzám, arról/róla bővebben írok. Van amikor már előre, de olykor csak utólag teszi fel a műsor tartalmát és a közreműködők nevét a Dankó Rádió szerkesztője a rádió facebook oldalára.
834 smaragd 2015-02-01 09:26:52 [Válasz erre: 833 smaragd 2015-02-01 08:52:32]
Nem hagyott a téma nyugodni, mindent félretéve gyorsan megnéztem: a filmen - "Dankó Pista" - a szereplők között Lukács Margit neve szerepel. (Nincs más hang megjelölve szerepében, tehát ő énekel. Búbánat tegnap kihagyta a felsorolásból, azt hiszem. Közben a tegnapi és mai műsor is olvasható, hajnalban még nem találtam meg, pedig kerestem.)
Nem hagyott a téma nyugodni, mindent félretéve gyorsan megnéztem: a filmen - "Dankó Pista" - a szereplők között Lukács Margit neve szerepel. (Nincs más hang megjelölve szerepében, tehát ő énekel. Búbánat tegnap kihagyta a felsorolásból, azt hiszem. Közben a tegnapi és mai műsor is olvasható, hajnalban még nem találtam meg, pedig kerestem.)
833 smaragd 2015-02-01 08:52:32 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Tegnap nagyon füleltem, és Rózsi hangja tényleg hasonlított Tolnay Kláriéhoz, ám Lukács Margitnak is szép hangja volt, én arra gondoltam, hogy az a filmbeli fiatalkori hangja. Nem néztem utána, most sem tudok, a nava.hu-n is sok régi film adata van. köszi, hogy írtál!
Tegnap nagyon füleltem, és Rózsi hangja tényleg hasonlított Tolnay Kláriéhoz, ám Lukács Margitnak is szép hangja volt, én arra gondoltam, hogy az a filmbeli fiatalkori hangja. Nem néztem utána, most sem tudok, a nava.hu-n is sok régi film adata van. köszi, hogy írtál!
832 smaragd 2015-02-01 07:31:40 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Lukács Margit pályája kezdetén Lukácsy Margit néven szerepelt. Várjuk meg Búbánat válaszát, ő azt írta tegnap, Tolnay Klári.
Lukács Margit pályája kezdetén Lukácsy Margit néven szerepelt. Várjuk meg Búbánat válaszát, ő azt írta tegnap, Tolnay Klári.
831 IVA 2015-02-01 06:44:49 [Válasz erre: 829 smaragd 2015-02-01 05:09:41]
Kedves Smaragd, Rózsi szerepét a filmben Lukács Margit játszotta, (y) nélkül. Valószínű, hogy a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány kezdetű nótához valaki „kölcsönözte” a hangját a színésznőnek (nem sikerült az IMDb-ről kiderítenem, hogy ki), de az sem az egészen eltérő hangszínű Lukácsi Margit táncdalénekesnő lehetett.
Kedves Smaragd, Rózsi szerepét a filmben Lukács Margit játszotta, (y) nélkül. Valószínű, hogy a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány kezdetű nótához valaki „kölcsönözte” a hangját a színésznőnek (nem sikerült az IMDb-ről kiderítenem, hogy ki), de az sem az egészen eltérő hangszínű Lukácsi Margit táncdalénekesnő lehetett.
