863 kugli 2015-02-02 18:45:36 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
A Czinka Panna c. daljáték 1848 centenáriumára íródott. A Nemzeti és az Operaház közös előadásán ő játszotta és énekelte a főhősnőt - "elektronikus segítség" nélkül. A prózai hangja is nagyon szimpatikus volt nekem. Most is hallani vélem az Éj monológjában.
A Czinka Panna c. daljáték 1848 centenáriumára íródott. A Nemzeti és az Operaház közös előadásán ő játszotta és énekelte a főhősnőt - "elektronikus segítség" nélkül. A prózai hangja is nagyon szimpatikus volt nekem. Most is hallani vélem az Éj monológjában.
862 Búbánat 2015-02-02 16:52:43 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
Nemsokára az ötórai ismétlésben ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió délelőtti operettadását. Egy helyesbítést kell tennem itt: rosszul írtam le a "Szép Juhászné" Huszka-daljátékból elhangzott egyik kettős refrénjének dalszövegét. Tehát ez a jó szöveg: 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) Ez egy derűs, huncut, kacér és fiatalos kettős - mintha a zenét nem egy 79 éves zeneszerző, hanem egy fiatalember írta és hangszerelte volna... Ugyanez áll a másik, Krisztina és Rudi vidám kettősére: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…( Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) - mellesleg ez a duett volt a rádiódarab utolsóként megkomponált zeneszáma. A teljes darab hangszerelését már nem Pesten, hanem Balatonfüreden fejezte be. És ugyanott látott neki az utolsó zenés színpadi műve, a Szabadság, szerelem c. operettje komponálásának is. Visszatérve a Szép Juhászné című rádióoperettre, Huszka idős korában sem vesztett semmit dallaminvenciójából, és ahogy fogalmaztam, fiatalos lendülettel vetette magát a munkának, amire egy másik példa a darabból a Szabadság-dal (ez most nem hangzott el a mai műsorban, korábban többször is) Ez az induló csupa tűz, lendület, izzó hazaszeretet: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) Teljesen más zenei világ egy szerelmi keringő-duett az operettből: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) Érdemes meghallgatni a mindjárt kezdő operettadást a Dankó Rádióban!
Nemsokára az ötórai ismétlésben ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió délelőtti operettadását. Egy helyesbítést kell tennem itt: rosszul írtam le a "Szép Juhászné" Huszka-daljátékból elhangzott egyik kettős refrénjének dalszövegét. Tehát ez a jó szöveg: 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) Ez egy derűs, huncut, kacér és fiatalos kettős - mintha a zenét nem egy 79 éves zeneszerző, hanem egy fiatalember írta és hangszerelte volna... Ugyanez áll a másik, Krisztina és Rudi vidám kettősére: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…( Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert) - mellesleg ez a duett volt a rádiódarab utolsóként megkomponált zeneszáma. A teljes darab hangszerelését már nem Pesten, hanem Balatonfüreden fejezte be. És ugyanott látott neki az utolsó zenés színpadi műve, a Szabadság, szerelem c. operettje komponálásának is. Visszatérve a Szép Juhászné című rádióoperettre, Huszka idős korában sem vesztett semmit dallaminvenciójából, és ahogy fogalmaztam, fiatalos lendülettel vetette magát a munkának, amire egy másik példa a darabból a Szabadság-dal (ez most nem hangzott el a mai műsorban, korábban többször is) Ez az induló csupa tűz, lendület, izzó hazaszeretet: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) Teljesen más zenei világ egy szerelmi keringő-duett az operettből: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) Érdemes meghallgatni a mindjárt kezdő operettadást a Dankó Rádióban!
861 Búbánat 2015-02-02 16:52:12 [Válasz erre: 860 smaragd 2015-02-02 16:33:58]
Nincs mit... szívesen.
Nincs mit... szívesen.
860 smaragd 2015-02-02 16:33:58 [Válasz erre: 859 Búbánat 2015-02-02 16:03:21]
Köszönöm, kedves Búbánat! :-)
Köszönöm, kedves Búbánat! :-)
859 Búbánat 2015-02-02 16:03:21 [Válasz erre: 858 smaragd 2015-02-02 15:44:32]
Vendégművészként játszott az Operaházban, az Erkel Színházban, a Zeneakadémián is – igaz prózát mondott: Kodály - Balázs: Cinka Panna - Magyar Állami Operaház, Bozay Attila: Csongor és Tünde - Erkel Színház, Honegger-Claudel: Johanna a máglyán - oratórium a Zeneakadémián
Vendégművészként játszott az Operaházban, az Erkel Színházban, a Zeneakadémián is – igaz prózát mondott: Kodály - Balázs: Cinka Panna - Magyar Állami Operaház, Bozay Attila: Csongor és Tünde - Erkel Színház, Honegger-Claudel: Johanna a máglyán - oratórium a Zeneakadémián
858 smaragd 2015-02-02 15:44:32 [Válasz erre: 846 IVA 2015-02-02 03:03:06]
Lukács Margit egykori környezetéből tudtam meg ma, hogy neve mindig Lukács Margit volt. Operaénekesnőnek készült, énekelt is az Operában. Amit én leírva láttam (y), az nem ő. Ennyi biztos.
Lukács Margit egykori környezetéből tudtam meg ma, hogy neve mindig Lukács Margit volt. Operaénekesnőnek készült, énekelt is az Operában. Amit én leírva láttam (y), az nem ő. Ennyi biztos.
857 Búbánat 2015-02-02 15:05:07 [Válasz erre: 855 Búbánat 2015-02-02 14:31:52]
A Színház és Mozi című heti műsorfüzetben olvasható egy interjú Huszka Jenővel („A tizenötödik daljátékát írja a 79 éves Huszka Jenő”) – 1954. október 13. Szerzője: „B.T.” Ebből a cikkből idézek egy részt: „- Mindig is nagyon érdekelt a szabadságharc kora – meséli Huszka Jenő – talán emlékszik, hogy a felszabadulás előtti utolsó operettemnek, a ’Mária főhadnagy’-nak is ez volt a témája. Most a rádió kérésére befejeztem egy daljátékot, amely ha nem is pontosan erről a korról, de a közvetlenül utána következőről szól. A Bach-korszak végén játszódik a ’Szép Juhászné’ című daljátékom, amelynek librettóját Kristóf Károly írta. Apáthy Imre rendezésében még az idén bemutatja a rádió. Kis szünetet tart, azután arról beszél, amin jelenleg dolgozik. - Ne úgy képzelje, hogy az ember csak kezébe veszi a librettót, a verseket, s aztán komponál hozzá. Hosszú évekig gyűlik ehhez az anyag, jegyzi az ember a zenei skicceket, a hazafias levegő, az izzó magyarság kifejezésére – s mennyire örül aztán, ha ilyen tartalmú szövegkönyvet kap. Mintha Gáspár Margit kitalálta volna a gondolatomat, azt, hogy mi foglalkoztat a leginkább. Felhívott s megkérdezte, nem volna-e kedvem zenét írni egy új magyar daljátékhoz, amely a szabadságharc témáját dolgozza fel. Széles mosollyal mondja: - Hát éppen ehhez lenne évek óta a legnagyobb kedvem! S még jobban örültem, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen Jókaihoz írhatok zenét. Az ő ’Politikai divatok’ című regényét dramatizálja Háy Gyula. Előreláthatólag ’Szabadság – szerelem’ címen kerül színre a Fővárosi Operettszínházban. Úgy hiszem: még ebben az évadban. Endrődi Béla verseire írom hozzá a zenét.” Ez lesz Huszka Jenő tizenötödik operettje. Sok sikert, jó egészséget kívánunk ehhez is – a továbbiakhoz is… B.T.”
A Színház és Mozi című heti műsorfüzetben olvasható egy interjú Huszka Jenővel („A tizenötödik daljátékát írja a 79 éves Huszka Jenő”) – 1954. október 13. Szerzője: „B.T.” Ebből a cikkből idézek egy részt: „- Mindig is nagyon érdekelt a szabadságharc kora – meséli Huszka Jenő – talán emlékszik, hogy a felszabadulás előtti utolsó operettemnek, a ’Mária főhadnagy’-nak is ez volt a témája. Most a rádió kérésére befejeztem egy daljátékot, amely ha nem is pontosan erről a korról, de a közvetlenül utána következőről szól. A Bach-korszak végén játszódik a ’Szép Juhászné’ című daljátékom, amelynek librettóját Kristóf Károly írta. Apáthy Imre rendezésében még az idén bemutatja a rádió. Kis szünetet tart, azután arról beszél, amin jelenleg dolgozik. - Ne úgy képzelje, hogy az ember csak kezébe veszi a librettót, a verseket, s aztán komponál hozzá. Hosszú évekig gyűlik ehhez az anyag, jegyzi az ember a zenei skicceket, a hazafias levegő, az izzó magyarság kifejezésére – s mennyire örül aztán, ha ilyen tartalmú szövegkönyvet kap. Mintha Gáspár Margit kitalálta volna a gondolatomat, azt, hogy mi foglalkoztat a leginkább. Felhívott s megkérdezte, nem volna-e kedvem zenét írni egy új magyar daljátékhoz, amely a szabadságharc témáját dolgozza fel. Széles mosollyal mondja: - Hát éppen ehhez lenne évek óta a legnagyobb kedvem! S még jobban örültem, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen Jókaihoz írhatok zenét. Az ő ’Politikai divatok’ című regényét dramatizálja Háy Gyula. Előreláthatólag ’Szabadság – szerelem’ címen kerül színre a Fővárosi Operettszínházban. Úgy hiszem: még ebben az évadban. Endrődi Béla verseire írom hozzá a zenét.” Ez lesz Huszka Jenő tizenötödik operettje. Sok sikert, jó egészséget kívánunk ehhez is – a továbbiakhoz is… B.T.”
856 smaragd 2015-02-02 14:58:25 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58]
Az világos, hogy a rádióoperettek készítésének (1949-1980) nagy korszaka lezárult. Megmaradtak a féltve őrzött felvételek, amiket részletekben hallgathatunk. Nagy Ibolya egy ideje több részletet (dalt) is gyakran egymás után szerkesztve tesz adásba, ezzel némi illúziónk lehet, hogy magát a teljes operettet halljuk. Amilyen örömteli egy rádióoperett mai színrevitele, olyan szükségszerű az eredeti rádiós felvétel sugárzása, nem csak a hitelesség kedvéért, hanem az összehasonlítás kedvéért is, a hallgató, néző javára, hogy választhasson, melyik tetszik jobban, vagy esetleg mind a kettőt kedveli. Lassan az unalomig ismételjük itt kérésünket, hogy sugározzák újra a Rádióban a a teljes rádióoperetteket. Szerintem legegyszerűbb lenne pl. hetente vasárnap kora este a Dankó Rádióban a "Túl az Óperencián" Operettszínpada v. más címen sugározni őket. Nem fogunk ráunni. A rádióoperett presztizse, értéke, kulturális és nevelő hatása vitathatatlan. Jó lenne elkezdeni a hungárikummá nyilvánítását is.
Az világos, hogy a rádióoperettek készítésének (1949-1980) nagy korszaka lezárult. Megmaradtak a féltve őrzött felvételek, amiket részletekben hallgathatunk. Nagy Ibolya egy ideje több részletet (dalt) is gyakran egymás után szerkesztve tesz adásba, ezzel némi illúziónk lehet, hogy magát a teljes operettet halljuk. Amilyen örömteli egy rádióoperett mai színrevitele, olyan szükségszerű az eredeti rádiós felvétel sugárzása, nem csak a hitelesség kedvéért, hanem az összehasonlítás kedvéért is, a hallgató, néző javára, hogy választhasson, melyik tetszik jobban, vagy esetleg mind a kettőt kedveli. Lassan az unalomig ismételjük itt kérésünket, hogy sugározzák újra a Rádióban a a teljes rádióoperetteket. Szerintem legegyszerűbb lenne pl. hetente vasárnap kora este a Dankó Rádióban a "Túl az Óperencián" Operettszínpada v. más címen sugározni őket. Nem fogunk ráunni. A rádióoperett presztizse, értéke, kulturális és nevelő hatása vitathatatlan. Jó lenne elkezdeni a hungárikummá nyilvánítását is.
855 Búbánat 2015-02-02 14:31:52 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23]
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné - 1954. december 19. Magyar Rádió A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház 1954-ben a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik. ősbemutatójára 1955. május 8-án, szülővárosában, Szegeden kerül sor, a szerző jelenlétében. Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta. Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19. Vezényel: Lehel György Km.: az MR Szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Apáthy Imre Szereposztás: Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa – Neményi Lili Szoboszlay Dénes – Sárdy János Kovács, jurátus – Hadics László Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa Atuneng grófnő – Makay Margit Xavér, a fia – Dékány László Dunkel – Csákányi László Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea Újdondász – Rozsos István Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János Hajótiszt – Lázár Tihamér Csendőr – Palotai István Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné - 1954. december 19. Magyar Rádió A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház 1954-ben a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik. ősbemutatójára 1955. május 8-án, szülővárosában, Szegeden kerül sor, a szerző jelenlétében. Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta. Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19. Vezényel: Lehel György Km.: az MR Szimfonikus zenekara és énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Apáthy Imre Szereposztás: Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa – Neményi Lili Szoboszlay Dénes – Sárdy János Kovács, jurátus – Hadics László Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa Atuneng grófnő – Makay Margit Xavér, a fia – Dékány László Dunkel – Csákányi László Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea Újdondász – Rozsos István Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János Hajótiszt – Lázár Tihamér Csendőr – Palotai István Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
854 Búbánat 2015-02-02 14:28:23
A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája, Huszka Jenő, akinek idén kettős évfordulójára emlékezünk: ma, ötvenöt évvel ezelőtt hunyt el és április 24-én lesz száznegyven éve, hogy megszületett. (1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) Áprilisban, zeneszerző születésére emlékezve, külön meglepetéssel fog szolgálni a rádióhallgatóknak a Dankó Rádió- mondta el a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a mai operettadásban. A mai dátumhoz kapcsolódóan pedig Huszka A szép Juhászné című daljátékából hallottunk néhány szép dalt és kettőst a délelőtti operettadásban: 1. Katinka dala: Dal a boldogságról (Neményi Lili)i 2. János és Katinka kettőse: „Vágyam tüzétől…. „ (Sárdy János és Neményi Lili) 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomás nélkül a legszebb tánc…/Libegő-lobogó,. Libegő-lebegő…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) 4. Keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, Oly szép az élet, elnézlek Téged, csókodra vágyom, én édes párom.. „(Sárdy János és Neményi Lili) 5. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize…. /Magyar leánynak magyar legény a babája… „ (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A másik rádióoperett, amiből részleteket hallhattunk: Eisemann Mihály Füredi Annabál című darabja volt (Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert énekelt) Különben, ezen a héten NÁDAS GÁBOR zeneszerzőre emlékezik a műsor, vendég a stúdióban: NÁDAS GYÖRGY. Már olvasható a rádió Facebook oldalán a hétfő-kedd-szerda operettműsora A délután öt órakor kezdődő adásban a délelőtti műsort újra meghallgathatjuk, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája, Huszka Jenő, akinek idén kettős évfordulójára emlékezünk: ma, ötvenöt évvel ezelőtt hunyt el és április 24-én lesz száznegyven éve, hogy megszületett. (1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) Áprilisban, zeneszerző születésére emlékezve, külön meglepetéssel fog szolgálni a rádióhallgatóknak a Dankó Rádió- mondta el a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a mai operettadásban. A mai dátumhoz kapcsolódóan pedig Huszka A szép Juhászné című daljátékából hallottunk néhány szép dalt és kettőst a délelőtti operettadásban: 1. Katinka dala: Dal a boldogságról (Neményi Lili)i 2. János és Katinka kettőse: „Vágyam tüzétől…. „ (Sárdy János és Neményi Lili) 3. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomás nélkül a legszebb tánc…/Libegő-lobogó,. Libegő-lebegő…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) 4. Keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, Oly szép az élet, elnézlek Téged, csókodra vágyom, én édes párom.. „(Sárdy János és Neményi Lili) 5. Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize…. /Magyar leánynak magyar legény a babája… „ (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert) A másik rádióoperett, amiből részleteket hallhattunk: Eisemann Mihály Füredi Annabál című darabja volt (Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert énekelt) Különben, ezen a héten NÁDAS GÁBOR zeneszerzőre emlékezik a műsor, vendég a stúdióban: NÁDAS GYÖRGY. Már olvasható a rádió Facebook oldalán a hétfő-kedd-szerda operettműsora A délután öt órakor kezdődő adásban a délelőtti műsort újra meghallgathatjuk, az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
853 smaragd 2015-02-02 14:13:31 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58]
Ettől félek én is. Reménykedjünk :-)
Ettől félek én is. Reménykedjünk :-)
852 Búbánat 2015-02-02 13:52:58 [Válasz erre: 830 smaragd 2015-02-01 05:35:59]
Már nem kell soká várni, és április 27-én sor kerül a Csínom Palkó bemutatójára az Operettszínházban. (Amit olvastam előzetesen a készülő rendezésről, kissé visszariaszt a bemutató megtekintésétől! De majd, meglátjuk...)
Már nem kell soká várni, és április 27-én sor kerül a Csínom Palkó bemutatójára az Operettszínházban. (Amit olvastam előzetesen a készülő rendezésről, kissé visszariaszt a bemutató megtekintésétől! De majd, meglátjuk...)
851 smaragd 2015-02-02 05:32:32 [Válasz erre: 850 smaragd 2015-02-02 05:09:11]
Pontosan, a felirat szerint: "Dankó Pista" Zenei feldolgozás: Polgár Tibor Tánc: Harangozó Gyula Vera Ilona Visszatérve a Körhintára, pont ezek a le nem írt részletek nagyon érdekesek, szerencse, hogy a művésznő elmesélte (és te ideírtad :-)).
Pontosan, a felirat szerint: "Dankó Pista" Zenei feldolgozás: Polgár Tibor Tánc: Harangozó Gyula Vera Ilona Visszatérve a Körhintára, pont ezek a le nem írt részletek nagyon érdekesek, szerencse, hogy a művésznő elmesélte (és te ideírtad :-)).
850 smaragd 2015-02-02 05:09:11 [Válasz erre: 848 IVA 2015-02-02 03:08:57]
Köszönöm ezeket az információkat is, nem ismertem őket. Ami ki volt írva: Zenei vezető: Polgár Tibor (Ezt örömmel láttam. Ez a film az utóbbi időben a szívemhez nőtt.) A régi magyar filmek zeneszerzőinek neve is fel van tüntetve, de a hangszerelő zeneszerző neve szinte sosem (csak egész kivételes esetekben láttam), pedig sokszor az adja meg a muzsika sava-borsát, akárcsak a táncban a koreográfia, pl. id. Harangozó Gyuláé a "Dankó Pista'"-ban.Hol olvastál erről?
Köszönöm ezeket az információkat is, nem ismertem őket. Ami ki volt írva: Zenei vezető: Polgár Tibor (Ezt örömmel láttam. Ez a film az utóbbi időben a szívemhez nőtt.) A régi magyar filmek zeneszerzőinek neve is fel van tüntetve, de a hangszerelő zeneszerző neve szinte sosem (csak egész kivételes esetekben láttam), pedig sokszor az adja meg a muzsika sava-borsát, akárcsak a táncban a koreográfia, pl. id. Harangozó Gyuláé a "Dankó Pista'"-ban.Hol olvastál erről?
849 smaragd 2015-02-02 04:59:14 [Válasz erre: 846 IVA 2015-02-02 03:03:06]
Többek között én is ezért egészítettem ki Lukács Margit nevével a múlt heti bejegyzést, régebb óta foglalkoztat mettől meddig használta a Lukácsy nevet. Sajnos nem tudom pontosan, de a facebook műsorban talán utána lehet még nézni, melyik adásnapon (2014) mondta be Nagy Ibolya Lukácsy Margit nevét. Ezt a dalt egyértelműen Lukács Margit énekelte. (Az a helyzet, hogy én alapos és pontos típus vagyok, jelenleg olyan sokféle teendőm van, hogy felületesnek tűnhetek, megértést kérek,ennek ellenére igyekszem, ahogy lehet.) Köszönöm, hogy segítesz ebben, örülök, hogy téged is érdekel. Lukácsi Margit táncdalénekesnő nevével még nem találkoztam, művészetét nem ismerem.
Többek között én is ezért egészítettem ki Lukács Margit nevével a múlt heti bejegyzést, régebb óta foglalkoztat mettől meddig használta a Lukácsy nevet. Sajnos nem tudom pontosan, de a facebook műsorban talán utána lehet még nézni, melyik adásnapon (2014) mondta be Nagy Ibolya Lukácsy Margit nevét. Ezt a dalt egyértelműen Lukács Margit énekelte. (Az a helyzet, hogy én alapos és pontos típus vagyok, jelenleg olyan sokféle teendőm van, hogy felületesnek tűnhetek, megértést kérek,ennek ellenére igyekszem, ahogy lehet.) Köszönöm, hogy segítesz ebben, örülök, hogy téged is érdekel. Lukácsi Margit táncdalénekesnő nevével még nem találkoztam, művészetét nem ismerem.
848 IVA 2015-02-02 03:08:57 [Válasz erre: 834 smaragd 2015-02-01 09:26:52]
Hogy a film főcímében nem szerepel a szinkronizáló énekesnő neve, nem azt jelenti, hogy ilyen nem is volt. Jobban bízom a fülemben: lehetett Lukács Margit hangja bármilyen szép, énekhangját egy szoprán, rutinos szubrett vagy magyarnóta-énekes adta. Azt sem tüntették fel az eleje főcímben, hogy ki Lukács Margit táncosnő dublőze a filmben, noha egyes kockákon nem ő valósította meg (id.) Harangozó Gyula és Vera Ilona koreográfiáját. (A Körhinta c. filmen sincs megjelölve, hogy Törőcsik Mari gyöngyöző kacagását Cseh Viktória kolléganője szinkronizálta. Ez csak Törőcsik Mari elbeszéléséből ismert.)
Hogy a film főcímében nem szerepel a szinkronizáló énekesnő neve, nem azt jelenti, hogy ilyen nem is volt. Jobban bízom a fülemben: lehetett Lukács Margit hangja bármilyen szép, énekhangját egy szoprán, rutinos szubrett vagy magyarnóta-énekes adta. Azt sem tüntették fel az eleje főcímben, hogy ki Lukács Margit táncosnő dublőze a filmben, noha egyes kockákon nem ő valósította meg (id.) Harangozó Gyula és Vera Ilona koreográfiáját. (A Körhinta c. filmen sincs megjelölve, hogy Törőcsik Mari gyöngyöző kacagását Cseh Viktória kolléganője szinkronizálta. Ez csak Törőcsik Mari elbeszéléséből ismert.)
847 IVA 2015-02-02 03:05:07 [Válasz erre: 833 smaragd 2015-02-01 08:52:32]
Tolnay Klári és Lukács Margit hangjának „hasonlóságát” legfeljebb az okozhatja, hogy fiatal korában minden, később öblös hangú színésznőnek naivásabb a hangszíne és -hordozása (még Psota Iréné és Béres Ilonáé is), és a korabeli hangtechnika is „uniformizálta” kissé a hangszíneket.
Tolnay Klári és Lukács Margit hangjának „hasonlóságát” legfeljebb az okozhatja, hogy fiatal korában minden, később öblös hangú színésznőnek naivásabb a hangszíne és -hordozása (még Psota Iréné és Béres Ilonáé is), és a korabeli hangtechnika is „uniformizálta” kissé a hangszíneket.
846 IVA 2015-02-02 03:03:06 [Válasz erre: 832 smaragd 2015-02-01 07:31:40]
Semmilyen adattárban nem láttam Lukács Margit „Lukácsy” névváltozatát. Érdekel, hol szerepel ez, jó lenne tisztázni, mert éppen elég keveredést okozott már a Lukácsi Margit nevével való hasonlóság.
Semmilyen adattárban nem láttam Lukács Margit „Lukácsy” névváltozatát. Érdekel, hol szerepel ez, jó lenne tisztázni, mert éppen elég keveredést okozott már a Lukácsi Margit nevével való hasonlóság.
845 Búbánat 2015-02-01 13:59:43
Olvasom a Dankó Rádió információját: 2014. második negyedévében országosan naponta 424.000 hallgatója volt a rádiónak. A hallgatottság az idő előrehaladtával folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amellyel felülmúlta a több mint 20 éve működő Bartók Rádiót. Növekvő népszerűségéhez hozzájárult a vételi lehetőséges javulása is.
Olvasom a Dankó Rádió információját: 2014. második negyedévében országosan naponta 424.000 hallgatója volt a rádiónak. A hallgatottság az idő előrehaladtával folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amellyel felülmúlta a több mint 20 éve működő Bartók Rádiót. Növekvő népszerűségéhez hozzájárult a vételi lehetőséges javulása is.
844 Búbánat 2015-02-01 13:57:26 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Az említett "sztárparádé" mindig meg volt: a rádióban Ilosfalvy Házy Erzsébettel is készített stúdiófelvételt: a Három a kislány néhány részletét külön is felvették! 1962-ben pedig LP-n is kijött egy keresztmetszet: Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Bródy Tamás vezényelt.
Az említett "sztárparádé" mindig meg volt: a rádióban Ilosfalvy Házy Erzsébettel is készített stúdiófelvételt: a Három a kislány néhány részletét külön is felvették! 1962-ben pedig LP-n is kijött egy keresztmetszet: Km.: Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara. Bródy Tamás vezényelt.
843 Búbánat 2015-02-01 13:53:52 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Ajtay Andor az említett 1941. évi margitszigeti előadáson még "Tschöll-papát" játszotta... (Medgyaszay Vilma volt a "neje")
Ajtay Andor az említett 1941. évi margitszigeti előadáson még "Tschöll-papát" játszotta... (Medgyaszay Vilma volt a "neje")
842 Búbánat 2015-02-01 13:50:35 [Válasz erre: 836 kugli 2015-02-01 11:39:08]
Nem néphit: 1966.12.31 - Erkel Színház Vezényel: Oberfrank Géza Schubert: Réti József (új beállás 1967.06. - Udvardy Tibor) Schober, a költő: Reményi József (új beállás 1967.06. - Turpinszky Béla) Schwind, a festő: Kőháti Attila (új beállás 1967.06. - Nagy Sándor - itt még "Sólyom" nélkül) Gumpelweiser, a rajzoló: Kerekes Gábor Vogel, operaénekes: Kövecses Béla Schandorf, dán követ: Nagypál László Tschöll Keresztély, üvegfestőmester: Bilicsi Tivadar m.v. Tschöllné: Gyurkovics Mária 1949. augusztus 7. Margitszigeti Szabadtéri Színpad – A Három a kislányban Svéd Sándor Honthy Hanna és Sárdy János, Gencsy Sári, Rafael Márta, Solthy György, Halasi Mariskam Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és mások partnereként lépett fel. Kulka János vezényelt. Sőt még régebben, 1941 augusztusában Pataky Kálmán is fellépett a Margitszigeten a daljátékban: Schubert szerepét alakította a színpadon!
Nem néphit: 1966.12.31 - Erkel Színház Vezényel: Oberfrank Géza Schubert: Réti József (új beállás 1967.06. - Udvardy Tibor) Schober, a költő: Reményi József (új beállás 1967.06. - Turpinszky Béla) Schwind, a festő: Kőháti Attila (új beállás 1967.06. - Nagy Sándor - itt még "Sólyom" nélkül) Gumpelweiser, a rajzoló: Kerekes Gábor Vogel, operaénekes: Kövecses Béla Schandorf, dán követ: Nagypál László Tschöll Keresztély, üvegfestőmester: Bilicsi Tivadar m.v. Tschöllné: Gyurkovics Mária 1949. augusztus 7. Margitszigeti Szabadtéri Színpad – A Három a kislányban Svéd Sándor Honthy Hanna és Sárdy János, Gencsy Sári, Rafael Márta, Solthy György, Halasi Mariskam Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és mások partnereként lépett fel. Kulka János vezényelt. Sőt még régebben, 1941 augusztusában Pataky Kálmán is fellépett a Margitszigeten a daljátékban: Schubert szerepét alakította a színpadon!
841 Búbánat 2015-02-01 13:12:43 [Válasz erre: 830 smaragd 2015-02-01 05:35:59]
Ha már szóba került a Dankó Pista-film, megemlítem egy rádiós felvételét, amit a rádió dalszínháza mutatott be az ötvenes évek közepén: Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza – Dékány András: Dankó Pista – daljáték három felvonásban Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor A rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka) alakította-énekelte. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vaszy Viktor A Dankó Rádióban elhangzott korábban a daljátéknak ez a két részlete: - Dankó Pista dala (Sárdy, km. a Ney Tibor - hegedűszóló) - Dankó Pista és Ilonka kettőse (Sárdy és Petress)
Ha már szóba került a Dankó Pista-film, megemlítem egy rádiós felvételét, amit a rádió dalszínháza mutatott be az ötvenes évek közepén: Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza – Dékány András: Dankó Pista – daljáték három felvonásban Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor A rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka) alakította-énekelte. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vaszy Viktor A Dankó Rádióban elhangzott korábban a daljátéknak ez a két részlete: - Dankó Pista dala (Sárdy, km. a Ney Tibor - hegedűszóló) - Dankó Pista és Ilonka kettőse (Sárdy és Petress)
840 Búbánat 2015-02-01 13:02:29 [Válasz erre: 839 Búbánat 2015-02-01 13:00:40]
Utolsó próbálkozásom a linkkel: [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
Utolsó próbálkozásom a linkkel: [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
839 Búbánat 2015-02-01 13:00:40 [Válasz erre: 838 Búbánat 2015-02-01 12:59:08]
Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url]
838 Búbánat 2015-02-01 12:59:08 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Közbevetőleg: Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url] fsikeres nótaszerzőpáros. 1887-ben született meg egyik legelterjedtebb daluk a „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány”.
Közbevetőleg: Dankó Pista és [url] http://nlvk.hu/nevadonk-posa-lajos; Pósa Lajos [/url] fsikeres nótaszerzőpáros. 1887-ben született meg egyik legelterjedtebb daluk a „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány”.
837 Búbánat 2015-02-01 11:53:13 [Válasz erre: 832 smaragd 2015-02-01 07:31:40]
Tolnay Klári is szerepelt a műsorban, és Lukács Margit is, más-más dallal...
Tolnay Klári is szerepelt a műsorban, és Lukács Margit is, más-más dallal...
836 kugli 2015-02-01 11:39:08 [Válasz erre: 828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03]
Erről a felvételről és SZTÁR-parádéról nem tudtam ( Egészen kis szerepben Ajtay Andor és Feleki Kamill... ) A néphit szerint Gyurkovics Mária ( az egykori lány ) a mama szerepében lépett fel utoljára. Egykor Svéd Sándor is alakította Schubert szerepét.
Erről a felvételről és SZTÁR-parádéról nem tudtam ( Egészen kis szerepben Ajtay Andor és Feleki Kamill... ) A néphit szerint Gyurkovics Mária ( az egykori lány ) a mama szerepében lépett fel utoljára. Egykor Svéd Sándor is alakította Schubert szerepét.
835 Búbánat 2015-02-01 11:36:38 [Válasz erre: 834 smaragd 2015-02-01 09:26:52]
Nem mindig írom ide a teljes műsort, és nem mindig sorolom fel a felvételeken hallható művészeket. Általában a kedvenc felvételeimet és énekeseimet sorolom - több-kevesebb részletezéssel. Ami/aki különösen közel áll hozzám, arról/róla bővebben írok. Van amikor már előre, de olykor csak utólag teszi fel a műsor tartalmát és a közreműködők nevét a Dankó Rádió szerkesztője a rádió facebook oldalára.
Nem mindig írom ide a teljes műsort, és nem mindig sorolom fel a felvételeken hallható művészeket. Általában a kedvenc felvételeimet és énekeseimet sorolom - több-kevesebb részletezéssel. Ami/aki különösen közel áll hozzám, arról/róla bővebben írok. Van amikor már előre, de olykor csak utólag teszi fel a műsor tartalmát és a közreműködők nevét a Dankó Rádió szerkesztője a rádió facebook oldalára.
834 smaragd 2015-02-01 09:26:52 [Válasz erre: 833 smaragd 2015-02-01 08:52:32]
Nem hagyott a téma nyugodni, mindent félretéve gyorsan megnéztem: a filmen - "Dankó Pista" - a szereplők között Lukács Margit neve szerepel. (Nincs más hang megjelölve szerepében, tehát ő énekel. Búbánat tegnap kihagyta a felsorolásból, azt hiszem. Közben a tegnapi és mai műsor is olvasható, hajnalban még nem találtam meg, pedig kerestem.)
Nem hagyott a téma nyugodni, mindent félretéve gyorsan megnéztem: a filmen - "Dankó Pista" - a szereplők között Lukács Margit neve szerepel. (Nincs más hang megjelölve szerepében, tehát ő énekel. Búbánat tegnap kihagyta a felsorolásból, azt hiszem. Közben a tegnapi és mai műsor is olvasható, hajnalban még nem találtam meg, pedig kerestem.)
833 smaragd 2015-02-01 08:52:32 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Tegnap nagyon füleltem, és Rózsi hangja tényleg hasonlított Tolnay Kláriéhoz, ám Lukács Margitnak is szép hangja volt, én arra gondoltam, hogy az a filmbeli fiatalkori hangja. Nem néztem utána, most sem tudok, a nava.hu-n is sok régi film adata van. köszi, hogy írtál!
Tegnap nagyon füleltem, és Rózsi hangja tényleg hasonlított Tolnay Kláriéhoz, ám Lukács Margitnak is szép hangja volt, én arra gondoltam, hogy az a filmbeli fiatalkori hangja. Nem néztem utána, most sem tudok, a nava.hu-n is sok régi film adata van. köszi, hogy írtál!
832 smaragd 2015-02-01 07:31:40 [Válasz erre: 831 IVA 2015-02-01 06:44:49]
Lukács Margit pályája kezdetén Lukácsy Margit néven szerepelt. Várjuk meg Búbánat válaszát, ő azt írta tegnap, Tolnay Klári.
Lukács Margit pályája kezdetén Lukácsy Margit néven szerepelt. Várjuk meg Búbánat válaszát, ő azt írta tegnap, Tolnay Klári.
831 IVA 2015-02-01 06:44:49 [Válasz erre: 829 smaragd 2015-02-01 05:09:41]
Kedves Smaragd, Rózsi szerepét a filmben Lukács Margit játszotta, (y) nélkül. Valószínű, hogy a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány kezdetű nótához valaki „kölcsönözte” a hangját a színésznőnek (nem sikerült az IMDb-ről kiderítenem, hogy ki), de az sem az egészen eltérő hangszínű Lukácsi Margit táncdalénekesnő lehetett.
Kedves Smaragd, Rózsi szerepét a filmben Lukács Margit játszotta, (y) nélkül. Valószínű, hogy a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány kezdetű nótához valaki „kölcsönözte” a hangját a színésznőnek (nem sikerült az IMDb-ről kiderítenem, hogy ki), de az sem az egészen eltérő hangszínű Lukácsi Margit táncdalénekesnő lehetett.
830 smaragd 2015-02-01 05:35:59
Mostanában szándékosan gyakran nézem a televíziót, egyelőre csak a magyar adásokat. A régi magyar filmek, mint a tegnap említett "Dankó Pista" és mások felelevenítik a csodálatos magyar táj egykor szépségét (beépítetlen vidékek), az aratás gyönyörűségét,ünnepét, a cigánybandás mulatozást. Mindezeket művészi képi, rendező, színészi megformálással, remek muzsikával. Nagy jelentősége van ennek, mert mint ahogyan szinte naponta láthatjuk, most más nemcsak pl. Erdély, hanem a távolra szakadt magyarság is immár több generáción keresztül féltve őrzi és ápolja, gyakorolja a magyar hagyományokat. Tegnap a floridai magyarokról -jelenleg kb. 30 ezer ember - is vetítettek egy rövid riportot. Az egyébként helyét, boldogságát ott megtaláló középkorú magyar ember azonnal elérzékenyült,amikor Magyarország nevét meghallotta. Ennek a mérhetetlen honvágynak a megtestesült színpadi formája Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettje, amit a budapesti Operettszínház mutatott be és játszott. (Alább részletesen írtam erről.)Miután az emigráció fogalma átalakult, ez darab is történelmünk egy fontos részét örökíti meg. Mindezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy itthon is tudatosan ápolnunk kell - pl. "Csinom Palkó" az Operettszínházban - történelmi és nemzeti hagyományainkat, komolyan is és szórakoztató formában is, hogy a kintiek - most már a fiatal generáció is - megismerje, újra átélhesse a színpad révén is a magyar szokásokat (pl. a kihalóban levő cigánybandás mulatság), amelykről pl. Liszt Ferenc könyvet írt.
Mostanában szándékosan gyakran nézem a televíziót, egyelőre csak a magyar adásokat. A régi magyar filmek, mint a tegnap említett "Dankó Pista" és mások felelevenítik a csodálatos magyar táj egykor szépségét (beépítetlen vidékek), az aratás gyönyörűségét,ünnepét, a cigánybandás mulatozást. Mindezeket művészi képi, rendező, színészi megformálással, remek muzsikával. Nagy jelentősége van ennek, mert mint ahogyan szinte naponta láthatjuk, most más nemcsak pl. Erdély, hanem a távolra szakadt magyarság is immár több generáción keresztül féltve őrzi és ápolja, gyakorolja a magyar hagyományokat. Tegnap a floridai magyarokról -jelenleg kb. 30 ezer ember - is vetítettek egy rövid riportot. Az egyébként helyét, boldogságát ott megtaláló középkorú magyar ember azonnal elérzékenyült,amikor Magyarország nevét meghallotta. Ennek a mérhetetlen honvágynak a megtestesült színpadi formája Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettje, amit a budapesti Operettszínház mutatott be és játszott. (Alább részletesen írtam erről.)Miután az emigráció fogalma átalakult, ez darab is történelmünk egy fontos részét örökíti meg. Mindezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy itthon is tudatosan ápolnunk kell - pl. "Csinom Palkó" az Operettszínházban - történelmi és nemzeti hagyományainkat, komolyan is és szórakoztató formában is, hogy a kintiek - most már a fiatal generáció is - megismerje, újra átélhesse a színpad révén is a magyar szokásokat (pl. a kihalóban levő cigánybandás mulatság), amelykről pl. Liszt Ferenc könyvet írt.
829 smaragd 2015-02-01 05:09:41 [Válasz erre: 828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03]
Sajnos ezen a télen még nem hallhattuk a "Hópehely-keringő"-t a "Túl az Óperencián"-ban,(valóban készült felvétel Gencsy Sárival is),pedig a sok havazáshoz is illett volna hangulatában. Havazás nélkül is nagyon szép...:-) Egy ideje érzem a tavaszt, és vártam a " Tavaszi felhő az égen..." -t, de tegnap 2x is elpasszoltam, jaj, jaj! Remélem ez is megy még hamarosan. A "Dankó Pista" c. film egyik főszerepét Lukács(y) Margit játszotta és,énekelte tegnap, így konferálta fel Nagy Ibolya. Nekem nagyon tetszett ez a felvétel is!
Sajnos ezen a télen még nem hallhattuk a "Hópehely-keringő"-t a "Túl az Óperencián"-ban,(valóban készült felvétel Gencsy Sárival is),pedig a sok havazáshoz is illett volna hangulatában. Havazás nélkül is nagyon szép...:-) Egy ideje érzem a tavaszt, és vártam a " Tavaszi felhő az égen..." -t, de tegnap 2x is elpasszoltam, jaj, jaj! Remélem ez is megy még hamarosan. A "Dankó Pista" c. film egyik főszerepét Lukács(y) Margit játszotta és,énekelte tegnap, így konferálta fel Nagy Ibolya. Nekem nagyon tetszett ez a felvétel is!
828 Búbánat 2015-01-31 12:50:03
"Három a kislány" - A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában ebből a daljátékból hallhattunk egy „csokorra” valót: - Édi, Hédi és Médi hármasa, I. felv.: „Tschöll papa lányai mi vagyunk, eljöttünk, itt vagyunk. (Hankiss Ilona, Andor Éva, László Margit) - Négyes, I. felv.: „Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull… /Tavaszi felhő az égen, ti tudjátok régen…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Schober és Médi kettőse, II. felv.: „Ó, be durcás, édes kincsem, a mécses eltörött?...”(Melis György, László Margit) - Együttes,I. felv.: „Hahó, a Phoebus hangja szól…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az úr gyereket, beköltözött a szeretet… /Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák…” (Maleczky Oszkár és Palánkay Klárai) Ezek az elhangzott részletek a daljáték alábbi, teljes rádiófelvételéről valók: Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutató: 1963 év Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara Vezényel: Fischer Sándor Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Schubert – Ilosfalvy Róbert Tschöll papa – Maleczky Oszkár Tschöll mama – Palánkay Klára Médi – László Margit Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Schober – Melis György Grisi – Neményi Lili Vogl – Réti József Schwind – Bende Zsolt Kumpelwieser – Várhelyi Endre Binder – Külkey László Bruneder – Nádas Tibor Schantorff, követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiber – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az ezen a napon született Jávor Pál színművészre (1902. január 31.) emlékezett énekfelvételeinek bejátszásával (km. Karády Katalin, Tolnay Klári) A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, a www.dankoradio.hu oldalon.
"Három a kislány" - A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában ebből a daljátékból hallhattunk egy „csokorra” valót: - Édi, Hédi és Médi hármasa, I. felv.: „Tschöll papa lányai mi vagyunk, eljöttünk, itt vagyunk. (Hankiss Ilona, Andor Éva, László Margit) - Négyes, I. felv.: „Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull… /Tavaszi felhő az égen, ti tudjátok régen…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Schober és Médi kettőse, II. felv.: „Ó, be durcás, édes kincsem, a mécses eltörött?...”(Melis György, László Margit) - Együttes,I. felv.: „Hahó, a Phoebus hangja szól…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) - Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az úr gyereket, beköltözött a szeretet… /Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák…” (Maleczky Oszkár és Palánkay Klárai) Ezek az elhangzott részletek a daljáték alábbi, teljes rádiófelvételéről valók: Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány Rádió Dalszínháza bemutató: 1963 év Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara Vezényel: Fischer Sándor Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Schubert – Ilosfalvy Róbert Tschöll papa – Maleczky Oszkár Tschöll mama – Palánkay Klára Médi – László Margit Édi – Hankiss Ilona Hédi – Andor Éva Schober – Melis György Grisi – Neményi Lili Vogl – Réti József Schwind – Bende Zsolt Kumpelwieser – Várhelyi Endre Binder – Külkey László Bruneder – Nádas Tibor Schantorff, követ - Ajtay Andor Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill Házmesterné – Somogyi Nusi Kocsmáros – Keleti László Seiber – Tomanek Nándor Cukrászné – Máté Eta Sáni – Kern András Wéberné – Verbőczy Ila Kocsis – Gonda György A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az ezen a napon született Jávor Pál színművészre (1902. január 31.) emlékezett énekfelvételeinek bejátszásával (km. Karády Katalin, Tolnay Klári) A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, a www.dankoradio.hu oldalon.
827 Búbánat 2015-01-30 13:17:13 [Válasz erre: 826 Búbánat 2015-01-30 13:11:16]
Sorry: nem a javított fogalmazványomat másoltam át ide a szövegszerkesztőmből...
Sorry: nem a javított fogalmazványomat másoltam át ide a szövegszerkesztőmből...
826 Búbánat 2015-01-30 13:11:16
Nem először utalok az alábbi operettfelvételre a rádióból: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Andor–Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével A Dankó Rádió operettműsorában nem először és bizonyára nem utolszor hangzottak fel ma újra a daljáték szép részletei erről a kiváló rádiófelvételről! Már többször hangot adtam itt örömömnek, ha felcsendülnek kedvenc énekeseimmel a gyönyörű, szívhez szóló Szirmai-melódiák, és sorolom, éppen mely dalok, kettősök, jelenetek vannak/voltak a műsoron. Most sem tudom megállni, hogy ne jelezzem, mit hallottunk ma ismét erről a remek felvételről a Túl az Óperencián című műsorban. Egy éve hagyott itt bennünket Andor Éva, aki most Encella királynő belépőjét énekelte: "És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok..” A felvételen közreműködő művészek közül már csak Palcsó Sándor van köztünk, aki Házy Erzsébet partnerével két „népies”- jellegű vidám kettőst adott elő a daljátékból: „ Ejje-hujja, hm!...”; „Édes-kedves krumplileves…” Külön kiemelem a ritkán hallható, Melis György énekelte szomorkás, érzelmes „Jóska dalát” az I. felvonásból; a dalszöveg két verséből az elsőt idézem is: „Lefittyent a csizmám szára, a tarisznyám ócska, kidöglött a Ráró lovam, mire vitted, Jóska? Egy bujdosó szegénylegény ha katona, csak így él! Árok szélén fújja ki a könnyeit a szeméből a szél! Eb az ingét, vannak kancsók, citerák, nyílanak a réti szegfűk, rezedák: Nyílanak az árok partján réti szegfűk, rezedák, ibolyák, violák! Nyílanak, a rezedák, ibolyák, violák, nyílanak a violák!” A Dankó Rádió operettműsorában további két magyar komponista egy-egy operettjéből hangzottak el még részletek: Huszka Jenő Bob hercegének dalait sok énekesünk a műsorára tűzte, a rádióban ma Sárdy János, Petress Zsuzsa, Svéd Sándor énekét hallhattuk, a Polgár Tibor vezényelte MRT Szimfonikus zenekar kíséretével, valamint egy későbbi az 1965-ös rádiófelvételről Németh Marikát és Ilosfalvy Róbert egy kettősben. Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjéből is felcsendült egy dal és két vidám kettős néhány dala és kettőse is felcsendült Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dániel Gábor, Jankovits József tolmácsolásában, a Budapesti Operettszínház zenekarát Várady Katalin vezényelte. – ez a Kálmán-mű volt a ma 87 éve született Vámos László (1928. január 30. – 1996. február 3.) Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész utolsó rendezése az Operettszínházban, ahol 1967-től 1980-ig töltötte be a főrendezői posztot. Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. (Jó lenne, ha a rádió és a televízió újból műsorára tűzne emlékezetes rendezéseinek hang- és képfelvételeit; a TV-ben (a „Maszk nélkül”-sorozat; portrék többek között SASS SZILVIA, HÁZY ERZSÉBET, GREGOR JÓZSEF, SIMÁNDY JÓZSEF, KINCSES VERONIKA, BENDE ZSOLT, TIBOLDY MÁRIA, SOLYÓM NAGY SÁNDOR művészi pályafutásáról.) A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Nem először utalok az alábbi operettfelvételre a rádióból: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Andor–Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével A Dankó Rádió operettműsorában nem először és bizonyára nem utolszor hangzottak fel ma újra a daljáték szép részletei erről a kiváló rádiófelvételről! Már többször hangot adtam itt örömömnek, ha felcsendülnek kedvenc énekeseimmel a gyönyörű, szívhez szóló Szirmai-melódiák, és sorolom, éppen mely dalok, kettősök, jelenetek vannak/voltak a műsoron. Most sem tudom megállni, hogy ne jelezzem, mit hallottunk ma ismét erről a remek felvételről a Túl az Óperencián című műsorban. Egy éve hagyott itt bennünket Andor Éva, aki most Encella királynő belépőjét énekelte: "És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok..” A felvételen közreműködő művészek közül már csak Palcsó Sándor van köztünk, aki Házy Erzsébet partnerével két „népies”- jellegű vidám kettőst adott elő a daljátékból: „ Ejje-hujja, hm!...”; „Édes-kedves krumplileves…” Külön kiemelem a ritkán hallható, Melis György énekelte szomorkás, érzelmes „Jóska dalát” az I. felvonásból; a dalszöveg két verséből az elsőt idézem is: „Lefittyent a csizmám szára, a tarisznyám ócska, kidöglött a Ráró lovam, mire vitted, Jóska? Egy bujdosó szegénylegény ha katona, csak így él! Árok szélén fújja ki a könnyeit a szeméből a szél! Eb az ingét, vannak kancsók, citerák, nyílanak a réti szegfűk, rezedák: Nyílanak az árok partján réti szegfűk, rezedák, ibolyák, violák! Nyílanak, a rezedák, ibolyák, violák, nyílanak a violák!” A Dankó Rádió operettműsorában további két magyar komponista egy-egy operettjéből hangzottak el még részletek: Huszka Jenő Bob hercegének dalait sok énekesünk a műsorára tűzte, a rádióban ma Sárdy János, Petress Zsuzsa, Svéd Sándor énekét hallhattuk, a Polgár Tibor vezényelte MRT Szimfonikus zenekar kíséretével, valamint egy későbbi az 1965-ös rádiófelvételről Németh Marikát és Ilosfalvy Róbert egy kettősben. Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjéből is felcsendült egy dal és két vidám kettős néhány dala és kettőse is felcsendült Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dániel Gábor, Jankovits József tolmácsolásában, a Budapesti Operettszínház zenekarát Várady Katalin vezényelte. – ez a Kálmán-mű volt a ma 87 éve született Vámos László (1928. január 30. – 1996. február 3.) Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész utolsó rendezése az Operettszínházban, ahol 1967-től 1980-ig töltötte be a főrendezői posztot. Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. (Jó lenne, ha a rádió és a televízió újból műsorára tűzne emlékezetes rendezéseinek hang- és képfelvételeit; a TV-ben (a „Maszk nélkül”-sorozat; portrék többek között SASS SZILVIA, HÁZY ERZSÉBET, GREGOR JÓZSEF, SIMÁNDY JÓZSEF, KINCSES VERONIKA, BENDE ZSOLT, TIBOLDY MÁRIA, SOLYÓM NAGY SÁNDOR művészi pályafutásáról.) A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
825 smaragd 2015-01-30 03:50:22 [Válasz erre: 824 smaragd 2015-01-30 03:47:01]
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...
824 smaragd 2015-01-30 03:47:01 [Válasz erre: 822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22]
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be. Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott. Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk. Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban! mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható. (A wikipédia pontatlan) A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik. Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett. Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is! A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak. Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be. Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott. Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk. Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban! mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható. (A wikipédia pontatlan) A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik. Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett. Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is! A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak. Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
823 Búbánat 2015-01-29 12:27:25 [Válasz erre: 822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22]
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
822 Búbánat 2015-01-29 12:07:22 [Válasz erre: 821 smaragd 2015-01-29 04:28:10]
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt! A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában. Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt! A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában. Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…
821 smaragd 2015-01-29 04:28:10 [Válasz erre: 819 Búbánat 2015-01-28 21:18:17]
Kedves Búbánat! Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-) Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve. A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos. A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"! A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével. A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.
Kedves Búbánat! Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-) Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve. A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos. A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"! A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével. A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.
820 Búbánat 2015-01-28 22:21:22
Több mint két évi operettmuzsika-hallgatással a Dankó Rádióban, és a sok-sok pozitívum és öröm mellett muszáj egy észrevételt tennem, mégpedig a szerkesztésre vonatkozóan. A Túl az Óperencián című - napi rendszerességgel adásba kerülő - mintegy 55 percnyi operettműsor mindig egy-egy zenekari számmal (operett nyitánya, keringő, közzene stb.) ér véget. Ezzel kapcsolatosak megjegyzéseim: - Az elhangzó zeneszám már „lekeverés” - sohasem az elejétől hangzik el, így nem teljes, csupán töredék. - E töredék is csökkent élményt nyújt a hallgatónak, mivel lejátszása alatt (közben lehalkítva szól a zene) a szerkesztő-műsorvezető kétszer is megszólal („beleszól” a zenébe): = először, amikor az elején felkonferálja, mit hallunk, milyen zeneszámmal búcsúzik aznapra az operettadás, majd = másodszor is: (miközben újra lehalkul a zene) a zeneszám vége felé elköszön a rádióhallgatótól és utal a rádió hullámhosszára, Facebook oldalára és az interneten is hallgatható adás-sorozatra, valamint figyelmünkbe ajánlja a következő műsorblokkot és annak műsorvezetőjét. Mindezzel értékes másodpercek telnek el, miközben azalatt is szól (lehalkítva) az utolsóként elhangzó, töredékes műsorszám. Ezáltal számomra „időt rabol el” a szép muzsika élvezetétől. Tudom, hogy kevesebb zene hangzana fel a rádióban, ha az utolsó műsorszám teljes egészében lejátszásra kerülne, és csak ezután köszönni el; azt is megértem, hogy így személyesebb a búcsúzás aznapra a rádióhallgatótól. Mégis, kérdezem Nagy Ibolyát, nem lehetne valamit másképp tenni, hogy csorbítatlanul és zavartalanul érvényesüljön a zárásul felcsendülő muzsika is a Dankó Rádió operettműsorában? (Pedig milyen jó lett volna a mai adás legvégén teljes egészében végighallgatni Offenbach operettjének nyitányát, minden „rábeszélés” nélkül!...)
Több mint két évi operettmuzsika-hallgatással a Dankó Rádióban, és a sok-sok pozitívum és öröm mellett muszáj egy észrevételt tennem, mégpedig a szerkesztésre vonatkozóan. A Túl az Óperencián című - napi rendszerességgel adásba kerülő - mintegy 55 percnyi operettműsor mindig egy-egy zenekari számmal (operett nyitánya, keringő, közzene stb.) ér véget. Ezzel kapcsolatosak megjegyzéseim: - Az elhangzó zeneszám már „lekeverés” - sohasem az elejétől hangzik el, így nem teljes, csupán töredék. - E töredék is csökkent élményt nyújt a hallgatónak, mivel lejátszása alatt (közben lehalkítva szól a zene) a szerkesztő-műsorvezető kétszer is megszólal („beleszól” a zenébe): = először, amikor az elején felkonferálja, mit hallunk, milyen zeneszámmal búcsúzik aznapra az operettadás, majd = másodszor is: (miközben újra lehalkul a zene) a zeneszám vége felé elköszön a rádióhallgatótól és utal a rádió hullámhosszára, Facebook oldalára és az interneten is hallgatható adás-sorozatra, valamint figyelmünkbe ajánlja a következő műsorblokkot és annak műsorvezetőjét. Mindezzel értékes másodpercek telnek el, miközben azalatt is szól (lehalkítva) az utolsóként elhangzó, töredékes műsorszám. Ezáltal számomra „időt rabol el” a szép muzsika élvezetétől. Tudom, hogy kevesebb zene hangzana fel a rádióban, ha az utolsó műsorszám teljes egészében lejátszásra kerülne, és csak ezután köszönni el; azt is megértem, hogy így személyesebb a búcsúzás aznapra a rádióhallgatótól. Mégis, kérdezem Nagy Ibolyát, nem lehetne valamit másképp tenni, hogy csorbítatlanul és zavartalanul érvényesüljön a zárásul felcsendülő muzsika is a Dankó Rádió operettműsorában? (Pedig milyen jó lett volna a mai adás legvégén teljes egészében végighallgatni Offenbach operettjének nyitányát, minden „rábeszélés” nélkül!...)
819 Búbánat 2015-01-28 21:18:17 [Válasz erre: 814 smaragd 2015-01-28 04:32:17]
Kedves Smaragd! Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat! Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok: Hópehely-keringő Dalszöveg: Romhányi József Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, víg táncot hintsetek a hegyre szaporán! Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát, s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán. Az ég most nem ragyog, talán a csillagok hullnak le hozzád, te álomtanyánk. Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, a tiszta, szép örömet hintsétek ránk! Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn siklik a sí, és csúszik a szán. Át minden árkon, át minden erdőn ijedten szökken a mókus a fán. Száguldunk versenyt, új erőre serkent, ki lesz az első majd a völgybe’ lent. Csillogó szemmel a hó is csillagtenger, s egy fényes csillag itt a melleden. Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)
Kedves Smaragd! Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat! Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok: Hópehely-keringő Dalszöveg: Romhányi József Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, víg táncot hintsetek a hegyre szaporán! Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát, s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán. Az ég most nem ragyog, talán a csillagok hullnak le hozzád, te álomtanyánk. Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet, a tiszta, szép örömet hintsétek ránk! Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn siklik a sí, és csúszik a szán. Át minden árkon, át minden erdőn ijedten szökken a mókus a fán. Száguldunk versenyt, új erőre serkent, ki lesz az első majd a völgybe’ lent. Csillogó szemmel a hó is csillagtenger, s egy fényes csillag itt a melleden. Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)
818 Búbánat 2015-01-28 16:57:01 [Válasz erre: 817 Búbánat 2015-01-28 16:38:01]
Jacobi: Sybill _ A II. felvonás fináléjának szövegéből: „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”
Jacobi: Sybill _ A II. felvonás fináléjának szövegéből: „- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”
817 Búbánat 2015-01-28 16:38:01
Más nagyszerű énekművészek mellett Ilosfalvy Róbert is közreműködött a Sybill rádiófelvételén, melyből ma délelőtt részleteket sugárzott a Dankó Rádió! Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” [url] http://operett.network.hu/video/jacobi_viktor_sybill/sybill__szep_o_szep_igy_a_let; Ilosfalvy Róbert: „Szép, ó, szép, édes így a lét”: [/url] - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) Részletek csendültek fel Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének rádiófelvételéről: Udvardy Tibor (Renée belépője); Zentay Anna és Rátonyi Róbert ("Gimbelem-gombolom…”) énekelt; km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Ugyanez operettből – egy másik felvételről - Fleury belépőjét Tiboldi Mária énekelte. A mai adás zárásaként egy részletet hallottunk Offenbach: Utazás a Holdra című operettjéből (Km. a Loire Filharmonikus Zenekar. Vezényel Marc Soustrot.) A vendég a stúdióban továbbra is Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti Túl az Óperencián műsort most délután öt órától ismétli a rádió, az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
Más nagyszerű énekművészek mellett Ilosfalvy Róbert is közreműködött a Sybill rádiófelvételén, melyből ma délelőtt részleteket sugárzott a Dankó Rádió! Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereposztás: Az öreg Poire – Feleki Kamill A fiatal Poire – Kishegyi Árpád Sybill – Németh Marika Petrov hadnagy – Ilosfalvy Róbert Nagyherceg – Bende Zsolt Nagyhercegnő – Vámos Ágnes Sarah – Koltay Valéria Kormányzó – Várhelyi Endre Gorcsakov – Petri Miklós Lakáj – Regős Péter - Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád) „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” [url] http://operett.network.hu/video/jacobi_viktor_sybill/sybill__szep_o_szep_igy_a_let; Ilosfalvy Róbert: „Szép, ó, szép, édes így a lét”: [/url] - A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara) Részletek csendültek fel Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének rádiófelvételéről: Udvardy Tibor (Renée belépője); Zentay Anna és Rátonyi Róbert ("Gimbelem-gombolom…”) énekelt; km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Ugyanez operettből – egy másik felvételről - Fleury belépőjét Tiboldi Mária énekelte. A mai adás zárásaként egy részletet hallottunk Offenbach: Utazás a Holdra című operettjéből (Km. a Loire Filharmonikus Zenekar. Vezényel Marc Soustrot.) A vendég a stúdióban továbbra is Nyári Szilvia, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, akivel Nagy Ibolya beszélget. A délelőtti Túl az Óperencián műsort most délután öt órától ismétli a rádió, az interneten is meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalon.
816 smaragd 2015-01-28 06:33:24 [Válasz erre: 813 smaragd 2015-01-28 04:25:58]
" TALÁN A CSILLAGOK " ...avval a feltétellel, hogy...
" TALÁN A CSILLAGOK " ...avval a feltétellel, hogy...
815 smaragd 2015-01-28 04:42:09
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte. Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig. Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként. Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte. Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig. Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként. Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?
814 smaragd 2015-01-28 04:32:17
"MÁJUSFA" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Májusfa-keringő Balaton-keringő Sör-dal Konty-dal Kirándulók-dala Szövőgép-dal "TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Hópehely-keringő Hóvirág-keringő Mackó-tánc Szélvész-dala
"MÁJUSFA" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Májusfa-keringő Balaton-keringő Sör-dal Konty-dal Kirándulók-dala Szövőgép-dal "TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett Zene: Kemény Egon Írta: Szász Péter Versek: Romhányi József Dalok és keringők: Hópehely-keringő Hóvirág-keringő Mackó-tánc Szélvész-dala
