Pedig akár sikerülhetett is volna! Adva volt a világ egyik legremekebb színpada, a címszerepben egy egyébként igazán drámai heroina, egy egyébként világelső tenor, egy egyébként nagyszerű hősbariton, egy egyébként fantasztikus dirigens, egy egyébként karizmatikus rendező, és főleg pénz, pénz, rengeteg pénz.

A csaknem négy évtizede működő énekegyüttes nemrég megjelent (első!) DVD-jén végignézhetünk egy igen változatos összeállítású koncertet, emellett nyomon követhetjük egy nem mindennapi stúdiófelvétel munkálatait is, mindezt turné életképekkel, műismertetésekkel és rengeteg nyilatkozattal tarkítva.

Ilyen szellemes, igényes, kacagtató balettburleszket nem minden nap láthat az ember. A balett hagyományos elemeinek szépségét hol egy kacska lábtartás, hol egy esetlen mozdulat rontja el. A táncosok láthatóan élvezik, hogy az éveken át gyakorolt, tökéletes mozdulatok itt az újfajta koncepció jegyében elronthatók.

Az, hogy a \"szalonmodern\" felfogásban színpadra állított előadás képileg rendkívül élvezetes és élményszerű benyomást kelt, a film rendezőjének, Brian Large-nak köszönhető. De, tegyük a szívünkre a kezünket: miért is veszi meg egy operabarát ezt a DVD-t? Hát persze: Edita Gruberova miatt - aki jön, lát, és győz.

Levine remekel, nagyobb szereposztási tévedésről sem beszélhetünk, és mégis: a csoda elmarad. Úgy foglalhatnánk össze a dolgot, hogy mindenki már egy kissé későn kapta meg a szerepet, és a produkció közepesnél jobb színvonalát nem annyira az énekesek aktuális hangi állapota, mint inkább művészi nagysága biztosítja.

A felvétel 1996-ban, a Magyar Televízió stúdiójában készült. A csődközeli állapotban leledző intézményben fontosnak tartották megörökíteni ezt a produkciót, és ezért - noha a képi megvalósítás nem a legtökéletesebb - még dicséret is illetheti az alkotókat. Nem is annyira Bach, hanem inkább az előadó, Perényi Miklós miatt.

Azoknak, akik már vágják a centit, és alig tudják kivárni a hátralévő időt a budapesti Mesterdalnokok-premierig, biztosan jó szolgálatot tesz ez a lemez. Persze a DVD-n látható remek, 1984-es bayreuthi előadás legkevésbé sem csupán a hiánytünetek enyhítésére alkalmas. Mestermű, mesteri rendezésben.

Évente szertartásosan találkozom ezzel a remekművel. Érdekes, hogy majdnem mindegy, mely együttesek és mely szólisták adják. Ez egy olyan alkotás, amelynél - persze egy megfelelő technikai szint fölött - sokkal fontosabb a hit és a lelkesedés. Hogy az előadókat is megérintse az Isten. Richterrel ez megtörtént.

Ez az 1980-as előadás alapvetően szakít a tradíciókkal. Eddig ugyanis megszokhattuk, hogy Manon a szerelem és a vagyon kettős csábítása között őrlődve teszi tönkre ifjú életét. Renata Scotto hősnője azonban egy pillanatra sem szereti megmentőjét, csupán kihasználja a fiatalember őrületig fokozódó rajongását.

Ez az 1983-as előadás az apáról és fiáról szól. Domingóról nem lehet elhallgatni azt, hogy van egy-két préselt magas hangja, de alakítása iskolalecke Verdiről. És itt van Ghiaurov, aki közel négy évtizeden át egyeduralkodó, vagy legalábbis primus inter pares volt II. Fülöpként.