Esszék és tanulmányok
Két dolgot szokás tudni vele kapcsolatban: hogy vonzódott a zen buddhizmus tanaihoz, és hogy kibékíthetetlen ellenérzéseket táplált a hanglemezek iránt. Sergiu Celibidache beskatulyázhatatlan, különc és talányos karmestere volt a XX. századnak
Esszék és tanulmányok
Sokszor érte a vád, hogy előadásai túlzottan merevek, nehézkesek, ólomlábakon járnak, és nemegyszer hatalmas, szinte elviselhetetlen súllyal nehezedik a hallgatóra a mondanivaló, melyben, valljuk meg, döbbenetes mélységekig jut. Mert Otto Klemperert csak a zord, sötét mélységek érdekelték, a "fecsegő felszínből" semmi.
Esszék és tanulmányok
Művészetszemléletének sajátos jellegét egy szimplának tetsző ars poetica adta: Charles Münch számára a zene csakis zene volt. Nem német, francia, amerikai vagy szláv zene, nem régi vagy új zene, egyszerűen: zene.
Esszék és tanulmányok
Előadásainak színgazdagsága, a zenekari hangzás extatikus szépsége adja Stokowski karmesteri stílusának legfőbb erényét: az érzékien buja, zengő "Stokowski Sound", ahogy gyakran aposztrofálták.
Esszék és tanulmányok
Doráti, ha nem is igazi nagyformátumú, de - úgymond - nagyvonalú dirigens volt. Úgy vélte, a karmester dolga az, hogy inspirálja a zenekart, és a hangszeres művész saját előadói fantáziájának, spontaneitásának kell helyet kapnia a produkcióban.
Esszék és tanulmányok
Kendőzetlenül romantizáló, szlávosan dús, mély emocionális tartalmat közvetítő előadásai a feltartóztathatatlanul áramló, átütő erejű szenvedélyek kibontásával nyerték el alakjukat. A '80-as évekre par excellence orosz dirigens lett, aki sohasem riad vissza a zenében megragadható érzelmek leplezetlen kibontásától.
Esszék és tanulmányok
Zenészkollégák mesélik, hogy két nappal halála előtt meglátogatta a kórházban a nagy pályatárs, Krzysztof Penderecki, s azt ígérte neki, ha felépül, 2013-ban egy nagy közös nyolcvanadik születésnapot tartanak, melyen ő maga vezényli el a Beatus Virt. De ez már csak terv maradt...
Esszék és tanulmányok
Művészi hitvallása szerint csakis olyan zeneművet dirigált el, melyhez valóban közel tudott kerülni, s amely, ahogyan fogalmazott, "az élete részévé vált"; operakarmesterként pedig szívesebben dolgozott olyan énekesekkel, akik korábban sosem adták elő a darabot, elkerülve ezzel minden rossz rutint, vagy nemkívánatos beidegződést.
Esszék és tanulmányok
Eugen Jochum hangzó hagyatéka kevés kivétellel a német-osztrák repertoár reprezentatív alkotásait foglalja magában. A harmincas évek elejétől a nyolcvanas évek derekáig, vagy Johann Sebastian Bachtól Carl Orffig tart az út, melyet bejárt.
Esszék és tanulmányok
Produkciói valamiféle különös charme-mal bírnak, előadói stílusa - mely e tekintetben Adrian Boultéra emlékezet némiképp - jellegzetes líraiságot kölcsönöz még a nagy német szimfonikusok legszigorúbb kompozícióinak is.
