Quantz fuvolaiskolája – végre magyarul is

Johann Joachim Quantz híres fuvolaiskolájának hazai megjelentetése finiséhez érkezett. Éppen megjöttek a nyomdából a korrektúrázásra váró oldalak, amikor leültünk a fordítóval, Székely Andrással beszélgetni a barokk zenei gyakorlat egyik legfontosabb kézikönyvéről.

Egy díj margójára

Bár a Honvéd Művészegyüttes és a Weiner Konzi is a Prima Primissima díjazottjai közé került, épp ugyanekkor kelt szárnyra a hír, hogy a megszűnés szélére került a Pomázi Zeneiskola, a Csepeli Zeneiskolát összevonnák az ottani Zeneművészeti Szakközépiskolával, és még nincs szponzora a jövő évre a Concerto Zenekarnak – mindhárom esetben a negatív kimenetelű forgatókönyv többtucat utcára kerülő embert jelent.

Szlogenizálás az influentikus frappaneológia előnyeiről és hátrányairól

Ha a kultúra nem áru, de mégis el kell adni, akkor azt miképp tegyük? A szlogenek mantrázása például egész hatékony megoldásnak bizonyulhat, legalábbis kismilliószor bevált már. De mi van, ha visszaüt?

„Abban maradtunk, hogy adok magamnak egy ’próbaévet’ az Operaházban” (Kovács János)

A nyáron múlt hatvan éves, lassan negyven éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik, a Magyar Állami Operaházban, de vendégként rendre előfordul szinte mindegyik magyar zenekarnál. Most ősszel ő kapta a Café Momus-díjat, melynek átadása a legjobb apropó volt egy beszélgetéshez.

Karmesterportrék XLIV. – Karel Ančerl

Tizennyolc hosszú éven át vezette a Cseh Filharmonikusokat, méghozzá nehéz, kemény és munkás történelmi időkben. Zenekarának új mércét szabott, s túlzás nélkül állítható: a keleti blokk egyik legkiválóbb szimfonikus együttesévé formálta azt.

Karmesterportrék XLIII. – Solti György

Nagyra becsülte a pontosságot, a ritmikai fegyelmet, a határozott megszólalást, az erőteljes, feszes zenekari hangzást. Kivételes drámai érzéke volt: a széles és impozáns dinamikát kedvelte, a teljes csendből induló pianókat, melyet szinte az üvöltésig volt képes fokozni – kétségkívül hatásosan.

Karmesterportrék XLII. – Kurt Sanderling

Egyenes, megbízható és hatékony dirigens hírében állt, személyisége derűt és kiegyensúlyozottságot sugárzott. Olvasatai a textuális tisztaságukról, a biztos és sallangtalan megszólalásukról voltak ismertek, a zenekari hangzás nála sohasem forszírozott.

Világpolgár, abbé, pozőr, újító, pedagógus, zongoravirtuóz, zeneszerző, karmester, zeneakadémia, repülőtér, tér, kisbolygó, kráter, -rapszódia.
Liszt.
200.

„Jövőre, és utána is rengeteg lesz még a tennivalónk” (Nagy Péter a Liszt-év kapcsán)

Nagy Péter Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny zsűrijének ügyvezető elnöke. Már csak ezért is érdemes Lisztről kérdezni.

Karmesterportrék XLI. – Georg Tintner

Akkor bukkant fel a neve a nemzetközi köztudatban, mikor már a nyolcvanhoz közelített. A tudós kútfőkre éhes zenei közvélemény addig-addig kutatott a német-osztrák hagyomány még élő letéteményesei között, míg felfedezte magának ezt bolyongó, bölcs, eredeti figurát.

„Nagyon szikár, nagyon tüskés, nagyon éles, nagyon egyenes előadás született” (Alföldi Róbert a Rigoletto-rendezéséről)

Az Armel Operaverseny rendezvényeinek sorába illeszkedve állította színpadra a Rigolettót a nyáron Alföldi Róbert a plzeňi Josef Kajetán Tyl Színházban. A produkciót most a szegedi közönség is megismerheti – a hazai bemutató kapcsán beszélgettünk a rendezővel.

„A legfontosabb, hogy nyoma marad annak: itt valami történt” (Nagy Bálint, a Fuga Budapesti Építészeti Központ programigazgatója)

Technikai okok miatt elmaradtak a Fuga szeptemberi koncertjei. Mint kiderült, lakossági bejelentések miatt kellett kényszerszünetet tartani. A történtekről Nagy Bálintot, az intézmény programigazgatóját kérdeztük.

A nyertes pedig nem más, mint:… (Zene Világnapja, Momus-díj 2011)

Szombaton megünnepeltük a zene világnapját! A kicsit mélabús ünneplés után még a vasárnapra is szükségünk volt, hogy kissé kijózanodhassunk, mert hát milyen okkal és ürüggyel vigadoztunk volna?

„Ez a feladat engem hosszú távon érdekel” (Vajda Gergely, a Rádiózenekar vezető karmestere)

Az elmúlt években némileg hányatott sorsú Rádiózenekar a közelmúltban új művészeti vezetőt kapott Vajda Gergely személyében. Az előttük álló feladatokról és lehetőségekről, valamint a karmesteri példaképekről beszélgettünk.

„Engem a mandátumom a miniszterelnökhöz köt” (Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa)

Az elmúlt viharos évad után még mindig nem csitultak el teljesen a hullámok a Magyar Állami Operaház körül. Interjúnkban a frissen kinevezett kormánybiztost, Ókovács Szilvesztert kérdeztük a biztosi feladatairól, az intézmény jövőbeni terveiről, a politikáról és a sajtóról.

Karmesterportrék XL. – Willem Mengelberg

Diktatórikus hajlamát, ellenvetést nem álló alkatát elsősorban muzsikusai sínylették meg, ám ennek ellenére a tirannus kemény módszerei célravezetőnek bizonyultak: a Concertgebouw Zenekarának felépítésével a holland mester feltette hazáját a világ zenei térképére.

Apró tűk ha szúródnak

Fekete mágia pusztít az Operában – harsogta szombaton a Bors címlapja. Beszélik, egy vudu szeánsz következményeinek tudható be számos negatív esemény a házon belül. Kérdés: ki tehet minderről?

Summertime

Még hogy a nyár holtszezon, amikor semmi sem történik! Annyi zenei vonatkozású hírt olvashattunk, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Még megbeszélni, kielemezni sem lehetett az egyiket, már jött a következő.

Karmesterportrék XXXIX. – Paul Paray

Parayt nem okvetlenül soroljuk a XX. század nagy formátumú karmester-egyéniségei közé, azonban a Detroiti Szimfonikusokból az ’50-es évek közepére egy kiváló képességű, és – nem mellékesen a hanglemezeknek hála – nemzetközileg is jegyzett együttest faragott.

„Felmentünk 1500 méter fölé” (Varga Mátyás, az Arcus Temporum fesztiváligazgatója)

Bár lassan tíz éves lesz az Arcus Temporum, a hazai kulturális életben még mindig különlegesnek számít, hogy egy apátság ad otthont kortárs művészeti fesztiválnak. Az ötletről és a megvalósítás mikéntjéről Varga Mátyás fesztiváligazgatót kérdeztük.