Budapesten
Bent, a nézőtéren a színpadot körülölelő fekete függöny, középen óriáskivetítőn a művész jellegzetes arca, szuggesztív, magával ragadó tekintete, s a bejátszásokban hallható jól ismert hang egy fájdalmasan hamar véget ért élettel szembesítette a közönséget.
Budapesten
Kényelmetlen és nehezen eldönthető, hogy egy ilyen, szélsőségen erősen és nagyvonalúan értelmezett Bartók ugyanaz-e, mint amit mi szeretünk hallani. Ha tetszik is – és nekem nagyon is tetszik –, brutálisan szegezi nekem a kérdést: egyáltalán megbízhatok-e a saját jó ízlésemben?
Budapesten
Jon Lord, a Deep Purple egykori billentyűse szinte páratlan módon egész pályafutása alatt klasszikus zenészként is működött, neki tulajdonítható a ma olyan divatossá vált crossover műfaj megteremtése is.
Budapesten
Talán nem szükséges különösebben ecsetelnünk, milyen nagy jelentőséggel bír, hogy az operaház zenekarának élén ezúttal Kocsis Zoltán állt. (Tessék elolvasni egy operakritikát, hány szó jut a zenekarnak.) Teljesen más feladat az árokban az énekeseket szolgálni, mint főszereplőnek lenni a színpadon.
Budapesten
Ami Kocsisnál korrekt, Krilovnál vicc és játék, vagy meglepetés. Őt egyáltalán nem zavarja, hogy partnere nem érzékeli: a hegedűnek ebben a szonátában szerepe van. Kitart amellett, hogy nem csupán profi, de spontán is legyen az előadás.
Budapesten
Ha csak a koncert második felét néznénk, akkor tulajdonképpen maradéktalan elismeréssel tudnék adózni a hatvanas éveit taposó ősz hajú lengyel zongoraművész játékának. De hát sajnos ott van az első negyven perc is.
Budapesten
Ha önmagában nézzük, a Concerto teljes fényében megszólalt, elénk tárult. Viszont az aznapi mérleg másik serpenyőjében ott volt a Brahms-darab megszólaltatása mögött sejthető robot, a létrehozás és összerakás verejtékes munkája, pedig az sem épp ritka vendég a koncerttermekben.
Budapesten
Nem tudom, hányadszor csodálkozom el azon, hogy a pécsiek milyen ügyesen szerkesztik műsoraikat. Csupa sláger. Olyan művek, amikkel a kezdő zenebarátot is be tudják csalogatni - ugyanakkor egyetlen kis extra elegendő ahhoz, hogy a hozzám hasonló hardcore koncertfanatikus is megtalálja benne a fülére valót.
Budapesten
Sajnos a Stabat Mater előadása korántsem volt hibátlan. Bár a kórus sokkal összeszedettebb, zeneileg érettebb és az intonációt tekintve is lényegesen pontosabb volt, mint a Gabrieli-darabok esetében, a javulásért cserébe permanensen hamis hegedűszót kaptunk.
Budapesten
Ha röviden kellene véleményt alkotni a koncertről, azt mondanám, nagyon szép esténk volt: a Carmine Celebrat Kórus és Zenekar egy igen lelkes, szimpatikus együttes, produkciójukat a szólóénekesek nagyszerű teljesítménnyel tették teljessé.
