Magyar Rádió stúdiója.  Jacobi Leányvásár című operettjének felvételekor, Németh Marika operett-primadonna és Udvardy Tibor operaénekes.

1964. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Néhány  februári előzmény: 3126, 3123, 3120, 3119, 3113 és a többi....

KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékai az eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált,  "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.

Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó,  itt látható.

Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...

Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül  és nagy munkával -  készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.

Házy Erzsébet rádiós énekfelvételei közül ma is hallhattunk egyet a Dankó Rádió operettműsorában: tegnap még Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének 1962-es rádiófelvételéről (a II. fináléból) élvezhettük gyönyörű szopránját (Házy mellett Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor énekel, km. az MRT Énekkara),                       és mára is jutott egy operettegyüttes-részlet, amiben Házy Erzsébet csodás énekhangját élvezhetjük:

-  Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének 1968-as rádiófelvételéről szólalt meg most Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese („- Jöjjön, eljárunk egy kört, ne várjon, jöjjön, csábít a tánc.../- Buckó, na kezdjük, Muckó, miért vesztegetjük drága időnk.../- Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk...")  - Házy énekpartnerei:  Zentay Anna, Korondy György  és Rátonyi Róbert, itt is Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát).

A Csárdáskirálynő-felvételen éneklő két művészről külön megemlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya:

a mai napon született Rátonyi Róbert  (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.)  és Korondy György (Győr, 1936. február 18. -  2015. június 30.)

Rájuk emlékezve csendültek fel még a következő operettrészletek az adásban:

Márkus Alfréd-egyveleg (Rátonyi Róbert)

Fényes Szabolcs – Halász Rudolf – Romhányi József: Két szerelem

•  "Háp-háp, sárgakacsaláb…,  Gá-gá-gá,,,,,  Kot-kot-kot…,  Toll-toll-toll, csupa pihe toll…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1955

•  Egy másik stúdiófelvételről is hallottunk egy részletet: „Hajnali vallomás –„Kék hajnali fény ragyog a fákon át”- énekli Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)  - 1961

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő fordításában: A hollandi menyecske 

• Jelenet: „ Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, km. Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Vincze Ottó) – a Magyar Rádió 1967-es, új stúdiófelvételéről

Kálmán Imre - Herczeg Géza fordításában: Josephine császárné (keresztmetszet, 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50)

•   Napóleon dala (Korondy György, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényli)

Ezt a műsort - „Túl az Óperencián” – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
 

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott:

Jacques Offenbach: A szép Heléna

A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52

Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta
Fordította: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

- A királyok bevonulása és a királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, énekkar)

- Templomi kar (MRT Énekkarának Női kara)

- Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara):

„A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

- Szerelmi kettős – „Álomkettős”  (Házy Erzsébet, Réti József):

„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.”

- Oresztész kupléja (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara):

„Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg, íme, a hölgyek Makarintusz szépei közt a legszebbek, Partenisz és Leona, véled akarnak ismerkedni…/-Hölgyei engem is izgatnak, ámde hiába, el kell menni…”

Egy másik rádiófelvétel: Kelen Péter énekfelvételei közül hangzott most el:

- Paris ítélete az 1. felvonásból. (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin):

„Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

Egész héten át a Párizsban élő mezzo-szoprán, Csordás Klára a vendég a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Kurt Weill: „Szeptember dal”  - Csordás Klára – ének; Harazdy Miklós – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál, 2018. augusztus 30., Goldmark terem)

Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – mely ciklusból az adásban kettő hangzott el:

-  „Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok;

- "Ha kimegyek arra a magos tetőre”   (Csordás Klára – ének; Simon Izabella – zongora  - Zeneakadémia Nagyterem, 2007. január 7.)

Jerome Kern-dal: „Tegnapok”  - Csordás Klára – ének; Jeff Cohen – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál 2014. szeptember 3., Goldmark terem)

Az adás elején és végén egy-egy Offenbach-nyitány fogta keretbe az elhangzott zenéket:

- Kékszakáll (Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara)

- A tamburmajor lánya (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekara, vezényel: Marc Soustrot)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).

A Dankó Rádió most délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adásának zenei összeállításából kiemelem:

Florimond Hervé: Nebáncsvirág 

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Rendező: Solymosi Ottó

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

Erről a teljes rádiófelvételről szólaltak meg most a következő dalok: 

- Fernand dala: "Hogy szőke lesz a feleségem, vagy barna lesz? Nem tudom…” (Baksay Árpád, a Földényi-kórus Férfikara)

- Denise dala - „Klastromdal” – „Ó, mily szép itt az élet…/Klastrom, édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk, ájtatosan és boldogan…” (Neményi Lili, a Földényi-kórus Nőikara, orgona)

- Loriot dala: „ Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise és Celestine kettőse - „A gránátos dal” – „A gránátos szép ember volt / - és Nürrenbergből jött lovon /- Egy hercegnő meglátta ott /- ki Rómából jött vasúton…/ /- És mit csinál a jó vitéz? Álkatonásra rá se néz…- Miért mondd ilyet? - Egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona…./- mondhatom, hogy szép vitéz…” (Neményi Lili, Ráday Imre)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili )

- Az I. felvonás fináléja:  „És most egy szót se többet...  a hintó előállt...”   (Neményi Lili, km. Ráday Imre és a Földényi-kórus Nőikara)

A rádióműsorban hallhattuk még a következő zenéket:

- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – "Barcarola " - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli

- Kozma József - Vécsey Ernő: „Hulló levelek" – Csordás Klára (ének); Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Irving Berlin: „Keresem a zongorát” - Csordás Klára (ének), Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban   - Daisy belépője: „Karnevál, az élet csupa karnevál,  óh, yes…” (Bodor Edina)

- George Gershwin:  Porgy és Bess  - „Summertime” -  Csordás Klára (ének); Jeff Cohen (zongora) – Zsidó Kulturális Fesztivál 2014., Goldmark Terem  „Énekek éneke”- 2014. szeptember 3.

Az adás végén Jacques Offenbach Szép Heléna című operettjének nyitánya hangzott el stúdiófelvételről - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli.

Ezt a műsor ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az interneten (www.dankoradio.hu).

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  délelőtti adásában hallhattuk:

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky –  Gábor Andor: Cigányszerelem

- Ionel (János) dala a rózsaágról – „Leánykérő dal" (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

- Ilona és Dragotin "Csók-kettőse"  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el végre már: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

- Paulette, Berta, Tivadar és Mihály négyese (Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila, Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő - ”Mióta lesek a csodára, trallala, melyért a szív remeg?…/Túl az Óperencián, boldogok leszünk...” (Csordás Klára énekel,  zongorán kísér: Harazdy Miklós ) - Goldmark-terem, 2018. augusztus 30.

Csajkovszkij-dal: „Szelíd csillagok ragyogtak nekünk”  (Csordás Klára - ének, Klukon Edit- zongora) – „Arcus Temporum  Fesztivál” Pannonhalmán – 2008. augusztus

Egy Chopin-dal is felhangzik Csordás Klára előadásában.

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - Nyitány (a Filharmónia Zenekart  Neville Marriner vezényli)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségeken is.

Tegnapelőtt este a Bartók Rádió sugározta Sullivan híres operettjét, "A gondolások" 1957-es, angol nyelvű stúdiófelvételét.  Nekem megvan CD-n ennek teljes zenei anyaga,  jó volt most a rádióban is újra meghallgatni az akár vígoperának is tekinthető klasszikus nagyoperettet, de közben ismét elgondolkoztam azon,  hogy mennyi sok nagyszerű operettből nem készült még magyar nyelvű rádiófelvétel. Igaz, az operettirodalom javát felvette a Magyar Rádió, de mégis, van hiányérzetem.

Egy listát állítottam össze azokból a címekből, melyek véleményem szerint megérdemelték volna – megérdemelnék,  hogy mindenkori nagyszerű magyar operaénekeseink közreműködésével magyar nyelven is megszólaltassák és rádióra alkalmazzák – a megvalósult sok kitűnő operett rádióváltozata mellett ezeket is teljes- vagy keresztmetszet-formában megismerhessük, megkedveljük:

Arthur Sullivan: The Gondoliers (A gondolások); The Sorcerer (A varázsló); Patience; Iolanthe; Princess Ida; Ruddigore; The Yeomen of the Guard (A testőrök);  Ivanhoe (opera)

Sidney Jones: San Toy – csak részletek vannak belőle; The Girl from Utah (Az utah-i lány)

Jacques Offenbach -  La Périchole; La fille du Tambour-major (A tamburmajor lánya); Geneviève de Brabant (Brabanti Genovéva); Le voyage de Messieurs Dunanan Père et fils (Dunanan apó és fia utazása); Coscoletto [ou Le Lazzarone] (A makaróniárus); Vert-vert (Kakadu); La princesse de Trébizonde (A trapezunti hercegnő); Les brigands (A banditák) – csak részletek vannak belőle; Fantasio; Le voyage dans la lune (Utazás a Holdba); Le docteur Ox ; Madame Favart; Robinson Crusoe; Die Rheinnixen - opera

Charles Lecocq: Les cent vierges (A száz szűz); Giroflé-Girofla (Ibolya-Viola); La petit duc (A kis herceg)

André Messager: Passionnément (A nászéjszaka) - csak részletek vannak belőle

Franz von Suppé: Fatinitza; Pique Dame

Carl Millöcker: Das verwunschene Schloss (Boszorkányvár)

Carl Zeller: Der Obersteiger (A bányamester) – csak részletek vannak belőle; Der Vagabund (A csavargó)

Leo Fall: Die Dollarprinzessin (A dollárkirálynő); Die Kaiserin (A császárnő); Die spanische Nachtigall (A spanyol csalogány) – csak részletek vannak belőle.

Richard Heiberger: Der Opernball (Az operabál)

Paul Lincke: Frau Luna; Lysistrata (Makrancos hölgyek)

Oskar Nedbal: Polenblut (Lengyel vér)

Lehár Ferenc: Wiener Frauen (Bécsi asszonyok) - csak részletek vannak belőle; Der Rastelbinder (A drótostót) - csak részlet van belőle; Das Fürstenkind (A hercegkisasszony) - csak részletek vannak belőle; Der Sterngucker (A csillagok bolondja); Die blaue Mazur (A kék mazúr) - csak részletek vannak belőle.

Persze, még lehetne folytatni a sort…

Hamarosan, 18 órától kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban - "Túl az Óperencián".

Az adásban ezek a zenék is felcsendülnek:

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács - Közzene - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Pogány László vezényli

Pjotr Iljics Csajkovszkij – Josef Klein – Harsányi Zsolt nyomán Erdődy János: A diadalmas asszony

Részletek, 1984  – az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

•  Menysikov dala, I, felv.: „Mennyi szépet..." /"Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van a mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?..." (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara)
• Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv.: „Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István)

Részlet, 1958  - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás)

Jacques Offenbach: Dunanan apó és fia utazása – Közzene - a Magyar Állai Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli.

A Dankó Rádió műsorában, Nagy Ibolya szerkesztésében Offenbach-műveiből összeállított zenék is felhangzanak annak apropóján, hogy ezen a héten francia impressziók, benyomások is teret kapnak a műsorvezető és a Párizsban élő Csordás Klára opera-és koncerténekesnő beszélgetésében.

Már a tegnapi adásban volt Offenbach-zene: „Az elisondói lány” részletei, meg a „Mámor dala” a Périchole-ból Csordás Klára koncertfelvételéről – utóbbit ma újra meghallgathattuk az adás elején.

Most másik Offenbach-egyfelvonásos daljátékból, „A 66-os szám”-ból szólaltak meg nagyszerű részletek  -három különböző rádiófelvételről:

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta - Innocent Vincze Ernő.

• Francois dala: „A házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  (1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05: „Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei” )

„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”

• Stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23.

= Susan dala, Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes): „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” 

= Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes):
„Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...”

= François, vándor házaló bordala (Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes)

„-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

• Finálé (László Margit, Palcsó Sándor, Radnai György, km. az  MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Fischer Sándor) -  Az operett teljes felvételének a bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.00

„Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz! Forduljon úgy az éveitek száma, hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!...”

Irving Berlin: „Szeretem a zongorát” - a dalt Csordás Klára énekli, zongorán kísér: Harazdy Miklós (Zsidó Kulturális Fesztivál 2018 - Csordás Klára dalestje)

Ma 10 éve hunyt el Gyulai Gaál János (Budapest, 1924 – Budapest, 2009) zeneszerző.

Emlékére,  Aszlányi Károly - Romhányi József szövegére és verseire komponált  a „ Hét pofon” musicaljének két részlete szólalt meg a rádiófelvételről Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Lőte Attila előadásában (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Stúdió 11). Bemutató: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész.

Webber: Evita – a musical részlete: „Miért kell hogy sírj, Argentina?” (Mahó Andrea)

A délelőtti adás végén Gershwin melódiái csendültek fel az „Egy amerikai Párizsban” - ból  (Váradi Katalin vezényli a  Szombathelyi Szimfonikus Zenekart)

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban, és az interneten is, „Túl az Óperencián”.

DANKÓ RÁDIÓ - Túl az Óperencián Csordás Klárával - 7. hét

Mától egész héten át a jelenleg Párizsban élő, Cziffra-díjas mezzo-szoprán operaénekes-koncerténekes művésznővel, Csordás Klárával,  beszélget a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

Hamarosan – hat órától – kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése.

Csordás Klára énekfelvételei közül most meghallgathatjuk:

Jacques Offenbach: Périchole – „A mámor dala”  (Csordás Klára énekét  zongorán Balogh József kíséri) – koncertfelvételről

Leonard Bernstein: West Side Story – „Tonight” (énekel Csordás Klára, zongorán közreműködik: Harazdy Miklós)

Goldmark Károly egy dalát énekli Csordás Klára, zongorán kíséri: Balogh József

Az Offenbach- és Jacobi-operettrészleteket is tartalmazó adás végén egy ritkán hallható Goldmark-szerzemény : Zrínyi - szimfonikus költemény  (1903) dallamai csendülnek még fel - az MRT Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.

A Dankó Rádió mai operettműsorában  - „Túl az Óperencián”  - hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:

I. Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:

- Vertigo áriája (Radnay György)

- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Négy részlet csendült fel az operettből:

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szép ez a vidék” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Négyes: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

Úgy van! Most éppen Lehár Arany és ezüst keringőjének dallamai szólnak - a mai adás zárásául.

Kiváló hangminőségben hallhattuk a  "Hatvani diákjai" részleteit.

Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).

A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

- A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (Próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok" 

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

A daljátékrészlettel Bessenyei Ferenc születésének mai, 100. évfordulójára is emlékezünk nevezetes főszerepével a "Hatvani diákjai"-ban.

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Az operett részleteiben énekelni halljuk:

Bódi Barbara, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Peller Anna,  Csonka András, Dolhai Attila, Faragó András,  km.l a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara. Vezényel: Silló István  (2013-as hangfelvétel)

Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  délelőtti adásának az ismétlése most kezdődik (6-tól 7 óráig)

Emlékeztetőül: egy régi rádiós műsor volt:

Emlékezés Zerkovits Bélára – „Hulló falevél” – 1969. január 19., Petőfi Rádió 11.01-12.00

Km.: Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Vámosi János, valamint az Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Behár György

Kristóf Károly összekötőszövegét elmondja: Ráday Imre

Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya 

A

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang dupla-album CD kiadvány

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

A

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

Kapcs. 3110. sorszám

Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre

Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Közreműködik:

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál 
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula

Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán

Fixi és Foxli, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin

A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály

Közjegyző – Harkányi Ödön

Majordomus – Kishegyi Árpád

Ordonánc – Lontai István

Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre

Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György

Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János

Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

A daljáték teljes rádiófelvétele  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

Érdemes, és természetesen ideillő, a Magyar Rádió-beli operettek, rádióoperettek, daljátékékok és rádiódaljátékok fórumába. Én is terveztem, most itt is olvasható, nagyon örülök, köszönöm a fáradozást.

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

Kapcs.: 2892, 2896,  2919. sorszámok

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

…

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

…

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

…

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

…

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

…

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

1949. december 11., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.00

Jacques Offenbach - Alfred de Musset és mások nyomán fordította - Innocent Vincze Ernő: „Fortunio dala"

Rádióra alkalmazta és verseit fordította Innocent Vincze Ernő.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Polgár Tibor

Személyek: Gózon Gyula, Temesi Hédi, Újlaki László, Fekete Pál, Spiegel Annie, Dékány László, Győző László, Gyuricza Ottó, Somogyvári Pál.

Az énekfelvételek közreműködői: Pogány Zsuzsa, Rafael Márta, Szabó Miklós, Déry Pál, Kenedy Róbert, Külkey László, Somogyvári Lajos és a Pro Musica énekegyüttes

Ez volt az első teljes rádiófelvétele Offenbach operettjének, amit kilenc évvel később követett a prózai részek redukálásával az új, stúdiótechnikailag is korszerűbb  operettfelvétel.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző - Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya - Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka - Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája - Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő - Palánkay Klára
Guilleaume, írnok - Réti József
Landry, írnok - Kövecses Béla
Sylvain, írnok - Külkey László
Saturnin, írnok - Bende Zsolt

Az interjúban elhangzottak alapján örömmel várom a KEMÉNY EGON életmű - CD sorozatában most megjelent  1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" rádiófelvételei után a további kiadványokat: talán kijöhet a "Krisztina kisasszony" és "A messzetűnt kedves",  valamint a "Valahol Délen"  felvétele is!

Alkalom lehetne: jövő évben, a zeneszerző születésének 115. évfordulója tiszteletére. 

Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a  KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".

Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.

Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.

A CD bemutató előtt  a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#

A Komáromi farsang részletei (Km. Házy, Ilosfalvy, Bilicsi, Göndöcs, Hlatky, Kishegyi, a Földényi-kórus, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György – 1957. március 9., Kossuth Rádió 20.00 – 22.00)  mellett még egy operettből csendültek fel ma délelőtt részletek a Dankó Rádió „Túl az Óperencián”’ adásában:

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

• A gárdisták kara: „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők, a csapást elhárítják!” (Szabó Miklós, km, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40

A zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából új felvétel készült az operett legszebb részleteiből - Bemutató:1980. július 2., Petőfi Rádió 18.35 – 19.25

Közreműködik: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Most a következő részletek szólaltak meg erről a felvételről:

• Szerelmi kettős: „Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva,vár engem, vár ott több kicsi bárka…/Érted halni boldogság lett volna…/- Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem!...- Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom!... Mindez csak álom, mindez csak álom!...” (Pászthy Júlia, Kelen Péter)
• A király dala: „Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!” (Palcsó Sándor)
• A grófnő és Károly vidám kettőse:  „Nékem a szerelem, egyetlen elemem, nem kell hozzá ész, udvarlok hevesen, úgy mint  csak kevesen, prédám gyorsan kész…/Esküvőre hív az ének, gingalló…az ereszre fecskefészket építsünk, aztán majd fél tucat kisfecskével szépítsük…”   (Oszvald Marika, Maros Gábor)
• A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven-hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény! Egy-két- három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd… (Oszvald Marika, az MRT Énekkarának  férfikara)

Az adás befejező száma volt:

Franz von Suppé: Költő és paraszt – a Nyitány részlete (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János) – koncertfelvételről.

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a  Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is ma 18 és 19 óra között.

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Bende Zsolt, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

Az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

• Nyitány
• Marcsa, Pixi és Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem… /Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz abból se bú se baj…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László) 
• Baracs dala:„Győztem, s mondhatom, sajnálom nagyon…/Bátorság, és nonsalansz…. ezzel győzni fogsz!...  Bátran járj, ezzel úr maradsz!…” (Korondy György, énekkar)
• Marcsa és Miska kettőse: „- Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri, kék dolmány…/- Felmászott a nyúl a fára…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)
• Rolla és Baracs kettőse: „- Azt hittem egy percig, hogy…./- A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…/Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…”  (Andor Éva, Korondy György)
• Marcsa dala: „Súrolok mindig, és sikálok…. Fáj, fáj a szívem, hej, hogy fáj!…” (Zentai Anna)
• Marcsa és Miska kettőse: Így mulatok, úgy mulatok…/Cintányéros cudarvilág…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg 

I. „Huszka operettjeiből részletek” – az új rádiófelvétel bemutatója: 2015 áprilisa, Dankó Rádió

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli

• Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca és minden utcán van sarok…”  (Balczó Péter)
• Bob és Annie kettőse - Szerenád: „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat…/Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom...” (Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT énekkara)
• Pomponius dala - A holló legendája: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazata…/Szép tavaszra, nyárra-őszre, szép galambom, visszajössz-e?...”” (Clementis Tamás)
• Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../Jaj, cipicupi, cup-cup, cuppant a csók…”  (Dancs Annamari, az MRT Énekkarának női kara)

II. A Rádió Dalszínházának bemutatója – az operett teljes stúdiófelvétele: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

• Plumpudding, Gipsy és Pickwick vidám hármasa: „Most először járok erre, mondhatom, szép kis hely…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál égnek áll….” (Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László)

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya - Nyitány (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekart Marc Soustrot vezényli).

Ezt a délelőtt elhangzott operettadást ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában.  Interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.

Kapcs. 2313. és 2314. sorszámok

Kiegészítés

Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája - zenés játék

A Magyar Rádió bemutatója: 1961. november 

Km. Andor Éva, Petress Zsuzsa, Tolnay Klári,   Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. 

Vezényel: Sebestyén András

Magyar Rádió 20-as stúdiója. Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája, az Ifjúsági Rádiószínpad zenés játékának felvételekor Petress Zsuzsa és Juhász Pál 

1961. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

"Anyámasszony katonája című rádióoperettjét hallottuk e fórumon. A darabot röviden úgy jellemezhetném: erkölcsi-társadalmi tanulsággal átszőtt könnyű, szórakoztató játék. Majoros István meseszövésén, szituációin, párbeszédein a tapasztalt drámaíró kezenyoma: könnyedén, játékosan bonyolította a kedves, nem nagyigényű, de színvonalas darabot. Ez a morális-társadalmi ihletésű játékosság jellemezte a társszerző-rendező László Endre munkáját is. Behár György fülbemászó, invenciózus zenéjét élveztük: csupán egy-két érzelmesebb számnál szerettük volna, ha messzebb rugaszkodik a hagyományos operettstílustól. A színészek is „játszottak", elevenül és jókedvűen: Tolnay Klári, Petress Zsuzsa, Andor Éva, Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György.

/Görgey Gábor/  - "Rádió-Televízió" – 1961. november 9., Magyar Nemzet

Kapcs. 1977. sorszám

A Magyar Rádió stúdiója. Bródy Tamás – Gombos László Nílusparti randevú  című zenés rádiójátékának felvételekor.  Benkő Gyula és Petress Zsuzsa 

1962. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

Kapcs. 29. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Barlay Zsuzsa és Palócz László operaénekesek Arthur Sullivan A mikádó című operettjének rádiófelvételén. (A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió 19.30 – 21.26)

1967. Fotó: Szalay Zsolt

Forrás: Fortepán

Kapcs. 1939. sorszámhoz

a Magyar Rádió stúdiója. Gyöngy Pál - Kristóf Károly Minden jegy elkelt című rádióoperettjének felvételekor. Bitskey Tibor, Vetró Margit, Neményi Lili és Rozsos István színművészek, énekművészek

Rozsos István és Kiss Manyi a rádióoperett felvételekor

1958. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

Kapcs. 1883. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Karl Zeller A madarász című operettjéből készült rádióváltozat felvételekor. Fábry Edit és Szabó Miklós operaénekesek, csokornyakkendővel Pethes Sándor, jobbra Kazal László színművészek.

1959. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

Kapcs. 2164. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója.  Farkas Ferenc  - Innocent Vincze Ernő Vidróczki című dalművének rádiófelvételekor.  Rafael Márta, Petress Zsuzsa énekművészek és Ladányi Ferenc színművész.

1959. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

Kapcs. 514. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója, Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjének rádiófelvétele. Bilicsi Tivadar és Zentai Anna színművészek, jobbra Fekete Pál operaénekes. 

1958. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

Kapcs. 56. sorszámhoz

Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 

1971., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában előbb egy magyar zenés komédiából, majd egy bécsi klasszikus nagyoperettből szólaltak meg részletek:

Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa (1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.05 – 22.00) 

A rádiófelvétel részleteiben közreműködött: Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csajányi György,  a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó.  (Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.)

Mark Twain novellája „A lóvátett város” alapötletéből született meg ez a zenés rádióváltozat. A történet szereplői jellegzetes Mark Twain-figurák: az amerikai kisváros sok szeretettel, iróniával, humorral megrajzolt alakjai — a polgármester, a seriff, a tiszteletes. a kocsmáros, az utcaseprő, a főszerkesztő stb.

 A helyszín egy vadnyugati kisváros, melybe két fiatal újságíró érkezik azzal a szándékkel. hogy riportsorozatban számoljon be e példás erkölcséről híres városról. A helyi előkelőségek leányainak megtetszik a két jóképű fiú, de ők már szemet vetettek két csinos kalaposlányra. A visszautasítás botránnyal jár, a fiúknak távozni kell, de elhatározzák, hogy a rajtuk esett sérelemért bosszút állnak . . .
 

Franz von Suppé – Camillo Walzel – Richard Genée - Harsányi Zsolt fordítása nyomán rádióra alkalmazta: Kardos György – Róna Frigyes: Boccaccio

I. Előbb egy koncertfelvétel részlete csendült fel az operettből:

• Bevezető jelenet - kórusegyüttes: Palcsó Sándor, Mersei Miklós,  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás  - Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36) 

II. A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója volt: 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  Km.: László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli. (Zenei rendező:Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály)

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most:

• Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …”Vesszen az asszonyi zsarnokság!...” (Külkey László, énekkar)
• Olasz-kettős: „Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignori furbettina le piaghe del cor…/ Firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor, firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)
• Bordal - Lambertuccio, Pietro, Leonetto, Boccaccio jelenete:  „ A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj…  már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó!...)   (Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Réti József, énekkar)

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádióban és az interneten.

Két Polgár Tibor-operettből szólaltak meg részletek ma délelőtt a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában:

Polgár Tibor – Révay József: A furfangos özvegy

- Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

- Szerenád (Szabó Miklós,  km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

- Dal (Rafael Márta, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádióbemutató: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Egy amerikai Londonban

A Fővárosi Operettszínház zenekarát Török Emil vezényli

• „Pár szó az egész” (Ákos Stefi, Kishegyi Árpád)
• „Lennék én csak a tanára, rá sem ismerne magára” (Ákos Stefi, Kazal László)
• „Szeresd az életet” (Csákányi László) -  A rádiófelvétel részleteinek bemutatója: 1956. július 9., Petőfi Rádió 16.20 – 16.50

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén délután 18 és 19 óra között.

Sajnos, operettzenét ma nem hallunk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.04

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Magyar Rádió, angolkeringő

A régi nagy sikert, slágerszámot a hatvanas években új hangszereléssel játszotta a Magyar Rádió vonós tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperenciás" adásában részleteket hallottunk

Farkas Ferenc – Dékány András Csínom Palkó  című daljátékának 1963-as, új rádiófelvételéről (Bemutató: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10)

Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András

A bejátszott dalbetétekben (és prózában is) Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy  Erzsébet, Neményi Lili, Domahidy László, Palócz László, Radnay György és Simándy József énekelt, km. az MRT Énekkara.

Az elhangzott részletek között voltak ezek is: 

• Kati és Jankó kettőse: „- Katinkám, ide gyere!..../- Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./- Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…”  (Andor Éva, Palócz László)
• Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „- Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!.../ - Bódító szárnyalás, bájos-üde lányvarázs, tova tűnő kacagás!…Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc! Csak utánam, az a vágyam, pihekönnyen és lágyan, ez a tánc még csupa játék, csupa kellem és báj! Így bókolunk ez előkelő, hölgyeim, látják? Így fordulunk, ugye kitűnő? És most megállj!...”  (Neményi Lili, Szabó Ernő)
• Rosta és Éduska kettőse: „- Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../- Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között kerül adásba. 

Kapcs. 2164. sorszám

Muzsika, 1959. október szám

FARKAS FERENC: VIDRÓCZKI

Gondolatok egy zenés színpadi műfajról

Kicsit régen volt a július 20-i* rádióbemutató: Farkas Ferenc és Innocent Vincze Ernő Vidróczki című rádiójátékának előadásáról részletes beszámolót írni most már talán késő lenne. A mű keltette emlékek, a műfaj jelentősége, eddigi és tovább vezető útja mégis napirendre tűz néhány gondolatot. Feljegyzésük talán nem érdektelen.

Vidróczki gyakori szereplője a Mátravidék népdalainak, betyár-mondáinak. Nem is régen élt, mégsem volna könnyű valóságos alakját rekonstruálni. Hiszen a betyár élete mindig is megkívánta a titokzatosságot. Felbukkant itt-ott, tett ezt-azt. Az egyes jelenetek szemes fültanúi igyekeztek valamilyen összefüggést találni a „kalandok" között, többnyire fantáziájuk segítségével. Lehet, hogy több mindent nem is ő követett el, amit neki tulajdonítottak, csak „hasonlított" rá, keze nyomára ismertek egy-egy sikerült csínyben. Végül nevéhez tapadt egy sereg legendás esemény, jellemvonás is, ami már igazán csak a nép képzeletének volt szülötte.

Így lett Vidróczki is, a parasztság hőse, elnyomói veszedelme, magyarok védelmezője, mint több más társa. A róla szóló legendák egyes feldolgozásai valóban balladaszerű lazaságban (és egyben tömörséggel) foglalták össze alakját, tetteit. A balladamondónak sok mindent elhisz a hallgató, így válik meseszerűvé, nő csodatevővé a rendkívüli tulajdonságaival elhíresült hős. A ballada szívesen él csodás motívumokkal. Semmi különöset nem találunk abban, hogy a népdalban Vidróczki holtából is szembeszáll a vármegyével: „Hej, Vidróczki, most gyere ki, hat vármegye vár ideki!" — „Mit ér nekem hat vármegye? Tizenkettő jöjjön ide!"

A mesévé, csodává, emberen túli erővé válásnak, az általánosodásnak ezt a finom mezsgyéjét leste és jelölte meg Arany János egyik balladájában. Ez az a „keskeny palló", amelyen a Vörös Rébék átalmegy, s íme, már nem is ember, nem is ártó vénasszony többé, hanem maga az ártás, az elszabadult rossz lélek: már röpül is, egyik fáról a másikra, már nem is egyedül van, hanem többszöröződik, kézzel el nem érjük, meg nem ölhetjük. „Akinek azt mondja: kár! nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár!" — Ez az a híd, amelyen a Cantata Profana „kilenc szép szál fia" is áthaladva, szarvassá válik.

Ezen a „keskeny pallón" túl azonban a művészi alak már csak eposzban vagy balladában él meg, színpadon nem! Az általánosításnak ezt a fokát a színpad nem tűri. A színpad húsból-vérből való embereket, a műfajnak megfelelő logikát és építkezést kíván. A színpadon Vidróczkinak is emberré kell válnia, úgy élnie, úgy cselekednie, hogy a balladának majd elhigyjük: „Mit ér nekem hat vármegye?" Ez nemcsak a Vidróczki librettójának legalaposabb gondja, hanem minden balladából visszaformált színpadi műnek, így Hajdú Mihály Kádár Kata-librettójának is.

Mindezt azért kellett kissé hosszú lére ereszteni, hogy jobban lássuk a Vidróczki-darab műfaji nehézségeit, és tovább pillantsunk belőle egész zenés színpadunk problematikájára. Mert a rádióműsor a Vidróczkit „balladának" jelöli. Innocent Vincze Ernőnek pedig az volt a gondja, hogy eleven színpadot faragjon a töredékes népi hagyományból. Nem volt könnyű, már csak azért sem — mint egy beszélgetésben Farkas Ferenc is utalt rá —, mert Vidróczki kora történelmileg nagyon is közel van, szinte nagyapáink idején — azon a határon, amikor a „történelmi" színpad sok vonatkozásban a „társadalmi" színpaddal érintkezik, múlt és jelen fordulóján. A felépítésben mégis meg kellett tartani a képek lazább összefüggésének módszerét: nem felvonásokban, hanem szinte „ka!and"-okban bemutatni Vidróczki alakját, sorsát, mint a Háry Jánosét is. így kívánta az anyag sajátos természete, ennyi maradt a balladaszerűségből. Csak ez a lazább képfűzés adhatja valami okát, miért nevezi a rádióműsor a művet balladának.
Mert egyébként az érdekes és épkézláb történet valóban színházzá teszi a témát, bármennyire járja is a kitaposott utakat. Ismerős motívumai a műfajnak a cselédsorú, elnyomott szegénylány és a betyár romantikus szerelme; a gőgös és kalandvágyó nagyúri hisztérika fellángolása és a két nő rivalizálása. A betyár is a dolog természete szerint plebejus hős és kései kuruc, nemzeti ügy bajnoka is egyúttal; a megcsúfolt császári katona pedig Csínom Palkó nótája óta — vagy még régebben talán? — szívderítő figurája a mesetípusnak. Mégis, a puszta megszokás ismert keretein jóval túlvezeti Vidróczki történetét néhány keményen formált, nem sablonosan felléptetett alak: Vidróczki édesanyja, Marsó Lenci pandúr-figurája.

Szerepük éppen elég a vérbeli színpadi szerző leleményéből a régi anyag újrateremtéséhez.
Színpaddá vált tehát a ballada, de mégsem egészen, hanem a színpadnak egy különös átmeneti műfajában: a rádiószínpadon. A rádiószínpad azzal, hogy nem láttatja, csak hallatja a történést, közelebb áll a meséhez, több szabadságot enged a fantáziának, mint a látható színpad. A látás sokkal konkrétabb képet ad, mint a hallás. A hallásból szerzett hiányos adatokat sokkal gazdagabban, többféle módon egészíthetjük ki, mint a látási képeket (ha világos van és nincs köd; a romantikus színpadon egyszerre jelenik meg a mese és a sötétség!). A „ballada" és a színház sehol olyan szerencsésen nem találhat egymásra, mint a rádiójátékban. Ezért ad a rádiószínház olyan kitűnő alkalmakat zenei megoldásra. A zene esztétikájában, nagyfokú általánosító képességében is igen fontos a látás és a hallás közti ilyen különbség. A zenének ez a vonása az opera esztétikájáról is sok mindent elárul. Ezért olyan otthonos a zene rádiójátékban is.

Emlékezzünk vissza, mennyi jó színpadi zene kezdte pályafutását az utóbbi évtized folyamán a rádióban. Ha most elsősorban a Csínom Palkóra gondolunk, nemcsak a zeneszerző azonossága miatt tesszük. A téma, a feldolgozás módja, az egyes szereplők és a zenei anyag is annyi hasonlóságot mutat, hogy az összehasonlítás elől nem tudunk kitérni. Már ebben a művében szerencsés kísérletet tett Farkas Ferenc arra, hogy a népi hős köré formált nemzeti daljáték műfaját egyesítse a népszerű operett jó hagyományaival, s a kétféle zeneiség két társadalmi réteg, kél nemzeti magatartás, két erkölcs közötti különbség szembeállítását tette számára lehetővé.

Ezt az utat járta tovább a Vidróczki zenei megoldásában, még nagyobb színpadi igénnyel. Feltűnő, hogy a Vidróczkiban aránylag kevesebb az önálló „szám", dal, zárt apró együttes. A szerző inkább az egész cselekmény átzenésítésére törekedett, s a különböző zenei rétegek drámai egybedolgozásának valóban szép példáit adja. Hallhatóan nagy gondot fordít a színpadi énekbeszéd megmunkálására, a prózai szövegmondás énekké válásának megoldására. Az egységet szolgálja azzal is, hogy a beszéd és a zene érintkező felületein a döccenőket igyekszik mennél jobban lecsiszolni. — Nehezebb és talán kevésbé népszerű, kevésbé könnyű sikerű út, de igényesebb és messzebb vezet. Az opera-műfaj is erre felé haladt a múlt században, eljutott oda, ahol a zeneszerző már egyben rendezővé is válik. Zenéje önállóan szabja meg a színpadi akció lebonyolódását, a szereplők magatartását.
 

A Csínom Palkóban mintegy tíz évvel ezelőtt a népszerű és mégis igényes daljátéki hang feléledését köszöntöttük, a Vidróczkiban is elsősorban ennek a nem olcsó módon népszerű zenés színpadi műfajnak újabb állomását szeretnénk üdvözölni. Daljátéknak azért nem merjük nevezni, mert egybekomponáltsága már sok helyen túlmegy a daljáték szokott formai keretein. A zeneszerző szeme előtt a népszerű opera megvalósításának, újbóli megalkotásának célja lebeg, olyan értelemben, ahogyan népszerű volt a maga korában és ma is az Mozart Varázsfuvolája, Verdi legtöbb művei, Puccini operaszínpada. A céllal egyet kell értenünk, de megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, ha a rádiójáték kiszabadul a rádióból és valódi, látható színpadon is talpára áll. Tudjuk, hogy eddigi kísérleteink alkalmával mindig ott bokrosodtak a gondok, ahol az akusztikus rádiószínpadról vizuális, valóságos operaszínpadra kellett lépniük az utóbbi évtized műveinek. Hiába, az operai librettista sem terem a rózsabokorban. A műfaj különben is világszerte permanens válságban van, új meg új műfajokban próbál újjászületni.

Közbevető megoldásnak, iskolának kínálkozik a film. Közelebb áll a rádiószínpadhoz, mint a valóságos játékszín, mert sokkal szabadabban tágíthatja színhelyét, idejét, technikai lehetőségeivel sokkal jobban követheti a képzeletet, mint emez. Eddig is iskolája volt zeneszerzőinknek, Farkas Ferenc is sokat tanult saját filmzenéiből ahhoz, hogy a Vidróezki zenéjét ilyen színpadi igénnyel megoldhassa. Különös és tanulságos esete a látott kép és a hallott hang drámai egységének.
Sokféle módja lehetséges a gyakorlati megközelítésnek. Hogy melyik mikor és hogyan válik be, azt majd a következő évek mutatják meg.

Annyi bizonyos, hogy a Vidróczki jó úton tesz egy lépést az új magyar zenésszínpad meghódítására.
Gondolatmenetünk nem az előadás elemző bírálata felé vágott. Mégis meg kell köszönnünk a július 20-i bemutató szereplőinek, egész együttesének és vezetőinek, hogy a művet hiteles interpretációjukkal erre az útra segítették. Csakis tolmácsolásuk hitelében bízva merhettünk ilyen módon belekapni témánkba is.

/Ujfalussy József/

* Megjegyzés: a cikk elején szereplő július 20-i dátumhoz képest már 1959. május 30-án megvolt a Vidróczki bemutatója (Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 óra.)

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Kálmán Imre - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony (külföldön a darab átdolgozott változata, más librettóra: „A farsang tündére”) operettjéből hallhattunk három számot más-más felvételekről:

- Péterfi dala, I. felv.: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…, hej, cicám…jaj, jaj, jaj! Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly)

- Zsuzsi dala:  „Sétál a korsón a szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján,…/ Légy az icipici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám…” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

- Dal: „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” ( Kövecses Béla, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós ) 

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József:  Maya

A Budapesti Operettszínházban sok év után nemrég visszakerült a repertoárba  Fényes Szabolcs első, nagysikerű darabja. Most a Magyar Rádió 1971-es. teljes stúdiófelvételéről hallottunk néhány dalbetétszámot az operett jól ismert dalai közül: 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma), Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

Részletek:

- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból „Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar) - megjegyzem, ezt a pompás tercettet  - számomra értthetetlenül - valamiért kihagyták a mostani színházi bemutató zeneszámai közül!

- Barbara belépője: „Macskaszerenád - Miau” (Galambos Erzsi, énekkar)

- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György)

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő  – Romhányi József: Budai kaland - Balettzene (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Gyulai Gaál Ferenc)

(Megjegyzem: az 1962 decemberében készült rádió-stúdiófelvételen Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós és a  Fővárosi Operettszínház Énekkara is közreműködik. 

Szívesem venném, ha a Dankó Rádióban ebből a daljátékból más, vokális részlet is felcsendülne olykor-olykor…)

A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk ma 18  és 19 óra között a rádióban és az interneten is.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya egy „könnyűzenei” együttes, a „Kamilka & Pesti Sikk”  jazz-pop-funk formációt létrehozó Kiss Kamilkával (szövegíró, énekes, fuvolán és zongorán játszik) és férjével, Lőrincz Ádámmal (dalszerző, zongorista) beszélget a „Túl az Óperencián” adásában.

Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok

A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.

A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Békés András.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós
Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária
Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter

A Dankó rádió délelőtti operettműsorában ebből a ritkán játszott daljátékból és erről a rádiós felvételéről hangzottak el részletek Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Zempléni Mária, Miller Lajos, Benedek Miklós és Sólyom Nagy Sándor, valamint az MRT Énekkarának előadásában.

Hozzáteszem, egy korábbi rádiófelvétel-keresztmetszetről (1961) - Vuca szerepében - Zentai Anna énekhangját is hallhatjuk, az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

A Túl az Óperencián adásának ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.

Kapcs.  2018., 446. sorszámok

Lehár Ferenc: Paganini

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35

Paul Knepler és Béla Jenbach szövegét fordította Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

A hegedű szólót Hidy Péter játssza

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Anna–Elisa – Kalmár Magda
Niccolo Paganini – Gulyás Dénes
Bartucci, Paganini titkára – Csákányi László
Felice herceg, Anna-Elisa férje – Rozsos István
Pimpinelli, kamarás – Palcsó Sándor
Bella Giretti, énekesnő – Lehoczky Éva
Laplace grófnő, udvarhölgy – Császár Angéla
Hédouvelli, tábornok – Gelley Kornél
Marco, Filippo, Emanuele, parasztok – Nagy István, Ambrus András, Szatmári István
Fogadós – Balázs Péter
Szobalány – Fodor Zsóka
Egy hang – Emőd György

A rádió új operettbemutatója alkalmából az  RTV Újságban volt olvasható az alábbi cikk:

„Másfajta hepiend”

Örültem, amikor a Rádió felkért Lehár Paganinijének fordítására és átdolgozására. Szeretem az ilyen munkát, és immár három évtizednél hosszabb kapcsolat köt a zenés színpadi műfajokhoz: társszerzője voltam sok operettnek, musicalnek és zenés vígjátéknak – ez most a tizenhatodik ilyen darabom. Zenei érdeklődésem, némi tájékozottságom és a muzsika szeretete segít ebben. Mindig örömmel dolgoztam zenés darabokon, és ami a fontosabb: a közönség is örömét lelte bennük, amint a darabok fogadtatása mutatta. Számomra üdítő változatosság az ilyen munka, jól megfér harminc-egynéhány történelmi regényem, filmjeim és egyebek írásával.

S ami a Paganinit illeti: ennek a darabnak – a dallamgazdag és változatos Lehár-muzsikán kívül – még sajátos vonzereje is van. Az operett műfaját a sznobok általában lekezelik, és egyik „érvük”, hogy ezek a művek törvényszerűen megnyugtató befejezéssel, úgynevezett hepienddel végződnek. Nos, a Paganininek is hepiendje van, de meglehetősen szokatlan alakulású. Szó sincs ennek a darabnak fináléjában a főszereplő-szerelmespár boldog összeborulásáról és egyesüléséről – ellenkezőleg!  Paganini, a nagy hegedűs, nem áldozza fel művészi szabadságát egy asszonyért, hanem a darab végén búcsút vesz tőle, és elindul világhódító útjára: a nő helyett az igazi nagy szerelmet, hegedűjét választja. És az asszony is belátja, hogy egy művész küldetése fontosabb a szerelemnél: elengedi a férfit.

Ez az érdekesség, másfajtaság teszi még vonzóbbá a művet, nemcsak nekem, aki dolgoztam rajta, de remélhetőleg a közönség számára is emberibbé válik ettől a történet és igazabbá. Bízom benne, hogy ez lesz a hallgatók véleménye is.

Még egy megjegyzés. Itt-ott ismerős sorokkal fog találkozni a hallgató. A nagyon kedvelt Lehár-muzsikák szövegeinek voltak régebbi fordításai és természetesen ismert felvételei is. Abban egyeztünk meg, hogy a régóta közismert, szinte kívülről tudott egyik-másik népszerű szövegsort meghagyom, és csak a továbbiakban kap új szöveget a muzsika. Így is történt.

/Erdődy János/

Az operett másik ismert magyar nyelvű rádiófelvétele: 

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini 

A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 - keresztmetszet

Ezen a stúdiófelvételen Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós éneklik a főbb szerepeket. Km. Ney Tibor – hegedű, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás.