A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 92 éve született Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Ágai Karoláról (született Staud) (Budapest, 1927. március 30. - 2010. február. 22. )
1961 tavaszán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.
A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
A szereposztásból:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Most az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:
- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány, mily szép!” „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Ildikó, Ilosfalvy Róbert)
- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész – Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)
Az adás elején hallottuk még:
Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska - Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40
Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)
A Dankó Rádió mai operettadásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a ma 343 esztendeje született vezérlő erdélyi fejedelmünkre, II. Rákóczi Ferencre emlékezett. (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)
Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította.
Az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi-szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate (Istennel a Hazáért és a Szabadságért)
Természetesen, a „Túl az Óperencián” műsorának zenei blokkjában részleteket hallottunk:
Kacsóh Pongrác: Rákóczi - történelmi daljáték (1906)
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Kerekes János
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre
A szereposztás:
II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienawski hercegnő – Neményi Lili
Amália. Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Badinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky László
Makra Pál, jobbágy – Agárdy Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Göröncsér, Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György
A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kapnak.
- „Rákóczi megtérése” (Udvardy Tibor)
Fülembe csendül egy nóta még,
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél,
Egy árva népről bús dalt regél.
A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.
Csak most születtem, most érzem én,
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.
Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/
- Kuczug Balázs dala, II. felv. „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…” (Palócz László – próza és dal)
- Rákóczi és Amália búcsúkettőse: ”Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom. Tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)
- Búcsú a hazától (prózában – Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor); – kórusjelenet (Énekkar)
- Rákóczi búcsúja (prózában): „Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ (Udvardy Tibor)
- Folytatva dalban: „Fülembe csendül egy nóta még…” (Udvardy Tibor)
Ez a zenei blokk az egyórás rádióadás második felében hangzik el; ismétlése a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu oldalon.
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Ár: albumonként 7.590 Ft.
(A CD-bemutatón, az Óbudai Társaskörben, 5.000 Ft/db áron vásárolhattuk meg a kiadványokat - aminek örülhettem akkor.)
Kapcs.: 2072. sorszám
A Dankó Rádió délelőtti, „Túl az Óperencián” operett-adásában elhangzott zenék között egy rádióoperett dallamai is felcsendültek.
Vincze Ottó A szüzek városa című rádióoperettjéből szólalt meg három részlet. Mark Twain Lóvátett város című novellája nyomán a zenés komédia szövegét és verseit Vidor Miklós írta.
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Km. a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel a szerző: Vincze Ottó
- Az öreg utcaseprő dala: „Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." (Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor, Csajányi György)
- Együttes: „Hallom a hangod kicsike rigó” (Andor Éva, Kovács Ibi, a Földényi-kórus)
- Együttes: „Egy lány férfival …” (Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor)
Egész héten át az idén nyolcvan éves, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró Aldobolyi-Nagy György a vendége a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget.
A délután elhangzó ismétlőadás időpontja: 18-19 óra
Kapcs. 1995. sorszám
a Magyar Rádió 6-os stúdiója Székely Endre Tavirózsa ("Vizirózsa") című daljátákának felvételekor.
Ruitner Sándor zenei rendező és a Rádiózenekart vezénylő Erdélyi Miklós karmester. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
A rádiófelvétel szereposztása:
Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre
A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Kapcs. 3149. és 43. sorszámpkhoz
Kiegészítésül egy másik fotó
a Magyar Rádió stúdiója Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor. - 1964.
Rátonyi Róbert színművész, Ruitner Sándor zenei rendező, középen kissé takarva Balassa P. Tamás karnagy, Lehoczky Zsuzsa és Németh Marika operett énekesek.
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Kiegészítés:
A 3161.sorszám alatt bemásolt fotóhoz
a Magyar Rádió 6-os stúdiója az Akik a színészábécéből kimaradtak című szórakoztató műsor felvételekor. Lehoczky Éva operaénekesnő. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Kapcs. 2021. sorszámhoz
a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: Forte.Pan
A daljáték keresztmetszete
„Bemutatjuk új operettfelvételünket”
1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György
Kapcs.: 1856., 119. sorszámok
a Magyar Rádió stúdiója Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjének felvételekor. Bitskey Tibor színművész és Németh Marika operett primadonna. - 1962.
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Rádió Dalsznháza bemutató: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel).
Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő
Verseket Raics István fordította
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Marton Frigyes
A Farkasréti temetőben a napokban búcsúztatták és temették el az életének 81. esztendejében, március 2-án elhunyt táncdalénekest, színészt, humoristát, Koós Jánost.
A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt a legendás művészre emlékezett az e heti két vendég az Operettszínházból: Vásári Mónika és Bardóczy Attila.
Koós János emlékére, most két ismert dalát hallottuk előadásában a rádió régi stúdiófelvételéről:
- Kislány a zongoránál - (Lovas Róbert – Szenes Iván) - az 1968-as Táncdalfesztivál – 1. díj
Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
[…]
- Kapitány - (ifj. Kalmár Tibor - Havasy Viktor)
Volt egy hajóút, lenn a déli tengeren
és a nagy fedélzeten napozott egy lány!
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen,
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám:
Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány?
Kár a szó, értem én, mit kíván!
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány.
[…]
Kálmán-melódiák is felcsendültek ebben a rádióműsorban:
- A bajadér – Dal (Vásári Mónika)
- A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!...” (Koltay Valéria, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1964. szeptember 7.,Petőfi Rádió, 20.00 – 21.00
- Marica grófnő - „Tűzről pattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…./Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…” (Németh Marika, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00
Az adást két Offenbach-daljáték nyitánya foglalta keretbe:
- „ Fortunió dala” - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli (a teljes stúdiófelvétel bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió 20.20 – 21.25)
- „ Eljegyzés lámpafénynél” - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli (a rádiófelvétel bemutatója: 1978. március 3., Petőfi Rádió 18.32–19.23)
A délelőtti adás felvételét nemsokára - 18 órától - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén (www.dankoradio.hu).
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében részletek szólaltak meg:
Kálmán Imre – Julius Brammer és Alfred Grünwald - magyar szöveg Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya
A Rádió dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00
Közreműködik: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás
- Violetta dala, III. felv.: „Nem sok, amire kérem, ha szeret kicsikét…. Csak egy, amire kérem, hogy szeress kicsikét…” (Kincses Veronika)
- Ninon és Florimond kettőse, I. felv.: „- Ha lenne egy parányi fantáziád… /- Ha volna egy csipetnyi fantáziád…/- Csak gúnyolj, Ninon, én könnyen bírom…” (Kalmár Magda és Rozsos István)
- Bevezető kórusjelenet és „Művészhimnusz” - Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese, II. felv.: „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)
- Ninon dala, II. felv.: „Ma, ha egy asszony kissé szép… /Carambolina, caramboletta…” (Kalmár Magda, férfikar)
- Violetta belépője, I. felv.: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses Veronika)
- A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)
Az adás ismétlése ma du. hat és hét óra között: „Túl az Óperencián” – amit az interneten is elérhetünk, a www.dankoradio.hu oldalról.
A Dankó Rádióban még tegnap Franz von Suppé Boccaccio (Erdélyi Miklós – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Réti József és Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) és Lehár Ferenc: A víg özvegy (több felvételről bejátszott részletek szólaltak meg) című operettjeinek ismert dallamai csendültek fel, ma pedig az ugyancsak híres operettnek, a Csárdáskirálynőnek a zenéjét élvezhettük a rádió zenés műsorát hallgatva:
Kálmán Imre – magyar szöveg Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé
(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a Rádió azonban két részben vette fel az operettet.)
Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” … „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…”A lányok, a lányok angyalok…”
Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...
A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
A „Túl az Óperencián” adását - melynek legelején Offenbach A párizsi élet című operettjének pompás nyitányát hallhatjuk a (Loire-menti Filharmonikus Zenekar előadásában, vezényel: Marc Soustrot - ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).
A ma délelőtti operettműsort hallgatva a Dankó Rádióban, érdekes összeállítást hallhattunk Fényes Szabolcs műveiből - egyvelegfelvélelről, melyben rövid részletek követték egymást-egybefűzve: Házy Erzsébet, Korondy György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Melis György énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Gyulai Gál János vezényli.
A Túl az Óperencián e heti vendégei a stúdióban: Vásáry Mónika és Bardóczy Attila, az Operettszínház művészei, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A délutáni ismétlés időpontja: hat és hét óra között.
Vártam már ennek a beszélgetős, visszatekintő, műsoros esten készített filmnek a megjelenését. Fontos képes-hangos dokumentum.
Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film
Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:
A Dankó Rádió most véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:
- Lehár Ferenc: Pacsirta – Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)
- J. Srauss: A denevér – Adél dala (Fonyó Barbara)
- Sullivan: Kalózkaland – Az Ellentengernagy dala (Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és zenekakara, vezényel Koczka Ferenc)
- Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám” (Fésűs Nelly, Bozsó József)-
- Kálmán Imre: A bajadér – „Jön-e velem nagysád shimmyt járni” (Fésűs Nelly, Bozsó József)
- Dal: „Ó, Champs-Élysées!” (Császár Angéla )
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony - „Asszonykám, adj egy kis kimenőt…” (Oszvald Marika)
- Buday Dénes: „Rózsalevél” - dal a Kalotaszegi Madonna c. filmből: „Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb…” (Sárdy János)
- Kálmán Imre: Tatárjárás – Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)
A „Túl az Óperencián” adását ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.
A mai nemzeti ünnepnapunk és az ötven éve elhunyt Sárdy János emlékezete indukálta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának délelőtti zenei összeállítását, melynek második felében csupa Huszka-melódia csendült fel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában:
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné
A már hetvenkilencedik évében járó Huszka 1954-ben, a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik.
Hamarosan a darab színpadi változata is elkészült, melynek ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban zajlott le: 1955. május 8-án. (Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta.)
Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35
Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara
Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
Most az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről:
- János szabadság-dala: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
- János és Katinka kettőse: „- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” (Neményi Lili, Sárdy János)
- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)
- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja…..félre a búval, mert csattan a csók…. magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (1942)
Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért! Megfizetünk mindenért, minden pillanatért…” (Sárdy János)
A már 80 éves Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére, komponálta meg az utolsó színpadi művét: " Szabadság, szerelem"
A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.
Most a következő részleteket hallottuk a daljátékból:
1. Béla dala Hadics László előadásában hangzik el. „Szabadság, szerelem” (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!):
„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”
2. Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi remény….” (Petress Zsuzsa)
3. Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Jámbor László)
„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”
4. Béla és a honvédek dala - „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara):
„Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a szónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”
5. Nyitány
A délutáni műsorismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalán.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése most 18 órakor kezdődik. Benne részleteket hallhatunk Sárdy János felvételei közül két Huszka-operettből:
- Huszka Jenő: Lili bárónő (részletek, 1956, Kossuth Rádió) - Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Sárdy János énekel, közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
- Huszka Jenő: Gül baba (részletek, 1956, Kossuth Rádió) - Gyurkovics Mária, Sárdy János énekel, közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
A „Túl az Óperencián” adásában még részletek szólalnak meg az Abigél című musicalből is.
Kezdésként a Hoffmann meséiből a Barcarola dallamai csendülnek fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli), befejésként pedig ugyancsak Offenbach zenéje, A 66-os szám című daljáték nyitánya hangzik el (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli).
Épp most ért végett a Dankó Rádióban az operettműsor:
Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt magyar szövegét átdolgozta Innocent Vincze Ernő: Három a kislány (1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00)
„Ó, drága szép muzsika, drága hang, úgy zsong a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)
„Árva a ház, nincs kacagás” (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár)
Az 1966-ban Sárdy Jánossal készült rádióinterjú (Czigány György volt a beszélgetőtárs) archív felvételének bejátszása után közvetlenül felhangzottak a János vitéz dallamai - az ötven éve elhunyt operaénekes emblematikus szerepét, Jancsit énekli ezen a szép rádiófelvételen:
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz – a II. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27-én (vasárnap) a Kossuth Rádióban hangzott el, 18.40 – 21.05 óra között.
- A második fináléban ez a nevezetes dal is felcsendül: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Palló Imre)
A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Szerzőtársak:
- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)
- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)
Főszereplők:
Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc - Hatvani diákjai
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang
Utólag:
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában egész héten át Pozsgai Zsolt magyar drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró a vendég a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
Ugyanakkor Sárdy János opera- és operetténekes emlékét (is) megidézi a - a rádióműsor, a legendás tenorista halálának ötvenedik évfordulóján. A mai operettadásban a kiváló bonvivánra archív felvételről Németh Marika kedves visszaemlékezéseit hallottuk, előtte pedig egy másik archív interjúrészletben maga Sárdy mesél életéről, művészi pályája alakulásáról Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úti otthonában, 1966-ban Czigány György rádiós személyiségnek.
Sárdy János mellett Kiss Manyi színésznő emlékéről sem felejtkezett el Nagy Ibolya, hiszen a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész ma száznyolc éve született (1911. március 12. – 1971. március 29.).
Természetesen a ma elhangzott zenék javarésze az említett művészek énekfelvételeiről szólaltak meg.
Ezek között voltak:
Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár
- Lucy és Tom szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőmnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék…” (Németh Marika, Sárdy János, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)
- „Tom dala: „Tele van a szívem rejtelemmel, valakire vár az álmom már. Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívemben napsugár.” (Sárdy János, km. az Odeon zenekar) - zenés film, 1941
Farkas Ferenc - Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő
- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen.../ Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna, Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00
- Vidám kettős: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk” (Kiss Manyi, Csákányi László) - Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00
Jurij Mijutyin: Nugtalan boldogság (magyar dalszöveget írta: Romhányi József) - Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse (Kiss Manyi és Fekete Pál, km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00
Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt
Vidám kettős: „Rumba” (Kiss Manyi, Rozsos István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gál Ferenc) - 1958. november 10.,Kossuth Rádió 20.20 – 22.00)
Eisemann Mihály – Kellér Dezső: Fiatalság, bolondság – „Jaj, de jó a habos sütemény” (Kiss Manyi)
A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel előbb
Jacques Offenbach A párizsi élet című operettjének rádiófelvételéről (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás - 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00.
Ezt követően, az ötven esztendeje elhunyt Sárdy János emlékére szólalt meg néhány dal
Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza - Dékány András Darumadár /Dankó Pista/ című daljátékából. A rádiófelvételen Petress Zsuzsa és Sárdy János énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli. (Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor) - 1954, június 5. , Kossuth Rádió 20.10 – 22.00.
A „Túl az Óperencián” délelőtti adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30
A Rádió Dalszínházának bemutatója
Lili bárónő
Huszka Jenő operettjének rádióváltozata
Szövegét és a verseket Martos Ferenc írta
Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor
Vezényel: Sebestyén András
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.
Zenei rendező: Fejes Cecília
A szereposztásból:
Malomszegi, bankár – Melis György
Lili, a lánya – Kukely Júlia
Illésházy László – Molnár András
Clarisse, színésznő – Zempléni Mária
Galambosi Frédi – Rozsos István
Berta, Lili szobalánya – Hűvösvölgyi Ildikó
József, komornyik – Tímár Béla
Emma, Clarisse szobalánya – Pregitzer Fruzsina
Becsey, jószágigazgató – Csákányi László
Rendező: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Rádió dalszínházi bemutató
Huszka Jenő: Lili bárónő
Bitó Pál írása az RTV Újságban – az operett rádióváltozatának 1983. október 10-i bemutatója elé.
A darab legszebb zenei részleteiből már korábban is készültek felvételek, de a teljes rádióbemutatóra csak most kerül sor.
A színházi ősbemutatót 1919. március 7-én tartották a Városi Színházban, Péchy Erzsivel a főszerepben. Az operett szövegírója, Martos Ferenc Svájcban élt, ezért a munka csak körülményesen haladhatott.
„Az operett ilyen formában Svájc és Budapest között íródott, az akkori háborús cenzúra alatt nyögő Posta szíves engedelmével” – mondta Huszka, a bemutató előtt. – „A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, és ami a fő, mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is, igazi melegség árad belőle, amilyen csak született költő lelkéből fakadhat.”
A zeneszerzőről még sikerei tetőpontján írta valaki, hogy a magyar operett klasszikusa. S ha kicsit fellengzősen hangzott is ez a mondat, ma már senki sem vonhatja kétségbe tartalmának igazát.
A századforduló évtizedében a Bob herceg, az Aranyvirág, a Gül baba és a Tündérszerelem című alkotásával bizonyította be a kétkedő színigazgatóknak, hogy magyar szerző magyar zenés darabját is lehet százas szériában játszani.
A Bob herceg melódiái új fejezetet nyitottak a hazai operett históriájában. Nemhiába írta másnap a Budapesti Hírlapban Beőthy László, a Király Színház későbbi igazgatója, hogy „Huszka zenéje csupa új ötlet, csupa új dallam, s valamennyi válogatott dallam és nem köznapi ötlet. Az a muzsikus, aki ennyit tud meríteni invenciójából, a mi mulattatásunkra és gyönyörűségünkre, még sok sikert fog megérni!”
Beőthy jóslata szó szerint valóra vált. Huszka még hat évtizeden át ontotta szebbnél szebb operettmelódiákat, s noha elsősorban magyar színházak számára dolgozott és soha sem „exportra” – megismerte, megszerette műveit a világ csaknem minden zenés színházának publikuma Párizstól Moszkváig. Nyugodtan mondhatjuk, minden új Huszka-premier esemény volt, mindegyik új darabjával megörvendeztette híveit eredeti zenei ötletekkel, kedélyes, szellemes, finoman érzelmes dallamokkal.
Ezért bízunk benne, hogy a Lili bárónő felújítása ismét kellemes szórakozást kínál a műfaj kedvelőinek.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, két év után ismét Gyurkovics Zsuzsa színésznővel, sanzonénekessel beszélget a rádió stúdiójában - de most az eheti műsort azért is kiemelt figyelem övezheti, mert a korát meghazudtolóan, bámulatosan fiatalos, friss szellemi és fizikai kondícióban lévő művésznő - aki éppen ma ünnepli 90. születésnapját - fiával, Cséffalvay Gáborral és unokájával, Cséffalvay Dorkával érkezett, és így együtt, közösen visszapillantva a múltba elevenítik fel az ünnepelt életútjának, színművészi pályájának fontosabb állomásait.
Gyurkovics Zsuzsa 1959-ben
Az élő adásban telefonon bejelentkezett művésztársak - Csák József operaénekes, Hegedűs Valér zongoraművész és az idén ugyancsak 90. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes - is nagy szeretettel, kedves szavakkal köszöntötték fel Gyurkovics Zsuzsát és emlékeztek a vele közös fellépéseikre, amely emlékek számukra nem halványulnak, máig megnyilvánuló barátságukban tovább élnek.
A Túl az Óperencián adásában egy daljátékritkaság felvételéről is hallottunk egy zenei bejátszást: Gyurkovics Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelnek egy duettet („Repülj, madár, repülj!”) az Angyal Bandi népdaljátékból:
Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László
A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós
Szereposztás:
Angyal Bandi – Palcsó Sándor,
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa,
Molnár – Kiss Ferenc,
Onódyné – Sulyok Mária,
Mesélő – Gáti József
Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.
Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János. Rendező: Cserés Miklós dr.
Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió (37 perc)
Gyurkovics Zsuzsa tiszteletére – 90. születésnapján - ma este a Duna Palotába szerveznek egy kis – zártkörű - ünnepi műsort – da amint megtudhattuk, mégsem zárkóznak el ha tisztelők, rajongók ellátogatnak oda, hogy láthassák a Művésznőt és kifejezhessék iránta érzett szeretetüket.
Az adás elején a ma ötven éve elhunyt Sárdy Jánosra emlékezett Nagy Ibolya – a jövő héten minden nap a kiváló tenorista művészete, pályája lesz a középpontban a "Túl az Óperencián" adás-sorozatában:
Sárdy János énekel - Buday Dénes: Kalotaszegi Madonna - Rózsalevél
Ezt a délelőtti rádióműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon, 18 és 19 óra között.
Lehoczky Éva a "Komáromi farsang"- ban szerepe prózai részét is maga játszotta - lehet, hogy finom, szép beszédhangja rádiófelvételen csakis ebben a daljátékban maradt meg.
Két jelenetben, a CD 2-n (23., 25.) hallható, a színtársulattal Lilla és Csokonai körében.
Noha Petrovics Emil zenéjével, Makk Károly játékfilmet is készített Mikszáth kisregénye nyomán. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? a népes és pazar színészgárda (élén Makk méltán kedvenc színészei, Psota Irén és Darvas Iván) alakításától is élvezetes.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mit_csin%C3%A1lt_fels%C3%A9ged_3-t%C3%B3l_5-ig%3F
A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-bemutató filmje "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YT csatornán https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA hamarosan megtekinthető lesz.
Kiegészítés
Kapcs.: 402. sorszám bejegyzéséhez
Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok
A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.
A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Békés András
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Mátyás király – Kalocsay Miklós
Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária
Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter
A szerkesztő, Bitó Pál ajánló sorai a daljáték rádióbemutatója előtt, az RTV Újságban jelentek meg:
Szelistyei asszonyok
„Mi vagyunk a szelistyei asszonyok, / Hárman jöttünk, de háromszáz van még ott, /Nagy királyunk megígérted, /mindahánynak te adsz férjet…” Az operettműfaj kedvelői bizonyára jól emlékeznek még ezekre a sorokra, amelyek 1951-ben hangzottak fel először a Fővárosi Operettszínház színpadán, a Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán készült daljátékban. A szelistyei asszonyok ugyanis hosszú hónapokon át újra meg újra meghódította a műfaj kedvelőit. A fordulatos, romantikus történetet Semsei Jenő és Benedek András ültette át színpadra. Sárközy István fülbemászó muzsikája és Innocent Vincze Ernő versszövege hamarosan közkedvelt lett.
Valószínűleg ezzel a sikerrel magyarázható az is, hogy ez a daljáték sem kerülhette el sorsát. Legnépszerűbb melódiáiból rádiófelvétel is készült, így a darab országszerte népszerűvé vált.
Az 1951-es bemutatót követően a kritika megállapította: „Sárközy igen helyesen a népzene forrásához fordult. Láthatóan jól ismeri anyagát, s a népi motívumokra épített muzsikában néhány valóban sikerült népdalfeldolgozással örvendezteti meg a közönséget. A darabnak azonban alapvető fogyatékossága, hogy nem eléggé operett, s nem eléggé daljáték.”
E bíráló észrevétel ellenére a Szelistyei asszonyok legtöbb száma tartósan népszerű maradt. Alighanem ez is szerepet játszott abban, hogy a Rádió Dalszínházának szerkesztősége elhatározta: rádiószerűsített formában most már teljes egészében felveszi Sárközy daljátékát.
A zenei felvételek január végén kezdődtek stúdiónkban.
Külön érdekességként említjük meg, hogy ugyanazok a művészek játsszák és éneklik az egyes szerepeket. A közreműködőknek e kettős feladaton kívül az ősbemutató emlékével is meg kellett küzdeniük, hiszen akkor Gábor Miklós játszotta Mátyás király szerepét, Nagy András parasztlegényt Homm Pál alakította, a három szelistyei asszonyt pedig Honthy Hanna, Kiss Ilona, Zentay Anna. De a szereplők listáján még olyan nevek is álltak, mint Bilicsi Tivadar és Latabár Kálmán.
A felújítás tehát új szereposztásban hangzik fel, így bemutatónak is számít. Remélhetőleg egy újabb sikersorozat nyitányaként…
Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével.
Az 1798 farsangján játszódó daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)
Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".
"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig.
Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva részére.
A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva.
Hamarosan kezdődik a délelőtti operettműsor - "Túl az Óperencián" - ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 -19.00)
Benne:
Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57
Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Ma 94 esztendeje született Lehoczky Éva operaénekesnő, aki 92. életévében tragikus körülmények között vesztette életét.
A rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya szeretettel emlékezett meg a 2016 decemberében elhunyt kiváló koloratúr-szopránunkról, Lehoczky Éváról - akinek rádiófelvételei közül most az alábbi részleteket választotta ki ebből az Offenbach-operettből:
- Lucille dala: „Jöjj, hát!...” (Lehoczky Éva, km. énekkar)
- A rendőrőrmester belépője: „Sohasem alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….” (Palcsó Sándor)
- Lucille és Gaston kettőse: „Én mindig veled leszek… csak kettesben veled…” (Lehoczky Éva, Rozsos István)
- A rendőrőrmester kupléja: „ Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok! Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék hárem őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok… (Palcsó Sándor)
- Finálé (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, énekkar)
HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát
A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).
2019 - Kemény Egon halálának 50.,
2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.
A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.
„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk Hatvanit, Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki nagyon természetesen, kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet: felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez. Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."
Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" - hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.
„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.
A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.
Találtam még ezeket is:
Erkel Jenő: Masinka (1903) - Gúnydal
Forrai Miklós: Az istennő (1896) - Gúnydal az istennőről
Hűvös Iván: A két Hippolit (1905) – Nanetta gúnydala
Rádiófelvételükről nem tudok.
Majd még számbaveszek gúnydalokat operettekből; hirtelenjében ezek jutottak eszembe...
KEMÉNY EGON, 20. századi magyar zeneszerző is komponált gúnydalt, 4 különálló strófa, szóló, kórus, à capella
"Gúnydal Napoleonról"
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Magyar Rádió, 1959, rádióoperett 2 részben.
Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa, István: Kövecses Béla
továbbá
Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Legközelebb a daljáték CD kiadásakor fogjuk hallani... :-) vagy talán már korábban is.
"Gúnydalok" operettekből:
- Charles Lecocq: Angot asszony lánya - Clairette gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00
- Johann Strauss: Egy éj Velencében – Annina gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00
- Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Gúnydal Jupiterről (Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Szabó Anita, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Blum Tamás) - 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15
- Leo Fall: Pompadour – Calicot gúnydala (Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettműsorában Simándy József és a száz éve született (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok:
Forrás: Médiaklikk.cms.mtv.hu
Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt.
Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)
A Dankó Rádió mai műsorában:
SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI
Magyar Rádió, 1955, daljáték
felvételeiből hallhattunk jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:
Amálka és Hatvani kettőse....
"Megkérdeztem a madártól..."
majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté
Ezt követte
Amálka és Máté kettőse
"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
„A Filharmóniától a film-harmóniáig”
Beszélgetés Vincze Ottóval
/RTV Újság - 1982. április 12., Ungváry Ildikó/
Sajnos, ez a szellemes cím nem tőlem származik. A Rádióélet 1943. decemberi utolsó számában leltem rá, ahol Vincze Ottó szerzői estjét harangozták be vele. Ezért is mondhatjuk el ma róla, hogy a Rádió háziszerzője immár négy évtizede…
A beszélgetés apropója pedig a művész közelgő 75. születésnapja és Opera Szmirnába…? című új – Goldoni művére szerzett – zenés játékának a bemutatója.
- Még gimnáziumba jártam, amikor már az akadémián zeneszerzést tanultam. Első rádiószereplésem bátyám, Innocent Vincze Ernő rádiórendezéséhez kötődik. „Az utrechti diákok”-at rendezte, még a Rákóczi úti Stúdióban. Ezt kísértem – élőben – zongorán. Azóta is szívesebben dolgozom egyenes adásban, mint felvételre. Akkoriban 1 – 2 óránk volt a próbára, a szünetben átmentünk a kollégákkal egy deci nemes kadarra a Kis Pipába, s aztán jöhetett az előadás… Egyik nagyzenekari bemutatóm után (Capricciómat játszotta a Filharmónia, Ernest Ansermet vezényletével) felkeresett a Rádió főrendezője, és legnagyobb meglepetésemre egy farsangi keringő megírásával bízott meg. Az „Espresso” siker lett, s meghozta a következő megbízást. Az már sláger lett. Ettől kezdve vagyok kétarcú szerző: egyik arcom komoly áhítattal fordul az instrumentális muzsika felé, a másik – derűvel – szórakoztató zenét művel.
Sorra születtek darabjaim: operettek („Farkas a havason”, „Boci-boci tarka”, „Párizsi vendég”…), zenés játékok („Budai kaland”, „Kedves rokonok”, „Cseberből-vederbe”…), majd pedig a különféle filmzenék („Futótűz”, „A Noszty fiú esete Tóth Marival”, „Az aranyember”, Homoki-Nagy filmek kísérőzenéje…)
Egyébként mindig úgy éreztem, legjobb munkáim az íróasztal mellett születnek, még ha voltak is nagyon sikeres színházi bemutatóim. Ezek a mindennapi kenyeret adták csupán… Az ember különben egész életében két dolgot keres: az izgalmat meg a nyugalmat. Nekem mindkettőből kijutott.
- Rádiós élete izgalmas volt-e, vagy inkább nyugalmas?
- Ezt a munkát mindig szerettem, mert nincs benne lehetetlenség. A rádióban muzsikával mindent ki lehet fejezni, két szerelmes andalgását a fasorban, szívbéli megrendülést, vagy akár a helyzetkomikumot. A rádió láthatatlan film, ellentéte a valahai némafilmnek. S itt akár a zenét is „látni” lehet… Érdekes, a tévével sosem volt sikerem, pedig azt hinné az ember, hogy ott a kép sokat segít.
- S a legújabb – immár kilencedik – zenés rádiójáték milyen lesz?
- Nagyon jókedvű és emberszerető. Félúton a hetven és nyolcvan között már ennél többet nem akarhat a zeneszerző.
Vincze Ottó: Operát Szmirnába...? - zenés játék
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. április 12., Kossuth adó: 15.05 – 16.00
Goldoni ötlete nyomán írta: Rácz György
Vezényel: Nagy Ferenc
Km.: az MRT szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Ali, szmirnai kereskedő – Begányi Ferenc
Gróf Lascari, operabarát – Rozsos István
Tognina és Annina, operaénekesnők – Kincses Veronika, Csengery Adrienne
Pasqualino, tenorista – Korondy György
Carluccio, baritonista – Gáti István
Maccario, librettista – Gregor József
Lucrezia – Esztergályos Cecília (próza)
Szolga – Buss Gyula (próza)
Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit.
A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982)
Vincze Ottó számos dalt is komponált.
Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László).
Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. )
A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.
Mint karmester – a saját szerzeményein kívül - Offenbach-, Planquette-, Millöcker-, Dunajevszkij-, Huszka-, Jacobi-, Kálmán-, Lehár-, Lajtai-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait.
Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/vincze-otto
A Dankó Rádióban hamarosan - 18 órától - ismétlésre kerül a délelőtti operettadás ("Túl az Óperencián") melyben egyebek közt elhangzott egy operarészlet is Verdi Traviatájából: Brindisi (Bordal –duett) – Orosz Júlia és Udvardy Tibor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Simon Albert.
A Kossuth-díjas operaénekes, Orosz Júlia, a Magyar Állami Operaház örökös tagja - aki ma 111 esztendeje született (1908. március 3. - 1997. október 19.) – operettfelvételei közül is felcsendült egy részlet: feledhetetlen szopránján Irene dala hangzott el Johann Strauss A királyné csipkekendője című operett rádióváltozatából (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel). - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. november 4. Kossuth rádió 20.30 – 22.00
Az operettvonalat képviselte a műsorban Kálmán Imre Marica grófnőjének néhány részlete is – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én. Erről a felvételről szólaltak meg most dalok Bordás Barbara, Boncsér Gergely énekével, és egy másik felvételről hallhattuk még Vadász Zsolt, Lukács Anita Szendy Szilvi, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté énekét is. Az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László vezényli.
A Dankó Rádió mai operettműsorában - „Túl az Óperencián” - néhány részlet szólalt meg
Behár György – Szabó György - Baranyi Ferenc Fekete rózsa című, Szendrey Júlia életének egyik megrázó szakaszát feldolgozó daljátékából.
A daljátékból László Margit („Akit a szerelem sírig elkísér”; „Párja nélkül a madár…”) és Róka István („Ó, miért, hogy a boldogságom…”) énekelt dalokat, km .a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás. A stúdiófelvétel 1974-ben készült.
A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és online az interneten.
Érdemesnek tartom e ritkán felhangzó daljáték színpadi bemutatójáról megjelent egyik méltató kritikát ide bemásolni:
Fekete rózsa
Romantikus dalmű bemutatója Kaposvárott
- Magyar Nemzet, 1974. március 14.
Petőfi özvegyének képzeletbeli perét újítja föl Szabó György, amikor színpadra vitte Szendrey Júlia életének egy rövid szakaszát. Megérteni és megértetni akarta az asszony elhatározását, hogy ismét — és hamarosan — férjhez ment, így hát hiteles dokumentumok, kutatások alapján földolgozta e második házasság előzményeit. A Fekete rózsa című darabban az osztrák titkosrendőrség mesterkedéseit mutatja be, azoknak a bécsi ügynököknek az intrikáit, akik később Széchenyit az öngyilkosságba, 1850- ben pedig Szendrey Júliát egy korai és Petőfihez méltatlan második házasságba kergették. A hazugságok, a provokációk, a tőrbecsalás ördögi gépezetét Szabó György úgy ábrázolja, hogy abból a néző előtt világosan kitűnjék: Heydte ezredesnek a Petőfi elestéről írott jelentése pontosan ezt az utat szabta meg az ifjú özvegy számára.
Történelmi dokumentumdráma is lehetett volna a Fekete Rózsa, de Szabó György musicalpályázatra készülvén zenés darabot formált ebből a témából. Műfaja szerint tehát a Fekete rózsa romantikus dalmű lett, Behár György zenéjével, Baranyi Ferenc — és részben Petőfi — verseivel. Világos a szándék: a szerzők az adott és olykor már kompromittált műfajt belülről kívánták megújítani, azt akarták bizonyítani, hogy Kacsóh Pongrácz és Farkas Ferenc útját lehet, sőt érdemes is folytatni.
A bizonyítás nagyrészt sikerült is. Szendrey Júlia alakja a hangulatos, szép zenével övezve, drámaibban bontakozik ki, és egy fényes főúri bál, a bujdosó 48-as honvédeket rejtegető cigánysereg, vagy a fogadó, ahol tőrbe csalják Júliát, a muzsika által még plasztikusabbá válik. Szokványos ábrázolásra téved azonban a darab, amikor a zene Haynau helyettesének a Júlia iránt ébredt szerelmét ábrázolja; Lichtenstein hercegnek régi operettek öregedő hősére emlékeztető, itt föltétlenül hamis és történelmietlen szerepét a tenorária még jobban hangsúlyozza. Bizonyos magyarkodásokat ugyancsak fölöslegesen hordoz a darab. Kétségtelen azonban, hogy Szabó György szövege a legtöbb helyen irodalmi veretű, nemes anyagból szőtt, finoman korhű, Baranyi Ferenc versei pedig ízlésesen igazodnak a témához, meg a romantikus hangvételhez is.
A muzsika külön méltatást kíván. Behár György az úgynevezett könnyűzenének egyik legigényesebb mestere, mégsem áll úgy a zenei élet középpontjában, ahogyan ezt megérdemelné. Pedig a Fekete Rózsához írt muzsikája is egyaránt tanúskodik fölényes mesterségbeli tudásáról, dallamgazdagságáról, az invencióról és a jó iskolázottságról, — Siklós Albertnál és Weiner Leónál tanulta a főiskolán a zeneszerzést. Behár most valóságos bemutatót, kis zenei tárlatot tart munkáiból; nagyszerű formakészséggel tud bécsi keringőt, népies műdalt, bonyolult polifon kórust, cigánytáncot, áriát és operettfinálét komponálni. Szemére lehetne vetni, hogy e sokféle téma miatt ekletikus is olykor a zenéje; ez a vád azonban csak annyiban igaz, hogy Behár György híven igazodott a feladathoz, amely éppen az eklektika felé sodorta. Egy-egy remekül fölrakott zenekari hangzás, szimfonikus igényű közzene, lefelé lépdelő fércekből szőtt, modern hangvételű dallam viszont azt mutatja, hogy a komponista olykor kilépett a megszokottból és új utakat keresett.
A romantikus hangulatot adó, könnyedén fölvázolt, mégis szép díszletekben — Szinte Gábor színpadképeiben — Zsámbéki Gábor rendezte a Fekete Rózsát, szöveg és zene egységét új ízléssel teremtve meg. A rendező is a szerzőkhöz hasonlóan valami újat kívánt adni ebben a műfajban, és vállalkozása a nyitó képben, majd Garay János otthonában és a Júlia elhatározását megérlelő jelenetben sikerült a legjobban. Némelykor azonban az operett sablonjai is ott kísértettek a játékban, főleg a fogadóbeli jelenetben és a cigánytáborban.
Szendrey Júliát finoman, törékenyen, mély gyászán is felülemelkedő méltósággal ábrázolta Molnár Piroska. A fiatal művésznő biztos érzékkel kerülte el a zenés műfaj közhelyeit és azokat a buktatókat, amelyek egy nagyon ismert történelmi személynek sablonos életrekeltéséből adódhatnak. Kitűnő, fanyar-ironikus, kissé a közönséggel is összekacsintó alakítás Fontos Magdáé Lichtenstein herceg kikapós feleségeként. A szerelmet és az intrikát ügyesen egyeztető, karrierista osztrák tisztet Gonda György játszotta, tehetségesen. Rózsa Tibornak csak addig a pontig sikerült hitelesítenie a herceget, amíg egy Erdélyi Mihály-operettet idéző jelenetben rá nem döbben szerelmére Júlia iránt: hangja őt a nehéz ária eléneklésére egyébként sem teszi teljesen alkalmassá. Kiss Jenő, Garay József, Radics Gyula, Somogyi Géza alakításai említésre méltóak még a szereplők közül.
A szerzők elképzeléseihez jól igazodó, regényes jelmezeket Mialkovszky Erzsébet tervezte, a táncbetétek koreográfiáját Rajka Péter készítet te. Ez a koreográfia nem szánt a karnak könnyű feladatot, amelyet mégis jól oldottak meg a táncosok. Elismerést érdemel a zenekar, amely Behár György vezényletével a muzsika legigényesebb részeit is odaadással, gonddal, szimfonikus együtteshez méltóan szólaltatta meg.
/Gábor István/
A Dankó Rádió mai „Túl az Óperencián” műsorának tartalmából:
Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39
A verseket fordította: Fischer Sándor
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Breitner Tamás
Részletek:
- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)
- Rendőrök siralma (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara): „Aki foglalkozásának a rabja…. aki rendőr. sorsa nem öröm”
- Samuel és a kalózok kara – Dal a jó kalózokról (Miller Lajos, km. az MRT Énekarának férfi kara)
- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara):
„Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”
- A kalózkirály dala (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara ): „Jobb élni, halni lázadón…./Hogyha én rabolni indulok… én vagyok a kalózkirály… Igazért azért ha kell, kiáll a kalózkirály…”
Jacobi Viktor – Bródy Miksa –Martos Ferenc: Sybill
Két részlet szólalt meg Pitti Katalin és Csurja Tamás 1985-ös énekfelvételéről („Illúzió a szerelem”; bevezetés és dal a hercegnőről – km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara) valamint „Sybill levele és kettős” Pitti Katalin és Leblanc Győző énekében, utóbbi a Zenés TV Színház 1980-as operettfilmjének hanganyagából, az MRT Szimfonikus Zenekarát Makláry László vezényli.
A délelőtti operettadást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
Németh Marika 1964-ben a Magyar Rádió stúdiójában, Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor
- forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
|
Herbert Kawan: Londoni szenzáció (zenés játék) Mark Twain „Az egymillió fontos bankjegy” c. regénye nyomán írta Andreas Baner. |
Papageno.hu - -2019. február 26.
Németh Marika, a 20. század egyik legnépszerűbb operettprimadonnája
„Az operett műfajában aratott sikert, pedig operáról, Mozartról, Zerlináról, Blondéról ábrándozott az ifjú koloratúrszoprán, akiből a hazai színpadok egyik legismertebb primadonnája lett. Azon kevesek közé tartozott, aki a Csárdáskirálynő Szilviáját és Cecíliáját is alakította.”
A mai műsort a Kemény Egon nyitánya zárta:
Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás”
Magyar Rádió, 1950 Rádióoperett
Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A Dankó Rádió mai operettműsorában („Túl az Óperencián)” a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma huszonhárom esztendeje elhunyt kiváló operett-primadonnáról, Németh Marikáról (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.).
Két Lehár-operett egy-egy dalának bejátszása idézte meg Németh Marika szépséges énekhangját és alakját:
Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia - Hélène dala „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink”
Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem: Ilona dala „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám, tetőled”(Németh Marika, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)
További Lehár-dalok is felcsendültek a rádióadásban:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.
- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):
„Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../- Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...- Kegyelem!...- Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … /Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"
Goethe dala: (Simándy József) - „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!”
Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok
- A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém! Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok! Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz!...”
Megemlítem még a rádió operettműsorában elhangzott zenék közül Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből hallott részleteket is:
- Farsangi kórus (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30 Dalszöveg: Szabó Miklós
- Gondola-dal: „Várlak az éjben, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes……” (Kovács József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985
Az operettnek Gáspár Margit és Kristóf Károly szövegére a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről - km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00:
- Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)
- Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé…” (Házy Erzsébet, Ilosfalv Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
„- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”
A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten ma 18 és 19 óra között.
A Dankó Rádió mai operettműsorából (a "Túl az Óperencián" de.-i adásának ismétlése: du. 18 és 19 óra között)
Jacobi Viktor: Leányvásár - Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
Különböző énekfelvételekről (a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, Leblanc Győző, Kalmár Magda, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Tiboldi Mária, Egri József, Szilágyi Olga)
Carl Zeller: A madarász
Különböző énekfelvételekről:
Simándy József - "Nagyapám húsz éves volt"
Kalmár Magda - "Viszem a postazsákot én"
Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre - "Professzor a nevem, hazám az egyetem…"
Csonka Zsuzsanna: „Rajna táj, égi báj…”
Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József: "Hogyha látlak én... /Sose harcolj a nőkkel!"
Huszka Jenő: Szabadság, szerelem - Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli)
a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor.
Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész.
1968., Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: Fortepan.hu
A Dankó Rádió mai operettműsorából:
Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)
- Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó … szeretnék egyszer szeretni, óó-ó, ó-ó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot… útszéli virág vagyok…” (Házy Erzsébet)
- Gorilla dala – Légionista induló: „Ratatata, bármi vár, élet-halál, ma csupa tűz még az élet pajtikák, mind egy, előre gyerünk! Ma csupa tűz még a véred hajt tovább, bátran előre hát!” (Radnai György, kórus)
- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk, tapsorkán.../ Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)
- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
- Barbara belépője – Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, kórus)
- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György)
Egy másik stúdiófelvételről:
- Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök… De messze-messze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt szívemből tépte még, de majd szíven talál…. My sweet heart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)
A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén. "Túl az Óperencián"
A Dankó Rádió délelőtt elhangzott operettműsorában - „Túl az Óperencián” - csendültek fel a következő operettmelódiák, amelyeket a délután hat órakor kezdődő ismétlő adásban újra meghallgathatunk:
I. Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Tatárjárás
- Kettős: „„Óh, holdas este! Miért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára…Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…" (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1955
- Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959
- Riza dala, I. felv.: „…A bölcs sematizmus, a biblia, tán okosabb, mint…” (László Margit, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió, 14.22 – 15.00 – részletek.
- „Treszka dala: "Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 - 20.30)
II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33
Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
Négy részlet csendült fel az operett rádiófelvételéről:
- Bessy, Lucy, Fritz és gróf Rottenberg négyese: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr...” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)
- Lucy és Tom szerelmi kettőse, I. felv.: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! … /Ha jönne a leány, ki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány
szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék! …” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, s unalommal nézek szét. /- Megyek ide-oda már,ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét./- Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám! /-kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz szigorú vizsgám. /-
Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén. Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa, kérem, kettecskén. …” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? …./Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
A "Leányvásár" televíziós változatának hangfelvételéről is hallhattunk egy vidám kettőst. (Rendező: Zsurzs Éva. Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február):
- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Hüvösvölgyi Ildikó, Szerednyei Béla, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, karmester: Hidas Frigyes)
A Rádió Dalszínháza - új felvételén - Kálmán Imre - Kulinyi Ernő A bajadér című operettjének keresztmetszetét sugározta 1982. augusztus 14-én, a Petőfi Rádióban, 16.35 és 17.30 óra között. Ezen a rádiófelvételen mások mellett Zempléni Mária, Molnár András és C. Tóth Pál énekel, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában errről a felvételről most három részlet csendült fel:
- Odette belépője: „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”. (Zempléni Mária, km. C. Tóth Pál és az MRT Énekkara)
- Radjami dala. I. felv.: „Óh, bajadérom , kit a szívem imád! Óh, bajadérom, megöl érted a vágy, magányom éjjelén, szívemnek drága napsugára csak te légy! .... Ó bajadérom, táncolj még!” (Molnár András)
- Radjami és Odette kettőse, II. felv: „- Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/Édes drága szempár, nézz le rám…” (Zempléni Mária, Molnár András)
Egy korábbi operettfelvételről pedig egy vidám duett hangzott még el:
- Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jönne velem nagysá’d shimmyt járni, bizsereg a talpam, nem tud várni..." (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Keresztmetszet: 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10
A műsor elején Honthy Hanna énekfelvételei közül hallottuk Lajtai Lajos - Kellér Dezső Három tavasz c. operettjéből a "Máshol is ragyognak csillagok" kezdetű dalát.
A délelőtti műsorban énekelt még Rácz Kati, Mahó Andrea és a műsor e heti vendége, Zöld Csaba, a Madách Színház és a József Attila Színház színművésze, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A "Túl az Óperencián" mai adása Franz von Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával ért véget. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli - Hungaroton, Suppé-nyitányok, 1989)
A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió.
