1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.
„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”
Offenbach-est
Vezényel: Breitner Tamás
Közreműködik:
Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,
az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Műsorvezető: Rapcsányi László
1. Orfeusz az alvilágban – nyitány
2. Hoffmann meséi
a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)
b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)
c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)
3. A szép Heléna
a.) Heléna románca (Kalmár)
b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)
4. A 66-os szám
a.) Nyitány
b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)
5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)
6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)
7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)
8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)
9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)
10. Dunanan apó utazása - közzene
Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.
A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.
Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg
A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:
- Bob belépője (Balczó Péter)
- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamari)
Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!
Az új stúdiófelvételt tematikusan, részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában került adásba.
- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00
A „Túl az Óperencián” adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.
Kapcs. 2653. sorszám
Helyesbítés és kiegészítés
A Rádió Dalszínházának új felvétele
Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Az egyfelvonásos daljáték felújítása
Szövegét Leon Battu írta.
Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor
Zenei rendező: Matz László
Rendezte: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara
Vezényel: Breitner Tamás
Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)
Pierre gazda – Rozsos István
Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes
Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara
Bakter – Csákányi László (próza)
Helyesbítem az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a Rádió Dalszínháza 1984. április 8-án, a Kossuth adón 20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.
A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset…
A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):
„Egy felújítás margójára”
Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.
Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.
Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását. Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.
Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.
Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.
A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:
Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/
Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
- Mr. X. belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… „ (Jankovits József)
- Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt! Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
- Fedora és Mr. X. kettőse: „Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50
"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"
Jacobi-est
Közreműködik:
Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).
Vezényel: Sebestyén András
Jacobi Viktor (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.) az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.
Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában
Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:
A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió) Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.
Vezényel a szerző: Kerekes János
Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.
A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.
Kapcs. 2020. sorszámhoz
Fő a vendég
Zenés játék-két részben
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek)
Írta: Baróti Géza és Garai Tamás
Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó
A verseket Dalos László írta
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Rácz György
A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet Galambos Erzsi, Psota Irén, Zentai Anna, Sárdy János, Márkus László és Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.
A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.
Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...
Lehet profitálnunk abból...
Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!
archivum.mtva.hu szenzációs!
Minden műsort, szereposztással, riportokkal meg lehet találni!
KEMÉNY EGON művei közül az első két - műfajteremtő - rádióoperett (bemutatók: 1949. május 1. és Szilveszteréj, december 31.) a MÁJUSFA és a TALÁN A CSILLAGOK színlapját most találtam meg az 1949-es 'Rádióújság'-ban.
Minden eddig hiányzó adat pótolható, itt megőrizték! Hálás vagyok érte!
Ezek azok a hírek, amivel a laikus ember – azon kívül, hogy természetesen örül a korszerűbb stúdióknak - nem tud mit kezdeni.
Nem tudni, hogy ezek az új stúdiók mennyibe kerültek, mit értenek az alatt, hogy „saját forrásból” hozták létre? A közmédia az adófizetők 92,6 milliárd forintnyi pénzéből gazdálkodik, csupán 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. Vajon ebből a 9,4 milliárd forintból épült? Vagy a „saját forrás” tulajdonképpen az adófizetők pénze?
Megismétlem: akkor korrekt egy híradás, ha a hír értékeléséhez minden körülményt feltár. Így azonban nem más, mint csak egy újabb „győzelmi jelentés”!
Ide is bemásolom:
Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió
A video-összeállítás elérhető innen:
https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/
A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.
A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté előádásában, a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően, Egyházi Géza énekfelvételéről.
A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya..
A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.
Készül a" Hatvani diákjai"
címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.
Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam!
A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent.
Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.
Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát!
MTVA Archívum
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adása ezen a héten három színművészünkre való emlékezés jegyében szólt és szól: 100 éve született Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és Gábor Miklós.
Ma és holnap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Gábor Miklós és Ruttkai Éva leányával, Gábor Júliával beszélget édesapjáról a rádió stúdiójában.
A mai műsorban bejátszott zenék közül kiemelem:
Lehár Ferenc: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Szövegét Victor Léon A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.
Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
- Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)
„Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:
Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)
Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….
Feri:
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!
Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!
Feri:
Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!
Együtt:
Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!
- A III. felvonás fináléja
Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)
„- Már búcsúzom Tőled én… Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/- Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás… - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /- Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/- Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”
A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)
Elírtam: A szép Heléna fináléjában persze Koltay Valériát halljuk.
A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorából az elhangzott alábbi operettzenéket említem:
Lehár Ferenc: A kék mazúr - keringő (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)
Lehár Ferenc: Friderika – Goethe dala: „Óh, lányka, óh lánykám, imádlak én...!” (Vajk György német nyelvű énekfelvételéről hallottuk)
Florimond Hervé: Nebáncsvirág
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20
Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás
- Celestin belépője: „Az egyik nevem Floridor, a másik nevem Celestin, Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre, km. Neményi Lili)
- Loriot dala: „Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)
- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Üssed csak, üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili)
- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi Lili, Ráday Imre, a Földényi-kórus nőikara)
Jacques Offenbach: A szép Heléna
Magyar szöveg: Fischer Sándor
- Heléna románca - „A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes máz! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a kúszik az erényes láb…” (Házy Erzsébet)
- A III. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Éva, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
A mai műsor ez operett nyitányának a dallamaival fejeződött be.
Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen online (www.dankoradio.hu)
Az elmúlt napokban Bessenyei Ferencnek és Komlós Jucinak szentelt műsorokat Nagy Ibolya, a hétvégén (péntek, szombat) pedig az ugyancsak 100 éve született Gábor Miklós színművészre emlékezik majd a rádió „Túl az Óperencián” adása.
A második dedikált fényképen ugyanaz a felvétel látható: a film tükörképének másolata. 1955-ben tehát még volt tükörképe Kövecses Bélának, aki első – és kiváló alakítást nyújtó – Hoffmannom volt.
Kövecses Béla Operaénekes. Budapesten született 1919. január 1-jén. Magánúton folytatott hegedűtanulmányokat, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.
Kövecses Béla főbb operettfelvételei a rádióban:
- Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00-) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
- Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (részletek, 1954. március 17., Kossuth Rádió) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa
- Szenkár Dezső – Ambrózy Ágoston: A maláji lány (részletek, 1955) – Vaszy Viktor - Koltay Valéria, Németh Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara
- Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Gésák (részletek, 1955) - Bródy Tamás – Németh Marika, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
- Vlagyimir V. Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956) – Bánfalvy Miklós - Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
- Viktor Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek, 1956. március 26, Kossuth Rádió, 16.10 – 16,42) – Várady László - Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, a Fővárosi Operettszínház ének- és zenekara
- Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956. április 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.35) – Lehel György - Koltay Valéria, Ferrari Violetta, Feleki Kamill, Horváth Tivadar, Kazal László, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: László Endre
- Robert Planquette: A corneville-i harangok (részletek, 1956. szeptember 11., Kossuth Rádió, 17.25 - ) - Vincze Ottó - Reményi Sándor, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)
- André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00)– Lehel György - Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
- Leo Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
- Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
- Sidney Jones - Fái Jakab Béla, Makai Emil: San Toy (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Németh Marika, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
- Ivan Tijardovics: Kis Florami (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
- Ivan Tijardovics: A sanghaji kaland (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
- Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc.
- Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) - Lehel György - Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert…, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
- Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás - Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara.
- Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
- Kerekes János – Erdődy János: A majlandi tornyok (1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) – Kerekes János - Szecsődi Irén, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palócz László, Réti József, Reményi Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Török Tamás
- Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
- Leo Fall – Innocent Vince Ernő – Szabó Miklós: Az elvált asszony (1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 – 14.50 ) – Bródy Tamás – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, a Fővárosi Operettszínház énekkara, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.
És vannak még vele felvett operettrészletek:
Zeller: A bányamester; A madarász
Fall: Sztambul rózsája
Schubert-Berté: Három a kislány
Kálmán: Zsuzsi kisasszony
Lehár: Paganini
Lehár: A három grácia
stb.
KÖVECSES BÉLA
100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón 40 éves volt.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"
a Rádió Dalszínházának bemutatója
A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)
Száz éve született Kövecses Béla
/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/
Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.
/ Karczag Márton/
http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf
Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.
Karczag Márton összeállításában szerepel:
"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."
Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében
(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.
Főszerepben:
Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla
továbbá:
Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti műsor-összeállítását a szerkesztő-műsorvezető három nagyszerű színművésznek szenteli - akik idén lennének 100 évesek: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Gábor Miklós
Nagy Ibolya a hét első három napján Bessenyei Ferencet és művészetét helyezte a középpontba, az emlékezésben segítségére volt a beszélgetőtárs, a színművész felesége: a stúdióba meghívott Élthes Eszter.
Ma és holnap Komlós Jucival egykor készült, a rádió hangarchívumából kikeresett riport- és interjúrészletek bejátszásai is segítik felidézni a színművésznő felejthetetlen alakját és hangját.
A műsorban egyebek között Jacques Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének zenéje is felcsendült:
Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József
- Euridike kupléja az I. felvonásból (László Margit)
„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi, teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… /A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég….”
- Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: „Légyjelenet” (László Margit, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Blum Tamás vezényel) - A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről, a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15
„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer belejössz már!... Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”
- Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Kerekes János):
„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában!...”
- Nyitány (A MÁV Szimfonikus Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli) – Koncertfelvételről.
Ezt a délelőtti adást ma hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen (www.dankoradio.hu).
Gulyás Dénes operaénekes születésnapján, Lehár Paganinijének rádiófelvételéről bejátszott részletek előtt Nagy Ibolya a Dankó Rádióban jelezte, hogy a közeljövőben ismét vendégül látja őt - beszélgetni fog vele - a "Túl az Óperencián" műsorában.
Magam részéről igen várom ezt a beígért találkozást az éter hullámhosszán át Gulyás Dénessel.
Örülök, hogy a Kemény Egon zeneszerző fórumba ma beírt bejegyzésem tartalmi és formai elemei itt rámkacsintanak...köztünk, azaz a fórumokon marad...
Fontos, hogy a Hatvani diákjai CD megjelenése után az MTVA Zenei Archívumából Nagy Ibolya is sokkal több részletet, sőt szerencsés feltételek megléte esetén a teljes darabot műsorra tudja, tudná tűzni, másrészt a korábban kimentett kettősök és más zenei részek most már nemcsak a jelenetekkel bővültek, hanem a már meglevők is teljességükben hallhatók.
Kemény Egon-mű legutóbb március 5-én szerepelt a Dankó Rádió műsorában, "A tavaszhoz" című rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarrra részletét hallottuk.
Érdemes és érdekes volt meghallgatni Élthes Eszter szavait, csakúgy mint férje, Bessenyei Ferenc riportrészleteit, beleértve a mai műsor végén azt, ahol a szenvedés és az igazgyöngy összefüggéséről beszél.
Dankó Rádió Túl az Óperencián című, nemrég véget ért műsorában hallhattunk egy részletet
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. daljátékából.
- Amálka és Hatvani professzor kettőse:
„Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, avval elbujdosok. /Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor ősz időben elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak, télben is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) – Bemutató:1955.január 23., Kossuth Rádió, 20.30 -)
BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN.
Vendég a stúdióban: Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc felesége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a héten (hétfőn, kedden és szerdán).
Most jelent meg a HATVANI DIÁKJAI - CD duplaalbum – a daljáték restaurált és digitalizált felvétele (MTVA)
A daljátékból az említett duettet 18.30-tól újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Műsorismétlés: ma 18 és 19 óra között, az interneten is elérhető online, a www.dankoradio.hu oldalon.
Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője a mai műsor elején Gulyás Dénes operaénekest köszöntötte 65. születésnapján.
Gulyás Dénes operettfelvételei közül most a Paganini részleteiben hallhattuk szép tenorját:
Lehár Ferenc - Paul Knepler - Béla Jenbach: Paganini
I. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. március 14., Kossuth adó 19.15 – 20.35
Magyar szöveg: Kulinyi Ernő. A rádióra átdolgozta és alkalmazta Erdődy János
A felvételen közreműködnek: Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
A hegedűszólót Hidy Péter játssza.
Vezényel: Sebestyén András
- Paganini dala, II. felv.: „Volt nem egy, de száz babám, nem vártam én, míg csókot ád a lány! Szád ha ég, fürge légy! Rózsaszál! Azért vagy, hogy letépd! Mint lepke száll, csapong a férfivágy, mézet kínál ezernyi szép virág, férfiszív, egy se hív, drága lány, azért csapongok így! /Tudom, hogy őrjít az édes száj, tudom, hogy csalódni szörnyen fáj, tudom mily forró a friss vágy, a szív, tudom, hogy kiég a szenvedély…” (Gulyás Dénes)
- Paganini és Anna-Elisa kettőse: „Egy magányos éjszakán álmot láttam talán…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)
- Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse, II. felv.: „- Súgd meg! - Én mind elfeledtem rég! - hány szerelmes bájos asszony volt már a babád?…/ - Nem szeret így téged más, oly lángolón…./- Csak egész valómmal érted élek, mást se kérek tőled én, csak úgy szeress, és légy enyém!…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)
II. Keresztmetszet-felvétel - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50
Magyar szöveg: Kulinyi Ernő.
A felvételen közreműködnek: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
A hegedűszólót Ney Tibor játssza.
Vezényel: Bródy Tamás
- Bevezető (km. Ney Tibor - hegedű)
- Bella és Pimpinelli duettje, I. felv.: „-Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő! Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille mind a lány, kapható is mindahány, mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
- Bella és Pimpinelli duettje, III. felv.: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár,reggelire felszolgált vajhoz, ugyebár, méz is jár…/- Ha este nyit a színház, már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám! Ha bálba kellett menned, mert táncra szottyant kedved, én ringatom a babát, ha bömböl netán….” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
A délelőtti rádióműsor ma 18 és 19 óra között újra meghallgatható az ismétlésben, online az internetes elérhetőségeken is.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 92 éve született Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Ágai Karoláról (született Staud) (Budapest, 1927. március 30. - 2010. február. 22. )
1961 tavaszán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.
A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
A szereposztásból:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Most az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:
- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány, mily szép!” „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Ildikó, Ilosfalvy Róbert)
- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész – Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)
Az adás elején hallottuk még:
Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska - Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40
Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)
A Dankó Rádió mai operettadásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a ma 343 esztendeje született vezérlő erdélyi fejedelmünkre, II. Rákóczi Ferencre emlékezett. (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)
Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította.
Az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi-szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate (Istennel a Hazáért és a Szabadságért)
Természetesen, a „Túl az Óperencián” műsorának zenei blokkjában részleteket hallottunk:
Kacsóh Pongrác: Rákóczi - történelmi daljáték (1906)
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Kerekes János
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre
A szereposztás:
II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienawski hercegnő – Neményi Lili
Amália. Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Badinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky László
Makra Pál, jobbágy – Agárdy Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Göröncsér, Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György
A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kapnak.
- „Rákóczi megtérése” (Udvardy Tibor)
Fülembe csendül egy nóta még,
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél,
Egy árva népről bús dalt regél.
A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.
Csak most születtem, most érzem én,
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.
Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/
- Kuczug Balázs dala, II. felv. „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…” (Palócz László – próza és dal)
- Rákóczi és Amália búcsúkettőse: ”Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom. Tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)
- Búcsú a hazától (prózában – Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor); – kórusjelenet (Énekkar)
- Rákóczi búcsúja (prózában): „Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ (Udvardy Tibor)
- Folytatva dalban: „Fülembe csendül egy nóta még…” (Udvardy Tibor)
Ez a zenei blokk az egyórás rádióadás második felében hangzik el; ismétlése a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu oldalon.
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Ár: albumonként 7.590 Ft.
(A CD-bemutatón, az Óbudai Társaskörben, 5.000 Ft/db áron vásárolhattuk meg a kiadványokat - aminek örülhettem akkor.)
Kapcs.: 2072. sorszám
A Dankó Rádió délelőtti, „Túl az Óperencián” operett-adásában elhangzott zenék között egy rádióoperett dallamai is felcsendültek.
Vincze Ottó A szüzek városa című rádióoperettjéből szólalt meg három részlet. Mark Twain Lóvátett város című novellája nyomán a zenés komédia szövegét és verseit Vidor Miklós írta.
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Km. a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel a szerző: Vincze Ottó
- Az öreg utcaseprő dala: „Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." (Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor, Csajányi György)
- Együttes: „Hallom a hangod kicsike rigó” (Andor Éva, Kovács Ibi, a Földényi-kórus)
- Együttes: „Egy lány férfival …” (Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor)
Egész héten át az idén nyolcvan éves, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró Aldobolyi-Nagy György a vendége a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget.
A délután elhangzó ismétlőadás időpontja: 18-19 óra
Kapcs. 1995. sorszám
a Magyar Rádió 6-os stúdiója Székely Endre Tavirózsa ("Vizirózsa") című daljátákának felvételekor.
Ruitner Sándor zenei rendező és a Rádiózenekart vezénylő Erdélyi Miklós karmester. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
A rádiófelvétel szereposztása:
Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre
A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Kapcs. 3149. és 43. sorszámpkhoz
Kiegészítésül egy másik fotó
a Magyar Rádió stúdiója Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor. - 1964.
Rátonyi Róbert színművész, Ruitner Sándor zenei rendező, középen kissé takarva Balassa P. Tamás karnagy, Lehoczky Zsuzsa és Németh Marika operett énekesek.
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Kiegészítés:
A 3161.sorszám alatt bemásolt fotóhoz
a Magyar Rádió 6-os stúdiója az Akik a színészábécéből kimaradtak című szórakoztató műsor felvételekor. Lehoczky Éva operaénekesnő. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Kapcs. 2021. sorszámhoz
a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: Forte.Pan
A daljáték keresztmetszete
„Bemutatjuk új operettfelvételünket”
1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György
Kapcs.: 1856., 119. sorszámok
a Magyar Rádió stúdiója Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjének felvételekor. Bitskey Tibor színművész és Németh Marika operett primadonna. - 1962.
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
Rádió Dalsznháza bemutató: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel).
Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő
Verseket Raics István fordította
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Marton Frigyes
A Farkasréti temetőben a napokban búcsúztatták és temették el az életének 81. esztendejében, március 2-án elhunyt táncdalénekest, színészt, humoristát, Koós Jánost.
A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt a legendás művészre emlékezett az e heti két vendég az Operettszínházból: Vásári Mónika és Bardóczy Attila.
Koós János emlékére, most két ismert dalát hallottuk előadásában a rádió régi stúdiófelvételéről:
- Kislány a zongoránál - (Lovas Róbert – Szenes Iván) - az 1968-as Táncdalfesztivál – 1. díj
Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
[…]
- Kapitány - (ifj. Kalmár Tibor - Havasy Viktor)
Volt egy hajóút, lenn a déli tengeren
és a nagy fedélzeten napozott egy lány!
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen,
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám:
Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány?
Kár a szó, értem én, mit kíván!
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány.
[…]
Kálmán-melódiák is felcsendültek ebben a rádióműsorban:
- A bajadér – Dal (Vásári Mónika)
- A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!...” (Koltay Valéria, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1964. szeptember 7.,Petőfi Rádió, 20.00 – 21.00
- Marica grófnő - „Tűzről pattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…./Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…” (Németh Marika, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00
Az adást két Offenbach-daljáték nyitánya foglalta keretbe:
- „ Fortunió dala” - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli (a teljes stúdiófelvétel bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió 20.20 – 21.25)
- „ Eljegyzés lámpafénynél” - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli (a rádiófelvétel bemutatója: 1978. március 3., Petőfi Rádió 18.32–19.23)
A délelőtti adás felvételét nemsokára - 18 órától - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén (www.dankoradio.hu).
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében részletek szólaltak meg:
Kálmán Imre – Julius Brammer és Alfred Grünwald - magyar szöveg Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya
A Rádió dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00
Közreműködik: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás
- Violetta dala, III. felv.: „Nem sok, amire kérem, ha szeret kicsikét…. Csak egy, amire kérem, hogy szeress kicsikét…” (Kincses Veronika)
- Ninon és Florimond kettőse, I. felv.: „- Ha lenne egy parányi fantáziád… /- Ha volna egy csipetnyi fantáziád…/- Csak gúnyolj, Ninon, én könnyen bírom…” (Kalmár Magda és Rozsos István)
- Bevezető kórusjelenet és „Művészhimnusz” - Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese, II. felv.: „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)
- Ninon dala, II. felv.: „Ma, ha egy asszony kissé szép… /Carambolina, caramboletta…” (Kalmár Magda, férfikar)
- Violetta belépője, I. felv.: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses Veronika)
- A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)
Az adás ismétlése ma du. hat és hét óra között: „Túl az Óperencián” – amit az interneten is elérhetünk, a www.dankoradio.hu oldalról.
A Dankó Rádióban még tegnap Franz von Suppé Boccaccio (Erdélyi Miklós – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Réti József és Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) és Lehár Ferenc: A víg özvegy (több felvételről bejátszott részletek szólaltak meg) című operettjeinek ismert dallamai csendültek fel, ma pedig az ugyancsak híres operettnek, a Csárdáskirálynőnek a zenéjét élvezhettük a rádió zenés műsorát hallgatva:
Kálmán Imre – magyar szöveg Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé
(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a Rádió azonban két részben vette fel az operettet.)
Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” … „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…”A lányok, a lányok angyalok…”
Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...
A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
A „Túl az Óperencián” adását - melynek legelején Offenbach A párizsi élet című operettjének pompás nyitányát hallhatjuk a (Loire-menti Filharmonikus Zenekar előadásában, vezényel: Marc Soustrot - ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).
A ma délelőtti operettműsort hallgatva a Dankó Rádióban, érdekes összeállítást hallhattunk Fényes Szabolcs műveiből - egyvelegfelvélelről, melyben rövid részletek követték egymást-egybefűzve: Házy Erzsébet, Korondy György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Melis György énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Gyulai Gál János vezényli.
A Túl az Óperencián e heti vendégei a stúdióban: Vásáry Mónika és Bardóczy Attila, az Operettszínház művészei, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A délutáni ismétlés időpontja: hat és hét óra között.
Vártam már ennek a beszélgetős, visszatekintő, műsoros esten készített filmnek a megjelenését. Fontos képes-hangos dokumentum.
Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film
Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:
A Dankó Rádió most véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:
- Lehár Ferenc: Pacsirta – Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)
- J. Srauss: A denevér – Adél dala (Fonyó Barbara)
- Sullivan: Kalózkaland – Az Ellentengernagy dala (Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és zenekakara, vezényel Koczka Ferenc)
- Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám” (Fésűs Nelly, Bozsó József)-
- Kálmán Imre: A bajadér – „Jön-e velem nagysád shimmyt járni” (Fésűs Nelly, Bozsó József)
- Dal: „Ó, Champs-Élysées!” (Császár Angéla )
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony - „Asszonykám, adj egy kis kimenőt…” (Oszvald Marika)
- Buday Dénes: „Rózsalevél” - dal a Kalotaszegi Madonna c. filmből: „Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb…” (Sárdy János)
- Kálmán Imre: Tatárjárás – Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)
A „Túl az Óperencián” adását ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.
A mai nemzeti ünnepnapunk és az ötven éve elhunyt Sárdy János emlékezete indukálta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának délelőtti zenei összeállítását, melynek második felében csupa Huszka-melódia csendült fel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában:
Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné
A már hetvenkilencedik évében járó Huszka 1954-ben, a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik.
Hamarosan a darab színpadi változata is elkészült, melynek ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban zajlott le: 1955. május 8-án. (Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta.)
Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35
Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara
Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
Most az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről:
- János szabadság-dala: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
- János és Katinka kettőse: „- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” (Neményi Lili, Sárdy János)
- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)
- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja…..félre a búval, mert csattan a csók…. magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (1942)
Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért! Megfizetünk mindenért, minden pillanatért…” (Sárdy János)
A már 80 éves Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére, komponálta meg az utolsó színpadi művét: " Szabadság, szerelem"
A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.
Most a következő részleteket hallottuk a daljátékból:
1. Béla dala Hadics László előadásában hangzik el. „Szabadság, szerelem” (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!):
„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”
2. Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi remény….” (Petress Zsuzsa)
3. Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Jámbor László)
„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”
4. Béla és a honvédek dala - „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara):
„Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a szónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”
5. Nyitány
A délutáni műsorismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalán.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése most 18 órakor kezdődik. Benne részleteket hallhatunk Sárdy János felvételei közül két Huszka-operettből:
- Huszka Jenő: Lili bárónő (részletek, 1956, Kossuth Rádió) - Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Sárdy János énekel, közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
- Huszka Jenő: Gül baba (részletek, 1956, Kossuth Rádió) - Gyurkovics Mária, Sárdy János énekel, közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
A „Túl az Óperencián” adásában még részletek szólalnak meg az Abigél című musicalből is.
Kezdésként a Hoffmann meséiből a Barcarola dallamai csendülnek fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli), befejésként pedig ugyancsak Offenbach zenéje, A 66-os szám című daljáték nyitánya hangzik el (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli).
Épp most ért végett a Dankó Rádióban az operettműsor:
Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt magyar szövegét átdolgozta Innocent Vincze Ernő: Három a kislány (1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00)
„Ó, drága szép muzsika, drága hang, úgy zsong a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)
„Árva a ház, nincs kacagás” (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár)
Az 1966-ban Sárdy Jánossal készült rádióinterjú (Czigány György volt a beszélgetőtárs) archív felvételének bejátszása után közvetlenül felhangzottak a János vitéz dallamai - az ötven éve elhunyt operaénekes emblematikus szerepét, Jancsit énekli ezen a szép rádiófelvételen:
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz – a II. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27-én (vasárnap) a Kossuth Rádióban hangzott el, 18.40 – 21.05 óra között.
- A második fináléban ez a nevezetes dal is felcsendül: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Palló Imre)
A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Szerzőtársak:
- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)
- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)
Főszereplők:
Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc - Hatvani diákjai
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang
Utólag:
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában egész héten át Pozsgai Zsolt magyar drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró a vendég a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
Ugyanakkor Sárdy János opera- és operetténekes emlékét (is) megidézi a - a rádióműsor, a legendás tenorista halálának ötvenedik évfordulóján. A mai operettadásban a kiváló bonvivánra archív felvételről Németh Marika kedves visszaemlékezéseit hallottuk, előtte pedig egy másik archív interjúrészletben maga Sárdy mesél életéről, művészi pályája alakulásáról Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úti otthonában, 1966-ban Czigány György rádiós személyiségnek.
Sárdy János mellett Kiss Manyi színésznő emlékéről sem felejtkezett el Nagy Ibolya, hiszen a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész ma száznyolc éve született (1911. március 12. – 1971. március 29.).
Természetesen a ma elhangzott zenék javarésze az említett művészek énekfelvételeiről szólaltak meg.
Ezek között voltak:
Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár
- Lucy és Tom szerelmi kettős: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőmnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék…” (Németh Marika, Sárdy János, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)
- „Tom dala: „Tele van a szívem rejtelemmel, valakire vár az álmom már. Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívemben napsugár.” (Sárdy János, km. az Odeon zenekar) - zenés film, 1941
Farkas Ferenc - Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő
- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen.../ Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna, Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00
- Vidám kettős: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk” (Kiss Manyi, Csákányi László) - Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00
Jurij Mijutyin: Nugtalan boldogság (magyar dalszöveget írta: Romhányi József) - Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse (Kiss Manyi és Fekete Pál, km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00
Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt
Vidám kettős: „Rumba” (Kiss Manyi, Rozsos István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gál Ferenc) - 1958. november 10.,Kossuth Rádió 20.20 – 22.00)
Eisemann Mihály – Kellér Dezső: Fiatalság, bolondság – „Jaj, de jó a habos sütemény” (Kiss Manyi)
A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel előbb
Jacques Offenbach A párizsi élet című operettjének rádiófelvételéről (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás - 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00.
Ezt követően, az ötven esztendeje elhunyt Sárdy János emlékére szólalt meg néhány dal
Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza - Dékány András Darumadár /Dankó Pista/ című daljátékából. A rádiófelvételen Petress Zsuzsa és Sárdy János énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli. (Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor) - 1954, június 5. , Kossuth Rádió 20.10 – 22.00.
A „Túl az Óperencián” délelőtti adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30
A Rádió Dalszínházának bemutatója
Lili bárónő
Huszka Jenő operettjének rádióváltozata
Szövegét és a verseket Martos Ferenc írta
Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor
Vezényel: Sebestyén András
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.
Zenei rendező: Fejes Cecília
A szereposztásból:
Malomszegi, bankár – Melis György
Lili, a lánya – Kukely Júlia
Illésházy László – Molnár András
Clarisse, színésznő – Zempléni Mária
Galambosi Frédi – Rozsos István
Berta, Lili szobalánya – Hűvösvölgyi Ildikó
József, komornyik – Tímár Béla
Emma, Clarisse szobalánya – Pregitzer Fruzsina
Becsey, jószágigazgató – Csákányi László
Rendező: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Rádió dalszínházi bemutató
Huszka Jenő: Lili bárónő
Bitó Pál írása az RTV Újságban – az operett rádióváltozatának 1983. október 10-i bemutatója elé.
A darab legszebb zenei részleteiből már korábban is készültek felvételek, de a teljes rádióbemutatóra csak most kerül sor.
A színházi ősbemutatót 1919. március 7-én tartották a Városi Színházban, Péchy Erzsivel a főszerepben. Az operett szövegírója, Martos Ferenc Svájcban élt, ezért a munka csak körülményesen haladhatott.
„Az operett ilyen formában Svájc és Budapest között íródott, az akkori háborús cenzúra alatt nyögő Posta szíves engedelmével” – mondta Huszka, a bemutató előtt. – „A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, és ami a fő, mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is, igazi melegség árad belőle, amilyen csak született költő lelkéből fakadhat.”
A zeneszerzőről még sikerei tetőpontján írta valaki, hogy a magyar operett klasszikusa. S ha kicsit fellengzősen hangzott is ez a mondat, ma már senki sem vonhatja kétségbe tartalmának igazát.
A századforduló évtizedében a Bob herceg, az Aranyvirág, a Gül baba és a Tündérszerelem című alkotásával bizonyította be a kétkedő színigazgatóknak, hogy magyar szerző magyar zenés darabját is lehet százas szériában játszani.
A Bob herceg melódiái új fejezetet nyitottak a hazai operett históriájában. Nemhiába írta másnap a Budapesti Hírlapban Beőthy László, a Király Színház későbbi igazgatója, hogy „Huszka zenéje csupa új ötlet, csupa új dallam, s valamennyi válogatott dallam és nem köznapi ötlet. Az a muzsikus, aki ennyit tud meríteni invenciójából, a mi mulattatásunkra és gyönyörűségünkre, még sok sikert fog megérni!”
Beőthy jóslata szó szerint valóra vált. Huszka még hat évtizeden át ontotta szebbnél szebb operettmelódiákat, s noha elsősorban magyar színházak számára dolgozott és soha sem „exportra” – megismerte, megszerette műveit a világ csaknem minden zenés színházának publikuma Párizstól Moszkváig. Nyugodtan mondhatjuk, minden új Huszka-premier esemény volt, mindegyik új darabjával megörvendeztette híveit eredeti zenei ötletekkel, kedélyes, szellemes, finoman érzelmes dallamokkal.
Ezért bízunk benne, hogy a Lili bárónő felújítása ismét kellemes szórakozást kínál a műfaj kedvelőinek.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, két év után ismét Gyurkovics Zsuzsa színésznővel, sanzonénekessel beszélget a rádió stúdiójában - de most az eheti műsort azért is kiemelt figyelem övezheti, mert a korát meghazudtolóan, bámulatosan fiatalos, friss szellemi és fizikai kondícióban lévő művésznő - aki éppen ma ünnepli 90. születésnapját - fiával, Cséffalvay Gáborral és unokájával, Cséffalvay Dorkával érkezett, és így együtt, közösen visszapillantva a múltba elevenítik fel az ünnepelt életútjának, színművészi pályájának fontosabb állomásait.
Gyurkovics Zsuzsa 1959-ben
Az élő adásban telefonon bejelentkezett művésztársak - Csák József operaénekes, Hegedűs Valér zongoraművész és az idén ugyancsak 90. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes - is nagy szeretettel, kedves szavakkal köszöntötték fel Gyurkovics Zsuzsát és emlékeztek a vele közös fellépéseikre, amely emlékek számukra nem halványulnak, máig megnyilvánuló barátságukban tovább élnek.
A Túl az Óperencián adásában egy daljátékritkaság felvételéről is hallottunk egy zenei bejátszást: Gyurkovics Zsuzsa és Palcsó Sándor énekelnek egy duettet („Repülj, madár, repülj!”) az Angyal Bandi népdaljátékból:
Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László
A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós
Szereposztás:
Angyal Bandi – Palcsó Sándor,
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa,
Molnár – Kiss Ferenc,
Onódyné – Sulyok Mária,
Mesélő – Gáti József
Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.
Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János. Rendező: Cserés Miklós dr.
Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió (37 perc)
Gyurkovics Zsuzsa tiszteletére – 90. születésnapján - ma este a Duna Palotába szerveznek egy kis – zártkörű - ünnepi műsort – da amint megtudhattuk, mégsem zárkóznak el ha tisztelők, rajongók ellátogatnak oda, hogy láthassák a Művésznőt és kifejezhessék iránta érzett szeretetüket.
Az adás elején a ma ötven éve elhunyt Sárdy Jánosra emlékezett Nagy Ibolya – a jövő héten minden nap a kiváló tenorista művészete, pályája lesz a középpontban a "Túl az Óperencián" adás-sorozatában:
Sárdy János énekel - Buday Dénes: Kalotaszegi Madonna - Rózsalevél
Ezt a délelőtti rádióműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a www.dankoradio.hu oldalon, 18 és 19 óra között.
