Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.40

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban Mezey Máriára emlékezett vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta.

Most ismét meghallgathatjuk:

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Magyar Rádió, rádiódaljáték

Kemény Egon - Ambrózy Ágoston:

Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor

KEMÉNY EGON - Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957)

Sanzon

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)

Magyar Rádió, rádióoperett

Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában mától egész héten át a Madách Színház színművészét,Lőte Attilát  látja vendégül a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A műsorban ezek a zenék is elhangoztak:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág - Nyitány (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Vincze Ottó) - 1957

Sárdy  János felvételei közül hallottunk három dalt:

-  Buday Dénes: Kalotaszegi madonna (filmzene)  - „Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb, messzi bércen valahol kondul egy kolomp.…/ Hej rózsalevél felkap a szél, messzi sodor innét, rózsalevél egy sort vigyél, rózsámnak üzennék….” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba  - Bordal: „A kulacsom kotyogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz…” (Sárdy János, km. Gyurkovics Mária, a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- Szirmai Albert –Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska – Rolla és Baracs kettőse, II. felv.  „Azt hittem egy percig, hogy  már az enyém…/A nő szívét ki ismeri? Ezer csodával van teli…”   (Németh Marika és Sárdy János)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a rádiófelvételről:

- Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy!... (Simándy József)

- Kórus és Liza belépője az I. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!..../- Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /-Flörtök, miért gyötörtök…. Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Mi és Feri kettőse: „Zig-zig-zig-zig…/Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda és Bende Zsolt – bevezető dialógus prózában, majd ének)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Lótuszvirág! Éérted élek csupán, senki másért!… Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz és ennyi láz?...” (Házy Erzsébet, Simándy József)

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen online.

Mindjárt kezdődik (a 18 órai hírek után)  a Dankó Rádió „Túl az Óperencián”   délelőtti műsorának ismétlése – benne egybek közt

Lehár Ferenc Goethe életét feldolgozó Frideriká-jának - az ún. „Richard Tauber-operettek” egyike – részleteivel.

- Előbb  Goethe dala csendül fel: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!..." -  Nyári Zoltán előadásában, a zongorán kísér Neumark Zoltán (koncertfelvétel)

A Magyar Rádió 1972. évi, magyar nyelvű (Szenes Andor fordításában) kitűnő stúdiófelvételén Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József énekel, az MRT Zenekarát  és Énekkarának Nőikarát Sebestyén András vezényli. Erről a rádiófelvételről halljuk:

-  Dal: „Báránykám, báránykám...csalfalelkű mind a lány…” (Bende Zsolt)

- Kettős és tánc: „Járd velem, babám, a hopszasszát!. Mert a többi tánc nem érdekel... Jöjj egy fordulóra!...”  (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

- A II. felvonás fináléja: "- Friderikám, te valami más vagy! Mi történt veled?...Nem értem én, nem értem végképp... A jövőm, a múltam, Te vagy!... El ne hagyj!..../- Friderika,  kérem a táncot! Zenét! Zenét!.../ - Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten..." (Andor Éva, Bende Zsolt, Simándy József)  

Az operett keresztmetszetét, új stúdiófelvételéről, a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között.

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg

Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf Csintalan csillagok című operettjéből.

A dalok előadói: Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János, Haumann Péter, Tímár Béla. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. december 24., Kossuth Rádió, 20.36 – 22.00
 

Továbbá felcsendültek Márkus Alfréd dalai is Kazal János énekfelvételei közül.

Carl Zeller: A madarász – Ádám belépője: „Nagyapám húsz éves volt…./Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj, újraszólj, el ne szállj, hogyha hívlak, rám találj!…”   (Derzsi György)

A Dankó Rádió stúdiójában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a zongorakísérő-korrepetitor, zeneszerző, tanár Neumark Zoltánnal beszélget, akinek az új, daljáték szerzeményéből most először csendült fel részlet a rádióban:

Neumark Zoltán - Fekete István: A koppányi aga testamentuma - „Börtön-nóta” – a felvételen Éliás Tibor énekel.

A műsor Fényes Szabolcs Maya című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – rádiófelvétel,1971

A „Túl az Óperencián” adásának délutáni ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Palcsó Sándor ma tölti be a 89. életévét!

Isten éltesse soká, jó erőben és egészségben!

Palcsó Sándor,  a Magyar Állami Operaház kétszeres Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló művésze, a  Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével - polgári tagozat, kitüntetett énekművésze, az Operaház Örökös Tagja.

Palcsó Sándort  születésnapján köszöntötte az éter hullámhosszán át Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának legelején.

A "Túl az Óperencián" adásában három operettrészlet hangzott el, melyek hangfelvételéről Palcsó Sándor tenorista énekhangján - művészetének sokoldalúságát illusztrálva - csendültek fel a jól ismert dalok és egy kettős:

• Offenbach: A sóhajok hídja
  • Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél….. Ó, milyen édes volt az álom!”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)

• Millöcker: Dubarry - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  
  •  Margot és Brissac vidám kettőse:  „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”  (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.  (Új rádiófelvétel részletei: 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” )

• Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok
  • A katonakarmester-dal: „- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-trará, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-trará, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok, és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz!...” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – Részletek, 1965., Kossuth Rádió)

A műsor további részében a tegnap hallott "Alexandra" részletei után ma ismét egy  Szirmai Albert-operettből szólaltak meg részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

Először 1965. április 16-án sugározta a rádió a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”. (egy másik Szirmai-operett, a „Mexikói lány” részleteivel együtt).

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: „Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

A befejező műsorszámként Franz von Suppé Pajkos diákok című operettje nyitányának dallamai csendültel fel (km. a MRT SZimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - (1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39)

Ma délután ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ezt az operettösszeálltást, hat és hét óra közötti adásban. 

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra

A Dankó Rádióban ma délelőtt elhangzott operettműsorban bejátszott felvételen közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), vezényel: Sebestyén András

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről most az alábbi betétszámok kerültek adásba:

• A gárdisták kara:„Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők, a csatát elhárítják.”  (Kelen Péter és az MRT Énekkarának  férfikara)
• Alexandra és a király kettőse: „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szép, mint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom… siessünk, minden percért kár.” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor)
• A grófnő és Károly vidám kettőse: „Televagyok én a női nemmel, ahogyan rám néznek csalfaszemmel…/Add csöpp kis ajkad, angyalom…”  (Oszvald Marika, Maros Gábor)
• Alexandra dala és hármas: „Végre szemtől szemben láthatom, édes hangját végre hallhatom, e percre várok rég, a szívem lángban ég…” (Pászthy Júlia,  Palcsó Sándor, Kelen Péter, és az MRT Énekkara)
• A grófnő és Károly vidám kettőse:  „Nékem a szerelem, egyetlen elemem, nem kell hozzá ész, udvarlok hevesen, úgy mint  csak kevesen, prédám gyorsan kész…/Esküvőre hív az ének, gingalló…az ereszre fecskefészket építsünk, aztán majd fél tucat kisfecskével szépítsük…”   (Oszvald Marika, Maros Gábor)
• A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven-hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény, egy-két- három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd… (Oszvald Marika, az MRT Énekkarának  férfikara)

A "Túl az Óperencián"  rádióadása délután hat és hét óra között  hangzik el ismét a Dankó Rádió hullámhosszán, de az internetes elérhetőségek is hozzáférhetők.

A Dankó Rádió délelőtti operettadásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 125 éve elhunyt nagy orosz romantikus zeneszerzőről, Pjotr Iljics Csajkovszkijról (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.)

Az alkalom így eljött, hogy az alábbi daljáték részletei tavasz után most ősszel megint felhangozzanak:

Pjotr Iljics Csajkovszkij – Josef Klein – Oscar Friedmann-Lunzer és Jenbach Béla - Erdődy János: A diadalmas asszony

/Die Siegerin - 1922., Bécs /

(Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab, olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljáték). 

Három stúdiófelvételről szólaltak meg a részletek:

• Nyitány - az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli - részlet, 1984
• Márta románca, I. felv.: „Rózsák, szerelmes virágok, szívdobogva vágyok utánatok! … Rózsák, bíborszínű rózsák…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - "Bemutatjuk új felvételeinket” – 1977. március 26. Kossuth adó 18.45-19.13
• Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv.: „Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár; - Bánja az ördög, mi vár reám…” (Zempléni Mária és Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) - részlet, 1984
• Menycsikov dala, I, felv.: ”Mennyi szépet adtam már a nőknek!..../Hol az az asszony, ki rabul ejtett? Hol az az asszony, kit nem felejtek? Hol van mámor, az örök lobogás? Hol az a nő, aki minden nap más? Hol az asszony, akire vágyom? Aki az élet, a kínhalálom...” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) - részlet, 1984
• Induló-együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás) - részlet, 1958., Kossuth Rádió

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

A Dankó Rádió mai operettműsorában a 45 évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt kiváló magyar operaénekesre, Réti Józsefre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A legendás tenoristánk emlékére két operettből szólaltak meg a rádióban részletek, melyekben Réti József énekhangja is felcsendül:

Lehár Ferenc - Innocent Vincze Ernő: A vándordiák (Garabonciás)

• A diák dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom, négy húron át, zengem a szív szavát .../Gyöngyvirágom, kicsi violám! Mondd, az arcod mért oly halovány?...” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Ennek a klasszikus francia nagyoperettnek a magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -,  először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), azonban a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Az énekszámokban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A délelőtti adásban a következő részletek szólaltak meg az operettből:

• Bevezető kórus
• Vanda és Fritz kettőse: „-Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…/- Ki nekem ront, pórul járhat!...”   (Németh Marika, Réti József)
• Fritz dala: „- Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret, holnap puska ropog, ágyú riogat…/Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj…” (Réti József, km. az Énekkar)
• Jelenet és Bumm tábornok dala: „- Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok! / - Bumm! Mindig rosszkor jön…  /- Ahogy felnyihog harci ménem, föl, harcra hát, rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…Piff, paff, puff, tarapapabumm, legyőzött a generál Bumm, bum!...” (Melis György, km. Németh Marika és Réti József, valamint az Énekkar)
• A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József): "- A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek!.../Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó! Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!.../ Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem? /- Sorsom dől el ezen!  Nagy gond: igen vagy nem? …Mondja azt, hogy én vele érzek… Biztos szép, biztos kedves lélek… Azon kell tehát igyekeznem… hogy a szívem is így érezzen… Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó? Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó..”
• Induló és szerenád: „Jójcakát … boldog jóéjszakát…” (Németh Marika, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Réti József, km. az Énekkar)
• A II. felvonás fináléja: „Riadó!....A harcot meg kell újra vívni… tehát a nejem önre bízom… és hol a csizmám… Már útrakész, máris útrakész … Csak egy perc…Máris hozzák a kardot, a kardot, én meg fogom unni attól tartok…” (Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Pere János és az Énekkar)

A „Túl az Óperencián” műsorában mától egész héten át Neumark Zoltán, "a nemzetközileg elismert zongoraművész-korrepetítor a vendég a rádióstúdióban, aki „épp úgy otthon van az opera, az operett, a musicalek világában, mint az ősi és a modern zsidó zene területén. Dolgozott  színházak zenei vezetőjeként és fellépett a világ öt kontinensén, világhírű énekesek megbecsült koncertpartnereként.”

Ezt az adást megint meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma17 és 18 óra között, az internetes elérhetőségeken is (www.dankoradio.hu).

A Dankó Rádióban, a mai operettműsor elején a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felidézte a rádióhallgatóknak: november 4-e nemzeti gyásznap Magyarországon, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk.

Ezt követően csendült fel Simándy József tolmácsolásában Erkel Ferenc Bánk bánjából Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám, Te mindenem…” (A stúdiófelvételen a Magyar Állami Operaház zenekarát Ferencsik János vezényli.)

A héten utoljára beszélgetett Nagy Ibolya vendégeivel, Szász Kati operetténekessel és Lisztes Jenő cimbalomművésszel, akiknek ének-zenei műsorfelvételeiből is hallhattunk egynéhányat. 

A további zenék a gyásznap hangulatához illeszkedtek:

Kacsóh Pongrác daljátékának, a „Rákóczi”-nak  részletei következtek:

A librettó szerzői: Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba  

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János

- Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor ének és próza; km. Újlaky László - próza)

Bercsényi és Rákóczi jelenete (próza):  „-Itt a mi jó urunk!  Vihetjük a választ?… /- Itt az idő, hogy kivágják az odvas fákat! Ezt üzenem!”

Dal (ének): „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár….”

• Kuczug Balázs dala: „Tüzeket kioltani! … Csillagos az ég, az éj csendes… Jöjj, Katicám, jöjj ki galambom...” (Palócz László)
• Amália és Rákóczi búcsúkettőse: „Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…”  (Barlay Zsuzsa,  Udvardy Tibor)
• Kuczug Balázs dala, II. felv.:  „- Tüzet kioltani!...- Csillagos az ég, az éj csöndes, Jöjj, Katicám,  jöjj ki galambom, senki sem lát…” (Palócz László)
• Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar - együttes: „- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz! Ha megcsókol…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /-Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../ - Kuczug Balázs a csatában mindig első…/ - Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlését ma délután hat és hét óra között sugározza a Dankó Rádió, ami a www.dankoradio.hu internetes oldalon is online meghallgatható.

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásának  tegnapi  műsora nemcsak a könnyedebb zenéké volt (Ábrahám- és Kálmán-melódiák); Kemény Egon "Tangó"-ja és Rácz Aladár cimbalomművész egy zenei felvételbejátszása mellett -  "Halottak napjára" való tekintettel - a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  a zenei program befejező műsorszámaként  Verdi Requiemjének utolsó tételével  - „Libera me”  -  emlékezett az elhunytakra: a stúdiófelvételen Ľuba Orgonášová énekelt, a Forradalom és Romantika Zenekarát, valamint a Monteverdi Kórust Sir John Eliot Gardiner dirigálta.

A MAGYAR RÁDIÓ NAGYSZERŰ ALKOTÓIRA EMLÉKEZVE....

Most hangzott el az ismétlés:

Ma, Halottak napján,  Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető

Kemény Egon: "Tangó"

című, a Magyar Rádióban 1954-ben bemutatott művével kezdte a programot, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte. Érdekes volt meghallgatni ezen a napon és felfedezni benne a múlékonyság szomorúságát és a megújulás fényét. 

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése ma 18 és 19 óra között hangzik el - benne ezekkel a zenékkel is:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő  -„Rózsaszínű szerelem, rózsaszínű álom… Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Szász Kati, km. az Interoperett zenekara)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

- Szerelmi kettős: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” (Kincses Veronika, Berkes János, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - 1979-es felvétel, Hungaroton, 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00

- Vidám kettős: „A bugaci határon…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)  - részletek, 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.32 – 20.12)

"Túl az Óperencián"

Érdemes tudni erről A víg özvegy-felvételről azt is, amiről felirat tájékoztatja a hallgatót:

víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

"Valószínűleg élő adás során rögzített hanglemezsorozatot játszották le, amely 2017-ben egy magángyűjteményből került a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által működtetett Gramofon Online hangarchívumához. Az eredetileg háromrészes, 140 perces adásnak mintegy a fele maradt fenn 287 db háromperces lemezoldalon, összesen 74 és fél perc hosszban.”

A téves feliratot ki lehet javítani a YT-on.

A Víg özvegy színpadi mű, rádióra alkalmazták, tehát ez a rádióváltozat.

Víg özvegy (rádióváltozat), 1941.

Ez a helyes megközelítés, nem minden operettfelvétel rádióoperett.

Sokan nem is tudják, "mi az a rádióoperett", néhány hete tőlem is megkérdezte ezt zenei életünk ismert és tehetséges személyisége, akinek ez a műfaj eddig távoli volt.

Nyilván felületességből került a rádióoperett megnevezés a YT feliratba.

Ma van a reformáció emléknapja. Az évfordulóról (idén az 501.)  a Dankó Rádió is megemlékezett: a Túl az Óperencián című műsorát Meyerbeer A hugenották című operájának zenekari részlete indította (az Új Philharmónia Zenekart Richard Bonynge vezényli – 1969., Decca)

A délelőtti adásban elhangzott operettrészletek voltak: 

Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy…” (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Pál Tamás)  - 1985, Hungaroton

Fényes Szabolcs: Egy szoknya egy nadrág - „Nem nősülök soha…”  (Szász Kati, km. az Interoperett zenekara)

Vincze Ottó: Boci-boci tarka „Haragszom rád, mert nem szeretsz, haragszom rád, hát elmehetsz..”  (Szász Kati és Egri József, km. az Interoperett zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória – „Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta tán…” (Szász Kati és Egri József, km. az Interoperett zenekara)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár…/ Hajmási  Péter, Hajmási Pál, a barométer esőre áll…” (Szász Kati, Csere László, km. az Interoperett zenekara )

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner- Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: A három grácia 

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…”  - ezúttal önálló dalként, Szász Kati előadásában halllottuk,. km.  az Interoperett zenekara közreműködésével

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házából (1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00)

- Helen és Charles kettőse: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika és Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Magyar Rádió felvételéről: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40.

- Hélène dala: „Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, hogy oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz! Szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Magyar Rádió felvételéről: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40.

Ezt az operettadást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között. A stúdióban a két vendéggel - Szász Kati énekesnő és párja, Lisztes Jenő cimbalomművész – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget (a hét minden napján).

Operett a rádióban: valószínűleg élő előadás alapján rögzítették stúdióban lemezre.

víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

Ezek a lényeges paraméterek:

1941.  december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

Víg özvegy - Operett három részben. - Töredék

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

"rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekari vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal."

A Víg özvegy rádióoperettként való szerepeltetése, a téves felirat / YT/ félrevezeti a közönséget.

Ez helyes:

1941.  december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

"Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

(1:14:49)

Érdekesség: a hangfelvétel bejátszása elején a korabeli Népszavában közzétett rádióműsorból "beúsztatva" látjuk a szereposztás kiírását, a közreműködő és alkotó személyek megnevezését - szinkronban a rádióbemondó ismertetőjével:

1941., december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

„Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26., Youtube

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

RÁDIÓOPERETT, RÁDIÓDALJÁTÉK

Zenés játék -, zenés hangjáték a rádióban, rádióoperett, rádiódaljáték - rádiós műfajok.

A rádióoperett és a rádiódaljáték alapvető műfaji sajátossága, hogy a Magyar Rádió ill. elődje megrendelésére készült darab, amelyett ennek megfelelően először a Magyar Rádió mutatott be. (Ezt követően e művek közül több színpadra is került.) E rádiós műfaj eredete - lexikoni adat szerint - az 1930-as években német és olasz (rádióopera) kezdeményzésekre vezethető vissza. Ismereteim szerint ezeken a területeken nem terjedt el, ám hazánkban virult.

Az első magyar rádiódaljáték és rádióoperett zeneszerzője egyaránt: KEMÉNY EGON.

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

Az első magyar rádiódaljáték:

Kemény Egon - Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák (1937)

96   Ardelao • előzmény13532018-05-14 06:34:26

A „Schönbrunni orgonák“ c. zenés hangjáték pontos szereposztása az 1937.06.29-i rádióműsor szerint:

 „Budapest I

 […]

20: „Schönbrunni orgonák.“ Zenés hangjáték egy felvonásban.

Szövegét Kulinyi Ernő, 

zenéjét Kemény Egon írta.

Rendező Barsi Ödön.

Vezényel ifj. Stephanides Károly.

Személyek:

A császár  — Csortos Gyula;

A főhercegnő — Hajós Éva;

A főherceg — Várady Lajos;

Girardi — Fekete Pál;

A színésznő — Tóth Böske;

Első szárnysegéd — Abonyi Tivadar;

Második szárnysegéd — Csergő István;

Főajtónálló — Kallós Emil;

Lakáj — Leövey Leó;

A mademoiselle — Harsányi Gizi;

A bécsi lány — Tapolczay Jolán.“ 

„Csortos Gyula új szerepe. Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.” 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Az első magyar rádióoperett:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949)

Magyar Rádió, 1949. május 1.

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán 

Rendező: Dr. Rácz György 

A Fővárosi Operettszinház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 

(A „Májusfa-keringőt” és a "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.)

Másokkal együtt én is nagyon örülök, hogy egy gyűjtemény révén ez a rádiófelvétel újra hallható, és amiből meghallgatva egyértelműen kiderül, hogy a Víg özvegy, 1941 nem rádióoperett, hanem már ismert operett rádiófelvétele  - rádiószínpadra alkalmazva. 

Nem is olyan könnyű napjainkban megtalálni a pontos műfaji adatokat, ebben nyújt segítséget ez a fórum (Operett a magyar rádióban), Kemény Egon zeneszerző fórumával karöltve. 

A rádióadások fel- ill. lekonferálásakor nem hangsúlyozták következetesen a rádiós eredetet, azaz volt amikor megemlítették (pl. rádióoperett) és volt, amikor csak a zenei műfajt (daljáték) mondták be.

"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával"

Fidelio.hu 2018.10.26. 14:45

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum Youtube csatornáján. A Víg özvegy rádióoperett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.

Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy

hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés és mindenfajta utómunka nélkül rögzítettek a rádióstúdióban.

Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fődramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hannavolt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék

https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M

Magyar Nemzeti Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26.

„Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

Ma 65 éve hunyt el Kálmán Imre.  (Siófok, 1882. október 24. – Párius, 1953. október 30.)

A nagy magyar operettkomponista emlékére Kálmán-melódiák szólaltak meg a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Kálmán Imre: Marica grófnő

. „De jó is lenne szerelmesnek lenni” (Szász Kati)

-„ Ez nem vicc, ez mámor…./Szép város Kolozsvár.., majd ott lakunk a Szamosnál…”  (Szász Kati és Csere László)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

• „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre” (Oszvald Marika és Dániel Gábor)
• „Rég volt, még arra jól emlékszem...” (Halász Aranka és Kokas László)
• „Akkor is ha pukkadoznál…./Induljunk, van egy hely, hol a schilling csilingel…” (Szász Kati és Arany Tamás)

Kálmán Imre: Ördöglovas – „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mészáros János Elek)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya

• Ninon dala: „Carambolina, caramboletta...” (Szász Kati)
• A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínháza felvételének bemutatója:1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)

Ezt a műsort újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban a délutáni ismétlésben: 18.00 - 19.00  "Túl az Óperencián"

 Ezen a héten Szász Kati operett-énekesnő és Lisztes Jenő cimbalomművész a vendége a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián címen napi rendszerességgel jelentkező operett-műsornak a Dankó Rádióban.

 A mai adásban egyebek között hallhattuk:

• Szilvia belépőjét Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből, Szász Kati énekfelvételéről;
• a másik Kálmán-operettből, a Marica grófnőből egy vidám kettőst - „Tűzről pattant barna legények…/Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Szász Kati és Egri József),
• Rimszkij-Korszakov Dongó című művének feldolgozását cimbalomra Lisztes Jenő előadásában

 Részletek szólaltak meg:

 Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

• Marcsa és Miska kettőse: „Így mulatok, úgy mulatok…./Cintányéros cudarvilág, igyunk egy kortyocskát…”  (Szász Kati és Egri József)
• Baracs dala: „Győztem, s mondhatom…./Bátorság, és nonsalansz…” (Korondy György, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00
• Rolla és Baracs szerelmi kettőse: „Úgy szeretnék boldog lenni vagy miattad tönkremenni… „ (Gyurkovics Mária és Bartha Alfonz, km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádiófelvétel-keresztmetszet bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30
• Marcsa,  Pixi és Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem…/Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz abból se búj, se baj…” (Zentay Anna,  Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

 Az adás végén hangzott el:

Liszt Ferenc: I. Magyar Rapszódia (Ötvös Oszkár – cimbalom, km. a Budapesti Fesztiválzenekar, vezényel: Fischer Iván) – koncertfelvételről

 Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió műsorán.

Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház volt primadonnája ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a Dankó Rádió stúdiójában és vallott élete, művészi pályája fontosabb epizódjairól, és fejtette ki gondolatait magáról a zenés színpadi műfajokról, az operettről is, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgető partnereként.

Egész héten arról a stúdiólemezéről (is) szóltak azok az operettdalok, amelyek zenei kíséretét a Fővárosi Operettszínház Zenekara látta el, Váradi Katalin karmesterrel az élen:

• Lehár Ferenc - A mosoly országa - Liza belépője
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna Vilja dala
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője 
• Kálmán Imre: Marica grófnő – Liza belépője
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala (Csárdás)
• Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Fedora belépője
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angèle belépője
• Lehár Ferenc: Paganini - Liza dala
• Lehár Ferenc: Éva – Éva belépője
• Lehár Ferenc: A cárevics – Szonja dala

Ma délelőtt további három dalt is hallhattunk erről a lemezről Kalocsai Zsuzsa énekével:

• Robert Stolz –Alfred Grünwald – Ludwig Herzer: Vénusz selyemben – „Játssz a hegedűdön”
• Johann Strauss – Jókai Mór –Ignatz Schnitzer – Fischer Sándor: A cigánybáró - Saffi belépője „Oly árva és jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Nagyon vigyázz, jól vigyázz., hol cigánynép tanyáz.. / Félj tőle hát és menekülj előle, bárhol ha lát, csak bajt hoz ő rád! Vigyázz! vigyázz! vigyázz!...”
• Johann Strauss – Carl Haffner – Richard Genére – Fischer Sándor: A denevér – Rosalinda dala (Csárdás), II. felv. „Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj, igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít híven az ősi táj.   / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó,így mulatni jó!...”
   

A denevérből további részletek következtek, ezúttal a Rádió Dalszínháza „klasszikus” felvételéről.  (Magyar dalszöveg: Fischer Sándor. Bemutató: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00.  Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli..

• Orlovszky kupléja. II. felv. (Kozma Lajos) „Van nálam gyakran társaság és szórakozni kell…/ mert én nekem így tetszik, ki hogy szokta meg…”
• Pezsgő-tercett, II. felv.  (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát! …/ Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, első pezsgő néven ő császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!...”

• Falke dala, jelenet és a II. felvonás fináléja  - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek, a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Csányi János operaénekes. Őt egy dal köszöntötte felvételéről: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba – bordal („A kulacsom kotyogós…/  borban az igazság, borban a vigasz…”

Ma negyvenöt éve hunyt el Gyurkovics Mária, operaénekesnő, akinek sok operettfelvétele is van a rádióban. Emlékére szólalt meg a „Hóvirág-keringő”  Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József Talán a csillagok című rádióoperettből. Km. a Forrai Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. (1949. december 31., Kossuth Rádió)

A „Túl az Óperencián” műsorának befejező zeneszámaként Lehár Ferenc Arany és ezüst  keringőjének részlete szólalt meg (ennek dallamtöredéke mintegy szignál csendül fel napról napra az adás elején): a MÁV Szimfonikus Zenekarát  Török Géza vezényli – (koncertfelvétel)

A délelőtti adás ismétlése rövidesen, hat és hét óra között kezdődik a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető, online a www.dankoradio.hu oldalon.

A Dankó Rádió mai operettműsorában az alábbi operettmelódiák csendültek fel:

Lehár Ferenc – Gábor Andor:  Éva – Éva belépője „ Az én anyám szép volt, nem láthatom már…./Hogyha csak egy perc a boldogság…” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Váradi Katalin )

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő – Mabel és Tóni kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre!...”(Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus zenekara, Vezényel: Bródy Tamás)  - A rádiófelvétel részleteinek bemutatója – 1976. augusztus 14. , Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Robert Stolz  - G. Dénes György: „Szóljatok, ti régi dallamok” (Tiboldi Mária, km. a Stúdió 11 - Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, vezényel: Körmendi Vilmos)  

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő „Ha bemegyek a kocsmába, magam vagyok, hukk! Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk! Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök …/Húzzad csak kivilágos virradatig..." (Eredetileg A kiskirály című operett betétdala volt, de a Zsuzsi kisasszonyból átemelt „Jaj, mamám!” - Martos Ferenc-Bródy Miksa szövege - refrénjével is ismert…) (Zsadon Andrea – Szolnoki Tibor  - Németh Sándor)

De Fries Károly – Kovách Kálmán – Szécsén Mihály: Száz piros rózsa - „Száz piros rózsa válhat-e valóra kétszer egy álmodás?...”  (Medgyesi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György)

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

• Mr. X. belépője: „Trombita zeng és pereg a dob…./Máma itt, holnap ott, mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Jankovits József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)
• Fedora belépője: „A férfiak mindig csak a szerelemről beszélnek… beszélnek…./ Mindig a régi dal, az ember mást se hall:  mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour …/ Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!”  (Kalocsai Zsuzsa)
• Fedora és Mr. X. kettőse: „Óh, de csodaszép regény ez, Sejted-e, a szív mit érez?.../Te meg én, te meg én, csak ölelj, kicsikém…”  (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
• Mabel és Toni kettőse: „Induljunk! Van egy hely, hol a schilling úgy csilingel, hol vár száz csodás est, úgy hívják: Budapest!….” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
• Fedora és Mr. X. kettőse: „- Imádom én! A kis szívét…/- Boldogságra vágy a szíve..." (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)

Jacques Offenbach: A tamburmajor leánya – nyitány (a Loire-menti Filharmonikus Zenekart Marc Soustro vezényli)

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

Kalocsai Zsuzsa és Nagy Ibolya beszélgetésén túl a Dankó Rádió ma elhangzott operettműsorában az alábbi részleteket is meghallgathattuk

Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő című dalművéből:

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből; A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.  MTVA –Dankó Rádió közös produkciója (2015)

- Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’” (Fischl Mónika)

- Vidám kettős: Radagan (Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté)

- Cigaretta-duett (Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán)

A Huszka-dallamokat követően további ismert zenék szólaltak meg más szerzők operettjeiből:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

• Látta-e már Budapestet éjjel?” (Kékkovács Mara, Huszti Péter)
• „Gyere tubicám…/Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt…” (Peller Anna, Peller Károly km. a Budapesti Operettszínház zenekara, vezényel: Silló István - a hangfelvétel az Operettszínház előadásán készült, 2013-ban.

Lajtai Lajos – Békeffi István: Régi nyár  

• „Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?” (Honthy Hanna, km. a Magyar Rádió Énekkara)
• „Legyen a Horváth kertben, Budán, szombaton este fél nyolc után…” (Honthy Hanna, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó)

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória

 -  „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara.)

Millöcker A koldusdiák című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be a műsor.

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése ma délután  hat órakor kezdődik a Dankó Rádióban.

Kalocsai Zsuzsa kíváló primadonna és művész.

Kíváncsi vagyok, vajon van-e összefüggés Kalocsai Zsuzsa  - néhány év után újbóli és éppen most - meghívása Nagy Ibolya rádiós operettműsorába a Dankó adón, és az operettdíva magánéleti ügyeit kiteregető, az elmúlt hónapokban megjelent, nagy médiavisszhangot kiváltó, egy róla szóló - tabutémákat is érintő -  bulvár-könyv, blog, facebook-bejegyzések és más médiabeli megjelen(tet)ések között. Az időzítés. Miatta? Őérte?...  Persze, ez a háttér és szándék nem fog kiderülni a héten naponta hallgatható beszélgetésükből.  

A "primadonnaság" mibenléte, a művészi pálya egésze - a sok szép énekfelvételével együtt - nyilván jobban érdekelheti a rádióhallgatót.

A Dankó Rádió délelőtt sugárzott operett-adásában a tegnapihoz hasonlóan ma is egy - egy Kálmán- és Lehár-operettből hallottunk szép bejátszásokat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában. A „Túl az Óperencián”  műsorának vendége egész héten át Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház énekművésze.

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor: Csárdáskirálynő

A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

• Szilvia belépője: „Hogyha szívem kéred tőlem (Haj, hó! Haj, hó!...)” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

• Az I. felvonás fináléja: „Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland… Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), továbbá a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás) -  A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00.  Rádióra alkalmazta: Romhányi József. Rendező: Cserés Miklós dr.

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Innocent Vincze Ernő: Cigányszerelem

• Zórika dala: „Volt egy leányka, egy csöppnyi leányka, ki még sose hallotta e szót: szerelem.…/Óh, mondd csak, te lány, te kis árva, beteg, a holdnál s virágnál mi szebb lehetett?...Óh, add ide édesem a kék eget nekem!...” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

• Ilona és Drageján kettőse: „-Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád. Ez igazán hasznos, úgy hiszem, más férfinál bevált!… /Az életen át édes nóta száll, úgy hódít, úgy bódít, ha zeng, az ember a hangjára táncot jár, a Jóisten adta ezt!  …./- Mert a csók az ifjúság, csók, te dús virágos ág, csókolj, míg a szád piros, csókolj, míg csak nem tilos, csókolj, míg a csók tüzel, gondot, bút a csók űz el, csók, te bódító boldogság, gyógyító orvosság, csók, csók, csók! "(Kalocsai Zsuzsa, Faragó András)    
• Berta és Kutula kettőse: „-Hangulat kell, semmi egyéb… az ilyen bóktól olvad minden nő. /- Ellent ne állj egy forró éjszakán… kissé pikáns, de olyan jó, jó!” (Lehoczky Zsuzsa, Verebes István, a Budapesti Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényli) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült – 2012. november 3-án. (Szöveg: Gábor Andor fordítása nyomán Zoltán Pál és G. Dénes György)

Az adás végén Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének Nyitánya csendült fel: a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli – a Hungaroton, 1989-es felvételéről.

Ezt a műsort délután újra meghallgathatjuk az ismétléskor,  hat és hét óra között.

Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző: Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában is e két komponista zenéi szerepelnek, amellett Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház művésze a vendége a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának – egész héten át.

A nemrég véget ért rádióműsorban  Kálmán és Lehár műveinek részletei csendültek fel:  

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya - Bevezetőzene (a „Művészhimnusz” dallamai) – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínháza felvételéről, 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00.  

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

• Marica belépője: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány!.../De jó is lenne szerelmes lenni..." (Kalocsai Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Váradi Katalin vezényli)
• Tasziló dala, I. felv.:  „Mit tudjátok ti fenn, hogy idekint mi fáj.../Hej, cigány, hej cigány, húzd, ne sajnáld, százfelé szakadjon a húr!...” (Jankovics József, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényli)
• Liza és Tasziló kettőse, I. felv.: „Kishúgom, - bátyuskám - , angyalom, nézz le reám,  légy vidám, drága napsugár…” (Dancs Annamari, Boncsér Gergely)
• Marica és Tasziló kettőse, II. felv.: „Szent Habakuk mi van velem? én a helyem már nem lelem!.. /Egy az élet, egyszer élsz csak,kincsem, gondold meg ezt, simulj hozzám, drága, nézd csak, minden táncolni kezd!..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)
• Marica és István kettőse, I. felv.: "Ez nem vicc, ez mámor, az izé az Ámor, már itt van és áldozatra vár. …/Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!...” (Bordás Barbara, Kerényi Miklós Máté)
• Marica, Tasziló és István hármasa, III. felv.: "Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…/Ringó vállú csengeri violám, a tánc nem árt. Ezt nem hagyjuk abba, de nem ám csak járd, csak járd!...” (Bordás Barbara,  Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, km. a Budapesti operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László)- A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.

Lehár Ferenc – Victor Léon – Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy

• Vilja dal, II. felv.:  " Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy ifjú, egy vándorlegény. Csak nézte, csak nézte, és úgy megörült, hogy lángokat érzett a szíve körül..../ Vilja, ó, Vilja,te szép és csodás! Légy az enyém, soha el ne bocsáss!..." (Kalocsai Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Váradi Katalin vezényli)
• Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv..: "Hallgat ajkam, hív e dallam:Jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!Ajk az ajkon…”/Dalod szívemhez szól, jl esik, igen jól, a szív csak ver szegény, és arra kér, hogy légy enyém!.../ Minden vágyam súgom lágyan, - jöjj, szeress!..." (Kalocsai Zsuzsa, Harsányi Frigyes, a Budapesti Operettszínház zenekarát Izaki Masahiro vezényli)  A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült.
• Grizette-dal, II. felv.: "Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá…./Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!...” (Oszvald Marika, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel Kaposi Gergely)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nyitány - az archív felvételen a Budapest Székesfőváros Zenekara játszik, maga a komponista, Lehár Ferenc vezényel!!!

Még az idén egy teljes hetet fog Lehár Ferencnek és műveinek szánni Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, amit most jelentett be, az adásban.

A délelőtti műsor ismétlése ma 18 és 19 óra között jelentkezik a rádió hullámhosszán, ami az internetes elérhetőségeken is meghallgatható. www.dankoradio.hu.

Október 23-a ünnepén,  a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az alkalomhoz illő zenéket szerkesztett operettműsorába!

Ezúttal Huszka Jenő három daljátékából (is) szólaltak meg szép részletek:

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (Rádióbemutató: 1955. május 10., Kossuth Rádió) – Km. Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Radnay György, Csákányi László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Várady László. (Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.)

Huszka Jenő már a 80. életévében járt, amikor Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire megkomponálta ezt a zenés művét, amely méltó lezárása volt egy gazdag életműnek.

Érdekes, hogy Huszka utolsó öt alkotása - Erzsébet (1939), Gyergyói bál (1941); Mária főhadnagy (1942); Szép Juhászné (1954); Szabadság, szerelem (1955) - mind az 1848/49 szabadságharc idején, vagy az azt követő időszakban játszódik és ugyanazt a témát járja körül - Petőfi Sándorral szólva: „Szabadság, szerelem”. Úgy látszik, munkássága utolsó két évtizedében, a magyar történelemnek ez a - szabadságharcunk még elbukásában, keservében is felemelő érzésekkel telített, nagyszerű - kora különösen vonzotta Huszkát, amikor témát keresve ilyen szövegkönyveket olvasott, majd választott ki magának és zenésített meg – még élete alkonyán is. (Utolsó dalművének komponálásakor pedig mintha előre megérezte volna a másfél év múlva bekövetkező 1956 őszének felemelő-szomorú eseményeit.)

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot.

Most e daljáték stúdiófelvételéről a következő két dal hangzott el a rádió délelőtti műsorának nyitányaként:

- Honvédek dala: „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara): 
„Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a tónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”

- Béla dala Hadics László énekével hangzott el: „Szabadság, szerelem” (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!): 
„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”

A rádióműsor vendége ezen a héten Kalocsai Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház énekművésze, egykori primadonnája, aki pályáján ma is aktív, és sok mindenről mesél, magáról, de a szakmáról is  Nagy Ibolyának.

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. (Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója - bemutató: 2015 áprilisa) Erről a stúdiófelvételről hallottuk most:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

• Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért. Egy kék szempárért és egy csókos szájért, jaj, de sokat szenvedünk, mikor zokog a szívünk…./Boldogságunk nem tart sokáig, eltűnik, mint egy szivárvány…”  (Nyári Zoltán)
• Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk…/Jól figyelj a szóra, egy csak a fontos tralala lalalla! Mikor üt az óra, kell néha egy kicsi tralala…” (Kalocsai Zsuzsa)
• Mária és Bálint szerelmi kettőse, I. felv.: „Szeretem”! vagy mondjuk így:” ich liebe dich”. A kisasszony „Wunderlich”! Szép és csodás! – „Szeretem!” a szívvel nem jó játszani, mert meg fog ártani e vallomás. /-Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál, úgy kellene nékem egy kis reménysugár…” (Geszthy Veronika, Boncsér Gergely)
• Antónia és Draskóczy Ádám szerelmi kettőse, I. felv.: „- Epedőn, remegőn nézem magát, várom, lesem a válaszát! – Türelem, a szívem nem szólhat még, csak ezért gyötrődöm még!/Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíve hogy reszket, ha már-már azt hinném, nincs tovább, másnap újra remélsz egy új csodát…” (Kalocsai Zsuzsa, Nyári Zoltán)
• Panni és Tóbiás vidám kettőse, I. felv.: „- Én vagyok itt a szabó, de nyakamba te varrod most magad, - Bármilyen rémes, de férj leszel édes, ha törik, ha szakad. -  Ez megzavar. -  Valljál hamar, hódítsál meg a daloddal. /- Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek…”  

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• Ida dala, II. felv.: „Bár szívügyekben jártas voltam,  még sose volt ily zavarom, mint most van…/Van az úgy kérem, néhanéha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma, ezer szép álmot sző az ember, beszélni nem tud, szólni nem mer…” (Kalocsai Zsuzsa)
• „Szeptember végén”  Petőfi verse, II. felv.: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldel a nyárfa az ablak előtt, de látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt…/Elhull a virág, eliramlik az élet...Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, holnap nem omolsze sírom fölibe?.../ Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, fejfámra sötét lobogóul akaszd, én feljövök érte a síri világból az éj közepén, s oda leviszem azt…” (Balczó Péter) 

Részletek a Hungaroton felvételéről (rádióbemutató: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20 - 22.00), Km. a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György.

• Ida belépője, I. felv.: „Madárdalos zöld erdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenek, szerelmes rózsám, neked szól az üzenet…”  (Kalmár Magda)
• Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv.: „Szüret előtt már nincs elég időnk , hát szüret után lesz
  az esküvőnk . Majd odaviszlek téged cicám , ahol csak ezt húzza a cigány: Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam …” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem

– Ilona csárdása, III. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled. Megszakad a szívem… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya, volt szeretőm, mindig, volt elég…”     (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin)

A mai ünnepi adás zárásaként felcsendült a Nyitány Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából. (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli)

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán a délutáni ismétlésben, hat és hét óra között, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának vendége mától egész héten át: Kalocsai Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház énekművésze, egykori primadonnája, aki ma is akív  - vele a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában.

A mai adás zenéi közül említem meg:

Lehár Ferenc: Éva  

- Éva belépője: „Az én anyám szép volt… /Ó, boldogság, jöjj…” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin) - televziós portréfilm zenei felvételéről

Jacobi Viktor- Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

- Sybill levele; Sybill és Petrov kettőséből részlet: „… - Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... - Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pázmány Tibor)  - az MTV operettfilmjének zenei felvételéről (1980)

Jacobi Viktor- Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília.) Vezényel: Sebestyén András
A most hallott részletek voltak:

- Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam a meredeken és a sűrűn át!..../ Óh, mily szép:Völgy ölén, rét füvén nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon,  s unalommal nézek szét.  Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét. - Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz szigorú vizsgám! /Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse az 1. felvonásból: „-Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész világ előtt…/-Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! ….” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló./-Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye, Dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

– Liza belépője: „-Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/-Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/ -Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Kalocsai Zsuzsa,  km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin) -  megjegyzem, erről a dalfelvételről hiányzik a refrén kóruskísérete -  televíziós portréfilm zenei felvételéről.

A délelőtt elhangzott operettadás ismétlése: ma 18 és 19 óra között.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában ezen a héten ma utoljára beszélgetett vendégével, Turpinszky Gippert Béla operaénekessel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A „Túl az Óperencián” adásában – melynek ismétlése délután hat és hét óra között hangzik el a rádióban – többek között ezt is hallhattuk:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1961)

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

Most ezek a részletek kerültek adásba:

• Kórusjelenet és Pomponnet belépõje  (No.2.) (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… - Éljen soká, éljen soká… - Hol van az én szép tündéri párom?…- Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….- Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

• Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"- Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól? Na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

•  Amaranthe legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

„A vásárcsarnok standján… /Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…”

• Jelenet és keringő (No. 14.) (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzád tartozik… Szerelmes beléd ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … - Jól vigyázz!... - Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő)

Ma délelőtt hangzott el a Dankó Rádióban, délután hat és hét óra között újból meghallgathatjuk a "Túl az Óperencián" adásában:

Johann Strauss: Bécsi vér

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás

• Bevezetés, Joseph belépője, Franciska és Joseph kettőse (Kalmár Magda, Melis György)
• Polonéz (Énekkar)

Jacques Offenbach: Szép Heléna

Henry Meilhac és Ludovic Halevy librettóját fordította: Fischer Sándor.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

- Oresztész dala (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara)

 „Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”

 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„A szép Heléna – így neveznek -, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű, léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

- Mulató-jelenet, Oresztész kupléja (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara): "Parthenisz is és Leona"

A Dankó Rádióban, a "Túl az Óperencián" ma délelőtti adásában elhangzott zenék közül kiemelem:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 

• Leila belépője: ”Valahol messze, nem tudom hol…/S lassan elém jött…” (Farkas Katalin)
• Leila és Gábor szerelmi kettőse: „Ha volnék énekes madárka --- Szép égi virágom--- Jöjj vélem, édes, szökjünk el innen...” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - Qualiton, 1986

Buday Dénes dalok:

Sárdy János – „Rózsalevél” – km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil

Udvardy Tibor – „Nem tudok hinni magának, mert megcsalt a nyár” – km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György (Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás)

Szabó Miklós – „Én ezzel a kis dallal üzenem, hogy szeretem magát…” - km.  Vokál és az MRT Szimfonikus zenekara. Vezényel: Tibor György.  (Buday Dénes – Szécsén Mihály

Honthy Hanna - „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” -   km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil  (Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás) -1957

Lehoczky Éva és Palócz László kettősében - „Harmatos a fűszál… Szép a világ…”   - km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós (Buday Dénes – Babay József: Csodatükör) – 1962.

A műsor elején egy operaária is helyet kapott:

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…” (Turpinszky Ritter Béla, km. a Szlovák Filharmonikus Zenekar, Kassa,  vezényel Szabó Sipos Máté. (koncert-előadás hangfelvételéről.)

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése ma is 18 és 19 óra között hallgatható vissza, ami  az interneten. www.dankoradio.hu oldalán is elérhető.

A Dankó Rádió mai operettműsorában egy nálunk viszonylag kevéssé ismert és érdemtelenül  ritkán játszott klasszikus „bécsi” nagyoperettből hallottunk részleteket. 

Carl Millöcker ismert operettjeinek (A koldusdiák, Dubarry, Szegény Jonathán) rádiófelvételeit követően a hetvenes évek elején elkészült a Gasparone (1884)  hangfelvétele is neves operaénekeseink közreműködésével.  Az operett keresztmetszetének a bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  

A rádiófelvételen énekel: Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

Zenei rendező: Balassa Sándor. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György. Szerkesztő: Bitó Pál

Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra.

 Annak idején a rádióban sűrűn lehetett hallani a Gasparone részleteit. Ideírom ezeket:

1. A kocsmáros és a csempészek dala (Kishegyi Árpád, Sólyom-Nagy Sándor)
2. Hármas (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)
3. Jelenet (Ágai Karola, Kalmár Magda, Korondy György, Kishegyi Árpád, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor)
4. Az I. felvonás fináléja (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
5. Zenobia dala (Barlay Zsuzsa)
6. A kocsmáros dala (Kishegyi Árpád)
7. A kocsmáros és a kocsmárosné dala (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád)
8. Carlotta és Erminio kettőse (Ágai Karola, Korondy György)
9. Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
10. Induló (MRT Énekkara)

A Dankó Rádióban most három részletet hallottunk erről a stúdiófelvételről:

• Induló: „A karrier jön…” (MRT Énekkara)
• Carlotta és Erminio kettőse „…- Ön másnak adta szép kezét! Ó bár lehetnék én a párja, hogy oltalmazzam életét! …” (Ágai Karola, Korondy György)
• Hármas: „- De most megyek, Ön elkísér… azt, hogy mi kell a nőknek, és főleg, a nőkkel mindig gáláns, egy szóért már hálás… „ (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)

Szívesen venném, ha Millöcker operettjének erről a rádiófelvételéről idővel az említett - felsorolt - többi részlet is elhangozna a Túl az Óperencián adásaiban! Mint egyedülálló érdekességként jegyzem meg:  az operett címszereplője, a bandita,  egyáltalán nem jelenik meg a darabban, csak mindvégig róla beszélnek. Az operettirodalomban talán nincs is erre példa..

Feleki Kamill ma 25 éve hagyott itt bennünket. A kiváló operettszínész emlékére ma a rádióban két operettből szólalt meg előadásában egy-egy részlet:

Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház

- Glauziusz bácsi dala: Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán; egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám; és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek; és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek  (Feleki Kamill, az Állami Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kerekes János)   - a rádió keresztmetszet-felvételéről, 1953. március 24., Kossuth Rádió

Kálmán Imre – Gábor Andor – Békeffi István: Csárdáskirálynő 

- Jelenet (próza) és dalkettős: „Lárifári nem kell várni, frissen jó a csók. Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! Lopható és kapható, és visszaadható: Csókolózni, csókolózni jó, jó, jó!…”  (Honthy Hanna és Feleki Kamill, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –  A felvétel 1961-ben készült a Fővárosi Operettszínházban. Rendező: Szinetár Mikós. (Eredetileg ez a dal a Cigányprímás című Kálmán-operettben szerepel (Sári és Gaston vidám kettőse), de a két sztár kedvéért átemelték ebbe az operettbe mint Cecília és Miska duettje.)

A műsor elején egy operarészlet is elhangzott: a Túl az Óperencián műsorának e heti vendége, Turpinszky Gipper Béla operaénekes előadásában szólalt meg a Virágária Bizet Carmenjéből. (km. a Szegedi Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Gyüdi Sándor)

Ezt a délelőtti adást ma a 18 és 19 óra közötti ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is online. (www.dankoradio.hu)

Most 6 órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban:

Pazeller Jakab: Herkulesfürdői emlék  - a keringőt a Magyar Állami Hangversenyzenekar játssza, a rádiófelvételen Ferencsik János vezényel.

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja

Részletek:

• Farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

„Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció!  Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”

•  Angèle és René kettőse, II. felv.  (Sándor Judit és Udvardy Tibor,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

„- Úgy ég a szívem,  úgy imádom én! …./- Nem uram, oly messze a szivárvány…- Nem uram, nem  boldogít az álom…”

• Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez nem álom…” (Melis György, km.  Ambrus Mihály, Kovács Zoltán, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) - 1973. október 29., Magyar Rádió 6-os stúdiója – Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából, koncertfelvételről

• Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „- Nagy arszlán volt a kopasz úr… /-Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Zentay Anna és Melis György,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

• Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – Hungaroton felvétel, 1964

„Kérem, nézzen reám! -Türelem, türelem…-/Gimbelem,  gombolom, légy enyém, angyalom,  a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te,  jól tudom…”  

A "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy ibolya, ezen a héten  vendégével, Turpinszky Gippert Bélával beszélget a stúdióban. A tenorista énekfelvételei közül  ezúttal két operarészlet hangzik el az adásban:

• Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Pécsi Nemzeti Színház zenekara, vezényel Vass András)
• Verdi: Traviata - Violetta és Alfréd kettőse, I. felv. (km. Sipos Mariann, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara ,  vezényel: Silló István) 

Az operettműsor utolsó zeneszámaként hangzik el:

Franz von Suppé: Költő és paraszt – nyitány   (a MÁV Szimfonikus Zenekart Medveczky  Ádám vezényli) - koncert felvételről

A "Túl az Óperencián” mai adásának zenei kínálatából kiemelem:

Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Közzene (Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a stúdiófelvétel bemutatója: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06; Házy Erzsébet új operettfelvételeiből.

Ma 105 éve született Raffay Erzsébet operaénekesnő – az Ő emlékére is hangzott el most a rádió operettműsorában:

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás 

- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: - „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára…Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Továbbá, a következő dalok szóltak még ebből az operettből, Zentay Anna énekel:

- Dal a Csókos Juliskáról: „A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József)

- Treszka dala: „Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Zentay Anna és az MRT Énekkara, vezényel: Vincze Ottó) - 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22- )

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: „Illúzió a szerelem”  (km. a Stúdiózenekar, vezényel:Török Emil)

További két részlet szólalt meg az operettből, a Rádió teljes stúdiófelvételén közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel – bemutatója: 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00):

- Négyes: „-Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek! Gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)

- Vidám kettős:  „Ha valami van, ez az ami roppant jó, de csakis amikor a tüze roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

Ezt a délelőtti műsort – benne Turpinszky Gippert Béla és Nagy Ibolya beszélgetésével – újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

Mint tegnap említettem itt: ezen a héten Turpinszky Gippert Béla operaénekes a vendég a Dankó Rádió stúdiójában  - "Túl az Óperencián" -,  akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. 

A témák érintik ebben az interjúban is foglaltakat (Forrás: Függetlenség – Monitor – Medveczky Attila rovata: „Gippert Béla – Jogászból hőstenor” - 2015)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának e heti vendége Turpinszky Gippert Béla operaénekes, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A mai adásban  Johann Strauss, Farkas Ferenc és Jacobi Viktor  operettjeinek zenéiből válogatott a szerkesztő:

Johann Strauss: Bécsi vér – duett (Keszei Bori és Turpinszky Gippert Béla, km. a Szolnoki Szigligeti Színház zenekara, vezényel Rácz Márton – hangfelvétel a 2017. december 31-i szilveszteri koncert műsorából) 

Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Az adásban felcsendült részletek:

• Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ -Hja, az irkafirka nékem sosevolt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
• Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
• Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön../Vigyázni jó, félni jó...”  (Házy Erzsébet)
• Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:„Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 

A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10
Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András

Az adásban elhangzott részletek a daljátékból:

• Palkó dala, II. felv.: „Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.” (Simándy József)

• Rosta és Éduska kettőse, I. felv.: „-Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)

• Jankó és Kati kettőse: „Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)
   
• E blokk elején a daljáték egy másik zenei felvételéről két további részlet szólalt meg: a duettekben Domonkos Zsuzsa mellett Turpinszky Béla (a heti műsor vendégének nagyapja, az egykor Wagner-operaénekes) énekelt.

A mai adás Jacobi Viktor  kevésbé ismert operettjének, a Miami nyitányának a dallamaival fejeződött be (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli).

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.

A Dankó Rádió internetes oldaláról másoltam át ide: 

Túl az Óperencián Turpinszky Gippert Bélával - 42. hét

Jogászból vált hőstenorrá Turpinszky Gippert Béla operaénekes, színész, aki 1997-ben végzett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. Közben zongorát, éneket és összhangzattant tanult a Kodály Intézetben. 2005-ben diplomázott a Szegedi Egyetem jogi karán, s doktorátust szerzett. 2003-tól zenei tanulmányokat folytat Adorján Ilonánál, Kaposi Margitnál, Oberfrank Gézánál és Kéringer Lászlónál. Színészmesterséget a Kecskeméti Katona József Színháznál tanult Csombor Teréznél és Vitéz Lászlónál. 2013-ban rész vett Marton Éva Wagner-mesterkurzusán.

Turpinszky Gippert Béla bár mindig a zene közelségében élt, de végül kanyargós úton érkezett el az operaénekesi pályára. Nagyapjával, Turpinszky Bélával nagyon hasonlóan alakult az életük korai szakasza. Bár Wagner-tenor volt, ő is jogot végzett, ledoktorált és utána került az Operába. Az Ő fia, azaz vendégem édesapja színész, a Színművészeti Főiskola musical-operett szakán szerzett diplomát.

Sok online felületen keverik is Őket, hisz három generáció viseli a Turpinszky Béla nevet, ezért változtatta vendégem a sajátját Gippertre, a nagymamája francia felmenői után. Az operaénekesi hivatás teljes embert kíván, vallja. Elszántan dolgozik, és nem is eredménytelenül. Sok szerep és koncert áll már a háta mögött. Két éve például Don Ottavio volt a Don Giovanniban, majd Kiss B. Atilla mellett meghívást kapott a Bánk bán címszerepére Debrecenben, ezt követően pedig A varázsfuvola Taminójaként kereste a szerelmet.
Januárban a Magyar Állami Operaház felkérésére, Giacomo Meyerbeer, A Hugenották c. operájában láthatja majd a nagyérdemű.

Az operett világa is kedves a számára, nem véletlen, hogy koncerteken is szívesen vállal fellépést, ezenkívül, Rácz Lacit is megformálhatta már Kecskeméten, Kálmán Imre Cigányprímásában. Idén novemberben pedig Szegeden énekel a Saffi c. meseoperettben, ami Jókai Mór: A Cigánybáró c. regényéből Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József által írt forgatókönyv alapján ifj. Johann Strauss zenéjét felhasználva készült.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

KEMÉNY EGON "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935)  egyik legnagyobb slágerkeringője volt. A Magyar Rádió vonós tánczenekara előadásában hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt, ma újra, a felfrissített változatát. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető tegnap nem tért ki külön emlékezve Kemény Egon születésnapi évfordulójára - igazán sok szép archív daljáték- és operettfelvételét és életművének bemutatását is hallhattuk az utóbbi hónapokban is - , de ezzel a számmal az éteren át mintha azért üzent volna. Mindenestre illett a vasárnapi műsor elejére és gondolom, hogy rajtam kívül más is örült neki.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Ma elköszönt a „Túl az Óperencián” műsorsorozatába erre a hétre meghívott vendégétől,Toldy Máriától  „vendéglátója”, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya.

 Az adás zenei részében egy ismert rádióoperettből csendültek fel dallamok: Eisemann Mihály – Baróti Géza –Dalos László Bástyasétány 77 című darabjának rádiófelvételéről most Fejes Teri, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor és Rátonyi Róbert énekében szólaltak meg dalok, jelenetek. A Földényi-kórust, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát Vaszy Viktor vezényli. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió.

 A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

• Film Színház Muzsika, 1959. november 13.

[...] "Ugyanakkor operett-premier is készül a rádióban. Planquette halhatatlan Corneville-i harangok-ja hangzik el a közeljövőben. Főszereplői: Zentay Anna, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert.

Az előadást Erdélyi Miklós vezényli.— E remek klasszikus operett előadását — mondja — azért vállaltam, mert zeneileg rendkívül igényes és nem kisebb értékű a komikus-operánál. Azt mondhatom: Planquette zenei kifejezésmódjában rendkívül talpraesett és közvetlen, bravúrosan pontos, egyszóval: kifejező erejű mesterre vall! A Corneville-iből keresztmetszetszerűen mintegy egyórás muzsikát adunk. "

A felvétel bemutatója volt: 1959. december 26., Kossuth rádió, 9.05 - 10.00

Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Radnay György, Zentay Anna.  Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. 
Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.

Kapcs.: 2014., 251. sorszámok

• Film Színház Muzsika, 1963. június 29.

A RÁDIÓ DALSZÍNHÁZÁNAK szombati bemutatója, Boros Elemér és Gyöngy Pál Romantika pedig nincs! című zenés játéka üde hangvételével, nyári vidámságával érdemelte ki a hallgatók figyelmét.

A darab a címbe foglalt tézist vesézi ki sok pajkos és szellemes ötlettel, valóság és játék bőkezű keverésével. Gyöngy Pál zenéje tartalmas muzsika: jól egyesül benne ariozitás és ritmus, színesen jellemez, s a darab sanzonjai hangulatosan fejtik ki a versek tartalmát.

Mészáros Ági, Lehoczky Zsuzsa, Feleki Sári, Gyenes Magda, Horváth Tivadar, Agárdi Gábor, Csákányi László, Benkő Gyula, Kőmives Sándor kedvvel és tehetséggel szolgálják a szerzők szándékait. A rádiózenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte, a lüktető iramú rendezés Ruitner Sándor és Rácz György érdeme.

(-án)

Kapcs. 2876. sorszám

• Film Színház Muzsika, 1960. augusztus 26.

Szervezés vagy rendezés?

A Rádió Dalszínháza Charles Lecocq-ot, s annak is legidőtállóbb operettjét, az „Angot asszony Iányá’’-t mutatta be a legutóbbi vasárnap. A korszerűsítés munkáját Kristóf Károly avatott kézzel végezte el, s inkább csak az emberábrázolás naiv egysíkúsága miatt éreztük azt, hogy a darab értékei elsőrendűen muzikális vonatkozásúak.

Miközben lassan elgördültek az akadályok a szép Clairette és a deli Pitou szerelmének útjából, egy meglehetősen megállapodott jelenségen s annak okain gondolkodtunk el. Azon, hogy míg a prózai rádiódaraboknál a rendezői munka gyakran mutat önálló stílusra, - de legalábbis a mű alkotó továbbfejlesztésére - való törekvést, zenés darabok esetén (minél nagyobb az apparátus, annál inkább), a rendező munkája szinte kivétel nélkül az előadás lebonyolítására korlátozódik, tehát afféle szervezéssé szegényedik. Kétségtelen, hogy a rádióban művészi szempontból igen nehéz egy nagyoperett rendezőjének a dolga. A szövegnek és a játékstílusnak a műfajban hagyományos kezdetlegességére a színpadon a rendezőkomponálta látványosság jótékony árnyéka borul, — a rádióban mindez „premier- plánba” kerül. 

Mi sem jellemzőbb, mint hogy még az olyan ötletgazdag, s technikai vonatkozásban szüntelenül újat kereső rendező, mint László Endre, operettről lévén szó, mintha csak feladata szervezési fázisának megoldásáig jutott volna el. Rendezői gondolat alig-alig érződött. S bár az örök rádiós dilemmában —, hogy egy operett főszerepeit énekesek játsszák-e, vagy színészek - rendező helyesen döntött a zene javára, a kitűnő énekeseknek ennyire mégsem lett volna szabad szavalniuk.

Miként a lap más helyén lepergett flilmvitában, most itt is felmerülhetne a „Hogyan tovább?” kérdése. Miközben a zenei rendező, Ruitner Sándor korszerű, kristálytiszta, élvezetes zenei felvételeit hallgattuk, arra gondoltunk: a naturalizmus vasmarkát kellene - stilizált műfajról lévén szó — sürgősen lefejteni.

Tőrök Tamás

Kapcs. 2164., 518., 31. sorszámok

• Film Színház Muzsika, 1959. június 5.

Vidróczki

A „Rádió Dalszínháza” érdekes bemutatót tartott néhány napja: Farkas Ferenc és Innoczent-Vlncze Ernő Vidróczki című zenés balladáját idézte a milliós közönség elé. - Korunk zenedrámai művészetének egyik jellemző vonása, hogy hagyományos formai-műfaji-szerkezeti típusok helyett az egyedi megoldásokat részesíti előnyben: hovatovább ahány új „opera”: annyiféle új színpadi forma születik. Bartók Kékszakállúja iss, Kodály Székelyfonója is úttörő alkotás, ám iskolát, követhető műfajt egyik sem teremthetett. Maga Farkas Ferenc  is más-más úton jár, csaknem valamennyi színpadi művében.

Ez az új darab méltán viseli a „zenés ballada”-műfaji meghatározást, hiszen nem opera, nem operett, nem daljáték, — sokféle elemből épül. Hangja helyenként daljáték, másutt operához méltó drámaiságú. A híres mátrai betyárról szóló történet elkerüli a daljáték immár hagyományos fordulatait: igazi dráma, s nemcsak egy emberpár drámája, hanem egy egész falu, egy nép drámájává nőtt.

A keserű sorsú, de nagyonis emberi Vidróczki messzeségbe tűnő különös alakját kitűnően formálták a szerzők - hiteles az anya alakja is és még sok szereplőé. A két betyár halálosvégű párviadalának érzékeltetése, a távoli táncmuzsika felett kibontakozó parkjelenet Farkas Ferenc zenéjének nagy drámai erejéről tanúskodik.

A szereplők közül Ladányi Ferenc és Tőkés Anna megrázó alakítását, továbbá Maleczky Oszkár, Major Tamás, Petress Zsuzsa, Radnay György és Rafael Márta hiteles szerepfelfogását kell megemlítenünk. A rádióbemutató karmestere Lehel György, zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt.

(Bf.)

KEMÉNY EGON  születésnapja mai évfordulóján:

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

"Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg."

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek…Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3.

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

…

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának e heti kedves vendége Toldy Mária énekesnő, musicaliskola-tanár, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget; az egykori legendás táncdalénekesnő  férjéről, Malek Miklós zenész-komponistáról és leányukról, Malek Andrea musical-énekesnő művészi karrierjéről,  ambícióiról mesélt a rádió mikrofonja előtt. Több archív hangfelvétel-bejátszást is hallhatunk a műsorban tőlük, így Bágya András zeneszerző  dalait is, amiket akkori felesége, Toldy Mária  adott elő, de Malek Andrea felvételei is elhangzanak a műsorban.

De ami engem e rádióműsor-sorozatot hallgatva mindig is a legjobban érdekel: az maga az elhangzó zene, mégpedig a jó operettmuzsika!  Persze ma is kaptunk egy élvezetes zenei összeállítást:  

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő Babavásár című operettjét 1922. február 16-án mutatta be a Király Színház. A Magyar Rádió nagyszerű keresztmetszet-felvételt készített a darab zenei anyagából, melynek bemutatója 1968. augusztus 21-én, 20.00 és 21.18 óra között volt a Kossuth Rádióban.

 A felvételen Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Bódy Irma) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Most három részlet került adásba:

- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom: ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)

- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „- Nem hiába nevelt fel az anyám! - Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!... - Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány.….” (Andor Éva és Kishegyi Árpád) 

- Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán …” (Koltay Valéria és az MRT Énekkarának Férfikara)

Ezt a délelőtti adást a szokott időben, délután hat és hét óra között megismétli a rádió, és az interneten is elérhető a műsor a www.dankoradio.hu oldalról.