Kapcs.: 2736., 2735., 167. és 16. sorszámok

Johann Strauss: Bécsi vér - az operett rádióváltozata

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

A korábban leírt teljes szereposztáson túl, kiegészítésül, megnevezek az operett részletei közül is néhányat:

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Breitner Tamás.

• Bevezetés, Joseph belépője, Franciska és Joseph kettőse (Kalmár Magda, Melis György)
• A gróf és a Franciska művésznő kettőse (Kalmár Magda, Fülöp Attila)
• Pepi és Joseph kettőse (Lehoczky Éva, Melis György)
• Gabriella grófné és Franciska művésznő kettőse (Kincses Veronika, Lehoczky Éva)
• Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György, Várhelyi Endre, énekkar)
• Polonéz (Énekkar)
• A  gróf  és  a grófné kettőse: „Bécsi vér, bécsi vér…”  - keringő (Kincses Veronika, Fülöp Attila)
• A gróf dala (Fülöp Attila)
• Hármas (Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György)
• Hatos (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György)
• A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György, énekkar)

Egész héten át Geszthy Veronika és Záborszky Kálmán művészházaspár vendégeskedik a Dankó Rádió stúdiójában, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A most délelőtt elhangzott adásban hallott zenék között szerepelt:

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - részletek (Geszthy Veronika és Domoszlai Sándor; Halász Aranka és Kokas László; Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor) 

Kálmán Imre: Marica grófnő: „Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…”  (Bordás Barbara, Földes Tamás, Kerényi Miklós Máté)

A muzsika hangja és a Macskák című musicalek egy-egy ismert dalát hallottuk még Geszthy Veronika énekfelvételéről.

A Túl az Óperencián műsora Erkel Ferenc Ünnepi nyitányával ért véget (előadta a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vezényelt Záborszky Kálmán) – koncertfelvételről, 2007. Kossuth tér, „Örömkoncert”)

Ezt a programot ismét sugározza a rádió ma délután hat és hét óra között.

Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő: János vitéz

Részletek

Közreműködik: Kalmár Magda, Tokody Ilona, Berkes János, Melis György, Miller Lajos, az MRT énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Kerekes János

• Kórus: „Megjöttek a szép huszárok” (MRT Énekkara)
• Bagó dala: „A fuszujka szára” (Miller Lajos)
• Jancsi belépője: „Én, a pásztorok királya” (Berkes János)
• Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány” (Kalmár Magda)
• Furulyanóta: „Én vagyok a bojtár gyerek” (Berkes János)
• Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél”(Miller Lajos)
• A francia király belépője: „Vívtam életemben sok nehéz csatát” (Melis György)
• A francia királylány dala: „Ó csak ne volnék gyönge leányka” (Tokody Ilona)
• Bagó dala: „A furulyám, jaj de búsan szól” (Miller Lajos)
• Részletek a második felvonás fináléjából (Kalmár Magda, Berkes János, MRT énekkara)

1979. február 24., Kossuth Rádió 21.20 – 22.00

„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét”

Részletek Huszka Jenő operettjeiből

Közreműködik Galambos Erzsi, Gallay Judit, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Berkes János, Csákányi László, Karizs Béla, Miller Lajos, Németh Sándor, a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Behár György.

-Szilágyi László: Mária főhadnagy

• Mária és Bálint kettőse, I. felv.: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)
• Antónia és Draskóczy kettőse, I. felv.: „Némán várni egy boldog percet…” (Gallay Judit, Miller Lajos)
• Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért…” (Berkes János)
• Panni és Tóbiás vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
• Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk…” (Gallay Judit)
• Bálint és Mária kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” ((Kincses Veronika, Berkes János)

-Martos Ferenc: Gül Baba

• Gábor diák dala, I. felv. „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek…/Ott túl a rácson egy más világ van…” (Karizs Béla)
• Mujkó dala, II. felv.: „Darumadár fönn az égen…” (Miller Lajos)

-Háy Gyula, Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

• Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos… /Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)

-Szilágyi László: Erzsébet

• Ida és Axaméthy tábornok dala, II. felv.: „Van az úgy, kérem, néha-néha...” (Kalmár Magda, Karizs Béla)
• Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk…/Délibábos Hortobágyon…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
• Ida belépője: „Madárdalos, zöld erdőben jártam…/Rózsám, viruló kis rózsám…” (Kalmár Magda)

-Martos Ferenc:Aranyvirág

• Aranyvirág dala: „Ragyog a napfény” (Kincses Veronika)
• Aranyvirág és Beppo kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett..." (Kincses Veronika, Miller Lajos)
• „Kibontva szárnyunk” (Ötvös Csilla)

1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26

„Bemutatjuk új felvételünket”

Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel.

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András

1.  - Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)

2. – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal(Kalmár)

3. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Simándy)

Tegnap Szirmai Albert Mágnás Miska és Huszka Jenő Lili bárónő, ma pedig Kálmán Imre Marica grófnő és Lehár Ferenc Giuditta című operettekben hallhattuk Geszthy Veronika énekhangját megszólalni a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában. A művésznővel és férjével, Záborszky Kálmán karmesterrel beszélget a rádió stúdiójában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Még a tegnapi adásnapon hallgathattuk a műsor  végén hangfelvételről a  Kodály Zoltán Budavári Te Deumának szép részletét. Előadók voltak: Herczenik Anna, Wiedemann Bernadett, Berczelly István és Molnár András, a Szent István Király Oratóriumkórus – a határon innen és túli énekkarokkal együtt 4042 kórusénekes működött közre – és a 250 tagúra bővített Szimfonikus Zenekar. 2003-ban, augusztus 19-én, a Hősök terén tartott Örömkoncerten Erkel Himnuszát követte Beethoven István király című nyitánya, majd Záborszky Kálmán új feldolgozásában ősbemutatóként Beethoventől az Örömóda, továbbá  Kodálytól a Budavári Te Deum mellett a Háry Jánosból, Kókai Rezső István király című dalművéből hangzottak el részletek, végül Berlioz szerzeményének, a Faust elkárhozásának híres részlete, a Rákóczi induló dallamait hallhatta a közönség a  hatalmas énekkari-zenekari apparátus előadásában.  Ezen a nagyszabású szabadtéri monstre koncerten Záborszky Kálmán vezényelt. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorsorozatának e heti adásnapjain mindezekből a zeneművekből is hallhattunk részleteket.

A mai rádióadás  pedig ugyancsak a Záborszky Kálmán vezényelte Szent István Király Oratóriumkórus és Szimfonikus Zenekar közreműködésével előadott zenemű részletével zárult:

Lajtha László: Mise frig hangnemben

(Missa in tono phrigio („Missa in diebus tribulationis”) Op. 50 (1950)

"Mise a szorongattatás napjaiban, 1950".

 (Hungaroton HCD 31833, 1999)

 Ezt a délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Legutóbb az augusztus 5-én sugárzott rádióadásban szólaltak meg A cigánybáró elragadó dallamai. Ezúttal az alábbi részletek hangzottak el ugyanerről a felvételről:

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él…/A sors mily változó…/A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...”” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

- Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a II. felvonásból: „- Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!.../- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!.../ - Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfaly Róbert)

- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „- Valamikor…, ez az a pont…/- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…/-  Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Szaffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)

A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, délután hat és hét óra között  hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.
 

A délelőtt elhangzott operettműsorban egyebek mellett két Huszka-daljáték részletei is megszólaltak:

Huszka Jenő: Erzsébet – Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba

- Leila dala: Dal a török nők sorsáról - „Csak rajta! Rajta, katonák!...” (Geszthy Veronika és a Magyar Rádió Énekkara)

- Gábor diák dala: „Nem tudom én hol születtem  /Jártam, kóboroltam…” (Balczó Péter)

- Leila és Gábor szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…” (Fischl Mónika, Balczó Péter, Magyar Rádió Énekkara)

- Gábor diák dala a I. felvonásból  - „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek…/Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…”  (Boncsér Gergely)

- Mujkó nótája, II. felv. –„Darumadár fenn az égen…” (Clementis Tamás)

- Bordal a I. felvonásból: „A kulacsom kotyogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz…” (Nyári Zoltán, a  Magyar Rádió Énekkara)
 

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből; az új stúdiófelvételen Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly énekelnek. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli.

A „Túl az Óperencián” műsorának ezt az adását ma délután hat és hét óra között  újra meghallgathatjuk az ismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes online oldalán.

A Dankó Rádió tegnapi zenei összeállítása illeszkedett nemzeti ünnepünk jellegéhez.

Részletek szólaltak meg Beethoven István király, Kókai Rezső István király (Koronázási jelenet), Kodály Zoltán Háry János című művéből. Az adás Berlioz Rákóczi indulójával zárult. Közreműködött a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus. (A zenekar első Örömkoncertjének hangfelvételéről - Hősök tere, 2003).

A zenekar karmestere és művészeti vezetője Záborszky Kálmán, aki feleségével, Geszthy Veronika énekművésszel tegnaptól vendégeskedik a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában.  Beszélgető társuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Dankó Rádió Facebook oldaláról:

Augusztus 20-án ünnepi műsorral indulunk.

2018. augusztus 20-26.
 

Geszthy Veronika: „Egy hétig minden nap Nagy Ibolya művésznő vendégei leszünk a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában férjemmel, Záborszky Kálmánnal.
Minden nap új témákról beszélgetünk, szó lesz családról, zenéről, zeneoktatásról, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI hétköznapjairól, a Zuglói Filharmóniáról és az “istvánosság”-ról, sok szép muzsikával színesítve.”

Geszthy Veronika, az énekes színművésznő az Újpesti Zeneiskolában kezdte énekesi tanulmányait, majd a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola után beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol öt éven át Andor Évánál sajátította el a mesterséget. Az énekművészettel párhuzamosan az operatanszakot is elvégezte. 2004-ben diplomázott és még ebben az évben első helyezést ért el Ausztriában, Badenben a Bécs–Budapest–Prága Nyári Akadémia énekversenyén, majd beiratkozott a Budapesti Operettszínházház Operett Akadémiájára. A 2005/2006-os évadtól már az Operettszínház színpadán láthatta a közönség. Hazai fellépésein túl járt már Firenzében, Münchenben, Floridában és Tokióban.
Jelenleg koncertjei, fellépései mellett tanít a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában.

Férje Záborszky Kálmán, több évtizede áll a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus (mai nevén Zuglói Filharmónia) élén, valamint több mint két évtizeden át vezette az ország legnagyobb létszámú zeneoktatási intézményét, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolát.
Életében a hivatásos zenélés és az oktatás szorosan összefonódik. Mindkét területen sikeres, hiszen az egykori diákzenekarból vezetése alatt hivatásos zenekar, az 1968-ban alapított zeneiskolából pedig sikeres, kétszintű (alapfokú Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola) intézmény vált.
1991-től 2014-ig a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Az alapfokú és középfokú zeneiskola igényes szakmai képzését mutatja, hogy növendékei az országos és nemzetközi versenyek állandó díjazottjai. Igazgatói tevékenységének sikerét mutatja, hogy számos nagyhírű zenész oktat az intézményben. Az iskola Pedagógiai Programjának fő pillére az a zenekari műhely, melyben – a Zuglói Filharmónia példája nyomán – ma már 13 együttesben nevelkednek a fiatalok. Az együttesek a szakmai képzés és a közösségteremtés kiemelkedő műhelyei, melyek rendszeresen fellépnek a budapesti és hazai zenei életben.
Művészeti vezetése alatt a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus 2006-tól hivatásos együttessé vált Zuglói Filharmónia néven, mely ihletett előadásaival, igényes és hiánypótló műsorválasztásával több, mint hat évtizede itthon és külföldön is sokat tesz a magyar zenekultúráért. Együtteseivel vendégszerepelt Európa legtöbb államában. A Magyar Rádió és Televízió számos felvételt készített, de közvetítette hangversenyeit a BBC és az Eurorádió is.
A Zuglói Filharmónia – pedagógiai indíttatásának köszönhetően – országosan példamutató programot dolgozott ki a fiatalok zenei nevelésére. Rendhagyó kezdeményezései – pl.: Pastorale sorozat kisgyermekes családok részére, Felfedezőúton című komplex művészeti sorozat tízezer zuglói fiatal számára, Meseszínházi sorozat óvodások és kisiskolások részére – bizonyítják, hogy az értékes kultúra ma is hat és vonzóvá válhat a gyermekek és fiatalok számára.
Záborszky Kálmán pedagógiai és intézményvezetői munkája mellett előadóművészként is maradandót alkotott. Karmesterként hazai és külföldi sikerek tették ismertté a zuglói muzsikusok nevét. Iskola igazgatóként megteremtette a zenetanulás Európa szerte példamutató műhelyét, melyben az oktatás, a nevelés és az előadóművészi tevékenység természetes egységet alkot.
Záborszky Kálmán a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akinek munkáját az elmúlt évtizedekben szakmai díjakkal is elismerték. Többek között 2006-ban a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, egy évvel később Területi Prima Primissima Díjat kapott. 2012-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 2015 –ben Magyarország Érdemes Művésze, idén, 2018-ban pedig a Kiváló Művész címmel tüntették ki.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Isten éltesse sokáig születésnapján mai ünnepeltünket, NAGY IBOLYÁT!

Az a szép az a szép, akinek a szeme  k é k !      :-) 

1979. december 3. Petőfi Rádió  19.40  - kb. 21.40

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Kálmán-est

Km.  Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és szimfonikus zenekara.

Vezényel: Breitner Tamás. 

1. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a) Bevezető zene

b) Marica belépője: „Húzd, mint régen”  (Kukely, énekkar)

c) Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás)

2.– Kulinyi Ernő: A bajadér
a)  Odette belépője: „Szép primadonna, csodál a világ” (Pászthy, énekkar)

b)  Radjami dala: „Óh, bajadérom…” (Gulyás)
c)   Odette és Radjami kettőse: „Egy jó kis bár…” (Pászthy, Gulyás )

d)  Balettzene (km. énekkar)

e) Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jön-e velem nagysá’d shimmyt járni„ (Kalmár, Palcsó)

3. -  Gábor Andor: Tatárjárás

a) Nyitány

b) Treszka dala: „Hajrá, előre, a sík mezőre” (Kukely, énekkar)

4. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás

a) Nyitány

b) Stradivári-dal: „Régen néma már a húr” (Gáti)

5. – Gábor Andor: A csárdáskirálynő

a) Szilvia belépője „Haj, hó!, Haj, hó! Messze délen…” (Kalmár, énekkar)

b) Jelenet: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok” (Gáti, Korondy és az énekkar férfikara)

c) Együttes: „Nincs szebb, mint a szerelem” (Pászthy, Korondy, Gáti, Palcsó)

d) Szilvia és Edvin kettőse: „Emlékszel még” (Kalmár, Korondy)

e) Együttes: „Hurrá! Hurrá” (Kalmár, Pászthy, Korondy, Palcsó)

A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem az alábbi elhangzott zenéket:

Behár György – Baranyai Ferenc: Fekete rózsa

A daljátékból László Margit („Párja nélkül a madár…”) és Róka István („Ó, miért, hogy a boldogságom…”) énekelt egy-egy dalt, km .a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás. A stúdiófelvétel 1974-ben készült.

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. Erről a felvételről most két dal került az adásba:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet 

• „Szeptember végén”    Petőfi Sándor versének megzenésítése (Balczó Péter énekli a felvételen)

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.

•  „Van az úgy, kérem, néha, néha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma...” (Kalocsai Zsuzsa)

Még egy vidám kettős is elhangzott az operettből, egy másik felvételről:

• „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor)

A mai adás végén még A cigánybáró nyitányának dallamai csendültek fel (a Váci Szimfonikus Zenekart Farkas Pál vezényli).

„Túl az Óperencián”  - szerkesztő-műsorvezető:  Nagy Ibolya

Ezt a délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

Az Ibolya-napi jókívánságokhoz magam is örömmel csatlakozom!

Ezzel a szép dallal köszöntöm,  egyben kívánok Nagy Ibolyának zenés színpadi feladatai mellett  eltöltött félévtizedes szerkesztői-műsorvezetői munkájához minden elképzelhető szépet és jót!

Kálmán Imre - Szenes Iván: A montmartre-i ibolya című operettből

/Ének és tánc: Bozsó József, Egri József, Kiszely Zoltán. - Interoperett. Kovács József rendezése/

Magunknak - rádióhallgatóknak pedig azt kívánjuk Ibolyától, hogy továbbra is fáradhatatlanul szolgálja az „ügyet”: folytassa „kiszolgálásunkat” a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett-műsorának az élén; az eddigi ambícióval - lankadatlan odaadásával - napról-napra vigye, vezesse még sokáig műsorfolyamát a rádióban! Mi pedig töltekezünk a szép operettmuzsikákkal, miközben hallgatjuk a „meghitt” vagy csupán érdekes, jókedvű, tartalmas  beszélgetéseket a stúdióba meghívott neves és érdemes személyiségekkel - alkotók, népszerű, kedvelt művészek – , akiknek a gondolatait is hétről-hétre szívesen követjük a várt zenei összeállításokban az éter hullámhosszán.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Ibolyát neve napján!

Búbánat

IBOLYA napját tartjuk ma és ehhez a szép női névhez már 5 éve NAGY IBOLYA primadonna, énekművésznő és felelősszerkesztő-műsorvezető személye is kapcsolódik mindannyiunk életében, akik "Túl az Óperencián" című műsorát hallgatjuk a Dankó Rádióban.

További sok sikert kívánva köszöntöm fel, tisztelettel, így az interneten át, gondolatban egy nagy csokor gyönyörű virágot küldve!

A Dankó Rádióban nem sokkal ezelőtt véget ért operettműsor tartalmából kiemelem a következő, megszólalt zenei részleteket:
 

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

• Bessy és Fritz kettőse (Dzsilol-oduett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
• Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén,,,” (Németh Marika, Udvardy Tibor))

Kálmán Imre - Julius Brammer. Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj, hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád,százfelé szakadjon a húr!...” (Csengeri Attila)

Kálmán Imre – Fritz Grünbaum, Julius Wilhelm  - Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás

• Rácz Pali dala,  a „Stradiváridal”: „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” (Radnay György , km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Breitner Tamás vezényel),
• Rácz Laci és Juliska kettőse: "... Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…” (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor) – a Magyar Hanglemezgyár  felvételéről (LP 1965) – mely CD-n is megjelent 2004-ben.

• Vidám négyes: „Köszönöm, köszönöm, ez a perc nagy öröm!…/Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/Egy király, egy cigány…. /Jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)  - Rádió Dalszínházaának a bemutatója – keresztmetszet: 1964., szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00 – 21.00.

Csengeri Attila énekfelvételei közül  Webber Az operaház fantomja című musicaljéből is hallottunk tőle egy ismert dalt.

Ezt a zenei összeállítást ismét meghallgathatjuk délután a rádió Túl az Óperencián adásában hat és hét között.

Úgyhogy legyen itt megint a  Radio - D linkje! Hallgassunk innen online  jó kis operettmelódiákat… - a nap 24 órájában!

LEGUTÓBB JÁTSZOTT:

OPERETTA Magyar, osztrák, francia és angol operettek java

Offenbach - Meilhac - Halévy - Fischer Sándor: Szép Heléna - Páris itélete (Kelen Péter)

Johann Strauss II - F. Zell - Richard Genée: Eine Nacht in Venedig

Quadrille nach motiven aus Eone Nacht in Venedig (Symphonisches Orchester MÁV, Ernst Märzendorfer)

Gyöngy Pál: Őméltósága sofőrje - Budán van egy kis Heuriger (Bilicsi Tivadar)

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba - Nyitány... Allah kedves virága (Orbán László, Operettszínház ének- és zenekara, Makláry László)

Szirmai Albert - Kristóf Károly: Tabáni legenda - De jó is lenne (Panni és Balázs kettőse) -( Szilvássy Margit, Palócz László)

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Gróf Rinaldo - Várok, valamire várok (Házy Erzsébet)

Ábrahám Pál - Harmath Imre: 3 : 1 a szerelem javára - Álmaimban már láttalak (Németh Marika)

Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony - Szívem, beszélj (Darvas Iván)

Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc:  Sybill - Illúzió a szerelem ( Németh Marika, Bende Zsolt)

Ma igazán nem volt operett az operettműsorban a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában: musicalrészleteket hallottunk, de voltak Eisemann Mihály-dalok és az adás legvégén A cigányprímás nyitányának dallamai csendültek fel. 

Ezen a héten mától:

Túl az Óperencián Topolcsányi Laurával és Csengeri Attilával - 32. hét

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 

Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.

A héten utoljára volt a Dankó Rádió mikrofonja előtt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége, Boros Attila. A Magyar Rádió egykori szerkesztő-műsorvezetője a Muzsika és mikrofon című könyvéből „szemezgetett” annak apropóján, hogy a „Túl az Óperencián” e heti tematikus adásában az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első negyven éve állt a műsor fókuszában, az avatott tollú Boros Attila visszaemlékezéseiből meríti a színes történeteket.

Ezt az adást az ismétlésben újra meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

A műsorban a következő zeneművek részletei szólaltak meg:

Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vincze Ottó)

Beethoven: Egmont - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kobayashi Kenicsiro)

Kodály Zoltán: Háry János ­– szvit (II. és VI. tételek) - MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Ferencsik János) -  A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Részletek:

• Bevezető jelenet (próza és ének ): „Én rangbeli úr vagyok…”  (Ladomerszky Margit, Garancsy Márta, Lendvai Andor, Bartha Alfonz)
• Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
• Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, mért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
• Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön...”  (Házy Erzsébet)
• Barinkay és Szaffi kettőse, II. felv.: „Ki esketett? (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)
• Toborzó – „Csapj kezembe, szép öcsém, állj be katonának!…”  (Bende Zsolt, MRT Énekkara)
• Zsupán „harci” dala, III. felv.: „Spanyolországban, ahol ott jártam…/ Megállj! Kiált egy vad spanyol legény…” (Melis György)
• Bevonulási induló és finálé, III. felv. – részlet (próza és ének): (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Garancsy Márta,  Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, MRT énekkara)

Berlioz: Fantasztikus Szimfónia – Rákóczi induló (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) – koncertfelvétel

Kiegészítésül:  az operettadás délutáni ismétlésének második részére kapcsoltam a Dankó Rádió hullámhosszára és szerencsémre épp akkor kezdődött a Paganini című operett részleteinek a sugárzása:

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Jenbach Béla - Kulinyi Ernő/Erdődy János: Paganini

Két stúdiófelvételről történtek a bejátszások:

I. Az operett teljes, magyar nyelvű zenei felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1981. március 14-én, a Kossuth adón, 19.15 – 20.35). Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László

Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével hangzott el az új stúdiófelvétel. A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Erről a stúdiófelvételről hangzott el:

• Paganini dala: „Van nem egy, de száz babám…” (Gulyás Dénes)
• Anna-Elisa  dala: „A boldogság néha…  szép álom, száz boldog óra vár rám…" (Kalmár Magda)
• Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse:„Egy magányos éjszakán álmot láttam…” (Kalmár Magda és Gulyás Dénes)
• Paganini és Anna-Elisa búcsúkettőse” (Kalmár Magda és Gulyás Dénes)

II. A Paganini keresztmetszete a Rádió Dalszínházában először 1958. május 2-án, a Kossuth Rádióban 19.00 - 19.50 óra között hangzott el.

Közreműködött: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte

Erről a stúdiófelvételről két vidám kettős csendült fel:

• Bella és Pimpinelli kettőse, III. felv: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár.../Ha este nyit a színház már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám!…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád )
• Bella és Pimpinelli kettőse, II. felv.: „Egy kis bolondos kikapós éj igazán ránk fér már…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) 

A „Túl az Óperencián” adásának végén még hallottuk:

Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Rácz Márton vezényli)

Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 

A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)

Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959 

Rádióoperett 2 részben 

Közreműködött a Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: Cserés Miklós dr.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa

-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Az imént ért véget a szokásos, napi, délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége a stúdióban: Boros Attila, a Magyar Rádió egykori szerkesztője, aki az adásban a most 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar első negyven évének főbb eseményeit eleveníti fel (könyvben megírta a zenekar történetét, 1985-ben jelentette meg a Zeneműkiadó: „Muzsika és mikrofon”)

A mai műsorban elhangzott zenék voltak:

Jacobi Viktor: Sybill ­ -  Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Pjotr Csajkovszkij: VI. Szimfónia  - részlet  (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Leo Fall - Rudolf Schanzer, Ernst Wellisch – Harsányi Zsolt: Pompadour

• Bevezető jelenet és Calicot gúnydala: „A PomPom-Pom-Pompadour…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)    
• Pompadour belépője: „Jaj, ha kezembe kaphatnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám…” (Tiboldi Mária, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László)
• Pompadour  és  Calicot kettőse: „ Ó, Jozef, Jozef,no gyere, ne félj! Majd rájössz milyen jó a szenvedély…”  (Kalmár Magda  Palcsó Sándor, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Leopold Stokowski)

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Fritz-Beda Löhner – Harsány Zsolt fordítása nyomán Erdődy János: Giuditta  

-  Giuditta dala: „Olyan forró ajkamról a csók…” (Kalocsai Zsuzsa és  a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Várady Katalin)

- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. : (Koltay Valéria, Palcsó Sándor,  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! ….Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél.- Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér! - Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”  

- Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…”  (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Oberfrank Géza)

Ludwig van Beethoven:  D-Dúr menüett (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Lovro von Matačić)

Lehár Ferenc: Vadrózsák - keringő (Rácz Márton vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát) – élő, koncertfelvétel

A „Túl az Óperencián” délelőtti adását minden nap délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban és az internetes elérhetőségein.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara idén ünnepli megalakulásának 75. évét, melynek első negyven éve eseményteli időszakát eleveníti fel ezen a héten a Rádió egykori zenei szerkesztője, Boros Attila a Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  műsorában, a szerkesztő-műsorvezetővel, Nagy Ibolyával beszélgetve.  (Ezt a kort, a Magyar Rádió Zenekarának négy évtizedét Boros Attila könyvben is feldolgozta: „Muzsika és mikrofon”  Zeneműkiadó, 1985)

A délelőtti műsorban – melynek ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is – az alábbi zenék szólaltak meg:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Magyar Rádió operettfelvételéről. Bemutató: 1964. április 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 21-48.

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

„Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…”  (Szendy Szilvi, Szabó Dávid )

„Ha bemegyek a csárdába magam vagyok, hukk... /Jaj, mamám, de gyönyörű szép a világ!..” (Oszvald Marika Csere László) 

 Sugár Rezső – Romhányi József: Hunyadi (Hősi ének) – az oratórium zárótétele.

Km. a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Andor Ilona), a Budapesti Kórus,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Forrai Miklós  

Lehár Ferenc - Ludwig Herzer- Fitz Löhner – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A magyar nyelvű stúdiófelvételek között négy olyan található , melyen a szoprán szólamot Házy Erzsébet énekli:

 Mi szerepében (1957; 1962), Lisa szerepében (1956 – hanglemez; 1971)

Házy Erzsébettel felvett első rádiós változat: a keresztmetszet-bemutatója 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 

Liza – Osváth Júlia
Mi - Házy Erzsébet
Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor
Feri – Melis György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Rubányi Vilmos

A mai adásban felcsendült dalok és kettősök voltak:

• Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…/„Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Házy Erzsébet, Melis György)
• Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy!...” (Udvardy Tibor)
• Liza és Szu-Csong Tea-kettőse, I. felv.): „Igyék velem egy csésze illatos teát..."  (Osváth Julia, Udvardy Tibor)
• Mi és Feri kettőse a III. felv. „Zig-zig-zig-zig…. /Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél… /- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél …”  (Házy Erzsébet, Melis György)

Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica  - V. tétel  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli  Lehel György)

Carl Millöcker (1842-1899): Dubarry grófnő

/Gräfin Dubarry, 1879, Theater an der Wien, Bécs/

Az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben (1897 – 1953): a Dubarry címmel újra bemutatott darabot 1931-ben, Berlinben, az Admiral Theaterben Alpár Gitta éneke és játéka tette világsikerré.  A Dubarry Magyar Rádióban készült  zenei felvételei mind  a Mackeben –féle partitúra-változaton alapulnak.
Libretto és versek: Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky 

Magyar szöveg: Lakatos László
A versek fordítója: Szenes Andor

Az operettből teljes stúdiófelvétel soha nem készült nálunk, csak keresztmetszet formában részleteket vettek fel belőle.

Az ötvenes évek végén rögzített felvételről - amelyen Gyurkovics Mária, Gyenes Magda, Mátray Ferenc, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik és a karmester Bródy Tamás – most két részletet hallottunk:

• Bevezető kórus és Margot dala:” Este hétkor már más a helyzet, mert a boldogságra várni kell, ilyenkor a nagyvilágon nem cserélünk senkivel, ha-ha-ha…” (Gyenes Magda és a Magyar Rádió Énekkara)
• Margot és Brissac vidám kettőse: „Reszket bennem minden ideg… Van egy kis időm, hát imádlak én! A szívem odavan… (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

A Dubarry operettből a Magyar Rádióban legközelebb 1972-ben készült megint keresztmetszet-felvétel: Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát ezúttal is Bródy Tamás vezényli:

• Kórus bevezető, Margot és Brissac vidám kettőse: „Egy a fő, egy a fő…/Ugye, kérem, ezt már érti, no de kéne most egy férfi, aki szép is volna, jó is volna, hű is volna, jaj!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. énekkar)
• Dubarry dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, mint pillanat, mely elszalad…/Mindegy nekem, mi lesz velem…”  (Házy Erzsébet)

Lehár Ferenc: Éva  - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Leírom,  milyen zenék szólaltak meg a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

• Lantos diák (Gábor) dala, I. felv.: „Nem tudom én hol születtem.../Jártam, kóboroltam…” (Balczó Péter)
•  Bordal  (Gábor diák dala):  „A kulacsom kotyogós, kotyogós…  /Borban az igazság, borban a vigasz…” (Nyári Zoltán, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) a Magyar Rádió 6os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből.

Mozart: A-dúr szimfónia – III. tétel (Menüett) – az Új Philharmia Zenekart Otto Klemperer vezényli

Polgár Tibor – Kóczián Katalin: A kérők – „Pipadal” (Székely Mihály, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – 1955, Hungaroton

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére 1962. december 17-én került sor Lehel György karmester zenei irányításával, melynek bemutatóját a Rádió Dalszínháza 1963. május 1-jén sugározta. (Kossuth Rádió 20.10 – 22.10)

A most bejátszott zenei részletekben énekelt: Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Domahidy László, Melis György, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György

Az elhangzott Csinom Palkó-zenei blokkból kiemelem:

• Éduska és Palkó kettőse

Próza, dialógus: „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….”

Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár! /- Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el  csupa csodaszép messzi cél felé.…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József – próza és ének)

• Jelenet próza, dialógus, ének   (Radnay György, Palócz László, Férfikar)
• Jelenet próza, dialógus, ének  (Domahidy László, Melis György, Radnay György, Férfikar)
• Jelenet próza, dialógus, ének (Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palócz László, Szabó Ernő, énekkar)
• A III. felv. fináléja: próza és ének (Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)

Ránki György - Vas István - Hubay Mikós Egy szerelem három éjszakája c. musicaljéből  Melitta dalát („Búcsú Budapesttől”)  Sennyei Vera énekli: „Isten veled Budapest, te édes…” (a Petőfi Színház Zenekarát Petrovics Emil vezényli) – 1961.

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)

Boros Attila, zenei szerkesztő vendégeskedik ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A téma továbbra is: a 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első 40 éve.

Ezt az adást ma 18 órától megismétli a rádió. „Túl az Óperencián”

Boros Attila zenei szerkesztő vendégeskedik ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorában; a téma: a Magyar Rádió 75 éve és ezen belül a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első 40 esztendeje. Beszélgetőtárs: Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián " szerkesztő-műsorvezetője. 

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

Huszka Jenő: Aranyvirág – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Polgár Tibor)

Lajta László: VII. szimfónia – részlet

Bartók: Concerto – IV. tétel - részlet

Kodály: Marosszéki táncok

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház - részletek

(Zentai Anna,  Feleki Kamill, Kazal László énekelt, közreműködött az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara és a Tóth-kórus,  a szerző, Kerekes János vezényelt)

Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője a  www.mediaklikk.hu oldalára hétről-hétre beírja, kit lát vendégül, kivel beszélget a Dankó Rádió tárgyheti adásában, és megosztja róla az olvasóval a legfontosabb információkat. Így történik most is. 

A 31. hét műsorának vendége: Boros Attila.

Ezt olvashatjuk róla a fényképes ismertetőben:

„Boros Attilával az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarra emlékezünk, illetve annak az első 40 évére. És nem is véletlenül, hiszen vendégem 1985-ben könyvet írt erről a legendás időszakról.

Az ismert hangú rádiós szerkesztő-műsorvezető karmesterként kezdte a pályafutását, előbb a békéscsabai Jókai Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházban és a fővárosi József Attila Színházban vezényelt operetteket. 1965-ben került a Magyar Rádióhoz, amelynek munkatársaként számtalan komolyzenei ismeretterjesztő és portréműsort készített hazai és külföldi művészekkel, emellett operabemutatókról és koncertekről is közvetített. Később évtizedeken át a legendássá vált Ki nyer ma? egyik kérdezője volt, harmincöt éven keresztül vezette az I. kerületi Művelődési Ház rendszeresen koncertező opera együttesét, illetve több kötete is megjelent a Zeneműkiadó gondozásában. Legjelentősebb munkája az 1945 utáni évtizedek magyar operáit feldolgozó kézikönyve, a Harminc év magyar operái. Jelenleg a Magyar Katolikus Rádióban készít operával és operettel foglalkozó műsorokat.

Ezzel a héttel szeretném, a legfiatalabb csatorna nevében is tiszteletemet tenni a MR szimfonikus zenekar 75 éve előtt, hiszen mint énekes, mint zenész magam is csodálatos, előadásaikon és felvételeiken nőttem fel.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya”

A mai zenei összeállításból kiemelem:

Dohnányi Ernő: Pierrette fátyla   - Keringő

Jacques Offenbach: A szép Heléna

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andrecz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár

• Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet)

„A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz! A bajkeverő Vénusz léha, csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. /Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…”

• Kórusjelenet: „ A helén királyok jönnek , a dal köszöntse őket! - A nevüket! A nevüket’…”    (Km az MRT Énekkara) és 
• Páris belépője – Páris ítélete az 1. felvonásból (Réti József)

„Három istennő vitázott …mind három azon csatázott, ki a legszebb égi lény?…Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen…Évoé, Évoé, ….az ilyen Éva minden eszközt megragad…”

• Mulató jelenet és Orestes dala a 3. felvonásból (Bende Zsolt, énekkar)

„Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra! Taigetoszra! Vesszen az ki irigy!…”

Beethoven: III: Leonóra nyitány – részlet  (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Huszka Jenő: Erzsébet –Nyitány  (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Polgár Tibor vezényli).

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.

"Túl az Óperencián"

A délelőtti operett adás ismétlése kezdődik a Dankó Rádióban a hatórai hírek után - mindjárt!

Benne:

Fényes Szabolcs-dalok  (Galambos Erzsi, Kállay Bori, Németh Marika, Voith Ági,  Berkes János, Hofi Géza, Márkus László,  Mensáros László, Rátonyi Róbert énekel)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - „Táncolnék a boldogságtól  … Álom, álom, édes álom" (Pohly Boglárka)

Kacsóh Pongrác: János vitéz –„Egy rózsaszál szebben beszél” (Jenei Gábor)

Huszka Jenő:  Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van” (Pohly Boglárka)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő -   „Te rongyos élet, bolondos élet….”  (Pohly Boglárka, Jenei Gábor)

Lehár Ferenc:  Arany  és ezüst  -  keringő  (Rácz Márton vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát)

A Dankó Rádió ma elhangzott operettműsorából kiemelem:

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland

(A darab operettszínházi bemutatójáról két korabeli recenziót bemásoltam az „Operett, mint színházi műfaj” topicba: a 3653 és 3652. sorszámok alatt olvashatóak el.)

A Rádió 1962. év végén elkészítette az 1962-ben az Operettszínházban bemutatott operett keresztmetszetét – részben más énekművészekkel.

A Rádió Dalszínháza bemutatóját követte az első ismétlés 1963. január 13-án, a Kossuth Rádióban, 22.25-23.10 között. 
A stúdiófelvételen az operett részleteiben énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. Az összekötőszöveget Semsei Jenő írta és Gálcsiki János mondja el.
 

A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.

Az operett-keresztmetszetből most négy részlet szólalt meg a rádióban:
 

= Anna dala (Németh Marika)

= Vidám hármas (Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György)

=Ambrus dala (Szabó Miklós):

 „Meggondolom, latolgatom, mint az öreg vízimalom, körbe-körbe jár az eszem: szerelem! Csak azt járja százszor újra a szerelem tiszta búza, abból kerül a boldogság kenyere! Nem leszek hát soha Veronkáé, a csókja csak kukoricamálé. /Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, senkivel sincs nékem számadásom! Jólesett, hát így esett..../ Legyen az párját hívó gerle, vágytam is én erre valaha!  Kakukk lettem… az is csak Isten madara!/Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, magányosan, mint a nap az égen!  Nyugszom csendes éjeken, vetve ágyam életen, csillagszemű szép leányok ölében!

= Ambrus és Anna szerelmi kettőse (Németh Marika, Szabó Miklós)

 „- Börtönöd ajtaja szélesre tárva, lábad a szabadok útjait járja! Feletted a kék ég, napfény ragyog, szabad vagy és én a Te rabod vagyok! Zárd szívedbe szegény rabod, mert örökre tiéd vagyok! Nem vágyom másra, nem vágyok szabadulásra, nélküled úgy is elsorvadok! Zárd karodba szerelmesed, mondd halk szóval: én kedvesem! Kívánjad, kérjed, mondd, mit tegyek érted, parancsolóm vagy, szabad leszel! /- Istenem, merjek-e hinni a szódnak?!...”   

Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva

Két stúdiófelvételről szólaltak meg a bejátszott dalok:

I. 

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30

A keretjátékot Romhányi József írta

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Éva – Lehoczky Éva
Oktáv – Korondy György
Larousse – Kishegyi Árpád
Pipszi – Németh Marika
Dagobert – Bende Zsolt
Prunelles – Sólyom Nagy Sándor
Inas – Bíró József
Átíró – Körmendi János
Igazgató – Balázs Samu

• Éva és Pipszi vidám kettőse (Lehoczky Éva és Németh Marika):

„- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív gyors ütemre dobban…/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. /- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható….” 

• Oktáv monológja (Korondy György):

„A névrokonod, Éva ősanyám, mondd, mivel hatott rád?..  Egy szót se szólj! -  Nők összefognak, minden előtt almára vágynak, s mi fizetünk!/ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz?... Ősanya! Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?...Ősanya, édes, drága szívem, mondd meg nekem! ….Madame, agyő!”

II.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20

Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil

- Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, II. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Puskás Sándor)

„- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok!... /- Elválunk ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki hű, bolond csupán…”

A „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlésére ma hat és hét óra között kapcsolhatunk a Dankó Rádió hullámhossszára.

A ma 111 éve született Sárdy János emlékét idézte meg Nagy Ibolya a kiváló tenorista énekfelvételei közül két operettdalának bejátszásával a Túl az Óperencián műsorának a legelején a Dankó Rádióban:

• Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságtól” (Sárdy János)
• Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Leányvásár – „Tele van az élet rejtelemmel”  (Sárdy János,  Odeon zenekar  - a zenés filmben énekli; az eredeti darabban Lucy énekli a dalt a II. felvonásban: „Tele van a szívem rejtelemmel…”)

Az adás szerkesztő-műsorvezetője röviden kiemelte Sárdy életpályájának főbb vonulatát, megemlített néhányat a művész legfontosabb opera-, operett- és filmszerepeiból, külön kiemelve, milyen meleg barátság fűzte Huszka Jenő zeneszerzőt a zenés színpadi alkotásaiban bonviván szerepkörében tündöklő tenoristához.  Sárdy mindig úgy emlegette Huszkát, mint a legkedvesebb operettszerzőjét.

A továbbiakban Ábrahám Pál dalaiból kaptunk egy csokrot (Jenei Gábor énekfelvételéről),majd  négy részlet következett:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner Beda – Harsányi Zsolt A mosoly országa  című operettjéből

• Mi belépője, I. felv.: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos, és kecses teremtés…” (Pohly Boglárka)
• Szu Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, kerget a vágy…” (Vadász Zsolt)
• Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/ Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Kalocsai Zsuzsa) – megjegyzem, erről a dalfelvételről hiányzik a kóruskíséret…)
• Mi és Feri kettőse: „ Zig-zig-zig-zig…../- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…”  (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Ezen a héten Nagy Ibolya két vendége a stúdióban Pohly Boglárka, operett-szubrett és Jenei Gábor, operett- és musicalénekes.

Az adás vége felé a beszélgetésükben emlegetett (hivatkozott) Jonas Kaufmann énekhangján egy részlet hangzott fel a művész dalestjének hangfelvételéről

 (2016. 06. 07. . Művészetek Palotája. Zongora: Helmut Deutsch)

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Taszilo dala - „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – magyarul is!!! – Jonas Kaufmann – 2016, Müpa

A Túl az Óperencián mai műsora Lehár Ferenc Clo-clo  című operettje nyitányának dallamaival zárult (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarát Michail Vladimirovich Jurowski dirigálja)

Ezt az adást újra meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról is.

Egyszer itt már volt szó erről a zenei rádió csatornáról, hol a nap 24 órájában operett szól online:

Rádió-d – online – OPERETT- A Magyar, osztrák, francia és angol operettek java

LEGUTÓBB JÁTSZOTT:

Johann Strauss (1825-1899)

Der Zigeunerbaron

Ensemble, Arnold Schönberg Chor, Wiener Symphoniker, Nikolaus Harnoncourt

Johann Strauss (1825-1899)

Die Fledermaus

Ouverture - New Philharmonia Orchestra, Alfred Scholz

Robert Planquette - Romhányi József

Rip van Winkle

Bordal és a II. felvonás fináléja

Melis György, Gregor József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás

Ábrahám Pál - Harmath Imre

Hawaii rózsája

Egy Johnny vagyok

Melis György

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő

Cirkuszhercegnő

A szép kis cirkusztáncosnők

Rátonyi Róbert, MRT Szimfónikus Zenekara, Bródy Tamás

Szirmai Albert - Emőd Tamás

Mézeskalács

Ne menj el, ne menj el (Encella és Jóska)

Andor Éva, Melis György, MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András

Johann Strauss (1825-1899)

Die Fledermaus

Act II. Introducktion "Ein Souper heut' uns winkt"

Bavarian State Orchestra and Chorus, Carlos Kleiber

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió 64 tagú  Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Jó volt újra meghallgatni Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékának részleteit a Dankó Rádió most véget ért operettműsorában! 

Pitti Katalin és Csurja Tamás énekfelvételeit (km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László) követte a rádióban korábban készült keresztmetszet-felvételről (1977) Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor által megszólaló dalok és kettősök. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

• Magyar Nemzet, 1969. július 25. 

Elhunyt Kemény Egon zeneszerző

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt.  Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

KEMÉNY EGON

Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:

a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON

a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.

Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták. Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”

emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.

A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.

A Dankó Rádió 2012évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:

„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3” volt, Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.

Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.

Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.

És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.

De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”

Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:

• Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György

• Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

• Valahol Délen...Dal, Melis György

• A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária

• Nézd, hogy ragyog ránk a rét... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)

• Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója volt ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának a vendége.

Winkler Gábor a mai operettműsorban elárulta, hogy a már korábban megjelent zenei témájú írásai (A négykötetes Operák könyve; a két kötetes Operett világa, valamint Melis György és Fokanov Anatolij baritonisták életrajzi kötetei) után várhatóan idén ősszel megjelenik új könyve, a Magyar operett története című munkája.

E mellett a magyar operajátszás három kitűnőségét is életpályarajzzal tiszteli meg: már javában írja könyvét a szoprán Kincses Veronikáról, amit a felejthetetlen Bende Zsolt baritonistát bemutató kötet követi majd, sőt már gyűjti az anyagot Karizs Béláról is, hogy  egykori hőstenorunk életútját és művészi pályáját is életrajzi könyvben megírja és megörökíthesse.

A mai rádióműsorban részletek szólaltak meg:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00
Brammer és Grünwald szövegkönyvét Szenes Andor fordítása alapján rádióra átdolgozta Szenes Iván

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás

• Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, énekkar)
• A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, énekkar)

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Doktor úr (Honthy Hanna, Baksay Árpád,  Lehoczky Zsuzsa, Peller Károly)

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony (Igó Éva, Kaszás Attila,  Pápai Erika, Méhes László, Bede-Fazekas Annamária, Lengyel Katalin, Malek Andrea, Olasz Ágnes, a Vígszínház énekkara és enekara, vezényel Kocsák Tibor – 1987.  Radiotom, SLPM 16752)

A mai műsor legvégén „stílszerűen” felcsendült Huszka Jenő - Háy Gyula - Fischer Sándor Szabadság, szerelem  című rádióoperettjéből Melchior doktor dala: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?...” (Csákányi László, km. MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár Görgy)

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya bejelentette a jövő heti adásnapokon hallható vendégek személyét is, akikkel beszélgetni fog a Túl az Óperencián adásában:  Pohly Boglárka, szubrett és Jenei Gábor, táncoskomikus.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában hallottuk:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András

• Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
• Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel…” (Németh Marika)
• A II. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, km. Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, énekkar)

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Most az operett három felvételéről hangoztak el részletek:

1.  Marcsa és Miska kettősét – magyar zenés film, 1948, rendező: Keleti Márton - hárman adják elő: „Cifra szűre nincs a lónak…/Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Mészáros Ági, Latabár Kálmán,  id. Latabár Árpád)

2. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

• Marcsa és Miska kettőse: „Hármat lépsz arra hé…/ Hoppsza, Sári, hoppsza, hó!! Minden nap egy forduló!…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
• Pixi, Mixi, Marcsa hármasa:  „Hallod, lelkem, rózsáskertem, miért vagy oly kacér?…./ Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz attól se bú,  se baj…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)
• Í Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok…  hegyenvölgyön lakodalom…/ Cintányéros cudar világ…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

3. Egy tíz évvel korábbi rádiós stúdiófelvételről – keresztmetszet:1959. június 19., Kossuth Rádió

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

• Rolla és Baracs kettőse: „Túl az Óperenciákon..../ Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár!...” (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)

Ezt az adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, délután hat és hét óra között.

Továbbra is dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója a vendég ezen a héten a Dankó Rádióban!  Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője beszélget a délelőtti operettműsorban a „Barangolás az opera világában” és az „Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban” könyvek szerzőjével.

A ma délelőtti adásban az alábbi operettekből csendültek fel szép dalok, kettősök, jelenetek:

Fényes Szabolcs – Szilágyi László: A vén diófa

Kállay Bori, Weigand Tibor, Latabár Kálmán énekfelvételeiről

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

• Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép! …” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)
• Madeleine és Dixie kettőse, II. felv.„Tudom, hogy van neki, na mije van neki?...” (Németh Marika, Korda György) 
• Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék…/Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)
• Együttes: „Kellene ma végre egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róber)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételének a bemutatója: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00 (Huszka Jenő operettjeiből részletek)

km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György

• Tóbiás és Panni vidám kettőse:„Úgy dalolok, ahogy te akarod…./Én teve én teve én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
• Mária és Jancsó Bálint kettőse, I. felv.: „Szerelem! A szívvel nem jó játszani… /Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)
• Mária és Jancsó Bálint kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom!...”  (Kincses Veronika, Berkes János)

Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek

• Katalin dala: „Erdő, erdő, édes otthonom! …” (Vámos Ágnes)
• Kettős: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

 
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János

• Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor ének és próza; km. Újlaky László - próza)

Jelenet, próza:  „Itt a mi jó urunk!   Vihetjük a választ… /- Itt az idő, hogy kivágják az odvas fákat! Ezt üzenem!”

Dal: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár….”

Ezt a műsort megismétli a Dankó Rádió, ma délután hat és hét óra között.

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...

De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)

A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)

A mai operettműsor a Dankó Rádióban Johann Strauss Denevérjének nyitányával (részletével) indult.

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Az utolsó Verebély lány - „32-es baka vagyok én”  (Waigand Tibor)

Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória

Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Makláry László vezényli

• Koltay gróf dala: „Csak egy kislány van a világon, csak egy kislány lehet a párom…”  (Dolhai Attila)
• John Cunlight dala: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…”  (Frankó Tünde,  Huszti Péter)
• Riquette, Lia San, Jancsi, Feri négyese: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a Turulmadárra, ott van Budapest” (Peller Anna, Kékkovács Mara, Csonka András,  Peller Károly)
• John Cunligh és Viktória kettőse: „Kérem, maradjon, szépen kérem!.../Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night…” (Frankó Tünde, Huszti Péter)
• Riquette és Jancsi vidám kettőse: „Édes mamám, magát is a papám várta minden délután…” (Peller Anna, Peller Károly)
• Riquette és Jancsi kettőse: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián…” (Peller Anna, Peller Károly és énekkar)

Carl Millöcker: A koldusdiák

Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyvét fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06.

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kerekes János

• Ollendorf ezredes belépője. I. felv.:  (Palócz László)

1. vers:

Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!

Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem!

Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át,

Újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát,

De a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt,

Mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó!

Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én,

Álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény!

Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra,

De bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta!

Apró kis bűnömet miért nem szánta meg?

Miért hogy így megbüntetett?! Ó!

Hófehér hattyú vállát csókoltam én,

Hófehér hattyú vállát csókoltam én!

Akkor jött a nagypofon!

Most is érzem arcomon!

Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem!

Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!...

(II. vers: […])

• Simon és Jan kettőse, I. felv. (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, Énekkar)

„… Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - És mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…"

A „Túl az Óperencián” mai adása végén Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjéből Keringő-egyveleget hallottunk (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskowsky vezényli)

Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának mai műsora első részében részleteket hallottunk  Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, a Budapesti Operettszínház, 2009. évi produkciójának hangfelvételéről. Közreműködött Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté. Az Operettszínház Ének- és Zenekarát Makláry László vezényelte.

Julius Brammer és Alfred Grünwald librettójának Kulinyi Ernő fordította eredeti magyar szövegét teljesen újraírta Kállai István, Kerényi Miklós Gábor (szövegkönyv) és Müller Péter Sziámi (versek).

A most sugárzott részletek között volt:

• Odette belépője, I. felv. „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar) 
• Marietta, Fülöp és Szapáry hármasa, I. felv.: „Shopping-tercett” – „Shoppingra vágyom szívem, gyerünk hamar…” (Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté)
• Marietta és Szapáry kettőse: „Potyacsók” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
• Radjami dala (Dolhai Attila)
• Marietta, Odette, Simone, Fülöp, Szapáry, Radjani hatosa, II. felv.: „Shimmy” - „Aki ad magára, játssza a trendit…” (Szendy Szilvi, Miklósa Erika, Oszvald Marika, Csere László, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila)

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Innocent Vincze Ernő – Zoltán Pál: Cigányszerelem

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Ezen a felvételen szerepeltek:

Zórika – Kincses Veronika
Ilona – Kukely Júlia
Paulette - Decsi Ágnes
Berta – Takács Tamara
Ionel – Molnár András
Józsi – Gulyás Dénes
Tivadar – Fülöp Attila
Dragotin – Bende Zsolt
Kutula – Korcsmáros Péter
Mihály - Mersei Miklós 

Most erről a stúdiófelvételről hallottuk:

• Zórika dala (Kincses Veronika)
• Szerelmi kettős (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)
• Cigány-induló (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus.
Vezényel: Várady László

A rádiófelvétel ideje: 1955. május 10. 

•  Melchior dala szólalt meg a daljátékból: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)

 Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba

- Leila dala - Dal a török nő sorsáról: "Víg a  török lány élete, nincs soha semmi gondja… /Nos, rajta, rajta katonám, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…” (Geszthy Veronika, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női kara)

- Gábor diák bordala, II. felv.: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…(Nyári Zoltán és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

(A 2015-ös Huszka-év méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából, Huszka operettjeiből 32 népszerű melódiát választott ki és készíttetett belőlük új stúdiófelvételt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében. Erről a felvételről hallottuk ezt a két dalt. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényelt Kovács János)

Lehár Ferenc: Giuditta – Keringő-egyveleg (Km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky) dallamaival fejeződött be a délelőtti operettadás, aminek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg.

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem az alábbi daljáték-részleteket:

Schubert - Berté: Három a kislány

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 - 22.00 (szünet 19.55-20.30)

Fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Solymosi Ottó

- Tschöll-lányok belépője (I. felv.): „Tschöll papa lányai mink vagyunk, megszöktünk, kint vagyunk, senkise látta, mikor kiszaladtunk,  erre haladtunk, itt vagyunk…” (László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva)

- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túl-túl szerény…/Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

- Schober, Vogl, Schwind, Gumpelwieser, Schubert ötöse, I. felv.: „Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull… /Tavaszi felhők az égen, ti tudjátok régen, mily vágyódva vágyom párom szavát…” (Melis György, Réti József,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Ilosfalvy Róbert)

- Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az Úr gyereket, beköltözött a szeretet…/Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák...” (Palánkay Klára,  Maleczky Oszkár)

A "Túl az Óperencián" operettműsorának vendége Dr. Winkler Gábor orvos- igazgató, aki az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!

A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,

a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója

a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:

 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”
Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.

Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 

„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  

…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..

…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..

……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”

…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .

A V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57

  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."

Közvetítés a Művészetek Palotájából

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Peter Valentovič

Rost Andrea, szoprán

Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán

Richard Samek, tenor

Clemens Unterreiner, bariton

Műsorvezető:  Bősze Ádám

Műsor:

I. rész

1.  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

2.  Lehár: Giuditta – Octavio dala: „Szép itt az élet és oly vidám” (Richard Samek)

3. Kálmán: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője: "Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén..."  (Rost Andrea)

4. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Hej, cigány” (Clemens Unterreiner)

5. J. Strauss: A denevér

- Quadrille

- Orlovszky áriája (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”(Rost Andrea, Clemens Unterreiner)

7. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Richard Samek)

II. rész

1. Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

2. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Richard Samek)

3. Lehár: A víg özvegy

- Vilja-dal (Rost Andrea)

- Danilo belépője – „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Clemens Unterreiner)

4. Moniuszko: Halka - Mazurka

5. J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: Giuditta - Giuditta belépője (Rost Andrea)

Ráadás:

Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)

.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)

Zerkovitz Béla zeneszerző  ezen a napon született, ma 137 évvel ezelőtt.

(1881. július 11. Szeged - 1948. október 23. Budapest)

Ugyanabban a városban látta meg a napvilágot de pár évvel később, ahol  Huszka Jenő is, és ugyanazon évben hunyt el, mint például Lehár Ferenc és Umberto Giordano zeneszerzők...

Természetesen a Dankó Rádió mai operettműsorából nem maradhattak ki az örökzöld Zerkovitz-dalok: a válogatásban Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Haumann Péter, Zentay Anna és Rátonyi Róbert  énekelt, majd  a Doktor úr című operettből hallottunk néhány dalt Honthy Hanna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, Maros Gábor és Peller Károly énekfelvételeiről.

A Túl az Óperencián műsorának délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettműsorában ma két magyar komponista művéből szólaltak meg dalok:

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió, 19.00 – 21.35
A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház

Huszka Jenő már közel a nyolcvanhoz járt, amikor  felkérést kapott a Rádiótól egy rádióoperett komponálására.

A Szép juhászné a szabadságharc bukását követő időkben játszódik: 1856 tavaszán és nyarán, Pest-Budán.

 Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György

• Betyárnóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

„A pej lován jár a betyár…/Hogyha egyszer elfogják…”

•  Rudi és Krisztina vidám kettőse (Petress Zsuzsa  és Rátonyi Róbert)

„Szerelmi vallomásom nélkül keveset ér a legszebb tánc! Hallgasd meg szívrepesve, hajnalban - délben - este, sohase félj, ha engem látsz!.../ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen! Llibegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem! Szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…”

• János és Katinka szerelmi kettőse (Neményi Lili és Sárdy János

„Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” 

• Szabadságdal (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ”

A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája volt Huszka Jenő, akinek kettős évfordulójára emlékezett 2015 áprilisában a Dankó Rádió (ötvenöt éve hunyt el és száznegyven éve született: 1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) -  az évforduló jegyében harminckét Huszka-operettrészletet vettek fel a Rádió 6-os stúdiójában az Operettszínház és más zenés teátrumok művészeinek, valamint a rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, Kovács János vezényletével.

A felvett Huszka-melódiák között volt ez a duett is ebből az operettből:  

• Rudi és Krisztina vidám kettőse (Kékkovács Mara, Peller Károly, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)  

„Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat. Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca, nyári naptól elég hamar felszárad. Csípje a kánya a csípni valót,félre a búval, mert csattan a csók, adj egy édest repetának. / Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja, csókra termett mindegyiknek pici szája…”
 

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (a szöveg és versek magyarra fordítói: Heltai Jenő és Harmath Imre)

• Daisy belépője, I. felv. (Bodor Szabina)

„Na nézd csak, itt a Daisy váratlanul…/Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”

• Celestin dala (Dániel Gábor)

 „De jó volt messzire, délre utazni, mint ősszel a fecske madár! Ott örök a nyár!.../ Az álmok álma volt Sevilla, Sevilla, Sevilla. A csóknak ott sosem volt híja!...”

• Tangolita belépője, I. felv. (Csonka Zsuzsa)  

„A szívem jég, de vérem ég…/ Az én nevem la Bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé! A nép imád, oh bella Tangolita, a szívem, cicám, no mondd kié?...”

• Daisy és Musztafa kettőse (Török Anna és Kollár Péter Erik)

„Bár a bál csöpp lokál, minden este visszavár…/Ó, Mr. Blue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő…” 

Az adás befejező száma volt:

Julius Fučík (1872 – 1916):  Marinella Overture, op. 215. (1907) 

A Cseh Filharmonikus Zenekart Václav Neumann vezényli.

A műsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégeivel, Bodor Szabinával és Bozsó Józseffel, a Magyar Zenés Színház  művészeivel, ezúttal a szerep-castingolás és a színész-felvételiztetés témakörét járták körül…

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalon.

A Dankó Rádió mai operett adásában hallottuk:

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor: Csárdáskirálynő

Magyar szöveg Kállai István és Kerényi Miklós Gábor átdolgozásában.

A megszólalt részletekben Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Peller Károly, Vadász Dániel és mások énekelnek, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Makláry László. – A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án.

Franz von Suppé – Zell – Genée – Harsányi Zsolt fordítása nyomán Róna Frigyes: Boccaccio 

- Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... Én dalra gyújtok elé, mert néha ennyi elég, hogy abba hagyja a nő és csendben maradjon ő! Tra-lala -lalla-lalla-la - oiolé -oiolá- Tra-lala -lalla-lalla-la … Vesszen az asszonyi zsarnokság!.../Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás; élő koncertfelvételről:  Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Fiametta románca: „Egy szó csupán a hűség…” (László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételéről, a bemutatója 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35

- Olasz-kettős: „Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignorio furbettina le piaghe del cor…(Kincses  Veronika, Molnár András, km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - 1982-es stúdiófelvételről

Lehár Ferenc: Éva - keringő-egyveleg (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskovski vezényli)

„Túl az Óperencián - operettek, slágerek és kulisszatitkok” - mától egy héten át BODOR SZABINA és BOZSÓ JÓZSEF  - a  Magyar Zenés Színház  művészei - a vendégek a stúdióban, akikkel a szerkesztő- műsorvezető, NAGY IBOLYA beszélget.

Mai operettműsor volt a Dankó Rádióban:

Robert Stolz: "Két szív háromnegyed ütemben" 

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Petőfi Sándor – Heltai Jenő: János vitéz - A II. felvonás fináléja (Zsadon Andrea, Kovács József, Suka Sándor,  Gárday Gábor, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel:  Oberfrank Géza) – 1980 – Hungaroton felvétel

Johann Strauss - Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében

A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:

először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.
A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta
Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara valamint Énekkara

- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 
 

„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):

„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”

- Gondola-dal (Udvardy Tibor, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László)

Jer, gondolám!...Nézz felém, óh, nézd… hol az éj bennünket takar és egy lélek sem zavar. Hadd súgja füledbe sok édes szerelmetes szót… Hó-hahó!… Hó-hahó!…”

Az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival ért véget a mai operettműsor a rádióban (Bródy Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát) és ezen a héten ma utoljára köszöntötte mikrofonja mellől Nagy Ibolya Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspárt a stúdióban.

 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.