Új Ember Hetilap - 2018. 06. 24.

Szerző: Mészáros Árpád Zsolt

Emlékezés Rátonyi Róbertre

(sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8. ) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista

„Az első hatvan évem…” – énekelte a korszak egyik legnépszerűbb színésze, táncos-komikusa 1983-ban, a hatvanadik születésnapján a Fészek Klubban. Sokan voltunk, teljesen megtelt a művészklub színházterme, ahová aznap este csak meghívottakat vártak. „Ugye eljössz, mindenképpen gyere el!” – hívott Rátonyi, amikor bent járt nálunk, az akkori munkahelyemen, a Gyulai Pál utcai Ludas Matyi szerkesztőségében. Két tiszteletjegyet kaptam tőle, hogy egy ismerősömet is elvihessem az estjére. Minden elfogultság nélkül mondhatom, Robi fergeteges sikert aratott. Felvonultatta szinte a teljes repertoárját, minden műfajból játszott valamit, amelyben otthonosan érezte magát.

Bármilyen meglepő, Rátonyi eredetileg drámai színésznek indult. Rózsahegyi Kálmán iskolájában tanult, az első vizsgái a Hamletből és a Cyrano de Bergeracból voltak. Akkor még senki sem gondolhatta, hogy egyszer majd a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád című dallal az ország egyik legnépszerűbb operettszínésze lesz. Sokak állítása és a kritikusok szerint is ezt nála jobban senki sem adta elő. A nagy ugrás a prózától az operettig hamar bekövetkezett. Az Operettszínházban a Kata, Kitty, Katinka című darabhoz – a bonviván más irányú elfoglaltsága miatt – kerestek valakit, aki helyettesíteni tudja. Rózsahegyi Kálmán Rátonyit ajánlotta: „Van itt nekem kedves öcsém, egy Hamletem, olyat te még nem láttál! – Erre azt mondta a vendégrendező, Horváth Árpád: – Nekem nem egy Hamletre van szükségem, hanem egy énekes színészre. – Nem baj, tud az énekelni is! – válaszolta Rózsahegyi Kálmán bácsi” – emlékezett vissza a kezdetekre Rátonyi Róbert az egyik róla készült televíziós portréfilmben.

A korabeli kritikákból tudható, hogy a fiatal, pályakezdő Rátonyinak már ez az első színpadi fellépése is nagy siker volt. Ámbár saját bevallása szerint akkoriban se táncolni, se énekelni nem tudott még igazán. „Nem tudtam énekelni, akkor még énektanulmányaim sem voltak. Később kezdtem énekelni tanulni. Táncolni egy lépést se tudtam, mert én a Rákócziánumba jártam, a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba, Budán. Bent lakó növendék voltam, és a tanulókat még tánciskolába sem engedték el” – vallotta meg a színész.

A sikeres indulás után az útkeresés nehéz időszaka következett Rátonyi számára. Valahová le kellett szerződnie, így került a pesti Moulin Rouge-ba. Akkoriban még más volt a megítélésük az ilyen szórakozóhelyeknek, a Moulin Rouge színészcentrikus mulató volt. Ifjabb Latabár Árpád volt ott a főrendező és az első számú színész is, aki akkoriban nagy sztárnak számított. Reggelenként ő tanította Rátonyinak, hogy mit kell énekelnie és táncolnia a színpadon az aznapi próbán. „Táncolni később igazából Feleki Kamilltól tanultam. Volt neki egy iskolája a mai Bajcsy-Zsilinszky úton” – emlékezett később a régi időkre a táncos-komikus. Ebből is látszik, hogy minden kezdet nehéz, de ha az indulásnál mentorok segítenek, és van az embernek némi önbizalma meg ambíciója, előbb-utóbb sikerrel jár.

De mit is keresett Rátonyi a Ludas szerkesztőségében az 1970-es évek vége felé? Köztudott, hogy sokoldalú ember volt. Ha úgy adódott, írt is, cikkeket, interjúkat a Fülesbe, apró kis történeteket a Ludas Matyiba. Zsöllye – ez volt a címe a rovatának, amely minden héten megjelent, ugyanúgy, mint Galambos Szilveszter Szilánkjai. Könyveket is írt, például a kétkötetes Az operett csillagai címűt. Szombatonként bejött a Ludasba, hozta a következő hétre szánt kéziratát. Ilyenkor általában csak én dolgoztam a szerkesztőségben. Leült a fotelba, és mesélt magáról, az életéről, a külföldi fellépéseiről, az amerikai magyaroknál töltött hónapokról, a Tháliában éppen aktuális szerepeiről. Igazi élmény volt hallgatni őt. Nagyon szépen beszélt. Hadart ugyan, mégis minden szavát érteni lehetett, szinte tökéletesen artikulált.

 E rövid személyes kitérő után térjünk vissza Rátonyi életútjához. A háborút követően, 1945-ben az elsőként megnyílt színházhoz szerződött, a Pódium Kabaréhoz. Néhány hónapig plakátragasztóként és irodaszolgaként dolgozott, de egy alkalommal muszáj volt beugrania az egyik kabaréműsorba Herczeg Jenő helyett. Ez megint csak elismerést hozott a számára.

Rátonyi életútját a hangos sikerek jellemezték. Akár prózai szerepben, akár táncos-komikusként, akár bonvivánként lépett fel valahol, mindenütt nagy tapsot kapott. Az igazi otthona azonban az Operettszínház volt. Így emlékezett vissza az ott töltött időkre: „Elfogadtam Gáspár Margit ajánlatát, aki az akkori Magyar Színház igazgatója volt. Ott bemutatták a Tavaszi hangok című operettet, ami a három Strauss gyerek életéről szólt. Én játszottam az egyiküket. A darab fináléját én dirigáltam le, és látták, hogy nemcsak hadonászok, hanem tényleg értek hozzá.” Ez az eset is jól bizonyítja sokoldalúságát. Rátonyi Zeneakadémiát végzett, hegedűtanári oklevelet is szerzett.

„Az államosításkor ideiglenesen a Gáspár Margit-féle Operettszínházhoz szerződtem, azt mondtam, csak egy-két évről van szó. Huszonkettő lett belőle” – nyilatkozta a már említett portréfilmben. Az Operettben olyan művészekkel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Zentai Anna, Pethes Zsuzsa, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Keleti László – hogy csak néhány nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül. A leghíresebb alakítása Bóni szerepe volt, a Csárdáskirálynőben.
Rátonyi életének fordulópontja, a nagy váltás akkor következett be, amikor az Operettszínházból átszerződött az utca szemközti oldalán álló Thália Színházhoz. A Kazimir Károly vezette teátrumban nehéz prózai szerepek vártak rá a Rámajána, a Karagöz és a Csúsingura című darabokban.

Máig sem tudni pontosan, hogy sikerei csúcsán miért kellett elhagynia Rátonyinak az Operettszínházat. Egyesek szerint Gáspár Margit, mások szerint Vámos László főrendező játszott ebben szerepet. „Ebben a műfajban nem szeretik a ráncokat, mert amikor a táncos-komikusból ráncos komikus lesz, az már nem az igazi. Éppen ezért nem akartam itt megöregedni” – mondta Rátonyi.

Ma már mindegy is, miért ment el, a lényeg az, hogy prózai szerepekben is remekül megállta a helyét, emlékezetes alakításokat nyújtott.

Nem feledkezhetünk meg kabarészerepléseiről sem. Gyakran játszott együtt például Gálvölgyi Jánossal, egyik kedvenc partnerével. Hosszú éveken át konferansziéként szerepelt a televízióban is közvetített szilveszteri kabarékban, az 1970-es, ’80-as években.

Köztudottan családszerető ember volt. Azt mondták róla, azért sikerült a házassága, mert nem színésznőt vett feleségül. Lehet, hogy így van, mindenesetre soha nem volt a pletykarovatok célpontja. Lányával, Hajnival, aki szintén színésznő lett, gyermekkorában bejárták szinte az egész világot, felléptek mindenütt, ahová a külföldön élő magyarok meghívták.
 

A mestersége színész című tévéműsorban Antal Imrének többek között ezt mondta egyszer a színészi hivatásáról: „Figyelem az embereket. Amikor a szerepet megkapom, sokat olvasok hozzá, »élve boncolom« a szöveget. (…) Voltaképpen egy sorsot akarok színpadra vinni, nemcsak a pillanatnyi szituációt, amit annak a szereplőnek éppen ott tudnia kell.”

Nagyon szép elképzelés, remélhetőleg valóra is válik ez a tervezett projekt. A rádiózás mai létjogusultságát is mutatja valamint a kortárs művészek törekvését, hogy velük is készüljenek rádiófelvételek. 

Mindebben kiemelkedő érdeme van Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki hozzáértésével és személyével is népszerűsíti az operett műfaját. A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsora rövid idő alatt rangos, kedvelt program lett.

Hallgatói igény van a Magyar Rádióban 1949-ben indult kezdeményezés során alkotott operetettek és az ezt követő daljátékok ismételt sugárzására is, ami által a mai hallgatóság is megismerkedhet az akkori kortárs művészekkel és a zenés darabok szórakoztató, sokszor sokat mondó tartalmával, ami a reszletek bejátszásával nem követhető. Ez természetes, ám hiányosság annak ellenére is, hogy Nagy Ibolya gyakorta ismerteti a darabok tartalmát. A művekben rejlő társasági, társadalmi, történelmi ismeretek és célzások időtállóak, a zenei felvételek kiválóak. Kívánom, hogy az MTVA erre a projektre is találjon u.n. forrást, lépjen elő valaki, aki felkarolja ezt az ügyet,  kulturális örökségünk ezen területén!

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója volt: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!

Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operattműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba és azóta is folyamatosan a műsorán szerepelnek ezek a  Huszka-dalok és kettősök.

Örömmel figyeltem fel a közelmúltban Nagy Ibolyának a „Túl az Óperencián” egyik adásában tett szerintem nem véletlen „elszólására”, miszerint tervezik és talán sikerül tető alá hozniuk egy ehhez hasonló projektet, de amit nem részletezett.  

Tehát, gondolhatok  akár  Lehár- vagy Kálmán- operettek legismertebb betétszámaiból is új stúdiófelvétel-készítésre, ami ezek szerint a nem túl távoli jövőben célba érhetne – ha az érdekelt intézményeknek az elképzelés megvalósíthatóságáról, így a finanszírozásról  is sikerül megállapodniuk.

Tájékoztatásul ismét ideírom a már megvalósult vállalkozás „eredményét”:

 Az alábbi művészek működtek közre az új Huszka-stúdiófelvételen:

 Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly.

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

- Lili bárónó - Fischl Mónika; Egy férfi képe van a szívem közepében
- Lili bárónő - Dancs Annamari & Kerényi Miklós Máté Duett - Radagan 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin; Lili dala (No.13) 
- Lili bárónő - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Gyere csókolj meg 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin & Nyári Zoltán; Cigaretta duett (No.2) 
- Lili bárónő - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szerelmi duett (No.11) 
- Lili bárónő - Nagy Ibolya & Nyári Zoltán; Szerelmi duett (No.5) 

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

- Bob herceg - Balczó Péter; Bob belépője 
- Bob herceg - Fischl Mónika & Boncsér Gergely & Magyar Rádió Énekkara; Szerenád 
- Bob herceg - Dancs Annamari; Jaj de jó ha egy lány 
- Bob herceg - Clementis Tamás; Holló legendája 

- Gül baba - Fischl Mónika; Leila belépője (No.2) 
- Gül baba - Balczó Péter; Gábor diák éneke (No.5) 
- Gül baba - Geszthy Veronika & Magyar Rádió Énekkara; Dal a török nők sorsáról
- Gül baba - Boncsér Gergely; Gábor diák dala az I. felvonásból 
- Gül baba - Clementis Tamás; Mujkó nótája 
- Gül baba - Nyári Zoltán & Magyar Rádió Énekkara; Bordal a II. felvonásból (No.11) 
- Gül baba - Fischl Mónika & Balczó Péter & Magyar Rádió Énekkara; Szerelmi kettős (No.12) 

- Erzsébet - Kalocsai Zsuzsa; Van az úgy kérem
- Erzsébet – Balczó Péter; „Szeptember végén”
- Erzsébet - Nagy Ibolya; Rózsám, viruló kis rózsám 

- Szép Juhászné - Kékkovács Mara & Peller Károly; Magyar lánynak…

Tehát, ha valós a hír, akkor várhatjuk a folytatást…

Itt jegyzem meg: Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját alig két év múlva, 2020 áprilisában ünnepeljük!!!...

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabad_sz%C3%ADvek

Ezen az oldalon is megtalálható, legalább részleteiben.

Szabad szívek

Regényes daljáték két részben

Szövegét és verseit Békés István írta zenéjét Kemény Egon szerezte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: dr. Cserés Miklós

1960. március 26. 18:45 1 óra 25 perc

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Földényi kórus Vezényel: Lehel György

Szereplők: Glória: Bánki Zsuzsa; Sándor Judit András: Benkő Gyula; Bende Zsolt

Érdemes lenne ezzel a művel behatóbban foglalkozni, és újra bemutatni, szokatlan, nagyon szép alkotás.

Bende Zsolt operaénekesről a Rádió Dalszínházának egyik különleges felvételével is megemlékezhetünk.

Az alábbiakban Búbánat fórumtársunk nagyszerű bejegyzését emeltem ki a korábbiak közül.

A felvétel Ruitner Sándor műsora szerint megmaradt, lehet, hogy sikerül megtalálnom, melyik részletet sugározta akkor. 

"Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték.

Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők:
 

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház:

„Daljáték a felszabadulásról”

/-NŐ-/

„Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. 
Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja:

- A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. 

Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. 

A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.”

Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! 

Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.

A „Túl az Óperencián – innen és túl…” – Nagy Ibolya műsorvezetésével és szerkesztésében a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorának tartalmából:

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini 

Az operett teljes, magyar nyelvű zenei felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1981. március 14-én, a Kossuth adón, 19.15 – 20.35). Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László

Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével hangzott el az új stúdiófelvétel. A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Most erről a stúdiófelvételről hangoztak el dalok, de korábbi rádiófelvételről is felcsendült egy részlet:

• Bella és Pimpinelli vidám kettőse az I. felvonásból „Könnyű pille mind a nő, lepke szárnyán libbenő…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel)  az operett keresztmetszetfelvételének a bemutatója 1958. május 2-án volt a  Kossuth Rádióban,  19.00 -19.50. (Ezen a stúdiófelvételen Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós éneklik a főbb szerepeket.)
   

Ma 20 éve hunyt el Bende Zsolt!

A kiváló baritonunk emlékét és énekhangját idézve, a sok-sok operettfelvétele közül most négy remek részlet hangzott fel az adásban:

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna  - Oresztész dala (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás).  A Rádió Dalszínházának bemutatója:1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 „Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”

2. Lehár Ferenc: Pacsirta - Török Pál dala, I. felv. (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának női kara valamint  Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 „Pali, drágám, pattanj lelkem, mondta jó anyám, vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán …./Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint…”

3. Jacques Offenbach: A varázshegedű - Mathieu dala - Rondó (Bende Zsolt, kmaz MRT Szimfoniks Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió)

„ A falu vén hegedűse vagyok réges-rég, ragyog rátok az ég, ragyog még rátok … tralalala, hej, egyszer rég , …. csupa tűz és édes láz…, tralalal…”

4. Jacques Offenbach: Kékszakáll: - Bevezető jelenet, udvaroncok kara és Oszkár gróf dala, II. felv. (Bende Zsolt, km. MRT Énekkara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  a Rádió Dalszínházának 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott teljes stúdiófelvételéről.  A magyar dalszöveg Fodor Ákos munkája:

„- Nagy barátunk! Várva várunk!… Bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és első regiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc. Ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

A délelőtti adás végén elhangzott:

Bartók Béla: Concerto - IV. tétel  (a Nemzeti Filharmonikusok Zenekarát Kocsis Zoltán vezényli)

Az adásban – ezen a héten minden nap - Nagy Ibolya vendége a stúdióban: Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója

Ezt a műsort délután hat és hét óra között megismétli a rádió.

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ezen a héten  a Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba, aki ezúttal az intézménye égisze alatt évek óta megrendezésre kerülő Budapesti Wagner-napok tematikájáról beszélt,  és más fesztivál-programokat is említett, ahogy szóba kerültek operett-gálák, ezeken a koncerteken fellépett világhírű művészek,  de az általa rendezett és színre került Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettet is említette.

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

Jozef Strauss: Sport-polka (a MÁV Szimfonikusokat Kesselyák Gergely vezényelte)

Wagner: Tannhäuser: Csarnokária (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

A mai műsorban is felcsendült néhány részlet a francia operett klasszikusától:

- Pluto/Ariszteusz Pásztordala (Réti József): 

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék, gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike és Jupiter kettőse, II. felv.  - Légyjelenet  (László Margit, Melis György)

"De különös, kellemes szellőcske... /- Ügyes légy, zümmögve szállj!...”

- Az I. felvonás fináléja – „Mi hozott hozzám, te földi lény?” (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Dunszt Mária, László Margit, Szabó Anita, Szőnyi Olga, Bartha Alfonz, Melis György, Réti József, Külkey László, Pálffy Endre, Várhelyi Endre, az MRT Énekkara)

Kertesi Ingridnek a nyolcvanas évek végén készült énekfelvételéről hallottuk:

- Euridike dala. I. felv. (Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát) 

 „Egy asszony, hogyha csókot kap most…./A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég.…”

Nagy Ibolya rádióműsorában megemlékezett eltávozott két nagyszerű operett-énekesünkről, születése illetve halála mai évfordulóján:

 Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) 

Lehár Ferenc: A három grácia  - Hélène dala: Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (a felvétel bemutatója: 1962. július 8., Kossuth Rádió)

Kovács József  (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal: (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

Rost Andrea a hétvégén fellép a Müpában a Visegrádi Négyek (V4)  tiszteletére rendezendő operettgálán.

Ezt a számot is énekelni fogja:

Lehár Ferenc: Giuditta –  Giuditta dala: „Ki tudja, miért van ez? Hogy minden férfi észrevesz…/„Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…”  (Rost Andrea - egy koncert hangfelvételéről szólalt meg most ez a dal.)

Lehár Ferenc: Giuditta  - az operett nyitányának dallamaival  ért véget a mai operettadás a rádióban. A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényelte.

A délelőtt elhangzott operettműsort  ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.

Üde színfolt :-) a mindennapjainkban! :-)

Tegnap Offenbach muzsikával fejeződött be a „Túl az Óperencián” adása, és ma is a francia operettkomponista melódiáival kezdődött majd ért is véget a délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban.

Jacques Offenbach – Manuel Rosenthal: Párizsi vidámságok – egyveleg: keringő, kánkán  (Philadelphiai Szimfonikus zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)

Jacques Offenbach: Párizsi élet
 

Palcsó Sándor rádiófelvételei közül tegnap már meghallgathattuk Frick „brazil” dalát, most további három részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00

Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre)
A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva)
Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond)
Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor)
Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona)
Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi)
Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola)
Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla)
Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért)
Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső
Karadek grófnő – Tolnay Klári
Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia

- Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György)

„- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a parkja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…”

- Jelenet és együttes: Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, km. az MRT Énekkara

„… A pezsgő pukkan, pukk – pukk - pukk…”

- A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara

„- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóraalvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell!...Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár, csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” 

Ezen a héten Káel Csaba Nagy Ibolya vendége, beszélgetőtársa a műsorban.

A Müpa vezérigazgatója Éric Fournier budapesti francia nagykövettől május 10-én ünnepi fogadás keretében vette át a francia Becsületrend lovagja című elismerést.

A film- és operarendező a francia–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális diplomácia területén intézményvezetőként és alkotóként elért eredményeiért, a területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett munkájáért kapta meg a francia állam legmagasabb kitüntetését.

Mint a rendező most elmondta: az őt ért megtisztelő kitüntetést olyan nagy magyar elődök, művészek kapták meg mint Liszt Ferenc, Lehár Ferenc és Bartók Béla… örömteli érzés belegondolnia, hogy most e nagyságok mellé került neve ezen a listán…

Káel Csaba szólott első operafilmje, a Zsigmond Vilmos operatőr közreműködésével felvett Bánk bán hazai és nemzetközi fogadtatásáról, sikeréről; Los Angelesben a film bemutató vetítése után egyesek rendkívül lelkesen áradoztak róla és úgy fogalmaztak: „milyen szomorú musical”; a másik két operarendezését, a Szöktetés a szerájból (Mozart) és Attila (Verdi) produkciók bemutatóit pedig Kínában, Sanghajban fogadta igen értőn az ottani, más nyelvű és kulturális közeg.

Az adásban most Erkel Ferenc operájának a filmben hallható ének-zene felvételéről szólalt meg

• Petúr bordala (Km. Sólyom-Nagy Sándor és a Honvéd Művészegyüttes Férfikara)
• Bánk áriája, a Hazám, hazám…(Kiss B. Atilla, km. a Millenium Szimfonikus Zenekar, Pál Tamás vezényel)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A versszöveget fordította: Harsányi Zsolt

Négy részlet csendült fel az operettből, több stúdiófelvételről:

• Liza belépője (Kalocsai Zsuzsa)

„Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../ Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár!.../ Szív, szív mindig remél: eljő a mély nagy szenvedély!...”

• Szu-Csong dala, II. felv. (Berkes János)

„Vágyom egy nő után…”

• Mi belépője (Kalmár Magda) – Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1971. rádiófelvétel

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra, ő meg legyen okos és kecses teremtés…”

• Mi és Hatfaludy Feri (Gusti) kettőse a II. felvonásból (Kalmár Magda, Bende Zsolt)  -  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1971. rádiófelvétel

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. -  Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…”

Kálmán Imre: A cigányprímás (magyar szöveg: Harsányi Zsolt)

- Rácz Pali dala: Stradivári-dal (Svéd Sándor - km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Offenbach A tamburmajor lánya című operettje nyitányának dallamaival (Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot). fejeződött be a délelőtt elhangzott operettműsor, amelynek ismétlését délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

Már most jelzem: Káel Csaba film- és operarendező, a Müpa vezérigazgatója lesz mától egy héten át Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió operettműsorában: „Túl az Óperencián” (de. 9-10; az ismétlés aznap 18-19)

1978. október 24., Petőfi Rádió, 21.06 – 22.25.

„Régen néma már a húr” - Kálmán Imrére emlékezünk, halálának 25. évfordulóján

Az összekötőszöveget Albert István írta

Közreműködik:

Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Domonkos Zsuzsa, Németh Marika, Koltay Valéria, Zentai Anna. Feleki Kamill, Kishegyi Árpád, Korondy György, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, Simándy József, Svéd Sándor, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás, Sebestyén András és Vincze Ottó

Szerkesztő: Bitó Pál

Kapcs. 2771. sorszám

Két pontosítás: 

A Dankó Rádió mai operettműsorában Offenbach Szökött szerelmesek című operettjéből elhangzott: 

• Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)  - az ismertetett dalszövegben javítom:  a " szívesen lennék ágya őre!" helyett a helyes szöveg: "szívesen lennék hárem őre"

Offenbach A sóhajok hídja című operettjéből elhangzott  „Te tündöklő szép Hold" kezdetű dalbetét -  Palcsó Sándor énekel - helyesen: "Malatromba dala" szám.

Palcsó Sándor hete volt ez a  Dankó Rádióban!

John Gay: Koldusopera

Házy Erzsébet; Palcsó Sándor; László Margit

Erkel Színház, 1975, január 5.

Fényképész neve: Keleti Éva

Forrás: OSZMI

A Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya a Magyar Állami Operaház örökös tagját, a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt az otthonában kereste fel diktafonjával, hogy négy év után ismét elbeszélgessenek kissé a  múltról és a jelenről,  de a jövőbe is kitekintve, hiszen a nagyszerű tenoristánk  novemberben tölti be a 89. életévét!

A  mai adásnapon Palcsó Sándor mesélt Wagner szerepeiről: Pásztor volt a Trisztán és Izoldában; Dávid A nürnbergi mesterdalnokokban; Mime A Rajna kincsében  és a Siegfriedben; Loge A Rajna kincsében .  Gershwin Porgy és Bess című operájában Sporting Life szerepére is kitért,  a tündöklő Házy Erzsébet partnerségében…

Szeretettel emlékezett vissza Nádasdy Kálmán rendezőre is, akivel volt egy kis „összetűzése” is, amikor az Operában rá akarta osztani Almavivát A sevillai borbély felújításában; tudott - önkritikusan - nemet mondott neki e felkérésre , nem  hangjának, énekstílusának, karakterének való lett volna ez a szerep.  Ezt be kellett látnia Nádasdynak is… (Réti Józsefet ajánlotta maga helyett...)

Az adásban sok szép Kálmán-, Lehár - és Offenbach -operettmelódia csendült fel Palcsó Sándor hatalmas operett-repertoárjából, amelyeket  a rádióban meglévő számtalan felvétele közül szerkesztett be most is Nagy Ibolya.

Kálmán Imre –Julius  Brammer, Alfred Grünwald – Szenes Andor fordítása nyomán Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

• A bevezető zene (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Breitner Tamás)
• Ninon és Frascatti vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)   a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió , 20:30.

Lehár Ferenc  - Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy 

• Danilo belépője (Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

„Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek, Lolo, Dodo, Zsuzsu, Margo, Clo-Clo, Fru-Fru, a hazaszeretetnél szerelmük többet ér...”

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

• Ilona és Dragotin Csók-kettőse  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el még, madam: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Béla Jenbach – Kulinyi Ernő: Paganini

• Bella Giretti és Giacomo Pimpinelli vidám kettőse (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója, 1981.

„- Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille, mint a lány, kapható is mindahány. Mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!

/- Hogyha fordul utánam még a férfiláng, ki oly szép, mint Adonisz. Meglágyítja szépen ezt a lányt, és kísértésbe is visz. Egy szavába kerül, várom őt egyedül. És abban én vagyok a pille, és ő az aki repül. /Könnyű pille bár a nő, mégsem mindig libbenő, néha ráfizet a férfi tán, így jár egy Don Juan!”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner- Harsányi Zsolt: A három grácia

• Toutou és Bouquet vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

 „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…”

Offenbach: A párizsi élet  

• Bevezető kórusjelenet  és  Fritz belépője (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01 - 22.00
  
  Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József

„A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok, az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány, a nagyobb része abban van!  

Én tenyésztetek datolyát és bányászgatok kakaót,

hát igyunk három napon át, de sose rossz’t, csak a jót!

A jókedv hogyha lecsitul majd pezsgőfürdőt rendelek,

mert így mulat egy brazil úr, ha sokat élvez szerfelett! 

A birtokom oly sokat hoz, mert jól terem a kaviár,

a lazachozam az se rossz,  hisz oly magas a napi ár.

Most azért vagyok Párizsban, hogy elverjek egy milliót,

egy pompás napom máris van, hát csapunk nagy ribilliót!

Gyere csak!…  Fizet a jó brazil pénzeszsák!  Ó! /

A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány...

-  Hurrá, Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá!  …

- Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá….

Ha jól mulattam három hétig, elbúcsúzom már…. álljon itt hát a bál!

Offenbach: Szökött szerelmesek:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, Vezényel: Breitner Tamás

•  Bordal: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, énekkar)

„ Egy korty! Nem árthat a finom óbor! Mert itt  őrmester parancsol!  Igyál! Igyál! Igyál!  Borral boldog, mindaz aki issza… a legjobb fajta, elűzi a gondot… Vidám a király! Éljen soká!  Igyál! Igyál! Igyál!... Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol…Gyere hát!… Igyál!… Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol… a szerelmi csatába, indulj neki bátran…Igyál!

• Bordal folytatás: Jelenet és együttes: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, Michels János, Moldvay József, Orbán László, énekkar)

„Itassuk tovább a bandát!... – Koccintsunk erre, rajta, hát!  - És még egyszer, a drága kisasszonykánk is éljen! …és még valaki: éljen a szép Denise! … Ne feledjük el, hogy inni még nem minden emberre kéne! Mindenki éljen!  Hurrá! … Vivát!.../Rajta, rajta! Gyújtsunk dalra! Minden fajta balra, gondra jó a bor… Igyunk!”

• Bellerose rendőr őrmester  dala:

„Sohasem  alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….”

• Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)

„ Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék ágya őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok…

Offenbach: Kékszakáll

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rádió Dalszínházának felvétele - 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 - 22.00.

Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

• A király belépője és Vadóc(Boulotte) dala – Ballada (Kalmár Magda, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)

„-Szóljon a dal, az Udvar várja már! A dal melyben szív van, vagy harc, kezdd már! …/- Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…” 

Offenbach: A sóhajok hídja

Km.: az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió, 18:50.

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

• Malatromba álma (Palcsó Sándor)

„Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Oly kedves vagy te nékem, rég oly kedves vagy te nékem rég!  Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Te tőled ragyog úgy az ég, te tőled fényesen ragyog az ég.  De a felhős az égbolt, s nő a szürkeség, már eltűnt mi rég volt, leszállt a vaksötét!  Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd! Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd!  Ha volnál a szép Hold, a szép Hold, a szép Hold! A tüzes napod legyek én, napod legyek én, a napod legyek én.  Imádnálak szép Hold, te szép Hold, te szép Hold!   Fehér ruhájú tünemény, fehér ruhájú édes tünemény! Már szürkül mi kék volt, az este száll föléd! Te lennél a szép Hold, én lennék a fény! Takarjon  majd be égbolt a vágy éjjelén,  takarjon  majd égbolt a vágyak éjjelén! „

- Malatromba álma ”(Palcsó Sándor)

 „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Egy bűvös tájra … Ó milyen édes volt az álom! Ó milyen édes volt az álom! Ó mily szép volt!

Palcsó Sándor visszatekintve pályájára egyben ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlünk a rádió „Túl az Óperencián” műsorában egész heti vendégeskedése végén:

„… Nagyon érdekes egyébként a magatartásom! Mert ha megkérdezik, hogy boldog voltam-e evvel a pályával, akkor azt mondom, hogy igen, boldog voltam, de most egy kicsit szomorú vagyok, hogy nincs az a pálya, amitől boldog lehetek.  Igen, de hát ez egy kicsit komplikált mondat. Ne komplikáljuk, szerintem! Szóval, ilyenkor azt szoktam mondani általában – ez a szokásaim közé tartozik - , hogy hálát adok az Istennek, hogy tulajdonképpen nagyon szép pályát adott , és nagyon szép pályát hagyott csinálni!”

Nagy Ibolya: „Drága Sanyi bá’!  Kívánunk további jó egészséget! És ha előbb nem, de jövőre ismét bekopogok és remélem, részesei lehetünk a 90. születésnapodnak is!

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsora („Túl az Óperencián”)  Pazeller Jakab Herkulesfürdői emlék  című híres keringőjének dallamaival kezdődött el (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya továbbra is Palcsó Sándor operaénekessel beszélget a művész otthonában, akit ezúttal arról kérdezett, hogy a magyar kortárs operák anno hogyan találtak rá, és azokban énekelt tenor szólamok hangfekvése hogyan "feküdt a torkának”? Palcsó Sándor  kis történeteket mesélt. Petrovics Emil  Lysistraté c. operájában övé volt a Férfikarvezető szerepe, amelyet 1962-től alakított.  Egy későbbi előadáson a szólamot éneklő művészkollégát helyettesítenie kellett; őt keresték meg ezzel, bár tudván, hogy régen énekelte ezt a nem könnyű, igen nehéz szólamot.  Palcsó Sándor rövid gondolkozás után igent mondott, és beugrásával megmentette az előadást.  Nagy Ferenc karmester igen meg volt vele elégedve.

Palcsó Sándor Nagy Ibolyának ecsetelte, mennyire fontos karbantartani a memóriát, a zenei memóriát is:ismételni, folyton ismételni -  hogy az agyban megmaradjon… ; a torokfekvés, a hangszálak pedig mindig rendben legyenek, amikor szükség van rájuk…

Mihály András Együtt és egyedül című operájában a kommunista Schönherz Zoltán szerepét kapta meg. Erről, az egykor élt elektroműszerészről mint operaszereplőnek a színpadi megformálásáról is igen érdekes adalékokkal szolgált Palcsó Sándor  - így visszatekintve a múltba.

Az adásban nemcsak kortárs operák, de művész- operettművész-kortársak is szóba kerültek:  Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Németh Marika… Palcsó Sándor az egyik nyáron a Margitszigeten fellépett Offenbach Szép Heléna című operettjében, mint Paris királyfi (Horváth Eszter volt Heléna), majd a lement öt előadás után Szegedre utazott, hol a szabadtéri játékokon már Jancsi szerepe várta a János vitézben…

A következő operettrészletek  bejátszásait hallottuk a műsor folyamán:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta (19.43-20.28.)

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.

• Slukk Tóni dala:

„Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz, az a sok kis táncos fruska úgy megbabonáz …/A szép kis cirkusztáncosnők, ki ért a csókhoz úgy mint ők …”(Palcsó Sándor)

• Mabel és Slukk Tóni három vidám kettőse (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor):

„Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetnél…”

„Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre!… Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!”

„ Én édes, drága férjem, Iván…”

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica és Zsupán kettőse:

„Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…”(Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

• Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András)  A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20án, a Kossuth Rádió mutatta be (13.42 – 14.57).
  
  „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… / Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ  

•  Induló: ”…A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…/A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt.  …/Kék a fényes ég, imádlak édes, régesrég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!...” (Németh Marika, Palcsó Sándor, km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András ) „Bemutatjuk új felvételünket” , 1974. május 1., Kossuth Rádió, 14.29)

Kálmán Imre – J. Brammer, A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér

• Radjami herceg dala, I. felv.: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, Bajadérom, kit a szívem imád! Ó, Bajadérom. megöl érted a vágy…” (Palcsó Sándor) - élő koncertfelvételről
• Odette és Radjami kettőse: ”Egy jó kis bár… ott kapta első csókját a lány…” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből.  (Élő koncertfelvétel)
• Marietta és Napoleon vidám kettőse a II. felvonásból: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jöne velem nagysád shimmyt járni? Bizsereg a talpam, nem tud várni, a zenekarban hottentotta tamtam szól....” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – Stúdiófelvétel

Az ismétlés a szokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Nemsokára, hat órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban!

„Túl az Óperencián”

A mai adásban a kiváló tenoristánk emlékeinek tárházából előbb arra az időszakra tért vissza és arról mesélt, amikor életében először alakította Kukorica Jancsi szerepét az Operában – váltva Sárdy Jánost, aki pont akkor szerződött át a Fővárosi Operettszínházba…

Egy kedves epizódra emlékezett vissza a közelmúltból: 2016-ban, az Operabarátok Egyesülete, Fülöp Attila vezetésével, meginvitálta őt beszélgetős műsorába. Palcsó Sándor egy maga írt versféle-köszöntővel is készült…;  a János vitéz Kukorica Jancsi szerepére és az első, akkor megjelent életrajzi könyvének címére is asszociálva, ezt a megható sorokat tartalmazó, nosztalgikus, szép versét most felolvasta Nagy Ibolya mikrofonja előtt, nekünk, rádióhallgatóknak…

Nagy Ibolya érdeklődött nála, hogyan „bírta” hangszálakkal s persze memóriával is, azt a sok-sok modern, kortárs, huszadik századi operaszerepet megtanulni – amelyek abszolválásáról ugyancsak elhíresült Palcsó Sándor…;  Eugen Suchoň „Örvény”-e falusi Vőfély és Szokolay Sándor Vérnászának Hold-béli alakításairól is nagyon érdekes gondolatokat fogalmazott meg.

Részletek:

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő – Petőfi Sándor: János vitéz
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05
Rádióra alkalmazta: Karinthy Frigyes
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus.
Vezényel: Polgár Tibor

- Jancsi belépője (Sárdy János)

„Én a pásztorok királya legeltetem nyájam. Nem törődöm, az idővel a szívemben nyár van…/Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!”

- Iluska dala (Házy Erzsébet)

„Van egy szegény ,kis árva lány, nincs apja, nincsen anyja, ki szeresse… A kis patakban a leányka, fehér ruháját mossa, mossa…”

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő
„Bemutatjuk új rádiófelvételünket”  - 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György

- Marci belépője (Palcsó Sándor)

„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…”

- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)
„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!”

- Bori dala – Mókus-dal(László Margit):

 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás”

- Marci dala (Palcsó Sándor):

„Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár utánad fáj szívem… Nem panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem…. Megőrzöm szívem szép emlékét.”

Szokolay Sándor- Federico García Lorca – Illyés Gyula: Vérnász:  „Most kél a Hold” (III. felv., 1. kép, 2. jelenet)

Km.  Palcsó Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Kórodi András

Franz von Suppé: Pajkos diákok. 

Innocent Vincze Ernő magyar fordításában

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

- Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

- Angol-kettős (Szirmay Márta és Palcsó Sándor)

„Óh, Yes, yes, yes, yes, yes…”

- Jelenet és együttes (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„Kopp-kopp, kopp-kopp…”

- Szerelmi kettős és együttes (Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, km. énekkar)

„Légy erős! Búcsút vennék… /Szép reménysugár, szívemre vár talán. Drágám! Áldjon ég!”

- Finálé (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„koccintsunk rá! Igyunk, igyunk…„Gaudeamus igitur…”

Lehár: Cigányszerelem – Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Palcsó Sándor hétfőtől  „élőben” hallgatható a Dankó Rádió szokásos, délelőtti operettműsorában! A Túl az Óperencián adásának szerkesztő -műsorvezetője, Nagy Ibolya, otthonában kereste fel a "Magyar Állami Operaház örökös tagjai” doyenjét!  Palcsó Sándor ma többek közt arról mesélt a rádió mikrofonja előtt, hogy énekművészetére mind énekhang, mind színészi alakítást tekintve igen nagy hatással volt rá két jelentős operaénekes: Placido Domingót és Tito Gobbit említette, és meg is indokolta, miért… Szóba került Verdi Otellója és Debussy Pelléas és Melisande című műve is, de érdekes történetet mesét lovagló tudásáról – a Margitszigeti János Vitéz előadásain kellett lóhátra pattannia… , amúgy „imádott lovagolni”.

Emlegette volt gégészorvos specialista munkatársát az Operából, aki sokat segítette szakértelmével, ha erre szüksége volt, a hangszálainak épségét tekintve…

A beszélgetésben érintette a László Margit operaénekesnő-kolleginájával való rendszeres kapcsolattartást; egyik eszmecseréjük során szó esett  arról a Tóth Péter karmesterről, aki közös rádiófelvételükön Vincze Ottó Cseberből-vederbe című zenés játékában a  Magyar Rádió zenekarát vezényelte (1964); mi lett vele, miért tűnt el a zenei világból a kitűnő karmester, akit Ferencsik is nagyon becsült, mi lett a sorsa? (1967-ben disszidált, de alkoholizmusa miatt rövidesen eltávozott az élők a sorából…)

I. Leo Fall: Pompadour

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. Kossuth adó 20.31-22.00
Fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom- pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot! Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom- pom- Pompadour, A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-pom-Pompadour…”

II. Kálmán Imre - Paul Knepler - Herczeg Géza: Joséphine császárné - keresztmetszet

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás.

- Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót, minden rangnál többet ér a csók…”  (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

- Ugyanők egy másik kettősben: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

III. Vincze Ottó - Obernyik Károly - Ambrózy Ágoston: Cseberből vederbe

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00
Km.: a Magyar Rádió Kamarazenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Tóth Péter
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre

• Cserei Sándor dala: „En hazatérek! Oda kell menni, hol fordul a világ!...” (Palcsó Sándor)
• Jódli-dal: „Havasi táj…” (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron)
• Levél-jelenet (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. Várhelyi Endre)
• Cserei Sándor másik dala: „Gondolsz-e rám. én drága, mátkám? Ne hagyj el, árván!...” (Palcsó Sándor, km. a Nőikar)
• Mici és Pista vidám kettőse (László Margit, Kishegyi Árpád)
   

IV. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Sebestyén András.

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

- Bessy és Fritz kettőse: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

A műsorban Bozsó József énekes-színészt születésnapján köszöntötte Nagy Ibolya ezzel a dallal:

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár! Kislány, vigyázz, minden ablakot bezárj!” (Bozsó József)

Az adás elején és a végén egy-egy Lehár szerzemény dallamai csendültek fel:

• Friderika – Közzene (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1972-es stúdiófelvételről.
• Luxemburg grófja – Keringő (km. a Bécsi Johann Strauss Szimfonikus Zenekar,  vezényel: Willi Boskovszky)

Ezt az operettműsort ismét meghallgathatjuk most délután hat és hét óra között a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

Palcsó Sándort otthonában kereste fel Nagy Ibolya, aki a felvett beszélgetésüket ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába szerkeszti be.

A mai adásban Palcsó Sándor elmeséli az 1956-os forradalmi események időszakát, amikor még a Honvéd Művészegyüttes tagjaként kínai turnéra utaztak vonattal, Szibérián át Pekingbe, és három hónapig tartott ez a vendégszereplés; kint kapták itthonról a híreket, és csak decemberben tértek haza…

Palcsó Sándor felelevenítette azt az időszakot is, amikor bekerült az Operaházba; arról az időszakról, melyet máig is az „Opera aranykorszakának” neveznek…; kollégáiról, Losonczy Györgyről és Simándy Józsefről osztott meg velünk kis történeteket.

Szóba került Palcsó Sándor első rádiós felkérései, szereplései és a Rádiózenekarral való közös, jóviszonyuk… Sebestyén András, karmester, a Rádió Zenei Főosztályának akkori vezetője hívta be egy szerep eléneklésére, Udvardy Tibor ajánlására az 1960-as évek legelején. Onnantól kezdve nem volt megállás: töménytelen számú rádiófelvételt készítettek vele az elkövetkező három évtized alatt a zenei stúdiókban…

(Talán nem véletlen, hogy a műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándornak ma csupa olyan operettfelvételéből szerkesztett be részleteket, amelyek zenei felvételén az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.)

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

• A király dala (Palcsó Sándor)

            „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…”   

• Alexandra dala (Pászthy Júlia)
• A király és Alexandra kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)

            „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szép, mint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom…”

• A Grófnő és Károly vidám kettőse (Oszvald Marika és Maros Gábor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 

A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20-án, a Kossuth Rádió mutatta be, 13.42 – 14.57.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Mészáros Ági

Szereplők: 

Németh Marika (Leila), 
Ilosfalvy Róbert (Gábor diák),
Palócz László (Mujkó), 
Palcsó Sándor (Zulfikár, főeunuch) 
Várhelyi Endre (Gül baba), 
Bende Zsolt (A budai bíró)
Kovács Péter (Kucsuk Ali, budai basa)

Erről a stúdiófelvételről csendültek fel az alábbi részletek:

• Leila belépője, I. felv. (Németh Marika)

            „Valahol messze, nem tudom, hol…./S lassan elém jött…daliás ifjú legény…” 

• Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, énekkar) 
  
  „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

• Szerelmi kettős a II. felvonásból (Németh Marika, Ilosfalvy Róbert és én énekkar)     „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…”

Egy másik felvételről szólalt meg:

• Mujkó dala (Miller Lajos és az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – Sass Sylvia és Miller Lajos énekel 
  1976. augusztus 16., Kossuth adó 20.25 21.05
  
  „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény megmegáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….”

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár

• Agglegények dala  (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Sebestyén András)

          „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom. ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!      / Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más!  Cselszövők,  mind a nők , és mások mindahányan esküvő előtt! Agglegény, légy kemény! Fogadd, ha kell esküvel: bús tatár nem leszel! És hogyha rabbá tett egy nő, papucsba’ indulj már a paphoz hitszegő!...”

A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 18 óra között.

1978. június 5., Petőfi Rádió, 19.45 – 20.36

„Bemutatjuk új felvételünket”

 Kalmár Magda operettdalokat énekel

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

1. Johann Strauss: A denevér

a.) Csárdás

b.) Adél dala

2. Millöcker: Dubarry – „Mindegy nekem, mi lesz velem…”

3. Lehár Ferenc: Giuditta – „Más nem csókol…”

4.Oscar Straus: Búcsúkeringő – Rózsadal

5. Lehár Ferenc: Paganini – „Szép álom, szállj a szívemre…”

6. Huszka Jenő: Lili bárónő – „Egy férfi képe van a szívem közepébe’…”

7. Porter: Csókolj meg, Katám – Dal

8. Fényes Szabolcs – Békeffy István: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak – „Csoda kell…”

9. Loewe: My Fair Lady – „Ma éjjel táncolnék…” (km. Köteles Éva, Takács Judit, Szita Bori)

A  Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában egész héten át  Palcsó Sándor tenoristával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  

Az Operaház nyugalmazott énekművésze folytatta eseménydús életútjának ismertetését, amelynek során gyermekkora első ének-színpadi megmutatkozásainak, próbálkozásainak ismertetésétől, a kezdeti ének-zene tanulmányainak ecsetelésétől eljutott Érsek Mária zongoraművész-zenepedagógussal való találkozásáig; az Operaház Énekkarának helyettes karigazgatója, korrepetitora karolta fel, és tanította,  akire máig nagy gyermeki szeretettel és hálával emlékszik vissza.   

A hangfelvételről elhangzó beszélgetés mellett zenei bejátszásokat is hallunk a művész énekfelvételeiből.

 A Nagy Ibolya szerkesztette adás zenei kínálatából a délelőtti operettműsorban az alábbi operettrészletek szólaltak meg

Palcsó Sándor rádiófelvételei közül előbb Offenbach A sóhajok hídja című, 1976-ban bemutatott operettből szólalt meg több dal és együttes:

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

- Nyitójelenet (km. Énekkar)

- Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél…” (Palcsó Sándor)

- Nr. 16. Malatromba dala: „Egy jó bolt az mindig jó volt…” (Palcsó Sándor, énekkar)

- Nr. 27. Tízek Tanácsa – jelenet: „Van egy kis zúg a völgyben, a hispán vidéken ….hív a mesebeli Spanyolország…” (Palcsó Sándor, km.  Kalmár Magda, Kincses Veronika, Rozsos István, énekkar)

- Hatos: „- Imádlak! - Engem imádnak!... Jöjj, menjünk innen már…” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert)

- Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek szendén…” (Palcsó  Sándor)

- Catarina dala: „Virágos jókedvetek van, de ez a kis dal …” (Kalmár Magda)

- Nr. 25  Amoroso kupléja és kórusjelenet: „Csengj, bongj, zengj! Harsog ma a város… ” (Kincses Veronika, énekkar) 

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok

-  A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! 

/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …”  

Két mai születésnap alkalmából is felcsendültek operettmelódiák ebben az adásban:

Bódi Babara – operettszínésznő; Eisemann Mihály- zeneszerző

Lehár Ferenc – Heinz Reichert - Jenbach Béla – Kulinyi Ernő: A cárevics

Iván és Mása vidám kettőse:

„…Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám! Nem bánod meg, hidd el cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg, hidd el, cicám, csak egyszer várj még rám!…” (Bódy Barbara és Szabó Dávid, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László – élő koncertfelvételről! szólalt meg a dal; ez egy buffo szám: one stepp, ami az USA-ból származó, akkoriban divatos indulószerű tánc volt.)

Ma 120 éve született Eisemann Mihály (Budapest, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.)

Emlékére, a Dankó Rádióban most részletek csendültek fel utolsó, befejezett operettjéből, amit a rádió felkérése komponált:

Eisemann Mihály - Baróti Géza – Dalos László: Füredi Annabál

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 28.,a  Kossuth Rádióban,  20.38-tól  

Km.  a Magyar Rádió Esztrádzenekara és Énekkara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

• Dal: „Oly boldog vagyok én, szeretem őt, ha már enyém…” (Petress Zsuzsa)
• Szerelmi kettős: „Egyedül magányos az ember, álmodozni, ábrándozni nem mer… /Veled megyek kéz a kézben tovább. Rajtad kívül nem lesz senki más…” (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt)
• Vidám kettős: „Kicsi kocsi kellene…  Ha egy autóm lenne, hozzád bújva, vezetnék…Ha egy autónk lenne, ülnénk benne…  Soha nem volt forróbb autóláz… ha benne ülnénk, élnénk boldogan! ” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)
• Dal: „Itt lenn a kék Duna, könnyű szellő nyargal a híd alatt, alkonyatkor nyílnak a Gellérthegyi dús lila orgonák…/Nem tudok Pest nélkül élni, érzem, hogy Pest hazavár, úgy szeretem, ő is érzi. Nem hagyom el soha már!… (Bende Zsolt, km. énekkar)

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban, és online a rádió internetes oldalán is.

Kapcs. 204., 568. sorszámok

Kiegészítés, pontosítás

Jacques Offenbach: A sóhajok hídja

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Matz László
Rendező: Seregi László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Malatromba – Palcsó Sándor (Velenczey István)
Astolfo – Radnay György (Hadics László)
Catarina – Kalmár Magda (Váradi Hédi)
Amoroso – Kincses Veronika (Örkényi Éva)
Cornarino – Fülöp Attila (Zenthe Ferenc)
Baptiste – Rozsos István (Németh Sándor)
Cascadetto – Kishegyi Árpád (Márton András)
Laodice – Borbás Gabi
Franrustro – Antalffy Albert (Benkóczi Zoltán)
Magnifico – Basilides Zoltán (Téri Árpád)
Tanácsos – Fogarassy Endre

Az operett dalbetétei:

- Nr. 2. Recitativo és Barcarolle: „Itt vagyunk, újra itt, a szép Velencében…” (Fülöp Attila, Rozsos István)

- Nr. 3. Szerelmes szerenád: „- Catarina, e dal hív!…” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Rozsos István)

- Nr. 4. Cascadetto dala a hős főkapitányról: „... Soha nem retteget jobban tán egy hős főkapitány…Soha nem hátrál meg tán gyorsabban egy hős főkapitány... Soha csúfosabban tán nem járt egy hős főkapitány...” (Kishegyi Árpád, énekkar)

- Nr. 12. Együttes: „…Riadó! Riadó! Riadó! Riadó!… Szép Velence…” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Antalffy Albert, Radnay György, Rozsos István, énekkar)

- Nr. 16. Malatromba dala: „Egy jó bolt az mindig jó volt…” (Palcsó Sándor, énekkar)

- Nr. 19. Duettino (Catarina és Amoroso kettőse): „Mi mindig mindent megteszünk, mint minden jó kalandor…”  (Kalmár Magda, Kincses Veronika, énekkar férfikara)

- Nr. 25  Amoroso kupléja és kórusjelenet: „Csengj, bongj, zengj! Harsog ma a város… ” (Kincses Veronika, énekkar) 

- Nr. 27. Tízek Tanácsa – jelenet: „Van egy kis zúg a völgyben, a hispán vidéken ….hív a mesebeli Spanyolország…” (Palcsó Sándor, km.  Kalmár Magda, Kincses Veronika, Rozsos István, énekkar)

- Nyitójelenet (km. énekkar)

- Hatos: „- Imádlak! - Engem imádnak!... Jöjj, menjünk innen már…” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert)

- Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél…” (Palcsó Sándor)

- Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek szendén…” (Palcsó  Sándor)

- Catarina dala: „Virágos jókedvetek van, de ez a kis dal …” (Kalmár Magda)

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a négy évvel ezelőtti látogatása után másodszor is felkereste otthonában

 Palcsó Sándor operaénekest,

a Magyar Állami Operaház örökös tagját, kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének (1993) és Középkeresztjének (2010) is a tulajdonosa.

Beszélgetésüket – sok zenei bejátszással - ezúttal is meghallgathatjuk a Dankó Rádió operettműsorában; ezen a héten naponta követhetjük figyelemmel diskurzusuk szerkesztett hangfelvételét. 

Az örökifjú tenoristánkat nemcsak kiváló énekesi és színészi talentummal áldották meg az Égiek, de páratlan, elbeszélő-mesélőkedvvel is; a gazdag, fordulatokban teli életútjának megannyi epizódját, eseményét két könyvében is leírta, részletezte és ezért is csodálatos, ahogyan memóriája tárházának gazdag kincseiből merítve, teljes szellemi frissességgel ontja még ma is pályája, hivatása de akár magánéletének színes történeteit, újabb és újabb „sztorikkal” fűszerezve, vagy akár kiegészítve az esetleg korábban már papírra vetett vagy mikrofonba elmondott, vele megesett történéseket - mindezt páratlanul élvezetes, sziporkázó stílus-modorában előadva! És ehhez hozzáteszem, ahogyan az énekének minden szava prozódiailag jól érthető, ugyanezt mondhatom, a civil Palcsó Sándor beszédszaváról is: mondatai érthetőek, követhetőek, gondolatai összeszedettek, logikusak, előadása pedig gördülékeny. Kis történetei elgondolkodtatóak, tanulságosak, érdekfeszítőek, olykor színesek, egyben kis történelem, egy mára már letűnt kornak a „visszhangjai” is…

A 89. életévét novemberben betöltő énekművész és Nagy Ibolya, a régi barátságukat felelevenítve, beszélgetésüket szinte ott folytatták, ahol 2014 augusztusában abbahagyták.

Ami pedig a műsorban elhangzott zenéket illeti, a mai adásban két klasszikus operettből csendültek fel részletek – természetesen közöttük Palcsó Sándor énekhangját is örömmel hallottuk viszont az ismert és kedvelt melódiák felvételeiről:

Franz von Suppé: Boccaccio 

- Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralalalalala- la-la  - oiolé -oiolá- lalalala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Még egy részlet hangzott el a hangversenyről: Jelenet, kórus-együttes (Mersei Miklós, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)

- Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse  - de itt magyar fordításban hangzik el a duett! (Házy Erzsébet és Fülöp Attila. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Bródy Tamás vezényel.  – ugyancsak élő, koncertfelvételről hangzott el:„Komolyan-könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából, 1977. június 26.  A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta (20.33-22.17).

Robert Planquette: Rip van Winkle

- Nick, a kocsmáros dala (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A teljes felvétel a Rádió Dalszínháza bemutatója volt: 1968.12.28., Kossuth Rádió 19.46. A magyarra fordított dalszöveg szerzője: Romhányi József.

- Jelenet, Ripp, Lowna és Jack hármasa (Melis György, Erdész Zsuzsa, Réti József)

- Rip „Visszhangdala” (Melis György és az MRT Énekkara)

Egy másik stúdiófelvételről hallottuk:
- Alice dala – Levélária: „Levelemmel üzenem…”  (Kalmár Magda, Km. a Postás Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Bolberitz Tamás) 1984 HUNGAROTON RECORDS LTD.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Holnap és a hét minden napján velünk lesz Palcsó Sándor  - az éter hullámhosszán…

Már jelzem előre:

holnaptól "Palcsó Sándor-hét" kezdődik a Dankó Rádió Túl az Óperencián operettadásában.  Nagy Ibolya beszélgetőtársa - immár másodszor - az Operaház örökös tagja, az idén novemberben a 89. életévéhez közelítő kiváló  operaénekesünk lesz! 

Kezdés: de. 9-10, az ismétlésben 18-19 óra

Utólag ideírom a Dankó Rádióban ma sugárzott operett zenék  közül néhány címet és előadót:

Lajtai Lajos- Békeffi István:  Régi nyár - részletek (Honthy Hanna, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara Vincze Ottó vezényletével)

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi - részletek (Kalmár Magda, Korondy György és más énekművészek; km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26. Kossuth Rádió 19.30

Szendy Szilvi és Peller Károly operett-kettősöket énekelt:

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok -  A katonakarmester-dal: „A banda élén míg megyek… /Ó de szép., de csábító, oly hódító, elbódító…”

Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony - Rica-maca és Ibolya Ede kettőse „Gyere tubicám, ülj ölembe cicám,…/ Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt…”

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő:  Cirkuszhercegnő -Mabel és Tony vidám kettőse:  "Induljunk, van egy hely, hol a schilling úgy csilingel..."

A műsor Lehár Víg özvegyének keringő-egyvelegével fejeződött be. 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt felhangzott operettzenék voltak:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli

(A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2004 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből – az MTVA-Dankó Rádió együttműködésében.)

• Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk… / Jól figyelj a szóra: egy csak a fontos: a tralala lalala...” (Kalocsai Zsuzsa)
• Panni, Biccentő és Tóbiás hármasa, II. felv.: „Tisztelt strázsamester, csodálkozom kegyeden…/ Ladilom, a babámnak megírom…” (Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly)
• Antónia és Draskóczi szerelmi kettőse, I. felv.: „Epedőn, remegőn nézem magát,várom, lesem a válaszát…/Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíved, hogy reszket,…” (Kalocsai Zsuzsa, Nyári Zoltán)
• Bálint és Mária és Mária kettőse, I. felv.: „Szeretem!” vagy mondjuk így:’ich liebe dich’ a kisasszony ’Wunderlich’! Szép és csodás! …/.Szabad e remélnem, hogy végre megsajnál! Úgy kellene nékem egy kis reménysugár…” (Geszthy Veronika, Boncsér Gergely)
• Tóbiás és Panni kettőse, II. felv.: „Nálam a magyar nyelvvel nem lesz semmi baj, ihaj, illetve csuhaj!.../„A bugaci határon van nekem egy cigányom, nem költöm a pénzem patikára! …”  (Kékkovács Mara, Peller Károly)

Szirmai Albert – Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska

A részletekben a Budapesti Operettszínház zenekarát halljuk, Makláry László vezényel.

• Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok…  hegyenvölgyön lakodalom…/ Cintányéros cudar világ…”  (Oszvald Marika, Peller Károly)
• Rolla és Baracs kettőse, II. felv.: „Azt hittem egy percig, szíve már enyém…/A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…” (Lukács Anita, Peller Károly)
• Marcsa és Miska kettőse, I. felv.: „Hármat lépsz arra, hé…/ Hoppsza Sári,  Hoppsza, hó, jaj de édes,  ja de jó...” (Teremi Trixi, Bozsó József)

Egy másik felvételről szólalt meg:

• Jelenet, II. felv.: „Hallod lelkem, rózsáskertem, miért vagy oly kacér... / Adj egy csókot, tillárom, hej…” (Keszler Éva, Arany Tamás)

Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla - Gábor Andor: Csárdáskirálynő  - „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, mint mikor a szívemre a búbánat rászáll…/Hajmási Péter, Hajmási Pál!  A barométer esőre áll …”  (Bordás Barbara, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Lukács Anita, Peller Károly) - élő, koncertfelvételről

Ismétlés délután hat és hét között a Dankó Rádióban.

1978. december 21., Kossuth Rádió 19.40 – kb. 21.30

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának Johann Strauss-hangversenye

Vezényel: Sándor János

Közreműködik: Kalmár Magda, László Margit, Berkes János, Gulyás Dénes, Ötvös Csaba, Póka Balázs – ének, valamint az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

1. A cigánybáró – nyitány
2. Terefere-polka
3. Déli rózsák - keringő
4. Pizzicato polka
5. Éljen a magyar! – induló
6. Császárkeringő
7. Részletek A denevér c. operettből  

   a.) Nyitány

   b.) Bevezetés és Kacagódal (László Margit, Berkes János, Gulyás Dénes, Ötvös Csaba, kórus)

   c.) Óra-kettős (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

   d.) Csárdás (Kalmár Magda)

   e.) A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, László Margit, Berkes János, Gulyás Dénes, Ötvös Csaba, Póka Balázs, kórus)

A Dankó Rádióban most véget ért operettműsorban hallottuk:

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória 

„Ahol az ember felmászik a fára”  (Vörös Edit és Peller Károly)

„Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta” (Peller Károly és Peller Anna)

„Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…”(Bordás Barbara és Peller Károly,   km. énekkar)

„Tyúkocskám” (Peller Károly és Peller Anna)

„Lesz-e úgy, mint valamikor rég…/Csak egy kislány  van a világon..” (Frankó Tünde és Dolhai Attila)

„Hondvédbanda szól a Stefánián” (Peller Anna és Peller Károly, km. az Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – keringő-egyveleg (Bécsi Johann Strauss zenekart Willi Boskovsky vezényli)

A „Túl az Óperencián” adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

1978. szeptember 18., Petőfi Rádió, 19.40 – kb. 21.40

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Koncertszerű előadás közvetítése

Bródy Tamás – Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Berkes János,  Fülöp Attila, Katona Lajos, Kárpáti Ernő, Leblanc  Győző, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Róka István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Nem tudok operettről beszámolni a mai rádiós operettműsort meghallgatva a Dankó Rádióban - (leszámítva azt az egy percet, amely az adás végén Offenbach Kékszakállja nyitányának rövid részletét jelentette). 

Igaz, kaptunk dalokat egy nem  klasszikus és nem is hagyományos operettből, mégpedig a  "Menyasszonytánc"-ból  - mely  a "világ első klezmer-operettje" - Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán - a Budapesti Operettszínház előadásának felvételéről:  Siménfalvy Ágota, Molnár Piroska és mások  énekelnek,  közreműködik a Klezmer Band  is.

Aztán hallottunk dalokat  az Abigélből -  a musical részletei az Operettszínház énekművészei tolmácsolásában hangzottak el, Silló István vezényelte a színház zenekarát.

A nemrég 80. születésnapját ünneplő Felföldi Anikó dalfelvételeiből is kaptunk egy csokrot (Cole Porter, Eisemann Mihály és mások szerzeményeit énekelte, km. Haumann Péter és Balázs Péter)

Délután hat és hét között ismét leadja a rádió a "Túl az Óperencián" délelőtti adását.

A műsorban Nagy Ibolya beszélget az Operettszínház főigazgatójával Lőrinczy Györggyel, és a színház művészével, Peller Károllyal a következő színházi évad újdonságairól és az idei szezonban nagy sikerrel játszott Kékszakáll-operettről, továbbá a színházhoz tartozó Kálmán Imre Teátrum programjairól.

A Dankó Rádió délelőtti műsora, a „Túl az Óperencián” – a mai operettösszeállításban elhangzott műsorszámok voltak:

Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – Előjáték (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a teljes operett bemutatója a Rádió Dalszínháza felvétele: 1976. december 26. Kossuth Rádió 18.50 - 20.13.

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja 

I. Hungaroton felvétel: Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás (1964)

- Bevezető kórus : „Farsang van…”  (Operettszínház Énekkara)

- Bazil dala: „Szívem szeret, valóság ez nem álom,,, /Vulkán! Izzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)

- Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)

- Fleury és Basil kettőse, II. felv. „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

II. a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00  - Km.: az MRT szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató:Sapszon Ferenc) Vezényel: Sebestyén András

- René belépője: „Hálás vagyok, úgy boldogít e nagy ováció…Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…. Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara)

- Sanzon (Zentai Anna és az MRT Énekkara)

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

- Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De messzemessze tűnt már a tegnap… Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart… (Kállay Bori, Berkes János, km. a Stúdió 11)

Jacques Offenbach: Kékszakáll 

Két hangfelvételről szólaltak meg a részletek:

I. Budavári Palotakoncert – 2017

- Kékszakáll belépője – Legenda (Boncsér Gergely, km. az Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Makláry László)

- Együttes:  „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)

II. Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Szövegkönyv: Charles Perrault (1628-1703) irodalmi előzménye alapján Henri Meilhac és Ludovic Halévy 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás
 

A sugárzott részletekben közreműködött:

Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Bende Zsolt, Melis György, Palcsó Sándor, Róka István, Fülöp Attila, Szénássy Ernő, valamint az MRT Énekkara

(Vadócz dala; Együttes; Finálé szólalt meg a felvételről)

Lehár Ferenc: Pacsirta - Keringő-egyveleg (a  Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényelte)

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Budapesti Operettszínházban beszélget az intézmény főigazgatójával, Lőrinczy Györggyel és a színház művészével, Peller Károllyal.

A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában most délelőtt elhangzott zenék voltak:

Karl Ziehrer: Üdvözlet Pestnek  (Magyar Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János)

Kálmán Imre – Julius Brammer  - Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 

Előbb Szendy Szilvi és Peller Károly  két vidám duettet énekel (stúdiófelvétel):

•  „Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú  csengeri violám, kisangyalom…”
• „Ez nem vicc ez mámor, az izé az Ámor már itt van és áldozatra vár…/Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…”
• Az I. felvonás fináléja (Bordás Barbara, Boncsér Gergely, km.  Rikker Szilvia Kerényi Miklós Máté, Földes Tamás, valamint a Budapesti Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László) – az Operettszínház produkciója – élő előadás hangfelvétele, 2012.

ifj. Johann Strauss - Jókai Mór – Ignaz Schitzner –Szinetár György - Fischer Sándor: A cigánybáró

 - Barinkay belépője , I. felv.: „Mert a szív és az ész együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész, célhoz érsz!”  (Laki Péter) 

A Rádió Dalszínháza 1961-es teljes stúdiófelvételéről:

- Toborzó, II. felv. : „Csapj kezembe, szép öcsém …” (Bende Zsolt, km. Lendvai Andor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

- Jelenet és a II. finálé: „Én rangbeli úr vagyok…” (Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Garancsy Márta, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Ilosfaly Róbert, Lendvai Andor, Melis György – ének; Bay Gyula – próza, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – előjáték (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)

ifj. Johann Strauss: Reggeli lapok – Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

A héten a rádióműsor vendégei Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója és Peller Károly színész-énekművész  – akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.  

Ezt a műsort délután hat és hét óra között megismétli a rádió.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatának e heti vendégei, mától: Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Peller Károly, az Operettszínház színésze, énekművésze.

Beszélgetőtársuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki vendégeit ezúttal nem a Thália-látványstúdióban fogadja, hanem a Nagymező utcában átellen található Operettszínházban kereste fel.

A most véget ért műsorban elhangzott zenei bejátszások voltak: 

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély  - Nyitány  (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Kálmán Imre – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony

• "Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…/Hej, cicám…/Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly, km. a Budapesti Operettszínház zenekara)
•  „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás)
•  „Sétál a korzón a  szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján…/Légy az icipici párocskám! Páratlannál több a páros szám!...” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Sebestyén András)

Szörényi Levente – Bródy János: István a király – részletek

Km. Sebestyén Márta, Varga Miklós, Vikidál Gyula, km. az Illés-együttes és a Fonográf-együttes.

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő

• Nyitány (km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)
• Hitelezők kara (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1964. évi stúdiófelvételről

„MTVA - Dankó Rádió együttműködésében készült új, Huszka-operettfelvételek"  – Huszka Jenő műveiből 32 operettrészletet vettek fel 2014 decemberében a Rádió stúdiójában, köztük a Lili bárónőből (közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János):

• Lili dala, II. felv.: „Bíborban ég az alkony ég, lángok lobognak… /Egy férfi képe van a szívem közepébe’…(Fischl Mónika)
• Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv. „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…/Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem…” (Boncsér Gergely és Geszthy Veronika)
• Lili dala: „Mi kell a férfiaknak: nem lány, de asszony ajkak… ./Csók, nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajka, amely adja,…” (Benedikffy Katalin) 

Franz von Suppé: Pikk dáma – Nyitány (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

Kapcs. 316. sorszám 

Behár György – Dalos László: Két kapitány

Korábban azt írtam, hogy a Rádió Dalszínháza bemutatója 1976-ban volt.

Most lekontrolláltam és helyesbítenem kell az időpontot:

a rádiófelvétel bemutatója: 1975. november 20., Petőfi rádió, 21.00 - 22.30

Lukovszkij novelláját fordította és rádióra alkalmazta: Rákos Edit

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Rónai István

Rendező: Seregi László
 

A Dankó Rádióban  imént véget ért a „Túl az Óperencián” adása, benne a következő operettszámokkal:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

• Bessy és Fritz vidám kettőse, I. felv: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén …” (Hűvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Hidas Frigyes) - az MTV felvételéről, 1985

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald; magyar fordítás Kulinyi Ernő  nyomán Müller Péter Sziámi: A bajadér

•  Odette belépője, I. felv.: „Késtem, de ideértem… /Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, km. az Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László) – élő felvétel, 2009, Budapesti Operettszínház

Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla; magyar fordítás Gábor Andor: Csárdáskirálynő 

• Bóni dala, I. felv.: „A lyányok, a lyányok, a lyányok angyalok” (Kiss Zoltán)
   

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald; magyar fordítás Szenes Andor nyomán Szenes Iván: A montmartre-i ibolya 

• Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal” (Kincses Veronika)
• A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar, vezényel: Breitner Tamás) – az operett rádiófelvételének bemutatója: 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió 

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk egyebek közt:

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem:

- Ilona dala:„Messze a nagy erdő”   (Eperjesi Erika)

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Egy hanglemez- meg egy rádiófelvételről szólaltak meg a részletek:

I. Qualiton – 1965, LPX 6553

Km. a  Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

• Fedóra belépője: „Mindig a régi dal…/Toujours pour l’amour…” (HÁZY ERZSÉBET és az énekkar)
• Mábel és Tóni vidám kettőse: „Én édes drága férjem, Iván…” (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert)
• Mábel és Tóni vidám kettőse:„Ég áldjon galambom, még akad Pesten kalandom…” (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert)

II. Magyar Rádió új felvétele – részletek; bemutatója: 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

• Mr. X belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dob.../Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Korondy György)
•  Wladimir nagyherceg és Mister X kettőse, III. felv.: „Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár!”  (Kishegy Árpád és Korondy György, valamint az MRT énekkarának férfikara)

Szirmai Albert - Gábor Andor - Bakonyi Károly: Mágnás Miska

• Marcsa dala: „Fáj, fáj a szívem, jaj, a szívem, hogy fáj… „ (Teremi Trixi)
• Vidám hármas: „Csiribiri - csiribiri kék dolmány…” (Mészáros Ági, Latabár Árpád, Latabár Kálmán énekelnek – az 1949es Keleti Márton rendezte zenés mozifilm hanganyagáról)

A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, ezen a héten

Kiss Zoltán énekművész-színésszel beszélget.

A délelőtti adás műsora ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein ismét meghallgatható.

Igen-nem királykisasszony     
 

Romhányi József mesejátéka
 

Zeneszerző: Fényes Szabolcs     

(49 perc)

Rendező: László Endre

Rádióbemutató: 1955. október 23., Kossuth Rádió 10.10 – 11.00

Szereposztás:

Király - Bilicsi Tivadar
Udvarmester - Kishegyi Árpád
Királylány - Rafael Márta 
Lakáj - Várhelyi Endre
Bohóc - Fekete Pál
Diák - Baracsi Ferenc
Legény - Bikádi György
Öreg paraszt - Szemethy Endre 

Lovag - Rátonyi Róbert
Dalnok - Bencze Miklós
Mágus - Gózon Gyula
Zenész - Galamb György

Közreműködik a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekarából alakult kisegyüttes

Vezényel: Török Emil

(Gyermekrádió műsora)

Dankó Rádió     mai ismétlésben is, kb: 18. 50

A mai műsor zárószáma:

KEMÉNY EGON: "Tangó" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Kapcs.: 2507., 492., 362., 127. sorszámok

Offenbach: A férj kopogtat

Fischer Sándor alábbi írása az operett rádiófelvételének bemutatója előtt – 1977. április 9.  -, a Rádió és Televízió Újságban jelent meg:

Offenbach magyarországi reneszánsza, melyet a Rádió három évtizeddel ezelőtt indított el, az e heti bemutatóval újabb állomásához érkezett. A párizsi mester darabjai, főleg egyfelvonásosai jóformán nem is kerültek előadásra nálunk. A korabeli német kritika „erkölcstelennek”, „züllöttnek” minősítette zenéjét; Pesten, száz évvel ezelőtt, a régi Nemzeti Színházban csak német átdolgozás alapján kerülhettek a művek a magyar közönség elé, Kodály szavait igazolva, melyek szerint „Németország eltakarta előlünk a Nyugatot”. De nemcsak a franciák tartják számon klasszikusaik között. Rossini is „a Champs-Elysées Mozártjának” nevezte Offenbachot, és bizonyos értelemben jogosan, mert a német utóromantika súlyos, bonyolult, patetikus wagneri levegőjében frissítőn hatott Offenbach átlátszó, könnyed bája, szellemes iróniájának leleplező, drámai ereje.

A férj kopogtat c. művét Offenbach az Orfeusz után komponálta, premierje Párizsban 1859-ben volt, magyar bemutatója a régi Nemzeti Színházban 1861-ben Egy férj az ajtó előtt címmel hangzott el; nemrég a tévé is műsorára tűzte. A tragikomikus hős a férj, aki nem hiszi el a valóságot, mert nem látja, és azt képzeli, hogy csak ugratják őt – tehát „rosszkor” kopogtat… Ezért lett a francia eredetiben a darab középpontjában levő kuplé refrénje a párizsiak közt szállóigévé vált molière-i idézet: „Tu l’as voulu, Georges Dandin!” Te akartad, Georges Dandin…

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1977. április 9., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Varga Géza

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

Az operettből a  Magyar Rádióban három stúdiófelvétel is készült, közülük  ez a teljes felvétel, a másik kettő csak részleteket tartalmaz.

1959.  (Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György, a rádiózenekart Fischer Sándor vezényli;

1973. február 28., Kossuth Rádió, 19.50 - 20.12.
(Ágai Karola, Andor Éva, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós)

Figyelemre méltó volt a tegnapi, hétfői adás végén Ábrahám Pál és Kemény Egon darabjainak egymás utáni szerkesztése: a berlini évek alatt 1930-1933 a művészbarátság és a zenei együttmunkálkodás, az un. három nagy Ábrahám operett ideje alatt mindketten Bársony Rózsi társaságában voltak és viszont...ezek a gondolatok Bársony Rózsi mai születésnapi évfordulóján is eszembe jutottak, rájuk, mérhetetlen sikereikre emlékezve.

A tegnap elhangzott radiófelvételeken talán még az eredeti hangszerelést hallottuk:

Hollós Ilona & Vámosi János & Rátonyi Róbert -- Egyveleg Ábrahám Pál dalaiból 

Szerző: Ábrahám Pál. Turán László zongorázott.

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert 

Közreműködött a Földényi kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. - a Nyitányt hallottuk.

Elírtam Bársony Rózsi mai születési évfordulóját:  nem 99, hanem  helyesen: 109 évvel ezelőtt született ezen a napon. 

A Dankó Rádió mai operettműsorában két operettből hangzott el több részlet:

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; itt a stúdiófelvételen két részben vették fel az operettet.)

Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...

A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00

Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77

Rádióbemutató: 1957. május 4., Kossuth Rádió,  20.20 - 22.00

A most hallott részletekben Németh Marika, Fejes Teri, Mucsi Sándor, Fekete Pál, Kazal László én énekelt. A felvételen az MRT Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli.

A Kecskeméti Katona József Színház színművésze, Kiss Zoltán  a vendége a Túl az Óperencián műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget ezen a héten.

Kiss Zoltánt két operettdal felvételéről is hallhattuk az adásban:

A Csárdáskirálynőből a „A .lyányok, a lyányok,  lyányok angyalok”-at énekelte, míg a    Marica grófnő vidám kettősében -  „Szép város Kolozsvár”  - Kékkovács Mara volt a partnere.

A ma délelőtti műsor ifj. Johann Strauss Bor, Dal, asszony  keringőjével ért véget (Willi Boskovszky vezényli. a Bécsi Johann Strauss Zenekart)

Nagy Ibolya a rádióműsor elején Bársony Rózsira emlékezett születésének 99. évfordulóján: Ábrahám Pál  Viktória  című operettjéből énekelte a Mauzi című dalt, a kettősben Kazal Lászlóval.

Ismétlés ma délután 18 órától a Dankó Rádióban

Szendy Szilvi és Peller Károly

Ezen a héten továbbra is Szendy Szilviával és Laki Péterrel, az Operettszínház művészeivel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorsorozatának szerkesztő-műsorvezetője.

A most délelőtt elhangzott operettadásban felcsendült zenék közül említem:

Huszka Jenő: Gül baba - Gábor diák dala: „Nem tudom én, hol születtem…/Jártam, kóboroltam…"  (Balczó Péter, km. az  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – (Stúdiófelvétel, 2014. december – Magyar Rádió 6-os stúdió)

Johann Strauss: A cigánybáró

A részleteket négy különböző stúdiófelvételről hallottuk:

• Barinkay belépője. „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz! (Laki Péter)
• Szaffi dala, I. felv: „Oly árva és oly  jó, nincs senki a földön, mint a cigányok…Vigyázni jó, félni jó… A cigány itt tanyázz. Vigyázz! …” (Kalocsai Zsuzsa)
• Zsupán dala, I. felv. : „Ja, az irkafirka nékem sose volt  mesterségem….” (Melis György)
• Szaffi és Barinkay kettőse: „Ki esketett?...” (Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző)

Ábrahám Pál - Harmath Imre - Földes Imre: Viktória

A részletekben élő felvételről km. az Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László

• Hármas: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a turulmadárra, ott van Budapest” (Kékkovács Mara, Csonka András,  Peller Károly)
• Kettős: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
• Kettős: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…”  (Frankó Tünde,  Huszti Péter)
• Kettős: „Vedd fel a legszebb ruhádat, Mauzi… /Mauzi, te drága kisegér…”  (Kékkovács Mara,  Csonka András)

Johann Strauss: A denevér - Nyitány részlete - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli

A „Túl az Óperencián” műsorának ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

 Az előbb ért véget a délelőtti, szokásos operettműsor a Dankó Rádióban.

Ez volt a zenei kínálat:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

• „Kisasszony, maga olyan bohó, az élet nemcsak muzsikaszó…/ Van a Bajza utca sarkán egy kis palota…” (Szendy Szilvi, Peller Károly)
• Gyere, tubicám…/Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt…”  (Szendy Szilvi, Peller Károly)

A további részletekben az operettből Huszti Péter („Hol vannak a régi csókos, pesti éjszakák?...”),  Bódy Barbara, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Peller Anna, Csonka András,  Dolhai Attila („Mi muzsikus lelkek, mi bohémfiúk, mi széplelkű gazdag szegények”) énekel,  az Operettszínház énekkarát és zenekarát  Silló István vezényli - a hangfelvétel az Operettszínház előadásán készült, 2013-ban.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

• „Mit tudjátok Ti bent, hogy idekint mi fáj…/Hej cigány, hej cigány, húzd a nótám, száz felé szakadjon a húr…” (Laki Péter)
   
• „Tűzről pattant barma lányok, nyalka szép legények…/ Ringó vállú csengerí violám, kis angyalom…” (Szendy Szilvi, Peller Károly)

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „pokoli kánkán” (Budavári Nyári Palotakoncert felvételéről; km. a Budapesti Operettszínház énekkara, zenekar és tánckara)

Offenbach – Rosenthal: Párizsi vidámságok – részletek (a Bostoni szimfonikus zenekart Seiji Osawa vezényli)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk an Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

A Dankó Rádióban az imént véget ért operettműsor zenei kínálata volt:

- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Túl az Óperencián boldogok leszünk” (Pitti Katalin és Gárday Gábor)

- Májusról énekelt dalokat Karády Katalin, Jávor Pál és Sárdy János

- Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

= Mr. X. belépője: „Trombita zeng és pereg a dob” (Laki Péter)

= Vidám kettős: „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvia, Peller Károly)

- Lehár Ferenc: Cigányszerelem

= Részletek a Budapesti Operettszínház 2012. november 3-án készült előadásának felvételéről (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Dániel, Boncsér Gergely, Faragó András, a színház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László

= „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde) – koncertfelvétel

- Jurij Miljutyin: Nyugtalan boldogság

 Szibériai rapszódia - „Május én vagyok” (km. Házy Erzsébet, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Ezt az adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein. „Túl az Óperencián”

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Nem szeretem az új dalszöveget, ami erről a bejátszott hangfelvételről is hallható; manapság ezt a szöveget éneklik az Operettszínházban – évek óta.

Ezért nem is nézem meg újra az előadást, ami a repertoáron fut; nem n hallgatom meg CD-ről, de a rádióban sem szívesen…

Nekem, s az emlékeimben, már csak megmarad a Gábor Andor-féle dalszöveg jól ismert strófái!

Íme, az eltérések, például:

• Szilvia belépője, I. felv.

Új szöveg: „Hejja, hejja… A hegyek között van az én hazám”

Régi szöveg: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó”/Ott születtem, onnan jövök én…”

• Bóni és Feri bácsi kettőse, együttes, I. felv.

Új szöveg: „Bűnös mind a férfi, ki életét leéli…/A lányok, a lányok, éjféli angyalok…”

Régi szöveg: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi” /A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (vagy énekelt változatban gyakran: „jányok”.

• Bóni dala és együttes, I. felv.

Új szöveg: „Elég volt a szerelemből” /Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér”

Régi szöveg:”Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad” /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád”

• Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.

Új szöveg: „Táncolnék a boldogságtól” /”Százezernyi angyal zengi: boldogság”

Régi szöveg: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég” /”Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még”

• Stázi és Edvin kettőse, II. felv.:

Új szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Mint szerelmes fecskepár”

Régi szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Túl az Óperencián”

• Szilvia, Bóni, Feri bácsi, III. felv.

Új szöveg:„Sorakozzon, aki férfi, most habzik az áldás” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Régi szöveg: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

• Együttes, III. felv.

Új szöveg: „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk.” (vagy másik szövegvariáns: Sose búsulj, kisangyalom, magunk vagyunk, hukk”) /”Húzzad csak kivilágos virradatig”

Régi szöveg: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk” /Jaj mamám, de gyönyörű szép a világ”

Meg aztán a dalszöveg mellett sok helyen a ritmika, az ütemezés, a tempó, és a hangszerelés is, megváltozott az eredeti partitúra hangzásvilágához képest.

Ezen a linken a teljes előadás megnézhető/meghallgatható

https://www.youtube.com/watch?v=NXYud6tUDps

Az említett CD-hanganyag is ezen a produkción alapszik.

Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Aki szeretné a hagyományos zenét és szöveget kapni, annak ajánlom ezt a lemezt (keresztmetszet)

.http://rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=7519

CD-n is kijött!

Egy másik LP-n pedig a teljes zene rajta van  - a dialógusokkkal.  (Eredetileg rádiófelvétel 1968-ból!)

18 órakor kezdődik a rádióadás

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete

A Magyar Rádió új felvételének bemutatója 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46:

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál

Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál

Erről a stúdiófelvételről szólal meg hamarosan a Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlésében:

• Nyitány
•  Hármas (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) és
• Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)

• Matrózinduló „Tengerésznek, tengerésznek…./  Tengerész! Tengerész!  … merész… összetart tettrekész, harcrakész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)

Egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételéről is elhangzott egy részlet:

-  Stella és Markó szerelmi kettőse: "Stella, nézd, hogy sugárzik a fény a kék tengeren, mégis itt-ott sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám! Sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Tán még ma csak néma sugárban ég szenvedély!...”(Gencsy Sári, Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)

 A „Túl az Óperencián” műsorának első részében pedig Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének élő előadása hangfelvételéről halljuk az ismert melódiákat Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Az adás elején Offenbach Az elisondói lány c. daljáték nyitánya hangzik el (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara Vincze Ottó vezényletével).  Hallunk még egy dalt Lehár Ferenc operettjéből: A mosoly országa – Szu Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Laki Péter, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának mai zenei kínálata két nagyobb operett-blokkban nyilvánult meg:

I. Egyveleg Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Zenebona, Erzsébet, Viktória, Hawaii rózsája). Az elhangzott dalok előadói voltak:  Felföldi Anikó, Házy Erzsébet („Az én nevem La Bella Tangolita” – élőkoncertfelvételről),  Ötvös Csaba, Tiboldi Mária, Zentay Anna,  Galambos Erzsi, NémethSándor, Kalmár Magda,  Miller Lajos és Vári Éva. 

II. Egyveleg Huszka Jenő  operettjéből (Szép Juhászné, Mária főhadnagy, Lili bárónő, Erzsébet)  Az élő, koncertfelvételről megszólaló dalokat  Frankó Tünde, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely és Kerényi Miklós Máté énekelték. Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte.

A műsorban felcsendült még Barinkay belépője Johann Strauss A cigánybáró című operettjéből –érdekesség, hogy a bonviván- tenor hangra írt dalt most a táncos-komikus Laki Péter előadásában hallhattuk -  felvételéről.  Hozzáteszem: igen meggyőzően énekelte, szépen csengő hangon ezt a technikailag sem könnyű áriát (km. énekkar): „…Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész…”

Az adás Lehár Ferenc Báli szírének-keringőjének dallamaival ért véget. (Km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényelt: Willi Boskowsky)

Ezt a délelőtti műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Kapcs.:  2735., 167. és 16. sorszámokhoz

Film Színház Muzsika, 1976. augusztus 28.

Rádió – Bécsi vér

Barta András jegyzete

Ritka, ünnepi alkalomhoz méltó zenei csemegével szolgált hallgatóinak a Rádió Dalszínháza: először mutatta be magyar nyelven Johann Strauss Bécsi vér című operettjét. A műsorújságban található kommentár szerint a több mint háromnegyed százados késés oka a dialektusban írt, helyenként sikamlós szöveg fordításának nehézsége lett volna — ám sokkal valószínűbb, hogy a mű azért nem került eddig színpadjainkon előadásra, mert librettója az operetteknél megszokottakhoz képest is gyöngébb, zavarosabb. A gáláns kalandokba keveredő, nős Zedlau gróf mesterkedései olyan átlátszóak és naivak, hogy egy ötéves gyermeket sem tévesztenének meg; a történet szereplői azonban beugranak neki, mert ez elengedhetetlenül szükséges a három felvonás kitöltéséhez.

Jobb, ha a prózai részt, a cselekményt nem is bolygatjuk, annál is inkább, mert a fordító és a rádióváltozat készítője, Fischer Sándor ugyancsak a dalszövegek átültetésében jeleskedett. Ebbe érdemes is volt szakértelmet és energiát fektetnie, mert Strauss muzsikája mindenért kárpótol. Teljesen közömbös, hogy a 74 éves mester a Bécsi vér zenéjét 500 korábbi, addig elő nem adott művéből válogatta össze: a lényeg az, hogy minden szám, remeklés. S annak is hatott, ment Breitner Tamás karmester már a nyitányban hamisítatlan bécsi, straussi hangulatot teremtett és ezt mindvégig nemcsak fenntartotta, hanem még fokozta is. A zenekari részek, áriák, duettek és együttesek oly kristálytisztán, oly nemes stílusban szólaltak meg, hogy azt bármelyik rangos bécsi társulat is megirigyelhet te volna.

Ebben természetesen oroszlánrészük van a kiváló énekes-közreműködőknek, akik közül Radnai György. Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva és Melis György teljesítményét kell feltétlenül és nagy elismeréssel kiemelnünk. Munkájuk megérdemelné, hogy a szakkritika részletesen is foglalkozzék vele. Ugyanígy elemző méltatás jár a MRT szimfonikus zenekarának és énekkarának (karigazgató: Sapszon Ferenc), amely a kiváló előadás alapjául szolgált.

A zenei rendezés Balassa Sándor hozzáértését dicséri, míg a prózai részletek és az egész előadás összefogása dr. Cserés Miklós biztos kezű irányításával született meg. A kettős (zenei-prózai) szereposztás nem rontotta az illúziót, sőt egyes figurák megformálásánál előnyösen szolgálta a vékonyszálú cselekmény előadhatóságát. E tekintetben különösen Tánczos Tibor, Márkus László, Lőte Attila, Béres Ilona és Almási Éva játékára figyelhettünk fel.
 

Kapcs.: 167. és 16. sorszámok

Johann Strauss: Bécsi vér

Az operett rádióváltozata

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta.

Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnai György (Tánczos Tibor)
Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila)
Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona)

Gróf Bitowski – Márkus László
Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika)
Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György)
Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva)
Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre)
Anna, szobalány – Csongrádi Katalin
Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László
Pincér – Fellegi István
Udvarmester – Jávor Alfréd

Az RTV Újságban megjelent cikk – előzetes az operett rádió-bemutatója elé

Köztudomású: Johann Straussnak ezt az operettjét még sohasem játszották magyar színpadon. Most, 77 év után – a heti programból kitűnik – bemutatóra készül a Rádió Dalszínháza.

Mi lehetett e hosszú ’hallgatás’ oka, s mi rejtőzik e nagy érdeklődésre számot tartó vállalkozás hátterében? – kérdeztük Bitó Pál szerkesztőt.

- Érzésem szerint a színpadi bemutatkozást az akadályozhatta meg, ami nekünk is a legnagyobb gondot okozta: a szövegfordítás.  Az operett komikuma és cselekménye a bécsi és a német dialektikus közötti – gyakran értelem-másító – különbségre, illetve az ebből eredő félreértésekre épül. Az ilyenfajta sajátos nyelvi kettősséget magyarra átültetni (legalábbis látszólag!) képtelenség. De végtére kétértelműség dolgában a mi nyelvünk sem éppen szegény, s a fehérszemélyekhez és a szócsavaráshoz egyaránt kitűnően értő gróf Zedlau Fischer Sándor magyar szövegével is alaposan kétségben hagyja partnereit, hogy pl. mikor beszél a barátnőjéről, s mikor a barátnéjáról. Természetesen sok múlik a színész játékán is, ezért folyamodtunk a nagyoperettek rádióváltozatában már sokszor bevált kettős szereposztáshoz.

- Ami a zenei részt illeti – ezzel nem volt problémánk. Kitűnő anyagot kaptunk a Bécsi Rádiótól: az operett hanglemezfelvételét Elisabeth Schwarzkopf, Nicolai Gedda, Erika Köth, Erich Kunz főszereplésével (valamit e nevek is jeleznek a daljáték rangjából, éppúgy, mint a mi mostani magyar változatunk, kitűnő énekes- és prózai szereplői), s hozzá a zenekari anyagot, partitúrát, szövegkönyvet, zongorakivonatot, úgy hogy nekünk már „csak” csinálnunk kellett. Persze rengeteg tanulással, próbával.

Ide kívánkozik: elterjedt az a tévhit, hogy a 74 éves Strauss ezt az operettjét tulajdonképpen a Denevérből, A cigánybáróból és más darabjaiból „komponálta össze”. Az igazság: csaknem 500, már valóban  meglevő, de addig még elő nem adott művéből válogatta ki a zenei anyagot, amely oly gazdag és drámailag oly tökéletesen felépített, hogy ennek alapján valóban a Denevér és A cigánybáró mellett van a helye.

A „Túl az Óperencián” mai műsora a Dankó Rádióban egy népszerű induló dallamaival indult el:

Julius Fučík: Gladiátorok bevonulása
(Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János  vezényletével)

Julius Fučík (Julius Arnošt Vilém Fučík), (Prága, 1872. július 18. - Berlin, 1916. szeptember 25.), cseh zeneszerző és katonazenekari karmester, a világon legismertebb cirkuszi bevonulási induló, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője.
Fučík Dvořák tanítványa volt. Osztrák-magyar katonazenekar vezetőjeként mintegy 240 szórakoztató-zenei darabot írt. Zömük közismertté és kedveltté vált.

A délelőtti operettadásban továbbiakban két ismert szerző ritkán hallható művéből szólaltak meg részletek:

Vincze Ottó: Cseberből-vederbe - rádiódaljáték

Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit Ambrózy Ágoston írta.
A rádiófelvétel bemutatója 1964-ben volt. Vezényel: Tóth Péter. Közreműködik: azt MRT kamarazenekara és a Földényi-kórus. 
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.

Az operett négy részletében felcsendülő dalokat László Margit (Jódli-dal), Palcsó Sándor (Sándor dala; Levél-dal –km. Andor Éva), - és egy vidám kettőst - László Margit és Kishegyi Árpád énekhangján élvezhettük.

Leo Fall: Spanyol csalogány

A  rádiófelvételen Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád és   Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikarát Bródy Tamás vezényli. A rádiós bemutató időpontja: 1957.
E mű zenéje legalább olyan invenciózus, mint a zeneszerző ismertebb és játszottabb operettjei: a Pompadouér, Az elvált asszonéy vagy a Sztambul rózsájáé.  A Spanyol csalogánynak remek felvétele volt ez, kiváló énekesekkel, és ennek az operettnek is nagyszerű részletei kerültek most újra az adásba:

figyelemre méltó a Szerelmi kettős – mely szerelmi négyessé válik "Mon Chéri"  (Orosz J. - Kövecses; Gyenes – Kishegyi); említést érdemel a rádiófelvételről még Dolores két dala is Orosz Júlia énekhangján

Mától -  ezen a héten - a Budapesti operettszínház két művésze, Szendy Szilvi (szubrett) és Laki Péter (táncos-komikus) látogat el a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójába, hol a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget velük  pályájuk eddigi alakulásáról, fellépésekről, tervekről, vágyakról, színpadi szerepeikről.

Az adásban két Kálmán Imre-melódia is elhangzott:

a Csárdáskirálynőből:  „Zajt ne üss kicsilány, ide süss, amit én szavalok az egy tiszta dolog…/ Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni mint a méz?...”  (Szendy Szilvi, Peller Károly)

a Marica grófnőből  „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/ Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!...” (Laki Péter)

Svéd Sándor mai születésnapjára emlékezve egy rádiófelvételéről hallottuk Huszka Jenő – Martos Ferenc Gül baba című operettjéből Mujkó dalát: „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll…” (Km. a  Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Polgár Tibor.)

A műsor legvégén még Johann Strauss Ezeregyéjszaka c. operettjének Közzenéje hangzott el (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli.)

Ezt az adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint online is az internetetes elérhetőségekről.