Az Alpár Gittának írt számot később írta Ábrahám a Bál a Savoyban operettbe, ezt olvastam. A magyar színházak a régi, eredeti verziót szokták leadni, még soha se hallottam ezt egy előadásban sem. Szegeden nem láttam még, passz, de a Győri előadásban sem volt benne.

A német eredeti verzióban sincs benne a dal, de a Komische Oper megtehette, hogy utólag ezt is beletette.

Az eredeti partitúrákat folyamatosan dolgozzák fel a németek.

Nem tudni, hogy ezután hány dal lett kicserélve, tehát ezek szerint 5 dal volt biztosan Ábrahám szerzemény a későbbiekben, passz mi lett a külföldi dalokkal.

Furcsa, hogy az Operettszínház így játszott darabokat 1928 körül, revüket készítettek különféle slágerekből.

Előző bejegyzésekhez is:

Ez valóban nem ritka, hogy utólag, pl. új színházi bemutató esetén bővítik a zenei részeket is.

Törvénybe ütköző szerzői jogsértés elképzelhetetlen a "Zenebona" esetében, kizárólag pl. megegyézés (pl. pénzbeli megváltás...) után engedélyezhették, az eredeti szerzők neve ezért tűnhetett el később, és maradt Ábrahám Pál, mint zeneszerző.

Olvasói fórumban "elmegy" ez a meglátásod, hogy "kifelejtik a dalt", valószínű azonban, hogy ma már nem tudják az eredeti koloratura dalt elénekelni, ami még az eredeti műben is szerepelhetett, esetleg nem használták még akkor fel, csak 1935-ben. 

Az eredeti  partitura zenetudományos vizsgálata már elkezdődött. Várhatóan sok rendkívül érdekes megoldás kerül majd napfényre.

Pesti Napló, 1928. október 12.: rádióműsor

Harmath-Ábrahám: Párizs szép Párizs hawaii j blues a Zenebona.

Sőt Pesti Napló: 1928. június :  rádióműsor

Ábrahám Párizs szép Párizs Saxofónszóló

A Párizs, szép Párizs az korábbi, 1928-ban játszotta már a rádió. A másik dalt nem hallottam még, de nem találok felvételt róla. Szerintem semmi, akkoriban, sok hasonló című dal volt. A Maya ugye 1931-es.

http://slagermuzeum.network.hu/video/weygand_tibor/weygand_tibor__parizs_szep_parizs

A Párizs, szép Párizst itt meghallgathatod, ez a dal átdolgozva a Hawaii rózsája címadó dala, és érdekes, hogy már itt hallható benne a Hawaii gitár vagy bendzsó, (passz).

Vajon van-e összefüggés a nevezett Párizs, szép Párizs dal  és a Mayából ismert szám - Maya,  Barbara és Rudi jelenete - „Párizs, te szép…” között.  (Rádiófelvételen Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel Gyulai Gaál János) – 1971.
 

Köszi, ezek szerint Bécsben játszották a Mayát, de ez nekem is rémlik, hogy ott ment, mint rengeteg más magyar operett, de csak 1935-ben, tehát akkor, amikor eredetileg Londonba is tervezték volna.

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.

Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.

Sajtóhíradás a bécsi bemutató előadásról.

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

Neue Freie Presse -  Nr. 25569 (16. november 1935 ),  [Német nyelvű bemutató előadás a Theater an der Wienben]; Nr. 25570 (17 november 1935) [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Wiener Zeitung - Nr. 318.  (17. november 1935)  [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

E malíciáért - bízom benne - nem tör rám a milícia, de e témát érintő bejegyzéseimből biztosan tudod, mire gondolok .....

(Kétszer ment át, töröltem.)

"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?

Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.

Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.

"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.

Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."

De ténylegesen mentek is az alábbi színházakban? Hány előadás lehetett? Akkoriban sokszor csak előre beigértek dolgokat és nem valósult meg különböző okok miatt. A premierről van beszámoló? Én a Stockholmit olvastam, ott biztosan bemutatták.

Ezek csak Harmath vágyálmai voltak, kérdés mi valósult meg ebből.

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.

Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.

A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.

MAYA 

• Ujság, 1931. október  31. (248. szám)

Az idei évad kimagasló operettjének európai premierjei:

Bécs — Theater an der Wien — január

Páris — Palace Theatre — február

Berlin — Metrópol Theater — március

Milano — Teatro dal Verme — február

London — Savoy Theater — május

Ez egy kicsit még mindig sántít...

Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.

Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.

És ki vezénylet? Írt bele 3 dalt Ábrahám? Utána fogok nézni.

De bemutatták Londonban (is) a Mayát!

Sas György sorozata 5. Fényes Szabolcs

• Film Színház Muzsika, 1981. szeptember 12. (37. szám)

Részlet a cikkből:

"Aligha él ma ember Magyarországon, aki valamilyen formában ne látta vagy hallotta volna a gyilkosság bűntudatával az idegenlégióba állt amerikai milliomos fiatalember és az afrikai lebujból Párizsba szöktetett énekesnő — valamint társasága — örökzöld slágerként dúdolt Fényes-muzsikával átszőtt, nagy szerelmi kalandját. Magyarázható-e, miért és mivel ugrott ki ez az operett a maga idején és maradt fenn közkedveltsége fél évszázadon át?

— A siker kiszámítására, de még utólagos elemzésére sincs semmiféle abszolút mérce. Az legtöbbször rejtély, hogy a közönség miért épp arra fogékony, amit felfokozott érdeklődésével tüntet ki. Megfelelő évben megfelelő művel jelentkezni — ebből áll a titok, őszintén szólva azonban magam sem tudom, hogy 1931 őszén és telén a kiismerhetetlen közönség miért egy ilyen sokképes, romantikus, egzotikus, kalandos, internacionális jellegű látványosságra volt kiéhezve, s ha egy évvel előbb vagy később jövünk ki vele, nem felejtik-e el egy hónap múlva az egészet.

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott háromnégy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli:

„Világbemutató Budapesten november 7-en.  A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater am der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlini, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.
— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára...."

Ez azért így nem igaz, segíteni szerett volna Fényes Szabolcson, csak az ő neve nem volt ismert még külföldön 1935 körül, ezért kérték Londonban, hogy Ábrahám is írjon bele 3 dalt, mindkettőjük neve fel lett volna tüntetve. Zenebona 4 dalát írta Ábrahám (Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Párizs szép Párizs, Cairo, Ide simulj rózsám), és a bemutatáskor csak a külfödi szerzők neve volt feltüntetve, meg a librettistáké, utólag a darab sikere után árulta el Ábrahám, hogy ő is írt 4 bele dal, ezután kötött vele szerződést a Operettszínház, és kérték fel az Utolsó Verebély lány megírására, 1928. végétől már az ő neve alatt futott a Zenebona alábbi 4 szerzeménye.

Miután 1931-ben már sikerrel bemutatták a Mayát a Fővárosi Operettszínházban Fényes Szabolcs neve alatt, emiatt 1935-ben is az ő neve alatt maradt volna.

És így vált volna Fényes Szabolcs "Maya" c. operettje Ábrahám kizárólagos produktumává, mint ahogyan a "Zenebona" is! 

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.

."De hogyan is felejthetnénk el Fényes Szabolcsot, a csaknem félszáz operett, zenés játék, a több mint százharminc film kitűnő komponistáját, a sok száz sláger sikeres szerzőjét, a Fővárosi Operett Színház hajdani igazgatóját, a Fészek Művész Klub hétfő esti rendszeres mozilátogatóját..." Ha élne, most lenne 75 éves. Halála előtt néhány nappal ígértem meg, hogy e könyv a jubileumra elkészül. Ám ő, ismerve a magyar nyomda útvesztőit, nem hitt benne. Mi viszont azt nem hittük, hogy Fényes Szabolcs e könyv megjelenését már nem érheti meg. 
1987

Ilyen egyszerű …..

Sugár Róbert „Ugye, hogy nem felejtesz el” címmel, Fényes Szabolcsról írt könyvében a következőképpen idézi interjúalanyának, Horváth Tivadar színész-, rendezőnek a visszaemlékezését:

„Ábrahám Pál nagy patronálója és barátja volt Fényesnek. Észrevette, hogy Szabolcs tehetséges gyerek, ezért néha segített neki. Egyszer elment Fényes Ábrahámhoz, és azt mondta:

- Kedves mester! Slágert kellene írnom, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Tudja, olyat, ami megmarad az emberek fülében.

- És mi van ebben olyan rendkívüli? – kérdezte Ábrahám.

- Nem tudom elkezdeni.

- Ide hallgasson, fiacskám – mondta a mester. – A sláger titka: a skála. Vagyis do-re-mi-fá-szo-la-ti-do. A hangjegyek egymás után jönnek – magyarázta Ábrahám. Itt van például egyik dalom. Olyan, akár a skála.

- Azzal leült a zongorához, és lejátszotta.

Nem-tör-tént-sem-mi, csak el-vá-lunk csend-ben …

Utána a mester így szólt Szabolcshoz:

- Fiacskám, most üljön ide mellém, és próbálja ugyanezt, csak visszafelé játszani.

Szabolcs megpróbálta:

Sze-ret-nék egy-szer ki-csit bol-dog len-ni …

Ábrahám megveregette Fényes vállát:

- Fog ez menni, fiacskám. Látja, nem is olyan nehéz slágert írni …”

Kapcs.: 492., 362., 361., 308, 112. sorszámok

Jacques Offenbach: A férj kopogtat - egyfelvonásos operett

Az operettből a  Magyar Rádióban három stúdiófelvétel is készült, közülük csak az egyik teljes felvétel, a másik kettő csak részleteket tartalmaz.

1959.  (Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György, a rádiózenekart Fischer Sándor vezényli;

1973. február 28., Kossuth Rádió, 19.50 - 20.12.
(Ágai Karola, Andor Éva, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós
a.) Dalkeringő (Ágai)
b.) Hármas (Ágai, Andor, Réti)

d) Panasz-dal (Ágai, Andor, Réti)

e.) Négyes és kuplé (Ágai, Andor, Réti, Sólyom-Nagy)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában A férj kopogtat teljes felvételéről játszott be részleteket:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1977. április 9., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Varga Géza
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

Az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről  a Túl az Óperencián operettműsor közepe táján:

• Dalkeringő: „Drága, na, gyere, vár ma a zene, rég áll a bál…” (Lehoczky Éva)
• Kettős: „Önért feláldozom  magam, az ablakon kiugrom én. Halálos ugrás, csakugyan, hiába, vége, nincs remény….” (Rozsos  István, Csengery Adrienne)
• Panaszdal, négyes, együttes: „ Még gúnyolódni mer!?  Ez újabb sértés tőle, de most elég belőle! /Hát, ez jó! – haha-ha; - még ő nevet!... nevet-nevet-nevet… /-Figyeljen jól! Most jön a dal! -  A legszebb tószt, amit ma tőlünk kap…. – Koccints! Igyál! Dalolj! /…. Ezután csak magára vessen ő; Valóban, ez nem egyszerű… valóban ez nevettető; -  ezért csupán magára vessen ő!..../Hogyan? Ön velünk énekelt? – Felőlem dalolhatna bármit, az nékem úgysem számít---- bemegyek mostan a szobába, lefekszem , és így egyedül hagyom magát! Jójszakát! Jójszakát!… / - Ki segít most rajtam? – Mi baj, mi baj? Ne féljen hát!...Ez jó, ez jó, úgy ez szabaddá vált…ne féljen hát!… Jójszakát! (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)
• Finálé: „ Hölgyek, Urak, azt aki vak, megcsalja… /mert boldogul, ki inni tud…. csak magára vessen ő!.....- Valóban, ez nem egyszerű… valóban, ez nevettető…" (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)

A délelőtti adás ismétlése (18-19 óra) rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban.

Megnéztem a "mediaklikk musorujsag"- ot ma reggel.

Nem látok benne előzetest a jövő hétre, ami szintén hasznos volt az rtv részletesnél, előre lehetett tervezni, sőt néha örülni is...

Benne volt sok más, évtizedek alatt megszokott és hasznos, művészi és történelmi hagyományainkat ápoló ismertető, a déli harangszó, a templomok fényképe és a leírás...Művek, előadók, adatok, tudnivalók, szereposztások.

Amit a  neten ma reggel  láttam, -  ha egyáltalán gyorsan bejön és lesz türelmem kivárni -, az sok lehetőség kínálatát jelzi, de nem az.

Ezt is meg kell majd szokni ezek szerint, egyre lejjebb...itt is, sajnos itt is.

Lehet levelet írni akinek nem tetszik, úgy látom.

Remélem, hogy megváltozik ez a helyzet, azaz csak átmeneti, ugyanis kétlem, hogy a rádióhallgatók valamennyi rétegének ez megfelelő lesz. Itt egy, kizárólag netes lehetőséget hagytak meg, ami nem elég, korlátoz.

Köszönöm, hogy szóltál ,akkkor oda is átteszem!Legalább valami emlék marad a lap után,bár ki tudja meddig?

Köszönöm, hogy hangot adtál sokunk szomorúságának! Ezzel kapcsolatos "nekrológjainkat" lásd még itt: Média, zene, ízlés -topicban az 59. - 63. sorszámoknál.

http://www.rtvreszletes.hu/rtv/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1

Nagy szomorúsággal vettem észre,hogy évtizedek óta  vásárolt RTV Részletes újság ezzel a héttel megszűnik.Gyakorlatilag az egyetlen újság volt ,ahol részletes egész napot közlő rádióműsor is szerepelt.Megnéztem több hasonló újságot,de sajnos mindenütt csak éppen érintik a rádiót abból is csak 3-at,a külföldi tv adólből csak a politikai karakterűek szerepelnek.Nem beszélve ,hogy a legtöbb adónak a délelőtti illetve késő esti műsorai nem szerepelnek..Arra pedig,hogy naponta végignézze az ember a neten dolgozó embernek nincs ideje.Nagyon fog hiányozni és megnehezül a tájékozódás.Váratlan fordulat és számomra érthetetlen.Láthatalanul is a művelődés nagy segítője volt és könnyűvé tette a tájékozódást.

Kapcs.: 956., 953., 68. sorszámok

Kiegészítés

Arthur Sullivan: A Fruska 
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Operett két részben.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 - 21.30 

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás

Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter, admirális – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine, a kapitány lánya – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
"Muskátli", zsibárus (kikötői -hajókra feljáró- árus) – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon

Sullivan-Gilbert műve talán inkább tekinthető zenés burleszknek, mint operettnek – bár a klasszikus operettek korából való és annak minden jegyét magán viseli; a magyar közönség nem sokat tudhatott erről az alkotásról a rádiófelvétel bemutatásáig, ugyanakkor már ismerhette a szerzőnek két operettjét  - A Mikádó; Az esküdtszéki tárgyalás - a hatvanas években elkészített magyar nyelvű stúdiófelvételükről. (Két évvel később a rádió elkészíti és bemutatja Sullivan egy újabb operettjét is: A cornwalli kalózok avagy a becsület rabja címmel.)

A Fruska akár az „Őfelsége hajója” címet is viselhetné, hiszen cselekménye a F r u s k a  nevezetű gőzösön játszódik. Főhőse a hajó kapitánya, s annak lánya, akit apja az admirálisnak szánt ugyan, de ő egy matrózt szeret…

Az operett részletei:

1. Nyitány
2. A tengerészek dala: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  (MRT Énekkarának Férfikara)
3. Muskátli dala: „Muskátli, jó öreg Muskátli…” (Barlay Zsuzsa)
4. Ralph románca: „Van egy bájos lány, bimbó a rózsafán…” (Rozsos István)
5. Josephine belépője: „Szomorú sors a nagy szerelem…” (Kalmár Magda)
6. Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa)
7. A kapitány dala a tengernagyról és a matrózok kara: „ Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! …/- Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út…”  (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara)
8. Az admirális dala: „De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett…” (Várhelyi Endre és MRT Énekkarának Férfikara)
9. Josephine és Ralph kettőse: „- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg már egyszer! Nem érthető talán, mit mond az ember!../- Te kőszívű leány, nincs benned érzés! Hogy miért szeretlek én, ez itt a kérdés...” (Kalmár Magda, Rozsos István)
10. Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Kovács Péter, az MRT Énekkarának Férfikara)
11. A kapitány és Dick kettőse (Kishegyi Árpád. Sólyom - Nagy Sándor)
12. Jelenet, II. felv. (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Rozsos István, Kovács Péter, Várhelyi Endre)
13. Búcsújelenet (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Kovács Péter)
14.  Legenda (Barlay Zsuzsa)
15. A II. felvonás fináléja (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, az MRT Énekkarának Férfikara)

Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője tegnap már a Dankó Rádió operettműsorában jelezte, hogy ezen a héten Jacques Offenbach több operettjének a részletei is elhangzanak majd a műsorában. 

Valóban, tegnap A gerolsteini nagyhercegnő nagyszerű rádiófelvételéről kaptunk egy válogatást,  ma pedig egy újabb Offenbach-operettből szólaltak meg pompás dalok, együttesek:

„Piaci dámák”
 

- Bevezető jelenet: a Kofák kara  (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Gregor József)

„Tessék, vegyenek itt a zöldség, karalábé, tessék körtét, szőlőt,  friss karalábét, csuda olcsó árú; vegyenek-vegyenek-vegyenek, olcsó a sapka, zöld bab, olcsó a virág…csak tessék, hölgyeim…”

- Piaci jelenet - Raphlafla, ezreddobos dala - jelenet (Palcsó Sándor - valamint  Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Gregor József)

„… Karneválnak itt a napja, piaci nép is ünnepel,  Raphlafla-lafla-lafla-fla…./Éljen víg a zsivalyos lárma! Éljen minden piaci dáma! Éljen, mind a piaci-piaci dáma!..../... csak tessék, hölgyeim., vegyenek…”

- Ciboulette és Croute szerelmi kettőse (Kincses Veronika, Fülöp Attila):

 „- Ciboulette, lelkemnek az minden álma, hogy Veled oltárhoz állhassak már, hogy Veled oltárhoz állhassak már …. /- Kedvesem, álmod, ha valóra válna, csakhamar lehetnénk ketten egy pár, csakhamar lehetnénk ketten egy pár! /- Nem tudom, mi ez most: való vagy álom? /- Valóság, te leszel, csakis a párom!/- Ránk akkor örökös boldogság vár!…oltárhoz állunk már!/- Lesz itt ünnep, dínomdánom, lesz itt hosszú három nap, azt a percet várva-várom, áldást mondjon ránk a pap!…Ó, jöjjön már ez az a nap!…/- Ajkunk lángol, ég a vágytól….És rázendít, hogy a tánc mily szép… /- De teljes boldogság csakis úgy várhat rád, ha jön valaki - ugyan ki? - több valaki...- pici pólyás babád… - ha sok gyerek vár ránk….”

- Finálé: (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor)
„…Lányom, én vagyok jó anyád!… - az anyja?!…/.- Lányom, én vagyok jó atyád! - az apám?! …- az apja?!  - az anyja!? /- Nejem ő, ez a nő!... /- Most megvagy, nem menekülsz, dobos úr, elhagytad áldozatodat, gonoszul…/ - A csábítója volt…- .Nejem ő! Ez a nő!... /- Ez a sors, ez a végzet, mely szörnyen súlyt le rám, igen Ó, az a nő, ki tetszett egyszer tán…/- Árulja el, mi az a tett?../- Mint ifjú hős vitéz, egy lányt szerettem én, és akkor jött a vész: született egy csöpp lányka, de hadba ment a gárda, és én magamhoz vettem, másnap zálogba tettem az én kis Ciboulette-tem /- Semmi kétség, ő az édesapám!.../- Ez nemes tett, ez ritka jóság!.../- milyen csuda-csoda-csoda jó lélek szeret téged…./- Dobos úr! Már  oly rég egy az álmom, a kedves lányát úgy imádom… - Papám, már oly rég egy az álmom: hogy legyen ez az úr a párom!…./- Mily heves e szerelmi láng! Tüze át terjed rám… /- Keljetek szépen egybe már! Éljen a boldog az ifjú pár!…./- Milyen csuda-csoda-csuda jó lélek, szeret téged…/- Nosza, zengjen a dob!...fürgelábunk…/… - Raphlafla, Raphlafla, Raphlafla-fla…/- Enyém lesz végre szívem párja, többet a sors nem adhat…/ - Jöjjön vígan zsivajos lárma, éljen minden piaci dáma!. Hadd éljen minden piaci dáma!.Éljen,minden piaci dáma!”

Tájékoztatásul ideírom a rádiófelvétel műsoradatlapját:

Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia
Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa
Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva
Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor
Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika
Croute kukta – Fülöp Attila
Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán)
Csapos – Képessy József
Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet

Kíváncsian várom, hogy kedvenc francia operettkomponistám milyen operettjeiből fogunk még részleteket hallani a következő napok során a Dankó Rádió oprettadásában!

A délelőtti műsor ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az internetes elérhetőségén.

Persze mindez részemről csak találgatás...

Szerintem a rádió vezetése úgy gondolja, talán több embert lehet leültetni a rádió készüléke mellé. Cél: "Hallgatottság növelése" - mert csak kíváncsiak vagyunk arra, amiről nincs információnk; a teljes adásidőt végighallgatjuk kedvenc zeneszámaink, szerzőink, énekeseink esetleges  bejátszására várva... - az érdeklődés végig fenn van tartva - szemben a korábbi gyakorlattal, amikor mindent előre "tálcán" kaptunk,  már napokkal korábban (vagy csak az adásnap reggelén) felcsigázva voltunk, tudva a műsor részletezését; nyilván sokan voltak, akik csak arra az egy-két számra kapcsoltak oda, mely szívük vágya volt; vagy egyáltalán be se kapcsolták aznap a rádiót -  érdeklődésük hiányában. (nem vonzotta oda a napi műsortartalom)

Mindezt végig gondolhatták az illetékesek, ezért levették a műsorrészletezést, bízva, hogy "meglódul" a Túl az Óperencián másorának hallgatottsága.

A másik szempont lehet az is, hogy esetleg már nem hetekkel korábban (vagy legalábbis sok nappal az adásnap reggele előtt)  kerül felvételre  ez a beszélgetős műsor, ami lehetővé tette a zenei szerkesztőnek és a technikusoknak percre kiszámítaniuk a dalok kezdési idejét; a műsorba meghívott művészvendég mostanság vagy aznap reggel élőben van bent a stúdióban Nagy Ibolyánál vagy legalábbis egy-két nappal az adásnap előtt; így kevés idő maradna a felcsendülő szignált megelőzően, percre meghatározva, lebontva, mit hallunk majd.

Ez utóbbi esetben mégis megoldás lehetne ha az elhangzó, tervezett műsorszámok megjelölését megkapná a hallgató a rádió facebook oldalán, úgy mint régen - csak elhagyva a korábban hozzárendelt, percre lebontott kezdési időt.  Mégis kapnánk, hozzájuthatnánk információhoz, mit fogunk hallani a rádióműsorban a következő egy órában. 

Sokan viszont nem kapcsolnak a délutáni ismétlőműsorra éppen ezért--- ez is lehet az oka annak, hogy megszüntették a Dankó Rádióban a műsortartalom közlését.

Azt tudod miért nem teszik közzé a Túl az óperencián napi műsorát? Én már többször kértem őket, hogy örülnénk neki.... gondolom nincs ott a kolléga, aki írta, de hát ez annyira nem nagy feladat szerintem kb. 15 perc beírni.

Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!

Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.

A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.

A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!

- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…

- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot.  Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).

- És mi minden van előkészületben?

- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.

/K. M. /

Hamarosan, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián délelőtti adásának ismétlése!

A zenei kínálatból kiemelem (a műsor második felében, 18.30-tól):

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

A klasszikus nagyoperettből klasszis hazai rádiófelvétel készült a Rádió Dalszínházának égisze alatt!

Az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádió sugározta (20.07 – 23.04), de magát a zenei anyagot már két évvel korábban felvette a rádió a művészekkel, énekkarral és zenekarral, Bródy Tamás karmester zenei irányításával: ezt a felvételt először 1968. november 20-án a Petőfi Rádió sugározta,  10.00 és 11.17 óra között.

 Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

A következő részleteket hallhatjuk most ebből az Offenbach-operettből a  Dankó Rádió műsorán:

• Bevezető kórusjelenet (Énekkar)
• Jelenet és Fritz belépője (Réti József, km. Németh Marika és Énekkar)

„- Szívem, Fritz! Ó, milyen bátor!  Csatába mégy!… /- Ki nekem ront, pórul járhat!  Ki nekem ront, pórul járhat!  Mert visszavár, mert visszavár csókos száj! /Gyertek szép leányok, csókra  epedőn, selymes  ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret… Holnap puska ropog, ágyú riogat, úgyis elpatkolok ma még, hadd igyak! Ide veled, jó bor, na hörpintsük fel! Anya, ara, sógor ma búcsúznunk kell!  Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép! Most rúgjuk a port, víg körtáncot járj!  Perdülj!  Fordulj!  Ó!  /Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Erre lendülünk, arra perdülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj.  Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj!  Fordulj, perdülj,  mint a búgócsiga, röppen, szállj!” –a  refrént ismétli: Énekkar.

• Jelenet és Bumm tábornok dala (Melis György, km. Réti József és Énekkar)

„Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok!…./Ahogy felnyihog harci ménem, 
föl, harcra hát! Rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…/ Piff, paff, puff, tarapapa bumm! Legyőzött a generál, Bumm, bum! …”

• A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet, Réti József)
  „ A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! …/Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi. Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!..../ 
  Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!.... Nos, hát! Nos hát, most mit válaszol nekem?.../ Mondja azt hogy én vele érzek; Biztos szép, biztos kedves lélek…- Azon kell tehát igyekeznem… Hogy a szívem is így érezzen…
  Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
  Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó…”
   
• Jelenet  (Kishegyi Árpád,  Melis György, Bartha Alfonz, Michels János, Németh Marika,  Énekkar)

„… Bűbájos asszonyka, szép Jó’jcakát, elég ha önnek ennyit mondok… Jó’jcakát….nem mondunk mást --- Jó’jcakát...”

• Jelenet és a III. felvonás fináléja  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János,Melis György, Pere Jámos és az MRT Énekkara)

„ ….Jó estét urak!... - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár!  Ma szóljon hát a bor, a serleg körbejár…/...

- A díszsisakom visszakaptam!
- A lantomat visszanyerem!
- A szívem végleg önnek adtam!
- És viszontlátom két szép gyermekem!
- Visszavár most a csendes fészek!
- Ahol szépen megbújunk majd!

Nagyhercegnő:
- Mindenkor izgalmak és vétkek: 
Jobb a csend, elkerülni minden bajt.

Fritz:
Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre, 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Kórus: 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Nagyhercegnő:
A bérre bár az asszonyka akad a csókra szomjas férje
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Kórus
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Nagyhercegnő:
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám!
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!...”

Korrigálom az előbbi bejegyzésemből:  nem ezen az 1970-es rádió dalszinházbeli musicalfelvételen szerepeltek:

Tenson MacPhab - Benkő Gyula

Laskett riporter - Ráday Imre

Ők az Aszlányi Károly regényéből készült Hét pofon 1961-ben bemutatott rádiójátékának szereplői között fordultak elő (rendező: Varga Géza)

Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly – Romhányi József: Hét pofon

Musical hét részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész

(hét részben, egymást követő napokon, az év végére időzítette a rádió a musical felvételének bemutatóját)

Rádióra alkalmazta:  Karinthy Ferenc

Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara, énekkara (karigazgató: Bódy Irma) és a Stúdió 11 zenekara

Vezényel a zeneszerző: Gyulai Gaál János

Szereposztás: 

Tenson Mac Phabb - Benkő Gyula

Laskett riporter - Ráday Imre

William Macphab, állástalan mérnök és filozófus - Harsányi Frigyes
Terbanks, az acélkirály - Tomanek Nándor
Maisie, a lánya – Felföldi Anikó
Miss Finigale, Terbanks titkárnője – Psota Irén
Laskett újságíró – Lőte Attila
Bixman sofőr – Kozák László
Titkárnő – Ág Éva
Rikkancs – Paudits Béla
Drive, rendőrfelügyelő – Csákányi László
Fődetektív – Hadics László
Gyorsírónő – Csala Zsuzsa
Inas – Lázár Tihamér

Továbbá közreműködik: Sárosi Katalin mint dizőz (bárénekes)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Dramaturg: Ruitner Sándor

A Dankó Rádió nem rég véget ért Túl az Óperencián c.  operett és zenés színház kedvelőknek szóló adásában az alábbi dalfelvételek kerültek bejátszásra a musicalből:

• Út az elnökhöz (Harsányi Frigyes)
• Randevú az Alhambrában (Felföldi Anikó, Sárosi Katalin, Harsányi Frigyes)
• Macphab ötletei (Harsányi Frigyes, Felföldi Anikó, Lőte Attila)
• Hyde parki csók (Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes)
• Whiskydal (Harsányi Frigyes, km. a Stúdió 11)

E zenés darabhoz kapcsolódva érdekességként megemlítem a következőket:

1971. augusztus 21.-én nagyszabású operett-musical gálára került sor a Zeneakadémia Nagytermében, melyet a Kossuth Rádió 19.35 órai kezdettel élőben közvetített:

A „Nyáresti szórakozás – operettest Offenbachtól Bernsteinig” című műsorban közreműködött:

Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Nagy Sándor (a „Sólyom” előnevet akkor még nem vette fel), Melis György, Palócz László, Simándy József
valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a Harmónium Énekegyüttes. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényelt: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál és Bencze Magda. Műsorvezető: Bárdy György
Ennek a műsornak a II. részében egyebek közt ebből a musicalből is felcsendült egy részlet – egy kettős Kalmár Magda és Sólyom - Nagy Sándor előadásában.

A Dankó Rádió mai operett műsorának végén egy összeállítás következett Nádas Gábor dalaiból: Voith Ági, Bodrogi Gyula , Sárosi, Katalin és Sasvári Sándor énekeltek.

Mától – egész héten át - Karinthy Mártonnal, a Karinthy Színpad igazgató-rendezőjével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió Nagymező utcai Thália-látványstúdióban.

A délelőtti adás ma hat és hét óra között újra meghallgatható lesz a rádióban és az internetes elérhetőségein.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának mai  zenei kínálatából nem operettmuzsikát emelek ki, hanem az elhangzott három keringőt:  az adás legelejéről,  a közepéről és a legvégéről:

Lehár: Arany és ezüst - keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi karmestere, zenei vezetője: Rácz Márton)

ifj. Johann Strauss:  Kék Duna - keringő (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Dohnányi Ernő: Pierette fátyla – keringő (Km. a  Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

Batta András zenetörténésszel  ma utoljára beszélgetett ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Szó esett köztük az operett, mint  zenésműfaj továbbéléséről itthon és külföldön; a keringő-zene változatlan népszerűségéről, mely a mai napig él, szívesen táncoljuk/hallgatjuk; a jelen és a jövő terveiről, megvalósuló elképzeléseiről;  a Városligetbe tervezett Zeneház  majdani működéséről, programjairól; a Virtuózok televíziós műsorbeli szakmai munkájáról is hallottunk gondolatokat Batta Andrástól – búcsúzóul.

A délelőtti rádiós műsort 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg  ismét  a Dankó Rádióban.

Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának Palotása volt az első zeneszám, ami a Dankó Rádió  Túl az Óperencián délelőtt elhangzott adásában felcsendült: Medveczky Ádám vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát – egy koncertelőadáson.

 Batta András Nagy Ibolya mikrofonja előtt folytatta zenetörténészi mivoltából fakadó fejtegetését, kis „értekezéseit”  azokról a nagy magyar zeneszerzőkről, muzsikusokról, karmesterekről, akik valamilyen módon kötődtek vagy közük volt a mi  Zeneakadémiánkhoz, illetve elvitték a magyar zene jó hírét szerte a nagyvilágba…

A héten már volt szó Kodályról, Hubay Jenőről, Huszkáról, Kacsóhról, Kálmán Imréről, ma pedig  - Erkel után - Liszt Ferenc, Bartók Béla, Solti György,  Reiner Frigyes,  Doráti Antal, Széll György, Ormándy Jenő, Anda Géza, Cziffra György neve, személyisége és művészetük került „terítékre”; alkotó tevékenységüket, zenei működésüket helyezte „képbe” a rádióhallgatóknak Batta András -  vázlatosan, olykor csak felsorolás jelleggel, de mindvégig érdekfeszítő mondanivalóval.

További zenék a műsorból:

Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia  -  az MRT Szimfonikus Zenekarát  Vajda Gergely vezényelte a felvételen.

Bartók Béla: Magyar képek  - a  Chicagói Szimfonikus Zenekart Solti György vezényelte. Az öt tételből négynek a zenéje hangzott fel:

• Este a székelyeknél 
• Medvetánc
• Kicsit ázottan
• Ürögi kanásztánc

Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek:

A Rádió Dalszínháza teljes felvételének bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban:
Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Sebestyén András

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István

Erről a rádiófelvételről hallhattuk most a következő számokat:

- Daniló belépője, I. felv.: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…” (Udvardy Tibor)

- Grizette-dal, II. felv.: „Ritantouri, tantire…” (Koltay Valéria, Női kar)

- Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja: „…Egy ősi királyi családban…/-Párizsban így szokás…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, énekkar)

- Szerelmi kettős a III. felvonásból: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy Erzsébet,  Udvardy Tibor)

- A III. felvonás fináléja: „Bár az asszonyhoz senki sem ért…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Nádas Tibor,  Palcsó Sándor, énekkar)

Ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió a délelőtt elhangzott műsorát.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Batta András zenetörténész és vendéglátója, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetése ma érintette Kodály Zoltán művészetét: szó esett a zenéjéről,  műveiről, a pedagógiájáról,  a népdalgyűjtő-kutató tevékenységéről; a kóruszene, a kóruskultúra , a kórus közösségformáló erejéről, szerepéről;  a Kodályhoz, Bartók Bélához, Vikár Bélához köthető magyar népdalkincs-gyűjtés-, feldolgozás fontos szerepéről  a zeneoktatásban.

Offenbach Az elizondói lány (eredetileg „Pépita” a francia bemutatóhoz; a német nyelvű bemutatón kapta a másik címét az operett) nyitánya szólalt meg a műsor elején: az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli.  

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János  - daljátékrészletek:

„Tiszán innen Dunán túl” -  Háry és Örzse kettőse (1. kaland)

„Toborzó”

„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” – kórus és csatazene (3. kaland)

Kodály Zoltán: Jézus  és a kufárok –kórusmű. Előadja MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), Ferencsik János vezényel.

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő

• Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv. (Domonkos Zsuzsa  és Palcsó Sándor) „Én édes, drága férjem, Iván…”
• Mr. X belépője, I. felv. (Jankovits József): „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…”
• Fedora belépője, I. felv. (Lukács Anita):  „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour…/Csók és mámor: ördögi szép találmány…”
• Slukk Tóni dala, I. felv. (Dániel Gábor): „ Ha bemegyek a cirkuszba…  /A szép kis cirkusztáncosnők…”   
• Mabel és Slukk Tóni kettőse, III. felv.  (Teremi Trixi és Bozsó József ) „Ha engem szeretnél…./Induljunk van egy hely, hol a Schilling csilingel…”

A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operett műsorában ifj. Johann Strauss Verdi Az álarcosbál című operájának motívumaira komponált quadrille-je (az MRT Szimfonikus Zenekarának előadásában, egy koncertfelvételről hallottuk) után elsőként

A denevérből Rosalinda dala (Csárdás) hangzott el Lukács Anita felvételéről (km. a Budapesti Operettszínház Zenekara), ezt követte:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba  - részletek

A felcsendülő dalok előadói:

Balczó Péter, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Geszthy Veronika, Nyári Zoltán (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA- produkció (2014).

Kacsóh Pongrác – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly-Heltai Jenő: János vitéz

A daljáték II. felvonásának fináléja: „Győzelem, győzelem…. Ó, mily öröm, ó, mily boldogság…. Nem kell, nem kell a boldogság…., Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél… (Km. Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor.  – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió,18.40 – 21.05.

A Dankó rádió délután 6 és 7 óra közötti adásismétlésében újra meghallgathatjuk a fenti műsort. "Túl az Óperencián"

Még idesorolom Planquette-tet is, Lecocq-ot is,  Zellert is, sőt az ún. "ezüstkorszak"-ból Leo Fallt,  Berté Henriket (a Schubert dallamait felhasználó "Három a kislány" szerzőjét), Josef Kleint (a Csajkovszkij dallamait feldolgozó "A diadalmas asszony" komponistáját) és persze még Oscar Straust is. Az angol nyelvterületről pedig Sullivan mellett Sidney Jonest. Lehárról pedig ismerjük azt az elcsépelt közhelyet: Opera - Operett - és Lehár...- akinek még a kései művei is az idők során mára úgymond "klasszikussá" nemesedtek...

Offenbach, Strauss, Lehár, Millöcker, Suppé, Hervé, Sullivan - ezek a kedvenceid?

Én inkább a jazz-operetteket és a musicalaket kedvelem. Ez már az ezüstkorszak után volt, talán bronzkorszak nevet kaphatná, de revüoperettnek szokták inkább hívni.

A klasszikusok közül a Cigánybáró és a Madarász a kedvencem, de érdekel a Kékszakáll is, és a Három a kislányt is szeretem és az Angot asszony leányát.

Lehár késői művei is klasszkusnak számítanak nálad?

Igen; egyébként hozzám mindig is a "klasszikus nagyoperettek" világa áll a legközelebb: a bécsi, a francia, az angol szerzők alkotásai - és persze: LEHÁR

Kellemes és érdekes összeállítás volt a mai program, emlékeztetett a "Túl az Óperencián" eredeti mottójára és tartalmára: operettkedvelők műsora.