Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán (18-19 óra)

A „ Túl az Óperencián” operettműsor  második felében  Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa  Leányvásár című operettjének néhány, jól ismert dalát, kettősét élvezhetjük – már nem először a rádióban.

- Lucy belépője: „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam, meredeken és a sűrűn át! Egyenesen előre, falusi levegőre, oda, ahol a szemünk oly messze lát!.../ Óh, mily szép: völgy ölén, rét füvén, nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten… Szép ez a vidék…” (Németh Marika,  Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó…/ Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye, Dzsiloló…”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18.,  Kossuth rádió. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)Vezényel: Sebestyén András
Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendezte: Cserés Miklós dr.
 

A műsor első felében Gyöngy Pál dalaiból is kapunk egy válogatást…

Ezekről az Ábrahám-operettszámokról szóltam a musical-topicban is... de mégis ez operett és így ideírom: 

Hungaroton CD

Bál a Savoyban 

Részletek Ábrahám Pál operettjeiből

HCD 16886 
This Compilation (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.

1. Toujours l'amour “Bál a Savoyban² (Heltai Jenô) 5'21"
2. Mauzi “Viktória² (Harmath Imre) 3'15"
3. Néger dal (Egy Johnny vagyok) “Hawaii rózsája² (Harmath Imre) 4'05"
4. Beleszerettem magába “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'21"
5. Pardon madame “Viktória" (Harmath Imre) 5'35"
6. My golden baby “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'56"
7. Ittam egy kis pityókát “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'35"
8. Lila akácok a “Lila akácok² c. filmből (Mihály István) 4'20"
9. La bella Tangolita “Bál a Savoyban" (Heltai Jenő) 4'48"
10. Édes mamám “Viktória" (Harmath Imre) 3'14"
11. Álmaimban már láttalak “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'26"
12. Kicsike vigyázzon “Zenebona" (Harmath Imre) 3'42"
13. Good night “Viktória" (Harmath Imre) 4'41"
14. Teve van egypupú “Az utolsó Verebély lány" (Harmath Imre) 4'06"

Összidő: 58'10"

Házy Erzsébet (1, 9, 13), Németh Marika (5, 11), Zentay Anna (2, 4, 6, 7, 10, 12)
Melis György (3, 5, 13 ), Mensáros László (8), Rátonyi Róbert (2, 6)

Harmónia vokál (1, 3, 5. 9, 13), A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (1, 3, 9, 13)
A Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara (2, 4-6, 10-12, 14),
A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara (7), Stúdió 11 (8), MÁV Szimfonikusok (8),
Vezényel: Bródy Tamás (1-6, 9-14), Bágya András (7), Behár György (8)

Ezek a dalszámok először rádiófelvételeken hangzottak el a hatvanas években ezekkel az előadókkal, de más énekművészekkel is hangszalagra rögzítették az első időkben. Pl. a 3. szám Néger dal (Egy Johnny vagyok) - Radnay György felvételéről jobban ismert...

(A Házy Erzsébet-topicban korábban ugyancsak volt erről szó.)

A rádió közvetítette élő egyenes adásban  -  mintegy 45 éve....

1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35

„Kapcsoljuk a József Attila Színházat"

Johann Strauss-est

Fellépő művészek:

Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József

Km a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

(közben a szünetben - kb. 20.15 – 20.45 – irodalmi összeállítás)

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Cirkuszhercegnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Dániel Gábor, Virágh József, Molnár Marica, Keszler Éva, Balogh Csaba, Oszvald Marika, Csere László énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

Kapcs. 280. sorszám

Kiegészítés

Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (zenés játék)

A Rádió Dalszínházának a bemutatója:  1973 augusztus 19., Kossuth rádió 18.25 – 19.00

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Harmónia énekegyüttes

Zenei rendező: Matz László

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Sárgarigó – Kalmár Magda
Miniszteri titkár – Palcsó Sándor
Hoteldirektor – Ráday Imre
Alkirály – Baracsi Ferenc
Pincér – Maros Gábor

A kor, amelyben a darab játszódik: a századforduló (XX. sz.). A szín: az akkori Budapest egyik előkelő szállodája. S a főszereplők? A szálloda fejedelmi lakosztályának szófukar lakója, az egyetlen európai nyelven sem beszélő alkirály, s egy újdonsült grófnő, aki a Sárgarigó névre hallgat, és általában az Orfeum kávéházban fészkel…

A zenés játék részletei közül néhányat megemlítek:

- A miniszteri titkár első dala: „Aki ön előtt itt áll, az egy pénzügy, menő, bűnügyi-miniszteri titkár…” (Palcsó Sándor)   
- Sárgarigó dala: „Megjöttem, itt vagyok!...”  (Kalmár Magda)
-  Kettős: „Észnél legyél kis cicám! …/ … Sárgarigó, jól vigyázz!...”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor) 

- Dal a legyezőről:  „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

- Sárgarigó dala: „Arany az annyi ma, mint a réten a fű..” (Kalmár Magda)

- Sárgarigó dala: „Kánkán” (Kalmár Magda, Harmónia énekegyüttes)

- A miniszteri titkár második dala (Palcsó Sándor)

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Marica grófnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Hegyes Gabriella, Kállai Bori, Berkes János, Böröndi Tamás, Lukács Anita és Vadász Zsolt énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

• Jonel dala:  "Ki vagyok?! Ki vagyok?...Az eltaszított szerelmes, mely nyugvást nem talál…/ Zórika, Zórika, jöjj haza már! Hadd térek vissza véled! Otthon a boldogság békéje vár, itt nékem csak kín az élet…” (Szabó Miklós Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Megjegyzem, Szabó Miklós a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretében is felvett ebből az operettből részleteket, így ezt a dalt is. Az 1954-es stúdiófelvételen Pogány László vezényelte a zenekart.  Kiadó: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)

• Ilona dala: Csárdás – „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő…./Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya…” (Pándy Piroska)

Az előbbi, Szabó Miklós énekelte Jonel-dalt a következő felvétel-bejátszáson viszonhallgathattuk más előadóval; a bevezető rész után következő dal duetté egészül ki Zórikával (az eredeti, Gábor Andor-féle dalszöveg):

• Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.

• Négyes: „ Az élet olyan, mint a színház!  Mennyi fordulat! Sok szép családi téma van, mint mind egy színdarab…/Sok szerelem, színjáték, szomorú kis vígjáték, amikor a deszkán lépdel, tapsokat érdemel!  De menjen a függöny fel, heroikus műsor kell, sok szerelem kell! Dráma vagy vígjáték!...” (Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt. valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) -  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9.,Petőfi adó, 20.35 – 22.15 )

Két évfordulónak is kiemelt figyelmet szentelt a műsor:

Ma 92 évvel ezelőtt hunyt el Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.)  magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Az adásban Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, továbbá Tiboldi Mária Blaha Lujzára emlékező műsorának hangfelvételéről került bejátszásra művészetét felidéző  részlet, prózában és dalban (km. Farkas Bálint)

Ferencsik Jánosra emlékezés: 111-éve született a nagy magyar karmester (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.)

Nagy Ibolya felolvas egy idézetet Bónis Ferenc Ferencsik-könyvéből, melyben a szerző a  karmestert interjúvolta meg; ebben a részben itt arra emlékezik, milyen örömteli esemény volt számára a Bécsi Filharmonikusok meghívása vezényelni  a zenekart. (Forrás: Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Zeneműkiadó, 1984)

 Ferencsik János felvételei közül ebben a műsorban elhangzott zenék voltak:

- Johann Strauss: A cigánybáró - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara)

- Kodály Zoltán: Háry János – Szvit  (Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara)

- Bécsi Harangjáték

- A Kis Hercegek bevonulása 

- Pazeller Jakab:  Herkulesfürdői emlék (Magyar Állami Hangversenyzenekar)

Ism. ma 18 - 19 óra között a Dankó Rádióban

Kapcs. 66., 630. sorszámok

Kiegészítés

Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922)

A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40

Egyben magyarországi bemutató!

Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek:

Ewald, költő – Bende Zsolt
Lorenz, muzsikus – Korondy György
Hédi – Andor Éva
Antoinette – Németh Marika

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara
Vezényel: Sebestyén András

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
Verseket fordította: Dalos László

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza:

1. Nyitány

2. "Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt)
3. „Kicsi, könnyű cipő, ha elindul a nő…” (Korondy György, Bende Zsolt) 
4„  Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…” (Korondy György) 
5. „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) 
6. „Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó…” (Andor Éva, Németh Marika)
7. „Az első randevú” (Andor Éva, Korondy György)
8. Finálé „A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem! De mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”  (Andor Éva, Korondy György)

1922-ben, amikor két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt!

Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették hangszalagra.

Megemlítendő: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített – változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo), majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én.

Aki tudta, biztosan meghallgatta az ismétlést-

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.

Lsd.:

2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23

Ámeli 

(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián című műsorában hallhattuk:

1. Brahms: VIII. magyar tánc

2.) Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének részleteit a mai adásban ezúttal Vadász Zsolt („Vágyom egy nő után”), Kalocsai Zsuzsa (Liza belépője),  Pohly Boglárka (Mi dala), Ötvös Csilla és Molnár András (Szív duett:  „Lótuszvirág!   …Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”)  felvételeiről hallhattuk. 

3.) KeményEgon: Messzetűnt kedves

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse – Az első szerelem dala:  „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

(Megjegyzem, legutóbb 2017. október 13-án sugározta a rádió ugyanezt a három számot)

4. Az adás végén Kemény Egon A tavaszhoz című rapszódiája  .  Szimfonikus könnyűzene (1957) – hangzott el: Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényli.  

Az adásban továbbra is Varga Éva színművésszel, rendezővel, tanárral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A holnapi műsorban Ferencsik János emléke is „hangot kap” majd…

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlés során a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Szirmai Albert és Lehár Ferenc egy-egy dalművének stúdiófelvételeiről szólaltak meg szebbnél szebb részletek:

I. Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács  (1923)

1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek 

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével.

Erről a felvételről hallottuk most:

- Az udvar bevonulása, 2. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (Km. Énekkar)

- Örzse és Jóska kettőse, 1 felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, 2. felv.: „Fordulj ügyesen!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

További részletek is elhangoztak a daljátékból, más stúdiófelvételekről:

- A királynő dala, 1. felv.: "A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám… /És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok…” (Pitti Katalin, km. a  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László.  A felvétel ideje: az 1980-as évek közepe)

- Örzse és Jóska kettőse 2.felv.: „Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el…./Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Raffay Erzsébet, Svéd Sándor, km. Stúdiózenekar – felvétel az 1950-es évek közepén készült)
 

II. Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika (1928)

- Goethe dala: Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!. (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

Másik felvétel! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
A keresztmetszet-felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara  és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Erről a rádiófelvételről  most két részlet szólalt meg::

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

Az adásban felcsendült még egy operaária is, Lauretta dala Puccini Gianni Schicchi című operájából, Váradi Zita előadásában (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bartal László vezényli).

A délelőtti Túl az Óperencián adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

Kapcs. 2374. sorszám

Kiegészítés

A rádió 1971. február 20-án a Kossuth adón, 19.25 – 20.19 óra között mutatta be új operettfelvételét:

Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbach: Rose Marie – részletek

Közreműködik: Németh Marika, Petress Zuzsa, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás.

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Rátonyi Róbert

A 2374. sorszám alatt részleteztem, amit erről a (film)operettújdonságról tudni érdemes.

Most mindezt kiegészítem az operett egyes részleteinek megnevezésével -  a rádiófelvételen hallható dalok közül: 

1. Előjáték
2. Hermann dala (Rátonyi Róbert)
3. „Totem Tom-Tom” (Petress Zsuzsa)
4. „Rose Marie” (Bende Zsolt)
5. Rose Marie dala (Németh Marika)
6. Jane és Hermann kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában  Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77 c. operettjének részletei szólaltak meg,

Németh Marika, Ajtay Andor, Zentai Anna, Rátonyi Róbert,  Fejes Teri, Lorán Lenke, Kazal László, Mucsi Sándor, Fekete Pál énekfelvételéről.

 A Magyar Rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát Vaszy Viktor vezényelte.

(A rádió stúdiófelvételének bemutatója 1957. május 4-én volt a Kossuth Rádióban. Rendező: Solymosi Ottó.)

Ezen a héten mától Varga Éva színésznő – rendező  (Pesti Magyar Színház) a vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt  a műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Nagyoperett

Többször szóbahoztam, hogy a Rádió Dalszínházának új Offenbach-bemutatóját (1970. augusztus 19, Kossuth Rádió 20.07 – 23.04) követően évekig - számomra máig érthetetlen okok miatt –  sem teljes egészében, de még a részleteit se, nem sugározta a rádió, miközben gyakorta felhangoztak az operett francia nyelvű felvételének részletei.

Mindennek tüzetesen utána néztem a korabeli RTV Újságban, a lap számainak napról-napra történő átvizsgálásával. Ez az „átok”, ez a nem tudom mire vélni „szilencium”  csak több mint három év elteltével szűnt meg, oldódott fel, mégpedig ekkor:

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00

A gerolsteini nagyhercegnő

Részletek Offenbach operettjeiből

Közreműködik: Házy Erzsébet, Divéky Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Németh Marika, Svéd Nóra, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, Pere János, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Bródy Tamás.

- Előjáték

- Bevezető jelenet és Bumm tábornok dala (Németh, Réti, Melis, Énekkar)

- Wanda és Fritz kettőse az 1. felvonásból (Németh, Réti)

- Katonák és a nagyhercegnő dala az 1. felvonásból (Házy, Énekkar)

- Katona-dal: „Fogd ezt a kardot, a kardot…” (Házy, km.: Réti)

- Bevezető jelenet és levél-kuplé a 2. felvonásból (Koltay, Erdész, Divéky, Svéd, Pere)

- Buffó hármas (Bartha, Kishegyi, Melis)

- Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a 2. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy, Réti)

- A 3. felvonás előjátéka

- A nagyhercegnő és Bumm tábornok kettőse a 3. felvonásból (Házy, Melis)

- Induló és szerenád (Németh, Bartha, Réti, Melis)

- „Riadó” – együttes (Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Pere) 

- Esküvői kar és legenda (Házy, Bartha, Kishegyi, Melis, Énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Michels, Énekkar)

Persze a teljes operett zenei anyaga ennél több,  és azok a részletek is idővel elhangzottak a rádió operettműsoraiban.

Ugyancsak,  ismételten kitérek itt  még egy körülményre.

 A gerolsteini nagyhercegnő zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így - keresztmetszet-formában -  került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. 

(Később úgy gondolhatta a Rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint ami például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). 

A teljes rádiófelvétel "színlapja":

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

Sajnos, nem vagyok sem látnok, sem bölcs...

Szerintem legalább internetes formában fent kellene tartani a lapot, ha már nincs anyagi lehetőség a kinyomtatására. Támogatókat kéne szerezni az oldalhoz, és így akár ingyenes lehet.

A Port.hu-n rajta van a rádióműsor, de részletezés nélkül, az is megoldás lenne, ha itt részleteznék a műsorokat.

És hogyan lesz? 

Úgyvan.

Az előzményhez kapcsolok két témát, amely az utóbbi napokban itt szerepelt:

A "Túl az Óperencián" hallgatottságához az alábiakat fűzöm hozzá:

Tetszett, hogy Nagy Ibolya az elmúlt műsorhéten kiválasztott egy zeneszerzőt - Offenbach - és életútja részleteinek ismertetésével együtt művei keresztmetszetét több napon (napi egy műsoróra majd ismétlés) - átívelve mutatta be.

Szerencsés volt az is, hogy már hétfőn hallhattunk erre utalást, kiváncsian várhattuk egész héten a felvételeket,  értékes időtöltés volt.

Némileg a teljes műsoridőben nem hallhatő rádióoperettek, rádiódaljátékok hiányát is pótolná ez a megoldás.

A "Túl az Óperencián" ismétlése:

A koraesti ismétlés szerintem nagyon fontos és hasznos.

18 órakor sokan vannak már - vagy ismét - rádióközelben, éppen ezért tették 17 óráról 18 órára a  kezdést.

A hallhatók egyéni szokásaik szerint veszik igénybe ezt a lehetőséget.

Van, aki csak az ismétlést hallgatja, van aki a koradélelőtti adást, van aki részleteket, van aki mind a kettőt, pl. háttérként vagy szórakozásképpen.

Nagy Ibolya rövid ismertetőiből könnyen áttekintést kaphatunk az operett műfaj történetéről, szerzőkön és felvételeken keresztül. A program érdekes és szórakoztató.

Én  fel szoktam mások figyelmét is hívni az aznapi érdekességekre, például idős emberekét, akik nem olvasnak rádióújságot és  wifis okostelefonjuk sincs, ám ajánlásomra szinte  mindig már 18 órakor bekapcsolják a rádiót és kedvtelve végighallgatják az ismétlést.

Megjegyzés: operettkedvelőknek indult ez a program. Néha az a benyomásom, hogy ez múló tendencia, remélem, hogy nagyon, nagyon, de nagyon tévedek e téren...

A Rádióújság  

(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.

A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.

Így ebbe a fórumba tartozik megszűnése is.

Az új műsorújság:

remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!

Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.

Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. 

Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 

Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!

Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.

Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.

A megérzésemre hallgattam, és jól döntöttem, amikor ismét a Dankó Rádió hullámhosszára kerestem ma délelőtt; a hét utolsó napjára is jutott Offenbach-muzsika a Túl az Óperencián műsorának hallgatói számára!

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban - részletek

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)
Euridike – László Margit (Váradi Hédi)
Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)
Jupiter – Melis György (Ráday Imre)
Juno – Tolnay Klári
Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)
Styx Jankó – Maleczky Oszkár
Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)
Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)
Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)
Minerva – Dunszt Mária
Merkur – Külkey László (Velenczei István)
Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Morfeusz – Pálfy Endre

Erről a teljes stúdiófelvételről most két dal csendült fel:

- Pásztordal (Réti József): 

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike második dala -  kuplé  az I. felvonásból (László Margit): 

„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még. /Ma újra csokrot szedtem reggel, vagy száz violát. Rápillant máris, hogyha felkelt, az ablakon át. Bárha megleshetném titkon… hisz már tudja édes titkom: szívem kire vár, kire vár! Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet, még nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még.”

Kertesi Ingrid énekében Euridike első dala is elhangzott az operettből – e későbbi rádiófelvételen Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát (Nem a teljes operett, csak részletei kerültek felvételre.)

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – a részletekben elhangzott:

• Olympia áriája „Babaária” (Ágai Karola)
• Kleinzack-legenda (Ilosfalvy Róbert)
• Dappertutto áriája „Gyűrűária” (Melis György)
• Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga)

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Erdélyi Miklós

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Zenei rendező: Járfás Tamás

Megemlítem még a műsor elején felhangzott zenét:

Lehár Ferenc: Pacsirta – induló és palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton – egy koncert hangfelvételéről szólalt meg ez az operettrészlet)

A héten  ma utoljára beszélgetett a rádióstúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégével, Karinthy Mártonnal, a Kossuth-díjas színházi-és filmrendezővel, íróval.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.

Kíváncsian várom, kapunk-e ma is valami Offenbach-operettből részleteket a Dankó Rádióban? - ez de 9 és 10 óra között kiderül...

Fényes is többször volt peches karrierje során, persze ő maradhatott volna Berlinben, de viszont segítői,akik megvalósították vol,a ez, köztük Marton és a primadonna Alpár szintén a nem kívánatos személyek közé került.... Alpár Gitta ezután Bécs felé vette az irányt, de Budapesten is énekelt a Városi Színházban (Erkel), Brodszky Miklós (ő egy szintén Berlinből elűzött szerző) Szerelmes királynő c. operettje főszerepét alakította, a darab - elsősorban Alpár népszerűségének köszönhetően - végig teltházakkal ment, 2 dal fent van ebből az operettből a youtube-n, próbálom linkelni, de azt nem tudom, hogy lehet, hogy közvetlenül is elérhessétek:

A másik operett, amit Alpár énekelt a Városi Színházban, Komjáthy Károly Antoinette c. operettje, melyről maradtak képek, és tényleg tökéletesra maszolták a művésznőt. Millöcker: Dübarry-jával aratta egyik legnagyobb sikerét, a Városi Színházban is ment, miatta porolták le még Németországban ezt a XIX. századi alkotást.

https://www.youtube.com/watch?v=F2zEwPRir6E

https://www.youtube.com/watch?v=rfKDLi0epdI

Ezen a két felvételen Alpár énekli a Szerelmes királynő szép slágereit, sajnos ezeket is elfelejtették.

Alpár legnagyobb operettszerepei a Bál a Savoy mellett, Lehár Szép új világ és Millöcker: Dübarry voltak.

Fényes másik pechje Mario Lanza korai halála volt, ezért nem mehetett zenétszerezni Amerikába.

A Marton Ügynökségnek a későbbiekben is óriási hatalma volt az operettszakmában Budapesten.

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981. 09. 12. / 37. SZÁM:

Sas György sorozata 5. – FÉNYES SZABOLCS

(Kivonat. A dőlt betűs rész Fényes Szabolcs válaszait tartalmazza.)

„……………………………………………………………………………………………

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott három-négy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli: „Világbemutató Budapesten november 7-én. A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater an der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlin, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.

— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára.

…………………………………………………………………………………………..

Rombadőlt remény

- … A Mayához fűződik nemcsak álmaim első nagy megvalósulása, hanem álmaim első nagy meghiúsulása is. Marton Sándor, látva a Maya sikerét, revideálta álláspontját velem kapcsolatban. Láthatólag már cseppet sem bánta, hogy Harmath velem komponáltatta meg a muzsikáját. Sőt, felkeresett engem és édesapámat, s felajánlotta, hogy a tantième összegének bizonyos százalékáért felkarolja további sorsomat. Marton az egész világot behálózó szervezettel — és hozzá megfelelő hatalommal — rendelkezett, amibe beletartozott Berlin, Párizs, London, New York is.

……………………………………………………………………………………………

Ábrahám Pált is ő indította el fantasztikus karrierjének útján, s megvallom, én is ilyesmiről ábrándoztam nagyváradi gyerekszobámban. Akkortájt az operett Mekkája nem Párizs, London vagy Bécs volt, hanem Berlin. Ábrahám hírnevének is az akkori Berlin és Németország volt a trambulinja a maga kétszáz zenés színpadával. S akkor jött Marton, és úgy látszott, nekem is ugyanezt kínálja tálcán. Saját költségén elegáns estélyt szervezett Berlinben, ahol húsz befolyásos színházi embernek, élükön Alpár Gittával, előzongoráztam a Maya zenei anyagát, aminek aztán ott a helyszínen Alpár Gitta, a primadonnák királynője, rögtönözve el is énekelte néhány dalát. Ő éppen Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének főszerepét játszotta tomboló sikerrel az Admiral Palastban, s az estély végén kijelentette, hogy a Bál a Savoyban után közvetlenül a Mayát kívánja alakítani. Erre az Admiral Palast igazgatója valóban le is kötötte Martonnál legközelebbi bemutatójául a Mayát.

……………………… 1933 februárjára tűzték ki a premiert, és január 30-án Hitler uralomra került.
— A premierből tehát nem lett semmi.
— Sőt, a színigazgató, Alpár Gitta és mások Németország azonnali elhagyására kényszerültek.

— Úgy tudom, később megint szóba került, hogy Alpár Gittával Londonban, a Royal Drury Lane színházban bemutatják a Mayát, sőt Amerikában filmet is csinálnak belőle, szintén ővele.

— Nem valósult meg. A Maya nem került el Berlinbe, Párizsba, Londonba, Amerikába, amire én és Marton is annyira számítottunk. Igaz, ezzel szemben valamennyi környező országban, Skandináviában, később a Szovjetunió több városában is bemutatták. Összesen tizenkét európai államban.

……..“

Az előadásról majd véleményt alkothatunk a másik operett-topicban...

Már nagyon várom, meg is van a jegyem rá.

Ma folytatódott a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának ("Túl az Óperencián") Offenbach-„ciklusa” - pontosabban részletek sugárzása műveiből. Ezen a héten már volt:  A gerolsteini nagyhercegnő; Piaci dámák; A férj kopogtat

Jacques Offenbach: Kékszakáll

Az elhangzott dalok - együttesek a következők voltak – két felvételről szólaltak meg a bejátszások:

I. Ismereteim szerint a legkorábban készült rádiófelvételről hallhattuk:

• Oszkár gróf dala és az udvaroncok kara, I. felv. (Maleczky Oszkár, km. a  Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

„- Nagy barátunk! Várva várunk!…. /- Üdvözöllek, jó urak!...Urak a dalt!/- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc…Hűség! Vérmes nagy remények! Ám gyakran másé lesz a konc!… Ám ha be akar futni ő…./Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni , hogyha meg sem mozdul ő, célja úgy elérhető.  / … akkor fog csak célba jutni, hogyha meg sem mozdul ő, hogyha meg sem mozdul ő, célja, ugye, érthető?!”

Ezt az 1950-es évek végén készült, most elhangzott dalfelvételt vélhetően valami technikai baki folytán kétszer hallhattuk az adásnak ebben a blokkjában. (Nem is bántam, mert az elsőként elhangzott szám közben éppen cserélnem kellett a kazettát a REC alatt…)

II.  A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, a bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Ideírom a teljes szereposztást:

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

• Vadóc (Boulotte)  dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehető, ugye?.. Hallod-e, hallod, ejnye, de hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem  akad, nem akad, nem akad… /És minden pajkos leánynak szükséges volt egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…”

• Vadóc (Boulotte) és Popolani  (Pelikán) jelenete,  Kékszakáll dala (Kalmár Magda, Melis György, Róka István)

 „- Ó, jaj nekem, szegény fejem!  Mily szörnyűség nekem! Eljött a vég!  - Helyes-helyes! Tökéletes! - Ez a vég! … / - Nos, hát? - Íme, kész, az egész. Íme, vége!  Jaj, jaj, szegényke… - Vége. - Vége. … /. Jövőm most nem jön tehát, nincs hátra más: távozom, távozom, énekelve víg dalom! Az új szerelmek szépnél szebbek és minden napra egy. És jöjjön bármi, nem tudom bánni a gyors szerelmeket.! Az új szerelmek, a szépnél szebbek,  és minden napra egy,  csak egy!”

- A III felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor,  Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

Az ismétlés ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes oldalán is meghallgatható

Ábrahám Pál életútját ismertető szöveget másolok be az Operett mint színpadi műfaj c. topicomba.

Azért vettem biztosra, mert egy korábbi felvételen nem lehetett találkozni ezzel a dallal 1935 előtt, először a Savoy filmváltozatában fordult elő az új dal, direkt Alpár koloratur hangja részére, hogy tudjon nagyot énekelni a filmen. Ábrahámra jellemző volt hogy utólag új dalokat tett operettjébe, a 3:1 a szerelem javára c. operettje német változatának a dalai között is vannak új szerzemények, mert azt 1 év múlva mutatták be, és a filmen hallhatók ezek, viszont a székesfehérvári előadásban nem voltak benne.

Én úgy vélem, hogy a "biztos"-ra még várni kell. Igen alapos kutatás kezdődött el.

(Látom, közben átírtad a "biztost" .)

Az Alpár Gittának írt számot később írta Ábrahám a Bál a Savoyban operettbe, ezt olvastam. A magyar színházak a régi, eredeti verziót szokták leadni, még soha se hallottam ezt egy előadásban sem. Szegeden nem láttam még, passz, de a Győri előadásban sem volt benne.

A német eredeti verzióban sincs benne a dal, de a Komische Oper megtehette, hogy utólag ezt is beletette.

Az eredeti partitúrákat folyamatosan dolgozzák fel a németek.

Nem tudni, hogy ezután hány dal lett kicserélve, tehát ezek szerint 5 dal volt biztosan Ábrahám szerzemény a későbbiekben, passz mi lett a külföldi dalokkal.

Furcsa, hogy az Operettszínház így játszott darabokat 1928 körül, revüket készítettek különféle slágerekből.

Előző bejegyzésekhez is:

Ez valóban nem ritka, hogy utólag, pl. új színházi bemutató esetén bővítik a zenei részeket is.

Törvénybe ütköző szerzői jogsértés elképzelhetetlen a "Zenebona" esetében, kizárólag pl. megegyézés (pl. pénzbeli megváltás...) után engedélyezhették, az eredeti szerzők neve ezért tűnhetett el később, és maradt Ábrahám Pál, mint zeneszerző.

Olvasói fórumban "elmegy" ez a meglátásod, hogy "kifelejtik a dalt", valószínű azonban, hogy ma már nem tudják az eredeti koloratura dalt elénekelni, ami még az eredeti műben is szerepelhetett, esetleg nem használták még akkor fel, csak 1935-ben. 

Az eredeti  partitura zenetudományos vizsgálata már elkezdődött. Várhatóan sok rendkívül érdekes megoldás kerül majd napfényre.

Pesti Napló, 1928. október 12.: rádióműsor

Harmath-Ábrahám: Párizs szép Párizs hawaii j blues a Zenebona.

Sőt Pesti Napló: 1928. június :  rádióműsor

Ábrahám Párizs szép Párizs Saxofónszóló

A Párizs, szép Párizs az korábbi, 1928-ban játszotta már a rádió. A másik dalt nem hallottam még, de nem találok felvételt róla. Szerintem semmi, akkoriban, sok hasonló című dal volt. A Maya ugye 1931-es.

http://slagermuzeum.network.hu/video/weygand_tibor/weygand_tibor__parizs_szep_parizs

A Párizs, szép Párizst itt meghallgathatod, ez a dal átdolgozva a Hawaii rózsája címadó dala, és érdekes, hogy már itt hallható benne a Hawaii gitár vagy bendzsó, (passz).

Vajon van-e összefüggés a nevezett Párizs, szép Párizs dal  és a Mayából ismert szám - Maya,  Barbara és Rudi jelenete - „Párizs, te szép…” között.  (Rádiófelvételen Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel Gyulai Gaál János) – 1971.
 

Köszi, ezek szerint Bécsben játszották a Mayát, de ez nekem is rémlik, hogy ott ment, mint rengeteg más magyar operett, de csak 1935-ben, tehát akkor, amikor eredetileg Londonba is tervezték volna.

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.

Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.

Sajtóhíradás a bécsi bemutató előadásról.

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

Neue Freie Presse -  Nr. 25569 (16. november 1935 ),  [Német nyelvű bemutató előadás a Theater an der Wienben]; Nr. 25570 (17 november 1935) [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Wiener Zeitung - Nr. 318.  (17. november 1935)  [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

E malíciáért - bízom benne - nem tör rám a milícia, de e témát érintő bejegyzéseimből biztosan tudod, mire gondolok .....

(Kétszer ment át, töröltem.)

"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?

Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.

Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.

"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.

Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."

De ténylegesen mentek is az alábbi színházakban? Hány előadás lehetett? Akkoriban sokszor csak előre beigértek dolgokat és nem valósult meg különböző okok miatt. A premierről van beszámoló? Én a Stockholmit olvastam, ott biztosan bemutatták.

Ezek csak Harmath vágyálmai voltak, kérdés mi valósult meg ebből.

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.

Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.

A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.

MAYA 

• Ujság, 1931. október  31. (248. szám)

Az idei évad kimagasló operettjének európai premierjei:

Bécs — Theater an der Wien — január

Páris — Palace Theatre — február

Berlin — Metrópol Theater — március

Milano — Teatro dal Verme — február

London — Savoy Theater — május

Ez egy kicsit még mindig sántít...

Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.

Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.

És ki vezénylet? Írt bele 3 dalt Ábrahám? Utána fogok nézni.