Dankó Rádió - Túl az Óperencián

A most délelőtt elhangzott adásban Kemény Egon – Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. operettjéből  ezúttal "csak" két részlet szólalt meg - ami nem sok, de annál értékesebb, szépséges zenék:

- Kapocs dala: "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!" (Hadics László és a Földényi-kórus)

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze

- Amálka és Máté kettőse: „- Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…/- Ó, miért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli.  (A rádióoperett bemutatója: 1955. április 9., szombat, 20:30 -21:59, 22:15 - 23:08 - közben: hírek, időjárás-jelentés).

E dalok meghallgathatók lesznek a rádióadás délutáni ismétlése során is, 18:40-től.

A Túl az Óperencián operettműsorában megszokhattuk: "új hét - új vendég"- mától Nemlaha Györggyel, egykori rádiós és televíziós szerkesztővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió stúdiójában.

Hallgattam én is, de nagyon nem jött be sem a Farkas sem a Polgár darab. Mostanában már nem is igen hallgatom, egyre gyengébb a szinvonal. Miért nem a jó darabokat játszák, nem értem, hisz azokból is van felvétel, pl. Sweet charity, Kiss me Kate..... ezek még soha se mentek.

Kapcs. 3842. , 3931, 3184., 1339., 3342. és 3838. sorszámokhoz

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában időnként ismétlődnek, visszatérnek és sokadszorra is elhangoznak hazai  és külföldi komponisták szerzeményeiből dalok, kettősök, együttesek, jelenetek – akár ugyanazon előadók felvételeiről.  Ez nem baj, sőt örvendetes gyakorlat a Rádió részéről, hiszen sokan csak a rádiót hallgatva jut(hat)nak hozzá kedvenc szerzőjük kedvenc darabjához, annak valamelyik részletéhez, kinek-kinek kedvenc előadója énektolmácsolása által. Gondolok elsősorban azokra, akik akár megszokásból, kényelemből, akár egyéb elérhetőség híján, csak egyedül a rádiókészülék mellett élvez(het)ik a szépséges operettdallamokat a csodált énekművészek interpretálásában.  Bár már egyre többen igénylik az internet, az „okostelefon” nyújtotta szolgáltatásokat, azért még mindig sokan a hagyományos rádióhallgatást részesítik előnyben; számukra - főleg a vidéki kisebb falvakban, településeken - nincs is más szórakozási lehetőség a rádióhallgatáson és a tv-nézésen kívül.  

Az operettnél maradva:  ha lemaradnak egyik-másik ilyen műsorról, biztosan számíthatnak arra, előbb-utóbb ismét meghallgathatják kedvenc számukat és kedvenc énekesüket a Dankó Rádió Túl az Óperencián valamelyik következő adásában.  Kétségtelen, ehhez kitartásra van szükség. Ezért is kár, hogy mára megszűnt a rádiós műsorok részletezése - sem nyomtatott, sem elektronikus formában nem kapunk előzetes tájékoztatást arról, melyik napon, mikor, mi fog és kikkel elhangzani a rádió hullámhosszán… Segítség, hogy a délelőtti adást délután megismétli a rádió.

E kis bevezető, kitérő után megint csak figyelembe ajánlom - az internetkapcsolattal rendelkező rádióhallgatók amúgy is tudják már - a Dankó Rádióban ma is, már a délelőtt folyamán, ismételten elhangzott szép operettmelódiákat és azok előadóit:

Polgár Tibor Kristóf Károly szövegére komponált daljátéka A lepecsételt asszony, amelynek bemutatója a Rádió Dalszínháza produkciójában hangzott el 1962. január 6-án, a  Kossuth Rádióban 20.45 – 23.16  között.

Polgár Tibor 1907. március 11.én született Budapesten, és 1993. novemberében halt meg Torontóban (Kanada). A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián tanult zeneszerzést. 1925 – 1950 között a Magyar Rádió karnagya, zeneszerzője, zenei osztályvezetője. 1961-től feleségével, Nagykovácsi Ilona előadó-művésznővel, Kanadában élt. Országszerte filmzenéi tették népszerűvé (Halálos tavasz, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz).

Operettjei: Florentin kalap (1948), A furfangos özvegy (Szeged, 1948), A szókimondó asszonyság, történelmi daljáték, (1960),  A lepecsételt asszony (1962), A Strange Night (1973).

A mai adásban ismét felcsendültek az alábbi részletek  A lepecsételt asszony c. daljátékból (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János):

1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran össze-koc-ca-nó…” 

2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég,  szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!

3.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….”

Részletek szólaltak meg Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő című daljátékából is (1965), László Margit és Palcsó Sándor rádiófelvételéről.  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Lehel György.

Hamarosan kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 – 19.00): „Túl az Óperencián”

Wikipédiáról

Bolba Lajos (Késmárk, 1931. augusztus 2.[1] – 2018. január 29.)[2] magyar karmester, zenei rendező. A Magyar RádióSzórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője az 1960-as évektől. Bolba Éva, Bolba Tamás és Bolba Péter édesapja, valamint Póka Éva színésznő férje.

A hétfőn elhunyt Bolba Lajosra emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki 2016-ban invitálta őt a rádió stúdiójába, s bár már egészségi problémákkal küszködött, de elvállalta a beszélgetést. A ma délelőtti adásban ebből a beszélgetésből - hangfelvételről -  hallottunk részleteket és az elhangzottakhoz kötődő könnyű- és tánczenei bejátszásokat.

Kegyelettel emlékezünk a 86 éves korában meghalt Bolba Lajosra - zenei öröksége megmarad az utókornak!

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adása ma Lehár Ferenc Pacsirta című operettjének részletével indult: az Indulót és palotást a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Rácz Márton vezényelt (koncertfelvétel).

Jacques Offenbach: A szép Heléna  - más-más stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi részletek:

• Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

„A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb…”

• Paris ítélete (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

„Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

• A királyok bevonulása és a királyok kupléja

 (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

• A 3. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)
  A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december  20.,  Kossuth Rádió,  18.58 – 21.52
   

Ökrös Oszkárra, cimbalomművészre, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistájára emlékezett  a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  A január 15-én, hatvan éves korában elhunyt művésznek ma lesz a temetése. Ezen a napon óránként megemlékezik Róla a Dankó Rádió műsorfolyama.  Ökrös Oszkár művészetét idézve szólalt meg az adás végén

Liszt Ferenc I. magyar rapszódiája. (Budapesti Fesztiválzenekar, a cimbalomszólista: Ökrös Oszkár – vezényel: Fischer Iván (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2017. március 30.)

Ezt az adást délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

Kapcs. 131. sorszám

A nemrég véget ért operettműsorban – Dankó Rádió  „Túl az Óperencián” -  részletek szólaltak meg

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő Rigó Jancsi  című daljátékából.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40

A hallott részletekben énekelt:

Csákányi László

Kalmár Magda

Németh Marika

Bende Zsolt

Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert:„Miért születtem cigánynak”

Rátonyi Róbert: „Budapest, Budapest, te csodás”

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

A műsorban volt még egyveleg-összeállítás Robert Stolz, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Huszka Jenő és más szerzők dalaiból (Qualiton, 1978)

Az adás Lehár Luxemburg grófja című operettjéből a bevezető farsangi-kórus részlettel kezdődött és Josef Straus Szférák zenéje c. keringőjének dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

Kapcs. 369. sorszám

Kiegészítés

Carl Millöcker: Szegény Jonathán

Dalszöveg fordítója: Fischer Sándor

A rádió operettműsoraiban két stúdiófelvételről szokott elhangzani pár dal ebből az operettből:

I.  Bemutató: 1956. február 29.  Petőfi Rádió, 20.00 -20.20

Km.: Gencsy Sári, Fekete Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Vezényel: Vincze Ottó
 

II.  Bemutató: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

„Bemutatjuk új felvételünket” - részletek  Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből

Km. Andor Éva, Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Jonathan belépője (Palcsó Sándor)

„Csupán az impresszárió, az érti csak, mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható, és már rohan tovább…”

- Molly és Jonathan kettőse  (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. Basky István)

- Kórusrészlet

- Jonathan dala – rondó (Palcsó Sándor)

 „Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem… /A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él… /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám…"

 Ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió délelőtti operettadásának („Túl az Óperencián”) ismétlése hallható – benne egyéb zenék mellett részletek szólalnak meg Behár György (1914 – 1995)

 két szerzeményéből:

– Baranyi Ferenc: Fekete rózsa - daljáték (1974)

A Magyar Rádió Esztrádzenekarát Pál Tamás vezényli:

• „Párja nélkül a madár” (László Margit)

• „Óh miért, hogy a boldogságom”  (Róka István)
• „Akit a szerelem a sírig elkísér” (László Margit)

– Mikszáth - Dalos László: Sipsirica  - rádióoperett  (1978)

• kettős  (Pécsi Ildikó, Mádi Szabó Gábor) 

A ma 116 esztendeje született Jávor Pál emlékét idézi fel két dala.

RTV Újság, 1974. 06.17-23.

Negyven éve a rádióban

Közreműködött: a Földényi-kórus … Csaknem háromezer alkalommal hangzott el ez a mondat az elmúlt negyven év során a rádióban. 1934-ben mutatkozott be az együttes, s hogy milyen céllal, milyen körülmények között alakult meg, arról számol most be a vezető-karnagy Földes János.

- A harmincas években a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnöke voltam, majd 1933-ban a régi Magyar Színház karigazgatójának alkalmazott. A Bál a Savoyban előadásán figyelt fel a kórus szép hangzására Marthon Géza karmester, aki akkoriban a rádió operettelőadásait vezényelte; az ő javaslatára bízott meg a Rádió egy állandó kórus szervezésével. Bemutatkozó előadásunk Rubens Hollandi lány című operettje volt. Érdemes egy pillantást vetni a közreműködők listájára: Orosz Júlia, Rösler Endre, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc voltak az előadás szereplői.

Azóta az operett- és daljáték-irodalom szinte minden alkotását megszólaltattuk már…

- Milyen változást hozott a kórus életében a felszabadulás?

- Jelentősen gazdagodott a repertoárunk, bővült a profilunk is; szép új feladat volt pl. a szomszédos baráti országok dalainak megszólaltatása. Az évek során részt vettünk számos mai magyar opera rádiós ősbemutatóján is, így pl. Ránki György Pomádé király új ruhája és Kadosa Pál Huszti kaland című művének előadásán. Ezenkívül a zeneirodalom számos nagyoperájának interpretálásában működtünk közre. Egyik legszebb élményünk A sevillai borbély 1960-as felvétele. Az előadást vezénylő Lamberto Gardelli ekkor dirigált hazánkban először.

- Hozzáteszem még, hogy amikor a Rádió annak idején – külső hangversenyek rendezésével – üzemekbe, gyárakba látogatott, gyakran mi is részt vállaltunk e szereplésekből, autóbusszal jártuk az ország különböző vidékeit. A többirányú tevékenység jó iskola volt a kórus számára. Régebbi tagjaink között sok az immár országszerte ismert név: olyanoké, akik azóta az Operaház magánénekesei, ösztöndíjasai vagy vidéki színházak operaegyütteseinek énekesei. Úgy érzem, negyvenéves működésünknek ez az egyik legnagyobb eredménye.

K.Á.

• Új Ember 1985-11-10 / 45. (2054.) szám

In memóriam: Földényi János

Árván maradt az énekesek egyik családja. Az 51 esztendeje alakult Földényi Kórus karnagya és atyja, Földényi János 81 éves korában Stuttgartban elhunyt. Keresztgyerekeihez ment látogatóba, ott érte a behívó.

Műegyetemre járt, majd a régi Egyetemi Énekkarnak lett elnöke. Szerették, becsülték, s amikor saját kórusát megalakította, szívesen szegődtek hozzá —, tovább vinni a dalt. Sok meghívást kaptak szereplésekre. A magyar zenei életben rangot vívott ki a Földényi Kórus. Számos hanglemezfelvételük van, közülük több egyházzenei. Az utóbbi időben valahányszor vallásos (ökumenikus) művek rögzítésére került sor, Földényi János szakértőként jelen volt. Kórusából jeles operisták indultak művész-útjaikra: Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Berkes János, Réti József, Ötvös Csaba.

Derűs, anekdotázó lélek volt, igazi keresztény, akiről az evangéliumi gyermekség tisztasága sugárzott. Hitét mindvégig megvallotta, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia templomában állandó vendége volt az Úr asztalának.

Kórusa árván maradt. A János napi köszöntőnél, melyet minden esztendőben megtartottak, s az idén is még megtartanak „gyermekei”, helye üres marad. Talán egy gyertyát gyújtanak emlékezetére, miközben rá gondolnak. S akkor a szeretet sugárkörében ott lesz ő. Hiszen az emlékező szeretet visszahívja a túlpartokról azokat, akiket szívünkbe zártunk a földön.

A Farkasréti temetőben hantolták el, október 23-án. Bajcsy Lajos plébános kísérte sírjához, s ő mondott érte rekviemet. A Kórus részéről Szőnyi Jenő festőművész, a régi Egyetemi Énekkar részéről pedig Mericske Ernő búcsúzott.

(tóth)

RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

1964. május 19-én stúdióhangversenyen hangzott el először Hidas Frigyes Cantata de minoribus (Kantáta a kicsinyekről) c. műve Forgács Éva, a Földényi kórus és a Rádiózenekar előadásában, Lehel György vezényletével.

A Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádióban

Amikor Hidas Frigyes művének felvételén dolgoztak a 6-os stúdióban, a munka végén egy férfiénekes babérkoszorút nyújtott át a közreműködő kórus vezetőjének, Földényi Jánosnak, abból az alkalomból, hogy a Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádió műsorában.

Az ünnepelt így emlékezett:

„Harminc évvel ezelőtt, 1934. május 20-án szerepeltünk először a Rádióban. A 30 év alatt a Földényi-kórussal több ezer adásban, felvételen és külső szereplésen vettünk részt. Alig van olyan műfaj, amelyet ne képviseltünk volna a mikrofon előtt: közreműködtünk új magyar operák rádiós bemutatóján és daljátékok, zenés darabok százainak felvételén. A Rádió gyors és pontos munkát követel, ezért mindig felkészült, szép hangú, jó képességű gárdával kellett dolgoznom. Talán joggal mondhatom: jó iskola volt a Földényi-kórus, kitűnő énekesek sokaságát sorolhatnám fel, akik ebből az igazi közösségi szellemtől áthatott kis együttesből indultak el a hírnév felé.”

• Film Színház Muzsika 1965-01-22 / 4. szám

Jubileum

Harminc éve szerepel zenei életünkben: a Földényi-kórus. Vezetőjével: Földényi Jánossal beszélgettünk.
— Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Abrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban* című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt.
— Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tarnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.

• Film Színház Muzsika, 1970-01-24 / 4. szám

Egy évfordulóról is szeretnénk megemlékezni

Harmincöt éve végzi magas színvonalú művészi munkáját zenei életünkben a Földényi-kórus. Földényi János, az együttes alapítója és mindmáig karnagya, annak idején a jogi pályát cserélte föl a zeneivel. Három és fél évtizede a rádió zenei műsoraiban, filmeken és színházakban működik közre a kórus, amely e tekintélyes idő alatt igen sok jeles énekesünknek volt „nevelő iskolája”. Említsünk néhány nevet: Birkás Lilian, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Korondy György, Réti József, Tarnay Gyula, Udvardy Tibor. A harmincöt éves jubileumon, fehér asztal mellett, a kórus régi és új tagjai köszöntötték az alapító karnagyot.
 

• Film Színház Muzsika 1974-05-18 / 20. szám

Negyven éves a Földényi-kórus

Negyven évvel ezelőtt bízta meg a rádió Földényi Jánost, a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnökét egy kamarakórus szervezésével, amely a rádió kötött zenei műsorait volt hivatva ellátni. A Földényi-kórus 1934. május 20-án mutatkozott be a mikrofon előtt a Hollandi lány című operettben. A népszerű együttes azóta is főként a rádió műsoraiban szerepelt és szerepel, fellépéseinek, illetve felvételeinek száma háromezerre tehető. A Földényi-kórusban kezdte pályafutását Házy Erzsébet, Réti József, Tarnay Gyula és még sokan mások.

A negyvenéves jubileum egybeesik Földényi Jánosnak, az együttes alapító karnagyának hetvenedik születésnapjával. Gratulálunk!

Kapcs. 1837. sorszám

A Dankó Rádió most elhangzott operettműsorában ebből a rádióoperettből hangzottak el részletek:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély 

A Rádiószínház bemutatója: 1956. július 9., Kossuth Rádió 20.27 – 21.45.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Zsurzs Éva

Vezényel: Kerekes János

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Szereposztás:

Dr. Birkás Pál – Bilicsi Tivadar
Dr. Berend Rózsa – Fejes Teri
Keledi Marika – Petress Zsuzsa
Naspolya Gizella – Békés Itala
Dévény Antal – Melis György (Kállai Ferenc)
Siroki István – Hlatky László
Kukucska András – Rátonyi Róbert
Krammer Lujzi – Pogány Margit
Kelediné – Fónay Márta
Drammerné – Soltész Anni
Babári, népzenész – Heltai Andor
Döme bácsi – Rajz János

• Nyitány
• Marika és Antal kettőse: „Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…” (Petress Zsuzsa és Melis György, km. kórus)
• Marika és Antal másik kettőse (Petress Zsuzsa és Melis György)
• Érdekesség: a műsorban egy más stúdiófelvételről is felhangzott ugyanez a kettős: „Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…” – Melis György énekpartnere itt Szabó Rózsa! – Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc. E számot más Gyöngy Pál-operettdalokkal együtt rögzítették hanglemezre a Qualitonnál: „Minden jegy elkelt” – részletek Gyöngy Pál dalaiból (LPX 16572 – 1971)

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ezen a héten Császár Angéla, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes művész.

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuka délelőtti adást az ismétlésben. 

A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány  

Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Házy Erzsébet mindkét operettből énekelt dalt illetve kettőst:

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt: Szerelmi kettős; „Tova lebbent már” (Km. Kelen Tibor)

A Dankó Rádió mai műsorában most a másik operettből hangzottak fel részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

A délelőtti "Túl az Óperencián" adását 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.
 

A Dankó Rádió operettműsorának mai adásában egyebek közt Offenbach-blokkot hallhatunk: a hangfelvételről bejátszott dalok zenei anyaga a 2017. évi Budavári Palotakoncert előadásán készült.

 Ehhez a produkcióhoz új magyar dalszövegeket írt Galambos Attila műfordító, szövegíró - a Túl az Óperencián című adás vendége, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádióstúdióban.

Előbb a Kékszakállból hangzik el három részlet:

• Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
• Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) - megjegyzem: véleményem szerint ez a hadarós dal nem a Kékszakáll, inkább A banditák című operettből való, melyet a "Párizsi élet" egyik változatában is megtalálunk.)
• Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)

Ezt követik további részletek A banditák, A szép Heléna,  a Párizsi élet és az Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettekből.

Énekelnek: Boncsér Gergely, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila, Laki Péter, Kocsis Zsolt, Vadász Zsolt, Peller Anna. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényelt Makláry László.

A ma délelőtti rádióműsor elején Rost Andrea és José Carreras kettősében csendült fel Tony és Maria dala (Tonight, Tonight) Bernstein West Side Story című musicaljéből („Szuperkoncert 1996 – Népstadion).

Ezt az adást most hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Kapcs. 519. sorszám

Végül is nem operett volt ez:

Rádiós bemutató: 1973.  szeptember 5., Kossuth Rádió, 21.29 – 22.00 

Sárközy István: Y-háború

Betűkomédia – oratorikus formában

Szövegét – Vörösmarty Mihály nyomán – Weöres Sándor írta.

Vezényel: Mura Péter

Közreműködik:

Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és a Primavera kvintett

Zenei rendező: Fejes Cecília
 

Televíziós produkció: 1973. április 1. , 21.15 – 21.45

Zenés tv-színház.

Sárközy István: Y-háború.

Bábopera. 
 

Népszabadság, 1973. szeptember 18.

Zenei krónika – Breuer János rádiókritikája

Sárközy István  Y-háború című alkotását a televíziós premier után néhány hónappal bemutatta a Magyar Rádió is.

Bábopera a darab műsor szerinti műfaji meghatározása. A zeneszerző azonban eredetileg a következő címet írta partitúrájára: betűkomédia oratorikus formában. S ez lényeges, mivel az opera szabályai merőben különböznek az oratórium kereteitől. A kompozíció Vörösmarty Mihálykomédiája nyomán született s a nyelvújítás ma már valóban mosolyt fakasztó vitáját, az ipszilonisták és jottisták „harcát” eleveníti fel. A konfliktus valójában a régi és az új, a magyar és az idegen hagyomány ellentéte. A játék végül is kompromisszumos megoldást sugall helyesírásban és kiejtésben, nem ád igazat sem a megcsontosodott hagyományaihoz mereven ragaszkodó provinciális magyarkodásnak, sem az éppoly provinciális idegenmajmolásnak — ez a darab mához szóló tanulsága.

Sárközy István játékos, vidám és a szó legjobb értelmében hatásos muzsikát alkotott a Weöres Sándor átdolgozta értékes szövegre. Zenéje egy sosem volt magyar barokk hangot teremt meg, látszólag egyszerű, valójában rendkívül igényes, bonyolult eszközökkel. Azt a történelmi hangvételt szövi tovább, amely elsőként a Szelistyei asszonyok című daljátékában, majd a Balassi- versekre írott Júlia-énekek című kantátájában jelent meg. A rövid áriákban, kettősökben, együttesekben régi zenei formák elevenednek meg, s kiváltképp élvezetes a magyaros elemekkel átszőtt pergő énekbeszéd.

A televíziótól átvett hangfelvétel maximális művészi igényességgel szolgálja a zeneszerző szándékait. A kicsiny hangszeres együttest és az énekes szólistákat Mura Péter rendkívüli biztonsággal, eleven ritmusban irányítja, s megvalósítja a mű gondosan, mívesen kikevert hangszíneit. A szólókat Operaházunk énekesei hangban-karakterben kitűnően tolmácsolják. Őszinte öröm, hogy dalszínházunknak az új zenében ilyen biztonságosan tájékozódó gárdája van. Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos és Ötvös Csaba szívesen, élvezettel játssza a jókedvű darabot; s nehéz feladatát biztonságosan oldja meg a szép hangzású Primavera énekkvintett.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában sugárzott zenei anyagából kiemelem:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Kánkán  - a Nyitányból (Miskolci Szimfonikus zenekar, vezényel Kovács László – élő koncertfelvételről)

Leo Fall: Pompadour

Az operett két zenei felvételéről szólaltak meg részletek:

• Bevezető jelenet és Calicot  gúnydala: (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

„A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „

• Pompadour belépője (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! …/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám!...” (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

• Férfi hármas: ” Kegyelmes grófnő!.... Kegyelmes úrnőm, remélem, jól kegyeskedett… , kegyelmes úrnőm! (Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy István, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

• René és Pompadour kettőse (Molnár András , Tiboldi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „- Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

• Pompadour és Calicot vidám kettőse: „Óh, József, ó, józsef, na, gyere…” (Domonkos Zsuzsa, Maros Gábor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara)  a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János)

Ezt az adást délután hat órától megint meghallgathatjuk az ismétléskor  a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

1974. február 10., Kossuth Rádió, 14.42 – 15.00

„Bemutatjuk új felvételünket”

László Margit Lehár Ferenc operettjeiből énekel.

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara.

Vezényel: Vincze Ottó

• Mérey Adolf: A víg özvegy – Viljadal
• Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sanzon
• Harsányi Zsolt: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók…”

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában hallhattunk részleteket

Karl Zeller: A madarász

–  Ádám dala: „Nagyapám húsz éves volt… Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj…” (Derzsi György)

– Milka belépője: „Viszem a postazsákot én” (Kertesi Ingrid)

– Hármas: „Hogyha látlak én…”  (Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

-  Rajna-keringő: „Rajna táj, égi báj…” (Csonka Zsuzsanna)

Palló Imre ma 40 éve hunyt el.

Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  - Km. Palló Imre, Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus , valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor 

• Bagó dala: „A fuszulyka szára fölfutott a fára…/ Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…” (Palló Imre)
• Jancsi dala, II. felv. „„Gyere, huszárnak, édes öcsém….” (Sárdy János és kórus)
• Francia királykisasszony és Jancsi kettőse,  és jelenet  (Lehoczky Éva, Sárdy János és kórus)
• Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” (Palló Imre, km.  Sárdy János)

(Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05)

Az adás végén hangzott el:

Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland - balettzene (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényli)

A délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között sugározza megint a rádió. „Túl az Óperencián”

Ma, a Magyar Kultúra Napján (1822. január 22.: Kölcsey Ferenc ezen a napon írja meg a Magyar Himnuszt) a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” c. adásának a kezdetén és a végén Erkel Ferenc két operájának egy-egy részlete fogta keretbe az elhangzott műsort:

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…” (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám – élő előadás hangfelvételéről)

Az Erkel-operarészletek között kapott helyett az operett és a musical.

Huszka Jenő - Martos Ferenc Bob herceg  című operettjéből következtek részletek:

Balczó Péter,  Clementis Tamás,  Fischl Mónika,  Dancs Annamari és Boncsér Gergely énekel,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János. A 2012-ben az MTVA és a Dankó Rádió közös  gondozásában készített,  a Huszka-jubileumi év alkalmából  felvett 32 Huszka-operettrészlet felvételéről szólaltak meg a dalok.

Koltay Valéria operaénekesnő (szoprán) születésének évfordulójára (Bp., 1925. január 22.– Bp.,1998.június 03.) emlékezve, rádiós operettfelvételei közül szólaltak meg a következő részletek:

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr

Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert , km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - a rádiófelvétel bemutatója: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15.)

„- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy?…./- Hölgyem, én édes hölgyem! – Mondj le a nászról szépen bölcsen!...” 

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás 

Sári és Gaston vidám kettőse (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – a rádiófelvétel bemutatója: 1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30.)

„Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” 

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár

Maca dala, II. felv.: (Koltay Valéria és az MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – a rádiófelvétel bemutatója: 1968. augusztus 21. Kossuth Rádió 20.00 - 21.18.)

„Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” 

Továbbá elhangzott még a nyitány Lehár Cigányszerelméből (Makláry László vezényli az Operettszínház Zenekarát – élő felvételről).

A műsorba meghívott művészvendég ezen a héten Galambos Attila (dalszövegíró, drámaíró, műfordító), akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a zenei bejátszások között.

Galambos egyik munkája a Rómeó és Júlia musical műfordítása, mely a Budapesti Operettszínház egyik sikeres darabja volt, most ebből szólaltak meg dalok Szabó P. Szilveszter, Dolhai Attila és Szinetár Dóra énekfelvételéről.

A délelőtti adás ismétlését mindig aznap délután 6 és 7 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségekről is.

Az 1689. és az 1645. sorszámok alatt ismertettem  Jókai Mór Kedves Atyafiak c elbeszélése nyomán Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékuk, a Kedves rokonok  „színlapját”. 
 

Kiegészítésként, kiírtam ennek a zenés darabnak néhány részletét (szereplő, cím, előadó megnevezése):

- Károly és Sándor jurátusok kettőse: „Nyári Miska nem kismiska” (Korondy György, Palcsó Sándor)

- Károly dala: „A szerelem a legszebb rokonság” (Korondy György)

- Berkes Gábor, megyei főjegyző  és lánya, Zsófi kettőse: „Hegyen-völgyön” (Kalmár Magda, Bessenyei Ferenc)

- Sós Jenő (alias: Kálmán), poéta, ex jurátus  első dala (Kishegyi Árpád)

- No. 8. Zsófi és Károly húga, Lizi kettőse: „Gesztenyefák” (Kalmár Magda és Ercse Margit)

- No.11. Zsófi és Károly jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondy György)

- No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád)

- No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa

Vezényel: Breitner Tamás

A Rádió Dalszínházának bemutatója – a teljes felvétel - 1972. augusztus 19-én hangzott el a Kossuth adón, 19.55 – 21.15 óra között.

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán (18-19 óra)

A „ Túl az Óperencián” operettműsor  második felében  Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa  Leányvásár című operettjének néhány, jól ismert dalát, kettősét élvezhetjük – már nem először a rádióban.

- Lucy belépője: „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam, meredeken és a sűrűn át! Egyenesen előre, falusi levegőre, oda, ahol a szemünk oly messze lát!.../ Óh, mily szép: völgy ölén, rét füvén, nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten… Szép ez a vidék…” (Németh Marika,  Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó…/ Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye, Dzsiloló…”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18.,  Kossuth rádió. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)Vezényel: Sebestyén András
Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendezte: Cserés Miklós dr.
 

A műsor első felében Gyöngy Pál dalaiból is kapunk egy válogatást…

Ezekről az Ábrahám-operettszámokról szóltam a musical-topicban is... de mégis ez operett és így ideírom: 

Hungaroton CD

Bál a Savoyban 

Részletek Ábrahám Pál operettjeiből

HCD 16886 
This Compilation (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.

1. Toujours l'amour “Bál a Savoyban² (Heltai Jenô) 5'21"
2. Mauzi “Viktória² (Harmath Imre) 3'15"
3. Néger dal (Egy Johnny vagyok) “Hawaii rózsája² (Harmath Imre) 4'05"
4. Beleszerettem magába “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'21"
5. Pardon madame “Viktória" (Harmath Imre) 5'35"
6. My golden baby “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'56"
7. Ittam egy kis pityókát “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'35"
8. Lila akácok a “Lila akácok² c. filmből (Mihály István) 4'20"
9. La bella Tangolita “Bál a Savoyban" (Heltai Jenő) 4'48"
10. Édes mamám “Viktória" (Harmath Imre) 3'14"
11. Álmaimban már láttalak “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'26"
12. Kicsike vigyázzon “Zenebona" (Harmath Imre) 3'42"
13. Good night “Viktória" (Harmath Imre) 4'41"
14. Teve van egypupú “Az utolsó Verebély lány" (Harmath Imre) 4'06"

Összidő: 58'10"

Házy Erzsébet (1, 9, 13), Németh Marika (5, 11), Zentay Anna (2, 4, 6, 7, 10, 12)
Melis György (3, 5, 13 ), Mensáros László (8), Rátonyi Róbert (2, 6)

Harmónia vokál (1, 3, 5. 9, 13), A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (1, 3, 9, 13)
A Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara (2, 4-6, 10-12, 14),
A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara (7), Stúdió 11 (8), MÁV Szimfonikusok (8),
Vezényel: Bródy Tamás (1-6, 9-14), Bágya András (7), Behár György (8)

Ezek a dalszámok először rádiófelvételeken hangzottak el a hatvanas években ezekkel az előadókkal, de más énekművészekkel is hangszalagra rögzítették az első időkben. Pl. a 3. szám Néger dal (Egy Johnny vagyok) - Radnay György felvételéről jobban ismert...

(A Házy Erzsébet-topicban korábban ugyancsak volt erről szó.)

A rádió közvetítette élő egyenes adásban  -  mintegy 45 éve....

1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35

„Kapcsoljuk a József Attila Színházat"

Johann Strauss-est

Fellépő művészek:

Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József

Km a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

(közben a szünetben - kb. 20.15 – 20.45 – irodalmi összeállítás)

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Cirkuszhercegnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Dániel Gábor, Virágh József, Molnár Marica, Keszler Éva, Balogh Csaba, Oszvald Marika, Csere László énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

Kapcs. 280. sorszám

Kiegészítés

Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (zenés játék)

A Rádió Dalszínházának a bemutatója:  1973 augusztus 19., Kossuth rádió 18.25 – 19.00

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Harmónia énekegyüttes

Zenei rendező: Matz László

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Sárgarigó – Kalmár Magda
Miniszteri titkár – Palcsó Sándor
Hoteldirektor – Ráday Imre
Alkirály – Baracsi Ferenc
Pincér – Maros Gábor

A kor, amelyben a darab játszódik: a századforduló (XX. sz.). A szín: az akkori Budapest egyik előkelő szállodája. S a főszereplők? A szálloda fejedelmi lakosztályának szófukar lakója, az egyetlen európai nyelven sem beszélő alkirály, s egy újdonsült grófnő, aki a Sárgarigó névre hallgat, és általában az Orfeum kávéházban fészkel…

A zenés játék részletei közül néhányat megemlítek:

- A miniszteri titkár első dala: „Aki ön előtt itt áll, az egy pénzügy, menő, bűnügyi-miniszteri titkár…” (Palcsó Sándor)   
- Sárgarigó dala: „Megjöttem, itt vagyok!...”  (Kalmár Magda)
-  Kettős: „Észnél legyél kis cicám! …/ … Sárgarigó, jól vigyázz!...”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor) 

- Dal a legyezőről:  „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

- Sárgarigó dala: „Arany az annyi ma, mint a réten a fű..” (Kalmár Magda)

- Sárgarigó dala: „Kánkán” (Kalmár Magda, Harmónia énekegyüttes)

- A miniszteri titkár második dala (Palcsó Sándor)

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Marica grófnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Hegyes Gabriella, Kállai Bori, Berkes János, Böröndi Tamás, Lukács Anita és Vadász Zsolt énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

• Jonel dala:  "Ki vagyok?! Ki vagyok?...Az eltaszított szerelmes, mely nyugvást nem talál…/ Zórika, Zórika, jöjj haza már! Hadd térek vissza véled! Otthon a boldogság békéje vár, itt nékem csak kín az élet…” (Szabó Miklós Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Megjegyzem, Szabó Miklós a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretében is felvett ebből az operettből részleteket, így ezt a dalt is. Az 1954-es stúdiófelvételen Pogány László vezényelte a zenekart.  Kiadó: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)

• Ilona dala: Csárdás – „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő…./Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya…” (Pándy Piroska)

Az előbbi, Szabó Miklós énekelte Jonel-dalt a következő felvétel-bejátszáson viszonhallgathattuk más előadóval; a bevezető rész után következő dal duetté egészül ki Zórikával (az eredeti, Gábor Andor-féle dalszöveg):

• Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.

• Négyes: „ Az élet olyan, mint a színház!  Mennyi fordulat! Sok szép családi téma van, mint mind egy színdarab…/Sok szerelem, színjáték, szomorú kis vígjáték, amikor a deszkán lépdel, tapsokat érdemel!  De menjen a függöny fel, heroikus műsor kell, sok szerelem kell! Dráma vagy vígjáték!...” (Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt. valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) -  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9.,Petőfi adó, 20.35 – 22.15 )

Két évfordulónak is kiemelt figyelmet szentelt a műsor:

Ma 92 évvel ezelőtt hunyt el Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.)  magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Az adásban Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, továbbá Tiboldi Mária Blaha Lujzára emlékező műsorának hangfelvételéről került bejátszásra művészetét felidéző  részlet, prózában és dalban (km. Farkas Bálint)

Ferencsik Jánosra emlékezés: 111-éve született a nagy magyar karmester (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.)

Nagy Ibolya felolvas egy idézetet Bónis Ferenc Ferencsik-könyvéből, melyben a szerző a  karmestert interjúvolta meg; ebben a részben itt arra emlékezik, milyen örömteli esemény volt számára a Bécsi Filharmonikusok meghívása vezényelni  a zenekart. (Forrás: Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Zeneműkiadó, 1984)

 Ferencsik János felvételei közül ebben a műsorban elhangzott zenék voltak:

- Johann Strauss: A cigánybáró - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara)

- Kodály Zoltán: Háry János – Szvit  (Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara)

- Bécsi Harangjáték

- A Kis Hercegek bevonulása 

- Pazeller Jakab:  Herkulesfürdői emlék (Magyar Állami Hangversenyzenekar)

Ism. ma 18 - 19 óra között a Dankó Rádióban

Kapcs. 66., 630. sorszámok

Kiegészítés

Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922)

A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40

Egyben magyarországi bemutató!

Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek:

Ewald, költő – Bende Zsolt
Lorenz, muzsikus – Korondy György
Hédi – Andor Éva
Antoinette – Németh Marika

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara
Vezényel: Sebestyén András

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
Verseket fordította: Dalos László

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza:

1. Nyitány

2. "Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt)
3. „Kicsi, könnyű cipő, ha elindul a nő…” (Korondy György, Bende Zsolt) 
4„  Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…” (Korondy György) 
5. „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) 
6. „Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó…” (Andor Éva, Németh Marika)
7. „Az első randevú” (Andor Éva, Korondy György)
8. Finálé „A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem! De mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”  (Andor Éva, Korondy György)

1922-ben, amikor két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt!

Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették hangszalagra.

Megemlítendő: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített – változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo), majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én.

Aki tudta, biztosan meghallgatta az ismétlést-

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.

Lsd.:

2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23

Ámeli 

(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián című műsorában hallhattuk:

1. Brahms: VIII. magyar tánc

2.) Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének részleteit a mai adásban ezúttal Vadász Zsolt („Vágyom egy nő után”), Kalocsai Zsuzsa (Liza belépője),  Pohly Boglárka (Mi dala), Ötvös Csilla és Molnár András (Szív duett:  „Lótuszvirág!   …Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”)  felvételeiről hallhattuk. 

3.) KeményEgon: Messzetűnt kedves

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse – Az első szerelem dala:  „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

(Megjegyzem, legutóbb 2017. október 13-án sugározta a rádió ugyanezt a három számot)

4. Az adás végén Kemény Egon A tavaszhoz című rapszódiája  .  Szimfonikus könnyűzene (1957) – hangzott el: Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényli.  

Az adásban továbbra is Varga Éva színművésszel, rendezővel, tanárral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A holnapi műsorban Ferencsik János emléke is „hangot kap” majd…

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlés során a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Szirmai Albert és Lehár Ferenc egy-egy dalművének stúdiófelvételeiről szólaltak meg szebbnél szebb részletek:

I. Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács  (1923)

1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek 

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével.

Erről a felvételről hallottuk most:

- Az udvar bevonulása, 2. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (Km. Énekkar)

- Örzse és Jóska kettőse, 1 felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, 2. felv.: „Fordulj ügyesen!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

További részletek is elhangoztak a daljátékból, más stúdiófelvételekről:

- A királynő dala, 1. felv.: "A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám… /És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok…” (Pitti Katalin, km. a  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László.  A felvétel ideje: az 1980-as évek közepe)

- Örzse és Jóska kettőse 2.felv.: „Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el…./Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Raffay Erzsébet, Svéd Sándor, km. Stúdiózenekar – felvétel az 1950-es évek közepén készült)
 

II. Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika (1928)

- Goethe dala: Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!. (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

Másik felvétel! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
A keresztmetszet-felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara  és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Erről a rádiófelvételről  most két részlet szólalt meg::

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

Az adásban felcsendült még egy operaária is, Lauretta dala Puccini Gianni Schicchi című operájából, Váradi Zita előadásában (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bartal László vezényli).

A délelőtti Túl az Óperencián adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

Kapcs. 2374. sorszám

Kiegészítés

A rádió 1971. február 20-án a Kossuth adón, 19.25 – 20.19 óra között mutatta be új operettfelvételét:

Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbach: Rose Marie – részletek

Közreműködik: Németh Marika, Petress Zuzsa, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás.

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Rátonyi Róbert

A 2374. sorszám alatt részleteztem, amit erről a (film)operettújdonságról tudni érdemes.

Most mindezt kiegészítem az operett egyes részleteinek megnevezésével -  a rádiófelvételen hallható dalok közül: 

1. Előjáték
2. Hermann dala (Rátonyi Róbert)
3. „Totem Tom-Tom” (Petress Zsuzsa)
4. „Rose Marie” (Bende Zsolt)
5. Rose Marie dala (Németh Marika)
6. Jane és Hermann kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában  Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77 c. operettjének részletei szólaltak meg,

Németh Marika, Ajtay Andor, Zentai Anna, Rátonyi Róbert,  Fejes Teri, Lorán Lenke, Kazal László, Mucsi Sándor, Fekete Pál énekfelvételéről.

 A Magyar Rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát Vaszy Viktor vezényelte.

(A rádió stúdiófelvételének bemutatója 1957. május 4-én volt a Kossuth Rádióban. Rendező: Solymosi Ottó.)

Ezen a héten mától Varga Éva színésznő – rendező  (Pesti Magyar Színház) a vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt  a műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Nagyoperett

Többször szóbahoztam, hogy a Rádió Dalszínházának új Offenbach-bemutatóját (1970. augusztus 19, Kossuth Rádió 20.07 – 23.04) követően évekig - számomra máig érthetetlen okok miatt –  sem teljes egészében, de még a részleteit se, nem sugározta a rádió, miközben gyakorta felhangoztak az operett francia nyelvű felvételének részletei.

Mindennek tüzetesen utána néztem a korabeli RTV Újságban, a lap számainak napról-napra történő átvizsgálásával. Ez az „átok”, ez a nem tudom mire vélni „szilencium”  csak több mint három év elteltével szűnt meg, oldódott fel, mégpedig ekkor:

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00

A gerolsteini nagyhercegnő

Részletek Offenbach operettjeiből

Közreműködik: Házy Erzsébet, Divéky Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Németh Marika, Svéd Nóra, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, Pere János, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Bródy Tamás.

- Előjáték

- Bevezető jelenet és Bumm tábornok dala (Németh, Réti, Melis, Énekkar)

- Wanda és Fritz kettőse az 1. felvonásból (Németh, Réti)

- Katonák és a nagyhercegnő dala az 1. felvonásból (Házy, Énekkar)

- Katona-dal: „Fogd ezt a kardot, a kardot…” (Házy, km.: Réti)

- Bevezető jelenet és levél-kuplé a 2. felvonásból (Koltay, Erdész, Divéky, Svéd, Pere)

- Buffó hármas (Bartha, Kishegyi, Melis)

- Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a 2. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy, Réti)

- A 3. felvonás előjátéka

- A nagyhercegnő és Bumm tábornok kettőse a 3. felvonásból (Házy, Melis)

- Induló és szerenád (Németh, Bartha, Réti, Melis)

- „Riadó” – együttes (Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Pere) 

- Esküvői kar és legenda (Házy, Bartha, Kishegyi, Melis, Énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Michels, Énekkar)

Persze a teljes operett zenei anyaga ennél több,  és azok a részletek is idővel elhangzottak a rádió operettműsoraiban.

Ugyancsak,  ismételten kitérek itt  még egy körülményre.

 A gerolsteini nagyhercegnő zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így - keresztmetszet-formában -  került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. 

(Később úgy gondolhatta a Rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint ami például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). 

A teljes rádiófelvétel "színlapja":

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

Sajnos, nem vagyok sem látnok, sem bölcs...

Szerintem legalább internetes formában fent kellene tartani a lapot, ha már nincs anyagi lehetőség a kinyomtatására. Támogatókat kéne szerezni az oldalhoz, és így akár ingyenes lehet.

A Port.hu-n rajta van a rádióműsor, de részletezés nélkül, az is megoldás lenne, ha itt részleteznék a műsorokat.

És hogyan lesz? 

Úgyvan.

Az előzményhez kapcsolok két témát, amely az utóbbi napokban itt szerepelt:

A "Túl az Óperencián" hallgatottságához az alábiakat fűzöm hozzá:

Tetszett, hogy Nagy Ibolya az elmúlt műsorhéten kiválasztott egy zeneszerzőt - Offenbach - és életútja részleteinek ismertetésével együtt művei keresztmetszetét több napon (napi egy műsoróra majd ismétlés) - átívelve mutatta be.

Szerencsés volt az is, hogy már hétfőn hallhattunk erre utalást, kiváncsian várhattuk egész héten a felvételeket,  értékes időtöltés volt.

Némileg a teljes műsoridőben nem hallhatő rádióoperettek, rádiódaljátékok hiányát is pótolná ez a megoldás.

A "Túl az Óperencián" ismétlése:

A koraesti ismétlés szerintem nagyon fontos és hasznos.

18 órakor sokan vannak már - vagy ismét - rádióközelben, éppen ezért tették 17 óráról 18 órára a  kezdést.

A hallhatók egyéni szokásaik szerint veszik igénybe ezt a lehetőséget.

Van, aki csak az ismétlést hallgatja, van aki a koradélelőtti adást, van aki részleteket, van aki mind a kettőt, pl. háttérként vagy szórakozásképpen.

Nagy Ibolya rövid ismertetőiből könnyen áttekintést kaphatunk az operett műfaj történetéről, szerzőkön és felvételeken keresztül. A program érdekes és szórakoztató.

Én  fel szoktam mások figyelmét is hívni az aznapi érdekességekre, például idős emberekét, akik nem olvasnak rádióújságot és  wifis okostelefonjuk sincs, ám ajánlásomra szinte  mindig már 18 órakor bekapcsolják a rádiót és kedvtelve végighallgatják az ismétlést.

Megjegyzés: operettkedvelőknek indult ez a program. Néha az a benyomásom, hogy ez múló tendencia, remélem, hogy nagyon, nagyon, de nagyon tévedek e téren...

A Rádióújság  

(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.

A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.

Így ebbe a fórumba tartozik megszűnése is.

Az új műsorújság:

remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!

Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.

Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. 

Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 

Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!

Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.

Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.

A megérzésemre hallgattam, és jól döntöttem, amikor ismét a Dankó Rádió hullámhosszára kerestem ma délelőtt; a hét utolsó napjára is jutott Offenbach-muzsika a Túl az Óperencián műsorának hallgatói számára!

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban - részletek

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)
Euridike – László Margit (Váradi Hédi)
Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)
Jupiter – Melis György (Ráday Imre)
Juno – Tolnay Klári
Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)
Styx Jankó – Maleczky Oszkár
Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)
Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)
Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)
Minerva – Dunszt Mária
Merkur – Külkey László (Velenczei István)
Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Morfeusz – Pálfy Endre

Erről a teljes stúdiófelvételről most két dal csendült fel:

- Pásztordal (Réti József): 

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike második dala -  kuplé  az I. felvonásból (László Margit): 

„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még. /Ma újra csokrot szedtem reggel, vagy száz violát. Rápillant máris, hogyha felkelt, az ablakon át. Bárha megleshetném titkon… hisz már tudja édes titkom: szívem kire vár, kire vár! Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet, még nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még.”

Kertesi Ingrid énekében Euridike első dala is elhangzott az operettből – e későbbi rádiófelvételen Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát (Nem a teljes operett, csak részletei kerültek felvételre.)

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – a részletekben elhangzott:

• Olympia áriája „Babaária” (Ágai Karola)
• Kleinzack-legenda (Ilosfalvy Róbert)
• Dappertutto áriája „Gyűrűária” (Melis György)
• Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga)

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Erdélyi Miklós

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Zenei rendező: Járfás Tamás

Megemlítem még a műsor elején felhangzott zenét:

Lehár Ferenc: Pacsirta – induló és palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton – egy koncert hangfelvételéről szólalt meg ez az operettrészlet)

A héten  ma utoljára beszélgetett a rádióstúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégével, Karinthy Mártonnal, a Kossuth-díjas színházi-és filmrendezővel, íróval.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.

Kíváncsian várom, kapunk-e ma is valami Offenbach-operettből részleteket a Dankó Rádióban? - ez de 9 és 10 óra között kiderül...

Fényes is többször volt peches karrierje során, persze ő maradhatott volna Berlinben, de viszont segítői,akik megvalósították vol,a ez, köztük Marton és a primadonna Alpár szintén a nem kívánatos személyek közé került.... Alpár Gitta ezután Bécs felé vette az irányt, de Budapesten is énekelt a Városi Színházban (Erkel), Brodszky Miklós (ő egy szintén Berlinből elűzött szerző) Szerelmes királynő c. operettje főszerepét alakította, a darab - elsősorban Alpár népszerűségének köszönhetően - végig teltházakkal ment, 2 dal fent van ebből az operettből a youtube-n, próbálom linkelni, de azt nem tudom, hogy lehet, hogy közvetlenül is elérhessétek:

A másik operett, amit Alpár énekelt a Városi Színházban, Komjáthy Károly Antoinette c. operettje, melyről maradtak képek, és tényleg tökéletesra maszolták a művésznőt. Millöcker: Dübarry-jával aratta egyik legnagyobb sikerét, a Városi Színházban is ment, miatta porolták le még Németországban ezt a XIX. századi alkotást.

https://www.youtube.com/watch?v=F2zEwPRir6E

https://www.youtube.com/watch?v=rfKDLi0epdI

Ezen a két felvételen Alpár énekli a Szerelmes királynő szép slágereit, sajnos ezeket is elfelejtették.

Alpár legnagyobb operettszerepei a Bál a Savoy mellett, Lehár Szép új világ és Millöcker: Dübarry voltak.

Fényes másik pechje Mario Lanza korai halála volt, ezért nem mehetett zenétszerezni Amerikába.

A Marton Ügynökségnek a későbbiekben is óriási hatalma volt az operettszakmában Budapesten.

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981. 09. 12. / 37. SZÁM:

Sas György sorozata 5. – FÉNYES SZABOLCS

(Kivonat. A dőlt betűs rész Fényes Szabolcs válaszait tartalmazza.)

„……………………………………………………………………………………………

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott három-négy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli: „Világbemutató Budapesten november 7-én. A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater an der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlin, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.

— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára.

…………………………………………………………………………………………..

Rombadőlt remény

- … A Mayához fűződik nemcsak álmaim első nagy megvalósulása, hanem álmaim első nagy meghiúsulása is. Marton Sándor, látva a Maya sikerét, revideálta álláspontját velem kapcsolatban. Láthatólag már cseppet sem bánta, hogy Harmath velem komponáltatta meg a muzsikáját. Sőt, felkeresett engem és édesapámat, s felajánlotta, hogy a tantième összegének bizonyos százalékáért felkarolja további sorsomat. Marton az egész világot behálózó szervezettel — és hozzá megfelelő hatalommal — rendelkezett, amibe beletartozott Berlin, Párizs, London, New York is.

……………………………………………………………………………………………

Ábrahám Pált is ő indította el fantasztikus karrierjének útján, s megvallom, én is ilyesmiről ábrándoztam nagyváradi gyerekszobámban. Akkortájt az operett Mekkája nem Párizs, London vagy Bécs volt, hanem Berlin. Ábrahám hírnevének is az akkori Berlin és Németország volt a trambulinja a maga kétszáz zenés színpadával. S akkor jött Marton, és úgy látszott, nekem is ugyanezt kínálja tálcán. Saját költségén elegáns estélyt szervezett Berlinben, ahol húsz befolyásos színházi embernek, élükön Alpár Gittával, előzongoráztam a Maya zenei anyagát, aminek aztán ott a helyszínen Alpár Gitta, a primadonnák királynője, rögtönözve el is énekelte néhány dalát. Ő éppen Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének főszerepét játszotta tomboló sikerrel az Admiral Palastban, s az estély végén kijelentette, hogy a Bál a Savoyban után közvetlenül a Mayát kívánja alakítani. Erre az Admiral Palast igazgatója valóban le is kötötte Martonnál legközelebbi bemutatójául a Mayát.

……………………… 1933 februárjára tűzték ki a premiert, és január 30-án Hitler uralomra került.
— A premierből tehát nem lett semmi.
— Sőt, a színigazgató, Alpár Gitta és mások Németország azonnali elhagyására kényszerültek.

— Úgy tudom, később megint szóba került, hogy Alpár Gittával Londonban, a Royal Drury Lane színházban bemutatják a Mayát, sőt Amerikában filmet is csinálnak belőle, szintén ővele.

— Nem valósult meg. A Maya nem került el Berlinbe, Párizsba, Londonba, Amerikába, amire én és Marton is annyira számítottunk. Igaz, ezzel szemben valamennyi környező országban, Skandináviában, később a Szovjetunió több városában is bemutatták. Összesen tizenkét európai államban.

……..“

Az előadásról majd véleményt alkothatunk a másik operett-topicban...

Már nagyon várom, meg is van a jegyem rá.

Ma folytatódott a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának ("Túl az Óperencián") Offenbach-„ciklusa” - pontosabban részletek sugárzása műveiből. Ezen a héten már volt:  A gerolsteini nagyhercegnő; Piaci dámák; A férj kopogtat

Jacques Offenbach: Kékszakáll

Az elhangzott dalok - együttesek a következők voltak – két felvételről szólaltak meg a bejátszások:

I. Ismereteim szerint a legkorábban készült rádiófelvételről hallhattuk:

• Oszkár gróf dala és az udvaroncok kara, I. felv. (Maleczky Oszkár, km. a  Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

„- Nagy barátunk! Várva várunk!…. /- Üdvözöllek, jó urak!...Urak a dalt!/- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc…Hűség! Vérmes nagy remények! Ám gyakran másé lesz a konc!… Ám ha be akar futni ő…./Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni , hogyha meg sem mozdul ő, célja úgy elérhető.  / … akkor fog csak célba jutni, hogyha meg sem mozdul ő, hogyha meg sem mozdul ő, célja, ugye, érthető?!”

Ezt az 1950-es évek végén készült, most elhangzott dalfelvételt vélhetően valami technikai baki folytán kétszer hallhattuk az adásnak ebben a blokkjában. (Nem is bántam, mert az elsőként elhangzott szám közben éppen cserélnem kellett a kazettát a REC alatt…)

II.  A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, a bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Ideírom a teljes szereposztást:

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

• Vadóc (Boulotte)  dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehető, ugye?.. Hallod-e, hallod, ejnye, de hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem  akad, nem akad, nem akad… /És minden pajkos leánynak szükséges volt egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…”

• Vadóc (Boulotte) és Popolani  (Pelikán) jelenete,  Kékszakáll dala (Kalmár Magda, Melis György, Róka István)

 „- Ó, jaj nekem, szegény fejem!  Mily szörnyűség nekem! Eljött a vég!  - Helyes-helyes! Tökéletes! - Ez a vég! … / - Nos, hát? - Íme, kész, az egész. Íme, vége!  Jaj, jaj, szegényke… - Vége. - Vége. … /. Jövőm most nem jön tehát, nincs hátra más: távozom, távozom, énekelve víg dalom! Az új szerelmek szépnél szebbek és minden napra egy. És jöjjön bármi, nem tudom bánni a gyors szerelmeket.! Az új szerelmek, a szépnél szebbek,  és minden napra egy,  csak egy!”

- A III felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor,  Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

Az ismétlés ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes oldalán is meghallgatható

Ábrahám Pál életútját ismertető szöveget másolok be az Operett mint színpadi műfaj c. topicomba.

Azért vettem biztosra, mert egy korábbi felvételen nem lehetett találkozni ezzel a dallal 1935 előtt, először a Savoy filmváltozatában fordult elő az új dal, direkt Alpár koloratur hangja részére, hogy tudjon nagyot énekelni a filmen. Ábrahámra jellemző volt hogy utólag új dalokat tett operettjébe, a 3:1 a szerelem javára c. operettje német változatának a dalai között is vannak új szerzemények, mert azt 1 év múlva mutatták be, és a filmen hallhatók ezek, viszont a székesfehérvári előadásban nem voltak benne.

Én úgy vélem, hogy a "biztos"-ra még várni kell. Igen alapos kutatás kezdődött el.

(Látom, közben átírtad a "biztost" .)