Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Leányvásár

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Ebből a két operettből hallhattunk részleteket a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában.

Jacobi operettjének rádiófelvételéről (1964) a következő dalok szólaltak meg:

.- "Nagyon vad ez a vadon.../Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén..." (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Hármas: "Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten.../Szép ez a vidék..." (Házy Erzsébet, Németh Marika,  Udvardy Tibor)

- "Történt hajdanán...Dzsilolo..." (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Egy másik felvételről Kalmár Magda énekelte az operettből Lucy dalát: 

"Tele van az élet rejtelemmel..."

A Cigányszerelem dalait  Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely és Faragó András énekelte a Budapesti Operettszínház élő felvételéről.  

A "Túl az Óperencián" adását - melynek végén Offenbach A tamburmajor lánya című operettje nyitányának dallamai csendültek fel a műsorban - ma 18 órakor az ismétlésben újra meghallgathatjuk. 

A Dankó Rádió operettműsorában mától egész héten át Forgács  Péter színész, zenész, rendező, 2011-től a Győri Nemzeti Színház igazgatója vendégeskedik, akivel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A mai operett-összeállításban kiemelten két Lehár-műből csendültek fel részletek:

Lehár Ferenc: Szép a világ (Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Palcsó Sándor és Korondy György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) A teljes operett 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először);

A dalszöveg fordítója Szenes Andor nyomán Dalos László

 - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, énekkar) 

„Csuda szép, csupa szép, ragyogó a tengerár! Száll a hajó a vízen, zakatol a szívem, hova-hova napfény vár…/Rio de Janeiro! A napfény ragyogó!…Rio de Janeiro! A szenvedély ott lobogó!... Szerenád! Te vagy az ő dallama, gyere hát, te átfogod a lánynak a derekát, 
nevet a szemed, oly forrón öleled, vadul, hogy jaj, a szíved kigyúl…”

- „Ugye gondolsz rám” (Korondy György)

„Ugye, gondolsz rám? Csupa vágy a szám! Így nem szerettem senkit még talán! Jöhet tél vagy nyár, olyan mindegy már, az én szívem egyre téged vár.”

- Vidám kettős (Németh Marika, Palcsó Sándor)

„A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás! - Ne csábítgasson angyalom,  hisz úgyis van rá hajlamom!  - A kisfiúból egyszerre nagy gavallér lett…/Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég! Olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!  Két szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár!  

- Kórusjelenet és dal: „Én tudom--- ő tudja…./A vágy az rettentő…”  (Németh Marika, km. Basky István, énekkar)

Lehár Ferenc: Három grácia

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt

Két rádiófelvételről szólaltak meg az alábbi dalok.

1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): Új Lehár felvételeink címmel:

Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Hélène dala (Németh Marika):

 „ Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz! A délibáb vagy, a szív hova hív!...”

- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettősében Udvardy Tibor és Németh Marika együtt éneklik: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, ami a forró szív mélyén lakol…”

Egy későbbi felvételen Kalmár Magda és Palcsó Sándor énekében is felcsendül két vidám kettős az operettből (a régi felvételen ugyanezeket Koltay Valéria és Külkey László éneklik):

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős):

 „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…”

- Toutou és Bouquet másik vidám kettőse:

„A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…”

A „Túl az Óperencián” mai adásának végén még Franz von Suppé Pikk dáma című operettje nyitányának dallamait hallhattuk a Magyar Állami Operaház zenekara előadásában, Sándor János vezényel a felvételen.

Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

24 napon belül harmadszor szólaltak meg a Dankó Rádióban Offenbach Kékszakáll című operettjének részletei – még pedig az a három jelenet, amelynek hangfelvétele tavaly augusztusban a Budai Vár Palotakoncertjének előadásán készült; nem mondom, igen csak aktuális most Offenbach operettje, mely Székely Kriszta új rendezésében  tegnap este „újult” meg a Budapesti Operettszínházban… erről később részletesen beszámolni fogok a másik operett-topicban.

A következő három részletet hallhattuk most megint a Dankó Rádió operettműsorában:

• Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
• Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)
• Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) 

Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényelt Makláry László.

További részletek is elhangzottak ebből a pompás Offenbach-operettből, mégpedig a Rádió Dalszínháza 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott telje stúdiófelvételéről. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A magyar dalszöveg Fodor Ákos munkája:

• Bevezető jelenet,udvaroncok kara és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara 
  „- Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../ Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

•  Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara
  
  „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’

• Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda
  
  „…És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venné….”
   

Még egy operettből (daljáték) hallottunk részleteket

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”  (Sárdy János) – Petőfi Szeptember végén című költeményének megzenésítése
• „Rózsák, viruló kis rózsák” (Bucsi Annamária)
• Kettős: „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, én a jó bort úgy imádom…” (Geszthy Veronika, Domoszlai Sándor)

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk ezeket a dalokat az ismétlésben: Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”

Ma két operettből szólaltak meg részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában:

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Innocent Vincze Ernő 

Az operett két zenei felvételéről szólaltak meg részletek:

- Bevezető jelenet és Calicot  gúnydala, I. felv.: „A Pom-Pom-Pompadour, a Pom-Pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

- Pompadour belépője, I. felv.: „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! …/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám!...” (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara – a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- René és Pompadour kettőse, II. felv.: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod!...” (Molnár András , Tiboldi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara -  a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- Pompadour és Calicot kettőse, II. felv.: „/-Óh, Joseph,   óh, Joseph,  na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! (Domonkos Zsuzsa, Maros Gábor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara - a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- Belotte és Calicot vidám kettőse, II. felv.: „Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...”  (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

- Mr X. belépője, I. felv.  „Trombita zeng .és pereg a dob…/Egy drága szempár, ragyog igézve rám…” (Leblanc Győző; élő felvételről)

- Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv.: „Én édes, drága férjem, Iván…”  (Keszler Éva, Balogh Csaba; élő felvételről)

- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal…./Toujours pour l’amour…” (Kalocsai Zsuzsa)

- Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv. „Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetné!l…” (Domonkos Zsuzsa  és Palcsó Sándor)

- Fedora és Mr. X. kettőse, II. felv.:„Te meg én, te meg én, ölelj, kicsikém…” (Domonkos Zsuzsa, Jankovits József)

- Jelenet, III. felv.: „Kislány vigyázz, csókra szomjas a huszár!….” (Harsányi Frigyes és énekkar) 

Ismétlés: ma délután 18 és 19 óra között, a Dankó Rádióban.

Kapcs.2321. sorszámhoz

Tamássy Zdenkó - Mándy Iván - Dalos László: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00

Pótlólag a zenés játék cselekményéről
 

Történik a század elején, valahol Amerikában

„Vígan száll most a fenemód eleve nóta, Tom Mix nincsen még, de majd kitaláljuk őt…” E kis versike – a Női különítmény c. zenés rádiójáték indulójának rövid részlete – világosan idézi a kort s a századeleji Amerikát. Ambrus Zoltán Emberrablás c. novellája szolgáltatta az alapötletet, és a Mándy-Tamássy-Dalos szerzőtrió gondoskodott arról, hogy a novella figurái sok prózai-zenei ötlettel gazdagítva, a kalandfilmek maszkjait viselve, új életet kezdjenek a zenés játékban. Tévedés ne essék, a darabban szereplő női különítmény tagjai nem hölgyek, csak emberrabló tevékenységüket kizárólag a női nemre korlátozták. Ebből a fajtából is – megkülönböztetett tisztelettel – a gezdagabb hölgyeket választják ki, akikért váltságdíj fejében bőséges dollárerecske csordogál a kasszába. S hogy a „fogás” ezúttal meglehetősen sovány – egy titkárnőcske és az üdvhadsereg kis hittérítője – korántsem zavarja a szerzőket, mindenki megsütheti a maga kis pecsenyéjét: a rablók, az elrabolt hölgyek, az üzletemberek, a szenátorok… a szerzők… és azok a hallgatók is, akik szombat estéjüket a rádió mellett töltik.

Huszka Jenő - Martos Ferenc Gül baba című operettjéből hallottunk részleteket a  nemrég véget ért operettműsorban: 

Boncsér Gergely, Geszthy Veronika, Clementis Tamás, Fischl Mónika, Balczó Péter énekelt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte azon a stúdiófelvételen, mely Huszka hosszú élete alatt komponált operettjeiből és daljátékaiból nyújt áttekintő válogatást (32 dal, kettős, jelenet)  az MTVA és a Dankó Rádió produkciójának jóvoltából - a komponista születésének 140. és halálának 55. évfordulója emlékezetére. 

A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó rádió hullámhosszán, valamint a rádió ismert internetes elérhetőségeiről.

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

"A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

Lehár: Friderika c. operettje (1930)

Békássy István és Honthy Hanna

Lehár Ferenc 1930 áprilisában ünnepelte 60. születésnapját, akit Budapesten is felköszöntöttek. Az ünnepségsorozatnak része volt október 31-én a Friderika bemutatója a Király Színházban.

Gál Róbert írja „Óh, lányka, óh lánykám…” - Lehár, az  operett fejedelme című könyvében – melyből idézek sorokat:

„A darab próbái a forró augusztus után kitűnő hangulatban, a nyár végén kezdődtek. A színház csőd közeli helyzete egyelőre lekerült a napirendről. A bankok hiteleztek.

Lázár Ödön igazgató vette a fáradságot – ritka dolog -, és a lakásán kereste fel a Király Színház első számú díváját, Honthy Hannát.

- Mi szél hozta hozzám, direktor úr? kérdezte várakozóan Honthy? Baj van a színházban, vagy tisztelgő látogatás talán? kérdezte várakozóan.

- Nem, nem, Hanna, tudja, nagy tisztelője vagyok Önnek. Évtizedek óta csodálom, ámulom és bámulom az Ön rendkívüli tehetségét. Gyönyörködteti, andalítja és elbűvöli az emberiségnek azt a részét, amelyet egyszerűen közönségnek nevezünk. Mint az operett koronázatlan királynője, őrzi a műfaj hagyományait, az operettvilág törvényeit, szabályait, és senkitől sem engedi megszegni.

- Ne udvaroljon, Lázó!

- Hanna, Lehárbemutató lesz a Király Színházban. Ha elfogadja ajánlatomat, a női főszerep az Öné.

- Miről van szó?

- Nem szokványos operettszerep. Ha meglátja a zongorakivonatot, egyetért majd velem. Két szóval: opéra comique.

- Lázó, csak  nem azt kívánja tőlem, hogy operát énekeljek?

- Hanna, drága, én semmit sem kívánok, csak azt, hogy vállalja el Lehár Friderikájának címszerepét. Lehár ragaszkodik hozzá, hogy maga legyen Friderika.

[…] A Friderika premierje péntekre esik… kinn zuhog az eső, hideg köd gomolyog a főváros fölött. … Bent a Király Színházban meleg van, egyre forróbb a hangulat. Budapest társadalmi és művészi életének színe-java ott tolong az előcsarnokban. Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel és Ripka Ferenc főpolgármesterrel beszélget. Odébb Kálmán Imre, Rátkai Márton és Beöthy László társalog.

Lehár kicsit feszeng, kipirulva hallgatja a jubileumi ünnepség háziasszonyát, operettjeinek kedvenc primadonnáját, Lábass Jucit – ki felidézi neki a régi időkből az 1918-as Pacsirta-premiert, melyben játszott és Lehár dirigált és lám, tizenkét év elteltével ismét az ő kezében van a karmesteri pálca… De még az előadás elkezdése előtt sorba mutatja be neki azokat a jóbarátokat, akik üdvözölni kívánják, és az ünnepi szónokokat  jelenti be: Lehár szülővárosának, Komáromnak főpolgármestere, Alapy László; a Király Színház igazgatója, Lázár Ödön;

Harsányi Zsolt szavait viharos tetszésnyilvánítás kíséri:

„Kormányzó urunktól már megkaptad a polgári érdemrend másodosztályú keresztjét. De hordasz te egy másik keresztet is – a sorsodat, hogy magyar vagy. Bízzunk benne, hogy az utóbbi kereszt nemsoká lesz súlyos teher. Ellenkezőleg, dicsőség és büszke öröm.”

[…] Az ünnepség és a Friderika premierje után a színház színpadán svédasztal várja a vendégeket. Lehár alig tud kiszabadulni a barátok gyűrűjéből.  Honthyhoz igyekszik.

Hanna Beöthy családi páholyában, a bal négyesben Kálmán Imrével beszélget.[…] Lehár megáll Hanna előtt. Zsebkendőjével titkolni igyekszik, hogy szeme csupa könny. Hanna kezére hajol, megcsókolja.

- Friderikámmal Berlinben, Münchenben, Lipcsében, Bécsben és Prágában jártunk, csodálatos előadásokban volt részem. De ilyen Friderikám, mint maga, Hanna, sosem volt, és sosem lesz többé. Imre ismeri azt az érzést, azt a hangulatot, amikor nem hallom saját melódiáimat. A zenekart sem. Csak azt érzem, hogy valaki kilép a múltból, és visz magával olyan világba, amelyről eddig csak álmodnunk adatott. Most a maga jóvoltából nemcsak álmodunk róla, hanem át is éljük…

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Nagy Ibolya emlékműsora 18 órakor kezdődik!  https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt

Erzsébetvárosi Színház

Honthy Hanna és Jávor Pál

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):

1. Kék nefelejts.. English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál énekel / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel/ YT

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. "Legyen úgy mint régen volt  "

 Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.

"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

1974. december 23.,

Kossuth Rádió 19.30  - kb. 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

SUPPÉ-EST

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, László Margit,

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád,  B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor,

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Zenei rendező: Erkel Tibor

Szerkesztő: Bitó Pál

I. rész

1.Boccaccio –

a.) Nyitány

b.) Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)

c.) Boccaccio dala (Bartha, férfikar)

d.) Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)

e.) Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)

f.) Olasz kettős (Andor, Bartha)

g.) Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

1. Pajkos diákok –

a.) Frincke dala (Barlay, énekkar)

b.) Jelenet (Barlay, Kalmár,  Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

2. A szép Galathea –

a.) Galathea ébredése (László, B. Nagy, énekkar)

b.) Ganymedes kupléja (Bende)

c.) Csók-kettős (László, Bende)

d.) Bordal (László, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

3. Könnyű lovasság - nyitány

A „bécsi operett”  két jeles képviselőjének egy-egy művéből hallottunk ma részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában:

Millöcker: Dubarry - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  A versek fordítója: Szenes Andor

• René dala (Mátray Ferenc):

„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak….Mily szép az élet, hogyha téged nézlek,  elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

További részletek az alábbi rádiófelvételről szólaltak meg:

Rádiós bemutató:1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

• Kórusjelenet, Margot és Brissac vidám kettőse (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, valamint az MRT Női kara):

„- Egy a fő! Egy a fő! Este csókol majd ő… ennyi az egész, nem kell ehhez ész… /- Ugye, kérem, ezt már érti?   No de kéne most egy férfi, aki szép is volna, jó is volna…. legyen illedelem és figyelmes, és türelmes, mindig kedves… legyen szenvedélyes lelke, legyen egy-két három telke…(Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)

• Jeanne belépője (Kalmár Magda):

„ Átéltem már néhány szerelmet, csókokat és bókokat  Mindegy nekem, mi lesz velem,  ha egyszer  boldog a szívem,csak érted dobog szívem. 

• Margot és Brissac másik vidám kettőse (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor):

 „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”

Két részlet következett  Oscar Straus Legénybúcsú című operettjéből: László Margit és Simándy József énekelt,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - a rádió 1968-as, teljes stúdiófelvételéről.

Hans dala:

„ Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet…./Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még, ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!...”

Hans és Stella kettőse:

 „- Van úgy, néha oly fényes az álom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…./- tündérkertben magunkra maradtunk, viola sugarán lángolunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne még, az ám, a bortól  és a csóktól,  hadd égjen jól a láng! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem, egy vicces-spicces órát adj nékem, én Istenem!...”   

Ma új vendéget köszöntött a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Tóth Enikő színművésznő személyében, akivel folytatott beszélgetéseit egész héten át hallhatjuk a rádió operett műsorában.

A délelőtti műsor ismétlése 18 és 19 óra között kerül adásba a Dankó Rádió hullámhosszán, amely az internetes elérhetőségeken is meghallgatható

André Messager (1850 – 1929) zeneszerző,  a francia operett egyik utolsó képviselője, mintegy lezárja az Hervé, Offenbach, Lecocq, Planquette és Audran komponisták nevével képviselt  korszakot. Messager komoly muzsikus volt (Saint-Saëns tanítványa),  aki szimfóniákat, baletteket írt és mindamellett igazgatója volt a párizsi Opèra Comique-nak (ő mutatja be Debussy Pelléasát). Később meghívást kapott a londoni Covent Garden vezetésére, ahol több évig kitűnő munkát végzett, míg engedve a honvágynak, visszatért Párizsba, ahol kinevezték az Opèra igazgatójává. Az igazgatónak, karnagynak, komponistának egyformán kitűnő Messager szívesen írt operetteket is a Bouffes Parisiens számára és ezekből A Michu-lányok és a Veronika, valamint A császárné legyezője (eredetileg: „A királynő dragonyosai”) nálunk is bemutatásra került.  Írt három balettet is.

Ugyancsak népszerű darabja volt  Messager-nak az a színpadra készült zenés műve,  amelyből a Magyar Rádió keresztmetszet formájában részleteket vett fel,

a címe: a Nászéjszaka  - („Passionnément”) – zenés komédia három felvonásban, 1926. január 16., Párizs, Théâtre Michodière; magyarországi bemutató: 1927. december 16., Budapest, Belvárosi Színház. 

Messager muzsikája elragadóan finom és melodikus. Bár a darab maga nem tartozik az operettek „fősodrába”, de ötletes fordulatokban gazdag, egy amerikai milliárdos jachtján és Deauville tengeri fürdőhelyen játszódik.  Az operett zenéje sok helyen a régi, szép klasszikus daljátékok melódiáira emlékeztet, a szüzséje, mint a legtöbb ilyen zenés vígjáték franciásan szellemes, és pajzán.

Pezsgő francia zenéhez, szikrázóan elmés szöveg társul, amely pikáns ugyan, de mindvégig ízlésesen szellemes..

A Magyar Rádió 1956-ban hat részletet vett fel hangszalagra az operettből, először 1957. január 5-én, a  Kossuth Rádióban szólaltak meg ezek a dalok, 14.30 – 15.00 óra között:

A bemutató-felvételen énekelt: 
Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, közreműködött a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével

Az alábbi részleteket vette fel a rádió:
 

- Kitty dala - Legenda (Osváth Júlia)

- Júlia dala - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes)

- Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós)
- Kitty másik dala (Osváth Júlia)

- Kitty és Robert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla)
- Júlia másik dala (Vámos Ágnes)

A Dankó Rádió mai operettműsorában most ezek közül három dal hangzott el:

= Júlia dala - Dal a szerelemről: „Tudja, kérem, szerelmi téren ma minden nőcske érzékiség, s már bevallani mégsem szégyen: szeretni jó, szeretni szép! …(Vámos Ágnes)

= Ötös: „…- Nos, halljuk hát, ez hogy esett! - Nos, hát, így volt: a jachtunkon nagy csend honolt. Szépen ringott a tenger árján Arabellánk, a büszke jacht, - szinte már édes álom szárnyán a bíbor fényű ég alatt, - akkor a csendes esti fényben, míg pihenni tért a király, vitorlás bárka úszott felénk, a halk vizű tenger árján… oly mily kedves volt ez a hajó az alkonyéjben!…, /úszott felénk hófehéren, gazdája, ifjú drapp ruhás…./-Nos, jó kapitányom, ámde most velünk mi lesz?...” (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós)

= Júlia másik dala: „A szerelem bolond madár…/Jártam a nagyvilágot én… a boldogságot kerestem én…” (Vámos Ágnes)
 

Rátonyi Róbert ma 95 éve született.  Emlékére elhangzott egy dalcsokor – felvételeiből válogatott a szerkesztő, Nagy Ibolya -  továbbá:

Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című daljátékából is hallhattunk részleteket, amelyek között, az  egyik duettben Rátonyi Róbert énekhangja is felcsendül:

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát maga a szerző, Polgár Tibor dirigálta, és Rátonyi mellett Házy Erzsébet, Koltay Valéria és Szabó Miklós énekét is élvezhettük a dalokban:

A daljáték szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.

A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.

Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye.  Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy Erzsébet, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor – ez esetben a zeneszerző - vezényelt.

A mai adásnapon a következő részletek hangzottak el ebből a daljátékból:

Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”

 Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

„- Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled így hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...boldogíthat vagy megalázhat… Cherchez la femme!”

Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)

„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”

A Túl az Óperencián adása Lehár Arany és ezüst keringőjének dallamaival kezdődött és azzal is fejeződött be.

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének részleteit hallottuk a Dankó Rádióban, a ma délelőtt sugárzott operettműsor első részében:

Gulyás Dénes  („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”), Kukely Júlia (Marica belépője), Jelenet és kórus („Szép Maricám, éljen…”); dal (Takács Tamara)

 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Breitner Tamás vezényli. (A rádiófelvétel bemutatója: 1976. április 18., Kossuth Rádió, 18.45 – 20.14.)

Az operettadásban  Jacques Offenbach egyik korai operettjéből következtek részletek:

„Eljegyzés lámpafénynél” – több felvétel is készült ebből az egyfelvonásos dalműből.

A legelső rádiófelvételen (1957) Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.

A mai műsorban azonban egy későbbi, 1978-as, teljes stúdiófelvételről - Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László – szólaltak meg dalok:

- Pierre bordala és együttes (Rozsos István, km. Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara):

„- Este hogyha csendes a házak, a kert, az udvar munka után. Jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort!  Tele lenne másképp szőlőszemmel? –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! - Emelem poharam! - emelem poharam! - emelem poharam!- emelem poharam! Koccints hát! Koccints hát! A jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát! Koccints hát! hogy lenne másképp szőlőszem? Még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem? Emelem emelem, emelem, emelem; -  nem kell gond nekem, nem, nem, nem! /- Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel! Vérem lángja borra kigyúl! Józan fejjel nem vagyok ember! Bortól lelkem felszabadul!– Az ég is szereti a jó bort….” 

- Fanchette és  Catherine „Veszekedő-kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara):

„Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok!…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom volna, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…./ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

- Pierre  és Denise kettőse (Rozsos István, Decsi Ágnes)

 „- Mit szólna Martin bácsi, mondd, hogyha látná azt, hogy csupa gond és bánat ül az arcodon? Mit szólna, mondd?  Ezt nem tűröm! Ne légy bolond! Csak boldog légy , azt kívánom, hogy boldog légy, és ezzel  pont! La-la, lallala-lallala, lala-lalala,   La-la, lallala-lallala, lala- lalala!.../-A napot mivel töltöd el, a jószág rendben lesz, ha megjövök? Felelj! Hej!– Úgy lesz, bátyám. – Hát akkor egy-kettőre, most előre, hajtsd a nyájat ki a legelőre! - Úgy lesz, bátyám.…./- Mit szólna Martin bácsi, mondd…/- Már itten két órája állsz és semmit nem csinálsz, csak titkon sírdogálsz! Hej! – Nem, nem, bátyám. -  Úgy látom, nem vagy nálam boldog, gyakran morgok, vagy tán nagyon sok a dolgod? - Nem, nem, bátyám…./- Mit szólna Martin bácsi, mondd…”

Délután 18 órától  ismét meghallgathatjuk a „Túl az Óperencián” délelőtt elhangzott operettműsorát a Dankó Rádió hullámhosszán.

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház 

Az operett rádiófelvételéről néhány dalt hallottunk a Dankó Rádió operettműsorában,  Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Kazal László, Melis György, Mindszenti Ödön énekelt, közreműködött az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara és a Tóth-kórus a szerző, Kerekes János vezényelt.

Az ötvenes évek közepén készült rádiófelvételről felcsendült dalok mellett  az operettből még egy duett hangzott el  Andor Éva és Bende Zsolt énekfelvételéről:  "Egy kis szív kell",  de ez már egy későbbi, a hatvanas évek elején rögzített stúdiófelvétel volt. Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.

A "Túl az Óperencián" adását délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg újra a rádóban.

A Dankó Rádió operettműsora megemlékezett a legendás operaénekesnőnkről, Osváth Júliáról, aki ma  110 éve született! 

Ebből az alkalomból a felelős szerkesztő, Nagy Ibolya telefonon kereste meg Boros Attilát, a Magyar Rádió zenei szerkesztőségének egykori főmunkatársát, hogy elevenítse fel Osváth Júlia operaszínpadi alakjait, szóljon énekművészetéről a rádióhallgatóknak… - az emlékező Boros Attila telefon-interjúját  követően  Osváth Júlia régi operettfelvételei közül szólaltak meg részletek, és élvezhettük azokról szépséges szopránját:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

• Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos – az operett keresztmetszetének rádiós bemutatója: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10) 

„Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…”

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra  - részletek

A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40
A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel.

Erről a felvételről hallottuk most:

- Szerelmi kettős -1 (Osváth Júlia, Szabó Miklós):

„Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva,vár engem, vár ott több kicsi bárka…/Érted halni boldogság lett volna…/- Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem!...- Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom!... Mindez csak álom, mindez csak álom!...”

- A gárdisták indulója (Szabó Miklós, km. a férfikar):

 „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők , a csatát elhárítják…”

- Alexandra dala (Osváth Júlia, km. a nőikar):

„Szép leány, nagyon vigyázz!.../Jól vigyázz, ha férfi jő…”

- Szerelmi kettős -2 (Osváth Júlia, Szabó Miklós):

„Érted halni boldogság lett volna…/Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát. Mint fényes mennybolt kékje fenn…”

Ugyanebből az operettből egy másik rádiófelvétel is készült: 1980. július 2.,  Petőfi rádió, 18.35-19.25. Közreműködik Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András.

Erről a felvételről szólalt meg az alábbi két dal:

- A grófnő dala (Oszvald Marika,  km. férfikar)

 „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven, hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény, egy, két, három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd…”

- A király dala (Palcsó Sándor):

„Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!”

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszakán

Daljáték

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. november 23., Kossuth Rádió, 20.59 – 22.00

Molnár Ferenc novellája alapján írta Romhányi József.

Vezényel: Jancsovics Antal

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Remete – Sólyom-Nagy Sándor

Amelita – László Margit

Borbély – Palcsó Sándor

Szolgálólány – Petress Zsuzsa

Polgármester – Palócz László

Bakter – Szénási István

Romhányi József  cikke az RTV Újságból a rádiós bemutató elé:

Egyetlenegy éjszakán címmel kerül a héten bemutatásra egy zenés játék, mely  úgy hiszem – rászolgál a daljáték megnevezésre is. A Molnár Ferenc-hagyatékból előbukkant ötletnyi téma szinte kiabált a muzsika után. Talán azt is merészelném mondani, hogy muzsika nélkül életre sem kelhetett volna. A reneszánsz ízekkel fűszerezett kis történet csak „dalban elbeszélve” felelhet meg annak a célnak, melyre Molnár is szánhatta: egy órányi szórakoztatásra.

A történet valóban borsosan mulatságos. Valamikor, valahol, egy olasz kisvárosban játszódik. Ebben a városkában furcsa törvény tartja izgalomban a polgárokat. Egy ártatlanul máglyára vetett, hűtlenséggel vádolt hűséges asszony vértanúságának évforduló-napján, mintegy vezeklésül az igaztalan ítéletért, az asszonyok éjszaka szabadon bolyonghatnak a városban. A férjeknek tilos ezen az éjen az asszonyok nyomába szegődni, titkos útjukat kilesni…

A férjek kénytelenek tűrni ezt az törvényesített évenkénti felszarvaztatást. Él azonban a városban egy remete, aki annyira szívére veszi a férfiak eme szégyenét, hogy kutatásokba merülve, az „ártatlan áldozat” ügyében perújrafelvételre készül. Hogy mire jut, azt megtudhatja, aki meghallgatja a daljátékot.

A kalandos történet további fordulatainak elbeszélése helyett itt inkább a Molnár-téma kalandos útját mesélném el. A játék alapjául szolgáló Molnár-töredéket Breitner János, a  tánczene ismert és érdemes mestere „fedezte fel”, ő is azonnal megérezte benne a téma zenés természetét. A Molnár-jogutódok azonban, a szerző szellemi hagyatékának őrzői, tiszteletben tartva az író eredeti szándékát, csak vígoperai jellegű feldolgozáshoz járulhattak hozzá. Így került a téma Horusitzky Zoltánhoz. Horusitzky komor témájú dalművek után örömest vállalkozott arra, hogy vidorabb hangokat is pengessen. (Breitner Jánost ezúton is illesse köszönet a téma felkutatásáért, és önzetlen fáradozásáért!)

Még valamit a mű rádiófelvételéről: A szövegi rész végig verses. Valódi daljátékról lévén azonban szól, a rendező a megvalósításban a zenét tekintette hangsúlyosabbnak. Így a szerepeket, a verses prózát is operistákkal játszatta. Énekeseink jeles buzgalma legyűrte a verses szövegmondás nehézségeit. A szerző is elégedett, mert a kettős szereposztásokkal megoldott „fregoli”-felvételeknek sosem volt híve…

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában ma részletek szólaltak meg Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című művéből:

- Anna és Péter szerelmi kettőse: „Ámor”  (prózában dialógus, ezt követi a dal Németh Marika, Mucsi Sándor énekével)

- Elvira, Patkó, Emánuel hármasa: „Popocatepetl, oh” (Fejes Teri, Kazal László, Fekete Pál)

- Tini és Rudi kettőse: „Ha valaki szesztestvér” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Tini és Rudi kettőse: „Pest- Budán…”  (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara, valamint a Földényi Kórus. Vezényel: Vaszy Viktor.

Szövegét írta: Baróti Géza és Dalos László

Rendezte: Solymosi Ottó
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió.

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban.

1974. október 13., Petőfi Rádió, 9.20 – 10.40

A Gyermekrádió bemutatója

A furfangos csecsemő

 (80 perc)

Zenés játék gyermekeknek és felnőtteknek.

Zenéjét szerezte: Ránki György.

Szövegét írta: Devecseri Gábor.

A dalszövegeket kiegészítette: Weöres Sándor.

Rádióra alkalmazta és rendezte: Huszár Klára

Szereposztás:

Hermész, a furfangos csecsemő – Galambos Erzsi

Maia, a nimfa – Barlay Zsuzsa

Apollón – Rozsos István

Zeusz – Gregor József

Teknősbéka – Palcsó Sándor,

Kakosz, a gonosz óriás – Begányi Ferenc,

Héra – Korompai Vali,

Istenek és tehenek – Hadics László, Csanaki József, Henkei Gyula, Devecseri János, Gyerekek – Dénes Gábor, Nyikos Annamária, Nyikos Ernő, Tóth Tibor és Torbucz Rozália

Közreműködik az  MRT kamarazenekara, énekkara és gyermekkórusa,

vezényel Oberfrank Géza.

Karigazgató Bódy Irma és Csányi László.

Dramaturg: Bónis Ferenc

Zenei rendező: Erkel Tibor

Az RTV Újságban jelent meg az alábbi cikk – a rádióbemutató idején:

A „furfangos csecsemő” nem más, mint a kis Hermész, a görög mitológia legsokoldalúbb és legkedvesebb istene, aki egynapos korában lantot készít a teknősbéka teknőjéből: a művészet szimbólumát, harci eszközt a gonosz indulatok legyőzésére. Még ugyanaznap elhajtja Apollón teheneit, hogy felhívja magára apjának, Zeusznak figyelmét, színe elé kerülhessen, és igazságot szolgáltasson édesanyjának, Maia nimfának.

A játékot – melynek alapötletét a homéroszi Hermész-himnusz adta – Devecseri Gábor gyermekdaljátéknak szerette volna megírni. Mivel iskolai gyermekszínpad számára kapott megrendelést, az eredeti terv szerint készült majdnem kész „opera-szövegkönyv” a fiókjában maradt.

Devecseri nemcsak Homéroszt fordította le magyarra, hanem egy nagyon régi világot „fordított” maivá. Mindazok az istenek és hősök, akik a Homérosz-fordítás gyötrelmesen szép éveiben (illetőleg évtizedeiben) állandó környezetévé váltak – huszadik századi arcot öltve, sőt néha önarckép formájában jelentek meg írásaiban. Így lett a kis Hermészből mai kisfiú, aki teknősök, tehenek és hús-vér mai gyerekek társaságában eszeli ki cseleit. Mintha magyarországi testvére volna Róbert Gidának, Micimackó barátjának.

A gyöngéd irónia, a játékos groteszk egyik jellegzetes színe Devecseri költészetének. A furfangos csecsemő szövegkönyvében ez – az Állatkerti Útmutatóból ismert – hang vegyül a homéroszi himnusz hangvételével.

Mikor a rádió felkérésére előkerült a fiókból a zenére szomjazó szövegkönyv, hogy végre eredeti elképzelés szerint megvalósulhasson, keresve sem lehetett volna rokonabb zeneszerzőt találni Ránki Györgynél, aki régi szeretett munkatársa volt Devecserinek, s aki lírai és drámai színei mellett mindig különös kedvvel komponált, látszólag naiv-egyszerűt, tudatosan virtuóz játékossággal.

A Ránkival közösen elindított rádió-, illetőleg daljátékszerűsítés munkafolyamata közben néhány helyen kevésnek bizonyult a dalolható szöveg. A rokonhangú költő-baráthoz, Weöres Sándorhoz fordultunk „dalszövegpótlás”-ért. Mindhárom szerző nyelvi, zenei bravúrjai csak díszítményei és röppentyűi a nagyonis sokrétű, egyáltalán nem súlytalan mondanivalónak.

A felvételek folyamán a szerző-hármas játékos kedvű sziporkázása átáradt a művet megvalósító előadókra: Oberfrank Géza karmesterre, a csecsemőt alakító Galambos Erzsire, a teknőssé lényegült Palcsó Sándorra és a többiekre. Általuk vidám szórakozása lesz a rádió hallgatóinak: az okos gyerekeknek és a játékos felnőtteknek.

Huszár Klára

Tizenhat nappal ezelőtt már beszerkesztette  Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába a 2017. évi Budavári Palotakoncert hangfelvételéről Offenbach Kékszakáll című operettjének részleteit:

Gondolom, a közelgő premier az Operettszínházban (bemutató: II. 27.)  és a rádióhallgatók visszajelzései is - inspirálhatta a rádió műsorvezető-szerkesztőjét, hogy máris, két hét után ismét, bejátszotta ezeket a pompás zeneszámokat a most délelőtt elhangzott adásba:

 Ehhez a produkcióhoz új magyar dalszövegeket írt Galambos Attila műfordító, szövegíró.

Ezt a három részletet hallhattuk most megint a Dankó Rádió mai operettműsorában:

• Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
• Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)
• Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) 

A "Túl az Óperencián"  első részében Zerkovitz Béla dalaiból hallhattunk egy válogatást, melynek előadói voltak: Pankotay Ygor, Törőcsik Mari, Bilicsi Tivadar, Vámosi János és Németh Marika.

Ezt az elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

Az RTV Újságban lehetett olvasni 1974 őszén, hogy a Rádióban "tíz adásból álló Offenbach-ciklus készül, melynek során új felvételek bemutatására is sor kerül, amilyen a Ba-ta-clan, A kofák c. egyfelvonásos, illetve A sóhajok hídja".

 Nos, a három címből kettő realizálódott, a Ba-ta-clan sajnos kimaradt a magyar nyelvű rádiófelvételek közül; a „chinoiserie musicale” (zenés kínai játék) egy felvonás, bemutatója 1855. október 3-án volt Párizsban, a Theatre des Bouffes-Parisiens-ben: Salle Choiseul. (Bécsben Tschin-Tschin címmel mutatták be)  - az Offenbach-ciklusnak bizonyára érdekes színfoltja lehetett volna ez a darab is.

A másik két beígért Offenbach-operett felvétele viszont tényleg elkészült és egyazon évben, 1976-ban bemutatásra került a rádióban:

„A kofák” helyett más címmel: PIACI DÁMÁK („Mesdames de la Halle”)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia
Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa
Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva
Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor
Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika
Croute kukta – Fülöp Attila
Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán)
Csapos – Képessy József
Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet

A SÓHAJOK HÍDJA („Le pont des soupirs”)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Matz László
Rendező: Seregi László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Malatromba – Palcsó Sándor (Velenczey István)
Astolfo – Radnay György (Hadics László)
Catarina – Kalmár Magda (Váradi Hédi)
Amoroso – Kincses Veronika (Örkényi Éva)
Cornarino – Fülöp Attila (Zenthe Ferenc)
Baptiste – Rozsos István (Németh Sándor)
Cascadetto – Kishegyi Árpád (Márton András)
Laodice – Borbás Gabi
Franrustro – Antalffy Albert (Benkóczi Zoltán)
Magnifico – Téri Árpád és Basilides Zoltán
Tanácsos – Fogarassy Endre

Megjegyzem, két évvel később, 1978-ban elkészül a Kékszakáll rádiófelvétele, 1980-ban A párizsi élet  és 1981-ben – máig utolsóként Offenbachtól -  Szökött szerelmesek („Monsieur és Madame Denis” – Denis úr és neje címmel is fordították).

Megemlítem azt is, hogy mind az öt operett rádiófelvételén –egyedüliként – Palcsó Sándor tenorja felcsendül!

A teljes operettek rádiófelvétel-bemutatói voltak ezeket megelőzően:

Eljegyzés lámpafénynél; Fortunio dala; Az elisondói lány; A varázshegedű; A 66-os szám;  Orfeusz az alvilágban; A férj kopogtat¸ Szép Heléna; A gerolsteini nagyhercegnő.

Magyar nyelven részleteket is felvettek Offenbach operettjeiből:

Dunanan apó és fia utazása; Brabanti Genovéva; Choufleuri úr [otthon lesz] (a televíziós változatban Rost Andreával, Berczelly Istvánnal, Maros Gáborral, Korcsmáros Péterrel: Italománia, avagy operaest pezsgővel címen); A banditák; Kakadu.

1974. február 25., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Kapcsoljuk a 6-os stúdiót

Offenbach-est

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Ágay Karola, Barlay Zsuzsa, László Margit, Sass Sylvia,

Berkes János, Korondy György, Melis György,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc

1. Hoffmann meséi

a.) Bevezető és a diákok kara (férfikar)

b.) Olympia áriája (Ágay, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Melis)

d.) Közjáték és Barcarola (Barlay, Sass, énekkar)

2. Szép Heléna

a.) Páris dala (Korondy)

b.) Öltöztető kar (női kar)

c.) Heléna románca (László)

d,) Álomkettős (László, Korondy)

3. Eljegyzés lámpafénynél

a.) Nyitány

b.) Veszekedő-kettős (László, Sass)

4. A varázshegedű – Rondó (Melis)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – A nagyhercegnő dala (Sass)

6. A sóhajok hídja – A galamb és a héja (Berkes)

7. A 66-os szám – Házaló-dal (Melis)

8. Fortunio dala – Lauretta és Valentin kettőse (Ágay, Berkes)

9. Kakadu – Barcarola (Korondy, énekkar)

10. Orfeusz az alvilágban – Nyitány

Operett a Dankó Rádióban – „Túl az Óperencián”

A ma délelőtt elhangzott műsorban két Kálmán Imre-operettből szólaltak meg részletek:

Csárdáskirálynő – énekelt: Pankotay Ygor, Lukács Anita, Fischl Mónika, Vadász Dániel, Kékkovács Mara, Szendy Szilvia, Oszvald Marika, Peller Károly

Marica grófnő – énekelt: Pankotay Ygor

Szirmai Albert - Gábor Andor - Bakonyi Károly: Mágnás Miska

Az operettből több felvételről csendültek fel az ismert, népszerű dalok, kettősök  Mészáros Ági, if. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Várkonyi Szilvia, Egri József,Szász Kati, Derzsi György, Teremi Trixi, Bozsó József, Szeredy Krisztina, Horváth Tamás énekével.

Mától egész héten át

GOZTOLA KRISZTINA és PANKOTAY YGOR

 vendégeskedik a Dankó Rádió stúdiójában, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgető társaként.

Az adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

A Dankó Rádió délelőtt elhangzott operettműsorában Kálmán Imre két művéből csendültek fel részletek:

•  Szenes AndorSzenes Iván: A montmartre-i ibolya
  
  Km.: Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – Rádió Dalszínházának a  bemutatója: 1983.január 1.,  Kossuth  rádió, 20.30

• Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő

          km.: Kovács József, Keszler Éva, Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor

A Túl az Óperencián adását újra meghallgathatjuk az operettműsor ismétlésekor, ma délután hat és hét között.

A Dankó Rádió operettműsorában ma mindössze két operettmelódia szólalt meg.  

A Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya,  folytatta beszélgetését a stúdióban vendégével, az egykori rádiós-tévés szerkesztővel, Nemlaha Györggyel, aki ezúttal a nagyszerű Rátonyi Róbertre emlékezett: Legyen a vendégem! című televíziós operettműsor-sorozata több mint 50 epizódot ölel fel – élő adásban ment a tévében, melynek szerkesztője volt Nemlaha György, aki most sok érdekességet, személyes emléket elevenített fel  Rátonyiról és magáról a műsorkészítés folyamatáról.

Nemlaha György a délelőtt elhangzott adásban még Bessenyei Ferencre is emlékezett – kinek ma van  a születési évfordulója: jövőre lenne 100 éves!...

A műsorban Rátonyi és Bessenyei énekfelvételei is felcsendültek a beszélgetések között, néhány dalcím:

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Az utolsó Verebély-lány  -  „Teve van egypúpú, van kétpúpú, van négypúpú, sőt több” (Rátonyi Róbert)

Fényes Szabolcs – Békeffi István: "Bal négyes páholy" (Rátonyi Róbert)

Eisemann Mihály – Dalos László: Bástyasétány 77 – „A vén budai hársfák békésen suttognak, elpihen a lombokon a tél” (Bessenyei Ferenc)

Fényes Szabolcs által megzenésített Zelk Zoltán-vers (Bessenyei Ferenc)

De Fries Károly dalai is  („Száz piros rózsa” - Medgyesi Mária;  „Peches ember ne menjen a jégre”  - Bodrogi Gyula;  „Mit tudom én” -  Paudits Béla) helyet kaptak a mai műsorban, melynek ismétlése a szokott időben,  délután hat és hét óra között hangzik el a rádióban.

A Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – operettműsorának mai kínálatából:

- Lehár: Pacsirta – keringőegyveleg (km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel Willi Boskovsky)

- Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – részletek:

= Zentai Anna („Ittam egy kis pityókát”)

=Szolnoki Tibor („Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, a szemem ragyog, nevet a nép… nem fognak kezet velem, mert néger vagyok én…”)

=Teremi Trixi - Bozsó József („My golden baby, my beautifull baby”)

- Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő

= Cigaretta-kettős (Szeleczky Zita, Szilassy László) - „Kis cigaretta, való finom…”

=Részletek az MTVA-Dankó Rádió közös stúdiófelvételéről (2014):

Dancs Annamari - Kerényi Miklós Máté (Vidám kettős: Radagan) 

Geszty Veronika - Boncsér Gergely (Szerelmi kettős: „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem hófehér kezét…../- A szeme ég, a szava éget…./ - Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…„) 

Benedekffy Katalin (Lili dala: „Mi kell a férfiaknak? ….Csók, nem is igaz tán…”)

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János

Ismétlés ma 18 órakor a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00)

A Dankó rádió ma délelőtti adásában hangzott el:

- Nyitány

- Négyes (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)

„- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…”

Pitti Katalin és Leblanc Győző felvételéről, előadásukban, Sybill levele és kettős is felhangzott még a részletek között:

„- Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát! Tudom, hogy ön Sybillnek jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt…./-  Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk...”

A rádió műsorában - évfordulók jegyében - megemlékeztek Karády Katalinról, Nádas Gábor zeneszerzőről és a ma 86 éves Szinetár Miklósról is.

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban: "Túl az Óperencián"

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában ma Lehár Ferenc operettjeinek részletei kaptak primer szerepet; elsőként apropóul Honthy Hanna művészete szolgált, akiről a meghívott vendég, a rádió és a televízió egykori szerkesztője,Nemlaha György és  a műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel 
Keresztmetszet
Rádiós bemutató: 1964

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara
Zenei rendező: Székely Andor

Szereposztás:

Angele – Petress Zsuzsa
Fleury – Honthy Hanna
Juliette – Zentay Anna
René – Baksay Árpád
Basil – Feleki Kamill
Armand – Rátonyi Róbert

• Fleury belépője: "Mennyi ember…/Konfetti-felhő száll…” (Honthy Hanna)
• Angele és René kettőse, az I. felvonás fináléja: „Ó, grófnő, ha megengedi, szívemből gratulálok!…/Jobbra Ön, balra én, különös tünemény…” (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)
• Kórusjelenet és René belépője: „Farsang van! Vígan áll ma itt a bál…/-„Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…. Hej, liri-liri-lári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Baksay Árpád, énekkar)
• Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez nem álom,,, /Vulkán! Izzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)
• Basil és Fleury kettőse (Polkatáncos-duett): „Nagy arszlán volt a kopasz úr… /Polkatáncos, polkatáncos voltam, deli legény…”  (Honthy Hanna és Feleki Kamill) 

A blokk elején elhangzott még ebből az operettből:

• Juliette és Armand kettőse (Bohém-kettős): „Egy kis szoba, hej, ott szűkös a hely…/ Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  -  koncertfelvétel, 1973. október 29., Lehár-emlékest a zeneszerző halálának 25. évfordulóján – a Magyar Rádió 6-os stúdiója

Ma 30 éve halt meg Szilvássy Margit operaénekes (Beszterce, 1910. nov. 16. – Bp., 1988. febr. 7.)  - a Magyar Állami Operaház egyik legsokoldalúbb tagja volt, egyaránt kitűnően énekelte a szoprán- és a mezzo szerepeket; szerepköre az operettprimadonnától a szubretteken át a drámai hősnőkig terjedt.

Emlékére, az Ő szopránja is felcsendült most a műsor második felében - az alábbi rádiófelvételről:

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy

(Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a felvétel az ötvenes évek végén készült)

• Vilja-dal (Szilvássy Margit, énekkar)
• Danilo és Hanna kettőse: „Bamba-bamba gyászvitéz ki a lányra rá se néz…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós)
• Induló: „Asszonynéppel hogy kell bánni…/ Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért… asszony, asszony, asszony…” (Szabó Miklós, Réti József, Sikolya István, Michels János)

Az adás végére maradt még:

Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

A délelőtti adás ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.

GÓZON GYULA

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula/YT

Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy sokkal többen vannak olvasóink között, akik még nem hallották a "Hatvani diákjai" című daljátékot, mint akik még emlékeznek rá, bár tévednék!

Legutóbb Kemény Egon 100. születésnapja (2005) évfordulóján hangzott el a Magyar Rádióban, ezzel a művével és emlékműsorral tisztelgett Ruitner Sándor zenei rendező és Schubert Ferenc zenei szerkesztő a zeneszerző életműve előtt.

Rég volt, így azután nem csoda, hogy sokan lehetnek, akik Bule Lajos dalát nem tudják ahhoz a jelenethez kapcsolni, amely a debreceni diákok és Hatvani professzor tudományos munkáját itt tréfásan, de megalapozott tényekre építve állítja elénk. Emlékeimben él Simándy József felhangzó diákos nevetése is....

Talán egyszer meglep minket Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető ezzel a jelenettel!

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora   - a ma délelőtt elhangzott adás zenei anyagából kiemelem:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12.,  Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00)

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Erről a rádiófelvételről hangzott el most három részlet:

-  Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, énekkar)

-  Az 1. felvonás fináléja  (Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, énekkar) – benne énekli Házy Erzsébet „Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, szeretnék egyszer kicsit szeretni…” mint reminiszcencia.

- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róbert, énekkar)

Ezt az adást a délután hat és hét órai ismétlés során újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Zenélő piramis

zenés játék

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1974.  augusztus 23., Kossuth Rádió, 19.40 – 20.43

Közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Vincze Ottó

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Gál István

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Bill – Bilicsi Tivadar

Joe – Várhelyi Endre

Fjodor – Hadics László

Boleslav – Gálcsiki János

Hans – Pathó István

Polgármester – Zách János

José – Pagonyi János

Zozo – Császár Angéla

Sándor – Harsányi Frigyes

Susie – Petress Zsuzsa

Tiszt – Kautzky József

Őrmester – Besztercei Pál

A prológust Latinovits Zoltán mondja el.

Ma három rádiófelvételt hallhattunk 

Kemény Egon: "Hatvani diákjai"-ból, szívesen hallgattuk volna tovább is...

Nemlaha György emlékei között éppen Gózon Gyuláról beszélt, így kanyarodott a műsor szerkesztése Bule Lajos dalára/YT, amelyet Gózon Gyula énekelt, ezt követte a már említett Petress-Simándy duett és a "Még azt mondják, nem illik" ( Kapocs dala, Hadics László).

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi H. Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

Dankó Rádió - Túl az Óperencián

A most délelőtt elhangzott adásban Kemény Egon – Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. operettjéből  ezúttal "csak" két részlet szólalt meg - ami nem sok, de annál értékesebb, szépséges zenék:

- Kapocs dala: "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!" (Hadics László és a Földényi-kórus)

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze

- Amálka és Máté kettőse: „- Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…/- Ó, miért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli.  (A rádióoperett bemutatója: 1955. április 9., szombat, 20:30 -21:59, 22:15 - 23:08 - közben: hírek, időjárás-jelentés).

E dalok meghallgathatók lesznek a rádióadás délutáni ismétlése során is, 18:40-től.

A Túl az Óperencián operettműsorában megszokhattuk: "új hét - új vendég"- mától Nemlaha Györggyel, egykori rádiós és televíziós szerkesztővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió stúdiójában.

Hallgattam én is, de nagyon nem jött be sem a Farkas sem a Polgár darab. Mostanában már nem is igen hallgatom, egyre gyengébb a szinvonal. Miért nem a jó darabokat játszák, nem értem, hisz azokból is van felvétel, pl. Sweet charity, Kiss me Kate..... ezek még soha se mentek.

Kapcs. 3842. , 3931, 3184., 1339., 3342. és 3838. sorszámokhoz

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában időnként ismétlődnek, visszatérnek és sokadszorra is elhangoznak hazai  és külföldi komponisták szerzeményeiből dalok, kettősök, együttesek, jelenetek – akár ugyanazon előadók felvételeiről.  Ez nem baj, sőt örvendetes gyakorlat a Rádió részéről, hiszen sokan csak a rádiót hallgatva jut(hat)nak hozzá kedvenc szerzőjük kedvenc darabjához, annak valamelyik részletéhez, kinek-kinek kedvenc előadója énektolmácsolása által. Gondolok elsősorban azokra, akik akár megszokásból, kényelemből, akár egyéb elérhetőség híján, csak egyedül a rádiókészülék mellett élvez(het)ik a szépséges operettdallamokat a csodált énekművészek interpretálásában.  Bár már egyre többen igénylik az internet, az „okostelefon” nyújtotta szolgáltatásokat, azért még mindig sokan a hagyományos rádióhallgatást részesítik előnyben; számukra - főleg a vidéki kisebb falvakban, településeken - nincs is más szórakozási lehetőség a rádióhallgatáson és a tv-nézésen kívül.  

Az operettnél maradva:  ha lemaradnak egyik-másik ilyen műsorról, biztosan számíthatnak arra, előbb-utóbb ismét meghallgathatják kedvenc számukat és kedvenc énekesüket a Dankó Rádió Túl az Óperencián valamelyik következő adásában.  Kétségtelen, ehhez kitartásra van szükség. Ezért is kár, hogy mára megszűnt a rádiós műsorok részletezése - sem nyomtatott, sem elektronikus formában nem kapunk előzetes tájékoztatást arról, melyik napon, mikor, mi fog és kikkel elhangzani a rádió hullámhosszán… Segítség, hogy a délelőtti adást délután megismétli a rádió.

E kis bevezető, kitérő után megint csak figyelembe ajánlom - az internetkapcsolattal rendelkező rádióhallgatók amúgy is tudják már - a Dankó Rádióban ma is, már a délelőtt folyamán, ismételten elhangzott szép operettmelódiákat és azok előadóit:

Polgár Tibor Kristóf Károly szövegére komponált daljátéka A lepecsételt asszony, amelynek bemutatója a Rádió Dalszínháza produkciójában hangzott el 1962. január 6-án, a  Kossuth Rádióban 20.45 – 23.16  között.

Polgár Tibor 1907. március 11.én született Budapesten, és 1993. novemberében halt meg Torontóban (Kanada). A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián tanult zeneszerzést. 1925 – 1950 között a Magyar Rádió karnagya, zeneszerzője, zenei osztályvezetője. 1961-től feleségével, Nagykovácsi Ilona előadó-művésznővel, Kanadában élt. Országszerte filmzenéi tették népszerűvé (Halálos tavasz, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz).

Operettjei: Florentin kalap (1948), A furfangos özvegy (Szeged, 1948), A szókimondó asszonyság, történelmi daljáték, (1960),  A lepecsételt asszony (1962), A Strange Night (1973).

A mai adásban ismét felcsendültek az alábbi részletek  A lepecsételt asszony c. daljátékból (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János):

1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran össze-koc-ca-nó…” 

2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég,  szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!

3.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….”

Részletek szólaltak meg Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő című daljátékából is (1965), László Margit és Palcsó Sándor rádiófelvételéről.  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Lehel György.

Hamarosan kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 – 19.00): „Túl az Óperencián”

Wikipédiáról

Bolba Lajos (Késmárk, 1931. augusztus 2.[1] – 2018. január 29.)[2] magyar karmester, zenei rendező. A Magyar RádióSzórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője az 1960-as évektől. Bolba Éva, Bolba Tamás és Bolba Péter édesapja, valamint Póka Éva színésznő férje.

A hétfőn elhunyt Bolba Lajosra emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki 2016-ban invitálta őt a rádió stúdiójába, s bár már egészségi problémákkal küszködött, de elvállalta a beszélgetést. A ma délelőtti adásban ebből a beszélgetésből - hangfelvételről -  hallottunk részleteket és az elhangzottakhoz kötődő könnyű- és tánczenei bejátszásokat.

Kegyelettel emlékezünk a 86 éves korában meghalt Bolba Lajosra - zenei öröksége megmarad az utókornak!

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adása ma Lehár Ferenc Pacsirta című operettjének részletével indult: az Indulót és palotást a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Rácz Márton vezényelt (koncertfelvétel).

Jacques Offenbach: A szép Heléna  - más-más stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi részletek:

• Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

„A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb…”

• Paris ítélete (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

„Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

• A királyok bevonulása és a királyok kupléja

 (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

• A 3. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)
  A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december  20.,  Kossuth Rádió,  18.58 – 21.52
   

Ökrös Oszkárra, cimbalomművészre, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistájára emlékezett  a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  A január 15-én, hatvan éves korában elhunyt művésznek ma lesz a temetése. Ezen a napon óránként megemlékezik Róla a Dankó Rádió műsorfolyama.  Ökrös Oszkár művészetét idézve szólalt meg az adás végén

Liszt Ferenc I. magyar rapszódiája. (Budapesti Fesztiválzenekar, a cimbalomszólista: Ökrös Oszkár – vezényel: Fischer Iván (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2017. március 30.)

Ezt az adást délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

Kapcs. 131. sorszám

A nemrég véget ért operettműsorban – Dankó Rádió  „Túl az Óperencián” -  részletek szólaltak meg

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő Rigó Jancsi  című daljátékából.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40

A hallott részletekben énekelt:

Csákányi László

Kalmár Magda

Németh Marika

Bende Zsolt

Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert:„Miért születtem cigánynak”

Rátonyi Róbert: „Budapest, Budapest, te csodás”

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

A műsorban volt még egyveleg-összeállítás Robert Stolz, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Huszka Jenő és más szerzők dalaiból (Qualiton, 1978)

Az adás Lehár Luxemburg grófja című operettjéből a bevezető farsangi-kórus részlettel kezdődött és Josef Straus Szférák zenéje c. keringőjének dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

Kapcs. 369. sorszám

Kiegészítés

Carl Millöcker: Szegény Jonathán

Dalszöveg fordítója: Fischer Sándor

A rádió operettműsoraiban két stúdiófelvételről szokott elhangzani pár dal ebből az operettből:

I.  Bemutató: 1956. február 29.  Petőfi Rádió, 20.00 -20.20

Km.: Gencsy Sári, Fekete Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Vezényel: Vincze Ottó
 

II.  Bemutató: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

„Bemutatjuk új felvételünket” - részletek  Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből

Km. Andor Éva, Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Jonathan belépője (Palcsó Sándor)

„Csupán az impresszárió, az érti csak, mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható, és már rohan tovább…”

- Molly és Jonathan kettőse  (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. Basky István)

- Kórusrészlet

- Jonathan dala – rondó (Palcsó Sándor)

 „Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem… /A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él… /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám…"

 Ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió délelőtti operettadásának („Túl az Óperencián”) ismétlése hallható – benne egyéb zenék mellett részletek szólalnak meg Behár György (1914 – 1995)

 két szerzeményéből:

– Baranyi Ferenc: Fekete rózsa - daljáték (1974)

A Magyar Rádió Esztrádzenekarát Pál Tamás vezényli:

• „Párja nélkül a madár” (László Margit)

• „Óh miért, hogy a boldogságom”  (Róka István)
• „Akit a szerelem a sírig elkísér” (László Margit)

– Mikszáth - Dalos László: Sipsirica  - rádióoperett  (1978)

• kettős  (Pécsi Ildikó, Mádi Szabó Gábor) 

A ma 116 esztendeje született Jávor Pál emlékét idézi fel két dala.

RTV Újság, 1974. 06.17-23.

Negyven éve a rádióban

Közreműködött: a Földényi-kórus … Csaknem háromezer alkalommal hangzott el ez a mondat az elmúlt negyven év során a rádióban. 1934-ben mutatkozott be az együttes, s hogy milyen céllal, milyen körülmények között alakult meg, arról számol most be a vezető-karnagy Földes János.

- A harmincas években a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnöke voltam, majd 1933-ban a régi Magyar Színház karigazgatójának alkalmazott. A Bál a Savoyban előadásán figyelt fel a kórus szép hangzására Marthon Géza karmester, aki akkoriban a rádió operettelőadásait vezényelte; az ő javaslatára bízott meg a Rádió egy állandó kórus szervezésével. Bemutatkozó előadásunk Rubens Hollandi lány című operettje volt. Érdemes egy pillantást vetni a közreműködők listájára: Orosz Júlia, Rösler Endre, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc voltak az előadás szereplői.

Azóta az operett- és daljáték-irodalom szinte minden alkotását megszólaltattuk már…

- Milyen változást hozott a kórus életében a felszabadulás?

- Jelentősen gazdagodott a repertoárunk, bővült a profilunk is; szép új feladat volt pl. a szomszédos baráti országok dalainak megszólaltatása. Az évek során részt vettünk számos mai magyar opera rádiós ősbemutatóján is, így pl. Ránki György Pomádé király új ruhája és Kadosa Pál Huszti kaland című művének előadásán. Ezenkívül a zeneirodalom számos nagyoperájának interpretálásában működtünk közre. Egyik legszebb élményünk A sevillai borbély 1960-as felvétele. Az előadást vezénylő Lamberto Gardelli ekkor dirigált hazánkban először.

- Hozzáteszem még, hogy amikor a Rádió annak idején – külső hangversenyek rendezésével – üzemekbe, gyárakba látogatott, gyakran mi is részt vállaltunk e szereplésekből, autóbusszal jártuk az ország különböző vidékeit. A többirányú tevékenység jó iskola volt a kórus számára. Régebbi tagjaink között sok az immár országszerte ismert név: olyanoké, akik azóta az Operaház magánénekesei, ösztöndíjasai vagy vidéki színházak operaegyütteseinek énekesei. Úgy érzem, negyvenéves működésünknek ez az egyik legnagyobb eredménye.

K.Á.

• Új Ember 1985-11-10 / 45. (2054.) szám

In memóriam: Földényi János

Árván maradt az énekesek egyik családja. Az 51 esztendeje alakult Földényi Kórus karnagya és atyja, Földényi János 81 éves korában Stuttgartban elhunyt. Keresztgyerekeihez ment látogatóba, ott érte a behívó.

Műegyetemre járt, majd a régi Egyetemi Énekkarnak lett elnöke. Szerették, becsülték, s amikor saját kórusát megalakította, szívesen szegődtek hozzá —, tovább vinni a dalt. Sok meghívást kaptak szereplésekre. A magyar zenei életben rangot vívott ki a Földényi Kórus. Számos hanglemezfelvételük van, közülük több egyházzenei. Az utóbbi időben valahányszor vallásos (ökumenikus) művek rögzítésére került sor, Földényi János szakértőként jelen volt. Kórusából jeles operisták indultak művész-útjaikra: Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Berkes János, Réti József, Ötvös Csaba.

Derűs, anekdotázó lélek volt, igazi keresztény, akiről az evangéliumi gyermekség tisztasága sugárzott. Hitét mindvégig megvallotta, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia templomában állandó vendége volt az Úr asztalának.

Kórusa árván maradt. A János napi köszöntőnél, melyet minden esztendőben megtartottak, s az idén is még megtartanak „gyermekei”, helye üres marad. Talán egy gyertyát gyújtanak emlékezetére, miközben rá gondolnak. S akkor a szeretet sugárkörében ott lesz ő. Hiszen az emlékező szeretet visszahívja a túlpartokról azokat, akiket szívünkbe zártunk a földön.

A Farkasréti temetőben hantolták el, október 23-án. Bajcsy Lajos plébános kísérte sírjához, s ő mondott érte rekviemet. A Kórus részéről Szőnyi Jenő festőművész, a régi Egyetemi Énekkar részéről pedig Mericske Ernő búcsúzott.

(tóth)

RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

1964. május 19-én stúdióhangversenyen hangzott el először Hidas Frigyes Cantata de minoribus (Kantáta a kicsinyekről) c. műve Forgács Éva, a Földényi kórus és a Rádiózenekar előadásában, Lehel György vezényletével.

A Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádióban

Amikor Hidas Frigyes művének felvételén dolgoztak a 6-os stúdióban, a munka végén egy férfiénekes babérkoszorút nyújtott át a közreműködő kórus vezetőjének, Földényi Jánosnak, abból az alkalomból, hogy a Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádió műsorában.

Az ünnepelt így emlékezett:

„Harminc évvel ezelőtt, 1934. május 20-án szerepeltünk először a Rádióban. A 30 év alatt a Földényi-kórussal több ezer adásban, felvételen és külső szereplésen vettünk részt. Alig van olyan műfaj, amelyet ne képviseltünk volna a mikrofon előtt: közreműködtünk új magyar operák rádiós bemutatóján és daljátékok, zenés darabok százainak felvételén. A Rádió gyors és pontos munkát követel, ezért mindig felkészült, szép hangú, jó képességű gárdával kellett dolgoznom. Talán joggal mondhatom: jó iskola volt a Földényi-kórus, kitűnő énekesek sokaságát sorolhatnám fel, akik ebből az igazi közösségi szellemtől áthatott kis együttesből indultak el a hírnév felé.”

• Film Színház Muzsika 1965-01-22 / 4. szám

Jubileum

Harminc éve szerepel zenei életünkben: a Földényi-kórus. Vezetőjével: Földényi Jánossal beszélgettünk.
— Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Abrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban* című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt.
— Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tarnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.

• Film Színház Muzsika, 1970-01-24 / 4. szám

Egy évfordulóról is szeretnénk megemlékezni

Harmincöt éve végzi magas színvonalú művészi munkáját zenei életünkben a Földényi-kórus. Földényi János, az együttes alapítója és mindmáig karnagya, annak idején a jogi pályát cserélte föl a zeneivel. Három és fél évtizede a rádió zenei műsoraiban, filmeken és színházakban működik közre a kórus, amely e tekintélyes idő alatt igen sok jeles énekesünknek volt „nevelő iskolája”. Említsünk néhány nevet: Birkás Lilian, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Korondy György, Réti József, Tarnay Gyula, Udvardy Tibor. A harmincöt éves jubileumon, fehér asztal mellett, a kórus régi és új tagjai köszöntötték az alapító karnagyot.
 

• Film Színház Muzsika 1974-05-18 / 20. szám

Negyven éves a Földényi-kórus

Negyven évvel ezelőtt bízta meg a rádió Földényi Jánost, a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnökét egy kamarakórus szervezésével, amely a rádió kötött zenei műsorait volt hivatva ellátni. A Földényi-kórus 1934. május 20-án mutatkozott be a mikrofon előtt a Hollandi lány című operettben. A népszerű együttes azóta is főként a rádió műsoraiban szerepelt és szerepel, fellépéseinek, illetve felvételeinek száma háromezerre tehető. A Földényi-kórusban kezdte pályafutását Házy Erzsébet, Réti József, Tarnay Gyula és még sokan mások.

A negyvenéves jubileum egybeesik Földényi Jánosnak, az együttes alapító karnagyának hetvenedik születésnapjával. Gratulálunk!

Kapcs. 1837. sorszám

A Dankó Rádió most elhangzott operettműsorában ebből a rádióoperettből hangzottak el részletek:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély 

A Rádiószínház bemutatója: 1956. július 9., Kossuth Rádió 20.27 – 21.45.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Zsurzs Éva

Vezényel: Kerekes János

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Szereposztás:

Dr. Birkás Pál – Bilicsi Tivadar
Dr. Berend Rózsa – Fejes Teri
Keledi Marika – Petress Zsuzsa
Naspolya Gizella – Békés Itala
Dévény Antal – Melis György (Kállai Ferenc)
Siroki István – Hlatky László
Kukucska András – Rátonyi Róbert
Krammer Lujzi – Pogány Margit
Kelediné – Fónay Márta
Drammerné – Soltész Anni
Babári, népzenész – Heltai Andor
Döme bácsi – Rajz János

• Nyitány
• Marika és Antal kettőse: „Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…” (Petress Zsuzsa és Melis György, km. kórus)
• Marika és Antal másik kettőse (Petress Zsuzsa és Melis György)
• Érdekesség: a műsorban egy más stúdiófelvételről is felhangzott ugyanez a kettős: „Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…” – Melis György énekpartnere itt Szabó Rózsa! – Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc. E számot más Gyöngy Pál-operettdalokkal együtt rögzítették hanglemezre a Qualitonnál: „Minden jegy elkelt” – részletek Gyöngy Pál dalaiból (LPX 16572 – 1971)

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ezen a héten Császár Angéla, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes művész.

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuka délelőtti adást az ismétlésben. 

A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány  

Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Házy Erzsébet mindkét operettből énekelt dalt illetve kettőst:

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt: Szerelmi kettős; „Tova lebbent már” (Km. Kelen Tibor)

A Dankó Rádió mai műsorában most a másik operettből hangzottak fel részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

A délelőtti "Túl az Óperencián" adását 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.
 

A Dankó Rádió operettműsorának mai adásában egyebek közt Offenbach-blokkot hallhatunk: a hangfelvételről bejátszott dalok zenei anyaga a 2017. évi Budavári Palotakoncert előadásán készült.

 Ehhez a produkcióhoz új magyar dalszövegeket írt Galambos Attila műfordító, szövegíró - a Túl az Óperencián című adás vendége, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádióstúdióban.

Előbb a Kékszakállból hangzik el három részlet:

• Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
• Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) - megjegyzem: véleményem szerint ez a hadarós dal nem a Kékszakáll, inkább A banditák című operettből való, melyet a "Párizsi élet" egyik változatában is megtalálunk.)
• Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)

Ezt követik további részletek A banditák, A szép Heléna,  a Párizsi élet és az Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettekből.

Énekelnek: Boncsér Gergely, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila, Laki Péter, Kocsis Zsolt, Vadász Zsolt, Peller Anna. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényelt Makláry László.

A ma délelőtti rádióműsor elején Rost Andrea és José Carreras kettősében csendült fel Tony és Maria dala (Tonight, Tonight) Bernstein West Side Story című musicaljéből („Szuperkoncert 1996 – Népstadion).

Ezt az adást most hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Kapcs. 519. sorszám

Végül is nem operett volt ez:

Rádiós bemutató: 1973.  szeptember 5., Kossuth Rádió, 21.29 – 22.00 

Sárközy István: Y-háború

Betűkomédia – oratorikus formában

Szövegét – Vörösmarty Mihály nyomán – Weöres Sándor írta.

Vezényel: Mura Péter

Közreműködik:

Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és a Primavera kvintett

Zenei rendező: Fejes Cecília
 

Televíziós produkció: 1973. április 1. , 21.15 – 21.45

Zenés tv-színház.

Sárközy István: Y-háború.

Bábopera. 
 

Népszabadság, 1973. szeptember 18.

Zenei krónika – Breuer János rádiókritikája

Sárközy István  Y-háború című alkotását a televíziós premier után néhány hónappal bemutatta a Magyar Rádió is.

Bábopera a darab műsor szerinti műfaji meghatározása. A zeneszerző azonban eredetileg a következő címet írta partitúrájára: betűkomédia oratorikus formában. S ez lényeges, mivel az opera szabályai merőben különböznek az oratórium kereteitől. A kompozíció Vörösmarty Mihálykomédiája nyomán született s a nyelvújítás ma már valóban mosolyt fakasztó vitáját, az ipszilonisták és jottisták „harcát” eleveníti fel. A konfliktus valójában a régi és az új, a magyar és az idegen hagyomány ellentéte. A játék végül is kompromisszumos megoldást sugall helyesírásban és kiejtésben, nem ád igazat sem a megcsontosodott hagyományaihoz mereven ragaszkodó provinciális magyarkodásnak, sem az éppoly provinciális idegenmajmolásnak — ez a darab mához szóló tanulsága.

Sárközy István játékos, vidám és a szó legjobb értelmében hatásos muzsikát alkotott a Weöres Sándor átdolgozta értékes szövegre. Zenéje egy sosem volt magyar barokk hangot teremt meg, látszólag egyszerű, valójában rendkívül igényes, bonyolult eszközökkel. Azt a történelmi hangvételt szövi tovább, amely elsőként a Szelistyei asszonyok című daljátékában, majd a Balassi- versekre írott Júlia-énekek című kantátájában jelent meg. A rövid áriákban, kettősökben, együttesekben régi zenei formák elevenednek meg, s kiváltképp élvezetes a magyaros elemekkel átszőtt pergő énekbeszéd.

A televíziótól átvett hangfelvétel maximális művészi igényességgel szolgálja a zeneszerző szándékait. A kicsiny hangszeres együttest és az énekes szólistákat Mura Péter rendkívüli biztonsággal, eleven ritmusban irányítja, s megvalósítja a mű gondosan, mívesen kikevert hangszíneit. A szólókat Operaházunk énekesei hangban-karakterben kitűnően tolmácsolják. Őszinte öröm, hogy dalszínházunknak az új zenében ilyen biztonságosan tájékozódó gárdája van. Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos és Ötvös Csaba szívesen, élvezettel játssza a jókedvű darabot; s nehéz feladatát biztonságosan oldja meg a szép hangzású Primavera énekkvintett.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában sugárzott zenei anyagából kiemelem:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Kánkán  - a Nyitányból (Miskolci Szimfonikus zenekar, vezényel Kovács László – élő koncertfelvételről)

Leo Fall: Pompadour

Az operett két zenei felvételéről szólaltak meg részletek:

• Bevezető jelenet és Calicot  gúnydala: (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

„A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „

• Pompadour belépője (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! …/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám!...” (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

• Férfi hármas: ” Kegyelmes grófnő!.... Kegyelmes úrnőm, remélem, jól kegyeskedett… , kegyelmes úrnőm! (Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy István, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

• René és Pompadour kettőse (Molnár András , Tiboldi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „- Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

• Pompadour és Calicot vidám kettőse: „Óh, József, ó, józsef, na, gyere…” (Domonkos Zsuzsa, Maros Gábor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara)  a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János)

Ezt az adást délután hat órától megint meghallgathatjuk az ismétléskor  a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

1974. február 10., Kossuth Rádió, 14.42 – 15.00

„Bemutatjuk új felvételünket”

László Margit Lehár Ferenc operettjeiből énekel.

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara.

Vezényel: Vincze Ottó

• Mérey Adolf: A víg özvegy – Viljadal
• Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sanzon
• Harsányi Zsolt: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók…”

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában hallhattunk részleteket

Karl Zeller: A madarász

–  Ádám dala: „Nagyapám húsz éves volt… Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj…” (Derzsi György)

– Milka belépője: „Viszem a postazsákot én” (Kertesi Ingrid)

– Hármas: „Hogyha látlak én…”  (Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

-  Rajna-keringő: „Rajna táj, égi báj…” (Csonka Zsuzsanna)

Palló Imre ma 40 éve hunyt el.

Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  - Km. Palló Imre, Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus , valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor 

• Bagó dala: „A fuszulyka szára fölfutott a fára…/ Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…” (Palló Imre)
• Jancsi dala, II. felv. „„Gyere, huszárnak, édes öcsém….” (Sárdy János és kórus)
• Francia királykisasszony és Jancsi kettőse,  és jelenet  (Lehoczky Éva, Sárdy János és kórus)
• Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” (Palló Imre, km.  Sárdy János)

(Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05)

Az adás végén hangzott el:

Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland - balettzene (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényli)

A délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között sugározza megint a rádió. „Túl az Óperencián”

Ma, a Magyar Kultúra Napján (1822. január 22.: Kölcsey Ferenc ezen a napon írja meg a Magyar Himnuszt) a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” c. adásának a kezdetén és a végén Erkel Ferenc két operájának egy-egy részlete fogta keretbe az elhangzott műsort:

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…” (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám – élő előadás hangfelvételéről)

Az Erkel-operarészletek között kapott helyett az operett és a musical.

Huszka Jenő - Martos Ferenc Bob herceg  című operettjéből következtek részletek:

Balczó Péter,  Clementis Tamás,  Fischl Mónika,  Dancs Annamari és Boncsér Gergely énekel,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János. A 2012-ben az MTVA és a Dankó Rádió közös  gondozásában készített,  a Huszka-jubileumi év alkalmából  felvett 32 Huszka-operettrészlet felvételéről szólaltak meg a dalok.

Koltay Valéria operaénekesnő (szoprán) születésének évfordulójára (Bp., 1925. január 22.– Bp.,1998.június 03.) emlékezve, rádiós operettfelvételei közül szólaltak meg a következő részletek:

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr

Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert , km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - a rádiófelvétel bemutatója: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15.)

„- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy?…./- Hölgyem, én édes hölgyem! – Mondj le a nászról szépen bölcsen!...” 

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás 

Sári és Gaston vidám kettőse (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – a rádiófelvétel bemutatója: 1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30.)

„Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” 

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár

Maca dala, II. felv.: (Koltay Valéria és az MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – a rádiófelvétel bemutatója: 1968. augusztus 21. Kossuth Rádió 20.00 - 21.18.)

„Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” 

Továbbá elhangzott még a nyitány Lehár Cigányszerelméből (Makláry László vezényli az Operettszínház Zenekarát – élő felvételről).

A műsorba meghívott művészvendég ezen a héten Galambos Attila (dalszövegíró, drámaíró, műfordító), akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a zenei bejátszások között.

Galambos egyik munkája a Rómeó és Júlia musical műfordítása, mely a Budapesti Operettszínház egyik sikeres darabja volt, most ebből szólaltak meg dalok Szabó P. Szilveszter, Dolhai Attila és Szinetár Dóra énekfelvételéről.

A délelőtti adás ismétlését mindig aznap délután 6 és 7 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségekről is.

Az 1689. és az 1645. sorszámok alatt ismertettem  Jókai Mór Kedves Atyafiak c elbeszélése nyomán Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékuk, a Kedves rokonok  „színlapját”. 
 

Kiegészítésként, kiírtam ennek a zenés darabnak néhány részletét (szereplő, cím, előadó megnevezése):

- Károly és Sándor jurátusok kettőse: „Nyári Miska nem kismiska” (Korondy György, Palcsó Sándor)

- Károly dala: „A szerelem a legszebb rokonság” (Korondy György)

- Berkes Gábor, megyei főjegyző  és lánya, Zsófi kettőse: „Hegyen-völgyön” (Kalmár Magda, Bessenyei Ferenc)

- Sós Jenő (alias: Kálmán), poéta, ex jurátus  első dala (Kishegyi Árpád)

- No. 8. Zsófi és Károly húga, Lizi kettőse: „Gesztenyefák” (Kalmár Magda és Ercse Margit)

- No.11. Zsófi és Károly jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondy György)

- No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád)

- No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa

Vezényel: Breitner Tamás

A Rádió Dalszínházának bemutatója – a teljes felvétel - 1972. augusztus 19-én hangzott el a Kossuth adón, 19.55 – 21.15 óra között.

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál