A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operett-adásának mai zenei kínálatában először

•  Buday Dénes  dalaiból kaptunk egy válogatást:  Béres Ilona, Melis György, Rátonyi Róbert (Szép hely, jó hely Teherán; Mily mesés a Niagara vízesés), Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor énekfelvételeit hallhattuk. Ezt a blokkot követte egy másik, hasonló válogatás:

• Gyöngy Pál dalait énekelték:

= Házy Erzsébet és Korondy György: „Ne kérdezd tőlem, hogy meddig foglak szeretni még. Ki tudja előre azt, hogy a szívem meddig ég! (- Békeffy István: Éva a paradicsomban – rádióoperett, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - Qualiton – 1967 LPX 16572 "Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt!"

= Melis György: „Hát mi a szerelem? (- Békeffy István; Őméltósága sofőrje c. film dala)

= Bilicsi Tivadar: „Budán van egy kis Heuriger” (- Békeffy István; Őméltósága sofőrje c. film dala)

= Paudits Béla: „Szombat, vasárnap” (- Szilágyi László, Kellér Dezső)

= Straub Dezső: „Mia bella Piccolina” (- Szilágyi Ödön)

= Mikó István: „Pénzemet én máma mind elmulatom, kalapom-pom-pom…” (- Harmath Imre, Vadnay László)

Ma tizenhárom éve hagyott itt bennünket  Bessenyei Ferenc (1919.február 10 – 2004. december 27.) – akire a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya pár mondatban emlékezett, majd hallhattuk magát a színművészt is:

= Bakos Géza-Bradányi Iván:  „Odakint búcsúzik a nyár” (1985)

= Ady Endre-verset mond

= Szentirmai Ákos – Bradányi István: „Mielőtt megszülettem”

A délutáni ismétlésben (18.00 – 19.00) újra meghallgathatjuk ezt az adást a Dankó Rádió hullámhosszán.

Csaknem elfelejtettem - már megint - beírni ide, dokumentálni, mit is hallhattunk ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című  operettműsorában:

A műsor legelején egy népszerű karácsonyi dalt énekelt Carreras-Pavarotti-Domingo tenor-triász - a múltból... Miklósa Erika is énekelt egy számot.

 Lehár Ferenc A mosoly országa című művéből szólaltak meg részletek - mégpedig arról a rádióban készült teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. november 11-én,  a Kossuth adón 19.35 – 21.29 óra között. /operett két részben/
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

A műsorban felhangzott részletek:

- Szu-Csong dala a 2. felvonásból: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy…” (Simándy József)  - ezt a dalt később külön is felvették a tenorral egy Oscar Straus, Lehár, Kálmán, Karl Zeller- operettrészletekből összeállított új rádiófelvételéhez (Km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

- Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”…”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /Bók, csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/”Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Lótuszvirág! Érted élek csupán…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? (szívkettős) ”(Házy Erzsébet, Simándy József)

- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a 2. felvonásból: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…” „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Ezen a héten Esztergályos Cecília a vendég a stúdióban; az ő dalfelvételei ugyancsak elhangzottak az adás során, a műsorvezető, Nagy Ibolya szerkesztésében.

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya "leltárt" készített: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában az elmúlt öt év során több mint 250 művészvendége volt: a stúdióban, esetleg telefonon keresztül beszélgetett velük, sőt előfordult az is, hogy a művészt otthonában kereste fel és ott rögzítette a később az adásban bejátszott diskurzusuk részleteit. 

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülről fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

Itt, a Magyar Rádió operettműsorainak fórumán is ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

A "Hatvani diákjai" c. daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.

A Hatvani diákjai-blokk után következtek Koltay Gergely filmzenéi - melyek ilyenkor,  Karácsony napjaiban különösen szerencsés választás volt a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya részéről!

Boldog Karácsonyt kívánok kedves fórumtársaimnak!

Most!  Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

A mai műsorban elhangzott:

- Nyitány

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

A rádióban  délelőtt elhangzott Hatvani diákok-részletek között szereplő kettős volt: " Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József előadásában hangzik el.  A hamarosan kezdődő ismétlő műsorban újra meghallgathatjuk ezt a számot is a Dankó Rádióban (18 és 19 óra közötti adás.)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián  mai műsorában Kemény Egon – Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. operettjéből három részlet hangzott el: a nyitány; Amálka és Máté egyik kettőse (Petress Zsuzsa, Simándy József); Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus).   A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.  (A rádióoperett bemutatója: 1955. április 9., szombat, 20:30 -21:59, 22:15 - 23:08 - közben: hírek, időjárás-jelentés).

Koltay Gergely komponista, muzsikus, dalszerző, zenei szerkesztő ezen a héten ma utoljára volt az adás vendége Nagy Ibolya mikrofonja előtt; a filmzenéiről mesélt, melyeket bátyja, Koltay Gábor rendezett: 

• Julianus barát (1991)
• Honfoglalás (1996)
• Sacra korona  (2001)

A filmek zenéiből csendültek fel részletek a délelőtti adásban. Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

Már elkezdődött a délelőtti műsor ismétlése a Dankó Rádióban!  (18.00 - 19.00)

"Túl az Óperencián"

Perceken belül felhangzik:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - részletek:

• Juliette és Armand bohém kettőse: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk…/ Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk… „  (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - élő, koncertfelvételről (1973. október 29., Magyar Rádió 6-os stúdiója – Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából.)
• Kórus jelenet és René belépője, I. felv.  (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Rádió Dalszínháza felvételének bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00)

„Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció!  Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”

• René, Angele kettőse, I. felv. : „Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok…/ Jobbra Ön, balra én, különös tünemény…/Látom kicsiny kezét..." (Baksay Árpád, Petress Zsuzsa, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)
• Fleury belépője, I. felv.: „Mennyi ember! És micsoda zaj, tolongás! Egyáltalán, mi van az utcán!? / Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…így úri egy úri nő! Agyő!”  (Honthy Hanna, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)
• Fleury és Basil kettőse, I. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr.../Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény, a karcsú nőket én  forgattam könnyedén, olvadoztak, mint a vaj,ez rég volt, nem tavaly…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)

Három napon belül másodszor hangzik fel a műsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszonya nyitányának dallamai.(Lehel György vezényli az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát)

Jól emlékszem én is az első adást megelőző, az öt évvel ezelőtti várakozásomra és örömre, hogy újra hallhatóak lesznek a Magyar Rádió nagyszerű operettfelvételei, mert ahogy bejegyzésedből is kitűnik, volt rá és ma is van hallgatói igény, ahogy mondani szokták...

Az archív operettrészletek közvetítése ma már kulturmisszió.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának mai adása nem nosztalgiázott az 5 éves évforduló jegyében, hanem folytatódott a hétfőn elkezdődött beszélgetés a stúdióban  Koltay Gergely zeneszerzővel,  szövegíró-muzsikussal, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.

A műsorban a nyitószámon kívül (Lehár: A mosoly országa – nyitányrészlet) ezúttal nem hangzottak el operettzenék.

Koltay Gergely szerzeményei illetve az általa alapított Kormorán zenekar felvételeiből kaptunk zenei bejátszásokat, közöttük is

A Napba öltözött leány rockopera  zenéjéből szólaltak meg szép részletek.

A délelőtti, Túl az Óperencián adásának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban. 

Emlékezés. 

Az alábbi bejegyzést tettem közzé ma öt évvel ezelőtt az Operett a magyar rádióban (1949-1990)  topicban:

Kivonatosan

(2012 )„december 22-én létrejött a Dankó Rádió”

„MTVA hivatalos indoklása: a 2012. december 22-én induló klasszikus magyar nótákat és operettslágereket sugárzó csatorna ---műsorkínálatot a közrádió az elmúlt években az MR7 nevű internetes rádióján már kipróbálta, a tapasztalatok pedig indokolják, hogy egy országos rádió sugározza azt.”

„Túl az Óperencián” - Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető:

"Operettkedvelők órája" című műsorunk célja elsősorban az, hogy hallgatóink nap, mint nap találkozzanak népszerű és méltán világhírű operett melódiákkal. Kollégáimtól, hetente változó sztárvendégeimtől sok színházi legendát, történetet ismerek, és ígérem, Önökkel is megosztják ezeket. 
A műsornak köszönhetően mindenki felfedezheti újra, hogy a szép, dallamos zene mellett remek vígjátékot, humort is takar ez a szó: OPERETT. Összetett műfaj ez, melyben az ének, a tánc és a próza egyaránt magas művészi teljesítményt igényel.

Köszönet a Dankó rádiónak, hogy az operettnek ismét létjogosultságot ad, és ha ehhez egy kicsit én is hozzá járulhatok, akkor már elértem célom.

Farkas Bálint és Szolnoki Tibor operettművész vendégszereplésével, élő kívánságműsorral indult el szombat reggel 6 órakor a közmédia új zenei rádiócsatornája, a Dankó Rádió - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel. 

Az első operettadásban egyebek között a Csárdáskirálynőből hangzottak el részletek Házy Erzsébet, Zentai Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert közreműködésével a rádióban felvett stúdiófelvételről.

Ma 5 éves a Dankó Rádió benne a Túl az Óperencián operettműsorával.

Holnap, szombaton 60 perces összeállítást láthatunk a Duna Tv-ben (21.20 - 22.20)

Sólyom - Nagy Sándor  operaénekes mai születésnapi köszöntésével kezdődött el a Túl az Óperencián adása a Dankó Rádióban: a művész stúdiófelvételéről  Kodály Zoltán Háry János című daljátékából a Toborzó hangzott fel: „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga…”

Ami pedig az operettmuzsikát illeti:

Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska  

Két rádiófelvételről hangzottak fel részletek, az előadók voltak: Andor Éva, Palcsó Sándor, Zentay Anna, Korondy György, Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz és Szabó Miklós

I.  Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (Rádió Dalszínházának bemutatója, 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00)

• Rolla és Miska kettőse, II. felv.:„Mink most nem várunk, egy táncot járunk… /Te kis angyal, édes angyal, nézz reám, ölelj puhán karoddal át, azt a cifra angyalát ! Angyal édes, édes angyal, szívem drága gyöngyvirága abba nem hagyom. Csillagom! És hétig járom, édes párom, csillagom…”  (Andor Éva és Palcsó Sándor, énekkar)  
• Marcsa dala, I. felv.: „Súrolok mindig, és sikálok… mert a szerelem nagy veszedelem…./Fáj, fáj a szívem, a szívem, hogy fáj…” (Zentay Anna)  
• Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: „Cifra szűre nincs a lónak …/ Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
• Baracs és Rolla kettőse, I. felv.: „Csupa rózsa, drága, szép… /Úgy szeretnék boldog lenni, vagy miattad tönkre menni…” (Korondy György, Andor Éva)

II.  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínházának bemutatója - Keresztmetszet -, 1959. június 19.,  Kossuth Rádió, 19.30– 20.30)

• Rolla és Miska kettőse: „Túl az Óperenciákon ring arany gyümölcs a fákon…/Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár! Csókra vár, jössz-e már, minden édes percért kár!...”  (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)  
• Miska és Marcsa kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok… /Cintányéros cudar világ, iszunk egy kortyocskát …” (Szabó Miklós, Zentay Anna)

A délelőtti operettadás ma 18 és 19 óra között hallgatható meg újra a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Ma 115 éve - 1902. december 20. - csendült fel a Népszínházban Huszka Jenő-Martos Ferenc operettje, a Bob herceg!  Huszka mondhatni a magyar operett első elismert komponistája, a műfaj hazai megteremtői között az első, külföldön is nagyhírű zenés színpadi szerző a Bob herceggel megalkotta az első igazi magyar operettet. (Hozzáteszem: Lehár Ferenc ugyanez évben – 1902. november 21. -  Bécsben mutatta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat. )

Erre a nevezetes évfordulóra emlékezve a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának első felében a Bob herceg rádió- és hanglemezfelvételeiről szólaltak meg részletek.  Németh Marika és Ilosfalvy Róbert énekfelvételein közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) illetve Kerekes János  (1962)

- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT Énekkarának Női kara)

- Szerenád - duett- „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat …. Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, Jöjj ide kicsi párom!...” (Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1965)

A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában részleteket vettek fel a Bob hercegből (LPX 6536 - 1962 – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényli.

Erről a felvételről elhangzott most:

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok  …”  (llosfalvy Róbert)

- Bob dala, I. felv.: Dal az első szerelmes csókról „Holdvilágos, bűvös éjjen jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet….”  (Ilosfalvy Róbert)

- Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Magyar Rádió Énekkara és Ilosfalvy Róbert)

A Túl az Óperencián című adás legvégén Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel.

A délelőtt elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában megszoktuk, ha új hét kezdődik, akkor új vendég köszönti a rádióhallgatókat a szerkesztő-műsorvezető mikrofonja előtt.  Ezen a héten minden nap Koltay Gergellyel  (zeneszerző, zeneművész, zenei szerkesztő) beszélget Nagy Ibolya

Az operett vonalon két műből hallhattunk ma részleteket:

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill 

-A  II. felvonás fináléja  (km. Németh Marika, Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert,  Bende Zsolt , Várhelyi Endre, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara,   vezényel: Sebestyén András)

/Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Rácz György./

Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Csintalan csillagok

Az Előjáték meg további három részlet szólalt meg az operettből.

A rádiófelvételről most Kalmár Magda, Oszvald Marika és Tímár Béla énekét hallhattuk, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.  

/A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. december 24., Kossuth Rádió, 20.36 – 22.00 – a teljes stúdiófelvételen még B. Nagy János és Haumann Péter is énekel./

Délután hat és hét között újra meghallgatható a délelőtti adás a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

 

Gál Róbert: Szeressük egymást, gyerekek – Seress Rezső története (2010. Rózsavölgyi és Társa)

Seress Rezső életútjáról és műveiről szólt a könyv szerzője - ezúttal "élőben" - a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában.

A műsorban bejátszott zenék között ott volt a címadó dal (Balázs Péter és a Stúdió 11 előadásában), de sok más Seress-szerzemény is. A felhangzó dalok felvételéről hallottuk még többek közt Voith Ági, Maros Gábor, Bilicsi Tivadar énekhangját.

A Túl az Óperencián adásának ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának e heti vendége: Gál Róbert  (Budapest, 1937. október 5. - ) író, szociológus, újságíró. Vele beszélget minden nap a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A mai napon Huszka Jenő és életműve volt a beszélgetés fő témája; az előző napokban  Kálmán Imre, Lehár Ferenc,  Latabár Kálmán és Zerkovitz Béla, tegnap pedig Fényes Szabolcs munkásságáról esett szó a műsorban.

Holnap folyatódik és vasárnap befejeződik Gál Róbert életrajzi írásainak sorozatáról a beszélgetés a rádió stúdiójában.

A Wikipédia szó cikkében olvashatjuk még más mellett:

Gál Róbert az életrajzírás jellegzetes képviselője, a híres elődök, Harsányi Zsolt, Bókay János, Gál György Sándor  munkásságának folytatója. Az életrajzi regény – állítja Gál Róbert – irodalmi műfaj, nem irodalmi forgács, nem fikció, hanem szigorú szabályok szerint, sok-sok dokumentum alapján készül, melyben követelmény a hitelesség és az olvasmányosság.

Tíz életrajzi munkája jelent meg zseniális muzsikusokról, színészekről a K.u.K. kiadó és főleg a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában .

Gál Róbert megjelent munkái

• Túl az Óperencián… – Kálmán Imre regényes élete (2004. K.u.K. Kiadó)
• Odavagyok magáért… – Epizódok Fényes Szabolcs életéből (2005. K.u.K. Kiadó)
• Óh, lányka,óh, lánykám… – Lehár, az operett fejedelme (2006. Rózsavölgyi és Társa)
• Mi muzsikus lelkek – Zerkovitz Béla életregénye (2007. Rózsavölgyi és Társa)
• Muzsikáló pesti éjszaka (a legendás EMKE zenés kávéház története) – Dokumentumregény az ötvenes évek könnyűzenei életéből (2009. Rózsavölgyi és Társa)
• Délibábos Hortobágyon – Huszka Jenő élete és művei (2010. Rózsavölgy és Társa)
• Szeressük egymást, gyerekek – Seress Rezső története (2010. Rózsavölgyi és Társa)
• A szenvedély muzsikája – Kálmán Imre (2011. Rózsavölgyi és Társa)
• Latyi – Legenda és valóság (2012. Rózsavölgyi és Társa)

Gál Róbert életrajzíró – aki a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége egész héten át a Dankó Rádióban -, a „Túl az Óperencián” mai adásában  ezúttal Huszka Jenőről beszélt: magánéletéről, Fedák Sárihoz fűződő viszonyáról,  a szerzői jog terén elért eredményeiről, és operettjeiről… . – mindarról, amelyeket Huszkáról írott könyvében is feldolgozott.

Az operettműsorban a következő Huszka-művekből csendültek fel szép részletek:

• Aranyvirág – Nyitány  (Km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
• Bob herceg

= Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok  …”  (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – rádiófelvétel: az 1950-es évek közepe

=  Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi-kórus, vezényel: Polgár Tibor) - rádiófelvétel: az 1950-es évek közepe

•  Erzsébet

Stefi és Flórián kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk.../Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam . …” (Petress Zsuzsa és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara) – rádiófelvétel: 1958

• Lili bárónő

= Cigaretta-keringő, Illésházy gróf és Clarisse kettőse, I. felv.: „Engedje meg, hogy úgy, mint régen, tűzzel kínáljam szép babám.../Valamikor hajdanán, ködös októberi délután finom cigarettel vártam önre én…/Egy kis cigaretta, valódi, finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom…” (Benedekffy Katalin, Nyári Zoltán, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)  - a rádiófelvétel ideje, 2014 decembere, bemutatója 2015 áprilisa.

= Clarisse és Frédi kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

= Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem kis kezét…/Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

= Lili és Frédi kettőse: „Mi kell a férfiaknak: nem lány, de asszony ajkak.../Csók nem is igaz, tán, ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja...”  (Németh Marika, Rátonyi Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) – Hungaroton felvétel, 1961

= Clarisse és Frédi kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet… /Gyere csókolj meg, szaporán, tubicám, ha meg főztél most, megegyél ám…  (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - Hungaroton felvétel, 1961

• Gül baba

= Mujkó dala: „Darumadár fönn az égen, hazafelé szálldogál, vándorbottal a kezében meg-megáll..” . (Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György) – Hungaroton, 1977

= Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András – a rádiófelvétel bemutatója: 1963. augusztus 20.)

Az elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk a  Dankó Rádió délután hat órakor kezdődő, Túl az Óperencián adásában.

Kapcs. 41., 511., 1878. sorszámok

Pontosítások

Florimond Hervé: Lili

I.  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. december 25. Kossuth Rádió 17.31 – 18.58

Alfred Hennequin és Albert Millaud szövegét rádióra alkalmazta Semsei Jenő.

A verseket Szabó Miklós fordította.

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Antoine Plinchard, tüzér – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
De la Grange Bateliére báró – Feleki Kamill
Saint Hypothése gróf – Csákányi László
Bonpain, házitanár – Márkus László
René – Benkő Péter
Bouzincourt – Egri István
Bouzincourtné – Komlós Juci
Amélie (Lili), a leányuk – Kalmár Magda (Domján Edit)
Antoinette, a dédunokájuk – Kovács Krisztina 
Victorine, szobalány – Csala Zsuzsa
Mme Vieuxbois – Mohácsi Irén
Mme Anderson – Czigány Judit
Inas – Romhányi Rudolf
 

II.  A korábbi rádiós változat

1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25
Florimond Hervé: Lili

Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor.

A keretjátékot Fóthy János írta.

A Magyar Rádió szimfonikus zenekarát Kerekes János vezényli.

Szereposztás:

Lili - Neményi Lili
Plinchard -  Sárdy János
Bouzincourt - Gózon Gyula
A felesége - Ladomerszky Margit
A báró - Rozsos István
Victorine, szobalány: Feleki Sári
René - Mezey Lajos
Inas -  Lázár Tihamér

A tegnapi adásban Latabár Kálmánról és Zerkovitz Béláról volt szó  -  róluk is írt könyvet Gál Róbert.  

A Csókos asszonyból énekelt részleteket, valamint más Zerkovitz-dalok előadói voltak:  Oszvald Marika, Kékkovács Mara, Huszti Péter, Faragó Péter , Peller Anna, Peller Károly, továbbá Honthy Hanna ("Lehoznám én a csillagokat az égből"), Baksay Árpád, Lehoczky Zsuzsa, Maros Gábor.

Latabár Kálmán felvétei közül elhangzott:

- Ábrahám Pál - Mihály István: "Hallod te ló"

Johann Strauss: A denevér

- Frosch és Frank jelenete a fogházigazgató irodájában  - próza, km. Palócz László (Hungaroton felvétele, 1968)

- Rosalinda és Alfréd duettje az 1. felvonásból:„Inni édes, inni jó, szemed attól csillogó… Inni kell, higgyed el, boldog csakis így leszel…” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György - a Rádió Dalszínháza 1963-as stúdiófelvételéről)

Kinek az életéről beszélt még Gál Róbert a héten ? Lehár, Kálmán (ezeket nem hallottam) és ma amikor bekapcsoltam Fényes Szabolcs (ezt még meghallgathatom 6-kor). Sajnos az adást nem lehet visszahallgatni.

Kapcs. 1645. sorszám

Kiegészítés

Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok (zenés játék)

Jókai Mór: Kedves Atyafiak c. elbeszélése nyomán

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. augusztus 19., Kossuth adó 19.55 – 21.15.

(Tudok még egy ismétlésről: Kossuth, 1973. június 8. péntek 8:20 – 9:40)

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Berkes Gábor, megyei főjegyző - Bessenyei Ferenc (próza)
Zsófi, a lánya - Kalmár Magda (próza: Szegedi Erika)
Gyulássy Menyhért - Agárdi Gábor (próza)
Zsuzsanna a felesége - Orsolya Erzsi (próza)
Sándor, jurátus, a fiuk - Palcsó Sándor (próza: Körmendi János) 
Károly, jurátus - Korondy György (próza: Fülöp Zsigmond)
Sós Jenő, poéta, ex jurátus - Kishegyi Árpád (próza: Tahi Tóth László)
Tinka, az édesanyja - Keresztessy Mária (próza)
Lizi, Károly húga - Ercse Margit (próza: Pécsi Ildikó) 
Csalavári Júlia, víg özvegy – Petress Zsuzsa
Nánási bácsi, a gyámja – Kovács Károly (próza)
Bábi, cigányasszony - Barlay Zsuzsa (próza: Tábori Nóra)
Örzse, öreg dajka - Szögi Arany (próza)
Marci, öreg szolgalegény - Bányai János (próza)

Vincze Ottó Kedves rokonok című zenés játékát a rádió felkérésére komponálta; a zeneszerző saját szavai szerint „rádiódaljátéknak” nevezte el, és sorolta be ezt a szerzeményét a többi azon dalszínházi alkotása közé, melyek csak a rádióban hangoztak fel. 
 

Cselekmény:

Két hozományvadász rokonvőlegény praktikáiból, a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációból – felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül – egyetlen mozgalmas nap alatt miképpen kerekedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? – erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem.

A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek figurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből, s Jókai más írásaiból és saját motívumaikból kerekítette ki a vígjátéki cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők – olvashatjuk a rádióbemutatót felvezető RTV Újság cikkében.

Legutóbb  - 2016. április 20-án - az alábbi három részlet csendült fel ebből a zenés darabból a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában:

- Kálmán második dala (Ideál) (No.12.) - Kishegyi Árpád
- Zsófi és Károly kettőse (No.11.) - Kalmár Magda és Korondy György
- Júlia és Sándor kettőse (No.13.) „Mennyből pottyant vőlegény” – Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor

Sok klasszikus, kitűnő operett magyar változatát bemutatta az idők folyamán a Magyar Rádió, de vannak még nagyhírű operettek, amelyeknek valamilyen – számomra ismeretlen – oknál fogva nem készültek magyar nyelvű felvételei – még részleteket sem vettek fel belőlük.

Ezek egyike, amit nagyon hiányolok az operettműsorokból

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya

Ugyanakkor a rádió nálunk sokszor sugározta az operett részleteit francia nyelven, a Franciaországban felvett egyik legjobb stúdiófelvételéről.

 Pusztán érdekességből ideírom ezen felvételen hallható közreműködőket, és az elhangzott dalokat is, amelyeket magyar nyelven tüntettek fel a hazai műsorújságban:

Dominique Tirmont; Michel Dens; Thierry Peyron; Remy Corazza; Jacques Pruvost; Liliane Chatel; Suzanne Lafaye; Nadine Sautereau;

a René Duclos kórus és a Párizsi Conservatoire zenekar, vezényel Felix Nuvolone

1. Legenda a tiltott gyümölcsről (Chatel)
2. Ilyen nagy hévvel! (Dens)
3. Dal a szamárról (Sautereau)
4. Kegyelem, szánjatok meg! (Chatel, Dens)
5. A szabó kupléja (Corazza)
6. Bátor kis franciák! (Chatel)
7. Volt egyszer egy hercegnő (Sautereau, Corazza)
8. Kuplé a migrénről (Lafaye)
9. Négyes (Corazza, Peyron, Dens, Tirmont)
10. Claudine kupléja (Sautereau)
11. Keringő és jelenet (Lafaye, Sautereau, Chatel, Dens, Corazza, Tirmont)
12. Stella és Robert kettőse (Chatel, Dens)
13. A tamburmajor lánya vagyok (Chatel)
14. Tarantella (Sautereau, Dens)
15. Finálé (Tirmont; Dens; Peyron; Corazza; Pruvost; Chatel; Lafaye; Sautereau)

Ha egyszer a Magyar Rádió még foglalkozna nem hazai szerzők operettjeinek adaptálásával, javasolom, ezzel az adóssággal kezdje...

E héten Gál Róbert életrajzíró a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: tegnap Kálmán Imre, ma Lehár Ferenc élete volt „terítéken” a rádiónak Túl az Óperencián műsorában.

Két Lehár-operettből hangoztak el részletek a délelőtti adásban:

A víg özvegy

- Danilo belépője (Virág József)

- Viilja-dal (német nyelven) – (Tiboldy Mária)

- Grisette-dal (Oszvald Marika)

- Induló (asszonydal: „hogy a nőkkel hogy kell bánni”) - Dániel Gábor és a Miskolci Nemzeti Színház énekművészei valamint zenekara tolmácsolásában.

Bekerült egy kakukktojás a felvételek közé: Kálmán Imre Marica grófnőjéből  Pitti Katalin és Berkes János énekeltek egy duettet: „Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…”

A vándordiák (Garabonciás):

 „Deres már a határ” (Gregor József)

 „Utam muzsikálva járom” (Sárdy János)

A mai adás zárásául autentikus zeneszám következett ebből a daljátékból: a nyitány dallamai csendültek fel az 1943. évi bemutatón készült hangfelvételről: a Magyar Állami Operaház  zenekarát maga Lehár vezényli!

A műsor elején Nagy Ibolya Szóka Júlia operetténekesnőt köszöntötte születésnapján egyik felvételének bejátszásával:  „Az én nevem La bella Tangolita” – Ábrahám Pál:  Bál a Savoyban .

Ezt az adást újra meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő ismétlés során.

Csák József operaénekes 73. születésnapján – örömömre - Nagy Ibolyával közös duettjük szólalt meg elsőként a Dankó Rádió most véget ért operettműsorában: a Lili bárónő című Huszka Jenő - Martos Ferenc -operettből énekelték: „Tündérkirálynő légy a párom…”

Nagy Ibolya ezt követően már mint szerkesztő-műsorvezető, a stúdióban köszöntötte e heti vendégét, beszélgetőtársát, a nyolcvanéves Gál Róbert életrajzírót.

Gál Róbert a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál nyolc életrajzi könyvet jelentetett meg, többek között írt Lehárról, Huszkáról, Zerkovitz Béláról, Seress Rezsőről, Fényes Szabolcsról és Kálmán Imréről (róla kettőt is)…

A mai adásban Gál Róbert Kálmán Imre életének - a könyvében is feldolgozott  - családi, történeti vonatkozású szálaira tért ki.

A műsorban hallott zenék is Kálmán Imre műveiből szólaltak meg:

Csárdáskirálynő

Kettős:  „Túl az Óperencián boldogok leszünk…”  (Pitti  Katalin és Gárday Gábor)

Marica grófnő

• Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Éliás Tibor)
• Marica belépője (Ötvös Csilla)
• „Szent Habakuk, mi van velem?  (Kállay Bori, Berkes János)
• „Szép város Kolozsvár” (Fischl Mónika, Peller Károly)

Zsuzsi kisasszony

• Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…/Hej, cicám…/Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly)
•  „Sétál a korzón a  szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján…/Légy az icipici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám!...” (Koltay Valéria)
•  „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” (Kövecses Béla) 

A műsor befejező számaként a Csárdáskirálynő nagy keringőjének dallamai csendültek fel a Filharmonia Hungarica  előadásában,  Doráti Antal vezényelt.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

Utólag - pótlólag – ideírom milyen operettszámok hangzottak el a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorsorozatának mai adásában:

Molnár András operaénekest születésnapján köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, majd bejátszotta a művész rádiófelvételéről Johann Strauss Cigánybárójából Barinkay belépőjét :  „Mint sok szegény,de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz!...”(Molnár András, az MRT Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli – 1982)

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

• Bevezető kórusjelenet: „...Nincsen olyan legény,  nincs olyan leány…”  (Km. az MRT énekkara, vezényel: Vincze Ottó) – Rádióbemutató:1963.
• Drágfay és Berta vidám kettőse, II. felv.: „Mire várunk? Essünk túl a nehezén! Szeressünk már egymásba te meg én! …” (Bende Zsolt, Takács Tamara,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)   Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9.,Petőfi adó, 20.35 – 22.15 )
• Leánykérő dal: „…Soha meg ne tanuld, míg nem tudod, merre visz ez az út!  Még várd szerelmed zálogát! Jaj, ne add oda még!...  /Ne játssz a tűzzel! Messze kerüld el!…./Egy férfiszív ma kérve hív! Csupán egy szót, ha szólnál! Már őszre jár...Adj reménysugárt, szívem, egy forró nyáréjszakát, mert az élet elszáll…” (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) 
• Négyes: „- Az élet olyan, mint a színház!  - Mennyi fordulat! - Sok szép családi téma van, mint mind egy színdarab…/Sok szerelem színjáték, szomorú kis vígjáték, amikor a deszkán lépdel, tapsokat érdemel!  De menjen a függöny fel, heroikus műsor kell, sok szerelem kell! Dráma vagy vígjáték!” (Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt. valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) 
• Ilona és Dragotin kettőse: „ Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…/ Nos, árulja el még, madame, mitől örök az ifjúság?…/ - Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/ Addig tart az ifjúság, míg a szívben ég a szánk, míg az ajkad mint a tűz…./Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság… ott van a boldogság, …az ifjúság…” (Házy Erzsébet, Radnay György, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton)

Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László: Bástyasétány 77
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát Vaszy Viktor vezényli.

Ebből a rádióoperettből  a következő részletek szólaltak meg az adás második részében:

„Ha valaki szesztestvér” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

„Ámor, a szerelmesek cinkosa ” (Németh Marika, Mucsi Sándor)

„Popocatepetl, ó” (Kazal László, km. Fejes Teri, Fekete Pál)

„A vén budai hársfák” (Ajtay Andor, km. Németh Marika és Lorán Lenke – próza; Földényi-kórus)

„Pest-Budán szép a lány” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

„Te drága fény” (Mucsi Sándor)

 „Csak a papa meg ne tudja” - rádióoperett

Petrov filmötletéből írta Szász Péter.

Zenéjét Zoltán Pál verseire részben összeállította és részben szerzette: Tamássy Zdenkó.

A rádiófelvétel sugárzásának időpontja:  1950. február 22., Kossuth Rádió  22.20 – 23.30

 Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus

Vezényel: Lehel György

 Rendező: Rácz György

A rendező meséli a felvétel időszakának egyik meglepő történését:

"A Csak a papa meg ne tudja című rádióoperett hármas bemutatóval is szolgált: a darabon kívül ezzel mutatkozott be Tamássy Zdenkó, a zeneszerző és Petress Zsuzsa, a primadonna. Különösen ez utóbbi élt a felvétel napjaiban nagy izgalomban, és azt kérte, hogy nehéz nagykeringőjének rögzítését tegyük éjszakára, amikor senki más nincs a stúdióban, mint ő meg a kórus tagjai.

Igen ám, de a felvételre váratlanul bejött a kórus karnagyának, Forrai Miklósnak a felesége: Gyurkovics Mária is, és egy óvatlan pillanatban, mókából beállt a kórus tagjai közé. Nem is lett volna baj ebből, ha  a szám nagyon nehéz, záró kadenciája alatt Petress Zsuzsa nem tesz egy fél fordulatot, és észre nem veszi a koloratúr -primadonnát. Ettől pedig a szó szoros értelmében megnémult.

Szerencsére Gyurkovics Mária nem veszítette el lélekjelenlétét, és kapásból folytatta a frázist. Így aztán be is fejeztük a felvételt.

A zenetörténet – gondolom – egyetlen keringőjét, amelynek az első részét operettprimadonna s a végét operacsillag énekelte!"

Petress Zsuzsa - Kék ég felé

Tamássy Zdenkó- Felhő-keringö a „Csak a papa meg ne tudja' c. rádióoperettből

Ábrahám Pál – Földes Imre - Harmath Imre: Viktória

Ebből az operettből csendültek fel részletek az imént véget ért operettműsorban, a Dankó Rádióban:

•  „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át… /Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Melis György, Németh Marika, km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
• „Vedd fel a legszebb ruhádat, Mauzi… /Mauzi, te drága kisegér…” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
•  „Kérem, maradjon szép emlékem, vonuljon vissza kérem, csendben szépen…/Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night…” (Házy Erzsébet, Melis György, km. Harmónia Vokál, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
• „ Édes mamám, magát is a papám, csókkal csalogatta tán…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

A „Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.

A Dankó Rádió mai operettműsora Pitti Katalin operettfelvételével indult, akit születésnapján ezzel a dallal köszöntött a stúdióból a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya:

Lehár Ferenc – Gábor Andor:  Cigányszerelem - „Messze a nagy erdő…/Volt nincs fene bánja….” 

Két részletet hallottunk Claud-Michel Schönberg Victor Hugó regénye nyomán írt  A nyomorultak című musicaljéből –  a műsor e heti vendége, a színész-musicale-énekművész, Feke Pál előadásában.

Részletek következtek Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című operettjéből.  A versek fordítója: Kulinyi Ernő- Békeffy István. A legutóbb november 19-én adásba került dalok közül szólaltak meg újra az alábbiak:

• Fedora belépője:  Mindig a régi dal…/Toujours pour l’amour…” (Kalocsai Zsuzsa)
• Slukk Tóni dala: „Ha bemegyek a cirkuszba…/A szép kis cirkusztáncosnők…” (Dániel Gábor)
• Mr. X belépője: „Trombita zeng és pereg a dob…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…”(Jankovics József)
• Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Ha engem szeretnél, te boldoggá is tehetnél…” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)

A karmester-zeneszerző, Bródy Tamás dalaiból hallottunk hármat:

- Házy Erzsébet:„Miért szalad úgy el az idő…Rózsaág…. Rőzseláng lesz-e a tündéri rózsaág…  (Bródy Tamás- Kristóf Károly dalának közreműködője: Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel a szerző.)

- Simándy József: „Emlékszel? Rég volt…”Hidd el, hogy nyár van, lesz még napsütés” (Bródy Tamás - Szenes Iván dala, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar a szerző vezényletével)

- Zsolnay Hédi: „Halló, ha ráér, mennék magáér’ vagy mondjuk, egy kis mozinál megvárom. …” (Bródy Tamás – Rákosi János dala, km. a Tonalit Művész Zenekar)

A „Túl az Óperecencián” mai adása Franz von Suppé Fatinitza című operettje nyitányának a dallamaival fejeződött be. (km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Sándor János)

A délelőtti adást 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes elérhetőségein.

Pontosítom: Szörényi Levente - Bródy János: István, a  király

Zavarra figyeltem fel a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának elején: valami technikai malőr,  baki következtében élvezhetetlenné vált a műsor első tizenöt perce: a hangtechnikusok előbb indították el  a nyitó  zenét,  így amikor elkezdődött a rádióműsor, már csak a lekonferálást hallottuk Nagy Ibolyától… Az időbeni eltolódás miatt a Feke Pállal rögzített beszélgetés adott része alatt már szólt a következő zene,  az, amelyet csak később kellett volna hallanunk, így a zene elnyomta a szöveget, amiből szinte semmit nem lehetett érteni, ugyanakkor tönkretette magának a zenének is az élvezetét. És ez így ment tovább jó ideig fázis eltolódással,  „párhuzamosan”, egymásra kopírozva az össze nem tartózó zene és szöveg;  kakofónia jött létre: elérkeztünk oda, amikor egyszerre szóltak  Szörényi-Bródy István királyának dallamai a Kazal László énekelte Márkus Alfréd-slágerekkel. Az „egymásra (cs)úsztatás”   bizonyára feltűnt bent a stúdióban, mert aztán kb. negyedóra után helyre állt a „normalitás” – de a Feke Pállal készített beszélgetés további részét „kivágták” az adásból, így csak zenék szóltak: musical-részletek (Haumann Péter, Huszti Péter, Bencze Ilona és más színművészek énekfelvételéről), majd Fényes Szabolcs dalaiból összeállított egyveleget  (Korondy György, Melis György, Házy Erzsébet és mások énekeltek)  hallhattunk az adás hátralévő részében, de a műsorvezető lekonferáló mondatai már elmaradtak…

Kíváncsi vagyok, a délután hatkor kezdődő ismétlés sugárzásáig a délelőtti adás hangfelvételét sikerül-e „megreparálni”, kiküszöbölni rajta az említett „rendellenességeket”.

Éppen két hete (november 21.), hogy Karl Millöcker A koldusdiák című operettjéből részletek szólaltak meg a Dankó Rádióban – azok a dalok, amelyek máris, a mai műsorban megint bejátszásra kerültek:

• Jelenet és Simon Rimanowsky („Wybiczky herceg”) dala a lengyel nőkről (Molnár András, valamint Kalmár Magda, László Margit, Sánta Jolán, Melis György, Póka Balázs, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényel: Pál Tamás –Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980-as évek eleje.

„- Itt jön Wybiczky herceg, s titkára vele…- a csapdába belemegy…/- Tanulni vágytam messzi földön az asszonyok természetét… lengyel nőnél szebbet látni a nagyvilágon nem lehet…”

• Ollendorf ezredes belépője (Gáti István önálló stúdiófelvételéről; km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás)

„- Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! .../ Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény!... /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én....Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon!...”

És még egy részlet hangzott fel – egy harmadik felvételről - ebből az operettből:

• Laura és Simon kettőse: „Szólni kéne, jobb ha mégse, Istenem, jaj, most mit tegyek?  - Hadd kérjek tőled valamit!... - Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg…"  (Domonkos Zsuzsa, Kovács József)

Részleteket hallhattunk még Andrew Lloyd Webber-Tim Rice-Miklós Tibor musicale-jéből: Jézus Krisztus Szupersztár. A Madách Színház énekkarát és zenekarát Kocsák Tibor vezényli azon a felvételen, melyen a dalokat éneklő szereplők között ott találjuk a „Túl az Óperencián”  műsorának e heti kedves vendégét, Feke Pált is.

A műsor elején egy születésnapi köszöntés hangzott el a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya részéről: ma ünnepli születésnapját Galambos Erzsi. Ebből az alkalomból az ő énekében hangzott el felvételéről Gyulai Gaál János dala: A próba.

A délelőtti adás legvégén pedig Kálmán Imre A farsang tündére ("Zsuzsi kisasszony") c. operettje nyitányának dallamait hallhattuk a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara felvételéről, Richard Bonynge  volt a karmester.

A műsor ismétlése a szokott időben, 18 és 19 óra között hangzik el a Dankó Rádióban.

Karl Zellernek A madarász című művéből hallottunk részleteket a Dankó Rádió mai operettműsorában:

- Milka belépője: „Viszem a postazsákot én…”  (Kalmár Magda, km.  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás).   A rádió 1973. május 6-án bemutatott felvételén részletek hangzanak el az operettből Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara közreműködésével. CD-n is megjelent ez a felvétel, amelynek zenei hanganyagára televíziós portréműsor készült Kónya Sándorral.

- Ádám dala, II. felv. Simándy József énekli: „Nagyapám húszéves volt, lombok között sütött a hold…. Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Újra szólj, el ne szállj! Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Hogyha hívlak, rám találj!..../ Nagyapám már hetven volt…” (Km.  az MRT énekkara; vezényel: Sebestyén András) – ez  a részlet az 1970-ben és 1974-ben a rádió új,  Simándyval felvett és bemutatott operettfelvételei között hangzott el. Később  LP-n és CD-n is kijött.

- A madarász  teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1959. november 28-án a Kossuth Rádióban, 19.00- 21.35 óra között:
Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át. Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Polgár Tibor.

A felvételen énekelnek: Fábry Edit, Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Zsombor Klára, Szabó Miklós, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Pethes Sándor, Kazal László.

Erről a teljes operettfelvételről következtek részletek:

= Együttes (Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Fábry Edit,  Szabó Miklós, énekkar )

= Rózsadal: „Tudod-e azt Tirolban lent,  vajon a rózsa mit jelent, hogy aki rózsacsókra vágy…” (Szabó Miklós és Fábry Edit, valamint énekkar)

= Ádám és Milka jelenete és finálé:  „Liliomszál, áldjon ég!…”  (Szabó  Miklós és  Petress Zsuzsa,  valamint énekkar)

A „Túl az Óperencián” operettműsor vendége ezen a héten Feke Pál musicalénekes-színész, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a Dankó Rádió stúdiójában.

A délelőtt sugárzott  adást ma 18 és 19 óra között újból meghallgathatjuk az ismétlésben.

Most kezdődik a rádióban az ismétlés!

A mai napon végéhez érkezett a Boros Attilával, a Magyar Rádió nyugalmazott munkatársával (szerkesztő-műsorvezető, beszélgetős-interjúvoló műsorok készítője), zongoraművésszel, karmesterrel folytatott beszélgetés-sorozat a Dankó Rádióban.  

A hét utolsó napján a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  Boros Attilát  -ezúttal a zenei írót - kérdezte arról, mi késztette eddigi három könyve megírásához. Ő az adásban sorra vette ezeket  és felidézte személyes benyomásait a legendás karmesterről, Otto Klempererről („Klemperer Magyarországon”  (1984);  a másik könyvének témája a Rádió egy konkrét, meghatározó időszakát  - négy évtizedét - öleli fel a Rádiózenekar korszakos történetén át („Muzsika és mikrofon” (1985); a harmadik könyv pedig  - de időrendi sorrendben az első - egy pályamunka volt 1979-ből:  kortárs magyar zeneszerzők (Kodály, Polgár, Kadosa, Farkas, Ránki, Petrovics, Balassa, Szokolay, Durkó stb. ) operáit tekinti át - három évtized operabemutatóit („30 év magyar operái – 1948-1978” )

A "Túl az Óperencián" adásának második felében egyetlen művész portréja bontakozik ki abból az archív, 1979-ben készített rádiós műsorból, amelyben Boros Attila Németh Marikával, a Fővárosi Operettszínház primadonnájával beszélgetett – a pálya kezdetéről, a zene, a színpad, az opera (Mozart-szerepekre vágyott…), majd az operett műfaja iránti érdeklődése felkeltéséről, a kedves énekes-színész partnerekről (Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Honthy Hanna…), a kedvenc operettekről  (Pl. A mosoly országa, A víg özvegy, Marica grófnő, A szép Heléna, Orfeusz az alvilágban…) beszélt, azokról,  amelyeket eljátszhatott színpadon és/vagy elénekelhetett a rádióban, de nem maradhatott ki a felsorolásból a moziban már 1949-ben bemutatott Mágnás Miska-operettfilm sem, amelyben először játszott együtt Sárdy Jánossal; olyan tapasztalatlan volt, hogy a csókjelenetben Sárdynak kellett ösztökélnie őt,  és „bemutatnia”  a teljesen tapasztalatlan, ifjú, iruló-piruló színésznőnek, hogyan is kell ezt  csinálnia…;

más történetet is mesélt: az idős (80 éves) Szirmai Albertnek – amikor Magyarországon tartózkodott - annyira elnyerte a tetszését  az egyik operettjében színpadon látottak, annyira elbűvölte Németh Marika egyénisége, játéka, szépsége, hogy az előadás utána nyomban megkérte a kezét: jöjjön hozzá feleségül. Kedves-zavarában csak annyit tudott erre a megtisztelő kérésre válaszolni, türelmet kér, hogy megfontolja a dolgot - de az idő aztán hamar megoldotta ezt a kérdést:  a hírneves zeneszerző nemsokára az égi társulathoz szegődött…

Hogy ki a legkedvesebb operettszerzője, azt válaszolta: Lehár Ferenc. Szívesen énekelt Kálmán Imre vagy Offenbach operettjeiben is, de véleménye szerint Lehár sokkal jobban írt énekhangra, mint például a másik híres magyar szerző, Kálmán Imre; operai igényű szólamai – így például A mosoly országa Lizája is - jobban fekszenek a hangjának; rádióban sok operettfelvétele van Lehár műveiből: Pacsirta, Kék mazúr, Három grácia, Tavasz, Szép a világ, Cigányszerelem, Luxemburg grófja. Szívesen alakította-énekelte Offenbach nőalakjait  is…

A Boros Attila az 1979-ben készült rádióinterjúban arra is vállalkozott, hogy a stúdióban zongorán kísérje Németh Marikát Mozart Figaró házassága című opera Cherubino-áriájában („Asszonyok, lányok…”)

További zenei-ének-bejátszások következtek az említett adásból:

• Hervé: Nebáncsvirág – Denise dala: „Nagydob-kuplé” (Németh Marika)

„Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót. A nőcske arcán édes mosoly, a sok zenész mind rákacsint. A nagydobos csak egyre dobol: ő nem kacsintgat és nem int. A nagydob mindent eltakar, és ő szegény se lát, se hall… /Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…”

• Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica és Tasziló kettőse „Ne szólj kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…” (Németh Marika, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a rádió 1963-as stúdiófelvételéről

• Szirmai Albert –Bakonyi Károly - Gábor Andor: Mágnás Miska – Rolla és Baracs szerelmi kettőse (Németh Marika, Sárdy János)

 „Azt hittem egy percig…/  A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli… (Németh Marika, Sárdy János – az  1948-ban készült, de csak 1949-ben filmvászonra került fekete-fehér zenés magyar film, amit Keleti Márton rendezett)

• Eisemann Mihály - Dalos László - Baróti Géza:  Bástyasétány 77  - Anna dala (Németh Marika és a Földényi-kórus, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor – 1957-es stúdiófelvételről.

• Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal (Németh Marika, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – élő koncertfelvétel a rádió 6-os stúdiójában.)

• Fényes Szabolcs – Mihály István dala: „Száz dalt muzsikált…” (Németh Marika, km.  a Magyar Rádió énekkara)

Boros Attila még ma is aktív, és még szeretne sokáig műsort szerkeszteni-vezetni, amelyre jelenleg a Katolikus Rádióban van módja, ahol olyan műsorai futnak, mint az egykori „Ki nyer ma? - Játék és muzsika 10 percben” kissé átszabott változata, meg a „Dallamív” és az „Opera világa".

A Dankó Rádióban perceken belül kezdődik a délelőtti adás ismétlése (18.00 - 19.00.)

Ilosfalvy Róberttel 1991-ben készült rádióriportból hallottunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában!  

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya e heti vendége a stúdióban, Boros Attila készítette Ilosfalvyval azt a beszélgetést a Magyar Rádióban, amelyből a szerkesztő kiválasztott részeket és bejátszotta -közöttük Ilosfalvy  énekében elhangzott operaáriát és operettdalokat is, amelyek felcsendültek az interjú-részletek között:

- Nagyon korai felvétele, az 1954/55ös évekből: egy sanzont énekel Ilosfalvy - Heinrich Heine megzenésített versét, a címe: Vallomás. Az Endrődi Sándor magyar fordításához komponált Buday Dénes-dal refrénje:  „Szeretlek Ágnes!” (Ilosfalvy Róbert)

- Erkel Ferenc: Bánk bán – „Hazám, hazám, Te mindenem…”  (Ilosfalvy Róbert) – ezt az áriát énekelte  legelső fellépésén, 1950. május 1jén,  a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként,  kissé megilletődve a nyilvánosságtól, a hatalmas, összegyűlt tömeg láttán…

- Fényes Szabolcs - Békeffy István: „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…”   részlet a Régi nyár c. operettből (Ilosfalvy Róbert)

- Kálmán Imre –Szenes Andor: Az ördöglovas: „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, hogy Önről álmodom.” (Ilosfalvy Róbert)

- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba – Leila és Gábor diák szerelmi kettőse:  „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András -  a rádió új felvételének bemutatója:1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57)

A Dankó Rádió e heti vendége,  a Magyar rádió nyugalmazott szerkesztő-riportere, zongoraművész-karmester, zeneíró Boros Attila  más kuriózumokkal is jelentkezett a mai adásban.  Van miből merítenie, hiszen a Rádióban eltöltött több mint négy évtized alatt felgyülemlett műsorai sok kincset, ritkaságot tartogatnak és jelentenek a rádióhallgatók számára is.

Szóba került a „Ki nyer ma? – játék és muzsika tíz percben” adás-sorozat is, amely Czigány György nevéhez fűződik és ami 40 évig volt műsoron a rádióban.  Czigány György mellett  sokan mások is vezették a játékot, így Boros Attila is 32 éven át volt ennek a részese.  Erre a korszakra visszatekintve is volt miről mesélnie Nagy Ibolya mikrofonja előtt…

Sok hazai és külföldi művésszel készített interjút Boros Attila, amelyek jórészt a "Találkozás a stúdióban"  egykori adásaiban hangzottak el a rádióban. Ezúttal Tréfás Györgyről,  a Debreceni Csokonai Színház két éve elhunyt basszista-legendájáról emlékezett meg, akivel egykor zenés riportot készített a rádió stúdiójában:a  beszélgetésüket meg-megszakították dalok,  amelyeket ott helyben, a stúdióban adott elő a művész, Boros Attila  zongorakíséretével!  Most két dal-bejátszást hallhattunk ebből az archív felvételből:

• Polgár Tibor: … szerenád  „Hallgass meg édes kis hegedűm”    énekli Tréfás György, zongorán közreműködik Boros Attila
• Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn – Tevje dala: „Ha én gazdag lennék…” (Tréfás György, zongorán közreműködik Boros Attila)

A délelőtti adást meghallgathatjuk ismét a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő adásában: „Túl az Óperencián”

Perceken belül kezdődik a Dankó Rádióban a délelőtti operettadás ismétlése: 18.00 – 19.00.

A Túl az Óperencián műsorában óhatatlanul szóba került „A magyar rádiózás napja”, mely  1925 óta létezik. Minden évben december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják. Ezen a héten Boros Attila, a Rádió egykori szerkesztő-riportere a vendége Nagy Ibolyának, és a beszélgetésük során természetesen ráterelődött a szó a budapesti V. ker. Bródy Sándor utcai Rádiószékházra és benne a csodálatos akusztikájú 6-os stúdióra, melyben egykor maga Boros Attila is számtalan emlékezetes műsort készített, s melyre nosztalgiával emlékezett; ahol több évtized alatt megannyi emlékezetes koncertet is tartottak, zenész nagyságok adták egymásnak a kilincset, számos hazai és külföldi művész, zenekar, énekkar, karmester is megfordult. Most, hogy megszűntek az adások a Rádió régi székhelyén, remélhetőleg az illetékesek nem hagyják veszni az épületben ezt a pazar akusztikájú termet, mely mondhatni műszaki műemléki védettséget kell hogy élvezzen és megmaradjon valamilyen módon a funkciója is.

Boros Attila említette Lehár Ferencet, aki 70. születésnapja alkalmából (1940-ben) saját szerzeményeit vezényelte azon a koncerten, melynek helyszíne a Rádió 6-os stúdiója volt. Csodálatos módon ennek a koncertnek két felvétele megmaradt (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara):

Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán mindössze harminc évesen 1943-ban váratlanul elhunyt; ezen a felvételen a Giudittából énekelte  a dalt magyarul: „Olyan forró ajkamról a csók…” – éppen tíz évvel korábban, 1930-ban mutatta be a Bécsi Operaház Lehár utolsó remekét.

A másik megmaradt felvételen Rösler Endre tenorista énekelte a Hercegkisassonyból a nevezetes „Csend,  bohó szívem…” dalt.

Az adásban szó esett az idén 140 esztendeje született Dohnányi Ernőről is, egy kis történetet mesélt róla Boros Attila:milyen kitűnő memóriája volt, egy társaságban fogadást kötött, hogy  Beethoven mind a 32 zongoraszonátáját egyvégtében, kotta nélkül eljátssza. Ami a lakásán a meghívott vendégek bámulatára meg is történt: mintegy 15 órányi zene ez!

Felhangzott a nagy keringő  a Pierrette fátyla című balettből.

A másik zeneszerző-karmester, akinek a zenéi felcsendültek a mai műsorban: Polgár Tibor

Polgár Tibor - Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság – történelmi daljáték (keresztmetszet)

Rádió Dalszínháza bemutatója 1960. december 18., Kossuth Rádió 17.10 – 17.45
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

A daljáték felvételén a részleteket énekli: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós.
Ebből a daljátékból szólaltak meg szép részletek - először a Dankó Rádióban! - , köztük Házy Erzsébet és Palócz László kettősében az „Egy kis kocsma áll a Szajna parton”

Végül Polgár Tibor operájából, A kérőkből hallottuk a Pipadalt Székely Mihály előadásában (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényli.).

Különben az adás Lehár Évájának előjátékával indult - az archív felvételen maga a komponista vezényli a Bécsi Szimfonikus Zenekart. A dátum: 1942.

A mai adás utolsó zenei részlete volt:

Lehár: A mosoly országa - Liza belépője (km. Osváth Júlia, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Rubányi Vilmos - Rádiós bemutató: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10)

MAGYAR RÁDIÓ

Budapest, VIII., Bródy Sándor u. 5-7.

"A magyar rádiózás napja" mai évfordulóján 

felidézem Tamássy Zdenkó szavait, aki egyik műsorában Kemény Egon zeneszerzőre,  mint a Magyar Rádió munkatársára emlékezett, megemlítve, hogy sosem állt a Rádió alkalmazásában. Nagy zenei tudása, szorgalma és pontos megbízhatósága révén közel 35 esztendőn át kapott felkéréseket a Magyar Rádiótól kompoziciók készítésére. 

Zeneművei  sokszínű könnyűzene műfajban születtek  - példaként: irodalmi műsorokban operaénekesek előadásában felcsendülő versmegzenésítésektől kezdve zenés rádiójátékokon át szimfonikus művekig -  amelyek egy részét ezen a fórumon is bejegyzésekben ismertettünk. 

Első rádiós zeneműve közvetítésére a magyar rádiózás 9. évében került sor, Zsolt Nándor stúdióadásban vezényelte az Operaház zenekarát, "Fantázia a 'Hullámzó Balaton' című népdalra".

Kiemelkedő rádiós munkája során önálló műsort is vezetett (1946), 1949-ben az első rádióoperett - "Májusfa"- zenéjének megkomponálásával bízta meg a Magyar Rádió, így jött létre az új rádiós műfaj, a rádióoperett. 

Műveit kora legkiválóbb előadói játszották, gyakran újdonságokat is hozva a magyar rádiózás történetébe. Ezek közül az egy újabb (1955) Simándy József prózamondása a "Hatvani diákjai"-ban (többek között a 2416 számú bejegyzés), ami egyúttal első rádiós daljátékszerepe is volt. Szintén a 'Hatvani'-ban énekelt először rádiós szerepet a Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc.

A mai napon köszönettel említem meg azokat a rádiós évtizedeket, amikor Kemény Egon zeneszerző kompozíciói szinte naponta eljutottak a hallgatókhoz, az akkori és jelenlegi műsorkészítő rádiósokat, és örülök annak is, hogy Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió megalakulása óta műsoron tartja Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző műveit.  

Kapcs. a 21. sorszámhoz

Kiegészítés

Behár György – Tóth Miklós – Dalos László: Zátony 

 (zenés játék)
 

 A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.25 – 20.54
 

Szövegét Tóth Miklós, a verseket Dalos László írta.

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Km.: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)  és Nyúl István együttese.

Vezényel: Bródy Tamás

Szereposztás:

A kapitány – Melis György (Sinkovits Imre)
Jana, a felesége – Sudlik Mária (Béres Ilona)
Pista, matróz – Karizs Béla (Koncz Gábor)
Bajszos – Nádas Tibor (Farkas Antal)
Jäger – Csákányi László
Irma, felszolgálólány – Petress Zsuzsa
Juon – Gyenge Árpád
Bankár – Felvinczy Viktor
Fiatal matróz – Sally Tibor
Angyelov – Bánhidi László
Angyelovné – Gobbi Hilda
Gergana, a lányuk – Pécsi Ildikó
Markovics – Katona Lajos (Soós Lajos)
Temesi – Kishegyi Árpád (Hindy Sándor)
Rakodó – Vándor József
Adogató – Bagó László
I. kormányos – Arossi Aladár
II. kormányos – Váradi Balogh László

A szerkesztő sorai az RTV Újságból:

A cím is jelzi, hogy ez a rádiódarab a mindig vonzó (mert kalandos) hajóstörténetek közé tartozik. A kapitánynak nevezett idős hajós feleségül vesz egy nálánál veszélyesen fiatalabb nőt; és vesztére felvesz a hajóra matróznak egy merész érzelmű fiatalembert. Az ellentmondásoktól, majd konfliktusoktól terhes szerelmi trió sorsa – gúnyolódó- csodálkozó-résztvevő és ellenséges szereplők kíséretében – viharos erővel robban fel a tombolón viharos Al-Dunán. Zenés játék a Z á t o n y, természetes hát, hogy a történet az ének és a zene magas érzelmi hőfokán bontakozik ki.

Valóban, a budapesti kitelepítettek tragédiájának sorsát saját családja, így maga is megszenvedte; személyes élethelyzetébe később óhatatlanul belejátszott ez az átélt két nyomorúságos esztendő (1951-1953); Lukács Miklós, az Operaház igazgatója mélységes empátiájáról tanuskodott, ahogyan a nála ismeretlenként bejelentkező Boros Attilát mint kezdő karmester-növendéket felkarolta, támogatta miután tudomást szerzett az ifjú, kezdő muzsikus viszontagságokkal eltelt/teli időszakáról, az akkori nyomorúságos helyzetéről. A témát lezárva, Boros Attila úgy fogalmazott: ha 1953-ban nem ért volna véget kitelepítésük, akkor egész további élete, pályafutása bizonyosan másképpen alakul és egészen biztos abban, ma nem ülne itt a stúdióban Nagy Ibolyával beszélgetve...

"Nem  mondhatom el senkinek.."...ám Nagy Ibolya kérdésére - ki tudja, hogyan csinálja, az biztos, hogy úgy tud kérdezni, olyan kedvesen és természetesen, hogy megnyílnak előtte a vendégek - minden héten megjön a válasz. Rejtett mélységekből, őszintén. Ma is így történt: a szerkesztőasszony 'találkozott a stúdióban' Boros Attila szerkesztővel, aki élete egyik fontos szakaszát idézte fel nekünk, "mindenkinek", saját sorsában megszenvedve hallhattuk a történelmi tragédiát. Köszönöm, hogy elmondta, mindazoknak is, aki ezt nem élték át.

Ez a részlet ragadott meg ma a legjobban és a másik, amikor az 1920-as évek jazz-őrületéről volt szó, a komoly és a könnyűzene Dohnányi féle meghatározásárál, szintén élethelyzetként megélve, Fejér Györgytől.

Ezúttal nem lesz szó operettről itt.

Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető-riporter,  zongorista, karmester, zenei író „vendégeskedik” ezen a héten a Dankó Rádió stúdiójában, kivel a Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget.

A mai műsorban régi, saját rádiós műsorai közül választott ki kettőt a rádió archívumából Boros Attila. Két kevéssé ismert, mára kissé elfeledett magyar művész portréja rajzolódott ki ezekből a beválogatott felvételekből:

Tálas Ernő operaénekes:

• De Curtis: Sorrentói emlék (zongorán kísér: Boros Attila)
• Három dal – Molnár Imre feldolgozásában (zongorán kísér: Boros Attila)

Tálas Ernőről bővebben az alábbi linkeken találunk anyagot:

http://montazsmagazin.hu/talas-erno-operaenekes-90-szuletesnapjat-unnepeltek-krudy-korben/

https://www.zaol.hu/kultura/dalban-mondta-hitvallasat-talas-erno-1424990/

Fejér György  (George Feyer) – Amerikába (New York) elszármazott magyar zongoraművész. Vele készített mintegy 60 perces interjút a rádióban Boros Attila („Találkozás a stúdióban” műsorában), amikor 1984-ben hosszabb időre hazalátogatott, hogy felkérésre az ÁTRIUM HYATT hotelben zongorázzon a szállóvendégeknek. Ebben a riportban sok mindenről szó esett, így Dohnányiról, a szalon zenéről, hallatlan improvizáló képességéről – mindezt zenei bejátszások illusztrálták; a Dankó Rádióban most ezek a zenék is megszólaltak ebből a rádiós műsorból.

Fejér György  (George Feyer) életéről, művészi pályájáról az alábbi linkekről tájékozódhatunk:

http://www.nytimes.com/2001/10/25/arts/george-feyer-cafe-pianist-and-entertainer-dies-at-92.html

https://en.wikipedia.org/wiki/George_Feyer_(pianist)

Holnap, december elsején - a Magyar Rádiózás Napján - folytatódik Boros Attilával a visszatekintés régi rádiós emlékek felidézésével.

Boros Attila karmester, rádiós műsorvezető-szerkesztő.

1959-ben karmesterként kezdte pályáját. előbb a békéscsabai Jókai Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházban számos operettet vezényelt és közben már a rádiózással is megismerkedett a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában.

1965-től a József Attila Színházban működött és ezzel egyidőben indult több évtizedes rádiós élete. A Magyar Rádiónál eltöltött közel fél évszázad alatt számtalan zenei ismeretterjesztő és portré műsort készített külföldi és hazai művészekkel, valamint opera és koncert közvetítéseket vezetett. Évtizedeken át egyik „hangja” volt a legendássá vált „ki nyer ma?” játéknak. Közben 35 éven át vezette Budán az I. kerületi Művelődési Ház rendszeresen koncertező opera együttesét.

Könyvei a Zeneműkiadó gondozásában jelentek meg: „Klemperer Magyarországon”, „30 év magyar operái” és megírta „Muzsika és mikrofon” címmel a Rádiózenekar történetét is a kezdetektől a ’80-as évek közepéig. Emellett állandó cikkírója volt a zenei folyóiratoknak. Jelenleg a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként készíti kedvenc témájával, az operával és operettel foglalkozó műsorait. (Forrás: Dankó Rádió)

A délelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Boros Attilával beszélget ezen a héten a Dankó Rádióban, a Túl az Óperencián című operettműsorában – a Magyar Rádió egykori szerkesztője érdeklődéséhez különösen közel áll Lehár Ferenc és zenéje, így a mai adásban a világhírű magyar komponista művei kerültek a beszélgetésük középpontjába és persze csupa Lehár-felvétel bejátszása.

"A mosoly országa" - Ray Conniff együttesének átíratában, big bandre hangszerelve hallottuk a híres dalt: „Vágyom egy nő után…”

A víg özvegy – Nyitány –a  Bécsi Filharmonikusok zenekarát maga  Lehár dirigálja stúdiófelvételen

Lehár-ritkaságok következtek:

Első operájából - Tatjana („Kukuska” – 1896, Lipcse)  - két részlet csendült fel Dagmar Schellenberger  és Herbert Lippert énekében, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarát Michail Jurowski vezényelte. (CPO – CD CATALOGUE NUMBER: 999 762)

I. az 1. felv. fináléja – elbúcsúznak a szerelmesek, elszakadnak egymástól

II. Az opera zárójelenete – újra találkoznak a szerelmesek, de a hóvihar belepi őket és együtt halnak meg („szerelmi halál”)

Lehár írja a darabjáról:
„Egy orosz katona beleszeret egy volgai halászleánykába. A lány kedvéért őrszolgálat közben elhagyja posztját. Szibériába száműzik. A leány követi őt a kárai aranybányába, ám ott már nem találja kedvesét: az, a csalóka szibériai tavasz csábításának engedve, elmenekült. A szerelmesek a végtelen hómezőkön találnak egymásra, hogy a halálban egyesüljenek. 
Fiatalos lendülettel és lelkesedéssel, egyetlen nekifutásra írtam meg a művet, s ma sem kell szégyellnem a partitúrát.” (Boros Attila felolvasta ezt a Lehár-idézetet a rádióban. - Lásd, Lehár-topicban is: Kapcs.: 547 – 552. sorszámok)

Lehár két kevésbé ismert keringőjének felvétele következett a műsorban, archív felvételről,1943-ból:

- Pikantériák

- A városi park szépei;

Lehár első operettjeinek egyike volt  a mitológiai környezetben játszódó „A bálványférj” (Der Göttergatte)– A víg özvegy keletkezése előtti évben – 1904 - komponálta a zeneszerző, ami még nem kifejezetten sikeres darab, de vannak benne olyan betétszámok, melyekre felfigyeltek már a kritikusok is. Az operettből Amphitryon áriáját Anton Dermota énekli, a világhírű Mozart-tenor – ezt az egyetlen áriát vették fel háborús körülmények között,1945. március 15-én  földalatti bunkerben  (Km. Wiener Rundfunkorchester & Chor, vezényel: Max Schönherr) – historikus felvétel 1945-ből, néhány héttel a II. Világháború befejezése előtt, amikor Bécs még megszállás alatt állott… (CPO – CD Catalogue No: 7770292)

A Bécsi Filharmonikusok 1942-ben ünnepelték 100 éves évfordulójukat. Lehár egy dalt írt Bécsről a Filharmonikusoknak, el is készült a felvétel, ő vezényli a zenekart és a szólistája: Réthy Eszter.  „Bécs, Te vagy a világ szíve” – ezt a dalt is hallhattuk az adásban.

Lehár Ferenc filmzenét is írt! 1933-ban mutatták be az „Alexandra nagyhercegnő” filmet, melyhez ő írt zenét és kedvenc tenoristája, akinek számos operettet írt,  

Richard Tauber énekel benne egy betétdalt.  Most ez a ritkaság következett a mai adás zenéi között:  Az ismeretlen Lehár című lemezen van rajta.

Lehár Ferenc: Magyar Táncfantázia – a legeslegelső Lehár-szerzemények egyike, amit akkor komponált a szerző, amikor még fiatalon Polában volt katonakarmester - egy ismert magyar dallam szólal meg a zenében, és fontos szerepet kap benne a hegedűszóló. (A felvétel 1944-ben készült a Bécsi Rádió Zenekara előadásában, vezényelt Max Schönherr.)

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában.

A Dankó Rádió operettműsorának mai adásában – érdekes módon  -  semmi operett nem hangzott el, illetve csak az elején hallott Induló és palotás- részlet Lehár Pacsirtájából (élő felvételről,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Rácz Márton vezényelte).

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  a „Túl az Óperencián” e heti vendégével, Boros Attila  rádiós szerkesztővel, zongoraművésszel, karmesterrel, zeneíróval beszélget és őt kérdezi.

Az adásban szó esett a Magyar Állami Operaház egykori legendás karmester-igazgatójáról, Lukács Miklósról; a jövőre nyolcvanéves Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, az Operaház társulatának nyári játszóhelyéről; két nagy operaénekes is megfordult ott: Simándy József és Mario del Monaco.

Az ő énekhangjukat idézte fel két bejátszott zenei részlet:

• Mascagni: Parasztbecsület – Siciliana  (Simándy József, km. a  Prágai  Szimfonikus zenekar, vezényelt: Kerekes János)
• Egy nápolyi dalt énekelt Mario del Monaco: ennek magyar fordítása „Tiltott dallam”.

A továbbiakban Boros Attilának az Emerton-díjas Záray Márta - Vámosi János házaspárral készített interjúja hangfelvételéről kaptunk egy válogatást: a szerkesztő-riporter a rádió stúdiójában 1989-ben látta vendégül a népszerű táncdalénekeseket. Az archív, hangszalagról bejátszott beszélgetésük részletei mellett a következő dalok szólaltak most meg abból a rádióadásból:

Bágya András – G. Dénes György: „Nekünk találkozni kellett” (Vámosi János)

Horváth Jenő – G. Dénes György: „Járom az utam” (Vámosi János)

Farkas Nándor - ifj. Boros István: „Homokóra”  (Záray Márta)

John Henry Bragg – William D Killen - Robert Stantley Riley – G. Dénes György: "Úgy koppan az eső" (Záray Márta – Vámosi János)

Bizet - Horváth Jenő - Pártos Jenő: A gyöngyhalász (Záray Márta - Vámosi János)

... - G. Dénes György: "Egy ősz hajú asszony”  (Záray Márta – Vámosi János)

Máté Péter – S. Nagy István: „Köszönet a boldog évekért” (Záray Márta – Vámosi János)

A délelőtti adást délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió.

„Túl az Óperencián” - Ezen héten minden nap Boros Attila rádiós műsorvezető, szerkesztő, zeneíró, zenekritikus, karmester  a vendég a Dankó Rádió stúdiójában.

A beszélgetőtárs: Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető.

A ma délelőtti műsor zenei összeállításában elhangzott számok, archív bejátszások a következők voltak:

Brahms: V. magyar tánc  (Londoni Fesztivál Zenekar, vezényel Alfred Scholz)

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

• Gyere Tubicám, ülj ölembe cicám, hisz nincsen abba semmi szégyen…/ Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém? de csuda volt!...” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Lehár Ferenc - Paul Knepler - Fritz Löhner – Erdődy János: Giuditta

• Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó!… O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (Molnár András, km. az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982., Rádió Dalszínháza felvételének részlete)

William Somerset Maugham: Imádok férjhez menni (Home and Beauty) 1966
Fordította: Nemes László
Zeneszerző: Nádas Gábor
Dalszöveg: Szenes Iván
Rendezte: Benedek Árpád

A hangfelvételről bejátszott dalokban Almási Éva, Bodrogi Gyula és Darvas Iván énekelt, a  József Attila Színház zenekarát Boros Attila vezényelte.

Hugo Wolf: Elrejtőzés - dal (Gosztonyi  Eszter  - ének, zongorán kísérte Boros Attila)

Muszorgszkij: Borisz Godunov  - szerelmi kettős.

Közreműködött Horváth Éva, Basky István (a Magyar Rádió Énekkarának szólistái) és a Postás Szimfonikus Zenekar, vezényelt: Boros Attila.  Az opera keresztmetszetét a hetvenes években a Corvin téri Budai Vigadóban adta elő az I. kerületi Kultúrházban működő Operaegyüttes, melynek zenei vezetője volt Boros Attila. Az előadáson készült amatőr hangfelvételről szólalt meg ez a szép kettős.

Boros Attilának a hetvenes években népszerű sorozata volt  a Rádióban: „Találkozás a stúdióban”. Az egyik, 1979-ben készült adásban Bilicsi Tivadar volt a beszélgetőtársa. Az archív felvételről három ének-zenei bejátszást hallottunk most:

• Csinn – Bumm Cirkusz. A magyar rádió gyermek műsora az 1950es években. Minden vasárnap délelőtt ezt közvetítette a rádió a gyerekeknek. Ebből a műsorból szólalt meg Bilicsi Tivadar előadásában a címadó dal.
• Franz és Paul Schönthan: A szabin nők elrablása -  részlet:Horváth Jenő – Szenes Iván: Dal Rózához: „Róza, magában túlteng a próza, maga bölcsebb, mint Spinóza…” (Bilicsi Tivadar, zongorán kísér: Gyarmati István)
• Szabó Sándor – Horváth Gyula: „Záróráig mindig van remény” – dal  (Bilicsi Tivadar, zongorán kísér: Gyarmati István)  - „ Csendes kis eszpresszó, szerelmes párok, néhanap magam is oda eljárok…/Záróráig mindig van remény, amíg ég a meghitt lámpafény, és a roló nincs lehúzva végleg, akit olyan rég várunk, beléphet..” 

Lehár Ferenc:  Bécsi asszonyok – Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli.)

Az adást délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorából említem:

Lehár: A vándordiák (Garabonciás) - a Cigányszerelem átdolgozása új librettóra (Innocent-Vincze Ernő), amihez többségében új dalokat komponált a szerző  1942/43 telén - bemutató a Magyar Királyi Operaházban, maga Lehár vezényelt a premieren!

 "Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép...." (Kováts Kolos)

- Ilona dala a Cigányszerelemből (Réthy Eszter)

"Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom..." (Réti József)

A Túl az Óperencián adása 18 és 19 óra között újra meghallgatható a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió most délelőtti adásában elhangzott operettrészletek voltak:

Zerkovitz Béla- Szilágyi László: Csókos asszony

• „Gyere tubicám, ülj ölembe, cicám, hisz nincs abba' semmi szégyen…/ Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt…”.  (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
• „Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán…/ Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, s a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él…” (Udvardy Tibor)
• „Azt mondják, hogy nincsenek már boszorkányok…/Asszony, asszony, csókos asszony, karcsú rózsaszál…” (Baksay Árpád)
• „Mikor még nem voltam más, csak szegény…/Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk…” (Bilicsi Tivadar)

Ábrahám Pál – Földes Imre - Harmath Imre: Viktória

• „ Édes mamám, magát is a papám, csókkal csalogatta tán…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)
• „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Melis György, Németh Marika, km. a Harmónia vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás)
• „Vedd fel a legszebb ruhádat, Mauzi… /Mauzi, te drága kisegér…” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
• Honvédbanda szól a Stefáni, szól a Stefánián, Itt a konflis jó lesz beszállni, jó lesz beszállni ám … (Paudits Béla) – 1983, Hungaroton - Qualiton

A Túl az Óperencián című operettműsort délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában  két Kossuth-díjas művészünkre emlékezett felvételeinek bejátszásával a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Házy Erzsébet ma 35 éve hagyott itt bennünket. (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24. )

Házy operettfelvételei közül az alábbi dalok szólaltak meg: 

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

• Fedóra belépője: „Pour  L’amour” (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. (Hungaroton felvétel, 1965)

Szirmai Albert – Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldó

• Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges rég…”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel:  Breitner Tamás)  Magyar Rádió felvétele: 1965. április 16án, a Kossuth adón, 20:30-kor „Bemutatjuk új operett-felvételünket” címmel hangzott el először.

Fényes Szabolcs – Harnath Imre: Maya

•  Maya belépője: „Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van…/Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc) – a  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00.

Latabár Kálmán 115 évvel ezelőtt, ezen a napon a született. (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.)

Latabár előadásában részletek szólaltak meg többek között Ábrahám Pál, Erdélyi Mihály, Gyöngy Pál szerzeményeiből.

Délután hat és hét között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délelőtt elhangzott, Túl az Óperencián" adását. 

A tegnapi lemezismertető-bejegyzésemből lemaradt a CD kiadvány katalógus száma, ezt pótlom most:

RM-CD04113-B

Reader’s Digest Kiadó Kft, 2004

A Magyar Operett aranykora

A Magyar Operett aranykora – 5 CD

Kiadó: Reader’s Digest

Budapest, 2004

Ismertető

„Vajon mi a titka az operett töretlen népszerűségének? Minden bizonnyal a romantika, a vidámság és az elegancia együttese, de a dallamos zene, a pompás díszletek és a csillogó kosztümök is hozzájárulnak az évszázados népszerűséghez. A dalokat a magyar színjátszás kiemelkedő alakjai előadásában hallgathatja meg. Az összeállításban felcsendül Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének minden betétdala, amely mellett nem maradhatnak ki Huszka Jenő és Lehár Ferenc örökzöld dallamai sem."

A tájékoztató füzetet írta: Bradányi Iván és Schubert Ferenc

A füzetben Huszka Jenő, Kálmán Imre és Lehár Ferenc életrajza, valamint a lemezeken hallható énekesek színes és fekete-fehér fotói találhatók meg. A függelékben az Index mutatja: hányadik számú CD-n melyik dal (cím szerint feltünteti) található, visszakereshető a felvétel sorszáma és időtartama is. 

A kísérő füzet részletezi, mit hallunk az öt CD-n (megnevezi a felvételen közreműködőket - szereposztás; leírja a lemezeken hallható operett számok címét (kezdő sorokat) is az alábbiak szerint:

I. CD  (teljes műsoridő: 65:41) 

• Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (keresztmetszet)  

Km. a Magyar Rádió és Televízió  Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László

Gábor, magyar lantos diák – Gulyás Dénes

Mujkó, muzsikus cigány – Gáti István

Leila, Gül Baba leánya – Farkas Katalin

Kucsuk Ali, budai basa – Korcsmáros Péter

Müezzin – Orbán László (bariton)

1. Nyitány, a müezzin éneke és zarándokok kara: „Laillah il Allah… /Allah kedves virága…”
2. Leila belépője:” Valahol messze, nem tudom hol…/S lassan elém jött…”
3. Gábor belépője: „Rászállt a galambom…”
4. Lantos diák éneke (Gábor): „Nem tudom én, hol születtem…/ Jártam, kóboroltam…”
5. Gábor elbeszélése: „Egy csöndes nyári alkonyat…”
6. Az I. felvonás fináléja (Gábor, kórus): „Az utolsó kívánságom…/Ott túl a rácson…”
7. Előzene, balett és a háremhölgyek kara (Leila, kórus): „A kismadár szökellve jár…”
8. Gábor dala (kórussal): „Bűvös álomország…/Itt, ugyebár…”
9. Dal a török nő sorsáról (Leila, kórus): „Víg a török lány élete…/Csak rajta, rajta szaporán…”
10. Bordal (Gábor, kórus): „A kulacsom kotyogós…/Borban az igazság!...”
11. Szerelmi kettős (Gábor, Leila, kórus): „Ha volnék ágon…/Szép égi virágom…”
12. Mujkó nótája: „Darumadár fönn az égen…”
13. Ali basa dala: „Akit én szeretek…/Ezerszer győztem…”
14. A II. felvonás fináléja (Gábor, Ali, kórus): „Jártam, kóboroltam…/Nem kell a lányod…”
15. Dal a tömlőcben (Gábor): „Szállj, szállj, sóhajom…”
16. Cigánynóta (Mujkó): „Elesett a lúd a jégen…”
17. Melodráma és együttes (kórus): „Letörve mind a rózsák…”

• Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg (részletek)

Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János

György királyfi (Bob) – Ilosfalvy Róbert)

1.  Gárdainduló (kórus): „Nevet le ránk a nap sugára…”

2.  Bob belépője: „Londonban, hej…”

3.  Dal az első szerelmes csókról (Bob, kórus): „Holdvilágos bűvös éjen…/Az első édes találkozással…”

4.  Bob dala (Bob, kórus): „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj, nóta, szállj…”

II. CD  (teljes műsoridő: 64:00) 

• Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet)

Km. a Magyar Rádió és Televízió  Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Illésházy gróf - Molnár András

Clarisse, színésznő - Zempléni Mária

Malomszegi báró - Melis György

Lili, a lánya - Kukely Júlia

Frédi - Rozsos István

Emma, Lili komornája – Hűvösvölgyi Ildikó

1. Bob dala (Bob, kórus): „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj, nóta, szállj…”
2. Cigaretta-kettős (Illésházy, Clarisse): „Engedje meg, hogy úgy, mint régen…/Egy kis cigaretta…”
3. Az inas elbeszélése (Illésházy, Lili): „A grófnak volt pénze…/Még egyszer hadd kocsizzam…”
4. Kettős (Frédi, Clarisse): „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, tubicám…”
5. A gróf elbeszélése (Illésházy, Lili): „ Zárkózottan, egymagában…/Tündérkirálynő, légy a párom…”
6. Hármas (Emma, Frédi, Malomszegi): „Tudom én, nagyon is… /Kedves kicsikém, ne féljen…”
7. Kettős (Frédi, Clarisse): „Férfira még ne tekintsen…/Drágám, engem sose féltsen…”
8. Zsokéinduló (Lili, kórus): „Telivér, csak telivér…/Lesz telivérem számos…”
9. Szerelmi kettős (Illésházy, Lili): „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel…/Szellő szárnyán…”
10. Lili dala: „Bíborban ég az alkonyéj…/Egy férfi képe…”
11. Dal a férfiakról (Lili, kórus): „Mi kell a férfiaknak…/Csók, nem is igaz tán…”
12. Dal a pénzről (Malomszegi): „Tudni kell ésszel…/Sokat ér, ha a fej tele ész…”

• Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (részletek)

Hangszerelte: Behár György

Km. a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György

Mária – Kincses Veronika

Bálint – Berkes János

Antónia – Gallai Judit

Draskóczy – Miller Lajos

Panni – Galambos Erzsi

Tóbiás – Németh Sándor

1.  Kettős (Bálint, Mária): „Szeretem, vagy mondjuk így: ich liebe dich… /Szabad-e remélnem…”
2. Szerelmi kettős (Draskóczy, Antónia): „Epedőn, remegőn…/Némán várni…”
3. Bálint dala: „Nagy árat kér a sors a boldogságtól…”
4. Kettős (Tóbiás, Panni): „Úgy dalolok, ahogy te akarod…/Én teveled oly vígan élek…”
5. Szerelmi kettős (Bálint, Mária): „Én mától kezdve…”

III. CD  (teljes műsoridő: 61:24) 

• Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő (keresztmetszet)

Librettó: Leo Stein és Béla Jenbach

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Magyar Rádió és Televízió  Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - 1968

Ferdinánd főherceg – Ferencz László

Leopold Mária von Lippert-Weilersheim herceg – Csákányi László 

Cecília, a felesége – Honthy Hanna

Edwin, a fiúk – Korondy György 

Verecki Szilvia, a pesti orfeum primadonnája – Házy Erzsébet

Kaucsiano Bonifác gróf (Bóni) – Rátonyi Róbert

Anastasia von Eggenberg grófnő (Stázi) – Zentai Anna 

Miska, főpincér – Feleki Kamill 

Leopold Mária főherceg – Csákányi László 

Kaucsiano Kázmér gróf (Kerekes Ferkó, Feri bácsi) – Palócz László

Ferdinánd főherceg – Ferencz László

1. Előjáték
2. Szilvia belépője (Szilvia, kórus): „Haj, hó!.../Hogyha szívem kéred tőlem…”
3. Kettős (Feri, kórus, Bóni): „Bűnösök vagyunk mi…./A lányok angyalok…”
4. Szerelmi kettős (Edwin, Szilvia): „A szerelem furcsa jószág…/Egy a szívem…”
5. Bóni dala: „Hányszor mondtam már magamnak…/Jaj, cica…”
6. Szilvia dala és hármas (Szilvia, Edwin, Bóni): „Mért kergeted csupán messze a boldogságot…/Nincs szebb, mint a szerelem…”
7. Hármas (Feri, Miska, Cecília): „Nem él jobban Kínában sem…/Hajmási Péter…”
8. Az I. felvonás fináléja (Bóni, Szilvia, kórus, Miska, Feri): „Szilvia, komám…”
9. Tánckeringő (kórus): „Kigyúlnak a lámpák…”
10. Kettős (Stázi, Edwin): „Mióta lesek a csodára…/Túl az óperencián…”
11. Kettős (Szilvia, Edwin): „Pohár csengett, zene zengett…/ Emlékszel még?...”
12. Négyes (Edwin, Bóni, Stázi, Szilvia): „Jöjjön, ne várjunk…/Hurrá!...”
13. Kettős (Bóni, Stázi): „Zajt ne üss, kicsi lány…/Te rongyos élet…”
14. Szerelmi kettős (Edwin, Szilvia): „Táncolnék a boldogságtól…/Álom, álom, édes álom…”
15. A II. felvonás fináléja (Feri, Miska, Ferdinánd, Leopold Maria, Cecília, Edwin, Szilvia, kórus, Bóni, Stázi): „Éljen Szilvia!...”

IV.  CD  (teljes műsoridő: 70:40) 

• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás

Bazil Bazilovics herceg – Feleki Kamill

Renée, Luxemburg grófja (Revail báró) – Baksay Árpád

Armand Brissard, festő – Rátonyi Róbert

Angele Didier, a párizsi Nagyopera énekesnője – Petress Zsuzsa

Fleury, a barátnője – Honthy Hanna

Juliette Vermont – Zentai Anna

1. Nyitójelenet (kórus): „Farsang van, vígan áll a karnevál…”
2. Fleury belépője: Mennyi ember…/Konfetti-felhő száll…”
3. Bohém-kettős (Armand, Juliette): „Egy kis szoba, hej…/Gyerünk, tubicám…”
4. Chanson (Angele, kórus): „Péter írja: kis Kató, légy ma este szép…/Mindegy akármi…”
5. Luxemburg grófjának belépője (kórus, Renée): „Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/ Szép igazán, barátaim…, Hogy ősöm volt ama Luxemburg…/Hej, liri-liri-lári…”
6. Bazil dala (Bazil, kórus): „Szívem szeret…”
7. Angele dala: „Minden nap egy rózsaszál…/Láthatjuk, valóban roppant ritkaság…”
8. Kettős az I. felvonás fináljából (Renée, Angele): „Ó grófné, ha megengedi…/- jobbra ön, balra én…/Látom kicsiny kezét…”
9. Szerelmi kettős (Angele, Renée): „Hasztalan kéri, nem lehet…/Nem, uram, oly messze a szivárvány…/Várj, várj, szép délibáb…”
10. Kettős (Armand, Juliette): „Kérem, nézzen most rám…/Gimbelem-gombolom…”
11. Polkatáncos-duett (Bazil, Fleury): „Nagy oroszlán volt a kopasz úr…/Polkatáncos voltam valaha én…”
12. Keringő-intermezzo (balett)

• Lehár Ferenc: Cigányszerelem (részletek)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - 1964

Dragotin, román földbirtokos – Radnai György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert

1. Kettős (Zórika, Józsi): „Nem nézett még így senki rám…/Ott túl a kék hegy ormán…”
2. Csárdás (Ilona): „Két szerelmes összenéz…”
3. Józsi dala: Forr a vérem, kerget egyre…/Messze hív a nagyvilág….”
4. Zórika dala: Magamban éltem…/Nézz rám, ha szeretsz igazán…”
5. Kettős (Ilona, Dragotin): „Én tudok egy titkos balzsamírt…/ Egy dal kísér, amíg csak élsz…”
6. Jelenet (Ionel, Zórika): „Ébredj, kis bimbó…/Zórika, Zórika, térj vissza már…”

V.  CD  (teljes műsoridő: 62:31) 

• Lehár Ferenc: A mosoly országa (keresztmetszet)

Szövegét Victor Léon librettója nyomán írta: Ludwig Herzer és Fritz Löhner

Fordította: Gábor Andor

Km. a Magyar Rádió és Televízió  Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1971

Szu-Csong herceg – Simándy József

Mi hercegnő, a húga – Kalmár Magda

Elisabeth von Lichtenfels (Liza) – Házy Erzsébet

Pottenstein-Hatfaludy Ferenc főhadnagy (Feri) – Bende Zsolt

1. Nyitány
2. Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül…/Mosolygó nézés és jól nevelt arc…”
3. Liza belépője (Liza, kórus): „Éljen sokáig… - Egy nőnek mindig jól esik…/Bók csinosítja a nőt…”
4. Tea-kettős (Liza, Szu-Csong): „Igyék velem egy csésze illatos teát,,,/Csak ketten, senki más…”
5. Barackvirág-dal (Szu-Csong): „Egy dús, virágzó barackfa ágát…/Egy dalt dalolok vágyakozva…”
6. Az I. felvonás fináléja (Liza, Szu-Csong): „ Marad, tehát…/Egy édes, furcsa melódiát…/ Egy dús, virágzó barackfa ágát…”
7. Mi belépője: „Engedjék meg tehát a nőnek…”
8. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után…”
9. Szerelmi kettős (Szu-Csong, Liza): „Lótuszvirág…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd…”
10. Kettős (Mi, Feri): „Nem formált a jó Isten…/Ne félj, ne félj, bolond szívem…”
11. A II. felvonás fináléja (Liza, Szu-Csong): „Milyen jogon?.../Ha gyűlölsz, akkor mért vagy mellettem hát?.../Volt egy bűvös nyár…/Vágytam egy nő után…”
12. Arany és ezüst – (Gold und Silber) keringő