Boros Attila zenei szerkesztő vendégeskedik ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorában; a téma: a Magyar Rádió 75 éve és ezen belül a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első 40 esztendeje. Beszélgetőtárs: Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián " szerkesztő-műsorvezetője. 

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

Huszka Jenő: Aranyvirág – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Polgár Tibor)

Lajta László: VII. szimfónia – részlet

Bartók: Concerto – IV. tétel - részlet

Kodály: Marosszéki táncok

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház - részletek

(Zentai Anna,  Feleki Kamill, Kazal László énekelt, közreműködött az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara és a Tóth-kórus,  a szerző, Kerekes János vezényelt)

Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője a  www.mediaklikk.hu oldalára hétről-hétre beírja, kit lát vendégül, kivel beszélget a Dankó Rádió tárgyheti adásában, és megosztja róla az olvasóval a legfontosabb információkat. Így történik most is. 

A 31. hét műsorának vendége: Boros Attila.

Ezt olvashatjuk róla a fényképes ismertetőben:

„Boros Attilával az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarra emlékezünk, illetve annak az első 40 évére. És nem is véletlenül, hiszen vendégem 1985-ben könyvet írt erről a legendás időszakról.

Az ismert hangú rádiós szerkesztő-műsorvezető karmesterként kezdte a pályafutását, előbb a békéscsabai Jókai Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházban és a fővárosi József Attila Színházban vezényelt operetteket. 1965-ben került a Magyar Rádióhoz, amelynek munkatársaként számtalan komolyzenei ismeretterjesztő és portréműsort készített hazai és külföldi művészekkel, emellett operabemutatókról és koncertekről is közvetített. Később évtizedeken át a legendássá vált Ki nyer ma? egyik kérdezője volt, harmincöt éven keresztül vezette az I. kerületi Művelődési Ház rendszeresen koncertező opera együttesét, illetve több kötete is megjelent a Zeneműkiadó gondozásában. Legjelentősebb munkája az 1945 utáni évtizedek magyar operáit feldolgozó kézikönyve, a Harminc év magyar operái. Jelenleg a Magyar Katolikus Rádióban készít operával és operettel foglalkozó műsorokat.

Ezzel a héttel szeretném, a legfiatalabb csatorna nevében is tiszteletemet tenni a MR szimfonikus zenekar 75 éve előtt, hiszen mint énekes, mint zenész magam is csodálatos, előadásaikon és felvételeiken nőttem fel.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya”

A mai zenei összeállításból kiemelem:

Dohnányi Ernő: Pierrette fátyla   - Keringő

Jacques Offenbach: A szép Heléna

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andrecz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár

• Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet)

„A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz! A bajkeverő Vénusz léha, csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. /Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…”

• Kórusjelenet: „ A helén királyok jönnek , a dal köszöntse őket! - A nevüket! A nevüket’…”    (Km az MRT Énekkara) és 
• Páris belépője – Páris ítélete az 1. felvonásból (Réti József)

„Három istennő vitázott …mind három azon csatázott, ki a legszebb égi lény?…Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen…Évoé, Évoé, ….az ilyen Éva minden eszközt megragad…”

• Mulató jelenet és Orestes dala a 3. felvonásból (Bende Zsolt, énekkar)

„Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra! Taigetoszra! Vesszen az ki irigy!…”

Beethoven: III: Leonóra nyitány – részlet  (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Huszka Jenő: Erzsébet –Nyitány  (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Polgár Tibor vezényli).

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.

"Túl az Óperencián"

A délelőtti operett adás ismétlése kezdődik a Dankó Rádióban a hatórai hírek után - mindjárt!

Benne:

Fényes Szabolcs-dalok  (Galambos Erzsi, Kállay Bori, Németh Marika, Voith Ági,  Berkes János, Hofi Géza, Márkus László,  Mensáros László, Rátonyi Róbert énekel)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - „Táncolnék a boldogságtól  … Álom, álom, édes álom" (Pohly Boglárka)

Kacsóh Pongrác: János vitéz –„Egy rózsaszál szebben beszél” (Jenei Gábor)

Huszka Jenő:  Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van” (Pohly Boglárka)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő -   „Te rongyos élet, bolondos élet….”  (Pohly Boglárka, Jenei Gábor)

Lehár Ferenc:  Arany  és ezüst  -  keringő  (Rácz Márton vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát)

A Dankó Rádió ma elhangzott operettműsorából kiemelem:

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland

(A darab operettszínházi bemutatójáról két korabeli recenziót bemásoltam az „Operett, mint színházi műfaj” topicba: a 3653 és 3652. sorszámok alatt olvashatóak el.)

A Rádió 1962. év végén elkészítette az 1962-ben az Operettszínházban bemutatott operett keresztmetszetét – részben más énekművészekkel.

A Rádió Dalszínháza bemutatóját követte az első ismétlés 1963. január 13-án, a Kossuth Rádióban, 22.25-23.10 között. 
A stúdiófelvételen az operett részleteiben énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. Az összekötőszöveget Semsei Jenő írta és Gálcsiki János mondja el.
 

A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.

Az operett-keresztmetszetből most négy részlet szólalt meg a rádióban:
 

= Anna dala (Németh Marika)

= Vidám hármas (Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György)

=Ambrus dala (Szabó Miklós):

 „Meggondolom, latolgatom, mint az öreg vízimalom, körbe-körbe jár az eszem: szerelem! Csak azt járja százszor újra a szerelem tiszta búza, abból kerül a boldogság kenyere! Nem leszek hát soha Veronkáé, a csókja csak kukoricamálé. /Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, senkivel sincs nékem számadásom! Jólesett, hát így esett..../ Legyen az párját hívó gerle, vágytam is én erre valaha!  Kakukk lettem… az is csak Isten madara!/Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, magányosan, mint a nap az égen!  Nyugszom csendes éjeken, vetve ágyam életen, csillagszemű szép leányok ölében!

= Ambrus és Anna szerelmi kettőse (Németh Marika, Szabó Miklós)

 „- Börtönöd ajtaja szélesre tárva, lábad a szabadok útjait járja! Feletted a kék ég, napfény ragyog, szabad vagy és én a Te rabod vagyok! Zárd szívedbe szegény rabod, mert örökre tiéd vagyok! Nem vágyom másra, nem vágyok szabadulásra, nélküled úgy is elsorvadok! Zárd karodba szerelmesed, mondd halk szóval: én kedvesem! Kívánjad, kérjed, mondd, mit tegyek érted, parancsolóm vagy, szabad leszel! /- Istenem, merjek-e hinni a szódnak?!...”   

Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva

Két stúdiófelvételről szólaltak meg a bejátszott dalok:

I. 

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30

A keretjátékot Romhányi József írta

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Éva – Lehoczky Éva
Oktáv – Korondy György
Larousse – Kishegyi Árpád
Pipszi – Németh Marika
Dagobert – Bende Zsolt
Prunelles – Sólyom Nagy Sándor
Inas – Bíró József
Átíró – Körmendi János
Igazgató – Balázs Samu

• Éva és Pipszi vidám kettőse (Lehoczky Éva és Németh Marika):

„- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív gyors ütemre dobban…/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. /- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható….” 

• Oktáv monológja (Korondy György):

„A névrokonod, Éva ősanyám, mondd, mivel hatott rád?..  Egy szót se szólj! -  Nők összefognak, minden előtt almára vágynak, s mi fizetünk!/ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz?... Ősanya! Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?...Ősanya, édes, drága szívem, mondd meg nekem! ….Madame, agyő!”

II.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20

Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil

- Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, II. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Puskás Sándor)

„- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok!... /- Elválunk ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki hű, bolond csupán…”

A „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlésére ma hat és hét óra között kapcsolhatunk a Dankó Rádió hullámhossszára.

A ma 111 éve született Sárdy János emlékét idézte meg Nagy Ibolya a kiváló tenorista énekfelvételei közül két operettdalának bejátszásával a Túl az Óperencián műsorának a legelején a Dankó Rádióban:

• Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságtól” (Sárdy János)
• Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Leányvásár – „Tele van az élet rejtelemmel”  (Sárdy János,  Odeon zenekar  - a zenés filmben énekli; az eredeti darabban Lucy énekli a dalt a II. felvonásban: „Tele van a szívem rejtelemmel…”)

Az adás szerkesztő-műsorvezetője röviden kiemelte Sárdy életpályájának főbb vonulatát, megemlített néhányat a művész legfontosabb opera-, operett- és filmszerepeiból, külön kiemelve, milyen meleg barátság fűzte Huszka Jenő zeneszerzőt a zenés színpadi alkotásaiban bonviván szerepkörében tündöklő tenoristához.  Sárdy mindig úgy emlegette Huszkát, mint a legkedvesebb operettszerzőjét.

A továbbiakban Ábrahám Pál dalaiból kaptunk egy csokrot (Jenei Gábor énekfelvételéről),majd  négy részlet következett:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner Beda – Harsányi Zsolt A mosoly országa  című operettjéből

• Mi belépője, I. felv.: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos, és kecses teremtés…” (Pohly Boglárka)
• Szu Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, kerget a vágy…” (Vadász Zsolt)
• Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/ Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Kalocsai Zsuzsa) – megjegyzem, erről a dalfelvételről hiányzik a kóruskíséret…)
• Mi és Feri kettőse: „ Zig-zig-zig-zig…../- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…”  (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Ezen a héten Nagy Ibolya két vendége a stúdióban Pohly Boglárka, operett-szubrett és Jenei Gábor, operett- és musicalénekes.

Az adás vége felé a beszélgetésükben emlegetett (hivatkozott) Jonas Kaufmann énekhangján egy részlet hangzott fel a művész dalestjének hangfelvételéről

 (2016. 06. 07. . Művészetek Palotája. Zongora: Helmut Deutsch)

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Taszilo dala - „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – magyarul is!!! – Jonas Kaufmann – 2016, Müpa

A Túl az Óperencián mai műsora Lehár Ferenc Clo-clo  című operettje nyitányának dallamaival zárult (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarát Michail Vladimirovich Jurowski dirigálja)

Ezt az adást újra meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról is.

Egyszer itt már volt szó erről a zenei rádió csatornáról, hol a nap 24 órájában operett szól online:

Rádió-d – online – OPERETT- A Magyar, osztrák, francia és angol operettek java

LEGUTÓBB JÁTSZOTT:

Johann Strauss (1825-1899)

Der Zigeunerbaron

Ensemble, Arnold Schönberg Chor, Wiener Symphoniker, Nikolaus Harnoncourt

Johann Strauss (1825-1899)

Die Fledermaus

Ouverture - New Philharmonia Orchestra, Alfred Scholz

Robert Planquette - Romhányi József

Rip van Winkle

Bordal és a II. felvonás fináléja

Melis György, Gregor József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás

Ábrahám Pál - Harmath Imre

Hawaii rózsája

Egy Johnny vagyok

Melis György

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő

Cirkuszhercegnő

A szép kis cirkusztáncosnők

Rátonyi Róbert, MRT Szimfónikus Zenekara, Bródy Tamás

Szirmai Albert - Emőd Tamás

Mézeskalács

Ne menj el, ne menj el (Encella és Jóska)

Andor Éva, Melis György, MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András

Johann Strauss (1825-1899)

Die Fledermaus

Act II. Introducktion "Ein Souper heut' uns winkt"

Bavarian State Orchestra and Chorus, Carlos Kleiber

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió 64 tagú  Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Jó volt újra meghallgatni Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékának részleteit a Dankó Rádió most véget ért operettműsorában! 

Pitti Katalin és Csurja Tamás énekfelvételeit (km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László) követte a rádióban korábban készült keresztmetszet-felvételről (1977) Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor által megszólaló dalok és kettősök. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

• Magyar Nemzet, 1969. július 25. 

Elhunyt Kemény Egon zeneszerző

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt.  Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

KEMÉNY EGON

Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:

a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON

a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.

Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták. Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”

emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.

A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.

A Dankó Rádió 2012évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:

„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3” volt, Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.

Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.

Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.

És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.

De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”

Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:

• Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György

• Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

• Valahol Délen...Dal, Melis György

• A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária

• Nézd, hogy ragyog ránk a rét... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)

• Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója volt ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának a vendége.

Winkler Gábor a mai operettműsorban elárulta, hogy a már korábban megjelent zenei témájú írásai (A négykötetes Operák könyve; a két kötetes Operett világa, valamint Melis György és Fokanov Anatolij baritonisták életrajzi kötetei) után várhatóan idén ősszel megjelenik új könyve, a Magyar operett története című munkája.

E mellett a magyar operajátszás három kitűnőségét is életpályarajzzal tiszteli meg: már javában írja könyvét a szoprán Kincses Veronikáról, amit a felejthetetlen Bende Zsolt baritonistát bemutató kötet követi majd, sőt már gyűjti az anyagot Karizs Béláról is, hogy  egykori hőstenorunk életútját és művészi pályáját is életrajzi könyvben megírja és megörökíthesse.

A mai rádióműsorban részletek szólaltak meg:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00
Brammer és Grünwald szövegkönyvét Szenes Andor fordítása alapján rádióra átdolgozta Szenes Iván

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás

• Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, énekkar)
• A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, énekkar)

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Doktor úr (Honthy Hanna, Baksay Árpád,  Lehoczky Zsuzsa, Peller Károly)

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony (Igó Éva, Kaszás Attila,  Pápai Erika, Méhes László, Bede-Fazekas Annamária, Lengyel Katalin, Malek Andrea, Olasz Ágnes, a Vígszínház énekkara és enekara, vezényel Kocsák Tibor – 1987.  Radiotom, SLPM 16752)

A mai műsor legvégén „stílszerűen” felcsendült Huszka Jenő - Háy Gyula - Fischer Sándor Szabadság, szerelem  című rádióoperettjéből Melchior doktor dala: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?...” (Csákányi László, km. MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár Görgy)

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya bejelentette a jövő heti adásnapokon hallható vendégek személyét is, akikkel beszélgetni fog a Túl az Óperencián adásában:  Pohly Boglárka, szubrett és Jenei Gábor, táncoskomikus.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában hallottuk:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András

• Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
• Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel…” (Németh Marika)
• A II. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, km. Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, énekkar)

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Most az operett három felvételéről hangoztak el részletek:

1.  Marcsa és Miska kettősét – magyar zenés film, 1948, rendező: Keleti Márton - hárman adják elő: „Cifra szűre nincs a lónak…/Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Mészáros Ági, Latabár Kálmán,  id. Latabár Árpád)

2. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

• Marcsa és Miska kettőse: „Hármat lépsz arra hé…/ Hoppsza, Sári, hoppsza, hó!! Minden nap egy forduló!…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
• Pixi, Mixi, Marcsa hármasa:  „Hallod, lelkem, rózsáskertem, miért vagy oly kacér?…./ Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz attól se bú,  se baj…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)
• Í Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok…  hegyenvölgyön lakodalom…/ Cintányéros cudar világ…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

3. Egy tíz évvel korábbi rádiós stúdiófelvételről – keresztmetszet:1959. június 19., Kossuth Rádió

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

• Rolla és Baracs kettőse: „Túl az Óperenciákon..../ Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár!...” (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)

Ezt az adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, délután hat és hét óra között.

Továbbra is dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója a vendég ezen a héten a Dankó Rádióban!  Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője beszélget a délelőtti operettműsorban a „Barangolás az opera világában” és az „Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban” könyvek szerzőjével.

A ma délelőtti adásban az alábbi operettekből csendültek fel szép dalok, kettősök, jelenetek:

Fényes Szabolcs – Szilágyi László: A vén diófa

Kállay Bori, Weigand Tibor, Latabár Kálmán énekfelvételeiről

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

• Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép! …” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)
• Madeleine és Dixie kettőse, II. felv.„Tudom, hogy van neki, na mije van neki?...” (Németh Marika, Korda György) 
• Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék…/Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)
• Együttes: „Kellene ma végre egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róber)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételének a bemutatója: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00 (Huszka Jenő operettjeiből részletek)

km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György

• Tóbiás és Panni vidám kettőse:„Úgy dalolok, ahogy te akarod…./Én teve én teve én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
• Mária és Jancsó Bálint kettőse, I. felv.: „Szerelem! A szívvel nem jó játszani… /Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)
• Mária és Jancsó Bálint kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom!...”  (Kincses Veronika, Berkes János)

Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek

• Katalin dala: „Erdő, erdő, édes otthonom! …” (Vámos Ágnes)
• Kettős: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

 
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János

• Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor ének és próza; km. Újlaky László - próza)

Jelenet, próza:  „Itt a mi jó urunk!   Vihetjük a választ… /- Itt az idő, hogy kivágják az odvas fákat! Ezt üzenem!”

Dal: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár….”

Ezt a műsort megismétli a Dankó Rádió, ma délután hat és hét óra között.

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...

De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)

A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)

A mai operettműsor a Dankó Rádióban Johann Strauss Denevérjének nyitányával (részletével) indult.

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Az utolsó Verebély lány - „32-es baka vagyok én”  (Waigand Tibor)

Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória

Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Makláry László vezényli

• Koltay gróf dala: „Csak egy kislány van a világon, csak egy kislány lehet a párom…”  (Dolhai Attila)
• John Cunlight dala: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…”  (Frankó Tünde,  Huszti Péter)
• Riquette, Lia San, Jancsi, Feri négyese: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a Turulmadárra, ott van Budapest” (Peller Anna, Kékkovács Mara, Csonka András,  Peller Károly)
• John Cunligh és Viktória kettőse: „Kérem, maradjon, szépen kérem!.../Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night…” (Frankó Tünde, Huszti Péter)
• Riquette és Jancsi vidám kettőse: „Édes mamám, magát is a papám várta minden délután…” (Peller Anna, Peller Károly)
• Riquette és Jancsi kettőse: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián…” (Peller Anna, Peller Károly és énekkar)

Carl Millöcker: A koldusdiák

Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyvét fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06.

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kerekes János

• Ollendorf ezredes belépője. I. felv.:  (Palócz László)

1. vers:

Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!

Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem!

Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át,

Újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát,

De a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt,

Mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó!

Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én,

Álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény!

Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra,

De bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta!

Apró kis bűnömet miért nem szánta meg?

Miért hogy így megbüntetett?! Ó!

Hófehér hattyú vállát csókoltam én,

Hófehér hattyú vállát csókoltam én!

Akkor jött a nagypofon!

Most is érzem arcomon!

Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem!

Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!...

(II. vers: […])

• Simon és Jan kettőse, I. felv. (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, Énekkar)

„… Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - És mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…"

A „Túl az Óperencián” mai adása végén Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjéből Keringő-egyveleget hallottunk (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskowsky vezényli)

Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának mai műsora első részében részleteket hallottunk  Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, a Budapesti Operettszínház, 2009. évi produkciójának hangfelvételéről. Közreműködött Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté. Az Operettszínház Ének- és Zenekarát Makláry László vezényelte.

Julius Brammer és Alfred Grünwald librettójának Kulinyi Ernő fordította eredeti magyar szövegét teljesen újraírta Kállai István, Kerényi Miklós Gábor (szövegkönyv) és Müller Péter Sziámi (versek).

A most sugárzott részletek között volt:

• Odette belépője, I. felv. „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar) 
• Marietta, Fülöp és Szapáry hármasa, I. felv.: „Shopping-tercett” – „Shoppingra vágyom szívem, gyerünk hamar…” (Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté)
• Marietta és Szapáry kettőse: „Potyacsók” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
• Radjami dala (Dolhai Attila)
• Marietta, Odette, Simone, Fülöp, Szapáry, Radjani hatosa, II. felv.: „Shimmy” - „Aki ad magára, játssza a trendit…” (Szendy Szilvi, Miklósa Erika, Oszvald Marika, Csere László, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila)

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Innocent Vincze Ernő – Zoltán Pál: Cigányszerelem

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Ezen a felvételen szerepeltek:

Zórika – Kincses Veronika
Ilona – Kukely Júlia
Paulette - Decsi Ágnes
Berta – Takács Tamara
Ionel – Molnár András
Józsi – Gulyás Dénes
Tivadar – Fülöp Attila
Dragotin – Bende Zsolt
Kutula – Korcsmáros Péter
Mihály - Mersei Miklós 

Most erről a stúdiófelvételről hallottuk:

• Zórika dala (Kincses Veronika)
• Szerelmi kettős (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)
• Cigány-induló (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus.
Vezényel: Várady László

A rádiófelvétel ideje: 1955. május 10. 

•  Melchior dala szólalt meg a daljátékból: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)

 Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba

- Leila dala - Dal a török nő sorsáról: "Víg a  török lány élete, nincs soha semmi gondja… /Nos, rajta, rajta katonám, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…” (Geszthy Veronika, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női kara)

- Gábor diák bordala, II. felv.: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…(Nyári Zoltán és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

(A 2015-ös Huszka-év méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából, Huszka operettjeiből 32 népszerű melódiát választott ki és készíttetett belőlük új stúdiófelvételt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében. Erről a felvételről hallottuk ezt a két dalt. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényelt Kovács János)

Lehár Ferenc: Giuditta – Keringő-egyveleg (Km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky) dallamaival fejeződött be a délelőtti operettadás, aminek ismétlését 18 órától hallgathatjuk meg.

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem az alábbi daljáték-részleteket:

Schubert - Berté: Három a kislány

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 - 22.00 (szünet 19.55-20.30)

Fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Solymosi Ottó

- Tschöll-lányok belépője (I. felv.): „Tschöll papa lányai mink vagyunk, megszöktünk, kint vagyunk, senkise látta, mikor kiszaladtunk,  erre haladtunk, itt vagyunk…” (László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva)

- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túl-túl szerény…/Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

- Schober, Vogl, Schwind, Gumpelwieser, Schubert ötöse, I. felv.: „Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull… /Tavaszi felhők az égen, ti tudjátok régen, mily vágyódva vágyom párom szavát…” (Melis György, Réti József,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Ilosfalvy Róbert)

- Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az Úr gyereket, beköltözött a szeretet…/Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák...” (Palánkay Klára,  Maleczky Oszkár)

A "Túl az Óperencián" operettműsorának vendége Dr. Winkler Gábor orvos- igazgató, aki az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!

A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,

a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója

a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:

 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”
Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.

Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 

„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  

…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..

…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..

……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”

…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .

A V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57

  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."

Közvetítés a Művészetek Palotájából

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Peter Valentovič

Rost Andrea, szoprán

Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán

Richard Samek, tenor

Clemens Unterreiner, bariton

Műsorvezető:  Bősze Ádám

Műsor:

I. rész

1.  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

2.  Lehár: Giuditta – Octavio dala: „Szép itt az élet és oly vidám” (Richard Samek)

3. Kálmán: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője: "Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén..."  (Rost Andrea)

4. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Hej, cigány” (Clemens Unterreiner)

5. J. Strauss: A denevér

- Quadrille

- Orlovszky áriája (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”(Rost Andrea, Clemens Unterreiner)

7. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Richard Samek)

II. rész

1. Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

2. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Richard Samek)

3. Lehár: A víg özvegy

- Vilja-dal (Rost Andrea)

- Danilo belépője – „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Clemens Unterreiner)

4. Moniuszko: Halka - Mazurka

5. J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: Giuditta - Giuditta belépője (Rost Andrea)

Ráadás:

Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)

.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)

Zerkovitz Béla zeneszerző  ezen a napon született, ma 137 évvel ezelőtt.

(1881. július 11. Szeged - 1948. október 23. Budapest)

Ugyanabban a városban látta meg a napvilágot de pár évvel később, ahol  Huszka Jenő is, és ugyanazon évben hunyt el, mint például Lehár Ferenc és Umberto Giordano zeneszerzők...

Természetesen a Dankó Rádió mai operettműsorából nem maradhattak ki az örökzöld Zerkovitz-dalok: a válogatásban Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Haumann Péter, Zentay Anna és Rátonyi Róbert  énekelt, majd  a Doktor úr című operettből hallottunk néhány dalt Honthy Hanna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, Maros Gábor és Peller Károly énekfelvételeiről.

A Túl az Óperencián műsorának délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettműsorában ma két magyar komponista művéből szólaltak meg dalok:

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió, 19.00 – 21.35
A rádióváltozat után színpadi változat: - 1955. május 8. Szegedi Nemzeti Színház

Huszka Jenő már közel a nyolcvanhoz járt, amikor  felkérést kapott a Rádiótól egy rádióoperett komponálására.

A Szép juhászné a szabadságharc bukását követő időkben játszódik: 1856 tavaszán és nyarán, Pest-Budán.

 Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György

• Betyárnóta (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

„A pej lován jár a betyár…/Hogyha egyszer elfogják…”

•  Rudi és Krisztina vidám kettőse (Petress Zsuzsa  és Rátonyi Róbert)

„Szerelmi vallomásom nélkül keveset ér a legszebb tánc! Hallgasd meg szívrepesve, hajnalban - délben - este, sohase félj, ha engem látsz!.../ Dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen! Llibegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem! Szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…”

• János és Katinka szerelmi kettőse (Neményi Lili és Sárdy János

„Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….” 

• Szabadságdal (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ”

A magyar operett meghatározó alakja, mestere, a hazai operettjátszás első elismert és híressé vált komponistája volt Huszka Jenő, akinek kettős évfordulójára emlékezett 2015 áprilisában a Dankó Rádió (ötvenöt éve hunyt el és száznegyven éve született: 1875. április 24. Szeged – 1960. február 2. Budapest) -  az évforduló jegyében harminckét Huszka-operettrészletet vettek fel a Rádió 6-os stúdiójában az Operettszínház és más zenés teátrumok művészeinek, valamint a rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, Kovács János vezényletével.

A felvett Huszka-melódiák között volt ez a duett is ebből az operettből:  

• Rudi és Krisztina vidám kettőse (Kékkovács Mara, Peller Károly, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)  

„Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat. Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca, nyári naptól elég hamar felszárad. Csípje a kánya a csípni valót,félre a búval, mert csattan a csók, adj egy édest repetának. / Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja, csókra termett mindegyiknek pici szája…”
 

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (a szöveg és versek magyarra fordítói: Heltai Jenő és Harmath Imre)

• Daisy belépője, I. felv. (Bodor Szabina)

„Na nézd csak, itt a Daisy váratlanul…/Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”

• Celestin dala (Dániel Gábor)

 „De jó volt messzire, délre utazni, mint ősszel a fecske madár! Ott örök a nyár!.../ Az álmok álma volt Sevilla, Sevilla, Sevilla. A csóknak ott sosem volt híja!...”

• Tangolita belépője, I. felv. (Csonka Zsuzsa)  

„A szívem jég, de vérem ég…/ Az én nevem la Bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé! A nép imád, oh bella Tangolita, a szívem, cicám, no mondd kié?...”

• Daisy és Musztafa kettőse (Török Anna és Kollár Péter Erik)

„Bár a bál csöpp lokál, minden este visszavár…/Ó, Mr. Blue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő…” 

Az adás befejező száma volt:

Julius Fučík (1872 – 1916):  Marinella Overture, op. 215. (1907) 

A Cseh Filharmonikus Zenekart Václav Neumann vezényli.

A műsorban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégeivel, Bodor Szabinával és Bozsó Józseffel, a Magyar Zenés Színház  művészeivel, ezúttal a szerep-castingolás és a színész-felvételiztetés témakörét járták körül…

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalon.

A Dankó Rádió mai operett adásában hallottuk:

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor: Csárdáskirálynő

Magyar szöveg Kállai István és Kerényi Miklós Gábor átdolgozásában.

A megszólalt részletekben Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Peller Károly, Vadász Dániel és mások énekelnek, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Makláry László. – A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án.

Franz von Suppé – Zell – Genée – Harsányi Zsolt fordítása nyomán Róna Frigyes: Boccaccio 

- Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... Én dalra gyújtok elé, mert néha ennyi elég, hogy abba hagyja a nő és csendben maradjon ő! Tra-lala -lalla-lalla-la - oiolé -oiolá- Tra-lala -lalla-lalla-la … Vesszen az asszonyi zsarnokság!.../Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás; élő koncertfelvételről:  Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Fiametta románca: „Egy szó csupán a hűség…” (László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételéről, a bemutatója 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35

- Olasz-kettős: „Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignorio furbettina le piaghe del cor…(Kincses  Veronika, Molnár András, km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - 1982-es stúdiófelvételről

Lehár Ferenc: Éva - keringő-egyveleg (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskovski vezényli)

„Túl az Óperencián - operettek, slágerek és kulisszatitkok” - mától egy héten át BODOR SZABINA és BOZSÓ JÓZSEF  - a  Magyar Zenés Színház  művészei - a vendégek a stúdióban, akikkel a szerkesztő- műsorvezető, NAGY IBOLYA beszélget.

Mai operettműsor volt a Dankó Rádióban:

Robert Stolz: "Két szív háromnegyed ütemben" 

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Petőfi Sándor – Heltai Jenő: János vitéz - A II. felvonás fináléja (Zsadon Andrea, Kovács József, Suka Sándor,  Gárday Gábor, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel:  Oberfrank Géza) – 1980 – Hungaroton felvétel

Johann Strauss - Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében

A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:

először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.
A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta
Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara valamint Énekkara

- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 
 

„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):

„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”

- Gondola-dal (Udvardy Tibor, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László)

Jer, gondolám!...Nézz felém, óh, nézd… hol az éj bennünket takar és egy lélek sem zavar. Hadd súgja füledbe sok édes szerelmetes szót… Hó-hahó!… Hó-hahó!…”

Az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival ért véget a mai operettműsor a rádióban (Bródy Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát) és ezen a héten ma utoljára köszöntötte mikrofonja mellől Nagy Ibolya Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspárt a stúdióban.

 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.

Igen, és a műsor második részében néhány dal csendült fel a Viktóriából is - Zentay Anna, Rátonyi Róbert és Paudits Béla énekfelvételeiből szerkesztett  blokkban.

Hamarosan (18 órától) - az ismétlésben -  újra meghallgatható lesz a délelőtt elhangzott  operett-adás a Dankó Rádióban.

A műsor végén megemlítették, hogy kint milyen népszerű a Fred Reymond Maske in Blue vagy Ábrahám Pál Hawaii rózsája, mely nagyon jó kis jazzes operett, viszont a Viktóriát alig ismerik, de nagy közönségsikert aratott a darab Mörbisch-ben 2016-ban, amikor Szolnoki Tibor is játszott benne, mint polgármester .

A műsor végén 3 dalt énekeltek a Ábrahám-Harmath: Viktóriából: Édes Mamám, Mausie és Honvéd banda dalok szólaltak fel.

Megjegyzésem: 4 Lehár darab szokott menni, Víg özvegy, Mosoly országa, Luxemburg grófja és néha Cigányszerelem.

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár Lehár Ferenc zeneművészetéről „csevegett” Nagy Ibolyával, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetőjével, a Dankó Rádió ma sugárzott operettműsorában.

Szó esett Bad Ischlről és arról, hogy Zsadon Andreának milyen lehetőségei voltak A cárevics ottani színházi előadásában, de Paganiniben is fellépett;  felemlítettek aránytalanságokat:  milyen kevés Lehár-operettet játszanak a mi színházaink vagy éppen Ausztriában hatalmas népszerűségnek örvendő Nico Dostal-darabok sincsenek műsoron Magyarországon; ugyanakkor a német nyelvterületen nem igazán ismerik például Huszka Jenő műveit, zenéjét.

A délelőtti adás két Nico Dostal-szerzeménnyel indult:

„Magyar Induló”; „Magyar menyegző” – az operett nyitánya. A szerző fia, Roman Dostal vezényli a Philharmonia Hungaricát.

Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő: A cárevics

- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)

„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul!”

- Szonja és a Cárevics kettőse - Tangó (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1969. a Rádió Dalszínháza felvétele – keresztmetszet.

- Mása és Iván vidám kettőse (Bódi Barbara és Szabó Dávid, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – élő, koncertfelvételről

„Elmennék én hozzád, babám. ha este várnál rám! Nem bánod meg hidd el, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg hidd el, cicám, csak egyszer várj még rám!”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Gábor Andor fordítása nyomán Zoltán Pál, G. Dénes György: Cigányszerelem:

- Berta és Kutula vidám kettőse (Lehoczky Zsuzsa és Verebes István, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – felvétel a színház előadásán készült, 2012. november 3-án.

 „- Hangulat kell, semmi egyéb...az ilyen bóktól olvad minden nő. /- Ellent ne állj egy forró éjszakán… kissé pikáns, de olyan jó, jó!”

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában hallottuk a ma délelőtti adásban:

Johann Strauss: A denevér

- Orlovszky kupléja  (Szolnoki Tibor) 

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő 

- Stázi és Bóni kettőse (Oszvald Marika, Szolnoki Tibor)

 „Zajt ne üss, kicsilány, ide süss, amit én szavalok az egy tiszta dolog…/Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...”

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: Cigányprímás

-  Sári dala, II. felv. (Koltay Valéria, km. Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió, a Magyar Rádió Dalszínháza keresztmetszet-felvételének a bemutatója, 20.00 -21.00

„Nádfedelű kicsi falu rózsája, odahaza falu népe hogy várja…”

- Vidám négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György) – 1964. szeptember 7., Petőfi Rádió, a Magyar Rádió Dalszínháza keresztmetszet-felvételének a bemutatója, 20.00 -21.00

„- Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/ Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/- Egy király, egy cigány…./- Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…Áll a bál, Rácz a  király…”

- Dal a Stradiváriról - Rácz Pali dala (Radnay György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) –Hungaroton felvétel, 1965

„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony, melyikért rejt hevesebb dobogást a plasztron?.../ Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…Az ócska Stradivari  egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol…”

- Rácz Laci és Juliska kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) –Hungaroton felvétel, 1965

„Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…”

- Sári és Gaston kettőse, I. felv. (Teremi Trixi, Bozsó József):

„Hacacárá erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/Furcsa tánc az úri fajta…” 

Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő – Petőfi Sándor: János vitéz

 - A Királykisasszony dala (Zsadon Andrea, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

„Óh, csak ne volnék gyenge leányka, akit a szellőtől is óvnak, bátran rohannék én a csatába, hangján a trombitaszónak…/Óh, be jó is volna, óh, hatalmas ég, ha lány helyett legény lehetnék…”

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassy Csaba: Rákóczi

– Jelenet és Rákóczi megtérése: prózában dialógus és dal (Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Újlaky László, az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4., Kossuth adó 20.25 – 22.00
 

„- Itt a mi urunk! Vihetjük a választ?...- Itt az idő, hogy kivágjuk az odvas fákat!.../- Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…./ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában ezen a héten Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor  művészházaspárral beszélget a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A mai adás zenei kínálatából:

Buday Dénes-dalok:  Zsadon Andrea („Lehet könny nélkül sírni…”), Rátonyi Róbert („Vízesés… Niagara vízesés…”), Mensáros László (Drágám, néha téved az ember, amit bevallani nem mer, pedig annyira fáj…”) és Gyurkovics Zsuzsa énekfelvételei.

Johann Strauss: A denevér –  Pezsgő-duett (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor,  km. az Operettvilág Együttes - német nyelven)

Carl Zeller: A madarász

- Szaniszló, testőrkapitány és Webs báró kettőse: „A nagyvilág rózsákból áll…” (Kovács József és Gregor József énekel, az MRT Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli) – Hadai Győző fordításában!

- Nyitó kórusjelenet, majd Csörsz udvarmester (más változatban: Webs báró, hercegi fővadász, erdő- és vadmester) és Schneck bíró (más változatban: a falu elöljárója) kettőse (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár, km. Réti József valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. Rádióra Moritz West és Ludwig Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át. Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta

- A hercegnő belépője, I. felv., Rajna-keringő: „Dús vidék, napsugár, Rajna-táj, égi báj…” (Csonka Zsuzsanna, km. a Sinfonica Hungarica , vezényel: Benedek Tamás)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.

Kapcs. 2791. sorszám

Pótlólag ideírom  Csokonai dala versének kezdetét  a Komáromi farsang című Kemény Egon-operettből - (Ilosfalvy Róbert)

„Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám…”

Tegnapról még adós vagyok, mit és kiket hallottunk a Dankó Rádió  „Túl az Óperencián”  operettműsorának zenei kínálatában:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet; Mária főhadnagy (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László, László Margit, Korondy György, Berkes János)

Johann Strauss: Egy éj Velencében (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós)

A mai műsorkezdés – a délelőtt elhangzott adás ismétlése (18 és 19 óra között):

Offenbach Kékszakáll című operettjének a nyitánya (a Müncheni Rádió Zenekara)

Ezt követi A denevérből a Csárdás  (Zsadon Andrea énekfelvételéről)

Részleteket hallunk:

Kemény Egon - Erdődy János - Gál György Sándor  Komáromi farsang című rádiódaljátékából:

-Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert

-Üldözők kara („Gézengúz, léhűtő...”) - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László

-Lilla románca („Könnyű lepke, kis madár....”) - Házy Erzsébet

-Bájligeti dala („Dal a nápolyi királyokról”) - Fekete Pál, km. Kishegyi Árpád, Földényi kórus

-Lilla és Csokonai szerelmi kettőse („Az első reggel...”) - Házy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert

-A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) („Gyermekkoromban éltem reggelén...”)  - Gózon Gyula

-Kraxenstumpf szerenádja („Egy, kettő...”) - Bilicsi Tivadar

Közreműködik:

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Földényi- kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Zenei rendező: Ruitner György
Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.

Az adás végén Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből a „Néger-dal” hangzott el Szolnoki Tibor énekfelvételéről.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Az előbb véget ért operettműsorban Kálmán Imre és Buday Dénes dalai szólaltak meg:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Tánckeringő (Dunakeszi szimfonikus Zenekar. Vezényel: Farkas Pál)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő  ” Húzzad csak kivilágos virradatig …”  (Zsadon Andrea,  Szolnoki Tibor, Németh Sándor)

Kálmán Imre – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony

- „Rózsákat himbál a szél…/ Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” (MelisGyörgy, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás)

- „Sétál a korzón a  szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján…/Légy az icipici párocskám! Páratlannál több a páros szám!...” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Sebestyén András)

- "Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…/Hej, cicám…/Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly, km. a Budapesti Operettszínház zenekara)

Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10.
Km.: Lehoczky Éva, Palócz László, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós

Ezen a héten Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár vendégeskedik a Dankó Rádió stúűdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt...

Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban: "Túl az Óperencián"

A Dankó Rádió mai operettadásában a héten utoljára volt velünk Káel Csaba.

A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya immár túl van a Zeneakadémia volt és jelenlegi rektorával (Batta András és Vígh Andrea), a Magyar Állami Operaház korábbi és mostani  főigazgatójával  (Szinetár Miklós, Ókovács Szilveszter), a Budapesti Operettszínház főigazgatójával (Lőrinczy György) és volt művészeti vezetőjével (Kerényi Miklós Gábor)  vagy éppen Bán Teodórával, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatójával, és most már a Művészetek Palotája vezérigazgatójával is készített beszélgetés-sorozatain, melyeket ennél fogva nekünk, a rádióhallgatóknak is módunkban állt egy- egy héten át érdeklődéssel és figyelemmel követnünk.

Ideírom a délelőtti műsor zenei kínálatát:

Julius Fucik: A gladiátorok bevonulása  (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Goldmark Károly: A Sába királynője  - A királynő bevonulási indulója  és kórus (Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kovács János)

Lehár Ferenc - Ludwig Herzer, Fitz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa

– Szu-Csonga dala: "Vágyom egy nő után" (Boncsér Gergely)–élő, koncert felvételről

– Szív-duett: „Szív, hogyan tudsz, így tele lenni, mondd?”  (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

Kálmán Imre - Leo Stein, Jenbach Béla: Csárdáskirálynő  - Sylvia belépője:   "Heia, heia, in den Bergen ist mein Heimatland" (Anna Netrebko, km. a Prágai Filharmonikusok Kórusa  és Zenekara, vezényel: Emmanuel Villaume) 

Ifj. Johann Strauss - Karl Haffner, Richard Genée - Fischer Sándor: A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Az operett rádió-stúdiófelvételéről az alábbi részletek szólaltak meg a II. felvonásból:

• Jelenet (prózában) és Csárdás (Házy Erzsébet, km.  Mednyánszky Ági és Szőnyi Ferenc)

„Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj. Igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít, híven az ősi táj, a pusztán a délibáb, a napfény, a nyíló virág, a fák sűrű zöldje, a dús búza földje…. / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!.Hej, te barna lány, csárdásra várnak ám! Nyújtsd a két karod, járd a táncot, hopp!.....” 

• Jelenet (prózában) és Pezsgő-tercett (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

• Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt már! Elég! Keringőre várunk rég.  Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... / - Menjünk együtt egy darabig, komám…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Nyitány  (koncertfelvételről) – a MÁV Szimfonikus Zenekart Kesselyák Gergely vezényli.

Ezt a műsort délután hat és hét óra között megismétli a rádió.

Holnaptól pedig Zsadon Andrea  és Szolnoki Tibor művészházaspár lesz a Túl az Óperencián adásának – és benne Nagy Ibolyának - a vendége a rádió stúdiójában.

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

Az esten Rost Andrea szoprán, Katarzyna Kuncio lengyel mezzoszoprán, Richard Samek cseh tenor és Clemens Unterreiner osztrák bariton szólaltatja meg a legnagyobb operettslágereket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (vezényel: Peter Valentovič) kíséretében – közölte a Müpa az MTI-vel. Mint írták, az operett soknemzetiségű műfaj, tény azonban, hogy Közép-Európa különösen gazdag repertoárral büszkélkedhet. Ennek mindmáig népszerű slágereiből áll össze a gálakoncert programja  Lehár Giudittájától A víg özvegyen, A mosoly országán és Kálmán Csárdáskirálynőjén át Strauss A cigánybárójáig.

Az  M5 televíziós csatorna ma este fél nyolctól élőben közvetíti a gálát! (A Müpa előtti térségben,  óriás kivetítőkön is látható lesz a műsor az érdeklődők számára)

V4 Operettgála A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten többször is felhívta erre az operett-gálára a rádióhallgatók figyelmét – már csak azért is, mert a műsor vendége Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, akit erről az ünnepi eseményről is kérdezte.

A zenei összeállításban hallottuk:

Staniszlaw Moniuszko: Halka - Mazurka (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Somogyi László vezényli)

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő

• Mr. X. belépője, I. felv.  (Jankovits József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Iszaki Masahiro)

„Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…

• Fedora és Mr. X. kettőse:  (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)

„Imádom őt!  Boldogságra vár a szívem…”

A cirkuszhercegnő új rádiófelvételét  - részletek - 1976. augusztus 14-én mutatta be a rádió (Kossuth adó, 19.43 – 20.28.) A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most erről a stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi dalok:

• Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor):  

„Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Grete, jöjj, hogy csábít a tarka rét! Gréte, Gréte, miért ne jöhetnél a rétre?...

• Mabel és Slukk Tóni másik vidám kettőse (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor):  

"El ne bízd magad, barátom… Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetnél… Ha engem szeretnél, a boldogságtól nevetnék…"

• Slukk Tóni dala, I. felv.  (Palcsó Sándor)

„Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz Az a sok kis táncos fruska úgy megbabonáz. Szép kis bábuk, karcsú lábuk szívet izgató, a legkülönb attrakció! A legkülönb attrakció!.../ A szép kis cirkusztáncosnők,  ki ért a csókhoz úgy mint ők! Tüllszoknya röppen rajtuk csupa hab, alatta bódít csipkés zuhatag…”

Lehár Ferenc – Szenes Andor - Dalos László: Szép a világ

A Magyar Rádió 1974. május elsején sugárzott új Lehár operettfelvételén Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor és Basky István énekel, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.

• Elisabeth hercegnő és Georg herceg kettőse: (Andor Éva, Korondy György )

„ - Uram, a szívem lázong,de maga milyen gyáva, ne legyek árva, figyeljen, egy bárhoz van kedvem ma éjjel…/ Tudok egy helyet édes, remekebb ennél nincsen, ha oda eljön, tudom, hogy boldog lesz! …/- Van egy édes bár, van egy édes bár, valamennyi páholyban szerelmes pár, minekünk való, minek ott a szó, hisz a száj az ott másra használható!.../-…Van egy édes bár, van egy édes bár, hova titkon mindenki kettesben jár…”

• Mercedes és Sacha indulókettőse (Németh Marika, Palcsó Sándor )

„- A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás - Ne csábítgasson angyalom, hisz úgyis van rá hajlamom…/- Mire várunk, mire várunk? Ez az alkalom úgy csábít! - Ne habozzunk hát sokáig! - Gyorsan, indulás! /-  Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság! Szép szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár!”

• Kórusjelenet és Mercedes dala (Németh Marika, km. Basky István és énekkar)

 „…- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni az úton…/ - Pszt! Én tudom, - őtudja, - én tudom, - ő tudja, no halljuk márm ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható… - Jaj, a vágy az rettentő…./-Iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…”

- A rádió már 1957-ben felvett néhány részletet a „Szép a világ”-ból. Arról a felvételről most a címadó dalt énekelte Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László:

• Georg, koronaherceg dala:

„Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sosevettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…”

Antonin Dvořák: Szláv táncok - részletek (a Cseh Filharmonikusokat  Václav Talich vezényli)

Ezt a délelőtti adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió, de az internetes elérhetőségeken is hallgatható: www.dankoradio.hu

Zentai (Zentay) Annára, születésnapjának évfordulóján, június 29-én egyik rádiós főszerepével is emlékezhetünk, biztos vagyok benne, hogy ma is sikert aratna, ha hallhatnánk...

KEMÉNY EGON– Békés István: Szabad szívek 

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György

Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)

András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)

Sári – Zentay Anna

Gyuri – Bikády György

Gabi – Rafael Márta

Tapsi – Horváth Tivadar

Juliska néni – Fónay Márta

Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő

Ványa – Agárdy Gábor

Dagi – Suka Sándor

Öreg Bigo – Gonda György

Csige Bálint – Makláry János

Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József

Sturm – Tompa Sándor

Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

(Egyúttal kiegészítettem és javítottam a szereposztásban előfordult korábbi pontatlanságot.)

A „Túl az Óperencián” mai adása – melyben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Müpa vezérigazgatójával, Káel Csabával beszélget – Lengyel dallamok című, lengyel komponista szerzeményével indult.

A zenei összeállítás további részében Kálmán Imre és Johann Strauss egy-egy operettjéből csendültek fel részletek:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

• Marica belépője (Ötvös Csilla)

„Húzzad nékem! Húzd, mint régen!  Gyere ide vén cigány!… /De jó is lenne, szerelmes lenni, egy édes vágynak, utána menni…”

• Marica és Taszilo kettőse (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

 „Vedd fel a szép ruhád ma, kicsikém! Ha jő az este, majd eljövök én! …/ Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj! Nézz rám, hogy senki se értse más, ez több mint egy vallomás!...”

• Taszilo dala (Kovácsházi István, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Török Géza)  - élő, koncertfelvételről

„Ha a nap lement, ez a néma csend…. /Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz…”  

• Marica és István kettőse (Pitti Katalin, Gerdesits Ferenc, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Makláry László vezényli) Budapest Művészház Kft. produkciója, 1994, CD

„Ez nem vicc ez mámor, az izé az ámor már itt van és áldozatra vár. Becsület szavamra meg vagyok zavarva, a szívem az ide, oda jár.. /Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…”  

Johann Strauss – Jókai Mór- Ignaz Schnitzer – Fischer Sándor: A cigánybáró

• Barinkay belépője  (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Ferencsik János)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961., április 2., Kossuth Rádió,18.50 – 21.20

„Mint sok szegény, de víg legény a nagyvilágot jártam én, és jobb híján egy éven át vezettem menazsériát…/ Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…”

• Jelenet és kincskeringő (Barlay Zsuzsa, Kincses Veronika, Berkes János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - élő, koncertfelvételről

„Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot láttam éjjel…”

• Zsupán belépője (Melis György, km. Lendvay Andor, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961., április 2., Kossuth Rádió,18.50 – 21.20

„- Itt vagyok! Miért hivatott?.../Hja, az irka-firka nékem, sose volt mesterségem…”

Bedřich Smetana: A Moldva – szimfonikus költemény  (a Cseh Filharmonikus Zenekart  Jiri Belohlavek vezényli).

Ezt az operettműsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a Visegrádi Együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

A Dankó Rádióban a héten Nagy Ibolya Káel Csabával beszélget: 

a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője ma a magyar  image-ról, a kulturális arculatunkról és a szombaton (június 30.) megtartandó operett-gála programjáról kérdezte a  Müpa vezérigazgatóját. Elhangzott: ezen a gálán fellép Rost Andrea is!

Az adásban a következő zenék csendültek fel:

Lehár Ferenc: A víg özvegy – szerelmi kettős „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!...” (Rost Andrea - Placido Domingo, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vjekoslav Sutej) - „Szuper koncert” a Népstadionban – 1996. július 30.


A víg özvegynél maradva, további részleteket hallhattunk az operettből a  Magyar Rádió teljes stúdiófelvételéről:

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

- Hanna és Danilo kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„Figyelj, lányom, kedveském, jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény?  Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles férjet kaphat rögtön, régi csáb: légy ügyes, hagyd a puskát szemben. /- Víg mosollyal ajakán csalja-hívja őt a leány! - Tetszik néki a huszár, ezt a vak is látja már!  /- Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz! Nem kell neki angyal, lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz! Hopplá, hopplá, hopplá-hó! Hopplá, hopplá, hopplá-hó! Felsír a kis angyal, lova tovanyargal, bamba-bamba gyászvitéz!...”

- Induló – szextett, II felv. (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor):

„- Asszonynéppel! - Asszonynéppel! -Hogy kell bánni!

- Mondd meg, na, mondd!

- Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond!

- Biztos módszert,

- Biztos módszert

- Kár keresni!

- Hasztalan!

- Mert hát minden asszonyszívnek

- Más-más tolvajkulcsa van.

-Egyiknek bókot súgsz fülébe,

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Tapintatosan jársz el véle

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Jó néha imponálni nekik!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Ha kell, bosszants babádat végig!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja

- Így vagy úgy! Megígy, meg úgy! -Házsártos néha Éva lánya!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Bőrükben néha alig férnek!

- Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -S tőlünk olyan furcsákat kérnek

 -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

/- Bár az asszonyokhoz senki sem ért,

- Óh, az asszony!

- De rajongunk a női nemért!

- Mert a földön s égen a fő: Csak a nő, nő, nő,nő, nő!

- Barna, szőke, cseléd, úrinő

-Tüzes asszony, leány epedő? Pityegő, nevető? Egyformán a nyakunkra nő!

/- Asszony, asszony, asszony?! Bár az asszonyokhoz senki sem ért: de rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: csaka nő, nő, nő, nő, nő!...”

• A II. felvonás fináléja - részlet (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Szoó György, az MRT Énekkara)

Konti József - Csiky Gergely: Király-fogás (1893) – részlet: Jelenet és együttes

(Lakatos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil)

Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg 

• Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1965
• Bob belépője:„Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Balczó Péter, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János)
• Szerenád, II. felv. „Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…/Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  (Fischl Mónika, Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
• Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes, jaj de jó, mégis fáj.../Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…”  (Dancs Annamari, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női Kara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2015
   

Ezt az adást egy-egy cseh zeneszerző műve keretezte:

Antonin Dvorák: C-dúr szláv tánc op.72. Nr.7 - a Cseh Filharmonikus Zenekart Václav Talich vezényli

Bedřich Smetana: Hazám - a szimfonikus költemény-ciklus negyedik darabja („Cseh erdőkön és mezőkön”) - a Cseh Filharmonikus Zenekart  Jiri Belohlavek vezényli.

Ezt a délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.

Új Ember Hetilap - 2018. 06. 24.

Szerző: Mészáros Árpád Zsolt

Emlékezés Rátonyi Róbertre

(sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8. ) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista

„Az első hatvan évem…” – énekelte a korszak egyik legnépszerűbb színésze, táncos-komikusa 1983-ban, a hatvanadik születésnapján a Fészek Klubban. Sokan voltunk, teljesen megtelt a művészklub színházterme, ahová aznap este csak meghívottakat vártak. „Ugye eljössz, mindenképpen gyere el!” – hívott Rátonyi, amikor bent járt nálunk, az akkori munkahelyemen, a Gyulai Pál utcai Ludas Matyi szerkesztőségében. Két tiszteletjegyet kaptam tőle, hogy egy ismerősömet is elvihessem az estjére. Minden elfogultság nélkül mondhatom, Robi fergeteges sikert aratott. Felvonultatta szinte a teljes repertoárját, minden műfajból játszott valamit, amelyben otthonosan érezte magát.

Bármilyen meglepő, Rátonyi eredetileg drámai színésznek indult. Rózsahegyi Kálmán iskolájában tanult, az első vizsgái a Hamletből és a Cyrano de Bergeracból voltak. Akkor még senki sem gondolhatta, hogy egyszer majd a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád című dallal az ország egyik legnépszerűbb operettszínésze lesz. Sokak állítása és a kritikusok szerint is ezt nála jobban senki sem adta elő. A nagy ugrás a prózától az operettig hamar bekövetkezett. Az Operettszínházban a Kata, Kitty, Katinka című darabhoz – a bonviván más irányú elfoglaltsága miatt – kerestek valakit, aki helyettesíteni tudja. Rózsahegyi Kálmán Rátonyit ajánlotta: „Van itt nekem kedves öcsém, egy Hamletem, olyat te még nem láttál! – Erre azt mondta a vendégrendező, Horváth Árpád: – Nekem nem egy Hamletre van szükségem, hanem egy énekes színészre. – Nem baj, tud az énekelni is! – válaszolta Rózsahegyi Kálmán bácsi” – emlékezett vissza a kezdetekre Rátonyi Róbert az egyik róla készült televíziós portréfilmben.

A korabeli kritikákból tudható, hogy a fiatal, pályakezdő Rátonyinak már ez az első színpadi fellépése is nagy siker volt. Ámbár saját bevallása szerint akkoriban se táncolni, se énekelni nem tudott még igazán. „Nem tudtam énekelni, akkor még énektanulmányaim sem voltak. Később kezdtem énekelni tanulni. Táncolni egy lépést se tudtam, mert én a Rákócziánumba jártam, a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba, Budán. Bent lakó növendék voltam, és a tanulókat még tánciskolába sem engedték el” – vallotta meg a színész.

A sikeres indulás után az útkeresés nehéz időszaka következett Rátonyi számára. Valahová le kellett szerződnie, így került a pesti Moulin Rouge-ba. Akkoriban még más volt a megítélésük az ilyen szórakozóhelyeknek, a Moulin Rouge színészcentrikus mulató volt. Ifjabb Latabár Árpád volt ott a főrendező és az első számú színész is, aki akkoriban nagy sztárnak számított. Reggelenként ő tanította Rátonyinak, hogy mit kell énekelnie és táncolnia a színpadon az aznapi próbán. „Táncolni később igazából Feleki Kamilltól tanultam. Volt neki egy iskolája a mai Bajcsy-Zsilinszky úton” – emlékezett később a régi időkre a táncos-komikus. Ebből is látszik, hogy minden kezdet nehéz, de ha az indulásnál mentorok segítenek, és van az embernek némi önbizalma meg ambíciója, előbb-utóbb sikerrel jár.

De mit is keresett Rátonyi a Ludas szerkesztőségében az 1970-es évek vége felé? Köztudott, hogy sokoldalú ember volt. Ha úgy adódott, írt is, cikkeket, interjúkat a Fülesbe, apró kis történeteket a Ludas Matyiba. Zsöllye – ez volt a címe a rovatának, amely minden héten megjelent, ugyanúgy, mint Galambos Szilveszter Szilánkjai. Könyveket is írt, például a kétkötetes Az operett csillagai címűt. Szombatonként bejött a Ludasba, hozta a következő hétre szánt kéziratát. Ilyenkor általában csak én dolgoztam a szerkesztőségben. Leült a fotelba, és mesélt magáról, az életéről, a külföldi fellépéseiről, az amerikai magyaroknál töltött hónapokról, a Tháliában éppen aktuális szerepeiről. Igazi élmény volt hallgatni őt. Nagyon szépen beszélt. Hadart ugyan, mégis minden szavát érteni lehetett, szinte tökéletesen artikulált.

 E rövid személyes kitérő után térjünk vissza Rátonyi életútjához. A háborút követően, 1945-ben az elsőként megnyílt színházhoz szerződött, a Pódium Kabaréhoz. Néhány hónapig plakátragasztóként és irodaszolgaként dolgozott, de egy alkalommal muszáj volt beugrania az egyik kabaréműsorba Herczeg Jenő helyett. Ez megint csak elismerést hozott a számára.

Rátonyi életútját a hangos sikerek jellemezték. Akár prózai szerepben, akár táncos-komikusként, akár bonvivánként lépett fel valahol, mindenütt nagy tapsot kapott. Az igazi otthona azonban az Operettszínház volt. Így emlékezett vissza az ott töltött időkre: „Elfogadtam Gáspár Margit ajánlatát, aki az akkori Magyar Színház igazgatója volt. Ott bemutatták a Tavaszi hangok című operettet, ami a három Strauss gyerek életéről szólt. Én játszottam az egyiküket. A darab fináléját én dirigáltam le, és látták, hogy nemcsak hadonászok, hanem tényleg értek hozzá.” Ez az eset is jól bizonyítja sokoldalúságát. Rátonyi Zeneakadémiát végzett, hegedűtanári oklevelet is szerzett.

„Az államosításkor ideiglenesen a Gáspár Margit-féle Operettszínházhoz szerződtem, azt mondtam, csak egy-két évről van szó. Huszonkettő lett belőle” – nyilatkozta a már említett portréfilmben. Az Operettben olyan művészekkel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Zentai Anna, Pethes Zsuzsa, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Keleti László – hogy csak néhány nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül. A leghíresebb alakítása Bóni szerepe volt, a Csárdáskirálynőben.
Rátonyi életének fordulópontja, a nagy váltás akkor következett be, amikor az Operettszínházból átszerződött az utca szemközti oldalán álló Thália Színházhoz. A Kazimir Károly vezette teátrumban nehéz prózai szerepek vártak rá a Rámajána, a Karagöz és a Csúsingura című darabokban.

Máig sem tudni pontosan, hogy sikerei csúcsán miért kellett elhagynia Rátonyinak az Operettszínházat. Egyesek szerint Gáspár Margit, mások szerint Vámos László főrendező játszott ebben szerepet. „Ebben a műfajban nem szeretik a ráncokat, mert amikor a táncos-komikusból ráncos komikus lesz, az már nem az igazi. Éppen ezért nem akartam itt megöregedni” – mondta Rátonyi.

Ma már mindegy is, miért ment el, a lényeg az, hogy prózai szerepekben is remekül megállta a helyét, emlékezetes alakításokat nyújtott.

Nem feledkezhetünk meg kabarészerepléseiről sem. Gyakran játszott együtt például Gálvölgyi Jánossal, egyik kedvenc partnerével. Hosszú éveken át konferansziéként szerepelt a televízióban is közvetített szilveszteri kabarékban, az 1970-es, ’80-as években.

Köztudottan családszerető ember volt. Azt mondták róla, azért sikerült a házassága, mert nem színésznőt vett feleségül. Lehet, hogy így van, mindenesetre soha nem volt a pletykarovatok célpontja. Lányával, Hajnival, aki szintén színésznő lett, gyermekkorában bejárták szinte az egész világot, felléptek mindenütt, ahová a külföldön élő magyarok meghívták.
 

A mestersége színész című tévéműsorban Antal Imrének többek között ezt mondta egyszer a színészi hivatásáról: „Figyelem az embereket. Amikor a szerepet megkapom, sokat olvasok hozzá, »élve boncolom« a szöveget. (…) Voltaképpen egy sorsot akarok színpadra vinni, nemcsak a pillanatnyi szituációt, amit annak a szereplőnek éppen ott tudnia kell.”

Nagyon szép elképzelés, remélhetőleg valóra is válik ez a tervezett projekt. A rádiózás mai létjogusultságát is mutatja valamint a kortárs művészek törekvését, hogy velük is készüljenek rádiófelvételek. 

Mindebben kiemelkedő érdeme van Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek, aki hozzáértésével és személyével is népszerűsíti az operett műfaját. A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsora rövid idő alatt rangos, kedvelt program lett.

Hallgatói igény van a Magyar Rádióban 1949-ben indult kezdeményezés során alkotott operetettek és az ezt követő daljátékok ismételt sugárzására is, ami által a mai hallgatóság is megismerkedhet az akkori kortárs művészekkel és a zenés darabok szórakoztató, sokszor sokat mondó tartalmával, ami a reszletek bejátszásával nem követhető. Ez természetes, ám hiányosság annak ellenére is, hogy Nagy Ibolya gyakorta ismerteti a darabok tartalmát. A művekben rejlő társasági, társadalmi, történelmi ismeretek és célzások időtállóak, a zenei felvételek kiválóak. Kívánom, hogy az MTVA erre a projektre is találjon u.n. forrást, lépjen elő valaki, aki felkarolja ezt az ügyet,  kulturális örökségünk ezen területén!

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója volt: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!

Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operattműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba és azóta is folyamatosan a műsorán szerepelnek ezek a  Huszka-dalok és kettősök.

Örömmel figyeltem fel a közelmúltban Nagy Ibolyának a „Túl az Óperencián” egyik adásában tett szerintem nem véletlen „elszólására”, miszerint tervezik és talán sikerül tető alá hozniuk egy ehhez hasonló projektet, de amit nem részletezett.  

Tehát, gondolhatok  akár  Lehár- vagy Kálmán- operettek legismertebb betétszámaiból is új stúdiófelvétel-készítésre, ami ezek szerint a nem túl távoli jövőben célba érhetne – ha az érdekelt intézményeknek az elképzelés megvalósíthatóságáról, így a finanszírozásról  is sikerül megállapodniuk.

Tájékoztatásul ismét ideírom a már megvalósult vállalkozás „eredményét”:

 Az alábbi művészek működtek közre az új Huszka-stúdiófelvételen:

 Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly.

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

- Lili bárónó - Fischl Mónika; Egy férfi képe van a szívem közepében
- Lili bárónő - Dancs Annamari & Kerényi Miklós Máté Duett - Radagan 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin; Lili dala (No.13) 
- Lili bárónő - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Gyere csókolj meg 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin & Nyári Zoltán; Cigaretta duett (No.2) 
- Lili bárónő - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szerelmi duett (No.11) 
- Lili bárónő - Nagy Ibolya & Nyári Zoltán; Szerelmi duett (No.5) 

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

- Bob herceg - Balczó Péter; Bob belépője 
- Bob herceg - Fischl Mónika & Boncsér Gergely & Magyar Rádió Énekkara; Szerenád 
- Bob herceg - Dancs Annamari; Jaj de jó ha egy lány 
- Bob herceg - Clementis Tamás; Holló legendája 

- Gül baba - Fischl Mónika; Leila belépője (No.2) 
- Gül baba - Balczó Péter; Gábor diák éneke (No.5) 
- Gül baba - Geszthy Veronika & Magyar Rádió Énekkara; Dal a török nők sorsáról
- Gül baba - Boncsér Gergely; Gábor diák dala az I. felvonásból 
- Gül baba - Clementis Tamás; Mujkó nótája 
- Gül baba - Nyári Zoltán & Magyar Rádió Énekkara; Bordal a II. felvonásból (No.11) 
- Gül baba - Fischl Mónika & Balczó Péter & Magyar Rádió Énekkara; Szerelmi kettős (No.12) 

- Erzsébet - Kalocsai Zsuzsa; Van az úgy kérem
- Erzsébet – Balczó Péter; „Szeptember végén”
- Erzsébet - Nagy Ibolya; Rózsám, viruló kis rózsám 

- Szép Juhászné - Kékkovács Mara & Peller Károly; Magyar lánynak…

Tehát, ha valós a hír, akkor várhatjuk a folytatást…

Itt jegyzem meg: Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját alig két év múlva, 2020 áprilisában ünnepeljük!!!...

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabad_sz%C3%ADvek

Ezen az oldalon is megtalálható, legalább részleteiben.

Szabad szívek

Regényes daljáték két részben

Szövegét és verseit Békés István írta zenéjét Kemény Egon szerezte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: dr. Cserés Miklós

1960. március 26. 18:45 1 óra 25 perc

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Földényi kórus Vezényel: Lehel György

Szereplők: Glória: Bánki Zsuzsa; Sándor Judit András: Benkő Gyula; Bende Zsolt

Érdemes lenne ezzel a művel behatóbban foglalkozni, és újra bemutatni, szokatlan, nagyon szép alkotás.

Bende Zsolt operaénekesről a Rádió Dalszínházának egyik különleges felvételével is megemlékezhetünk.

Az alábbiakban Búbánat fórumtársunk nagyszerű bejegyzését emeltem ki a korábbiak közül.

A felvétel Ruitner Sándor műsora szerint megmaradt, lehet, hogy sikerül megtalálnom, melyik részletet sugározta akkor. 

"Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték.

Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők:
 

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház:

„Daljáték a felszabadulásról”

/-NŐ-/

„Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. 
Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja:

- A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. 

Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. 

A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.”

Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! 

Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.

A „Túl az Óperencián – innen és túl…” – Nagy Ibolya műsorvezetésével és szerkesztésében a Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorának tartalmából:

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini 

Az operett teljes, magyar nyelvű zenei felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1981. március 14-én, a Kossuth adón, 19.15 – 20.35). Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László

Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével hangzott el az új stúdiófelvétel. A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Most erről a stúdiófelvételről hangoztak el dalok, de korábbi rádiófelvételről is felcsendült egy részlet:

• Bella és Pimpinelli vidám kettőse az I. felvonásból „Könnyű pille mind a nő, lepke szárnyán libbenő…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel)  az operett keresztmetszetfelvételének a bemutatója 1958. május 2-án volt a  Kossuth Rádióban,  19.00 -19.50. (Ezen a stúdiófelvételen Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós éneklik a főbb szerepeket.)
   

Ma 20 éve hunyt el Bende Zsolt!

A kiváló baritonunk emlékét és énekhangját idézve, a sok-sok operettfelvétele közül most négy remek részlet hangzott fel az adásban:

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna  - Oresztész dala (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás).  A Rádió Dalszínházának bemutatója:1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 „Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”

2. Lehár Ferenc: Pacsirta - Török Pál dala, I. felv. (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának női kara valamint  Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 „Pali, drágám, pattanj lelkem, mondta jó anyám, vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán …./Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint…”

3. Jacques Offenbach: A varázshegedű - Mathieu dala - Rondó (Bende Zsolt, kmaz MRT Szimfoniks Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió)

„ A falu vén hegedűse vagyok réges-rég, ragyog rátok az ég, ragyog még rátok … tralalala, hej, egyszer rég , …. csupa tűz és édes láz…, tralalal…”

4. Jacques Offenbach: Kékszakáll: - Bevezető jelenet, udvaroncok kara és Oszkár gróf dala, II. felv. (Bende Zsolt, km. MRT Énekkara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  a Rádió Dalszínházának 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott teljes stúdiófelvételéről.  A magyar dalszöveg Fodor Ákos munkája:

„- Nagy barátunk! Várva várunk!… Bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és első regiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc. Ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

A délelőtti adás végén elhangzott:

Bartók Béla: Concerto - IV. tétel  (a Nemzeti Filharmonikusok Zenekarát Kocsis Zoltán vezényli)

Az adásban – ezen a héten minden nap - Nagy Ibolya vendége a stúdióban: Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója

Ezt a műsort délután hat és hét óra között megismétli a rádió.

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ezen a héten  a Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba, aki ezúttal az intézménye égisze alatt évek óta megrendezésre kerülő Budapesti Wagner-napok tematikájáról beszélt,  és más fesztivál-programokat is említett, ahogy szóba kerültek operett-gálák, ezeken a koncerteken fellépett világhírű művészek,  de az általa rendezett és színre került Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettet is említette.

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

Jozef Strauss: Sport-polka (a MÁV Szimfonikusokat Kesselyák Gergely vezényelte)

Wagner: Tannhäuser: Csarnokária (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

A mai műsorban is felcsendült néhány részlet a francia operett klasszikusától:

- Pluto/Ariszteusz Pásztordala (Réti József): 

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék, gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike és Jupiter kettőse, II. felv.  - Légyjelenet  (László Margit, Melis György)

"De különös, kellemes szellőcske... /- Ügyes légy, zümmögve szállj!...”

- Az I. felvonás fináléja – „Mi hozott hozzám, te földi lény?” (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Dunszt Mária, László Margit, Szabó Anita, Szőnyi Olga, Bartha Alfonz, Melis György, Réti József, Külkey László, Pálffy Endre, Várhelyi Endre, az MRT Énekkara)

Kertesi Ingridnek a nyolcvanas évek végén készült énekfelvételéről hallottuk:

- Euridike dala. I. felv. (Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát) 

 „Egy asszony, hogyha csókot kap most…./A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég.…”

Nagy Ibolya rádióműsorában megemlékezett eltávozott két nagyszerű operett-énekesünkről, születése illetve halála mai évfordulóján:

 Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) 

Lehár Ferenc: A három grácia  - Hélène dala: Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (a felvétel bemutatója: 1962. július 8., Kossuth Rádió)

Kovács József  (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal: (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

Rost Andrea a hétvégén fellép a Müpában a Visegrádi Négyek (V4)  tiszteletére rendezendő operettgálán.

Ezt a számot is énekelni fogja:

Lehár Ferenc: Giuditta –  Giuditta dala: „Ki tudja, miért van ez? Hogy minden férfi észrevesz…/„Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…”  (Rost Andrea - egy koncert hangfelvételéről szólalt meg most ez a dal.)

Lehár Ferenc: Giuditta  - az operett nyitányának dallamaival  ért véget a mai operettadás a rádióban. A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényelte.

A délelőtt elhangzott operettműsort  ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.

Üde színfolt :-) a mindennapjainkban! :-)

Tegnap Offenbach muzsikával fejeződött be a „Túl az Óperencián” adása, és ma is a francia operettkomponista melódiáival kezdődött majd ért is véget a délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban.

Jacques Offenbach – Manuel Rosenthal: Párizsi vidámságok – egyveleg: keringő, kánkán  (Philadelphiai Szimfonikus zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)

Jacques Offenbach: Párizsi élet
 

Palcsó Sándor rádiófelvételei közül tegnap már meghallgathattuk Frick „brazil” dalát, most további három részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00

Fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre)
A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva)
Gardfeu vicomte – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond)
Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor)
Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona)
Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi)
Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola)
Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla)
Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért)
Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső
Karadek grófnő – Tolnay Klári
Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia

- Kettős No. 8. „Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér.” (Fülöp Attila és Bordás György)

„- Olyan tágas ez a város, mennyi utca és mennyi tér. Ez a túl nagy méret város, a sok bulvár mit sem ér… Hol ilyen nagyon sok a látvány, a templom, a múzeum, az nem elég, szinte hátrány, az ember gyorsan beleun. /- Egy pici lokál nékem épp elég, ott hol az ember szépen félrelép… /- Nekem mindegy hol a Szajna, merre folydogál csendesen. Abban víz van, sajna-bajna, de én a pezsgőt kedvelem. És lehet bármi híres Versailles, a parkja lehet óriás, ha csókra csücsörít egy cseppszáj, nem izgat akkor semmi más… /- Egy pici lokál nékem épp elég…”

- Jelenet és együttes: Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, km. az MRT Énekkara

„… A pezsgő pukkan, pukk – pukk - pukk…”

- A III. felv. fináléja (No. 18.) - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, km. az MRT Énekkara

„- Igyál! Igyál!....Ó, de szép ez a görbe éjjel… Igyál! Inni újra kell!/- Itt kell inni, annak ki józan, de most az ész az nincs… Pezsgőt… Ha az ember szomjas, inni kell… Igyunk egy sört!... Igyuk tehát pezsgővel most a bort!... Ezen a görbe éjszakán, örüljünk minden jónak szépnek! Legyen a bölcs, az úr is észen. /- Én úgy érzem kicsit sok lesz, rám fér most egy kis pihenés, egy félóraalvás jót tesz, jobban megy majd a szívverés… Ott elkapta, őt egy szellem, egy kísértet vitte el! Mit kell tenni? Kísértetek ellen, a szellem ellen inni kell!...Inni kell…inni kell… /- Hogy ring a csillár, ringat, a csillár, csillár, csillár, és körbe forgatják az egész palotát, a palotát, a palotát, és az ember három pohár helyet hatot lát, ó nem hármat, palotát…” 

Ezen a héten Káel Csaba Nagy Ibolya vendége, beszélgetőtársa a műsorban.

A Müpa vezérigazgatója Éric Fournier budapesti francia nagykövettől május 10-én ünnepi fogadás keretében vette át a francia Becsületrend lovagja című elismerést.

A film- és operarendező a francia–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális diplomácia területén intézményvezetőként és alkotóként elért eredményeiért, a területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett munkájáért kapta meg a francia állam legmagasabb kitüntetését.

Mint a rendező most elmondta: az őt ért megtisztelő kitüntetést olyan nagy magyar elődök, művészek kapták meg mint Liszt Ferenc, Lehár Ferenc és Bartók Béla… örömteli érzés belegondolnia, hogy most e nagyságok mellé került neve ezen a listán…

Káel Csaba szólott első operafilmje, a Zsigmond Vilmos operatőr közreműködésével felvett Bánk bán hazai és nemzetközi fogadtatásáról, sikeréről; Los Angelesben a film bemutató vetítése után egyesek rendkívül lelkesen áradoztak róla és úgy fogalmaztak: „milyen szomorú musical”; a másik két operarendezését, a Szöktetés a szerájból (Mozart) és Attila (Verdi) produkciók bemutatóit pedig Kínában, Sanghajban fogadta igen értőn az ottani, más nyelvű és kulturális közeg.

Az adásban most Erkel Ferenc operájának a filmben hallható ének-zene felvételéről szólalt meg

• Petúr bordala (Km. Sólyom-Nagy Sándor és a Honvéd Művészegyüttes Férfikara)
• Bánk áriája, a Hazám, hazám…(Kiss B. Atilla, km. a Millenium Szimfonikus Zenekar, Pál Tamás vezényel)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A versszöveget fordította: Harsányi Zsolt

Négy részlet csendült fel az operettből, több stúdiófelvételről:

• Liza belépője (Kalocsai Zsuzsa)

„Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../ Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár!.../ Szív, szív mindig remél: eljő a mély nagy szenvedély!...”

• Szu-Csong dala, II. felv. (Berkes János)

„Vágyom egy nő után…”

• Mi belépője (Kalmár Magda) – Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1971. rádiófelvétel

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra, ő meg legyen okos és kecses teremtés…”

• Mi és Hatfaludy Feri (Gusti) kettőse a II. felvonásból (Kalmár Magda, Bende Zsolt)  -  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1971. rádiófelvétel

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. -  Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…”

Kálmán Imre: A cigányprímás (magyar szöveg: Harsányi Zsolt)

- Rácz Pali dala: Stradivári-dal (Svéd Sándor - km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Offenbach A tamburmajor lánya című operettje nyitányának dallamaival (Orchestre Philharmonique des Pays de la Loire és Marc Soustrot). fejeződött be a délelőtt elhangzott operettműsor, amelynek ismétlését délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

Már most jelzem: Káel Csaba film- és operarendező, a Müpa vezérigazgatója lesz mától egy héten át Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió operettműsorában: „Túl az Óperencián” (de. 9-10; az ismétlés aznap 18-19)

1978. október 24., Petőfi Rádió, 21.06 – 22.25.

„Régen néma már a húr” - Kálmán Imrére emlékezünk, halálának 25. évfordulóján

Az összekötőszöveget Albert István írta

Közreműködik:

Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Domonkos Zsuzsa, Németh Marika, Koltay Valéria, Zentai Anna. Feleki Kamill, Kishegyi Árpád, Korondy György, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, Simándy József, Svéd Sándor, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás, Sebestyén András és Vincze Ottó

Szerkesztő: Bitó Pál