Huszka Jenő új operettje

/Magyar Nemzet, 1954. október 29./

A Fő-utca 15. számú házának kapujában szokatlan a forgalom. A csendes épület egyik lakásába rádiósok igyekeznek. Karmester, rendező, dramaturg, a zenei osztály vezetői, meg néhány művész. A házigazda, a 79 esztendős Huszka Jenő fogadja őket az ajtóban. A vendégek, lehetnek vagy tizenöten-húszan, helyet foglalnak. Elfogódottan figyelik az ősz mestert, amint leül a zongorához.
Huszka Jenő játszani kezd, másfél évtized hallgatás után írt új operettzenéjét mutatja be az egybegyűlt és a kíváncsiságtól izgatott fiataloknak, közülük többen most találkoznak először a Bob herceg és a Gül baba dallamainak alkotójával.
A zeneszerző keze fiatalosan fut végig a billentyűkön. Felcsendül az új operett, a "Szép Juhászné" első dallama. A dal olyan melodikus, hogy a második strófát már valamennyien dúdolják. Amint befejezi, lelkes tapsolásba kezdenek.
Fáradhatatlanul zongorázik az operett nagy mestere, miközben a társaság egy része a gyöngyfinomsággal leírt partitúra-oldalakat böngészi: hogyan is hangzik ez majd nagyzenekarral, szólistákkal, kórussal… Aztán kis csend.

Egy fiatal muzsikus feláll a helyéről, odalép Huszka Jenőhöz:
- Engedje meg, hogy valamennyiünk nevében egy mondatban foglaljam össze gondolatainkat: köszönjük, hogy e szép délután részesei lehettük... Igyekszünk, hogy a magyar rádió méltó keretek között mutassa be a legújabb Huszka Jenő-operettet!

"Bob herceg"-től "Szép Juhászné"-ig."

Ma este, 19.00 órakor sugározza a Kossuth-adó Huszka Jenő új operettjét, a „Szép Juhászné”t

/Szabad Ifjúság, 1954. december 19./

 Halkan muzsikáló, dallamosan csengő nevét bizonyára rengetegen ismerik ebben az országban. Az is lehet azonban, ha megkérdezed, kicsoda ő, sokan talán nem is tudnának hirtelenjében felelni rá. Pedig milyen gyakran találkozunk vele! Ezrek és ezrek dúdolják, fütyülik, éneklik, vagy merengve hallgatják, ami legelőbb az ő szívéből szökkent virágba. Csengő-bongó, gyönyörű muzsikája a szelek szárnyán reppenve járta be e földet és megpihen ma is ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák ajkán.
Magammal viszlek most, nyájas olvasó, egyetlen rövid órára a kedves dalok bölcsőjéhez, kigondolójához, megálmodójához ...

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. Olyan éppen, mint a muzsikája, amely évtizedek óta mindig fiatalosan csendül fel. Ül a kellemesen meleg szobában, lábai plédbe csavarva, élénk szemében vidámság csillog. Beszélgetni kezdünk múltról, jelenről, tervekről.
- Hogyan barátkozott meg Huszka Jenő a zenével?
- Le kell ballagnunk, gondolatban, a szőke Tisza nagy városába, Szegedre. A szegedi zenedébe íratott édesapám, hogy hegedülni tanuljak. Kisgyerek voltam még, mindössze nyolc esztendős. Két év múlva vizsgáztam. Ha a szegedi újságnak, amely beszámolt erről a vizsgáról, hiszek, akkor: sikeresen. A középiskola után feljöttem Pestre, egyetemre és a zeneakadémiára jártam. Hubay Jenő hegedűművészt akart faragni belőlem kiküldött Párizsba, hogy zenekari gyakorlatot is szerezzek.
- S hogyan barátkozott meg a zene Huszka Jenővel?
- Pesten, az egyetemi kollégáim, hogy próbára tegyenek s valami hasznomat is vegyék, húszéves koromban jogászcsárdást komponáltattak velem. Akkoriban olvastam Martos Ferenc versét Bob hercegről, ebből meg melodrámát írtam. A „Bob herceg”, az operett, csak későbben született. 1902. december 20-án volt a bemutatója. Érdemes erről beszélgetni kicsit ...

- Beszélgessünk róla!

- Óriási angoltánc-őrület volt akkoriban Budapesten, színpadon csak külföldi, főleg angol szerzők operettjeit láttuk. Ezek között az én operettemet csak nagynehezen fogadta el a Népszínház, a karácsonyi „holtszezonra”. Hézagpótlónak szánták s nagy siker lett belőle: elérte a százas szériát, szemben a 15—20 előadást jelentő sikerekkel. A „Bob herceg" ráirányította a figyelmét az operettre a zeneakadémia évjáratának, ahol Kálmán, Jacobi, Szirmai tanult. Kálmán Imre hét évvel később, 1909-ben mutatkozott be a „Tatárjárás”- sal, Bécsben.
- Aztán?
- ...Jött a többi. „Aranyvirág”, ebben Szamosi Elza aratot nagy sikert, „Gül baba”, ebben tűnt fel Rátkay Márton. Környei Béla a „Tündérszerelem”-ben ugrott ki. A ,,Rébusz báró”-ban Petrás Sári, a „Nemtudomká”-ban Lábas Juci indult ... Hosszú volna folytatni a felsorolást.
- Végül hosszú hallgatás következett. Mi volt az oka ennek?
— Inter arma silent Musae. Fegyverzaj közepette hallgatnak a múzsák. A Budapest felszabadításáért vívott harcokban 15-16 bombatalálatot kapott a ház s ránk szakadt. Feleségem édesanyja meghalt. A „Tündér szerelem” partitúrája a lángok martaléka lett. Nagyon megbetegedtem, elhagyott az erőm. De most már egészséges vagyok, újra komponálok.

A rádió megrendelésére írtam a „Szép Juhászné" című operettet, december 19-én mutatják be.
- Hogyan támadt a „Szép Juhászné” gondolata?
- Az én gyermekkorom nem esett messzire a szabadságharctól. Hitet, erőt s többször témát is merítettem 1848-ból. A „Szép Juhászné” valamivel később, 1859-ben, a sötét Bach- korszakban játszódik, a hasonló nevű vendégfogadóban, amelyet még Mátyás király építtetett. Ez volt az elnyomás ellen küzdő, a szabadságharc szent eszméjét valló magyar fiatalemberek központja. Ők elevenednek meg ebben az operettben…

- Tervei?
- Dolgozni, dolgozni, dolgozni!... Most írom Jókai Politikai divatok című műve nyomán készülő „Szabadság, szerelem" operettemet a Fővárosi Operettszínház részére. A címadó Petőfi-verset nagy szeretettel zenésítettem meg. A szövegkönyv Háy Gyula munkája. Tavaszra tervezzük a bemutatót.

S persze, hogy megkérdem még — a búcsúzás előtt — Huszka Jenőtől: mi a titka sikereinek?

- Azért lehet egyáltalán sikere a muzsikámnak, mert a nép megérzi benne, hogy az övé. Nem szavakkal, hanem zenével mondom el alkalomról alkalomra: mennyire szeretem én Budát, hegyeinket, völgyeinket, az embereket, gyönyörű hazánkat.

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. És őszinte. Dalai a szívéből virágoznak s ezért lelnek örökös otthont ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák szívében.

/Simon. Gy. Ferenc/

Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves

- „Az első szerelem dala" - kettős (Andor Éva, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A dalkettőst megelőző dialógus prózában:

Mihály (Darvas Iván):
Kékszemű Julika...mégiscsak bátor nagylány vagy.

Julika (Örkényi Éva):
Igazán mondod? Akkor el is viszel a Nagyerdőbe sétálni? És nem küldesz bubával játszódni, ha jövök?

Mihály (Darvas Iván):
Ezután ne bubával játszódj.

Julika (Örkényi Éva):
Mi mással.

Mihály (Darvas Iván:)
Hát - velem.

Julika (Örkényi Éva)
Oktondi vagy...Mihály (nevet)

Énekkettős:
Julika (Andor Éva)
Téged ringassalak, 
téged altassalak
Aztán úgyis elküldesz

Mihály (Simándy József)
Ezután soha. És kérhetsz tőlem, amit akarsz.

Julika: Akármit?
Mihály: Ha kívánod csillagot is hozok az égről!

Mihály és Julika:
Kislány voltál, most már nagylány
Bizonyám, hosszú a szoknyám
Kicsi piros szádat megcsókolnám...
Ó, hogyne, ha hagynám.

-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"

A stúdiófelvételen  e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:

Darvas Iván (Fazekas Mihály): 
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...

Domján Edit (Ámeli): 
Ó.....a rózsát hozó huszár?
 

Énekkettősben:

Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy 
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...

Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár

Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Sötét lepel borul reám,

Nincs házam nékem, nincs hazám.

A költő sorsa fájó példa:

Lebeg fölötte rossz planéta…

Szegény költő lelkén tapad

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának sarában bennragad

Poéta vagy, ki nagyra tör?

Elnyom, gyaláz és meggyötör

A grófok, bárók, úrikénye,

Nyomdász, cenzor gőgös szeszélye

És sárba rántja életed

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának csak poéta lett!

Ha lányt szeretsz, megkérdezik:

Miféle kóborló ez itt?

Van földje, stalluma tán?

Ha nincs, akkor másé a lány!

Ha pénztelen, már is mehet!

Ezért a gond,

Az is bolond,

Ki itt szívére hallgat! és szeret!

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Lilla románca, I. felv.  (Házy Erzsébet, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Könnyű lepke, kis madár

Száll a lenge légben…

Vajh ki tudja, hogy mi jár

A lány fürtös fejében?

Menten elmesélem…

Könnyű lepke, kis madár

Röpke hírnök, égi…

Egy legény szavamra vár.

A válaszom reméli,

Vidd a szómat néki:

Könnyű lepke, kis madár,

Száll az ágról-ágra,

Vágyva vár a lányka már

A csókra, boldogságra…

Merre jár a párja?…

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

• Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a "Good Night" („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves"  (1965)

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József

Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

• Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A Dankó Rádió nemrég véget ért „Túl az Óperencián” műsorában Kemény Egon három operettjéből szólaltak meg részletek:

- Krisztina kisasszony – előjáték (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – 1959

- Komáromi farsang (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Göndöcs József, Hlatky László, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi- kórus. Vezényel: Lehel György) - 1957

- Messzetűnt kedves (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Kishegyi Árpád, Simándy József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1965

A műsorban részlet szólalt meg Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) operájából: Notre Dame – Intermezzo (a Berlini Filharmonikus Zenekart Herbert von Karajan vezényli)

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória – a Kemény Egon hangszerelésében felcsendülő dal („Nem történt semmi, csak elválunk csendben…Good  night...) archív felvételről, Sándor Anna és Kalmár Pál  énekében szólalt meg, km. az Odeon Tánczenekar és énekkar)

Kemény Egon egyéb, nem operett zenéi közül az adás végén - ún. szimfonikus könnyűzeneként -, a „Tangó”hangzott el (Kerekes János vezényli a Magyar Rádió Esztrád Zenekarát.) - 1954

Ismétlés délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.

Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/07/23/uj-kephez-uj-hangot-adunk

A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.

A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.

A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.

A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.

A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.

Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.

A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.

Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.

Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.

A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.

S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.

Az előbbi bejegyzéshez még pótlásként:

Kapcs. 3324. és 162. sorszámok

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádiószínház bemutatója: 1954. december 19. , Kossuth Rádió, 19.00 – 21.36

A bemutató-felvétel „színlapján”  szerepel: „bevezetőt mond Huszka Jenő” (a későbbi ismétlésekkor ez az adat  már nem szerepel a  színlapon.

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor (a bemutató „színlapján” még nem tüntetik fel a nevét)

Rendező: Apáthy Imre

Szereposztás:

Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa (a bemutató szereposztás közlésében  csak egyszerűen: Szikszay Katalin  – Neményi Lili
Szoboszlay Dénes – Sárdy János
Kovács, jurátus – Hadics László
Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar
Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa
Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert
Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa
Atuneng grófnő – Makay Margit
Xavér, a fia – Dékány László
Dunkel – Csákányi László
Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea
Újdondász – Rozsos István
Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János
Hajótiszt – Lázár Tihamér
Csendőr – Palotai István

A műsorújságban a szereposztás felett Gencsy Sári (ének) feltüntetésre került, míg a későbbi Rádió Dalszínház-beli ismétlésekkor neve nem szerepel.

Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

Kapcs. 162. sorszám

Kiegészítés

 A „Magyar Rádió” műsorújság

X. évfolyam, 50. szám

1954. dec. 13-19.

KEMÉNY EGON  ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:

• a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.

A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.

„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…

A röviden felelevenítették:

• a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…
• majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző
• ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.

Elhangzott művek és műrészletek:

• 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte
• Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

• Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György
• Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György

• Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós („Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)
• Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A dalok mellett ékszerként csillant fel

• Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.

Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.

A műsort Kemény Egon

• „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Azt hiszem, hogy soraiddal (3321 számú bejegyzés) sikerült felkeltened az érdeklődést a mai műsor iránt, amely a "KEMÉNY EGON – emlékhét" kiemelkedő adása, már csak a mai évforduló miatt is.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető kiváló tartalmi és zenei összeállítása méltó volt az alkalomhoz, ahogy a műsorban említette, Kemény Egon gyönyörű dalaiból is hallhattunk egy párat.

Az MTVA Zenei Archívuma a mai alkalomra digitalizálta a zenetörténeti szempontból is értékes Kemény Egon interjút „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról”. Ebben a zeneszerző olyan témákat is érint, amelyeket korábban nem, ezek egyike barátságuk és munkatársi kapcsolatuk – egy történettel illusztrálva – Ábrahám Pállal.

Fő művei közül a fiatal rádiós, Boros Attila, kérdésére részletesebben első nagyoperettjét említette (1929), Eggerth Mártát, aki a Kikelet ucca 3. főszerepét játszotta és másokat.

Rácz Vali számára komponálta, a rádiófelvételen Lukács Margit énekli „A néma asszony” című kuplét (sanzon). Ez a ritkaság a műsor egyik ékköve…nagyon régi felvétel ugyanis, nyilvános stúdióelőadás lehetett. Lukács Margit briliáns művészetével, ahogyan a zene és a versfordítás nagyszerűségét felmutatta, nagy tapsot és sikert aratott ezzel a kis darabbal.

Egy archív rádiófelvételről hallottuk beszélni Kemény Egont:  Boros Attila interjúvolta meg a zeneszerzőt 1962-ben készített rádióműsorában.

A Dankó Rádióban egész héten át Kemény Egon zenei munkássága a központi téma - ma van halálának 50. évfordulója!  Ebből az alkalomból a komponista lányát, Kemény Annamáriát 2013 után  ismét a rádió stúdiójába invitálta  Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, hogy a műsorában elevenítse fel édesapja életútját. 

A mai adásban, az említett Boros Attila-féle rádióriportban maga Kemény Egon emlékszik vissza pályájának alakulására, a bejátszott részletekben beszélt Ábrahám Pál zeneszerző műveibe való  "besegítéséről" mint zenéinek sok esetben meghangszerelője. Kitért a kezdetekre,  az első operettjére, aztán felsorolta a későbbi időkben részben a rádió felkérésére komponált szerzeményeit,  rádióoperettjeit, daljátékait, egyéb szimfonikus könnyűzenei műveit (szvit, rapszódia, dal, sanzon, egyéb).  Szólt kedvenc költőiről, akiknek verseire zenét komponált (József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső), de írt kuplékat, ifjúsági műveket stb. 

A műsor zenei részében részletek szólaltak meg a Valahol Délen című operettből (Melis György, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - 1957).  De más Kemény Egon-zenék (dal, kuplé...) is felcsendültek a mai adásban.

A műsor ismétlését meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között. 

Kapcs. 2438. sorszám.

Kiegészítés

„Látogatás Németh Marikánál” – Boros Attila műsora

Az adás sugárzási ideje: 1979.  április 14.,  Petőfi Rádió 19.21 – 20.30

Közreműködik: Melis György, Reményi Sándor, Simándy József

Riporter: Boros Attila

Szerkesztő: Bitó Pál

A  „Túl az Óperencián” adásában ebből az archív rádióműsorból játszott be részleteket a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya - azon a héten, amikor Boros Attila volt a beszélgetőtársa (2017. december 3.)

Akkor még nem sikerült meghatároznom a bejátszott riportrészletek eredetét, a forrást: mi volt a műsor címe, hol és mikor került először adásba ez a Németh Marikával készült riport.

A 2438. sorszám alatt visszaolvasható a beszámolóm, amiben részleteztem, milyen bejátszásokat hallottunk a Dankó Rádió operettműsorában ebből a régi rádióriportból;  egyebek közt a bejátszott hangfelvételről meghallgathattuk "élőben" Boros Attila zongorakíséretével  Németh Marika énekét, aki Mozart Figaró házassága című operájából  Cherubino-áriáját adta elő („Asszonyok, lányok…”)

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.

Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

Ezt követte egy válogatás:

Kemény Egon – Dalos László: Őszi séta – Sándor Judit és Rösler Endre

Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária

Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.

Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jeleneteit és dalait teljes egészükben hallhattuk.

Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:

• Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)
• Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta

emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.

(CD 1/ 18., 19., 20.

18. Jelenet és kántus                                                                                         

(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)

19. A Hatvanit dicsőítő kántus 

(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)

20. Jelenet                                                                                                                  

(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)

CD 2/ 2., 3., 4., 5  track)

2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

3. Jelenet                                                                                                                           

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)

4. Jelenet                                                                                                                             
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A műsort

Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

A Dankó Rádióban részletek hangoztak el a Hatvani diákjai című Kemény Egon-operettből: Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Simándy József  énekel (és prózát mondanak a dialógusokban)  ezen a régi rádiófelvételen. (Dupla CD-n is már hozzáférhető a teljes darab, amiről már többször hírt adtam én is.)

Bár nem operett, de megemlítem: ritka, Kemény Egon-dalok is megszólaltak a műsorban: Sándor Judit, Melis György, Mezei Mária, Radnay György... előadásában.

Holnap talán a másik megjelent dupla CD-ről (Komáromi farsang) is hallunk szép részleteket a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában. 

A délelőtti adás a megszokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható vissza a rádióban és online az elérhető internetes oldalakról.  

...Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halálának 50. évfordulója tiszteletére (3315 bejegyzés)...

Minden bizonnyal meglepetés lesz a műfaj...hiszen a Kemény Egon-életmű zenei sokszínűségéről is híres volt. A CD-sorozat célja éppen ennek újbóli bemutatása :-).

Talán megtudjuk a műsorban Kemény Annamáriától, lesz-e, kijön-e újabb Kemény Egon-CD? - a rádió hangarchívumából kiírt, digitalizáltan elérhető és megvásárolható Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádiódaljátékok után, a tervezett lemezsorozat részeként.

Már olvasom is a megnyitott linkről: a tervek szerint, igen.

DANKÓ RÁDIÓ

A jövő heti műsort a mai napi végén ajánlja Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető:

Kedves Hallgatóink!

A jövő héten Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halának 50. évfordulója tiszteletére.

A stúdióban lánya, Kemény Anna Mária lesz segítségemre, sok szeretettel várjuk Önöket az Óperencián innen és túlról…

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács 

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből a daljátékból hallottunk részleteket, amelyek két stúdiófelvételről szólaltak meg.

A Magyar Rádió már az ötvenes években – többször is - felvett részleteket a dalműből (1954: Dobay Lívia, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Nagypál László, az Operaház zenekara Pogány László vezetésével; 1957: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, Melis György, Nagypál László; 1951: Raffai Erzsébet, Svéd Sándor;…) de a teljes ének-zenei anyag felvételére – mintegy keresztmetszet formában - megkésve, csak a hetvenes évek végén kerített sort.

A Mézeskalács új felvételének a bemutatója 1977. január 21-én,  a Kossuth Rádióban volt, 17.19 – 18.04 óra között.  

Ezen a felvételen Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és Rozsos István énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. Erről a rádiófelvételről hallottuk most:

- Előjáték és vásári jelenet (Km.  Palcsó Sándor, Rozsos István és az MRT Énekkara)

- A királynő és Buhu kettőse, I. felv.: „Bú-hús a, bú-hús a, bú-hús az élet, a bortul vidámul fel csak a lélek. Az ember, az ember, ni-hincsen fábul, egy sült bolond is kirúg a hámbul!.../Fordulj ügyesen, rózsás jegyesem, szökjünk széjjel galambocskám, angyalmódra kegyesen!....” (Andor Éva, Palcsó Sándor)

- Encella és Jóska kettőse, II. felv.: „- Ne menj el, ne menj el, szívem szép katona! Nem eresztlek el én vitézem sehova! Kapsz tőlem sisakot, koronát, paripát, az ujjadra veszek jegygyűrűt, karikát…/- Eressz el, eressz el, királynő kegyesen! Van nékem aki vár, gyűrűsöm, jegyesem. Kapok én szekeret, taligát, boronát, köt nekem a babám a mezőn koronát!…”  (Andor Éva, Melis György)

A Magyar Rádió a nyolcvanas évek közepén Pitti Katalinnal és Csurja Tamással a Mézeskalács két részletét újra felvette (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László):

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A szép királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…..”  (Pitti Katalin)

- Örzse és Jóska szerelmi kettőse, I. felv.: „- Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt Jóska, vedd el.…/Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás) - részletek, 1985

A "Túl az Óperencián" operettműsorát ma délután ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között (a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás).

A  Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai műsorában elhangzott zenék közül említem meg:

Lehár Ferenc – magyar szöveg Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sir Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, a Breitner Tamás) – Keresztmetszet, 1964. Hungaroton felvételről

Erkel Ferenc: Dózsa György – Fegyvertánc – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli

Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére komponálta meg az utolsó színpadi művét: „Szabadság, szerelem"

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.

Most ismét hallhattunk részleteket ebből a daljátékból:

-  Béla dala Hadics László előadásában hangzik el. „Szabadság, szerelem” (Petőfi Sándor megzenésített verse is betétszáma a darabnak!)

 „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!"

- Judit  dala: „Párja után száll a madár…” (Petress Zsuzsa)

- Erzsók és András Játékkettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) 

„ Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó.”

- Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Radnay György)

„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”

- Erzsók és András vidám kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…”

- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” - Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!  „Szellő szárnyán…” -  Huszka Jenő operettdalai című Hungaroton felvételen a MÁV Szimfonikus Zenekar játszik, vezényel Behár György. A hangszerelés nem eredeti. (LP-lemez, Qualiton, SLPX 16601, 1978-as felvétel) (CD-lemez, Hungaroton, HCD 16807, 1990-es kiadás).

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Vezényel: Lehel György

Ebből az operettből egy  részlet szólalt meg:

- János szabadság-dala (Sárdy János, km. a  Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” 

A délelőtt sugárzott rádióműsorban befejezésül a Csárdáskirálynő-operettből egy keringőegyveleg hangzott el a Philharmonia Hungarica Zenekar előadásában, Doráti Antal vezényel.

A Túl az Óperencián adásának ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

 A Rádiószínház bemutatója:1955. augusztus 7., Kossuth Rádió, 16.20 – 17.30

Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek

Zenés mesejáték.

Rendezte: Török Tamás

 km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a  Földényi-kórus

Vezényel: Török Emil

Szereposztás:

Anyó – Berky Lili

Katalin – Németh Marika

Móka Mókus –Vörösmarty Lili

Vakapó – Kőváry Gyula

Öregtölgy – Kőmíves Sándor

Pöröly Péter – Littasy György

Cérna Károly – Csákányi László

Hallgatag Mátyás – Bodó György

Kitikatt János – Gózon Gyula

Fűrész Gábor – Hlatky László

Bimmbamm Péter – Balázs István

Közreműködik: Szabó Miklós - ének

„A balatoni szellő csak rólad mesél…”

Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért. Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött. Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !

• „A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”

„Balaton – keringő” 

Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)

Fényes Szabolcs –Tóth Miklós - Szenes Iván: Az első pillanat

rádióoperett

A Rádiószínház bemutatója: 1956. augusztus 2., Petőfi Rádió 16.10-17.30

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

Rendezte: Zsurzs Éva

Szereposztás:

Kató – Petress Zsuzsa

Piri – Bán Klári

Panni – Mednyánszky Ági

Marci bácsi – Bilicsi Tivadar

Gábor – Zenthe Ferenc

Tivadar – Rátonyi Róbert

Pali – Bárdy György

A teljes felvétel sugárzását megelőzően az operett zenei részleteit keresztmetszet formájában már korábban bemutatta a rádió: 1955. június 17.,  Kossuth Rádió, 19.20 – 19.50. Az összekötő szöveget Fábián Imre írta.

Mindjárt meghallgathatunk a Dankó Rádió operettműsorában néhány Buday Dénes-dalt:

Buday Dénes – Szilágyi László: Csárdás

Km. Petress Zsuza, Rafael Márta, Honthy Hanna, Baksay Árpád, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil  (1957)

Rafael Márta és Baksay Árpád - "Merci bien"

Honthy Hanna - „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” -

Petress Zsuzsa és Baksay Árpád  - "Nem tudok hinni magának"

Buday Dénes - Babay József: Csodatükör

Lehoczky Éva és Palócz László kettősében - „Harmatos a fűszál… /Szép a világ…”   - km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós  - (1959)

"Túl az Óperencián" - a de. műsor ismétlése: 18.00 - 19.00

Vincze Ottó: Párizsi vendég

Zenés vígjáték

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1986. szeptember 8., Petőfi Rádió 21.20 – 23.45

Szigligeti Ede A bajusz című vígjátéka nyomán szövegét írta: Tabi László. A verseket írta és rádióra átdolgozta: Erdődy János

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Nagy Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Varga Géza

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Thusnelda grófnő – Váradi Hédi

Babett, komorna – Oszvald Marika

Koltai Alispán – Gregor József

Adelaid, a felesége – Császár Angéla

Erzsi, Koltai húga – Hűvösvölgyi Ildikó

Várközi gróf – Korcsmáros Péter

Hugolini gróf – Benedek Miklós

Bándi, Koltai inasa – Maros Gábor

Bitó Pál szerkesztő cikke az RTV Újságban (1986. szeptember)

A magyar vígjátékírás XIX. századi jeles művelője, Szigligeti Ede írta A bajusz című vidám történetet. „A darabjait, a népi alakjait a népszínművekkel rokonítják, szerelmi történetek, vígjátékok örök kelléktárából valók.”

A bajusz című darabot a Fővárosi Operettszínház megbízásából az 50-es évek elején Tabi László és Erdődy János alkalmazta színpadra Párizsi vendég címmel. Zenéjét Vincze Ottó szerezte, aki jól tudta, hogy a zenés játékot a finoman szőtt dallam, kellemes, friss, vidám ritmus élteti. A Blaha Lujza Színház a Párizsi vendég című zenés játékkal nyitotta meg kapuit 1954, november 5-én, a főszerepben Mezei Máriával, aki kitűnő játékával ajándékozta meg a színház látogatóit.

Színházaink akkoriban jórészben csak politikai töltetű darabokat vittek a közönség elé. A Párizsi vendég, valami más volt – játék, könnyed mulatság, önfeledt néhány óra. Nem várt sikere volt tehát a darabnak: a bemutató a Fővárosi Operettszínház akkori kamaraszínházában megszakítás nélkül, százhatvannál több előadást ért meg, és azóta sem kerül le a színházak műsoráról.

A darab meséje egyszerű: Koltai alispán és családja Bécsbe utazik, az alispán nem érzi jól magát az idegen világban, de felesége és húga élvezi a szokatlan és színes életet. S ekkor betoppan a váratlan párizsi vendég: Thusnelda grófnő, ki a maga ízlése szerint szeretné átformálni a Koltai család életét, a bécsi illeszkedve. Mellesleg a grófnő Koltait a vagyonából is ki akarja forgatni, s ebben az igyekezetében szövetségest talál a hozzá hasonló kalandor Hugolini gróf személyében.

A zenés játék szereplői a hosszú színpadi pályafutás után most a Magyar Rádió közönsége előtt jelennek meg.

(A zenés játék első rádiófeldolgozását (részletek) 1955-ben sugározta Kossuth Rádió.  A stúdiófelvétel előadói voltak: Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Várady László.)

Udvardy Tiborra emlékezett a Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya!  

A kiváló tenorista ma harmincnyolc éve hagyott itt bennünket: a 67. életévében hunyt el  1981. július 16-án, Balatonbogláron. Udvardy Tibor több évtizedes operaénekesi pályafutása alatt sok-sok lírai meg drámai tenor fő- és karakterszerep nagyszerű alakításával örvendeztette meg mindenkori közönségét.

Udvardy az operaszerepei mellett szívesen lépett fel operettekben is, hiszen a jó megjelenésű művész szép énekhangjához remek színészi véna is járult, így nem állt távol tőle a bonviván-szerepkör sem; anno Lehár Ferenc is felfigyelt Udvardyra és megkaphatta „A Garabonciás” Józsi szerepét az Operaház új bemutatójában (1943. február 21.); a darabot - ami a Cigányszerelem átdolgozása -, maga a komponista tanította be a társulatnak és vezényelte a premier-előadáson.  A korabeli beszámolók szerint a címszerepben Udvardy Tibor énekben, megjelenésben egyik legsikeresebb produkcióját nyújtotta. Emblematikus operettszerepe volt A víg özvegy Danilója, amit mintha rászabtak volna: fellépett ezzel az Opera produkciójában a Margitszigeten is, később rádió- és hanglemezfelvételeken is megörökítették vele a bohém, követségi titkárt. Emlékezetes alakítást nyújtott Johann Strauss A denevér című nagyoperettjének Eisensteinjeként is,  de szerepelt  még A cigánybáró és a Három a kislány című darabokban is.

A Rádió különösen sokat foglalkoztatta: operettek, daljátékok zenei felvételeinek egész sorában számítottak rá – nemkülönben, a Qualiton/Hungaroron kiadó több operett hanglemezfelvételén is hallhatjuk Udvardy Tibor nemes orgánumú tenorját.

Teljes operettek-daljátékok, keresztmetszetek, részletek stúdiófelvételein énekel Udvardy, akinek előadásában a Dankó Rádió operettműsoraiban – örömünkre – rendszeresen felcsendülnek operettfelvételei; a rádió hangarchívumaiban található felvételek egy része már digitalizálva is eljut a hallgatókhoz.

Udvardy Tibor énekhangját őrzik egyebek között ezek a darabok:

Lehár Ferenc: A víg özvegy, A mosoly országa, A cárevics, Pacsirta, A kék mazúr, Luxemburg grófja, Éva,  Frasquita, Friderika

Kacsóh Pongrác: Rákóczi

Jacobi Viktor: Leányvásár

Kálmán Imre: A bajadér, A cirkuszhercegnő, Az ördöglovas, Csárdáskirálynő

Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Lili bárónő

Nádor Mihály: Babavásár

Zerkovitz Béla: Csókos asszony; dalok

Buday Dénes: Csárdás; dalok

Fényes Szabolcs operettdalai

Szirmai Albert: Alexandra

Bródy Tamás: Nílusparti randevú

Buttykay Ákos: Ezüstsirály

Robert Stolz operettdalai

Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz

Oscar Straus: Varázskeringő

Pjotr Csajkovszkij–Josef Klein: A diadalmas asszony 

Johann Strauss: A cigánybáró, Egy éj Velencében, A denevér

A „Túl az Óperencián” mai adásában Udvardy Tibor operettfelvételei közül most A denevérből hangzottak el részletek.

Udvardynak egyik "ütős" szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss operettjében. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat parádés stúdiófelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenearát Lehel György vezényli.  (Megjegyzem, öt évvel korábban, 1963-ban, ugyancsak Lehel György vezényletével, a Denevérből komplett rádiófelvétel készült Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Radnay György, Kozma Lajos és mások közreműködésével.)

•  Rosalinda - Eisenstein kettőse - „Óra-duett”, II. felv. (Ágai Karola, Udvardy Tibor )

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg, lássuk, hogyan ketyeg…”

• Pezsgő-tercett  (László Margit, Udvardy Tibor, Külkey László, énekkar)

„A szőlő égi nedve, lalalalalala, életünknek kedve, lalalalalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek, a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál! Első pezsgő néven ő  császár és király!…/…Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

• Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Gaál Éva, László Margit, Bende Zsolt, Külkey László,  Palócz László, Udvardy Tibor, énekkar)

„ Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

A délelőtti műsort meghallgathatjuk 18 és 19 óra között az ismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes elérhetőségén.

Tegnap után ma is Lehár-opedrettzene szólt a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1909)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - Keresztmetszet - 1964. Hungaroton-felvétel

Részletek:

• Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál  - „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… végrendeletével így lettem  gróf ma éjjel.../ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Baksay Árpád, km.  az Operettszínház Énekkara)
• Bazil dala: „Szívem szeret, valóság ez nem álom... /Vulkán! Izzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)
• Polkatáncos-kettős (Honthy Hanna, Feleki Kamill)
• Angèle és René szerelmi kettőse"Várj, várj, szép délibáb, ne szállj, ne szállj tova, tán édes álom játszik velünk és vissza se tér soha.... " (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)

A Lehár-blokk elején még egy vidám kettős hangzott fel ugyanebből az operettből, de ezúttal egy koncertfelvételről:

• Juliette és Brissard kettőse: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  Magyar Rádió 6-os stúdiója, 1973. október 29., Petőfi Rádió, Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky - Gábor Andor magyar szövegével:  Cigányszerelem (1910) - Ilona dala "Messze a nagy erdő.../Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya…” (Frankó Tünde, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - koncertfelvételről bejátszás (2013)

A délutáni ismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát – „Túl az Óperencián” - ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között. Vendég a stúdióban: Juhász Előd zenetörténész, rádiós-tévés szerkesztő, zenei író.

 Lehár Ferenc: A mosoly országa

Négy részlet szólalt  meg  ebből az operettből:

- Mi belépője, I. felv.:

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is egybejöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány. El nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió….”  (Kalmár Magda)

- Mi és Feri kettőse, III. felv. – Zig-zig-duett/Fehér virág

„Zig-Zig-Zig…/ - Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!.../- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

- Mi és Feri kettőse, II. felv.:

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. - Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29. 

- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Berkes János, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely)

Kálmán Imre: Az ördöglovas - „Suhan az éj, elkerül az álom, a kicsi szobámon ma ragyog a nyár…./Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, ha Önről álmodom…. Rózsa virult az ágon, csók tüze gyúlt a számon, arca pirult, hozzám simult, s a két karomba hullt….” (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Simándy József új operettfelvételei”- 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34

Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél kacagódala („Ej, márki úr, ön nem pirul…” (Fischl Mónika)

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Daisy belépője „A Csendes Óceánon átkeltem én, az úton úgy fűtött a legszebb remény, hogy vén Európa lesz az új hazám, egy új fiú vár itt reám…./Aj, de jó, szívemben itt a nagy ribillió! Oh, yes! Aj, de jó, titokban csókolózni, jaj, de jó! Jó lesz!...”  (Várkonyi Andrea)  - Megjegyzem: az eredeti magyar fordításban inkább ismert e dal szövege („No nézd csak itt a Daisy váratlanul....../Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”)

A Dankó Rádióban mindjárt, hat és hét óra között meghallgathatjuk a délelőtti operett műsor ismétlését.  Az adásban három operettből szólalnak meg részletek:

I. ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – keresztmetszet: 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30

-– Gondoladal (németül) Fekete Attila - MÁV Szimfonikus Zenekar – Török Géza, karmester -  Koncertfelvétel

II. Lehár Ferenc: Cigányszerelem.

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta, magyarra átültette Gábor Andor, akinek fordítását átdolgozta: Zoltán Pál és  G. Dénes György, a rádióra alkalmazta: Semsei Jenő:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

A stúdiófelvételen énekel: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Molnár András, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Mersei Miklós, közreműködik  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc

Erről a felvételről most három énekszám csendült fel az adásban:

-Zórika dala (Kincses Veronika)

- Négyes:  „Az élet olyan, mint a színház” ( Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt )

- János dala  –„ Leánykérődal” (Molnár András)

III. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya

Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta, magyarra átültette Szenes Andor, rádióra átdolgozta: Szenes Iván

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1.,  Kossuth Rádió 20.30 – 22.00

A stúdiófelvételen énekel: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

Erről a felvételről most öt énekszám csendült fel az adásban: Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, valamint a rádióénekkar előadásában.

A Túl az Óperencián vendége ezen a héten Juhász Előd zenetörténész, rádiós és televíziós szerkesztő, zenei író, aki a rádióstúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt eleveníti fel a múltból legendás művészekkel, zeneszerzőkkel való találkozásait, akikre szívesen emlékszik vissza, akikhez esetleg személyes kapcsolatok is fűzték; riporteri, szerkesztői, írói munkájának alanyai lehettek: Kodály Zoltán, Szokolay Sándor, Igor Sztravinszkij, Leonard Bernstein, Placido Domingó, Luciano Pavarotti, Kocsis Zoltán, Vukán György, Eszterházy Péter… Lehár Ferenc művei is szóba kerültek annak kapcsán, hogy Bad Ischlben is megfordult "zenei örökségünk nyomában". Sőt, mint elárulta, itthon pedig alkalma volt elvezényelnie az Arany és ezüst keringőt a Madách Színházban egy, a  Fővárosi Tanács zenekarának az élén valami ünnepi műsorban. A korábbi adásokban Gershwinről is  bőven szólt a róla írt könyve kapcsán... 

Rövidesen, hat órától ismétli meg a Dankó Rádió a délelőtti, Túl az Óperencián adását.  Benne részletek szólalnak meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből is: 

A zenei felvétel ideje, közreműködők: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25 - Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András.

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából különösen az alábbi ének-zenéket ajánlom a rádióhallgatók figyelmébe a ma délután hat órakor kezdődő ismétlés során:

Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője:  „- Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!  Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! …./Hófehér hattyúvállát csókoltam én. Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon!  Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem…” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) -  A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1988. december 25., 16.35 – 18.15

Ábrahám Pál – Harmath Imre: – Néger dal” – „Ismertek jól, hol a dob szól, és hawaii-gitár, ott vagyok én mulattató - a nagy néger sztár…./Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, ha szemem ragyog, nevet a nép, pénzért, money-ért táncolok ó, du-du-du-dú…”  (Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1963. március 2., Kossuth Rádió

Szuperkoncert Budapesten - Népstadion, 1996. július 30.   - Diana Ross, Rost Andrea, José Carreras, Placido Domingo, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Vjekoslav Šutej 

Erről a koncertfelvételről  három részletet hallottunk:

• Leonard Bernstein: West Side Story – „Tonight, Tonight” (Rost Andrea, José Carreras)
• Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjen át, s vad förgetegben nem lelé Vezérlő csillagát… /Hazám, hazám, Te mindenem!... (Placido Domingo   - magyarul énekli! )
• Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.  "Lippen schweigen, ‘s flüstern Geigen: hab mich lieb! All die Schritte sagen: Bitte, hab mich lieb! Jeder Druck der Hände deutlich mir’s beschrieb. Er sagt klar, ‘s ist wahr, ‘s ist wahr, du hast mich lieb! ..." (Rost Andrea és Placido Domingo)    (Ide írom magyarul a teljes versszakot, Mérey Adolf dalszövegével: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!..  Hallgat ajkam, hív e dallam: jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!  Büszke némaság van már az ajkamon. Érzem , érzem ,hogy szeretsz, szeretsz nagyon! / Minden vágyam súgom lágyan… -  Jöjj, szeress! - - Minden nézés forró kérés...Jöjj, szeress!  Minden érintése szívem járja át, hinni kell, hogy  eljön majd a boldogság!...”

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy  - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes stúdiófelvétel – 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. 

A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Erről a magyar nyelvű felvételről három részlet hangzott el:

- Grisette-dal, II. felv. (Koltay Valéria, MRT Énekkarának nőikara)

 „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá.  …. /Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!....” 

- Danilo belépője, I. felv.  (Udvardy Tibor) 

„Nekem szerelmetes szép hazám, sok bajt, munkát csinál, az ám! Mivel a dolgom sok nagyon, délnél tovább nem alhatom. A hivatalban, óh, egek, egy teljes órát görnyedek, …/Az orfeum, tanyám,  ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek, és csókkal üdvözölnek!  Lolo, Dodo, Zsuzsu! Margo, Clo-Clo, Fru-Fru! A hazaszeretetnél szerelmük többet ér…”  

- Hanna és Danilo kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)  

„- Hoppla, drágám, kis hamis, jönnek a huszárok! Vígabban süt a nap is, hogyha süthet rájuk!  Hoppla, a kis szemfüles! Férjet foghat menten! Csípd meg, fogd meg! Légy ügyes! Koccints rája szentem! /- Víg mosollyal ajakán csalja-hívja őt a leány!- Tetszik néki a huszár,Ezt a vak is látja már! /Bamba, bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz, nem kell neki angyal, lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz! Hopplá, hopplá, hopplá-hó!... /- Illeg-billeg a huszár!Teremtette, óh de kár! Víg mosollyal ajakán, lovast lóvá tesz a lány…- Felsült a kis angyal! Lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz!”  

„Túl az Óperencián” – a heti vendég a rádió stúdiójában: Juhász Előd  zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés jeles alakja. Beszélgetőpartnere: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető.

1985. november 4., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.00 

„Régen találkoztunk”

A Rádió stúdiójában Rapcsányi László szerkesztő-műsorvezető vendége: László Margit énekművész

Kapcs. 925., 926. sorszámok

Egy régi rádióműsor:

1984. december 24., Petőfi Rádió, 15.58 - 16.58

"Egy óra Petress Zsuzsával"

Műsorvezető: Rapcsányi László

Szerkesztő: Bitó Pál

(Ismétlése volt: 1985. április 18., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.05)

2015 márciusában Petress Zsuzsa-emlékhét volt a Dankó Rádióban: a „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya - március 6-án - bejátszott riport-részleteket a Magyar Rádió hangarchívumában fellelhető, fent megnevezett rádióműsorból.

Franz Schubert (1797 – 1828) – Heinrich Berté (1857-1924): Három a kislány

/Das Dreimädlerlhaus, 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater/

Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite.

Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra átdolgozta Innocent Vincze.

A daljáték három stúdiófelvételéről tudok – ezeket most ismét sorra veszem, az I. és a III. pontban a részletek megnevezésével kiegészítem:

I. Részletek a daljátékból, magyar nyelven

A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. 

A részletekben közreműködik: László Margit, Házy Erzsébet, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Fischer Sándor

A stúdióban felvett részletek a következők:

1. Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)

2. „Tschöll papa lányai mi vagyunk”  (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)

3. „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Pálffy Endre,  Rissay Pál)

4. „Ó, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

5. „Vágy, titkos, édes” (Ilosfalvy Róbert)

6. „Szóljatok, kis levelek” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

7. „Már vége” (Ilosfalvy Róbert)

8. „Ó, be durcás” (Házy Erzsébet, Melis György)

II. A daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt:

bemutatója 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00.

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa

Vezényel: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Schubert – Ilosfalvy Róbert
Tschöll papa – Maleczky Oszkár
Tschöll mama – Palánkay Klára
Médi – László Margit
Édi – Hankiss Ilona
Hédi – Andor Éva
Schober – Melis György
Grisi – Neményi Lili
Vogl – Réti József
Schwind – Bende Zsolt
Kumpelwieser – Várhelyi Endre
Binder – Külkey László
Bruneder – Nádas Tibor
Schantorff, követ - Ajtay Andor
Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill
Házmesterné – Somogyi Nusi
Kocsmáros – Keleti László
Seiber – Tomanek Nándor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni – Kern András
Wéberné – Verbőczy Ila
Kocsis – Gonda György

III.  A daljáték keresztmetszete hanglemezen: a Qualiton hanglemezkiadó gondozásában ( LP 6528 ) - 1962

(A Budapesti Hanglemezgyárban 1961. májusban kezdődött a stúdiófelvétel készítése.)

Km. Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre,

valamint a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás 

Médi - Orosz Júlia

Hédi - László Margit

Édi - Koltay Valéria

Franz Schubert - Ilosfalvy Róbert

Franz Schober - Radnay György

Tschöll papa - Maleczky Oszkár

Tschöll mama - Budanovits Mária

A1: Tschöll papa lányai 
A2: A hársfák dalából 
A3: Hahó, a főbusz hangja szól 

A4: Ó, drága szép muzsika

A5: Meg se moccanj 

B1: Árva a ház 
B2: Vágy, titkos, édes
B3: Rózsa, liliom 
B4: Tavaszi felhők az égen 
B5: Rózsát látott a legény 

B6: Szóljatok, kis levelek 

Qualiton 
Cat: SLPX 16584 

Operettrészletek a Dankó Rádió mai műsorában:

I. Kálmán Imre - Julius Brammer,  Alfred Grünwald - Kállai István - Müller Péter Sziámi: A bajadér

A Budapesti Operettszínház 2009. évi színpadi produkciójának hangfelvételéről  két részlet hangzott el:

- Odette belépője „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar)

Megjegyzésem: szubjektíve, nem szeretem ezt az átírt szöveget; az eredeti, Kulinyi Ernő fordításában így hangzik  ez a dal: „Oly szép-e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”

- A II. felvonás fináléja (Miklósa Erika, Marik Péter, Dolhai Attila, Dézsy-Szabó Gábor, továbbá Marik Péter és Sánta László - próza.

Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László)

II. Lehár Ferenc: Frasquita

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László

- Armand dala (Baksay Árpád, km. a Honvéd Művész Együttes Központi Zenekara, vezényel Görgey György): „Kicsikém, ne tétovázz! Vár egy csöndes kicsi ház. Oly régóta kér, hogy jöjj ne félj!.../ Két szívet rejt a boldog éj, mily csöndben jár a fű, a szél, a holdfény be néz homályon át, egy szót sem szól akármit lát…”  

- Vidám hármas (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Bemutatjuk új felvételeinket”, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15

 „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a hottentotta, aki tudja, mi a kotta….”

A délelőtti műsor ismétlése ma du. 6-tól 7-ig "Túl az Óperencián"

Kapcs. 2717.,  2034. sorszámok

II. Rákóczi Ferencet ezen a napon - 1704. július 8-án - Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a  szécsényi országgyűlésen magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják.

E magyar történelmi eseményre emlékezés jegyében a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek szólaltak meg Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékából: a Magyar Rádió 1964-es stúdiófelvételéről bejátszott ének - és próza (dialógus) jelenetek előadói: Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

A „Túl az Óperencián” adásában a héten minden nap Juhász Előd (zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés alakja) vendégeskedik, akivel a Dankó Rádió stúdiójában a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken, ma 18 órától.

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből az operettből csendültek fel a jól ismert dalok:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

- Nyitány

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)

- Barbara belépője ( Macska-szerenád):” Párizs kellős közepén …Miau-miau…” (Galambos Erzsi, kórus)

- Maya belépője, I. felv. „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” (Házy Erzsébet, kórus)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.   „Ahol mi járunk, tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Madelaine és Dixki kettőse: „Régen a szerelem, titkos veszedelem volt a szívre még. Míg ma ez a titok, szimpla kicsi dolog egy kis víg emlék…./Tudom, hogy van neki, na mije van neki? szöszi haja van a fején… /A szeme kék kökény, pi-pi-pi-pi-pi -piros a rúzs a száján…” (Németh Marika, Korda György)

- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György) 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online, a rádió honlapjáról.

Úgy van, elírtam. Köszönöm a helyesbítést:

Leonid – Bende Zsolt (Pálos György)

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

Gyanítom, hogy Bende Zsolt énekléséhez nem a nagyszerű operaénekes, Pálos Imre (tenor), hanem a gyönyörű orgánumú színész, Pálos György prózáját társították.

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

Szövegét írta Pomecsnyikov és Tippot.

Rádióra átdolgozta Fényes Szabolcs és Romhányi József

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Vezényel: Várady László

A szereposztásból:

Iván Antonovics – Latabár Árpád

Ljuba – Gyurkovics Mária (Szörényi Éva)

Leonid – Bende Zsolt (Pálos Imre)

Jerofej apó – Maleczky Oszkár

Jakov – Szabó Miklós

Alexandra – Petress Zsuzsa

Glafira – Kőmives Erzsi

Ma este az M5 csatornán láthatjuk:

2019. július 6. szombat 21:00 - 22:10 - Illényi Katica és vendégei koncertje -

A felvétel a Budapesti Kongresszusi Központban készült 2017. január 14-én. Szólista Illényi Katica, ének, hegedű, theremin, sztepptánc.  Közreműködik Sárik Péter és zenekara (zongora, gitár, nagybőgő, dob). Sztárvendégek: Micheller Myrtill -ének, Magyar Hajnal-ének, Illényi Csaba- hegedű, Pirovits Árpád - sztepptáncos.

Mellesleg Illényi Katicát  ezen a héten naponta halljuk a Dankó Rádió élő műsorában ("Túl az Óperencián") , ahol Nagy Ibolya vendégeként  - négy év után megint - mesél életéről, pályájáról, sokoldalú és sokszínű művészetéről, saját lemezeiről bejátszott dalokkal fűszerezve.

A mai műsorban egy kevéssé ismert, elfelejtett német operettszerző műveiből hangzottak fel már nem először szép részletek:

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt operettkomponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott. A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották. Operettjei közül a legismertebbek: A hermelines nő (Die Frau im Hermelin – Berlin, 1919); Marinka, a táncosnő (Katja, die Tänzerin  - Wien, Johann Strauss Theater, 1923); A bíborruhás asszony (1927)

A darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

A Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1956) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt és Kulinyi Ernő fordításai - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről szólaltak meg részletek újra.

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Előjáték

- Hármas: „Bevallom, bármily furcsa… Jaj, a szívem…” (Vámos Ágnes, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert)

- Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem! Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. 

Helyesbítem: kissé pontosabb dalszöveg

- Tündérkeringő: „- Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám, rétek bársonyán! /-… csak szeretni, a nagyvilágot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán./-Tündér, a szerelem! Tündér, fejedelem, s tündéri csodaszép a birodalma! Tündér, hova száll? Tündér hova talál? S a szíveket igázza le hatalma! Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy és a  bizodalma! Tündér hatalma nagy! Tündérem el ne hagyj! Tündérfejedelem, itt maradj! /- A szemedbe nézni vélem, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég, s tiszta kék az ég. - Édes ábránd, boldog álom, szerelmed egész világom! Csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…” (László Margit és Réti József)        

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska (keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40) – Vincze Ottó – Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsébet, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó).

Erről a stúdiófelvételről két részlet hangzott el a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában:

-  Magda és Jánoska vidám kettőse: „-Társtalan egyedül a zölderdőn, tele szívem, tele szívem rettentőn, dübörög a tél, zörög a levél, megijed a széltől  rettentőn…./-  hova fut a téli nap, bemutatom alázatos szolgáját. Erre van az utca, jöjjön, kérem, utánam hát! …/- Csak úgy szép az erdő, az erdő, lombos erdő, árnyas erdő…”   (Fábry Edit, Kishegyi Árpád)   

- Tündérkeringő: „Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám… - csak szeretni, a nagy világot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán. -…Tündér! Szerelem! Tündér fejedelem, Tündér! Micsoda szép a birodalma!…-Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy, győz a  bizodalma! Tündér hatalma nagy, tündér el ne hagyj, tündér, velem itt maradj! … /Szép szemedbe nézni mélyen, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég…- Édes álom, boldog álom, szeretlek egész világon, csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…”  (László Margit és Réti József)    

A „Túl az Óperencián” adását – benne a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya és e heti vendége, Illényi Katica beszélgetése is, sok zenével – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adás-sorozatának mai műsorában operettdalok is elhangzottak - más, egyéb műfajú zenék mellett:

Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  

A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).

A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.

Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket

Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.

Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet
Renée, költő – Kónya Sándor
Margot – Petress Zsuzsa
Brissac – Palcsó Sándor 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 

Vezényel: Bródy Tamás

A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:

• René dala (Kónya Sándor):

„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak….Mily szép az élet, hogyha téged nézlek,  elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

• Jeanne és René kettőse: (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)

René:
Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 
Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:
Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek! 

Jeanne: 
A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!

Együtt:
Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..
S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.

- Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el! /- Csókolj, csókolj…/
- Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 
Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----
Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!”

• - Margot és Brissac vidám kettőse (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor): 

„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”

Még egy részletet hallottunk egy másik stúdiófelvételről:

• Jeanne dala (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –„Csoda kell” – Operettdalok – Qualiton, 1979

”Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s  a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem, mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen…”
 

Ismétlés a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között. (www.dankoradio.hu internetes oldalon is elérhető az adás).

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

(A fotón jelenet J. Strauss A cigánybáró c. operettjének magyar televíziós változatából  - részleteket vettek fel a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele ének-zene anyagának felhasználásával.)

SZERZŐ:  Vásárhely24

KÖZZÉTÉVE: 2014. október 15. szerda 11:46

FORRÁS: Vásárhely24

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)

 Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

Múltidéző

Hangverseny Kálmán Imre operettjeiből – közvetítés a Pesti Vigadóból (1986. március 1-i hangverseny hangfelvétele: 1986. március 3., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00)

A koncerten fellépett Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Selmeczi György vezényelte.

Műsor:

1. – Gábor Andor: Tatárjárás

a.) Nyitány

b.) „Hajrá, előre!” (Zempléni Mária, Énekkar)

2. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás – Stradivari-dal (Sólyom-Nagy Sándor)

3. – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony – „Légy az ici-pici párocskám” (Zempléni Mária)

4. – Martos Ferenc: A kiskirály – „Hulló csillagok” (Sólyom-Nagy Sándor)

5. – Gábor Andor: A csárdáskirálynő

a.) Sylvia belépője (Decsi Ágnes, Énekkar)

b.) „A lányok, a lányok” (Sólyom-Nagy Sándor, férfikar)

c.) „Emlékszel még?” (Decsi Ágnes, Berkes János)

d.) „Te rongyos élet” (Decsi Ágnes, Berkes János)

6. – Az ördöglovas – Palotás

7. – Kulinyi Ernő: A bajadér

a.) Odette belépője (Zempléni Mária, Énekkar)

b.) Radzsami dala (Berkes János)

c.) Balettzene

9. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Simándy József)

b.) Marica belépője (Kincses Veronika)

c.) „Ne szólj, kicsim, ne szólj!” (Kincses Veronika, Simándy József)

d.) Marica és Zsupán dala - „Szép város Kolozsvár” (Kincses Veronika, Simándy József)

Múltidéző

„Farsang van” – operettest közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. február 18., Petőfi Rádió, 20.03 – kb. 22.00 )

A hangversenyen fellépett Kalmár Magda, Ligyija Kovaljeva, Pitti Katalin, Berkes János, Gáti István, Igor Morozov.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényelte.

I, Lehár Ferenc

1. – Mérey Adolf: A víg özvegy

a.)  Nyitány

b.) Danilo belépője (Berkes János)
 

2. – Erdődy János: Giuditta – Giuditta dala (Ligyija Kovaljeva, Énekkar)

3. -  Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Igor Morozov)

4. – Gábor Andor: Luxemburg grófja

a.) „Farsang van" (Énekkar)

b.) Szerelmi kettős (Pitti Katalin, Igor Morozov)

II. Kálmán Imre

1. – Kulinyi Ernő: A bajadér – „Egy jó kis bár” (Ligyija Kovaljeva, Igor Morozov)

2. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) Marica belépője (Kalmár Magda)

b.) Marica és Zsupán kettőse (Kalmár Magda, Berkes János)

III.  Scserbacsov: Dohányon vett kapitány

a.) Bevezető

b.) Germaine dala (Ligyija Kovaljeva)

IV.  Miljutyin: Nyugtalan boldogság

a.) Tajga-dal (Gáti István, Énekkar)

b.) Natasa dala (Pitti Katalin)

c.) Tea-dal (Berkes János, Énekkar)

d.) Natasa és Andrej búcsúkettőse (Pitti Katalin, Gáti István)

V.  Dunajevszkij: Szabad szél

a.) Pepita dala (Kalmár Magda)

b.) Matróz-dal (Énekkar)

c.) Stella és Marko kettőse (Kalmár Magda, Igor Morozov)

d.) Szabad szél-dal (Igor Morozov, Énekkar)

A Dankó Rádióban mától egy héten át minden nap Túl az Óperencián Illényi Katicával - hegedű, ének és Thermin művész. Beszélgetőtárs a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya.

A mai adásban az operett vonalat Kálmán Imre darabja, a Cirkuszhercegnő részletei képviselték.

Előbb a mai születésnapos, Boncsér Gergely operaénekes énekelte: „Egy drága szempár ragyog igézve rám” – élő koncert felvételéről szólalt meg ez a dal (2012)

Ezt további dalok követték Oszvald Marika, Lukács Anita, Kalocsai Zsuzsa, Halász Aranka, Dániel Gábor, Harsányi Frigyes, Jankovits József, Kokas László,  és az ősszel 90 éves Palcsó Sándor stúdió-énekfelvételeiről. 

A délelőtti adást Lehár Ferenc dallamaiból összeállított egyveleg zárta – km. Illényi Katica hegedűn, zenekari kísérettel. (Koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

Múltidéző

Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (az 1985. október 28-i hangverseny hangfelvételét  a Petőfi Rádió sugározta először 1985. november 4-én, 21.05 – kb. 22.35 ) 

A koncerten fellépett Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András operaénekesek.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

A műsoron szerepelt:

- A bécsi asszonyok:

Nyitány;

Karmesterdal (Korcsmáros Péter)

- A víg özvegy:

Bevezetés és Vilja-dal (Kukely Júlia, km. MRT Énekkara);

Szerelmi kettős: „Minden vágyam” (Kukely Júlia, Molnár András)

- A cárevics: Volga-dal (Melis György)

- Cigányszerelem:

Cigányinduló (MRT Énekkara);

"Messze a nagy erdő" (Kalmár Magda)

- A három grácia: "Ha megversz is imádlak én" (Kalmár Magda, Korcsmáros Péter)

- Pacsirta: Juliska belépője (Zempléni Mária)

- A vándordiák: "Deres már a határ" (Melis György)

- A mosoly országa:

Liza belépője (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara);

"Vágyom egy nő után" (Molnár András)

- Paganini:

"Szép álom. szállj a szívemre" (Kalmár Magda);

"Volt nem egy, de száz babám" (Molnár András)

- Giuditta: "Olyan forró az ajkamról a csók" (Zempléni Mária, km. az MRT Énekkara)

- Luxemburg grófja:

René belépője (Molnár András, km, az MRT Énekkara);

Basil belépője (Melis György);

Fleury és Basil kettőse (Kalmár Magda, Melis György)