Könyvek
A Zene című könyv után a Képzőművészeti Kiadó mintegy folytatásként jelentette meg újabb, ezúttal kifejezetten az operával foglalkozó ismeretterjesztő kiadványát. A tartalom ezúttal is szakszerű, a forma látványos, a szöveg oldott stílusú. Tökéletes bevezető az outsidereknek, szórakoztató olvasmány a bennfenteseknek.
Könyvek
A magyar könyvpiacon feltétlenül hiánypótló alkotást jelentetett meg az Európa Kiadó. Julian Budden a teljességre törekszik: a szabatos, részletekbe menő életrajz közlése mellett sorra veszi az operákat, operaszerű kompozíciókat, kitér a kamarazenekari darabokra is, sőt, igen részletesen tárgyalja Verdi egyházi műveit is.
Könyvek
A Lina Schmalhausen feljegyzéseiben foglaltak szöges ellentétben állnak a leginkább Cosima Wagnernek tulajdonítható, elfogadottnak tekintett változattal. A napló annak köszönhette létrejöttét, hogy a hivatalos életrajzíró megbetegedett, ezért megkérte a Bayreuthban tartózkodó Liszt-tanítványt, írja meg az utolsó tizenkét nap eseményeit.
Könyvek
A könyvben jobbára olyan zeneszerzőkről olvashatunk rövid, összefogott ismertetőket, kiknek neve – bár hajdan jól csengett – mára feledésbe merült, munkásságuk nemhogy a mainstream, de szinte semmilyen koncertrepertoárban nem kap helyet. Az ábécé alapján rendezett listát Carl Friedrich Abel nyitja, és Jan Dismas Zelenka zárja.
Könyvek
Mozart életművének újraértelmezése csak pár évtizeddel ezelőtt indult meg. A nagy, átfogó munkák után igazi újdonsággal már aligha szolgálhat bárki is a témában, de szerzőnknek nem is ez a célja – inkább megpróbálja a legalapvetőbb tudnivalókat könnyed modorban eljuttatni az érdeklődőkhöz, és ez nagyrészt sikerül is neki.
Könyvek
Nemrég a Petőfi Irodalmi Múzeumban láthattuk az anyagot, most itt van könyv formájában is. Ez az az eset, amikor nem csak a kiállítást visszük haza, hanem a tárlatvezetőt is.
Könyvek
Van vécén ülős fényképe, orrtúrós fényképe, használt trágár szavakat, és ha skatulyázni kell, akkor általában a rockzenészek közé sorolják. Ugyanakkor írt szimfonikus és kamaradarabokat is, dolgozott Mehtával, Boulezzel, Naganóval. A könyv találó alcímét idézve: ő volt a XX. század elektronikus Don Quijotéja.
Könyvek
Hanslick mint kritikus olyan volt amilyen, de mindenképpen elmondható, hogy sikerült egy olyan elmélettel előállnia, amellyel ideológiai alapot teremthetett ahhoz, hogy megmagyarázza, miért nem tetszik neki valami, vagyis objektíve igazolható legyen: nem ő a kicsinyes, azok járnak rossz úton, akiket ő elítél.
Könyvek
Corrette korának híres karmestere, muzsikusa, zeneszerzője és népszerű tanára volt. Hegedűiskolája 1738-ban jelent meg, mostani közreadásának köszönhetően értékes kiadvánnyal lettek gazdagabbak nem csak a hegedűtanárok, a hegedülni vágyó diákok, de mindenki, akit érdekel a régizene előadásmódja.
Könyvek
Nem könnyű olvasmány. A párhuzamos síkokon futó események, a „körkörös” megfogalmazású gondolatok, az olykor a sci-fi szintjét elérő események követése ilyen terjedelemben nem mindennapi koncentrációt igényel. Viszont aki keresztülrágja magát a gigászi anyagon, A varázsfuvola születésének ritka alapos ismerőjévé léphet elő.