A nagy magyar hegedűiskola két emblematikus alakjáról elnevezett hegedűversenyen hatan jutottak a döntőbe, ahol saját maguk által választott versenyművet adhattak elő zenekari kísérettel.

Elneveztek róla makarónit, reklámozott függőágyat, de a zenerajongó milliók emlékezetében mégis úgy fog megmaradni, mint „a magas C királya”. Mától már az égi társulatot erősíti.

Alant nem lehetett nem szeretni. Tudása, precizitása, objektivitása példamutató volt. Kritikáin nemzedékek nőttek fel, véleménye lemezvásárlások százezreit döntötte el.

Ma délben új játékot indítunk útjára honlapunkon - nem titkoljuk, az ötletet azok a korábbi híresztelések adták, melyek szerint megszűnik a Magyar Rádió népszerű vetélkedője, a Ki nyer ma?.

Idén is megteremtjük a lehetőségét annak, hogy szervezetek, testületek, intézmények helyett Önök döntsék el, mely események és kiadványok számítottak jelentősnek az elmúlt szezonban.

A hatalmas felhajtás érthető: nincs fontosabb most az intézmény háza táján, mint az arculati megújulás, továbbá köztudott, hogy egy rádió esetében különösen kiemelt tényező a látvány.

Tíz éve ünneplik a zongorát Keleten. A főszervező és ötletgazda Hauser Adrienne érezhetően szívesebben mesél a fesztivál jövőjéről, mint múltjáról. Bizakodó, és én kénytelen vagyok hinni neki.

\"Á, nem árulok itt drogot, mert szól a Kilencedik szimfónia. Akkor inkább eloldalgok.\" Valami ilyesmi járhat majd a jövőben a seattle-i drogdílerek fejében. Legalábbis a városvezetők tervei szerint.

Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a hétvégén a Várban a Filmzenei Fesztivált. Ennek nagyon örülök, mert a „hagyományteremtő szándék” folytatást ígér, ebből pedig az következik, hogy a szervezőknek lesz alkalmuk levonni a szükséges következtetéseket, és kijavítani mindazokat a hibákat, amelyeket most elkövettek.

Főúri vacsora kontra házi elemózsia, Aktien kontra Krušovice, Knappertsbusch kontra Knappertsbusch. Előtted Tannhäuser, mögötted Wotan és Parsifal, a büfében Brünnhilde, színpadon A Rajna kincse.