Június 8-án a rekkenő nyári hőségben a kritikus öltönyt ölt, kravátlit csomóz hozzá, s elbandukol a Szegedi Nemzeti Színházba, a \"Szegedi Tudományegyetem konzervatóriumának magánének szakos hallgatóinak vizsgaelőadására\",

120 millió: egy sztárügyvéd élete munkája. 120 millió: 15-20 új CD és néhány megjelenő kotta. Ennyit ér ma a pénz.

Nézegetem az áprilisi koncert kalendáriumot és már csak nem is morgolódok. Tökéletesen fölösleges ugyanis azért morogni, hogy mindig ugyanazt a néhány 10-20 művet játssza mindenki.

Hogy mi köze a High Fidelitynek a zenéhez? Csak akkor kezdtem sejteni, amikor 1979-ben megjelent a HiFi Magazin, vagy ahogy előszeretettel hirdette magát: Az audiokultúra fóruma!

Nemrégiben ünnepi hangversenyt néztem a televízióban, ahol is a konferanszié köszöntötte hazánk legfőbb jogi és politikai méltóságait, valamint a diplomatákat, akik megtöltötték aznap este a széksorokat.

Valóban nem foglalkozunk minden műfajjal egyenlő arányban. Érezzük a hiányt, de okaink és a szándékaink nem minden esetben ugyanazok.

Ál-zenekar koncertezett Kínában. A magukat Moszkvai Filharmonikusoknak kiadó együttes hatalmas tömeg előtt adott sikeres hangversenyt.

Akkor most mi van? Nem lesz nagyon jó császári és királyi zenekarunk, csak kicsit jó? Vagy - hiszen azt nyilatkozták, hogy az alkalmatlan muzsikusok közül sem lesz mindenki eltávolítva - közepesen jó?

Ha valaki nem tudná, június 21-én volt a Zene Ünnepe. Ezt onnan lehetett észrevenni, hogy a Duna TV este tízkor leadott egy Mozart-zongoraversenyt.

Új és legfőképpen saját címre költöztünk. Hurcolkodásunk csupán virtuális, hiszen továbbra is a Budapest Music Center ad nekünk helyet, illendő ezúton is megköszönnünk a lehetőséget.