Musica non grata

Egy ráadás következményei - Úgy tűnik, hogy a történtek többünket is állásfoglalásra kényszerítenek.

Daniel Barenboim egy koncertjén ráadásképp Wagnert dirigált. Az, hogy ezzel az egyébként hétköznapinak tűnő eseménnyel egy korábbi jegyzetünk már foglalkozni volt kénytelen, csak annak köszönhető, hogy a jeles eseményre Izraelben került sor.

2001. július 7.-én Jeruzsálemben a berlini Staatskapelle Daniel Barenboim vezényletével a hivatalos műsor után megszólaltatott egy részletet a Trisztán-ból

Június 8-án a rekkenő nyári hőségben a kritikus öltönyt ölt, kravátlit csomóz hozzá, s elbandukol a Szegedi Nemzeti Színházba, a \"Szegedi Tudományegyetem konzervatóriumának magánének szakos hallgatóinak vizsgaelőadására\",

120 millió: egy sztárügyvéd élete munkája. 120 millió: 15-20 új CD és néhány megjelenő kotta. Ennyit ér ma a pénz.

Nézegetem az áprilisi koncert kalendáriumot és már csak nem is morgolódok. Tökéletesen fölösleges ugyanis azért morogni, hogy mindig ugyanazt a néhány 10-20 művet játssza mindenki.

Hogy mi köze a High Fidelitynek a zenéhez? Csak akkor kezdtem sejteni, amikor 1979-ben megjelent a HiFi Magazin, vagy ahogy előszeretettel hirdette magát: Az audiokultúra fóruma!

Nemrégiben ünnepi hangversenyt néztem a televízióban, ahol is a konferanszié köszöntötte hazánk legfőbb jogi és politikai méltóságait, valamint a diplomatákat, akik megtöltötték aznap este a széksorokat.

Valóban nem foglalkozunk minden műfajjal egyenlő arányban. Érezzük a hiányt, de okaink és a szándékaink nem minden esetben ugyanazok.

Ál-zenekar koncertezett Kínában. A magukat Moszkvai Filharmonikusoknak kiadó együttes hatalmas tömeg előtt adott sikeres hangversenyt.