A hallgatás ára

Színész barátom mesélte, hogy egy elhúzódó nyaralás miatt nem tudott visszaérni az új darab olvasópróbájára. Bár a problémát előre jelezte, a színház vezetősége megbüntette 10 000 forintra.
A dolog érdekessége, hogy néma szerepe volt.
Amikor hallottam ezt a történetet, úgy gondoltam, ennél abszurdabb eset "némaság terén" nem történhet.

Tévedtem.

Nemrég a Nemzeti Filharmonikusok előadták Cage 4\'33\'\' című művét, ami, valljuk be, nem éppen a túlírtságáról híres. Csakhogy műalkotás, és mint ilyen, szerzői jogvédelem alá esik. Az tehát természetes, hogy jogdíjat kellett érte fizetni.
Ezen kívül pedig meg kellett rendelni a tengerentúlról a kottáját.

A pénz átutalódott, és cserébe, teljesen korrekt módon, érkezett egy lap, a hangjegyekkel mérsékelten ellátott partitúra.
Nem tudom, hány másodpercnyi hasonlóság után számít valami plágiumnak, de ha a 4\'33\'\' jogtulajdonosa kicsit élelmesebb lenne, valóságos vagyont kereshetne a világ valamennyi előadásának tételszünetén.