Csináljunk operát (A kis kéményseprő a MÁO-ban)

Sok-sok ilyet kell csinálni! Talán a patinás Magyar Állami Operaházban, de mindenhol máshol is. Profikkal és amatőrökkel, énekesekkel és gyerekekkel, Britten zenéjével (vagy Steiner Béláéval), és persze másokéval.

Veronától északra (Aida a Margitszigeten)

Húsz év után újra Aida a Margitszigeten! A debreceni produkció legnagyobb erénye Viktor Rizsakov lebilincselően konzekvens és szabadtértől szokatlanul alapos rendezése, mely ékesen bizonyítja, hogy a klasszikus formákat nem felrúgva is lehet modern és egyben értékes rendezést produkálni.

Ismeretlen ismerős (Donizetti Maria di Rohanja Bécsben)

A művet most bemutató Opernwerkstatt Wien szívesen játszik efféle operacsemegéket, két éve Verdi A kalóz című művét, tavaly Puccini előtt tisztelegve az Edgart adták elő. Az idei Donizetti-premier zeneileg alapvetően igen sikeres produkció. A legtöbb bel canto operához hasonlóan kis túlzással ehhez sem kell más, mint három igen jó énekes, amiből ezen az estén kettő és fél rendelkezésre is állt.

Profi amatőrök masque-ja (A Cupido és a Halál a Halastó Kórus előadásában)

A 2008-as szakmai bemutató után gyorsan elterjedt a produkció jó híre, és már a Wikipedia szócikke is tudja, hogy az 1919-es Glastonbury Festival után a Halastó Kórus mutatta be másodjára e darabot. Nem csoda, hogy az idei előadásokra elővételben elkelt minden jegy.

Mozart és Salieri / Apollo és Jácint (Egyfelvonásosok Miskolcon)

A Moszkvai Helikon Színház visszajáró vendége a miskolci Bartók+... fesztiváloknak. Játszották már itt Giordano alig ismert Szibériáját, tavaly egy csodálatos Borisz Godunovval és egy remek Kisvárosi Lady Macbeth-tel kápráztatták el a közönséget, idén pedig Alban Berg Luluja mellett két, hazánkban nem sűrűn hallható operát adtak elő: Rimszkij-Korszakov Mozart és Salieriét, valamint Mozart Apolló és Jácint című művét.