Operabemutatók
Operabemutatók
Némi hezitálás után, sok év várakozást követve újra elmentem az Operaház Otello-előadására. Amiért most mégis inkább a produkció megtekintése mellett döntöttem, az a mű aktuális szereposztása miatt történt. A hét és fél évvel ezelőtti stáb mindössze két fontos ponton változott és ezúttal más a dirigens is. De micsoda különbség!
Operabemutatók
Ifjabb Johann Strauss Denevérjét átlengte egy különös ensemble-érzés, a szereplők jól összecsiszolódott fogaskerekekként kapcsolódtak egymáshoz. A közönség pedig örömmel vett részt ebben a derűs, közös játékban. Kicsit elhittük, hogy ott vagyunk a XIX. század picit szegényes, de mégis sok boldogságot hozó bálján, kikapcsolva a mindennapok zaklatottságát. Akarhat-e színház ennél többet?
Operabemutatók
Gianni Schicchi az Operakalandon! Toronykőy Attila érti az ifjúság nyelvét, pörgős, mai rendezést konstruált, néhány eredeti poénnal. (De hát oly sok újat nem lehet már kitalálni.) Itt mindenesetre szerepelt Buoso Donati is, aki ott hal meg a szemünk láttára, majd utána néhány poén erejéig fel is támad.
Operabemutatók
Tosca a színpad szélén, leroskadva egy padszerűségre. Tekintete fásult és elgyötört, ahogy belekezd a ’Vissi d’arte’-ba. Az esélytelenek fájdalma süt arcáról. Közben a háta mögött vetítés indul: Rákosi Mátyás születésnapjára ünnepi díszbe öltözött Operaházat látjuk, fekete-fehéren, sok sejthetően vörös drapériával. Jönnek a lelkesen ünneplő (s mi már tudjuk: megtévesztett) tömegek, figyelhetjük, amint a korabeli filmhíradós kamera pásztázza őket. Tosca mindezt nem észleli (szerencséjére), mert ha felnézne, nem értené, hogy is került ide.
