Kicsit sárga, de a miénk – Gondolatok az operaházi Ring nyomán

Az, hogy egy világvárosban pár hónap elteltével két, ráadásul nagyon különböző Ringet tekinthet meg a Nagyérdemű, fantasztikus kincs. Ha valamire lehetnénk büszkék, erre mindenképpen. És megnyugtató, hogy mindkét produkció telt házak előtt ment-megy, sikerrel. Ugyan ezt nem mindenki hiszi el, de két konkurens előadás húzza egymást.

A jó szándék kevés… - Verdi Aidájának koncertszerű előadása a MÜPÁ-ban

Régi közhely, hogy énekesek nélkül nem lehet operát csinálni. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar impozáns, minden értelemben felvillanyozó teljesítménye nagy élmény volt az Aidában: gyönyörű szín, egységes hangzás és ahol kellett, félelmetes erő jellemezte az énekkar minden megszólalását, de ez önmagában nem elégséges Verdi remekművének előadásához.

Egyszerre lebilincsel és földhöz ver – Magyarországi Kurtág-bemutató a MÜPÁ-ban

Nem véletlenül fogta meg Kurtág Györgyöt A játszma vége, de azt hiszem, így is kellett a hosszú életpálya, hogy a saját eszközeivel vigye színpadra Beckett darabját. Az eredmény egyszerre lebilincselő és földhöz verő, attól függően, honnan nézzük.

Egy családon belüli erőszak margójára – A Pelléas és Mélisande a MÜPÁ-ban

A Pelléas és Mélisandét színpadra álmodni különleges feladat, mert el kell engedni a szüzsé megszokott értelmezéseit. Fischer Ivánék a MÜPA nagyszínpadát rendezték, nyugodtan mondhatjuk, hogy álmodták be. A zenekar a színpadon egy díszleterdőben ül, barna-barnászöld leplekkel borítva, miként a karmester is.

Hatások keresztbe és kasul – A Roger király az Eiffel Műhelyházban

Végre eljutott hozzánk a XX. század emblematikus darabja, a nálunk feltűnően keveset játszott Karol Szymanowski operája, a Roger király. Az előadás a Kassai Állami Színház produkciója volt, ami kimagasló művészi színvonalon valósult meg.