„Ez egy tipikus Verdi-mű” (Kovács János, A szicíliai vecsernye dirigense)

A Magyar Állami Operaház évadzáró bemutatójaként vasárnap este kerül közönség elé Verdi ritkán játszott operája, a Szicíliai vecsernye. A műről, a produkcióról, a budapesti Verdi-produkciókról a főpróbát megelőzően beszélgettünk Kovács Jánossal, az előadás karmesterével.

„Mindig tanulok valami újat a színpadon” (Elena Mosuc)

„Egy nagyon nagy alakítást kaptunk Elena Mosuctól!” – írtuk az énekesnő nagysikerű budapesti bemutatkozásáról, mely után Zürichbe sietett az ottani Varázsfuvola-előadására. Interjúra így csak egy e-mail váltás révén adódott lehetőség.

„Cavaradossi olyan, mint a fehérbor, Otello olyan, mint a vörös” (José Cura)

Noha karmesteri és zeneszerzői tanulmányokat is folytatott, akadnak, akik csak egy latin macsót látnak benne, aki testépítő bajnok is volt. Magyarországon énekesként eddig csak néhány koncerten lépett föl, tavaly májusban viszont Szegeden Otello szerepét énekelte, idén pedig a Toscában tért vissza.

Interjú a Magyar Állami Operaház új főigazgatónőjével

Lapunknak a legelsők között sikerült meginterjúvolnia az Operaház új főigazgatónőjét (arcát a jó ízlés miatt inkább nem mutatjuk), így első forrásból tájékoztathatjuk olvasóinkat a közeledő, 2024/25-ös évad újdonságairól. (Bármely hasonlóság más személyekkel és történésekkel a véletlen és a genetika műve.)

„Amikor éneklem ezeket a dalokat, nagyon franciának érzem magam” (Philippe Jaroussky)

2007-ben az Év Énekese, 2008-ban az Év Lemezének tulajdonosa, 2009-ben pedig az Év Művésze. A Mezzón az egyik legtöbbet szereplő fiatal francia művész. Nemrég élesen váltott, olasz barokk operák helyett romantikus francia dalokat vett lemezre. Budapesti koncertjén is ezeket énekelte.

„Minden hangban hinni kell” (Joshua Bell)

Kapunk mintegy fél órát, vagy tíz újságíró, hogy faggathassuk napjaink talán legnépszerűbb hegedűművészét. Negyvenes évei elején jár, haját, ha jól észlelem, már festi, de külseje fiatalos. Mint egy jó ismerős, úgy viselkedik, de semmi túlzó, „amerikaias” közvetlenkedés.

„Nagyon jó érzés a Metben énekelni” (Vizin Viktória)

Egy New York-i könyvesbolt kávézójában beszélgettem Vizin Viktóriával, aki január végén debütált a Metben, a Rigoletto Maddalenájaként. Mikor megérkezett, nem ismertem fel, de szerencsére magyarul kezdett el telefonálni, s így rögtön „leesett a tantusz”.

„Azt mondják, fejlődtem is valamit” (Berczelly István)

Amikor néhány hónapja interjút kértünk tőle 70. születésnapja alkalmából, elhárított, mondván, hogy nem szokta ünnepeltetni magát. A nemrégiben lezajlott Fidelio-premier után azért mégis kötélnek állott, bár elfoglaltságai miatt nehéz volt egyeztetnünk.

„Nagy kihívásnak vettem, és tanulságos feladatnak tartom” (Balázs Zoltán, A vámpír rendezője)

A szegedi operafesztiválon ma este Heinrich Marschner A vámpír című darabját láthatjuk. A romantikus műben rejlő lehetőségekről és a munkatapasztalatokról beszélgetünk a rendezővel, Balázs Zoltánnal.

„Én nem vettem annyira komolyan, amit Britten írt” (Telihay Péter)

Prózából érkezett a zenés műfajba, s egy héten belül két produkcióval, is bemutatkozik. Az egyik a Thália Színházban bemutatott CarmenCET, a másik pedig a szegedi operaversenyen színre kerülő Britten-darab, a Lukretia meggyalázása.