Puccini zenéje még mindig szép – Giacomo Puccini: Tosca

Nem volt elsöprő élmény, ha ezt vártuk volna egyáltalán. De nem vártuk. Viszont volt egy kellemes esténk a Margitszigeten. A varázslatos Puccini-zenét pedig ráadásba kaptuk.

Feljegyzések a hűtőházból – Az első Vivaldi-opera a Magyar Állami Operaházban

Németh Pál nemcsak anyanyelvi szinten beszéli Vivaldi ékes nyelvét, de az Operaház – barokkhoz érthetően nemigen szokott – zenekarát is kellően inspirálni tudta. Jó érzés tudni, hogy idehaza is stabil kézben van a barokk opera ügye. Jó lenne, ha Némethet ezt követően rendszeresen köszönthetnénk az Operaház zenekari árkában.

A bolygó hollandi, Richard Wagner kísérőzenéjével

Ha a mai világban nincs is megváltás, nincs is remény, mentsvárnak kell lenni. Elefántcsont-toronynak, ahova elbújhatunk, ahol menedéket kereshetünk. Egy ilyen van: a zene. De rendezői színház nélkül.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – III.

A Ring átélhető történetével, húsbavágó, születése óta aktuális (most úgy érezzük, napról napra aktuálisabb) gondolatkörével való négynapos együttélést nehezítette a túl sokat és szertelen sokféleséggel magyarázó látvány – de korántsem rontotta el.

Részben szcenírozott vagy túlszcenírozott? – Annál is szubjektívebb gondolatok a Budapesti Wagner Napok Ring-előadásáról – II.

Hartmut Schörghofer rendezésében már azért sem szerencsés félig szcenírozásról beszélni, mert a lehetséges technikák olyan arzenálját vonultatja fel, amely a teljesnél is több. Mennyiségben mindenesetre. Már csak az a kérdés (a hangsúly ezen a szón van), hogy megemelt vagy zavaró élmény-e a választék ily szertelen tobzódása, s ha hozama van is ennyi ötletnek, segíti-e a befogadást egy rendszer.