Paul Abraham: "Die Blume von Hawaii" (Berlin), DLF Kultur 2021 - YouTube
Oh, nagyon kellemes este volt szinte felrobbant az egész színház attól a tapsvihartól amit Marika kapott. A Bajadérból külön öröm volt hallani részleteket, remélem hamarosan újra előveszik a színházban.
Kedves "varganiki"! Köszönöm az Oszvald Marika jubileumi gála-koncertjéről írt beszámolódat, örülök, hogy az Operettszínházban szép, emlékezetes
műsort állítottak össze a szervezők az ünnepelt szubrettünknek.
Ehhez a gálához kapcsolódik a hír és már tudni lehet, hogy a tervek szerint
"születésnapja
és pályafutásának 50. évfordulója alkalmából köszönti Oszvald Marika
Kossuth-díjas színésznőt, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös
tagját a Monarchia Operett és
a Pesti Broadway Alapítvány.
Oszvald Marika főszereplésével az ő jutalomjátékaként mutatják be Huszkától a Sissi, a Magyar Királyné című operettet tavasszal az Erkel Színházban. A színművész a 2023. április 30-i előadáson ünnepli 70. születésnapját és pályafutásának 50. évfordulóját."
Ehhez annyi kommentet fűzök hozzá: Huszka Jenőnek ilyen címmel nincs operettje, viszont van Erzsébet című daljátéka Szilágyi László szövegkönyvére, a bemutatója 1939. január 5-én volt. Erről a darabról van szó, kissé átírva és összevonva az eredeti háromfelvonást kétrészes történetté, „új zenei köntöst" is kap majd - ismervén, hogy a Monarchia Operett zenekara kis létszámú hangszeres együttes, kamarazenekar; egy nagyoperettnél igy "lecsupaszítottan", feltehetően csökkent ének-zenei élményt nyújthat az alkalmazott hangszerelés. Ezt a produkciót – Oszvald Marikával – már láthatta korábban is a közönség 2022 augusztusában a MATE Díszudvarában vagy a Gyulai Várszínházban.
Olvasom
még, hogy az előadást követően Somogyi
Szilárd, Nádasdy Kálmán-díjas rendező köszönti Oszvald Marikát a színpadon
és az operett műfaját érintő bejelentést tesz. Peller Károly, Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté személyre szóló
dallal lepik meg az ünnepeltet, Oszvald Marika pedig egy ritkaságnak
minősülő Huszka-számon keresztül "közös daltanulásra" hívja a nézőket.
A kétfelvonásos produkció az
Osztrák-Magyar Monarchia történelmének egyik legizgalmasabb, magyar vonatkozású
szerelmi történetét meséli el, amely a volt szabadságharcos, gróf Andrássy Gyula és
Erzsébet királyné között szövődött a politika viharos időszakában.
Az előadásban Sissi szerepét Denk Viktória játssza, gróf Andrássy Gyula alakját Árvai Dániel kelti életre, a szereplők között megtalálható Peller Károly és Kerényi Miklós Máté, míg a dupla jubileumot ünneplő Oszvald Marikát az egész játékot bonyolító Waldeck grófnőként láthatja a közönség.
„A zene kapocs a Menny és a Föld között” – beszélgetés Vadász Zsolttal
Ünnepi
rendezvényt tartottak tegnap délelőtt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
kitörésének 175. évfordulója alkalmából a Nemzeti Múzeumban és kertjében is:
Az Operettszínházban
most bemutatott Mária főhadnagy című Huszka-operett pár
részletét (tbk. Palotás; Jurátus-induló; Csatadal; stb.) a Nemzeti Múzeum lépcsőin a Színház társulatának
énekkara, tánckara és énekszólistái közül Fischl Mónika, Dolhai Attila, míg a János
vitéz c. Kacsóh-daljátékból elhangzott részleteket a nevezett művészek mellett Pete
Ádám, valamint Kiss-Balbinát Ádám népzenész-hegedűművész előadásában láthattuk-hallhattuk. (A helyszíni adást a köztévé csatornái
sugározták.)
A blokk elején Ninh Duc Hoang Long tenorján Bánk bán áriája - "Hazám, hazám..." csendült fel Erkel Ferenc dalművéből.
Az elhangzott
dalok, jelenetek zenei kísérete hangbejátszással történt: a zenekari alapra
énekeltek rá a művészek.
A színpompás, látványos blokk összefogója, rendezője, az Operettszínház művésze, Homonnay Zsolt volt.
Hatalmas ovációval, állótapssal jutalmazta a közönség a Mária főhadnagy bemutatóját!
Operett.hu - 2023. márc. 16.
Homonnay Zsolt első operettrendezése a centenáriumi évadban
A magyar operett évében, az 1848-as forradalom 175. évfordulójának tiszteletére március 10-én, 11-én és 12-én hármas szereposztásban mutatta be a teátrum Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű művét, a Mária főhadnagyot. Lenyűgöző látványvilággal, korhű modernséggel elevenedett meg a színpadon Lebstück Mária igaz története.
[...]
A darab, méltó befejezésként
pedig megidézi Kossuth Lajos 1890-ben elhangzó utolsó beszédét:
"…
S buzgó imával kérem a magyarok istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható
szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen.
Ámen."
[...]
Homonnay Zsolt a színpadon, a tapsrend végén köszönte
meg a főigazgatónak, hogy rendezőként is bemutatkozhatott az anyaszínházban,
majd - szintén a színpadon- virágcsokorral köszönte meg feleségének, hogy
mindvégig mellette állt és támogatta őt a próbafolyamat alatt.
„Elmondhatatlan érzés volt a hétvégi
premierek standing ovation -jét átélni, és a tapsrend végén rendezőként is a
színpadra lépni. Csak megköszönni lehet. Ahogy Mária mondja Buda várának
ostromakor: Köszönöm, hogy mindezt átélhetem.
Köszönöm Kiss-B. Atilla főigazgatónak a bizalmat és hitet, hogy rám bízta
ezt a csodálatos feladatot. Köszönöm MINDENKINEK, aki részt vett a közös
munkában a színpadon és a színpadon túl. Bízom benne, hogy még sok-sok további
estén keresztül tanúja lehet sok-sok száz és ezer néző a munkánk eredményének.” (Homonnay
Zsolt)
[...]
Divadlo Thália Színház
TECHNIKAI (!) ismétlő próba-bejegyzés:
Március 15-e alkalmából állami kitüntetéseket és díjakat adtak át,
amelyekben a Budapesti Operettszínház művészei is részesültek.
Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat:
OSZVALD MARIKA Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, operetténekes, érdemes művész, a magyar kultúra jó hírnevét és az operett műfaj nemes hagyományait felejthetetlen szerepjátékával éltető, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő művészi pályája elismeréseként
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés:
BENEDEKFFY KATALIN operaénekes, színművész, a Budapesti Operettszínház és a Kolozsvári Magyar Opera énekművésze
Harangozó Gyula-díj:
APÁTI BENCE balettművész, a Budapesti Operettszínház balett igazgatója
Jászai Mari-díj:
VÁSÁRI MÓNIKA, a Budapesti Operettszínház színművésze
Március 15-e alkalmából
állami kitüntetéseket és díjakat adtak át, amelyekben a Budapesti
Operettszínház művészei is részesültek.
Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat:
OSZVALD MARIKA Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, operetténekes, érdemes művész a magyar kultúra jó hírnevét és az operett műfaj nemes hagyományait felejthetetlen szerepjátékával éltető, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő művészi pályája elismeréseként
Még ez a törlendő van hátra 5303-ból:
</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; color: rgb(5, 5, 5);"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span class="x3nfvp2 x1j61x8r x1fcty0u xdj266r xhhsvwb xat24cr xgzva0m xxymvpz xlup9mm x1kky2od" style="width: 16px; display: inline-flex; margin: 0px 1px; height: 16px; vertical-align: middle; font-family: inherit;"><img height="16" width="16" alt="</span></div></div>
Emellett további probléma, hogy a legfrissebb hozzászólások nem kerülnek a fórum tetejére.
Az az egésszel a másik gond, hogy nem lehet utólag módosítani a hozzászólást. Emiatt nem tudtam kitörölni azt, amit hibásan függőlegesen lefelé tett be. Szóval régen vissza lehetett lépni a hozzászólásba, és utólag javítani.
Kérjük a T. Szerkesztőket, hogy javítsák ki, szüntessék meg a "rontásodat" visszamenőleg - ha ez lehetséges!
Sajnos jelen pillanatban használhatatlan a fórum. Egymás tetejére szúrja be a hozzászólásokat. Próbáltam törölni, de lehetetlen. Elnézést Búbánattól.
Sajnos úgy nézem, hogy használhatatlan a fórum....
Franz von Suppé: Flotte Bursche
Pajkos diákok címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós felvételeken.
Egyfelvonásos operett („komische Operette” műfajú megjelöléssel)
Szöveg: Josef Braun
A darab ősbemutatója: 1863. április 18., Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai
A cselekmény helyszíne és ideje: A Tevéhez címzett fogadó (1.kép), Geyer uzsorás lakása (2. kép), Geyer házának előtere (3. kép) Heidelbergben a XIX. század közepén.
Az operettet fordította és átdolgozta rádióra, a forgatókönyvet írta a televíziós változathoz: Innocent-Vincze Ernő.
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió, 19.30 – 20.39
A rádiófelvételen az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Palcsó Sándor, Bende Zsolt és Várhelyi Endre énekét hallhatjuk.
Vezényel: Breitner Tamás
A Zenés TV Színház 1970-ben televíziós felvételt készített az operettből:
Franz von Suppé: Pajkos diákok
A rendező: Seregi László
A zenei hanganyag megegyezik az 1966-os magyar nyelvű rádiófelvétellel: a televíziós felvételnél a rendező a dalbetétekben a színészek játékához a play back technikát alkalmazta.
Díszlettervező: Csinády István
Jelmeztervező: Bata Ibolya
Koreográfus: Széki József
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Dramaturg: Kotzián Katalin
A Zenés TV Színház bemutatója: 1970. június 18., MTV 20.20 – 21.20
(Az operettfilm fekete-fehér színben készült!)
Játszották:
Fleck, diák – Németh Sándor (énekhangja: Palcsó Sándor)
Brand, diák – Kertész Péter (énekhangja: Bende Zsolt)
Frinke Léni, pincérlány – Almási Éva (énekhangja: Szirmay Márta)
Lizi, a húga – Kovács Zsuzsanna (énekhangja: Erdész Zsuzsa)
Anton, asztaloslegény – Konrád Antal (énekhangja: Bartha Alfonz)
Gejer, tőkepénzes – Csákányi László (énekhangja: Várhelyi Endre)
Kocsmáros – Márkus Ferenc
A Fővárosi Operettszínház Tánckara
Tartalom:
A kocsmában a fiatalok - mind a Pajkos Diákok Egyesületének tagjai - szívük választottjaival mulatoznak. Tehetik, mert Léni, a jószívű pincérlány, gazdája tilalma ellenére hitelben viszi a bort nekik. Nemcsak nekik, de a kocsmárosnak és az egész városnak is üres a zsebe, hiszen mindenki a szemérmetlen uzsorás: Gejer markában van. Léni húga, Lizi és annak vőlegénye, Anton is, akik az uzsorás kezére jutott elveszett örökség miatt nem lehetnek boldogok. A pajkos diákok tervet eszelnek ki, hogyan szerezzék vissza Anton örökségét...
Suppé egyik leginvenciózusabb operettmuzsikáját pazar kivitelben hallhatjuk és a televíziós változat is - az évtizedek múlásával - mit sem veszített varázsából.
Suppét elsősorban „nagyoperettjeiről” – mint pl. a Boccaccio – és a nagyoperett-stílust karikírozó vidám egyfelvonásosairól – amilyen A szép Galathea, Könnyűlovasság, Fatinitza, Banditák, Pikk Dáma – ismeri a zenés műfajt kedvelő közönség.
A komponista - „Bécs Offenbachja” – ebben a diákdalokkal fűszerezett vidám zenés játékában is a korabeli könnyűzenei stíluson csúfolódik – sok ötlettel és szellemességgel: pl. Bordal és Frinke belépője; Fleck belépője és együttes; Gejer kupléja; Olasz dal (olasz nyelven); Angol kettős (angol nyelven); „Kopogós”-együttes; „Gaudamus Igitur”-kórus; táncok
Ez a televíziós felvétel megtalálható és letölthető erről a linkről.
(ideje: 55:24 perc)
Az Operettszínház tegnap esti nagysikerű Mária főhadnagy-bemutatója után máris, ma este a televízió M5-ös csatornáján (20.50 – 22.55) láthatjuk a Szabadság, szerelem című Huszka-gálát, ami tavaly három alkalommal került műsorra a Nagymező utcai teátrumban (2022. április 29-én du., 30-án du. és május 1-jén este)
A kétrészes gálaműsorban fellépett:
Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Vadász Zsolt.
Hegedűszóló: Kiss-Balbinat Ádám
Koreográfus: Lénárt Gábor
Karmester: Pfeiffer Gyula
Rendező: Homonnay Zsolt
Egy-egy blokkban részleteket hallhattunk a következő Huszka-operettekből:
Bob herceg (1902) , Gül baba (1905), Lili bárónő (1919), Erzsébet (1939), Mária főhadnagy (1942), Szabadság, szerelem! (1955)
Erről a gálaműsorról írt beszámolóm visszaolvasható ezen a linken (is)
Mária Főhadnagy 2023.03.10 Első szereposztás
Kapcs. 5242. és 4729. sorszámok
Kiegészítés
Sir Arthur Sullivan: Trial by Jury
Egy házasságszédelgési perről szóló darab Esküdtszéki
tárgyalás címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós
felvételeken.
Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji
megjelöléssel is) egy felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1875. március 25., London,
Royalty Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű
komponálásának ideje)
A zeneszerző és szövegíró-páros első közös darabjuk,
ami világsikert hozott számukra.
A kisoperett magyar nyelvű
rádiófelvételét - Blum Tamás fordításában és vezényletével - a
Rádió Dalszínháza mutatta be 1965.
szeptember 25-én, a Kossuth Rádióban.
Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre és Domahidy László énekét hallhatjuk a stúdiófelvételen.
Erre a zenei hangfelvételre 1971-ben, Szitányi
András rendezésében elkészült az operett tévéfilm
változata is. („Zenés TV Színház” bemutatója)
Azonban a Zenés TV Színház húsz évvel később, 1991-ben, új feldolgozást készített
Sullivan művéből.
Arthur Sullivan – William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
A rendező: Ádám Ottó.
A zenei hanganyag itt is megegyezik az 1965-ös magyar nyelvű rádiófelvétellel, viszont
Melis György, Palcsó Sándor és Domahidy László
ebben a televíziós változatban nem csak a hangját adják (playback), hanem el is játsszák a szerepüket a kamerák előtt! Tehát 1965-ből rádiós énekhangjuk az 1991-es képi megjelenéssel párosul!
Amúgy minden szereplő színész/színésznő új ezen a felvételen.
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező:
Witz Éva
Vezető
operatőr: Gombos Tamás
Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor
A
Zenés TV Színház bemutatója: 1991. február 13.
Játszották:
A bölcs bíró - Melis György
A felperes - Tóth Enikő (énekhangja:
László Margit)
Az alperes - Lesznek Tibor (énekhangja:
Réti József)
A törvényszolga - Dunai
Tamás (énekhangja: Várhelyi
Endre)
Ez a televíziós felvétel megtalálható a YouTube-on itt.
(34 perc)
Az M5 csatornán Rátonyi Róbertre emlékezett születésének 100. évfordulóján fia, ifjabb Rátonyi Róbert zongoraművész, zeneszerző
2023. március 31. 19:00 - 21:00
Helyszín: Díszterem
Díszvendég: Szinetár
Miklós
Az Operettszínház sajtóeseményéről tudósítás, a bemutatásra
váró Huszka-daljáték, a Mária főhadnagy kapcsán
A szabadság mámora a centenáriumát ünneplő Budapesti Operettszínházban
ORIGO - 2023.02.24. 21:40
A Mária Főhadnagy sajtótájékoztatója ezen a linken megtekinthető :)
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
A bemutató elé:
„Mindig az operetthez tértem vissza” - Beszélgetés Szendy Szilvivel
(Fidelio.hu)
Tegnap tartották Huszka Jenő, Mária Főhadnagy operettjének sajtótájékoztatóját, a Kálmán Imre teátrumban. Képeket az alábbi linken találhattok:
A Bartók Rádió ma este közvetíti Offenbach Utazás a Holdba című négyfelvonásos operettjét (19.00 – 22.10) a Montpellier Nemzeti Opera 2022-es lemezfelvételéről.
A YouTube-on egy másik, színházi közvetítés felvételére hívom most fel a figyelmet:
Orchestre de la Suisse Romande | |
Choers du Grand Théâtre de Genève | |
Chef d'orchestre: Marc Soustrot | |
Rendező: Jérôme Savary (171 perc) 1986, Grand Théâtre de Genève |
Le Prince Caprice | Joseph Evans |
Fantasia | Marie MacLaughlin |
Popotte | Monique Barscha |
Le roi V'lan | Michel Trempont |
Qui pass' par-là | Ricardo Cassinelli |
Microscope | Christian Asse |
Cactus, Coefficient | Michel Dussarrat |
Cosmos | Jules Bastin |
Flamma, une bourgeoise | Jennifer Ringo |
Adia, une bourgeoise | Marie-Therese Keller |
Cascadine | Marie-Therese Orain |
Cosinus, un bourgeoise au marché aux femmes | Fabrice Raviola |
Général Boumboum, Paralase | Philippe Beglia |
Litella | Alida Barbasini |
Microma | Stephanie Burkhard |
Phoebe | Josette Fontana |
Stella, une forgeronne | Antoinette Faes |
Hyperba | Isabelle Serbu |
Recktangle, un commissaire-priseur | Samuel Hasler |
Phichipsi, Grosbedon, Rudolph | André Battedou |
Omega, un forgeron | Reinaldo Macias |
A cselekmény helyszíne és ideje: a fantázia világában -Tér Vlan király országának fővárosában (I. felv., 1. kép) - Az obszervatóriumban (I. felv., 2. kép) - Misroscope laboratóriumában (I. felv., 3. kép) - Az űrhajó-fellövő állomáson (I. felv., 4. kép) - A Hold (II. felv., 1. kép) -Tér a Holdon (II. felv., 2. kép) - A Holdkirály üvegpalotája (II. felv., 3. kép) - A gyöngyfűzér-galéria, II. felv., 4. kép) - Palotakert (II. felv., 5. és 7. kép) - Az árnyékok árkádja (II. felv., 6. kép) - A Holdkirály lányának szobája a palotában (III. felv., 1. kép) - Az asszonyok piaca (III. felv., 2. kép) - Pocakföld, a pocakos emberkék országrésze (III. felv., 3. és 4. kép) - Tanácsterem a Holdkirály palotájában (IV. felv., 1. kép) - A holdbéli vulkán tetején (IV. felv., 2. kép) - A kráterben (IV. felv., 3. kép) - A vulkán belsejében (IV. felv., 4. kép) - A vulkán kitörése után (IV. felv., 5. és 6. kép) - Visszaérkezés a Földre (IV. felv., 7. kép) Le Voyage dans la Lune – Acte I Le Voyage dans la Lune – Acte II Le Voyage dans la Lune – Acte III Le Voyage dans la Lune – Acte IV Le Voyage dans la Lune - Epilogue 1. jelenet: Caprice herceg A Föld egy részén, a főváros egyik nagy terén Vlan király fesztivállal készül fia, Caprice herceg tiszteletére, aki visszatért a tanulmányaiért vállalt hosszú útról. Caprice érkezésekor Vlan király átengedi neki a koronát, de Caprice megtagadja, nem akar kormányozni vagy megházasodni, hanem szabadságot, mozgást, levegőt, teret akar... A felkelő Hold ötletet ad neki a következőre. rendeltetési hely. Megkéri apját, hogy vigye el erre az ismeretlen és feltáratlan helyre. Vlan megadja magát, és megkéri Microscope-ot, a királyság legnagyobb tudósát, hogy találjon módot arra, hogyan juthat el oda. A Mikroszkóp azt válaszolja, hogy ez a küldetés az obszervatóriumra vonatkozik. 2. jelenet: A csillagvizsgálóban A megkérdőjelezett csillagászok nem válaszolnak, és jutalékot követelnek. A kitérés miatt feldühödve Caprice keresztet vet rájuk, és azt javasolja Mikroszkópnak, hogy tegye meg ugyanezt, ha nem talál utat a Holdra. Mikroszkóp megbeszéli, hogy 8 nappal később találkoznak a kovácsműhelyében, és azt mondja, hogy közben megtalálja az utat a Holdra. 3. jelenet: A kovácsműhelyben A kovácsmunkások befejezik munkájukat, amikor Vlan és Caprice 8 nappal később megérkezik. A Microscope bemutatja a Holdra jutás eszközét: egy ágyú által indított lövedéket. Mivel a küldetés rosszul sül el, a Microscope kénytelen elkísérni Caprice-t. Vlan eleget tesz fia kitartó követeléseinek, és csatlakozik hozzájuk az utazáson. 4. jelenet: Az indulás Vlan, Caprice és Microscope bekerül a héjba. A tüzérek meggyújtják a gyújtózsinórt, és hatalmas detonációval a lövedék a Hold felé zúdul. 5. jelenet: A Hold Titokzatos hangokat hallva egy furcsa építészetű várost látunk. 6. jelenet: Az érkezés A "szeléniták" (Holdlakók) félve figyelnek meg egy fekete pontot az égen, és egyikük azt kérdezi a másiktól, hogy lehet-e valami, amit a "terrienek" (földi emberek) küldtek, hogy kiirtsák őket. A Kozmosz, a Hold királya és tanácsadója, Kaktusz megnyugtatja népét – a tudomány bebizonyította, hogy a Föld lakatlan. Egy szörnyű ütközéssel a kagyló egy házra zuhan, és Vlan, Caprice és Microscope kiszáll, miközben a "széléniták" elrejtőznek. A három férfi egy elhagyatottnak tűnő bolygót figyel meg, és elfeketül a hangulatuk, hiszen csak az alma marad az élelmezésre. Néhány "szélénita" felkel, és a Kozmosz újra megjelenik, hogy megkérdezze a "terrieneket", honnan jöttek. Pimasz válaszukra börtönre ítéli őket, de megérkezik Cosmos felesége, Popotte és lánya, Fantasia. Fantasia születésnapja van, és megkéri az apját, hogy könyörüljön a foglyokon és szabadítsa ki őket születésnapi ajándékként. Kozmosz elfogadja és azt javasolja, hogy a "terrienek" látogassanak meg palotájába. 7. jelenet: Az üvegpalota A Kozmosz és a Kaktusz bemutatja a Vlan, a Caprice és a Microscope the Moon közszolgálatát. A Holdon a királynak dolgozni nem boldog munka, és ha nincsenek jelöltek, a legkövérebb embert választják. 8. jelenet: A gyöngyház galériák Caprice udvarol Fantáziának, de nem érti, nem tudja, mi a szerelem, hiszen a Holdon máshogy nem létezik, mint betegség – amikor az ember gyereket akar, felteszi magának a kérdést, hogy van-e olyan kereskedelmi terület, ahol boldogulhat. 9. jelenet: A park Caprice, aki kétségbeesik Fantázia hercegnőtől és attól, hogy képtelen őt szeretni, almát eszik. A hercegnő, elképedve a távollétén, elmegy megkeresni. Ez a (számára ismeretlen) gyümölcs vonzza, megkóstolja. "Elbűvölő ajándéknak, amit korábban a Földön evett" nevezte, azonnal beleszeret Caprice-ba, amitől a palota felbolydult. 10. jelenet: A barangoló árnyékok Ahogy leszáll az éj, a táj megváltozik, és fantomszerű lények jelennek meg a kúszónövények között, és hirtelen fények gyúlnak a fejükben, majd minden eltűnik. 11. jelenet: Kozmosz kertjei A hatalmas kertekben, virágokkal és vizekkel mindenütt a csillagok és a harangjátékok táncolnak. 12. jelenet: A konzultáció A királyság orvosai megvizsgálják Fantáziát, aki bezárult a kamrájába, és őrült a szerelemtől. Megszökik és megtalálja Caprice-t. Hogy megmentse őt, Caprice azt javasolja, hogy tedd szerelmessé a Cosmost egy alma alapú itallal. Gyógyíthatatlan szerelmi betegsége miatt Cosmos azt javasolja, hogy adják el a Fantasia-t, ahogy az a Holdon szokás, amikor egy nő már nem tetszeleg. Caprice megígéri Fantasia-nak, hogy megveszi. 13. jelenet: A női piac A Holdon a női piac a tőzsdének megfelelő. A mikroszkópot Caprice megbízza a hercegnő megvásárlásával, és Quipasseparlában ("Ki megy oda", a tőzsde királya) meglátogatva tárgyal vele, arra az esetre, ha a "tőzsdei árfolyam" emelkedne. Quipasseparla nem fogadja el, és ittas állapotban van, hogy megakadályozza az eladásban való részvételt. Megérkezik Vlan és Caprice, sarlatánnak öltözve. Olyan elixírt javasolnak, amely többek között karcsúsítja a kövér embereket. Ez az elixír nagyon értékes, és csak egy király méltó rá, így a Cosmos a boldog haszonélvezője. Cosmos megkóstolja, és pánikba esik, azt hiszi, hogy megmérgezett – valójában rávették az alkohol felfedezésére. Quipasseparla megnyeri a Fantasia-t az eladáson. 14. jelenet: A pacsik földje Quipasseparla és háreme megérkezik a paunchy földjére, ahol megállnak egy fogadóban. Megérkezik a mikroszkóp, majd Popotte, akit viszont a Cosmos, aki őrülten beleszeretett. Popotte nem viszonozza a szerelmét, ezért megitta vele azt az elixírt, amitől szerelmes lesz, de Mikroszkóp abban a pillanatban véletlenül elmúlik, és ehelyett beleszeretett! Vlan és Caprice megérkezik Fantasia keresésére. Vlan megáll vacsorázni, míg Caprice újra megtalálja Fantasia és elmenekül vele. Megérkezik Kozmosz, aki dühös, hogy szerelmes, és hogy feleségül harsogja... A fogadó megőrül, Vlant és Mikroszkópot hamis csomagjaik ellenére leleplezik. A királyi őrök Caprice és Fantasia üldözésére indulnak, és visszahozzák őket. Quipasseparla lemond a hercegnőről. 15. jelenet: 50 fok alatti hőmérséklet A hópelyhek nagybalettje: ez a jelenet váltotta ki a hótáncok népszerűségét, amelyek közül a leghíresebb a Diótörőben. 16. jelenet: Az almatartók bebörtönzése A Holdasszonyok felfedezik a szerelmet, de Kozmosz király nem hall róla. Vlant, Caprice-t és Microscope-ot bíróság elé állítják, és elítélik, hogy "öt évet töltsenek egy kialudt vulkánban, ahol teljesen megfosztják őket mindenféle tápláléktól". 17. jelenet: A gleccser Felvitték a vulkán tetejére, és egy kosárban foglalják el a helyüket a Cosmosszal, hogy leengedjék őket a kráterbe. 18. jelenet: A kráter Az aljára érve Popotte elvágja a zsinórt, és szemrehányást tesz férjének, amiért el akarja pusztulni a Mikroszkóp. Fantasiaról kiderül, hogy elrakódott a kosárban, és meg akar halni Caprice-szal. Ebben a kétségbeejtő helyzetben a Cosmos szabadságot ígér a foglyoknak, ha találnak kiutat. 19. jelenet: A vulkán belseje Dübörgés és detonáció közepette keresik a kiutat. A vulkán elkezd kitörni. 20. jelenet: A kitörés A jelenet megtelik tűzzel és füsttel; A mikroszkóp robbanás útján kerül az űrbe; Vlan és Cosmos próbál kiutat találni. Láva tölti be a színpadot. 21. jelenet: Hamueső Hamu esik, beborítva az egész tájat. 22. jelenet: A vulkán csúcsa a kitörés után Caprice, Fantasia, Cosmos és Vlan a földön fekve, elájulva. A mikroszkóp egy résben rejtőzött, és felébreszti őket. Popotte odarohan hozzájuk – megmenekülnek. 23. jelenet: Le clair de terre A föld fénye – szójáték a clair de lune-ról (holdfény) A föld felemelkedik és ragyog a színpadon, mint egy aurora borealis – az emberek rohannak, és éneklik az utolsó kórust, köszöntve a földet, amelynek fénye átsüt az űrben. | |
- 2023.02.03. 14:26
Különleges, a James
Bond-filmek hangulatát megidéző koncertre készül március 19-én a Budapesti
Operettszínház és a Csimborasszó Production, a színház szólistái ugyanis a
Danubia Zenekarral közös filmzenei estjükön a 60 éve töretlen sikerrel futó
alkotások legnagyobb slágereit hozzák el a Papp László Budapest Sportarénába. A
nagyszabású produkciót Homonnay Zsolt rendezi, a zenekart Tassonyi Zsolt
vezényli.
A Budapesti Operettszínház március 10-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című művének bemutatásával emlékezik meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójáról. Az eredeti változat alapján készülő előadás, valamint a nagypénteken bemutatásra kerülő, Feltámadás című ünnepélyes gálakoncert kapcsán Pfeiffer Gyula főzeneigazgatóval beszélgettünk.
„Az olvasópróbán elhangzott, hogy az Operettszínházban Huszka művének első, eredeti változatát láthatja majd a közönség. Mit tudhatunk a különböző átdolgozásokról?
Minden operett esetében megpróbáljuk az eredeti verziót színpadra állítani. Most is ezt tűztük ki célul, hiszen ha az ősbemutatón ebben a verzióban pillanatok alatt hatalmas sikert aratott, mi okunk lehetne rá, hogy megváltoztassuk? A Mária főhadnagyot először 1942-ben mutatták be, a világégés kellős közepén.
A szövegíró és a zeneszerző kitűnő korrajzként tárja elénk, mit gondoltak akkoriban az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.
Az eredeti szövegkönyvnek a szocializmus időszakára vetítve semmilyen negatív jelzése nincs, ennek ellenére átírták, mert nem dicsőíti eléggé a rendszert. Ez épp olyan oximoron, mint egy középkori szerzőn számonkérni, hogy nem magasztalta a kommunista rendszert. Gáspár Margit irányítása alatt – aki Rákosi elvtárs belső köreihez tartozott, de a kultúra iránt jó érzéke volt, és pontosan tudta, hogy ezeket a darabokat [link!] a zene úgyis megmenti – végül különböző kompromisszumokkal átírták a szövegkönyvet úgy, hogy megfeleljen a kommunista helyzetnek. A zene azonban szerencsére változatlan maradt.
Mekkora kihívást, mennyi munkát jelentett Önnek zenei vezetőként az eredeti zenei hangzás, a hiteles kották és hangszerelés rekonstruálása?
Nehézséget jelentett, hogy az eredeti kotta a II. világháború idején sajnos megsemmisült. Létezik egy Bárd és fia által kiadott változat, de ez hiányos, pontatlan. Egy helyen például a szövegkönyv szerint zene következne, a zongorakivonatban azonban ennek nyoma sincs.
Van a darabnak egy közel ötperces báli jelenete, amihez az aláfestő zenét szinte újra ki kellett találni, mert hiányzott a zongorakivonatból.
Amikor egy darabot megpróbálok rekonstruálni a kéziratok alapján, általában négy-öt hónap alatt lezajlik a folyamat, mert ha van is hiba az anyagokban, kilencven százalékban használhatóak. Ebben az esetben viszont – annak ellenére, hogy a Palotakoncertekre és más gálákra már egy rakás tételt előkészítettem ebből a darabból – közel kilenc hónapot vett igénybe a rendelkezésre álló anyagok összefésülése.
Milyen forrásokat kellett egymással összehasonlítania?
A Bárd és fia által kiadott, illetve a nálunk lévő változat mellé a Kolozsvári Színháztól is kaptam egy anyagot, miután felhívtam egy ottani hárfás kollégámat, hogy nézzen már rá a kottára, mert ezzel a hárfaszólammal valami nem stimmel. Mire megszólalt a telefon másik végén: „Miről beszélsz? A Mária főhadnagyban nincs is hárfa!”
Végül összesen három különböző kottaanyagból próbáltam rekonstruálni, hogy 1942-ben hogy is szólalhatott meg Huszka zenéje.
A sorrendiség helyreállítása, az elveszett szólamok pótlása adta a legtöbb feladatot. A táncok közül a már említett báli jelenet mellett a palotás is sok fejtörést okozott, mert a Bárd és fia által kiadott kottában csak a lassú rész szerepelt, a nálunk fennmaradt zenekari anyagban pedig a gyors rész vége volt meg. Hiányzott valami, és ezt a hiányt úgy pótoltuk [link!], hogy a gyors részt megismételtük. Azonban előkerült egy régi zongorakivonat, amiben ott volt a középrész is, tehát formailag ugyanúgy három részből állt ez a palotás is, mint a későbbi születésű Szabadság, szerelem című darabban a Magyar táncok. Volt tehát negyvenegy taktus, amit gyakorlatilag újra kellett komponálni és hangszerelni a régi zongorakivonat alapján, mert semmilyen zenekari anyag nem volt hozzá. Huszka hangszerelési elveinek ismeretében, a Lili bárónő, Szabadság szerelem és a meglévő kéziratok alapján próbáltam rekonstruálni, milyen lehetett az eredeti hangzás.
Gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy az adott szerző másik művéből származó dal is belekerül egy-egy előadásba.
És ez nagyon szomorú, mert minden mű egy gyémánt, de addig formáljuk őket, míg végül senki sem tudja, milyenek voltak eredetileg. Az emberek természetesen szeretik, ha ismerős dallamokat hallanak. Erre valók például a gálakoncertek, ahol mindenki által ismert és kedvelt melódiák csendülnek fel. Azonban ha egy színdarabot állítunk közönség elé, akkor számomra furcsa és elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert a közönség ismer egy számot, beletesszük az előadásba, még akkor is, ha az eredetileg egy másik darabban szerepel.” [...]
„A Mária főhadnagy közönsége milyen ismert dalokat hallhat majd?
Ebben a darabban többnyire a szubrett és a táncoskomikus párosa viszi el a tapsot. A Teve dal gyakran elhangzik, például a gálákon, de a Jurátus induló is ismert és népszerű dala a műnek. Az első finálé részlete, a Vértől pirosló ősi kard is fel szokott csendülni a gáláinkon. Talán kevésbé ismert Jancsó Bálint dala, a Nagy árat kér a sors a boldogságért, ami szentimentális, érzelmes dal, ugyanakkor énektechnikailag nem könnyű. Antónia Csacsi minden férfi című dala is elhangzik majd, amit sokszor kihúznak a darabból, pedig igazán kedves kis sanzon. A Ladilom és A bugaci határon szintén nagyon népszerű szubrett és táncoskomikus duettek, ahogy a primadonna és a bonviván, Mária és Jancsó Bálint Én mától kezdve című kettőse is közkedvelt és ismert.”
[...]
(Véletlenül itt kezdtem beírni, aztán töröltem és átvittem a következő sorszámhoz - hivatkozással kapcsolva a korábbi bejegyzéshez.)
Szív, szerelem, melódia és mecenatúra
„A
HONTHY-DÍJ A KÖZÖS ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK MENTÉN JÖTT LÉTRE”
LENGYEL EMESE – mno.hu – 2023. 02.10.
A Budapesti Operettszínház fennállásának 100. évfordulója alkalmából beszélgettünk a Honthy-díj művészeti bizottság elnökével, Eleni Koranival és főtitkárával, Molnár Zoltánnal.
„– A Budapesti Operettszínház 1922 decemberében mint Fővárosi Színház nyitotta meg kapuit, majd 1923 februárjától Fővárosi Operettszínház néven működött tovább, vagyis a teátrum idén ünnepli fennállásnak 100. évfordulóját. A jubileum nemcsak arra adhat alkalmat, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a magyar operett történetéről, kiemelkedő szerzőiről és sztárjairól, hanem arra is, hogy elgondolkodjunk e műfaj jövőjéről. Hogy látják, mit hoz a jövő a magyar operett számára?
M. Z.: – A Nagymező utcai épület az első, mely alapvetően egyetlen műfaj kiszolgálására jött létre. Ebben az időben csak a fővárosban legalább négy helyen lehetett operettet nézni, de az Opera is műsorra tűzött időről időre egy Offenbach-művet vagy Strauss-darabot. Érzékelhető, hogy a napi szinten elérhető tömegszórakoztatást megelőzően – a gramofon és a rádió korszakával zárulva – az operett volt a legszélesebb körű népszórakoztatás monopolisztikus csatornája. Ez a korszak mindörökre véget ért. A nagy dilemma 1945 óta – egyre turbulensebb versenyszituációkban – változatlan: őrizzük meg muzeális értékként Kálmán, Lehár és a többiek hagyatékát, vagy próbáljuk azt – jelentős kockázattal – szélesebb körben befogadhatóbbá tenni.
E. K.: – Sok évvel ezelőtt, a New York-i Metben Renee Fleming a Víg özvegyet énekelte újévkor, büszkeség volt hallgatni.
A magyar operettnek volt múltja, jelene és lesz jövője is, olyan érték, amely állandó. Nem szeretnék a műfaj szakértői helyett szakmai elvárásokat megfogalmazni, véleményem szerint ezt a hungarikumot őrizni kell, támogatni és jobban menedzselni. Ha a szomszédban Ausztria egyik legjobb exportcikke az operett, akkor beszédes, hogy itthon arról beszélünk, avítt és lesajnált.
M.Z.: – A Mária főhadnagy zeneszerzője, Huszka Jenő Fényes Szabolcs igazgatósága alatt elfogadta a felkérést, és a színház a világháború közepén több mint kétszázötvenszer játszatta el a darabot, amely nemcsak a nemzeti érzést izzította, de az együtt színpadra lépő Honthy és Szeleczky közötti addigi állóháborút is. Nehéz eldönteni, mihez kellett akkoriban nagyobb bátorság: a témához vagy a két primadonnához, mindenesetre a darab nagy művészekhez méltó produkcióból áll össze.
– Miként látják a magyar operett helyzetét a színház századik évfordulóján?
M. Z.:A nagyoperettek alkotásának kora lejárt. A műfaj jelenleg több nívós nagyszínpadi remekművel rendelkezik, mint aminek a bemutatására és befogadására igény és lehetőség van. A társulat minden korosztály és szerepkör tekintetében csúcson van, legutóbb a csodálatos Fischl Mónika kapott rangos állami elismerést. A ház maga méltóképpen karbantartott, de a színpadtechnika jelentős anyagi ráfordításokkal érheti utol egy hasonló korban épült londoni színház mai lehetőségeit.”
„Az évad komponistája, Huszka Jenő az Abend című osztrák lapnak az operett lényegét úgy fogalmazta meg, hogy ahhoz a komoly zenei felkészültségen kívül három dolog kell: szív, szerelem és melódia. Ehhez szeretnénk negyedikként a mecenatúrát illeszteni.”
Pontosabban a centenáriumi gála ment most az operettszínházban 3-szor és azt vették fel.
Nem a centenáriumi gála ment a hétvégén, megnéztem a jegy.hu-n, de sose volt rá jegy. A tévé ezt vette fel most a hétvégén. A másik újévi gálát már korábban leadták, én is láttam.
Köszönöm.
Az óévi gálát ismételte meg az Operettszínház 2023. február
10. és 12. között – az MTVA ezt rögzítette.
Én is várom a televíziós felvétel leadását.
100 éves a Budapesti Operettszínház… - Színház-varázs (blog.hu)
Járt valaki a 100 éves az operettszínház gálán? Nem lehetett rá jegyet kapni és nem is lesz több előadás a közeljövőben. Ígértek egy újabb gálát, de az elmaradt. Az operettszínház megalakulásának 100. évfordulója később volt, mint az orfeumé.
A Jacques Offenbach-topikban korábban részletesen szóltam a Vert-Vert című operettről, az OPERA RARA 2010-es kiadású lemezfelvétele kapcsán. (411. sorszám) Lásd itt.
Érdekesség, hogy az operett egy állat - egy kimúlt papagáj - búcsúztatásával („gyászbeszéd”) kezdődik. (Nem véletlen, hogy a darab német verziójából átvett, magyarra fordított cím a „Kakadu” lett.) Másik érdekesség, hogy Offenbach az operett harmadik felvonása végéhez közeledő gyönyörű együttesben Rossini Ory grófja című művéből a triót idézi.
A cselekmény helyszíne és ideje: a leánynevelő intézet kertje Saint-Rémyben (I. és III. felvonás), az Arany Oroszlán fogadó Nevers-ben, II. felvonás) a XIX. század első felében.
Szereplők:
Mademoiselle Paturelle, a lánynevelő intézet igazgatója – szoprán
Valentin, az unokaöccse (a „Kakadu”) – tenor
Baladon, tánctanár – basszus
Binet, kertész – tenor
Gaston d’Arlange gróf, dragonyos tiszt - basszus
De Bergerac lovag, dragonyos tiszt – tenor
Friqué, dragonyos – tenor
Mainquet, színigazgató – basszus
La Corilla, énekesnő – szoprán
Bellecour, énekes – tenor
A leánynevelő intézet növendékei:
Mimi, Balthilde és Emma – szoprán
Mariette, szobalány a helyi fogadóban – prózai szerep
Ének- és tánckar: intézeti növendékek, apácák, tisztek, katonák, a fogadó közönsége
Offenbach és szövegírói – Henri Meilhac és Charles-Louis Étienne Nuitter – figyelmét Adolphe de Leuven, az Opéra Comique igazgatója hívta fel a XVIII. századi francia költő, Jean-Baptiste-Louis Gresset 1734-ben a Vert-Vert-ről, a kakaduról írt elbeszélő költeményére, ami a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt roppant népszerű volt. Története szerint a ritka madár a nevers-i kolostor féltett büszkesége, s az idők során beszélni is megtanult. Egy alkalommal fontos üzenettel Nantes-ba küldték, ám útja során más madarak csoportjába keveredett, elfelejtette a rábízottakat, sőt a szép beszédet is, helyette durva szavakat és és kifejezéseket tanult. Csapzottan tért vissza otthonába, s csak hosszú idő után, nem sokkal pusztulása előtt nyerte vissza régi énjét.
Az operett cselekménye itt veszi fel a fonalat, ezzel kezdődik: a leánynevelő intézet vezetőjének fiatal, jóképű unokaöccsét a kolostor lányai hízelegve ráveszik, hogy vállalja el hőn szeretett, de kimúlt papagájuk kerti temetésén a gyászbeszédet. Mimi és Valentin között szerelem szövődik. Később aztán a fiúnak haladéktalanul el kell indulnia egy távoli rokonához, ezért Mimi megígérteti vele, hogy vigyázni fog magára, azonban az út során különböző kalandokba keveredik: pl. Nevers-ben egy utazó színtársulat énekese helyett áll be énekelni, szép hangjával elbűvöli a híres énekesnőt, La Corillát, ami kiváltja a fiú után álruhában érkező Mimi bosszúságát; az áldragonyosokról megtudjuk, hogy a két másik növendék (Bathilde és Emma) a feleségük, akiket a szüleik tiltakozásuk ellenére a leányneveldébe kényszerítettek, és Mimi segítségére van szükségük, hogy éjszaka bejuthassanak hozzájuk. A pohár fenekére jócskán nézett Valentin másnap visszaérkezik, útközben banditákkal is összetűzött; az is kiderül, hogy az igazgatóasszony a tánctanárral szűrte össze a levet, így aztán, amikor elérkezik az éj, mindenki a kertben található: négy pár egymástól függetlenül oson oda ki az éjjel – varázslatos jelenet, ami kissé emlékeztet a Figaro házassága utolsó felvonásában történtekre... - hogy némi bonyodalom, kölcsönös lelepleződések és kimagyarázkodások után ki-ki vissza- és rátaláljon párjára. Persze minden jó, ha jó a vége.
Más kérdés, hogy az operett szövegkönyvén dolgozó szerzők Gresset költeményének jószerével csak a címét hagyták meg: az elkészült mű a szerelem körül forgolódó, a szokott módon a jó izlés határán belül maradó sikamlós történetet mesél el. Itt Valentin, azaz a „pót-kakadu” az, aki kikerülvén megszokott környezetéből, egy csapásra megváltozik – kiélheti énekesi ambícióit, ihat, amennyit csak bír, forgolódhat egy érett szépasszony körül –, s ő az, aki visszatérvén otthonába újra a szokott „igába” hajthatja a fejét.
Az operett cselekményét bővebben ismertettem és beírtam korábban az „Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek topik, versek” topikba. (137. sorszám) Visszaolvasható itt.
A Vert-Vert zenéjéről elmondható, ami a többi ismert Offenbach-operett partitúrára is áll: tele van zenekari finomságokkal, ahol a kórus is kitüntetett szerepet kap. Az énekszólamok, az együttesek, finálék hol sodró lendülettel, hol visszafogott, érzelmes, ábrándozó dallamokkal vannak tele; az amúgy is mozgalmas történethez csupaszínekben pompázó melódiák járulnak, melyek a francia könnyedségű, sziporkázó humorban, a tempó és a hangulat variációira kavarognak.
Figyelemreméltó részletek:
- Mimi románca, I. felv.: „Vert-Vert n’est plus un efant” („Vert-Vert nemcsak egy fiatalember”)
- Valentin dala, II. felv. - alleluja: „L’heureux enfant qui gardera” („A boldog gyermek, kinek a sors bátorságot ad”)
- Valentin barcarolája, II. felv.: „Le bâteau marchait lentement” („A hajó lágyan siklott”)
- Valentin rablótámadást elbeszélő balladája, III. felv.: „Ah, ventrebleu!” ("Ah, szörnyűség!”)
- Mimi és Valentin kettőse, III. felv. – nocturne: „Faut-il en faire le serment?” („Titkoljam tovább?”)- Szextett
- Mimi, Valentin, De Bergerac, Emma, D’Arlange gróf és Bathilde hatosa, III. felv.: „Nuit d’été, nuit charmante” („Nyári éj, csodálatos éjjel”)
Néhány ismertető ének-zene (dalbetét) részletet teszek be a YouTube-on található felvételek közül válogatva:
1. Nyitány - Performed by L'Orchestre de la Suisse Romande conducted by Neeme Järvi
2. Trailer (angol nyelvű előadásból)
3. Opera-Rara francia nyelvű CD-felvételéről
4. „Vert-Vert n’est plus un enfant” (Mimi)
7. Vert-Vert, Acte II Scènes 7B & C: Air de la Corilla "Les plus beaux vers sont toujours fades" · Jodie Devos - Km. a Münchner Rundfunkorchester – Laurent Campellone
Köszönöm az infót!
Két napja Dolhai Attila a Klasszik Rádió vendége volt, ahol megerősítette azt a felvetésem, miszerint valóban Februárban fogják rögzíteni az Operettszínház 100.évfordulós gálaműsorát. Hogy mikor adják a televízióban arról nem volt szó.
Jacques Offenbach: A banditák („Les Brigands”)
Háromfelvonásos operett (opéra bouffe)
Bemutató ideje és helye: 1869. december 10., Párizs, Théatre des Variétés
A cselekmény helyszíne és ideje: sziklás táj az olasz Alpokban (I. felv.), a Zöld Határ fogadó Granada ás Mantua határán (II. felv.), a mantuai herceg palotájának fogadóterme (III. felv.) a XVIII. század végén.
Szereplők:
Falsacappa, rablóvezér – tenor
Fiorella, a leánya –
szoprán
Fragoletto, fiatal gazda
– „nadrágszerep” mezzoszoprán
Pietro, Falsacappa alvezére
– bariton
A mantuai herceg –
tenor
Antonio, a herceg
kincstárnoka – tenor
Campo-Tasso báró, a
herceg minisztere – tenor buffo
Barbavano, rendőrfőnök –
basszus
A granadai hercegnő –
könnyebb szoprán (szubrett)
Adolphe de Valladolid,
az apródja – tenor
Főudvarmester – basszus
Pipo, fogadós – tenor
Pipa, Pipo felesége –
alt
Pipetta, a leányuk –
könnyebb szoprán
Domino, rabló – basszus
buffo
Parasztlányok: Zerlina,
Fiametta, Bianca
– szopránok
A herceg „udvarhölgyei”:
Hortenzia hercegnő és Cicinella márkinő
prózai szerepek
Két caribinieri – prózai
szerep
Ének-és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, rablók, katonák, tisztek, inasok, gazdálkodók
A történet hőse egy könnyelmű herceg, akinek nincs más orvossága az elszegényedés ellen, csak a gazdag házasság. Azt veszi feleségül, akinek a legtöbb pénte van: a granadai hercegnőt. A kiszemelt menyasszony apja feltételt állít a házasság elé, követe útján; a leendő após szemet vetett a nápolyi trónra és az újdonsült hercegi férjnek a házassága fejében meg kell Nápoly támadnia. A herceg a hozomány megszerzéséért és a feltétel teljesítéséért még egy híres rablóvezérrel is hajlandó összeállni.... A bandita Falsacappa megtudja, hogy a granadai herceg elküldi leányát menyasszonyként a mantuai herceghez, és vele hárommillió hozományt visz a nagykövet. Saját leánya, Fiorella portréját az ifjú hercegnő portréjával helyettesíti, és csavaros tervet eszel ki: a banditák átvesznek egy fogadót és kiadják magukat személyzetnek; amikor a mantovai delegáció megérkezik, elfogják és megszemélyesítik őket. Elmennek a mantovai udvarba és kiadják Fiorellát Granada hercegnőjének. Utóbb Falsacappa rájön, hogy a herceg tisztességteken kincstárnoka (pénztáros) elköltötte az összes pénzt. Megjelenik az igazi nagykövet, a rabló drágán megfizetne a csalásért, ha Fiorella nem mentette volna meg korábban a herceg életét. A rablóknak megbocsátanak, ők pedig esküsznek, hogy becsületes állampolgárok lesznek, míg Fiorella hozzámegy Fragolettóhoz, a fiatal gazdálkodóhoz, aki megkedveltette magát a banditákkal és szerelme viszonzásra lelt a leányban.
Cselszövések, vidám fordulatok vannak a darabban, szatirikus, leleplező mondanivalója pedig egyértelmű: holmi uralkodóknak s holmi „hivatásos” rablóknak nincs mit egymás szemér vetniük – utálja bár önmagát mindkettő, hogy a másikkal kezet fogott! -, egyforma gazemberek, de tán a „banditák” tisztességesebbek egy fokkal, mert a megrendezett határincidens még az ő szemükben is piszkos munka...
Vannak pillanatok, amikor a „Fra Diavolo” világában érezzük a derűs és jóiramű játékot, máskor meg mintha a „Carmen” csempészeinek vaskosabb másait fedeznénk fel Falsacappa bandavezérben s társaiban - Fragoletto is amolyan vígoperai Don Joséként téved a banditák közé. Mindez persze nem véletlen, az Offenbach-operett szövegét is ama szerzőpár írta, akik Bizet operájáét: Henri Meilhac és Ludovic Halévy... A zene? Minden dal, együttes félreismerhetetlenül a mesteré, ha tán nem éri is el a legkedveltebb s legnépszerűbb Offenbach-melódiák szintjét.
A dialógusokat nem számítva 22 zeneszámot tartalmaz a partitúra.
Ezekből szemezgetek - a betett linkek több színházi előadás felvételéből valók és itt nem a cselekmény sorrendjében követik egymást:
A Magyar Rádióban két teljes stúdiófelvétel készült az operettből:
· Jacques Offenbach –
Kristóf Károly: Banditák (1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42) – Bródy Tamás – Petress Zsuzsa, Kiss Ilona, Vay Ilus, Lórán
Lenke, Rafael Márta, Rősler Endre, Melis György, Várhelyi Endre, Remsey Győző,
Feleki Kamill, Dénes György, Szendrő József, Kállai Ferenc, Hlatky László, Csákányi László, Horkai János,
Szentesi Zoltán, Misoga László, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
· Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák (1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Berkes János, Begányi Ferenc, Korcsmáros Péter, Póka Balázs, Mersei Miklós, Benedek Miklós, Fülöp Attila, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál
Én ott voltam a gálán de kamerákat nem láttam. Valószínűleg valamelyik Februári előadást fogják rögzíteni, három alkalommal fogják még adni :)
Ma este fél nyolckor a Müpában Angol Barokk Szólistákat vezényli
Sir John Eliot Gardiner
"Gardiner 80"
A neves angol karmester tiszteletére legyen itt két bejátszás tőle a YouTube-ra feltett Offenbach Les Brigands ("Banditák") c. nagyoperettjének lemezfelvételéről:
Jacques Offenbach: Les Brigands – Overture – Orchestre de l’Opéra de Lyon – John Eliot Gardiner
„Hé! la! Hé! la!”
(Fiorella, Fragoletto, Falsacappa, Carmagnola, Pietro, Domino, Barbavano, Fiametta, Zerlina, Bianca, Cicinella, Chorus) – Brigitte Desnoues, Christian Jean, Colette Alliot-Lugaz, Francis Dudziak, Gaële Le Roi, Ghislaine Raphanel, Michel Treempont, Pierre-Yves Le Maigat, Tibère Raffali, Élizabeth Vidal, Choeur de l’Opéra National de Lyon
(1989 - Warner Classics)
„2023 a Magyar Operett Éve”
A Mária főhadnagy olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban
(operett.hu - 2023. 01.11.)
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója:
„Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a Magyar Operett Évének nyilvánította. Sajnos a szomszédban dúló háború miatt és a gazdasági nehézségek miatt a lehetőségeink korlátozottabbak, de igyekszünk megadni a módját, még ha szerényebb körülmények között is a centenáriumi ünneplésnek. Ki más lehetne szerzőként hivatottabb arra, hogy az ő művével indítsuk el ezt az évet, mint a magyar operett hírnöke, Huszka Jenő”
Az előadás alkotói:
Rendező: Homonnay Zsolt
Koreográfus: Krizsán Dániel
Karmester: Dobszay Péter, Pfeiffer Gyula
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Főbb szerepekben: Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Drahos Evelin, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter, Sándor Péter, György-Rózsa Sándor, Kovács Szilárd
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.
A próbafolyamatról werkfilm is készül, amely bemutatja, hogyan születik meg a produkció az olvasópróbától a premierig.
