Szokatlan
„Luxemburg grófjával” érkezett Margitszigetre a kecskeméti teátrum társulata
Mindenre számítva és mindazból „kihámozva” ami forráshoz jutottam, kellően felkészülten érkeztem meg július 8-án, a Margitszigeti Szabadtéri Színházba, hogy megtekintsem a Luxemburg grófja című örökbecsű Lehár-operett címével hirdetett és csábított zenés darabot; a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház ez év májusában bemutatott formabontó produkciójáról már megjelent beszámolók, kritikák tényközlései tükrében sejtettem, mit várhatok, ám megismerni a „valót” csak a látott előadásból szűrhettem le, így a kezdeti ellenállásomat legyőzve, váltottam meg rá kíváncsian a jegyemet.
Most, pár nappal a színházi/színészi produktum
ismerete után, és a zenei élmények hatása alól nem szabadulva, ha tehetném sem
tudnék elfogulatlanul hangot adni benyomásaimnak, hiszen így vagy úgy, de
igazán megérintett az az általam egyébként nem kedvelt progresszív vízió, amit „Szente Vajk
rendező és Galambos Attila műfordító ezzel a Luxemburg grófjával műveltek
és annak kapcsán, amit a műfaj átértelmezéséről kiötlöttek – melyek együtt akár
ki is kergethettek volna a nézőtérről. Nem
így történt és ezen rágódok most is, de azért kezdem a fényt látni a sötétben,
amiben eddig tapogatóztam: az előadás alatt folyvást azon járt az agyam, hogy
az egyes jelenetek, dalok, szövegek közt egyáltalán van-e-, volt-e valami
eredeti töredék az eredeti librettóból, mert a zenéből is alig felismerhetőn; a másik: nem
teljesen ülepedett le bennem, hogy a pesti színpadra elhozott Luxemburg grófja végülis
is hova sorolható, miként határozható meg: operett vagy musical,
avagy a kettő ötvözete?
Tény, hogy valami újszerűt kaptunk, ami hatott,
ami jól volt kitalálva és szellemes, mulatságos, fordulatos, a teljes figyelmet
lekötő, élvezetes; nem bajlódtam azzal, hogy gondolataimat eltéríti mindattól a
konvencióktól, beidegződésektől, amelyeket egy várt és ismert klasszikus operettről
és a műfajáról és annak szegmenseiről eddig tartottam. Tudomásul kell venni, hogy most nem a Nagymező
utcai Operettszínházban vagyok egy hagyományos, szokványos nagyoperett előadásán,
hanem a kecskeméti színházi társulat egy ragyogó zenés színházi produkcióját
látom, és nem azzal lep meg, hogy nem a klasszikus zenei és szöveg verzióban
kapom a Luxemburg grófját - aminek alig
van köze Lehárhoz és csupán a váz maradt meg, a szinopszis -, hanem ami
megvalósult, létrejött, azt milyen jól csinálják a művészek a színpadon, és a zenekari árokban a kis kamarazenekar
milyen különleges hangzást hoz ki az újra írt és áthangszerelt partitúrából,
ami csak nagyvonalakban emlékeztet az eredeti változatára, de azt milyen "bravúrosra" sikerül, ami „illik” a rendezői ötlethalmazhoz, a tudatos és
varázslatos zenés színházi atmoszféra és a „szokatlan”, „újszerű”, „valami más”
élményszerű megteremtéséhez, annak befogadásához.
Ami talán a legfontosabb: a sok tánc. (Koreográfus: Túri Lajos Péter) A darabban az elejétől a végéig jelen van a
tánckar, minden énekszám alatt és az együttesekben két próza/dialógus között
ropják a táncot (az operetthez idegen mai táncfajtákat is, kitűnően) – egy musicalben nincs ennyi -, olykor a kórus
énekel hozzá. A színház zenekara egy kis kamaraegyüttes, és amikor játszanak,
szól a Lehárra alig emlékeztető zene, mintha egy big bandet hallanánk
dzsesszzenében, az eredeti Lehár-melódiáktól teljesen elütő/eltérő hangszeri, hangszerelési,
ritmikai és hangnemi változatokban. Remekül játszanak vezetőjük, Drucker Péter karmester irányításával.
A zeneszámok közé a rendező becsempészett más
Lehár-operettekből részleteket: például rögtön az első rész elején azzal a
meglepetéssel él, hogy itt nem primadonnát „megjátszó” Angèle Didier (a
ragyogó, tehetséges, üde Bori Réka
tolmácsolása) belépőjeként „A víg özvegy”
Danilo grófja ismert belépő dalának dallamát énekli: „Ó, szerelmetes szép hazám.../Az
orfeumtanyán, ott békét hagy hazám...” (persze más szöveggel), vagy a
darabba behozott új szereplő, Jacques, az apacs (Aradi Imre) és Kokozof grófnő (Hajdú
Melinda) az „apacs-kettőst” éneklik a Három grácia című operettből: „Ha megversz is imádlak én, te drága rossz,
apacslegény, csak üss meg, de tekints reám...”
Egyébként a Luxemburg grófja népszerű dalai
mind elhangzanak, de csaknem mind átírt szöveggel és mint említettem teljesen
más zenekari kísérettel, dinamikával, ritmikával, színekkel, hangszerelésben: az
előadók pedig nem rendelkeznek „igazi” operetténekes-hanggal, inkább a
musicalekből ismeretes színű és technikájú énekhangon adják elő énekszámaikat –
miközben ragyogó színészi talentumaikat is megmutathatják. A dialógusokban
„szövegelés” is szakít a sablonos operettekből ismert szófordulatokkal: itt mai
nyelvezet, paródiára, kabaréjelenetekre is hajazó, olykor jól időzített vagy a
cselekményt megakasztó „magánszámok” követik egymást, ami különösen két
szereplőhöz köthető: az eredetiben bonviván René Fouché, festőt alakító Koltai-Nagy Balázs „kikacsint” a nézőkhöz
és egy mutogatós-mondókás játékra invitál bennünket – amelyre úgy láttam
magam körül, a hölgyek voltak igen kaptatók és hajlandók; zseniális performansz oldaláról is megismerhettük a kiváló
színművészt, Járai Mátét, aki komikus képességeivel frenetikus hatást
tett ránk, de a többi szereplő is,
mind pompás karakter-alakítással tette felejthetetlenné az estet. Kiemelem még
közülük Armand Brissard festő szerepében Orth
Péter és szerelme, Juliette Vermont énekesnő megjelenítője, Szabó Dorottya színpadi játékát, akik a
táncos szubrettszerepkörben mutatták meg ügyes tehetségüket.
A történet röviden:
Sir Basil szerelmes Angèle Didier-be, az Opera
ünnepelt énekesnőjébe. Feleségül is
venné, de a társadalmi elvárásokra is tekintettel kell lennie – nem házasodhat
rangján alul. Ezért olyan arisztokratát keres, aki hajlandó Angèle-lel rövid
ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majd előre megállapodott válásuk után
ő kössön házasságot a színház csillagával. E célra kiválóan alkalmas René, a
szegény festő, a Luxemburg grófja, aki egy komoly összegért cserébe vállalkozik
arra, hogy Angèle-t feleségül vegye anélkül, hogy valaha látta volna. Basil
kérésére a szertartáson is egy spanyolfal választja el egymástól az ifjú párt,
mindössze a kezük találkozik a gyűrűhúzáskor, s egy kézcsók a hitvesi pecsét: „Jobbra ön, balra én, különös tünemény.
Átmeneti, ez a lényeg, ideális így az élet!” Az inkognitóban élő és - a
házasságot a menyasszony megtekintése nélkül megkötött - fiatalember tudtán
kívül beleszeret Angèle-be, aki viszonozza a gyengéd érzelmeket, tehát nem
sokáig maradnak ismeretlenek egymás számára, válásukkal pedig életük egyik
legnagyobb megpróbáltatása vár rájuk...
Azt hiába is vártuk, hogy Gábor Andor korabeli
fordításában halljuk az ismert slágereket, de a következetes és koncepcionális rendezésben
nem találtam kivetnivalónak az új, „merész” fordításokat, a találó rímek
helyét.
Tehát, ha a korábbról beugró refrének kezdete nem
is marad el („Farsang van” – nyitókórus; „Gyerünk, tubicám, se kocsink, se
lovunk...”, „Szívem szeret, valóság ez nem álom”, „Polkatáncos, polkatáncos,
voltam deli legény”, „Nem uram, oly messze a szivárvány”, „Várj, várj szép délibáb”,
„Gimbelem, gombolom” stb.), azt követően már teljesen más szöveggel
folytatódik a dal.
Az ismert dalbetétek között szerepel az az egy,
ami nem csak a helyén – a darab elején – szólal meg, de a nagyobb jelenetek
után mindig előjön és elsöprő lendületével, jókedvével a színpadon lévő teljes
apparátus énekli-táncolja:
(Csak zárójelben, ez átírása az eredeti
dalszövegből René belépőjének: Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő,
nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas. A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom
ámítás, ó, semmi más!)
Egy
biztos, a közönséggel együtt én is jól szórakoztam ezen a „kifacsart” Luxemburg
grófjá-ban, ami tőlem ezúttal lehetett másmilyen felfogású és értelmezésű zenés
darab, akár musicalféle is, mint az eredeti Lehár-operett. A lényeg, hogy
Szende Vajk rendezése parádés színpadi alakításokkal, professzionális módon
hozzányúlt darab-átértelmezésében megálmodott és alkotótársaival – Kovács Yvette
Alida jelmeztervező, RékayTamás díszlettervező – kivitelezett zenés színházi
produkciót állított színpara, amire a Margitszigeti Szabadtéri Színház
teltházas közönsége vevő volt és remekül szórakozott, sok-sok tapssal honorálta
a kiváló színész-énekes előadóművészeket.
Szerintem,
maga Lehár Ferenc is – ha élne -, nem átallná meg, hogy ne fejezné ki
dicséretét művének újszerű „köntösben” való „előállításáért” – mely műről talán
neki kezdetben fel sem tűnne, hogy az övének egy jól sikerült adaptációjához
van/volt „szerencséje”; ő sem tudná eldönteni a darabot megnézve, mit látott-hallott:
operettet, musicalt, egyebet – talán zenés játéknak, zenés vígjátéknak is
nevezhetné(nk)... De a „klasszis” színvonalú és látványvilágú darabot a nagy
zeneszerzőnk is megtapsolta volna – úgy gondolom.
Van még új a régi nap alatt – Kritika a Luxemburg grófja előadásról
deszkavizio.hu - 2023. július 10. - Ráth Orsolya
„Szente Vajk rendező és Galambos Attila műfordító ... a Luxemburg grófjának eredeti szövegkönyvét képletesen szólva leporolta, majd az észszerűség és emészthetőség keretein belül aktualizálta. Ezt úgy érték el, hogy a jól működő régi poénokat okosan vegyítették a mai kor nézőivel való összekacsintásra alkalmas, naprakész megszólalásokkal, na meg a további humorforrásként szolgáló kereskedelmi televíziós, irodalmi, illetve filmbéli utalásokkal.”
Július 1-én pedig Ábrahám Pál: Hawaii rózsáját mutatták be az egykor szintén NDK-s Roctock-ban, az egykori hanza kikötővárosban.
Még két másik Ábrahám Pál operett bemutató van mostanában Németországban.
Märchen im Grand-Hotel - Staatstheater Cottbus - YouTube
A Budapesti Operettszínház Énekkara meghallgatást hirdet klasszikus hangképzésű női és férfi énekesek számára alt, tenor és basszus hangfajban.
Ha esetleg érdekel innen valakit, újabb információkat tudtam meg az Operettszínház új operettbemutatójáról, az Orfeum Mágusáról, még pedig, hogy kik alakítják a főbb szerepeket.
Töretlen a közönség bizalma az Operettszínház iránt
ORIGO - 2023.07.05. 12:32
Múltidézés
Jacques Offenbach: Kékszakáll
Bemutató: az Erkel Színház - két szereposztásban került színre, 1981.november 8-án ill. 11-én.
A produkció utolsó, 31. előadása 1985. január 4-én volt.
Az egyik előadást a televízió is felvette, amit 1983. január 15-én az MTV 2 csatornán sugárzott, 20.25 - 22.45 óra között.
Henri Meilhac szövegét magyarra fordította Iglódi István
Koreográfus: Pethő László
Díszlettervező: Makai Péter
Jelmeztervező: Schäffer Judit
Rendező: Békés András
Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara
Karmester: Nagy Ferenc
Szereposztás:
Kékszakáll lovag – Karizs Béla
Bobéche király – Benedek
Miklós m.v.
Clementine királyné, a felesége – Barlay Zsuzsa
Fleurette, virágáruslány, később Hermia hercegnő – Zempléni Mária
Daphnis pásztor, később Saphir herceg – Bándi János
Oszkár gróf, a király minisztere – Begányi Ferenc
Popolani alkimista a lovag szolgálatában – Melis György
Boulotte, parasztlány Kékszakáll leendő – hatodik –
asszonya – Sudlik Mária
Alvarez, udvaronc – Tóth János
Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Maria Tereza Uribe
Eléonore, a második asszonya – Szűcs Márta
Isaure de Valleou, a harmadik asszonya – Takács Tamara
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Decsi Ágnes
A YouTube-on található linkek:
Offenbach: Kékszakáll – Popolani dala – Melis György, kórus
Offenbach: Kékszakáll – Kékszakáll dala – Karizs Béla, km. Sudlik Mária, kórus
Offenbach: Kékszakáll – Fleurette és Daphnis kettőse – Zempléni Mária, Bándi János
Offenbach: Kékszakáll – Oscar gróf dala – Begányi Ferenc
Offenbach: Kékszakáll – Kékszakáll belépője – Karizs Béla, kórus
Offenbach: Kékszakáll – Boulotte és Oscar gróf kettőse – Sudlik Mária, Begányi Ferenc
Hát az biztos, hogy a kultúrára (is)
áldozni kell, nem jótékonysági intézmény az operett sem... Ha az állam nem ad
hozzá forrást, lásd az Operát, akkor ki kell(ene) gazdálkodnia saját
jegyárbevételből. Operettbe arányaiban jóval kevesebben járnak, mint az Operába.
Igaz, a nyári Budavári Palotakoncerteken akár külföldi turistákra is számítani lehet(ett),
akiknek nem okozhat(ott) gondot az emelt helyár kifizetése sem. De mostanra talán elmaradoznak ők is...
Én egyszerűbben gondolkozom, szerintem csak nincs rá elég pénzük. Elég csak megnézni mennyire megemelte a jegyárakat az Operettszínház :(
Ki tudja,
a költségtakarékosság, a közelben folyó építkezések, a producerek (Vadász Dániel és Nacsa Olivér) közti „meghasonlás”
vagy a tavalyi jubileumi, tizedik koncert utáni megállás gondolata – sok szempont
lehet az idei Budavári Palotakoncert elmaradása (szüneteltetése?) mögött. Még azt sem zárom ki,
hogy miután Vadász Dániel pályázata a kiírt Operaházi főigazgató posztra nem a
javára dőlt el, elkedvetlenedett és mint producer „takaréklángra” állt át...
Az Budapesti Operettszínház munkatársa kérdésemre elmondta a rossz hírt, hogy idén 2023-ban elmarad a Budavári Palotakoncert. Az okokat nem közölték, sem azt, hogy a későbbi években lesz-e, vagy a tavalyi, 10. volt az utolsó.
Eléggé nevetséges a Luxemburg grófját musicelesíteni. Ha Szente vajk musicalesíteni akar, akkor kezdje a Ábrahám Bál a Savoyban vagy a Hawaii rózsája, 3:1 a szerelem javára jazzoperettjeivel, mivel azt lehet is. Esetleg még a Fényes Szabolcs Maya is szóba jöhetne...
Bevallom, tartok tőle, hogy a Luxemburg grófjának Kecskeméten már bemutatott változata nem az én konzervatív ízlésemet fogja szolgálni pár nap múlva a margitszigeti új bemutató alkalmával. Persze bizonyosan sokan lesznek, akik a kedvelt, megszokott, ismert Lehár-operett „felhigított” verziójának is örvendeni fognak, és sikere lesz. A mindössze egy előadás szerintem kevés lesz ahhoz, hogy mélyenszántó gondolatokra jussak az egyszeri megtekintést követően. Remélem, azért nem fog teljes csalódást kelteni bennem az „újdonságként” beharangozott és „musicalesített”-re szabott, több mint száztíz éve - 1909-ben - színre került világsikerű darab.
2023. május 5-én megtartották a Luxemburg grófja bemutatóját a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban.
Itt van egy áttekintő-összefoglaló videoriport a főpróbáról.
Szente Vajk rendezésében érkezik a Margitszigetre Luxemburg grófja
Szerző:
„Július 8-án mutatja be a Margitszigeti Színház és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közösen Lehár Ferenc egyik legszellemesebb operettjét, teljesen új köntösbe varázsolva a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A darab különlegessége nemcsak aktualitása és musical-szerűsége, hanem az is, hogy egy ponton interaktívvá válik, a főszereplő a közönséget is bevonja az előadásba.
A történet és a zene hordozza az eredeti darab jellemzőit, egyébként pedig teljesen új köntösben mutatkozik be a musical elemeket is felvonultató operett. A szövegkönyvet egészében újraalkotta a Szente Vajk–Galambos Attila szerzőpáros, aktuálissá téve ezzel a sodró lendületű, lenyűgöző díszletekkel dolgozó zenés színpadi művet. A Luxemburg grófja bár ismert történetet dolgoz fel, mindannyiunk számára tartogat meglepetéseket. Merész ötleteteket, fergeteges poénokat és eddig még soha nem látott karaktereket ígér a darab, mely szabadtéren igazán lenyűgözi majd a nézőket.”
Hát ha mellé teszem Kálmán Imre jelenlegi európai repertoár darabjait, hát összesen 5 város.
Hát annyira nem tűnik nagy dobásnak az új magyar operett, de a tartalma miatt azért érdekes lehet. A zene szerintem ha 100 éve játszák a feledés homályába jutott volna. Mindegy, azért egy nézést megérdemel szerintem.
Örülök hogy így látod. Nem vagyunk egyformák de ez jó, mert mindanyiunknak meg vannak a saját gondoltaink. Én is tudok nem egy operettet felsorolni, amiről te többet, bővebben tudnál mesélni mint én, aki alig két éve csöppentem az operettek világába. Mindenképp szeretnék beszámolni majd az Orfeum Mágusáról, reményeim szerint nem fogok csalódni benne. Igaz Bozsik Yvette neve nem sok jót sejtet, az ő rendezéseit sokan szidják(bár a Marica Grófnő tetszett), de remélem ezúttal az angyal motívumot kihagyja a darabból.
A feltüntetett játszó színészek
névsora valóban impozáns - nekik is meg kell élni valamiből; ha nincs elég
klasszikus operett és daljáték, akkor jó lesz egy kortárs magyar születendő
operett is...Ez a feladatuk. A siker reményében is, minden igyekezetükkel az
elérendő célt szolgálni kell. Kívánom nekik, hogy ezt a kitűzést maradéktalanul
megvalósítsák/teljesítsék. Visszhangot biztosan kapnak. Szurkolok nekik és a
készülő darabnak. De ismétlem: az utóbbi nem az én világom. Majd nyilván
beszámolsz itt a tapasztaltakról és az ilyen-olyan élményeidről - ha két-három
előadást is lelkesen bevállalsz - nyilván kíváncsian az újdonságra és a
kedvenceidre, akik vonzanak majd oda a színházba. Magam is várom Tőled a
visszajelzéseket - már csak azért is, mert jólesik olvasni véleményeket olyan
személyektől, akikről tudhatom, hogy hozzám hasonlóan szintén elkötelezettek a
zenés színház iránt - csak másféleképpen közelítünk a műfajhoz. Ahogy
Te meg én.
Én a neveket olvasva biztosan mindhárom premierre elmegyek majd, de kettőre mindenképp. Nagyon impozáns a névsor, rengeteg kedvencem benne lesz, evidens hogy ott ülök majd hogy láthassam őket :D
A közeljövőben
Lehár-bemutatók országok-szerte - lista
ARGENTINA
BUENOS AIRES1
26 SEP - 3 OCT 2023
Die lustige
Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged
Teatro
Colón | Teatro Colón | La Fenice | Istituto
Italiano di Cultura | Buenos Aires,
Argentina | Előadások (6)
AUSTRIA
BAD ISCHL
Augusztus 11-től: Szép a világ (Schön ist die Welt) 4 előadás
BADEN BEI WIEN2
1 - 23 JUL
2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien,
Austria | Előadások (9)
4 - 20 AUG 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien,
Austria | Előadások (3)
ERL1
31 DEC 2023 - 4 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of
Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Tiroler
Festspiele Erl | Erl, Austria | Előadások (2)
VIENNA1
2 MAR - 14 APR 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Volksoper
Wien | Vienna, Austria | Előadások (9)
ESTONIA
TALLINN2
1 SEP - 26 NOV
2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn,
Estonia | Előadások (5)
10 NOV 2023 - 27 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn,
Estonia | Előadások (4)
FRANCE
MARSEILLE2
29 DEC 2023 - 7 JAN 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Opéra de
Saint-Étienne | Opéra de Marseille | Marseille,
France | Előadások (5)
GERMANY
BREMEN1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Stadttheater
Bremerhaven | Bremen, Germany | Előadások (1)
COLOGNE1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Oper Köln
| Cologne, Germany | Előadások (12)
EISENACH1
28 - 29 JUL 2023
Schön ist die Welt (Beautiful is the
World), LehárOperetta: Opera,
Nordharzer
Städtebundtheater Halberstadt-Quedlinburg | Halberstadt,
Germany +1 Több | Előadások (3)
HALFING1
2 JUL - 5 AUG 2023
Das Land des Lächelns (The Land of
Smiles), LehárOperetta: Staged,
Immling
Festival | Halfing, Germany | Előadások (7)
MUNICH1
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Staatstheater am Gärtnerplatz | Munich,
Germany | Előadások (3)
PFORZHEIM1
2 - 26 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Theater
Pforzheim | Pforzheim, Germany | Előadások (7)
ULM1
29 JUN - 29 JUN 2023
Giuditta (Judith),
LehárOperetta: Staged,
Ulm
Theater | Ulm, Germany | Előadások (12)
WIESBADEN1
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Hessisches Staatstheater Wiesbaden | Wiesbaden,
Germany | Előadások (9)
WORMS1
13 - 16 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Pfalztheater
Kaiserslautern | Kaiserslautern, Germany +1
Több | Előadások (12)
HUNGARY
BUDAPEST1
8 JUL 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of
Luxembourg), LehárOperetta: concert,
Margitsziget
Theater | Budapest, Hungary | Előadások (1)
LATVIA
RIGA1
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Latvian National Opera | Riga,
Latvia | Előadások (3)
POLAND
BYDGOSZCZ1
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opera Nova w Bydgoszczy | Bydgoszcz,
Poland | Előadások (4)
RUSSIA
YOSHKAR-OLA1
12 - 13 AUG
2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Sapaev Mari State Opera and Ballet Theatre | Yoshkar-Ola,
Russia | Előadások (2)
SWITZERLAND
ZURICH2
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opernhaus Zürich | Zurich,
Switzerland | Előadások (12)
29 JUN - 29 JUN 2023
Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta,
Opernhaus Zürich | Zurich,
Switzerland | Előadások (5)
UNITED STATES
BLOOMINGTON1
29 JUN - 29
JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow),
LehárOperetta: Staged,
Jacobs School of Music (Indiana
University) | Bloomington, United
States | Előadások (2)
Hát, sajnos?, engem ez az egész "felfújt", új magyar operettnek hívatott darab bemutatója/bemutatása teljesen hidegen hagy... Ez van.
A mai napon tartották az Orfeum Mágusa olvasó próbáját az Operettszínházban. Fény derült a legtöbb résztvevő kilétére. Akik biztosan benne vannak: Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Nagy Lóránt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Lévai Enikő, Kiss Diána, Széles Flóra, Sándor Péter, Laki Péter, Dénes Viktor, Erdős Attila, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Füredi Niki, Cseh Dávid, Fekete Kovács Vera, Kiss Zoltán, Peller Károly, Földes Tamás, Altasch Gergely, György Rózsa Sándor, Kocsis Dénes, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté és Kelemen Fanni.
Lehár Festival Bad Ischl 2023
Program:
Július 8-tól: Leo Fall: Madame Pompadour
Július 15-től: Carl Zeller: A madarász (Der Vogelhändler)
Augusztus 11-től: Lehár Ferenc: Szép a világ (Schön ist die
Welt)
És nincs kihirdetve a Szolnoki Szigligeti Színház és a Debreceni Csokonai Színház következő évadának tervezett újdonságai sem. Akár operett bemutatót is kitűzhetnek - bár az utóbbi teátrumban erre kevés esélyt látok.
A Bástyasétány 77 - 2022/23 évad bemutatója volt. A 2023/24-es évad még nincs kihirdetve. Aztán lehet, hogy még továbbviszik az előadást a jövő évadra.
Hát ez nagyon kevés bemutató. Hátha lesz még több...
Továbbá:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Margitszigeti Szabadtéri
Színpad - előbemutató: Kecskeméti Katona
József Színház - 2023. július 8.)
Összesen 5 új operettbemutató várható a 2023/24-es színházi évadban:
"Märchen im Grand Hotel" im Staatstheater Cottbus - YouTube
A Göteborgi Operaház után egy újabb helyszínen, a Staatstheater Cottbus, ahol bemutatásra kerül Ábrahám Pál 1934-es jazzoperettje, a Mese a grand hotelben. Az 1936-ban Budapesten is színre került operett, tulajdonképpen a műfaj paródiája, és hangzásban közelít a musical műfajához. A librettót Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírája alapján Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda írta, magyarra Heltai Jenő fordította. Sajnos egyelőre a magyar színházak még nem fedezték fel újra... pedig jó lenne. Mindenesetre a premier 2023. június 17-én lesz... ha lesz videó is róla, akkor majd linkelem. Addig is itt egy kis előzetes németül.
Budapesti Operettszínház, 2023.
június 11., 19 óra
“Egy a szívem, egy a párom…!”
Három ország társulata egy fantasztikus gálakoncerttel ünnepelte a Csárdáskirálynők nemzetközi találkozását az Operettszínházban!
A gálán Kálmán Imre mellett Lehár
Ferenc, Huszka Jenő, Jacques Offenbach és Robert Stolz műveiből is hallhattunk részleteket magyar,
litván és francia nyelven, amelyet a közönség hosszas álló vastapssal
jutalmazott!
Tegnap este TALÁLKOZÁSOK címmel nagyszabású Nemzetközi Operett Gálával zárult a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia 2023 elnevezésű „projekt”, aminek égisze alatt az operett műfaj is képviseltetve volt: a Budapesti Operettszínház mini Csárdáskirálynő-fesztiválján június elején a fővárosi intézmény előadása mellett egy francia, és egy litván Csárdáskirálynő-produkciót láthatott a közönség a Nagymező utcai teátrumban. A Színházi Olimpiák történetében most először képviseltette magát az operett műfaja, így külön öröm, hogy a színház egy ilyen nagyszabású fesztiválnak adhatott otthont – mondta el Kiss-B. Atilla főigazgató a közönséget köszöntve, hozzátéve, hogy Kálmán Imre zenéje halhatatlan, reményt ad, eltűnnek a nyelvi és kulturális különbségek, marad a zene, ami összeköt. A gálaest elején Homonnay Zsolt, az est rendezője és egyben házigazdája is utalt köszöntőbeszédében arra, hogy a Fesztivál megkoronázásaként kerül sor erre a különleges estre az Operettszínház színpadán, és hogy a „Találkozás” csakúgy mint a „Best of Csárdás” alcím kifejezi a három nemzet zenés színháza művészeinek együttműködését, akiknek tolmácsolásában elsősorban Kálmán Imre – és főleg A csárdáskirálynő - melódiái csendülnek fel, mellettük az operettirodalom egyéb legnagyobb slágerei közül is hallhatunk sok szép dalt, rendhagyó duettet, meglepetés produkciót Offenbachtól Leháron át egészen Huszkáig bezárólag magyar, litván és francia művészek előadásában.
A nemzetközi gálaesten felléptek:
A Budapesti Operettszínház művészei: Fischl Mónika, Kiss Diána, Szendy Szilvi, Széles Flóra, Dénes Viktor, Laki Péter, Vadász Zsolt
A litván Kaunasi Állami Zenés Színház művészei: Marija Arutiunova, Leva Goleckytė, Andrius Apšega, Mrtynas Beinaris
A francia Lychore
Társulat (Bordeaux) művészei: Erminie Blondel, Ève Coquart, Antonel
Boldan, Philippe Do, Jean-François Vinciguerra
Vezényelt: Pfeiffer Gyula, VirgilijusVisockis (LT), Bruno Conti (FR)
Közreműködött: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Ének- és Balettkara.
Nincs különösebb értelme bárkit és bármit is kiemelnem a tegnap esti műsorból, már csak a terjedelem okán sem, hiszen a színpadon a rendező megálmodta színpompás és ötletes látványvilág alkalmazásával elhangzott betétszámok mindegyikét és előadóikat hatalmas tapsokkal, ovációkkal ”díjazta” a zsöllyét, a páholyokat, az emeletet zsúfolásig betöltő közönség.
Mielőtt felsorolom a darab- és jelenetcímeket, annyit elöljáróban mégis megemlítek, hogy Kálmán Imre operettjeinek főleg a táncos-vidám töltetű számai arattak nagy sikert, más operettszerzők műveinek itt főleg érzelmes, lírai hangulatú részletei domináltak és váltottak ki belőlünk lelkesedést. Volt két sikerszám, ami olyan hőfokú tetszést „provokált ki”, hogy az énekeseket vastapsainkkal visszaköveteltük a színpadra (Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv.), illetve nem csak „visszatapsoltuk”, hanem az énekszámot megismételtettük velük - a refrén erejéig! (Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Asszony-dal” - férfiegyüttes/induló). Ugyancsak óriási sikere volt a ritkán hallott két Offenbach-operett (Orfeusz az alvilágban - „Légy kettős” és a Pépito) részleteinek is, amelyek francia énekművészek lehengerlő tolmácsolásában ragadtattak tapsra bennünket!
Sajnos kinyomtatott műsorlapot nem kaptunk, így megjegyezni ki mit énekelt, nehézkes. Némi segítséget jelentett a színpad felett megjelenő feliratozás, onnan elolvasható volt az elhangzó mű címe és részlete, valamint az előadók neve. Megpróbálok visszaemlékezni, ki miben énekelt...
A kétrészes műsorban a következő operettrészletek hangzottak el – az előadó énekes nevét csak azoknál a számoknál jelzem, amire visszaemlékszem (és nem az előadás sorrendjében sorolom, továbbá nem jelölöm az énekkart, tánckart, akik szinte minden dal, duett, együttes attraktív közreműködőjeként szintén szerepeltek):
I. rész
Kálmán Imre: Az ördöglovas – Palotás (Balettkar)
Kálmán Imre: A
csárdáskirálynő – Szilvia belépője (Fischl Mónika)
Robert Stolz: Der Favorit
(A favorit) – Dal: „Du sollst der Kaiser
meiner seele sein.” (Philippe Do)
Kálmán Imre: A
cigányprímás – Sári és Gaston kettőse: „Haccacáré”
(Széles Flóra, Laki Péter)
Kálmán Imre: A
csárdáskirálynő – Bóni és Feri kettőse: „A
lányok, a lányok, a lányok angyalok”
Jacques Offenbach:
Orfeusz az alvilágban – Jupiter és Euridiké kettőse: „Légyjelenet” (Jean-François
Vinciguerra, Ève Coquart)
Lehár Ferenc: A víg
özvegy – Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv. (Fischl Mónika, Antonel
Boldan)
Kálmán Imre: A
cirkuszhercegnő – Mr. X belépője: "Egy drága szempár..." (
Kálmán Imre: Marica
grófnő – Marica belépője (Kiss Diána, Énekkar)
Lehár Ferenc: Paganini
– Anna-Elisa keringődala: „Szép álom,
szállj a szívemre” (Fischl Mónika)
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
– Szilvia és Edvin kettőse: „Egy a szívem,
egy a párom”
Kálmán Imre: A bajadér –
Hatos: „Shimmy”
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
– Józsi dala: „Vad cigánylegény vagyok!” (Vadász Zsolt)
Kálmán Imre: A
montmartre-i ibolya – Ninon dala: „Carambolina,
caramboletta”
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Asszonydal /”Hogy a nőkkel hogy kell bánni”/ - mars-szeptett (Andrius Apšega, Mrtynas Beinaris, Dénes Viktor, Laki Péter, Vadász Zsolt, Philippe Do, Jean-François Vinciguerra)
II. rész
Huszka Jenő: Mária
főhadnagy – Palotás (Balettkar)
Kálmán Imre: Marica
grófnő – Zsupán és Marica kettőse: „Szép
város, Kolozsvár” (Szendy Szilvi, Laki Péter)
Kálmán Imre: A
cirkuszhercegnő – Mabel és Slukk Tóni kettőse: „Induljunk, van egy hely”
Jacques Offenbach:
Pépito (Az elizondói lány) – Vertigo, a fogadósnak dala (Jean-François Vinciguerra)
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” ("Három tenor": Vadász Zsolt, Philippe Do, Andrius Apšega)
Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” ("Három szoprán": Marija Arutiunova, Fischl Mónika, Erminie Blondel)
Kálmán Imre: Marica grófnő
– Taszilo dala: „Hej, cigány...” (Vadász Zsolt, Laki Péter, Antonel Boldan, Philippe
Do)
Huszka Jenő: Gül Baba –
Bordal "A kulacsom kotyogós..." (Vadász Zsolt, Laki Péter, Dénes Viktor)
Kálmán Imre: Marica
grófnő – Marica és Taszilo kettőse: „Szent
Habakuk, mi van velem?”
Kálmán Imre: A
csárdáskirálynő – Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia keringője: „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk...”
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
– Szilvia és Edvin kettőse: „Emlékszel
még?” (Három pár előadásában: közülük Fischl Mónika, Kiss Diána, Széles Flóra,...)
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
- „Jaj, mamám, de gyönyörű szép a világ/Húzzad
csak kivilágos virradatig” (Az összes
énekművész és közreműködő)
Az előadás fináléjaként az összes közreműködő által elénekelt/előadott „Jaj, mamám” kezdetű Csárdáskirálynő-részlet után vastapsos állóovációval fejeztük ki elégedettségünket, örömünket a forró hangulatú gálaesten kapott szépséges zenei élményekért és a három nemzet illusztris énekművészeinek felkészültségéért, pompás énekteljesítményükért! Nem különben hatalmas dicséret jár az énekkarnak, a balettkarnak és a zenekarnak magas színvonalú produkciójukért, amiben a három egymást váltó karmesternek, de a karigazgatónak és a koreográfusnak is megkerülhetetlen érdemei vannak. Köszönet értük-nekik és nem utolsósorban a rendezőnek és házigazdának, Homonnay Zsoltnak, aki a grandiózus alkotói folyamatot összefogta és ezt a fantasztikus gálaestet munkatársaival együtt létrehozta.
A 90-es években különben Szakcsi-Lakatos Béla próbálkozott egy operettet írni, Dobostorta címmel, ami természetesen a torta megalkotójáról szólt, de bukás lett a vége....
Megnéztem a 100 éves az operettszínház gálát, és azt kell mondjam, hogy kifejezetten tetszett.
Hát ha ezt 100 éve írja, biztos bukás lett volna belőle. Ennél sokkal jobb darabok vannak jelenleg a sűlyesztőben... mármint feledés homályában.
Én inkább kíváncsian várom az "operettnek" nevezett, a következő évadban színpadra kerülő beharangozott művet.A dalbetétek, együttesek, finálék zenéje bizonyára "magyaros" lesz, ugyanakkor klasszikus szerzőket idéző, olyan stílusban fogant dallamokat, harmóniát és hangszerelést nem is várok el egy "21. században" komponálandó és bemutatandó új magyar operett-től.
A dalokat meghallgatva, nekem eddig szimpatikus a dolog. Persze novemberig még várni kell hogy kiderüljön, de én bizakodom.
Kiss B. Atilla főigazgató ismertette: a szeptembertől induló új évadban a Budapesti Operettszínház bemutatja Az Orfeum mágusa címmel a 21. század első magyar operettjét. A zeneszerző Pejtsik Péter, a librettó írója Orbán János Dénes.
Az Operettszínház vezetése Pejtsik Pétert Ferenc pápa korábbi
magyarországi látogatásakor elhangzott Klezmer Miséje hallatán kérte fel az új operett megkomponálására.
Pejtsik Péter honlapjának blog rovatában részletesen szól arról,
miért mert „belevágni” ebbe a zenés színházi műfajba, és kifejti véleményét úgy
általában az operettírás „mibenlétéről”; erről itt olvashatunk.
A youtube-on találtam két linket, melyeket megnyitva Pejtsik Péter a
zeneszerzés és a hangszerelés különbségeiről tart előadást a 2019-es DEX
Songwriting Expo alkalmával, továbbá beavatja hallgatóságát: „Hogyan épül fel a zenekari
hangzás és a bizalom szerző, hangszerelő, karmester és zenekari zenész között?
Miért érdemes a hangszerelést és a kottát leellenőriztetni egy ’írástudóval’,
mielőtt átnyújtjuk a zenekarnak?”
Video 1 Pejtsik Péter – Mi a különbség a zeneszerzés és a
hangszerelés között?
Video 2 Pejtsik Péter – Így nyerd meg a szimfonikus zenekar bizalmát.
Az új Somossy-musical írója a Kossuth- és József Attila-díjas Orbán János Dénes. Egy Laura-ihletésű verse csak Vörösmarty Mihály Laurájához mérhető. OJD költeménye ide kattintva olvasható, de szigorúan csak 18 éven felülieknek!!
Aha, új ember kerül. Mint a Nemzeti élére 10 év utàn. Mint az Operaház élére 12 év után. Vö. 12 év rabszolgaság..
Kapcs.: 5279., 5280. sorszámok
Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel (20.50 – 23.35)
100 ÉVES AZ
OPERETTSZÍNHÁZ - Centenáriumi Ünnepi Gála
szerkesztő: Hara Lilla.
rendező:
Komlós András
"Ritka
pillanat a művészek és a közönség életében, hogy megünnepelhetik színházuk 100
éves évfordulóját! A 2022/2023-as évadban kettős évfordulót ünnepelt a
Budapesti Operettszínház. A Somossy Károly orfeumigazgató által 1894-ben
emeltetett, kezdetben mulatóként működtetett épületet Ben Blumenthal, gazdag
amerikai vállalkozó alakíttatta Fővárosi Színházzá, amelynek nyitóelőadását
1922. december 23-án tartották. Az új színházat 1923 februárjától hivatalosan
is Fővárosi Operettszínháznak nevezték el.
2023. február 10-én a teátrum nagyszabású gálakoncerttel emlékezett meg a jeles évfordulókról, melyen a színház teljes társulata részt vett."
Rendező: Homonnay Zsolt
Közreműködő művészek:
Angler Balázs, Balogh Bodor Attila, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Czikora István László, Csere László, Csuha Lajos, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dézsy Szabó Gábor, Dolhai Attila, Drahos Evelin, Erdős Attila, Faragó András, Fischl Mónika, Földes Tamás, Frankó Tünde, Gubik Petra, György-Rózsa Sándor, Homonnay Zsolt, Jantyik Csaba, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kardffy Aisha, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Kiss Zoltán, Kocsis Dénes, Laki Péter, Langer Soma, Lévai Enikő, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Mészáros Árpád Zsolt, Miklós Attila, Ninh Duc Hoang Long, Nádasi Veronika, Németh Attila, Oszvald Marika, Pálfalvy Attila, Papadimitriu Athina, Peller Anna, Peller Károly, Pesák Ádám, Péter Richárd, Petridisz Hrisztosz, Polyák Lilla, Sándor Péter, Siménfalvy Ágota, Süle Dalma, Szendy Szilvi, Szerényi László, Szilágyi Enikő, Szolnoki Tibor, Udvarias Katalin, Ullmann Zsuzsa, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Vásári Mónika, Virágh József, Zábrádi Annamária, Zsadon Andrea,
a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara és Musical Együttese.
Karmester: Makláry László, Pfeiffer Gyula, Rónai Pál
Az Operettszínház megerősítette, hogy valóban Dolhai Attila, Homonnay Zsolt és Nagy Lóránt lesznek az Orfeum Mágusa főszereplői. Rajtuk kívül biztosan látható lesz a darabban Kiss Diána valamint Széles Flóra. Nádasi Veronika pedig a Carmen musical szereposztását erősíti.
Ma tartották az Operettszínház 2023-24 évadbejelentő sajtótájékoztatóját, melyről mindössze egyetlen képet osztottak meg, melyen Dolhai Attila, Homonnay Zsolt és Nagy Lóránt láthatók, vélhetően az Orfeum Mágusa bonvivánjai vagyis Somossy Károly megformálói lesznek.
A Magdeburgi Színház 2023/24-es évadának programbemutatója / Magdeburg város - magdeburg.de
Én se fűzök hozzá sok reményt. Nem is értem Kiss B Attila miért épp így akarja befejezni az utolsó évadát(vagyis remélem hogy utolsó). Ha új ember kerül a színház élére reményeim szerint ráncba szedi kicsit a színházat és ha régi nagy kedvenceket nem is hoz vissza, de legalább kicsivel több premierrel, vagy érdekesebb darabokkal fog előrukkolni.
Köszönöm, így már "képben" vagyok...
Tartok tőle hogy ez nagy bukás lesz, főleg ilyen árak mellett biztosan kevesebben fognak jár i
Az első jazzoperett címe (1928. március), amiből Ábrahám 5 dalt írt: Zenebona volt. (Ezt kifelejtettem.) Valójában nagy sikerrel futott. 1928. októberében már egy teljes jazzoperettel jelentkezett Ábrahám az Operettszínházban, melynek címe: "Az utolsó Verebély-lány" volt. Ebben ismert slágerek: Teve van egypupú, 32-es baka vagyok én, Tokió, Levendula szál.
A hagyományos operett a 20-as évek második felében tényleg hanyatlásnak indult, és a revü lépett helyébe. Az operettszínház is revüket írt, kezdetben külföldieket, aztán pedig magyart.
