Mindig jó őt ilyen szerepben látni. Általában búbánatos karaktereket játszik, ezért mindig öröm mikor kicsit kimozdul ebből a szerepkörből. Akár itt a Viktóriában Koltay, de mondhatom a Hamupipőke Hercegét is. A táncban is nagyon sokat fejlődött és sokkal jobban el tudja magát engedni az ilyen jelenetekben mint korábban és ez nagyon tetszik.
Enci vasárnap végig mosolygott az előadás alatt, nagyon élvezte a szerepet. Különösen élvezte a kínai zenei betéteket. Peti pedig a magyaros dalokat élvezte, és mulatott rajta.
Encivel. Sokkal természetesebb a játéka, könnyen lehet vele azonosulni és hát végre volt csók a szerelmesek között. Kata túl idős Peti mellé, nem éreztem azt hogy ők szerelmes pár.
Dolhai azt igérte, hogy a Viktóriát hamarosan be fogják mutatni Székesfehérváron is. Jó lenne, ha a televízió is felvenné ezt az operettet, mert sajnos semmilyen formában nincs meg.
Örülök hogy tetszett. Nekem ez volt az első darab amit vidéki színházban láttam és merem állítani hogy több operettszínházas darabot maga mögé utasít. Remélem a János Vitéz is ilyen jó élmény lesz.
Nagyon tetszett nekem is az előadás, különösen Lévay Enikő éneke, de a szubrettek is jók voltak, és Peti is. Viszont Enikő beszédét sokszor alig lehetett hallani, még úgy is, hogy elöl ültem. Az különösen tetszett, hogy rengeteg zene volt az előadásban, és érdekesek voltak a kínai részek. A 32-es bakát is bele szokták tenni, de ez most kimaradt (ez egy másik Ábahám operett, Az utolsó verebélylány dala, de beleillik a Viktóriába is.) Örömteli, hogy az operett teljes zenei anyagát leadták, még ha a dalok sorrendje nem is követte az eredeti sémát, de ez nem is lényeges. A harmadik felvonásba belekerült a Lila akácok c. film jazz-es dala, aminek nagyon megörültem, mert nem sűrűn hallani. Lila akácok: Ho do you do Maklári karmester tényleg remek volt. Az is teszett, hogy modernizálták a zenét, bár eleve dzsesz-es sok dal.
Egészen elképesztő volt a Viktória. Lévai Enikővel teljesen más volt, nagyon egymásra voltak hangolva Petivel, de mindenki a maximumot hozta és álló ováció volt a végén.
Fischl Mónika – közösségi oldalán - emlékezik a Los Angelesben tegnap elhunyt Kálmán Yvonne-ra.
Sajnos, RIP, november 7-én hunyt el szegényke. Lehetett sejteni, hogy rákos, mivel legutóbb amikor járt Budapesten már kopasz volt szegény.
Hosszú betegség után, életének 88.évében elhunyt Kálmán Yvonne.
DR. HUSZKA JENŐ 150 - /Parlando.hu - 2025/
Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án hunyt el Budapesten. Nevéhez olyan operettek fűződnek, mint a Bob herceg, a Lili bárónő, a Mária főhadnagy vagy a Gül baba. Ő volt az, aki bebizonyította, a magyar szerzőkben is lehet bízni, nem csupán az angol operett jelent sikert. A Bob herceg 1902-es bemutatójával új korszak kezdődött a magyar operett történetében magyaros hangvételével és a fergeteges sikerével. A Bob herceg 1905-ös bécsi bemutatója pedig elindította a magyar operettet világhódító útjára. Ő volt az, aki elsőként megdöntötte az angol, a párizsi és a bécsi operett kizárólagos uralmát, és ezzel egyúttal új lehetőségeket nyitott, az őt követő magyar komponisták előtt.
[...]
KIVONAT és LINKEK az internetes cikk oldaláról:
Művei
• Tilos a bemenet (Mérei Adolf), énekes bohózat (1899.
szeptember 2.)
• Bob herceg (Martos Ferenc és Bakonyi Károly), operett
(1902. december 20.)
• Aranyvirág (Martos Ferenc) (1903. november 6.)
• Gül Baba (1905. december 9.)
• Tündérszerelem (1907. december 20.)
• Rébusz báró (Herczeg Ferenc-Martos Ferenc) (1909. november
20.)
• Nemtudomka (Martos Ferenc) (1914. január 14.)
• Lili bárónő, operett (1919. március 7.)
• Hajtóvadászat (1926. október 20.)
• Erzsébet (Szilágyi László) (1939. január 5.)
• Gyergyói bál (1941. január 4.) • Mária főhadnagy, operett
(1942. szeptember 24.)
• Szép Juhászné
(Kristóf Károly), daljáték (1954. december 19. Magyar Rádió; 1955. május 8.
Szeged)
• Szabadság, szerelem (Háy Gyula – Fischer Sándor Jókai Mór után)(1955. április 1.)
Operettjeinek
filmváltozatai
• Gül Baba (rendezte Nádasdy Kálmán) 1940
• Erzsébet királyné (rendezte Podmaniczky Félix) 1940
• Bob herceg (rendezte Kalmár László) 1941
• Zenélő malom (rendezte ifj. Lázár István) 1943
• Gábor diák (rendezte Kalmár László 1955
• Bob herceg (rendezte Keleti Márton) 1972
• Lili bárónő (rendezte Kalmár András) 1975
• Gül baba (rendezte Palásthy György) 1989
Legnépszerűbb dalai:
• Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg)
• Dal az első szerelmes csókról (Bob herceg)
• Ott túl a rácson
(Gül Baba) • Leila keringője (Gül Baba)
• Darumadár fönn az égen (Gül Baba)
• Szellő szárnyán (Lili bárónő)
• Egy kis cigaretta, valódi, finom (Lili bárónő)
• Tündérkirálynő, légy a párom (Lili bárónő)
• Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy)
• Rózsám, viruló kis rózsám (Erzsébet)
• Doktor úr, a maga szíve sose fáj (Szabadság, szerelem)
SZaSZI INTERJÚJA HUSZKA ZSUZSÁVAL - Győri Szalon.hu
ÉLET A DALLAMOK MÖGÖTT – 150 ÉVE SZÜLETETT HUSZKA JENŐ ZENESZERZŐ - Múlt-Kor.hu
KOLOZSVÁRI RÁDIÓ: HUSZKA 150. „Az operett alkalom volt, hogy megszólaltassa a szépséget, a derűt, az örök emberit”- Kolozsvári Rádió.Ro/2025/05/01
Életképek
HANGFELVÉTELEK
(a teljesség igénye nélkül)
Lili bárónő
A LILI
BÁRÓNŐ FELVÉTELEIBŐL
NINCS MEGFELELŐ LIBRETTO - HUSZKA JENŐ BESZÉL SIKEREIRŐL ÉS TERVEIRŐL4
4. Film
Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
KÉPRIPORT
A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ GÁLAMŰSORÁBÓL (2025. ÁPRILIS)
|
Szerző: Bozó Péter |
|
1. kotta: Huszka, Szabadság,
szerelem (1955), No. 12 Magyar táncok, 1-16. ütem (Lassú) Az Editio Musica Budapest szíves
engedélyével Jelen írás a „Könnyűzene - könnyű zene?" című konferencián
(Zenetudományi Intézet, 2014. jan. 31. - febr. 1.) tartott előadás
tanulmányváltozata, és az OTKA támogatásával végzett posztdoktori kutatásaim (PD 83524)
nyomán, az MTA úgynevezett Lendület pályázata (80806) keretében készült.
Elkészítéséhez több közgyűjtemény - az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
Színháztörténeti és Zeneműtára, az Országos Színháztörténeti Múzeum és
Intézet (OSZMI) Kézirattára, a Magyar Rádió Archívuma és Kottatára, a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetem Régi Zenetörténeti Kutatókönyvtára - nyújtott
segítséget. Köszönetet mondok valamennyi említett intézmény munkatársainak. 2. kotta: Huszka, Szabadság, szerelem (1955), No. 12
Magyar táncok, 31-46. ütem (Ugrós nóta) Az Editio Musica Budapest szíves engedélyével
|
A Duna TV-ben ma
14 órától látható:
Farkas Ferenc –
Dékány András: Csínom Palkó
a televízió és a MOKÉP
közös filmalkotása
A daljáték zenés, színes, magyar romantikus kalandfilm-
változata
88 perc, 1973
Rendező: Keleti Márton Társrendező: Mészáros Gyula
Forgatókönyvíró: Békefi
István
Operatőr: Szécsényi
Ferenc
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Zenei-dramaturgiai
konzultáns: Ruitner Sándor
Koreográfus: Barkóczy
Sándor és Orsovszky István
Jelmeztervező: Márk
Tivadar
Díszlettervező: Duba
László
Karmester: Farkas András
A kuruc-labanc
csatározásokat megörökítő zenés kalandfilm a 18. század elején játszódik. A
kuruc seregbe induló Palkó és Jankó összecsap egy labanc csoporttal, akik
Jankót Koháry gróf börtönébe hurcolják. Palkó a kuruc táborban beleszeret a
pozsonyi mézeskalácsos, Rosta Márton lányába, Éduskába. Rosta a főrangú labanc
fogoly, Biberich bőrébe bújva látogat a lányával Koháry várába, hogy keresztülhúzza
az osztrákok haditervét. Éduska titkon felkeresi Jankót, aki tüstént
beleszeret. Közben az igazi Biberich kiszabadul, és kínos helyzetet teremt, de
Palkó csellel beveszi a várat. Boldogan öleli meg szerelmét, Éduskát. Jankó
pedig a vándorzenész Cinka Pannával vigasztalódik.
Szereplők:
Nagy Gábor (Csínom Palkó) - énekhang:
Berkes János
Benkő Péter (Csínom Jankó)
Somogyvári Rudolf (Biberich báró)
Haumann Péter (Rosta Márton)
Hűvösvölgyi Ildikó (Éduska)
Sólyom Ágnes (Cinka Panna)
Agárdi Gábor (Tyukodi)
Márkus László (Koháry gróf)
Tordy Géza (Auerbach)
Szirtes Ádám (Kuczugh Balázs)
Gera Zoltán (Leopold szakácsa)
Ladomerszky Margit (Koháry édesanyja)
Turay Ida (Koháryné)
Huszti Péter (Balogh Ádám)
Horváth József (Csínom)
Szemes Mari (Örzse)
Cs. Németh Lajos (Pethő, kuruc hadnagy)
Prókai István (labanc tiszt)
Nagy István (labanc tiszt)
Gyulay Károly (szakács)
Dudás Mária (nevelőnő)
Az idei magyar operett napja díjazottai:
Kvartett lett a tercettből - a tenor és a szoprán mellé két alt/mezzo (Czipra) társult. Így még érdekesebb lett az ének-zene hangzásvilága a kincskeringőnek. Dupla élvezet...
Köszönöm hogy szóltál, itt a helyes link:
A megadott linken nem A cigánybáró hanem a Cirkuszhercegnő részlete jön elő...
Ma tartották ifjabb Johann Strauss Cigánybáró operettjének sajtótájékoztatóját a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. A tájékoztatón elhangzott Barinkay belépője(Balczó Péter), Szaffi belépője(Kiss Diána), a Kincs tercett(Lévai Enikő, Ruszó Alexandra, Tímár Tímea, Balczó Péter), Zsupán kupléja(Pete Ádám)egy tercett Arzéna, Carnero és Mirabella(Süle Dalma, Frankó Tünde, Kiss Zoltán)valamint Homonnay belépője a Csapj kezembe szép öcsém(Nagy Lóránt, Erdős Attila). Alább a Kincs tercettet láthatjátok, nekem személy szerint ez a dal tetszett a legjobban.
Csodálkoztam is, Fischl Mónika nevét látni Czipraként, mely szerep a partitúrában alt (mezzoszoprán) hangra íródott. Az Operában vagy a stúdiófelvételeken is, emlékszem a múltból Komlóssy Erzsébet vagy Barlay Zsuzsa fantasztikus Czipra-alakításaira. És sorolhatnàm a neveket tovább máig... Fischl Mónika szoprán, primadonna, a régi rendezésben már Szaffit énekelt, ezért is szereposztási tévedésnek tartottam Cigányasszonyként szerepeltetni a darabban. Helyes, hogy lecserélték, helyébe egy mezzoszoprán lép, a második és harmadik szereposztásban kitűzött váltótársak mellé.
Változott a Cigánybáró szereposztása. Fischl Mónika helyett Szilágyi Szilvia operaénekesnő játsza majd Czipra szerepét, Kiss Zoltán pedig Földes Tamástól veszi át Carnero szerepét.
Én nagyjából követem az osztályt és egyelőre nem igazán tudnám azt mondani hogy akadna köztük kifejezetten bonviván alkat. Tassonyi Balázs és Antalovics Péter mindketten inkább tánckomikus szerepekben tudnának(illetve Balázs már ki is próbálhatta magát ebben a szerepkörben)sikereket elérni, viszont mindketten musicalekben is ugyanúgy játszanak. Rajtuk kívül még Bartus Berci illetve Tóth Norbert azok akik már bizonyíthattak, ám én bennük sem látom még a színház leendő bonvivánját.
Az a helyzet és tény, hogy az Operettszínházban jelenleg nincsenek már foglalkoztatott „igazi” bonviván-karakterek. Emlékezzünk a régi kitűnőségekre - más-más korokból:
Sárdy János (az Opera előtt, mellett és után), Oszvald
Gyula, Baksay Árpád, Homm Pál, Marik Péter, Virágh József, Farkas Bálint,
Jankovits József, Szolnoki Tibor. Majd jött „kölcsönbe”: Leblanc Győző. Érkezett
szintén az Operából a „három tenor”: Vadász Dániel, Kovácsházi István, Nyári
Zoltán. Aztán ugyancsak félállásban jött
a színházhoz Boncsér Gergely is.
A közelmúltban volt egy „négyesfogat”, ami sajnos megbomlott: Vadász Zsolt elhunyt, Boncsér Gergely visszament az Operába, Dolhai Attila távozófélben van. A negyedik személy: Homonnay Zsolt – ő már inkább rendez, művészeti vezető s valljuk be tenorjával eddig is inkább a musical felé építkezett, ha operettben lép fel, inkább „musicales” hangszín és kevés hangi vívőerő jellemzi, miközben színpadi megjelenésével ezt a hiányát ellensúlyozni képes.
Sándor Péter most szükségmegoldás, de jó irányba halad (viszont nem kellene a musical-vonalat is egyszerre képviselnie az operettel - a hang matériája is kárát látja), míg a fiatal Papp Balázs az Operában eddig nem igen kapott fajsúlyos szerepet és számára az igényes operettbonviván szólamok még korai terhelést jelentenének.
A Budapesti Operettszínház 2021 óta musical-operett osztályt indított a megújult Színház és Filmművészeti Egyetemen. Az osztály vezető tanára Kiss-B. Atilla operaénekes (aki klasszikus operettekben is fellépett korábban), az Operettszínház főigazgatója. A jövő operett- és musicalszínészeinek képzésében a színház vezető művészei is részt vesznek, mások mellett Homonnay Zsolt is.
Várom, mikor „bújik ki” kezük alól egy ifjú,
színpadképes és jó hangú tenor művész, akit - a fentebb említett két fiatal művész mellé - , a bonviván-karakterek irányába lehet majd predesztinálni
– hogy az utánpótlást saját berkeiből lehetőleg maga az Operettszínház biztosítsa...
Én már több helyen is láttam korábban, 2-szer az Operettszínházban, vagy 4-szer a Fedák Sári Színházban és egyszer Veszprémben is, meg németül a youtube-n a Mörbisch-i előadást.
Nem távozott még, de minden bizonnyal fog, miután az igazgatói teendő egyre inkább sűrűsödni fognak. Az idei Álom Álom gálákon már nem vesz részt, hogy beállítanak e helyére valakit(esetleg Papp Balázst) azt nem tudni.
Nem is tudtam, hogy Dolhai távozott. (Mikor történt? Egyáltalán nem fog játszani?) Sajnálom, így végképp nincs már bonviván, csak Sándor Peti, de ő viszont inkább musical színész. Boncsért jó lenne visszahozni, legalább a Cigánybáróba.
Előző szezonban a kecskeméti Jacobi Leányvásárra utaztam, ami jazz-esítve lett, különben nagyon tetszett. Bori Réka volt Lucy, pár hete a Leányvásár tévéváltozatát is megnéztem.
Ez így igaz, többször láttam vele az Erkel Színházban A cigánybárót (ahogy még előtte Kiss-B. Atillával - az Operettszínház jelenlegi direktorával is) a címszerepben. Sőt, idén nyáron, június 27-én is Ɓoncsér Gergely alakította Barinkayt, ezúttal a Szegedi Szabadtéri Játékok egyetlen Cigánybáró előadásán az Erkelből áthozott, Szinetár Miklós-rendezte produkcióban.
Örülök neki hogy látni fogod, remélem neked is jó élményeket fog okozni, én nagyon szerettem.
Erősen hiányzik az Operettszínház színpadáról én űgy vélem. A Cigánybáró operettben nem lenne nála tökéletesebb Barinkay
Igen, mertem remélni, hogy Boncsér énekével, sármjával újra megdobogtatta a női szíveket - is..., őt is ünnepelte a publikum!
Én pedig a vasárnapira megyek 9-én.
Ezek a dalok hangzottak el a gálán:
Igen és fantasztikus volt. A Mosoly Országa Szív duettjét, a Marica Grófnőből a Ne szólj Kicsimet, a Mosoly Országából a Vágyom egy nő utánt illetve a Marica Grófnőből a Mond meg hogy imádom a pesti nőket és a Hej Cigányt énekelte.
Igen, a 8-i előadásra elmegyek. Nagyon várom már, a szívembe zártam azt a darabot. Egyszerű, de nagyszerű és jó alakításokat láthat benne az ember :)
Boncsér Gergely emlékeim szerint viszonylag hosszú idő után lépett fel ismét az Operettszínházban - most szeptember 23-àn az említett Fischl Mónika-gálán láthatta egykori bonviván-kedvencét, az Operaház kiváló tenoristáját újra a Nagymező utcai teàtrumban a közönség.
A debreceni színház munkatársa szerint a november 8 és 9-ei Viktóriában is Sándor Peti fog énekelni... mész rá? Én még nem láttam, de már várom.
Én azt hittem, hogy te nem szereted az operettet...
Nem kisebbítve az általam is kedvelt és nagyrabecsült Fischl Mónika érdemeit, az esetleges szárazon-nem-maradt szemek elsősorban Vadász Zsoltnak szólhattak. Személy szerint nekem az Emlékszel még-duett legjobban Lukács Anitával és Vadász Zsolttal tetszik. Igazi dràmát játszanak a YT-felvételen. Amikor először láttam, még nem tudtam, hogy egy párt alkotnak azaz sajnos már csak alkottak.
Én ott voltam a gálán, igazán felemelő élmény volt, hibátlan peodukciókkal. Mikor Móni Vadász Zsolttal az Emlékszel Méget énekelte, ott szem nem maradt szárazon. Az én személyes kedvencem a Messze a nagy erdő volt, amit Mága Zoltán és zenekara kísértek.
Nem voltam otthon tegap, különben is a megasztárt néztem volna. (Majd megnézem utólag.)
FISCHL MÓNIKA LISZT FERENC-DÍJAS PRIMADONNA ÉLETMŰ KONCERTJE - 2025. szept. 23.
Az M5 csatorna tegnap éjjel (21.00 - 23.30)
sugározta felvételről a koncertet („Emlékszel
még?”) a Budapesti Operettszínházból.
Nem láttam a műsort, ezért a linket felhozom ide.
Olvasom, az életmű
koncerten részletek hangzottak el a Bajadér, A mosoly országa, a Csókos asszony, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csárdáskirálynő, Az Orfeum mágusa, a Maya, a Bál a Savoyban és a Viktória című operettekből, de felcsendült Az ötödik elem című filmből a Díva dala is.
Szereplők: Boncsér
Gergely, Dolhai
Attila, Homonnay
Zsolt, Kékkovács
Mara, Kiss
Zoltán, Laki
Péter, Mága
Zoltán, Vadász
Dániel, Szendy
Szilvi és Oszvald
Marika. Közreműködött a Budapesti Operettszínház
Zenekara, Énekkara és Balettkara, vezényelt Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, főzeneigazgató. Az est
rendezője: Bori Tamás.
Legyen meg itt is.
Házy Erzsébet két kedvenc klasszikus operettje, amit színpadon eljátszott, A víg özvegy (Glavari Hanna) és A cigánybáró (Szaffi); mindkét darabban szerepelt itthon az Operában (a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon) és Ausztriában, a bécsi Volksoperben, míg az utóbbi dalművet a Szegedi Szabadtéri Játékokon is előadta.
Házy Erzsébet nemcsak színpadon, hanem a rádióban, hanglemezen, hazai és egy osztrák-nyugatnémet-magyar koprodukciós televíziós filmen is feltűnt Szaffi szólamával illetve szerepében.
Rádió
ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20.
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
A szereposztásból:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya - Ágai Karola
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvay Andor
Hanglemez:
A lemezborítón Házy Erzsébet (Szaffi) és Udvardy Tibor (Barinkay) láthatók.
Fotó: Kotnyek Antal (1967)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta
Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.
A dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Énekkara
Zenei rendező: Antal Dóra
Szereposztás:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Udvardy Tibor
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Radnay György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágai Karola
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Czipra, cigányasszony – Barlay Zsuzsa
Carnero, császári biztos – Szénássy István
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Szabó Anita
Televízió
Az 1960-as évek elején a televízió stúdiójában „élő” színpadi jeleneteket vettek fel az operettből Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György alakításában, a zenei hangfelvétel a fent ismertetett rádiófelvétel hanganyagából való: km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János (1961):
Johann Strauss: A cigánybáró - Szaffi dala (Házy Erzsébet)
Osztrák-nyugatnémet-magyar koprodukciós filmen (1964 tavasza)
Erről a filmes produkcióról korábban a 366-os sorszám alatt részletesen írtam. Barinkay szerepét Rudolf Schock alakította Házy oldalán! Érdekesség, hogy míg a teljes filmet fekete-fehérben forgatták, a promociós fotók a zenei hangfelvételeket tartalmazó lemezek borítójára színesben készültek.
Barinkay - Rudolf Schock
Saffi - Erzebeth Hazy
Czipra - Elisabeth Schärtel
Zsupan - Benno Kusche
Arsena - Lotte Schädle
Graf Homonay - Eberhard Wächter
Carnero - Karl Schmitt-Walter
Mirabella - Hilde Konetzni
Ottokar - Paul Besztercei
Chor und Orchester der Städtischen Oper Berlin
Musikalische Gesamtleitung: Robert Stolz
Regie: Artur-Maria Rabenalt
Rudolf Schock & Erzebeth Hazy "Wer uns getraut" - színesben!
Rudolf Schock u. Erzebeth Hazy " singen aus dem "Zigeunerbaron " Wer uns getraut
A teljes film: Der Zigeunerbaron - Rudolf Schock és Házy Erzsébet, 1964
(A filmet részben Magyarországon forgatták, a filmoperett zenei hanganyaga Nyugat-Berlinben, hangstúdióban készült el - ami alapjául szolgált az LP és CD formátumú lemezeknek, a YouTube stb videomegosztó oldalaknak.)
Szorosan kapcsolódik egymáshoz a hangfelvétel és a film elkészítése. Film Színház Muzsikában 1964. szeptember 11-én megjelent egy riport, melynek a címe ez volt: „Barinkay, Szaffi, Cipra…” – Látogatás a Cigánybáró stábjánál … Nyugat-Berlin, 1964 tavasza: ez volt az első alkalom, hogy Házy Erzsébet német nyelven énekelte Cigánybáróban Saffi szerepét. A hangstúdióban egyúttal felvették azt a zenei anyagot, amely később, alapját képezte a Magyarországon forgatott TV-filmnek. Tehát Nyugat- Berlinbe utazott Házy, ahol a Deutsche Oper Berlin zenekarát és énekkarát Robert Stolz vezényelte. A darabban Barinkay Sándort a neves operaénekes, Rudolph Schock szólaltatta meg. Cziprát Elisabeth Schaertel énekelte. És aztán elkövetkezett 1964 szeptembere. Az említett nyugat-berlini zenei anyag felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel - egy müncheni TV-társaság már Pesten forgatja a Cigánybáró TV-filmet. A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készülő filmoperett külső és műtermi felvételei részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel. - Elisabeth! Elisabeth! Spreeche dunkler! A rendezői hang Házy Erzsébettől azt kéri, sötétítsen a hangján. A szünetben Rudolph Schock-kal beszélget a Film Színház Muzsika újságírója. A neves osztrák művész elmondja, hogy bejárta a világ minden földrészét, de elmondhatja, Budapest az egyik legszebb város. Tudja, a rádióból, lemezről Magyarországon is ismerik; szinte minden nagy tenorszerepet elénekelt: Octaviót, Belmontét, Stolzingi Waltert.... akkor határozta el, hogy énekes lesz, amikor Richard Taubert hallotta énekelni. Ő a példaképe. Most Olaszországba, Hollandiába és Belgiumba készül koncertet adni, aztán Házy Erzsébettel szeretne Hamburgban a Viktória (Ábrahám Pál operettje) előadásán találkozni. A rendező veszi át ismét a szót, ősz hajú, jókedvűen dinamikus ember: „- Nagyszerűen éreztem magam Magyarországon, bár munkatempónk hallatlanul erős volt. Naponta öt-hat óra, ennyi jutott alvásra. Az Adony körüli táj festőien szép volt. Tudja, mi a tervem? Az egyik híres francia musicalt, a \"Phi-Phi-t szeretném megrendezni Házy Erzsébet főszereplésével...” Házy Erzsébet még elmondja, hogy a filmoperett forgatása után januárban a Viktóriát énekli Hamburgban, de már meghívást kapott a bécsi Volksoper Cigánybáró felújítására, melyben ő alakítaná Szaffit. A TV-film elkészült, nagy sikerrel játszották Európa-szerte. A Film Színház Muzsikában a cikk mellé két fotó dukál: az egyik képen Házy és Schock közös jelenete a filmből, a másikon Carnero - Karl Schmidt- Walter, Arsena - Lotte Schaedle, Zsupán - Benno Kusche és Homonnay - Eberhardt Wachter csoportos jelenetét látjuk a filmből.
Lili bárónő premier a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban - video-riport a főpróbán készült.
2025. 10. 07., 21:00
Október
3-án, zajos közönségsikerrel tartották meg a Lili
bárónő című nagyoperett premierjét a Kecskeméti Katona József Nemzeti
Színházban. Az idei évad első nagyszínházi bemutatóját, Huszka Jenő és Martos
Ferenc örökzöld operettjét vendégként Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház
igazgatója rendezte. Felvételeink az előadás sajtó-nyilvános főpróbáján
készültek.
https://www.kecskemetinemzeti.hu/hu/eloadasok/bemutatok/2025-2026/lili-barono--14990.html
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Llil bárónő – a Kecskeméti színházi bemutató előtt, előzetes
Minderről már szó volt - beírtam - lásd a 6660. sorszàm alatti bejegyzést is.
Jonas Kaufmann | Koncertek | Dátumok - Hannover.de
Jonas Kaufmann
A sztártenor Malin Byström szopránnal és a Baden-Badeni Filharmonikus Zenekar kíséretével 2026. április 26-án a Hannoveri Kongresszusi Központban Malin Byström szobránnal és társaival énekli Kálmán, Lehár, Abraham és mások áriáit és duetteit.
Aligha kell korunk egyik legkeresettebb tenorjaként bemutatni: Jonas Kaufmannról beszélünk. Az énekes a neves svéd szopránnal, Malin Byströmmel együtt új programjában arra invitálja a közönséget, hogy fedezze fel a "varázslatos tónusokat" Karl Goldmark, Lehár Ferenc, Paul Abraham, Kálmán Imre élénk műveiben. A Sába királynője híres tenoráriája mellett A víg özvegy, A mosoly földje, a csárdás-hercegnő és a Mariza grófnő áriái és duettjei is szerepelnek a programban – a bécsi melankóliával, magyaros temperamentummal és lelkesítő könnyedséggel teli est.Program
Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Paul Abraham és mások hangszeres darabjai, áriái és duettjeiMűvész
Jonas Kaufmann, tenor
Malin Byström, szoprán
Baden-Baden
Filharmónia Jochen Rieder, karmester
Megjegyzés:
Ezek szerint lesz mind a 4 magyar zeneszerző és mások (??? gondolom bécsi szerzők) darabjai is.
Összevissza írják. A riportban említi a hölgy Ábrahám Pál nevét is, és több más forrásban is, illetve Goldmark Károly Sába királynőjét is más forrásokban, a videó alján azonban nem írják a két szerzőt. Hát akkor most lesz tőlük is dal? Másrészt Goldmark nem írt operettet, persze lehet, hogy nem csak operett lesz a koncertben, hanem opera is.
Jonas Kaufmann - „Magische Töne” – Tour 2026
Gilbert & Sullivan's :The Grand Duke in Concert
Sunday, November 2 at 3:00pm
MacTheatre at McCallum Fine Arts Academy
5600 Sunshine Drive
Austin, TX 78756
A
Nagyherceg Gilbert és Sullivan 14. és egyben utolsó együttműködése. Bemutatjuk
a John Wolfson által átdolgozott librettó „koncertes” változatát, amely W.S.
Gilbert eredeti cselekménykönyvén alapul.
A
Nagyhercegben a bolondos cselekmény egy 100 éves törvény félreértelmezésén
alapul, amely a törvényes párbajokat szabályozza – melyeket kártyahúzással
döntenek el. Egy zavart humorista egy színtársulatban hirtelen a társulat élére
kerül, bitorolva a nagyherceget, és több nővel van eljegyezve, mint amennyit
nyomon tud követni! A gazdag osztályok és a nemesség takarékosságát és
álszentségét pedig végig fényezi az előadás.
Zenei
rendező: Jeffrey Jones-Ragona
Gilbert & Sullivan - THE GRAND DUKE - "So ends my dream..." (Julia Goss)
First performance: The Savoy Theatre, London, 7 March 1896
A zene Sullivan legjobbjai közé tartozik. „Így ér véget az
álmom… Minden ígéretem megszegve.” Az angol színésznő, Julia Jellicoe (akit az
eredeti produkcióban a magyar Ilka von Palmay alakított) nagyhercegnői címre
vonatkozó tervei kudarcot vallottak. Öngyilkosságot fontolgat, de elhatározza,
hogy egy jobb holnapban reménykedik.
Julia Jellicoe: Julia Goss
D'Oyly Carte Opera Chorus · Royal Philharmonic Orchestra
Karmester: Royston Nash
London, 1976
he Grand Duke 2012 - the show that completed the G&S canon
for the National Gilbert and Sullivan Opera Company - is now streaming on
gsopera.tv. Subscribers get Instant Access, so join today!
Jobbulást kívánok.
Igazán sajnálom. A bemutatót követően majd írok róla rövid véleményt hogy érdemes e megnézni vagy sem. Jövőre még sokszor játszák szóval semmiről sem maradsz le.
Ez a kék paca tényleg érthetetlen valami, pedig még törekedtem is rá, hogy ne közvetlen másoljam a cikket, hanem először a google-ba, és onnan ide.... na eddig így nem csinált pacát, de most így is odatette. Viszont most legalább nincs zavaró helyen.
