Igen és ugyanez a párhuzam igaz Szabó P Szilveszter és az Elisabeth esetében, ugyanis ott is igaz ugyanez, évekig játszotta korábban a darabban a Halál szerepét és most ő fogja megrendezni szintén Veszprémben.
Fischl Mónika nyilatkozta Facebook oldalán: az Operettszínház következő évadjának bemutatóiról ő sem tud még semmit, egyelőre "titok övezi/fedi"...
A Luxemburg grófja című Lehár-operettet Peller Károly rendezi meg Veszprémben. Jól ismeri a darabot, hiszen a Budapesti Operettszínházban sokáig játszotta a táncos-komikus /Armand Brissard/ szerepét...
Május 7-én a primadonnák és bonvivánok kapcsolatának titkait fürkészve folytatódik az Operettkémia című előadássorozat a Benczúr Házban. A színpadon Fischl Mónika és Boncsér Gergely idézi meg az operett legendás párosait, míg a humorban is gazdag történetekről László Ferenc zenetörténész, kritikus gondoskodik. Az est kapcsán az egyik főszereplővel, a nemrégiben Kossuth-díjjal elismert Fischl Mónika operettprimadonnával beszélgettünk.
"Miben más ma
az operett, mint régen? Változtak a műfajjal szemben támasztott elvárások?
Az operett
nagy korszakai az 1900-as évek elejére, közepére tehetők, azóta pedig a világ –
és vele együtt a zene is – radikálisan megváltozott. Felgyorsult,
felhangosodott. Sokkal több vizuális inger éri a közönséget, és mai nézők –
főleg a fiatalabb generáció – teljesen más ritmusra vannak „ráhangolva”. Ha
megnézünk egy gyereket, ahogy kezeli a digitális eszközöket, láthatjuk, milyen
elképesztő tempóban él. Mi ehhez képest jóval lassabb, rétegzettebb műfajt
képviselünk, valahogy azonban lépést kell tartanunk a rohanó világgal.
Ez azt
jelenti, hogy az operettnek is gyorsulnia kell?
Bizonyos
értelemben igen, de nagyon fontos, hogy ez ne a műfaj rovására történjen. Lehet
gyorsabban, dinamikusabban mesélni, játszani, de mögötte mindig ott kell lennie
a tartalomnak. És természetesen a hitelesség is elengedhetetlen. Ez az, ami
soha nem változhat. Mindegy, hogy egy történet száz éve íródott, vagy ma
játsszuk –
ha nem vagyunk önazonosak, ha nem
hisszük el, amit csinálunk, akkor a néző sem fogja elhinni.
Az operett
örökérvényű, halhatatlan műfaj lehet?
Abszolút. Én
ebben nagyon hiszek. Lehet, hogy a forma régi, de a tartalom nagyon is mai. Az
operett mindig ugyanazokról az alapérzelmekről beszél, csak más köntösben. Ha
ezeket az érzelmeket jól szólaltatjuk meg, akkor az operett nem nosztalgia,
hanem jelen idejű színház. És ha hitelesek vagyunk, akkor minden korszakban
képes megszólítani a közönséget. Vegyük például a Viktória című
operettet, amit nemrég Székesfehérváron mutattunk be, Dolhai
Attila vezetésével. Óriási siker volt, a közönség egyszerűen „ki volt
éhezve” rá. Ezek a művek tele vannak olyan emberi kapcsolatokkal, olyan
örökérvényű gondolatokkal, érzelmekkel, helyzetekkel – szerelemmel,
fájdalommal, örömmel, humorral – amelyek sosem évülnek el."
Primadonnát színpadon játszani és előadni "kortalan" - erre sok példa van itthonról és külföldről. Fischl Mónika iksz évesen is hangja teljében van. A nemrég elhunyt neves angol operaénekes-szoprán Dame Felicity Lott 64 évesen énekelte Glavari Hannát A víg özvegyben (London, 2011), míg A gerolsteini nagyhercegnő címszerepe előadása idején 57 éves volt (Párizs, 2004), vagy A szép Heléná-ja alakításakor ugyancsak párizsi premierjekor az 53-at töltötte be. (Ezeket a produkciókat a kamera is megörökítette, a Mezzo, a Stingray Classica csatornákon többször leadták Lott szereplésével felvett operetteket; a YouTube-on is megtalálhatóak.)
Most Fischl Mónika lesz az egyik Galváry Hanna, aminek személy szerint nagyon örülök. Részben miatta kezdtem el aktívan járni színházba, akkora hatással volt rám a játéka és örülök hogy nem teljesen engedte még el a primadonna szerepeket.
Pontosítás. Elírtam "A madarász" második teljes rádiófelvétele bemutatójának évszámát: nem 1972-ben, hanem 1989-ben volt az első adása (km. Gulyás Dénes, Kertesi Ingrid, Kincses Veronika, Takács Tamara, Bordás György, Rozsos István, Balázs Péter, Mikó István, Benedek Miklós. Vezényel: Breitner Tamás);
A víg özvegy debreceni bemutatójának örülök, a Csokonai Színházban legutóbb 2013-ban hozták színre, akkor Zavaros Eszter operaénekes volt az egyik szereposztàs Glavari Hannája. 2027. május 27-én lesz a Lehár-operett premierje.
Nem vette fel a tévé, csak a Rádió Dalszínhàza, kétszer is, teljes felvételen (1959, 1972), és külön részleteket is (Házy Erzsébet - Kónya Sándor párosával...).
Carl Zeller: Madarász c. operettjét igazán feltehetné valaki:... a Zenés Tévészínház felvette a darabot? Én nem találtam sehol...
Viktória - Vörösmarty Színház | Jegy.hu
A Debreceni Csokonai Nemzeti Színház eléggé belehúzott, ugyanis 2 új operettbemutatójuk is lesz. Az egyik Novák Eszter rendezésében Zerkovitz Béla Csókos Asszony című operettje, a másik pedig Lehár Ferenc Víg Özvegye, amit Béres Attila rendez aki korábban 2007-ben az Operettszínházban is megrendezte a darabot. Ezen kívül még a repertoáron marad a János Vitéz is. Illetve ami bár nem operett, de a West Side Story Juronics Tamás rendezésében, illetve a Traviáta amit Bakoss Kiss Gábor rendez és amit Győrben szintén bemutatnak.
Sajnos itt épp nyaraláson leszek, így nem tudok rá elmenni. Különben biztosan megnéztem volna, sok jót hallottam róla.
A Luxemburg grófja veszprémi bemutatója különleges kihívás az ének-zene klasszikus hangzásának megvalósítása szempontja mellett az énekkar és zenekar, a szereplők, a karmester és a rendező közös együttműködése; mennyiben tudnak egy klasszikus operettet úgy színre vinni, hogy ne "musicalesítés" irányába sodródjon a produkció. Sajnos, láttunk erre rossz példákat az utóbbi években más vidéki színházaktól ‐ éppen e Lehár-operett "ürügyén" is megvalósulva. Félresikerülten. Remélhetőleg nem egy ilyen "kölcsönbe" érkező, máshol már bemutatott, "leszerepelt" Luxemburg grófja-produkciót vesz át és mutat be a Petőfi Színház a következő színhàzi évadban.
Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: VIKTÓRIA operett | Jegy.hu Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
VIKTÓRIA
operett
2026. július 17., péntek 20:00 (esőnap: július 18.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
SZABADTÉRI BEMUTATÓ
Átdolgozta: Béres Attila
A háború után Viktória már új életet kezdett egy amerikai diplomata feleségeként – amikor váratlanul felbukkan régi vőlegénye, Koltay István, akit mindenki halottnak hitt. A múlt és a jelen drámai találkozása elsöprő érzelmeket szabadít fel. Viktóriának döntenie kell: a biztonságot nyújtó jelen, vagy a mindent elsöprő, régi szerelem?
Ám a bonviván és a primadonna mellett két táncos-komikus és szubrett páros is színre lép, így már három szerelmespár küzd a boldogságért, három különböző temperamentummal, háromféle szenvedéllyel.
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
„32-es baka vagyok én”, „Csak egy kislány van a világon”, „Honvéd banda szól a Stefánián”, „Goodnight”, „Ahol az ember felmászik a fára”, „Nem történt semmi”.
A Viktória operett Ábrahám Pál egyik legnagyobb sikere, amely 1930-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend. Zenéjében a magyaros dallamvilág, a bécsi operett eleganciája és az amerikai jazz lendülete találkozik – garantált színházi élményt kínálva minden generációnak.
Főszereplők:
Trokán Péter, Haraszti Elvira, Dolhai Attila
Közreműködik: Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Jelmeztervező: Libor Katalin
Díszlettervező: Bátonyi György
Koreográfus: Lénárt Gábor
Produkciós asszisztens: Németh Mariann
Karmester: Ruff Tamás
Társrendező: Ferenczy-Nagy Boglárka
Rendező: Dolhai Attila
Pénteken megnézem újra a Cirkuszhercegnőt, azt a darabot nem lehet megunni.
Voltál vagy tervezel menni mostanában valamilyen operett előadásra?
Ha már Lehár Ferenc: A Veszprémi Petőfi Színházban a Luxemburg Grófját tűzik műsorra, valamint egy kis különlegesség, Nemlaha György Álom Álom édes álom című darabja is bemutatásra kerül, mely Kálmán Imre életét mutatja be.
A
Budapesti Operettszínház Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének
előadását felvételről megint láthattuk tegnap éjjel az M5 televíziós csatorna
képernyőjén. A látványos, érzelmes, szomorú-vidám operett produkcióját a
2021. évi bemutatója óta még háromszor néztem meg a Nagymező utcai teátrumban,
és a brit Stephen Medcalf látványos rendezése azóta is ha látom, sohasem
hagy közömbösen; az az előadás, amelyikről ez az újra leadott felvétel
tanúskodik, különösen jól sikerült (2024); az előadók (a
főszerepekben Ninh Duc Hoang Long, Kiss Diána, Erdőss Attila, Bojtos Luca,
Langer Soma, Földes Tamás) és a balettkar, énekkar, zenekar
Pfeiffer Gyula dirigálásával igazi élményt nyújtottak.
"A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik
legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb
alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos
operettet 1929-ben mutatták be. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos
keleti motívumok inspirálták: a bécsi tábornok arisztokrata lánya, Liza, és a
kínai trónörökös, Szu-Csong herceg szerelmét meséli el. Bár a műfajtól
megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a
kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek
komoly kérdéseit járja körül."
Lehár utolsó művei közösek abban, hogy nem
vidám végkifejlettel zárulnak, nincs happy andjük, mindegyik lemondással
végződik (lásd még Paganini, A cárevics, Friderika, Giuditta). Megjegyzem, a
Kacsóh-mű, az Operettszínházban nemrég koncertszerű formában előadott
történelmi daljáték, a Rákóczi (1906) megelőzte Lehárt e téren: ez is szomorú
véggel zárul! Lehár zenéje zseniális és összetéveszthetetlen, senki máséhoz nem
mérhető a műfajban. És még valami: Lehár ebben az alkotási periódusában, amely
a Paganinivel kezdődik, újfajta követeléseket támaszt a színházakkal szemben:
darabjainak főhőseit csak nagy énekművészek alakíthatják, így nem véletlen,
hogy az igényes tenor- és szopránhangokra írt művei közül jónéhányat az
operaházak is a műsorukra tűztek.
Örülök, hogy az Operettszínházban már az ötödik éve játsszák a darabot, igényes művészi megformálással – bár a következő évad műsortervét és a repertoárt még nem ismerjük, remélem, A mosoly országa továbbra is marad, vagy ha mégsem, akkor majd helyébe kerülő másik Lehár-bemutatónak is örvendhetnénk...
Aztán eszembe jutott, hogy azért az 1930-as mások is voltak, például Erélyi Mihály, Sándor Jenő, Gyöngy Pál... bár ezeket az operetteket talán azért nem játszák, mert mindegyikben lehet 2-2 sláger, de azért gálákon elő lehete ezekből is venni egy kettőt, nem mindig unos untig ugyazt a repertoárt nyomni.
Nagyon örülök, hogy elővették a "3:1 a szerelem javára" jazz-operettet, ez egy nagy siker volt a maga idejében.
M5-ön most néztem meg a Mosoly országát, egyszer néhai Vadász Zsolttal élőben is láttam. Egész megkedveltem a zenéjét, bár a második felvonás vége már inkább operára emlékeztetett.
Ha letelik a 70 èv a halàla utàn, ès lejàrnak a szerzői jogok = jogdìjak, talàn inkàbb teljesül a vàgyad ès gyakrabban tűznek ki itthon Àbrahàm Pàl-operetteket. Lègy türelmes mèg pàr èvet!
Örülök a híreknek, hogy Ábrahám Pál és Eisemann Mihály művei színpadra kerülnek nyáron Pesten és vidéken.
A 2026/2027-es évabna úgy néz ki Eisemann Mihály mellett Ábrahám Pál operettjeit tűzik műsoraikra a vidéki színházak. Utóbbi nagyonnagy örömömre szolgál, mivel eddig eléggé melllőzve voltak az jazz-operettjei.
A Budapesti Operettszínház művészei tegnap este a jelenlévő közönséget érzéseim szerint megörvendeztették – engem mindenképpen - egy réges-rég, 120 éve nem játszott történelmi tárgyú magyar daljáték bemutatójával, mégpedig Kacsóh Pongrác Rákóczi című darabjának félig szcenírozott, koncertszerű egyszeri előadása által.
A háromfelvonásos daljáték szövegkönyvének írói: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).
Amint a színház honlapján olvashattuk, ez az egyedülálló produkció nem csupán egy feledésbe merült mű felélesztése, hanem igazi zenei és érzelmi utazás a magyar történelem egyik legmeghatározóbb korszakába. A bemutató különleges apropója, hogy 2026-ban ünnepeljük a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját, így az előadás egyszerre tisztelgés a történelmi alak és a nemzeti emlékezet előtt.
A darab középpontjában II. Rákóczi Ferenc alakja áll: egy férfi, aki a szerelem és a haza hívása között kénytelen választani. A történet a bécsi udvar fényűző világától a szabadságharc csatateréig vezet, miközben személyes sorsokon keresztül mutatja meg a hűség, az áldozat és a szabadságvágy drámáját.
A nézők egyszerre lehettek tanúi megható szerelmi történeteknek, sorsfordító döntéseknek és felemelő, hazafias pillanatoknak.
Az előadás zenei világa különleges élményt kínált: a magyar nóták hangulatát idéző dallamok, népdal ihletésű motívumok és elegáns keringők váltakoztak nagyszabású együttesekkel. A koncertszerű forma lehetővé tette, hogy a zene és az énekesi teljesítmények még hangsúlyosabban érvényesüljenek
A produkció kiváló szereposztással valósult meg: Rákóczi feleségét, Amáliát a frissen Jászai Mari-díj-jal kitüntetett Kiss Diána alakította, II. Rákóczi Ferenc szerepében Papp Balázs operaénekes volt látható, valamint színpadra lépett még a főbb szerepekben Süle Dalma (Ruthein Magda), Fogl Noémi (Gölöncsér Katica), Balczó Péter operaénekes (Gölöncsér Andris, tárogatós hadnagy), Tassonyi Balázs (Kuczug Balázs) és Langer Soma (Heister Hannibál császári ezredes)
Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara.
Zenei vezető, karmester Pfeiffer Gyu
Rendezte: Homonnay Zsolt
A Rákóczi egyszerre kínál történelmi
drámát gazdag zenei élménnyel kiegészítve, egy este, ahol a múlt megelevenedik,
és a szabadság eszméje újra megszólal a színpadon.
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc (Magyar Nemzeti Galéria) - a LED-falra vetítve is láthatóvá vált.
Amikor a függöny felment, egy
hatalmas, az egész színpadot befoglaló ívelt LED falat láttunk, ez jelentette a
daljáték színes hátterét; erre vetítették a történeti szereplők (Rákóczi,
Bercsényi stb festett) ismert portréit, a zeneszerző képét, de a daljáték egyes
jeleneteinek hangulatát megidéző korabeli festmények metszeteit; pld. a
történelmi helyszínekről kies tájképekkel illusztrálva azt, amikor és ahol
éppen történik valami a cselekmény során. Ezen a LED falon a vetített képekre
„beúsztatva” feliratokon olvashattuk a soron következő jelenet tartalmát.
Az ismertetett LED fal előtt, a
színpadon foglaltak helyett a szólisták, akik mögött az énekkar helyezkedett
el. Mindenki ünnepélyes, fekete ruhát viselt. A zenekar lent az árokban, a
szokott helyén játszott.
A „Rákóczi” daljátékról tudnivalókat
korábban itt a fórumon több topikban bejegyeztem, amiről nekem ismeretem
volt/van. Nem ismétlem meg, kivéve a cselekményt, nagyvonalakban
olvasmányaimból merítve, és a Rádió Dalszínháza 1964-es bemutatójának
dalszövegeiből is idézek.
A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg – 1694-ben (I.
felv.); a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.); a trencsényi vár (III. felv. 1.
kép); a Vereckei-szoros (III. felv. 2. kép), a Rákóczi-szabadságharc évei
alatti epizódok (1703-1711).
Hosszú nyitánnyal kezdődik a mű, a
harmadik felvonás gyászindulójának reminiszcenciájával, mely a trencséni
vesztett csata halottjait s a magyar szabadságot siratja. A nyitányban még a
dalmű egy-két motívuma ötlik fel. Majd a Hofburg termeiben vagyunk: s az udvari
népség kórusát halljuk. Hesseni Amália hercegnő és Reutheim Magda is a palota
termeiben vannak. Magda, a kis udvarhölgy epedő dalt énekel szerelméről s
megvallja a hercegnőnek, hogy szereti Rákóczit. A hercegnő viszontvallomással
felel; ő is imádja Rákóczi Ferenczet s a gróf szereti – a vőlegénye!
Látjuk a bécsi Burg romlott levegőjében tévelygő 18 éves Rákóczit, akit
udvaronccá neveltek s aki Amáliáról ábrándozik akkor is, amikor Magyarországból
követségbe érkezik hozzá Bercsényi, Badinyi, az öreg magister, Gölöncsér és a
fia, a tárogatós hadnagy, Andris, hogy a bécsi udvarban nevelkedő főurat a
császár engedélyével haza, Magyarországra vigyék. Duhaj, magyaros motívum
hangzik ekkor, a kurucok találkoznak Rákóczival, az udvari főméltóságok füle hallatára
felszólítják, hogy tartson velük a magyar hazába, de ekkor még vissza utasítja
honfitársait, nem törődik a haza bajával. A jelenlévő Heister Hannibál,
császári ezredes megbotránkozik a kurucok modorán. Andris azonban nem
vonul vissza szomorú kurucaival, hanem kimondja a jelszót: »Szóljon
helyettünk a tárogató!« S Andris tárogatós hadnagy muzsikál. Kesergő
kurucokról. Az udvari népség e közben viháncol és gúnyolódik, a kurucok kardhoz
kapnak. E magasztos pillanatban a zenekarban finom franciás muzsika váltakozik
a magyarok riadójával, de Rákóczi rájuk sem figyel, hanem egy szerelmi dalban
sóhajt arája után. Lelke csak akkor kezd ébredezni, amikor egy dicsőséges
harcban megtépett magyar lobogót bontanak ki előtte, és Andris Zrínyi Ilonáról
zeng panaszos dalt. Valami régi kurucnóta-félét. A tárogatóhang szívéhez
férkőzött, Rákóczi ekkor már fülel „a hazai hangokra”, melyeket bölcsője
mellett zengett valamikor Munkács vár nagyasszonya. A magyarok arról beszélnek
neki, hogy odahaza a népek ezrei csak azt várják, hogy Rákóczi bontsa ki a
szabadság lobogóját s mind csatasorba sorakoznak zászlaja alá; lelkének nagy
változása még erősebben kezd kibontakozni, mikor anyjának, Zrínyi Ilonának
levelét olvassa, ami könnyet fakaszt szeméből, égő lánggal gyúl ki szívében a
szunnyadó magyar érzés, amikor a tárogatón újra felzokog az édes-bús
magyarnóta. A nyomában támadó hangulatnak hű kifejezője a rákövetkező kórus: „De
szépen szól a Gölöncsér Andris tárogatója.“ Mire ez is elhangzik, már
nem az előbbi Rákóczi áll előttünk, hanem az új, az igazi, a fenséges. Hatalmas
crescendóba szélesedik a zenekar és viharzó erővel szakad föl Rákóczi kebléből
a forró vágy: „Hazámba vágyom!...” Noha az imént még
szentimentális pásztor dallal felelt a kurucok szózatára, most megtanult magyarul
énekelni. A dal, mely ajkán fakad, hatásos és lendületes. Olyan emelkedése ez a
zenének, amelyet fokozni alig lehet.
Hatása elementáris lesz. Eltemetett
érzések dagadoznak keblében: - Hazám, édes hazám! A bús magyar
nóta harci riadóba csap át. Leng már a Rákóczi-zászló Duna, Tisza partján. A
zenekar harsogó tussal fejezi be e jelenést, majd lassú, szertartásos induló
ütemére a színen, udvaroncaitól környezve, elhalad a császár...
Az első felvonásban ismerkedünk meg
Magdával is. Ez Reutheim Magdaléna, akinek alakját egy históriai adat
kapcsán illesztette Bakonyi a darabjába. Ezt a leányt egy gyermekkori emlék
fűzi Rákóczihoz. Valamikor egy csókot igért a homlokára Rákóczi s a leány
tizenöt éven át kergeti ezt a csókot, ennek a csóknak a bolondja, ezért a
csókért fut rajongó szerelemmel a fejedelem után, akit mindenüvé követ. Ezt a
szerelmet gyönyörűen énekli meg Magda dala: „Akit én szerettem: az az
álmok álma, virágok lovagja, lovagok virága”. Az első felvonás zenei
finomságai között meg kell említeni azt a tört akkorddal végződő kis keringőt
is, amely a magyar ritmusú zene elhangzása után szinte frivol hangon, de
rendkívül jellegzetesen csendül ki a Burg termeiből. És pompás szatírával van
megcsinálva az a patetikus méltósággal énekelt kardal („A császár, a
császár...”) amellyel a felvonás végződik, amikor I. Lipót megjelenik
a háttérben.
A második felvonásban már
a kuruc idők hangulata tölti be a levegőt. Rákóczi már kibontotta
a »Pro libertate« lobogót. A nagyszombati csata előtt áll a
kuruc tábor. Ebben a felvonásban Andris hadnagy családjával is
megismerkedünk, továbbá Katica leányasszonnyal és vőlegényével, a hóbortos
Kuczug Balázzsal; egy vidám epizód, Kuczug Balázs és Gölöncsér Katica idillje
visz kedves derűt a daljátékba. A kiemelkedő énekszámok - Andris
nótája: „Kuczug Balázs olyan vitéz ...“, Katica tréfás dala: „Van egy
hamis korcsmárosné Dunántúl“ és Kuczug kedves nótája: „Csillagos az
ég, az éj csendes“ – után a bécsi udvar megbízásából Heister Hannibal
generális jő Rákóczihoz, hogy visszatérítse a császárhoz. Ennek fejében a
császár kiadná Amáliát, a fejedelem szerelmes hitvesét és két magzatját. Békét
kínál. De hiába emlékezteti feleségére, két kicsi gyermekére, hasztalan inti a
császár iránt való hűségre. Rákóczi rákiált: - Lipót császár nem
királyunk! És rohan katonáival a harcba. Heistert Magda kíséri a
táborba, s hírt hoz Amáliáról. A hőslelkű leány vigasztalja, biztatja titkon
imádott fejedelmét. Rákóczi arca elborul, szerelmes dalt énekel, búbánatosat,
keserveset. Hangulatát azonban megzavarja a zenekar csatalármája, kardcsörgés.
Fegyveres csapat csörtet a domboldalra. Rákóczi válaszol a császárnak: -
Előre Ocskay!
A harmadik felvonás a trencséni
síkon játszódik, Rákóczi táborában. Köröskörül sátrak, szekérsánczok,
meredő ágyútorkok. Kurucok mulatnak, vigadoznak. E vigalom zenekari kísérete
színes és hatásos, a karkíséret (Andris dalánál) újszerű és érdekes. Kedves kis
nóta, szinte üdítő a zenei bombasztok és tátongó ürességek tömkelegében Katica
és Kuczug Balázs dala: »Volt egyszer egy korcsmárosnő Dunántúl«. Ám
borul a táj a vigadó kurucok fölött. A fejedelem homloka is sötét, bár vele van
imádott hitvese, Amália. Az égboltozaton kigyúlnak a csillagok, borulat után
tábortüzek égnek a dombokon. Andris hadnagy őrhelyén ülve, bús magyar dalt
énekel. Magdára gondol, akit ifjú hévvel szeret. S a sötétben megvillan Magda
fehér alakja. A szerelmes leány fejedelme felett őrködik. Magda mindenáron
beszélni akar a fejedelemmel. Átoson az ellenség őrláncolatán s fontos híreket
hoz. A német meg akarja szegni a fegyvernyugvást és már körül is zárta a
tábort. Rákóczi nem hisz a leánynak, aki erre bizonyítékul előhúz kebléből egy
levelet. De véletlenül egy másik levelet ad neki, amelyet mindig a keblében hord.
Ezt a levelet Rákóczi írta valamikor a leánynak. A fejedelem olvassa és eszébe
jut a neuhausi idill, amikor csókot igért egy leánynak a homlokára. Ebben a
jelenetben kerül először szembe Magda Rákóczival és akaratlanul megvallja
neki szerelmét. És hosszú tizenöt év után végre ott ég homlokán a fejedelem
csókja. Poétikus és megragadó ez a jelenet. E szerelmi jelenettel, majd Magda
szépen instrumentált, hatásos dalával végződik e jelenés, mert a császár
követének érkezését jelentik. Amáliáért jött a követ. Megadásra szólítja föl
Rákóczit és megint a gyermekeire emlékezteti. De a fejedelem kész a válasszal:
egy Rákóczi-tallért ad a követnek. - Ezt add oda gyermekeimnek. Rajta van
az élettörténetem: Pro libertate! Rákóczi ismét énekel. Szép magyar dalt.
És erre következik a szomorúvégű trencséni csata. Rákóczi, bár hívei cserben
hagyják, nem tágít. Búcsúzik Amáliától. Puskalövés, fegyverropogás. Magda is
megsebesül, haldoklik és meghal Gölöncsér Andris karjaiban, Rákóczi nevével az
ajkán. Rákóczi lovát is eltalálják, ő maga azonban megmenekül. Közben beborul s
az éj vaksötét. Ágyúk bömbölnek. A zenekarban megzendül a hatalmas gyászinduló,
amelyet Magda gyönyörű dalának („Fáj, fáj, fáj a szívem “) és „A
majtényi róna “ kezdetű dalnak motívumaiból szőtt Kacsóh Pongrácz igazán
bravúros kézzel. A vonósok és a fafúvók külön melódiája egy harmonikus dallamba
olvad össze s e gyászinduló erejében és hatásában valóban megrázó. Utolsó
jelenet: a Vereczkei szorosnál Rákóczi át készül lépni a határt, hogy Lengyelországba
meneküljön. Elbúcsúzik legkedvesebb követőitől, és a határon felszólítja
híveit, ássanak sírt és temessék bele a szabadság dalának hirdetőjét, a
tárogatót. Most Gölöncsér Andris még egyszer, utoljára megfújja a tárogatót.
Aztán beteszik a földbe, hogy eltemessék. Már nincsen kinek muzsikálni vele. De
egyszerre a távolból tárogatóhang hallik. Majd újra, még távolabbról. És
jobbról és balról és minden oldalról – a föld alól is - fölharsan a tárogató
hangja. Rákóczi fölkiált: - Nem és ezerszer nem! Onthatják patakokban a
németet, meg nem fojthatnak többé! A szívekben él már a szabadság dala s bár
elmegy Rákóczi, a szívetekben veletek marad! És útra kél a lengyel földre,
és a bánatos tárogatóhang kíséri Rákóczit és híveit az örök bujdosásba.
A daljáték részletei közül többek közt felcsendültek
az alábbi szép dallamok is:
(A koncerten az énekművészek prózában mondott rövid
dialógusai is helyet kaptak.)
- Reutheim Magda dala, I. felv.: „Akit
én szerettem: az az álmok álma, virágok lovagja, lovagok virága” (Süle
Dalma)
- Jelenet és Rákóczi dala, I. felv.: „Hogyha
jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség,
kerül a reménység, leszel-e az én párom?...” (Papp Balázs)
- Jelenet és Rákóczi megtérése, I. felv.: „Fülembe
csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke
kél, egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül,
lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
szebb ott az álom, szebben dalol a madár...”(Papp Balázs)
- Jelenet és Andris tárogatós hadnagy dala, II.
felv.: „Újra szabad a mi urunk, kurucok virága, bécsi udvar, akárhogy
is vigyáztatok rája, elmenekült Bécsújhelyről Varsó városába, és ha hívják,
vissza is tér a magyar hazába. /Hej, ha ez a vitéz magyar kurucok királya, Bécs
csak egyszer betoppanna a magyar hazába, labanc mind egy szála bármily
hófehérre, a harcban, bősz csatában ráismerne a magyarra, a népre!” (Balczó
Péter)
- Jelenet és Katica dala, II. felv.: „Elment
az én rózsám a messzi csatába...”(Fogl Noémi)
Andris dala, II. felv.: „Édes
szívem...” (Balczó Péter)
- Kuczug Balázs dala, II. felv.: „Csillagos az
ég, az éj csöndes, csillagom, Katicám, jöjj ki, galambom, senki sem
lát…” (Tassonyi Balázs)
- A II. felvonás fináléja - prózai jelenet,
Rákóczi dala, együttes és kórus: „- És ön nem gondol a feleségére?
Sem a gyermekeire? – Igenis gondolok. De ez nem tartozik sem Önre, sem a
császárra…/ - És ez nem sejtelem, itt állnak most előttem: az álmok… - Hadd
csókolom meg ajkad, édesem! Hadd ölelem meg gyermekem!.../- Rajta, e végszó:
Pro Libertate!…- Lipót császárnak még ezt üzenem. Rajta hát, talpra állj,
kesergő nemzetem! Elég volt a kegyből, elég volt a szó! Lipót császár nem
királyunk, eb ura fakó!...” (Papp Balázs, Langer Soma, Balczó
Péter, Fogl Noémi, valamint a Budapesti Operettszínház Énekkara)
- Andris dala, III. felv.: „Lepihent az
egész tábor...” (Balczó Péter)
- Katica, Kuczug Balázs és Andris hármasa,
kuruckar, III. felv.: „- Ne bántsátok … ő a legnagyobb
vitéz!…/- Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /- Kuczug Balázs olyan
vitéz, aki mindig előrenéz.../-…Kocsmárosné haragjában elájul… Tiszán túl -
Dunán túl…” (Fogl Noémi, Tassonyi Balázs, Balczó Péter, valamint
a Budapesti Operettszínház Énekkara)
- Amália és Rákóczi búcsúkettőse, III.
felv.: „Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy
utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Kiss Diána, Papp
Balázs)
- Reutheim Magda dala, III. felv.: „Fáj,
fáj, fáj! Fáj a szívem… Sír, sír, sír! Sír a lelkem, szegény árva!...” (Süle
Dalma)
Összefoglalva: számomra felemelő élmény volt először élőben meghallgatni Kacsóh pompás történelmi daljátékának, az elfeledett Rákóczinak énekét-zenéjét, s ha nem megrendezve, de így félig szcenikai-koncert formában, és ha csak egyszeri alkalomként a jubileumi év jegyében, mégis köszönet illeti érte a Budapesti Operettszínházat, hogy vállalkozott ez emlékezetes produkció létrehozására. A fellépett énekművészek mindegyike, az énekkar és zenekar is a karmesterükkel az élen, Homonnay Zsolt értő rendezésének is köszönhetően, vastapsos sikerben részesült. Kamerákat is láttam a nézőtéren, talán idővel a tévé képernyőjére felkerül Kacsóh Pongrácz helyenként szinte operai igényű és kivitelű kiváló alkotása. Köszönet érte még egyszer mindenkinek, aki a megvalósítás létrejöttében bárminemű munkájával részt vállalt.
Milyen volt az előadás?
Pfeiffer Gyula, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, valamint Nemlaha György újságíró az M5 Librettó című műsorában meséltek a Rákóczi daljátékról.
Rákóczi - Kacsóh Pongrác daljátékának koncertszerű előadása, 2026. május 6. szerda, 19:00
Kapcs. 6935. sorszám
120 év után az Operettszínház színpadán a Rákóczi
Index.hu - 2026.04.28. 12:21 -Harnisch Kitti
Kacsóh Pongrác Rákóczi
című daljátéka 120 év után tér vissza, méghozzá koncertszerű, félig
szcenírozott formában, ahol a hangsúly a zenén, az érzelmeken és a történet
emberi oldalán van. A május 6-i bemutató különleges apropója, hogy 2026-ban
ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját, így az előadás
egyszerre tisztelgés és újraértelmezés: megmutatja, hogy a történelem élő,
személyes és nagyon is mai kérdéseket felvető történet.
A daljáték középpontjában egy férfi áll, aki két világ
között őrlődik: az egyik oldalon ott a haza, a szabadságharc és a felelősség, a
másikon pedig a szerelem, a család és a személyes boldogság. A történet bejárja
a bécsi udvar csillogását, a kuruc táborok porát, és közben megmutatja, hogy a
„nagy történelem” mögött mindig nagyon is emberi döntések, félelmek és vágyak
húzódnak. A kérdés, amelyet feltesz, ma is ugyanaz: mit választ az ember, ha
egyszerre hívja a szíve és a kötelessége? A Rákóczi daljáték így válik 2026-ban
újra aktuálissá: ma is fontos a mondanivalója. A múlt személyes történetek
sokasága, a zene erőteljes; a történet pedig nagyon is mai. Ez egy olyan
előadás, ahol a szabadság eszméje, az emberi döntések súlya és a szerelem ereje
egyszerre szólal meg a színpadon – áll a közleményükben.
A Rákóczi zenei világa meglepően friss. A produkció
kiváló szereposztással valósul meg, a Budapesti Operettszínház fiatal
művészeinek közreműködésével: Amáliát a frissen Jászai Mari-díjjal kitüntetett Kiss Diána alakítja, aki Rákóczi
feleségeként két tűz között él. II. Rákóczi Ferenc szerepében Papp Balázs látható, aki nem
szoborszerű ikonként, hanem hús-vér emberként jelenik meg. Magda, a titokzatos
udvari nőalak (Süle Dalma) két világ
között reked, és végül tragikus hőssé válik. Katica (Fogl Noémi) a nép tiszta
hangja, aki megmutatja, hogyan sodródik bele egy átlagos család a történelem
viharába. Andris (Balczó Péter) a
fiatal kuruc katona, míg Heister császári hadvezérként Pete Ádám Dávid a rendszer embereként jelenik meg: nem gonosz, csak
más oldalon áll. Tassonyi Balázs
pedig Kuczug Balázsként, aki a legnagyobb dráma közepén is képes emberközelivé
tenni a történetet.
Történelmi kitekintés
II.
Rákóczi Ferenc neve a magyar történelemben olyan szimbólum, amelyhez a mai napig
érzelmek, értékek kapcsolódnak. Öröksége ma is él, mert arról szól, hogy mit
kezdünk a saját életünkkel, amikor választanunk kell. A haza és a szerelem
között, a biztonság és a szabadság között, a könnyebb út és a helyes út között.
Ezért tud ma is megszólítani: mert a dilemmái emberiek, a döntései bátorítóak,
a története pedig arra emlékeztet, hogy a szabadságvágy nem múló divat, hanem
generációkon átívelő közös tapasztalat.
Rákóczi
munkássága így nemcsak történelmi örökség, hanem lelki iránytű is. Egy olyan
üzenet, amelyet 350 év távlatából is értünk: hogy a szabadságért érdemes
kiállni, a közösségért érdemes áldozatot hozni, és hogy a nemzet ereje mindig
azokból a hétköznapi emberekből épül fel, akik hisznek valamiben – akár a
legnehezebb időkben is.
Ez egy kuriózum, szivesen megnézném, hátha felteszi az M3. Szoktam ott is keresgélni, hátha valami elfeledett kincs előkerül.
Én az előbb nem hittem a szememnek. Szoktam Al-ban keresgélni operetteket, és hátha valahol felteszik.
Kapcs: 6962. sorszám
„OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből
Az előbbi bejegyzés kiegészítéseként:
Francia operett összeállítás - MTV, 1972. október 4., 20:55
A műsor televíziós felvétele csak részleteiben található meg a YouTube-on. Alább belinkelem ezeket.
Az archív felvételeken közreműködők: Házy Erzsébet, Kiss Manyi; László Margit; Maleczky Oszkár; Radnay György; Rátonyi Róbert; Szőnyi Ferenc
1. Offenbach: A 66-os szám c. operettből A házaló dala - énekli: Radnay György (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)
2. Suppé: Boccaccio - Fiametta dala - énekli: László Margit. (Ez osztrák szerző műve „kakukktojás” a francia operettrészletek közé szerkesztve!)
3. Hervé: Nebáncsvirág - Floridor dala - énekli: Rátonyi Róbert
4. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – a Nagyhercegnő áriája - Katonadal: „Vedd ezt a kardot, a kardot…” - énekli: Házy Erzsébet (km. a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - playback a Rádió Dalszínháza bemutatójának hangfelvétele alapján.
5. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Styx Jankó kupléja: „Voltam király Beóciában...” - énekli: Maleczky Oszkár.
6. Lecocq: Angot asszony lánya – Amaranthe kupléja: Angot asszony legendája - énekli: Kiss Manyi (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)
7. Planquette: A corneville-i harangok - Germaine dala - Harangdal - énekli: Házy Erzsébet (km. a Magyar Állami Operaház balettkara. A hangfelvételen km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás.)
8. Offenbach: Kékszakáll – a Kékszakáll legendája - énekli: Szőnyi Ferenc.
9. Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Kánkán. Táncolja Magyar Állami Operaház balettkara. Koreográfus: Géczy Éva; Péter László
Szerkesztő: Kármán György
Operatőr: Lukács
Lóránt; Molnár Miklós
Díszlettervező: Tóth
A. Pál
Jelmeztervező: Horányi Mária
Rendező: Békés András; Koltay Beáta
Ezt a műsort sok évvel később részben átszerkesztette a televízió. Új címet kapott: „Voltam király Beótiában - Részletek híres francia operettekből” Szerkesztő: Nemlaha György. Első adása: MTV 1995. május 26.
(km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás.)
(km. az MRT Énekkara és
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.)
Jacques Offenbach: A 66-os szám - François, "A házaló dala" - Radnay György
(km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)
(Forrás: „Offenbach
riválisai” – nava.hu)
Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Amaranthe kupléja: "Angot asszony legendája" – Kiss Manyi
(km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)
Florimond Hervé: Nebáncsvirág – „Gránátos-dal” – Németh Marika, Rátonyi Róbert
Akkor a logikus lépés a színháztól a Tatárjárás vagy a következő Ķálmán-operett, az Obsitos (szintén a Vígszínhaz mutatta be) újbóli színpadra állítása lenne, és nem a rendezőtől már egyszer "kipróbált" Csárdáskirálynő új köntösben.
Ez igaz, mivel mindenhova vitte, de csak itt vitték színre. A többi helyről elküldték. Nemlaha György mesélte operettműsorában a Heti tv-ben.
Rudolf Péter a színház igazgatója a bejelentőn elmondta hogy Kálmán Imre legelső operettjét(azt hiszem a Tatárjárás)azt a Vígszínházban mutatták be, emiatt esett a választásuk a Csárdáskirálynőre.
Viszont az 1933-as eredeti Hawaii rózsája filmet meg lehet nézni a youtube-n. A főszerepben Eggerth Márta (17. perctől nekli az Ittam egy kis pityót c. slágert, úgy hogy közben összetöri a teljes díszletet), mellett Verebes Ernő, Bobby Gray is szerepel benne ""Die Blume von Hawaii" " deutsche S/W Operetten Verfilmung von 1933 - YouTube
Emlékeim szerint musicalnek jól szolgál a Vígszínház zenekari árka... Például Padlás; Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. De még a Fekete Péter Eisemann-operettet is sikerrel realizálták ott. Viszont egy klasszikus nagyoperetthez alkalmatlan lehet a hangzás tekintetében, pláne ha fent a színpadon is alkalmatlan hangú énekes-színészek szerepelnek primadonnaként és bonvivánként.
Ha jól tudom, van a Vígszínháznak is egy zenekari árka.
Jobban örülnék, ha mondjuk, ha Ábrahámtól Hawaii rózsáját vennék végre elő. Sajnos Magyarországon nem megy, viszont szilveszterkor viszont revü formájában előveszik Brémában. Sajnos oda nem jutok el.
Facebook oldalról
lehet megnyitni és lejátszani. Kuriózum!
"OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből – II. rész - Offenbach-est (1963. július 27., 21.00 – 22.10)
(59:55 perc)
A fekete-fehér, archív filmfelvételek (1957 és 1963 között készültek). Megjegyzem, hogy a képek mellé az ének-zene a Rádió Dalszínház operettfelvételeinek felhasználásával, playback technikával történt.
1. Orfeusz az alvilágban – Kánkán (tánc)
2. Hoffmann meséi – Kleinzach-legenda: „Egy törpe élt s úgy hívta a nép: Kleinzach! Fején egy csúcsos, furcsa kalap, alul recseg a lába, ha jár, krik-krak! Krik-krak! Krik-krak! Íme ez, íme ez Kleinzach!” (énekel: Ilosfalvy Róbert, km. Palcsó Sándor és énekkar)
3. Hoffmann meséi – Olympia Babaáriája: „Kis madárban, napsugárban, zeng a dal szerelmes lágyan... És e hang zeng minden lányban, ez zeng az egész világban: A vágy, ah! A lányban a vágy, ah! Ez zeng az egész világban, ezt zengi Olympia, Olympia! Ah!...” (énekel: Ágai Karola – csak a hangja; Lakatos Gabriella – tánc)
4. Hoffmann meséi – Giulietta és Miklós kettőse – Barcarola: „Drága éj, szerelmes éj, csak ringasd gondolánkat. Lángra gyúl az ifjú vér, s a mámor benned él!” (énekel: Déry Gabriella és Szőnyi Olga, valamint énekkar)
5. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc
6. Eljegyzés lámpafénynél – Denise, Fanchette, Catherine és Pierre jelenete - Négyes: „Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj; Szól az esti lágy harangszó, itt van a nyugodalmas éj...” (énekel: Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit és Szabó Miklós)
7. Eljegyzés lámpafénynél – Denise, Fanchette, Catherine és Pierre együttese - Bordal: „Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám.../Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel /– Hát tölts a poharadba óbort. A bú, a gond nem kell nekem, nem! /– Emelem poharam.../-Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk...” (énekel: Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit és Szabó Miklós)
8. Kékszakáll – Oszkár gróf dala és udvaroncok kara: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc. Ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc. Ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető...” (énekel: Maleczky Oszkár, km. énekkar)
9. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc
10. Fortunio dala – Friquet kupléja: „Akit patvarista véd, annak a sorsa szörnyűség...” (énekel: Kishegyi Árpád)
11. Fortunio dala – Írnokok kara - Négyes (énekel: Réti József, Kövecses Béla, Bende Zsolt, Külkey László)
12. Fortunio dala – Lauretta és Valentin szerelmi kettőse és Valentin dala: „Egy bűvös dal…Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (énekel: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert)
13. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc)
14. A 66-os szám – Francois belépője –Házalódal: „Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne!...” (énekel: Melis György – csak a hangja; képi megjelenés: Koltay János és a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói)
15. Brabanti Genovéva – Kereszteslovagok dala - kettős (énekel: Szabó Miklós és Maleczky Oszkár)
16. Brabanti Genovéva – Genovéva dala - A tyúk kupléja: „Ifjú élet, ez a szép kora nyár, minden csöppje édes méreg, hogyha húszéves vagy már!.../Egy kis jérce pelyhes még...” (énekel: Neményi Lili, km. énekkar)
17. Orfeusz az alvilágban – Styx Jankó kupléja: „Voltam király Beóciában, hatalmas, fényes, nagy király. Szerettek úgy, úgy általában, nevem emléke most is áll. Térdre borult előttem népem, látván e pompás, büszke fényt. Imát is mondtak gyakran értem, hogy mennybe jussak mielőbb. Kriptám egy nagy márványlap zárja, ilyenkor lám, semmi sem drága, ó jaj, ó jaj, bárcsak még visszamehetnék...” (énekel: Maleczky Oszkár)
18. Orfeusz az alvilágban – Euridike dala (énekel: László Margit)
19. Orfeusz az alvilágban – Gúnydal Jupiterről - együttes (énekel: Szabó Anita, Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Réti József, km. énekkar)
20. Orfeusz az alvilágban – jelenet (tánc)
21. Orfeusz az alvilágban – Kánkán (tánc)
Szólótáncok: Dózsa Imre, Lakatos Gabriella, Norman Thomson
Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és balettkara, a Magyar Rádió Gyermekkórusa
Szerkesztő: Apor
Judit
Díszlettervező: Kézdi
Lóránt
Jelmeztervező: Kemenes
Fanny
Grafikus: Witz Éva
A táncokat tervezte és betanította: Norman Thomson
Vezetőoperatőr: Baranyi Gyula
Rendező: Dömölky János
Ezt a műsort évekkel később átszerkesztette a televízió. Új címet kapott: „Genovéva,
Jupiter, a házaló és a többiek”
De egy másik címen is sugározta
még a televízió: „Összeállítás Offenbach
operettjeiből” MTV, 55 perc Szerkesztő: Nemlaha György, 1998
·
Magyar Nemzet, 1963. július 31:
A Televízió műsoráról - Vilcsek Anna
Offenbach-est
Már a júniusi »Operettalbumban« is örömmel tapasztaltuk, hogy a Televízió hozzáfogott az operett-műsor szélesítéséhez, a nálunk kevésbé népszerű francia operettmuzsika megismertetéséhez. Szombaton az operett legnagyobb francia mesterének, Offenbachnak műveiből készült műsor került képernyőre, a szerzőhöz méltó kiállításban, kitűnő énekesekkel, balettművészekkel, a kanadai balettmester, Norman Thomson szellemes, szatirikus táncával és koreográfiájával.
Apor Judit, a szerkesztő érezhetően — és sikerrel —, arra törekedett, hogy minél többet mutasson be az operettkedvelők körében aránylag kevésbé ismert Offanbach-művekből. Ezért hagyta ki a műsorból az Operettszínházban nemrég játszott két operettet, a Szép Helénát és a Gerolsteini nagyhercegnőt, bebizonyítva, hogy még ezek nélkül is kimeríthetetlen melódiagazdagság, ritmus és humor az Offenbach-muzsika.
Lendület, jó ritmus, sok friss ötlet jellemezte Dömölky János rendezését is, jóformán felocsúdni sem hagyott, olyan mozgalmas, változatos volt. A közreműködők sorából a színésznek is kitűnő Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Neményi Lili neve mellett Ilosfalvy Róbert, Melis György és Kishegyi Árpád szereplését emeljük ki. A kavargó, mozgalmas jeleneteket teljes biztonsággal, pontosan fényképezték, ezért nagyrészt Bornyi Gyula vezetőoperatőrt illeti elismerés. Egyetlen komolyabb hibát teszünk csak szóvá: túl sötét, kivehetetlen volt a Barcarola bevezető képsora.
Alig van a jelzett közreműködő művészek közt igazi "operetthang"... Amúgy a Vígszínház nem alkalmas operettjátszásra (ahogyan operajátszásra sem - emlékezetes, hogy anno mennyire "befuccsolt" a Varázsfuvolával...)
Először nézd meg a YT-on Mohácsi le-gen-dás kaposvári Csárdáskirálynőjét, aztán ítélkezz. Megosztó rendező, az igaz, de eredeti. Az biztos, hogy nem Nagymező utcai brettli produkció lesz.
Valami mást is feltehettek volna, már kissé uncsi mindig ugyanazt a párt dalt hallgatni. Én már elkapcsolom, ha meghallom.
Kálmán Imre Csárdáskirálynője a Vígszínház egyik új bemutatója lesz.
A rendező egymás után rendez operát és operettet, Pesten is, nagy rutinra tett szert a zenés színpadok világában a produkciók terén...
Lényeg: az országban a Budapesti Operettszínház mellett a vidéki teátrumok is játszanak operettet, a Sybill-t most csak Miskolcon láthatjuk.
A kritika alapjàn nem is lehet rossz. Ahogy a cìmben is olvashatò, az operett valòban nem màs, mint monumentàlis idiotizmus. Egyèbkènt ha jòl làtom, ugyanez a rendező màr megrendezte a Sybillt az Operettszìnhàzban is bő tìz ève.
Sybill
Az operett-monumentális idiotizmusa
Népszava.hu –
2026. április 26. Bóta Gábor
Kritika
