7169 Edmond Dantes 2026-09-28 06:29:12 [Válasz erre: 7168 varganiki 2026-09-28 05:58:44]
Bizonyára nagyon fontos Tassonyi (nem ahogy te írod: Tasonnyi) Balázs, de talán kifejthetnéd véleményedet az Operettszínházon végigsöprő elégedetlenség-cunamiról is, amit oly plasztikusan rajzolt meg pénteken Vásári Mónika, lásd a belinkelt interjút lejjebb (7161) ... ha esetleg még nem hallottál volna az ottani friss történésekről, nyílt levélről, egyebekről...
Bizonyára nagyon fontos Tassonyi (nem ahogy te írod: Tasonnyi) Balázs, de talán kifejthetnéd véleményedet az Operettszínházon végigsöprő elégedetlenség-cunamiról is, amit oly plasztikusan rajzolt meg pénteken Vásári Mónika, lásd a belinkelt interjút lejjebb (7161) ... ha esetleg még nem hallottál volna az ottani friss történésekről, nyílt levélről, egyebekről...
7168 varganiki 2026-09-28 05:58:44 [Válasz erre: 7166 Búbánat 2026-09-27 22:33:14]
Vannak kifejezetten tehetséges fiatalok, közülük most Tasonnyi Balázst emelném ki, aki musical szerepei mellett, kifejezetten jó táncoskomikus is.
Vannak kifejezetten tehetséges fiatalok, közülük most Tasonnyi Balázst emelném ki, aki musical szerepei mellett, kifejezetten jó táncoskomikus is.
7167 varganiki 2026-09-28 05:56:12 [Válasz erre: 7162 zenebaratmoncsi 2026-09-26 01:53:05]
Életem legrosszabb színházi élménye volt, ami azért elég sokat elmond, pedig még az író páros Hamupipőkéjét is le tudtam nyelni, pár előadás után már valamennyire élveztem is, de ami a Dankóban történt az már nekem is sok volt.
Életem legrosszabb színházi élménye volt, ami azért elég sokat elmond, pedig még az író páros Hamupipőkéjét is le tudtam nyelni, pár előadás után már valamennyire élveztem is, de ami a Dankóban történt az már nekem is sok volt.
7166 Búbánat 2026-09-27 22:33:14 [Válasz erre: 7165 zenebaratmoncsi 2026-09-27 13:52:30]
Nem aggódom érte, s a jövőjét illetően:
Kiss-B.Atilla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és Örökös Tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa és a Budapesti Operettszínház főigazgatója.
Valami azért még maradni fog neki...
Megjegyzem még: Kiss-B. Atilla és mellette Homonnay Zsolt, az Operettszínház művészeti vezetője az SZFE-n egy zenés színművész osztályt vezetnek, ahol a színház komplex, magas színtű szakmai követelményeit és tradícióit adták-adják át a hallgatóknak. Növendékeik az évek során több szakmai sikert és díjat is elnyertek. Pár tehetséges fiatal művészpalánta már bemutathatta képességeit a Budapesti Operettszínház egy-két operett- és musical produkciójában (pld. láthattuk őket gálákon, A cirkuszhercegnőban vagy A cigánybáróban is).
7165 zenebaratmoncsi 2026-09-27 13:52:30 [Válasz erre: 7163 Edmond Dantes 2026-09-27 09:57:54]
Azok még pont a jobb előadások közé tartoztak. La Mancha-t kétszer is láttam. Nine se volt rossz, bár a film az sokkal jobb volt Penelope Cruz-zal
Azok még pont a jobb előadások közé tartoztak. La Mancha-t kétszer is láttam. Nine se volt rossz, bár a film az sokkal jobb volt Penelope Cruz-zal
Meghallgattam, igaza van Mónikának, mindenesetre Kiss B. magától nem fog távozni, miután már nincs hangja, nem tud visszamenni operát énekelni.
7164 Búbánat 2026-09-27 13:50:02 [Válasz erre: 7162 zenebaratmoncsi 2026-09-26 01:53:05]
Mily szerencse, hogy nem láttam ezt "se", csak hallomások után követtem az utóeseményeket, s elriadtam a valótól...
Mily szerencse, hogy nem láttam ezt "se", csak hallomások után követtem az utóeseményeket, s elriadtam a valótól...
7163 Edmond Dantes 2026-09-27 09:57:54 [Válasz erre: 7162 zenebaratmoncsi 2026-09-26 01:53:05]
Hallgasd meg a 7161-ben belinkelt Vásári Mónika-interjút. Érdemes! Dankó Pista is szóba kerül...meg a 13 előadást megért Nine meg a rendező miatt szintén megbukott La Mancha lovagja is és sok más gond-baj.
Hallgasd meg a 7161-ben belinkelt Vásári Mónika-interjút. Érdemes! Dankó Pista is szóba kerül...meg a 13 előadást megért Nine meg a rendező miatt szintén megbukott La Mancha lovagja is és sok más gond-baj.
7162 zenebaratmoncsi 2026-09-26 01:53:05 [Válasz erre: 7160 Búbánat 2026-09-25 14:06:32]
Dankó Pista egy előadással, amiről még Niki is hazament (pedig neki szinte minden tetszik) , megmutatta a szerzőpáros sikerét, pontosabban sikertelenségét. Az Orfeum Mágusát egyszer ingyen végigültem valahogy. Igazából zavaros volt az egész, pedig az ötlet jó volt, de blődség lett belőle sajnos, kb. 2 jó dallal.
Dankó Pista egy előadással, amiről még Niki is hazament (pedig neki szinte minden tetszik) , megmutatta a szerzőpáros sikerét, pontosabban sikertelenségét. Az Orfeum Mágusát egyszer ingyen végigültem valahogy. Igazából zavaros volt az egész, pedig az ötlet jó volt, de blődség lett belőle sajnos, kb. 2 jó dallal.
7161 Edmond Dantes 2026-09-25 14:22:06
"Évek óta blöffből nyitjuk ki a kaput" - Rónai Egon ma reggeli ATV-interjúja Vásári Mónikával itt nézhető meg.
Nem semmi. Egyfajta NER/MMA/NKA stb. kórkép avagy "csepp vízben a tenger"..
7160 Búbánat 2026-09-25 14:06:32
Elrendelték a nyomozást Orbán János Dénes közpénzből fizetett százmilliós jogdíjainak ügyében
Elrendelték a nyomozást Orbán János Dénes közpénzből fizetett százmilliós jogdíjainak ügyében
Megerősítette a rendőrség a 444 információját: nyomozás indult Nagy Ervin kulturális államtitkár feljelentése nyomán az Orbán János Dénesnek kifizetett több mint 400 millió forintnyi jogdíj ügyében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szűkszavú írásos tájékoztatása szerint "a BRFK feljelentés alapján rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt, az eljárás folyamatban van".
7159 Búbánat 2026-09-25 12:35:51 [Válasz erre: 7158 Edmond Dantes 2026-09-24 23:17:24]
Mindketten ugyanazt mondjuk, csak más -más megközelítésből, más aspektusra irányítva a figyelmet. Megoldást keresve, ami nem csak azon múlik, hogy az igazgatót leváltják és akkor egy új emberrel és stábjával hirtelen, hipp-hopp, minden működni fog az Operettszínházban, és miután megszabadultak a zavart keltő elemektől is, így a színészeknek és a közönségnek mindjárt minden jobb lesz, a közérzetük is. Hogy akkor megnyugvás lesz a „házban”. A probléma gyökere ezekkel nem oldódik meg. Igenis, új szemlélet alatt új irányultságú repertoárt is várnék azokra a szempontokra is figyelemmel, amelyeket az előző bejegyzésemben felhoztam: redukálni Kálmán-operettek előadásszámát, értve ezalatt visszaszorítani méltányos keretek közé a gálákon rendszeresen előforduló Kálmán-dalok tömegességét, ezzel helyet biztosítani más szerzők (Lehár, Huszka, Jacobi, Szirmai) alkotásainak, csakúgy mint a bécsi, francia, angol, német klasszikus operettekre is fókuszálni, sőt, legalább a gálákon elővenni-előadatni mára elfeledett szerzők egykor népszerű dalait is. Kapjon lehetőséget a mai közönség megismerni az ilyen-olyan okok miatt mára elfeledett/elfelejtett magyar szerzők, így Fényes Szabolcs, Nádor Mihály, Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Kerekes János, Polgár Tibor, meg más nemzetek komponistáinak egykor sűrűn játszott operettjeiből valamit: ízelitőül bemutatni – a rádióban is valaha sokszor játszott – dalokat, kettősöket.
Az Operettszínház akut
problémáira nem Te fogod és én sem megtalálni a gyógyírt. Kiss-B. Atilla
vezetői-irányítói alkalmatlanságáról írtam, a szakmaiságáról vagy
szakmaiatlanságáról sem mi fogunk dönteni. Én azt hangoztatom, amiről érzéseim
szerint kevesen tudnak, az ok-okozati összefüggéseket keresem - függetlenül a
főigazgató és társai személyétől, betöltött pozícióiktól - , az eltelt évtizedek
alatt hogyan és miért süllyedt erre a mostani alacsony szintre a színvonal. A Pejtsik Péter és
OJD csak a jéghegy csúcsai, korábban is voltak botrányok, másfélék is, amelyek felkavarták a
vizet, gondolok például KMG távozásának körülményeire is. Aztán ahogy váltották
egymást a direktorok, inkább a biztos sikerek mellett maradtak, a többi meg
kikopott, eltűnt. Az idők folyamán csak a rádió játszotta népszerű számaikat.
Nekem megvannak a rádiófelvételek, jól ismerem ezeket, sokszor hallgattam és kazettákra
felvettem az említett zeneszerzőktől is, közülük sok szépséget „begyűjtve”.
Az operettszínházban
operettet kell játszani, a musicalből kevesebbet adni, kinevelni, behozni a
színházba kvalitásos énekhangú, jókiállású művészeket, akik nemcsak táncolni,
hanem művészi fokon énekelni is tudnak a megfelelő szövegtudással rendelkezve. Ezek
is legyenek szempontok bárki esetleges érkezésével, ha a most alkalmatlannak
bizonyult Kiss-B. Atilla után valaki átveszi majd a stafétabotot: azaz vele
módosulnak a viszonyok, a szerepek és a feladatok. Ettől kezdve új embereké a
felelősség és a döntés.
7158 Edmond Dantes 2026-09-24 23:17:24 [Válasz erre: 7157 Búbánat 2026-09-24 17:16:42]
Honthy, Feleki és tsai elhunytáról nem tehet Kiss-B, viszont éppen hogy szakmaiságának hiányát (is) jelzi az, hogy "nem tartotta/tartja meg a nyert pályázataiban ígért operettbemutatókat". Valamint az, hogy Pejtsik Péter(eke)t és a szélhámos OJD-t tolta a közönség képébe, és tolná továbbra is, ha a NER fennmarad. Viszont mondd csak, ki a Búbánat búbánat menne el Nádor MIhály, Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Kerekes János, Polgár Tibor és más felsorolt, felejtős alkotók felejtős alkotásaira, darabjaira? Nem beszélve az unos-untalan ismételgetett, javarészt régesrég letűnt külföldi szerzők műveire? Hidd el, mindannyian ismerjük tájékozottságodat az operett világában (is), úgyhogy csupán emiatt, ennek demonstrálására nem kell időről-időre reklamálnod a hiányukat. Anélkül is tudjuk, hogy ismered őket. Ahogyan te is jól tudod, hogy a felsoroltak túlnyomó többségére nincs közönségigény, ezért színrevitelük irreális óhaj, hiányuk a műsorrendről pedig jogos. Kiss-B vezetői alkalmatlanságát nem az ő "mellőzésük" mutatja, hanem a társulat nyílt levelében foglaltak.
Honthy, Feleki és tsai elhunytáról nem tehet Kiss-B, viszont éppen hogy szakmaiságának hiányát (is) jelzi az, hogy "nem tartotta/tartja meg a nyert pályázataiban ígért operettbemutatókat". Valamint az, hogy Pejtsik Péter(eke)t és a szélhámos OJD-t tolta a közönség képébe, és tolná továbbra is, ha a NER fennmarad. Viszont mondd csak, ki a Búbánat búbánat menne el Nádor MIhály, Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Kerekes János, Polgár Tibor és más felsorolt, felejtős alkotók felejtős alkotásaira, darabjaira? Nem beszélve az unos-untalan ismételgetett, javarészt régesrég letűnt külföldi szerzők műveire? Hidd el, mindannyian ismerjük tájékozottságodat az operett világában (is), úgyhogy csupán emiatt, ennek demonstrálására nem kell időről-időre reklamálnod a hiányukat. Anélkül is tudjuk, hogy ismered őket. Ahogyan te is jól tudod, hogy a felsoroltak túlnyomó többségére nincs közönségigény, ezért színrevitelük irreális óhaj, hiányuk a műsorrendről pedig jogos. Kiss-B vezetői alkalmatlanságát nem az ő "mellőzésük" mutatja, hanem a társulat nyílt levelében foglaltak.
7157 Búbánat 2026-09-24 17:16:42
Már többször hangot adtam itt a topikban, hogy Kiss-B. Atilla főigazgatóban csalódtam – nem szakmaiságában, hanem mert nem tartotta/tartja meg a nyert pályázataiban ígért operettbemutatókat. (A Színház musical-vonalát érdemeiben nem követem, kevéssé érdekel.) Például az első pályázatában hangsúlyosan szerepelt és megígért mások között Suppé (Boccaccio)-, Lehár (Giuditta)-bemutatókra máig sem került sor ; erőlteti a Kálmán Imre-operett-bemutatókat, háttérbe szorítja Lehárt, Ábrahámot és más kiváló magyar operettkomponistákat, darabjaikat nem viszi színre; a repertoárt tekintve (ideértve az évi három-négy-öt operettgála műsorösszetételét is) egysíkú, „belterjes”: többé-kevésbé három-négy hazai szerző darabjai privilegizáltak, és azok „cserélődnek” hosszabb időtávon, ezek: Kálmán, Huszka, Lehár. A gáláknál is ez a helyzet: következetten domináns - szerintem túljátszott, túlhangsúlyozott - Kálmán-darabok dalai szólalnak meg a legtöbször, az egyoldalúságon úgy tűnik nem akarnak változtatni, bár ezt érezve olykor a programba „becsúszik” pár „hangsúlytalan” előadásszám más szerzőktől is merítve.
De miért nem hallunk Ábrahám Pál, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Nádor MIhály, Zerkovits Béla, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Kerekes János, Polgár Tibor, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál és a többi, operettet is jegyző neves komponistáról, műveikről, akik-amelyek ismertek, csak nem játssza az Operettszínház? Mára csak a rádióban lehet(ett) hallgatni olykor szerzeményeiket, amely felvételek sokszor kiváló operaénekeseink közreműködésével készültek, ezzel is hangsúlyozva, becsülve és öregbítve a szerzőiket meg alkotásaik értékeit; megmentve a feledéstől. Az intézmény vezetői miért nem keresik meg a Rádió gazdag hangarchivumát hol kutatva kincsekre lelhetnének, hiszen azokat leporolva a színpadra - ha egykor ott sikeresek voltak - oda megint almazhatnák – ezzel bővítve a jelenlegi szegényes, egyoldalúan beszűkült operett-repertoárt.
Mintha nálunk az Operettszínházban nem létezik nemzetközi operettirodalom ismerete: nincs a repertoáron francia, angol, német/osztrák, lengyel, cseh, román, olasz, orosz-szovjet darab: nem szerepel Offenbachtól, Planquette-től, Hervétől, Lecocq-tól, Sullivantől, Jonestól, Millöckertől, Zellertól, Faltól, Oscar Straustól semmi. A bécsi klasszikus, nagyívű operett műfaját az utóbbi években a színházban egyedül Johann Strauss Cigánybárója képviseli - az operettgálákra „becsempésznek” ugyan más szerzőktől egyet-kettőt, de ezek sem szerepelnek a repertoáron hosszú évek-évtizedek óta. Ez borzasztóan kevés, ez a gyakorlat a szememben nem elfogadható! Ugyanakkor a musical-részleg megy „ezerrel”, dömping-jelleggel.
Ki emlékszik már rá, hogy hajdan a Fővárosi Operettszínház a nevéhez igazodva-ragaszkodva sok szerzőtől soféle operettet játszott. Csak operettet, hiszen akkor még döntően az operetté volt a „főszerep”. Esetleg egy-egy zenés játék vagy musical színesítette még a palettát. Úgy vélem, szerencsétlen döntés volt, amikor az egykori Rock Színházat összevonták az Operettszínházzal – ez a folyamat 1996 után indult el, majd a fúzióval kapott új lendületet - és irányt - a musical műfaja a teátrumban, a profilbővüléssel az egykori igazgatók (Kerényi Miklós Gábor, az őt követő Lőrinczy György, a jelenlegi főigazgató, Kiss-B. Atilla) kényszerhelyzetbe kerültek, a musical „elvette” a havi előadásszámok jelentős részét, gyakorlatilag a felét az operettétől. És ezzel együtt ennek az irányzatnak következményei adódtak: akkor és ott kezdődött el a mai Budapesti Operettszínház színvonalának süllyedése, mind szervezeti, mind működési, mind fenntartási anomáliák/problémák felmerülése által. Az énekesgárda meg felhígult, kiegészülve-társulva musical-színészekkel-énekesekkel, táncosokkal.
Ma már nem beszélhetünk a hagyományos értelemben vett operettjátszásról az Operettszínházban – a kétféle zenés színjátszás megosztottsága, az előadói gárda ide is, oda is való „átjárását” látjuk, amelynek káros hatása a szereplő művészek hangjának sem tesz jót. Mára nincsenek az Operettszínházban olyan kiugró, jó hangú, klasszikus operettet magas színvonalon előadó, elsősorban férfi tenorok (bonvivánok) és táncos-komikus szerepekkel is kitűnt énekes-színészek, akik valaha főleg az operett műfajában jeleskedtek és mára legendákként emlékezünk és hivatkozunk rájuk. De kiváló baritonokra is emlékszem, akik az Operettszínházba átjárva valami emlékezeteset nyújtottak, Említhetem a rég- és közelmúltból – legyenek saját tagok vagy vendégek, akár az Operából: Baksay Árpád, Sárdy János, Palócz László, Bende Zsolt, Oszvald Gyula, Harsányi Frigyes, Farkas Bálint, Marik Péter, Homm Pál, Jankovits József, Virágh József, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Németh Sándor. Mint a felsorolásból kitűnik, az Operaházból is többen és sokszor jöttek „besegíteni”, kiket mások is követtek. Rájuk is jószívvel emlékezem: Leblanc Győző, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, de említhetem a közelmúltból Boncsér Gergelyt is. Ők sincsenek már a Nagymező utcai „operettben”. A primadonnákról és a szubrettekről sem feledkezhetem meg, amikor a régi idők művészeire nosztalgiával emlékszem vissza, rájuk, akik a musical világa előtt tündököltek a Nagymező utcai teátrumban. Hadd említsem meg közülük, akik rajongtak az operettért, de már nincsenek köztünk: Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, később Galambos Erzsi, Tiboldi Mária, Felföldi Anikó vagy Kovács Zsuzsa. A régi idők és újabbak, akik már a musical-irányzat térnyerését is átélték: Domonkos Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Zsadon Andrea, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde, majd vendégként Pitti Katalin, Teremi Trixi, Geszthy Veronika, de még sokan mások is, elvitték az operett, a „magyar hungaricum” jó hírét messze, a nemzetközi színtérre is.
A mai, aktív operetténekeseink között is sok nagyszerű művész található (lásd: a színház jelen társulati tagjait) – de ők már nem „szívvel-lélekkel” csak az operetté, hiszen sokszor át kell váltaniuk a musical és/vagy a rockopera műfajába meg oda-vissza. Ez a körülmény pedig sok tekintetben nem szerencsés helyzetet eredményez(ett) a számukra. Így a vezetőség is tehetetlen, a tagság és a szimpatizánsok meg elégedetlenek. Nyilván jogosan. A közönség is megosztott.
Több művész is elment az Operettszínházból (Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté és mások) – nem mindig a saját akaratából; pontosabban, felmérték a lehetőségeket, úgy érezték nem igazán számítanak már rájuk, és a „balhék”, indulatok elől menekülve másfelé vették útjukat, ahol kiteljesedhetnek, ahol szívesen fogadják, ahol bizonyíthatnak, ahol számolnak velük, ahol tehetségüknek megfelelő feladatok várj(t)ák őket. Peller Károly még énekel a színházban, de már a rendezés felé kacsingat, Sajnos, közelmúltban elhunyt művészről is tudunk (Vadász Zsolt), így őt pótolni kellett, de nehézséget okoz az „elvándoroltak” helyébe lépők képességüknek, készségüknek megfelelő/való szerepek kiosztása is.
A rendezők köre is felhígult, hiszen többen a prózai színház világából is érkezn(t)ek. Az Operettszínház a meglévő énekművészeivel - akiknek az operett mellett a musical-darabokban is helyt kell állniuk - és a jelen két meghatározó rendezőjével (a művészeti vezetőnek is kiválasztott bonviván, Homonnnay Zsolttal meg a táncművész-koreográfusként is ismert Bodor Johannával) próbál valahogyan „el(ki)evickélni” a süllyedő hajón/hajóval – valahová tartva, nem igazán tudják is, hova-merre? Mellettük rendezett-rendez még Béres Attila, Szabó Máté is. A karmester - főzeneigazgató, Pfeiffer Gyula gyakorlatilag egyedül irányítja a zenekart - igaz szenvedélyesen, alapos ismeretekkel, de Ő is "kénytelen" a musicalre hangolódni alkalomadtán...
Az Operettszínháznak anyagi forrásokra, musicaltől való szabadulására, szervezeti áthangolásra, struktúraváltásra, további művészfelhozatalra, „művészkinevelésre”, az operett műfajának kitágítására, szélesebb repertoárra való átállásra lenne szükség, melyek – attól félek – a kellő, talán fájdalmasnak tűnhető és társuló „vérátömlesztés” nélkül nem valósulhat meg, nem fog realizálódni. Új kormány, új szemlélet, új emberek, új koncepció lefektetése, hatalmi „kiigazítás” és megfelelő dotáció hozzárendelése. A mostani Budapesti Operettszínház már nem az, ami volt egykor, a hírneve megkopott, amit a közönségnek nyújt szegényes, unalmas. De talán most megújulhat(na) – de csak értő kezekben, mert senkinek nem hiányzik egy zsákutca, vagy „cseberből-vederbe” folyamatvég.
7156 Edmond Dantes 2026-09-24 07:27:18
Felébredtek...
Felébredtek...
"Vizsgálatot rendelt el a minisztérium az Operettszínháznál
Még hétfőn titkos társulati ülést tartottak az intézményben, többek szerint az igazgató, Kiss-B. Attila lemondása lenne a legjobb megoldás. Az Operettszínház társulatának tagjai a hétvégén szerveztek akciót a közösségi médiában, ahol az ujjaikkal O betűt formálva készítettek szelfiket, amelyekhez azt írták, nem vesznek részt az Operett Forgatagon." Teljes cikk hvg.hu-n itt.
7155 Edmond Dantes 2026-09-23 12:24:10
"A legjobb az lenne, ha Kiss-B. Atilla lemondana” – titkos társulati ülést tartottak az Operettszínház dolgozói
Titkos társulati ülést tartottak hétfőn a Budapesti Operettszínház dolgozói, ezen azokat a kérdéseket beszélték át, amelyekre egyelőre sem a színház jelenlegi vezetőségétől, sem az új kulturális kormányzattól nem kaptak válaszokat. A társulat tagjai ezt megelőzően a hétvégén szerveztek akciót a közösségi médiában, ahol az ujjaikkal O betűt formálva készítettek szelfiket, és az ???? emojit használva azt írták, nem vesznek részt az Operett Forgatagon, amivel a szolidaritásukat fejezik ki a színház vezetősége ellen tiltakozók iránt. A bejegyzést többek közt megosztotta az Operettszínházban még aktív Gubik Petra, Janza Kata és Peller Károly; a társulat korábbi meghatározó tagja, Szinetár Dóra; és két egykori igazgató, Kerényi Miklós Gábor és Lőrinczy György is. Teljes cikk telex.hu-n itt.
7154 Búbánat 2026-09-08 11:41:05
NAGYINTERJÚ – Úgy énekli az Éj királynőjének áriáját, hogy az ember azt gondolja, megrepednek az ablakok – Beszélgetőpartnerünk: Süle Dalma operaénekesnő
NAGYINTERJÚ – Úgy énekli az Éj királynőjének áriáját, hogy az ember azt gondolja, megrepednek az ablakok – Beszélgetőpartnerünk: Süle Dalma operaénekesnő
Kultrebel.hu – Csejk Miklós – 2026.08.5.
Süle Dalma koloratúrszopránként úgy énekli Mozart A varázsfuvola című operájában az Éj királynőjének áriáját, hogy az ember azt gondolja, megrepednek az ablakok. Szeret dzsesszt hallgatni, viszont az opera és az operett világa áll legközelebb a szívéhez, ami nagy szerencse, hiszen a Budapesti Operettszínház primadonnája. Legnagyobb küzdelme arról szólt, hogy joga van úgy élni az életét, ahogyan szeretné. Az éneklés kapcsán kiemeli, hogy náluk a családban karácsonykor mindig volt közös dalolás, versmondás. Általában ő rendezte ezeket az esteket, emiatt sokáig rendező és koreográfus szeretett volna lenni. Fontos neki a nyitottság, szerinte érezhető az a pillanat, amikor beszippantja a nézőket egy előadás.
„Bozsik Yvette-hez éppolyan
nyitottsággal fordulok, mint amilyen nyitottan ő fordul az ötletei felé. Ez nem
jelenti azt, hogy nincsenek hullámvölgyek, mert az is a próbafolyamat
velejárója. Hogy mondjak egy példát, Firtost játszom a Budapesti Operettszínház
Hamupipőkéjében. Egy Tündérkirálynőt. Firtos a feltétel nélküli szeretetet és
odaadást jeleníti meg a darabban, soha nincs egyedül, mindig vele van a
csodalényekkel teli udvara: az óriás, a törpe, a lidércek, a szőrösböfögő, a
táltos, aki sugallja a tanácsokat. A táltos és a Tündérkirálynő között mintha
afféle férfi–női viszonyrendszer lenne, csak elmosódnak ezek a dolgok a spirituális
világban.”
„Amikor hazajöttem Hollandiából, akkor találkoztam Iván Ildikóval, aki egy csodás énektanár; ő sokat segített ezen az úton. A Zeneakadémia mesterszakán pedig Kiss-B. Atilla lett a professzorom: ott dőlt el minden végleg, és a mai napig ő egyengeti az utam. Én nem származom zenészcsaládból, de azt mondhatom, hogy Iván Ildikó a zenei anyukám, Kiss-B. Atilla pedig a zenei apukám.”
„Hogyan szeretett bele az operába?
Sokáig dzsesszénekes szerettem volna lenni, de 17 évesen az
Operaházban láttam Rossini A sevillai borbély című operáját, és az eldöntött
mindent. Elvarázsolt az előadás, attól kezdve operarajongó lettem. A családban
a nagypapám volt operarajongó, az összes, operával kapcsolatos könyvét
megörököltem. Szeretem a kortárs zenét is. Tavaly előtti év végén énekeltem
Ligeti György Mysteries of the Macabre című művének koncertverzióját. Ez egy
teljesen őrült koloratúrszoprán szerep, nagy szerelem a részemről, rengeteg
felkészüléssel járt, viszont annál nagyobb volt az öröm, hogy elénekelhetem.
Meg lehet hallgatni, fönn van a világhálón is a koncertfelvétel.”
„Kiss B. Atilla és Homonnay Zsolt zenés-színművész osztályában tanítok hangképzést az SZFE-n. Nagy felelősség. Magamról is sokat tanulok oktatás közben, és egy csomó mindent sokkal inkább rendszerben látok, mint előtte. Észrevettem magamon, hogy azzal szeretek igazán dolgozni, akin látom, hogy motivált, és szeretné a szakmát minőségi szinten művelni. Nem kell feltétlenül a legjobb hangnak lennie, de fontos éreznem, hogy időt, energiát fektet a tanulásba.”
„Az Anne Frank naplóját is játssza a Budapesti Operettszínházban.
Egyedül, mert ez egy monoopera. Valljuk be, elég nagy kihívás egyedül
fenntartani a figyelmet.
Ez az a szerep, ahol a színészi vénámat is kiélhetem; zeneileg is nagy kihívás, és a hangbéli kvalitásaimat is teljes mértékben kibonthatom. A próbafolyamatot, a Rátóti Zoltánnal közös munkát intenzív mesterkurzusként éltem meg. Nagyon intim térben játsszuk a darabot, egymás levegővételét is lehet hallani. Előadóként mindig érzem azt a pillanatot, mikor beszippantja a nézőket az előadás. Soha nem érzem magam egyedül. Pfeiffer Gyula főzeneigazgató kezei alatt együtt lélegzik velem a kilenc fős zenekar, nagyon izgalmas díszlet, jelmezek, változó fények, az előadást a háttérből segítik a nézők számára láthatatlan munkatársak, szóval ez egy komoly közös munka, igazi összművészeti alkotás.”
7153 Búbánat 2026-09-06 20:50:19
Az Operettszínház sztárja volt: 80 évesen így él az egykori primadonna, Domonkos Zsuzsa
Az Operettszínház sztárja volt: 80 évesen így él az egykori primadonna, Domonkos Zsuzsa
Femina.hu –|2026. 09. 05. 05:40 – Hársfai-Stein Erika
Domonkos Zsuzsa, az Operettszínház egykori primadonnája és játékmestere augusztus 25-én ünnepelte kerek, 80. születésnapját. Bár ezt talán senki meg sem mondaná róla, hiszen a mai napig rendkívül fiatalos és ragyogó jelenség.
7152 Búbánat 2026-08-18 18:20:22 [Válasz erre: 7150 Kokapu 2026-08-13 10:42:50]
Operettet és az operát "szinkronban", a rádiót hallgatva szerettem meg - tán ötévesen, még akkor lemezjátszóm sem volt, nemhogy tévé. Egyik nap a Bob herceg, a másik nap A trubadúr szólt és így tovább... Egyformán rabul ejtett a melódia, a dalszöveg és a "mese". Mindegyik műfaj egyformán vonzott - és a rádiót hallgatva naponta akár többször is, részem lehetett ebben a más-más féle zenei élvezetben. (A kirándulásokra zsebrádiót vittem magammal, és azon kerestem rá arra a hullámhosszra és adóra, amelyikről tudtam, hogy mi lesz műsoron, milyen részletej szólalnak keg operettekből, operákból.) Én is egy vidéki kisvárosban laktam akkoriban. A színházba és az Operába jóval később jutottam el úgy, hogy addigra már "betéve" ismertem a zenét, a történetet, a szereplők motivációit, a darab megkomponálásának hátterét, a zeneszerző pályájàt és életművéből a legfontosabbakat. (Ebben segítségemre szolgáltak a különféle opera- és operettkalauzok, lexikonok, s érdekeltek a bemutatókról közölt recenziók, beszámolók, riportok is.) Közben meg sorra olvastam el az operett- és operaszerzők meg a híres énekesek-színészek életrajzát, jegyeztem meg a nevüket - és a hangjukat, orgánumukat - egy életre. Nyilván először hatalmas kíváncsisággal ültem be az előadásokra, amikor lehetőségem volt erre, hiszen a rádióból az előadók hangja, hangszíne, hangfaja sok év alatt belém ívódott - mire személyesen is sorra elém "tárulkoztak" jelmezeikben szerepeikben a színpadon vagy koncertpódiumon. (Ekkor tudatosult bennem, hogy ki az a művész, akit látok és csak a hangját memorizálhattam meg gyermekként. És most itt van előttem a színpadon. Bevallom, hogy ez a rácsodálkozás eleinte olykor csalódassal is pàrosult: az énekhanghoz más "küllemet' vártam, a képzeletem nem találkozott az illető művész valóságos kinézetével.) Tehát nálam a zenés müfajok megismerése, megszeretése, "rangsorolásuk" - a komoly és könnyedebb - egyaránt párhuzamosan a rádióhallgatással vette kezdetét kiskoromban. A csíra ott bújkált bennem és egyre csak fejlődött, növekedett, érlelődött és alakult ki ebből rajongás-szeretett. S persze idővel kiváltak a kedvencek is, operettben-operában. Ezzel együtt ismertem meg az énekeseket is - mármint a hangjukat/hangjukról. Máig a bűvöletükben élek - függetlenül, hogy már elhunytak vagy köztünk élnek. A hangfelvételek megvannak, amikhez mára a képfelvételek társulnak. Így kerek az egész. Az operett' és az operairodalom értékeit számon tartom, jegyzem, de a rádióhoz ma is ragaszkodok, sose leszek hűtlen ahhoz. Onnan/onnét indult el nálam a zene, az ének és a zenés színpad iránti érdekődés is, a máig tartó szoros kötelék.
Operettet és az operát "szinkronban", a rádiót hallgatva szerettem meg - tán ötévesen, még akkor lemezjátszóm sem volt, nemhogy tévé. Egyik nap a Bob herceg, a másik nap A trubadúr szólt és így tovább... Egyformán rabul ejtett a melódia, a dalszöveg és a "mese". Mindegyik műfaj egyformán vonzott - és a rádiót hallgatva naponta akár többször is, részem lehetett ebben a más-más féle zenei élvezetben. (A kirándulásokra zsebrádiót vittem magammal, és azon kerestem rá arra a hullámhosszra és adóra, amelyikről tudtam, hogy mi lesz műsoron, milyen részletej szólalnak keg operettekből, operákból.) Én is egy vidéki kisvárosban laktam akkoriban. A színházba és az Operába jóval később jutottam el úgy, hogy addigra már "betéve" ismertem a zenét, a történetet, a szereplők motivációit, a darab megkomponálásának hátterét, a zeneszerző pályájàt és életművéből a legfontosabbakat. (Ebben segítségemre szolgáltak a különféle opera- és operettkalauzok, lexikonok, s érdekeltek a bemutatókról közölt recenziók, beszámolók, riportok is.) Közben meg sorra olvastam el az operett- és operaszerzők meg a híres énekesek-színészek életrajzát, jegyeztem meg a nevüket - és a hangjukat, orgánumukat - egy életre. Nyilván először hatalmas kíváncsisággal ültem be az előadásokra, amikor lehetőségem volt erre, hiszen a rádióból az előadók hangja, hangszíne, hangfaja sok év alatt belém ívódott - mire személyesen is sorra elém "tárulkoztak" jelmezeikben szerepeikben a színpadon vagy koncertpódiumon. (Ekkor tudatosult bennem, hogy ki az a művész, akit látok és csak a hangját memorizálhattam meg gyermekként. És most itt van előttem a színpadon. Bevallom, hogy ez a rácsodálkozás eleinte olykor csalódassal is pàrosult: az énekhanghoz más "küllemet' vártam, a képzeletem nem találkozott az illető művész valóságos kinézetével.) Tehát nálam a zenés müfajok megismerése, megszeretése, "rangsorolásuk" - a komoly és könnyedebb - egyaránt párhuzamosan a rádióhallgatással vette kezdetét kiskoromban. A csíra ott bújkált bennem és egyre csak fejlődött, növekedett, érlelődött és alakult ki ebből rajongás-szeretett. S persze idővel kiváltak a kedvencek is, operettben-operában. Ezzel együtt ismertem meg az énekeseket is - mármint a hangjukat/hangjukról. Máig a bűvöletükben élek - függetlenül, hogy már elhunytak vagy köztünk élnek. A hangfelvételek megvannak, amikhez mára a képfelvételek társulnak. Így kerek az egész. Az operett' és az operairodalom értékeit számon tartom, jegyzem, de a rádióhoz ma is ragaszkodok, sose leszek hűtlen ahhoz. Onnan/onnét indult el nálam a zene, az ének és a zenés színpad iránti érdekődés is, a máig tartó szoros kötelék.
7151 Neandervölgyi 2026-08-13 13:36:56 [Válasz erre: 7150 Kokapu 2026-08-13 10:42:50]
Ez szomorú, de megtaláltad a megoldást: Ilyen esetben az ember csakis a saját üstökénél fogva húzhatja ki magát a mocsárból. Ez a hasonló esetekre nézve nem Münchhausen báró kalandjainak sorát gyarapítja.
Ez szomorú, de megtaláltad a megoldást: Ilyen esetben az ember csakis a saját üstökénél fogva húzhatja ki magát a mocsárból. Ez a hasonló esetekre nézve nem Münchhausen báró kalandjainak sorát gyarapítja.
7150 Kokapu 2026-08-13 10:42:50 [Válasz erre: 7141 Hangyászsün 2026-08-11 12:42:22]
Szomor György az egykori Moho Sapiens énekese, akik az Angyalbőrben sorozat filmzenéjét alkották. Igaz, ennek már 35 éve.
Szomor György az egykori Moho Sapiens énekese, akik az Angyalbőrben sorozat filmzenéjét alkották. Igaz, ennek már 35 éve.
Nem magamtól vagyok ilyen okos, utána néztem a wikipédián. Csak a névre emlékeztem.
Én az operettet nem igazán szeretem. Bár igazán tapasztalatom sincs vele, egyedül a János vitézt láttam a két fiammal, még az Erkelben.
Egyébként még gyerekkoromból emlékszem néhány tévéműsorra, és talán pont azok miatt nem néztem még meg egyet sem.
Ahonnan származom, nincs színház, és mivel a szüleimnek nem volt autója, gyakorlatilag a közeli városok előadásai is elérhetetlenek voltak.
Emiatt színdarabot is csak tévében láttam sokáig, és el nem tudtam képzelni, hogy ez kit érdekel?
Aztán már elég régen felköltöztem Budapestre, azóta járok színházba, operába, hangversenyekre, de az operett valahogy még nem "talált meg".
Musicalt láttam néhányat, legjobban talán a My Fair Lady tetszett a Centrálban, még Tompos Kátyával. Azt az előadást háromszor néztem meg, de mióta ő nincs köztünk, azóta nem láttam, szerintem nem is fogom. Emlékezetes még a Szépség és a Szörnyeteg az Operettszínházban, bár az főleg a kösztümök miatt és az Operaház Fantomja, igaz, van már 15 éve is, hogy láttam.
7149 Neandervölgyi 2026-08-13 10:07:11 [Válasz erre: 7145 Búbánat 2026-08-11 19:18:48]
Ez a beszéd! Én kíváncsiságból csak a Billy Eliotot néztem meg, amikor valamilyen erkölcscsősz KDNP-s rohamosztagos szentfazék támadta meg Szilveszterünket, mivel szerinte a darab a homoszexualitást népszerűsíti. Az erkölcscsősz(nő?) súlyosan tévedett, mert a megtekintésétől szerintem senki sem outolt, bár a benne megjelenített társadalmi-politikai közeg ábrázolása igencsak reális, és az egyes karakterek is nagyon jók.
Ez a beszéd! Én kíváncsiságból csak a Billy Eliotot néztem meg, amikor valamilyen erkölcscsősz KDNP-s rohamosztagos szentfazék támadta meg Szilveszterünket, mivel szerinte a darab a homoszexualitást népszerűsíti. Az erkölcscsősz(nő?) súlyosan tévedett, mert a megtekintésétől szerintem senki sem outolt, bár a benne megjelenített társadalmi-politikai közeg ábrázolása igencsak reális, és az egyes karakterek is nagyon jók.
7148 varganiki 2026-08-12 09:59:01 [Válasz erre: 7146 zenebaratmoncsi 2026-08-11 19:40:46]
A Puskást valamelyik nap adták a tévében, érdemes megnézned a tv2 play oldalon hátha elérhető
A Puskást valamelyik nap adták a tévében, érdemes megnézned a tv2 play oldalon hátha elérhető
7147 Búbánat 2026-08-11 20:39:05 [Válasz erre: 7146 zenebaratmoncsi 2026-08-11 19:40:46]
A felsorolt általam látott musicalek között kimaradt a Cabaret és a Hello Dolly, melyeket ugyancsak szerettem. De tényleg nem volt több, nálam mindig az operett (és az opera) vezetett, de utóbbi időben elszomorított e műfaj "elhanyagolása", még a gálák is "elszürkülnek" s lassan már elkerülöm az Operettszínházat... Évi egy-egy engem érdeklő operett nagyon kevés, az érdektelen musicalek pedig közömbösek, nem igazán vonzanak oda. Marad a rádió, a CD, a DVD és a YouTube, ahol mindig találok kedvemre való választékot a klasszikus operettek tárházából - a nosztalgia jegyében. Pedig tudom, az élő előadás hangulatát, varázsát, jó élményét nem pótolja semmi digitális pótlék...Csak abban bízom, ha jönne egy új vezetés, amely az operett műfaját felkarolná, visszahozná renoméját, széles választékból merítene, meg nem erőltetné a musical-vonalat, értve ezalatt, legalább egyensúlyba kerülne a két műfaj játszása, mert most azt tapasztalni, hogy az operett rovására túlsúlyba került a musical. Ráadásul a "megmaradt" operett a Nagymező utcában ma egyet jelent Kálmán Imrével - Kiss-B. Atilla irányítása alatt őt és darabjait preferálja és ezzel beszűkítette az operett-repertoárt, nem nyit ki a többi, klasszikus operettszerző felé. (Az a kevés, amit a repertoáron tart vagy beharangoz, lehangoló...) Pedig az első főigazgatói pályázatában még szerepelt Suppétól a Boccaccio, Lehártól a Giuditta, Jacobi Viktor darabok is, egyebek mellett. Úgy látszik, egyes lobbiknak erősebb a szava, mint az övé - és megalkuszik mindkét területen, valamint erőlteti az új magyar darabok születését, pedig tudhatná, hogy azok néhány előadás lecsengése után ugyancsak unalomba fulladnak, a süllyesztőben végzik, ugyanakkor töméntelen pénzbe kerülnek. De úgy gondolja (hiszi), amíg Kálmán Imre operettjei meg a musicalek bevonzzák a színházba a "hívő" publikumot s megtelik a kassza, úgy akkor minden rendben van. Szerintem nincs rendben..
A felsorolt általam látott musicalek között kimaradt a Cabaret és a Hello Dolly, melyeket ugyancsak szerettem. De tényleg nem volt több, nálam mindig az operett (és az opera) vezetett, de utóbbi időben elszomorított e műfaj "elhanyagolása", még a gálák is "elszürkülnek" s lassan már elkerülöm az Operettszínházat... Évi egy-egy engem érdeklő operett nagyon kevés, az érdektelen musicalek pedig közömbösek, nem igazán vonzanak oda. Marad a rádió, a CD, a DVD és a YouTube, ahol mindig találok kedvemre való választékot a klasszikus operettek tárházából - a nosztalgia jegyében. Pedig tudom, az élő előadás hangulatát, varázsát, jó élményét nem pótolja semmi digitális pótlék...Csak abban bízom, ha jönne egy új vezetés, amely az operett műfaját felkarolná, visszahozná renoméját, széles választékból merítene, meg nem erőltetné a musical-vonalat, értve ezalatt, legalább egyensúlyba kerülne a két műfaj játszása, mert most azt tapasztalni, hogy az operett rovására túlsúlyba került a musical. Ráadásul a "megmaradt" operett a Nagymező utcában ma egyet jelent Kálmán Imrével - Kiss-B. Atilla irányítása alatt őt és darabjait preferálja és ezzel beszűkítette az operett-repertoárt, nem nyit ki a többi, klasszikus operettszerző felé. (Az a kevés, amit a repertoáron tart vagy beharangoz, lehangoló...) Pedig az első főigazgatói pályázatában még szerepelt Suppétól a Boccaccio, Lehártól a Giuditta, Jacobi Viktor darabok is, egyebek mellett. Úgy látszik, egyes lobbiknak erősebb a szava, mint az övé - és megalkuszik mindkét területen, valamint erőlteti az új magyar darabok születését, pedig tudhatná, hogy azok néhány előadás lecsengése után ugyancsak unalomba fulladnak, a süllyesztőben végzik, ugyanakkor töméntelen pénzbe kerülnek. De úgy gondolja (hiszi), amíg Kálmán Imre operettjei meg a musicalek bevonzzák a színházba a "hívő" publikumot s megtelik a kassza, úgy akkor minden rendben van. Szerintem nincs rendben..
7146 zenebaratmoncsi 2026-08-11 19:40:46 [Válasz erre: 7145 Búbánat 2026-08-11 19:18:48]
Nálam a Kander: Chicago, a Cabaret és a Webber Jézus Krisztus Szupersztár a kedvenc, a magyarok közül meg persze az István a kiály. Jöhet még persze a West Side Story, Hello Dolly is... de akár jó lehetne egy "No no Nanette" vagy egy "Kiss mi Kate" is, mint valódi klasszikusok.
Nálam a Kander: Chicago, a Cabaret és a Webber Jézus Krisztus Szupersztár a kedvenc, a magyarok közül meg persze az István a kiály. Jöhet még persze a West Side Story, Hello Dolly is... de akár jó lehetne egy "No no Nanette" vagy egy "Kiss mi Kate" is, mint valódi klasszikusok.
Az általad felsoroltakat is szeretem, kivéve az utolsót, mivel Puskást még nem láttam, mert irtó drága volt rá a jegy sajnos.
7145 Búbánat 2026-08-11 19:18:48 [Válasz erre: 7143 zenebaratmoncsi 2026-08-11 18:17:32]
E kérdésben nem foglalok állást. Engem ez a műfaj nem igazán érdekel - leszámítva a régi "klasszikusokat", volt anno néhány darab, ami bevonzott az Operettbe és más színházakba: pld. a My Fair Lady, A muzsika hangja, Evita, Hair, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, West Side Story, A macskák, Az Operaház fantomja, Mary Poppins. Legutóbb a Puskás-musicalt láttam az Erkel Színházban - az is régen volt. Úgyhogy ennyi. A Mohácsot ugyanúgy kihagyom, ahogy az István, a királyt sem láttam soha élőben...
E kérdésben nem foglalok állást. Engem ez a műfaj nem igazán érdekel - leszámítva a régi "klasszikusokat", volt anno néhány darab, ami bevonzott az Operettbe és más színházakba: pld. a My Fair Lady, A muzsika hangja, Evita, Hair, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, West Side Story, A macskák, Az Operaház fantomja, Mary Poppins. Legutóbb a Puskás-musicalt láttam az Erkel Színházban - az is régen volt. Úgyhogy ennyi. A Mohácsot ugyanúgy kihagyom, ahogy az István, a királyt sem láttam soha élőben...
7144 varganiki 2026-08-11 19:03:42 [Válasz erre: 7142 Edmond Dantes 2026-08-11 17:14:44]
Hát majd kiderül. Én ebben a darabban bízom hogy ez jó lesz, mert minden aminek nincs köze a Bozsik/Orbán/Pejtsik hármasnak azok általában jó fogadtatásban részesültek
Hát majd kiderül. Én ebben a darabban bízom hogy ez jó lesz, mert minden aminek nincs köze a Bozsik/Orbán/Pejtsik hármasnak azok általában jó fogadtatásban részesültek
7143 zenebaratmoncsi 2026-08-11 18:17:32 [Válasz erre: 7140 varganiki 2026-08-11 07:38:14]
Nincs rossz zenéje a Monte Cristof grófjának, de azért ez félig meddig koppintás. Pl. az egyik dal egy Edit Piaf sanzonra emlékeztet, a másik meg a Vad angyal zenéjére. Azért nem plágium, de nagyon hasonló. Egyszer volt szerencsém élőben is megnézni, meg az m5 is leadta már párszor. Egyébként kellemes meglepetés volt számomra az előadás.
Nincs rossz zenéje a Monte Cristof grófjának, de azért ez félig meddig koppintás. Pl. az egyik dal egy Edit Piaf sanzonra emlékeztet, a másik meg a Vad angyal zenéjére. Azért nem plágium, de nagyon hasonló. Egyszer volt szerencsém élőben is megnézni, meg az m5 is leadta már párszor. Egyébként kellemes meglepetés volt számomra az előadás.
7142 Edmond Dantes 2026-08-11 17:14:44 [Válasz erre: 7140 varganiki 2026-08-11 07:38:14]
Ugyan hàny ember fog a szìnhàzban ezèrt a darabèrt "egy csomò pènzt" kifizetni? A vatta àra meg nem olyan magas...
Ugyan hàny ember fog a szìnhàzban ezèrt a darabèrt "egy csomò pènzt" kifizetni? A vatta àra meg nem olyan magas...
7141 Hangyászsün 2026-08-11 12:42:22 [Válasz erre: 7140 varganiki 2026-08-11 07:38:14]
Nem tudom, ki az a Szomor György, és büszke vagyok a magam előítéletességére. Vagyis, egy ilyen darab csakis gyenge lehet - és most nagyon enyhén fogalmaztam.
Nem tudom, ki az a Szomor György, és büszke vagyok a magam előítéletességére. Vagyis, egy ilyen darab csakis gyenge lehet - és most nagyon enyhén fogalmaztam.
7140 varganiki 2026-08-11 07:38:14 [Válasz erre: 7139 Hangyászsün 2026-08-10 23:09:52]
Ha remekmű nem is lesz, Szomor György nem szokott rosszakat írni. A Monte Cristo Grófjának is ő írta a szövegkönyvét és a dalait és mind a mai napig sikeresen játszák mind az Operettszínházban, mind Szarvason mivel két rendezése is van, az egyiket ő, a másikat pedig Vincze Balázs rendezte. Én bizakodom hogy nem lesz rossz darab. Egy két számot hallottam belőle, szerintem egész jók.
Ha remekmű nem is lesz, Szomor György nem szokott rosszakat írni. A Monte Cristo Grófjának is ő írta a szövegkönyvét és a dalait és mind a mai napig sikeresen játszák mind az Operettszínházban, mind Szarvason mivel két rendezése is van, az egyiket ő, a másikat pedig Vincze Balázs rendezte. Én bizakodom hogy nem lesz rossz darab. Egy két számot hallottam belőle, szerintem egész jók.
Bár azt nem tartom igazságosnak hogy Mohácson ingyen megnézheti bárki miközben ugye a színházban meg kifizet az ember egy csomó pénzt a jegyért.
7139 Hangyászsün 2026-08-10 23:09:52 [Válasz erre: 7138 Búbánat 2026-08-10 19:13:16]
Az itt olvasottak hatására megelőlegezem ennek a darabnak a korszakalkotó csodálatos remekmű titulust.
Az itt olvasottak hatására megelőlegezem ennek a darabnak a korszakalkotó csodálatos remekmű titulust.
7138 Búbánat 2026-08-10 19:13:16 [Válasz erre: 7137 Hangyászsün 2026-08-10 12:54:01]
Erről bővebben a
Fidelio.hu és a Papageno.hu oldalain is találni olvasni valót...
A mohácsi csata 500. évfordulóján mutatja be új darabját a Budapesti Operettszínház
2026. augusztus 29-én 20:30 órától, a mohácsi csata 500.
évfordulóján mutatja be a Budapesti Operettszínház Szomor György vadonatúj alkotását, a Mindig itt leszünk… Mohács 500
című rockmusicalt, Mohács városának főterén.
7136 Búbánat 2026-08-03 10:09:00 [Válasz erre: 7135 zenebaratmoncsi 2026-08-02 15:16:56]
Tájékoztatásra, utólag, beírom
a Budavári Palotakoncert 2026 („Mindörökké operett” - július 31. és
augusztus 1.) teljes műsorát.
Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság
Zenekara és a Budapesti Operettszínház Balettkara.
Vezényel:
Silló István
Rendező:
Peller Károly
Műsor
I. rész
1.
Kálmán Imre: Ördöglovas – Palotás (Balettkar)
2.
Kálmám Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője: "Hajhó! Hajhó..." (Bordás
Barbara, Balettkar)
3.
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Daniló belépője: "Nekem szerelmetes hazám.../Az orfeum tanyám - Ott békén hagy hazám..." (Haja Zsolt, Balettkar)
4.
Kálmán Imre: A bajadér – Shopping-tercett (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós
Máté, Peller Károly)
5.
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Mister X belépője: „Egy drága szempár” (Laki Péter)
6.
Kálmán Imre: A bajadér – „Jön-e
velem nagysád, shimmyt járni?” (Pacskó
Dorka, Tassonyi Balázs, Balettkar)
7.
Jacobi Viktor: Leányvásár – „Dzsilolo”
(Oszvald Marika, Balettkar)
8.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő-egyveleg (Bordás Barbara, Szendy Szilvi,
Pacskó Dorka, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Tassonyi Balázs)
9. Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia és Edvin duettje: „Emlékszel még” (Fischl Mónika, Haja Zsolt,
Balettkar)
10. Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő – „Jaj,
cica” (Kerényi Miklós Máté, Balettkar)
11. Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő – „Táncolnék
a boldogságtól” (Bordás Barbara, Laki Péter)
12. Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő – „Te
rongyos élet” (Pacskó Dorka, Tassonyi Balázs)
13. Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – „Hajmási Péter, Hajmási Pál” (összes szólista, Balettkar)
II. rész
1. Ifj.
Johann Strauss: Kék Duna-keringő (Balettkar)
2.
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III.
felv. „Ajk
az ajkon...” – az eredetihez hűbb
fordításban, az ismert rádiófelvételen is, ez a dalszöveg így kezdődik: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak
szeress!” (Bordás Barbara, Haja Zsolt)
3.
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi és Feri kettőse: „Ne
félj, ne félj, bolond szívem...” (Szendy
Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Balettkar)
4. Kálmán
Imre: A cirkuszhercegnő – „Induljunk,
van egy hely” (Pacskó Dorka, Laki Péter)
5.
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – „Az
én nevem La Bella Tangolita” (Fischl
Mónika, Balettkar)
6.
Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bagó dala: „Egy rózsaszál” (Peller Károly
7.
Fred Raymond: Maske in Blau – „A
Juliska, a Juliska” (Szendy Szilvi,
Balettkar)
8.
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze
a nagy erdő” (Bordás Barbara, Balettkar)
9. Kálmán
Imre: Tatárjárás – „Adj egy édes csókot
drága kisbaba” (Oszvald Marika)
10.
Huszka Jenő: Gül Baba – Bordal (Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Tassonyi
Balázs, Balettkar)
11.
Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos
Hortobágyon” (Pacskó Dorka, Tassonyi
Balázs, Balettkar)
12. Kálmán
Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány...” (Haja Zsolt és a Balettkar szólistája)
13.
Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „A bugaci határon...” (Oszvald
Marika, Kerényi Miklós Máté, Balettkar)
14. Kálmán
Imre: Marica grófnő – „Szép város
Kolozsvár” (Szendy Szilvi, Peller Károly)
15.
Robert Stolz: Vénus selyemben – „Játssz a hegedűn” (Fischl
Mónika, Balettkar)
16. Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő – Finálé: „Húzzad csak kivilágos virradatig...” (Összes szólista, Balettkar)
7135 zenebaratmoncsi 2026-08-02 15:16:56 [Válasz erre: 7134 varganiki 2026-08-02 15:02:28]
Be tudod linkelni a teljes műsort. Befotózod. Mindig be szoktuk tenni a fórumba, tavaly én írtam be, mert azon én is ott voltam.
Be tudod linkelni a teljes műsort. Befotózod. Mindig be szoktuk tenni a fórumba, tavaly én írtam be, mert azon én is ott voltam.
7134 varganiki 2026-08-02 15:02:28
Nekem nagyon tetszett a tegnap esti gála. Több dalt most hallottam először élőben(pl a Shopping tercett), a fellépők nagyon jók voltak, külön kiemelném Fischl Mónikát, fantasztikus volt a Játsz a hegedűn. Külön örültem hogy a régi koreográfiával mentek a dalok. Viszont azt el kell hogy mondjam hogy tévében sokkal látványosabbnak és nagyobbnak tűnik ez az egész mint élőben. Egy dolgot hiányoltam nagyon, az énekkart. Több dal is volt aminél azt mondom jobb lett volna ha van. De összességében nagyon jó élmény volt
Nekem nagyon tetszett a tegnap esti gála. Több dalt most hallottam először élőben(pl a Shopping tercett), a fellépők nagyon jók voltak, külön kiemelném Fischl Mónikát, fantasztikus volt a Játsz a hegedűn. Külön örültem hogy a régi koreográfiával mentek a dalok. Viszont azt el kell hogy mondjam hogy tévében sokkal látványosabbnak és nagyobbnak tűnik ez az egész mint élőben. Egy dolgot hiányoltam nagyon, az énekkart. Több dal is volt aminél azt mondom jobb lett volna ha van. De összességében nagyon jó élmény volt
7133 zenebaratmoncsi 2026-08-01 18:37:27 [Válasz erre: 7132 Búbánat 2026-08-01 17:25:58]
Mondjuk annyiban jobb volt a Viktória, hogy ha még esett is, és 70 percet kellett még várni a folytatáshoz, nem volt ilyen meleg. Legalábbis akkor, amikor ki kellett oda utazni a tömegközlekedéssel.
Mondjuk annyiban jobb volt a Viktória, hogy ha még esett is, és 70 percet kellett még várni a folytatáshoz, nem volt ilyen meleg. Legalábbis akkor, amikor ki kellett oda utazni a tömegközlekedéssel.
Igaz a Palotakoncert nagyon későn kezdődött, de mindkettő ugyanakkor ért végett. Nem voltak forróak a székek?
7132 Búbánat 2026-08-01 17:25:58 [Válasz erre: 7131 zenebaratmoncsi 2026-08-01 14:53:16]
Még annyit, hogy bár aránytalan szerkesztés és bár a dalokat szinte mind számtalanszor hallhattuk különféle hangzatos című gála-koncerteken, a közönség most is sok tapssal értékelt, honorált: szerzőt, címet, előadókat, fellépőket, gyakorlatilag mindent és mindenkit "kitapsolva" - mondhatni és úgy tűnik különbségtétel nélkül. Ez szememben bizonyos-bizonytalan igénytelenségre utal, megszokást tükröz, végül is örül annak, amit kap, kikapcsolódni, szórakozni akar, a kedvenc művészekért, dalokért, akrobatikus táncokért, a muzsikáért, dallamokért, az ismert melódiákért, lelkesedni, tapsolni szeret - a minőséget, a színvonalat, a műfaji sokszínűséget, az értékességet vagy a sekélyességet ugyan érzi, érzékeli, de úgy van vele, a pénzéért és ilyen alkalmakkért hagyja magát "megvezetni", elandalítani. Van egy ilyen folyton tapsolós közönségréteg. Nekik minden jó...Igazán nincs is mindig tisztában, kinek a zenéjét hallja, de tudja, hogy ismerős szám, sláger a dal és ez neki elég ahhoz, hogy egy kedvenc énekes-színészével újra és újra meghallgassa, és a zene ritmusára, a tánc lendületére hozzátapsoljon az előadók produkciója alatt. Persze a pódiumon/színpadon a közreműködő művészek ezt a fajta gesztust szívesen és örömmel fogadják, ez az elismerés túlmutathat az anyagi dotálásán, hiszen érzik a feléjük irányuló szeretetet, rajongást. De mint hangsúlyoztam a művészek jól-rosszul igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, teszik a dolgukat. Olykor, ritkán, szerencsés csillagzat alatt találkozik a közönség ízlése a kritikáéval, mindkét fél elvárása teljesül. Én nindig ilyen reménnyel és elvárásokkal látogatok el zenei-színházi-koncert-eseményekre, s feldob engem is, amikor ez az együttállás bekövetkezik, aminek éppen részese, tanúja vagyok. A tegnap este hallottak között azért voltak ilyen epizódok is...
Még annyit, hogy bár aránytalan szerkesztés és bár a dalokat szinte mind számtalanszor hallhattuk különféle hangzatos című gála-koncerteken, a közönség most is sok tapssal értékelt, honorált: szerzőt, címet, előadókat, fellépőket, gyakorlatilag mindent és mindenkit "kitapsolva" - mondhatni és úgy tűnik különbségtétel nélkül. Ez szememben bizonyos-bizonytalan igénytelenségre utal, megszokást tükröz, végül is örül annak, amit kap, kikapcsolódni, szórakozni akar, a kedvenc művészekért, dalokért, akrobatikus táncokért, a muzsikáért, dallamokért, az ismert melódiákért, lelkesedni, tapsolni szeret - a minőséget, a színvonalat, a műfaji sokszínűséget, az értékességet vagy a sekélyességet ugyan érzi, érzékeli, de úgy van vele, a pénzéért és ilyen alkalmakkért hagyja magát "megvezetni", elandalítani. Van egy ilyen folyton tapsolós közönségréteg. Nekik minden jó...Igazán nincs is mindig tisztában, kinek a zenéjét hallja, de tudja, hogy ismerős szám, sláger a dal és ez neki elég ahhoz, hogy egy kedvenc énekes-színészével újra és újra meghallgassa, és a zene ritmusára, a tánc lendületére hozzátapsoljon az előadók produkciója alatt. Persze a pódiumon/színpadon a közreműködő művészek ezt a fajta gesztust szívesen és örömmel fogadják, ez az elismerés túlmutathat az anyagi dotálásán, hiszen érzik a feléjük irányuló szeretetet, rajongást. De mint hangsúlyoztam a művészek jól-rosszul igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, teszik a dolgukat. Olykor, ritkán, szerencsés csillagzat alatt találkozik a közönség ízlése a kritikáéval, mindkét fél elvárása teljesül. Én nindig ilyen reménnyel és elvárásokkal látogatok el zenei-színházi-koncert-eseményekre, s feldob engem is, amikor ez az együttállás bekövetkezik, aminek éppen részese, tanúja vagyok. A tegnap este hallottak között azért voltak ilyen epizódok is...
7131 zenebaratmoncsi 2026-08-01 14:53:16 [Válasz erre: 7130 Búbánat 2026-08-01 14:46:01]
Szerencsére nem költöttem erre pénzt, ezért is kérdeztem meg előre. Nem értem, hogy miért volt Pellernek ilyen kevés ötlete, bár állítólag a legnagyobb slágereket kellett összegyűjtenie, ezt mondta.
Szerencsére nem költöttem erre pénzt, ezért is kérdeztem meg előre. Nem értem, hogy miért volt Pellernek ilyen kevés ötlete, bár állítólag a legnagyobb slágereket kellett összegyűjtenie, ezt mondta.
Másrészt tényleg kéne ilyen javaslat, de ha nagyon óckodnak, akkor megemeljül 4-re a Kálmán Imre és Lehár dalok számát, a többieké meg max. 3 dal. Külföldi szerzőktől (3 vagy 4 szerző) is legyen 1-1 dal.
Másrészt az 1 Johann Stauss is nevetségesen kevés....akár az Ábrahám és Jacobi 1-1 dal.
(Megjegyzés: az 1995-ös Hungária koncert nagyon jó volt az M1-en.)
7130 Búbánat 2026-08-01 14:46:01 [Válasz erre: 7129 zenebaratmoncsi 2026-08-01 13:57:48]
Igen, unalom unalom hátán. Semmi újat nem kaptam. Előre boritékolni tudtam, mi várható. ( Az ingyenes műsorlapot a kezdés elő osztogatták). Ha előre megismertem volna a részletes programot, talán nem váltottam volna jegyet. Ugyanakkor az énekművészek a fizetésükért megdolgoztak, arról nem tehetnek, hogy a producerek és Peller Károly rendezői funkciójából következően így lett összeállitva a műsor, ahogyan. Javaslatod a jövőbeni lehetséges - kellene - szerkesztői változtatásokról, megfontolást érdemel.
Igen, unalom unalom hátán. Semmi újat nem kaptam. Előre boritékolni tudtam, mi várható. ( Az ingyenes műsorlapot a kezdés elő osztogatták). Ha előre megismertem volna a részletes programot, talán nem váltottam volna jegyet. Ugyanakkor az énekművészek a fizetésükért megdolgoztak, arról nem tehetnek, hogy a producerek és Peller Károly rendezői funkciójából következően így lett összeállitva a műsor, ahogyan. Javaslatod a jövőbeni lehetséges - kellene - szerkesztői változtatásokról, megfontolást érdemel.
Egyébként ahogy tippeltél helyesen, a Juliska-dal szólalt meg a Raymond-operettből - Szendy Szilvia tolmácsolásában.
7129 zenebaratmoncsi 2026-08-01 13:57:48
Hát ez tényleg nagyon uncsi műsor, csak Kálmán Imre, ebből 8 Csárdáskirálynő. A többi dalt is már rengetegszer hallottam, kéne valami váltás jövőre. Raymund-tól nyilván a Juliska Budapesten ment.
Hát ez tényleg nagyon uncsi műsor, csak Kálmán Imre, ebből 8 Csárdáskirálynő. A többi dalt is már rengetegszer hallottam, kéne valami váltás jövőre. Raymund-tól nyilván a Juliska Budapesten ment.
Kéne valami szabály, hogy ugyanazok a dalok 3 évente ismétlődhetnek és egy szerző max 3 dallal szerepelhet. Így kénytelenek lennének más szerzőket is elővenni és más dalokat.
7128 Búbánat 2026-08-01 13:47:41 [Válasz erre: 7127 Búbánat 2026-08-01 08:26:29]
A 2026. évi Budavári Palotakoncertről - július 31.
A 2026. évi Budavári Palotakoncertről - július 31.
Összesen 29 dal hangzott el, a műsor első részében 13 szám - lett volna egy 14. is, de az elmaradt: ifj. Johann Strauss: Tavaszi hangok Fischl Mónika).
Kálmán Imre dominált. 16 részlet szólalt meg tőle: A csárdáskirálynő (8), Ördöglovas (1), A bajadér (2), A cirkuszhercegnő (2), Tatárjárás (1), Marica grófnő (2).
J.Strauss: Kék Duna keringő (1)
Lehár Ferenc: A víg özvegy (2), A mosoly országa (1), A cigányszerelem (1)
Huszka Jenő: Gül Baba (1), Erzsébet (1), Mária főhadnagy (1).
Jacobi Viktor: Leányvásár (1)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1) - "Az én nevem La Bella Tangolita", Fischl Mónika
Kacsóh Pongrác: János vitéz (1)
Fred Raymond: Maske in Blau (1)
Robert Stolz: Vénusz selyemben (1)
Külön konferanszíé nem volt, de egy-egy prózai megszólalással jelentkezett: Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Tassonyi Balázs és Szendy Szilvi.
A koncert 20.45-kor kezdődőtt el és 23.45-kor fejeződött be, egy szünettel.
A televízió töɓb kamerával felvette a teljes műsorprogramot.
Rám a legnagyobb hatást Haja Zsolt minőségi operahangja tette: A víg özvegy két részletében, A csàrdáskiràlynő és a Marica grófnő részleteiben, s persze Fischl Mónika is lefegyverzett nagyszerű énekléseivel, különösen a Robert Stolz-operettdalban. Felfigyeltem a fiatal Pacskó Dorkára, akinek először volt módomban tehetségét "visszaigazolva" látni. De mindenki kitett magáért. A sikerben a zenekart irányító Silló István érdemét is kiemelem, meg a táncosok szerepe is tetszett.
7127 Búbánat 2026-08-01 08:26:29 [Válasz erre: 7126 zenebaratmoncsi 2026-07-31 22:57:45]
Tegnap ott voltam az első koncerten. Majd írok a tapasztaltakról, de most éppen vonaton vagyok...
Tegnap ott voltam az első koncerten. Majd írok a tapasztaltakról, de most éppen vonaton vagyok...
7126 zenebaratmoncsi 2026-07-31 22:57:45 [Válasz erre: 7125 varganiki 2026-07-31 18:51:04]
Hol van kint? Az asztalon szokott lenni. Én nem mentem az előadásra, így nem tudom megnézni.
Hol van kint? Az asztalon szokott lenni. Én nem mentem az előadásra, így nem tudom megnézni.
Nem találom a neten és a Operettszínház honlapján sem.
7125 varganiki 2026-07-31 18:51:04 [Válasz erre: 7121 zenebaratmoncsi 2026-07-30 21:12:25]
Kint van a műsorfüzet ha szeretnéd megnézni. A Mister X belépőt végül nem Haja Zsolt, hanem Laki Péter fogja énekelni
Kint van a műsorfüzet ha szeretnéd megnézni. A Mister X belépőt végül nem Haja Zsolt, hanem Laki Péter fogja énekelni
7124 Búbánat 2026-07-31 10:51:43 [Válasz erre: 7123 zenebaratmoncsi 2026-07-30 22:12:34]
Kérdés, melyik előadást rögzítik kamerával, a mait vagy a holnapit, talán mindkettőt és azok felvételeiből szerkesztik össze, amit majd később a televízióban láthatunk. Volt példa már erre is.
Kérdés, melyik előadást rögzítik kamerával, a mait vagy a holnapit, talán mindkettőt és azok felvételeiből szerkesztik össze, amit majd később a televízióban láthatunk. Volt példa már erre is.
7123 zenebaratmoncsi 2026-07-30 22:12:34 [Válasz erre: 7122 Búbánat 2026-07-30 21:22:07]
Állítólag felveszik, bár nem szokták az összes dal lejátszani a tévében. A tavalyi év viszont kivétel volt, és miután a sztárvendég lebetegedett, emiatt belefért az összes dal a tévéközvetítésbe.
Állítólag felveszik, bár nem szokták az összes dal lejátszani a tévében. A tavalyi év viszont kivétel volt, és miután a sztárvendég lebetegedett, emiatt belefért az összes dal a tévéközvetítésbe.
7122 Búbánat 2026-07-30 21:22:07 [Válasz erre: 7121 zenebaratmoncsi 2026-07-30 21:12:25]
Nincs már jegy a honlapon? Olcsóbb jegy sem? Én még idejében megváltottam a belépőmet, igaz, drága áron... Egyébként lehet, hogy igazad van, egy idő után megunja a "régi" néző-hallgató, hogy mindig ugyanazok a számok hangzanak el, és itt a fórumon kifogásoltam többször ezt, és rámutattam, mekkora az operettirodalom, milyen széles körből lehet(ne) választani az ilyesféle gálákon is., szakítva a "begyepesedett" hagyományokkal...
Nincs már jegy a honlapon? Olcsóbb jegy sem? Én még idejében megváltottam a belépőmet, igaz, drága áron... Egyébként lehet, hogy igazad van, egy idő után megunja a "régi" néző-hallgató, hogy mindig ugyanazok a számok hangzanak el, és itt a fórumon kifogásoltam többször ezt, és rámutattam, mekkora az operettirodalom, milyen széles körből lehet(ne) választani az ilyesféle gálákon is., szakítva a "begyepesedett" hagyományokkal...
De majd beszámolunk, hogy mi volt műsoron a gálán, s talán a televízió felveszi és leadja valamikor a koncertet és megismerhetővé válik felvételről is ez a szabadtéri produkció.
7121 zenebaratmoncsi 2026-07-30 21:12:25 [Válasz erre: 7119 varganiki 2026-07-30 13:04:25]
Nocsak, milyen kellemetlen meglepetés. A Budavári Palotakoncertet idén nem árulja a Ma este színház, nos akkor nem megyek, de úgy is úgy voltam vele, hogy csak az ezerszer hallott Kálmán és Lehár dalok....kissé unalmas. A tévében gondolom leadják. Persze jó lenne látni a teljes műsort, mármint a műsorfüzetet.
Nocsak, milyen kellemetlen meglepetés. A Budavári Palotakoncertet idén nem árulja a Ma este színház, nos akkor nem megyek, de úgy is úgy voltam vele, hogy csak az ezerszer hallott Kálmán és Lehár dalok....kissé unalmas. A tévében gondolom leadják. Persze jó lenne látni a teljes műsort, mármint a műsorfüzetet.
Nem is értem, hogy miért ne árulja a Ma este színház a jegyeket... így nem fog elfogyni a megmaradt üres hely.
7120 Búbánat 2026-07-30 20:49:35
Tenorunknak operettet énekelni már jóval korábban megadatott,
hiszen Ő is közreműködött azon a rádiófelvételen, amely a Huszka-évfordulóhoz kötődött és Nagy Ibolya énekművész, a Dankó
Rádió Túl az Óperencián c. műsorsorozatának szerkesztő-műsorvezetője
kezdeményezésére valósult meg: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2004 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek
fel Huszka műveiből – az MTVA - Dankó Rádió együttműködésében. Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.
· Balczó Péter operaénekes létére szívesen „kirándul” át az operettműfajba – bár szerintem a színpadon nem igazán bonviván-alkat, mégis az elmúlt évadokban tbk. láthattuk A denevérben (Alfréd), A mosoly országában (Szu-Csong), A cigánybáróban (Barinkay Sándor). Sőt, tavasszal a Rákóczi-daljáték egyszeri, félig szcenikus-formájú koncertszerű előadásában is fellépett (Andris).
Tenorunknak operettet énekelni már jóval korábban megadatott,
hiszen Ő is közreműködött azon a rádiófelvételen, amely a Huszka-évfordulóhoz kötődött és Nagy Ibolya énekművész, a Dankó
Rádió Túl az Óperencián c. műsorsorozatának szerkesztő-műsorvezetője
kezdeményezésére valósult meg: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2004 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek
fel Huszka műveiből – az MTVA - Dankó Rádió együttműködésében. Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.
Ezen a stúdiófelvételen Balczó
Péter ezeket a Huszka-részleteket énekelte, és akkor kedveltem meg szépen csengő tenorját:
- Bob herceg - Bob belépője
- Gül baba - Gábor diák éneke (No.5)
- Gül baba - Szerelmi kettős (No.12) (km. Fischl Mónika)
- Erzsébet -dal: „Szeptember végén” (Petőfi Sándor versének megzenésítése)
