6871 zenebaratmoncsi 2026-01-26 11:53:59 [Válasz erre: 6866 Búbánat 2026-01-25 21:09:48]
Ez a végigjátszom egy szerző (aki Kálmán Imre, ill. mostanában Eisemann Mihály) összes darabját, ez tényleg uncsi, közben mást jó szerzőket és operett darabokat meg kiiktatnak, feledés homályába taszítanak, ez csak egy magyar divat. Érdemes lenne összehasonlítani, hogy Németországban és Ausztriában hány operettszerzőtől játszanak hány darabot, hát óriási lenne a különbség. Ott elővesznek teljesen elfeledett szerzőket és darabokat, mint nemrég Ábrahám Pál egykori zeneakadémiai társának Krasznai-Krausz Mihálynak, az Ein frau von format c. 1927-as operettjét. (Három ismert szerző is abszolvált a zeneakadémián 1916-17-ben, a harmadik a Ábrahám, és Krausz mellett Kósa György operaszerző volt). Mostanában pedig NDK-s operetteket is felújít a Komische Oper Berlin.
Ez a végigjátszom egy szerző (aki Kálmán Imre, ill. mostanában Eisemann Mihály) összes darabját, ez tényleg uncsi, közben mást jó szerzőket és operett darabokat meg kiiktatnak, feledés homályába taszítanak, ez csak egy magyar divat. Érdemes lenne összehasonlítani, hogy Németországban és Ausztriában hány operettszerzőtől játszanak hány darabot, hát óriási lenne a különbség. Ott elővesznek teljesen elfeledett szerzőket és darabokat, mint nemrég Ábrahám Pál egykori zeneakadémiai társának Krasznai-Krausz Mihálynak, az Ein frau von format c. 1927-as operettjét. (Három ismert szerző is abszolvált a zeneakadémián 1916-17-ben, a harmadik a Ábrahám, és Krausz mellett Kósa György operaszerző volt). Mostanában pedig NDK-s operetteket is felújít a Komische Oper Berlin.
A ritkán játszott operettek elővételének sikerét mutatja, hogy Miskolcon a Jacobi Syibilljének és Debrecenben Ábrahám Pál Viktóriájának mekkora nagy sikere van, másrészt úgy nézem azért látogatják a budaörsi színház által elővett Offenbach Répakirály c. szatirikus darabját is.
6870 zenebaratmoncsi 2026-01-26 11:50:31 [Válasz erre: 6866 Búbánat 2026-01-25 21:09:48]
Kettő Lehár van műsoron, igaz gondolom nem sokra értékeled Szente Vajk által rendezett,a József Attila Színház által játszott Luxemburg grófját, amit még nem láttam, így nincs véleményem se róla. Persze érdekelne, hátha látta valaki.
Kettő Lehár van műsoron, igaz gondolom nem sokra értékeled Szente Vajk által rendezett,a József Attila Színház által játszott Luxemburg grófját, amit még nem láttam, így nincs véleményem se róla. Persze érdekelne, hátha látta valaki.
6869 Búbánat 2026-01-26 11:43:05 [Válasz erre: 6867 zenebaratmoncsi 2026-01-26 11:31:01]
Az 1968-as komplett rádiófelvétel-keresztmetszet az, amit még "elviselek": Házy Erzsébet, Korondy György, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Palócz László, Honthy Hanna, Feleki Kamill... az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Minimális dialógussal. A jól ismert versekkel. LP-n és CD-n is kiadták.
Az 1968-as komplett rádiófelvétel-keresztmetszet az, amit még "elviselek": Házy Erzsébet, Korondy György, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Palócz László, Honthy Hanna, Feleki Kamill... az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Minimális dialógussal. A jól ismert versekkel. LP-n és CD-n is kiadták.
A Csárdáskirálynő rádiófelvételén (1968) - Fotó: Korondy György, Házy Erzsébet, Feleki Kamill
6868 zenebaratmoncsi 2026-01-26 11:42:19 [Válasz erre: 6866 Búbánat 2026-01-25 21:09:48]
Igen ez a túlémelygős, szirupus zene nem teszi kedvencemé a Csárdáskirálynőt, se a Mágnás Miskát. Persze Kálmán nem csak ilyen dalokat írt, emiatt persze vannak dalok, amiket kedvelek tőle. Másrészt megfigyeltem, hogy a Csárdáskirálynő zenéje németül jobban tetszik, mint magyarul, de aztán rájöttem, hogy ez emiatt van, hogy itthon már annyira giccsesen, és elcsépelten, sokszor már a mulatós műfajának stílusában adják elő a dalokat. Talán a kivételt a Budavári Palotakoncert jelenti, ahol szerencsére nem vették át ezt a lakodalmas, falunapos stílust.
Igen ez a túlémelygős, szirupus zene nem teszi kedvencemé a Csárdáskirálynőt, se a Mágnás Miskát. Persze Kálmán nem csak ilyen dalokat írt, emiatt persze vannak dalok, amiket kedvelek tőle. Másrészt megfigyeltem, hogy a Csárdáskirálynő zenéje németül jobban tetszik, mint magyarul, de aztán rájöttem, hogy ez emiatt van, hogy itthon már annyira giccsesen, és elcsépelten, sokszor már a mulatós műfajának stílusában adják elő a dalokat. Talán a kivételt a Budavári Palotakoncert jelenti, ahol szerencsére nem vették át ezt a lakodalmas, falunapos stílust.
Az az igazság, hogy ugyanúgy iszonyodom, az eredtileg jazz-es re írt Lajtai, Eisemann slágerek szintén mulatós, falunapi stílusos előadásától, ami sajnos egyre jobban kezd elterjedni, és ezzel fokozatosan veszti el a közönségét az operett, mert irtó giccsesnek, ócska bóvlinak hat.
6867 zenebaratmoncsi 2026-01-26 11:31:01
Búbánat: "Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával."
Búbánat: "Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával."
Mintha én mondtam volna, teljesen egyetértek az állításoddal, plusz még idegesített: az eröltetett, humornak szánt ócska bemondások, és követhetetlen, zavaros librettó, sablonra írt (már előre lehet tudni mi lesz a vége) szövegkönyv, a már unos untig hallgatott zene (bár van benne persze pár kedvelt dal), giccses csiricsáré díszletek, ... na hát emiatt inkább elkapcsolom a tévét, ha látom.
6866 Búbánat 2026-01-25 21:09:48 [Válasz erre: 6865 zenebaratmoncsi 2026-01-25 18:03:01]
Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával. Egyébként Kálmán Imre zenéje nekem amúgy sem a kedvencek kedvence, helyenként túl émelygős meg mert annyira és annyiszor erőltetik "játszatását", hogy a hallgatónak elcsépeltnek, unalmasnak hatnak e szóban forgó Csárdáskirálynő zeneszámai - dallamai. Sokkal jobban szeretem Kálmántól a Marica grófnőt vagy a Cirkuszhercegnőt.
Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával. Egyébként Kálmán Imre zenéje nekem amúgy sem a kedvencek kedvence, helyenként túl émelygős meg mert annyira és annyiszor erőltetik "játszatását", hogy a hallgatónak elcsépeltnek, unalmasnak hatnak e szóban forgó Csárdáskirálynő zeneszámai - dallamai. Sokkal jobban szeretem Kálmántól a Marica grófnőt vagy a Cirkuszhercegnőt.
Továbbra is favorizálom a francia és angol operetteket, amelyek közül sajnos nem mutat be semmit az Operettszínház, a bécsi klasszikusok közül továbbra sincs repertoáron Suppé, Millöcker, Zeller vagy később Oscar Straus és Fall legjobb darabjai. És még sorolhatnám a szerzőket és címeket, amelyeket bármelyik Kálmán Imre-mű elé sorolnám. Lehárnak - a mintegy harminc operettje közül - mindössze egy darabja van színpadon (A mosoly országa), évek óta, ami szégyen! De ha kettő volna, az is nagyon kevés lenne... Az sem megoldás, hogy ha lecseng egy szerző darabja, akkor "kötelező" tőle egy másikat a helyébe színpadon bemutatni. Szakítani kellene ezzel a gyakorlattal. Legyen teljes csere úgy, hogy a meglévők helyébe már régen nem játszott szerzők régen nem látott darabjai kerüljenek. Új bemutatók - "friss vér".
6865 zenebaratmoncsi 2026-01-25 18:03:01 [Válasz erre: 6864 varganiki 2026-01-25 15:16:24]
Ja és a Csárdáskirálynőt kivitték a Mosoly országával együtt Münchenbe (németül ment persze), ott is jó negaítv kritikát kapott, nagyon régimódi feldolgozásnak találták.
Ja és a Csárdáskirálynőt kivitték a Mosoly országával együtt Münchenbe (németül ment persze), ott is jó negaítv kritikát kapott, nagyon régimódi feldolgozásnak találták.
6864 varganiki 2026-01-25 15:16:24 [Válasz erre: 6860 Edmond Dantes 2026-01-24 22:49:21]
Hát ez nagyon nem a zászlóshajója, remélem ezt csak viccnek szántad. Sokkal minőségibb darabok mennek ott az Operettek közül, elég csak a Mária Főhadnagyra vagy a Cirkuszhercegnőre gondolni.
Hát ez nagyon nem a zászlóshajója, remélem ezt csak viccnek szántad. Sokkal minőségibb darabok mennek ott az Operettek közül, elég csak a Mária Főhadnagyra vagy a Cirkuszhercegnőre gondolni.
6863 Búbánat 2026-01-25 12:08:59 [Válasz erre: 6860 Edmond Dantes 2026-01-24 22:49:21]
Ez a Csárdáskirálynő rém unalom, egyszer láttam ezt a rendezést ugyanezekkel a szereplőkkel - elég volt látni. A televíziófelvétel az előadás második ismétlése volt 2024 óta. Nem is próbálkoztam bele-/újra nézni...
Ez a Csárdáskirálynő rém unalom, egyszer láttam ezt a rendezést ugyanezekkel a szereplőkkel - elég volt látni. A televíziófelvétel az előadás második ismétlése volt 2024 óta. Nem is próbálkoztam bele-/újra nézni...
6862 zenebaratmoncsi 2026-01-25 11:57:28 [Válasz erre: 6860 Edmond Dantes 2026-01-24 22:49:21]
Tegnap a Trón c. musicalt láttam az Erkel Színházban be, de apu nézte a Csárdáskirálynőt egy darabig, de azt mondta egy idő után kiment róla, mert ugyanazokat a dalokat ismételgették vagy 5-ször és már unta.
Tegnap a Trón c. musicalt láttam az Erkel Színházban be, de apu nézte a Csárdáskirálynőt egy darabig, de azt mondta egy idő után kiment róla, mert ugyanazokat a dalokat ismételgették vagy 5-ször és már unta.
6861 zenebaratmoncsi 2026-01-25 11:17:57 [Válasz erre: 6860 Edmond Dantes 2026-01-24 22:49:21]
Ezt már nem először játszotta a tévé, tényleg egy szenvedés végignézni,( de egyszer végignéztem félig aludva) akkora blődség, és dög unalom, ócska ponénok, nevetni se lehetett rajta.... persze a számokat meg már rongyosra hallgatva ismerjük, valahogy azóta se volt kedvem újra nézni.....
Ezt már nem először játszotta a tévé, tényleg egy szenvedés végignézni,( de egyszer végignéztem félig aludva) akkora blődség, és dög unalom, ócska ponénok, nevetni se lehetett rajta.... persze a számokat meg már rongyosra hallgatva ismerjük, valahogy azóta se volt kedvem újra nézni.....
hogy lehet már ezt és a német-osztrák-magyar koprodukciós filmváltozatot összehasonlítani, ami tényleg remek, ég és föld, de most komolyan.
6860 Edmond Dantes 2026-01-24 22:49:21
Ùgy 21 40-22,15 között belenèztem valamibe, amit àllìtólag Csàrdàskiràlynő cìmen jàtszanak. Ezalatt volt egy fèl Egy a szìvem... ès egy fèl Az asszony összetör.. a többi .. nem, sajnos nem "nèma csend", ahogy a Hamletben mondjàk, hanem idètlen bohóckodàs, mucsaközeli brettli. (Mucsàn jobb mehet.) Ki ès mikor követte el? Ez lenne az Operettszìnhàz ès az operett zàszlóshajója? Muhaha! Csak hàjpolja az, akit azèrt fizetnek.
Ùgy 21 40-22,15 között belenèztem valamibe, amit àllìtólag Csàrdàskiràlynő cìmen jàtszanak. Ezalatt volt egy fèl Egy a szìvem... ès egy fèl Az asszony összetör.. a többi .. nem, sajnos nem "nèma csend", ahogy a Hamletben mondjàk, hanem idètlen bohóckodàs, mucsaközeli brettli. (Mucsàn jobb mehet.) Ki ès mikor követte el? Ez lenne az Operettszìnhàz ès az operett zàszlóshajója? Muhaha! Csak hàjpolja az, akit azèrt fizetnek.
6859 zenebaratmoncsi 2026-01-24 09:42:20 [Válasz erre: 6858 Búbánat 2026-01-22 12:29:13]
Ezeknek a felvételeknek is örülni fog, Damrau Kaufmann duett a Denevérből:
Ezeknek a felvételeknek is örülni fog, Damrau Kaufmann duett a Denevérből:
https://www.youtube.com/watch?v=ipT_dkGY_LY
Diana Damrai Csardás Johann Strauss Denevér c. operettjéből
https://www.youtube.com/watch?v=SGInk20JEWc
Damrau énekli Lehár Giuditta operettjének híres dalát
https://www.youtube.com/watch?v=k5k2jZXsirQ
6858 Búbánat 2026-01-22 12:29:13 [Válasz erre: 5242 Búbánat 2022-11-03 23:00:30]
Megjegyzem, hogy ezen a linken
található egy második darab is: „A Matter of Misconduct!” televíziós felvétele –
ez egy új operett, mely a „modern brit kormányzat szívében játszódik” (színhely:
London, Downing street 9. - Sajtóterem). A zenét Toby Hession, a szöveget Emma
Jenkins szerezte. Belenéztem ebbe az új
operettbe, de számomra teljesen érdektelen.
(Az idő skálán Sullivan operettje után közvetlenül, 41:40-től játszható le
ez a másik darab. )
Kapcs.
5242. sorszám
Felkerült a YouTube-ra Sir Arthur Sullivan kis operettjének – „Trial by Jury” – egy újabb adaptációja. A zeneszerző első világsikerű színpadi műve 1875-ből, amit ezúttal a Skót Opera (Glasgow) előadásában, „modernizált rendezésben”, a cselekményt jelenre fókuszálva alkalmazták színpadra 2025-ben. Egyébként ügyesen.
A teljes előadás az OperaVision-ön keresztül közvetítve 2025. augusztus 3-án 19:00 órától 2026. február 3-án 12 óráig tekinthető meg.
Sir Arthur Sullivan – Sir William Schwenck Gilbert: Trial by Jury („Esküdtszéki tárgyalás”) - (41 perc)
Megjegyzem, hogy ezen a linken
található egy második darab is: „A Matter of Misconduct!” televíziós felvétele –
ez egy új operett, mely a „modern brit kormányzat szívében játszódik” (színhely:
London, Downing street 9. - Sajtóterem). A zenét Toby Hession, a szöveget Emma
Jenkins szerezte. Belenéztem ebbe az új
operettbe, de számomra teljesen érdektelen.
(Az idő skálán Sullivan operettje után közvetlenül, 41:40-től játszható le
ez a másik darab. )
6857 zenebaratmoncsi 2026-01-21 17:15:45
CLIVIA Dostal – Theater Magdeburg
CLIVIA Dostal – Theater Magdeburg
Operavison meglepetésre feltette Nico Dostal leghíresebb operettjét szabadon nézhetővé Magdeburgból.
6856 Búbánat 2026-01-21 13:56:05 [Válasz erre: 6855 zenebaratmoncsi 2026-01-21 09:57:17]
Malin Byström svéd lírai szopránra igazán kíváncsi vagyok (2016
Malin Byström svéd lírai szopránra igazán kíváncsi vagyok (2016
-ban a MET élő műholdas közvetítése során a Don Giovanni Elvíráját alakította - akkor figyelhettünk fel rá itthon). Ő most inkább érdekel Kaufmannál, akit már többször is láthattam-hallhattam énekelni a Müpában és az OPERÁ-ban, vagy televíziós közvetítések által, operettrészletek előadójaként is. Ismerős. A szoprán még nem az... ezért is érdekel meg a kettősei a tenor sztárral.
6855 zenebaratmoncsi 2026-01-21 09:57:17
Jonas Kaufmann és Malin Byström 2026 tavaszán tervezett operett koncertturnéjának dalai valószínűleg ismert operett- és operőrök (pl. Lehár, Kálmán, Strauss, Puccini) népszerű slágerei lesznek, amelyeken Kaufmann tenor, Byström szoprán áriákat és duetteket ad elő, gyakran a "legjobb operett dalok", "operett slágerek" tematikával, mint például a "Die lustige Witwe" (A víg özvegy) vagy "Der Zarewitsch" (A cárevics) műveiből, de az pontos program még a turné közeledtével derül ki, de a Facebook oldal is említi a várt turnét, amit érdemes figyelni.
Mire számíthatsz (általánosságban):
- Operett slágerek: Lehár Ferenc (pl. "Vilja-dal", "Cigányszerelem"), Kálmán Imre ("Marica grófnő", "Csárdáskirálynő"), Johann Strauss II ("A denevér", "A cigánybáró") művei.
- Operai áriák: Könnyedebb, népszerű operai duettek és áriák, melyek illeszkednek az operett témához.
- Könnyed, romantikus hangulat: A koncertek célja a szórakoztatás és a klasszikus zene népszerűsítése.
Hol kereshetsz további infót:
- Deezer (Jonas Kaufmann diszkográfia)
- Különböző jegyirodák (MVM Dome, Papp László Budapest Sportaréna, etc.) és koncertszervezők oldalai 2026 elején.A konkrét műsorlistát általában pár hónappal a turné előtt hozzák nyilvánosságra a szervezők.
6854 zenebaratmoncsi 2026-01-21 09:54:27
Jonas Kaufmann és Malin Byström 2026 tavaszán közös európai koncertturnéra indulnak „Magische Töne” (Varázslatos hangok) címmel. A műsor gerincét osztrák–magyar zeneszerzők, köztük Ábrahám Pál, Lehár Ferenc és Kálmán Imre népszerű operettjeinek áriái és duettjei alkotják.
A turné és a repertoár legfontosabb részletei:
- Műsor: Olyan ismert darabokból csendülnek fel részletek, mint a Viktória, a Hawaii rózsája (Ábrahám Pál),
- A víg özvegy, A mosoly országa (Lehár Ferenc), valamint a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő (Kálmán Imre).
- Közreműködők: A két énekest a Baden-Badeni Filharmonikusok kísérik Jochen
6853 Búbánat 2026-01-09 11:31:33 [Válasz erre: 6852 varganiki 2026-01-08 14:49:11]
Sajnálattal írom le: nem érdekelnek Pejtsik Péter zenéi és Orbán János Dénes librettói... Eleve fenntartásaim vannak az erőltetett szándékú, új magyar operettekkel (daljáték, zenés játék, musical stb.) szemben, sok pénzt beleölnek ilyen új produkciók színpadra állításába, és nem hinném, hogy aki Huszkát, Lehárt, Kálmánt, Jacobit, Szirmait szereti, az ugyanúgy lelkesedik ezekért az új bemutatókért - egy szűk körön és magukon az előadókon meg a szerzőkön kívül. Persze, a művészeknek - a társulatnak - kötelezettségei vannak; nem kevés pénzt vágnak zsebre, ami motiválja őket, de a közönséget hosszú távon nem lehet becsapni, sem lecserélni, tapsolni jönnek, fognak, mert "muszáj? és szokás?": - "Mosolygó nézés és jól nevelt arc." (Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong herceg dala)
6852 varganiki 2026-01-08 14:49:11
Ha valakit esetleg érdekel, a Dankó Pista nagyoperett bemutató szereposztását nyilvánosságra hozták
Ha valakit esetleg érdekel, a Dankó Pista nagyoperett bemutató szereposztását nyilvánosságra hozták
A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ BEMUTATJA:
???? DANKÓ PISTA NAGYOPERETT AZ MVM DOME-BAN! ????
???? 2026. március 26. 19:00
Tomboló szenvedély, lüktető cigánymuzsika és egy szabályokat felrúgó szerelmi történet – minden idők leglátványosabb operettshow-ja várja a nézőket 2026. március 26-án az MVM Dome-ban. A Dankó Pista című új operett Pejtsik Péter zenéjével és Orbán János Dénes librettójával a magyar nóta királyának regényes életébe nyújt betekintést.
A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, Dankó Pista, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos.
Az Operettszínház sztárjaival és több száz táncos, zenész közreműködésével olyan látványos szuperprodukció születik, amely egyszerre pezsdíti fel a szívet, és rázza meg a lelket. A legismertebb Dankó-slágerek – Eltörött a hegedűm; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány; Egy cica, két cica… – új életre kelnek a grandiózus színpadon, hiszen egy estére az MVM Dome teljes küzdőtere színpaddá változik. A rendező Bozsik Yvette, a jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, a díszlet- és látványtervező Ferenczfy-Kovács Attila – hármójuk együttműködése garantálja a felejthetetlen élményt.
???? SZEREPOSZTÁS ????
Sándor Péter | Dankó Pista - cigányprímás, dalszerző
Kiss Diána | Tatjána - hercegnő
Fischl Mónika | Blaha Lujza - színésznő, a Nemzet Csalogánya
Lipics Franciska (e.h. SZFE) | Pajkos Panka - énekesnő
Tassonyi Balázs (e.h. SZFE) | Kukutyin - orosz báró
Kocsis Dénes | Miklós Cár
Oszvald Marika | Anyacárné
Árki Lili Katalin (e.h. SZFE) | Alekszandra Fjodorovna Cárné
Kiss-Balbinat Ádám | Néma Gyuszi - cigányprímás
Homonnay Zsolt | Somossy Károly - vállalkozó, az Orfeum mágusa
Földes Tamás | Pósa Lajos - író, dalszerző
Kiss Zoltán | Gárdonyi Géza - író
Bartus Berci (e.h. SZFE) | Ady Endre - ifjú poéta
Magócs Ottó | Vorozsnyij kapitány
Ninh Duc Hoang Long | Szatír Dalnok
Németh Attila | Rudnay Béla - államrendőrségi főkapitány
Pete Ádám Dávid | Pópa
György-Rózsa Sándor | Csendőrtiszt
Altsach Gergely | Játékmester
Czikora István László | Vlagyimir Iljics Uljanov - mozgalmár
Lendvai Zsolt | Ferenc Jóska - császár
Hortobágyi Brigitta | Sissi - császárné
Petridisz Hrisztosz | Német konzul
Péter Richárd | Angol konzul
Radich Richárd | Gyermek Dankó Pista
Simon István | Puskin Szelleme
Gombai Szabolcs | Zuboly - Dankó mindenese
Blénesi Zsolt | Orlandó - táncos és mókamester
Bujdosó Anna | Biszerka - cigány táncoslány
Sík Milán | Rómeó - cigány táncos
Nótár Mary | hamarosan...
Drahos Evelin | hamarosan...
Karmester | Pfeiffer Gyula
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara, Zenekara, valamint a Bozsik Yvette Társulat és a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc hallgatói.
6851 varganiki 2026-01-04 19:53:07
Én ellenpélda vagyok, én elvagyok vele. Nem egy remekmű és irdatlan hosszú, de elszórakozom rajta mikor megnézem. Persze csakis délutáni előadást vagyok hajlandó megnézni mert ez estére sok lenne.
Én ellenpélda vagyok, én elvagyok vele. Nem egy remekmű és irdatlan hosszú, de elszórakozom rajta mikor megnézem. Persze csakis délutáni előadást vagyok hajlandó megnézni mert ez estére sok lenne.
6850 Búbánat 2026-01-04 15:11:21 [Válasz erre: 6849 Edmond Dantes 2026-01-04 14:12:13]
Én mikor a műsorújságban megpillantottam a televíziós közvetítések között azt az "operett"-előadáscímet, tudtam, hogy nem szabad odakapcsolnom a csatornára, mert valami rettenet várhat rám! Mazochista nem vagyok...
Én mikor a műsorújságban megpillantottam a televíziós közvetítések között azt az "operett"-előadáscímet, tudtam, hogy nem szabad odakapcsolnom a csatornára, mert valami rettenet várhat rám! Mazochista nem vagyok...
6849 Edmond Dantes 2026-01-04 14:12:13
Tegnap este eltèvedt a kezem, ennek "köszönhetem", hogy belenèztem valami rettenet brettli gagyiba nyomokban operett-utànzatot imitàlò produkciòba. Utòbb kiderült, hogy ez a valami a kèt Nagymező utcai nagyàgyù, Pejtsik Pèter ès Orbàn Jè Dè Az Orfeum màgusa c. izèje. Arra ìtèlnèm azt, aki ezt befogadta, kitűzte ès/vagy dicsèrte, minden egyes előadàst szenvedje nèzze vègig. Copyright D. Tomi: Ennyike
Tegnap este eltèvedt a kezem, ennek "köszönhetem", hogy belenèztem valami rettenet brettli gagyiba nyomokban operett-utànzatot imitàlò produkciòba. Utòbb kiderült, hogy ez a valami a kèt Nagymező utcai nagyàgyù, Pejtsik Pèter ès Orbàn Jè Dè Az Orfeum màgusa c. izèje. Arra ìtèlnèm azt, aki ezt befogadta, kitűzte ès/vagy dicsèrte, minden egyes előadàst szenvedje nèzze vègig. Copyright D. Tomi: Ennyike
6848 Búbánat 2026-01-02 18:15:52
[Teaser] – La Vie Parisienne, Offenbach – Opéra Royal du Château de Versailles
[Teaser] – La Vie Parisienne, Offenbach – Opéra Royal du Château de Versailles
Jacques Offenbach
egyik legnagyobb sikere, a La Vie parisienne, Christian Lacroix csillogó és
színes rendezésében tér vissza a versailles-i Királyi Operába.
Versailles-i
Királyi Opera
6847 Búbánat 2025-12-28 16:41:08 [Válasz erre: 6846 zenebaratmoncsi 2025-12-26 22:06:24]
Kapcs.: 6846. sorszám
Kapcs.: 6846. sorszám
„Újév napján lesz egy koncert előtti
beszélgetés”
(slippedisc.com)
„Köszöntse az új évet Christian
Thielemann-nal.
Ünnepelje és élvezze a berlini Staatskapelle
újévi koncertjét énekes szólisták közreműködésével, Christian Thielemann
főzeneigazgató vezényletével – 2025. december 31-én és 2026. január 1-jén. A program Lehár Ferenc zenéjét vonultatja
fel – a bécsi operett az ő műveiben élte meg dicsőséges ’ezüstkorát’. Lehár
zenéje lenyűgözően ötvözi a dallamos boldogságot a finom melankóliával, melyet
ragyogó zenekari hangok és csodálatos énekhangok hordoznak.
2025. december 31. szerda, 17.00
2026. január 1., csütörtök, 16.00
Koncert előtti beszélgetés 45 perccel az előadások előtt.”
https://slippedisc.com/2025/12/the-new-years-day-show-has-a-pre-concert-talk/
Újévi operett koncert Németországból a Rádió 3-on - a programban elhangzó zenék között szerepelnek mások mellett Lehár művei közül:
"Musik aus den Operetten Die lustige Witwe, Friederike, Paganini und Giuditta"
6846 zenebaratmoncsi 2025-12-26 22:06:24
Aus der Staatsoper Berlin
Mit Christian Thielemann und der Staatskapelle Berlin
Die Staatsoper Unter den Linden verabschiedet beim Konzert zum Jahreswechsel traditionell das alte und begrüßt das neue Jahr. Diesmal steht dieser Abend ganz im Zeichen der Musik von Franz Lehár, der die "Silberne Zeit" der Operette mitgeprägt hat.
Neben der populären Operette "Die lustige Witwe" werden auch Werke aus den 20er und frühen 30er Jahren zu hören sein, in denen sich Lehár der Oper annähert. "Giuditta" bezeichnet der Komponist als "Musikalische Komödie". Und in "Friederike" und "Paganini" sind dann prominente Personen der Kulturgeschichte zu erleben, wie der Teufelsgeiger" Niccolò Paganini oder der "Dichterfürst" Johann Wolfgang von Goethe.
Als Solisten werden die Sopranistin Vida Mikneviciūtė und der Tenor Thomas Blondelle zu erleben sein und die Staatskapelle Berlin. Die musikalische Leitung hat der Generalmusikdirektor der Staatsoper Christian Thielemann.
Franz Lehár
Musik aus den Operetten Die lustige Witwe, Friederike, Paganini und Giuditta
Paul Lincke
Ouvertüre zu einer Operette
Schlösser, die im Monde liegen aus der Operette "Frau Luna"
Wenn die Sonne schlafen geht aus der Operette "Frau Luna"
Walter Kollo
Na Jungekin nun wollen wir mal aus der Revue "Juhu!!! Es ist erreicht!"
Johann Strauß / Ralph Benatzky
In Hispaniens heißem Sonnenland (Spanisches Tanzlied) aus der Revue-Operette "Casanova"
Eduard Künneke
Strahlender Mond aus der Operette "Der Vetter aus Dingsda"
Ralph Erwin
Ins blaue Leben aus dem Film "Das schöne Abenteuer"
Jean Gilbert
Du wärst was für mich aus dem Film "Zwei Herzen und ein Schlag"
Ralph Benatzky
Medley aus der Operette "Im weißen Rössl"
Die ganze Welt ist himmelblau - Es muss was Wunderbares sein - Was kann der Sigismund dafür
Eduard Künneke
Ouvertüre aus der Tänzerischen Suite
Paul Abraham
Es ist so schön, am Abend bummeln zu gehen aus der "Operette Ball im Savoy"
Richard Fall
Heinrich, wo greifst du denn hin
Willy Engel-Berger
In der Bar zum Krokodil
Werner Richard Heymann
Du bist das süßeste Mädel der Welt aus dem Film "Liebeswalzer"
Friedrich Hollaender
Guck doch nicht immer nach dem Tangogeiger hin aus der Komödie "Phaea"
Franz Doelle
Man sagt zu einer Dame nicht aus dem Film "Viktor und Viktoria"
Kurt Weill
Ouvertüre zu "Der Silbersee"
Werner Richard Heymann
Das gibt's nur einmal aus dem Film "Der Kongress tanzt"
Theo Mackeben
Die Nacht ist nicht allein zum Schlafen da aus dem Film "Tanz auf dem Vulkan"
Vida Mikneviciūtė, Sopran
Thomas Blondelle, Tenor
Staatskapelle Berlin
Christian Thielemann
Konzertaufnahme vom 31.12.2025
6845 Búbánat 2025-12-19 22:23:05 [Válasz erre: 6843 Búbánat 2025-12-18 15:00:25]
A Budaörsi Latinovits Színház Offenbach-bemutatójának híradásából azt
szűröm le, hogy amit Kovalikék színpadra vittek egy teljesen átdolgozott,
átírt, leredukált mű lett az eredeti nagyoperettből: a nagyszabású énekkar-zenekar
és operai nívójú énekszólamok híján és helyettük kapunk egy minimálisra lecsupaszított
ének-zenekari hangzással és vadiúj értelmezéssel valamit, ami emlékeztethet az
alapműre: ami lehet érdekes, társadalmi szatíra akár a mai hazai vagy külföldi viszonyokra hajazva, de engem biztosan nem vonz oda a színházba azt-ezt megtekinteni.
Dalszöveg:
Závada Péter
Le Roi Carotte (Sárgarépakirály) – opéra bouffe féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté
Két sorszámra
hivatkozom, mely alatt linkeket tettem be egy-egy külföldi színházi produkció ének-zenei
felvételeiből:
4191. - Volksoper Wien (2019) - "König Karotta"
https://www.youtube.com/watch?v=JWvcbmMDHBU - trailer
5790. - Opéra National de Lyon (2015) - "
Sajnos, azóta nem
mindegyik videó-lejátszás indítható el újra.
Most külön linkelek
ide három részletet - az operett eredeti, francia változata (LYON OPERA)
https://www.youtube.com/watch?v=B0DTJ2FeQeg
- a nagyszabású I. finálé
https://www.youtube.com/watch?v=_DrkAnKivsU
- Extraits du spectacle
https://www.youtube.com/watch?v=sxJkw1PcU3k - Ville Morte 2 Broadband
Még egy bejátszás,
ezúttal a Staatsoper Hannover "König Karotta"-produkciójából (2017):
https://www.youtube.com/watch?v=BxnSQbr3W8U
– trailer
A Budaörsi Latinovits Színház Offenbach-bemutatójának híradásából azt
szűröm le, hogy amit Kovalikék színpadra vittek egy teljesen átdolgozott,
átírt, leredukált mű lett az eredeti nagyoperettből: a nagyszabású énekkar-zenekar
és operai nívójú énekszólamok híján és helyettük kapunk egy minimálisra lecsupaszított
ének-zenekari hangzással és vadiúj értelmezéssel valamit, ami emlékeztethet az
alapműre: ami lehet érdekes, társadalmi szatíra akár a mai hazai vagy külföldi viszonyokra hajazva, de engem biztosan nem vonz oda a színházba azt-ezt megtekinteni.
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettje alapján átdolgozta: Kovalik Balázs és Ari-Nagy Barbara
Dalszöveg:
Závada Péter
Zenei
adaptáció: Furák Péter
6844 zenebaratmoncsi 2025-12-19 04:12:39 [Válasz erre: 6843 Búbánat 2025-12-18 15:00:25]
Köszi a cikket, sajnos a zene nem tudom milyen, de történet úgy nézem egy társadalomszatíra.
Köszi a cikket, sajnos a zene nem tudom milyen, de történet úgy nézem egy társadalomszatíra.
6843 Búbánat 2025-12-18 15:00:25 [Válasz erre: 6842 zenebaratmoncsi 2025-12-17 18:31:30]
„HÉTKÖZNAPI VALÓSÁGUNK OPERETTBEN ELMESÉLVE”
„HÉTKÖZNAPI VALÓSÁGUNK OPERETTBEN ELMESÉLVE”
/Revizor.hu - 2025. okt. 28./
Az operett szűk évszázados virágzását egyfajta hanyatlástörténetként szokás bemutatni, mely Offenbach éles társadalombírálatának magaslatáról Lehár „se veled, se nélküled” problematikájának mélységeibe hanyatlik. A szép elméletet azonban mifelénk ritkán igazolja a színházi gyakorlat.
BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.
6842 zenebaratmoncsi 2025-12-17 18:31:30
A RÉPAKIRÁLY | SZILVESZTERI ELŐADÁS PEZSGŐVEL!
A RÉPAKIRÁLY | SZILVESZTERI ELŐADÁS PEZSGŐVEL!
MInt Búbánat korábban említette, valóban játszák Offenbach még Magyarországon soha se játszott operettjét, a Répakirályt. Látta esetleg valaki? A videók alapján nekem jópofa, vicces előadásnak tűnik.
XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít. Fridolin néhány segítőjével menekülni kényszerül, és útja során az ókori Pompejitől a hangyák birodalmáig mindenhová elmegy, hogy megtalálja az ellenszert az országban eluralkodó elmebajra. Vajon van-e a jó kormányzásnak bevált receptje? Mi számít normálisnak, ha mindenki megőrült? És emlékszik-e még bárki a népi bölcsességre, mely szerint előbb-utóbb minden zöldség megy a levesbe?
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Bemutató: 2025. október 11.
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettje alapján átdolgozta: Kovalik Balázs és Ari-Nagy Barbara
Dalszöveg: Závada Péter
Zenei adaptáció: Furák Péter
Játsszák:
Sas Zoltán
Böröndi Bence
Szaplonczay Mária
Mertz Tibor
Juhász Vince
Szőts Orsi
Spolarics Andrea
Fröhlich Kristóf
Bregyán Péter
Bohoczki Sára
Chován Gábor
Ilyés Róbert
Bognár Anna
Gellért Dorottya
Kerek Dávid
Alkotók:
Dramaturg | Ari-Nagy Barbara
Dalszövegek | Závada Péter
Átdolgozó | Kovalik Balázs, Ari-Nagy Barbara
Díszlettervező | Antal Csaba
Jelmeztervező | Benedek Mari
Világítás | Sokorai Attila
Hangszerelés | Furák Péter, Kocsák Gergely
Zenei vezető | Furák Péter
Zenei asszisztens | Grósz Zsuzsanna
Énektanár | Berecz Bea
Koreográfus | Bodor Johanna
Koreográfus asszisztens | Hunyadi Balázs
Súgó | Szabó Brigitta
Ügyelő | Urbanek Attila
A rendező munkatársa | Szekeres Vanda
Rendező | Kovalik Balázs
Az előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
6841 Búbánat 2025-12-16 19:45:07
Kacsóh Pongrác halálának 102. évfordulóján Őrá (és a belinkelt felvételen éneklő Udvardy Tiborra is) emlékezem - a „János vitéz” és a „Rákóczi” daljátékok szerzőjének ezzel a szép dalával:
Kacsóh Pongrác: Késő ősz van – dal (Udvardy Tibor)
Késő ősz
van sárga levél mind lehullott már a fáról,
Nézem,
nézem, álmodozom tovaszállott boldogságról.
Búsan
kérdem lesz-e tavasz e világon?
Lesz-e
bimbó lombja vesztett száraz ágon?
Sírok,
sírok, sírok, sírok, siratom a legszebb álmom.
6838 zenebaratmoncsi 2025-12-11 15:27:30 [Válasz erre: 6836 Búbánat 2025-12-11 09:16:48]
Én is untam az operettszínházi előadást, az első felvonás még egész jó volt, a másodikban csak a fődal, ami tetszett. A tartalma viszont nem érdekelt, ezért nem is utazom megnézni, kissé régimódi nekem ez a történet.
Én is untam az operettszínházi előadást, az első felvonás még egész jó volt, a másodikban csak a fődal, ami tetszett. A tartalma viszont nem érdekelt, ezért nem is utazom megnézni, kissé régimódi nekem ez a történet.
6837 Búbánat 2025-12-11 09:47:53 [Válasz erre: 6755 zenebaratmoncsi 2025-10-19 13:03:17]
Most már reménykedjünk: a műsorújság szerint holnapután, szombaton 21.15 és 23.50 óra között közvetíti az M5 csatorna az Emlékszel még? című, Fischl Mónika életműkoncertjének televíziós felvételét a Budapesti Operettszínházból. (Korábban már műsoron lett volna, végül elmaradt és helyette egy másik operettgálát sugároztak.)
Most már reménykedjünk: a műsorújság szerint holnapután, szombaton 21.15 és 23.50 óra között közvetíti az M5 csatorna az Emlékszel még? című, Fischl Mónika életműkoncertjének televíziós felvételét a Budapesti Operettszínházból. (Korábban már műsoron lett volna, végül elmaradt és helyette egy másik operettgálát sugároztak.)
"varganiki" fórumtárs a 6763. sorszámnál beírta az élő műsorban elhangzott dalokat, szereplőket.
6836 Búbánat 2025-12-11 09:16:48
A Miskolci Nemzeti Színház 2025. október
10-én mutatta be Szabó Máté új rendezésében Jacobi Viktor
ismert operettjét, a Sybillt. (2015-ben az Operettszínház
ugyancsak az ő rendezésében vitte színpadra a darabot.) A miskolci
premier-előadásról itt van egy kritika.
Bevallom, nekem nem tetszett a
tíz évvel ezelőtti Sybill az Operettszínházban; az idős Sybill visszaemlékezik
fiatalságára... A rendezés Miskolcon ugyanezt a koncepciót tovább viszi -
olvashatjuk a belinkelt cikk kritikájában. Úgyhogy nem vagyok kíváncsi a
miskolci előadásokra.
A Miskolci Nemzeti Színház 2025. október
10-én mutatta be Szabó Máté új rendezésében Jacobi Viktor
ismert operettjét, a Sybillt. (2015-ben az Operettszínház
ugyancsak az ő rendezésében vitte színpadra a darabot.) A miskolci
premier-előadásról itt van egy kritika.
A bemutatón és pár előadásig a
Nagyherceg szerepét Dolhai Attila alakította, akiről tudni
lehet, hogy augusztus elejétől a Székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.
A december 10-től újra műsoron levő - Sybill-sorozatban már nem Dolhai,
hanem váltótársa, Szőcs Artur játssza minden előadáson a
Nagyherceget. A kettős szereposztásban színre került operett egyik
címszereplője az Operettszínház primadonnája, Bordás Barbara, aki
Miskolcon, az októberi bemutatón is vendégszerepelt. A decemberi-januári
előadások szereposztásai és időpontjai ezen a linken elérhetők.
(A fenti bejegyzést tegnap véletlenül egy másik topikba írtam, úgyhogy most van itt jó helyen...)
6835 zenebaratmoncsi 2025-12-11 01:03:28
folytatás
folytatás
Próbáltam megkeresni, hogy később eszébe jutott-e valakinek, hogy feltegye a Fenséges asszony operettet Magyarországon, de egyetlen orosházi vendégelőadást találtam, mégpedig 1936. márciusában.
Próbáltam a német címre is rákeresni, de úgy nézem az 1935-ös bécsi előadás volt az utolsó egészen 90 évig, amikor is az Oper Köln 2025. május 11-én elővette 9 előadás erejéig. Hogy lesz-e folytatás? Majd meglátjuk. A céljuk egy feminista operett rendezése volt.
Klaus Waller, Ábrahám Pál életrajzírója feltöltötte az operett zenéjét, mégpedig az 1931-es változatot. A hölgy hangja hasonló mint Honthy Hannáé vagy méginkább Bársony Rózsié, mondanám a kettő keveréke. 1927. szeptember 21-én lett bemutatva az operett, nemsokkal azelőtt, hogy Ábrahám Pál megírta az első darabját, ami 1928. március 2-án volt, mégpedig a Zenebona 5 dala, a többi külföldi szerző műve van. 6 Krausz dal, amit tartalmaz a link. Az első egy tangó, hanzásra akár Ábrahám egy ismeretlen szerzeménye is lehetne, utána egy foxtrott, a harmadik egy kabaré jellegű dal, a negyedik és ötödik szintén az, ez lenne a tangó után a másik sláger, a 6 dal pedig egy újabb foxtrott. Krausz stílus még Brodszky stílusára is hasonlít picit, de nem gondolnám, hogy ez a zenei anyag jobb lenne bármelyik korai Ábrahám, Eisemann, Brodszky, Márkus stb. operettnél, szóval talán ezért is nem futhatott be Magyarországon. A német kabaré stílust viszont elég jól tudta alkalmazni zenéjében, talán ez lehetett kinti sikere titka. Saját állítása szerint próbálta már korábban is bemutatni operettjeit Magyarországon, de 1935. előtt erre nem volt fogékony senki sem, sőt még egy magyar nyelvű gramofon anyagot se találtam tőle. Ő egyik riportjában azt a választ adta, hogy azt a választ kapta folyamatosan, hogy Magyarországon nincs igény nagyoperettre, emiatt nem mutatják be darabját. 1935 után is viszont a korábban említett két darab mellett más operettjét is bemutatták pl. 1938-ban, de megbukott. 1940-ben pedig azt közölték az újságok, hogy egy kórházban 43 éves korában elhalálozott. A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
6834 zenebaratmoncsi 2025-12-10 21:36:42
Folytatom előző írásom:
Folytatom előző írásom:
Krasznai maga vezényelte az első három előadást.
Később Budapesten is bemutatásra került, mégpedig az akkor már hanyatló Király Színházban, amely már csak árnyéka önmagának. Mindenestre az igazgató vállalta az operett megkésett premierjét.
Magyarország, 1935. május 1. szerda
A „Fenséges asszony" próbáján Krasznay-Krausz Mihály, a »Sárga Iiliom« szerzőjének »Fenséges asszony« című operettjét próbálják most a Királyi Színházban. Az újdonság, amelyet Berliniben és Bécsben »Frau von Formáti cimmel sokszor játszottak, szombaton már be" mutatóra is kerül. A „Fenséges asszony» első felvonása egy képzelt államban történik, amelynek uralkodónője kereskedelmi szerződést akar kötni Magyarországgal és Törökországgal Az udvar már várja a követeket. Meg is érkezik egy magyar huszárőrnagy, de a török követ helyett egy női diplomata állít be frakkban. Az uralkodónő beleszeret a magyar huszárőrnagyba, de éppen úgy beleszeret a női diplomata is. A cselekményt aztán a kancellár — Csortos Gyula — és az amszterdami főkonzul, mellesleg bár tulajdonos — Ildikó Márton — bonyolítja és oldja meg. Kisül, hogy a tulajdonképpeni fenséges asszony nem a képzelt állam uralkodónője hanem a másik, aki nem mint uralkodó, de mint nő fenséges. A női diplomata Patkós Irma lesz, az uralkodónő pedig Szaplonczay Éva, aki egy ízben első lett a szépségkirálynő-versenyben.
Mindenesetre az operett nem sokáig maradt műsoron, mert ha jól számolom május 4-án bemutatták, és május 12-én egy dupla vasárnapi előadással búcsúzott. A levétel oka állítólag az volt, hogy az igazgatónak Győrbe kellett utaznia, halaszthatatlan teendői miatt. Mindenesetre csak a vásár alatt ment a darab. Ennél mégnagyobb kudarcot jelentett Krasznainak, hogy a beigért rádióközvetítés is elmaradt, mivel:
A Fenséges asszony csak a Király Színházban hallható. Úgy volt, hogy Krasznai Krausznak szép operettjét szerdán a rádió, érdeme szerint, kapcsolja. Azonban szinte az utolsó pillanatban a rádió szálkát talált az operettnek szövegében és a kapcsolástól elállt, így hát a Fenséges asszony csak a Király Színházban hallható, itt is azonban már csak a Vásár tartama alatt. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) Pesti Hirlap, 1935. május 9.
Megjegyzés: hát azt hogy mi lehetett az a szálka, talán sohase fogjuk megtudni. Mindenesetre még ilyenről nem hallottam, ti esetleg igen, hogy egy operettet a szövege miatt levesznek? Gondolom ez a szálka lehetett az oka a gyors levételének és nem az igazgató halaszthatatlan dolga Győrben.
6833 zenebaratmoncsi 2025-12-10 19:55:37
Próbáltam kicsit utánanézni Krasznai-Krausz Mihály operettjének, a Eine frau von format-nak, ami külföldön népszerű volt, Németországban, Ausztriában nagy sikerrel ment, még 1928-ban még egy német némafilmet is készítettek belőle. Azt nem tudom, hogy ennek megvan e még a valamelyik kópiája, mindenesetre nyomát nem találtam a youtube-n. Mivel Krasznai-Krausz is zsidó származású volt, ezért ezek nagy eséllyel megsemmisítésre kerültek. Már ez amiatt is igaz, hogy a német hírekből kiderítettem, hogy állítólag a II. világháború után azért nem ment sehol a még 1935-ben Bécsben A theater der Wien-ben még elővett darab, mivel elveszett az operett, pontosabban megsemmisítették a partitúrákat, aztán ott is folyt az a fajta keresés, mint nálunk jelenleg is folyik a filmarchivumba, és egy régi slágert kerestek Hollandiában, és ekkor véletlenül találtak egy kottaanyagot, ami ez az elfeledett operett volt. A világháború előtt állítólag 1000-szer ment külföldön, persze ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni, de mindenesetre sokat. 1927-ben szenzációs sikert aratott a berlini Theater der Westens-ben, talán amiatt, mert a női főszerepet a német operettkirálynő, fritzi Massary játszotta. Persze nekem semmit se mond neve, de hát így van ez Lábass Jucival is, akit ma már senki se ismer, pedig a maga kórában hatalmas sztár volt, de sajnos korán meghalt. Egyik utolsó szerepe Ábrahám Pál Viktóriájának főszerepe volt, ezután nemsokkal meghalt, így a hangosfilmekbe se került be... elfelejtettük.
Próbáltam kicsit utánanézni Krasznai-Krausz Mihály operettjének, a Eine frau von format-nak, ami külföldön népszerű volt, Németországban, Ausztriában nagy sikerrel ment, még 1928-ban még egy német némafilmet is készítettek belőle. Azt nem tudom, hogy ennek megvan e még a valamelyik kópiája, mindenesetre nyomát nem találtam a youtube-n. Mivel Krasznai-Krausz is zsidó származású volt, ezért ezek nagy eséllyel megsemmisítésre kerültek. Már ez amiatt is igaz, hogy a német hírekből kiderítettem, hogy állítólag a II. világháború után azért nem ment sehol a még 1935-ben Bécsben A theater der Wien-ben még elővett darab, mivel elveszett az operett, pontosabban megsemmisítették a partitúrákat, aztán ott is folyt az a fajta keresés, mint nálunk jelenleg is folyik a filmarchivumba, és egy régi slágert kerestek Hollandiában, és ekkor véletlenül találtak egy kottaanyagot, ami ez az elfeledett operett volt. A világháború előtt állítólag 1000-szer ment külföldön, persze ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni, de mindenesetre sokat. 1927-ben szenzációs sikert aratott a berlini Theater der Westens-ben, talán amiatt, mert a női főszerepet a német operettkirálynő, fritzi Massary játszotta. Persze nekem semmit se mond neve, de hát így van ez Lábass Jucival is, akit ma már senki se ismer, pedig a maga kórában hatalmas sztár volt, de sajnos korán meghalt. Egyik utolsó szerepe Ábrahám Pál Viktóriájának főszerepe volt, ezután nemsokkal meghalt, így a hangosfilmekbe se került be... elfelejtettük.
Mindenesetre Krasznai-Krausz nem nagyon tevékenykedett Magyarországon. Ábrahám Pál világhírű operettszerzővel és Kósa György modern operaszerzővel együtt végezte a Zeneakadémiát 1916 körül. Utána írt egy Marika c. operát, amit nagy nehézségek árán, de sikerült bemutattatnia az Magyar Állami Opearháznak, de csak 7 előadást élt meg, kb. annyit írtak róla az újságok, hogy lesz ez majd jobb is... Ezután Krasznai Berlinbe költözött ott több operettet is írt, amiből a fent említett hozta meg neki a sikert. Érdekes, hogy 1935-ig Magyarországon egy operettje se ment, ekkor viszont bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Sárga liliom c. darabját, amit 1934-ben írt, és egy jogi per is támadt itt, mivel Ábrahám Pál Mese a Grand hotelben c. operettjének Mon ami c. slágere nagyon hasonlított a Sárga liliom egyik dalára, persze nehéz eldölnteni ezt ki írta. Ábrahám állítólag saját bevallása szerint ezt 1933-ban megírta, és amikor lejátszotta a Marton kiadó munkatársainak a folyosón állt Krasznai, aki persze onnan hallotta a dalt, meg korábban már a teremben is. ... szóval a jogi vita vége az lett, hogy a szerzők megállapodtak, hogy egyik részről se volt plágium. A Mon ami dalt Bécsben még játszották, viszont Ábrahám a budapesti előadásban kicserélte egy újabb dalra. Térjünk vissza a Eine frau von format-ra, mivel sikerült Krasznainak elérni, hogy Szegeden bemutassák, a magyar címe végül hosszas vita után "A fenséges asszony" lett. 1935. február 1-án pénteken bemutatták.
6832 Búbánat 2025-12-10 13:25:03 [Válasz erre: 6829 Búbánat 2025-12-09 17:14:25]
Km. a Magyar
Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - a stúdiófelvétel bemutatója: 1976. december 26., Petőfi
Rádió, 15.44 -16.06; Házy Erzsébet új operettfelvételeiből.
Egy időben a YouTube-on megtalálható volt a Hercegkisasszony egyik szép részlete: egy tenordal magyar felvételen, de aztán valamiért inaktív lett a linkje vagy törölték onnan.
(„Csend, bohó szívem…”
– Rösler Endre és az Odeon Zenekar)
A Magyar Rádió operettadásaiban sokszor hallhattunk részleteket Lehár művéból, ezeket:
Lehár Ferenc:
Hercegkisasszony
- Mary-Ann dala (Házy Erzsébet)
- Közzene
Km. a Magyar
Állami Operaház zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - a stúdiófelvétel bemutatója: 1976. december 26., Petőfi
Rádió, 15.44 -16.06; Házy Erzsébet új operettfelvételeiből.
A YouTube-on viszont
találtam archív ének-zene részleteket az operettből:
Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Intermezzo
(Az időskálán: 33:35 – 37:49 - „Resignation from operetta Das Fürstenkind (1909)”)
Forrás: Franz Lehár: Selected Orchestral – Suites, Dances and Intermezzi. Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski (ex CPO)
Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – „Ringó-keringő” – Környey Béla (1909-10 körül)
„Sing the great
hungarian tenor, Környey Béla.(Jumbola Record - No.15641 - 5196) The Hungarian
Royal Opera House's orchestra, Budapest, around 1909-10.”
1910. december 20-án Szamosi Elza Lehár Ferenc Das Fürstenkind (Hercegkisasszony) című operettjében énekelte Mary-Ann szerepét Környey Béla partnereként.
Megjegyzem még, a „Hercegkisasszony”-t évtizedekkel később átdolgozta Lehár, és ebből új operettet alkotott: „Hegyek ura” („Der Fürst der Berge’, Berlin, 1932)
6831 zenebaratmoncsi 2025-12-09 21:07:37 [Válasz erre: 6826 Búbánat 2025-12-09 12:47:02]
Az nem valószínű, hogy készült erről hangfelvétel.
Az nem valószínű, hogy készült erről hangfelvétel.
Persze utána keresek ennek: íme Callas Lehár híres Víg özvegye részletét énekli. Persze ez az operett rajongókat büszkeséggel tölti el, hogy a világ number one szopránja is énekel operettet, nem is egyet.
Emellett még diákként Arthur Sullivan Mikadoját és HMS Pinafore c. operettjét is énekelte 1936-1937 között New Yorkban.
A zenés tévészínháznak megvan a Mikado és a Boccaco is, tehát hamarosan műsorra kerülhet az m5-ön a hónapok utolsó szombatján.
6830 zenebaratmoncsi 2025-12-09 20:13:46 [Válasz erre: 6829 Búbánat 2025-12-09 17:14:25]
Köszi, erről a darabról sose hallottam, még a címét is.
Köszi, erről a darabról sose hallottam, még a címét is.
Amikről hallottam, görög témájú operett, azokat Offenbach zenésítette meg: Orfeusz az alvilágban és a Szép Heléna. Ezeket Magyarországon is játszották, az más kérdés, hogy a zenéje nem görög jellegű. A Szép Helénát láttam az Eifel Műhelyházban, az öt bemutatott darab egyike volt, de az előadás inkább egy paródia volt, ha jól emlékszem, görög ruhák persze megvoltak és a görög nevü szereplők is, görög díszlet is, de a zene nem volt görögös hangzású.
Németh Amédé A magyar operett története c. könyvét is végiglapoztam, de nem találtam ilyet.
A mesterséges intelligencia viszont görög operettszerzőt megnevez néhányat, akik közül Szakellaridisz messze a legismertebb, akit a görög operett atyának is tekintenek.
- Theofrastos Sakellaridis: Görög operettának mestere, francia szövegek adaptált, ismert olyan műveiről Látni akarom a pápát! - Jelenleg ez az operettjét játszák Görögországban, mindenesetre elég különös erről a témáról operettet írni (1920), egy szatirikus siker egy nászúton élő párról.
- Nikos Hadjiapostolou: Erős görög népi elemeket és dallamokat építettek, helyi ízeket adva.
- Spyros Samaras & Dionüsziosz Lavragas: Korai közreműködők, akik segítettek meghatározni a műfajt. Megjegyzés: Szamarasz zeneszerző egy művét szerintem minden sportkedvelő ismeri,
- mivel ő írta az olimpiai himnuszt, emellet operákat is szerzett Spyridon Samaras, Olympic Anthem 1896
6829 Búbánat 2025-12-09 17:14:25 [Válasz erre: 6827 zenebaratmoncsi 2025-12-09 13:52:25]
Lehár Ferencnek ismeretes egy kifejezetten görög témájú (a cselekmény Görögországban játszódik és részben görög karakterek szerepelnek a librettóban) operettje, "A hercegkisasszony" („Das Fürstenkind”, 1909, Bécs): operett, előjátékkal, két felvonásban. A magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1910. december 20-án. Ez volt az első Lehár-operett, amelyet itthon az Operaház előadott.
Lehár Ferencnek ismeretes egy kifejezetten görög témájú (a cselekmény Görögországban játszódik és részben görög karakterek szerepelnek a librettóban) operettje, "A hercegkisasszony" („Das Fürstenkind”, 1909, Bécs): operett, előjátékkal, két felvonásban. A magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1910. december 20-án. Ez volt az első Lehár-operett, amelyet itthon az Operaház előadott.
Szereplők:
Hadzsi Sztavrosz, parneszi herceg
Fotíni, parneszi hercegnő, a leánya
Marula, a dajkája
Krisztodulósz, vén palikár Fotínu szolgálatában,
Marula férje Dimitri, degenvezető,
Bill Harris, amerikai hajóskapitány
Dr. Hyppolite Clérinay, botanikus
Thomas Barley, Stone & Co. londoni bankház főnöke
Gwendolyne, a felesége
Mary-Ann, a leányuk
Periklesz, rendőrfőnök
Rablók, Hadzsi Sztavrósz bandájában: Baziliósz, Kolcida, Falátisz, Tambúrisz, Milótisz, Musztákasz,
Szpiró, matróz
Történik 1856-ban Athénban és környékén.
Csáth Géza előadás-kritikájában röviden ismerteti az operett tartalmát is. Idézem:
„A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotínit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotíninek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér.”
6828 Búbánat 2025-12-09 15:53:39 [Válasz erre: 6826 Búbánat 2025-12-09 12:47:02]
A fiatal Callas – itt még Maria Kalogeropoulos néven szerepelt a Boccaccióban (mint Beatrice) 1940 novembere és 1941 februárja között, a Görög Nemzeti Operával Athénban. (17 éves volt mindössze.)
6827 zenebaratmoncsi 2025-12-09 13:52:25 [Válasz erre: 6826 Búbánat 2025-12-09 12:47:02]
A görög operaház főként görög operetteket szokott elővenni, de 1 vagy 2 éve elővette a Denevért és egy korábban a Víg özvegyet illetve kisszinpadon egy Sullivan darabot, azt hiszem a Mikadot, és még Offenbach egyik görög témájú operettje (Orfeusz az Alvilágban vagy Szép Heléna, passz) című műve is előkerült. Valójában náluk a görög téma az érdekes, mert az operák közül előreült Richard Strauss egyik görög témájú operája és Janacek ritkán elővett operája, a Makropulosz ügy.
A görög operaház főként görög operetteket szokott elővenni, de 1 vagy 2 éve elővette a Denevért és egy korábban a Víg özvegyet illetve kisszinpadon egy Sullivan darabot, azt hiszem a Mikadot, és még Offenbach egyik görög témájú operettje (Orfeusz az Alvilágban vagy Szép Heléna, passz) című műve is előkerült. Valójában náluk a görög téma az érdekes, mert az operák közül előreült Richard Strauss egyik görög témájú operája és Janacek ritkán elővett operája, a Makropulosz ügy.
6826 Búbánat 2025-12-09 12:47:02 [Válasz erre: 6825 zenebaratmoncsi 2025-12-08 18:35:15]
Ha már görög operett és görög előadóművészek. Ismeretes, hogy a később világhírű, görög származású Maria Callas, pályája kezdetén az Athéni Operaházban Franz von Suppé Boccaccio című híres operettjében mint Beatrice debütált (1941. február 15.) De még két másik operettben is fellépett: Lehár Ferenc: A mosoly országa és Carl Millöcker: A koldusdiák ("Laura" - Athén, 1945) - miközben már jelentős operafőszerepekben is bemutatkozott a színpadokon.
Ha már görög operett és görög előadóművészek. Ismeretes, hogy a később világhírű, görög származású Maria Callas, pályája kezdetén az Athéni Operaházban Franz von Suppé Boccaccio című híres operettjében mint Beatrice debütált (1941. február 15.) De még két másik operettben is fellépett: Lehár Ferenc: A mosoly országa és Carl Millöcker: A koldusdiák ("Laura" - Athén, 1945) - miközben már jelentős operafőszerepekben is bemutatkozott a színpadokon.
6825 zenebaratmoncsi 2025-12-08 18:35:15 [Válasz erre: 6824 Búbánat 2025-12-08 08:44:54]
És mik is nem derülnek ki erről az operettről, mégpedig az, hogy ebből készült az első görög hangosfilm, ami régebbi, mint az első magyar hangosfilm, a "Kék bálvány", ami, mint tudjuk nagyot bukott.
És mik is nem derülnek ki erről az operettről, mégpedig az, hogy ebből készült az első görög hangosfilm, ami régebbi, mint az első magyar hangosfilm, a "Kék bálvány", ami, mint tudjuk nagyot bukott.
Nemzeti Sport, 1930. augusztus 20.
A görögök is lefőztek már bennünket : ők is gyártottak hangos filmet. A világ forog, az idő halad, Európa és Amerika csaknem minden államában gyártják a hangos filmeket, csak nálunk „fene nagy a csend”. Most legújabban a görögök főztek le bennünket: nekik is van már szabályos, jól sikerült hangos filmjük. A címe: „Az athéni apacsok”. A film a görög nép szokásait és viseletét igyekszik visszatükrözni és Athén alvilágában játszódik le. A témát nagyon népszerű görög operettből „Az apacsok”ból merítették. Az operettet Prineas és Hadziapostolon írta. A darab arról szól, hogy egy arisztokrata lány apacsba lesz szerelmes, de az apacs már nem szabad. Szeretője van: egy virágárus lány. Ebből támad a bonyodalom. A virágárus lány szerepében Mary Saianon, a már más filmekben is játszott görög filmszínésznő mutatkozik be. Szerepel a filmben Epitropakis, az athéni Opera tenoristája is. A filmet Dimitrios Gasiades rendezte, így a görögök! És nálunk.. Inkább hallgassunk.
Most hallgatom, de úgy nézem, hogy ez egy némafilm, ami alatt végig megy az operett zenéje, ami meglepően jó, nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép zenéjű görög operett is létezik, érdemes meghallgatni. A 11. perctől már éneket is lehet hallani, nem csak a szimfonikus zenét. Hát a film úgy nézem, hogy a nyomort és szegénységet mutatja be, és a suhanc fiatalságot, gyerekeket, akik az utcán verekedtek. Sokkal nagyobb volt a szegénység, mint a korabeli Magyarországon, persze itt is az volt, csak vidéken. Budapest azért sokkal kulturáltabb volt.
Megjegyzés: hát ez a virágárus lány téma, már a My fair lady előtt is megjelent külföldön.
6824 Búbánat 2025-12-08 08:44:54 [Válasz erre: 6823 zenebaratmoncsi 2025-12-08 01:29:12]
Nem rossz!...
Nem rossz!...
6823 zenebaratmoncsi 2025-12-08 01:29:12
Az operett műfaj Dél-Európában is népszerűvé vált, Spanyolországban a zarzuela formájában, de Görögországban is született pár népszerű operett, ezekről sajnos semmit se hallani nálunk, de az görög operaház időnként elővesz egyet-egyet.
Az operett műfaj Dél-Európában is népszerűvé vált, Spanyolországban a zarzuela formájában, de Görögországban is született pár népszerű operett, ezekről sajnos semmit se hallani nálunk, de az görög operaház időnként elővesz egyet-egyet.
Az egyik leghíresebb görög operett Nikos Hatziapostolou Athén apacsai c. műve, ami páratlan előadássorozatot tudhatott be a két világháború között. Ebből találtam egy részletet, kiváncsi vagyok hogy tetszik.
6822 Búbánat 2025-12-06 20:36:54 [Válasz erre: 6821 zenebaratmoncsi 2025-12-06 18:22:53]
A Rádió Dalszínházának stúdiófelvétele
volt:
Arthur Sullivan: A
cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja (bemutató:
1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35)
”The
Pirates of Penzance, or Slave of Duty”
Dalszöveg Fischer
Sándor magyarra fordításában.
Énekelnek: Kalmár Magda, Barlay Zsuzsa, B.
Nagy János, Gregor József, Melis György, Miller Lajos, Németh Sándor, km. az MRT Énekkara és
Szimfonikus Zenekara. Vezényel. Breitner Tamás. Zenei rendező: Fejes
Cecília. Rendező: Horváth Ádám.
A Zenés TV Színház ebből az operettből nem készített
felvételt!
6821 zenebaratmoncsi 2025-12-06 18:22:53 [Válasz erre: 6820 Búbánat 2025-12-06 17:35:09]
Köszi az információt, bevallom ezekről a művekről egyáltalán nem hallottam, még a címüket se, kivéve a Sullivan operett, amit Kalózkaland címen mutattak be 2009-ben Szegeden. A cornwallli kalózok ez persze ugyanaz a mű, bár nem tudom, hogy megvan-e az archivumban, esetleg a közeljövőben leadhatja az m5, mivel a hó utolsó szombatján mindig egy-egy részt sugároznak a tv zenés színháza operettjeiből, illetve ott van még az m3 online csatorna is, ott is meg lehet nézni ezen tévésorozat operáit, operettjeit.
Köszi az információt, bevallom ezekről a művekről egyáltalán nem hallottam, még a címüket se, kivéve a Sullivan operett, amit Kalózkaland címen mutattak be 2009-ben Szegeden. A cornwallli kalózok ez persze ugyanaz a mű, bár nem tudom, hogy megvan-e az archivumban, esetleg a közeljövőben leadhatja az m5, mivel a hó utolsó szombatján mindig egy-egy részt sugároznak a tv zenés színháza operettjeiből, illetve ott van még az m3 online csatorna is, ott is meg lehet nézni ezen tévésorozat operáit, operettjeit.
Ez Sullivan talán legismertebb vígoperája/operettja a Mikado után. Utóbbit persze láttam a Müpaban a főiskolások vizsgaelőadásában pár éve.
A wikipedia felsorolja, de Sullivan-től két mű a Mikádo és az Esküdtszéki tárcsalás lett felvéve a sorozatban.
| 1971. január 23. | Arthur Sullivan | Egy esküdtszéki tárgyalás | zenés komédia | Szitányi András | A darabot Ádám Ottó színesben újra megrendezte 1991-ben.[8] |
6820 Búbánat 2025-12-06 17:35:09 [Válasz erre: 6819 zenebaratmoncsi 2025-12-06 14:58:30]
Az írt címlistádhoz pótlom
a hiányzó zeneszerzőket
"Chansons de Paris" Paul Van Stalle és
Charles Tutelier 3 felvonásos operettje. Zenéjét belga zeneszerző, Max Alexys
(1890-1967) hangszerelte át. Bemutató: Besançonban, 1954. november
20-án, Párizsban pedig a Théâtre de la Porte Saint-Martinban, 1957. június
23-án.
"Aschenbrödel" ( Hamupipőke ) Johann Strauss által komponált balett. Ő írta a balett összes fő
szólamát, és az idő múlásával tervezte a hangszerelés kiegészítését,1899-ben azonban
meghalt, és a darabot Josef Bayer
zeneszerző fejezte be 1900-ban.
"Monsieur
Choufleuri restera chez lui"
- Jacques Offenbach operettje. A Magyar Televízió Zenés Színháza
bemutatta Italománia, avagy operaest
pezsgővel címen, a főszerepekben Rost Andreával, Berczelly Istvánnal, Maros Gáborral,
Korcsmáros Péterrel (1988)
"Die Piraten von
Penzance" (a Rádió Dalszínháza Arthur Sullivan
operettjének magyar nyelvű stúdió-felvételét A cornwallli kalózok címen mutatta
be.)
In Frisco ist der
Teufel los" Guido Masanetz (1914. május 17, Friedeck,
Osztrák-Szilézia, Ausztria-Magyarország . 2015. november 5., Berlin) – német zeneszerző
és karmester
"Robinson
Crusoe" Jacques Offenbach műve (megvettem
komplett, CD-n, Opera Rara kiadványa. Csodálatosan szép zenéje van.)
„Benamor” Pablo Luna (Alhama de Aragón (1879.
május 21. – Madrid, 1942.
január 28. ) spanyol zeneszerző zenés
színpadi műve (zarzuela)
"Violettes
Impériales (Kaiserliche Veilchen)" Vincent Scotto (1874. április 21. –
1952. november 15.) francia zeneszerző műve.
"Oh! Oh! Amelio!” Konrad Fabian Koselleck (született: 1971. március 9., Heidelberg), német dzsesszzenész (zongorista, hangszerelő, zeneszerző, zenekarvezető, valamint basszusgitáros) és Thomas Pigor ( született Alzeyben 1956 májusában), német kabaréművész, énekes-dalszerző, zeneszerző közös művük.
