Mondjuk nem jelent semmit az évforduló, mert tavaly Ábrahám Pál született 130 éve és a Bál a Savoyban és Ábrahám gála is elmaradt. Tőlem mehetnem mindkét operett, de talán a Hawaii rózsája lenne a legjobb választás és a Leányvásár. A Fedák Sári Színházban egyébként láttam a Leányvásárt, és tetszett. Vagy 20-25 néző volt csak ott sajnos....
Kedves "zenebaratmoncsi"! Többször
említetted és én is felvetettem: régóta nem játsszák nálunk (az Operettszínházban) Jacobi Viktor
híres nagyoperettjét, a Leányvásárt.
Budapesten legutóbb - Balázs Péter direktorsága kezdetén - a Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka keretében láthattuk az operettet a Thália Színházban. Dátuma: 2010. február 8.
A főszereplők voltak: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc
Erről az előadásról írt beszámolóm itt elolvasható (lásd: 1698. sorszám)
Három évvel később, 2013. július 5-én, a Szegedi
Szabadtéri Játékok nyitó előadása
volt a Leányvásár.
A produkciót Gothár Péter
rendezte. Nagy Ervin és Bordás
Barbara alakították a
bonviván-primadonna kettőst, Keresztes Tamás és Kiss Diána
Magdolna formálták meg a táncoskomikus-szubrett
párt. Mellettük Schell
Judit, Ujlaki Dénes, Hegedűs D. Géza, Szombathy Gyula és Kocsis Gergő léptek fel a darab kisebb szerepeiben.
Ezt az előadást sajnos nem láttam.
Megjegyzem,
hogy a Leányvásár kamara-változatát 2019 áprilisában Soroksáron a Fedák Sári
Színház mutatta be.
Talán még megérem, hogy több évtized után a Budapesti Operettszínház újra színre hozza Jacobi első világsikerű operettjét? Erre kitűnő alkalom lehetett volna a 2020/21. évad, a zeneszerző elhunytának 100. évfordulója; de még nem késő akár idén bemutatni a Leányvásárt, hiszen egy másik évforduló közeleg: a nagy magyar zeneszerző 140 évvel ezelőtt született (1883. október 22.).
Itt az alkalom, hogy a 2023/24-es színházi évadban végre a Nagymező utcai teátrum repertoárjára visszakerüljön ez az ismert nagyoperett!
Hadd írjam le ismét Balázs Péter volt színházigazgató vallomását a műfajról:
„Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!"
Most próbálom megkeresni a youtube-n Az utolsó Verebély lány c. operett fellelhető dalait.
Paul Abrahams “Der Gatte des Fräuleins” – Die Musik komplett auf dem Klavier - YouTube
- Az utolsó Verebély lány (1928) (operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékából, dalszövegek Harmath Imre. Bemutató:1928. október 13., Budapesti Operettszínház
Sok évvel ezelőtt, még KERO idejében, a premier-előadások némelyikét az Operettszínház saját DVD-jén kihozta és a "shopjában" árusította. Ma már nincs se DVD-felvétel, se "shop" az Operettszínházban.
2023. május 20. 20.50. m5 Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettje Soproni Petőfi Színház előadása 2022.
Nem tudom, a Centenáriumi gálát mikor tervezik adni a tévében, na az igényesen lett összerakva, Homonnay Zsolt nagyon jól nyúlt hozzá, mindenki kapott benne szerepet, nem volt olyan aki szólózott volna, hármasával, négyesével voltak a művészek és úgy énekelték az operett és musical dalokat. Hatalmas élmény volt olyan darabokból részleteket hallani, amiket a színházban már évek óta nem játszanak
Igen, ez valóban jó ötlet lenne. Ott az új Csárdáskirálynő, a Marica Grófnő, a János Vitéz, Mosoly Országa és a Mária Főhadnagy is. Arra is volt már igény hogy némely daraboknál most pl a Jekyll és Hydenál, hogy zenei album is legyen, amin a darab dalai kerülnének fel, a három szereposztással
Valójában a sokak által nem kedvelt (én viszont szeretem őt) Ókovács Szilveszter is a magyar opera kerek szülinapján (150. vagy 200.. passz) elővette a magyar repertoárt, minden szerzőt, aki valamit is számított. Szóval ezeket előadás vagy koncert formájában leadták, és eljátszották. Még olyanokat is, pl. Szokolay Vérnász ...amire irtó kevés néző ült be. Ezeket pedig rögzítették.
Az is jó megoldás lenne, ha minél több operettet elővennének valamelyik színházban és felvennék, majd leadná az M5.
Operett és Musical Színház
Azért nincs teljesen igazad.
Igen, mindenesetre "átnevezésre" érdemes lenne. Már oratóriumot, balettet is bemutatott, játszott az Operettszínház, de helyet adott már operának is.
A Musicalszínház sem lenne találó, hisz játszanak operettet, daljátékot, rockoperát is. Talán zenés színház ami még lehetne, ez összefogja a zenés műfajokat.
Én már régen tartom: a Budapesti Operettszínház bár játszik - egyre kevesebb - operettet, a nevében már "anakronisztikus" az operettre utalás. Lassacskán átnevezhetnék Budapesti Musicalszínházzá. Pedig "hungarikum" lett a magyar operett.
Nemrég pörgettem át sokadszor Rátonyi Róbert Operettkönyvét. Éppen 40 éve, zárta le. A könyv szerint már a 60-as évek óta tart/ott az operett visszaszorulása vagy visszaszorítása az Operettszínházban. A klasszikus darabok utolsó virágkora kb. addig tartott, amíg a műfaj régi klasszikusai -Honthy, Latabár, Feleki- éltek illetve felléptek. Az ő kedvükért írtak át, szedtek szét-raktak másképpen össze klasszikusokat: Kálmánt, Lehárt, Offenbachot és másokat is. Ők régen elmentek, a korszellem megváltozott és hozzájuk hasonló karakterű sztárok nincsenek. A "klasszikus" librettók már évtizedekkel ezelőtt elavultak, a szerzők többsége a darabok többségét nem is szánta az örökkévalóságnak, az idők során váltak múzeumi darabokká, amiket időnként "ki kell állítani" azaz be kell mutatni. Néhány zeneszám sok darabban ma is jól szól, ezek alkotják az operettgálák törzsműsorát. Lusta koncertszerkesztők nem kis örömére. A többi zenei anyag elporosodott, már amelyik nem volt már keletkezéskor is érdektelen. Köztudott volt, hogy maguk a szerzők sem akartak és nem is tudtak 1-2 slágernél többet beleírni az új darabba, máris jött a megrendelés a következőre, abba-oda is kellett tartalékolni új slágert, hogy a közönség arra is bemenjen. És ez az általában tehát elég gyenge zenei anyag épült a rossz librettókra. Ugyan mit muszáj oly nagyon megtartani ebből a halmazból? És mekkora közönség számára? A zenék nagy részét az új librettók sem mentenék meg és lenne ám nagy szörnyülködés, ha Cecília, Pompadour vagy Heléna farmernadrágban, okostelefonnal és füvet szíva jelenne meg ... vagy teszem azt, a Szabad szél szereplői...
Amint lejegyeztem az előző beírásomban – ott csak az Operettszínházat emeltem ki és az 1923 és 1970 között bemutatott és felújított, külföldi szerzők nagyoperettjeit hoztam, amiket 1970 után ismét játszott a teátrum (Pompadour, A szép Heléna, A víg özvegy, A mosoly országa stb), az újabb bemutatók között pedig ott volt a Kékszakáll, a Párizsi élet, Az egy éj Velencében és A denevér (Dr. Bőregér címmel). De bemutatták korábban A cigánybárót is.
Itt most rátérek az OPERÁ-ban (Magyar Királyi Operaház, Magyar Állami Operaház, Városi Színház, Erkel Színház, Margitsziget) bemutatott hazai és külföldi operettek és daljátékok játszottságára:
· Farkas Ferenc: Csínom Palkó – 1951. II. 22 . -
1954. IV. 21. – 25 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Jacobi Viktor: Sybill – 1937. I. 30 - 1939. II.12. – 29
előadás
· Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1931. XII. 6. -
2020. II. 2. – 736 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Charles Lecocq: Angot asszony lánya – 1897. IV. 23. -
1904. VI.10. – 9 előadás
· Lehár Ferenc: A garabonciás - ősbemutató: 1943. II.
20. - 1944. X. 8. – 15 előadás
· Lehár Ferenc: Frasquita
– magyarországi bemutató: 1925. III. 3.
Városi színház
· Lehár Ferenc: Paganini
– magyarországi bemutató: 1926. V. 7. Városi színház
· Lehár Ferenc: A cárevics – magyarországi bemutató: 1928. V. 25.
Városi Színház
· Lehár Ferenc: Friderika – magyarországi bemutató: 1930. IX. 20.
· Lehár Ferenc: Giuditta – magyarországi bemutató: 1934. IV. 8. -
1934. XII.16. – 19 előadás
· Lehár Ferenc: A hercegkisasszony – magyarországi
bemutató: 1910. XII. 20. - 1913. II. 7. – 23 előadás
· Lehár Ferenc: A mosoly országa – magyarországi
bemutató: 1930. XII. 20 - 1946. VI. 9. – 157 előadás
· Lehár Ferenc: A víg özvegy – 1958. VII. 5. -
1959. VIII. 23. – 36 előadás a Margitszigeten.
· Karl Millöcker: A koldusdiák – 1921. IX. 18. -
1964. IV. 26. – 52 előadás (részben a Városi Színházban, Erkel Színházban)
· Jacques Offenbach: A banditák – 1933. IV. 1. - 1933.
V. 11. – 6 előadás
· Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - 1890. XII. 12. -
1892. IX. 25. – 10 előadás
· Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 1923. IX. 22.- 1993.VI. 2. – 69 előadás (részben az
Erkel Színházban)
· Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány: 1951. XII. 1. - 1998. IV. 30. – 203 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A cigánybáró – 1905. V. 27. - 2022.
V. 5. – 373 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A denevér – 1895. V. 10.- 2022. I.15. – 673 előadás
(részben az Erkel Színházban)
· Sir Artur Sullivan: A mikádó – 1924. IX. 25. - 1924.
XI. 29. – 19 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: Boccaccio – 1913. X. 26. - 1922.
VI. 11. – 40 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: A szép Galathea – 1902. IV. 23. - 1923.
VI. 20. – 12 előadás
· Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – 1922. I.
31. - 1924. II. 13. – 91 előadás (részben a Városi Színházban)
A 2000-es évek nagy színházi bukása volt J. Strauss: Egy éj Velencében c. operettje a Budapesti Operettszínházban, amiben gömbökbe voltak öltözve a szereplők. Ha jól tudom még az Offenbach Szép Helénája is ment az 1990-es években a Fővárosi Operettszínházban.
Másrészt azért nem teljes ez a budapesti repertoár, mivel a Király Színház és a Városi Színház ill. a Magyar Állami Operaház is játszott operetteket, ill. még más kisebb színházak is, mint pl. a Kamara Színház.
1970. után talán a 2000-es évek elején ment még Leo Fall: Madame Pompadour is. Nem láttam, de viszont a beharangozót igen. Szerintem ez is csak 1 évadot élt meg, mint az Offenbach Kékszakáll.
Hogy érzékeltessem, nálunk, a Fővárosi (később: Budapesti)
Operettszínházban milyen kevés igény volt a határainktól nyugatra játszott, népszerű, klasszikus operettekre, alább összeszedtem, mi
szerepelt a színház mindig is szűk repertoárján 1923-tól - a teátrum megnyitásától - napjainkig
ebben a kategóriában:
1923 – Franz Schubert - Heinrich Berté: Három a kislány
1923 – Maurice Yvain: Cserebere
1923 – Robert Stolz: A kis grizett
1924 – Leo Fall: Pompadour
1924 – Karl Millöcker: Szegény Jonathan
1924 – Maurice Yvain: A párizsi lány
1926 – Sidney Jones: A gésák – avagy egy japán
teaház története
1928 – Florimond Hervé: Nebáncsvirág
1931 – Robert Stolz: Katóka
1933 – Karl Millöcker: Dubarry
1941 – Franz Schubert - Heinrich Berté: Három a
kislány
1948 – Jacques Offenbach: Szép Heléna
1949 – Robert Planquette: Rip van Winkle
1950 – Jacques Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő
1952 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban
1959 – Jacques Offenbach: Szép Heléna
1961 – Franz von Suppé: Boccaccio
1962 – Jacques Offenbach: Banditák
1967 – Johann Strauss: Egy éj Velencében
1967 – Florimond Hervé: Lili
1970 – Leo Fall: Pompadour
Az 1970 után következő esztendőkben máig mindössze még négy klasszikus operett bemutató volt az Operettszínházban: Offenbachtól a Párizsi élet és a Kékszakáll, továbbá Johann Strausstól A denevér és A cigánybáró, valamint csak az előző címek felújításai mentek újra. Ennyi. Összességében nagyon kevés. Egyébként Offenbach művei – mint a felsorolásból kitűnik – gyakrabban kerültek be a repertoárba.
Az Operettszínház repertoárján nem látom pld. Oscar
Straus, Zeller, Ziehrer, Lecocq, Sullivan nevét, de Planquette-től A corneville-i
harangok vagy Millöckertől A koldusdiák sincs ott – utóbbit aztán az Erkel Színház
mutatta be...
Ugyanakkor a népszerű Lehár-, Kálmán, Huszka-,
Jacobi-, Ábrahám-, Fényes-, Farkas Ferenc, Vincze Ottó-, Kerekes János-, Eisemann Mihály és mások- stb. magyar szerzők két-három
operettje, daljátéka folyamatosan műsoron szerepelt, nem beszélve az ötvenes évektől színpadra
állított szovjet zenés darabokról (Dunajevszkij, Miljutyin) meg azt az ideológiai tartalmat tükröző, felkért szerzők "kortárs" magyar operettjeiről, zenés játékairól.
A My Fair Lady meg a West Side Story jöhetne azzal elégedett lennék
Na ez az amit nem feltétlenül értek. Kero a Csárdáskirálynőt meg a Maricát is rendezte és azok mégis mennek újra rendezve. Akkor egy Bajadér pl vagy más Kero rendezést, miért nem rendeznek újra és adják le??? Mert tény ami tény, hogy a népszerűbb musicaleket(Mozart, Elizabeth, Rómeó és Júlia, Miss Saigon stb stb) mind Kero rendezte
Igazából arra lehet számítani, hogy valami klasszikus musicalt vesz elő és egy opera jellegű operettet. Legalábbis ezek a favoritjai. Pl. West side story, My fair lady, Cabaret, operettek közül Cigánybáró, Bocacco, Orfeusz az Alvilágban, Szép Heléna....
Ha ezt mind leveszi, akkor mi marad? Állítólag a Nine lesz a jövő évadban ismét, de ez édes kevés....mindenesetre Béres Attila és Somogyi Szilárd rendezéseit nem komálja, tehát ezek előbb-utóbb sűllyesztőbe kerülnek, de Kero rendezései is már a múlté. Másrészt elődei darabját is újrarendezte pl. Csáráskirálynő, Marica grófnő.
Sajnos azt várhatjuk mikor lesz annyi itt :(
Az a hír járja, hogy leveszi az Abigélt.
Igen, én is valami hasonlót remélek, hogy megdobnak minket pár premierrel. Lenne két operett egy a nagyszínpadra, egy a raktárba, lenne egy nagymusical a nagyszínpadon meg egy kisebb a teátrumban és akkor már van is négy bemutató.
Remélem azért, hogy jövő évadban meg lesz a 2 operett és 2 musical premier, plusz a két kisszínpadon is lesz valami premier.
Hát a közelmúltban ment a Cigányszerelem, nem szeretem, a Messze a nagy erdőtől meg már kiütésem van, annyit hallani.
Igazatok van. Viszont sajnos az a helyzet, hogy a színház bonviván szekciója igencsak megcsappant. Van három tenorunk(Vadász, Homonnay, Dolhai) közülük Homonnay már rendezni is kezdett, plusz ott vannak még a musical szerepei, kétlem hogy sokáig játszana már bonvivánokat. Maradnak ketten. És akárhonnan nézzük, Laki Péter még mindig inkább tánckomikus mint bonviván, Sándor Péter nem fogja akármelyik operettszerepet elvállalni, Long pedig egyszerűen nem mutatna jól pl egy Cigányszerelem Jancsijaként hiába van meg hozzá a hangja. Primadonnákból ellenben van öt is(Fischl, Lukács, Bordás, Lévai, Kiss) nekik meg csak kell adni valamit, ezért is húzakodtam elő a Cigányszerelemmel mert ott meg lehet oldani azt, hogy mindenkinek jó legyen.
Ld. 5338. Az a helyzet, talán régebben is írtam már, hogy az operettgálák szerintem pont azért hasítanak, mert a legtöbb operettnek 1-2 sláger húzó száma van, a többi meg nem az + a többnyire rémisztő és elavult szövegkönyvek is a temetőbe juttatták a legtöbb operettet és csak az említett slágerek élnek tovább, éppen a gálákon. Legalább ott. A denevért és a János vitézt pedig az Operaház játssza rongyosra.
Lexikális tudás: jeles :-) sajnos a közönség érdeklődése pontosabban érdektelensége másik terep és nem az operettlexikonból táplálkozik. A felsorolt darabok jelentős része még papíron is a megérdemelt süllyesztőben van már hosszabb ideje, a valóságban még több darab van ott. És az Operettszínháznak -tudtommal és szerencsére- még annyi "protokoll"-kötelezettsége sincs, mint az Operaháznak. Magyarul: nincs olyan, hogy "kötelező" vagy "illik" valamit bemutatniuk, mint pl. az Operaháznak kb. 100 év késéssel a Ruszalkát. (Zárójelben: utóbbit sem "kötelező", legfeljebb "illik" ... már ha egyáltalán "illik"!)
Helyettem is szóltál.
Kálmán Imre túl van értékelve. Évek óta szinte csak magyar operettek kerülnek bemutatásra. A klasszikus nagyoperett külföldi szerzőinek annyi sok remekműve van: bőven lehetne - van mit - elővenni a francia (Offenbach, Planquette, Lecocq, Hervé), osztrák (Suppé, Zeller, Millöcker, Ziehrer, Fall, Oscar Straus - nem beszélve J. Straussról) , angol (Sullivan, Jones) operettek közül és bemutatni. De ha magyar operett: alig játszott darabok közül is lehetne szemezgetni: Kacsóh: Rákóczi; Szirmai: Alexandra; Ábrahám: Hawaii rózsája; Buttykay Ákos: Az ezüst sirály; Huszka: Aranyvirág, Gül baba; Kálmán: A montmartre-i ibolya, Cigányprímás; Jacobi: Leányvásár, Jánoska; Lehár: Éva, Pacsirta, Paganini, A kék mazúr, A cárevics, Friderika, Frasquita, Giuditta...
De a szovjet-orosz operett két elismert komponistája nevéhez is fűződik abból a korszakból egy-egy kiváló darab, amelyek szövegét ’leporolva’ újból színpadra alkalmazhatók volnának - szárnyaló melódiáit az ötvenes-hatvanas években a rádió gyakorta műsorára tűzte a rádió-stúdiófelvételekről: Dunajevszkij: Szabad szél; Miljutyin: Nyugtalan boldogság
Én is örülnék valami jó kis operettbemutatónak, bár kétlem hogy egymás után két Huszka operettet is bemutatnának. Szerintem Kálmán vagy Lehár operett lesz. Nekem a Cigány Szerelem jutott eszembe, mivel ha csak egy új operettbemutató lenne a következő évadban, a Mária Főhadnagyhoz hasonlóan itt is egyszerre lehetnének jelen a fiatalabb és idősebb primadonnák és bonvivánok :)
Remélhetőleg, Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója nem felejtette el teljesen, amit direktori pályázatában "elhintett" és végre - utóbb - a Nagymező utcai teátrumban évtizedek elteltével (újra)láthatjuk Suppé Boccaccióját, Lehár Giudittáját, J. Strauss Cigánybáróját, Jacobi Leányvásárját, Offenbachtól Orfeusz az alvilágban, Ábrahám Páltól Bál a Savoyban és Millöckertől Madame Dubarry c. operettjét.
A főigazgató úr pályázatában a 2023/24-es évadra szánta Kálmán Imrétől Az ördöglovas, Robert Planquette-től A corneville-i harangok c. operettek színpadra állítását, míg a Raktárszínpadon Huszka Jenő Gül babája kerülne színre.
Kíváncsian várom, hogy a következő évadtól az "adósságok" törlesztésre kerülnek-e, a beígért darabok közül mik valósulnak meg - ha egyáltalán a pályázatban szereplő "álmok" nem a süllyesztőbe kerülnek végleg.
Tudom, megnehezítette az Operettszínház helyzetét is a közbejött világjárvány meg a gazdasági válságok időszaka, és hatásai alól ma sem lehet teljesen elvonatkoztatni, de azért a János vitéz, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A mosoly
országa, a Mária főhadnagy - és a "megörökölt" Mágnás Miska - mellé odakerülhetne még egy-két újdonság a
hiányolt zenés színházi művek közül.
Most hogy már harmadik alkalommal is volt szerencsém látni, a Mária Főhadnagy operettet, azt kell hogy mondjam, az utóbbi évek legjobb operettrendezésének lehettünk tanúi. Homonnay Zsolt nagyon szépen nyúlt a darabhoz, megtartott több olyan elemet is az eredeti szövegkönyvből(pl Kossuth beszéde) amiket a korábbi rendezések kihagytak. A dalok közül kikerültek azok, melyek eredetileg nem tartoztak a darabhoz(Rózsám, viruló kis rózsám, Délibábos Hortobágyon többek között). A jelmezek gyönyörűek és ízlésesek, a díszlet is nagyon okosan ki lett találva, de ami mégis kiemelkedik az a szereposztás.
Cintányéros cudar világ - Fél évszázad az Operettszínház színpadán - Oszvald Marika jubileumi gála
A jeles évfordulót és életművet 2023. március 21-én 19 órától nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte a Budapesti Operettszínház Társulata.
A MediaKlikk oldaláról ez a gálaest visszanézhető - két részben:
Oszvald Marika - Jubileumi gála, 2023 - első rész, 1:14:22
Oszvald Marika - Jubileumi gála, 2023 - második rész, 1:13:22
kulisszak.hu - 2023.03.24
A 2023. március 21-i operettszínházi produkcióról – amit az M5 csatorna április 15-én 20.50 – 23.25, majd másnap éjjel újra, felvételről sugárzott – a „Kulisszák” internetes portálon olvashatunk egy rövid összefoglaló beszámolót.
Az energikusságáról és temperamentumáról ismert örökifjú Oszvald Marika, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja immár 50 éve meghatározó tagja a Budapesti Operettszínház társulatának. Az idén százéves jubileumát ünneplő teátrum március 21-én a Cintányéros cudar világ című nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte meg a jeles évfordulót és a páratlan életutat.
Az est házigazdája a művésznő lánya, Hidvégi Krisztina riporter és műsorvezető volt, aki a legendás szubrett életútját felelevenítve számos érdekes információt és történetet is megosztott a közönséggel. Elhangzott például, hogy az 1952. április 12-én megszületett Oszvald Mária Gertrúd a harmadik nevét a lengyel bárónő nagymamától örökölte, és hogy négyévesen, Debrecenben lépett először színpadra: Somát játszotta a Bánk bánban. Szülei – Halasi Marika szubrett, illetve Oszvald Gyula operaénekes és bonviván – születésekor a Debreceni Csokonai Színház tagjai voltak. "Az egyik előadásuk szünetében a nézők között futótűzként terjedt a hír, hogy mindenki jöjjön a nézőtéri büfébe, mert a páholyokhoz vezető lépcsőn egy négyéves kicsi lány a Pillangókisasszony nagy szoprán áriáját énekli. Természetesen anyu volt az" – idézte fel Oszvald Marika szakmai útjának kezdetét Hidvégi Krisztina, akitől egyebek mellett azt is megtudhattuk, hogy édesanyja 1970-ben elsőre felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, ahol akkor indult az első operett-musical osztály, Vámos László vezetésével. Benkóczy Zoltán, Benkő Márta, Csongrádi Kata, Domonkos Zsuzsa, Galántai Alíz, Hidvégi Miklós, Ivánka Mária, Kokas László, Máriáss Melinda, Monyók Ildikó, Nagy Lívia, Poór Péter, Sára Bernadette, Szabó Lívia, Szántó Lajos és Udvarias Katalin voltak az osztálytársai.
Az est fellépői Oszvald Marika mellett Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Lukács Anita, Csere László, Dolhai Attila,
Az előadott operettrészletek, dalok között voltak olyan dalszövegek is, amelyek kifejezetten erre az estére születtek. A műsor fináléja, a „Ringó vállú...” Oszvald Marika mellett ilyen volt a Kicsike vigyázzon, mert már nagymama lett című dal is, amelynek végén a művésznő kisunokája, a tavaly májusban született Vince is megjelent a színpadon.
Az ünnepi műsort különleges archív felvételek tették teljessé. A nézők láthattak és hallhattak egy részletet egyebek mellett A kis hableány című Disney rajzfilmből, amelyben Oszvald Marika volt Ariel magyar hangja, de megjelentek a vetítővásznon olyan örök emléket jelentő előadásrészletek is, amelyeken az örökifjú művésznő a volt férjével, Hidvégi Miklóssal, illetve egykori pályatársaival – köztük Bajor Imrével és Straub Dezsővel – közösen volt látható.
A gála szerkesztő-rendezője Bori Tamás, vezető koreográfusa Lénárt Gábor volt. A Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Makláry László és Rónai Pál karmesterek felváltva vezényelték.
A gála-koncerten egyebek mellett a következő operettekből szólaltak meg részletek:
Lehár Ferenc: A víg özvegy (archív felvétel-bejátszás is), Paganini, A három grácia (archív felvétel-bejátszás), Cigányszerelem, Giuditta
Fényes Szabolcs: Maya
Szirmai Albert: Mágnás Miska (archív felvétel-bejátszás is)
Jacobi Viktor: Leányvásár (archív felvétel-bejátszás)
Huszka Jenő: Gül Baba, Erzsébet, Mária főhadnagy
Zerkovitz Béla: Csókos asszony (archív felvétel-bejátszás is)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Jacques Offenbach: Banditák (archív felvétel-bejátszás)
Johann Strauss: A denevér (archív felvétel-bejátszás is)
Franz von Suppé: Boccaccio
Kálmán Imre: A Bajadér (archív felvétel-bejátszás is), Cirkuszhercegnő, A hollandi menyecske, Csárdáskirálynő, Marica grófnő
Nem operettről lesz alább szó, de az Operettszínház művészei tolmácsolják.
Budapesti Operettszínház mai műsora, kezdés 19.00 órakor:
Feltámadás – Rendhagyó nagypénteki koncertet tart a Budapesti Operettszínház
Papageno.hu – 2023. március 1.
Az első részre tervezett, az ünnephez kötődő klasszikus
művekről Pfeiffer Gyula főzeneigazgató
így nyilatkozott:
„Nagyszerű énekkarunk van, sokan közülük diplomás énekesek, akik
igénylik és megérdemlik a megfelelő kihívást jelentő munkát és azt, hogy
megmutathassák képességeiket. Így tehát kézenfekvő volt, hogy a koncertet
elsősorban rájuk építsük. Bach János
passiójának nyitókórusával indítunk,
majd Verdi I lombardi című művéből is felcsendül a Jeruzsálem kórus.
Előadunk egy részletet Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című acapella kórusművéből
is. Érdekesség, hogy ezt a járványhelyzet előtt már megtanulta az énekkar, de
nem volt alkalmuk előadni.”
„Mozart c-moll
miséjéből is elhangzik majd a Laudemus te ária, nagyszerű
koloratúrszopránunk, Süle Dalma előadásában,
Vadász Zsolt pedig Dvořák Stabat materéből énekel egy áriát.
Liszt
Krisztus oratóriumából Jézus monológja hangzik majd el, Pete Ádám előadásában,
illetve egy francia zeneszerző, Dubois Krisztus hét szava a keresztfán című művéből is hallhat
részleteket a közönség” – tette hozzá.
Az elsősorban musicalszerzőként ismert Andrew Lloyd Webber (Jézus
Krisztus szupersztár, Az operaház fantomja, Macskák, Evita) egyébként
az édesapja halálának emlékére írta Requiem
című művét. A nemzeti gyásznapon, november 4-én újra felcsendült a mű,
ezúttal az Operettszínházban. A teátrum a hatalmas sikerre, a koncertet követő
könnyes állótapsra való tekintettel folytatja lélekemelő misszióját és a
Feltámadás című koncerttel. A Requiem a szakrális koncert második felében
hangzik majd el.
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel a színház főigazgatója: Pfeiffer Gyula
A fiú szoprán szóló részeit a Kodály Zoltán Kórusiskola növendékei, Bor-Fejérváry Péter és Elek Leon éneklik.
A Budapesti Operettszínház primadonnája, Fischl Mónika mellett az est
másik szólistája a Vietnamban született és nevelkedett Ninh Duc Hoang Long.
Rendező: Bori Tamás
Házigazda: Bálint Ádám
„Szakmailag komoly feladatot jelent a Feltámadás című koncert, hiszen ezek a művek (J. S. Bach János-passiója, Mozart c-moll miséje, Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című kórusműve és Andrew Lloyd Webber Requiemje) nem a színházi repertoár részét képezik. Amellett, hogy ezek a feladatok nekem személyesen külön élményt és szakmai kihívást jelentenek, úgy látom, az énekkar is szívesen vesz részt bennük, hiszen ezek a művek muzikálisan is nagyon fejlesztőek. És igen, nekem hívő emberként valóban plusz örömöt jelentett az adventi és jelent most a Feltámadás koncert. Számomra ez olyan, mintha a gyökereimhez térnék vissza, hiszen ezeket a műveket én magam is tanultam, elemeztem, énekeltem főiskolai, egyetemi tanulmányaim alatt, vezényeltem gyülekezeti énekkarnak, épp ezért egészen másképp kapcsolódom hozzájuk.” – mondta el Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.
Műsor:
Bach: Herr unser Herrscher (János passió)
Mozart: Laudamus te (c-moll mise KV 427)
Verdi: Gerusalemme (Lombardok)
Liszt: Tristis est anima mea (Krisztus – oratórium)
Kodály: Jézus és a kufárok
Dvořák: Fac me vere tecum flere (Stabat Mater)
Dubois: Krisztus hét szava a keresztfán – részletek
Webber: Requiem
Kedves Mónika!
| COMPOSER | PERFORMANCES | PRODUCTIONS |
|---|---|---|
| Strauss II,J | 3420 | 702 |
| Lehár | 2326 | 360 |
| Offenbach | 1921 | 369 |
| Kálmán,E | 1825 | 350 |
| Sullivan,A | 735 | 136 |
| William Gilbert | 725 | 134 |
| Abraham | 560 | 71 |
| Benatzky | 540 | 68 |
| Leonard Bernstein | 423 | 94 |
| Künneke | 363 | 39 |
| Zeller,C | 313 | 39 |
| Leo Stein | 305 | 47 |
| Lincke | 262 | 23 |
| Millöcker | 144 | 12 |
| Straus | 143 | 26 |
| Fall | 120 | 11 |
| Hervé | 101 | 22 |
| Huszka | 96 | 13 |
| Shostakovich | 93 | 14 |
| Szirmai | 65 | 9 |
| von Suppé | 47 | 10 |
| Lopez,F | 37 | 17 |
| Nedbal | 36 | 11 |
| Beer | 35 | 4 |
| Thomas Pigor | 34 | 4 |
| Pigor | 34 | 4 |
| Messager | 30 | 8 |
| Kancheli | 23 | 4 |
| Jessel | 23 | 5 |
| Sakellaridis | 22 | 4 |
| Yvain | 18 | 6 |
| Pyotr Ilyich Tchaikovsky | 14 | 12 |
| Viardot | 13 | 6 |
| Strauss I | 12 | 4 |
| Verdi | 11 | 15 |
| Rossini | 11 | 9 |
| Ravel | 10 | 7 |
| Puccini | 10 | 6 |
| Feltsman | 10 | 6 |
| Brahms | 10 | 9 |
| Bizet | 9 | 4 |
| Karl Costa | 7 | 4 |
| Testoni | 6 | 5 |
| Gounod | 6 | 4 |
| Saint-Saëns | 5 | 4 |
| Strauss,R | 5 | 6 |
| Gershwin | 5 | 4 |
| Lattès | 4 | 3 |
| Lumbye | 3 | 4 |
| Eric Whitacre | 1 | 5 |
Az operett műfajban a világon másodikként legtöbbet játszott komponista: Lehár Ferenc!
|
ZENESZERZŐ |
ELŐADÁSOK |
PRODUKCIÓK |
|
Strauss
II,J |
706 |
130 |
|
Lehár |
643 |
83 |
|
Offenbach |
299 |
63 |
– Forrás:
2021/2022 évad statisztikai adattáblázat elejéről („zenebaratmonika”
fórumtársunk adatmegosztása, lásd 5209-5211. sorszámok)
Ugyanezen lekérdezésből kitűnik:
A világon
másodikként legtöbbet játszott operettcím: Lehár
Ferenctől A víg özvegy!
|
CÍM |
ZENESZERZŐ |
ELŐADÁSOK |
PRODUKCIÓK |
|
Die
Fledermaus |
Strauss
II,J |
469 |
95 |
|
The Merry Widow |
Lehár |
381 |
58 |
|
The Count
of Luxembourg |
Lehár |
131 |
11 |
(
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Egy hongkongi előadásból két video-bejátszást és a MET 2014. decemberi, új Víg özvegy-produkciójából néhány részletet linkelek be ide a YouTube-ról.
Lehár’s The Merry Widow – Act I Duet, „Look, Now’s Our Chance... A Highly Respectable Wife"
Lehár’s The Merry Widow – Act II Pavillion’s Duet & Romance, „Red as Rose of Maytime”
Valencienne – Megan Pachecano (soprano); Camille Rosillon – Piotr Buszewski (tenor)
Music Director & Conductor: Lio Kuokman. Producer & Director: Lo Kingman
Musica Viva Hong Kong, - Hong Kong City Hall, December 2019
The Merry Widow: Vilja Song, Act II – Renée Fleming (MET)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (1)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (2)
Renée Fleming (Hanna) and Nathan Gunn (Danilo) perform an
excerpt of their Act II duet. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014-15 season, New York,
MET
The Merry Widow. Act II Finale
Renée Fleming, Kelli O’Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehar’s „The Merry Widow”. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014 -15 season.
The Merry Widow: „Who Can Tell What the Hell Women Are”
The Merry Widow: Act III The Cancan
Host: Deborah Voigt
The Merry Widow: „We ’re the Ladies of the Chorus”
Kelli O’Hara and ensemble perform the Grisettes’ Song from Act III of Lehár’s „The Merry Widow”. Susan Stroman’s new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year’s Eve (New York, Metropolitan Opera House – december 29., 2014)
Visszatekintés...
Klasszik Rádió 92.1 - az adás visszahallgatható itt:
Jankovits József tegnap, március 24-én hunyt el.
Előadásában, ezzel a szép, megható Bánk-áriájával búcsúzom a mai napon
elhunyt Jankovits József operetténekestől, a Budapesti Operettszínház egykori, Liszt Ferenc-díjas művészétől:
Erkel Ferenc: Bánk bán - Hazám, hazám... - Jankovits József - Melbourne, Ausztrália
Jankovits József a melbourne-i magyarok templomában énekel.
Zongorán közreműködik: Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész
9 TV- Ferencváros Televíziója - Heti Portré – Jankovits József
Jankovits József
beszél életéről, pályafutásáról, külföldi fellépéseiről és hazatéréséről
(Turay Ida Színház, 2016)
Ha már szóba hoztad Yvaint és a Yes!, valamint a Párizsi lány című operettjeit, említhetem a többi, nálunk bemutatott operettjét is.
Mindenekelőtt itt van egy olyan kis operettje, amelynek részleteit magyar nyelven rögzítette a Rádió.
Maurice Yvain – Bertha István hangszerelésében: Legyen
az Öné!
A rádióbemutató időpontja: 1958. január 2. Kossuth Rádió, 17.35 – 18.00
- Rohan a világ (Kishegyi és a Földényi-kórus)
- Hármas (Fáy, Kishegyi, Baksay)
- Dal -és táncegyveleg (Baksay és a Földényi-kórus)
Nem tudom, hogy itt az operett rajongóknak mond-e valamit Maurice Yvain francia operettszerző neve. Valójában véletlenül bukkantam rá, ugyanis Yes c. operettje 1928-ban Budapesten is bemutatásra került.
