Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


6217 zenebaratmoncsi 2024-11-09 12:53:49 [Válasz erre: 6216 Búbánat 2024-11-08 23:59:12]
Valójában próbáltam informálódni, és esélytelen, hogy az operett Budapestre vagy más helyszínre is ellátogasson... a kecskeméti színház egyetlen előadása se szokott vándorolni máshova.
Megjegyzésem: szerintem nem kell nagy követelményeket elvárni kis vidéki színházaktól, nyilván nem tudnak nagy zenekart felállítani, de végül is legalább lejátszák a darabot. (2019-ben játszotta a Fedák Sári Színház utoljára, amit én is láttam).  A másik verzió lenne, ha un. playback zenével menne, tehát felvennék nagyzenekarral, és azt játszanák le és arra énekelnének az előadás alatt. Ilyen előadásokat csinál újabban a Fedák Sári Színház, de korábban ők is alkalmaztak kis zenekart, de nem volt kifizetődő, és túl kicsi volt a színpad (korábban mozi volt a helyiség), emiatt a zenekari árkot beépítették, és ezzel a területtel megnagyobbították a színpadot.
A Leányvásár rendezői fényképekből itélve legalább megtartották az eredeti librettó miliőjét, pontosabban a fa házikók idézik az operett filmváltozatát. Igazi cowboy operett... hát van még egy ilyen.... Kálmán Imre Arizona Lady-je.... esetleg más ilyen operettről tudtok?
Amerikai miliö még Ábrahám Pál Hawaii rózsája operettje is, de hát az a sziget amerikai megszállásának történetét próbálja feldolgozni.
Mindenesetre a jazz zenét mindhárom operett alkalmazza. Nyilván Jacobi operettje nem jazz-operett, de pici jazz-es hatás van benne, méghozzá nagyon kezdetleges, hisz 1911-es !!! az operett. Nyilván az 1931 Hawaii rózsája már jóval jazzesebb hangzású, ráadásul több ilyen dal (pl. foxtottok) is hallható benne, már nagyon közelit a musical-hez... valójában kezdeti musicalként is értelmezhetük, de természetesen hagyományos operett elemekkel keverve.

6216 Búbánat 2024-11-08 23:59:12 [Válasz erre: 6215 zenebaratmoncsi 2024-11-08 14:08:22]

A Leányvásár színlapján a karmester neve fel van tüntetve, tehát élő zenekar szerepel az operettelőadáson. De találtam a YouTube-on az új produkcióból előzetesen felrakott dalszámot, amit most meghallgattam, nem méltó Jacobi nagyívű operettjéhez: a zene szegényes, teljesen áthangszerelt, átritmizált, pici kamarazenekarra adaptált, ez a muzsika, ez a zenei feldolgozás teljesen eltér a hagyományos nagyoperett klasszikus zenei hangzásvilágától. Ez a megoldás bizony csalódást jelent számomra, ennél többet vártam volna. Vélhetően az összes dalbetét ilyen gyatra, színvonaltalan zenei kíséretet kap. A Kecskeméti Katona József Színháznak úgy látszik, csak ennyire telik... Sajnálom. Nekem fontos a komponista eredeti partitúrájának interpretálása, ha ezt negligálják, úgy már nem érdekel az adott darab, hiszen egy operett sava-borsát a zenéje jelenti és méltó színvonalú hangzásra törekedni a komponista előírása, szándéka szem előtt tartásával, ahhoz igazodni.  Úgyhogy ha idővel el is hoznák Pestre a darabot, már nem érzek késztetést ennek a zanzásított-féle operettnek a megtekintésére.

Íme, a bejátszás.  - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"

És ugyanez a dal a Fővárosi Operettszínház művészeinek előadásában - egy archív televíziós felvételről bejátszva. Ez is átirat, de az előzőnél mennyivel  jobb, hűségesebb a zenei hangzás!

„Dzsilolo” – Lehoczky Zsuzsa és ifj. Latabár Kálmán - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"


6215 zenebaratmoncsi 2024-11-08 14:08:22 [Válasz erre: 6214 Búbánat 2024-11-08 13:53:21]
Kérdés hogy playback zenével megy vagy élő nagy zenekarral... persze utóbbi jóval költségesebb.

6214 Búbánat 2024-11-08 13:53:21 [Válasz erre: 6213 zenebaratmoncsi 2024-11-07 19:03:09]
E rövid video-bejátszásból nem igazán jön át a zenei hangzás - ami a kísérő szöveg alatt ebből beszivárog (kihallatszik), olyan kvázi "felvizezett" zenei kíséretnek tűnik. A rendezés, a látvány "megnyugtató"... A kiállítása szép. Persze kellene egy bővebb hangzó anyag az előadásból, hogy átfogóbb képet kapjunk erről az új Leányvásár produkcióról. 

6213 zenebaratmoncsi 2024-11-07 19:03:09
Leányvásár (1985)
Íme egy kis előzetes a Jacobi operettből, ami  születése idején Angilában is nagy sikert aratott, de napjainkban már külföldön sehol se játszák. 
Szerintem nagyon szépek a díszletek. 
Ennek ellenére a magyar mellett még olasz, angol, lengyel, orosz, szlovák és héber nyelven is olvasható. Utóbbi nyilván Jacobi zsidó származása miatt.


6212 zenebaratmoncsi 2024-11-07 18:57:45 [Válasz erre: 6211 Búbánat 2024-11-07 12:12:21]
Jövőre lesz Debrecenben az Ábrahám Pál Viktóriája, lehet az is feljöhet Budapestre, a debreceni produkció lesz Nagyváradon is, ha jól tudom ott mutatják be először, és a két színház koprodukciója lesz.
A Leányvásár mindenesetre hamarabb lesz, majd elválik, hogy lesz-e máshol, persze örülnénk, ha mindkét operettet felvennék és leadná az m5. Mondjuk a Jacobi Leányvásárról azért készült egy tévéfilm, de a Viktóriáról semmi. A semmi csak a magyar nyelvre vonatkozik, ugyanis németül készült legalább 2 film a Viktória operettről.
Annak idején Ábrahám Pált új Jacobi Viktorként azonosították, mivel szegény Jacobi nagyon fiatalon távozott az élők sorából, és stílusban Ábrahám picit hasonló volt hozzá.

6211 Búbánat 2024-11-07 12:12:21 [Válasz erre: 6210 zenebaratmoncsi 2024-11-06 21:01:03]
Az én személyes Leányvásár-emlékem tizennégy évvel ezelőtti: amikor a Szolnoki Szigligeti Színház társulata 2010-ben elhozta az éppen frissen bemutatott produkcióját Budapestre, a Thália Színházba. Balázs Péter rendezése követte az eredeti librettót, a dalszámok mind megvoltak, remek hangú énekes-színészek alakították szerepüket, a színpadi látvány is hűen megidézte az amerikai vadnyugatot, pontosabban Kalifornia kies, tengerparti vidékét, kisvárosi környezetét, légkörét, a karakterek közti viszony mibenlétét. Nagyszerű előadás volt, hatalmas közönségsiker fogadta a szolnoki színtársulat vendégfelléptét, bemutatkozását a Nagymező utcai teátrumban. Azóta nem volt szerencsém Jacobi Viktor pompás nagyoperettjéhez. Viszont nagyon szeretem hallgatni mai napig az 1964-ben készült, klasszikus rádiófelvételről felhangzó részleteket Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor és Bilicsi Tivadar tolmácsolásában. Erre a nívós stúdiófelvételre etalonként tekintek! Vidékre ma már nem nagyon járok le, még oly kitűnőnek ígérkező produkcióra sem. Éppen ezért várnám szívesen a Leányvásárt is, ha megoldhatná a Kecskeméti Nemzeti Színház, hogy társulatával Budapesten is megismertesse a náluk most a hétvégén  bemutatásra kerülő operettet. Igen kíváncsi volnék rá.


6210 zenebaratmoncsi 2024-11-06 21:01:03 [Válasz erre: 6208 Búbánat 2024-11-06 09:04:09]
Megy valaki rá?
Különben láttam a Leányvásárt a Fedák Sári Színház előadásában... 
Ezt nem Szente Vajk rendezte, így szerintem nem jön Budapestre.
De ott van még lehetőségként a Városmajori Szabadtéri Színpad is.


6209 varganiki 2024-11-06 19:43:57
Tegnapi nap folyamán kikerült egy cikk, melyben Fischl Mónika, Füredi Nikolett illetve Bordás Barbara mesélnek a jövő héten bemutatásra kerülő Hamupipőke zenés darabról(nem, nem fogom az operettmusical szót használni, mert ez se nem operett, se nem musical). A cikk alapján pedig egyértelművé válik hogy ez a darab nem kifejezetten a gyermekeket célozza meg, ugyanis a rendezőasszony az eredeti, a Grimm testvérek által írt mesét részesíti előnyben, vagyis azt melyben a mostohatestvérek csonkítják a lábukat azért, hogy beleférjen a cipőbe.
https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/mese-az-emberi-termeszetrol-harom-igazi-diva-formalja-meg-az-operettszinhaz-hamupipoke-eloadasanak-mostohajat-182030.html

6208 Búbánat 2024-11-06 09:04:09 [Válasz erre: 6207 varganiki 2024-11-06 08:18:39]
Bízzunk abban, hogy ezt a Leányvásár-produkciót a Kecskeméti Nemzeti Színház szintén felhozza Pestre, a Margitszigeti Színház nyári szabadtéri bemutatójaként,  hogy a pesti közönség is megismerhesse az operettet, amint tették ezt a Luxemburg grófja változatával pár éve.
Koltai-Nagy Balázs és Bori Réka abban produkcióban is szerepeltek.

6207 varganiki 2024-11-06 08:18:39 [Válasz erre: 6206 Búbánat 2024-11-05 20:18:32]
Ez jó lehet egyébként. Nem láttam még ezt az Operettet, de érdekesnek tűnik.

6206 Búbánat 2024-11-05 20:18:32

A Leányvásár bemutatójára készülnek a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban


A hiros.hu oldaláról:

A Leányvásár próbái néhány héttel ezelőtt kezdődtek, és 2024. november 8-án, pénteken pedig megtartják a bemutatót.

A darab premierje 1911. november 14-én volt a Király Színházban. Ez az operett volt Jacobi első jelentős sikerű műve, amely nemcsak a budapesti közönséget hódította meg, hanem a külföldi színházakat is. A címben szereplő esemény egy régi kaliforniai törvényre utal, miszerint azt a lányt, aki mindenkit kikosaraz, csúfságból férjhez adják a település "utolsó" legényéhez. Ez a tréfaházasság persze elvileg nem érvényes, egy váratlan fordulat kell ahhoz, hogy két és fél óra muníciót biztosítson Tom Migles és Lucy Harrison vadnyugati romantikával átszőtt szerelmi csatározásaihoz.

Leányvásár

Operett

Bródy Miksa és Martos Ferenc szövegkönyvét átdolgozta: Böhm György és Korcsmáros György

A szereposztásból:

• Tom Migless - Koltai-Nagy Balázs

• Lucy, Harrisonék lánya - Bori Réka

• Gróf Rottenberg - Sirkó László

• Fritz Rottenberg, a fia - Orth Péter

• Bessy - Antóci Dorottya

• Jack Harrison, az olajkirály - Hegedűs Zoltán

• Berta, Harrison felesége - Danyi Judit

Közreműködik a színház énekkara, balett-tagozata és zenekara

rendező és koreográfus - Juronics Tamás

• díszlettervező - Kovács Yvette Alida

• jelmeztervező - Velich Rita

• karmester - Drucker Péter/Iván Sára


6205 Búbánat 2024-10-29 07:51:07 [Válasz erre: 6195 Búbánat 2024-10-26 17:17:28]
Oszvald Marika emlékezése a 100 éve született Zentai Annára
Budapesti Operettszínház, Facebook, 2024. október 18.

6204 varganiki 2024-10-28 20:48:39 [Válasz erre: 6203 Búbánat 2024-10-28 18:03:14]
Érdekes hogy miért pont most hoztak létre egy ilyen díjat, az én véleményem szerint a tavalyi évad volt ez idáig a leggyengébb mióta Kiss B Attila az igazgató. A bemutatók se voltak igazán was ist das, sokan távoztak is a színházból.

6203 Búbánat 2024-10-28 18:03:14 [Válasz erre: 6202 varganiki 2024-10-28 13:46:36]
Arra a listára, melyen nyilvántartják azokat a nézőket, akik az elmúlt évadban a legtöbbször látogattak el az Operettszínházba, s amiből kiderült és ismeretessé vált, hogy Bors Ilonáé a dicsőségő vehette át az Évad nézője díjat. Megoszthatnák erről a listáról (nyilvántartásukból) - én kíváncsi volnék rá -  vajon ki volt a második és a harmadik "helyezett"! Ők ugyanúgy megérdemlik - s elismerésre méltók -, hogy a képzelt "dobogó" alsóbb fokaira  odaért személyükről név szerint tudomást szerezhessen a színházba járó publikum. 

6202 varganiki 2024-10-28 13:46:36 [Válasz erre: 6201 Búbánat 2024-10-28 10:39:45]
Milyen listázás? Nem értem ezt most.

6201 Búbánat 2024-10-28 10:39:45 [Válasz erre: 6200 varganiki 2024-10-28 02:47:42]
Egyetértek. Maximálisan megérdemli ő és megérdemelné a sorban utána következő második és harmadik helyezett is - legalább a nevüket megemlíteni, ha már ilyen listázás is ismeretes az Operettszínházban.

6200 varganiki 2024-10-28 02:47:42 [Válasz erre: 6198 Búbánat 2024-10-27 08:22:03]
Azt nem tudom hogy hogyan vásáról azt viszont igen hogy a díjat maximálisan megérdemelte mert szinte mindegyik előadáson ott van darabtól függetlenül. Ha hat előadásos az adott blokk, akkor hatszor nézi meg. Ezt egyébként nehez lenne bárkinek is leköröznie :D

6199 Búbánat 2024-10-27 13:34:49 [Válasz erre: 6194 Edmond Dantes 2024-10-26 10:31:43]

A magyar operett napjához (október 24.) kapcsolódó Kálmán-Lehár-gálán az Operettszínházban idén is díjakat adtak át, amelyek egyikét – a Musica Hungarica Kiadó életműdíját – Mága Zoltán hegedűművész kapta, aki személyesen külföldi tartózkodása miatt nem tudott eljönni, helyette lánya érkezett a színpadra és vette át a díjat az alapító kiadó tulajdonosától, Éliás Tibortól.

Érdekesség, hogy Mága Zoltán - aki éppen Washingtonban koncertezik - videóüzenetben jelentkezett be és fejezte ki köszönetét díjáért:


6198 Búbánat 2024-10-27 08:22:03 [Válasz erre: 6197 varganiki 2024-10-26 20:53:10]
Gondolom, bérletes néző az illető, vagy online vált jegyet. Mert aki mondjuk naponta a pénztárban készpénzzel vesz magának jegyet előadásra, róla nem lehet tudomást szerezni - számba venni az "év nézőjeként". Tehát a színház ezzel bevallatlanul a bankkártyás vásárlást ösztönzi, és természetesen a bérletváltást, amivel nyomon követhető a személyazonosság is, és tudható ki hányszor ül be előadásra a színházban.
Ez kissé igazságtalan azokkal a hűséges nézőkkel szemben, akik valamely oknál fogva rendszeresen, továbbra is, csak  készpénzzel tudnak-akarnak fizetni a pénztárban. És a kutya sem vesz róluk tudomást...

6197 varganiki 2024-10-26 20:53:10 [Válasz erre: 6194 Edmond Dantes 2024-10-26 10:31:43]
Az évad nézői díj egy jó ötlet, de mivel az idei nyertest személyesen is ismerem, felmerült bennem a kérdés, hogy mégis mi alapján fogják eldönteni hogy ki kapja a díjat? Listát fognak vezetni hogy ki hányszor látogatta meg a színházat?

6196 varganiki 2024-10-26 20:48:01 [Válasz erre: 6192 Búbánat 2024-10-26 09:47:07]
Az Adventi illetve a Requiem és musical gála műsorát meg lehet találni a színház oldalán, szóval ennyi erővel a többi gálához tartozó műsort is megoszthatnák ott. Idén Huszka Gála is lesz majd április vagy májusban ezt még nem tudni csak annyit hogy lesz. Itt Vadász Zsolt több dalban is énekelt :(

6195 Búbánat 2024-10-26 17:17:28

Budapesti Operettszínház földszinti csarnokában egy tablón a 100 éve született Zentai Annára emlékező sorokat olvashatunk el.

A Színház Facebook oldaláról pedig az alábbi megemlékezést ide másolom:
 
100 éve született Zentai Anna
 
Fordítsuk meg az idő kerekét és tekintsünk vissza kissé, egészen pontosan a 100 évvel ezelőtti Budapestre, amikor Zentai Anna, Jászai Mari-díjas, érdemes művész megszületett. A zene szeretete és az éneklés iránti vonzalma már kislányként kialakult a később legendává vált művészben.
Ifjúsága talán az egyik legnehezebb történelmi korszakra esett, mégis, ha rá gondolunk, elsőként az örök derű jut eszünkbe róla. Pedig éppen az első világégés közepén, 1942-től kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián a magyar színművészet két ikonikus színésze, Makay Margit és Lehotay Árpád növendékeként, hogy később már róla mondják: az operettjátszás fényes csillaga. Mint akkoriban minden végzett színművész, vidékre, Szegedre került, ahol számos műfajban és szerepben kipróbálhatta magát. Talán kevesebben tudják, hogy Rosinaként is színpadra lépett Rossini A sevillai borbély című operájában, de Cherubino szerepében is láthatta őt a nagyérdemű Mozart Figaro házasságában. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, ahol számos – jórészt – szubrett és naiva-primadonna szerepben bűvölte el a közönséget. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Stázit és Cecíliát is eljátszotta, Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettjében Mi szerepében csillogtatta meg egyedülálló humorát és őszinte tekintetű, tiszta szívű Iluskaként is sokan emlékezhetnek rá Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából. Számos kitűnő szerepformálásából mások mellett kiemelkedik Éduska alakja Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékából.
Zentai Anna 1979-től az Operaház vendégművésze volt. Visszavonulása után számos felkérést kapott, hogy visszatérjen a színpadra, de tartotta magát fogadalmához és nem lépett többé a közönség elé színházi szerepben, hogy a legjobb formájában emlékezzenek rá. Zentai Anna, Kálmán Imre-emlékplakett-tel, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és az Operett Életmű díjjal is kitüntetett színművész, a Budapesti Operettszínház Örökös tagja életének 92. évében, 2017. január 24-én hunyt el. Hogyan is énekli Éduska Csínom Palkónak?... „Jó éjszakát, jó éjszakát, az álom ringasson el…”

Rádió- és hanglemezfelvételek sokasága készült Zentai Annával.

 Kigyűjtöttem egy válogatást: 

Jacques Offenbach: A banditák

Leo Fall: Sztambul rózsája, Az elvált asszony

Johann Strauss: Egy éj Velencében

Szirmai Albert: Rinaldo, Mágnás Miska

Robert Planquette: A corneville-i harangok

Lehár Ferenc: Éva, Paganini, A cárevics, Luxemburg grófja (2 felvételen is), Vándordiák (Garabonciás)

Kálmán Imre: Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Tatárjárás, Zsuzsi kisasszony

Huszka Jenő: Lili bárónő, Szabadság-szerelem

Miljutyin: Nyugtalan boldogság

Iszaak Dunajevszkij: Fehér akácok

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Vincze Zsigmond: Az Anna-bál, A hamburgi menyasszony

Váry Ferenc: Tékozló fiatalok

Zerkovitz Béla: Csókos asszony, Aranymadár

Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára, Viktória, Zenebona

Fényes Szabolcs: Két szerelem, Vén diófa, Fehér akácok

Vincze Ottó: Párizsi vendég

Farkas Ferenc: Zeng az erdő

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77, Füredi Anna-bál

Kerekes János: Állami Áruház

Sárközi István: A szelistyei asszonyok

Polgár Tibor: A lepecsételt asszony

Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony

Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

Gyöngy Pál: Kadétszerelem

Ránki György: Hölgyválasz


6194 Edmond Dantes 2024-10-26 10:31:43

"Átadták a Budapesti Operettszínház díjait (forrás: origo.hu)

A magyar operett napján a díjakat Kiss-B. Atilla főigazgató, valamint Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó alapítója adta át.

  • Az évad operettszínésze: Lóránt Nagy
  • Az évad musicalszínésze: Nikolett Füredi
  • Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Kelemen Fanni kapta.
  • A Musica Hungarica Kiadó életműdíjasa: Mága Zoltán
  • A Musica Hungarica Kiadó nagydíjasa: Fischl Mónika
  • A Bársony Rózsi Emlékgyűrűt Luca Bojtos kapta.
  • Az évad nézője díjat Bors Ilona vehette át.



6192 Búbánat 2024-10-26 09:47:07 [Válasz erre: 6191 varganiki 2024-10-26 02:43:06]

A teljes műsort és közreműködőket kiírtam, tehát ne fáradj, nekem is rendelkezésre áll a lista. Lesz még két előadás (ma és holnap), talán az egyiken a televízió is jelen lesz. Van lehetőség a kontrolra. De ha nem, már nem fogok kardinális kérdést csinálni abból, hogy az egyik-másik dal előadóiként ki mit énekelt.  Mindketten leírtuk, de ezek mellékesek ahhoz képest, hogy a 2023-as produkciót kaptuk újra, és tapsolhattunk a fellépett szopránoknak és tenoroknak szép énekszámaikért. Nyilván az volt a színház szempontja: ha tavaly jól sikerült a gála, és a közönség jól fogadta, azt meg kell ismételni, még akkor is ha az operett szerelmesei többre vágynak, esetleg unják azt. Hiszen  Kálmán és Lehár gazdag életművéből lehetett volna többet meríteni és mást is választani -  mint az egészet „újrázni.” Persze a gazdaságosság vetülete is szerepet játszhat a döntéshozatalban, ám szerintem ennél fontosabb gondolat vezérelhette őket: akik 2023-ban, valamely oknál fogva nem tudtak fellépni, most lehetőséget kaptak rá, és vártuk is vissza a színpadra Fischl Mónikát és Kiss Diánát, hogy ami elmaradt számukra tavaly, azt most bepótolhassák. Megérdemelt sikerük volt és még lesz is bizonyára. Említettem Vadász Zsolt fájó hiányát, aki 2023-ban még velünk lehetett a gálán, utána egy szomorú űr maradt...

Megismétlem, nagyon szerencsés lenne a gálák műsortartalmáról részletes anyagot kinyomtatni, hogy a nézőnek már előre ismerete legyen, mit fog hallani és kiket fog látni az adott műsorszámban.  Ha az előadáson a színpad felett feliratozást kapunk, annak nyilván van írásos lenyomata, amit a közönségnek oda kell adni, hogy már előre tájékozódhasson, és mint dokumentumforrást kezelheti, megőrizheti. Ne csak a színház bennfentesei archiválják saját maguknak.

 Különben volt erre már jó példa tavaly, amikor a színház centenáriumi gálájának teljes műsorát közzétették. (2022. december 23-án és 2023. február 10. és 12. között a teátrum nagyszabású gálakoncerttel emlékezett meg a jeles évfordulójukról.) A színház előcsarnokába kitették a táblát, így a koncert előtt már elolvashattuk a teljes programot és azt is, hogy kik éneklik az elhangzó dalszámokat. Ezt a kezdeményezést kellene folytatni - ne csak egyszeri alkalom maradjon - és rendszeres gyakorlattá tenni a Budapesti Operettszínházban, elkerülendő az utólagos találgatásokat (vagy csupán a "jólértesültségre" hagyatkozni).


6191 varganiki 2024-10-26 02:43:06 [Válasz erre: 6190 Búbánat 2024-10-25 22:00:14]
Csütörtökön ott voltam a gálán, szóval biztosan tudom hogy Attila nem énekelte a Vágyom egy nő utánt, csak Long illetve Zsolt.
De ha gondolod szívesen leírom, hogy ki mit énekelt most :)

6190 Búbánat 2024-10-25 22:00:14 [Válasz erre: 6189 varganiki 2024-10-25 18:01:01]

Megleptél, mert én továbbra is másként emlékszem a tavaly énekelt számok és a mostani dalok előadóira (ebben a feliratozás is segít); az eltérésekről írtam, mert a 2023-as gálán elhangzottakról írt beszámolómhoz pontosító megjegyzéseket fűztél (de úgy látszik, hogy akkor kihagytál még további helyesbítést is, ami most jól jött volna nekem az összehasonlításokhoz), és melyekre figyeltem  az előbb írt bejegyzésemben nevezett szereplőknél,  mégpedig hogy kik énekeltek akkor és kik énekelnek most a csaknem egyező műsorszámokban.  Lásd a linket, amit betettem az előző bejegyzésem tetejére. Így Veled ellentétben határozottan emlékszem, hogy az egyre fakóbban éneklő Dolhai Attila most mit adott elő. Például harmadik tenorként ő is énekelte bizony a  Vágyom egy nő után dalt, és az Ördöglovas c. operettben tavaly ki énekelt és mit, illetve mit nem? A csárdáskirálynő Álom, álom, édes álom c. szám előadóiként megnevezett énekesek személyét ha tévedtem, akkor mea culpa. De most is hiszem, hogy nem tévedhettem.  Fischl Mónikát azért említettem meg,  mert  tavaly nem lépett fel a gálán és jeleztem, akkor ki énekelt helyette. Kiss Diána akkori egészségügyi állapotáról nem lehetett tudni, hogy miért nem énekelt, ezért  külön nem hoztam szóba, csak most, hogy örömünkre őt is énekelni hallhattuk ezen a gálán, dalokban, melyeket a tavaly más művészkollégáinak az előadásában kaptuk.  

Egyébként ezúttal szigorúan jegyzeteltem, és a színpad feletti feliratról másoltam ki magamnak az adott énekszámban előforduló művészek nevét, akik közül csak azokra tértem ki a mai beszámolómban, akik a 2023-as gálán nem énekeltek, de most itt vannak, és fordítva: akik akkor énekeltek és idén nem. Ezt tükrözi a változásokat, eltéréseket számba vevő felsorolásaim.

Mivel nem tértél ki előző beírásodban arra a változásra, hogy a Frasquita spanyol tánca helyett idén a Pacsirta palotását hallottuk, ezért ezt is szóba kívántam hozni – gondolom, Te sem bánod.

Egyébként semmi baj, több szem többet lát – a fül többet hall...

Mindez a polémia elkerülhető lenne, ha az Operettszínház gondoskodna arról, hogy a pontos műsort részletezné, a gálákon elhangzó dalok, jelenetek előadóit is megnevezné - ahogyan sok-sok évvel ezelőtt tették, mert ez gyakorlat volt azokban az időkben: a jegykezelésnél a kezünkbe nyomták a teljes műsorlapot, rajta megnevezve az előadáson elhangzó dalokat és hogy kik az előadói. KERO idején kezdődött ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. A mai időkben sokkal egyszerűbb lenne online,  internetes oldalakon ezt leközölni – vállalva, hogy esetleg váratlan betegség, vagy műsorváltozás miatt az előadás kezdetére ebben valami változás következhet be.  Javaslom az Operettszínház vezetésének, hogy gondolkozzanak el ezen, és újra tegyék közzé egy-egy operettgála részletes kibontását, miben kit hallhat majd énekelni a közönség azon az esten. Szeretünk „felkészülni”, ne találgassuk a műsorösszetételt és az előadásra kerülő dalszámok előadóit, akiket most csak akkor tudunk azonosítani, ha a színpadra érkeztek és a nevüket kiírják feliratozva. Már csak azért is, mert a műsorban szereplő mintegy két-tucat zeneszám címét és azok előadóit nem mindig jegyzi meg a néző, vagy keveri és mint az előbbiek bizonyítják, utóbb kénytelen-kelletlen pontosításokat, helyesbítéseket teszünk, pedig lehetne mérvadó beszámolót is tenni a látottakról. Nem pedig egymástól várni ehhez segítséget, olyasvalakitől, akiről feltételezhetjük, hogy szintén jelen volt és ugyancsak megosztja majd infóit a produkcióról. Jól vagy rosszul. Vagy megerősít igazunkban, akár tévedéseinkben.  (Nyilván most is van előzetes műsorlap a bennfenteseknek, de belátható, sokszor, mire a színpadon elkezdődik az a  program, több mindenben már fals lesz, ami rá van írva...) De vállalom azt is ha rosszul emlékszem valamire-valakire, hiszen a másik  "bemondására" mégis csak jóhiszeműen hagyatkozhatom.  


6189 varganiki 2024-10-25 18:01:01 [Válasz erre: 6188 Búbánat 2024-10-25 17:09:13]
Kicsit javítanék ha nem bánod.
A Ma önről álmodtam megint, illetve az Egy kislányért a szívem úgy fáj is elhangzott a tavalyi gálaműsorban, az előadók nem változtak. Előbbit a férfi szólisták, utóbbit pedig Dolhai Attila énekelte.
Az Emlékszel még duettet nem a férfi szólisták éneklik, hanem Fischl Mónika és Homonnay Zsolt.
Bordás Barbara tavaly csak beugró volt, mivel Fischl Mónika és Kiss Dia is lebetegedtek, így természetesen idén ő nem került bele.
A Vágyom egy nő utánt csak Homonnay Zsolt és Long éneklik, Dolhai Attila ezt a dalt sosem énekelte még el.
A Paganinit tavaly Fischl Mónika énekelte volna, de betegsége miatt Lukács Anita kapta meg a dalt, hasonlóan a Marica belépő és az Olyan forró ajkamról a csók is, ezt mindkettőt Kiss Dia énekelte volna tavaly ha nem betegszik le ő is. 
Remélem a jövő évre új gálával rukkolnak elő, mert az emberek kezdik megunni, hogy már harmadik éve ugyanaz a műsor.

6188 Búbánat 2024-10-25 17:09:13 [Válasz erre: 6187 varganiki 2024-10-25 05:49:46]
Kapcs. 5604., 5603-as sorszámok

Valóban, a Budapesti Operettszínházban október 24-én, tegnap este – a Magyar Operett Napján – bemutatott operettgálán („Álom, álom, édes álom... Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből”) elhangzott műsor csaknem megegyezett a tavaly ilyenkor előadottéval. 

Ebben mindössze két változás volt: Lehár Ferenc Frasquita című operettjének Spanyol tánca helyébe a zeneszerző másik operettjének, a Pacsirtának a Palotása lépett. Kálmán Imre Az Ördöglovas című operettjéből a 2023-as gálán Sándor Móric dalaként, II. felv.  a „Ma önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom” hangzott el Ninh Duc Hoang Long előadásában, míg most Sándor Móric I. felvonásbéli dalát - „Egy kislányért a szívem úgy fáj!” -  hallottuk Dolhai Attila tolmácsolásában.

Ugyanakkor az ismét műsoron lévő egyes dalok előadóinál több eltérés történt a 2023-as operettgálán ugyanezen műsorszámokban fellépett művészekhez képest.

(Megjegyzem, Fischl Mónika énekelt, akit tavaly betegsége miatt Bordás Barbara helyettesített - ő tegnap nem volt a szereplők közt -, továbbá kiegészült a szopránok köre Bojtos Luca, Lévai Enikő, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Széles Flóra  -  Kiss Diánával!)

Részbeni változások:

Kálmán Imre: Marica grófnő

– Marica belépőjét – „Húzd, mint régen!...”Kiss Diána énekli (2023-ban Bordás Barbara énekelt).

–Taszilo dala: „Hej, cigány” (A férfi szólisták Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long - köréből hiányzik a fájdalmasan korán elhunyt Vadász Zsolt, aki tavaly még együtt énekelt a többiekkel.)

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

– Szilvia és Edvin kettőse, II. felv. „Emlékszel még?” (Összes férfiszólista énekli – 2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)

– Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Álom, álom, édes álom” (Az este összes fellépője énekel – 2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)

Lehár Ferenc: Paganini

– Anna-Elisa keringődala: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz!” (Fischl Mónika énekli (2023-ban Lukács Anita énekelt).

Lehár Ferenc: A mosoly országa

– Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Ninh Duc Hoang Long, Homonnay Zsolt és Dolhai Attila - ő most Vadász Zsolt helyébe lépett).

Lehár Ferenc: Giuditta

– Giuditta dala, 3. kép: „Olyan forró ajkamról a csók” - Kiss Diána énekli (2023-ban Bordás Barbara énekelt).

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok.../Messze hív a nagyvilág...” - Dolhai Attila énekli (2023-ban Vadász Zsolt énekelt).

Idézem itt a 2024-es operettgálán a Magyar Operett Napja díjainak átadását felvezető köszöntők közül Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a színház főigazgatója által megfogalmazott gondolatait:

„Kálmán Imre és Lehár Ferenc két zseniális alkotó, életművük és további szerzőtársaik életműve kötelez bennünket. Elsősorban arra kötelez, hogy a műveiket műsorra tűzzük és a lehető legmagasabb színvonalon megszólaltassuk, sikerre vigyük. Ahhoz, hogy a műveket sikerre vigyük, tehetséges művészekre is szükség van, ebből hála Istennek, az Operettszínházban nincs hiány.”

„Nagy elődeink által ránk hagyott nemzeti kulturális örökségünk jelentős részét képezi a magyar operett, az az értékes, összművészeti zenés színházi műfaj, amelyben világelsők vagyunk. Világelsők a szerzők sokaságában, életművük gazdagságában, a műfaj több mint százéves töretlen hagyományhű művelésében, és ezzel egy időben a műfaj a modern kor elvárásai mentén való megújításában egyaránt.”

"Kiss-B. Atilla végül köszönetet mondott Éliás Tibornak, a Musica Hungarica Kiadó tulajdonosának, aki a díjak mellé saját vagyonából biztosítja az átadásra kerülő műtárgyakat."

Az operettgála további előadásai:

Október 25. – 19:00

Október 26. – 19:00

Október 27. – 14:30


6187 varganiki 2024-10-25 05:49:46 [Válasz erre: 6186 Búbánat 2024-10-24 12:39:57]

Hát mit is mondhatnék a gáláról? Igazából az egyetlen újdonság az volt, hogy Dolhai Attila énekelte a Vad cigánylegényt, egyébként ugyanaz volt mint tavaly. A hangulat most nem volt annyira emelkedett mint tavaly volt, a kőzönség se volt annyira feldobva.
A Magyar Operettnapja díjazottjai:
Marshalbot díj: Kelemen Fanni
Az évad operettszínésze: Nagy Lóránt
Az évad musicalszínésze: Füredi Nikolett
A Bársony Rózsi gyűrűt Bojtos Luca kapta
A Musica Hungarica kiadó életműdíjasa Mága Zoltán
És a Musica Hungarica kiadó nagydíjasa pedig szerintem sokunk legnagyobb örömére Fischl Mónika kezébe került.

6186 Búbánat 2024-10-24 12:39:57

Álom, álom, édes álom - Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
Helyszín: Budapesti Operettszínház 
Dátum: 2024. október 24. (19:00)

"Kálmán Imre születésének, illetve Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét a szerzők iránti tisztelet jeléül a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Az emléknapot a Budapesti Operettszínház művészei hagyományosan minden évben nagyszabású gálaműsorral ünneplik, amely a centenáriumi évadban különös hangsúlyt kap. Világszerte elismerik, hogy egyedül a magyarok éneklik-játsszák az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncelemekkel, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Az előadás során elhangoznak az operettirodalom két legendás szerzőjének legnagyobb slágerei."


6185 varganiki 2024-10-21 10:32:06 [Válasz erre: 6183 Búbánat 2024-10-20 13:59:44]
Ez csak saját gondolat, nem benfentes információ. Én azt tapasztaltam hogy amíg annak idején egy Rómeó és Júliára várolistát kellett írni, olyan sokan akarták látni, addig a mai darabokra már mindenféle akciót kell hirdetni hogy az emberek vegyék meg rá a jegyeket.

6184 zenebaratmoncsi 2024-10-20 17:40:02
Én is csatlakozom azokhoz, aki szerint az ami az Operettszínházban napjainkban zajlik, a nulla felé közelít. Igazából a La Mancha lovagja és a Nine tetszett, sőt nem rosssz a János vitéz se, és elmegy még az Orfeum mágusa, de őszintén szólva a Hegedűs a háztetőn, a Csárdákirálynő (tévében láttam), a Mosoly országa... hát enyhén szólva nem üti meg az elvárásaimat, unalmas, vontatott, humor mentes ebben a feldolgozásban, persze lehetne jobb is. Ide tartozik a Jekyll is... hát a Monte Christo grófját még nem láttam, de hát nem egy világverő darab az se, van benne talán pár hallgatható dal.
Régen azért ennél jóval több volt, még Lőrinczy György alatt is...
Ott van példálul a Drezdai Operettszínház, hát évi kb. 8 premierrel... 
itt pedig mindösszesen 2-3 premier, azok is sokszor nem új(onnan elővett) darabok, csak átdolgozások... teljesen feleslegesek, mivel nem jobb mint a korábbi  (lásd Csárdáskirálynő). 
Idei évad is nagy nulla, jó a Cirkuszhercegnő még ok... de no name Hamupipőke és Hófehérke huszadrangú no name magyar szerzőktől, gyerekeknek is egyszer nézős, nincs benne egy sláger szám se...
Szóval erről ennyit, semmi új évek óta, hanem mindig ugyanaz a néhány darab (agynonnyűtt Mágnás Miska)..

6183 Búbánat 2024-10-20 13:59:44 [Válasz erre: 6181 varganiki 2024-10-20 08:44:32]
Úgy emlékszem, valahol azt írtad le, hogy csak pár éve közeledtél az operetthez mint műfajhoz. Ebből arra következtetek, hogy a Kerényi Miklós Gábor /KERO időszakából nem sok emléked lehet. Róla tudjuk, 2014-ben milyen dicstelenül ért véget vezetői-irányítói munkája, azonban még Kiss-B. Atilla előtt öt évig az ugyancsak dicstelen körülmények között regnáló Lőrinczy György igazgatta az Operettet, és ő is a "süllyesztőbe" került.  KERO időszakában már nem annyit jártam operettelőadásokra, mint hajdan és tény  sok jó, teltházas produkciónak tapsoltam ekkor is (operettnek és nem musicalnek!), de voltak sikertelen darabok is a műsorpalettán, kevés nézővel. Kifogtam ilyeneket is.  Visszamehetek az időben egészen Szlovák László igazgatásának utolsó éveiig amikor már rendszeresen ott ültem az Operettszínház operettelőadásain, őt követően sorra átéltem Dr. Malonyai Dezső, Keszler Pál, Németh Sándor, Szinetár Miklós és Halasi Imre igazgatók működésének korszakát is, az ő idejük alatt sem volt mindig teltház.  Pedig akkor jártam a legtöbbet az Operettszínházba (a rádióban még sugároztak jó és klasszikus operetteket is, tudtam, mire vagyok kíváncsi, mi ösztönöz oda): volt hogy egy hét alatt kétszer-háromszor is beültem, és hétről hétre válogathattam az engem érdeklő operettdarabok között;  többet  fordultam meg az Operettben, mint az Operában, pedig az Opera már akkor is jobban vonzott, csak onnan a belépőjegyek  "riasztó" ára tartott vissza attól hogy a látogatásom arányaiban kövesse az Operettszínházét. Tehát, ez az "elkötelezett operettjárásom" a mához közeledve egyre csökkent.  Szinetár Miklós vezette színházba  is még heti egyszer váltottam jegyet, Halasi Imre időszakában két-három hetente voltam jelen előadásokon, míg KERO-nál és Lőrinczy Györgynél ez havi egy-egy előadásra redukálódott. Kiss-B. Atilla 2019 óta irányítja a Budapesti Operettszínházat - ez az utolsó időszak a legrosszabb a saját statisztikámban: olyan kevés az  új operettbemutató (értem ezalatt  régi híres darabok elmaradását,  kevés klasszikus operett hiányát, ellentétben a musical-bemutatók gombaszaporulatával), ami nem vonz be a színházba - jó ha fél évente egyszer jelen vagyok egy-egy operettpremieren, de a gálák is már untatnak a sok, ismétlődő dalszám miatt).  Engem nem a színész-énekes láthatása-hallhatása csábít be a színházba!!! Hanem maga a darab, a zeneszerző műve, a kapott produktum összessége. Esetleg a rendező személye  is. Aztán én eldöntöm, jó előadást láttam-e vagy sem. A nézőközönség létszáma pedig abszolút nem érdekel - hogy mennyien vannak jelen az adott előadáson, s nem hiszem, hogy a látogatottság számából mennyire érdemes levezetni az igazgató megítélését - de a műsorpolitikájára kivetülhet persze ez, a mindenkori közönség inkább erre figyel oda és dönt, hogy a kevéske operett és a sok musical között/közül mit választ, mire ül be.  Úgyhogy mára nincs összehasonlítási módom, ami alapján az igazgatói érákra elmondhatnám reálisan,melyikre jellemző a több vagy kevesebb teltházas minősítés. Ugyanakkor ha bennfentes vagy, hozzájuthatnál a belső adatbázishoz, melyből feketén-fehéren kiviláglik, a nézők mennyire méltatták jelenlétükkel az adott előadásokat. Általánosítani nem szerencsés. Magam is kíváncsi lennék az Operettszínház hivatalos statisztikáira visszamenőleg, mennyi néző váltott jegyet mondjuk 1971-ben, 1979-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2001-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2023-ban. És a kapott statisztikai adat hogyan átlagolható és miképp oszlik meg az operett és a musical arányában. (Vélhetően, KERO igazgatásától kezdve a nézettség aránya fokozatosan a musical felé tendál.)
Homonnay Zsolttal készített beszélgetésből az nem szűrhető le, hogy melyik érában volt több a teltházas előadás. Ha van statisztika, ő mint kinevezett művészeti vezető, biztosan hozzáfér ehhez (is).  A beszélgetés más aspektusára pedig érdemben Edmond Dantes fórumtárs szólt hozzá ugyancsak a maga szimpátiája és szubjektív megítélése szerint. Érdemes talán Homonnay mondanivalójából mást is kiragadni, de olyan nincs, hogy azzal mindenki egyetértsen - természetesen.

6182 Edmond Dantes 2024-10-20 09:53:42 [Válasz erre: 6181 varganiki 2024-10-20 08:44:32]
Tudod, itt az van, hogy minden széljobber sajtóorgánum, médium cikkei, interjúi kritikátlanul és szakmányban felkerülnek az ún. "szólásszabadság" jegyèben. A nem 100%-ban NER-barát sajtó írásait viszont valahonnan valahogyan mindig vagy többnyire becsmérlik. Az ismert kettős mérce... Ennek a röpke kétórás villáminterjúnak is sikerült frappáns, lényegretörő címet találni: "Hogyan lehetett túlélni a kommunista katonaiskola borzalmait?"
Állítsátok meg le Arturo Uit!!

6181 varganiki 2024-10-20 08:44:32 [Válasz erre: 6180 Búbánat 2024-10-19 12:18:22]
Szóval azóta lett a legjobb színház, hogy Kiss B Attila ott van? Azért ez kicsit vicces. Az Kero idejében volt a legjobb, mióta Kiss B az igazgató azóta jóval több a színvonalon aluli darab, a nézőszám drasztikus csökkenése és a kiváló művészek távozása. Ezzel bezzeg egyik sem dicsekszik.

6180 Búbánat 2024-10-19 12:18:22
A Kontextus vendége: Homonnay Zsolt

Ezen a héten a Kontextus YouTube-csatornáján Homonnay Zsolt színész-énekessel beszélgetett Andor Éva.

"A szocialista katonaiskolában eltöltött kemény éveiről is beszélt Homonnay Zsolt színész-énekes, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője a Kontextuson Andor Évának. De szóba került a nemzeti gondolkodás, a régi, úgynevezett Kero-korszak és a Kiss-B. Atilla vezetésével alapjaiban megújított, az ország egyik legjobb színházává lett Operettszínház is."

(1:49:28)


6179 Búbánat 2024-10-19 12:16:53 [Válasz erre: 6178 zenebaratmoncsi 2024-10-18 15:55:45]
Nem írtam azt, hogy A víg özvegy magyar témájú operett -:)  Más kontextusban említettem Huszkát és Lehárt, s szóltam az "ezüstoperett"-érában betöltött szerepükről. "A víg özvegy" forradalmasította a műfajt, egyfajta "origója" az operettirodalom második jelentős korszakának!

6178 zenebaratmoncsi 2024-10-18 15:55:45 [Válasz erre: 6177 Búbánat 2024-10-18 11:37:06]
A Víg özvegyet nem lehet magyar témájú operettnek mondani, hanem a bécsi operettek közé tartozik.
A Cigánybáró Strauss-tól viszont tényleg magyar témájú operett, mint tudjuk Jókai Mór regényét dolgozza fel. 

6177 Búbánat 2024-10-18 11:37:06 [Válasz erre: 6176 zenebaratmoncsi 2024-10-18 11:14:45]
Johann Strauss két operettjében (A denevér és A cigánybáró) felhasznált, azokba "beleszőtt",   magyar tematikát illetve "magyaros" motívumú dallamokat - és csak ezután következtek Huszkával és Lehárral az első híres magyar operettek amelyek már az operett "ezüstkorszakának" részét képezik - élen A víg özvegy Strauss utáni világszerte vitathatatlan sikersorozatával - nem meglepő módon,  szintén az osztrák-magyar monarchia "fellegvárából", Bécsből kiindulva a világhódító útjára.

6176 zenebaratmoncsi 2024-10-18 11:14:45 [Válasz erre: 6175 Búbánat 2024-10-18 10:46:00]
A Denevérre szerintem többen mentek, de mindenképpen a második napjainkban is a Víg özvegy. Persze nem itt Magyarországon, hiszen itt a Csárdáskirálynő és Mágnás Miska vezet.

6175 Búbánat 2024-10-18 10:46:00
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna

kultúra.hu – Papp Timea -  

 „Egy 1970-ben megjelent Lehár-életrajz szerzője, Bernard Grün úgy számolta,

hat évtized alatt szerte a világon mintegy félmilliószor került színpadra A víg özvegy, a lemez- és kottaeladások több tízmilliós bevételt termeltek.

Beindult a merchandising is az árukapcsolásokkal, piacra dobtak fűzőtől csokoládéig igen sokféle terméket A víg özvegy márkára építve. John Kenrick színháztörténész szerint az 1960-as évekig nem volt prózai vagy zenés színdarab, amely több bevételt termelt volna, mint a Lehár-operett.”


6174 Tejberizs 2024-10-17 09:50:43
Juga Péter írása a tiszatajonline.hu oldalon a Miskolci Nemzeti Színház Csókos asszony produkciójáról.

6173 Búbánat 2024-10-16 16:07:54 [Válasz erre: 6171 zenebaratmoncsi 2024-10-16 13:38:07]
Módszer lehet:
A már belinkelt képre (egy órán belül szerkeszthető) jobb egér gombbal kattintani/kép tulajdonságok
A feljövő méretszámok (magasság  - szélesség) változtathatók az egérrel a skálán le-föl kattintgatva: kicsinyíteni, akár megnövelni a kép méretét. Ha ezzel végeztél, akkor a "rendben" gombra kattintani és kész a művelet. 
(Persze ha egy hatalmas méretű kép kicsinyítéséről van szó, akkor ez a művelet kissé tovább tart, mert  sokáig kell  a számokat lefelé pörgetni a skálán... de azért lehet ezt gyorsan kattintgatva csinálni.)   Fontos arra ügyelni, hogy a méretarány maradjon, ezt ki lehet pipálni az ablakban. 
Az alábbi kép mérete is nagyobb volt, amit erre kicsinyítettem:



6172 zenebaratmoncsi 2024-10-16 13:43:16
Leányvásár - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház | Jegy.hu
November 8-tól Jacobi Viktor operettje ismét látható...
megy rá valaki?

6171 zenebaratmoncsi 2024-10-16 13:38:07 [Válasz erre: 6170 Búbánat 2024-10-16 12:05:52]
Próbáltam, de ez a méret lett. Normál betüméretre állítottam. Van más ötleted?

6170 Búbánat 2024-10-16 12:05:52 [Válasz erre: 6168 zenebaratmoncsi 2024-10-16 10:47:14]
Érdemes lenne használnod a képek linkelésénél a kicsinyítés technikáját... 

6169 Búbánat 2024-10-16 12:04:10 [Válasz erre: 6167 varganiki 2024-10-15 18:21:55]
A produkció februárban lesz, még négy hónap addig... várjuk ki.

6168 zenebaratmoncsi 2024-10-16 10:47:14

Klaus Waller: Az operettkirály-rajongó

"Update" a címe sorozatunknak, amelyben Matthias Dohmen újságíró, oktató és történész a Bergisches Land személyiségeit mutatja be. Régi és új szövegekkel. Fényképekkel és dokumentumokkal. Emberek, akik jelentenek neki valamit. Ezúttal Klaus Wallerre összpontosítanak.

Klaus Waller sportújságíró, forgatókönyvíró és író – © közlegény

Egyes főszereplők jól ismertek, mások kevésbé. Akár ismert, akár kevésbé ismert: Bárki, aki elolvassa portréit, valószínűleg személyesen is meg akarja ismerni egyiket vagy másikat. Dr. Matthias Dohmen újságíró és író eddig Uwe Blass, Dorothea Brandt, Klaus Burandt, Christine Flunkert, Uwe Flunkert, Peter Klassen, Heidemarie Koch, Werner Kleine, Johannes Nattland, Josa Oehme, Willfried Penner, Reiner Rhefus, Klaus Saalmann, Erika Schneider, Ingrid Schuh, Hermann Schulz, Klaus Schumann, Michael Walter és Wolf von Wedel Parlow műveit mutatta be ugyanazon a helyszínen.

Október 12-én a "Mesék a Grand Hotelben" című operett utolsó előadását a közönség mennydörgő tapssal ünnepelte a Deutsche Oper am Rhein produkciójaként. Ezt Duisburgból jelenti Klaus Waller szerző, aki különleges kapcsolatban áll az operett zeneszerzőjével.

Néhány évvel ezelőtt bemutatta Paul Abraham első életrajzát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a náci korszakban száműzött zenész még mindig vannak olyan művei, amelyeket még soha nem adtak elő Németországban. Ezek közé tartozik a "Mese a Grand Hotelben", amely ma a német operaházak repertoárjának egyik leggyakrabban játszott operettje, és ott ünnepli a diadalokat. Csakúgy, mint most Duisburgban, ahol két szezonon keresztül játszották.

Paul Abraham operettszerző – © közkincs

Abraham életrajzírója, Klaus Waller szakmai pályafutását a düsseldorfi Sportinformációs Szolgálatnál (SID) kezdte. Összesen tíz évig dolgozott sportújságíróként, tudósított az 1968-as grenoble-i és mexikóvárosi olimpiai játékokról, valamint az 1972-es szapporói és müncheni olimpiai játékokról. 1971-től a DKP központi szerve, az "Unsere Zeit" (UZ) sportosztályának vezetője volt, és továbbra is szabadúszóként dolgozott a SID számára.

Később a "Buchmarkt" magazin könyviparának szakszerkesztőjeként dolgozott. 1983-tól Klaus Waller tizenkét éven át szabadúszó szerkesztőként és szerkesztőként a Rowohlt Verlag "rororo tomate" című puhakötésű sorozatáért volt felelős, amelyben mintegy 180 cím jelent meg. A sorozat legsikeresebb szerzője Elke Heidenreiche volt, aki első könyveit Klaus Wallerrel közösen adta ki, és az Else Stratmann kötetekkel évekig vezette a puhakötésű bestsellerlistát.

Szerzőként Waller maga is több mint egy tucat ismeretterjesztő könyvet adott ki olyan kiadókkal, mint Eichborn és Heyne. Első jelentős életrajzi munkáját Volker Herres televíziós újságíróval együtt írta 1998-ban az Econban az SPD akkori kancellárjelöltjéről, Gerhard Schröderről.

Klaus Waller Paul Abraham operettkirályról megjelent életrajzának borítója – © Csillaggyümölcs

A magyar származású operettzeneszerző, Paul Abraham első európai életrajzával (2014) Waller hozzájárult művei reneszánszának kezdetéhez. A könyv 2021-ben jelent meg bővített és illusztrált változatban "Paul Abraham. A jazz-operett tragikus királya".

Klaus Waller kutatásai képezték az alapját a Dortmundi Opera "Hawaii virága" című operettje (2016/2017-es évad) és a 2018-as Bad Ischl-i Lehár Fesztivál produkcióinak, valamint Dirk Heidicke "Ábrahám" című darabjának (még: "Paul Abraham – Berlin operettkirálya") előadásainak.

Klaus Waller televíziós forgatókönyveket és reklámszövegeket is írt. Több kisebb kiadóvállalat (társ)tulajdonosa is volt. Testvére Jürgen Waller festőművésznek, aki tizenkét évig rektorként vezette a Brémai Művészeti és Zeneművészeti Egyetemet.

Klaus Waller Witten/Ruhr-vidéken él. Nővére és egyik lánya Wuppertalban élnek.

Szöveg: Dr. Matthias Dohmen


6167 varganiki 2024-10-15 18:21:55 [Válasz erre: 6166 Búbánat 2024-10-15 14:21:45]
Ezt a szerepet fogja játszani Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde illetve Vásári Mónika lesznek a váltói :)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.