Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


6433 varganiki 2025-03-30 19:41:24 [Válasz erre: 6432 Búbánat 2025-03-30 19:09:41]
Hát ha őszinte leszek akkor a következő évadban bemutatásra kerülő Cigánybáróban Barinkayként egyedül őt tudom a bonvivánok közül elképzelni.

6432 Búbánat 2025-03-30 19:09:41 [Válasz erre: 6427 varganiki 2025-03-29 16:53:28]

A Fidelio oldalán tavaly nyári interjúban beszél Papp Balázs operaénekes a pályakezdéséről, énekesi mivoltáról, addigi szerepeiről és a tervekről. Nagyon szimpatikusan mutatkozott be és vall magáról a fiatal művész. Remélem, hogy szép, sikeres pályát fog befutni.

Érdekes módon ebben a nyolc hónappal ezelőtt megjelent sok mindent érintő interjújában Papp Balázs egy szót sem ejtett arról, hogy kacsingat az operett felé is.  Úgy látszik, Kiss-B. Atilla főigazgató hívó szavának szívesen tett eleget, eljött az Operettszínházba - élt a csábításnak -, hogy megmutassa ilyen irányú (bonviván) képességeit is mindjárt a februárban bemutatott A cirkuszhercegő című operettben. Meglátjuk, milyen szerepet kaphat majd még a következő évadban is.


6431 Tejberizs 2025-03-30 15:50:24
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Szegedi Nemzeti Színház Marica grófnő-produkciójának pénteki bemutatójáról.

6430 zenebaratmoncsi 2025-03-29 17:06:49
Itt van az összehasonlítási alap... hát, azért Vadász Zsolt százszor jobb volt...
Koltay belépője! Lesz még úgy, mint valamikor rég! Vadász Zsolt.

6429 zenebaratmoncsi 2025-03-29 17:02:35 [Válasz erre: 6426 Búbánat 2025-03-29 14:01:32]
Az a helyzet, hogy csak a meglévő "tehetségek" közül lehet válogatni, tehát be kell érni azzal, hogy manapság nem születnek új Simándyk... különben azért vannak jó fiatalok, de ők pedig inkább külföldön próbálkoznak pl. Németországban. Ott van például Rab Gyula, ő igazán remek tenor.


6427 varganiki 2025-03-29 16:53:28 [Válasz erre: 6426 Búbánat 2025-03-29 14:01:32]
Én operában nem hallottam még de mint bonviván nekem tetszett :)
Viszont nekem a három Mister X közül egy hajszállal Sándor Péter alakításában jobban tetszik, de szívesen nézem meg ezek után Balázzsal is a darabot :)

6426 Búbánat 2025-03-29 14:01:32 [Válasz erre: 6424 varganiki 2025-03-29 00:34:18]

A Momuson olvasható Puccini Manon Lescaut című operájának az Operaházban látott három előadásáról beszámoló kritika, melynek szerzője alaposan lehúzza a „vizeslepedőt” több fellépett szereplőről. 

https://momus.hu/hangversenyek/operabemutatok/mikor-a-darab-nem-enged-operai-naplo-manon-lescaut

 Köztük van az általad dicsért Papp Balázs, aki már az Operettszínházban is bemutatkozott, sőt mindjárt bonviván szerepkörben. Úgy látszik, operettben inkább elér(het) sikereket?

Idézem a vonatkozó bekezdést:

„Akikről semmi, de semmi jót nem tudok mondani, sajnos, azok a darab tenor comprimariói. Élükön Szeleczky Artúrral, aki Edmond kicsi, de egyáltalán nem jelentéktelen figurájában – egykor Rozsos IstvánGulyás DénesBerkes János szerepe volt! – elgondolkodtatott, hogy ezzel a hanggal, ezzel a technikával hogyan kerülhetett Don Ottavio és a Junior Prima Primissima díj közelébe. (Aztán biográfiájában láttam, ki tanította a ZAK-on, és minden világossá vált.) Pál Botond a lámpagyújtogató szerepében hasonlóképp elgondolkodtatott, hogy ugyan minek alapján osztották rá Dmitrijt a Boriszban, amely egykor Ilosfalvy szerepe volt.  

Papp Balázst hallgatva pedig leginkább azon gondolkoztam, hogy hol képzi a hangokat, ha már középfekvésben is ilyen borzasztó vibrátóval szólal meg. Összességében azt kell mondanom, hogy a három fiatal, énekesnek tanult vagy még tanuló tenorista énekében semmi nyomát nem fedeztem fel annak, amit egyszerűen professzionális énektechnikának neveznek. Szomorú, sőt tragikus, hogy a magyar énektanítás ilyen tudással és képességgel bocsát szárnyra fiatal diplomásokat, akik így tulajdonképpen semmiféle igazi feladatra nem alkalmasak. (Épp tegnap néztem egy 1976-os interjút Maria Callassal, aki azt mondta, hogy a konzervatóriumok, az ének iskolák a legfontosabbak, azok a műfaj jövője, ott kell megalapozni mindent. Természetesen abszolút igaza volt – de mintha Magyarországon ennek senki nem akarna tudatára ébredni.)"

Idézet vége.

Elfogadom, hogy Neked nagyon tetszik Papp Balázs alakítása Mr. X vagy Edvin szerepében. Én még nem láttam őt az Operettszínház operettelőadásain. Pótolni fogom.


6425 zenebaratmoncsi 2025-03-29 01:15:12
Operabook - Performances
Hogy miket nem találok. Itt nemcsak operákat, hanem operetteket is lehet keresni, hogy éppen mostanában hol játszák ezeket.


6424 varganiki 2025-03-29 00:34:18
Nem olyan régen szó volt arról, hogy Vadász Zsolt halálával az Operettszínház az utolsó klasszikus bonvivánját veszítette el. Ez viszont most megváltozott. Papp Balázs személyében aki fiatal kora ellenére már két bonviván szerepet is játszik(Edwint és Mister X-et)újra lett egy igazi klasszikus bonviván. A hangja gyönyörű, operai hang(opera énekesként végzett a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen) a kiállása is a klasszikus bonvivánokat idézi meg. Szerintem minden esélye meg van rá, hogy a színházban sikereket érjen el. Ha tehetitek mindenképp nézzétek meg őt valamelyik darabban.

6423 zenebaratmoncsi 2025-03-28 17:02:27 [Válasz erre: 6422 Búbánat 2025-03-28 16:27:22]
Azt itt megnézheted teljes egészében. Sőt feliratot is lehet kérni hozzá.
The Pirates of penzance 2006 Opera Australia

Azt nem egészen értem, hogy miért hagyta ki Sullivant az Opera az angol évadból. Most ez egy olyan határeset, hogy nehéz eldöntetni, hogy operett vagy vígopera ez a darab. A Mikadót láttam, az inkább operett.

6422 Búbánat 2025-03-28 16:27:22 [Válasz erre: 6415 Búbánat 2025-03-28 11:57:07]
Jut eszembe: Zeller Madarász című operettjét is láttam anno a Városmajori Színpadon. Sőt, Sullivan operettjének adaptációját, A királynő kalózát pedig a Szegedi Nemzeti Színház után a Margitszigeti Szabadtéri Színházban volt lehetőségem megnézni.

6421 Búbánat 2025-03-28 16:21:33 [Válasz erre: 6420 zenebaratmoncsi 2025-03-28 14:50:44]
Persze egyértelműen magyar volt. Érdekesség:  Jókai és Lehár szülőháza egymás szomszédságában állott, Komáromban.



6420 zenebaratmoncsi 2025-03-28 14:50:44
Lehár Ferenc milyen nemzetiségű a Wikipedia szerint. 49 nyelven van fenn.
pl. Görög wikipedia: osztrák-magyar zeneszerző
 francia wikipedia: magyar származású osztrák zeneszerző 
angol wikipedia: osztrák-magyar zeneszerző
román wikipedia: magyar származású osztrák zeneszerző volt
német wikipedia: osztrák zeneszerző
spanyol wikipedia:  [ osztrák-magyar zeneszerző , elsősorban operettjeiről ismert . Bár Lehár magyar volt , művei nagy részét Ausztriában komponálta 
szlovén wikipedia: operettszerző (nemzetiség nélkül)
szlovák wikipedia: magyar származású osztrák zeneszerző 
kínai wikipedia:  magyar származású osztrák zeneszerző
portugál wikipedia:  magyar származású osztrák zeneszerző 
holland wikipedia: osztrák-magyar zeneszerző
orosz wikipedia: magyar és osztrák zeneszerző
héber wikipedia: magyar zeneszerző (nocsak)
lengyel wikipedia: magyar zeneszerző
bolgár wikipedia: magyar és osztrák zeneszerző
szerb wikipedia: magyar származású osztrák zeneszerző 
norvég wikipedia: magyar származású osztrák zeneszerző 



6419 Búbánat 2025-03-28 14:50:00 [Válasz erre: 6417 zenebaratmoncsi 2025-03-28 14:24:35]
Ezért terjedt el ez a bonmot a német nyelvterületen:
a zenés színháznak három műfaja van: Opera - operett ---és  Lehár!

6418 zenebaratmoncsi 2025-03-28 14:31:00 [Válasz erre: 6416 Búbánat 2025-03-28 12:11:36]
Mondjuk Szente Vajk pályázatát se találni....

6417 zenebaratmoncsi 2025-03-28 14:24:35 [Válasz erre: 6415 Búbánat 2025-03-28 11:57:07]
Külföldön Lehárt nem tekintik magyar szerzőnek, hanem bécsi szerzőnek, ő olyan nemzetközi szerző. Másrész több mint kétszerannyi helyen játszák Lehár operettjeit, mint Kálmán operettjeit, sokkal népszerűbbek.
Kálmán mellet pedig Ábrahám operettek is mennek külföldön, és nem csak német nyelvterület (Ausztria, Németország, Svájc). Ezt mutatja, hogy Bad Ischle-ben a Lehár fesztiválon 2018-ban a Hawaii rózsája és 2024-ben a Mese a Grand Hotelben ment, Mörbisch-ben pedig a Viktória. Litvániában is már nagyon régóta műsoron van a Bál a Savoyban. Göteborgi Operaház pedig a Mese a Grand Hotelbent tűzte műsorra. Csak a mostani évadban több, mint 10 színház játszott külföldön Ábrahám operettet. Németországban pedig Ábrahám népszerűbb szerző Kálmánnál, ennk utána lehet nézni az Operbase adatbáziban. Most ez teljes operettekre igaz, és nem a gálákra, mert gálákon Kálmán dalai népszerűbbek, de itt se érik el Lehár szintjét.
Emellet megjegyzendő, hogy külföldön kezdenek a Kálmán operettek visszaszorulni, vagy ha megy is, egy, kettő vagy három előadás van belőlük, sokszor koncert keretében, Jelenleg a Bajadér megy a drezdai operettszínházban, de elég gyér az érdeklődés.
A visszaszorulás viszont nem jellemző Lehárra. 
A legtöbbet játszott operett pedig a Denevér Johann Strausstól.

6416 Búbánat 2025-03-28 12:11:36 [Válasz erre: 6408 varganiki 2025-03-27 20:29:50]
Míg Kiss-B. Atilla első pályázatát megismerhettük 2018-ból (közzétette nyilvánosan), addig a másodikat már nem publikálta. Nyilván megvolt rá az oka... Kíváncsian várom, a következő évadokban milyen új operettbemutatókkal rukkol elő, azokat realizálva is!

6415 Búbánat 2025-03-28 11:57:07 [Válasz erre: 6407 Búbánat 2025-03-27 13:13:39]
Amint látható a kimutatásból, külföldi szerzőtől operettbemutató utoljára hét évvel ezelőtt, 2018-ban volt, amikor  Offenbachtól Székely Kriszta rendezte Kékszakáll című dalműve ment az Operettszínházban. Azt megelőzően pedig egészen 2011-ig kell visszamennünk az időben, hogy egy másik külföldi szerző operettje bukkanjon fel a színház palettáján (ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében). Következtetés: az Operettszínházban, de általában a magyar színházak, alig játszanak nem magyar operetteket. Elgondolkodtató, hogy mi ennek az oka.  Nincs hagyománya, nem ismerik?, nincs igény?... Az is igaz, a franciák, angolok is leginkább a saját szerzőik darabjait látják szívesen színpadaikon, az osztrákok és németek kissé nyitottabbak más nemzetek szerzőinek (pld. Lehár, Kálmán operettjei iránt - részben magukénak is vallják) , nem "ódzkodnak" tőlük. 
Miközben a  Rádió Dalszínháza égisze alatt 1949-től szinte hetente készültek a hazai és külföldi operettek stúdiófelvételei, sőt a Magyar Televízió Zenés Színháza sem akart lemaradni és a műhelyeiben több  tucat operett meg zenés játék felvételét készítették el és mutatták be a hatvanas évektől az ezredfordulóig. 
Ezért is örültem, amikor évekkel ezelőtt a Müpában magyar-kínai koprodukcióban bemutatott A mosoly országa mellett színre kerültek Jacques Offenbachtól az Orfeusz az alvilágban, majd Franz von Suppétól a Szép Galathea című operettek. Örülnék ha a sor folytatódna, erről is kapnánk híradást...

6414 Búbánat 2025-03-28 11:33:52 [Válasz erre: 6409 varganiki 2025-03-27 20:34:54]
Az Operaházban sok évig futó Szinetár Miklós rendezte Cigánybáró-produkció még utoljára látható lesz a Szegedi Szabadtéri Játékokon idény nyáron - mindössze egy "búcsú" előadás erejéig (június 27.) 

6413 zenebaratmoncsi 2025-03-28 03:12:13 [Válasz erre: 6406 Edmond Dantes 2025-03-26 21:58:50]
Most eszembe jutott a kecskeméti Jacobi Leányvásár, egész jól sikerült modernizálni a 114 éves darabot... 
A Fényes Szabolcs Maya c. operettjét is egész jól felújította még az előző vezetés, akár az Ábrahám Viktóriát.
Másrészt Németországban sikerrel játszák Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. teljesen elfeledett darabját, persze ezt is modernizálták, bár alapból ez egy jazz-operett, tehát a maga idejében zenei újítás volt. Már egymás után sokadik színházban játszák.


6412 zenebaratmoncsi 2025-03-28 02:51:28 [Válasz erre: 6411 varganiki 2025-03-27 22:48:59]
Hát amit láttam a Hamupipőke zenéjéből, hát inkább nem kommentelném, csak annyit, hogy volt egy népdal utánzat és egy Lajos c. dal, ami hallgatható.... sajnos ennyi.

6411 varganiki 2025-03-27 22:48:59 [Válasz erre: 6410 Edmond Dantes 2025-03-27 22:26:42]
A mostani évadban a Cirkuszhercegnőre ment el a legtöbb pénz, igaz az nagyon is jól sikerült és elég hamar telházasak lettek az előadások. A Hamupipőke ehhez képest elég szerény lett, ott inkább azzal volt a legnagyobb probléma hogy Hamupipőkét legfeljebb nyomokban tartalmazott.

6410 Edmond Dantes 2025-03-27 22:26:42 [Válasz erre: 6408 varganiki 2025-03-27 20:29:50]
"Semmit nem szabad elhinni ... 90%, hogy nem fogja megvalòsìtani." Jellemző... ès ugyan mièrt? Mert hogy forràshiànyos lenne az àllam àltal eltartott ès àllami kedvencekkel kitömött vezetősègű Operettszìnhàz, azt alig hinnèm. Szòrjàk is rendesen pl. ùj magyar musicalre, aztàn vattàzhatjàk a Hàzat. Talàn csak nem az alkalmassàg hiànya a "bajok" oka? (Költői kèrdès.)


6409 varganiki 2025-03-27 20:34:54 [Válasz erre: 6407 Búbánat 2025-03-27 13:13:39]
Annyi kiegészítés hogy a Teárumban volt a Riviera Girl a Csárdáskirálynő amerikai változata, illetve a Chicagoi hercegnő a nagyszínpadon ment.
A Cigánybáró a következő évadban lesz, valamikor ősszel lesz a bemutatója, de őszintén én nem igazán várom, mert nem igazán vagyok nagy híve a Strauss operetteknek, de egyszer majd megtekintem.

6408 varganiki 2025-03-27 20:29:50 [Válasz erre: 6407 Búbánat 2025-03-27 13:13:39]
Semmit sem szabad elhinni abból, amit egy igazgató a pályázatában leír mert 90% hogy nem fogja megvalósítani. Ezek csak üres ígérgetések voltak, hogy jobb színben tüntesse fel magát. 

6407 Búbánat 2025-03-27 13:13:39 [Válasz erre: 6402 zenebaratmoncsi 2025-03-26 18:18:23]

Nem gondoltam volna, mikor Kiss-B. Atillát 2019-től kinevezték a Budapesti Operettszínház főigazgatójának, később mennyire csalódni fogok benne és visszasírom mondjuk a megelőző két színházigazgató időszakát - már ami a színpadra állított új operettbemutatókat illeti: 

Nézzük végig az Operettszínház korábbi direktorainak és a jelenlegi főigazgatójának eddigi regnálása alatt megvalósult operettbemutatók címjegyzékét:

Kerényi Miklós Gábor, főigazgató (2001 – 2014); művészeti vezető (2014-2017)

Más, ismert címek mellett ezek is:

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – 2004

ifj. Johann Strauss: Dr. Bőregér (A denevér adaptációja) – 2005

Jacques Offenbach: Párizsi élet – 2007

Leo Fall: Madame Pompadour - 2010

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja – 2011

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – 2011

Ábrahám Pál: Viktória – 2013

 

Lőrinczy György, főigazgató 2014–2019

Jacobi Viktor: Sybill – 2015

Farkas Ferenc: Csínom Palkó – 2015

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő (Lőrinczy Attila átiratában) - 2016, Kálmán Imre Teátrum)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - 2017

Jacques Offenbach: Kékszakáll – 2018

Fényes Szabolcs: Maya – 2018

 

Kiss-B. Atilla főigazgató (2019 –   )

Mit ígért az első ciklusa pályázatában?

2019/2020 – Kacsóh Pongrác: János vitéz

2019/2020 – Franz von Suppé: Boccaccio

2020/21 – ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

2020/21 – Lehár Ferenc: Giuditta

2020/21 - Huszka Jenő: Bob herceg (Raktárszínpadon)

2021/22 – Jacobi Viktor: Leányásár

2021/22 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

2022/23 – Carl Millöcker: Dubarry

2022/23 – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

2023/24 – Robert Planquette: A corneville-i harangok

2023/24 – Kálmán Imre: Az ördöglovas

2023/24 – Huszka Jenő: Gül Baba (Raktárszínpadon)

 

MI VALÓSULT MEG NÁLA EZEKBŐL A FENTI PÁLYÁZATI TERVEKBŐL? Szinte semmi: egyedül a János vitéz!

Helyettük kaptuk:

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Kálmán Imre: Marica grófnő

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Huszka Jenő: Mária főhadnagy

Pejtsik Péter: Az Orfeum mágusa (új magyar operett)

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (2025-ben – a főigazgató eddigi második ciklusát elkezdve)

 

Azt hiszem, a fenti kimutatás az összehasonlítást illetően önmagáért beszél, nem kell kommentálnom!




6406 Edmond Dantes 2025-03-26 21:58:50 [Válasz erre: 6401 Búbánat 2025-03-26 17:25:41]
Nem az Operettszìnhàznak kellene megùjulnia, hanem a tòtumfaktumainak, szèlnek eresztve Isten hìrèvel a mostani Ifjù Gàrdàt.* Maga a műfaj nem/sem tud megùjulni, legfeljebb egyik mùzeumi darab helyett màsika(ka)t vehetnek elő. Vagy musicalt, de az egy màsik törtènet (ès a Madàchcsal ùgysem tudnak versenyezni). E tekintetben rosszabb a helyzet, mint az opera-fachban. Kortàrs operàk vannak, kortàrs operettek (szerencsère) nincsenek..
*...de ahogy a felcsùti kisvasutat is meghosszabbìtjàk Bècsig Bicskèig, ha (sok?) kritika èri, ez a csapat is marad bebetonozva, mint egy sarokkal odèbb a màsik.

6405 zenebaratmoncsi 2025-03-26 21:56:15 [Válasz erre: 6404 varganiki 2025-03-26 21:18:58]
Ja én és Búbánat nem vagyunk Kálmán Imre rajongók. Pár dalát szeretem, de nekem elég egyforma mind, mármint egyfajata a stílus, ezért is uncsi már, másrészt nagyon szirupos.


6404 varganiki 2025-03-26 21:18:58 [Válasz erre: 6401 Búbánat 2025-03-26 17:25:41]
Pedig hatalmas sikerük volt. Értem én hogy vannak más operettek is, de az emberek ezeket a dalokat szeretik az ilyen gálákon hallani, nem pedig azokat amiket nem biztos hogy ismernek. Ott voltam és láttam hogy mennyire élvezték az emberek és egy panaszt se lehetett hallani hogy már megint ugyanaz. És amíg ekkora az érdeklődés addig nem fognak ezen a "recepten" változtatni.

6403 zenebaratmoncsi 2025-03-26 18:27:43 [Válasz erre: 6401 Búbánat 2025-03-26 17:25:41]
A tegnapi palotakoncerten a Duna world tv-n (2019-es) meg is lepődtem, hogy előkerült egy Dunajevszkíj dal "Az ördög bújt beléd"... nahát egy üde szinfoltja volt a gálának. Még korábbi Palotakoncerteken is volt pár külföldi operettsláger, főkét persze Offenbach és Strauss, de a Millöcker Dubarryja, Fall Pompadourja fődala is elhangzott, meg a Fehér ló operett Robert Stolz slágere, ezt múlt héten ment éppen. Meg a híres Suppé induló, a Könnyűlovasok bevonulása, is volt ének nélkül volt pár hete.
Simon Kata: Pepita belépője (Dunajevszkij: Szabad szél)

6402 zenebaratmoncsi 2025-03-26 18:18:23 [Válasz erre: 6401 Búbánat 2025-03-26 17:25:41]
Ez lesz az operett veszte Magyarországon,
Mindig az a pár dal, és főként csak Kálmán, annak is pár dala... persze Szirmay van, de csak egy dal.... hát azért neki is volt még más is, mint a Cintányéros cudar világ.
Ha mindig ugyanazokat a dalokat hallja a közönség, egy idő után lekopik, és már nem érdekli, mert a könyökömön jön ki, jajj már megint ez.... na ezt az érzést váltja ki sokakból. Egy közönségszervező ismerősöm is mondja, hogy nem érdekli már őket a Csárdáskirálynő, Marica, Mágnás Miska... unják...Huszka pár dala, Lehár pár dala....
de tényleg, most a szinészeket sajnálom miatta, mert nagyon unhatják már ugyanaz a pár dalt kell tízezerszer előadniuk, és operettszínházon kívüli gálákon Zerkovitz, Márkus, Eisemann, Fényes néha Ábramám és Jacobi dal, de mindig ugyanaz a néhány. sláger (talán nem is ismerik a többit, akik összeállítják)... Szégyen tényleg.  ÉS NEM CSAK HOGY UGYANAZ A PÁR DAL, DE NÉHA A MULATÓS SZINTŰ GAGYI SZINVONALÚ ÉNEKLÉS...külföldön operaházak játszák az operetteket, operaénekesek éneklik, többek között Kaufmann, Damrau... most ők is énekelnek operettet, de hát hogy lehet ezekkel a falunapokon előadott gagyi mulatós szintű előadásokkal ezt összehasonlítani.

6401 Búbánat 2025-03-26 17:25:41 [Válasz erre: 6400 zenebaratmoncsi 2025-03-26 17:03:59]
Egyetértek! De Lehár sokkal nagyobb szerző mindegyiküknél, darabjai mindig hátrébb szorulnak az előadott többi Kálmán-műhöz képest; megfigyeltem évtizedekre visszamenően, az ilyen "vegyes" operettgálákat rendszeresen az utóbbi komponista  szerzeményeinek (Csárdáskirálynő és/vagy Marica grófnő) részleteivel zárják. Unalmasak, egysíkúak, a könyökömön kijönnek.  Kellene Ábrahám, kellene Jacobi, és sok más magyar szerző is írt remek  operetteket, tőlük is semmi. 
És a nemzetközi operettirodalom miért van nálunk mindig negligálva! 
Hol van Suppé, Millöcker, Zeller, Offenbach, Hervé, Planquette, Sullivan, Jones, Johann Strauss, Oscar Straus, Fall vagy Ziehrer stb? - legalább egy-egy operettjükből valami dal, kettős hangzana el néha.  Sehol semmi. Csak a rém unalom terjed meg a musicalek nyomása az előbbiek rovására. Ezen  a tényen  nem változtat a csillogás-villogás, a körítés, a sikongás, állva tapsolók serege és a "magamutogatás". A fellépő művészek meg dolguk szerint, tehetségük legjobb oldalát megmutatva a rivaldafényben szolgálnak. Ezt el is várja tőlük mindenki, magamat is beleértve. Örülünk a sikereiknek. De mindez kevés, sekélyes ha arra gondolunk, milyen picike szeletét mutatják fel vissza-visszatérően, pedig ők is tudhatják mekkora, milyen hatalmas, mondhatni tengernyi az operettek sora. Lehárt pedig nem eldugni kellene, hanem Kálmánnal legalább egy szintre hozni.  Ezen kellene változtatnia az Operettszínház tótumfaktumainak!  A közönséget meg kell ismertetni a hazai és külföldi remekművekkel. Fel kell a kíváncsiságukat kelteni, mert számos sikerdarabról fogalmuk sincs. Be kell ezeket emelni a repertoárba és "kilőni" az egyre belterjesebb Csárdáskirálynőt és Marica grófnőt meg  társait - legalábbis "pihentetni" pár évig azokat, és helyükre behozni a fent felsorolt "új"  és "ismeretlen-ismerős?" szerzők minél több kitűnő darabját. Elég csak a régi rádiós operettműsorokat számba venni, mennyi nagyszerű darab, mennyi sláger rejlik köztük! A youtube-on is bőven lehet keresgélni és választani.  Lényeg, hogy a Budapesti Operettszínház újuljon meg e téren. Mert szomorú és lehangoló amit "operett" címen a kínált kevéske választékot konstatálva  kénytelenek vagyunk újra és újra látni-hallani, el- és befogadni.  És ezen a teltházakról szóló statisztikák, a beszámolók sem változtatnak - és engem nem/sem vigasztalnak. 

6400 zenebaratmoncsi 2025-03-26 17:03:59
Kissé túl sok már a Kálmán Imre dal, és a többi operettszerző? Két Huszka, két Lehár, egy Szirmai és egy Zerkovitz dal szemben 10 Kálmán Imre dallal... kicsit túlzás nem? És hogy van Ábrahám, hol Jacobi, csak hogy a két leghíresebbet mondjam?


6399 varganiki 2025-03-26 12:12:50
A tegnapi nap folyamán a Budapesti Operettszínház egy fergeteges operett és musical gálát tartott, melynek teljes bevételét az Együtt az autistákért alapítványnak ajánlották fel. Ez a harmadik éve, hogy a színház ilyen módon támogatja az alapítványt. Fantasztikus hangulatú gála volt.
Felléptek: Fischl Mónika, Füredi Nikolett, Kiss Diána, Lévai Enikő, Bojtos Luca, Peller Anna, Nagy Alma, Papadimitriu Athina, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Sándor Péter, Kocsis Dénes, Dénes Viktor, Tassonyi Balázs, Peller Károly, Ninh Duch Huang Long valamint Simon István balettművész és Martina Arduino a milánói Scala balerinája. Közreműködött Szabó Ádám, illetve felléptek még a Vadaspark Általános Iskola tanulói.
Az elhangzott dalok(nem az előadásuk sorrendjében)
1.rész
Csárdás királynő - Te rongyos élet Bojtos Luca, Laki Péter
Csárdás királynő - Szilvia belépője Kiss Diána
A mosoly országa - Vágyom egy nő után Ninch Duc Hoang Long
Lili Bárónő - Mi kell a férfiaknak Kalocsai Zsuzsa
Gül Baba - Darumadár fenn az égen Peller Károly
Giselle - Grand pax de deux Martina Arduino, Simon István
Csókos asszony - Mi muzsikus lelkek Laki Péter, Tassonyi Balázs
Cirkuszhercegnő - Szép kis cirkusztáncosnők Dénes Viktor
Cirkuszhercegnő - Fedora belépője Lévai Enikő
Volt egyszer egy vadnyugat Fischl Mónika
West Side Story - Maria Kocsis Dénes
Historia de una amor Papadimitriu Athina
Mozart - Csillagok Aranya Füredi Nikolett 
Jekyll és Hyde - Ördögi Tánc Füredi Nikolett, Sándor Péter
Ghost - Húzok már Peller Anna
A Vadaspark Általános Iskola tanulói
2.rész
Aladdin - Egy új élmény Füredi Nikolett, Kocsis Dénes
Carmen - Kivé lettem én Tassonyi Balázs
Carmen - Szent Tereza Nagy Alma
A Notre Damei Toronyőr(a színház új évadának musical bemutatója lesz) - Ott járni Szabó Ádám
Andrea Bocelli - Time to say goodbye Fischl Mónika, Laki Péter
Szentivánéji Álom - Majd én megmutatom(a legnagyobb tapsot zsebelte be az estén) Sándor Péter, Kocsis Dénes
Víg Özvegy - Ajk az ajkon Kiss Diána Ninch Duc Hoang Long
Cirkuszhercegnő - My darling Lévai Enikő, Laki Péter
Cirkuszhercegnő - Ha engem szeretnél Nagy Alma, Tassonyi Balázs
Lara Fabian - Je T'aime Papadimitriu Athina
Marica Grófnő - Szép város Kolozsvár Bojtos Luca, Laki Péter
Mágnás Miska - Cintányéros cudar világ - Peller Anna, Peller Károly
Csárdás királynő - Hajmási Péter Kalocsai Zsuzsa, Dénes Viktor
Csárdás királynő - Jajj mamám az összes fellépő

6398 Búbánat 2025-03-19 17:46:54 [Válasz erre: 6390 Búbánat 2025-03-18 09:25:28]

A Cigányszerelem felidézett régi, színpadi előadásai után mindenképpen érdemes három magyar operaénekes-csillag énekhangján is meghallgatni a Lehár- operett néhány szép részletét.

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert két-két szereplő énekhangját „kölcsönzik" ezen a ritka lemezfelvételen, amelyen még Radnay György baritonja is felcsendül:

Dragotin Péter, román mágnás – Radnay György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, földbirtokosnő, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Jonel Boleszku, bojár, Zórika vőlegénye és Józsi, muzsikus cigánylegény – Ilosfalvy Róbert

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás

Qualiton, LPX  6550 (1965)

Hungaroton HCD 16877 (2004)

1. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala – „Nézz rám, ha szeretsz igazán” – Házy Erzsébet

2. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala – „Forr a vérem.../ Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám se párom” – Ilosfalvy Róbert

3. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika és Józsi kettőse – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

4. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika és Jonel kettőse – „Ébredj, kis bimbó.../Zórika, Zórika, jöjj haza már...” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

5. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona és Dragotin Péter kettőse – „Egy dal kísér, amíg csak élsz.../Addig tart az ifjúság...” – Házy Erzsébet és Radnay György

6. Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala (csárdás) – „Két szerelmes összetűz, nem olyan nagy baj az egész.../Szedtevette, teremtette, ezért tette, azért tette, ez a móka nem is olyan bolondság...” – Házy Erzsébet


6397 zenebaratmoncsi 2025-03-18 20:23:53

Színházi pletykák - Budapest, október 21. 

Hírességek az autón. A javíthatatlan maliciózus. 

Tegnapelőtt történt. Meleg, szép őszidélelőtt volt és a Király Színházban a próba után ott sütkéreztek a színészek a napon. A próbákkal, a Leányvásár próbáival, amúgy sem kell nagyon sietni, mert A kis gróf ugyan nem hagyja magát siettetni. A kitűnő operettet most ugyanis mindennap zsúfolt ház előtt játszák s a Leányvásár egész biztosan csak novemberben kerül bemutatóra. Tegnap már próbát sem tartottak az uj operettből és Jacobi Viktor, a Leányvásár kitűnő komponistája is belenyugodott már abba, hogy ő csak novemberben kerül sorra. Amit viszont Jacobi barátai várnak türelmetlenül. Ezek persze nagyon sokan vannak, mert a kedves,  ötletes Jacobit mindenki szereti. Ötletes és maliciózus ember, eredeti és becsületes komponista, aki az idegen tulajdont babonás tisztelettel kerüli és aki minden ötletességével és malíciájával vág végigazokon a komponistákon, akik a zenei enyém és tiéd között nem tudnak különbséget tenni. És ezekről az operett-tolvajokról tartott előadást Jacobi Viktor tegnapelőtt is a Király Színház udvarán. Aztán az egész társaság fölkerekedett, beült egy autóba és négyen: Petráss Sári, Fedőik Sári, Rottkai Márton és Jacobi berobogtak a belvárosba.A Kossuth Lajos utcán mindenki megbámulta az érdekes automobilt, melyben ennyi érdekes ember ült és a járókelők mutogatták egymásnak a fehér autót. Jacobi észrevette ezt a nagy feltűnést és mosolyogva jegyezte meg: — Látjátok, milyen feltűnést kelt ez az autó! No, de nem is csoda, — ennyi híresség egy autón . . . Itt van például Fedák Sári (és rámutatott Zsazsára), minek magyarázzam a hírességét? Aztán itt van Petráss Sári (és rámutatott Petrássra), aző hírességét sem kell magyaráznom, ugye? Azután itt van R Rátkai Marton (és Rátkai felé intett), egyik legjobb és legnépszerűbb színésze ennek a városnak,— nos és végre (és itt önmagára mutatott a kezével), nos és végre itt van —: Puccini, Lehár, Leoncavallo, Fall, Straus és Mascagni . . . Horatio.


6396 zenebaratmoncsi 2025-03-18 19:01:20 [Válasz erre: 6392 zenebaratmoncsi 2025-03-18 16:41:04]
Persze később Kemény Egon is hangszerelte Ábrahám operettjeit, de hogy milyen részben, ez már kettőjük titka marad.
Esti Kurir, 1931. július 29. 11. oldal
"Die Blume von Hawaii" premierjén:
Lipcse.
..Nem szabad említetlenül hagynunk Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásában. A festői kosztümöket is magyar művész, a tehetséges Várady Tihamér tervzete. 


6395 zenebaratmoncsi 2025-03-18 16:53:22
Jó lenne a többi operett komponista Zeneakadémiai abszolutoriumát is megnézni, sajnos nem találtam meg. Ezt pedig Klaus Waller közölte Ábrahám Pál internetes oldalán.

6394 zenebaratmoncsi 2025-03-18 16:51:58

6392 zenebaratmoncsi 2025-03-18 16:41:04
Délibáb, 1928. 10. 20. 42. szám, 21. oldal
A színház mostoha gyermekei

... a karmester  

Ábrahám Pál, a Fővárosi Operettszínház karmestere 
Mindennapi imámba foglalom, hogy az az operett, amely nálunk színrekerül, legalább száz előadást érjen meg. Bevallom, nemcsak a színházunk iránti szeretet késztet erre, de önzés is, még akkor is, ha nem az én operettemről van szó. Egy új operettnek a betanítása annyi rengeteg gonddal jár és annyi időbe kerül, hogy bizony nagyon örülünk annak, ha két-három hónapra megszabadulunk ettől a gondtól. A saját operettjeimet egyedül hangszerelem, de az idegen operettek hangszerelésének korrektúrájával is sok dolgom van, különösen azért, mert a mi zenekarunk nemolyan, mint a többi színházak zenekara.Sok munkát ad a betanítás, mert a színészeket különösen a nálunk először vendégszereplő színészeket hozzá kell szoktatni az új zenekar új ritmusához, ami bizony nem könnyű dolog.Mikor este a pálcát a kezembe veszem az már a pihenés. 

6391 zenebaratmoncsi 2025-03-18 16:22:45
Kikelet ucca 3. Erőd& Istvánt HarmatfűiImre és Kemémy Egonopepertyjének ma estibemutatója Azújzeneszerző, KeményEgon muzsikája ÁbrahámPál hangszereltCrosn úgyindul az első felvonásban,mintha a djéra magyar muzsika újabb csillagát avata zenekar. A második felvonásban megtörik az indulás lendülete, sok a visszatérés, kevés az új szít), az új ötlat és a harmadik felvonás sem ragad túlságosan magával.
Hogy mik is nem derülnek ki? Ábrahám Pál hangszerelte Kemény Egon első operettjét. Később ez előfordult fordítva is, de Kemény Egon lánya hát ezt nem akarta elhinni.

Magyarország, 1929. április 28. 12. oldal

Kikelet ucca 3. 
Bródy István Harmath Imre és Kemémy Egon opererttjének ma esti bemutatója 

Az új zeneszerző, Kemény Egon muzsikája, Ábrahám Pál hangszerelésében úgyindul az első felvonásban,mintha a modern magyar muzsika újabb csillagát avatná a zenekar. A második felvonásban megtörik az indulás lendülete, sok a visszatérés, kevés az új szín, az új ötlet és a harmadik felvonás sem ragad túlságosan magával.




6390 Búbánat 2025-03-18 09:25:28

Az Index cikkét https://index.hu/kultur/2025/03/12/szeles-flora-operett-bokaserules-gorkorcsolya/ idézem (2025. március 12.):

Közel másfél hónapja történt balesete után még hónapokig lábadozni kényszerül Széles Flóra, a Budapesti Operettszínház népszerű színésznője. A művész még A cirkuszhercegnő című darab próbáján törte el a bokáját, miután egy jelenetben görkorcsolyát kellett viselnie. Az esetet követően hosszú egyeztetések kezdődtek a színház és a művész között, mivel eltérően ítélték meg a baleset körülményeit. A hivatalos jegyzőkönyvet a színésznő nem írta alá, mert az szerinte nem a valóságot tükrözte. Bár Flóra felépülése jól halad, hosszú rehabilitáció vár rá, és idén valószínűleg már nem térhet vissza a színpadra.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, február 4-én, A cirkuszhercegnő című darab keddi próbáján tört el a bokája Széles Flóra színésznőnek, akit a balesetet követően kórházba szállították, ahol meg is kellett műteni.


Azóta ugyan már egy teljes hónap eltelt, még hónapokig tartó gyógyulás vár a művészre. Az esetről eddig sem a színésznő, sem a színház nem nyilatkozott, ám a háttérben folyamatos egyeztetések zajlanak a történtek tisztázása érdekében – tudta meg a Blikk.

A baleset részleteit illetően jelentős eltérés mutatkozott a színház és Széles Flóra álláspontja között. A próbán történtekről hivatalos ügyelői jelentés készült, amelyet a színésznőnek is alá kellett volna írnia – ő azonban ezt megtagadta.

Az előadásokról, de már a nagyobb próbákról is – legfőképpen az olyanokról, amelyeken már színházi ügyelő vesz részt – készül egy úgynevezett ügyelői jelentés. A baleset napján is készült egy ilyen, amelyet alá akartak íratni Flórával. Ám ő nem volt hajlandó, hiszen az események leírása nem egyezett azzal, amit ő átélt: a színház kihagyta belőle például a görkorcsolyát. Mindössze annyi szerepelt benne, hogy a művésznő rosszul lépett, ezért sérült meg

– árulta el a lap egyik informátora, aki szerint a kezdeti nézeteltérés után aztán végül készült egy olyan verzió is, amely mindkét fél számára elfogadható. 

Bár egy ilyen dokumentum elsősorban adminisztratív célt szolgál, komoly jelentősége lehet, ha a felek között jogi vita alakul ki, például a biztosítási kártérítés kapcsán. A színésznő egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mivel még folyamatban van a biztosítási ügyintézés, felépülése pedig még hónapokig tarthat. 

Nemsokára lekerülhet a lábáról a fekvőgipsz, de ez csak a felépülése eleje, hiszen jön a mankós-járógipszes időszak. Aztán pedig jó pár hétig kell majd rehabilitációra, gyógytornára járnia, hogy a lába újra a régi legyen

– mondta a Blikknek egy barát, aki hozzátette, az idei szezonban aligha állhat már színpadra Széles Flóra. 

A rajongók tehát még sokáig nem láthatják a színésznőt a Budapesti Operettszínházban, miközben a baleset körülményei továbbra is kérdéseket vetnek fel.


6389 Edmond Dantes 2025-03-18 08:02:44 [Válasz erre: 6387 zenebaratmoncsi 2025-03-17 20:52:31]
Egyszer írhatna valaki szín- vagy dalművet Vay Sarolta Sándor gróf/nőről, a "genderkérdés" egyik (?) első és konkrét, reprezentatív magyarországi megjelenítőjéről. Vajon hogyan fogadná a kultúrpolitika és a közönség a queer, pontosabban transznemű, műtét nélkül nemváltó, ráadásul arisztokrata származású, nő létére férfi életmódot választó nacccsága főszereplésével létrejövő alkotást? Ebben az esetben nem egy színész/nő bújna férfiruhába és játszana férfiszerepet, erre az operairodalomban (is) elég sok példa van, hanem egy létező, valóságos személy, egy magyar nemes/asszony lenne a főszereplő. Ellentétben Lebstück Máriával, neki esze ágában sem volt férjhez menni, ellenkezőleg: ő nő létére férfinak vallotta magát és csajozott. Vay Sarolta Sándor életéről ide vagy ide kattintva lehet olvasni.

6388 Búbánat 2025-03-17 21:53:10 [Válasz erre: 6387 zenebaratmoncsi 2025-03-17 20:52:31]

Na erre példa például Donizetti kétfelvonásos vígoperája a "Viva, la mama!"  (olaszul: "Le convenuenze ed inconvenienze teatrali"), melyben az egyik főhős - a humor forrása - Donna Agata Scanagalli (a Mama), ugyanis bariton vagy basszus hangra komponálta a szerző! Tehát férfi játszik nőt! (Amit teljesen komolyan vesz...)


6387 zenebaratmoncsi 2025-03-17 20:52:31 [Válasz erre: 6386 Búbánat 2025-03-17 19:28:41]
Ja de érdekes módon sose azon van a felháborodás, hogyha egy nő férfiszerepet játszik, hanem ha egy férfi nőt....

6386 Búbánat 2025-03-17 19:28:41 [Válasz erre: 6385 zenebaratmoncsi 2025-03-17 16:40:54]
Más(ik) oldalról is tekinthető a női- és férfiszerep cserebere. 
Fedák Sári határozott kívánsága volt, hogy nő létére férfiszerepeket játsszon, és meg is kapta ehhez az engedélyt: a János vitéz premierjén és a következő előadásokon ő volt a címszereplő, azaz " Kukorica Jancsi"; hasonlóképpen a nevéhez fűződik Huszka Jenő Bob herceg  címszerep-alakítása a Király Színházi bemutatón és azt követően is.  
Fedák Sári ilyen irányú buzgalmát megelőző időszakból említhetem akár Pálmay Ilka operettprimadonnát is, aki nő létére inkább érzett kedvet hogy nadrágszerepként játssza el tbk. Franz von Suppétól a Boccaccio címszerepét, Johann Strauss Cigánybáróját, vagyis Barinkay Sándort, vagy Strauss későbbi operettjének, A királyné csipkekendőjének Királyát. 

6385 zenebaratmoncsi 2025-03-17 16:40:54 [Válasz erre: 6384 Edmond Dantes 2025-03-17 13:27:27]
Hát a mai "békeharcos" nők bezzeg nem öltenek férfi ruhát, mert mélyen gender ellenesek....és nem olyan "poloska-szerű" liberálisok, mint az "Én és a kisöcsém" "Egy szoknya egy nadrág" vagy akár a "Lila akácok" nagysikerű filmek szerzői, akik bizony férfikat női ruhába öltöztettek.
Kabos Gyula mint nöimitátor a Lila akácokban:) Nahát Kabos Gyula ezt, hogy képzelte 1934-ben. És hát a radikális jobboldaiak idején 1943-ban is itt ez a "gender".... hát ilyen, hogy lehetett: Egy szoknya, egy nadrág (Hamza D Ákos, 1943, részlet)


6384 Edmond Dantes 2025-03-17 13:27:27 [Válasz erre: 6381 zenebaratmoncsi 2025-03-16 14:59:26]
Az előadást nyilván március 15-ére, mint a magyar forradalom (később szabadságharc) kezdetére-ünnepére hajazva időzítették március 15-ére. Ennek a remek ötletnek is szólhattak a vastapsok és a pótszékek. Kár, hogy néhai Lebstück Mária bizonyos mai értelmezés szerint a rossz utat választotta, amikor férfiruhát öltve (gender, óh!!) beállt a seregbe harcolni. Mint pár napja egy jeles férfiútól tudjuk, olvashattuk:  "a márciusi ifjak ...felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét ... tűzték zászlajukra." Szegény jó Mária főhadnagy! Mennyi mindent megúszott volna, többek közt egyik oldalról halálos ítéletet, később másik oldalról fegyveres felügyelet melletti fogságot, ha időben szólnak neki, hogy a békét tűzze zászlajára, ne forgasson se fel, se le semmit, a fegyverét meg szépen rakja el a sublódba, oszt' jónapot, maradjon otthon a fakanál mellett, ahogy az egy rendes asszonytól elvárható. Lebstück Mária életéről ide kattintva olvashatsz.

6383 Búbánat 2025-03-17 12:20:10 [Válasz erre: 6380 Búbánat 2025-03-15 20:48:33]

Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában is bemutatták két szereposztásban – de csak három előadása volt (1999. szeptember 17., október 2. és 3.)

Az Operaház és a Művészház Kft. közös produkciója

Közreműködik: az Operaház Zenekara, a  Művészház Kft Ének- és Tánckara

Szövegírók: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

A magyar fordítás: Gábor Andor eredeti verseit átdolgozta Kállai István

Díszlettervező: Wegenast Róbert

Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Koreográfus: Szamosi Judit

Karmester: Jármai Gyula

Rendező: Hidvégi Miklós

A szereposztásból:

Dragotin Péter, román mágnás - Harsányi Frigyes

Zórika, a lánya - Szóka Júlia /Kalocsai Zsuzsa

Körösházy Ilona, földbirtokosnő, magyar özvegy - Pitti Katalin /Rálik Szilvia

Bolányi Gergely (a szövegkönyv-változatok szerint hívhatják Gábornak vagy Jonelnek is), bojár, Zórika vőlegénye - Dániel Gábor /Vadász Zsolt

Józsi, muzsikus cigánylegény - Virágh József

Jolánka, Dragotin sógornője - Oszvald Marika

Boldizsár – Csere László

Miska, Dragotin inasa – Kiszely Zoltán

Mihály, cigányvajda – Kokas László /Vajda Károly

Miska, Dragotin inasa – Kiszely Zoltán

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala – Virágh József (Erkel Színház, 1999)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.