2023. október 21. m5 23.45
Majd elmesélem mert ott leszek a premieren, kettőn is :D De biztos állótaps lesz, máskérdés hogy a többi előadáson is az lesz e XDDDDD
Egy biztos: engem nem érdekel, nem vagyok rá kíváncsi a darabra, a zenéjére talán igen: de borítékolom, mindenféle zenei stílusból-műfajból merít/vegyít. A hangoztatott "klasszikus operettzenét" nem várok; anakronizmus is lenne a darabhoz olyan zenét komponálni, de szeretném remélni, hogy a zeneszerző belátja: művében nem törekszik zanzásított megoldásokra, de arra sem, hogy "Makót közelebb hozza Jeruzsálemhez"...
A Somossy-nagyoperett tombolò, àllva tapsolò sikere màris garantàlt ... protokoll-premieren, origon ès tsain.
Ez olyan koridegen próbálkozás. Mindent a maga korában. Olyan mintha Kálmán Imre barokk zenét próbált volna írni. Ő se tette meg. Ma más már a zenei izlés, emiatt erőltetett dolog az egész. Az operettszerzők is mindig követték az ő jelenkoruk zenéjét. Pl. 30-as években már jazzel keverték a hagyományos műfajt.
Remélem az Orfeum Mágusa jobb lesz mint amit a Maricával és a János Vitézzel művelt. Nem tenném tűzbe érte a kezem, de reménykedem.
Bozsik Yvette: Az operettnek rend a lelke
/mno.hu - 2023.10.11., Lengyel Emese/
Több évtized után páratlan dolog történt a magyar zenés színházi szcénában: a Budapesti Operettszínház vezetősége új operettet rendelt kortárs szerzőktől. A Somossy Károly életét bemutató darab Az Orfeum mágusa címet kapta, s rendezője és egyben koreográfusa nem más, mint Bozsik Yvette Kossuth-díjas táncművész, koreográfus és rendező, akit már igen jól ismer az Operettszínház társulata és közönsége is. Bozsik Yvette egyebek között a rendezői koncepciójáról és az operett létjogosultságáról beszélt.
„Én nem teszek különbséget a műfajok között. Szerintem sosem a műfajokkal van a probléma, minden műfajban lehet csodát művelni.”
„És az operett zeneileg hasonlóan magas színvonalú műfaj, mint az opera, éppúgy komoly énektudást igényel.
„Az operett történetei pedig mindig a szerelemről, a szeretetről szólnak, olyan egyetemes témákról, amiket elegánsan, mélységgel, odafigyeléssel érdemes megcsinálni.”
„Fontos, hogy a közönséget nem szabad lenézni, hanem úgy kell minőséget hozni, hogy egyszerre elégítse ki a műfaj múltjából adódó nézői elvárásokat, s közben mélysége is legyen. Szórakoztatva is lehet mély érzelmeket, gondolatokat átadni.”
„Az operettben az is nagyon jó, hogy bár vannak benne konfliktusok, a végén minden a helyére kerül. Tehát rend van benne. Az operettnek rend a lelke.”
„– Mit mondana azoknak, akik lesajnálják és egy letűnt kor műfajaként gondolnak az operettre?
– Jöjjenek el, nézzenek meg egy előadást, mert e mostani igazgatás alatt csodálatos művek születtek. Én a pályámat az Operettszínházban kezdtem, s mindig magával ragadott az operettek zenéje.”
„Ezek gyógyító zenék,
magas a rezgésük.”
„Operai színvonalú hang szükséges elénekelni a
dalokat Az Orfeum mágusában is. És mindig csodálatos operettszínészeink voltak,
hiszen az operett egy magyar unikum, s büszkék lehetünk rá, hogy ilyen
csodálatos színházi műfajunk van.”
Ha ezt gondolja, akkor komoly bajok lehetnek nála odabent. Ha az neki siker, hogy alig vannak előadások, a jegyek csak nagy nehezen fogynak el hát akkor fordítva van bekötve...
Meghallgatta, de ebben inkább magánéletéről mesél, opera szerepeiről, nem a pályázatáról. Mindenesetre úgy gondolja, hogy sikerre vitte az Operettszínházat.
Műsorvezető: Andor Éva
(1:14:43)
A teljes interjú rendkívül izgalmas, a legérdekesebb részletek itt találhatók:
0:02:00 – Korai árvaság
0:06:14 – Világsikerek
0:07:18 – Bánk bán
0:14:37 – Különleges találkozások
0:19:55 – Wagner-buktatás Gyurcsányék idején
0:26:48 – Dráma Erdélyben
0:29:09 – Borzalmas élet Ceausescu alatt
0:34:53 – Rátérdelt a szadista román rendőr
0:39:06 – Vallatás és beszervezési kísérlet
0:43:33 – Megfélemlítés
0:46:03 – A magyarság helyzete Erdélyben
0:47:56 – Budapest és Erdély
0:50:32 – Lerománozták a franciák
0:52:28 – Megbüntették Gyurcsányék a Bánk bánért
1:01:35 – SZFE-hisztéria
1:05:46 – Operettszínház
Azt nem tudom, hogy ki találta ki, de Jókai gyakorta használta.
Szamóca kissé vakbuzgó, de nem rossz fiú.
Ez valahogy nem vonz, így a tévedés jogát fenntartva vélekedem úgy, hogy ez Alcsúti József Ferenc Amerika felfedezéséről szóló színművére "hajaz". (Aki az utóbbi szörnyszülött szót kitalálta, az... Inkább nem folytatom.)
Nem az a lényeg, kik lesznek színházigazgatók, hanem hogy kiknek köpött a szemébe a Fidesz
Hála pár naivitást színlelő szent őrültnek, 2023 őszén újabb és a szokottnál valamivel mélyebb betekintést kaphattunk abba, hogyan is működik Orbán Viktor és a Fidesz kultúrharca. Illetve nem is a mélység most a lényeg, hanem az árnyalatok: nem egyszerűen az derült ki újra, amit rég tudunk, hogy valójában semmiféle szakmai alapú pályáztatás nem előzi meg a kinevezéseket, hanem az, hogy mire tartja a Fidesz a saját választóit. Meg a magyar családokat, akik megvédésénél papíron semmi nem fontosabb – papír alatt persze a propagandamédia nyomtatott kiadványait értve. Kiderült pár dolog a színházak belső szavazásairól, és ez nagyon sokat elárul.
Szerda este megnevezték ugyanis azt a két leendő színházigazgatót, akikről mindenki pontosan tudta, hogy meg fogják nevezni őket: Kiss-B. Atillát a Budapesti Operettszínházban, és az Eperjes Károllyal közösen pályázó Nagy Viktort a Pesti Magyar Színházban. Olyan előzmények után, amelyek nemcsak vérlázítóak, de amúgy teljesen feleslegesek is voltak – hiszen ebben az országban, amelynek az általános apátia az államformája, senki se várt semmiféle előzményt, ahogy eddig se nagyon került sor ilyesmire. (hvg.hu)
Őszintén, engem ezek után hidegen hagy Kiss B pályázata. Egy ilyen embert inkább el kéne zárni mert káros az emberekre mint azt a mellékelt cikkben is olvasható.
Jó, akkor megnyugodva felsóhajtottam. Pejtsik Péter-Orbán János Dénes nagyoperettje csúcsszuper lesz. Az Operettszínház is jobban teljesít. Nagy Viktor (ál)név pedig valójàban Eperjes Károly. Hajrá Szamóca!
Én szóltam ... ld. 5546. De miért érdekesek a pályázatok? Operaházi pályàzatok számítottak? Na ugye.
Félelem uralkodik az Operettszínházban Kiss-B. Atilla újraválasztása után - Blikk
Hajdanán nem okozhatott volna gondot egy külföldről
jött sztárénekesnőnek, hogy akár magyar operaénekes kollégát fogadjon el maga
mellé - legyen bár operetthangversenyén közreműködő partner. Sorolhatom a
neveket, akik az opera, oratórium mellett szívesen léptek fel operettekben vagy
operettgálákon, ahogyan a rádióban, vagy hanglemezfelvételeken is gyakorta foglalkoztatták
őket e műfajban (is):
Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Simándy József,
Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bartha Alfonz, Korondy György, Molnár András, Gulyás Dénes... (tenorok) vagy
Melis György, Radnay György, Bende Zsolt... (baritonok).
Ma, sajnos, nem találunk az operaénekeseink között hozzájuk fogható kaliberű, hangfenomén énekes-nagyságokat, és szerintem mostanság Nyári Zoltánt, Kovácsházi Istvánt, Boncsér Gergelyt vagy Balczó Pétert sem tudnám elképzelni (ők is mind énekeltek operettet itthon), hogy kvalitásban Diana Damrau szintjére emelkedjék, a szopráncsillaghoz méltó tenor-társ legyen klasszikus operettek bonvivánjaként - de még részletekben, duettekben sem bizonyulnának elfogadhatónak e műfaj reprezentánsaként színpadon/pódiumon, koncerteken... Igaz, Damrau csillaga is már leszálló-ágban van, nem véletlen, hogy az utóbbi években már szinte csak koncertezik...
Emlékeztetőül:
Kiss-B. Atilla 2018. évben közzétett pályázata akkor ezen a linken volt elérhető, de az Operettinfo.hu oldalán is olvasható volt.
https://www.scribd.com/document/457982930/kiss-b-attila-palyazata
https://www.operettinfo.hu/ezeket_a_bemutatokat_tervezi_az_operettszinhaz_uj_igazgatoja_1008
Ezt az infót korábban
a HVG és az Index tette közzé – a közleményben foglaltak is, talán befolyásolhatták
a döntéshozatalt a pályázatok elbírálásánál:
„Egy másik pályázóról, Szente Vajk zenés
színházi rendezőről és színészről pedig 2021-ben írta
meg az Index:
2020-ban jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélték, két évre felfüggesztve, egy
költségvetési ügy miatt, amelyben több tettestárs is érintett, akik szintén
felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Szente Vajk akkor azt nyilatkozta:
számviteli hibákról volt szó, de a kárt megtérítették, a bíróság pedig
mentesítette őt a jogkövetkezmények alól, így erkölcsi bizonyítvánnyal is
rendelkezik.”
Nem találom sehol a pályázatát, de a másik kettőt sem.
Feltéve ha nyílvánosságra hozzák, nem lepne meg ha nem hoznák nyílvánosságra.
Ezek után kíváncsian várom a főigazgatói pályázat nyilvános közzétételét, hogy megismerjük a következő évadok műsortervét, milyen operettbemutatókra számíthatunk és kikre épül a társulat. Félek, ahogyan az első ciklusának ígéreteiből szinte alig valósult meg valami, úgy a jövőben sem lesz ez másképp. Bár ne legyen igazam... ne legyek kishitű...
Az egész egy komédia volt. Nagy baj lenne ha nem gratulálnék nekik ehhez? Ja és az operettszínház kedvesen minden kommentet törölt és korlátozta is azt a bejegyzést ami ugye ezzel kapcsolatos, mert hát szabad országban élünk, elmondhatjuk a véleményünket...ja nem, mégsem
Csák János mindkét győztesnek (Nagy Viktor - Pesti Magyar Színház;
Kiss-B. Atilla – Budapesti Operettszínház) „sikeres munkát kívánt és arra kérte
őket, hogy a budapesti, a magyarországi és az egész Kárpát-medencei magyar
közösség számára építő, bátorító és optimista színházat hozzanak létre”.
Bocsánat, csak most bukkantam erre a bejegyzésre. Emlékszem Nikolai Schukoff meglehetősen gyenge Parsifal produkciójára a Müpában. Meg is ijedtem akkor, hogy ezentúl netán ő lesz, de szerencsére soha többet nem hívták. Szegény Damrau nem tudott jobb partnert találni?
... èèès mindenki megnyugodhat: a kiemelkedően sikeres Kiss-B. Atilla ùjabb ciklusra megkapta az Operettszìnhàzat. Igen, a tàrsulat nem kevesebb, mint 1/3-ànak azaz egyharmadànak lelkes tàmogatàsàval. Hurrà!
Mindenki megnyugodhat és lesz igazi nagyoperett a Nagymező utcában:
"Az operettnek mindig lesz közönsége
A Budapesti Operettszínház november 17-én, 18-án és 19-én bemutatja Pejtsik Péter–Orbán János Dénes Az Orfeum mágusa című nagyoperettjét. Interjú Dolhai Attilával, Somossy Károly szerepének megformálójával." Itt. Pejtsik Péter ugyan még nem Kálmán Imre-, Lehár- vagy Ábrahám Pál-ismertségű, de a szövegíró nem más, mint hazánk egyik vezető költője kultúrharcosa, Orbán János Dénes (OJD). OJD míves költői vénájáról hosszabb tanulmány itt. Az óriási, álló tapsos siker borítèkolható. Origoéknál legalábbis biztosan. A közönség ... számít az?
A Pesti Magyar Színházban, ahol szintén játszanak zenés darabokat, hasonló vagy még rosszabb a helyzet. Az igazgató (Zalán János) idő előtt lemondott és minden pályázat érvénytelen vagy "nem rúg labdába" ... kivéve, mit ad Isten, Eperjes Károly(ék)é! Ugyan mit vársz az Operettben, az Operett-pályázattól, Írjon bele bárki mármit is. Egyébként ajánlom neked is, másoknak is 5555 számú (számmágia!) bejegyzésemet. Tetszik, nem tetszik, az van, az lesz. A Nagymező utcában is. És mit számít, hogy Kiss-B. a társulatnak mindössze 1/3-ának kapta meg a bizalmi szavazatát?!
Valami ürügyet muszáj volt nekik kitalálni, hogy még véletlenül se lehessen ő az igazgató. De nyílván ez már előre meg volt hogy marad Kiss B csak látszat volt az egész :(
Ha a hírek igazak, Szabó P. Szilvesztert kizárták az igazgatói posztra pályázók közül....
A
Szabadság, szerelem című daljáték Huszka Jenő utolsóként komponált darabja, a Fővárosi
Operettszínházban 1955. április 2-án volt az ősbemutatója. Az ekkor már 80 éves
Huszka Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula
szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire komponálta meg utolsó, teljes, zenés
színházi művét. De műveinek sorában nem az utolsó bemutató volt ez, mivel az
előző év végén a rádió számára komponált (Rádió Dalszínháza: 1954. december 19-én először
elhangzott) Szép Juhászné című daljátékának átdolgozott, három felvonásos
változatát a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 1955. május 8-án – tehát
egy hónappal később, mint a Budapesten bemutatott Szabadság,
szerelem-daljátékot.
A daljáték keresztmetszet-felvételének
a bemutatója: 1955. június 25., Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00
Közreműködik: Petress Zsuzsa, Zentay Anna,
Jámbor László, Kishegyi Árpád, Csákányi László,
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
a Földényi-kórus Férfikara.
Vezényel: Várady László
- Nyitány
- Szabadságdal: „Felvirradott a hajnal, a népek
hajnala” (Jámbor
László és férfikar)
- Erzsók és Andris kettőse: „Nem kívánok egyebet, egyebet,
mint egy ilyen ici-pici csókocskát…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi
remény” (Petress Zsuzsa)
- Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell
nekem!" - (Petőfi Sándor megzenésített
verse) (Jámbor László és férfikar)
- Erzsók és Andris kettőse – „Játék-kettős”: -„Csók csak kettesben jó, ajkad
másnak nem tartható” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Honvédek dala: „Virradóra” (Jámbor
László és férfikar)
- Béla dala – „Bujdosó-dal”: - „A bujdosó, a bujdosó bolyong
magában elhagyatottan” (Jámbor László és férfikar)
- Judit dala: „Párja után száll a madár” (Petress
Zsuzsa)
- Judit és Béla szerelmi kettős: „- Ó, csakhogy hazaértem,
boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod ajakad”!... „- Áldom az ég
urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várvi rád, most érzem, mily
szép az élet!... (Petress Zsuzsa és Jámbor László)
- Melchior dala: ”Társtalanul járogat az
orvos” „Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi
László)
- Palotás - a II. felvonás nyitó tánca
Kétségtelen, a daljáték legnépszerűbb énekszáma a "Doktor úr", amit máig gyakorta hallhatunk a rádióban Csákányi László énekével - aki a Szinetár Miklós rendezte, Márk Tivadar korhű jelmezeivel, Forrai Gábor impozáns színpadképeivel, parádés szereposztásban bemutatott előadás szereplője volt. A felejthetetlen színművész előadásában nemzedékek számára fogalmazta meg az orvosi hivatás természetét, az orvos mint köz- és mint magánember kettősségének dilemmáját. Ehhez még hozzáteszem, hogy a daljáték szerelmi kettőse is a legcsodálatosabb Huszka-melódiák közé tartozik!!! A Szabadság, szerelem egyik legszebb dala a címadó Petőfi-vers, a „Szabadság, szerelem”. Ennek dallamai szólnak már a nyitányban, ez volt a hős belépője és ez a melódia bontakozik ki a daljáték nagyfináléjában is.
Huszka zenéje még egyszer felvillantotta a magasrendű nagyoperett nemes hagyományait csodaszép dallamaival és közvetlenül ható stílusával.
A daljáték tartalmáról röviden:
A daljáték története - Jókai műve nyomán - arról szól, hogy egy fiatal lány, Hargitay Judit Pestre szökik, hogy színésznő lehessen. 1848. március 15-én már fel is lép a Nemzeti Színházban. Szülei ezért kitagadják a lányt, akinek kezét megkéri Lévay Béla, az ismert író. Judit hozzámegy Lévayhoz, akinek a világosi fegyverletétel után bujdosnia kell. Judit megtudja, hogy Komárom védőinek menlevelet adnak, ezért férje honvédruhájában elutazik Komáromba, ahol megszerzi a mentesítő okmányt, mellyel megmenti férjét az elfogatástól. Fertőy, Judit gyámja, meg akarja szerezni a Lévay fejére kitűzött vérdíjat és fel akarja jelenteni az írót. Erről tudomást szerez Melchior doktor, a család orvosa, akinek alkalma volt éveken át meggyőződni arról, hogy Fertőy miként csapta be és károsította meg gyámleányát. Melchior megakadályozza Fertőy aljas tervét és Judit és Lévay boldogságának már nincs akadálya.
A cselekmény helyszíne:
- egy pesti fogadó nagyterme (I. felv., 1. kép);
- a pesti színház színpada mögött (I. felv., 2. kép)
- a pesti színház öltözősora (II. felv., 1. kép)
- a harctéren, a magyar honvédség tábora (II. felv., 2.
kép)
- Judit öltözője a pesti színházban (II. felv., 3. kép)
- szoba a kapitulált Komárom várában (II. felv., 4.
kép)
- Judit pesti lakása (III. felv.)
A cselekmény ideje:
Az I. felv., 1. képe 1848-ban, közvetlenül a forradalom
kitörése előtt, 2. képe és a II. felv. 1. képe 1848-ban, a forradalom idején, a
II. felv. 2-3. képe 1849-ben, a zajló szabadságharc alatt, 4. képe a szabadságharc
utáni napokban, a III. felv. néhány nappal, a II. felv. 4. képében történtek
után játszódik.
Szereplők:
Özvegy Lévainé –
prózai szerep
Lévay Béla, a fia (bariton)
Hargitay Judit (szoprán)
Blumné, Judit nagynénje (mezzoszoprán)
Kolbay, nyugalmazott cs. és kir. őrnagy (bariton - kis
énekesi feladat együttesekben)
Melchior, orvos (bariton)
Fertőy, Judit gyámja (tenor buffo – kis énekesi feladat
együttesekben)
Bárzsing, ügyvéd (tenor buffo - kis énekesi feladat
együttesekben)
Orkán Gida, színész (tenor buffo)
Jellemfi, színész
Erzsők, cseléd a színháznál (könnyebb szoprán, szubrett)
Kapor András, postakocsis (tenor buffo)
Súgó (prózai szerep)
Színészek: Széplelki
(tenor), Széplelkiné (szoprán), Bódiné (mezzoszoprán), Szeréna (mezzoszoprán) –
mind kis énekesi feladat együttesekben
Venczel, karmester (tenor - kis énekesi feladat
együttesekben)
Fogadós; Panni, pincérlány; Pista, csaposlegény; Bizottsági tiszt; Segédtiszt (mind prózai szerepek)
Ének- és tánckar: színészek, színháziak, fogadószemélyzet, a postakocsi utasai, diáko, honvédek, osztrák tisztek és katonák.
Megemlítem még Bozó Péter „esszéjét” ,- zenetörténészi alapossággal körbejárja Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékának
keletkezését, történeti vonatkozásait, a darab játszását, részletezi a cselekményt is.
Már nem azért de Kalocsai Zsuzsa egy olyan szerepért kapta meg a díjat, ami összesen 15 percet volt jelen...
Jellemző és sokat mond, hogy az idén negyedik alkalommal átadott, Honthy Hanna operettprimadonnáról elnevezett díjakat - egy személy kivételével - nem az operettműfajban kifejtett kiváló teljesítményeket produkáló művészek kapták, hanem olyanok részesültek elismerésben, akik a maguk területén, a musical-bemutatóknak voltak a részesei az előző színházi évadban.
A díjakat hat területen adták át a Budapesti Operettszínház színház dolgozóinak:
A 2022/2023-as évad
- férfi karakterszínésze: Csuha Lajos (Monte Cristo grófja című musicalben Faria abbét formálta meg
- női
karakterszínésze: Kalocsai Zsuzsa (Mária főhadnagyban Simunichnét alakította)
--női főszereplője: Füredi Nikolett (Monte Cristo grófja
című musicalben Mercedes szerepét alakította)
- férfi főszereplője Szomor György (Monte Cristo grófja
című musicalben Edmond Dantes megformálásáért)
- színházi alkotója: ugyancsak Szomor György (Monte Cristo
grófja című musical zenéjéért és dalszövegeiért)
- backstage szakembere: Jenei Petra, jelmeztárvezető
Teljes cikk (mno.hu)
Mindenkinek:
Sziasztok, egy kéréssel fordulok hozzátok. Tegnap az M5 újra adta a Szabadság Szerelem Huszka Gálát, nekem pedig nagon megtetszettek a Szabadság Szerelem dalai amit előadtak. Viszont magáról az operettről szinte semmit sem találtam. Esetleg valaki tudna mesélni, a történetről, a dalokról meg úgy az egész operettről?
Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár, Derkovits Művelődési Központ
3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 2
lírai zenés játék
két felvonás 140 perc
Ábrahám Pál, a bácskai Apatinból indult el világhódító művészi útjára, hogy egy nagyon nehéz, véres és veszélyekkel teli korban könnyed dalokkal szórakoztassa a közönségét, a bajban reményt adjon, a katasztrófában jókedvet gerjesszen. A különleges hangulatú életjáték számba veszi életének fontos állomásait. Megízleljük vele az éhezést és a nyomort, a kitartást és munkamániát, az alkotás gyönyörét és rabszolgaságát, a szédítő sikereket és a hihetetlen vagyont, a csalódásokat és árulásokat, a kényeztetést és az életveszélyt.. Olyan nagyszerű operettek dallamai csendülnek föl, mint a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, a Viktória, a 3:1 a szerelem javára, a Mese a Grand Hotelben, a Történnek még csodák…
Szereposztás
Ábrahám Pál.............................................................................. Madarász Máté
Sári............................................................................................. Dégner Lilla
Apa, Orvos................................................................................. Bocsárszky Attila
Anya, Ápolónő........................................................................... Varga Lívia
1. Hirdetőoszlop......................................................................... Rubóczki Márkó
2. Hirdetőoszlop......................................................................... Bencsík Stefánia m.v.
Borisz, Főkomornyik, Jancsi...................................................... Nádasdi Péter
Harmath Imre, Iván Herceg, Herzfeld, 1. Cimbora..................... Ollé Erik
Zsoldos, 2. Cimbora................................................................... Richtárcsik Mihály m.v.
Auguszt Főherceg, Marton Sándor, 3. Cimbora......................... Illés Oszkár
Nagyhercegnő Szabadi.............................................................. Emőke Katalin
Gudrun, Anna Tartakova Grófnő................................................ Nagy Kornélia
Amália Hercegné, Leonóra Főhercegné.................................... Varga Anikó m.v.
Viktória, Izidóra Hercegkisasszony............................................. Lax Judit
Alkotók
Dramaturg: Brestyánszki Boros Rozi m.v.
Díszlet: Ondraschek Péter m.v.
Jelmez: Őry Katalin m.v.
Koreográfia: Gyenes Ildikó m.v.
Koreográfus asszisztens: Kántor Kata
Zenei vezető, korrepetítor: Klemm Dávid m.v.
Light design: Majoros Róbert m.v.
Rendező asszisztens: Széles Aranka
Az angyal álma - Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár | Jegy.hu
Rendezte: László Sándor m.v.
Talán Peller Károlynak kellett volna pályáznia, mint tette ezt Szegeden. Ott igaz nem nyert, de programjában rengeteg operett premier szerepelt.
Sajnálom,
hogy az ismert nevek mellett nem adott be pályázatot az Operettszínház
főigazgatói posztjára egy olyan kompatibilis személy, aki az operettet előnyben
részesítené a manapság divatos, felkapott musicalek térhódításával szemben - aki
ezt az örökbecsű, akár leporolandó operettműfajt szíve kincsének tekintené és
kihívásnak érezné „feltámasztani” halódó porából, ami a jelen állapot, és ami a
teátrumnak igazi feladata kell(ene) hogy legyen: minél több operettbemutatót
tartani az évszázados múltú, nagy hagyománnyal bíró Nagymező utcai zenés
színházban.
Sajnos, Szabó P. Szilveszter színművész ismertetett elképzelései ugyancsak egyirányúak: neki is inkább a musical van a látóterében, hiszen, mint az Index újabb cikkében olvashatjuk , az Operettszínház művésze azon túl, hogy változást akar, ezt olyan emberekkel kívánja elérni, mint az egykori Rock Színházhoz és a musicalek világához egyaránt kötődő Várkonyi Mátyás zeneszerző, szövegíró vagy Somogyi Szilárd, akinek nevéhez köthető például a Mozart!, az Ének az esőben, a Veled, Uram, az Abigél. Semmi közük nincs - nem volt - az operetthez!
Csodálkozom, hogy az operettet hungarikumként számon tartó Budapesti Operettszínház képtelen (klasszikus) operettjátszásban érdekelt vezető személyiséget maga mellé állítani/hívni, olyan valakit, aki célirányosan törekedne arra, hogy visszahódítsa a süllyesztőben lévő operettel együtt az operettre kíváncsi de elmaradozó nézőket, azok újabb generációját is, aki szívét-lelkét beletenné és elkötelezné magát, hogy a műfaj visszakapja rangját és ismét hódítson, sokakat megnyerjen újabb és újabb Lehár-, Huszka-, Jacobi-, Kálmán-, Ábrahám- vagy Fényes-bemutatóknak, de a jelentős francia, angol, német és osztrák komponisták klasszikussá nemesedett darabjai közül is mind többet színpadra kiállítson és megismertesse az operettrajongókkal; ne külföldre utazzunk ki értük, ha valami jó operetteket szeretnénk látni, ne csak a YouTube-ról meg egyéb médiumok útján (DVD, CD, rádió) tájékozódjunk az operett értékei iránt/felől.
Azon meg pláne meglepődtem, hogy az Operettszínház társulata saját maga sem tud(ott), nem képes „megkörnyékezni” a kozmopolita ismeretségi köréből (vagy nem talált belülről) olyan személyt, akiről biztosan tudni lehet, hogy rajong az operettért és örömmel engedne a megtisztelő felkérésnek elvállalni jelölését főigazgatónak, s aki számíthatna a szakma és a pályázatot kiíró minisztérium egyöntetű támogatására. De ezen már felesleges elmélkednem, lezárult a pályázati határidő, ismeretesek a „képbe került nevek” – akik múltjából, „történetéből” semmi jóra nem számítok, ami nálunk az operettjátszást egy fokozattal magasabb szintre emelné.
Örömmel olvasom, hogy a Szegedi Nemzeti Színház december 15-én bemutatja
Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét! A zeneszerző operai igényeket támasztó népszerű művét Harangi Mária rendezésében
játsszák.
A főszerepekben:
Szu-Csong herceg – Tötös Roland
Liza – Kónya Krisztina/Máthé Beáta
Hatfaludy gróf – Szélpál Szilveszter
Mi – Horák Renáta
Ha jól emlékszem, Szegeden legutoljára elég régen, 1989-ben, játszották A mosoly országát, igaz az nem a Nemzeti Színház saját produkciója volt, mivel a Szabadtéri Játékok keretében mutatták be Ruszt József rendezésében, Ilosfalvy Róbert, Pitti Katalin, Póka Balázs és Zempléni Mária operaénekesekkel a főbb szerepekben.
Úgyhogy, akkor az évadban a Budapesti Operettszínház mellett a Szegedi Nemzeti Színházban is látható lesz Lehár híres operettje!
Mit ért az alatt, hogy klasszikus operett? A jazz-operettek mostanában ismét divatba jöttek külföldön, főként német nyelvterületen. Azokat is illene elővenni, ráadásul azoknak modernebbb a zenéje, így a fiatalok is előbb megnéznék.
Hát nekem egyik se jön be, ha csak ők hárman maradnak akkor az alapján döntök, hogy mi van a pályázatukban. Az évi 2 operett bemutatóhoz én is ragaszkodom, esetleg még egy felújításhoz. Az nem probléma, ha az egyik operett csak a Kálmán Imre theatrumban megy, lehet kamara operett is akár. Természetesen 2 musical premier is jöhet. Igazából külföldön egy musical vagy operettszínház legalább évi 5-6 premiert produkál... igazából ez sajnos nem csak az igazgatón múlik, hanem a költségvetésen is... meg a támogatásokon, amit kapnak.
Én a magam részéről Szabó P Szilvesztert és az ő elképzeléseit támogatom. Vajk inkább maradjon a musicalek rendezésénél, ő ebben erős. Bár még neki is több esélye van, lévén hogy úgyis megint a politikai érdekek fognak dönteni sajnos.
"Szente Vajkot támogatja az Operettszínház társulata
/INDEX - Sümegi NOÉMI - 2023.10.04.
07:39/
Az operett magyar műfaj, és a Budapesti Operettszínháznak kellene lennie az európai központjának, mondja Szente Vajk, aki megpályázta az intézmény igazgatói székét. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezője szerint rengeteg olyan történetünk van, amire kíváncsi a világ, így miért ne születhetne zenés darab Polgár Juditról és Karikó Katalinról is.
Rátaláltam a meglepő hírre én is. A Müpa oldalán olvasom még, hogy ezen a jövő
évi operettesten fellépő Diana Damrau
műsorának mottója idézet Lehár Paganini
című operettjének egyik áriájából: Liebe,
du Himmel auf Erden - Szerelem, te földi mennyország.
A műsorban Lehár
Ferenc és Kálmán Imre mellett ifj. Johann Strauss, Robert Stolz, Paul Lincke és
André Messager műveiből hallunk részleteket...
Az
énekesnő partnere ez alkalommal Nikolai Schukoff, a grazi születésű
hőstenor, aki salzburgi tanulmányai befejeztével Párizstól Bécsen át New Yorkig
aratja sikereit évtizedek óta, és aki
2009-ben a Parsifal címszerepét énekelte a Budapesti Wagner-napokon a
Müpában. Az est karmestere, az osztrák Ernst
Theis nagy tapasztalattal rendelkezik az operettműfaj területén - ugyanez a
Magyar Állami Operaház Zenekaráról
is elmondható.
Diana Damrau is "lemegy operettbe" ld. MüPa-koncert.
"Megelevenedő történelem"
Újra életre kel Mária főhadnagy története az Operettszínház színpadán
Huszka Jenő történelmi tematikájú, mégis emberi érzelmekkel és drámákkal teli darabja szeptember 28-tól ismét látható lesz a Budapesti Operettszínház színpadán. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legkülönlegesebb alakjáról, Lebstück Máriáról szóló operett, a Mária főhadnagy a történelem viharai közepette örök érvényű emberi sorsokat és érzelmeket jelenít meg a színpadon.
/MNO-hu - 2023. 09.28. - TUKÁCS ORSOLYA/
"Az előadásról Homonnay Zsolt rendezővel beszélgettünk, aki kiemelte, hogy nem muzeális hangulatú darabot szerettek volna létrehozni. Mint mondta, a történelmi hitelességű, valós szereplőket és eseményeket is felvonultató történet örök érvényű emberi konfliktusokat, mindannyiunk számára ismerős vágyakat, érzelmeket, köztük a szerelmet és a kétséget tárja a nézők elé."
Időről időre előfordulnak olyan színházi élmények, amelyeken bármennyire is keresnénk, egyszerűen nem találunk fogást. Ilyen benyomást keltett a Víg özvegy nagyoperett premierje, amelyet a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadára alkotott meg Vidákovics Szláven.
/bama.hu – 2023.09.25. - MOHAY RÉKA/
Ízekben és színekben gazdag élményt kínál
Egyedüli negatív benyomást talán az okozhat a nézőben, hogy a cselekmény által felvázolt koordináta-rendszerben adott, hogy minden házas nő magától értetődően félrelép, de persze a férfiakat sem kell félteni ilyen tekintetben... Ám, ha ezen felül tudunk emelkedni – és érdemes –, akkor a múlt század elején íródott történet minden perce minőségi élményt adhat nézőinek. A sikerhez persze óriási mankót jelent Lehár kiváló muzsikája, de a zenészek, a szereplők és a rendezés is a maximumot hozták ki a hálás témából.
(Búbánat: költői kérdés - a szeptember 23-i pécsi bemutató előadásra vajon hányan lehettek kíváncsiak a városban épp aznap zajlott PRIDE büszke felvonulói köréből?...)
