5698zenebaratmoncsi2023-11-23 00:05:02 Volt a MTV-ben egy többrészes sorozat az operett történetéről.
Arról is esett szó, hogy az operett hogyan került Magyarországra. Még a XIX. században Offenbach darabjai jutottak először ide, azok voltak az első operettek, amit hallgatott a magyar közönség. Ha jól rémlik a Gerolsteini nagyhercegnő érkezett ide leghamarabb.
Aztán a következő nagy siker Johann Strauss Cigánybárója volt, ami magyar témája miatt és mert Jókai Mór regénye alapján készített librettóra épült, az első magyar operettnek is tekinthetnő témájában és zenéjében. A maga korábban és később rendkívül népszerű lett ez az operett.
Aztán mint a wikipedia cikkben is lehet olvasni Paul Lincke darabjai is megérkeztek éppen Carola Cecilia előadásában.
Aztán ott voltak még más szerzők is, többek között Hervé, Suppé, Millöcker.....
A magyar operett csak mindezek után született meg a XX. század elején Huszka Jenő Bob hercegével.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a magyar operett már a XIX. században megjelent, de ezek a művek még nem a magyaros dallamvilágot idézték, hanem inkább az osztrákot és franciát.
Az első magyar operettszerzőnek Konti Józsefet tekintik, de hozzá kell tenni még Verő György, Barna Izsó és mások nevét.
Részben vitatkoznék Csák János azon megállapításával: „az
egyik legnagyobb exporttermékünk is az operett, amely az egész világon hozzánk
köthető.”
Ha Lehárra – Kálmánra – Ábrahámra gondol, igaz is lehetne, de
ne feledjük, ha a műfajra tágabb határok között gondolunk, mondhatni origó a
francia operett korszaka volt, amit Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq neve és
munkássága fémjelzi. Offenbach ma is hódít. A műfaj klasszikus vonulatából nem
hiányozhat két bástya: az angol operett (Sullivan, Jones) és a bécsi operett
(Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus, Ziehrer, Stolz...). Jeles
szerzőiket ma is számontartjuk, világsikerű darabjaikat ma is játsszák -
exportcikkek. A harmadik „bástya” az osztrák/német „ezüstkorszak” idejére datálható magyar
operett, „megteremtőjeként” Huszka Jenőt említhetem a Bob hercegével 1902-ből.
Ekkor kezdődött és a harmincas évekig tartott a ma hungarikumként kezelt
operettjeink "kirajzása és felvirágzása", majd utóbb „kifújása”. Tehát a Bob herceghez köthető nálunk a műfaj
igazi meghonosítása (és az első külföldi megmutatkozása is), majd jött Kacsóh Pongrác
a János vitéz és a Rákóczi daljátékaival, míg Jacobi Viktor a nagyvilágban is
sikerrel mutatkozott be a Leányvásár és a Sybill operettjeivel, ám az igazán
nagy, mondhatni világsikerek Lehár Ferenc és Kálmán Imre nevéhez fűződnek:
utóbbi két szerző határainkon túl – a „bécsi operett” fellegvárában: Bécsben – vívták
ki elismerésüket, és darabjaik a mai napig reneszánszukat élik. Ugyanez
elmondható Ábrahám Pálról is, aki új műveibe új színeket, ritmusokat hozott, és Berlintől számítva a teljes nemzetközi téren, előtte is kitárultak a színterek, megnyíltak a kapuk...Tehát
az operettműfaj nálunk a monarchia kebelén belül ágyazott meg és lett a műfaj utolsó
sikeres oszlopa, amire ugyancsak „felnézünk” és felnéznek szerte a nagyvilágban.
Említem további jeles szerzőinket, akik talán nemzetközileg kevésbé ismertek, de
az ő nevük itthon garancia volt és marad a színes palettán: a honi „nagyüzem” képviselői
ugyancsak „termelték” az operetteket, hiszen Szirmai Albert, Nádor Mihály, Zerkovitz
Béla, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Polgár Tibor, Farkas Ferenc vagy Fényes
Szabolcs és mások is remek műveket írtak és máig van/lenne itthon közönségük.
Visszatérve Lehárra, Kálmánra és Ábrahámra, ne feledjük, az akkori létező császári-királyi
monarchiában a bécsi szerzők dallamvilága és történetei ihlették őket, hogy
aztán a valcerek, a polkák után és mellettük később rátaláljanak saját egyéni, „magyaros” ízű hangjukra is, akár ötvözve az újabb
korok merészebb, divatos, harmónia- és melódiavilágával. Valóban exportcikké
vált a magyar operett is - nem mienké egyedüliként, hiszen a jóval korábbi
születésű francia, angol operettek, majd az osztrák komponisták hírneves darabjai is, régebbtől jelen
vannak, következésképp a magyarok sikerszériás operettjeivel együtt exportképesek
a négy égtáj felé. S hogy mi is ott vagyunk, erre a tényre valóban büszkék
lehetünk!
5695Búbánat2023-11-22 23:26:45 [Válasz erre: 5679 zenebaratmoncsi 2023-11-22 16:25:46] Offenbach, Sullivan nagyoperettjeiben olykor még 20 számnál is több található...
Mindenesetre ilyen esetben fel kéne tüntetni azoknak szerzőknek a nevét is, akiktől össze lett vágva a dal....
ehhez egyáltalán volt engedélye P.P-nek? Miután ez szerzői jogokba ütközik.
5691zenebaratmoncsi2023-11-22 17:30:39 [Válasz erre: 5688 varganiki 2023-11-22 17:21:46] Nem hiszem, hogy valójában akart bármelyiket (házasság -bár volt egy afroamerikai férje-, gyerek) is, mivel akkor nem kosarazott volna előbb utóbb mindenkit ki, miután teljesen kifosztotta vagyonából. Őt csak a pompa és a pénz érdekelte és a hírnév.
5689varganiki2023-11-22 17:23:44 [Válasz erre: 5685 zenebaratmoncsi 2023-11-22 16:53:22] Valóban nem mind eredeti ötlet, de a legtöbb dal az új tehát nem máshonnan inspirálódtak a zenében. Szerintem nagyon jók a zenék én többször is hallottam már őket és van köztük kifejezetten szép dal pl Armina kesergője, vagy a Hercegek dala.
5688varganiki2023-11-22 17:21:46 [Válasz erre: 5687 zenebaratmoncsi 2023-11-22 17:05:18] Az lehet de a darab nem erre helyezi a hangsúlyt hanem arra hogy Carola féjrhez akar menni, családot akar de a férfiak napközben feléje se néznek. Illetve hogy a pénzéből támogatja az árvákat, ami szintén valós hiszen Carola Cecília valóban támogatta az árvákat
Ezt érdemes elolvasni. Mindenesetre a lengyelországi születésű hölgy, hát teljesen tönkretett anyagilag nem kevés férfit... nem mondanám követendő és példaértékű karakternek.
5686zenebaratmoncsi2023-11-22 16:57:04
Magyar Színházművészeti Lexikon:
operett
(francia): zenés, táncos vígjáték, melyben prózai dialógusok, énekszámok és táncbetétek váltakoznak. Az érzelmes szerelmi történet állandó szereptípusai: primadonna, bonviván, szubrett, táncoskomikus; kisebb karakterszerepek. Az előadást ének- és tánckar egészíti ki. Szórakoztató szöveg, könnyen érthető, dallamos zene, látványos színpadképek és díszes kiállítású ruhák teszik népszerűvé. A 19. sz. közepén a francia vígoperából fejlődött ki Párizsban (Hervé, Offenbach), majd Bécsben (Suppé). A bécsi operett, középpontjában a dalkeringővel, ifj. Johann Strauss munkásságával érkezett csúcspontjára. A századfordulón a táncos angol operett került az előtérbe. A bécsi irányzat másodvirágzásának elindítója Lehár Ferenc, követve számos m. szerzőtől (Kálmán Imre, Jacobi Viktor stb.). A huszas évek jazzoperettjének kiemelkedő képviselője volt Ábrahám Pál. A műfaj utóvirágzásában Fényes Szabolcs munkássága jelentős. – Ir. Verő Gy.: A Népszínház Budapest színi életében, 1875–1925 (1925); Gál Gy. S.–Somogyi V.: Operettek könyve (1959); Gáspár M.: A múzsák neveletlen gyermeke (1963); Vitányi I.: A könnyű műfaj (1965); Rátonyi R.: Operett, I–II. (1984).
5685zenebaratmoncsi2023-11-22 16:53:22 [Válasz erre: 5684 varganiki 2023-11-22 16:48:37] Jó, de akkor ezek nem "jogtiszta" eredeti operett dalok....hanem innen-onnan összevágottak.
5684varganiki2023-11-22 16:48:37 [Válasz erre: 5673 Búbánat 2023-11-22 14:33:16] Lehet belőlük sláger mert a legtöbbjüknek van kötődése más operettdalokhoz: Pl Lazarovits belépője Jancsi belépője, a Hercegek dala pedig a Ha Én Rózsa Volnék, a Londonba Hej Van Számos Utca illetve a Bugaci Határon egyvelege, Armina kesergőjében pedig a Messze a Nagy Erdő dallama csendül fel.
5683varganiki2023-11-22 16:42:24 [Válasz erre: 5679 zenebaratmoncsi 2023-11-22 16:25:46] Az első felvonás fináléja nem önálló dal hanem egy egyveleg a főbb dalokból(Primadonna belépő, Somossy belépő, veszekedő duett, Por Cica Cica Cica, meg a Gyere Velem Bácskába)
A második felvonásé pedig a Hercegek dalából egy részlet amit meghajláskor énekelnek. Amúgy ha valakit érdekel a vége annyi, hogy mindenki cuccol kifele az Orfeumból. Carola Cecília már a csecsemő Edwint dajkálja és mindenki boldog amennyire csak lehetséges.
5682zenebaratmoncsi2023-11-22 16:42:01 [Válasz erre: 5680 varganiki 2023-11-22 16:39:11] Ez egy másik szereposztás, tehát nyilván felveszik ezt a János vitézt is.
5681zenebaratmoncsi2023-11-22 16:41:01 [Válasz erre: 5674 Búbánat 2023-11-22 14:45:33] Hát nem mondanám, hogy hozzánk magyarokhoz kötik az operettet. Mind Diana Damrau cd -jéhez mellékelve olvasható: az operett három fővárosa Bécs, Berlin és Párizs....
ezért van az hogy Kálmán Imre és főként Lehár Ferenc bécsi szerzők, Ábrahám Pál meg berlini.... az nem jelent semmit, hogy magyar származásúak, mivel ott van pl. Ralph Benatzky is, aki származásilag cseh operettszerző, de ő is a bécsi operettet gyarapítja. Ami leginkább érdekes, hogy hol lett eredetileg bemutatva a darab. Tehát a nagy Lehár és Kálmán operettek premierje mind Bécsben volt, Ábrahám operettjei közül a Hawaii rózsája Lipcsében, a Bál a Savoyban pedig Berlilnben.
Igazából ezeket nem magamtól mondom, hanem elég megnyitni néhány wikipedia vagy nemzetközi operett lexikon oldalt, ahol egyetlen szó nem esik a magyar operettről, csak a bécsiről, akinek Strauss, Lehár a két legnagyobb alakja, és őket követi többek között Kálmán Imre.
Ha magyar operettre gondolunk, ahhoz elsősorban Huszka Jenő köthető, de róla viszont nem tesznek említést egy szóval sem.
A francia oldal viszont egybe veszi az bécsi és német vonalat (ebben említi Lehárt és Kálmánt), a magyar nem említi, említi viszont a spanyol zarzuelat, az angol, olasz és az amerikai operettet (ebben is van egy magyar, Sigmund Romberg, aki Szegeden született, mint Ronberger Zsigmond)
A spanyol oldal főként csak a francia oldalt említi és az olaszt a zarzuela mellett, a bécsi vonalból egyedül Johann Strauss-t, és a legelején Lehár... hát érdekes mindenesetre, hogy Kálmánt meg sem említik.
5680varganiki2023-11-22 16:39:11 [Válasz erre: 5678 zenebaratmoncsi 2023-11-22 16:03:49] Tv felvétel lesz szóval felveszik. Sándor Péter, Kiss Diána meg Fischl Mónika lesznek aznap.
5679zenebaratmoncsi2023-11-22 16:25:46 [Válasz erre: 5673 Búbánat 2023-11-22 14:33:16] Hát 18 dal+2 finálé dal nem igen szokott lenni egy hagyományos operettben, nem is tudom, talán az Ábrahám Pál Hawaii rózsájában van közel ennyi (meg fogom számolni). Az általános 12-14 dal.
Mondjuk ezt inkább 3 felvonásban kellett volna leadni, de akkor meg 23.30-ig tartott volna, azt mégse akarták. A másik megoldás, hogy 18 órakor kezdenék.
5678zenebaratmoncsi2023-11-22 16:03:49 A János vitézt nem fogják mivel már fel lett véve. Még a Covid alatt egyik nemzeti ünnepen leadták a youtube-n. Én láttam és fel is vettem magamnak. Itt van a gépemen.
5677zenebaratmoncsi2023-11-22 16:01:49 [Válasz erre: 5668 Búbánat 2023-11-22 13:38:22] Hát 4 órás előadás nem igen szokott lenni az M5-ön, bár ott van néhány Wagner opera.... azok azért elég hosszúak. Én jobban örülnék, ha akcióznák a jegyeket....
5676Búbánat2023-11-22 15:24:44 [Válasz erre: 5675 Edmond Dantes 2023-11-22 14:56:10] Erre "varganiki" fórumtárs tudna válaszolni, aki közülünk jelen volt az ősbemutatón.
5675Edmond Dantes2023-11-22 14:56:10 [Válasz erre: 5674 Búbánat 2023-11-22 14:45:33] Vajon végig is ülte a miniszter ezt a négyórás "szerves részt" azőszervesrészével?
5674Búbánat2023-11-22 14:45:33 [Válasz erre: 5672 Edmond Dantes 2023-11-22 14:30:51] Költői kérdés: Kiss-B. Atilla főigazgató ötlete - mint hangoztatta - kiindulópont volt, de vajon esetleges minisztériumi, kiegészítő pénzügyi források biztosítása nélkül is belekezdett volna a projektbe, ennek kidolgozásába a Színház? A válasz: a színházban megjelent maga a miniszter is, Csák János.
Az operett a magyar kultúra, a magyar identitás szerves része – fogalmazott Csák János kulturális és innovációs miniszter Az Orfeum mágusa című operett ősbemutatója előtt pénteken, a Budapesti Operettszínházban.
„Nekünk, magyaroknak nagyon sok lábon álló, erős identitásunk van, és ebből fakad a cselekvőképességünk, ezért kell őriznünk az operett kultúráját. Azok a népek, akik nem őrzik hagyományaikat, akik nem becsülik meg őseik teljesítményét, azok gyökértelenek lesznek” – hangsúlyozta köszöntőjében Csák János.
Hozzátette:
„Mi, magyarok nem akarunk gyökértelenekké válni, meg akarjuk őrizni identitásunkat és benne meg akarjuk őrizni az operett hagyományát is.”
A miniszter szavai szerint azért fontos Magyarországnak az operettszínház és az operett mint műfaj, mert időnként reflektálni kell életünk történéseire, nevetni kell az esendőségeinken, szükségünk van öniróniára. Néha szavakba és dallamokba kell öntenünk az örömeinket és bánatainkat – tette hozzá. Emellett, azt mondta, az egyik legnagyobb exporttermékünk is az operett, amely az egész világon hozzánk köthető.
5673Búbánat2023-11-22 14:33:16 [Válasz erre: 5670 varganiki 2023-11-22 14:11:30] Köszönet a kigyűjtésért. De ez csak annak mond valamit, aki már látta vagy később szándékozik megnézni az előadást; segíteni fogja a zeneszámok követésében, így "képben lesz" az elhangzó dalbetétek sorát illetően, azok hogyan és mely karakterekkel illeszkednek az adott jelenetbe. 20 zeneszám: nem kevés, ennyi kell is egy igazi "nagyoperettbe". Hogy aztán ezekből mi lesz - lesz-e- vajon - igazi "slágergyanús" szám, arról már esett itt szó...
5672Edmond Dantes2023-11-22 14:30:51 [Válasz erre: 5668 Búbánat 2023-11-22 13:38:22] Kiemelés tőlem: ha az új magyar operettről előre sejthető, hogy a szélesebb közönséget nem fogja érdekelni, amiben egyetértek veled, akkor minek kellett irdatlan pénzt-időt-fáradságot, energiát ráfordítani? Három szoba, három gyerek, négy kerék Hármas szereposztás, négy óra ... miért is? Száz év: Magyarország a 100 éves Operettszínház és a közönség (vélhetően) többet érdemel. Beh' jó, hogy meghosszabbították ... nem, nem "azt", azt még nem, hanem Kiss-B. Atilla mandátumát (is).
5671Búbánat2023-11-22 14:21:33 [Válasz erre: 5669 varganiki 2023-11-22 13:51:48] Nem azért írtam, hogy egyet kellene érteni a gondolattal, hanem a színház révén meggondolandó, tervezendő, tényszerű esetleges döntését vetettem fel, s magam is úgy gondolom, inkább egy későbbi előadást lenne értelme mégis felvenni - bár mint utaltam arra is, a darab hosszúsága is mérlegelendő egy ilyesféle bár értékes(nek tűnő) alkotás "televíziósításakor". De ezt majd eldöntik az "illetékesek"...
5670varganiki2023-11-22 14:11:30 Sziasztok, itt lennének az Orfeum Mágusának dalai olyan sorrendben, amilyen sorrendben elhangzottak:
1. Somossy belépője(Mulass mert egyszer élünk, mulass mert mindjárt végünk...) - Dolhai Attila
2. A primadonna belépője(Dohányvirág a derekam, szép vagyok mint az angyalok...) - Kiss Diána
3. A primadonna kesergője(Nappal a férfi nem köszön, elfordítja fejét. Az egyik karján kisgyerek, a másikon a feleség...) - Kiss Diána
4. Por Cica Cica Cica - Széles Flóra
5. Somossy és Armina veszekedős duett(Az egér is megunja egy lyukra járni...) - Fischl Mónika, Dolhai Attila
6. Lazarovits belépője(Az én nevem, az én nevem Lazarovits Zdénkó...) - Erdős Attila
7. Asszony Regiment - Kiss Diána
8. Gyere velem Bácskába - Erdős Attila
9. Haragosok dala - Bardóczy Attila, Németh Attila, Magócs Ottó
10. Miska dala(Kerüld barátom a politikát, de még inkább kerüld el Cecíliát...) - Kiss Zoltán
11. Szép Budapesten egy pipec lakás - Széles Flóra, Erdős Attila
12. Első felvonás finálé
II.Felvonás
1. Szerelem keringő(Hidd el, a szerelemhez hit kell. Szerelem, szerelem, szerelem...) - Fischl Mónika, Kiss Diána, Széles Flóra, Dolhai Attila
4. Hercegek dala(Nincsen szebb a magyar lánynál, nádszál karcsú derekánál...) - Sándor Péter, Czeglédi Ákos
5. Armina kesergője(Megbántott száz nővel, akkor is csak ő kell...) - Fischl Mónika
6. Szabadság, Mámor, Szerelem(Szabadság, mámor, szerelem, ó mind a három kell nekem…) - Dolhai Attila, Kiss Zoltán, Földes Tamás
7. Micsoda szép hazugság+ Szerelem Keringő(Micsoda szép hazugság, minő fenséges percek este kilencig koldus, este kilenctől herceg…) - Fischl Mónika, Kiss Diána, Széles Flóra, Dolhai Attila, Erdős Attila, Sándor Péter
8. Finálé
5669varganiki2023-11-22 13:51:48 [Válasz erre: 5666 Búbánat 2023-11-22 12:47:40] Én úgy tudom nem vették fel, legalábbis az első szereposztásnál nem volt semmi ilyesmi. A János Vitézt fogják rögzíteni, illetve a Szilveszteri gálaműsort. Mónikával értek egyet, nem szoktak premiereket felvenni csak bizonyos idő eltelte után.
5668Búbánat2023-11-22 13:38:22 [Válasz erre: 5667 zenebaratmoncsi 2023-11-22 13:22:26] Azért volt egy-két produkció, amit felvett a televízió, mi is láthattuk: pld. A chicagói hercegnő; Mágnás Miska
Végülis, amennyiben a "második évezred első magyar nagyoperettjének" ősbemutatójaként kerül bele az évkönyvekbe a darab - talán mérlegelik a színház vezetői, hogy érdemes lenne megörökíteni a teljes operettelőadást úgy, hogy televíziós felvételét engedélyezik - akkor is ha valóban nem lesz üzlet (haszon) - a szerzők, alkotók, szereplők hozzájárulásával. (Más kérdés a hossza: közel négy órát nem bír el a képernyőn, és nem is egy klasszikus, a széles közönséget valóban érdekelhető, már folyamatosan színen lévő repertoár darabról lévén szó....) Csak azért vetem fel Az Orfeum mágusának televíziós közvetítését, mert így vagy úgy, mégis zene- és színháztörténeti kuriózum ez az új zenés színpadi alkotás a Budapesti Operettszínházban.
(Más kérdés, ahogy Téged, engem sem hoz(ott) lázba a híre, a hírverés körülötte, az előadás-beszámolók utána olvasása sem csábít el hozzá...)
5667zenebaratmoncsi2023-11-22 13:22:26 [Válasz erre: 5666 Búbánat 2023-11-22 12:47:40] Biztos nem vette fel, mert nem üzlet. Ha leadnák mégkevesebben néznék meg.
5666Búbánat2023-11-22 12:47:40 [Válasz erre: 5664 varganiki 2023-11-22 06:14:39] Lehet tudni, hogy a TV felvette-e az ősbemutató-előadást? Vagy egy későbbi előadást vesznek fel... Jó lenne majd a televízióban megnézni/visszanézni is a darabot.
5665Edmond Dantes2023-11-22 06:52:13 [Válasz erre: 5660 zenebaratmoncsi 2023-11-21 19:47:58] Nem ìrtam, hogy hìmsoviniszta vagy bàrmilyen Az Orfeum màgusa. Nem is ìrhattam, mivel nem làttam. Te ìrtad ezt: "Vannak azèrt operettek, amelyek nem fèrfisovinisztàk." (5650), mire èn csak felsoroltam pàr klasszikust, hogy pl. azok sem.
5664varganiki2023-11-22 06:14:39 Majd ma délután összeszedem miket énekeltek a darabban és leírom sorrendben :)
5663varganiki2023-11-22 06:04:32 [Válasz erre: 5662 zenebaratmoncsi 2023-11-21 22:37:21] Nekem a dalok nagyrésze tetszett. A tánckomikus két dala illetve a szubretté kifejezetten jó volt, Armina a feleség áriája vastapsot kapott, nem véletlenül, illetve a két herceg(Sándor Péter, Czeglédi Ákos) is taroltak a dalukkal.
Hát nagyon gyenge tényleg...ez tény. Ez nyilván azért van, mivel a zeneszerző se egy operettszerző és másfajta zenét szokott írni, tehát nem is várható el, hogy egy 100 éve divatos zenét alkosson, ami koridegen tőle. A 2 dal talán egy fokkal jobb, mint az első.
5661varganiki2023-11-21 22:00:46 [Válasz erre: 5660 zenebaratmoncsi 2023-11-21 19:47:58] Hogy mitől lehet hímsoviniszta, hát szerintem maga az a tény hogy Somossynak több nője is volt egyszerre a felesége mellett, illetve van egy konkrét dal aminek az a címe hogy"Az Egér is megunja egy lyukra járni" ha értetik a mélyebb jelentését....Meg van egy jelenet amikor Armina megkérdezi miért nem volt ő elég Somossynak és miért keresett másokat azt válaszolja Somossy azért mert ő egy férfi
Ez visszafejlődés még 1932-hez képest is, amikor is Dasy Parker, a férfiruhába öltözött magabiztos női komponista megjelent a Bál a Savoybanban.
5659Búbánat2023-11-21 19:18:31 [Válasz erre: 5649 Edmond Dantes 2023-11-21 10:15:56] Úgy látszik, "szélsőbalos" kritikák elkészültéig és azok olvasásáért még várnunk kell. Szerzőik egyelőre "kivárnak"...mármint az új operettbemutatóról.
5658Búbánat2023-11-21 19:08:22 [Válasz erre: 5648 Búbánat 2023-11-21 09:32:38] Milyen érdekes: az eddig közzétett beszámolókat mind hölgyek írták - fogalmazták...
5657zenebaratmoncsi2023-11-21 16:44:29 [Válasz erre: 5651 Edmond Dantes 2023-11-21 13:44:57] Ja ha majd félárrazzák, lehet megnézem, de igazából csak a librettó miatt, mert az lehet érdekes.
5656varganiki2023-11-21 16:38:59 [Válasz erre: 5655 zenebaratmoncsi 2023-11-21 16:34:52] Nagyon látványos a darab és gyönyörűek a jelmezek. Számomra a gond a hosszúságával van. Tőbb olyan jelenet is van benne amiket simán ki lehetett volna hagyni.
5655zenebaratmoncsi2023-11-21 16:34:52 [Válasz erre: 5651 Edmond Dantes 2023-11-21 13:44:57] Azért a képek alapján egyértelmű, hogy legalább a díszletek tényleg elsőrangúak, nem csak külsejében, de árában is.... magyarul soha nem fog megtérülni még ilyen jegyárak mellett sem.
5654zenebaratmoncsi2023-11-21 16:29:12 [Válasz erre: 5652 Edmond Dantes 2023-11-21 13:51:12] Ja ha így nézzük még ott van pár szintén Ábrahám Pál darab, a Viktória és a Júlia, Az utolsó verebély lány, sőt hát a Fehér hattyú is... bár utóbbi két darab csak a II. világháború előtt meg.
Ott van még Huszka Jenő Mária főhadnagya, aminek hát egy elég férfias hölgy a főszereplője, illetve az Erzsébet és a Lili bárónő c. operettek is egy nőt állítanak a történet középpontjába.
Lehár Ferenc Giudittájának is nő a főszereplője.
5653varganiki2023-11-21 15:22:59 [Válasz erre: 5651 Edmond Dantes 2023-11-21 13:44:57] Azon már túl is vagyunk. Az első premieren alig volt valaki aki állva tapsolt. Én felálltam volna egyébként is, de főleg azért hogy Fischl Mónikáról készíthessek felvételt a meghajlásáról. Ő volt az egyetlen aki vastapsot kapott az előadás folyamán, de meg is érdemelte, olyat énekelt a második felvonásban :)
5652Edmond Dantes2023-11-21 13:51:12 [Válasz erre: 5650 zenebaratmoncsi 2023-11-21 13:12:06] Megjegyzem, Kálmán Imre három fő műve: Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Marica grófnő sem éppen hímsoviniszta operett. A víg özvegy sem.. A klasszikus operetteket primadonnákra írták és a primadonna (szinte?) mindig "győz" :-)
5651Edmond Dantes2023-11-21 13:44:57 [Válasz erre: 5650 zenebaratmoncsi 2023-11-21 13:12:06] Nem láttam, valszeg nem is fogom, nem is kívánom a társulatnak, de tartok tőle, hogy ez az alkotás is -szavaiddal élve- a "bukott operettek sorát" fogja gyarapítani. A zeneszerző nevét sem hallottam eddig, más műfajból érkezett, amitől persze lehet(ne) jó. A szövegíró a Kossuth-díjjal és sok százmilliós támogatásokkal kitömött Előretolt Helyőrség-kurzus-kultúrharcos, Orbán János Dénes. Ha ez nem lesz kötelező "olvasmány", mint a Nemzeti Színház nagyszínpadán játszott legtöbb darab, amire százával, ezrével hajtják be a diákokat a Lázár Ervin Program keretében, akkor az első előadások után nem lesz nagy tolongás a jegyekért. Bárcsak tévednék és Az Orfeum mágusa egy Csárdáskirálynő- vagy egy -mert Ábrahám Pál-fan vagy- Bál a Savoyban-színvonalú sikermű lenne..
5650zenebaratmoncsi2023-11-21 13:12:06 [Válasz erre: 5649 Edmond Dantes 2023-11-21 10:15:56] Vannak azért olyan operettek amelyek nem férfisovinisták. Pl. a női egyenjoguságot hirdeti Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettje Daesy Parkerrel a főszerepben. Emiatt is ez egy modern operett, melyben már nem hercegek, bárók és régi arisztokrácia szerepel, hanem hétköznapi polgári emberek.
Az Orfeum Mágusához hozzászólva, hát még nem láttam, de a youtube-n feltölött zenék a dalból hát.... na szóval elég gyengusok. Ha ezt 90-100. éve bemutatták volna, a bukott operettek sorát gyarapította volna. Ennél sokkal jobb operettek vannak jelenleg a feledés homályában. Pl. egy Gyöngy Pál operett is sokkal színvonalasabb zenétjű, vagy egy Budai Dénes darab....
5649Edmond Dantes2023-11-21 10:15:56 [Válasz erre: 5648 Búbánat 2023-11-21 09:32:38] Részlet origo.hu tárgyilagos, elfogulatlan és természetesen politikamentes "kritikátlanságjából":
"...már előre látom, ahogy a szélsőbalos "kritika" (letagadva a páratlan zeneszerzői teljesítményt, a szöveg zavarbaejtő tökéletességet, meg úgy általában, az egész fantasztikus előadást) a metoo-hazugság jegyében megpróbálja szétszedni majd az új magyar operettet, és sikoltozva kikérik maguknak, hogy tárgyiasítják a nőket, viccet csinálnak a kizsákmányolásukból és egy kizárólag férfiak uralta társadalmat mutatnak be." Idézet vége. Szerencsére ők nem fukarkodnak az elragadtatott jelzőkkel: "fantasztikus", "zavarbaejtően tökéletes", "páratlan". Keresnél egyszer végre jóóó szaftos "szélsőbalos" kritikát is?
A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.