Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2363 Búbánat 2015-03-12 11:38:06
[url] http://www.szigligeti-szinhaz.hu/hirek/szolnokon-becsben-tartjak-az-operettet/; Szolnokon becsben tartják az operettet: Luxemburg grófja bemutatója elé [/url] A Luxemburg grófja lesz a Szolnoki Szigligeti Színház következő premierje, március 13-án. Lehár Ferenc gyönyörű operettjét Radó Denise állítja színpadra. A főszerepekben Balázs Péter mellett Geszthy Veronikát, Bot Gábort, Lugosi Claudiát, Kertész Marcellát láthatja a közönség. A bemutatóhoz közeledve ezúttal Geszthy Veronikát kérdeztük a próbák szünetében. - Nemrégen nyilatkozta, hogy missziónak tekinti az operett népszerűsítését, és azt különösen fontosnak tartja, hogy a műfaj visszakapja korábbi rangját. Sokat kopott az utóbbi évtizedekben ez a rang? - Úgy gondolom, igen. Sajnos. És ezt a folyamatot tovább erősíti, hogy mostanában a színházakban a zenés tagozatok egyre inkább leépülnek, jelentőségük csökken, általában kemény anyagi okokra hivatkozva. Így pedig nehéz, vagy nem is lehet színvonalas, hagyományokat tovább vivő, akusztikus színházi előadásokat kiállítani, és maradnak az alappal kísért, agyon hangosított verziók. Néhány évtizeddel ezelőtt még evidenciaszámba ment, hogy a vidéki színházakban mindenütt játszanak operettet. Egyesek szerint erre már nincs igény. Ennek kiváltó oka lehet, hogy lebutították a műfajt, mert nem mindenütt volt meg az énekelni, táncolni, szöveget mondani egyformán jól tudó csapat, meg a színvonalas zenekar, kórus és tánckar, és legyünk őszinték, sokszor ezt próbálták ellensúlyozni kínosan sok vicceskedéssel és giccsel. Hiába tűnik könnyűnek a műfaj, nagyon-nagyon sok készséget és munkát igényel a színpadra állítása, és akkor jó, ha a megszülető előadás lesz könnyed, nem a munkafolyamat. Én a komolyzenei világban is gyakran hallok lebecsmérlő kritikát az operettel kapcsolatban. Deha az ember megkérdezi, hogy például a Luxemburg grófja az Lehár Ferenc, Kálmán Imre vagy Johann Strauss, akkor fogalmuk sincs róla. Egyáltalán nem ismerik a műfajt, de ítéletet nagyon könnyen mondanak felette, és megvallom, ezt nehezen viselem. Szolnokon ezzel szemben óriási erőfeszítést tesz Balázs Péter igazgató úr, és vezetésével a teljes társulat, hogy ízig-vérig élő, lendületes, vérbeli operetteket állítsanak színpadra minden évadban, és így a műfajnak nagyon is van létjogosultsága. Szolnokra ezért jövök boldogan. Nagy élmény volt számomra tavaly a Mágnás Miska, korábban a János vitéz, és most a "Luxi" is az. És itt kell kiemelnem Radó Denise nagyszerű rendezői munkáját. Leporolja a darabot, nem megszokásból állítja színpadra. Gyakorló színésznőként nagyon értőn, operetteknél nem megszokott figyelemmel gondoskodik a részletekről, a prózai részek tempóváltásaira is komoly gondot fordít, és úgy érzem, sokat tanulok tőle a próbafolyamat során. Forrás: www.szolnokiszigligetisziínhaz.hu

2362 Búbánat 2015-02-25 20:54:23
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-budapesti-operettszinhaz-strategiai-tanacsanak-elso-osszejovetele/1086; A Budapesti Operettszínház Stratégiai Tanácsának első összejövetele [/url] Operett.hu, 2015-02-24

2361 Búbánat 2015-02-25 20:53:55
[url] http://www.operett.hu/cikkek/vilagszinvonalu-az-operettszinhaz-eloadasa/1084; "Világszínvonalú az Operettszínház előadása!" [/url] Operett.hu, 2015-02-13 Az MTI helyszíni beszámolója alább olvasható: Állva, hosszan tartó tapssal jutalmazta csütörtök este az Izraeli Operaházban a közönség a Budapesti Operettszínház társulatát a Bajadér előadásának premierjén Tel-Avivban. Az izraeli közönség már második alkalommal élvezheti február 12. és 21. között a Budapesti Operettszínház előadásait: tavaly Kálmán Imre Csárdáskirálynő, idén A Bajadér című daljátékát vették fel a tel-avivi Operaház műsorába.

2360 Búbánat 2015-02-24 14:59:33
Orfeusz az alvilágban - helyett a „Való világban” dalnokosodott… Operettbemutató a Művészetek Palotájában – 2015. február 21. Elmúlt szombaton nagy sikerű operettest volt a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A Művészetek Palotája idén ünnepli fennállásának 10. születésnapját, de érdekes módon eddig elkerülte ez a zenei műfaj: „operett” nemigen volt (és van) jelen a palota műsorai közt. Legalábbis teljes operettet tudtommal még nem játszottak ott. Most megtört a jég, és Káel Csaba rendezésében bemutatásra került Offenbach klasszikus operettje, remeke, az Orfeusz az alvilágban. Bár a produkciót erre az egyszeri alkalomra összetoborzott, neves alkotókból, ének- és hangszeres művészekből álló csapat „félig szcenírozva” vitte színre, én mégis nyugodtan kimerem jelenteni, hogy ez a szabadabb forma és a tágabb, nyitottabb tér jobban szolgálta az „ügyet”; az előadás nagyobb élményt nyújtott – zenei oldalát tekintve is -, mintha kőszínházban láttam volna ugyanezt megvalósítva. Másrészt, a Nemzeti Hangversenyterem már sokszor bizonyította: alkalmas helyszín a „komoly és víg” operák ilyetén módon való játszásához, és a közönség ezt elfogadta, megszokta, hiszen teljes értékű zenei-színházi élményben részesül. A fellépő művészek is láthatóan jól érzik magukat e „falak” között és teljes erőbedobással (meg)dolgoznak a sikerért. Erre jó példa volt ez a szombati Orfeusz az alvilágban-bemutató is. Offenbach Orfeuszát, a mitológia költői legendájára épült operettet mindenki jól ismeri színpadról vagy kép- és hangfelvételekről, ezért itt most legyen elegendő annyit megemlítenem, hogy a darab csillogó, csúfolódó muzsikája koroktól függetlenül frissnek hat ma is. A rendezők kihasználják azt a körülményt, hogy maga az eredeti mű „antik”-kort idéz meg, de voltaképpen az csak a „jelen” állapotok-viszonyok paródiája, egy szatíra, mely szellemesen, csipkelődően figurázza ki a mindenkori politikai rendszert, a kiskirályi hatalmasságokat, senkit és semmit nem kímél. Ezt a törekvést szövegírói mellett az offenbachi zene igen kifejezően és erőteljesen „megtámogatja”. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy az 1858-as párizsi bemutató óta az operett mit sem vesztett népszerűségéből. Offenbach 1864-es Szép Helénája mellett, ez az a mű, aminek a szövegkönyvét és dramaturgiáját a leggyakrabban írják át színrevitelekor, aktualizálják az éppen regnáló társadalmi berendezkedés hatalmasságainak, de polgárainak is a kifigurázási, „leleplezési” szándékával. Mintegy görbe tükröt tolva szemük elé. De a fricskákat nem szokás a magunkra venni, inkább a „másikat” véljük felismerni, akit kigúnyolnak, nevetségessé tesznek. A humor is „elterelheti” az önkritikát, ha nem eléggé figyelmes szemlélő, hiába, könnyebb másra mutogatni… A cselekmény tulajdonképpeni központi alakjai nem a hűtlenkedő, illetve unalmukban már mihez kezdeni nem akaró, fásult, a kiüresedett életüket más dimenziókban megvalósítani igyekvő Orfeusz - Euridiké-házaspár, és nem is az Olimposz képzeletbeli magaslatain trónoló dölyfös istenek, de még csak nem is az Alvilág bugyraiban tobzódó „isteni”- figurák köre, hanem maga a megtestesült erény (?), a bölcsnek látszó, békítő, okító, útmutató, a jó útra vezérlő Közvélemény! De ő is csak egy paródia-alak, mely a szövegkönyvben a polgári engedetlenség szítására vagy az „erkölcsrendészet” kifigurázásához kellett, ő az, aki – látszólag a háttérben maradva - mozgatja szálakat a cselekmény fő sodrásában. A Káel Csaba-rendezte produkcióban a klasszikus helyszín Orfeusza most mondjuk nem a Wall Street, a pénz, hanem a média, a hírnév, a befolyás-szerzés isteneihez gyanúsan hasonló görög istenek ellen veszi fel a harcot; és amikor a szépségről és a békéről énekel, akkor végső soron nemcsak az Olimposz zsarnokai ellen küzd, hanem mindazok ellen, akik napjainkban isteneknek képzelik magukat és ráakarják kényszeríteni az emberekre villódzó képernyőkön át a maguk szemetét, szemléletét, posvány világukat. A mese szerint a hatalmukat féltő istenek Orfeuszba akarják fojtani a dalt, de Orfeusz vonójával a hegedűjén felcsendülő „tiszta” dallal szembeszáll velük, és ez a dal győz, fegyver a pokol minden gazsága ellen. Az eredeti francia szöveget anno Romhányi József és Romhányi Ágnes fordította le, amit az új produkció számára Pozsgai Zsolt írt át, és dramatizált. (Pozsgai már többször lehetőséget kapott Offenbach művét átdolgozni, ilyen felkéréseknek tett eleget a Pesti Magyar Színházban vagy a Szegedi Nemzeti Színházban; mondhatni, ha új Orfeusz-bemutató van a láthatáron, már sejteni lehet, hogy hozzá fordulnak.) Pozsgai – mivel ezúttal mégiscsak egy félig koncert-félig színház- előadást kellett „tető alá” hoznia - kissé meghúzta a szöveget és szerepösszevonásokat hajtott végre, amikor Káel Csaba rendező ötletét felkarolva elkészített egy mai „Való világ”-ra rímelő szinopszist. Ezt így indokolja: Offenbach operettjének van egy felvezetése, amelyben maga a nép, a kar vitatkozik a színházigazgatóval. Arról próbálják meggyőzni, hogy elég volt a népbutító előadásokból, legyen helyettük valami olyan, aminek köze van a valósághoz, a szépséghez. Ebből a szempontból kiindulva - mintha a kereskedelmi televíziók bizonyos műsorait kritizálnánk -, ezért helyeződött ebbe a közegbe, egy mai valóságshow-környezetbe, a darab, hiszen tulajdonképpen az eredeti darab is erről szólt. A Budafoki Dohnányi Zenekar művészeti vezetőjükkel, Hollerung Gábor karmesterrel, a zenekari árokban foglalt helyett. A széles és mély pódiumra külön színpadot építettek, aminek keretfelépítménye egyben díszletfalként funkcionáló hatalmas, a hatvanas évekből ismert ormótlan televízió váza. Az előttünk tornyosuló nyitott „képernyő”-ben zajlott a játék, onnan olykor mintegy „kilépve a képből”, az énekesek-táncosok lesétáltak a másik játszó helyül szolgáló pódiumra; két oldalának szegletében lépcsőzetes emelvényen a Nemzeti Énekkar tagjai helyezkedtek el. A pódium előterében jobb oldalt mindössze egy kanapészerű bútordarab kapott helyet – ennek a kelléknek fontos szerepe volt a darabban: ezt az ülő- és fekvő alkalmatosságot kizárólag Wiedemann Bernadett „használta”, aki a Közvéleményt képviseli az operettben. Tulajdonképpen, mint narrátor, mint kommentelő van jelen, és a „televízió” szórakoztató műsorának szereplői, „előadói” neki engedelmeskednek - illetve az operett végén egy rendezői és dramaturgi csavarral az eredeti történeti véghez képest „nem engedelmeskednek”: Addig minden „rendben” megy, hogy Plutónak, a holtak istenének alvilági fogadótermében az összegyűlt istenek Euridiké tiszteletére és meghódítására rendezett banketten fergeteges táncukat, a „kánkán”-t járják, amit Orfeusz nyomában felbukkanó Közvélemény felszólítására kelletlenül megszakítanak. Jupiter, aki szintén belehabarodott az asszonyba – Plutó féltékeny dühe ellenére - engedélyt ad arra, hogy a Közvélemény noszogatására Orfeusz kivezesse a holtak birodalmából az amúgy továbbra is a „pokolba” kívánt Euridikéjét. Egyetlen feltétele van: nem pillanthat hátra, hogy megnézze, követi-e a felesége, mert ha elgyöngül és hátratekint, akkor örökre elveszíti őt. A szamár férj engedelmeskedik, ami annyira bosszantja Jupitert, hogy mennydörgést idéz elő. Orfeusz hátranéz. Itt történik egy csavarintás, eltérés az eredeti változattól: a Pozsgai – Káel-kettős koncepciójában Euridiké nem rohan vissza Jupiter karjai közé, hogy később Olimposzon bacchánsnőként élvezze az „édes semmittevés”-t, inkább úgy dönt, mégiscsak az ő hűtlen Orfeuszát választja, aki megigézve felesége „megvilágosodásától” szintén belátja tévedését, „vakságát”, és most már együtt boldogan „hajókáznak” vissza a gyarló emberek földi világába; abba az állapotba, amelyben mégiscsak a megszokottság az úr. Ezúttal a Közvélemény akarata maradéktalanul sikerrel járt… Mindez, amit elmondtam rendkívül meggyőzően, ügyesen van tálalva és kivetítve: mindaz, amiről ebben az operettben szó esik, napjaink Magyarországán történik, a nagyúr a Televízió, a média. A Közvélemény a pamlagán heverészve tévézik: a távirányító a kezében elválaszthatatlan tőle. Bekapcsolja a TV-t és kezdődik a Való világ-sorozat újabb epizódja, ami rövidesen átvált a Dal című show-műsorra. Érkezik a Műsorvezető, bekonferálja az egyes szereplőket, jön Euridiké, jön Orfeusz, érkezik Jupiter, Merkúr és a többi istenek, jönnek az istennők, s végül maga Plutó is a színre lép…. Mindenki hoz magával egy dalt. A szólókat duettek, tercettek követik, melyekből együttesek fejlődnek ki…– az operett eredeti „forgatókönyve” szerint működik minden. A Közvélemény pedig a szerint, hogy mi van az ínyére, mi tetszik, mi nem, folyton közbeszól, figyelmeztet, diktál… Nem folytatom tovább, a móka, a lineáris történetvezetés hűen követi a mitológiai példázatot – mindenki ráismerhet a „mi” szokásainkra, „vezérlőinkre”, hajlamainkra, úgy ahogy a minden napjainkban ismétlődnek. A közönség pedig veszi a lapot. Tetszik neki az előadás, az ének, a zene, a játék és tapsol, olykor „beletapsol”. A látványvilág hatása is hozzájárult a produkció kedvező fogadtatásához. A szemléletes televízió-díszletkép (tervezője: Szendrényi Éva), a „maias” és az „ördögies” jelmezek (tervezője: Németh Anikó – Manier), a bájos koreográfia a helyes táncos lányokkal és fiúkkal (a Venekei Művek táncosai; koreográfus: Venekei Marianna), a nagyszerűen éneklő kórus (Nemzeti Énekkar; karigazgató: Antal Mátyás) mind-mind keretül szolgált a mese és a valóság közti átjáráshoz, melyben mégiscsak az énekes szólisták vitték a prímet. Offenbach híres operettjéből sokan csupán a bravúros „kánkán”-t ismerik, pedig ez a „kortalan” mondanivalójú, megzenésített szatirikus operett telisteli van jobbnál jobb dalokkal, jelenetekkel, és ezeket a válogatott szólistagárda nemcsak kitűnően elénekelte, hanem a színpadon el- és megjátszotta is: A két főszerepet éneklő-játszó művész Bucsi Annamária (Euridiké) és László Boldizsár (Orfeusz) nem először találkoztak szerepükkel, hiszen 2009-ben a Szegedi Nemzeti Színház Orfeusz…-produkciójában is ott voltak. Bucsi már az első dalában igen temperamentumos jelenetet adott elő kupléjával: „Egy asszony, hogyha csókra szomjas”, és a végig szépen csengő szopránjához remek tánctudás is párosult, ami az együttesekben is kibontakozott. A tenornak mindössze egy áriája van, de több kettősben és jelenetben énekel, és persze ő is sok szöveget mond: László Boldizsár, aki két Pinkertonja között „ugrott át” az Operából, hogy ezt a régi szerepét abszolválja, nyilatkozta, hogy „Ez egy nagy bolondozás… Ez a mű remek alkalom, hogy egy operaénekes bemutassa, milyen színész is. A mű zeneileg nem feszegeti a terhelhetőség határait, de kell érteni, mit akart a szerző, és nem szabad túl operásan énekelni. Sőt!” A művész rövidesen a Dankó Rádió operettműsorának lesz heti vendége… Minden szereplő sajátos ruhaviselete is bájt és humort kölcsönöz a figurát alakító énekművészeknek, akiknek az énekelni valójuk mellett jelentős szöveggel (prózával) is meg kell birkózniuk a darabban: az énekelni való mennyisége tekintetében a szerzők legmostohábban a Közvélemény megformálójával bántak: a sok beszéd mellett alig van egy-két jelenet, amelyben dalra fakadhat: ilyen a „Jöjj, jöjj, jöjj…”-kettős, amit Orfeusszal énekel. Ebben és a többi jelenetében is, Wiedemann Bernadett kiváló prózai színésznői képességéről is tanúbizonyságot tesz. Plutó, az alvilág ura (és Ariszteusz, a pásztor) szerepében remekel Horváth István, aki nemcsak humorával győz meg; ahogy fényes tenorján megszólal belépő kupléja „Én Ariszteusz vagyok…”, a feledhetetlen Réti Józsefet juttatta eszembe. Merkúr, a hírvitel istene Kálmán László, aki a Nemzeti Énekkar tagja. Egy jelentős kupléja van II. felvonásban („Hipp hopp, hipp hopp, szenzáció, az égi lap,a Merkurír”), amit nagyon élveztem tőle, nem könnyű, igen gyors, ritmikus ária, kissé hadarva kell énekelni; nagyon emlékeztet Offenbach Banditákja vagy a Párizsi életének buffo-tenor áriáira. Styx Jankó dala is az ismert részletek közé tartozik: „Voltam király Beóciában”. Ez a basszus buffó dal - mint a „DAL” televíziós show műsor fő attrakciója - került színre, amit Gábor Géza showman-jelmezében igazán „élethűen” adott elő a rivalda előtt. (A Közvéleménynek és a Műsorvezetőnek együttes erővel kellett végül a negyedik elénekelt strófája után elhessegetni a mikrofontól…annyira beleélte magát e szerepébe.) A Műsorvezető is főleg prózát mond, kevés énekelni valója akad – érdekes, hogy az itt ripacs konferansziét játszó művész, Bakos-Kiss Gábor pár éve, az említett szegedi előadásban, még a címszerepet alakította felváltva László Boldizsárra… Az istenek atyját, Jupitert Szegedi Csaba formálta meg, aki a másik istenhez, Plutóhoz hasonlóan bohóckodik, miközben igényes énekszólamát teljesíti: a legjobban sikerült jelenete az ún. „légyjelenet”, Jupiter és Euridiké kettőse a II, felvonásból: Jupiter el akarja hódítani Plutó elől Euridikét, légy képében belopódzik az asszony alvilági budoárjába (itt is szerepe van annak a bizonyos kanapénak, amin most éppen Euridiké trónol…) és zümmögve „rászáll” a Bucsi Annamária alakította karakterre. Félelmetesen groteszk jelenet, de igazán hatásos! És hozzá a remek, találó offenbachi muzsika… Az Olimposz lakói közül kiemelten három istennőt „ismerünk meg” közelebbről: Cupidót (Csereklyei Andrea), Dianát (Miksch Adrienn) és Vénuszt (Szakács Ildikó). Mindhármuknak van külön-külön szóló számuk is, elbűvölően játszanak és énekelnek. De hadd emeljem itt ki Cupido Vénusszal énekelt kóruskíséretes kettősét („Csak én tudom ám…), az ugyancsak I. felvonásból való tercettjüket, valamint a II. felvonás alvilági jelenetéből való négyest is, amelyben Euridikével együtt adják elő fergeteges énekes-táncos számukat. „Szent Bacchus trónon ült…” A fináléban - bent a kereskedelmi TV-ben, a Való világban és odakint az Alvilágban is – az összes szereplő és táncos egyszerre, együtt ropta a kánkánt – a közönség legnagyobb örömére! A Nemzeti Énekkar fellépő tagjai kiváló felkészültséget nemcsak énekhangban fejezték ki, de egyenként bohókás szerepeket is magukra öltöttek, amikor a két felvonás kezdetén bejönnek a színpadra, és ahogyan tréfás grimaszokkal és kényeskedő, vagy éppen fennhéjázó mozdulatokkal elfoglalják helyüket a számukra kétoldalt felépített lépcsőzetes emelvénye. Jelentős kórusok illetve kóruskíséretes együttesek vannak az operettben, amit nagyszerűen oldott meg az Antal Mátyás irányította énekkar. Végül a zenekarról és a karmesterről kell még megemlékeznem. Azt hiszem, felesleges bemutatnom a Budafoki Dohnányi Zenekart és vezetőjüket, Hollerung Gábor karmestert. Több mint két évtizede a hazai és nemzetközi hangversenyélet rendszeres szereplői, és mint most hallhattuk-láthattuk őket, a zeneművészetnek ebbe a szeletébe „kirándulva” is csak a minőség a mérce, ahogy hozták is ezt az igényes színvonalat - ezúttal operettben megmérettetve magukat. A hatalmas, teltházas siker (még a harmadik emelet közepe is tele volt) igazolta, hogy Offenbachnak és magának az operettnek is van létjogosultsága egy olyan „komoly”, művészeteket, koncerteket, operákat, táncokat befogadó intézményben, mint amilyen a rövidesen jubiláló Művészetek Palotája.

2359 Búbánat 2015-02-20 21:40:24 [Válasz erre: 2342 Búbánat 2015-01-19 18:44:29]
Két operaelőadás között egy operettben "bonvivánkodás"! László Boldizsár holnap este a Müpában - egyszeri alkalommal - eljátssza-elénekli a félszcenírozott rendezésben bemutatásra kerülő Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettnek az Orfeusz szerepét. (László Boldizsár ma este és holnapután is, Pinkertont énekel az Operában.)

2358 Búbánat 2015-02-14 13:17:39
Villám csapott a magyar operettisták repülőjébe "Villám csapott abba a repülőgépbe, amelyen a Budapesti Operettszínház színészei és Kerényi Miklós Gábor, alias Kero egy izraeli vendégszereplésre utazott. Ijesztő pillanatokat élt át Kerényi Miklós Gábor rendező és a Budapesti Operettszínház társulata, amikor egy villám csapott a gépükbe az izraeli útjuk alatt - jelentette a Blikk. A művészeti vezető szerint villanást láttak, amit fülsüketítő robaj követett, a gép nagyot reccsent és zuhanni kezdett. Nem tudja, mennyi időt zuhantak lefelé, mert szerinte olyan volt minden, mintha lassított felvételt néznének. Nem sokkal később azonban a gép ismét vízszintesen kezdett repülni, és a kapitány hangja nyugtatta meg a kétségbeesett utasokat. Tőle tudták meg, hogy a repülőbe villám csapott, de az nem sérült meg, később épségben le is szálltak. A társulat a rendezővel együtt utazott vendégszereplésre Tel-Avivba, ahol a Bajadér című Kálmán Imre-operettet játsszák majd Miklósa Erikával, Dolhai Attilával, Homonnay Zsolttal és Fischl Mónikával a főbb szerepekben." Forrás: Nol.hu

2357 Búbánat 2015-02-12 18:49:50
Eisemann Mihály zenés bohózati művét inkább zenés játéknak tartom, mint hagyományos nagyoperettnek vagy pláne daljátéknak. Úgyhogy bizonyára remek helye lesz a bemutatónak és a további előadásoknak a fajsúlyos vagy könnyedebb szórakozást nyújtó - mára inkább musicaleket játszó – Madách Színház. [url] http://www.madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=2575; Fekete Péter – kisoperett a Madéch Színházban [/url] Bemutató: 2015. február 13., Madách Színház Dalszövegek: Békeffi István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László, Zágon István. Átdolgozta: Hársing Hilda és Puskás Tamás. Zenei vezető/ Kocsák Tibor Koreográfus/ Jaross-Giorgi Viktória Hangszerelte/ Fekete Mari Kamester/ Erős Csaba, Fekete Mari Rendező/ Puskás Tamás Szereposztás Pessty Péter/ Magyar Attila Hajnal Lucien/ Nagy Sándor Szőnyi Ella/ Malek Andrea Hajnal Nikolett/ Simon Boglárka Klein Klára/ Kovács Patrícia/Mahó Andrea Angyal Gusztáv/ Sánta László Marie, szobalány/ Trecskó Zsófia Ebes Károly/ Székhelyi József Ságiné/ Bajza Viktória Badilla/Sofőr/Boy/Virág alt./ Ekanem Bálint Emota Márta, a lánya/ Tóth Angelika Miskei államtitkár/ Rozsos István Miskeiné/ Veress Zsuzsanna Valamint a Madách Színház zenekara és tánckara

2356 Búbánat 2015-02-09 16:01:50
[url] http://www.operett.hu/cikkek/mi-is-itt-vagyunk-gala/1082; Mi is itt vagyunk! – Gála [/url] Operettszínház.hu, 2015-02-05 „Elképesztő hangulat, 12 fergeteges duett, egy színpadon a hazai zenésszínház jelenlegi és leendő sztárjai, mentorok és mentoráltjaik valamint egy táncra perdülő direktor - röviden így lehet összefoglalni a Budapesti Operettszínház Mi is itt vagyunk! kampányának gálaestjét, melyet január 30-án tartottak a budapesti Akvárium Klubban. A Budapesti Operettszínház egyedülálló és példaértékű kezdeményezése a társulat 12 ifjú művészét kívánja népszerűsíteni és lehetőséget biztosítani számukra, hogy nevüket, tehetségüket minél szélesebb közönségréteg ismerhesse meg. Miután az Operettszínház egy nagy család - ahogy egyikük fogalmazott -, természetes volt, hogy a fiatalok mögé felsorakoztak a színház nagyjai, hogy mentorokként tapasztalataikkal, szakmai hitelükkel segítsék az új generációt. Ez a csapat ugyanis hisz abban, hogy a különböző korosztályok találkozásából egy erős, jól működő társulat tud létrejönni, mely egyszerre mesél a múltról, vall a jelenről és hordozza a jövőt.”

2355 Haandel 2015-02-07 08:07:42
[url]http://www.radiobeograd.rs/index.php?option=com_content&task=view&id=80&Itemid=79;Sendi, Lukac, Peler and Balco sing Lehár and Kálmán in Belgrade[/url] 7.2.2015 | 08:10 | [url]http://www.radiobeograd.rs/download/mp3s/stereorama.asx;Radio Stereorama[/url] Новогодишњи концерт - Будимпешта у Београду Одломци из оперета Вокални солисти: Силви Сенди, Анита Лукач, Карољ Пелер и Петер Балцо (Мађарска) Хор и Симфонијски оркестарРТВ Србије Диригент: Бојан Суђић 29/12/2014, Београд, Центар Сава Калман: Кнегиња чардаша - Увертира 2.55 Лехар: Весела удовица - Песма о Виљи 2.28 Земља смешка - Жудим за једном женом 3.47 Калман: Бајадера - Шими 2.34 Лехар: Весела удовица - Пољубац 4.03 Калман: Грофица Марица - Увертира 4.04 Кнегиња чардаша: Бедни живот 3.16; Плесао бих од радости 2.47; Јао, мацо 3.27; Сећаш ли се још 6.08; Хајмаши Петер, хајмаши Пан 3.24 Лехар: Весела удовица - Канкан 4.36 Земља смешка - Увертира 8.26 Гроф од Луксембурга - Тутњимо кроз живот 2.26 Земља смешка - Дует срца 5.55 Калман: Циркуска принцеза - Једно слободно место 3.04 Ђавољи јахач - Палоташ 2.51 Циркуска принцеза - Пази девојчице 1.43 Грофица Марица - Марица 4.41; Зањиши раменима 2.29; Хеј, циганине 5.12; Леп град Коложвар 3.57 Лехар: Циганска љубав - Далеко је моја кућа 3.59 Калман: Кнегиња чардаша - Свирај нам до рујне зоре 3.32

2354 Búbánat 2015-02-05 21:40:09
[url] http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=EwnbL5AdpVMCGs2oygw6kQ**.Node3?_v=Budavari_Palotakoncert&id=275394&utm_content=arkbbbntc14815_Konyv&utm_medium=link&utm_campaign=Arukereso&utm_source=arukereso.hu&tab=konyv&type=22; Képes album- Budavári Palotakoncert - Operett a Duna fölött - CD-vel, dalszövegekkel [/url]

2353 Búbánat 2015-02-02 15:15:38 [Válasz erre: 2352 smaragd 2015-02-02 14:29:32]
Az Operettszínház honlapjáról hozom át ide: „Farkas Ferenc: Csínom Palkó avagy egy Eus pályázatra készülő színházi vállalkozás diszkrét bája Csábítanak az ismerős dallamok, dübörögnek a vérpezsdítő koreográfiák, aranyos történet közepén a mai operett-játszás nagy egyéniségei együtt sok-sok fiatal ígéretes tehetséggel. És közben a produkció vallomás a színházcsinálás problémáiról, izgalmairól, gyötrelmeiről. Újszerű kísérlet, amelyben érzetekről, felfogásbeli különbözőségekről éppen úgy esik szó, mint örömökről és fiaskókról. Kapcsolatot keresünk múlt és jelen között, játékosan, viccesen, de néhol keserédesen… Farkas Ferenc bizonyára örülne, hiszen termékeny művészként élt - számtalan filmhez, színpadi műhöz írt zenét - de mindig fontos volt számára a közönség jelen idejű érdeklődése és szeretete! Ugyanakkor benne egy olyan nagymestert tisztelhetünk, aki 2015-ben lenne 110 éves, ám még 90 évesen is volt bemutatója az Operaházban; miközben a XX. századi nagy komponistáink közül növendéke volt: Ligeti György, Kurtág György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Vujicsics Tihamér. Fontos dologra készülünk! A Csínom Palkó alaptörténete, magával ragadó zenéje nagyon alkalmas arra,hogy egy ízig-vérig mai játékot formáljunk belőle,ami úgy magyar és történelmi, hogy egyszerre friss, lendületes, és mégis elgondolkoztató, miközben a jelen világ számos gondjával is foglalkozik. Petőfi így írt hajdanán: "Pártolj, közönség, aztán haladunk,- Haladjatok, majd aztán pártolunk!" Reméljük,ez a haladónak szánt feldolgozás elnyeri közönségünk szerető, érdeklődő, és ezáltal pártoló kedvét.” Hát én nem tudom???....

2352 smaragd 2015-02-02 14:29:32
Köszönöm, elolvastam. Úgy emlékszem, a rádióoperett még történelmi daljáték műfajú volt. Ez most egy új műfaj? Ilyen keretjátékszerű, kivetített filmes, microportos operettfelújítást Bécsben láttam, először és utoljára. Vajon Farkas Ferenc örököseinek tetszik-e az új darab? Ezek szerint hozzájárultak a színrevitelhez. Véleményem ellenére minden jót kívánok a színháznak!

2351 Búbánat 2015-02-02 13:49:11
Olvasva az előzetest, kissé félek, mivé "alakul át" Farkas Ferenc csodálatos daljátéka!... [url] http://vivalamusical.hu/hirek/kulonleges-csinom-palko-keszul-a-budapesti-operettszinhazban; Különleges Csínom Palkó készül a Budapesti Operettszínházban [/url] "Farkas Ferenc.... Csínom Palkó című daljátékát április 24-én mutatja be a Budapesti Operettszínház, mely ezzel igazi, mai környezetben újul meg a teátrumban. A premier a 2015-ös Tavaszi Fesztivál igazi színfoltja lesz. Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház művészeti vezetője és a darab rendezője elmondta: "Színházi játék készül, melyhez Lőrinczy Attila vezető dramaturggal egy izgalmas keretjátékot találtunk ki. A néző azt kísérheti majd figyelemmel, hogy egy brüsszeli Európai Uniós pályázat kapcsán hogyan állítja színpadra Szabó P. Szilveszter, a színházi játék rendezője, egyetemista fiatalok és nyugdíjas színészek erre a célra szövetkezett közösségével a Csínom Palkót. Színház a színházban tele humorral, beszólásokkal, sok-sok érdekes zenével és tánccal. Csínom Palkó és Jankó megszemélyesítői - Gömöri András Máté és Kerényi Miklós Máté - nem kis konfliktusba kerül majd, hiszen a színházi játékban egyikük szerelmével csókolózik a másik fiú. Magánélet és szerep összekeveredik, és hogy hol a határ, azt a néző tudja majd megítélni. A darab keretjátéka újabb lendületet ad Farkas Ferenc zseniális zenéjének, aki 2015-ben lenne 110 éves."

2350 Haandel 2015-02-01 08:17:10
[url]http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/operetten-boulevard/index.html;Operetten-Boulevard[/url] Sonntags, 21.05-22-00 Uhr, auf [url]http://www.br.de/static/radioplayer/player.html#/mediathek/audio/br-klassik-audio-livestream-100~radioplayer.json;BR-KLASSIK[/url]

2349 Búbánat 2015-01-28 21:22:34
Erre az oldalra most bukkantam az interneten kalandozva… [url] http://www.fuggetlenmagyarorszag.hu/fuggetlenmagyarorszag/50.pdf; Hagyják békén a magyar operetteket! [/url] Bíráló lakossági vélemények a könnyűzenei műfaj színpadi alkotásainak korszerűsítéseiről I. (2011. október 11.) Forrás: www.Független Magyarország.hu „[…] Az okkal vagy ok nélkül végzett modernizálás nem kerülte el az operettek világát sem, amelynek két jellegzetes példája Kálmán Imre: Jaj cica.. és a Ma Önről álmodtam… kezdetű dalai, amelyek új szöveget és ritmust kaptak, s bizony mostanában többnyire csak e felvételeket játsszák a televíziós csatornák, sokak nem kis bosszúságára. A világhálós népújságunk e NYILT FORUMÁ-anak témaanyagait is gyűjtő FÜNÉSZ Civil Panaszügyi Szolgálata már évek óta kapja a bíráló lakossági véleményeket a szórakoztatás e területein zajló „újítások” miatt. Ügyfeleinknél-olvasóinknál az idei esztendő első napján, a DUNA TELEVÍZIÓ által, a Budapesti Operettszínházból sugárzott operett-gála néhány műsorszáma verte ki a biztosítékot. Az ebbéli, a demokratizmus nagyon természetes megnyilvánulását, illetve az adófizető társadalom afféle kontrollját is jelentő, s az ország szinte minden térségéből érkező visszajelzések egy csokrával ez év legelején kerestük fel levélben az intézmény Kossuth-díjas főigazgatóját, Kerényi Miklós Gábort. Többi között arról informáltuk: • A minket megkeresett tévénézők szerint: Nem kizárt, hogy egy-egy operett-dalnak eredetiben is létezik eltérő megfogalmazása, de ünnepi gálán a legismertebb szöveggel illik azt interpretálni. Márpedig Boncsér Gergely énekes nem így tett, amikor előadta — egyébként kitűnően — a „Ma Önről álmodtam…” címmel ismertté vált Kálmánszerzeményt, más mondatokkal. Eme újszerűség kedvezőtlen élményt jelenthetett sokak számára. * A minket megkeresett tévénézők szerint: Operett-részletek előadásakor eléggé gyakori, hogy az énekesek túlságosan kiterjedt mozgási elemeket használnak, amelyekből nem hiányzik a bukfenc, a cigánykerék, a szaltó, az egymás alá mászás, hátára fekvés, a nyakba ugrás-ülés, a fejmagasságba emelés, vagy — ahogyan többen némi élccel megfogalmazták — a színpad padlójának feltörlése a színésznő által, akit férfi partnere a kezét-lábát fogva köröztet maga körül, majd a végén elengedve még hemperegtet is Akkor, szombaton este például a „Te rongyos élet” című dal előadásában lehetett látni ilyen akrobatikus jeleneteket, ami a cirkuszi porondon elmegy, de egy színházi produkció koreográfiájában nincs sok keresni valója. Helyette a táncmozgásokat kell igényesen kidolgozni, hogy a látvány meg legyen, de az ne lépjen be a tornamutatványok szférájába. * A minket megkeresett tévénézők szerint: Ha operett-részletek vannak műsoron, óvatosan kell bánni a tempóval. Főleg mostanában, amikor szokássá vált, hogy a nézők szinte végig tapsolják a számukra tetsző produkciót. Ha jól hallható a publikumi reagálás, akkor a zene és a tánc ritmusát célszerű ahhoz igazítani. Az ebbéli zavar történetesen a gála végén elhangzó „Húzzad csak…” című csárdáskirálynői részletnél volt megfigyelhető, amikor olyan gyorssá vált a szám zenekari előadása, hogy azt táncoló és éneklő a színészek is alig tudták követni, a közönség tapsa pedig majdnem elakadt. • A minket megkeresett tévénézők szerint: Sokan tudják tapasztalatból, hogy körülbelül 35 éve nehezedik már nagy nyomás a magyar színházi kultúra munkásaira, hogy a „poros, régimódi, ásatag” operettek helyett a nyugatról származó új zenés műveket, a musicaleket kell minél többször műsorra tűzni. Ezek sorában vannak igen értékes alkotások, de olyanok is, amelyek története, dallamvilága, meg a mozgások határtalanságával is felérő tánckoreográfiája iránt nincs számottevő érdeklődés Kálmán Imre, Huszka Jenő, Kacsoh Pongrác, Ábrahám Pál, Lehár Ferenc, Fényes Szabolcs stb. országában. Ahol az egyetlen operettszínháznak megkülönböztetett figyelemmel kell kezelnie a magyar operett ügyét, amelyet hiba felhígítani a musical programok erőltetésével, még olyaténképpen is, hogy tudva lévő, a magyar zenés darabok táncos részeiben már régebb óta alkalmazzák a gyorsabb mozgások elemeit is Ezek után álljon itt a pozitív reagálások, meg a közönségigények lényege: * A minket megkeresett tévénézők szerint, ezen a gálán zömében magyar operettek dalai hangzottak el, magyarul. S örömmel lehet kijelenteni, hogy a már régebben ismert és most is fellépett művészeknek meg van az utódlása, hiszen a rendezvényen számos jó képességű, nagy tehetségű fiatal szerepelt, méltán aratva megérdemelt sikert. Így hát adottak a személyi feltételek ahhoz, hogy megvalósuljon az egykori operettszinész-óriás, Rátonyi Róbert reménye, amelyet így írt le 1983. augusztus 1-én, az „Operett II.” című könyve utolsó oldalának záró bekezdésében: „Lehet, hogy tévedek, de szerintem az operett napjainkban, mint afféle Csipkerózsika, édes álmát alussza. Csak arra a mesebeli fiatalemberre vár, aki csókjával felébreszti álmából. Bízzunk benne, hogy egyszer akad valaki, vagy akadnak valakik, akik erre a csodára vállalkoznak.” * A minket megkereső tévénézők egy része jelen volt 1950-ben Budapesten, a telt házzal játszott SZABAD SZÉL című operett több előadásán, amelynek könnyen dúdolható zenéjét, a Szovjetunió legnépszerűbb operett- és filmzeneszerzője, Dunajevszkij írta. Többek látták a másik híres szovjet szerző, Miljutyin HAVASI KÜRT című operettjét, amelynek egyik előadásán az alkotó is megjelent. * A minket megkereső tévénézők szívesen látnák újból e két szerző említett és más műveit is, például az ARANYVÖLGY című Dunajevszkij-operettet és Miljutyin: NYUGTALAN BOLDOGSÁG c. darabját! Sokan kérik, játsszák ismét Vincze Ottó: BOCI, BOCI, TARKA, Huszka Jenő: SZABADSÁG, SZERELEM, Kemény Egon: VALAHOL DÉLEN, Eisemann Mihály: BÁSTYASÉTÁNY 77, Lajtai Lajos: HÁROM TAVASZ és Fényes Szabolcs: CSINTALAN CSILLAGOK című operettjeit! […] […] Szerencsére, nem kevesen élnek még azok közül, akik személyesen győződhettek meg például Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Lehoczky Zsuzsa, Zentay Anna, Mednyánszky Ági, Mezei Mária, valamint Latabár Kálmán, Feleky Kamill, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Csákányi László, Baksay Árpád és Homm Pál felejthetetlen, utánozhatatlan és pótolhatatlan alakításairól. Akik például Kálmán Imre, Kacsoh Pongrác, Ábrahám Pál, Lajtai Lajos, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Jakobi Viktor, Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd, Fényes Szabolcs, Buday Dénes, De Fries Károly, Szirmai Albert, Vincze Ottó, Tamássy Zdenkó, Bágya András, Kemény Egon és Kerekes János, valamint a külföldi szerzők közül, Offenbach, Johann Strauss, Hervé, Franz Suppé , Dunajevszkij és Miljutyin darabjaiban voltak láthatók-hallhatók. Bizony, az ebbéli színházi élményekre még ismételten és nagyon sokan vágynak. […] […] Nos, e sorainkra máig nem reagált a Budapesti Operettszínház vezetője. Csak remélhetjük, azért, mert töpreng a nézői javaslatok szükségességén, megvalósításának lehetőségén! E témakörben egyébként változatlanul sok jelzés, észrevétel, közérdekű bejelentés és javaslat érkezik a Civil Ügyfélszolgálatunkhoz, s az informálóink egybehangzó álláspontja: a túlzott korszerűsítéssel hagyják békén a magyar operetteket! […]” 2011. október 10. Velkei Árpád főszerkesztő

2348 Búbánat 2015-01-21 12:18:36
[url] http://m.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_vig_ozvegy_a_nagyszinhazban/2410388/; A víg özvegy a nagyszínházban [/url] Delmagyar.hu, Szeged hírei | Hollósi Zsolt - 2014.12.15. 09:56 Tasnádi Csaba rendezésében, a címszerepben sikerrel debütáló Kónya Krisztinával pénteken mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet. KRITIKA

2347 Búbánat 2015-01-20 20:33:26 [Válasz erre: 2346 Búbánat 2015-01-20 20:32:19]
Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat” „Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)

2346 Búbánat 2015-01-20 20:32:19 [Válasz erre: 2342 Búbánat 2015-01-19 18:44:29]
Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával „Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)

2345 Haandel 2015-01-19 20:09:58 [Válasz erre: 2343 Haandel 2015-01-19 19:34:27]
ma → manapság

2344 Haandel 2015-01-19 19:35:54 [Válasz erre: 2343 Haandel 2015-01-19 19:34:27]
[url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*)[/url] (;-)

2343 Haandel 2015-01-19 19:34:27 [Válasz erre: 2310 Haandel 2015-01-03 08:00:52]
Gyerekek, az operettért valamit naponta tegyetek, pl. azt, amit egy "kereskedő", aki "el tudja magát adni". *) Gyerekek, nektek nem kell sokáig keresgélni, mert az operát és az operettet ma csak néhányan tudják hűen előadni. [url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*) [/url]

2342 Búbánat 2015-01-19 18:44:29
Egyszeri alkalom! 2015. február 21. szombat 19:30 Művészetek Palotája [url] https://m.mupa.hu/program/budafoki-dohnanyi-zenekar-2015-02-21_19-30-bbnh; Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás [/url] A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Hollerung Gábor Rendező: Káel Csaba Koreografus: Venekey Mariann Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier Dramaturg: Pozsgai Zsolt Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes Szereposztás: Orfeusz - László Boldizsár Euridiké - Bucsi Annamária Közvélemény - Wiedemann Bernadett Jupiter - Szegedi Csaba Pluto/Ariszteusz - Horváth István Diána - Miksch Adrienn Kupidó - Szakács Ildikó Vénusz - Csereklyei Andrea Merkur - Kálmán László Styx Jankó - Gábor Géza

2341 Búbánat 2015-01-12 13:00:47 [Válasz erre: 2340 Búbánat 2015-01-12 11:47:10]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=HXdXSjbVeAs; A preview of Susan Stroman's new production of Lehár's "The Merry Widow," [/url] Starring Renée Fleming and conducted by Andrew Davis. Opens December 31, 2014. [url] https://www.youtube.com/watch?v=jxEXiUG0_tM; The Merry Widow: "We're the Ladies of the Chorus" - 2014. december 29. [/url] Kelli O'Hara and ensemble perform the Grisettes' Song from Act III of Lehár's "The Merry Widow." Susan Stroman's new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year's Eve. [url] https://www.youtube.com/watch?v=tQcYECANBGU; The Merry Widow _ a második finálé-részlet [/url] Renée Fleming, Kelli O'Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehár's "The Merry Widow." Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014–15 season.

2340 Búbánat 2015-01-12 11:47:10
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] [url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015

2339 Haandel 2015-01-12 08:25:43
[url]http://www.kleinezeitung.at/s/kultur/4631286/INTERVIEW_In-einer-kalten-Zeit-die-Herzen-erwaermen;In einer kalten Zeit die Herzen erwärmen[/url] Würden Sie gerne auch einmal auf der Bühne Operette oder Musical spielen? KAUFMANN: Sicher, und ich bin überzeugt, dass diese Zeit kommen wird. Die Welt wird immer kälter, unnahbarer, gefühlloser, und ich glaube, dass derartige Produktionen eine Möglichkeit sind, die Herzen zu erwärmen.

2338 tiramisu 2015-01-07 11:14:48 [Válasz erre: 2334 IVA 2015-01-07 04:08:16]
:-)

2337 smaragd 2015-01-07 08:20:53
Tátogni is persze csak élőben - élve - lehet, aki ezt először mondta: "élőben tátogott" száraz humorú egyén lehetett. Azt hiszem, most már több nem jut eszembe erről :-).

2336 smaragd 2015-01-07 05:40:18
Végre egy vicces fórumtárs :-) Amelyik hal nem tátog jól, az beledöglik. Tátog: száját többször szélesre nyitja. Én nem vagyok viccelődő típus különben. Az élőben tátogott eszembe juttatott egy másik kifejezést: élő felvétel, ill. élőben kapcsoljuk. Mind a kettő helytelen szóhasználat, mert a felvétel nem lehet élő, amikor valamely helyszínre kapcsolnak, akkor az ellenben csak élő lehet. Helyes a felirat "ÉLŐ", amikor "egyenes adás" van. Minderről Búbánat tud nekünk korhű történeteket mesélni, amikor még a Magyar Rádióban pl. az Operettszínházból közvetítettek premiert. Én egyről hallottam Kemény Egon: Valahol Délen (1956 tavaszán). Akkor azt mondták: kapcsoljuk a ... A színházakban előadás közben felvett produkciókra a színházi felvétel kifejezés illik. Harmadrendű táncdalénekeseket nem hallgatok, tévében sem nézek, így azután nem is tudtam, hogy a tegnapi "élőben tátogott" zsargonszó elterjedt kifejezés, szerintem találó magyar szókapcsolat a play backre.

2335 IVA 2015-01-07 04:21:26 [Válasz erre: 2323 Búbánat 2015-01-06 17:21:36]
Gyönyörű felvételek ezek, az operettet (is) stílusosan éneklő, gyönyörű primadonnával! Most találkoztam velük először, lévén csak alkalmi tévénéző. Véletlenül a minap láttam először [url]https://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds#t=21;Kincses Veronika előadásában a Harangdal[/url]t is A corneville-i harangokból, miután feltöltötték az Operettet kedvelők oldalára a Facebookon. Részvéttel gondolva arra, hogy a balettművészek pályája oly hálátlanul rövid és illékony, és ha már felismertem régen látott, kedves arcokat, hadd nevezzem meg az Operaház balettegyüttesének azokat a táncosait, akik ezeken a felvételeken nemcsak dekorálják a „klipeket”, hanem Kincses Veronika játszópartnerei is: a kisfiús megjelenésű Galántai Zsolt, a fekete hajú Erényi Béla, a szintén kisfiús arcú, sajnos fiatalon eltávozott Erdélyi Sándor, Szakály György (jelenleg a Táncművészeti Főiskola rektora) és Pethő László, aki végül kiveszi a poharat Kincses kezéből.

2334 IVA 2015-01-07 04:08:16 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Ne feledkezzünk meg a halakról se.

2333 smaragd 2015-01-07 00:21:14 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Élőben tátogni is sokféleképpen lehet...:-) Ahogy Búbánat itt behozta a szövegbe, engem pont jókor ért, egy kis humor, nevetés nem árthat. Írhatott volna play backet is, de ez jött kézre, és ez a spontaneitás volt vicces. Szerintem. Élőben tátogni - jól - nem lehet könnyű. Köszönöm Búbánat a részletezést, nagyon szórakoztató volt olvasni, visszaemlékezni. Úgy tudom a Bánk bán felvételénél pl.szándékosan vették fel külön a hangot Simándyval. Bermuda is emelte a tegnapi nap minőségét a linkekkel, remekelt ő is. Jó éjt mindenkinek!

2332 Búbánat 2015-01-06 23:47:24 [Válasz erre: 2331 bermuda 2015-01-06 23:28:53]
Akkor itt is segítek: [url] http://youtu.be/fPxrowgdhs4; Kincses Veronika_Johann Strauss: Bécsi vér – részlet [/url]

2331 bermuda 2015-01-06 23:28:53
http://youtu.be/fPxrowgdhs4 még egy a Kincses lemezről.Bécsi vér. nagyon jó.

2330 Búbánat 2015-01-06 23:27:36 [Válasz erre: 2328 Búbánat 2015-01-06 23:23:07]
Az "énekes" a szükséges díszletek között...

2329 Búbánat 2015-01-06 23:25:14 [Válasz erre: 2324 smaragd 2015-01-06 18:08:46]
:-)

2328 Búbánat 2015-01-06 23:23:07 [Válasz erre: 2327 Búbánat 2015-01-06 22:32:31]
Egy időben számos helyszíni televíziós forgatáson voltam jelen, ahol zenés tévéjátékok, operett-és vagy operaadaptációk készültek: a Televízió Zenés Színháza epizódjai, vagy énekes- portrék. Nemcsak a TV stúdiójában vették fel filmszerűen ezeket, voltak "kihelyezett” színtereken is forgatások. Szem- és fültanúja voltam annak, hogy bizony, operaénekesek is "rátátogtak" saját - stúdiófelvételről bejátszott - énekhangjukra, amit a filmfelvétel alatt az adott jelenethez a szerkesztők „kölcsönbe vettek”: vokális műfajokról beszélünk, az ének-zenék még a felvételt megelőzően a rádió vagy a televízió, esetleg a hanglemezgyár hangstúdióiban rögzítésre kerültek. Nyilván – részben – gazdaságossági, meg talán időtakarékossági megfontolása is vannak e gyakorlatnak, vagy ami ennél is lényegesebb szempont lehet: az „illúzió” megteremtésének a szándéka. A televízió arra kényszerül, hogy bizonyos zenés filmek, operettek, zenés játékok, operák és énekes-portrék készítésekor felhasználják a művészek saját korábbi produktumait. Az énekesek a szükséges díszletek között, a tervezett háttér előtt, stílusos jelmezekben „szerepel”és énekel, miközben a kamera a sok szépség mellett - rossz esetben - azt is „láttatja”, nincs szinkronban a szájmozgás a hallható énekhanggal. Ez esetleg zavarhatja a nézőt, de van, aki nem törődik ezzel, mert nem ez a lényeg. De attól még tudunk róla, mert létezik a filmezés területén a play back. Ennek miben léte: máshol más időben veszik fel a művésszel a zenei anyagot és megint máshol a filmben látható, hozzátartozó képsorokat. Csak magam állapítom meg, kommentálom, rögzítem azt, ami egyébként elfogadott, és szinte napi gyakorlattá vált a szakmában és annak képviselői közt, visszanézegetve ezeket a nagyon jó zenés filmösszeállításokat. Ez a technika ma már szinte napi gyakorlattá vált a televíziós szakmában. Tehát a „tátogatás” alatt semmi rosszmájúság vagy pejoratív tartalom nincs, egyszerűen egy szakmai fogást értek alatta, amikor az énekes úgy tesz, hogy a filmben azt látjuk, mintha ott a helyszínen, valós időben énekelne (akár énekelheti is a szövegét), de az igazi énekhangot meg a zenekari részeket egy korábbi hangfelvételének zenei anyagából montírozzák össze a kamerával felvett képsorokhoz.. Ott voltam Házy Erzsébet, Kalmár Magda és Kónya Sándor televíziós operettfelvételén: „Nagyapám húsz éves volt…” – Kónya Sándor portréfilmjét forgatták 1973 év elején a zuglói Zichy-kastélyban: közönség jelenlétében szép miliőben, jelmezes jeleneteket vettek fel velük; az ének, a zene nem helyben szólt. Az előző év nyarán a rádió stúdiójában - más énekesekkel kiegészülve - hangszalagra énekeltek fel részleteket Zeller A madarászából és Millöcker Dubarry-jából. A Zichy kastély berendezett dísz („tükör”) termében ezekből az operett-történetekből vettek fel egy keresztmetszetre valót – kiemelve Kónya Sándor portréját. A forgatás alatt csak a rádiófelvétel ének-zenéje szólt a hangszórókból. Mi is, a gyártók és a művészek is ugyanazt hallhatták. Házy, Kalmár és Kónya mind "tátogtak" – suttogva vagy némán mímelték az éneklést - bele a kamerába (azt a látszatot keltették, hogy ténylegesen ott a díszletek között éneklik a dalszövegüket), és közben játszottak, táncoltak, forogtak – keringtek, énekeltek egymással és külön-külön. A kamera követte mozgásukat, közben a technikusok a földön csúszkálva a kábelkötegeket tologatták el útjukból, és „súgó”- eszközként egy táblát helyeztek eléjük (olyan magasságban és szemszögből, hogy a felvett jeleneteken ez ne tűnjék fel), rajta nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan az énekelt szövegük. Ők úgy tettek, mintha valóban ott énekelnének, de csak imitálták, mert az elkészült filmben hallható dalaik egy korábbi rádiós felvételükről való, amit a filmhez összevágtak a forgatott, felvett képanyaggal. Persze ez az ének, a zene, így is a sajátjuké! Csak időben nem ott és nem akkor rögzítették. Azt hiszem, túlbeszéltem a dolgot. Mindenki tudja, miről van szó, hogy is történik mindez. Tehát azt gondolom, a play back technikával zajló felvétel egyrészt szükséges rossz, viszont zenés darabok vagy önálló énekes-portrék filmre vitelekor bevált szokás az időben eltérő kép és hang összevágása. A zenés filmben együtt dominálnak: még akkor is, ha nem egy az egyben ott a helyszínen játszik a zenekar és énekelnek az énekesek - mint láthattuk ezt a fajta megoldást például A sevillai borbély opera televíziós felvételén. Így vagy úgy, egy televíziós zenés műsorban a látványnak és a zenének, éneknek kiemelten fontos szerep kell hogy jusson, ám a dicsfény így is elsősorban az előadóművészekre vetül; a sikert, a népszerűséget ők aratják le. (A gyanútlan nézőnek nem is kell tudnia arról, hogy a legtöbb ilyen esetben play back van a háttérben.) A youtube-ról letölthető már sok-sok zenés játék, operett, dalmű televíziós változata, ahogyan tévéstúdiókban felvett énekes portrék is előkereshetők, visszanézhetők. Láthatjuk, a rendezők, a szerkesztők bátran élnek a play back technika alkalmazásával - nem beszélve a könnyűzenét művelő énekesek mellett már a „komolyabb” zenét-éneket előadó „komoly” énekművészekről! Nekik is, miért lenne kivetni való az, miközben nézzük szépen kamerázva őket, ha az énekhangjuk egy saját korábbi produkciójuk „terméke”. Akkor van baj, ha az átíró- és keverőpultok nyújtotta technika adta lehetőségekkel nem jól élnek, és hiányzik a „szinkronizálás” művészete.

2327 Búbánat 2015-01-06 22:32:31 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Ez igaz a szó szoros jelentésében.

2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12 [Válasz erre: 2324 smaragd 2015-01-06 18:08:46]
Az "élőben tátogás" harmadrendű táncdalénekesek bevett szokása.

2325 bermuda 2015-01-06 19:35:33 [Válasz erre: 2322 Búbánat 2015-01-06 17:13:12]
Köszi, h. segítettél. Többen nem tudták megnézni.....pedig mind isteni:)))

2324 smaragd 2015-01-06 18:08:46 [Válasz erre: 2321 Búbánat 2015-01-06 17:11:08]
A távolság, a kényelem - lélekben még fiatalok vagyunk, de a nagy kalandvágy az éjszakába...kisébb alábbhagyott, főleg januárban, váratlan légköri frontok közepette, ami engem illett. Adjuk meg a módját, üljünk csak be az Operettszínházba, és nézzük a vendégelőadásokat! Másik bejegyzésedben az "élőben tátogott" felderített :-) élőben nevettem rajta!

2323 Búbánat 2015-01-06 17:21:36
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Kincses Veronika_Offenbach: A sóhajok hídja- részlet [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Kincses Veronika_Offenbach: Piaci dámák – részlet [/url] Mindegyik dal playback: a rádió teljes operettfelvételének stúdió-hanganyagáról halljuk.

2322 Búbánat 2015-01-06 17:13:12 [Válasz erre: 2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Kincses Veronika_ Offenbach: Párizsi élet – részlet [/url]

2321 Búbánat 2015-01-06 17:11:08 [Válasz erre: 2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54]
Igen, Kaposvár (is) túl messze van a pestieknek. (Pontosabban, a távolság legyőzhető, csak hát kényelmesek vagyunk, nehezen mozdulunk ki, messzebbre…) Szívesen lementem volna Kaposvárra négy-öt évvel ezelőtt, amikor Offenbach Szép Helénáját meg Huszka Erzsébetjét mutatta be a színház: Kolonits Klára énekelte-játszotta mindkét címszereplőt!. De épp a távolság jelentett számomra legyőzhetetlen akadályt… Sajnáltam, hogy nem láthattam vele ezeket a ritkábban előadott operetteket! Már akkor is azt kívántam, bárcsak lenne lehetőség arra, hogy a vidéki teátrumok jelentősebb bemutatói Pesten is láthatóak lennének! Úgyhogy én is bizakodom, hogy a Budapesti Operettszínház vendégeként a közeljövőben megismerhetjük majd a vidéki rangos színházak egy-egy, helyben már sikert aratott operettprodukcióját is.

2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56 [Válasz erre: 2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45]
Nem értem. bekékezem a linket, jobb egérrel bejön az "ugrás" és már ott is a video. Valaki segíthetne, Zéta légyszives))))(én az URL dolgot nem tudom)

2319 Búbánat 2015-01-06 16:54:53 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
A párizsi élet nevezetes dala Kincses Veronika előadásában egy televíziós operettműsor részlete volt, hol a stúdióban élőben "tátogott" saját hangjára: a rádióban 1980. január 19-én sugározták azt a korábban felvett teljes operettet, amelynek hanganyaga szolgált alapul a playback televíziós felvételhez. (A youtube-on található egy másik Offenbach-operettből, A sóhajok hídjából is egy nagyszerű jelenet vele az említett televíziós műsorából! Szintén a rádióban készült el előzőleg az operett teljes stúdiófelvétele, amelynek hanganyagát halljuk, kórussal is kiegészülve azon.) De ez még a jobbik eset, amikor a saját (rádiós) hangja mellé élő valóságában is őt láthatták a nézők! Ugyanezt az Offenbach-operettet a TV Zenés Színháza számára Félix László rendezte meg 1978-ban, ott a televízió saját zenei felvétele volt az alap: a darabban Kincses Veronika énekhangján Andai Györgyi szerepelt mint Gondremárk báróné.) Egyébként Kincses Veronika operett- CD-jén is rajta vannak ezek a dalok ( (Kálmán, Lehár, Strauss, Zeller, Huszka, Planquette, Offenbach) Kód:HCD16890 Gyártó Hungaroton

2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45 [Válasz erre: 2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06]
Én is többször próbáltam ma, de nem jön be, utoljára azt írta ki, hogy a weboldal nem elérhető. Sajna.

2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
Mégegyszer beteszem a linket.... a Párizsi életből. Nekem bejön!!!! https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I

2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02
https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I Aki nem látta, nézze meg... Szuper. Párizsi élet. Kincses Veronika remekel...

2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54
Nagyszerű lenne, ha a budapesti nézőkhöz jönnének a nem budapesti, de művészetükben fővárosi színvonalú társulatok! Itt van a legfrissebb példa is, napok óta töröm a fejem, mikor utazzak és hogyan Kaposvárra megnézni a "Bál a Savoyban" előadást. Mikor nem esik a hó, nem ömlik ónos eső, hol legyen a szállásom, mikor indul a vonat, vagy inkább az autópályán menjek, egyedül vagy partnerrel? Nem is olyan egyszerű ez télen, hiába a nagy mehetnékem...:-) Megnéztem játsszák-e majd tavasszal, de még a februári program sem volt fent a színházi honlapon. Azt hiszem a vendégtársulatok előadásai szerepel a budapesti Operettszínház feladatkörében. Gondolataid megvalósítása, mint mindig, igen hasznára válna úgy a színházaknak mind a közönségnek. Csak idejében jelezzék, ha Budapestre jönnek,nehogy most meg a jegyvételről maradjak le...:-)

2314 Búbánat 2015-01-05 15:24:26 [Válasz erre: 2313 Búbánat 2015-01-05 15:15:46]
A felsorolt városok, ahol színházak is vannak, saját társulattal: utána lehetne nézni, ebben az évadban vagy a következőkben, hol mit játszanak, és azok közül néhány érdemleges operettet kiválasztani, lekötni, lehetőséget biztosítva elhozni azokat az Operettszínházba.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.