2834 Búbánat 2016-09-10 23:27:48 [Válasz erre: 2830 zenebaratmonika 2016-09-10 17:05:35]
Sullivan darabjait is nagyon hiányolom az operett műsorrendekből. Gyakorlatilag CD-n, DVD-n az összes operettjét és egyéb műveit "begyűjtöttem", úgyhogy van bőven mivel kielégítenem a zenéje iránti fogékonyságomat.
Sullivan darabjait is nagyon hiányolom az operett műsorrendekből. Gyakorlatilag CD-n, DVD-n az összes operettjét és egyéb műveit "begyűjtöttem", úgyhogy van bőven mivel kielégítenem a zenéje iránti fogékonyságomat.
2833 zenebaratmonika 2016-09-10 20:48:17 [Válasz erre: 2831 Edmond Dantes 2016-09-10 17:44:34]
Különben a Gilbert a librettista, most érdekes de egy azonos nevű személy írt Ábrahám Pállal is közös filmzenéket. A Die Privatsekretärin német film angol változatát https://www.youtube.com/watch?v=Ir3CMl-9KZQ Ez 1931-es felvétel, de a wikipedia szerint W. S. Gilbert 1911-ben meghalt, szóval talán leszármazottja lehet, passz.
Különben a Gilbert a librettista, most érdekes de egy azonos nevű személy írt Ábrahám Pállal is közös filmzenéket. A Die Privatsekretärin német film angol változatát https://www.youtube.com/watch?v=Ir3CMl-9KZQ Ez 1931-es felvétel, de a wikipedia szerint W. S. Gilbert 1911-ben meghalt, szóval talán leszármazottja lehet, passz.
2832 zenebaratmonika 2016-09-10 19:27:50 [Válasz erre: 2831 Edmond Dantes 2016-09-10 17:44:34]
Benatzky is ilyen moncarchia multikkulti akár Lehár. Benatzky Csehországban született, de német kisebbségi területen, mégis Ausztriában lett híres. Lehár cseh morva és elmagyarosodott német szülők magyarul beszélő gyermeke, aki a mai Szlovákia területén Komárnóban született, persze ez nem érdekes, mert az akkor Magyarország volt, de később osztrákként lett híres.
Benatzky is ilyen moncarchia multikkulti akár Lehár. Benatzky Csehországban született, de német kisebbségi területen, mégis Ausztriában lett híres. Lehár cseh morva és elmagyarosodott német szülők magyarul beszélő gyermeke, aki a mai Szlovákia területén Komárnóban született, persze ez nem érdekes, mert az akkor Magyarország volt, de később osztrákként lett híres.
2831 Edmond Dantes 2016-09-10 17:44:34 [Válasz erre: 2830 zenebaratmonika 2016-09-10 17:05:35]
Bevallom, az angol operettet csak hírből-lexikálisan ismerem és talán még ezzel is "átlag fölöttinek" számítok :) Nekem Gilbert és O'Sullivan csak 1-1 név és meg kell néznem, melyik a zeneszerző (talán O'Sullivan) és melyik a librettista. És tudom, hogy írtak egy Mikádó c. operettet, amit sosem hallottam vagy nem tudom, ismerek-e valamit is belőle. És hallottam Sydney (Sidney?) Jones nevét és hogy van egy Gésák-operettje. Azt gondolnám, ezek a darabok is olyanok, amiket én "kegyeleti daraboknak" nevezek, talán érthető, mit értek ezen. És azt gondolnám, angol nyelvterületen az operett egykoron szépen, észrevétlenül (vagy észrevehetően?) egyszer csak átment az új műfajba = musicalbe. Három a kislányról már írtam, fiatalon azt olvastam, hogy émelyítő giccs és azóta se tettem kísérletet arra, hogy meggyőződjem ennek az állításnak a valóságtartalmáról...Schubert annyira közel áll hozzám, hogy "beérem" vele, első kézből :) Bertéről alig tudok valamit, de belenézve életrajzába kb. úgy volt magyar mint Liszt: Nagy-Magyarországon született, de hamar "elkerült". Offenbach is kb. úgy "német" mint ahogy Liszt volt magyar: születése szerint...és azzal a nem kis különbséggel, hogy Offenbachot egy időre betiltották szülőhazájában -és Magyarországon is- szemben Liszttel, aki a Dritte Reich egyik szupersztárja volt és akit a német wikipédia most is "österreichisch-ungarischer Komponist"-ként vezet fel, ahogy Offenbachot is mint "deutsch-französischer Komponist"-ot...a franciák viszont mint "compositeur...français d'origine allemande". A Dritte Reich persze nem mint "deutsch-französischer Komponist"-ot tiltotta be, miként mi se. Szóval multikulti már akkor is volt :)
Bevallom, az angol operettet csak hírből-lexikálisan ismerem és talán még ezzel is "átlag fölöttinek" számítok :) Nekem Gilbert és O'Sullivan csak 1-1 név és meg kell néznem, melyik a zeneszerző (talán O'Sullivan) és melyik a librettista. És tudom, hogy írtak egy Mikádó c. operettet, amit sosem hallottam vagy nem tudom, ismerek-e valamit is belőle. És hallottam Sydney (Sidney?) Jones nevét és hogy van egy Gésák-operettje. Azt gondolnám, ezek a darabok is olyanok, amiket én "kegyeleti daraboknak" nevezek, talán érthető, mit értek ezen. És azt gondolnám, angol nyelvterületen az operett egykoron szépen, észrevétlenül (vagy észrevehetően?) egyszer csak átment az új műfajba = musicalbe. Három a kislányról már írtam, fiatalon azt olvastam, hogy émelyítő giccs és azóta se tettem kísérletet arra, hogy meggyőződjem ennek az állításnak a valóságtartalmáról...Schubert annyira közel áll hozzám, hogy "beérem" vele, első kézből :) Bertéről alig tudok valamit, de belenézve életrajzába kb. úgy volt magyar mint Liszt: Nagy-Magyarországon született, de hamar "elkerült". Offenbach is kb. úgy "német" mint ahogy Liszt volt magyar: születése szerint...és azzal a nem kis különbséggel, hogy Offenbachot egy időre betiltották szülőhazájában -és Magyarországon is- szemben Liszttel, aki a Dritte Reich egyik szupersztárja volt és akit a német wikipédia most is "österreichisch-ungarischer Komponist"-ként vezet fel, ahogy Offenbachot is mint "deutsch-französischer Komponist"-ot...a franciák viszont mint "compositeur...français d'origine allemande". A Dritte Reich persze nem mint "deutsch-französischer Komponist"-ot tiltotta be, miként mi se. Szóval multikulti már akkor is volt :)
2830 zenebaratmonika 2016-09-10 17:05:35 [Válasz erre: 2829 Edmond Dantes 2016-09-10 15:53:58]
Offenbach-ot azért félig németnek tartják, ezért is népszerű náluk. De láttam műsoron Sullivan darabjait is, sőt Svájcban is menni fog, tehát angol operett is megy náluk. Berté Három a kislány darabja is szokott menni -ugye ezt hiányoltuk nálunk-, most nem tudom ő mennyire számít magyarnak.
Offenbach-ot azért félig németnek tartják, ezért is népszerű náluk. De láttam műsoron Sullivan darabjait is, sőt Svájcban is menni fog, tehát angol operett is megy náluk. Berté Három a kislány darabja is szokott menni -ugye ezt hiányoltuk nálunk-, most nem tudom ő mennyire számít magyarnak.
2829 Edmond Dantes 2016-09-10 15:53:58 [Válasz erre: 2827 zenebaratmonika 2016-09-10 00:23:36]
A Benatzky-darabot történetesen volt szerencsém sok évvel ezelőtt külföldön látni, de már nem emlékszem rá. Pontos címe kb: Fogadó a Fehér Lóhoz vagy A Fehér Lóhoz címzett fogadóban. (Im Weissen Rössl). Hát igen. A német nyelvű színpadok úgy látszik, nemcsak a saját operarepertoárt tartják gondosan életben, köztük a német romantika mára nagyjából kikopott darabjait, hanem ezek szerint az operett klasszikusok kevésbé ismert műveit is. Nagy ország, sok városban sok színház, szélesebb közönség, több pénz, több lehetőség...amit pedig inkább importálni érdemes vagy úgy éri meg, azt inkább importálják, például tőlünk.
A Benatzky-darabot történetesen volt szerencsém sok évvel ezelőtt külföldön látni, de már nem emlékszem rá. Pontos címe kb: Fogadó a Fehér Lóhoz vagy A Fehér Lóhoz címzett fogadóban. (Im Weissen Rössl). Hát igen. A német nyelvű színpadok úgy látszik, nemcsak a saját operarepertoárt tartják gondosan életben, köztük a német romantika mára nagyjából kikopott darabjait, hanem ezek szerint az operett klasszikusok kevésbé ismert műveit is. Nagy ország, sok városban sok színház, szélesebb közönség, több pénz, több lehetőség...amit pedig inkább importálni érdemes vagy úgy éri meg, azt inkább importálják, például tőlünk.
2828 Búbánat 2016-09-10 00:46:51 [Válasz erre: 2827 zenebaratmonika 2016-09-10 00:23:36]
A bécsi Volksoper A Chicagoi hercegnő 2004-es, német nyelvű előadását a Capriccio kiadó DVD-n kihozta, megvan nekem: [url] http://www.musicweb-international.com/classrev/2005/Oct05/Kalman_Duchess_93509.htm; The Duchess of Chicago [/url] - Németh Sándor is játszott a produkcióban! Zeller A bányamester című operettjének magyar nyelvű keresztmetszetét 1964-ben a Magyar Rádió felvette Házy Erzsébettel és Kelen Tiborral, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. A nyolcvanas években az operett két részletét énekelte Kincses Veronika és Molnár András - rádiófelvételre.
A bécsi Volksoper A Chicagoi hercegnő 2004-es, német nyelvű előadását a Capriccio kiadó DVD-n kihozta, megvan nekem: [url] http://www.musicweb-international.com/classrev/2005/Oct05/Kalman_Duchess_93509.htm; The Duchess of Chicago [/url] - Németh Sándor is játszott a produkcióban! Zeller A bányamester című operettjének magyar nyelvű keresztmetszetét 1964-ben a Magyar Rádió felvette Házy Erzsébettel és Kelen Tiborral, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. A nyolcvanas években az operett két részletét énekelte Kincses Veronika és Molnár András - rádiófelvételre.
2827 zenebaratmonika 2016-09-10 00:23:36 [Válasz erre: 2825 Edmond Dantes 2016-09-09 09:06:51]
Figyelni szoktam az osztrák és német színházak operettkínálatát, ott azért Lehár és Strauss még mindig vezet, illetve Benatzky is nagyon elöl van, és főként a Fehér ló c. darabjával, amit részben Stolz írt. Kálmán már kevésbé népszerű, leszámítva a Csárdáskirálynőt és a Cirkuszhercegnőt, mert főként ezeket játszák tőle, a többi darabja csak elvétve fut 1-2 előadás erejéig vándorszínházakkal. A Chicagoi hercegnő is ment valahol, de hát a előadások többsége fél és harmadházzal ment... Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória c. darabja is műsoron volt tavaly pár helyen, illetve a Hawai rózsája is két pici német színházban. Mörbisch-ben a Viktóriát 102 000 ember látta, ami egy hatalmas szám szerintem, nálunk max a Csárdákirálynő tudná ezt elérni, sőt előtte Münchenben is egész sikerrel ment a darab, egy másik feldolgozásban. Népszerű még kint Zeller a Madarász és Bányászmester (valami ilyesmi) c. darabja. Oscar Strausst is szeretik persze meg Leo Fallt. Lehár repertoár Ausztriában 6-8 darabból áll legalább, szemben a magyar 4 darabbal, ami szokott menni tőle (Víg özvegy, Luxemburg grófja, Mosoly országa (hát az inkább kudarc volt az opiban) és pár éve a Cigányszerelem.
Figyelni szoktam az osztrák és német színházak operettkínálatát, ott azért Lehár és Strauss még mindig vezet, illetve Benatzky is nagyon elöl van, és főként a Fehér ló c. darabjával, amit részben Stolz írt. Kálmán már kevésbé népszerű, leszámítva a Csárdáskirálynőt és a Cirkuszhercegnőt, mert főként ezeket játszák tőle, a többi darabja csak elvétve fut 1-2 előadás erejéig vándorszínházakkal. A Chicagoi hercegnő is ment valahol, de hát a előadások többsége fél és harmadházzal ment... Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória c. darabja is műsoron volt tavaly pár helyen, illetve a Hawai rózsája is két pici német színházban. Mörbisch-ben a Viktóriát 102 000 ember látta, ami egy hatalmas szám szerintem, nálunk max a Csárdákirálynő tudná ezt elérni, sőt előtte Münchenben is egész sikerrel ment a darab, egy másik feldolgozásban. Népszerű még kint Zeller a Madarász és Bányászmester (valami ilyesmi) c. darabja. Oscar Strausst is szeretik persze meg Leo Fallt. Lehár repertoár Ausztriában 6-8 darabból áll legalább, szemben a magyar 4 darabbal, ami szokott menni tőle (Víg özvegy, Luxemburg grófja, Mosoly országa (hát az inkább kudarc volt az opiban) és pár éve a Cigányszerelem.
2826 Búbánat 2016-09-09 10:59:07
[url] http://www.operett.hu/cikkek/evadzaro-evadnyito-tarsulati-ules/1241; Évadzáró-évadnyitó társulati ülés [/url] 2016-09-08, Operettszinhaz.hu Megtartotta immár hagyományosnak tekinthető évadzáró-évadnyitó társulati ülését a Budapesti Operettszínház, melyen a tavalyi eredmények és idei tervek ismertetése mellett bemutatták a társulathoz újonnan szerződött munkatársakat és új Örökös Tagokat avattak. „Az egykori Moulin Rouge épületét, új nevén Kálmán Imre teátrumot a vezetőség reményei szerint tavasszal meg tudják nyitni.”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/evadzaro-evadnyito-tarsulati-ules/1241; Évadzáró-évadnyitó társulati ülés [/url] 2016-09-08, Operettszinhaz.hu Megtartotta immár hagyományosnak tekinthető évadzáró-évadnyitó társulati ülését a Budapesti Operettszínház, melyen a tavalyi eredmények és idei tervek ismertetése mellett bemutatták a társulathoz újonnan szerződött munkatársakat és új Örökös Tagokat avattak. „Az egykori Moulin Rouge épületét, új nevén Kálmán Imre teátrumot a vezetőség reményei szerint tavasszal meg tudják nyitni.”
2825 Edmond Dantes 2016-09-09 09:06:51 [Válasz erre: 2820 zenebaratmonika 2016-09-08 23:21:11]
Ez jórészt azért van, mert mint Búbánat írja: "Évtizedek óta Kálmán Imre a Budapesti/Fővárosi/ Operettszínház "aranyvalutája". Lehár igényes, olykor operai hangvételű darabjai (talán A víg özvegy kivételével) kevés igazi fülbemászó slágert tartalmaznak -elrettentő (ellen)példa az úton s útfélen agyonnyúzott Vágyom egy nő után- amik operett-, olykor operagálákon szólnak igazán "ütősen", a művek mint művek többségének ugyanaz a baja mint a többi operettnek: elavult librettó, amihez képest a művekben egyenként kevés az igazi, vívőerős sláger. Straussot se jó operett-librettóiért szeretjük, sőt, szerintem 2-3 életben maradt operettjét is részben többszáz zenekari műve: keringői, polkái, indulói tartják a felszínen. Strauss ez utóbbiak (és nem operettjei) okán volt és maradt máig megasztár. Offenbach: dettó. Háziszerzője a franciáknak, akik tudtommal már hosszabb ideje kevésbé lelkesednek a műfajért ill. az import operettekért.
Ez jórészt azért van, mert mint Búbánat írja: "Évtizedek óta Kálmán Imre a Budapesti/Fővárosi/ Operettszínház "aranyvalutája". Lehár igényes, olykor operai hangvételű darabjai (talán A víg özvegy kivételével) kevés igazi fülbemászó slágert tartalmaznak -elrettentő (ellen)példa az úton s útfélen agyonnyúzott Vágyom egy nő után- amik operett-, olykor operagálákon szólnak igazán "ütősen", a művek mint művek többségének ugyanaz a baja mint a többi operettnek: elavult librettó, amihez képest a művekben egyenként kevés az igazi, vívőerős sláger. Straussot se jó operett-librettóiért szeretjük, sőt, szerintem 2-3 életben maradt operettjét is részben többszáz zenekari műve: keringői, polkái, indulói tartják a felszínen. Strauss ez utóbbiak (és nem operettjei) okán volt és maradt máig megasztár. Offenbach: dettó. Háziszerzője a franciáknak, akik tudtommal már hosszabb ideje kevésbé lelkesednek a műfajért ill. az import operettekért.
2824 Edmond Dantes 2016-09-09 08:53:26 [Válasz erre: 2818 Búbánat 2016-09-08 17:19:23]
Ismerjük a cikk szerzőjének "megosztó" stílusát. Másrészt a kérdéses intézmény és a hatalom viszonya valóban eléggé kitapintható. Amiben a színház valóban mellé- pontosabban túllőtt a célon és Fáy sem vette észre ill. nem nézett utána: http://www.hungarikum.hu/sites/default/files/hungarikumok-lista.pdf A kulturális örökség rovatban már szerepel: 43. Magyar operett--->innen kiragadni és Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatának díját adományoz(tat)ni a Csárdáskirálynőnek: szerintem túlzás, túlbuzgóság, megfelelési kényszer és még megtévesztő is = mintha a Csárdáskirálynő kilógna innen, pedig ellenkezőleg, fő ékessége a fachnak.
Ismerjük a cikk szerzőjének "megosztó" stílusát. Másrészt a kérdéses intézmény és a hatalom viszonya valóban eléggé kitapintható. Amiben a színház valóban mellé- pontosabban túllőtt a célon és Fáy sem vette észre ill. nem nézett utána: http://www.hungarikum.hu/sites/default/files/hungarikumok-lista.pdf A kulturális örökség rovatban már szerepel: 43. Magyar operett--->innen kiragadni és Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatának díját adományoz(tat)ni a Csárdáskirálynőnek: szerintem túlzás, túlbuzgóság, megfelelési kényszer és még megtévesztő is = mintha a Csárdáskirálynő kilógna innen, pedig ellenkezőleg, fő ékessége a fachnak.
2823 Edmond Dantes 2016-09-09 08:40:41 [Válasz erre: 2819 Búbánat 2016-09-08 20:12:34]
Topográfiailag logikus: Nagymező u. (majdnem egyenes) folytatása: Kálmán Imre utca. Gyerekkoromban még "csak" Kálmán utca volt, később lett "Nagymező-Kálmán" Imre u :)
Topográfiailag logikus: Nagymező u. (majdnem egyenes) folytatása: Kálmán Imre utca. Gyerekkoromban még "csak" Kálmán utca volt, később lett "Nagymező-Kálmán" Imre u :)
2822 zenebaratmonika 2016-09-08 23:24:12
A másik kedvenc pedig Lévay Szilveszter, akinek immáron a 4. musicalje megy, Elizabet, Mozart, Rebecca és most a Maria Antoinette.
A másik kedvenc pedig Lévay Szilveszter, akinek immáron a 4. musicalje megy, Elizabet, Mozart, Rebecca és most a Maria Antoinette.
2821 zenebaratmonika 2016-09-08 23:24:09
A másik kedvenc pedig Lévay Szilveszter, akinek immáron a 4. musicalje megy, Elizabet, Mozart, Rebecca és most a Maria Antoinette.
A másik kedvenc pedig Lévay Szilveszter, akinek immáron a 4. musicalje megy, Elizabet, Mozart, Rebecca és most a Maria Antoinette.
2820 zenebaratmonika 2016-09-08 23:21:11 [Válasz erre: 2818 Búbánat 2016-09-08 17:19:23]
Senkinek se lett az utóbbi időben annyi operettje bemutatva mint Kálmán Imrének, ez így van, Bajadér, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, Monmarte-i ibolya és most a Chicagoi hercegnő. Ezzel szemben Lehártól Cigányszerelem, Víg özvegy, Mosoly országa ment az utóbbi időkben mindössze. Igaz annak ellenére hogy Kálmán kb. 20 Lehár 34 operettet írt. Offenbach a maga 100 darabjával szinte teljesen mellőzve lett, az utóbbi években egyedül a Párizsi életet játszották tőle. Johann Strausstól pedig az Denevér mellett az Egy éj Velencébent került bemutatásra, utóbbi ráadásul kudarc lett a gölyó jelmezek miatt. Sőt 2017-ben a Molin Rouge felújítva nyílik meg, Kálmán Imre Theátrum néven... milyen meglepetés...
Senkinek se lett az utóbbi időben annyi operettje bemutatva mint Kálmán Imrének, ez így van, Bajadér, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, Monmarte-i ibolya és most a Chicagoi hercegnő. Ezzel szemben Lehártól Cigányszerelem, Víg özvegy, Mosoly országa ment az utóbbi időkben mindössze. Igaz annak ellenére hogy Kálmán kb. 20 Lehár 34 operettet írt. Offenbach a maga 100 darabjával szinte teljesen mellőzve lett, az utóbbi években egyedül a Párizsi életet játszották tőle. Johann Strausstól pedig az Denevér mellett az Egy éj Velencébent került bemutatásra, utóbbi ráadásul kudarc lett a gölyó jelmezek miatt. Sőt 2017-ben a Molin Rouge felújítva nyílik meg, Kálmán Imre Theátrum néven... milyen meglepetés...
2819 Búbánat 2016-09-08 20:12:34 [Válasz erre: 2818 Búbánat 2016-09-08 17:19:23]
"Nagymező" utca - hogy miért vettem hozzá az Imrét...fogalmam sincs...
"Nagymező" utca - hogy miért vettem hozzá az Imrét...fogalmam sincs...
2818 Búbánat 2016-09-08 17:19:23 [Válasz erre: 2815 Edmond Dantes 2016-09-08 09:10:30]
Évtizedek óta Kálmán Imre a Budapesti/Fővárosi/ Operettszínház "aranyvalutája" - ennek hangsúlyozása volt és ma is az: Kálmán Imre ülőszobrának elkészítése és elhelyezése a Nagymező Imre utcában, a teátrum bejáratával szemközt. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, az Operettszínház mint intézmény a többi nagy magyar operettszerző közül egykor "kisajátította" magának a nagy zeneszerzőt; a hungarikummá lett magyar operett és Kálmán Imre immár egymástól elválaszthatatlan fogalmak, egyfajta "védjegy/névjegy" ma már...
Évtizedek óta Kálmán Imre a Budapesti/Fővárosi/ Operettszínház "aranyvalutája" - ennek hangsúlyozása volt és ma is az: Kálmán Imre ülőszobrának elkészítése és elhelyezése a Nagymező Imre utcában, a teátrum bejáratával szemközt. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, az Operettszínház mint intézmény a többi nagy magyar operettszerző közül egykor "kisajátította" magának a nagy zeneszerzőt; a hungarikummá lett magyar operett és Kálmán Imre immár egymástól elválaszthatatlan fogalmak, egyfajta "védjegy/névjegy" ma már...
2817 zenebaratmonika 2016-09-08 14:28:29 [Válasz erre: 2814 Búbánat 2016-09-05 12:23:09]
Lajtai Régi nyár c. darabja különben már pár éve műsoron van az Opi miniszinpadán, még nem láttam, így azt se tudom hány darabból lettek összevágva a dalok és hogy a Három tavaszból tettek e slágereket az előadásba.
Lajtai Régi nyár c. darabja különben már pár éve műsoron van az Opi miniszinpadán, még nem láttam, így azt se tudom hány darabból lettek összevágva a dalok és hogy a Három tavaszból tettek e slágereket az előadásba.
2816 zenebaratmonika 2016-09-08 13:26:06 [Válasz erre: 2815 Edmond Dantes 2016-09-08 09:10:30]
Én ezen az operett Hungaricum dolog picit fura nekem. Tulajdonképpen nemzetközileg 3 jegyzett szerzőnk van, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál. Fogalmam sincs miért, de csak az ő darabjaikat játszák külföldön. Még Huszkát és Jacobit se. Sigmund Romberg szintén magyar születésű, de Amerikában lett híres, az ő nevét is jegyzik nemzetközileg, őt viszont itthon nem ismerik, bár ma a Dankó rádió végre leadta egy dalát. Mindenesetre az összes külföldi honlap és régi magyar is Lehárt mint a Bécsi operett Strauss mellett legnagyobb alakját ismeri el. Szerintem az operett egy nemzetközi európai műfaj, főként francia, osztrák, magyar és német, de van angol, olasz, spanyol, görög, orosz és egyéb operett is. Svájcban és Hollandiában is ismerik az operettet és játszák is a színházak.
Én ezen az operett Hungaricum dolog picit fura nekem. Tulajdonképpen nemzetközileg 3 jegyzett szerzőnk van, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál. Fogalmam sincs miért, de csak az ő darabjaikat játszák külföldön. Még Huszkát és Jacobit se. Sigmund Romberg szintén magyar születésű, de Amerikában lett híres, az ő nevét is jegyzik nemzetközileg, őt viszont itthon nem ismerik, bár ma a Dankó rádió végre leadta egy dalát. Mindenesetre az összes külföldi honlap és régi magyar is Lehárt mint a Bécsi operett Strauss mellett legnagyobb alakját ismeri el. Szerintem az operett egy nemzetközi európai műfaj, főként francia, osztrák, magyar és német, de van angol, olasz, spanyol, görög, orosz és egyéb operett is. Svájcban és Hollandiában is ismerik az operettet és játszák is a színházak.
2815 Edmond Dantes 2016-09-08 09:10:30
nol.hu 2016-09-08 06:47:00 Csárdás, a királynő 2016-09-08 06:47:00 Fáy Miklós Ilyen hülyék vagy ilyen okosak? Ez itt a nagy kérdés, ha az ember követni akarja értelemmel a Budapesti Operettszínház akcióját, amelynek köszönhetően a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatának díját elnyerte a Csárdáskirálynő. Csodálatos. Nyilván a jövőben majd a védjeggyel homlokán lebben a színre Fischl Mónika, amikor Hej-hó kiáltásokkal nekikezd Szilvia belépőjének. Ez a hej-hó nem az a hej-hó, amit amerikai törpék daloltak a rajzfilmeken, ez ami hej-hónk, ha elátkozza is százszor Pusztaszer. Vagy ha nem átkozza, akkor is. Ilyen hülyék? Azt képzelik, hogy valaki áll az operett műsorát bemutató plakát előtt, és azt mondja, kéne valami jó kis hazai, és ekkor meglátja a védjegyet, és dönt, legyen a Csárdáskirálynő, mennyivel különb az, mint a Mágnás Miska vagy a Sybill. És akkor nem beszéltünk a Rómeó és Júliáról, amely mégiscsak angol, a komponista meg francia. Ilyen hülyék? Nem tudják, hogy a Csárdáskirálynő bemutatója Bécsben volt, az eredeti szövege német, amit most látunk, az oda-vissza átdolgozások és fordítások eredménye? Nem tudják, hogy Vereczky Szilvia eredetileg Varescu volt, hogy a Hajmássy testvérek egyáltalán nem képviseltették magukat a szövegkönyvben, sem Péter, sem Pál ágon? Ezzel az erővel a stand-up humoristákra biggyesztenének egy kiváló magyar áruk fóruma háromszöget, hiszen magyarul beszélnek. Nem tehetnek róla, hogy az ötletüket még a születése előtt ellopták az amerikaiak. Persze, hogy nem ilyen hülyék. Csak tudják, hogy a hatalomnak hízelegni sosem árt, és ennél egyszerűbben nem lehet talpat nyalni, mint hogy hagyjuk magunkat kitüntetni. Tudják, mennyivel olcsóbb ez, mint tíz darab Bogányi-zongorát vásárolni. Provinciális, de milyen legyen, ha egyszer itt élünk. Egyszer majd másokra is rájön ez a szellemi védjegyosztás, és akkor Shakespeare újra az angoloké lesz, Mozart az osztrákoké, Bach a németeké. Örülni fogunk még, hogy az operett megmentette nekünk Kálmán Imrét.
nol.hu 2016-09-08 06:47:00 Csárdás, a királynő 2016-09-08 06:47:00 Fáy Miklós Ilyen hülyék vagy ilyen okosak? Ez itt a nagy kérdés, ha az ember követni akarja értelemmel a Budapesti Operettszínház akcióját, amelynek köszönhetően a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatának díját elnyerte a Csárdáskirálynő. Csodálatos. Nyilván a jövőben majd a védjeggyel homlokán lebben a színre Fischl Mónika, amikor Hej-hó kiáltásokkal nekikezd Szilvia belépőjének. Ez a hej-hó nem az a hej-hó, amit amerikai törpék daloltak a rajzfilmeken, ez ami hej-hónk, ha elátkozza is százszor Pusztaszer. Vagy ha nem átkozza, akkor is. Ilyen hülyék? Azt képzelik, hogy valaki áll az operett műsorát bemutató plakát előtt, és azt mondja, kéne valami jó kis hazai, és ekkor meglátja a védjegyet, és dönt, legyen a Csárdáskirálynő, mennyivel különb az, mint a Mágnás Miska vagy a Sybill. És akkor nem beszéltünk a Rómeó és Júliáról, amely mégiscsak angol, a komponista meg francia. Ilyen hülyék? Nem tudják, hogy a Csárdáskirálynő bemutatója Bécsben volt, az eredeti szövege német, amit most látunk, az oda-vissza átdolgozások és fordítások eredménye? Nem tudják, hogy Vereczky Szilvia eredetileg Varescu volt, hogy a Hajmássy testvérek egyáltalán nem képviseltették magukat a szövegkönyvben, sem Péter, sem Pál ágon? Ezzel az erővel a stand-up humoristákra biggyesztenének egy kiváló magyar áruk fóruma háromszöget, hiszen magyarul beszélnek. Nem tehetnek róla, hogy az ötletüket még a születése előtt ellopták az amerikaiak. Persze, hogy nem ilyen hülyék. Csak tudják, hogy a hatalomnak hízelegni sosem árt, és ennél egyszerűbben nem lehet talpat nyalni, mint hogy hagyjuk magunkat kitüntetni. Tudják, mennyivel olcsóbb ez, mint tíz darab Bogányi-zongorát vásárolni. Provinciális, de milyen legyen, ha egyszer itt élünk. Egyszer majd másokra is rájön ez a szellemi védjegyosztás, és akkor Shakespeare újra az angoloké lesz, Mozart az osztrákoké, Bach a németeké. Örülni fogunk még, hogy az operett megmentette nekünk Kálmán Imrét.
2814 Búbánat 2016-09-05 12:23:09 [Válasz erre: 2807 Edmond Dantes 2016-09-03 15:23:02]
"Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom,"ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés." Épp ebből az említett Lajtai Lajos-operettből – „Három tavasz” – szólalt meg két részlet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában (Jacobi Viktor Sybill-jének dallamai mellett). - Kettős: Tavaszi és Sanyi jelenete (Baksay Árpád & Feleki Kamill & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Dal: „Máshol is ragyognak csillagok” (Honthy Hanna & Fővárosi Operettszínház Énekkara & Fővárosi Operettszínház Zenekara) Továbbá, meghallgathattuk Bilicsi Tivadar énekében Lajtai - Békeffi - Szenes Három tavasz c. operettjéből a népszerű slágert: „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára…” A Túl az Óperencián című operettadásban mától Malek Andrea a vendég, akivel a műsorvezető-szerkesztő, Nagy Ibolya beszélget.. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin.
"Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom,"ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés." Épp ebből az említett Lajtai Lajos-operettből – „Három tavasz” – szólalt meg két részlet a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában (Jacobi Viktor Sybill-jének dallamai mellett). - Kettős: Tavaszi és Sanyi jelenete (Baksay Árpád & Feleki Kamill & Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Dal: „Máshol is ragyognak csillagok” (Honthy Hanna & Fővárosi Operettszínház Énekkara & Fővárosi Operettszínház Zenekara) Továbbá, meghallgathattuk Bilicsi Tivadar énekében Lajtai - Békeffi - Szenes Három tavasz c. operettjéből a népszerű slágert: „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára…” A Túl az Óperencián című operettadásban mától Malek Andrea a vendég, akivel a műsorvezető-szerkesztő, Nagy Ibolya beszélget.. A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin.
2813 zenebaratmonika 2016-09-05 11:49:12 [Válasz erre: 2812 smaragd 2016-09-04 21:14:05]
Ez pedig a korábban már magyarul keresett dal a Hawaii rózsájából, különben ez egy egész ismert dal a darabból: https://www.youtube.com/watch?v=YyFXk9eAmAs https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo Még Kaufmann is énekli.
Ez pedig a korábban már magyarul keresett dal a Hawaii rózsájából, különben ez egy egész ismert dal a darabból: https://www.youtube.com/watch?v=YyFXk9eAmAs https://www.youtube.com/watch?v=mnIJxfl9jAo Még Kaufmann is énekli.
2812 smaragd 2016-09-04 21:14:05 [Válasz erre: 2811 smaragd 2016-09-04 21:10:34]
Helyesen: Ábrahám Pál: Ball im Savoy
Helyesen: Ábrahám Pál: Ball im Savoy
2811 smaragd 2016-09-04 21:10:34
Ábrahám Pál: Viktória részlet Bársony Rózsi, Dénes Oszkár [url]https://youtu.be/Zc7k6v1b6_4;Es ist so schön am Abend bummeln zu geh'n[/url]
Ábrahám Pál: Viktória részlet Bársony Rózsi, Dénes Oszkár [url]https://youtu.be/Zc7k6v1b6_4;Es ist so schön am Abend bummeln zu geh'n[/url]
2810 Búbánat 2016-09-03 19:36:49 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Az egyik legfontosabb bécsi operettszerzőt és karmestert kihagytam a felsorolásból: Franz von Suppé. A fáma szerint a dalmát származású - Splitben /Spolato) 1819-ben született - Suppé és az 1797-ben Bergamóban született Gaetano Donizetti "szegről-végről" rokonok voltak! Két, teljesen homlokegyenest állításról számoltam be korábban: Az egyik forrás szerint „Suppé édesanyja cseh és lengyel felmenők Bécsben született gyermeke Gaetano Donizetti oldalági rokona volt! Suppé padovai tanulmányai idején ismerkedett meg Donizettivel, akinek Linda di Chamounix című operáját később az ő vezényletével mutatták be a császárvárosban.” Egy másik forrás ezt a rokoni szálat tévhitnek tartja: „A dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.” Jó lenne végre tudni, mi a hitelességük ezeknek a hivatkozásoknak… (A wikipédiában olvasom, hogy Suppé személyes ismeretségbe került Rossinivel és a fiatal Verdivel is.) Suppé sok operettet írt, de csak a világhírű műve, a nálunk is sikeres Boccaccio eresztett gyökeret, amely több felújítást megért az Operettszínházban (máshol is játszották, vidéken is), de az utolsó bemutatója (1987) óta idestova harminc év telt el… A Magyar Televízió megörökítette és közvetítette a Boccaccio 1964-es bemutatójának egyik, 1965-ös előadását. A MOKÉP_TELEVIDEO a kilencvenes években gyári videokazettán megjelentette a televíziós színházi közvetítés felvételét. Rendező: Horvai István. (179 perc) A Televízió Zenés Színháza az operett televíziós változatát 1978-ban készítette el, Seregi László rendezésében. 1961-ben teljes rádiófelvétel készült az operettből, operaházi művészek hangján: Km.: Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Várhelyi Endre valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Erdélyi Miklós A hőskorban Magyarországon – elsősorban Kolozsváron - még játszották Suppétól ezeket a darabjait is: A szép Galathea, Pajkos diákok, Könnyű lovasság, Fatinitza, Donna Juanita, A gascogne-i nemes, A Modell. A Nőnövelde (1882. Pesti Nemzeti Színház) Banditacsíny (1991. Debrecen) – más néven: Banditák (ugyanilyen címen ismerünk Offenbach- operettet is. Nem keverendő össze a kettő.) Sajnos, a debreceniek új Suppé-bemutatója óta semmi darabja nem megy az országban a hírneves bécsi mesternek. Ez is szomorú, csakúgy mint a korábban emlegetett többi szerző műveinek negligálása. Ha Suppé-operettre vágyunk, akkor megint csak a Dankó Rádióhoz kell fordulnunk, és ha szerencsénk van kifoghatunk részleteket a Magyar Rádióban az ötvenes-hatvanas években felvett, említett Boccaccio mellett még további két műből: A szép Galatheából két stúdiófelvétel is készült. A korábban felvett operettben Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád énekel, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor. A későbbi stúdiófelvételről László Margit, Réti József, Melis György és Palcsó Sándor énekét halljuk. AZ MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Ugyancsak kedvencem A pajkos diákok! Az elkészült rádiófelvételen Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Várhelyi Endre énekel, km. a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel. És nincs tovább… Tehát ez nagyon kevés, és megint csak oda lyukadok ki, újra kellene gondolni az operettműfaj hazai képviselőinek (Operettszínház és vidéki teátrumok), hogy az operettirodalom értékeiből minél többet bemutassanak játszóhelyeiken a közönségnek - aki bizonyára örömmel fogadná a számára újdonságot jelentő híres alkotásokat. Óriási a választék, lenne miből jókat, alkalmasakat a mai színpadra átültetni, megtartva a nívós zenei anyagot. Magam részéről elsősorban a klasszikus operettszerzők műveit pártolom, ezt soha nem titkoltam. Ezek között pedig Franz von Suppé híres színpadi alkotásai megkerülhetetlenek. De akkor ne csak megint a Boccaccio-ban gondolkodjanak.
Az egyik legfontosabb bécsi operettszerzőt és karmestert kihagytam a felsorolásból: Franz von Suppé. A fáma szerint a dalmát származású - Splitben /Spolato) 1819-ben született - Suppé és az 1797-ben Bergamóban született Gaetano Donizetti "szegről-végről" rokonok voltak! Két, teljesen homlokegyenest állításról számoltam be korábban: Az egyik forrás szerint „Suppé édesanyja cseh és lengyel felmenők Bécsben született gyermeke Gaetano Donizetti oldalági rokona volt! Suppé padovai tanulmányai idején ismerkedett meg Donizettivel, akinek Linda di Chamounix című operáját később az ő vezényletével mutatták be a császárvárosban.” Egy másik forrás ezt a rokoni szálat tévhitnek tartja: „A dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.” Jó lenne végre tudni, mi a hitelességük ezeknek a hivatkozásoknak… (A wikipédiában olvasom, hogy Suppé személyes ismeretségbe került Rossinivel és a fiatal Verdivel is.) Suppé sok operettet írt, de csak a világhírű műve, a nálunk is sikeres Boccaccio eresztett gyökeret, amely több felújítást megért az Operettszínházban (máshol is játszották, vidéken is), de az utolsó bemutatója (1987) óta idestova harminc év telt el… A Magyar Televízió megörökítette és közvetítette a Boccaccio 1964-es bemutatójának egyik, 1965-ös előadását. A MOKÉP_TELEVIDEO a kilencvenes években gyári videokazettán megjelentette a televíziós színházi közvetítés felvételét. Rendező: Horvai István. (179 perc) A Televízió Zenés Színháza az operett televíziós változatát 1978-ban készítette el, Seregi László rendezésében. 1961-ben teljes rádiófelvétel készült az operettből, operaházi művészek hangján: Km.: Ágai Karola, László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Nádas Tibor, Várhelyi Endre valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Erdélyi Miklós A hőskorban Magyarországon – elsősorban Kolozsváron - még játszották Suppétól ezeket a darabjait is: A szép Galathea, Pajkos diákok, Könnyű lovasság, Fatinitza, Donna Juanita, A gascogne-i nemes, A Modell. A Nőnövelde (1882. Pesti Nemzeti Színház) Banditacsíny (1991. Debrecen) – más néven: Banditák (ugyanilyen címen ismerünk Offenbach- operettet is. Nem keverendő össze a kettő.) Sajnos, a debreceniek új Suppé-bemutatója óta semmi darabja nem megy az országban a hírneves bécsi mesternek. Ez is szomorú, csakúgy mint a korábban emlegetett többi szerző műveinek negligálása. Ha Suppé-operettre vágyunk, akkor megint csak a Dankó Rádióhoz kell fordulnunk, és ha szerencsénk van kifoghatunk részleteket a Magyar Rádióban az ötvenes-hatvanas években felvett, említett Boccaccio mellett még további két műből: A szép Galatheából két stúdiófelvétel is készült. A korábban felvett operettben Lehoczky Éva, Szabó Miklós, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád énekel, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor. A későbbi stúdiófelvételről László Margit, Réti József, Melis György és Palcsó Sándor énekét halljuk. AZ MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Ugyancsak kedvencem A pajkos diákok! Az elkészült rádiófelvételen Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Várhelyi Endre énekel, km. a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényel. És nincs tovább… Tehát ez nagyon kevés, és megint csak oda lyukadok ki, újra kellene gondolni az operettműfaj hazai képviselőinek (Operettszínház és vidéki teátrumok), hogy az operettirodalom értékeiből minél többet bemutassanak játszóhelyeiken a közönségnek - aki bizonyára örömmel fogadná a számára újdonságot jelentő híres alkotásokat. Óriási a választék, lenne miből jókat, alkalmasakat a mai színpadra átültetni, megtartva a nívós zenei anyagot. Magam részéről elsősorban a klasszikus operettszerzők műveit pártolom, ezt soha nem titkoltam. Ezek között pedig Franz von Suppé híres színpadi alkotásai megkerülhetetlenek. De akkor ne csak megint a Boccaccio-ban gondolkodjanak.
2809 zenebaratmonika 2016-09-03 16:56:32 [Válasz erre: 2807 Edmond Dantes 2016-09-03 15:23:02]
Hát az lehetne mex, hogy a legjobb librettós operettjébe beletennénk az összes Budai Dénes vagy Gyöngy Pál slágert....szóval tényleg ez értelmét vesztené, mert talán bele se illenének a dalok a szövegkörnyezetbe. Esetleg egy új librettóba kerülnének ezek a dalok belevágva.. kérdés ki írná meg a darabot. Ezek alapján még mindig az opeettgála lenne a legjobb,.Honthy előszeretettel énekelte Buday és Lajtai dalait, meg másokét is. Akkor talán ez lehetne a címe, Honthy Hanna életéről szóló színdarab készülne és benne kedvenc dalait adná elő egy "hasonmás"... fogalmam sincs ki lenne az illető. Erre talán még mennének is az idősebbek.
Hát az lehetne mex, hogy a legjobb librettós operettjébe beletennénk az összes Budai Dénes vagy Gyöngy Pál slágert....szóval tényleg ez értelmét vesztené, mert talán bele se illenének a dalok a szövegkörnyezetbe. Esetleg egy új librettóba kerülnének ezek a dalok belevágva.. kérdés ki írná meg a darabot. Ezek alapján még mindig az opeettgála lenne a legjobb,.Honthy előszeretettel énekelte Buday és Lajtai dalait, meg másokét is. Akkor talán ez lehetne a címe, Honthy Hanna életéről szóló színdarab készülne és benne kedvenc dalait adná elő egy "hasonmás"... fogalmam sincs ki lenne az illető. Erre talán még mennének is az idősebbek.
2808 Edmond Dantes 2016-09-03 15:28:32 [Válasz erre: 2801 smaragd 2016-09-02 01:05:03]
Nagy tétben fogadnék, hogy MR archívuma kincsesbánya, ahol úgyszólván minden és mindenki megvan, ami és aki számít. Alkalmas szerkesztő mindent fellelne-bemutatna, feltéve, hogy valamekkora valós közönségigény van ezekre az archív felvételekre, amiket ráadásul a mai technikával lehetséges volna digitalzálni--->élvezhetőbbé tenni, ahogyan régi filmeket és zenéjüket.
Nagy tétben fogadnék, hogy MR archívuma kincsesbánya, ahol úgyszólván minden és mindenki megvan, ami és aki számít. Alkalmas szerkesztő mindent fellelne-bemutatna, feltéve, hogy valamekkora valós közönségigény van ezekre az archív felvételekre, amiket ráadásul a mai technikával lehetséges volna digitalzálni--->élvezhetőbbé tenni, ahogyan régi filmeket és zenéjüket.
2807 Edmond Dantes 2016-09-03 15:23:02 [Válasz erre: 2797 zenebaratmonika 2016-08-31 23:36:25]
Buday Dénes: kb. ugyanazt mondjuk. 1-2 sláger nem tart el 1-1 operettet szériában. "... talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek."...ezt sajnos nem tudom értelmezni. a) 1 db. operettgála est lenne? Olyanok vannak szép számmal, ha nem is kimondottan egy (1) szerző köré szervezve. vagy b) összeollózni sok Buday-slágert egy "tető" alá = egy operettnyi Buday-nóta valamilyen szövegkönyvre? Ahhoz gondolom a jogutódok engedélye is kellene + ütős librettó (ahhoz meg Kellér)...és talán már úgy sem lenne (szériában) eladható. Eme "saláta"műfaj "klasszikusa" a Három a kislány, amit meg nem néznék noha vagy talán éppen azért, mivel Schubert dalai és sok más műve szívemhez igen közel állnak. Gyöngy Pálról se gondolnám, hogy bármely "egész estése" kelendő portéka lenne manapság, ahogyan a korábban felsorolt szerzők-művek túlnyomó többsége sem. Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom, "ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés.
Buday Dénes: kb. ugyanazt mondjuk. 1-2 sláger nem tart el 1-1 operettet szériában. "... talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek."...ezt sajnos nem tudom értelmezni. a) 1 db. operettgála est lenne? Olyanok vannak szép számmal, ha nem is kimondottan egy (1) szerző köré szervezve. vagy b) összeollózni sok Buday-slágert egy "tető" alá = egy operettnyi Buday-nóta valamilyen szövegkönyvre? Ahhoz gondolom a jogutódok engedélye is kellene + ütős librettó (ahhoz meg Kellér)...és talán már úgy sem lenne (szériában) eladható. Eme "saláta"műfaj "klasszikusa" a Három a kislány, amit meg nem néznék noha vagy talán éppen azért, mivel Schubert dalai és sok más műve szívemhez igen közel állnak. Gyöngy Pálról se gondolnám, hogy bármely "egész estése" kelendő portéka lenne manapság, ahogyan a korábban felsorolt szerzők-művek túlnyomó többsége sem. Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom, "ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés.
2806 zenebaratmonika 2016-09-03 12:38:05 [Válasz erre: 2805 smaragd 2016-09-03 11:27:31]
Köszi, különben már én ezt pár hónapja észrevettem, van egy német dokumentumfilm ugye Ábrahám Pálról is, sőt a németek másik nagy kedvencéről Robert Stolzról is, aki bár osztrákként született, Németországban lett népszerű. Sajnos egyikhez sincs magyar felirat, jó lenne, ha legalább a Kálmán és az Ábrahám filmet feliratoznák magyarul, és hát le is illene adni őket a televízióban. https://www.youtube.com/watch?v=20g0h5Efk5M A Stolz filmben 16.40 után szóba kerül Einzi Stolz is, akinél megbújt Ábrahám Pál is 1940 körül, mielőtt kiment Amerikába, sajnos nem értem mit mondanak, de később Einzi Stolz 5. felesége lett, Kálmán Imrével is találkoztak kint. Ez érdekes történet lenne, de sajna egy magyar cikket se találtam a témáról.
Köszi, különben már én ezt pár hónapja észrevettem, van egy német dokumentumfilm ugye Ábrahám Pálról is, sőt a németek másik nagy kedvencéről Robert Stolzról is, aki bár osztrákként született, Németországban lett népszerű. Sajnos egyikhez sincs magyar felirat, jó lenne, ha legalább a Kálmán és az Ábrahám filmet feliratoznák magyarul, és hát le is illene adni őket a televízióban. https://www.youtube.com/watch?v=20g0h5Efk5M A Stolz filmben 16.40 után szóba kerül Einzi Stolz is, akinél megbújt Ábrahám Pál is 1940 körül, mielőtt kiment Amerikába, sajnos nem értem mit mondanak, de később Einzi Stolz 5. felesége lett, Kálmán Imrével is találkoztak kint. Ez érdekes történet lenne, de sajna egy magyar cikket se találtam a témáról.
2805 smaragd 2016-09-03 11:27:31
Bevallom, nem néztem meg most az előzményeket, hogy szerepelt-e már ez a videó ezen a fórumon, de abban az esetben is érdekes és érdemes újra megtekinteni: [url]https://youtu.be/p0WfZBgQU7w;"Emmerich Kalman" 3sat[/url]
Bevallom, nem néztem meg most az előzményeket, hogy szerepelt-e már ez a videó ezen a fórumon, de abban az esetben is érdekes és érdemes újra megtekinteni: [url]https://youtu.be/p0WfZBgQU7w;"Emmerich Kalman" 3sat[/url]
2804 zenebaratmonika 2016-09-02 09:29:53 [Válasz erre: 2803 zenebaratmonika 2016-09-02 09:27:44]
Kérjük a Csókolj meg Katámat és a Hawaii rózsáját... legalább valahol meg lehetne nézni...
Kérjük a Csókolj meg Katámat és a Hawaii rózsáját... legalább valahol meg lehetne nézni...
2803 zenebaratmonika 2016-09-02 09:27:44 [Válasz erre: 2802 Búbánat 2016-09-02 07:49:16]
Jelenleg az olimpia ismétlése megy ott. Igazából fogalmam se volt, hogy mi lesz rajta, köszi. Persze nem csak a magyar, hanem a külföldi operettek, musicalak is jók lennének, a lényeg hogy minél több és minél változatosabb legyen a zenei kínálat.
Jelenleg az olimpia ismétlése megy ott. Igazából fogalmam se volt, hogy mi lesz rajta, köszi. Persze nem csak a magyar, hanem a külföldi operettek, musicalak is jók lennének, a lényeg hogy minél több és minél változatosabb legyen a zenei kínálat.
2802 Búbánat 2016-09-02 07:49:16 [Válasz erre: 2800 zenebaratmonika 2016-09-02 00:06:07]
Heteken belül indul a Magyar Televízió új, ismeretterjesztő és kulturális csatornája: M5 - a tudomány, a földrajz, a nyelvoktatás, mellett a magyar kultúrát és művészetet karolja fel a köztévén. Az M5 csatornaigazgatója, Dér Ágnes nyilatkozta: „Minden este hétkor nálunk is lesz híradó, de ez a félóra is a kultúráról fog szólni. Majd koncertek, opera-, operett-, balett- és színházi előadások váltják egymást. Ez utóbbi műfaj nagyon hiányzott az elmúlt húsz évben, most több színházi közvetítésre számíthatnak a nézők az egész Kárpát-medencéből.” Valami reményt ehhez az induló, új TV_csatornához is fűzhetünk.
Heteken belül indul a Magyar Televízió új, ismeretterjesztő és kulturális csatornája: M5 - a tudomány, a földrajz, a nyelvoktatás, mellett a magyar kultúrát és művészetet karolja fel a köztévén. Az M5 csatornaigazgatója, Dér Ágnes nyilatkozta: „Minden este hétkor nálunk is lesz híradó, de ez a félóra is a kultúráról fog szólni. Majd koncertek, opera-, operett-, balett- és színházi előadások váltják egymást. Ez utóbbi műfaj nagyon hiányzott az elmúlt húsz évben, most több színházi közvetítésre számíthatnak a nézők az egész Kárpát-medencéből.” Valami reményt ehhez az induló, új TV_csatornához is fűzhetünk.
2801 smaragd 2016-09-02 01:05:03
A megmaradt gramofonlemezek többnyire magángyűjteményekben vannak.
A megmaradt gramofonlemezek többnyire magángyűjteményekben vannak.
2800 zenebaratmonika 2016-09-02 00:06:07 [Válasz erre: 2799 Búbánat 2016-09-01 21:41:00]
Sajnos tényleg nincsenek nemhogy operett, de még színházi előadások se a tévében. Viszont az m3 és a Duna world talán elkezdett lépni az ügyben, elővette a nosztalgiaműsorokat pl. Bongó, Dallamról Dallamra... ezekben igen sok operett csendül fel. Sajnos a II. világháború előtti felvételek lennének a legfontosabbak, és ha még léteznek gramofonlemezek vagy bármi össze kéne gyűjteni a mintegy 400 magyar operett és számos külföldi hangfelvételét. Sajna ezt senki se tette meg, pedig ehhez az kéne, hogy elővegyék a librettókat és kiírják legalább a dal első versszakát és refrénjét és az arhív felvételeket ez alapján keresővel be lehetne azonosítani. Ez márcsak azért is lenne fontos, mert sajna napjainkra gyakorlatilag operett csak a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Víg özvegy, Denevér, Lili bárónő és az agyoncsépelt, nemzetközileg teljesen jegyzetlen Mágnás Miska maradt itthon és még pár mű mint a Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, Eisemann darabok, Luxemburg grófja, Cigányszerelem és ennyi... sajna.
Sajnos tényleg nincsenek nemhogy operett, de még színházi előadások se a tévében. Viszont az m3 és a Duna world talán elkezdett lépni az ügyben, elővette a nosztalgiaműsorokat pl. Bongó, Dallamról Dallamra... ezekben igen sok operett csendül fel. Sajnos a II. világháború előtti felvételek lennének a legfontosabbak, és ha még léteznek gramofonlemezek vagy bármi össze kéne gyűjteni a mintegy 400 magyar operett és számos külföldi hangfelvételét. Sajna ezt senki se tette meg, pedig ehhez az kéne, hogy elővegyék a librettókat és kiírják legalább a dal első versszakát és refrénjét és az arhív felvételeket ez alapján keresővel be lehetne azonosítani. Ez márcsak azért is lenne fontos, mert sajna napjainkra gyakorlatilag operett csak a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Víg özvegy, Denevér, Lili bárónő és az agyoncsépelt, nemzetközileg teljesen jegyzetlen Mágnás Miska maradt itthon és még pár mű mint a Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, Eisemann darabok, Luxemburg grófja, Cigányszerelem és ennyi... sajna.
2799 Búbánat 2016-09-01 21:41:00 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Tény, hogy manapság ritkán kerül színre operett eredeti alakjában, az idők folyamán számos átdolgozással próbálták és ma is próbálják védeni a darab időszerűségét. De épp a szüzsék átalakításai tűnnek egyre törékenyebbeknek. A maradandó sikert a zene biztosítja. Legalábbis kellene… Örökzöld slágereinek köszönheti a műfaj ma is népszerűségét, ám kérdés, hogy ilyen módon, azaz sláger-egyvelegként, ugyanarról a műről beszélhetünk-e, mint a bemutató idején? Bizonyára nem. Maga a mű, a szerzői tulajdon ma már muzeális értékű, és ha eredeti alakjában kívánnám megismerni, akkor el kell felejtenem a nosztalgiát – ami számomra reménytelennek tűnik; mindig keresem a históriai értéket is az adott művekben – ha színházban találkozom a produkciókkal. Megint másként reagálom le ezt, ha csak a népszerű zenéket – részleteket hallgatom meg rádióban vagy CD-felvételekről. Tehát egyfajta kettőségben gondolkozom erről; más-más szemüveget teszek fel, mikor az operettel kapcsolatba lépek itt és ott. Ugyanakkor nincs szükségem szerzői kéziratokra, első kiadásokra, hogy autentikust kapjak: megelégszem, az ötvenes és nyolcvanas évek közötti stúdiófelvételek hallgatásával, televíziós operettfilmek nézésével, a szubjektív értékelésükkel, nosztalgiázom is; az emlékek szárnyán visszasuhanni az időben a hatvanas évek elejéig, a mából figyelemmel lenni a bekövetkezett változásokra a hangszerelésben, a dalszövegben, előadói „praktikákban”, a közízlésben – ami sokat változhatott, változott is, de nálam valami megrekedt… Én „nem fejlődtem” - - hozzáteszem, ezt én szerencsémnek tartom. A musicalek – operett rivalizálás engem csak annyiban érint, hogy szomorkodom az operett/daljáték vissza(ki)szorulás jelensége felett, és az a kevés operett, ami még látható a színházakban sem igazán okoz örömet: az örök aktualizálás, átírás, áthangszerelés (olykor már a „mjuzikelesítés” irányába), a korszerűsítés nem az én világom! Konklúzió: marad a Dankó Rádióban hallható, naponta fel-felcsendülő operettslágerek sokasága a kedvenc operettekből és kedves előadóim, a korabeli ének- és zenekari hangzás, valamint a fülembe ívódott „eredeti” dalszövegek-versek. Amikor azon merengek, mit hoz majd a holnap e zenei műfaj terén, nincs okom a tapsikolásra. Valami elveszett, végérvényesen, örökre! De megmarad a história, a zenetörténet, az archív zenehallgatás öröme. Meg az a titkos remény: hogy a televízió egyik csatornája talán elkezdi sugározni a régmúltban felvett zenés színházi előadásokat, és újra láthatom-hallhatom a régi idők nagyjait, és az akkori értékek elfeledtetik velem a mai idők szellemének sivárságát és sekélyességét.
Tény, hogy manapság ritkán kerül színre operett eredeti alakjában, az idők folyamán számos átdolgozással próbálták és ma is próbálják védeni a darab időszerűségét. De épp a szüzsék átalakításai tűnnek egyre törékenyebbeknek. A maradandó sikert a zene biztosítja. Legalábbis kellene… Örökzöld slágereinek köszönheti a műfaj ma is népszerűségét, ám kérdés, hogy ilyen módon, azaz sláger-egyvelegként, ugyanarról a műről beszélhetünk-e, mint a bemutató idején? Bizonyára nem. Maga a mű, a szerzői tulajdon ma már muzeális értékű, és ha eredeti alakjában kívánnám megismerni, akkor el kell felejtenem a nosztalgiát – ami számomra reménytelennek tűnik; mindig keresem a históriai értéket is az adott művekben – ha színházban találkozom a produkciókkal. Megint másként reagálom le ezt, ha csak a népszerű zenéket – részleteket hallgatom meg rádióban vagy CD-felvételekről. Tehát egyfajta kettőségben gondolkozom erről; más-más szemüveget teszek fel, mikor az operettel kapcsolatba lépek itt és ott. Ugyanakkor nincs szükségem szerzői kéziratokra, első kiadásokra, hogy autentikust kapjak: megelégszem, az ötvenes és nyolcvanas évek közötti stúdiófelvételek hallgatásával, televíziós operettfilmek nézésével, a szubjektív értékelésükkel, nosztalgiázom is; az emlékek szárnyán visszasuhanni az időben a hatvanas évek elejéig, a mából figyelemmel lenni a bekövetkezett változásokra a hangszerelésben, a dalszövegben, előadói „praktikákban”, a közízlésben – ami sokat változhatott, változott is, de nálam valami megrekedt… Én „nem fejlődtem” - - hozzáteszem, ezt én szerencsémnek tartom. A musicalek – operett rivalizálás engem csak annyiban érint, hogy szomorkodom az operett/daljáték vissza(ki)szorulás jelensége felett, és az a kevés operett, ami még látható a színházakban sem igazán okoz örömet: az örök aktualizálás, átírás, áthangszerelés (olykor már a „mjuzikelesítés” irányába), a korszerűsítés nem az én világom! Konklúzió: marad a Dankó Rádióban hallható, naponta fel-felcsendülő operettslágerek sokasága a kedvenc operettekből és kedves előadóim, a korabeli ének- és zenekari hangzás, valamint a fülembe ívódott „eredeti” dalszövegek-versek. Amikor azon merengek, mit hoz majd a holnap e zenei műfaj terén, nincs okom a tapsikolásra. Valami elveszett, végérvényesen, örökre! De megmarad a história, a zenetörténet, az archív zenehallgatás öröme. Meg az a titkos remény: hogy a televízió egyik csatornája talán elkezdi sugározni a régmúltban felvett zenés színházi előadásokat, és újra láthatom-hallhatom a régi idők nagyjait, és az akkori értékek elfeledtetik velem a mai idők szellemének sivárságát és sekélyességét.
2798 zenebaratmonika 2016-08-31 23:50:01 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Ezek a felsorolt Lehár darabok, csak kis közönséget vonzanának, túl komoly téma a magyar operettközönség számára pl. egy Cárevics vagy egy Fransquetta, egy Szép a világ. Szóval ezekben is pár sláger van, én inkább a Guidittát ajánlanám, legalábbis annak bár operai színvonalú a zenéje, de mégis megragadó lehet az operettközönség számára is. Lehet azt is inkább az Erkelbe kéne vinni vagy az Operaházba, mármint ott lennének megfelelő énekesek hozzá. Ausztriában viszont sokkal szélesebb ma is a Lehár repertoár, és ott van közönség ezekre a komolyabb darabokra is.
Ezek a felsorolt Lehár darabok, csak kis közönséget vonzanának, túl komoly téma a magyar operettközönség számára pl. egy Cárevics vagy egy Fransquetta, egy Szép a világ. Szóval ezekben is pár sláger van, én inkább a Guidittát ajánlanám, legalábbis annak bár operai színvonalú a zenéje, de mégis megragadó lehet az operettközönség számára is. Lehet azt is inkább az Erkelbe kéne vinni vagy az Operaházba, mármint ott lennének megfelelő énekesek hozzá. Ausztriában viszont sokkal szélesebb ma is a Lehár repertoár, és ott van közönség ezekre a komolyabb darabokra is.
2797 zenebaratmonika 2016-08-31 23:36:25 [Válasz erre: 2794 Edmond Dantes 2016-08-31 15:53:06]
Ezzel az elaggot jelzővel részben egyetértek, pl. ott lenne Buday Dénes, mint szerző, de neki elszórva vannak operettjeiben a slágerei, és hát persze én szeretek párat közülük, kissé azért régiesnek hatnának a mai közönség számára, meg túl szomorkásnak. Lehet könny nélkül sírni ha fáj.... csodás nóta igazán, de azért talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek. Ott van még Gyöngy Pál is...meg a Kadetszerelem, amit sajna lehetetlen megnézni, mert a filmváltozatban politikai okokból (származása miatt) már nem az ő dalait játszották 1941-ben.
Ezzel az elaggot jelzővel részben egyetértek, pl. ott lenne Buday Dénes, mint szerző, de neki elszórva vannak operettjeiben a slágerei, és hát persze én szeretek párat közülük, kissé azért régiesnek hatnának a mai közönség számára, meg túl szomorkásnak. Lehet könny nélkül sírni ha fáj.... csodás nóta igazán, de azért talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek. Ott van még Gyöngy Pál is...meg a Kadetszerelem, amit sajna lehetetlen megnézni, mert a filmváltozatban politikai okokból (származása miatt) már nem az ő dalait játszották 1941-ben.
2796 zenebaratmonika 2016-08-31 23:24:39 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Ebben igazad van, szóval azért a Cirkuszhercegnő szokott menni, sőt én 3 éve láttam az opiban. Ha Huszka, akkor szerintem a Güll Baba lenne talán a legérdekesebb. Jelenleg Eisemann darabjai mennek a leginkább, ezek operettecskék ahogy Rátonyi mondta őket pl. Tokai Aszu, Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Egy csók és más semmi... ezek műsoron vannak folyamatosan. Hiányolom Fényes Szabolcs Maya-t is. 2014-ben láttam Székesfehérváron Ábrahám Pál 1936-os vizilabdaoperettjét, a 3:1 a szerelem javárát, szerintem az is egész jó lehetne, mondjuk én tennék még hozzzá dalokat más operettjeiből is, amik stílusban hasonlók pl. Júlia. A Mária főhadnagy szintén műsoron volt a kamaraszínházban, bár én nem láttam. Mindenesetre jövőre megnyílik az Orfeum átalakítva, és 200 férőhelyes lesz, szivem szerint ide is vinnék operett előadásokat, azokat amik kisebb nézőközönségre számíthatnának. Egyelőre jövőre csak a Víg özvegyről tudunk, hogy bemutatják, de az Orfeumban is mehetne pár. Bízom benne, hogy a következő 10 évben azért minél több darab előkerül. A külföldi darabok közül Veszprémben lesz Hervé Nebántsvirág és az Erkel Színházban: Denevér és végre Cigánybáró... ami már nagyon nagy hiánycikk volt évek óta. A Három a kislány is hiánycikk tényleg régóta.
Ebben igazad van, szóval azért a Cirkuszhercegnő szokott menni, sőt én 3 éve láttam az opiban. Ha Huszka, akkor szerintem a Güll Baba lenne talán a legérdekesebb. Jelenleg Eisemann darabjai mennek a leginkább, ezek operettecskék ahogy Rátonyi mondta őket pl. Tokai Aszu, Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Egy csók és más semmi... ezek műsoron vannak folyamatosan. Hiányolom Fényes Szabolcs Maya-t is. 2014-ben láttam Székesfehérváron Ábrahám Pál 1936-os vizilabdaoperettjét, a 3:1 a szerelem javárát, szerintem az is egész jó lehetne, mondjuk én tennék még hozzzá dalokat más operettjeiből is, amik stílusban hasonlók pl. Júlia. A Mária főhadnagy szintén műsoron volt a kamaraszínházban, bár én nem láttam. Mindenesetre jövőre megnyílik az Orfeum átalakítva, és 200 férőhelyes lesz, szivem szerint ide is vinnék operett előadásokat, azokat amik kisebb nézőközönségre számíthatnának. Egyelőre jövőre csak a Víg özvegyről tudunk, hogy bemutatják, de az Orfeumban is mehetne pár. Bízom benne, hogy a következő 10 évben azért minél több darab előkerül. A külföldi darabok közül Veszprémben lesz Hervé Nebántsvirág és az Erkel Színházban: Denevér és végre Cigánybáró... ami már nagyon nagy hiánycikk volt évek óta. A Három a kislány is hiánycikk tényleg régóta.
2795 Haandel 2016-08-31 19:54:52 [Válasz erre: 2756 zenebaratmonika 2016-08-22 15:48:49]
Ld. Carlo Lombardo ↓ [url]https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operas_and_operettas_by_Leh%C3%A1r;List of operas and operettas by Lehár[/url]
Ld. Carlo Lombardo ↓ [url]https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operas_and_operettas_by_Leh%C3%A1r;List of operas and operettas by Lehár[/url]
2794 Edmond Dantes 2016-08-31 15:53:06 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Hosszú volna mindenre részletesen reagálni meg nem is vagyok a szakmában, de: -a felsorolt operettek közül jónéhány műsoron volt belátható időn belül + az Operett Színház nem lehet képes oly mértékben repertoárszínházként "viselkedni" mint pl MÁO...utóbbi is elindult a stagione-játékrend irányába, hogy az jó-e vagy sem, más kérdés, de egy olyan színházban, ami musicaleket is játszik, nem keveset, csak korlátozott számú operett tartható nagyobb szériában műsoron. Kis széria meg nem éri meg. - a felsorolt darabok jelentős része elavult, részben librettójuk miatt, részben zenéjük sem átütő. 1-2 sláger akad többségükben (ha akad), de az nem elég. Azt gondolom, többségüket még bemutatásuk idején sem szánták hosszú, még kevésbé "örök" életre. Ahogy a már tárgyalt Chicagói hercegnőt sem. - a külföldiek többségére is igaznak gondolom a fentieket: a maguk teljességében elavultak, legfeljebb néhány szám adható el itthon gálákon. A két Strauss-csatalovat (miként a Jánost vitézt és régebben pár mást) az Operaház szokta lenyúlni. Attól tartok, az angol és francia operett mint műfaj, menthetetlenül elaggott, még otthoni pályán is, Offenbach kivételével. Azaz Offenbach is menthetetlenül elaggott, a 2. császárság korában és korára formált alakjai, cselekményei, poénjai porosak. 1-1 ínyencfalat előszedése itt-ott inkább kivétel, ami a szabályt erősíti. A szovjet operett talán még "fénykorában" is nyögvenyelős dolog volt nálunk, afféle kényszer a nagy testvér kedvéért. -a pesti repertoár alakításánál minden bizonnyal alaposan és hosszú ideig tekintettel voltak az éves müncheni és egyéb turné(k)ra. Szerintem ők mondták meg, mit kérnek szériában. Nem tudom vannak-e még széria-turnék. Ha nem, akkor is, külföldön is, itthon is: tisztelet a bevételnek! Ezt pont egy vén operettróka mondta egykoron, forrás Rátonyi-könyv. -TV-közvetítések: gondolom, a sugárzási jogdíjak miatt nem (nagyon) közvetítenek "jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat". Nem mintha MTVA-nak nem telne az évi 80+ milliárdos apanázsból, de ez ismét egy másik történet lenne. Nem taglalom... Remélhetőleg és legalább házilag, archiv célra mindent felvesznek a Nagymező utcában. Egyszer még jól jöhet(nek).
Hosszú volna mindenre részletesen reagálni meg nem is vagyok a szakmában, de: -a felsorolt operettek közül jónéhány műsoron volt belátható időn belül + az Operett Színház nem lehet képes oly mértékben repertoárszínházként "viselkedni" mint pl MÁO...utóbbi is elindult a stagione-játékrend irányába, hogy az jó-e vagy sem, más kérdés, de egy olyan színházban, ami musicaleket is játszik, nem keveset, csak korlátozott számú operett tartható nagyobb szériában műsoron. Kis széria meg nem éri meg. - a felsorolt darabok jelentős része elavult, részben librettójuk miatt, részben zenéjük sem átütő. 1-2 sláger akad többségükben (ha akad), de az nem elég. Azt gondolom, többségüket még bemutatásuk idején sem szánták hosszú, még kevésbé "örök" életre. Ahogy a már tárgyalt Chicagói hercegnőt sem. - a külföldiek többségére is igaznak gondolom a fentieket: a maguk teljességében elavultak, legfeljebb néhány szám adható el itthon gálákon. A két Strauss-csatalovat (miként a Jánost vitézt és régebben pár mást) az Operaház szokta lenyúlni. Attól tartok, az angol és francia operett mint műfaj, menthetetlenül elaggott, még otthoni pályán is, Offenbach kivételével. Azaz Offenbach is menthetetlenül elaggott, a 2. császárság korában és korára formált alakjai, cselekményei, poénjai porosak. 1-1 ínyencfalat előszedése itt-ott inkább kivétel, ami a szabályt erősíti. A szovjet operett talán még "fénykorában" is nyögvenyelős dolog volt nálunk, afféle kényszer a nagy testvér kedvéért. -a pesti repertoár alakításánál minden bizonnyal alaposan és hosszú ideig tekintettel voltak az éves müncheni és egyéb turné(k)ra. Szerintem ők mondták meg, mit kérnek szériában. Nem tudom vannak-e még széria-turnék. Ha nem, akkor is, külföldön is, itthon is: tisztelet a bevételnek! Ezt pont egy vén operettróka mondta egykoron, forrás Rátonyi-könyv. -TV-közvetítések: gondolom, a sugárzási jogdíjak miatt nem (nagyon) közvetítenek "jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat". Nem mintha MTVA-nak nem telne az évi 80+ milliárdos apanázsból, de ez ismét egy másik történet lenne. Nem taglalom... Remélhetőleg és legalább házilag, archiv célra mindent felvesznek a Nagymező utcában. Egyszer még jól jöhet(nek).
2793 smaragd 2016-08-31 13:58:53 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Egyetértek. Két gondolatot fűzök hozzá: - A 2015-ben megrendezett szakmai konferencián sok probléma őszintén napirendre került, emellett fontos kutatási anyagok is. Minden bizonnyal mégsem kerül viszont az olvasók kezébe az előadások anyaga, sajnos. Megoldás lehetne a YT-on közzétenni mindezt, hiszen felvétel készült - szakmai céllal - "Az élő hagyomány" c.konferenciáról. Ebben az esetben a nagyközönség is tájékozódhatna egyebek mellett az operett műfaj egyes konkrét jellemzőiről, az átírások okairól a színpadra állítás jelenlegi nehézségeiről. A másik a rádióoperettek kérdésköre, amelynek alapvető gondja a hallgatóság szempontjából az, hogy nem hallhatóak. Ugyanis egyes döntéshozók úgy vélik, hogy nem lenne rá közönségigény, minden bizonnyal magukból indulva ki, mert lehetnek közöttük olyanok, akik szubjektíve nem kedvelik a műfajt, ők feltehetőleg nem is rendelkeznek rálátással és zenei, színpadi élményekkel. Ezen változtatni kellene, ezeket a nagy sikerű műveket sugározni lehetne! Az adódó egyéb problémák is megoldhatók lennének megfelelő vezetői beállítottsággal. Írásommal nem szándékozom senkit megbántani, de elgondolkodtatni és a fentiek szerinti tettekre ösztönözni, azt igen.
Egyetértek. Két gondolatot fűzök hozzá: - A 2015-ben megrendezett szakmai konferencián sok probléma őszintén napirendre került, emellett fontos kutatási anyagok is. Minden bizonnyal mégsem kerül viszont az olvasók kezébe az előadások anyaga, sajnos. Megoldás lehetne a YT-on közzétenni mindezt, hiszen felvétel készült - szakmai céllal - "Az élő hagyomány" c.konferenciáról. Ebben az esetben a nagyközönség is tájékozódhatna egyebek mellett az operett műfaj egyes konkrét jellemzőiről, az átírások okairól a színpadra állítás jelenlegi nehézségeiről. A másik a rádióoperettek kérdésköre, amelynek alapvető gondja a hallgatóság szempontjából az, hogy nem hallhatóak. Ugyanis egyes döntéshozók úgy vélik, hogy nem lenne rá közönségigény, minden bizonnyal magukból indulva ki, mert lehetnek közöttük olyanok, akik szubjektíve nem kedvelik a műfajt, ők feltehetőleg nem is rendelkeznek rálátással és zenei, színpadi élményekkel. Ezen változtatni kellene, ezeket a nagy sikerű műveket sugározni lehetne! Az adódó egyéb problémák is megoldhatók lennének megfelelő vezetői beállítottsággal. Írásommal nem szándékozom senkit megbántani, de elgondolkodtatni és a fentiek szerinti tettekre ösztönözni, azt igen.
2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31
Az Operettszínház adósa az operettbarátoknak: alig játszik néhány operettet, miközben óriási az operettirodalom, széles a választék - a hazai zenés színházi daraboké is. Régóta hiányolom Huszkától a Bob herceget, Gül babát, Lili bárónőt (csak a Zsebszínházban megy egy kamara-változata), Mária főhadnagyot vagy az Erzsébetet; Jacobitól a Leányvásárt, Nádor Mihálytól a Babavásárt; Szirmaitól bármit csak a Mágnás Miskát már ne!..; Buttykay Ágost Ezüstsirályát; Kemény Egon-operetteket; Belátom, Lehár-darabokat nehéz választani, mert oda operai zenei-énekesi nívó szükségeltetik...- de azért szívesen látnám az Évát, a Pacsirtát, A három gráciát, a Kék mazúrt, a Paganinit, a Frasquitát, A cárevicset, a Friderikát, a Giudittát - ha ezek túl fajsúlyosak lennének a színház számára, akkor legyen a Tavasz vagy a Szép a világ! Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Marica grófnőjét is egy idő után meg lehet unni, és kellene a frissítés, a változatosság: A nem igazán sikeres/népszerű - kísérletező - Chicagói hercegnő-újdonság helyett inkább A montmartre-i ibolyára, a Cirkuszhercegnőre vagy a Cigányprímásra vágytam volna. Ábrahám Páltól pedig jöhetne végre a mostanság többször is emlegetett Hawaii rózsája. Kacsóhtól a János vitéz, de inkább a Rákóczit látnám szívesen még. Schubert-Berté Három a kislánya is régóta hiánycikk nálunk. A klasszikus bécsi operettek közül ősidők óta hiányolom Millöcker, Zeller, Oscar Straus, Ziehrer zenés-színpadi alkotásait; Johann Strausstól A királyné csipkendőjét; régen nincs repertoáron A cigánybáró és Az egy éj Velencében is. Leo Fallnak vannak a Pompadourja mellett más, kiváló operettjei is, melyek bemutatásra várnának nálunk: Sztambul rózsája, Elvált asszony... A világszerte ismert és máshol játszott francia (Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette) és angol (Sullivan, Jones) szerzők darabjai nálunk észrevehetetlenek! Miért?! A szovjet operettek között is volt egy-két népszerű, jó zenéket is tartalmazó darab: gondolok Dunajevszkij Szabad szél vagy Miljutyin Nyugtalan boldogság című alkotásaira. És persze lehetne még sorolni, milyen operetteket vennék örömmel, szívesen, ha eljutnának az Operettszínház színpadára - az elnyűhetetlenek mellett talán a felsorolt szerzők és címek is helyet és teret követelhetnek maguknak. Mondom én. Szóval kellene egy szélesebb, átfogóbb koncepció jegyében kiválasztani a repertoárra kerülő operett-, daljáték-újdonságokat - és ez vonatkozik a zenés tagozattal rendelkező vidéki nagy színházainkra is. Rengeteg jó operett van és azok közül alig kerül be valami a színházak játékrendjébe. Az operettnek új híveket szerezni nemcsak a közelmúltban műsoron levő (vagy közelmúltig szerepelt) Csókos asszonnyal, Victóriával, a leporolt Csínom Palkóval, A bajadérral, A mosoly országával, a Sybillel, Bál a Savoy-jal sikerülhet(ett), mert szerintem lehet, szükséges és kell bővíteni ezt a kört. Ideje meg méltányos is lenne… A másik: miért nem közvetíti a televízió a jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat? A hatvanas években nem volt olyan hónap, hogy ne láthattunk volna egy-egy operettet, zenés darabot, de operát is, élőben vagy felvételről közvetítve – azon az egyetlen közszolgálati, állami adón! Tudom, mindez a kívánságlista kissé álomszerű: sok minden feltételnek kell rendelkezésre állnia, hogy megvalósuljon (Pénz, társulat, vezetői hozzáállás stb) – nem is szólva meglévő vagy kialakuló érdeksérelmekről, vitatott, szubjektívnek tekinthető "értékmércék"-ről...
Az Operettszínház adósa az operettbarátoknak: alig játszik néhány operettet, miközben óriási az operettirodalom, széles a választék - a hazai zenés színházi daraboké is. Régóta hiányolom Huszkától a Bob herceget, Gül babát, Lili bárónőt (csak a Zsebszínházban megy egy kamara-változata), Mária főhadnagyot vagy az Erzsébetet; Jacobitól a Leányvásárt, Nádor Mihálytól a Babavásárt; Szirmaitól bármit csak a Mágnás Miskát már ne!..; Buttykay Ágost Ezüstsirályát; Kemény Egon-operetteket; Belátom, Lehár-darabokat nehéz választani, mert oda operai zenei-énekesi nívó szükségeltetik...- de azért szívesen látnám az Évát, a Pacsirtát, A három gráciát, a Kék mazúrt, a Paganinit, a Frasquitát, A cárevicset, a Friderikát, a Giudittát - ha ezek túl fajsúlyosak lennének a színház számára, akkor legyen a Tavasz vagy a Szép a világ! Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Marica grófnőjét is egy idő után meg lehet unni, és kellene a frissítés, a változatosság: A nem igazán sikeres/népszerű - kísérletező - Chicagói hercegnő-újdonság helyett inkább A montmartre-i ibolyára, a Cirkuszhercegnőre vagy a Cigányprímásra vágytam volna. Ábrahám Páltól pedig jöhetne végre a mostanság többször is emlegetett Hawaii rózsája. Kacsóhtól a János vitéz, de inkább a Rákóczit látnám szívesen még. Schubert-Berté Három a kislánya is régóta hiánycikk nálunk. A klasszikus bécsi operettek közül ősidők óta hiányolom Millöcker, Zeller, Oscar Straus, Ziehrer zenés-színpadi alkotásait; Johann Strausstól A királyné csipkendőjét; régen nincs repertoáron A cigánybáró és Az egy éj Velencében is. Leo Fallnak vannak a Pompadourja mellett más, kiváló operettjei is, melyek bemutatásra várnának nálunk: Sztambul rózsája, Elvált asszony... A világszerte ismert és máshol játszott francia (Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette) és angol (Sullivan, Jones) szerzők darabjai nálunk észrevehetetlenek! Miért?! A szovjet operettek között is volt egy-két népszerű, jó zenéket is tartalmazó darab: gondolok Dunajevszkij Szabad szél vagy Miljutyin Nyugtalan boldogság című alkotásaira. És persze lehetne még sorolni, milyen operetteket vennék örömmel, szívesen, ha eljutnának az Operettszínház színpadára - az elnyűhetetlenek mellett talán a felsorolt szerzők és címek is helyet és teret követelhetnek maguknak. Mondom én. Szóval kellene egy szélesebb, átfogóbb koncepció jegyében kiválasztani a repertoárra kerülő operett-, daljáték-újdonságokat - és ez vonatkozik a zenés tagozattal rendelkező vidéki nagy színházainkra is. Rengeteg jó operett van és azok közül alig kerül be valami a színházak játékrendjébe. Az operettnek új híveket szerezni nemcsak a közelmúltban műsoron levő (vagy közelmúltig szerepelt) Csókos asszonnyal, Victóriával, a leporolt Csínom Palkóval, A bajadérral, A mosoly országával, a Sybillel, Bál a Savoy-jal sikerülhet(ett), mert szerintem lehet, szükséges és kell bővíteni ezt a kört. Ideje meg méltányos is lenne… A másik: miért nem közvetíti a televízió a jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat? A hatvanas években nem volt olyan hónap, hogy ne láthattunk volna egy-egy operettet, zenés darabot, de operát is, élőben vagy felvételről közvetítve – azon az egyetlen közszolgálati, állami adón! Tudom, mindez a kívánságlista kissé álomszerű: sok minden feltételnek kell rendelkezésre állnia, hogy megvalósuljon (Pénz, társulat, vezetői hozzáállás stb) – nem is szólva meglévő vagy kialakuló érdeksérelmekről, vitatott, szubjektívnek tekinthető "értékmércék"-ről...
2791 zenebaratmonika 2016-08-31 11:50:10 [Válasz erre: 2789 Búbánat 2016-08-31 11:40:01]
A Denevér előadás későbbiekben Debrecenbe megy az Operettszínház díszleteivel. A Viktória pedig 2016. szeptember 23-tól a Miskolci Nemzeti Színhába kerül az Opi díszletekkel, de nem az operettszínház művészei adják elő, hanem a miskolci társulat, a premieren talán Dolhai Attila fog énekelni.
A Denevér előadás későbbiekben Debrecenbe megy az Operettszínház díszleteivel. A Viktória pedig 2016. szeptember 23-tól a Miskolci Nemzeti Színhába kerül az Opi díszletekkel, de nem az operettszínház művészei adják elő, hanem a miskolci társulat, a premieren talán Dolhai Attila fog énekelni.
2790 zenebaratmonika 2016-08-31 11:45:43 [Válasz erre: 2788 Búbánat 2016-08-31 11:23:25]
http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?event_id=965083520&produktion_id=964778708 Sőt egy másik Benatzky ooperett is lesz: Axel an der Himmelstür, erről nem igen lehetett hallani, de a 30-as évek végén született: https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 Ezt is most újítják fel, mint sok más operettet Németországban és Ausztriában.
http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?event_id=965083520&produktion_id=964778708 Sőt egy másik Benatzky ooperett is lesz: Axel an der Himmelstür, erről nem igen lehetett hallani, de a 30-as évek végén született: https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 Ezt is most újítják fel, mint sok más operettet Németországban és Ausztriában.
2789 Búbánat 2016-08-31 11:40:01
A Debreceni Nemzeti Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjeit mutatja be.
A Debreceni Nemzeti Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjeit mutatja be.
2788 Búbánat 2016-08-31 11:23:25
A bécsi Volksoperről úgy tartják, amely a világ vezető operettszínháza. Olvasom, hogy a 2016/17-es évadban az operett műfaj olyan mesterművei szerepelnek a műsoron, mint Johann Strauss Denevérje, Carl Millöcker Koldusdiákja, Ralph Benatzky Fehér ló című műve, és Kálmán Imre Cirkuszhercegnője.
A bécsi Volksoperről úgy tartják, amely a világ vezető operettszínháza. Olvasom, hogy a 2016/17-es évadban az operett műfaj olyan mesterművei szerepelnek a műsoron, mint Johann Strauss Denevérje, Carl Millöcker Koldusdiákja, Ralph Benatzky Fehér ló című műve, és Kálmán Imre Cirkuszhercegnője.
2787 Búbánat 2016-08-30 23:37:56 [Válasz erre: 2786 zenebaratmonika 2016-08-30 09:53:40]
Nem tudok róla, de attól még lehet...
Nem tudok róla, de attól még lehet...
2786 zenebaratmonika 2016-08-30 09:53:40 [Válasz erre: 2766 Búbánat 2016-08-26 16:43:09]
A Kikelet ucccából maradt meg hangfelvétel?
A Kikelet ucccából maradt meg hangfelvétel?
2785 zenebaratmonika 2016-08-30 09:44:47 [Válasz erre: 2781 smaragd 2016-08-30 07:38:41]
Sajnos magyarul ezidáig nem jelent meg a könyv. A Viktória cd-hez tartozó könyvben van egy hosszabb életrajz a zeneszerzőről. 21.1.2017: Die Blume von Hawaii - Oper Dortmund (Premiere) - úgy tudom itt fel lesz újítva már a darab, főként a librettó. http://www.theaterdo.de/detail/event/die-blume-von-hawaii/ Itt egy előzetes a darabról, az a vicces, hogy maga Ábrahám Pál is szereplője lesz az előadásnak, nem egészen értem, hogy hogyan. Theater Pforzheim is játszotta 2016 márciustól a Hawaii rózsáját a szezon végéig. https://www.youtube.com/watch?v=IEc-ZSuUZ3Q
Sajnos magyarul ezidáig nem jelent meg a könyv. A Viktória cd-hez tartozó könyvben van egy hosszabb életrajz a zeneszerzőről. 21.1.2017: Die Blume von Hawaii - Oper Dortmund (Premiere) - úgy tudom itt fel lesz újítva már a darab, főként a librettó. http://www.theaterdo.de/detail/event/die-blume-von-hawaii/ Itt egy előzetes a darabról, az a vicces, hogy maga Ábrahám Pál is szereplője lesz az előadásnak, nem egészen értem, hogy hogyan. Theater Pforzheim is játszotta 2016 márciustól a Hawaii rózsáját a szezon végéig. https://www.youtube.com/watch?v=IEc-ZSuUZ3Q
