Ja látod egyetértünk. Ma egy operettet írni eleve bukás, mivel nem illeszkedik ez a műfaj a jelenkorba. Mindenesetre a mai zene az teljesen más, már túlhaladta az operett műfajt. Még ha jazz lenne, akkor azt mondom ok. Ma is vannak jó jazz együttesek, születnek új jazz számok.
Látod, én meg egy Hawaii rózsájában...vagy Bál a Savoyban is jó lenne. Jacobi is feledve lett, akár Ábrahám.... idén 140 éve született Jacobi, tavaly pedig 130 éve Ábrahám... a gálák is elmaradtak. Már az is jó ötlet lenne, ha egy közös Jacobi-Ábrahám gála lenne, mármint ugye a műsor két részből állhatna. Annyi sláger simán összejönne. Úgy kb. 15-18 dal szokott menni egy részben.
Akkor nem csak én látom úgy hogy a Somossy operett elfért volna a Teátrumban. Én reménykedtem egy Cigányszerelemben vagy Bajadérban de hát sajnos nekik"jobb" ötletük volt
Ja, de ha csak ez a két bemutató lesz, akkor mi lesz a színházzal? Ugyanis a régi darabok nem elegek.
Ez még csak a kisebbik rossz. A nagyobb probléma hogy a jegy amiért eddig 3600 forintot fizettem, ez most felugrott 5700 forintra és bevezettek egy új árkategóriát ami csak az első két sorra érvényes, holott ebben az évadban ugyanazon az áron lehet hozzájutni mint a harmadik negyedik stb sorban lévő helyeknél
Hát ez egy újabb nesze semmi fogd meg jól.
Nem tudom miért nem írták ki. Itt van a konkrét ismertetés ezt emailben kaptam meg:
Az Operett honlapján nem találom a 2023/24-es évadra vonatkozó információkat.
Az Operettszínház új évadának megemelkedett jegyárai
Búcsú Jankovits Józseftől
Múlt héten szerdán
eltemették Jankovits József Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Budapesti
Operettszínház egykori bonvivánját.
A Farkasréti temetőben a gyászszertartáson beszédet mondott Kiss-B. Atilla főigazgató is.
Megtörtént a nagy bejelentés: Az Operettszínház a következő évben is két bemutatót tervez. Az operettbemutató ősbemutató, Az Orfeum Mágusa címmel, ugyanis új magyar operett fog születni, amit ősszel terveznek bemutatni. Tavasszal pedig a Carmen című musicalt mutatják be ami nálunk szintén ősbemutató, ezt Homonnay Zsolt fogja rendezni.
A bemutatókat még nem jelentették be, majd talán ma. Bár így is elég sokáig húzták mert holnap kezdődik a bérletvásárlás.
Hát ebben semmi új nincs... semmi bemutató....
Nagy valószínűség szerint az Operettszínház a mai napon vagy legkésőbb a holnapin jelenti be 2023-2024-es évadra való terveit, hisz Május 24-től elindul a bérletvásárlás az új évadra. Az évadot Szeptember 1-jén Jekyll és Hydedal nyitják meg, majd jön egy Csárdás Királynő blokk, Mária Főhadnagy és Monte Cristo Grófja, Mágnás Miska és Szépség és a Szörnyeteg erősítik még a Szeptemberi-Októberi műsort. A tavaly megrendezésre kerülő Álom édes Álom gálaműsort idén nem csak a Magyar Operett napján, vagyis Október 24-én tűzi műsorra a színház, hanem előtte még három alkalommal is.
Persze, az előzményekben lásd ott úgy írtam, ahogy rendjén való....:-)
Jajj! Ezt azért ne írjuk már így... hanem Chicago maradjon.
Még annyit, hogy a Csikágói hercegnő bécsi előadásának youtube-on található felvétele egyben a DVD-n megjelent változat.
Product description
Operette in zwei Akten
"Darsteller"
König Pankraz XXVII. von Sylvarien - Peter Matic
Sandor Boris, Erbprinz von Sylvarien - Mehrzad Montazeri
Miss Mary Lloyd aus Chicago - Norine Burgess
Prinzessin Rosemarie von Morenien - Renee Schüttengruber
James Jacques Bondy - Wolfgang Gratschmaier
Graf Bojazowitsch - Josef Luftensteiger
Marquis Perolin - Sandor Nemeth
Graf Negresco - Christian Drescher
Tihany - Gernot Kranner
Prinzessin Soljanka von Morenien - Florentina Kubizek
Kupp Mihaly - Aliosha Biz
Haushofmeister - Michael Weber
Chor, Ballett, Orchester und Kinderkomparserie der Volksoper Wien
Bühnenorchester der Wiener Staatsoper
Musikalische Leitung: Michael Tomaschek
Volt az többször is, nem csak kétszer. Igazából mivel nem sok operettről van videó, emiatt többször is előveszik ezeket. Az operettszínházi Jacobitól a Sybill, Lehártól német nyelvű, MÜPA-ban játszott Mosoly országa, Lehártól az operettszínházi Luxemburg grófja, Víg özvegy, Eisemanntól az Én és a kisöcsém, Szirmaynak a Mágnás Miskája. Az Erkel Színházból a Strauss Denevér, Cigánybáró. Egy vidéki előadás Strausstól: Egy éj Velencében.
A chicagói hercegnő Operettszínházbeli 2016-os
produkciójának felvételét az M5 csatorna emlékeim szerint kétszer bizonyosan
leadta, így 2018. november 24-én is.
Emmerich Kálmán: Die Herzogin von Chicago - Bécs, Volksoper, 2005 - DVD
A Bál a Savoyban című operett soproni színházi felvételét legutóbb tavaly november 5-én sugározta az M5 csatorna. Ezt a produkciót láthatjuk ma is az M5-ön, 20.50 és 23.30 óra között.
2023. május 20. 20.50 M5 televízió csatorna
A Mosoly Országa nekem is tetszett, de mivel én azokat az operetteket szeretem, amiknek boldog a vége, így egynél többször nem néztem meg. Viszont Kis Diána és Nin Duch Huang Long nagyon jó párosítás volt, Erdős Attilával és Széles Flórával együtt❤️
Már megint rakoncátlankodott a program, ugyanis a két írásomat egybe rakta. Kérem, ha lehetséges ezt tegyék helyre!
Ábrahám Pál-Alfred Grünwald, Fritz Löhner Beda: Bál a Savoyban (1932)
Többször megfilmesített, népszerű operett a szerelem hatalmáról, amely a házasságot is képes látszólag széttörni, majd mégis összetartani.
Egy dalmű, amelyben a múltbeli bohém ígéretet akkor kellene beváltani, amikor már lehetetlen.
Egy revü, ahol a dzsessz világában kiteljesedik a női egyenjogúság.
S adott minden kellék: álruhák, véletlennek tűnő találkozások, megcsalás és hűség drámai pillanatai, s olyan slágerek, mint a La bella Tangolita, a Sevilla vagy a Kicsike, vigyázzon egyszer nagymama lesz.
A történet rejtelmeiről:
Az álompárnak tartott Faublas házaspár hosszú nászútja után váratlanul kiderül a férj viharos múltja. Egy vacsorameghívás titkos üzenettel, együttlétről szóló, beváltásra váró csekkel, amely a Savoy Hotel bálján várja őt Tangolitával, a táncosnővel együtt. A féltékeny feleség gyanút fog, és elindul a nagyszabású társadalmi eseményre, de közben ő is veszélyes kalandok elé néz. S mindemellett előkerül Amerikából érkező barátnője, Daisy Parker, valamint Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja, akik tovább bonyolítják a félreértésekre épülő, szellemesen fordulatos történetet.
18 éven aluliak számára nem ajánlott
Az előadással kapcsolatos további érdekességeket az alábbi linken olvashatók:
https://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1665-bal-a-savoyban-fergeteges-revuoperett.html
Az előadás hossza két óra negyven perc egy szünettel.
Szereplők:
Henry de Faublas márki – Domoszlai Sándor
Madelaine, a felesége – Geszthy Veronika
Daisy Parker, dzsesszzeneszerző – Kisfaludy Zsófia
Musztafa, bej – Peller Károly
La Tangolita, argentin táncosnő – Molnár Anikó
Celestin Fourmint, ügyvéd – Marosszéki Tamás
Archibald, komornyik/ Riporter-műsorvezető – Szolnoki Tibor
Pomerol, főpincér – Rupnik Károly Pintér Gábor
valamint a Sopron Balett tagjai és a Soproni Petőfi Színház kórusa:
2023. május 20. 20.50. M5 csatorna
A harmadik nagy csalódás pedig a Víg özvegy volt, pár éve. Hát azt is sikerült teljesen tönkretenni.... eléggé unalmas is volt. A Chicagoi hercegnőnek legalább az első felvonása tetszett úgy, ahogy.
Hát itt a fórumon nem kapott jó kritikát.
Vicces, de én épp a Kero féle Chicagoi Hercegnő miatt kezdtem el érdeklődni az operettek iránt. Karantén alatt adták a tévében és annyira tetszett, hogy utána az összes interneten fellelhető Dolhais operettet végig zongoráztam és bumm már mentem is abban az évben(2021ben) húzamosabban színházba :)
Egy kis operett csemege...
...közben megnyílt az egész. :-)
Apatintól Guatemaláig
Ábrahám Pál beszélt
Hosszú idő után ismét a közönség elé lépett a Király-színház színpadán Ábrahám Pál jelentős külföldi sikerek után. A magyar közönség ünnepelte. Beszéltünk Ábrahám Pállal, aki a következőkben számolt be életének eddigi fontosabb állomásairól: — Négyéves koromban kezdtem zongorázni. Schaeffer Jakab apatini kántor tanított." Hétéves koromban már kívülről játszottam többek között Bach fugáit. Aztán hegedülni is tanultam. Felkerültem Pestre, a Zeneakadémiára, ahol Heiner Frigyes egy évig zeneszerzésre tanított. Ugyanakkor egy kereskedelmi iskola tanulója voltam. Két év után a Zeneakadémiáról, tizennégyéves koromban, kivettek szüleim, mert tanáraim attól féltek, hogy túlságosan megeröltet a komoly tanulás. Tizenhatéves koromban ismét a Zeneakadémiára iratkoztam be, ahol Herzfeld Viktor, Siklós Albert és Molnár Géza voltak a tanáraim. Ekkor már az Ipolyi—Indig—Hauser—Son vonósnégyes játszotta szerzeményeimet és a filharmonikusok játszották csellókoncertemet. Akkoriban állapodtam meg Bródy Sándorral, hogy a Lyon Leából operát készítek.
Ha jól olvasom a furcsa megjelenésű beírást (többek között fejjel lefelé áll), a Pesti Napló 1932. január 24-i cikkét idézed. A cikkben szó van Ábrahám Pál opera-komponálási szándékáról.
______________________________
" Ábrahám Pál - Apatintól Guatemaláig
Ábrahám Pál hosszú idő után ismét a közönség elé lépett a Király-színház színpadán.
...
Beszéltünk Ábrahám Pállal, aki a következőkben beszámolt életének eddigi fontosabb állomásairól:
Négyéves koromban kezdtem zongorázni. Schaeffer Jakab apatini kántor tanított. Hétéves koromban már kívülről játszottam többek között Bach fugáit. Aztán hegedülni is tanultam. Felkerültem Pestre, a Zeneakadémiára, ahol Heiner Frigyes egy évig zeneszerzésre tanított.
...
Akkoriban állapodtam meg Bródy Sándorral, hogy a Lyon Leából operát készítek."
Ez, amit látsz, a kékhalál (Blue screen of death, BSoD). Ez vár minden operettre. :)
Próbáld úgy hogy a szöveget előbb wordbe vagy jegyzettömbbe bemásolod és onnan másolod ki ide. Úgy nem kéne mutatnia a kéket
Az ADT-n nyílt nap volt. Pár cikket mentettem. Nem engedi, hogy bemásoljam, mert kék lett. Tehát be kéne gépelni.
/SZTANKAY ÁDÁM/ - 2022.07.31. 18:19/ - Origo.hu
Úgy látom, elkezdtél valamit beírni, aztán félbehagytad.... (Ha "Apatin", nyilván megint Ábrahám Pálról és műveiről eshet szó, amit megosztani kívánsz velünk?...)
Pesti Napló 1932. január 24. Apatintól
Apatintól
Az Operettszínházban és más színházakban nem láttam a darabot,
viszont a rádiófelvételről jól ismerem: a melódiák könnyen megjegyezhetőek, sok
népszerű dalbetét, és magát a zenei
anyagát tekintve egész jó kis szovjet operett volt.
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél
Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot - az Operettszínház bemutatójára fordította: Hámos György és Gáspár Endre
No.9. INDULÓ –„Szél, szél, szállj keletről hozzánk” - Vegyeskarra baritonszólóval
Dalszöveg - részlet
Markó és kórus:
Orvul tört ránk, eltiporta földünk, úrrá lett itt az ellenség!
Már azt hittem rabigába törtünk, minket már senki meg
nem véd!
Ám bent a vén erdők ölén, fegyverre kész száz férfikéz!
Új zászlót bontott a szél, lángra gyúlt a hős vér.
Új dal kél, felkelt a szél!
S küld harcra szánt, százezer partizánt!
Bennünk él most is e dal… messzire száll a sóhaj:
Refrén (Markó és vegyeskar):
Szél, szél, szállj keletről hozzánk!
Szél, szél új világot hozz ránk!
Jöjj el, te zengő hajnal,
Győztes szabadság dallal!
Zúgj, búgj, űz el minden árnyat! Haj-hó!
Zengj te szabad szél!
Bármerre száguld szárnyad, ott a szabadság él!
(Az indulódal egészének ismétlése: vegyeskarral együtt)
A YouTube-ra feltett másik dal is - egy vidám kettős - a Rádióban felvett
stúdiófelvételről szól:
Dunajevszkij: Szabad szél – „Kettesben veled” - Koltay Valéria és Palcsó Sándor
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij – Innocent Vincze Ernő – Romhányi József: Szabad szél
A Rádió Dalszínházának bemutatója – keresztmetszet: 1964. április 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.45
Km.
Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi
Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis
György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál.
Zenei rendező: Fejes Cecília.
Szerkesztő: Bitó Pál
Még egy dal:
A Dunakeszi /Váci/ Szimfonikus Zenekar karmestere: Farkas Pál.
2009. január 1 , Belvárosi Szinház - "Interoperett" - Újévi Gálaműsor- LIVE (élő egyenes adás-Duna TV)
Most, hogy III. Károly király koronázása zajlott
Londonban, eszembe juttatta Huszka Bob herceg című operettjét, amit évtizedek
óta hiányolok a „palettáról” a Nagymező utcában. Jó lenne ezt a darabot is - a Gül Baba és a Lili bárónő címek egyike/
másika mellett/helyett - újra látni a pesti "Broadway-negyed" teátrumának nagyszínpadán! A Gül Baba is időtlen idők óta nincs a repertoáron. Tudom, most megy a Mária főhadnagy, nem valószínű, hogy egyhamar ismét egy
Huszka-műre esne a választás. De talán pár éven belül ez az
örökbecsű magyar operett is visszakerül majd a Budapesti Operettszínházba – ahol
ugyancsak helye van/lenne.
Emiatt is lenne jó a Hawaii rózsája, mert azt még nem láttam magyarul. Bad Ischle-ben megnéztem németül, de sajnos nem volt angol felirat, szóval csak a dalokat élvezhettem és a szép jelmezeket, díszletet. Különben így is jó volt, azért nagyjából lehetett érteni, mert elolvastam a tartalmát előtte.
Az is megoldás, ha leutazol vidékre, ott sűrűn játszák nagyszinpadon.
Örülj neki, hogy műsoron van.
Ami szintén érthetetlen számomra: közel húsz éve(!) van műsoron a Lili bárónő mindössze egy zongorára "hangszerelt" változata a kisméretű és befogadóképességű Raktárszínházban (2005-ben volt a bemutatója) . Ez példátlan. Nyilván sikere van, különben nem játszanák tovább. Mégis hihetetlen, hogy a 18 év alatt nem gondoltak arra az illetékes vezetők, hogy ideje lenne a darabot átvinni a teátrum nagy színpadára, és ott játszani tovább, méltó kiállításban, úgy ahogy a többi ismert népszerű darabot láthatjuk - köztük az évad egyik újdonságát, egy másik Huszka-művet, a Mária főhadnagyot is, ami szintén szép siker!...
Az sem fér a fejembe, miért éppen a Lili bárónőt "találták ki" ebbe a kicsiny befogadású helyiségbe (100 fő, mérete: 10x6x4 m); ilyen alapon eshetett volna a választásuk a Marica grófnőre, A csárdáskirálynőre is.
A Lili bárónő remekmű, legalább olyan nívós dallamvilágú, mint azok, sőt: bizony Lili és Illésházy gróf áriái, kettősei a hatalmas finálék, mondhatni operai hangokat igényelnek - ehhez pedig dukál a nagyzenekar, nagy kórus, tánckar, nagyszabású díszletek, jó dramaturgia stb., ami szükséges egy háromfelvonásos, "klasszikussá" nemesedett ismert operett színreviteléhez. Olyan legendák énekelték fel az operett híres dalait rádiófelvételeken, mint Gyurkovics Mária és Sárdy János, Gencsy Sári és Szabó Miklós, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, vagy Kukely Júlia és Molnár András. De Petress Zsuzsa, Németh Marika, Pitti Katalin, Fischl Mónika és sokan mások is énekelték a Lili bárónő híres melódiáit.
Gálaműsorokban is sokszor felcsendülnek zenekari kísérettel az operett ismert részletei - például a primadonna és a bonviván szerelmi kettősei közül. Három linket teszek ide zenei illusztrációként:
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Tündérkirálynő, légy a párom” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Szellő szárnyán, szállj velem” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy
gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel
megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy
esengem éltető derült tekintetét! …/- A szeme ég, a szava éget! Elég,
óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj
velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme
legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25. A teljes felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András
Lili dala – „Egy férfi képe, van a szívem közepében” – Kukely Júlia
A
Rádió Dalszínházának új bemutatója: 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 –
22.30
A felvételen közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel itt is: Sebestyén András
Igen, ez abszolút igaz. Bár szerintem ennél a darabnál érdenesebb élőben átélni, mert a tévéből egyrészt nem jön át annyira az a hangulat, másrészt ez egy olyan darab, ahol tényleg minden előadáskor mások a poénok, lévén egy részüket a színészek maguk találják ki :D Bár az első sort nem javaslom, picit közelebb voltak a művészek mint gondoltam volna :D
Hát nem tudom. Nem vagyok
híve annak, hogy egy szál zongorakísérettel adjanak elő, játsszanak egy
háromfelvonásos nagyoperettet; ebből a szempontból mindegy, hogy kis,
kamaraterem vagy nagyszínpad. A kis teremben adjanak elő egy kamara darabot,
ami inkább odavaló, zongora oda elmegy (revüdarab, kabaré, valami egyfelvonásos rövid zenés
vígjáték, irodalmiest). Azzal egyetértek, hogy a kis méretű helyiségben
létrejöhet a közönség és az előadók között egy jó hangulat, közvetlen
kapcsolatban van a darab, a szereplők, meg a spontán visszacsatolás lehetősége
adott. Volt ilyenben is részem pld. nyolcvanas években: Pitti Katalin a színészi,
vers- és prózamondási képességeivel is ámulatba ejtett, amikor többször
fellépett a Várban, a Korona Cukrászdában, ahol Mikes Lilla vezette Pódium
zenés-irodalmi estjein, műsoraiban szerepelt. Ilyen volt a Maria Callas nevét
felvállaló, a nagy példakép életét pódiumra vitt előadása is, melyet akkori
férjével, Leblanc Győző operaénekessel (aki Callas pályatársát, Giuseppe di
Stefanot „alakította” ) közösen hoztak létre. Ebben döntően a Norma, a Lucia és
a Traviata zenei idézetei csendültek fel, tehát a belcanto nagy szerepei
(zongorakísérettel énekeltek), miközben a keretjátékot Mikes Lilla vázolta fel,
és bizony nem kis feladat hárult rájuk, hogy ilyen intim közegben, a közönség
gyűrűjében testközelben énekeljenek, szavaljanak, dialógust folytassanak,
színházat játsszanak! óriási sikerük volt ezzel a produkcióval! Több évig
játszották. Szívesen időzöm e régi emlékeim között, ha Pittire gondolok – hogy
most csak a szépre emlékezzem…
Egyszer elmentem erre a Lili bárónő
előadásra, és nagyon kínos volt. A televízió az egyik előadást felvette, de
hatásában meg sem közelíti egy nagyzenekaros, nagyszínpadra vitt, hagyományos
módon kiállított és látványvilágot kínáló produkciót.
De hát erre mondják, hogy kinek a pap, kinek a papné...
Abban nem értek egyet, hogy a néző számára megalázó lenne. Nekem volt szerencsém a darabhoz és abszolút nem bánom hogy nagyszínpados és tudod miért??? Mert a nagyszínpados előadásokkal ellentétben, itt a színészek a nézőkkel együtt nevethetnek a poénokon, amiknek egy részét ők maguk találják ki. Mert egy szál zongoránál nagyon is jól hangzanak a dalok és mert sokkal közvetlenebb ebben a kis térben, mint a nagyszínpadon. És hozzáteszem ezt nem csak én gondolom így. Ez a leggyorsabban fogyó előadás, egy nap után már az összes jegyet elkapkodják.
A Müpában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem) operettet is játszottak!
Az operettrajongóknak kedvezett a Művészetek Palotája – nem egyszer – amikor a komolyzene eme „szentélyében” lehetőséget biztosított ennek a műfajnak is: klasszikus külföldi és magyar operett egynéhány előadását sikerre vitte – saját rendezésben.
Teljes operettek
· Offenbach: Orfeusz az alvilágban (2015. február 21.)
László Boldizsár (Orfeusz); Bucsi Annamária (Euridiké), Szegedi Csaba (Jupiter), Wiedemann Bernadett (Közvélemény), Horváth István (Plutó), Gábor Géza (Styx Jankó), Miksch Adrienn (Diana), Szakács Ildikó (Vénusz), Csereklyei Andrea (Cupido), Kálmán László (Merkur).
Km. a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Venekei Művek táncosai (koreográfus: Venekei Marianna), díszlettervező: Szendrényi Éva, Jelmeztervező: Németh Anikó-Manier, szövegíró-dramaturg: Pozsgai Zsolt, Játékmester: Sylvie Gabor, a francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes. Vezényel: Hollerung Gábor. Rendező: Káel Csaba.
· Suppé: A szép Galathea (2018. február 16.)
Lukács Anita (Galathea), Horváth István (Pigmalion), Hábetler András (Ganimédesz), Szerekován János (Mídász).
Jelmez
és díszlet: Árva Nóra. Km. a Budafoki Dohnányi Zenekar. Vezényel:
Hollerung Gábor. Rendező: Sylvie Gabor
Erről az előadásról írt beszámolóm itt elolvasható (Lásd: 3499. sorszám)
·
Kálmán: Marica grófnő (2018.
március 18.)
Rálik Szilvia (Marica grófnő), Boncsér Gergely (Endrődy Wittenburg
Tasziló), Rácz Rita (Liza, a húga), Hábetler András (Populescu Dragomir
Móric herceg), Haja Zsolt (Báró Zsupán
Kálmán), Balga Gabriella (Manja,
cigánylány), Wiedemann Bernadett (Cuddenstein
Chlumec Bozsena hercegnő)
Km.: Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató:
Hajzer Nikolett), Budapesti Akadémiai
Kórustársaság, Duna Táncműhely (koreográfus: Juhász Zsolt), Budafoki Dohnányi Zenekar. Díszlet, jelmez: Túri
Erzsébet. Forgatókönyv: Nemlaha György és Böhm György. Vezényel: Hollerung Gábor. Rendező: Böhm
György.
·
Lehár: A mosoly országa
(2019. február 1. és 2.)
Német nyelvű előadás, magyar felirattal. A bemutató a Müpa és a Shanghai Opera House
együttműködésében valósult meg.
Szu
Csong herceg - Vincent Schirrmacher; Lisa Lichtenfels - Karine
Babajanyan; Gustav von Pottenstein-Hatfaludy - Franz Gürtelschmied; Mi, Szu-Csong húga - Yitian
Luan;
Csang bácsi - Xiao Rui; Főeunuch - Franz
Tscherne;
Ferdinand
Lichtenfels gróf, Liza apja - Ernyey
Béla;
Hardegg bárónő - Náray Erika; Vali, a lánya - Aisha
Kardffy;
Fu Li - Nótás György
Km.: a Pécsi
Balett, a Magyar
Állami Operaház Ének- és Zenekara.
Vezényel: Xu Zhong
Alkotók:
német
dalszövegek - Ludwig Herzer, Fritz Löhner; magyar
dalszövegek (felirat) - Harsányi Zsolt; dramaturg,
magyar szöveg (felirat) - Böhm György; német
dramaturg - Martin Harbauer; díszlettervező
- Szendrényi Éva; jelmeztervező
- Pan Jianhua; koreográfus
- Vincze Balázs; játékmester - Gábor Sylvie; rendező - Káel Csaba
Operettgálák
·
„Bécsi, bécsibb – operett! – Annett
Dasch, Piotr Beczala és Thomas Hampson operettestje (2018)
Suppé: Banditák; Lehár: A mosoly országa, Paganini, A víg özvegy; Kálmán: A csárdáskirálynő, Marica grófnő; Millöcker: A szegény Jonathán, A koldusdiák; Johann Strauss: A denevér – keresztmetszet
·
V4 OPERETTGÁLA (2018)
Nemzeti
Filharmonikus Zenekar, vezényel: Peter
Valentovič
Km. Rost Andrea (szoprán), Katarzyna Kuncio (mezzoszoprán), Richard
Samek (tenor), Clemens Unterreiner (bariton)
Lehár: Giuditta, A víg özvegy, A mosoly országa; Kálmán: A csárdáskirálynő, Marica grófnő; J. Strauss: A denevér, A cigánybáró részletei
Remélem, ez a kezdeményezés végleg nem szakadt meg, a sor idővel folytatódni fog!
Különbség köztünk, hogy Szente Vajkot fizetik a kőfújásért, engem meg nem ;-)
Ábrahám Pál operettjei közül fent van a wikipedián a magyar mellett idegen nyelven:
