Csakhogy, végre: (az Operettszínház mai hírleveléből)
„1998-ban az Amerikai Egyesült Államokból indulva, Európát is meghódítva ma már Magyarországon is népszerű a „Vidd magaddal a kutyádat a munkahelyre” nap, amelynek keretében a dolgozók magukkal vihetik egy napra háziállataikat.
Idén a Budapesti Operettszínház is csatlakozik a népszerű kezdeményezéshez, és 2022. június 26-án 15 órától a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán rendhagyó előadással várjuk Önöket!
Ebugatta! címmel egy látványos, zenés kutyashow keretében találkozhatnak színházunk művészeivel, akik játékos formában mutatják be kedvencük ügyességét, tudását. A sok meglepetéssel szolgáló produkció házigazdája Homonnay Zsolt lesz.”
Örülök, hogy Homonnay Zsolt egy „ízig-vérig magyar gondolkodású” szerző (Huszka Jenő) operettjének rendezése előtt időt szakít arra, hogy egy ízig-vérig amerikai életjelenség magyarországi elterjedését elősegítse.
Sajnálom, hogy nem lesz ott augusztusban a jubíleumi "TIZEDIK" BUDAVÁRI PALOTAKONCERT -gálán Fischl Mónika - aki 2013-tól kezdve minden évben (kilencszer) fellépett ezeken a koncerteken.
A neve ezúttal nem szerepel a közzétett közreműködő-fellépő énekművészek listáján.
https://www.facebook.com/nemzetifilmtortenetielmenypark/videos/553849802931607
- Tegnap jelent meg a Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark Facebook oldalán a modern feldolgozású klip az alábbi szöveggel:
Ezúton is szeretnénk megköszönni Kemény Annamáriának, hogy hozzájárult Karády Katalin élete&művészete című, időszaki kiállításunkhoz. Jóvoltából, intézményünkbe ellátogatók megtekinthetik a Fekete liliom című operett eredeti plakátját.
Zeneszerző: Kemény Egon, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Főszerepben: Karády Katalin és Latabár Kálmán
Az Operettszínház Facebook oldaláról:
A NYÁR EXKLUZÍV ÉLMÉNYE: BUDAVÁRI PALOTAKONCERT
A TIZEDIK
Jubileum 2022-ben! Ez lesz a tizedik nyarunk, amikor a Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében felcsendülnek a legismertebb operett-dallamok és különlegességek, a műfaj sztárjainak előadásában.
2022. augusztus 5-én és 6-án este ismételten ünnepelni hívja közönségét a Budavári Palotakoncert
A jubileum alkalmából kicsit visszatekintünk, és felidézzük, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, és további kiváló magyar zeneszerzők dallamait, a legsikeresebb, legnépszerűbb operett-áriákat, duetteket, közös számokat az elmúlt kilenc esztendőből.
Természetesen ezúttal is a Budapesti Operettszínház szólistái, balett-, ének- és zenekara működik közre, látványos showelemek és jelmezek kíséretében.
Fellépők:
Bordás Barbara
Dancs Annamari
Kiss Diána
Lévai Enikő
Lukács Anita
Oszvald Marika
Süle Dalma
Széles Flóra
Szendy Szilvi
Dénes Viktor
Dolhai Attila
Erdős Attila
Homonnay Zsolt
Laki Péter
Langer Soma
Ninh Duc Hoang Long
Vadász Zsolt
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara
Az est háziasszonya: Szabó Anett
Vezényel: Pfeiffer Gyula
Rendező: Vincze Balázs
Kedves Zenebaratmonika!
Említetted Te is Fényes Szabolcsot.
Olvasom az Operettszínház oldalán:
„A kiváló zeneszerző emlékét hamarosan szobor is őrzi a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának leleplezésére színházunk centenáriumi évadában, 2023-ban kerül sor.”
Ez továbbra sem válasz arra, miszerint Yvonne-nál lakott.
Jól hangzó mondatok vannak a cikkben, amiknek egy része az Ábrahám-biográfiában viszont pontosabban szerepel, azaz az itteniek egy része mégsem úgy történt.
Isten veled, Berlin! Aloha Hawaii! - Nép Operett (folksoperetta.org)
Íme egy másik cikk, amit idézek: (Chicago Folks Operetta adta ki)
1939. február 28-án Ábrahám Pál felszállt a Párizsba tartó vonatra, és Budapesten hagyta feleségét, Charlotte-ot. Volt néhány előadása, és csatlakozott más, nemrég száműzött operett zeneszerzőkhöz, köztük Robert Stolzhoz és Emmerich Kálmánhoz. Ábrahám egy új nővel érkezett Párizsba, Yvonne Louise Ulrich-kal vagy Einzivel. Bemutatta Őt Robert Stolznak, és végül Stolz ötödik felesége lett. Ábrahám és Kálmán, akik egykor riválisok voltak, szolidaritást találtak közös körülményeikben. Mindketten küzdöttek, hogy megtalálják az utat egy idegen országban, és megpróbáltak egy lépéssel a veszély előtt tartani. Ábrahám küzdött a megélhetésért. A párizsi Kálmán család barátja lett, és Kálmán kisfia, Charles, aki Ábrahámot bálványozta, abban reménykedett, hogy velük lesz a New Yorkba tartó hajón. Nem így alakult. Ábrahám az egyik utolsó vízumot Kubába kapta, és 1939 végén hagyta el Franciaországot.
Akkor erre most ne válaszoljak, hogy Tiéd legyen az utolsó szó? :-)
Tanulmány részleteket is közöltünk Franz Schmidt fórumában erről az akkor új zenei stílusról.
Más felfogásban fórumozunk, én ismereteket adok át két zeneszerzőről, Te pedig vitafórumnak tekinted a "momus"-t, amint korábban írtad.
Részemről nincs harag, gondolom érződik, viszont úgy tűnik, hogy Te felhúztad magad. Erről szerintem nem én tehetek, ez szubjektiv dolog.
Elárulom továbbá, hogy rengeteg teendőm miatt gyorsan és rövid bejegyzéseket írok. Ma így is elég sok idő ment el váratlanul minderre.
Miért ne tarthatnád fent a véleményedet? Neked az van, nekem más.
5146 -ra még mindig nem kaptam választ.
Megsértődni mindig lehet.
Ábrahámot talán ne sértse meg mégse senki azzal, hogy hamis, téves adatot közöl és ennek nem adja meg a forrását.
Mint írtam, már rég túlléptem ezen a témán.
Miből gondolja, hogy dezimformálok Korabeli újságcikkeket idézek a legtöbbször forrás megjelölésével. Nem légből kapott információkat írok, mindig utánanézek a dolgoknak különféle internetes és egyéb helyeken. Kissé sértő, ahogy rólam beszél.
Az áthúzott szó bizony(ára) sajnálatos elírás eredménye: a "kemény" melléknév hízott nagybetűs tulajdonnévvé. Ettől függetlenül az ezzel kapcsolatban leírtakat fenntartom. A feladvánnyal nem az a bajom, hogy "nem értem", nincs ezen mit nem érteni, legfeljebb azt nem, hogy ez a vásári zenebona hogy kerülhet egy Notre Dame c. operába. off És tudod, nem szerencsés a gyakori "nem óhajtok", "befejeztem" vagy ezzel szinonim rövidre zárása eszmecseréknek. Más(ok) talán meg olyasmit nem óhajt(anak), ami neked kedves. Nem muszáj, hogy ilyetén módon elvágólag mindig tiéd legyen az utolsó szó meg még az az utáni is. Próbáld ki egyszer úgy, elfogadólag, biztosan túléled, sőőőt. Én nagyon drukkolni fogok :-)
Kedves ED, na látod, ilyen az, ha egy nevet áthúznak :-), de sebaj! Egyébként érdemes lenne megkérdezni a Szerkesztőséget, hogy személynév áthúzása, amit megengedtél magadnak, a Fórumozás szabályai szerint miként értékelhető.
Olvasd csak el még egyszer a levelezést, "zenebaratmonika" téves állítása szerintem nem kerülhet ki a köztudatba, így azután megírtam, érthetően. Nem először dezinformál. Persze nem szeretnék most a háta mögött írni, nem kell őt félteni illetve bárki elolvashatja az Olvasói profilját a nick nevére kattintva.
Franz Schmidt Intermezzoja világhírű, sikerdarab, bemutatója óta!
Biztosan nem azért írta Schmidt, hogy magadévá tedd (idéztelek).
Megjegyzem fórumán az elmúlt évek alatt számtalan alkalommal, több előadásban, világhírű karmesterekkel is, bejegyeztük, lett volna lehetőséged YouTube felvételen meghallgatni.
Franz Schmidt zenéje, és ő maga Bécsben a maga korában egyértelműen a legmesszebbmenőkig elismert és közkedvelt volt. (A Mahler-konfliktusról is írtunk.)
Bizony-bizony ajánlatos behatóan megismerkedni Franz Schmidt későromantikus zenei világával és zenetörténeti környezetével.
Amint már többször megírtam, például a Musikverein kortárs, vájtfülű közönsége is megoszlik, azaz van, aki nem érti a zenéjét és rajongó tábora legalább akkora.
A "Notre Dame" zenei befogadása sem sikerül mindenkinek. Én személy szerint nagyon szeretem és azt nem értem, hogy mit nem lehet Franz Schmidt zenéjén "érteni". Természetesen régi felvételeken, ahol még a zeneszerző szellemében tudták előadni első operáját.
Köszönöm, hogy játék-feladványként is szerepelt!
Nem óhajtok erről hosszabban vitatkozni, de örülök, hogy a magad módján kifejezted a véleményedet.
Kedves smaragd, Ábrahám Pál párizsi lakcímének kissé kemény katonás (meg)vitatása helyett jó szívvel ajánlom a hétvégi Kimernya?-zene élvezetét, te biztosan szereted. Én elbuktam, mint Rottenbiller, és nem csak vele, de tőle is szenvedtem. Becsszóra mondom, ismeretlenül is csinnadrattás csinnbumm-cirkusznak hallottam, rémes gagyinak tartottam, még gyenge operettnyitányt vagy -közzenét sem zártam ki. Közzenének közzene, most már tudom, csak operai, amik közt szintén keresgéltem. Nem fogom ezt a darabot magamévá tenni ;-) üdv. ED
Az általad idézett cikk (aktuálisan) azzal a Vicsek Ferenccel zárul, aki szerint minap "az MLSZ rasszista fiatalkorúakkal töltötte meg a Puskás Arénát."
Az ATV-s / Klubrádiós Göczey Zsuzsa hitelességének (?) megítéléséhez javaslom megfontolni alábbi kijelentéseit.
1. A jó minőség érdekében a zenei felvételeket 38-as sebességű szalagokon tárolták (ez percenként 38 fordulatot jelent).
A magnetofonszalag sebességének mértékegysége nem fordulat/perc, hanem cm/sec. Egy igazi rádiós ezt természetesen tudja.
2. ...megkaptuk rá a piros útlevelünket, s már tűzhettünk is ki Bécsbe.
Magyar állampolgár piros útlevéllel az úgynevezett szocialista országokba és Jugoszláviába utazhatott akkoriban. Vagy Ausztria szocialista ország? (Nem kizárt, csak még nem tudjuk...)
3. A neves operettszerzőnek, Ábrahám Pálnak egyébként valóban voltak leányai: a Verebély-lányok, így a rádiós emlékező majdnem jót mondott.
Na ez égő, hogy megtaláltad, küld el nekik....de lehet, hogy csak részletek vannak meg belőle.
Buttkay Ákos operettjeinek kottái megvoltak a Rádióban, hiszen két operettjének részleteit anno felvették:
- Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás – Németh Marika, Neményi Lili, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
- Buttykay Ákos – Földes Imre – Bródy Miksa: Olivia hercegnő (részletek, 1960) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Udvardy Tibor, a Magyar Állami Hangversenyzenekar
A gálán ha részleteket szerkesztenének be ezek közül, a kotta kikérhető a Rádió kottatárából, vagy az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárából a zenekari- és a szólam-kottaanyag kimásolható.
Lenne még egy kérdésem.
Goczey_Zsuzsa.pdf (poptortenetiemlekpont.hu)
Az alábbi cikkben Göczey megemlíti, hogy tanította őt Ábrahám Mariann zongorázni, aki Ábrahám Pál lánya.
Ábrahám Mariann fent van a wikipedia-n, 1933-ban született, még él. 1930-től Ábrahám Pál Feszely Sarolta férje volt, és tudtommal nem született gyerekük.
Valójában ki az Ábrahám Mariann?
Inkább 17 év és nem 15, mivel 1939-ben ment ki és 1956-ban találkozott újra feleségével Ábrahám.
Nyilván az is gond, hogy németül nem beszélek, csak valamelyest angolul, abból nyelvvizsgáztam.
Azt hitelesen meg tudom erősíteni, hogy Yvonne-nak van egy 1938-ban született lánya, Clarissa (később színésznő lett), és 1939-ben férjezett volt. Clarissat Stolz adaptálta, tehát örökbe fogadta. Érdekes, de Stolznak az 5 feleségétől egyetlen gyermeke se született, gondolom nem lehetett neki gyermeke.
5149 bejegyzéshez
Miután eddig is kapcsolatban voltál a szerzővel, ahogy írtad, végre rátaláltál a hiteles forrásra. Nyilvánvaló, hogy a fordítás gépi, se nem pontos, se nem teljes.
Waller nem írja azt, amit ide 5145 bejegyeztél ellenben megírja, hogy hol lakott Ábrahám Pál Párizsban, azaz nem ott, amit ideírtál. Honnan vetted ezt? Még mindig nem válaszoltál.
Szerintem nyaralj nyugodtan, vagy csinálj más hasznosat, valami szépet Pünkösd hétfőn, hamis, téves adatokkal ne terheld Ábrahám Pál emlékét - ezt javaslom.
Ezzel befejeztem ezt a témát, a téves állításodra 5145 szerettem volna felhívni a figyelmet!
Klaus Waller könyvében ezt írta:
A politikai realitások utolérték Ábrahámot 1939-ben Budapesten. Ausztria már „hazakerült”
a Birodalomba”, immár Magyarországot is elérte a fasiszta machináció. Pál Ábrahám odament
Párizs – felesége nélkül, aki Budapesten maradt, és akit csak több mint 15 évesen látna újra évekkel később. Párizsban mégis női társaságban jelent meg – Yvonne Louise Ulrich társaságában. Ábrahám bemutatta őt a kivándorlók csoportjai között Robert Stolznak, akinek később az ötödik felesége lesz
lett (Stolz az „Einzi” becenevet adta neki). Ábrahám egy évig nyugodtan élhetett és dolgozhatott Párizsban.
5147 bejegyzéshez
Nem válaszoltál arra, hogy honnan van a téves állításod.
Akkor tudod, hogy hol lakott?
Yvonne mentette meg Robert Stolz életét, akit internáltak.
5145 számú bejegyzéshez
"Ábrahám Párizsban Yvonne Louise Ulrichnál lakott" - ez az állítás téves!
Mivel tudod alátámasztani ezt a tényként ideírt mondatodat?
Ábrahám Párizsban Yvonne Louise Ulrichnál lakott, később a hölgynek bemutatta Robert Stolz zeneszerzőt, aki végül elvette Yvonne-t 5. feleségül.
1939. elején megy ki, még 1938. karácsonyán bemutatja a Városi Színház a Fehér hattyú c. operettjét, ami tényleg a hattyúdala lett.
Ezek a szerelmi viszonyok, kapcsolatok sok dalában megjelentek (Barry Kosky szerint Ábrahám legjobb dala, és szerintem is az egyik legjobb):
Jó lenne magyarul is hallani ezt a csodás dalt, ami a Bál a Savoyban filmhez készült 1935-ben.
jav.: Jolán Sarolta Mária
Ah, minő bánat! Szegény, szétszakadt sorsú szerelmesek!
Elváltak csendesen... Hogyne, hogyne, bizonyára.
Feszely Jolán Sarolta Márta (r.kath) 1930. június 16. ment férjhez Ábrahám Pálhoz. Berlint (és a férjét) hamarosan elhagyja, visszatér Budapestre, mert a berlini zűrzavaros életvitel, a folytonos tivornyák terhére vannak. A férj Treponema pallidum - fertőződése sem tesz jót a házastársi kapcsolatnak.
Dr. Celler Tibor így ír a kivándorlásról:
A pesti zavaros pénzügyek, az állandósuló szorongások következtében (Ábrahám Pál) 1938 elején Franciaországba vándorolt ki.
Amerikában még Hagymássy Ilona (= Lona Massay) színésznővel is hírbe hozzák. Ábrahám Pált betegségében egy hölgy támogatja kitartó elkötelezettséggel. A hölgyet a Hamburgban megjelenő feleség kiutálja a zeneszerző környezetéből.
Königer Miklós írja (itt nem 17 év áll):
A 13 éve nem látott, még levelezési kapcsolatban sem levő feleség 1956 tavaszán hivatalos útlevéllel megérkezik Budapestről Hamburgba és egy ötszobás lakást bérel ki. ... Jóvátétel gyanánt a német állam megítél 500 márka nyugdíjat, valamint elmaradt honoráriumai, jogdíjai teljes kifizetését visszamenőleg.
Mindenesetre a menekülés dalát, meg is írta Ábrahám 1937-ben, - mivel felesége keresztény volt, és itthon maradhatott -, elváltak csendesen, aztán 17 év múlva találkoztak Hamburgban (fel se ismerte állítólag)....érdekes, hogy megérezte mi lesz....( bár a szöveg az Vadnai, de nyilván azért az ötlet tőle jön). Szedő Miklós: Késő a bánat kedvesem - YouTube
Drezda, Lipcse, Berlin, München, Dortmund, Svájc német része, itt is van operett meg Szentpétervár. Olaszországban a Víg özvegy és Bál a Savoyban szokott menni.
Különösebb kommentár ehhez valóban nem kell. "Tuggyuk" ugyebár, kikről-miről is van szó. A nem ízig és főleg -Homonnay szerint- nem vérig magyar szerzőknek, Ábrahámnak és Izsáknak Kálmánnak zsidó "vére" miatt kellett .. na nem a náci Birodalom Bécsébe költöznie, hanem Amerikába menekülnie. Lehár valóban csak Bécsbe ill. Bad Ischlbe költözött, mivel Göring a zsidó származású Lehárnét tb. árjává minősítette, ami megvédhette őt az üldöztetéstől .. ott. Itthon, a nyilasoktól nem biztos, hogy megvédte volna.
Márpedig ez az igazság. Az operett szélesebb körben már hosszabb ideje Magyarországtól nyugatra csak a német nyelvterületen, azon belül is elsősorban Ausztriában és Bajorországban tartja még magát. A franciák elvannak a "saját" Offenbachjukkal és még 1-2 francia szerzővel, az angol operett úgyszólván halott és az import sem kell ott. A világ a szilveszteri mámor lecsengetése gyanánt többé-kevésbé és tévén át félfüllel beéri az újévi bécsi Strauss-gálával. Ilyen körülmények között itthon tucatszerzők elfeledett percoperettjeit (el)várni enyhén szólva dőreség. Nincs rájuk igény. Ezen az sem segít, ha 60-70 éves, megsárgult vagy hófehér rádióújságok műsorközlései fölött merengünk a dicső operettmúltunkon. Ha a klasszikus zenei koncertek és operák közönsége, mint sokan írják, öregszik, miért lenne ez másként az operett közönségénél? Ha Mozart, Beethoven, Verdi, Wagner, Puccini közönsége öregszik, ugyan miért fiatalodna, egyáltalán: miért lenne bármilyen szélesebb közönsége Huszkának, Szirmainak, Eisemannak vagy akár Gyöngy Pálnak? Más kérdés, hogy mit ígért a pályázatában a regnáló főigazgató, de mint tudjuk, az ígéret szép szó ... betartani meg nem muszáj. És ha jól "fekszik", a kutya sem kéri számon rajta.
Nem kellene különösebben "próbálni rekonstruálni". Inkább el kellene menni a Bookline honlapjára és megvenni Buttkay Ákos kottáit, az alábbiak szerint:
https://bookline.hu/szerzo/buttykay-akos/12938977?page=1
Ennyi.
Legalább annyi haszon legyen a sok gálából, hogy énekeljék fel a fontosabb operettszerzők nagyobb slágereit. Buttkay Ákosra céloztak, hogy megpróbálják rekonstruálni a dalait.
Ez a 2 nagyszínpadi és 0 Kálmán Imre Theátrumos és 0 Raktárszínházas bemutató minden idők legkevesebbje, még akkor is, hogyha van a Covid, mert erre fogta.
Az is érthetetlen, hogy olyan darabokat hagy fenn, amire kutya se ment pl. Anna Frank naplója/Képfaragó, és olyanokat vett le, amik egyébként népszerűek pl. Dorian Gray, Rebekka. Elsőért különösen kár, sajnos nem láttam, nem is nagyon volt rá sose olcsóbb jegy, ezért nem néztem meg. Pont ezt kellett levenni? Ennek legalább egy elismert magyar zeneszerzője volt Várkonyi Mátyás....
Gubik Petra és Kocsis Dénes: MESEVILÁG (Dorian Gray) - YouTube
Valóban ez sértő volt Lehárra, Kálmánra és Ábrahámra is, pedig ők voltak azok, akik a magyar zenét külföldre vitték, és ma is játszák sok országban operettjeiket (főként német nyelvterületen Németország, Auszria, Svájc) , de oroszoknál, a környező országokban, ill. máshol is ...
Huszkát egyedül Oroszországban láttam, hogy elővették.
Talán nem fogalmaztam elég pontosan, amikor a gálák létjogosultságáról írtam. Természetesen ezekre szükség van, mint ahogy Ön is írja – 6-os Stúdióban, Művelődési Otthonban, Zeneakadémián és más hasonló helyeken, sportcsarnokban, stadionban, stb.
Azonban, ha egy Operettszínháznak nevezett SZINHÁZ főigazgatója azt nyilatkozza, hogy a következő évad a Gálák Évadja lesz, ott valahol valami abszolút félreértés van a színház funkcióját illetően. Fellner és Helmer az épületeit egyszerűen nem gálákra tervezte, ha már az évadnyitón a hagyományokat és az elmúlt 100-125 évet említjük.
Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a következő évadban mindössze 2 azaz Kettő bemutatót terveznek, az már az igazgatás kudarcának nyílt beismerése. Nem lehet azzal érvelni, hogy „összetorlódtak” az eddigi bemutatók, amiket szintén a Főigazgató Úr regnálása alatt prezentáltak.
Főigazgató Úr az Operaházból elhozta a „legnemesebb” hagyományokat. Ott is nagyítóval kell a felsorolhatatlanul sok program között operát keresni, ez lesz a helyzet az Operettszínházzal is.
Örvendetes a Huszka bemutató, de a vezetőség itt sem mulasztotta el, hogy ne „üssön” egyet Leháron, Kálmán Imrén, Ábrahámon. Homonnay Zsolt nyilatkozata szerinti, azért mutatják be, Huszka operettjét – többek között – mert (szó szerinti idézet) „Huszka Jenő egy ízig-vérig magyar gondolkodású, a hazájához és a magyar nemzeti értékekhez különösen ragaszkodó zeneszerző volt, aki kortársaival ellentétben nem költözött Bécsbe”.
Nem hiszem, hogy ehhez különösebb kommentár kellene.
Nem értek veled egyet. Németországban rengeteg elfelejtett operettet felújítottak. Ilyen programot indított Barry Kosky. Ő Oscar Straus, Nico Dostal mellett ráadásul magyar szerzőket vett elő, pl. Kálmán Imre és Ábrahám Pál elfelejtett műveit.
Gálák keretében Kálmán Imrétől felújította pl. Chicagoi hercegnőt, a náluk ismeretlen Bajadért, Ábrahám Páltól pedig a Mese a Grand Hotelbent, a Dzsaniah - A lány a táncházbólt, a 3:1 a szerelem javárát (ezt már korábban felújította Dortmundi opera.) Valójában a jazzoperett.
Mese a Grand Hotelben - Mon ami - YouTube
Mese a Grand Hotelben - Johnny - YouTube
Mese a Grand Hotelben - Die Schönste Rose - YouTube
EMMERICH KÁLMÁN - Medley aus "Die Herzogin von Chicago" (complete) - YouTube
Ezek közül a Mese a Grand Hotelben, a Chicagoi hercegnő és a 3:1 a szerelem javára műsorra is került más színházakban.
Most te miért tekinted gyenge szerzőnek Gyöngy Pált? Szerintem remek dalai vannak. Ott van még pl. Buday Dénes is, aki szintén feledésbe merült néhány szám kivételével...
Gondos szerkesztésre példák - a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években - a Magyar Rádió saját rendezésben rendszeresen adott nyilvános (közönség előtt) tematikus operettkoncertek a 6-os stúdióban vagy „kihelyezetten” a Csepeli Művelődési Otthon, az MN Művelődési Háza, a Zeneakadémia, vagy a József Attila Színház helyszíneken. A Pesti Vigadóban is élvezhettünk hasonló operettkoncerteket.
A hazai és a klasszikus operettirodalom javából hangzottak fel részletek az Operaház művészeinek tolmácsolásában, a Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, de volt amikor a Magyar Állami Operaház zenekarának közreműködésével. (A karmesterek legtöbbször Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás voltak.) Jó néhány operett-esten ott voltam, amelyeknek hangfelvételét később a rádióban visszahallgathattam. Köztük emlékszem olyan koncertekre is, amikor kizárólag egy-egy komponista műve állt a műsor középpontjában: Suppé, Huszka, Lehár, Kálmán, J. Strauss, Offenbach; olyan műsorok is voltak, amikor vegyesen hangzottak el részletek magyar és külföldi szerzők operettjeiből, illetve arra is volt példa, hogy csak egy teljes mű hangzott el koncertszerűen: pld. A víg özvegy, az Orfeusz az alvilágban...
Az adatbázisomból felsorolok néhány ilyen koncertet, operett-estet:
- Offenbach-est a Rádió 6-os stúdiójában (1969. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Bródy Tamás – Ágai Karola, Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Olga, Korondy György, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.
Műsoron: Hoffmann meséi; A szép Heléna; A gerolsteini nagyhercegnő; Orfeusz az alvilágban
- Offenbachtól Bernsteinig…”Nyáresti szórakozás”- Operett-est közvetítése a Zeneakadémiáról (1971. augusztus 21, Kossuth Rádió 19.35 - ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Sólyom-Nagy Sándor, Melis György, Palócz László, Simándy József, az MRT énekkara, szimfonikus zenekara, a Harmónia énekegyüttes. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Benczés Magda és Bitó Pál. Műsorvezető: Bárdy György
Műsoron: Offenbach: Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő; Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér; Suppé: Boccaccio, Könnyű lovasság; Zeller: A madarász; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Planquette: A corneville-i harangok; Fall: Elvált asszony; Ábrahám Pál: Viktória; Fényes Szabolcs: Maya; Dunajevszkij: Szabad szél; Herman: Hello, Dolly; Gyulai Gaál János: Hét pofon; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side-i történet.
- A Rádió Johann Strauss-estjének közvetítése a József Attila Színházból (1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35) - Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
- Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió) - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
Műsoron: A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva
- Offenbach-est közvetítése a Rádió 6-os stúdiójából (1974. február 25., Kossuth Rádió 19.40 – 21.30) - Breitner Tamás – Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, László Margit, Sass Sylvia, Berkes János, Korondy György, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
Műsoron: Hoffmann meséi, A szép Heléna, Eljegyzés lámpafénynél, A varázshegedű, A gerolsteini nagyhercegnő, A sóhajok hídja, A 66-os szám, Fortunio dala, Kakadu, Orfeusz az alvilágban)
- Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából (1975. április 14., Kossuth Rádió, 19.44 – 21.30 ) – Sebestyén András - Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
Műsoron: Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy
- Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában (1975. július 10., Petőfi Rádió 20.28 – 21.38.) – Breitner Tamás – Sass Sylvia, Lehoczky Éva, Ötvös Csaba, Korondy György, Palócz László, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál. Az összekötőszöveget Romhányi József írta, Bánki Zsuzsa és Ráday Imre mondja el.
- Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából (1975. december 22., Petőfi Rádió, 19.46) – Lehel György - László Margit, Kalmár Magda, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara
Műsoron: A cigánybáró; A denevér; Egy éj Velencében
- Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40) – Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara
Műsoron: A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; Fortunio dala; Eljegyzés lámpafénynél; A szép Heléna; Hoffmann meséi; Orfeusz az alvilágban;
- „Komolyan – Könnyedén” – Operettől a zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20) – Bródy Tamás – Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Szerkesztő: Bitó Pál. Műsorvezető: Rapcsányi László.
Műsoron: Kálmán Imre: A csárdáskirálynő; Jacobi Viktor: Sybill; Franz von Suppé: Boccaccio, Szép Galathea; Carl Millöcker: A koldusdiák; Lehár Ferenc: Paganini; Leo Fall: Az elvált asszony
- Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.40 –kb. 21.30) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Mersei Miklós, Miller Lajos, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
Műsoron: Pikk dáma; A szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság
- Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978., szeptember 18, Petőfi Rádió, 19.40. ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Berkes János, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Leblanc Győző, Róka István, Katona Lajos, Nádas Tibor, Kárpáti Ernő, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 ) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
Műsoron: Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; A csárdáskirálynő
- Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házából (1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál – az 1981. június 27-i koncert hangfelvétele
Műsoron: A víg özvegy; A három grácia; A mosoly országa; Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja
- Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából a Csepeli Munkásotthonból (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25) – Sebestyén András - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara.
Műsoron: A csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; A montmartre-i ibolya; Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő
- Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (a Magyar Rádió koncertszerű előadása a Csepeli Munkásotthonban, 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46) – Medveczky Ádám - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
- Jacobi-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50) – Sebestyén András - Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondy György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).
Műsoron: Leányvásár; Sybill
- Offenbach-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.) - Breitner Tamás - Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Műsorvezető: Rapcsányi László
Műsoron: Orfeusz az alvilágban; A szép Heléna; A 66-os szám; A gerolsteini nagyhercegnő; Kakadu; A sóhajok hídja; Fortunio dala; Eljegyzés lámpafénynél; Dunanan apó utazása
- Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. október 28., - hangfelvétele: Petőfi Rádió, 1985. november 4., 21.05 – kb. 22.35 ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, a MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara.
Műsoron: A bécsi asszonyok; A víg özvegy; A cárevics; Cigányszerelem; A három grácia; Pacsirta; A vándordiák (Garabonciás); A mosoly országa; Paganini; Giuditta; Luxemburg grófja
Ez igaz. Az operettgálákat gondosabb szerkesztéssel változatosabbá lehetne tenni. De hol van ma gondos szerkesztés? Hol vannak gondos operettgála-szerkesztők, akik kottatárak mélyéről előásnak elfeledett darabokból 1-1 értékesebb számot? Egyszerűbb a bevált állandó készletből mazsolázni. És talán jól is van ez így. Talán nem is érdemes eltemetett partitúrák százaiban kutakodni pár "új" valcer, polka vagy induló kedvéért. Nem dől össze nélkülük a világ.
Ld. ez alatti beirásomat. A legtöbb operett nem érdemli meg, hogy feltámasszák. Meséjük már megírásukkor avas, poros volt, a zene is "egyszer használatos", és főleg a kor sztárjai kedvéért ment be rájuk a közönség ... már ha bement. Ebből nőtt ki az operettgála. Nélküle azokat a darabokat is elfelejtettük volna, amikre 1-1, gálákon előadott slágerszám miatt emlékszünk. Az operagála viszont valóban elsilányíthatja a műfajt, de mit lehet tenni: van rá igény.
Mikor is volt Gyöngy Pál és csomó más szerző, akit újra és újra megemlítetek és hiányoltok, a "fősodorban" ? Soha! A második operettkonjunktúra idején, amikor az Operettszínháztól a városligeti vurstliig mindenhol operettet játszottak, másod-harmadvonalbeli szerzők tucatjai próbálkoztak több- kevesebb sikerrel. Ők maguk sem az örökkévalóságnak szánták alkotásaikat. Alkalmi produkciók voltak, órák-napok alatt összegányolt, többnyire csapnivaló szövegekre. Ezeket a darabokat méltán borítja be a feledés jótékony homálya. Az ún. elsővonalbeli szerzők darabjainak jelentős része is ide sorolható. Gyenge, már megírásukkor poros szövegkönyvekre írt, "rutiniert" művek, bennük jó esetben a kor sztárjainak írt 2-3 slágerrel. A többi mehet(ett) a levesbe. Ez a jelenség szülhette az operettgála műfaját. A gálán előadják, ami jó és népszerű, az egész darabot nem érdemes kihozni. Nem jók és nem érdeklik a közönséget szériában.
Pár éve az Operaház is ünnepelte kerek évfordulóját, és akkor gyakorlatilag minden jelentős magyar szerzőnek játszották 1-1 operáját, néha ugyan csak páran lézengtek egy előadáson, sok esetben operakoncert volt, de legalább felvették a műveket.
Ha már 12 koncert, akkor érdemes lenne tényleg végig venni a magyar operettirodalom szerzőit, ha a kisebbeket nem is egy gálával, de legalább pár slágerrel.
A gálákkal csak az a baj, hogy csak gálák, úgy, mint a 3 tenor koncertek, bármilyen magas színvonalú közreműködői vannak. Egy-egy gála után – maradjunk a 3 tenor koncerteknél – az ember úgy érzi, hogy a Traviata tulajdonképpen a „Brindisi”, a Tosca a „E lucevan le stelle”, a Turandot a „Nessun dorma”. Ugyanígy van az operettnél is, csak ott még tánccal egészítik ki.
Pedig az egyes művekből kiragadott részletek soha nem adják vissza a mű egészének értelmét, amiért a szerző a teljes mű zenéjét komponálta.
A Főigazgató Úr a 2022/23-as évadot a Gálák évadának nevezte. Ha így van/lesz, akkor ez valamiféle torzulás, egy színház alapvető funkciójának félreértése. De az elmúlt évek eklektikus műsorpolitikája után ez is várható volt.
A gálákkal csak az a baj, hogy mindig ugyanazt a pár művet hallani és főként Kálmán, Lehár, Strauss és Huszka. A többiek 1-1 dal erejéig. Még Eisemann is sokat megy és Fényes Szabolcs, de csak a dalai. Ezek mellett az elnyűhetetlen Mágnás Miska 3 slágerszáma.
Más színházakban meg néha Eisemann pár darabja, Ábrahám két operettje (neki is lenne még több). Na ennyi.... még Márkus Alfréd zenés vígjátékait szoktam látni pl. Karinthy Színházban vagy Turay Ida Színházban.
A magyar operett egy keskeny szelete forog csak, a "garantált sikerekre" fókuszálva, de így rengeteg klasszikus szerző és ismert darabjaik, évtizedek óta "hiánycikk" a Budapesti Operettszínházban. Lehetne sorolni sokáig a címeket... Amint most is hírlik, a hangsúly áttevődik - a musicalek prolongálása mellett - az "operettkoncert-egyvelegekre"... Évadonként egy-egy új bemutatóra számíthatunk csak.
Kisszínpadon is lehetne operett pl. Kálmán Imre Teátrumban. Vannak kamara operettek pl. Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben, 3:1 a szerelem javára, Eisemann Bástyasétány 77 (ez lesz Egerben). Mint a Rátonyi könyv is említi, az 1930-as években begyűrűző világválság a színházakat is sújtotta, emiatt a pl. Kamara Színház is játszott kisszínpados operetteket. Itt nem kellett nagyzenekar, hanem elég volt pl. két zongora.
Igazából ez az öltet most is aktuális, mivel eléggé hanyatlik a színházba járók száma.
Gondolom, hogy több Huszka operett nem lesz a közeljövőben, de mondom ott van még más szerző. A külföldi szerzőket pedig teljesen hanyagolják egész Magyarországon, Strauss és Offenbach a kivétel. Pár éve vidéken láttam egy Hervé Nebántsvirágot, az régebben rengeteget ment.
Igen, Gyöngy Pál kiesik a "fő sodorból"...Úgy látom, az évfordulókhoz kapcsolható megemlékezéseket, gálákat is, az Operettszínház nem mindig naptári évenként tartja számon, inkább színházi évadonként tervezi meg (ezért összemosódik a tárgyév műsortervezete az előző és a következő év programkínálatával).
Gyöngy Pál 1902. október 18-én született, 120 éve. Őt mostanában hanyagolják. Jacobi talán jövőre kerül gálaműsorra. Fényes Szabolcs gála pedig, ha jól rémlik már volt, mivel ő április 30-án született, és a Kálmán Imre Theatrumban ment, én nem láttam.
Szegény Jacobi csak 1921-ben halt meg, tehát 101 éve.
Eredetileg 2-2 operett és musical bemutatót ígértek minden évadban, de a covid is közbeszólt. Ha jól számolom eddig a János vitéz, Marica grófnő, Mosoly országa az összes operett, ami bemutatásra került.
Az Operettszínház közleménye (sajtótájékoztató) nem részletezi, milyen gálakoncertek várhatók a következő színházi évadban.
Ebben az évben vannak kerek évfordulók is:
Kálmán Imre (születésének 140. évfordulója)
Ábrahám Pál (születésének 130. évfordulója)
Fényes Szabolcs (születésének 110. évfordulója)
Jacobi Viktor (elmúlt színházi évadból elmaradt a várt gálakoncert: halálának 120. évfordulóján; jövőre viszont születésének 140. évfordulója lesz)
Lehár Ferenc-gálakoncertek pedig egyik évben sem maradhatnak ki/el!... és persze sok-sok Lehár-operettcím hiányzik az Operettszínház "palettájáról"...
A Huszka Jenő-operettbemutatónak örülök (Mária főhadnagy), de még régebbről hiányzik a repertoárról a Gül baba, Bob herceg, továbbá a Lili bárónő egész estés nagyzenekari kísérettel való bemutatása a nagyszínpadon.
Továbbra sincs jele a korábban jelzett új operettbemutatók között a várt Lehár: Giuditta és Suppé: Boccaccio c. operetteknek.
