Mármint a Leányvásár aratott sikert Londonban. A Sybillt nem tudták bemutatni, mert kitört az I. világháború.
Valójában Lehár azért nincs hanyagolva, mert ment az utóbbi évekbe 3 darabja, Víg özvegy, Luxemburg grófja és Mosoly országa, utóbbi jelenleg is. Gálai is készült az emlékére.
Amint írtam: a nyugati világban keletkezett klasszikus nagyoperettek közül jelenleg semmit nem játszik a Budapesti Operettszínház! Megértem, hogy a mindenkori vezetés a magyar szerzők műveire fókuszál, bár azok közül is keveset, egy-két-három darab cserélődik évadonként; még az úgynevezett "vasfüggöny" idején is és Gáspár Margit igazgató korszakában is ment Offenbach, Suppé, J. Strauss, Hervé vagy később Fall műve is. Viszont Sullivan, Jones, Planquette, Oscar Straus, Millöcker, Zeller darabjai elvétve vagy egyáltalán nem szerepeltek a repertoáron.
A Temesvári Operaházban is fut jelenleg Ábrahámtól a Bál a Savoyban, és a Bukaresti Operettszínházban pedig a Viktória. A Drezdai Operaházban pedig a Mese a Grand Hotelben ment két évadon keresztül. Ausztriában is ment az évadban Murau-ban a Hawaii rózsája.
Mivel két Huszka operett (és két Kálmán operett (Csárdáskirálynő, Marica) is fut, nem kell, hogy harmadik legyen. Lehártól is megy a Mosoly országa még jövőre is.
Kár, hogy Balázs Péter nem indult újra a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztját megpályázni, de érthető az elhatározása, hogy a magas kora miatt már nem folytatja. Mint rendező is letette a névjegyét a Leányvásár-operettel. Hatalmas sikere volt.
Suppé Boccacciója ugyancsak várat magára!.... A vágyak listája hosszú, erről magam is itt többször írtam és soroltam a kedvenc, rég látott (vagy még nem látott) darabcímeket.
Jöhetne vissza az
Operettszínházba is a Luxemburg grófja! - hat éve már bemutatták, jelenleg nincs a
repertoáron.
Amint a belinkelt riportból
kitűnik, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban új köntöst kap az
operett (új szövegek, új, kitalált karakter figura beépítése a szövegkönyvbe...)
- holnap lesz a bemutató. Lehet, hogy az egyik előadást megnézem, kíváncsian a
produkció nívójára.
Nem csak a Te kedvedért írtam a Leányvásár visszahozataláról - bízva az újabb szerzői évfordulóban és az intézményi szintű arra odafigyelésben. Reményünk azért ne lankadjon...
Nagyon egy követ fújtok Szente Vajkkal: LUXEMBURG GRÓFJA | Szente Vajk – rendező - YouTube
Ha Ábrahám Pál Viktóriája érdekel, azt meg lehet tekinteni május 7-én a Fedák Sári Színházban, vagy május 21-én a Veszprémi Petőfi Színházban, ahol egyébként december és március között ment.
A musicalak közül pedig csak a klasszikusok jöhetnek szóba...
Sajnos ezt az infót nem magamtól szedem, hogy csak az opera jellegű operetteket kedveli.
Akiket szeret Huszka, Lehár, Strauss.... Kálmánt is csak azért, mert azt muszáj játszani.
Mindenesetre úgy néz ki nem rajong az igazgató Jacobiért, Ábrahámért és Fényesért....
Mondjuk nem jelent semmit az évforduló, mert tavaly Ábrahám Pál született 130 éve és a Bál a Savoyban és Ábrahám gála is elmaradt. Tőlem mehetnem mindkét operett, de talán a Hawaii rózsája lenne a legjobb választás és a Leányvásár. A Fedák Sári Színházban egyébként láttam a Leányvásárt, és tetszett. Vagy 20-25 néző volt csak ott sajnos....
Kedves "zenebaratmoncsi"! Többször
említetted és én is felvetettem: régóta nem játsszák nálunk (az Operettszínházban) Jacobi Viktor
híres nagyoperettjét, a Leányvásárt.
Budapesten legutóbb - Balázs Péter direktorsága kezdetén - a Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka keretében láthattuk az operettet a Thália Színházban. Dátuma: 2010. február 8.
A főszereplők voltak: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc
Erről az előadásról írt beszámolóm itt elolvasható (lásd: 1698. sorszám)
Három évvel később, 2013. július 5-én, a Szegedi
Szabadtéri Játékok nyitó előadása
volt a Leányvásár.
A produkciót Gothár Péter
rendezte. Nagy Ervin és Bordás
Barbara alakították a
bonviván-primadonna kettőst, Keresztes Tamás és Kiss Diána
Magdolna formálták meg a táncoskomikus-szubrett
párt. Mellettük Schell
Judit, Ujlaki Dénes, Hegedűs D. Géza, Szombathy Gyula és Kocsis Gergő léptek fel a darab kisebb szerepeiben.
Ezt az előadást sajnos nem láttam.
Megjegyzem,
hogy a Leányvásár kamara-változatát 2019 áprilisában Soroksáron a Fedák Sári
Színház mutatta be.
Talán még megérem, hogy több évtized után a Budapesti Operettszínház újra színre hozza Jacobi első világsikerű operettjét? Erre kitűnő alkalom lehetett volna a 2020/21. évad, a zeneszerző elhunytának 100. évfordulója; de még nem késő akár idén bemutatni a Leányvásárt, hiszen egy másik évforduló közeleg: a nagy magyar zeneszerző 140 évvel ezelőtt született (1883. október 22.).
Itt az alkalom, hogy a 2023/24-es színházi évadban végre a Nagymező utcai teátrum repertoárjára visszakerüljön ez az ismert nagyoperett!
Hadd írjam le ismét Balázs Péter volt színházigazgató vallomását a műfajról:
„Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!"
Most próbálom megkeresni a youtube-n Az utolsó Verebély lány c. operett fellelhető dalait.
Paul Abrahams “Der Gatte des Fräuleins” – Die Musik komplett auf dem Klavier - YouTube
- Az utolsó Verebély lány (1928) (operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékából, dalszövegek Harmath Imre. Bemutató:1928. október 13., Budapesti Operettszínház
Sok évvel ezelőtt, még KERO idejében, a premier-előadások némelyikét az Operettszínház saját DVD-jén kihozta és a "shopjában" árusította. Ma már nincs se DVD-felvétel, se "shop" az Operettszínházban.
2023. május 20. 20.50. m5 Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettje Soproni Petőfi Színház előadása 2022.
Nem tudom, a Centenáriumi gálát mikor tervezik adni a tévében, na az igényesen lett összerakva, Homonnay Zsolt nagyon jól nyúlt hozzá, mindenki kapott benne szerepet, nem volt olyan aki szólózott volna, hármasával, négyesével voltak a művészek és úgy énekelték az operett és musical dalokat. Hatalmas élmény volt olyan darabokból részleteket hallani, amiket a színházban már évek óta nem játszanak
Igen, ez valóban jó ötlet lenne. Ott az új Csárdáskirálynő, a Marica Grófnő, a János Vitéz, Mosoly Országa és a Mária Főhadnagy is. Arra is volt már igény hogy némely daraboknál most pl a Jekyll és Hydenál, hogy zenei album is legyen, amin a darab dalai kerülnének fel, a három szereposztással
Valójában a sokak által nem kedvelt (én viszont szeretem őt) Ókovács Szilveszter is a magyar opera kerek szülinapján (150. vagy 200.. passz) elővette a magyar repertoárt, minden szerzőt, aki valamit is számított. Szóval ezeket előadás vagy koncert formájában leadták, és eljátszották. Még olyanokat is, pl. Szokolay Vérnász ...amire irtó kevés néző ült be. Ezeket pedig rögzítették.
Az is jó megoldás lenne, ha minél több operettet elővennének valamelyik színházban és felvennék, majd leadná az M5.
Operett és Musical Színház
Azért nincs teljesen igazad.
Igen, mindenesetre "átnevezésre" érdemes lenne. Már oratóriumot, balettet is bemutatott, játszott az Operettszínház, de helyet adott már operának is.
A Musicalszínház sem lenne találó, hisz játszanak operettet, daljátékot, rockoperát is. Talán zenés színház ami még lehetne, ez összefogja a zenés műfajokat.
Én már régen tartom: a Budapesti Operettszínház bár játszik - egyre kevesebb - operettet, a nevében már "anakronisztikus" az operettre utalás. Lassacskán átnevezhetnék Budapesti Musicalszínházzá. Pedig "hungarikum" lett a magyar operett.
Nemrég pörgettem át sokadszor Rátonyi Róbert Operettkönyvét. Éppen 40 éve, zárta le. A könyv szerint már a 60-as évek óta tart/ott az operett visszaszorulása vagy visszaszorítása az Operettszínházban. A klasszikus darabok utolsó virágkora kb. addig tartott, amíg a műfaj régi klasszikusai -Honthy, Latabár, Feleki- éltek illetve felléptek. Az ő kedvükért írtak át, szedtek szét-raktak másképpen össze klasszikusokat: Kálmánt, Lehárt, Offenbachot és másokat is. Ők régen elmentek, a korszellem megváltozott és hozzájuk hasonló karakterű sztárok nincsenek. A "klasszikus" librettók már évtizedekkel ezelőtt elavultak, a szerzők többsége a darabok többségét nem is szánta az örökkévalóságnak, az idők során váltak múzeumi darabokká, amiket időnként "ki kell állítani" azaz be kell mutatni. Néhány zeneszám sok darabban ma is jól szól, ezek alkotják az operettgálák törzsműsorát. Lusta koncertszerkesztők nem kis örömére. A többi zenei anyag elporosodott, már amelyik nem volt már keletkezéskor is érdektelen. Köztudott volt, hogy maguk a szerzők sem akartak és nem is tudtak 1-2 slágernél többet beleírni az új darabba, máris jött a megrendelés a következőre, abba-oda is kellett tartalékolni új slágert, hogy a közönség arra is bemenjen. És ez az általában tehát elég gyenge zenei anyag épült a rossz librettókra. Ugyan mit muszáj oly nagyon megtartani ebből a halmazból? És mekkora közönség számára? A zenék nagy részét az új librettók sem mentenék meg és lenne ám nagy szörnyülködés, ha Cecília, Pompadour vagy Heléna farmernadrágban, okostelefonnal és füvet szíva jelenne meg ... vagy teszem azt, a Szabad szél szereplői...
Amint lejegyeztem az előző beírásomban – ott csak az Operettszínházat emeltem ki és az 1923 és 1970 között bemutatott és felújított, külföldi szerzők nagyoperettjeit hoztam, amiket 1970 után ismét játszott a teátrum (Pompadour, A szép Heléna, A víg özvegy, A mosoly országa stb), az újabb bemutatók között pedig ott volt a Kékszakáll, a Párizsi élet, Az egy éj Velencében és A denevér (Dr. Bőregér címmel). De bemutatták korábban A cigánybárót is.
Itt most rátérek az OPERÁ-ban (Magyar Királyi Operaház, Magyar Állami Operaház, Városi Színház, Erkel Színház, Margitsziget) bemutatott hazai és külföldi operettek és daljátékok játszottságára:
· Farkas Ferenc: Csínom Palkó – 1951. II. 22 . -
1954. IV. 21. – 25 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Jacobi Viktor: Sybill – 1937. I. 30 - 1939. II.12. – 29
előadás
· Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1931. XII. 6. -
2020. II. 2. – 736 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Charles Lecocq: Angot asszony lánya – 1897. IV. 23. -
1904. VI.10. – 9 előadás
· Lehár Ferenc: A garabonciás - ősbemutató: 1943. II.
20. - 1944. X. 8. – 15 előadás
· Lehár Ferenc: Frasquita
– magyarországi bemutató: 1925. III. 3.
Városi színház
· Lehár Ferenc: Paganini
– magyarországi bemutató: 1926. V. 7. Városi színház
· Lehár Ferenc: A cárevics – magyarországi bemutató: 1928. V. 25.
Városi Színház
· Lehár Ferenc: Friderika – magyarországi bemutató: 1930. IX. 20.
· Lehár Ferenc: Giuditta – magyarországi bemutató: 1934. IV. 8. -
1934. XII.16. – 19 előadás
· Lehár Ferenc: A hercegkisasszony – magyarországi
bemutató: 1910. XII. 20. - 1913. II. 7. – 23 előadás
· Lehár Ferenc: A mosoly országa – magyarországi
bemutató: 1930. XII. 20 - 1946. VI. 9. – 157 előadás
· Lehár Ferenc: A víg özvegy – 1958. VII. 5. -
1959. VIII. 23. – 36 előadás a Margitszigeten.
· Karl Millöcker: A koldusdiák – 1921. IX. 18. -
1964. IV. 26. – 52 előadás (részben a Városi Színházban, Erkel Színházban)
· Jacques Offenbach: A banditák – 1933. IV. 1. - 1933.
V. 11. – 6 előadás
· Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - 1890. XII. 12. -
1892. IX. 25. – 10 előadás
· Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 1923. IX. 22.- 1993.VI. 2. – 69 előadás (részben az
Erkel Színházban)
· Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány: 1951. XII. 1. - 1998. IV. 30. – 203 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A cigánybáró – 1905. V. 27. - 2022.
V. 5. – 373 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A denevér – 1895. V. 10.- 2022. I.15. – 673 előadás
(részben az Erkel Színházban)
· Sir Artur Sullivan: A mikádó – 1924. IX. 25. - 1924.
XI. 29. – 19 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: Boccaccio – 1913. X. 26. - 1922.
VI. 11. – 40 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: A szép Galathea – 1902. IV. 23. - 1923.
VI. 20. – 12 előadás
· Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – 1922. I.
31. - 1924. II. 13. – 91 előadás (részben a Városi Színházban)
A 2000-es évek nagy színházi bukása volt J. Strauss: Egy éj Velencében c. operettje a Budapesti Operettszínházban, amiben gömbökbe voltak öltözve a szereplők. Ha jól tudom még az Offenbach Szép Helénája is ment az 1990-es években a Fővárosi Operettszínházban.
Másrészt azért nem teljes ez a budapesti repertoár, mivel a Király Színház és a Városi Színház ill. a Magyar Állami Operaház is játszott operetteket, ill. még más kisebb színházak is, mint pl. a Kamara Színház.
1970. után talán a 2000-es évek elején ment még Leo Fall: Madame Pompadour is. Nem láttam, de viszont a beharangozót igen. Szerintem ez is csak 1 évadot élt meg, mint az Offenbach Kékszakáll.
Hogy érzékeltessem, nálunk, a Fővárosi (később: Budapesti)
Operettszínházban milyen kevés igény volt a határainktól nyugatra játszott, népszerű, klasszikus operettekre, alább összeszedtem, mi
szerepelt a színház mindig is szűk repertoárján 1923-tól - a teátrum megnyitásától - napjainkig
ebben a kategóriában:
1923 – Franz Schubert - Heinrich Berté: Három a kislány
1923 – Maurice Yvain: Cserebere
1923 – Robert Stolz: A kis grizett
1924 – Leo Fall: Pompadour
1924 – Karl Millöcker: Szegény Jonathan
1924 – Maurice Yvain: A párizsi lány
1926 – Sidney Jones: A gésák – avagy egy japán
teaház története
1928 – Florimond Hervé: Nebáncsvirág
1931 – Robert Stolz: Katóka
1933 – Karl Millöcker: Dubarry
1941 – Franz Schubert - Heinrich Berté: Három a
kislány
1948 – Jacques Offenbach: Szép Heléna
1949 – Robert Planquette: Rip van Winkle
1950 – Jacques Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő
1952 – Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban
1959 – Jacques Offenbach: Szép Heléna
1961 – Franz von Suppé: Boccaccio
1962 – Jacques Offenbach: Banditák
1967 – Johann Strauss: Egy éj Velencében
1967 – Florimond Hervé: Lili
1970 – Leo Fall: Pompadour
Az 1970 után következő esztendőkben máig mindössze még négy klasszikus operett bemutató volt az Operettszínházban: Offenbachtól a Párizsi élet és a Kékszakáll, továbbá Johann Strausstól A denevér és A cigánybáró, valamint csak az előző címek felújításai mentek újra. Ennyi. Összességében nagyon kevés. Egyébként Offenbach művei – mint a felsorolásból kitűnik – gyakrabban kerültek be a repertoárba.
Az Operettszínház repertoárján nem látom pld. Oscar
Straus, Zeller, Ziehrer, Lecocq, Sullivan nevét, de Planquette-től A corneville-i
harangok vagy Millöckertől A koldusdiák sincs ott – utóbbit aztán az Erkel Színház
mutatta be...
Ugyanakkor a népszerű Lehár-, Kálmán, Huszka-,
Jacobi-, Ábrahám-, Fényes-, Farkas Ferenc, Vincze Ottó-, Kerekes János-, Eisemann Mihály és mások- stb. magyar szerzők két-három
operettje, daljátéka folyamatosan műsoron szerepelt, nem beszélve az ötvenes évektől színpadra
állított szovjet zenés darabokról (Dunajevszkij, Miljutyin) meg azt az ideológiai tartalmat tükröző, felkért szerzők "kortárs" magyar operettjeiről, zenés játékairól.
A My Fair Lady meg a West Side Story jöhetne azzal elégedett lennék
Na ez az amit nem feltétlenül értek. Kero a Csárdáskirálynőt meg a Maricát is rendezte és azok mégis mennek újra rendezve. Akkor egy Bajadér pl vagy más Kero rendezést, miért nem rendeznek újra és adják le??? Mert tény ami tény, hogy a népszerűbb musicaleket(Mozart, Elizabeth, Rómeó és Júlia, Miss Saigon stb stb) mind Kero rendezte
Igazából arra lehet számítani, hogy valami klasszikus musicalt vesz elő és egy opera jellegű operettet. Legalábbis ezek a favoritjai. Pl. West side story, My fair lady, Cabaret, operettek közül Cigánybáró, Bocacco, Orfeusz az Alvilágban, Szép Heléna....
Ha ezt mind leveszi, akkor mi marad? Állítólag a Nine lesz a jövő évadban ismét, de ez édes kevés....mindenesetre Béres Attila és Somogyi Szilárd rendezéseit nem komálja, tehát ezek előbb-utóbb sűllyesztőbe kerülnek, de Kero rendezései is már a múlté. Másrészt elődei darabját is újrarendezte pl. Csáráskirálynő, Marica grófnő.
Sajnos azt várhatjuk mikor lesz annyi itt :(
Az a hír járja, hogy leveszi az Abigélt.
Igen, én is valami hasonlót remélek, hogy megdobnak minket pár premierrel. Lenne két operett egy a nagyszínpadra, egy a raktárba, lenne egy nagymusical a nagyszínpadon meg egy kisebb a teátrumban és akkor már van is négy bemutató.
Remélem azért, hogy jövő évadban meg lesz a 2 operett és 2 musical premier, plusz a két kisszínpadon is lesz valami premier.
Hát a közelmúltban ment a Cigányszerelem, nem szeretem, a Messze a nagy erdőtől meg már kiütésem van, annyit hallani.
Igazatok van. Viszont sajnos az a helyzet, hogy a színház bonviván szekciója igencsak megcsappant. Van három tenorunk(Vadász, Homonnay, Dolhai) közülük Homonnay már rendezni is kezdett, plusz ott vannak még a musical szerepei, kétlem hogy sokáig játszana már bonvivánokat. Maradnak ketten. És akárhonnan nézzük, Laki Péter még mindig inkább tánckomikus mint bonviván, Sándor Péter nem fogja akármelyik operettszerepet elvállalni, Long pedig egyszerűen nem mutatna jól pl egy Cigányszerelem Jancsijaként hiába van meg hozzá a hangja. Primadonnákból ellenben van öt is(Fischl, Lukács, Bordás, Lévai, Kiss) nekik meg csak kell adni valamit, ezért is húzakodtam elő a Cigányszerelemmel mert ott meg lehet oldani azt, hogy mindenkinek jó legyen.
Ld. 5338. Az a helyzet, talán régebben is írtam már, hogy az operettgálák szerintem pont azért hasítanak, mert a legtöbb operettnek 1-2 sláger húzó száma van, a többi meg nem az + a többnyire rémisztő és elavult szövegkönyvek is a temetőbe juttatták a legtöbb operettet és csak az említett slágerek élnek tovább, éppen a gálákon. Legalább ott. A denevért és a János vitézt pedig az Operaház játssza rongyosra.
Lexikális tudás: jeles :-) sajnos a közönség érdeklődése pontosabban érdektelensége másik terep és nem az operettlexikonból táplálkozik. A felsorolt darabok jelentős része még papíron is a megérdemelt süllyesztőben van már hosszabb ideje, a valóságban még több darab van ott. És az Operettszínháznak -tudtommal és szerencsére- még annyi "protokoll"-kötelezettsége sincs, mint az Operaháznak. Magyarul: nincs olyan, hogy "kötelező" vagy "illik" valamit bemutatniuk, mint pl. az Operaháznak kb. 100 év késéssel a Ruszalkát. (Zárójelben: utóbbit sem "kötelező", legfeljebb "illik" ... már ha egyáltalán "illik"!)
Helyettem is szóltál.
