Valóban ez sértő volt Lehárra, Kálmánra és Ábrahámra is, pedig ők voltak azok, akik a magyar zenét külföldre vitték, és ma is játszák sok országban operettjeiket (főként német nyelvterületen Németország, Auszria, Svájc) , de oroszoknál, a környező országokban, ill. máshol is ...

Huszkát egyedül Oroszországban láttam, hogy elővették.

Talán nem fogalmaztam elég pontosan, amikor a gálák létjogosultságáról írtam. Természetesen ezekre szükség van, mint ahogy Ön is írja – 6-os Stúdióban, Művelődési Otthonban, Zeneakadémián és más hasonló helyeken, sportcsarnokban, stadionban, stb.

Azonban, ha egy Operettszínháznak nevezett SZINHÁZ főigazgatója azt nyilatkozza, hogy a következő évad a Gálák Évadja lesz, ott valahol valami abszolút félreértés van a színház funkcióját illetően. Fellner és Helmer az épületeit egyszerűen nem gálákra tervezte, ha már az évadnyitón a hagyományokat és az elmúlt 100-125 évet említjük.

Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a következő évadban mindössze 2 azaz Kettő bemutatót terveznek, az már az igazgatás kudarcának nyílt beismerése. Nem lehet azzal érvelni, hogy „összetorlódtak” az eddigi bemutatók, amiket szintén a Főigazgató Úr regnálása alatt prezentáltak.

Főigazgató Úr az Operaházból elhozta a „legnemesebb” hagyományokat. Ott is nagyítóval kell a felsorolhatatlanul sok program között operát keresni, ez lesz a helyzet az Operettszínházzal is.

Örvendetes a Huszka bemutató, de a vezetőség itt sem mulasztotta el, hogy ne „üssön” egyet Leháron, Kálmán Imrén, Ábrahámon. Homonnay Zsolt nyilatkozata szerinti, azért mutatják be, Huszka operettjét – többek között – mert (szó szerinti idézet) „Huszka Jenő egy ízig-vérig magyar gondolkodású, a hazájához és a magyar nemzeti értékekhez különösen ragaszkodó zeneszerző volt, aki kortársaival ellentétben nem költözött Bécsbe”.

Nem hiszem, hogy ehhez különösebb kommentár kellene.

Nem értek veled egyet. Németországban rengeteg elfelejtett operettet felújítottak. Ilyen programot indított Barry Kosky. Ő Oscar Straus, Nico Dostal mellett ráadásul magyar szerzőket vett elő, pl. Kálmán Imre és Ábrahám Pál elfelejtett műveit.

Gálák keretében Kálmán Imrétől felújította pl. Chicagoi hercegnőt, a náluk ismeretlen Bajadért, Ábrahám Páltól pedig a Mese a Grand Hotelbent, a Dzsaniah - A lány a táncházbólt, a 3:1 a szerelem javárát (ezt már korábban felújította  Dortmundi opera.) Valójában a jazzoperett. 

Mese a Grand Hotelben - Mon ami - YouTube

Mese a Grand Hotelben - Johnny - YouTube 

Mese a Grand Hotelben - Die Schönste Rose - YouTube

EMMERICH KÁLMÁN - Medley aus "Die Herzogin von Chicago" (complete) - YouTube

Ezek közül a Mese a Grand Hotelben, a Chicagoi hercegnő és a 3:1 a szerelem javára műsorra is került más színházakban.

Most te miért tekinted gyenge szerzőnek Gyöngy Pált?  Szerintem remek dalai vannak. Ott van még pl. Buday Dénes is, aki szintén feledésbe merült néhány szám kivételével...

Gondos szerkesztésre példák - a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években - a Magyar Rádió saját rendezésben rendszeresen adott nyilvános (közönség előtt) tematikus operettkoncertek a 6-os stúdióban vagy „kihelyezetten” a Csepeli Művelődési Otthon, az MN Művelődési Háza, a Zeneakadémia, vagy a József Attila Színház helyszíneken. A Pesti Vigadóban is élvezhettünk hasonló operettkoncerteket.

A hazai és a klasszikus operettirodalom javából hangzottak fel részletek az Operaház művészeinek tolmácsolásában, a Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara,  de volt amikor a Magyar Állami Operaház zenekarának közreműködésével. (A karmesterek legtöbbször Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás voltak.)  Jó néhány operett-esten ott voltam, amelyeknek hangfelvételét később a rádióban visszahallgathattam. Köztük emlékszem olyan koncertekre is, amikor kizárólag egy-egy komponista műve állt a műsor középpontjában: Suppé, Huszka, Lehár, Kálmán, J. Strauss, Offenbach; olyan műsorok is voltak, amikor vegyesen hangzottak el részletek magyar és külföldi szerzők operettjeiből, illetve arra is volt példa, hogy csak egy teljes mű hangzott el koncertszerűen: pld. A víg özvegy, az Orfeusz az alvilágban...

Az adatbázisomból felsorolok néhány ilyen koncertet, operett-estet:

• Offenbach-est a Rádió 6-os stúdiójában (1969. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Bródy Tamás – Ágai Karola, Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Olga, Korondy György, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.

Műsoron: Hoffmann meséi; A szép Heléna; A gerolsteini nagyhercegnő; Orfeusz az alvilágban

• Offenbachtól Bernsteinig…”Nyáresti szórakozás”-  Operett-est közvetítése a Zeneakadémiáról (1971. augusztus 21, Kossuth Rádió 19.35 - ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit,  Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Sólyom-Nagy Sándor, Melis György, Palócz László, Simándy József, az MRT énekkara, szimfonikus zenekara, a Harmónia énekegyüttes. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Benczés Magda és Bitó Pál.  Műsorvezető: Bárdy György 

Műsoron: Offenbach: Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő; Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér; Suppé: Boccaccio, Könnyű lovasság; Zeller: A madarász; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Planquette: A corneville-i harangok; Fall: Elvált asszony; Ábrahám Pál: Viktória; Fényes Szabolcs: Maya; Dunajevszkij: Szabad szél; Herman: Hello, Dolly; Gyulai Gaál János: Hét pofon; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side-i történet.

• A Rádió Johann Strauss-estjének közvetítése a József Attila Színházból (1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35) - Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál

• Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió) - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József,  az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál 

Műsoron: A víg özvegy; Friderika; A cárevics; Cigányszerelem; Pacsirta; Paganini; Luxemburg grófja; A mosoly országa; Giuditta; Éva

• Offenbach-est közvetítése a Rádió 6-os stúdiójából (1974. február 25., Kossuth Rádió 19.40 – 21.30)  - Breitner Tamás – Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, László Margit, Sass Sylvia, Berkes János, Korondy György, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Műsoron: Hoffmann meséi, A szép Heléna, Eljegyzés lámpafénynél, A varázshegedű, A gerolsteini nagyhercegnő, A sóhajok hídja, A 66-os szám, Fortunio dala, Kakadu, Orfeusz az alvilágban)

• Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából (1975. április 14., Kossuth Rádió, 19.44 – 21.30 ) – Sebestyén András - Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György, Miller Lajos, Németh Sándor, Rozsos István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Műsoron: Aranyvirág; Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Mária főhadnagy

• Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában (1975. július 10., Petőfi Rádió 20.28 – 21.38.) – Breitner Tamás – Sass Sylvia, Lehoczky Éva, Ötvös Csaba, Korondy György, Palócz László, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál. Az összekötőszöveget Romhányi József írta, Bánki Zsuzsa és Ráday Imre mondja el.

• Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából (1975. december 22.,  Petőfi Rádió, 19.46) – Lehel György - László Margit, Kalmár Magda, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara 

Műsoron: A cigánybáró; A denevér; Egy éj Velencében

• Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40) – Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara 

Műsoron: A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; A gerolsteini nagyhercegnő; A sóhajok hídja; Fortunio dala; Eljegyzés lámpafénynél; A szép Heléna; Hoffmann meséi; Orfeusz az alvilágban;

• „Komolyan – Könnyedén” – Operettől a zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20) – Bródy Tamás – Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Szerkesztő: Bitó Pál. Műsorvezető: Rapcsányi László.

Műsoron: Kálmán Imre: A csárdáskirálynő; Jacobi Viktor: Sybill;  Franz von Suppé: Boccaccio, Szép Galathea; Carl Millöcker: A koldusdiák; Lehár Ferenc: Paganini; Leo Fall: Az elvált asszony

• Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.40 –kb. 21.30) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Mersei Miklós, Miller Lajos, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. 

Műsoron: Pikk dáma; A szép Galathea; Boccaccio; Könnyű lovasság

• Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978., szeptember 18, Petőfi Rádió, 19.40. ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Berkes János, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Leblanc Győző, Róka István, Katona Lajos, Nádas Tibor, Kárpáti Ernő, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

• Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 ) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara

Műsoron: Marica grófnő; A bajadér; Tatárjárás; A cigányprímás; A csárdáskirálynő

• Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házából (1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál  – az 1981. június 27-i koncert hangfelvétele

Műsoron: A víg özvegy; A három grácia; A mosoly országa;  Cigányszerelem; Pacsirta; Giuditta; Paganini; Luxemburg grófja

• Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából  a Csepeli Munkásotthonból (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25) – Sebestyén András - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara.

Műsoron: A csárdáskirálynő; A bajadér; Az ördöglovas; A montmartre-i ibolya;  Tatárjárás; A cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; Marica grófnő

• Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (a Magyar Rádió koncertszerű előadása a Csepeli Munkásotthonban, 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46) – Medveczky Ádám - Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György, Gregor József, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

• Jacobi-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50) – Sebestyén András - Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondy György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Műsoron: Leányvásár; Sybill

• Offenbach-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.) - Breitner Tamás - Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Műsorvezető: Rapcsányi László

Műsoron: Orfeusz az alvilágban; A szép Heléna; A 66-os szám; A gerolsteini nagyhercegnő; Kakadu; A sóhajok hídja; Fortunio dala; Eljegyzés lámpafénynél; Dunanan apó utazása

• Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. október 28., - hangfelvétele: Petőfi Rádió, 1985. november 4., 21.05 – kb. 22.35 ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, a MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara.

Műsoron: A bécsi asszonyok; A víg özvegy; A cárevics; Cigányszerelem; A három grácia; Pacsirta; A vándordiák (Garabonciás); A mosoly országa; Paganini; Giuditta; Luxemburg grófja

Ez igaz. Az operettgálákat gondosabb szerkesztéssel változatosabbá lehetne tenni. De hol van ma gondos szerkesztés? Hol vannak gondos operettgála-szerkesztők, akik kottatárak mélyéről előásnak elfeledett darabokból 1-1 értékesebb számot? Egyszerűbb a bevált állandó készletből mazsolázni. És talán jól is van ez így. Talán nem is érdemes eltemetett partitúrák százaiban kutakodni pár "új" valcer, polka vagy induló kedvéért. Nem dől össze nélkülük a világ.

Ld. ez alatti beirásomat. A legtöbb operett nem érdemli meg, hogy feltámasszák. Meséjük már megírásukkor avas, poros volt, a zene is "egyszer használatos", és főleg a kor sztárjai kedvéért ment be rájuk a közönség ... már ha bement. Ebből nőtt ki az operettgála. Nélküle azokat a darabokat is elfelejtettük volna, amikre 1-1, gálákon előadott slágerszám miatt emlékszünk. Az operagála viszont valóban elsilányíthatja a műfajt, de mit lehet tenni: van rá igény.

Mikor is volt Gyöngy Pál és csomó más szerző, akit újra és újra megemlítetek és hiányoltok,  a "fősodorban" ? Soha! A második operettkonjunktúra idején, amikor az Operettszínháztól a városligeti vurstliig mindenhol operettet játszottak, másod-harmadvonalbeli szerzők tucatjai próbálkoztak több- kevesebb sikerrel. Ők maguk sem az örökkévalóságnak szánták alkotásaikat. Alkalmi produkciók voltak, órák-napok alatt összegányolt, többnyire csapnivaló szövegekre. Ezeket a darabokat méltán borítja be a feledés jótékony homálya. Az ún. elsővonalbeli szerzők darabjainak jelentős része is ide sorolható. Gyenge, már megírásukkor poros szövegkönyvekre írt, "rutiniert" művek, bennük jó esetben a kor sztárjainak írt 2-3  slágerrel. A többi mehet(ett) a levesbe. Ez a jelenség szülhette az operettgála műfaját. A gálán előadják, ami jó és népszerű, az egész darabot nem érdemes kihozni. Nem jók és nem érdeklik a közönséget szériában.

Pár éve az Operaház is ünnepelte kerek évfordulóját, és akkor gyakorlatilag minden jelentős magyar szerzőnek játszották 1-1 operáját, néha ugyan csak páran lézengtek egy előadáson, sok esetben operakoncert volt, de legalább felvették a műveket.

Ha már 12 koncert, akkor érdemes lenne tényleg végig venni a magyar operettirodalom szerzőit, ha a kisebbeket nem is egy gálával, de legalább pár slágerrel. 

A gálákkal csak az a baj, hogy csak gálák, úgy, mint a 3 tenor koncertek, bármilyen magas színvonalú közreműködői vannak. Egy-egy gála után – maradjunk a 3 tenor koncerteknél – az ember úgy érzi, hogy a Traviata tulajdonképpen a „Brindisi”, a Tosca a „E lucevan le stelle”, a Turandot a „Nessun dorma”. Ugyanígy van az operettnél is, csak ott még tánccal egészítik ki.

Pedig az egyes művekből kiragadott részletek soha nem adják vissza a mű egészének értelmét, amiért a szerző a teljes mű zenéjét komponálta.

A Főigazgató Úr a 2022/23-as évadot a Gálák évadának nevezte. Ha így van/lesz, akkor ez valamiféle torzulás, egy színház alapvető funkciójának félreértése. De az elmúlt évek eklektikus műsorpolitikája után ez is várható volt.

A gálákkal csak az a baj, hogy mindig ugyanazt a pár művet hallani és főként Kálmán, Lehár, Strauss és Huszka. A többiek 1-1 dal erejéig. Még Eisemann is sokat megy és Fényes Szabolcs, de csak a dalai. Ezek mellett az elnyűhetetlen Mágnás Miska 3 slágerszáma.

Más színházakban meg néha Eisemann pár darabja, Ábrahám két operettje (neki is lenne még több). Na ennyi.... még Márkus Alfréd zenés vígjátékait szoktam látni pl. Karinthy Színházban vagy Turay Ida Színházban. 

A magyar operett egy keskeny szelete forog csak, a "garantált sikerekre" fókuszálva, de így rengeteg klasszikus szerző és ismert darabjaik, évtizedek óta "hiánycikk" a Budapesti Operettszínházban. Lehetne sorolni sokáig a címeket...  Amint most is hírlik, a  hangsúly áttevődik - a musicalek prolongálása mellett - az "operettkoncert-egyvelegekre"... Évadonként egy-egy új bemutatóra számíthatunk csak.

Kisszínpadon is lehetne operett pl. Kálmán Imre Teátrumban. Vannak kamara operettek pl. Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben, 3:1 a szerelem javára, Eisemann Bástyasétány 77 (ez lesz Egerben). Mint a Rátonyi könyv is említi, az 1930-as években begyűrűző világválság a színházakat is sújtotta, emiatt a pl. Kamara Színház is játszott kisszínpados operetteket. Itt nem kellett nagyzenekar, hanem elég volt pl. két zongora.

Igazából ez az öltet most is aktuális, mivel eléggé hanyatlik a színházba járók száma.

Gondolom, hogy több Huszka operett nem lesz a közeljövőben, de mondom ott van még más szerző. A külföldi szerzőket pedig teljesen hanyagolják egész Magyarországon, Strauss és Offenbach a kivétel. Pár éve vidéken láttam egy Hervé Nebántsvirágot, az régebben rengeteget ment.

Igen, Gyöngy Pál kiesik a "fő sodorból"...Úgy látom,  az évfordulókhoz kapcsolható megemlékezéseket, gálákat is,  az Operettszínház nem mindig naptári évenként tartja számon, inkább színházi évadonként tervezi meg (ezért összemosódik a tárgyév műsortervezete az előző és a következő év programkínálatával). 

Gyöngy Pál 1902. október 18-én született, 120 éve. Őt mostanában hanyagolják. Jacobi talán jövőre kerül gálaműsorra. Fényes Szabolcs gála pedig, ha jól rémlik már volt, mivel ő április 30-án született, és a Kálmán Imre Theatrumban ment, én nem láttam.

Szegény Jacobi csak 1921-ben halt meg, tehát 101 éve.

Eredetileg 2-2 operett és musical bemutatót ígértek minden évadban, de a covid is közbeszólt. Ha jól számolom eddig a János vitéz, Marica grófnő, Mosoly országa az összes operett, ami bemutatásra került.

Az Operettszínház közleménye (sajtótájékoztató) nem részletezi, milyen gálakoncertek várhatók a következő színházi évadban.  

Ebben az évben vannak kerek évfordulók is:

Kálmán Imre  (születésének 140. évfordulója)

Ábrahám Pál (születésének 130. évfordulója)

Fényes Szabolcs (születésének 110. évfordulója)

Jacobi Viktor (elmúlt színházi évadból  elmaradt a várt gálakoncert: halálának 120. évfordulóján; jövőre viszont születésének 140. évfordulója lesz)

Lehár Ferenc-gálakoncertek pedig egyik évben sem maradhatnak ki/el!... és persze sok-sok Lehár-operettcím hiányzik az Operettszínház  "palettájáról"...

A Huszka Jenő-operettbemutatónak örülök (Mária főhadnagy), de még régebbről hiányzik a repertoárról a Gül baba, Bob herceg, továbbá a Lili bárónő egész estés nagyzenekari kísérettel való bemutatása a nagyszínpadon.

Továbbra sincs jele a korábban jelzett új operettbemutatók között a várt Lehár: Giuditta és  Suppé: Boccaccio c. operetteknek.

Centenáriumi évad a gálák jegyében

Új évadot hirdetett az idén 100 éves Budapesti Operettszínház

Operettszínház - 2022-06-02

Egy tucatnál is több nagyszabású gálakoncerttel, a Mária Főhadnagy című operett és a Monte Cristo grófja című musical bemutatójával, valamint a művészekkel való közelebbi találkozásra is alkalmat kínáló zenés kávéházi beszélgetéssorozattal készül a Budapesti Operettszínház a 2022/23-as centenáriumi évadra.

Visszatekintés

Szabadság, Szerelem – Gyöngyszemek Huszka Jenő legszebb operettjeiből – összefoglaló

(YouTube) - Operettszínház

„A 2022. április 29. és május 1. között zajló Szabadság, Szerelem-gála legjobb pillanatai egy összefoglalóban!”

Rendező: Homonnay Zsolt.

Koreográfus: Lénárt Gábor

Videó: Weidinger Amelie

Remélhetőleg az MTV sugározni fogja a teljes gálakoncertet!

Visszatekintés

Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból - összefoglaló

(YouTube) - Operettszínház

„Élje át újra a 2022. április 29-i és 30-i gála legszebb pillanatait összefoglalónkban!”

Rendező: Ionel Pantea

Videó: Weidinger Amelie

Remélhetőleg z MTV sugározni fogja a teljes gálakoncertet!

Klasszik Rádió 92.1 operettműsora – „Esti Broadway”  - minden héten  jelentkezik.

A szerkesztő-műsorvezető: H. Varga Mariann

Ezen a héten hétfőn hallhattuk a rádióban:

Pfeiffer Gyula az Esti Broadway vendége

Pfeiffer Gyula Liszt-díjas zongora- és orgonaművész, karmester, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója.

A május 23-i adás fókuszában: az április végi Szabadság, szerelem című Huszka Jenő est, illetve a Lehár Ferenc emléke előtt tisztelgő gálaest.  De a beszélgetésben szóba kerültek a 2021/22 évadban bemutatott egyéb színházi- és koncertelőadások, vendégfellépések, produkciók is.

A 60 perces adásidőben a zenei bejátszások között részleteket hallhattunk a Huszka- és Lehár-operettgálákon elhangzott operettek közül:

­ Lehár Ferenc: A víg özvegy – Mars-szeptett, II. felv. - Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár azasszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő-szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.

Huszka Jenő: Gül baba - Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom, hol…” (Bordás Barbara, Énekkar)

Huszka Jenő: Lili bárónő - Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak? Nem lány de asszony ajkak, forró csók osztogatók..." (Frankó Tünde és Kalocsai Zsuzsa, Énekkar)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)

A fenti linkről a teljes adás visszahallgatható - a zenei bejátszások nélkül.

5115 ... valaki lemaradt ;-)

2022. május 7-én Sopronban végre magyar nyelven is bemutatásra került Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. előadása. Sajnos nem láttam, és hát elég messze van. 

Bál a Savoyban - Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. | Jegy.hu

A történet rejtelmeiről:
Az álompárnak tartott Faublas házaspár hosszú nászútja után váratlanul kiderül a férj viharos múltja. Egy vacsorameghívás titkos üzenettel, együttlétről szóló, beváltásra váró csekkel, amely a Savoy Hotel bálján várja őt Tangolitával, a táncosnővel együtt. A féltékeny feleség gyanút fog, és elindul a nagyszabású társadalmi eseményre, de közben ő is veszélyes kalandok elé néz. S mindemellett előkerül Amerikából érkező barátnője, Daisy Parker, valamint Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja, akik tovább bonyolítják a félreértésekre épülő, szellemesen fordulatos történetet.

szereplők:

Henry de Fabulas, márki Domoszlai Sándor
Madelaine, a felesége Geszthy Veronika
Daisy Parker, jazz zeneszerző Kisfaludy Zsófia
Musztafa, bej Peller Károly
La Tangolita, argentin táncosnő Molnár Anikó
Celestin Fourmit, ügyvéd Marosszéki Tamás
Archibald, komornyik/Riporter, műsorvezető Szolnoki Tibor (Jászai- díjas)
Pomerol, főpincér Rupnik Károly/ Pintér Gábor
Monsieur Albert, párizsi divatház feje Farkas Tamás
René Szabó László
Maurice Kiss Noró
Polette Szőcs Erika
Lili Simon Andrea
Hermence Horváth Enikő Sára
Bebé, Madelaine komornája Szupper Fanni

Valamint a Sopron Balett tagjai, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar és a Soproni Petőfi Színház kórusa.

Zenei vezető: Oberfrank Péter ( Liszt- díjas, érdemes művész)
Koreográfus: Bokor Attila
Díszlet: Székely László
Jelmez: Tóth Barna †
Ügyelő: Horváth Dávid
Súgó Szele Júlia Lívia
Rendezőasszisztens: Kiss Noró
Játékmester: Zsadon Andrea (Jászai- díjas)
Rendező: Béres László

MÁJ 8. VASÁRNAP, 15:00

MÁJ 8. VASÁRNAP, 19:00

MÁJ 12. CSÜTÖRTÖK, 19:00

MÁJ 13. PÉNTEK, 19:00

MÁJ 20. PÉNTEK, 19:00

MÁJ 21. SZOMBAT, 19:00

Ha műsoron marad jövő évadban, a kínai fiúval lehet megnézem.

Érdemes a másik két szereposztással is megnézni A mosoly országát!  Nagyon jól megrendezett, látványos  produkció! Mindhárom szereplő "gárdában" vannak remek énekesek, táncosok, akikért/akikkel érdemes megtekinteni Lehár e mesterművét! 

Pénteken megnéztem a Mosoly országát, remek előadás volt, csodás díszletekkel, Vadász Zsolt és Bordás Barbara remekül énekelt, de a többi fellépő is kitett magáért. Nagyon nehéz különösen a Barbara szerepe, a magas hangok is szépen szólnak. Miskolcon még tavaly láttam vele a Bál a Savoybant, ott is remekelt Madeline szerepében.

Élő történelem – Lehár Ferencre és Huszka Jenőre emlékezett a Budapesti Operettszínház

Fidelio.hu - Vass Antónia -  2022.05.06. 12:50

„Április 29. és május 1. között 5 alkalommal láthatta a közönség a Lehár Ferenc és Huszka Jenő születésének évfordulójára rendezett operettgálákat a Budapesti Operettszínházban.”

62 éve,1960. május 6-án halt meg Hamburgban Ábrahám Pál magyar operettszerző. Alul a jelölésnél nem szerepel a neve a mai évfordulók között, valahogy be kéne írni oda.

Nagy Ibolya YouTube csatornán indított podcast-interjúsorozatának egyik része volt:

„Huszka Zsuzsával beszélgetek nagypapájáról, Huszka Jenőről."

https://www.youtube.com/watch?v=N8hTzhWs2pc&ab_channel=NagyIbolya%C3%A9nekesn%C5%91

„Szabadság, szerelem” – Huszka-gála az Operettszínházban (2022. április 29-én du., 30-án du. és május 1-jén este)

Az operettműfaj rajongóinak sok örömet nyújtott a Budapesti Operettszínház azzal, hogy két év „csúsztatással” ugyan, de az elmúlt hétvégén, három nap alatt, születésnapi gálakoncertekkel emlékezett Lehár Ferencre és Huszka Jenőre, a magyar operettjátszás világhírű alkotóira, akik egyaránt jelentős életművet hoztak létre egész estét betöltő emlékezetes, zenés színpadi darabjaikkal.

Az egymást követő két napon este műsorra tűzött Lehár-gálákról már beszámoltam itt a fórumon, most következzék a Huszka-gálára visszatekintésem: utóbbit három alkalommal láthatta a publikum (két délután és egy este).  

Az operett kedvelői 2020-ban a vírushelyzet miatt csak „visszafogottan”, otthonukban emlékezhettek meg a műfaj egyik legkiválóbb magyar komponistájáról, Huszka Jenőről (is) születésének 145. és halálának 60. évfordulóján. De most eljött az alkalom, hogy az újabb születési évfordulóhoz kapcsoltan megvalósuljon az életmű felidézése a „zene húrján” és „magasztos énekhangokon” megszólalva egy nagyszabású, ünnepi gála-hangverseny keretében.

Felmerülhet a kérdés, mit köszönhetünk Huszka Jenőnek (1875-1960)?  Ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám: az új hangú magyar operettet: a Strauss-os, bécsi keringős, könnyed zenei világot ötvözi a temperamentumos és roppant érzelmes magyar zenével, valamint színjátszással. Az ő hagyományát folytatta Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán Huszka tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett világába.

 Homonnay Zsolt, az Operettszínház egyik kiváló bonvivánja, aki most nemcsak énekelt, de a gála rendezését is jegyzi, nyilatkozta: a Darumadár fenn az égen vagy a Délibábos Hortobágyon nem magyar nóták, hanem színpadi előadásra szánt darabok dalai, emellett nem a színpadiasság érződik rajtuk, hanem a magyaros lüktetés, a virtus, a mulatás van bennük. Huszka képes volt arra, hogy egyetlen darabban, például a Gül babában két világot harmonikusan mutasson meg, hiszen a történetben a keleti atmoszféra jelenik meg erősebben, a zene viszont magyaros dallamokból épül fel.

Huszkának köszönhető, hogy képes volt elválni egymástól a bécsi és a magyar iskola. És az is kevéssé ismeretes, hogy  a Zeneakadémia elvégzése mellett jogi diplomát is szerzett, s e képzettsége tette alkalmassá arra, hogy kiálljon a zeneszerzők, szövegírók és színpadi művészek szerzői jogdíjainak kiharcolásában. Ebben segítségére volt az is, hogy évtizedekig dolgozott először titkárként, majd később tanácsosként a kultuszminisztérium művészeti osztályán. S mindeközben, amikor ideje engedte, tudott csak komponálni.

Mindezek ismeretében az is érthető, hogy a hosszú élete nagyobb részében „kettős”  - civil, polgári életforma és a komponálás meg a színpad művészi éltető ereje - munkamegosztást folytató Huszka, az alkotói korszaka alatt, az első nagy magyar operett, a Bob herceg keletkezése és az utolsóként bemutatott Szabadság, szerelem című műve között eltelt ötvenhárom év alatt „csak” tizenhárom operettet/daljátékot komponált. Ám ezek a darabok indították és vitték el a magyar operettet meg szerzőit a világhírt övező úton.

Amikor felment a függöny, egész más látványvilág fogadta a nézőt, mint a Lehár-gálán. Ott egy fogadás, estély keretében, kis történetek mentén egy szalonban voltunk, viszont itt egy art déco stílusú lépcsősoros, emelvényes díszlet áll a középpontban, forgószínpadon: a Cziegler Balázs tervezte hatalmas díszletegyüttes egy megfordított Y alakú lépcsőzet, melynek mindhárom eleme önmagában is, oldalirányúan mozgatható. A beérkező és kimenő énekművészek e magas és gördíthető alkotmányban és akörül adták elő dalszámaikat, akikhez társult az énekkar, a balettkar és a táncművészek.  A szép jelmezek, kosztümök, a világítás, a füst- és lézer-effektusok, a süllyesztő és emelő szerkezetek, a színpadon is használt dobfelszerelés, sőt a kötéltáncos hölgyek „attrakciói” mind, ugyancsak elbűvöltek bennünket. Homonnay Zsolt e rendezése valóban, nagyon impozánssá és monumentálissá tette a teret, ami lehetőséget adott a dimenzióváltásokra is: a dalok és előadóik itt sem csak úgy” beesve” követték egymást.  A koncepció és dramaturgia vezérfonala maga Huszka Jenő, aki az egyes jelenetek között vetített fotókon kivetül a színpad mögötti vászonra, sőt, „megszólalva” meséli el élete fonalát, kommentálja a műsorban következő betétdalt: a hangszórón át Dézsy Szabó Gábor hangján. Homonnay értelmezésében cél volt, hogy megmutatkozhasson a lélekbeli kapcsolat a mai ember és Huszka világa között. A gála műsortartalmát áttekintve a rendező képes volt az este során megjeleníteni-megidézni  a Huszka-életműből a „vágyak, álmok, ábrándok, szerelem” világát.

Persze ezen a gálaesten a legfontosabb az ének, a muzsika, a nevezetes Huszka-melódiák sora volt.  Az operettgálán a komponista legszebb dalszámai csendültek fel kitűnő művészek tolmácsolásában, kórus és tánckar közreműködésével. A zenekari árokban foglalt helyet a zenekar, a dirigens maga a főzeneigazgató, Pfeiffer Gyula, aki fáradhatatlanul tette a dolgát: megjegyzem, nem semmi egymást követően – alig másfél órás pihenéssel - két nagyszabású (Huszka és Lehár) gálát vezényelni muzsikusai élén. Ugyanezt megismételni a következő nap is.

A következő énekművészek léptek fel a kétrészes gálaműsorban:

Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Vadász Zsolt.

Hegedűszóló: Kiss-Balbinat Ádám

Koreográfus: Lénárt Gábor

Nagyon sok énekszámot adtak elő a művészek, nem mindig jegyeztem, hogy mit ki énekelt. Nem az elhangzásuk sorrendjében sorolom fel a műsorszámokat, hanem a művek címei alatt hozom azokat:

I. Bob herceg (1902)

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt)

- Annie dala: „Jaj de jó, ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamária)

- Pomponius bordala, II. felv.: „Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor...”  (Laki Péter)

II. Gül baba (1905)

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek, a bakóval szembe nézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, hogy utolsó kívánságom, amint mondom, úgy legyen! / Ott, túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát. Ott, túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes mézet ád. Ott, túl a rácson van a mennyország...” (Vadász Zsolt, balettkar)

- Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom, hol…” (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)

- Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll...” (Dénes Viktor)

- Bordal: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém iszamós, csuszamós, a járásom kopogós, kopogós, ha cifrázom ropogós, ropogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz..” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Laki Péter, Dénes Viktor,  Énekkar, Balettkar)

III. Lili bárónő (1919)

- Nyitány

- Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak? Nem lány de asszony ajkak, forró csók osztogatók..." (Frankó Tünde és Kalocsai Zsuzsa, Énekkar, Balettkar)

- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen...” (Lévai Enikő és Dolhai Attila)

- Clarisse és Frédi kettőse, I. felv.: „- Hogyha szeretnél engemet, úgy, mint én tégedet…./- Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél most megegyél, de meg ám...."

- Lili dala: „Bíborban ég az alkonyéj…/Egy férfi képe van a szívem közepébe’...” (Fischl Mónika)

- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, I. felv.: „Tündérkirálynő, légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon...”

IV. Erzsébet (1939)

- Ida belépője: „Madárdalos zölderdőben jártam…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, szeretettel üzenem…” (Kalocsai Zsuzsa 

- Vidám kettős: „Délibábos Hortobágyon” (az összes szereplő, Balettkar, Énekkar)

V. Mária főhadnagy (1942)

- Palotás (Balettkar)

- Vidám kettős: „A bugaci határon, van nekem egy cigányom…”

- Szerelmi kettős: „Én mától kezdve csak te rólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom…” (Vadász Zsolt)

- Csata-induló „Vértől pirosló ősi kard” (Fischl Mónika, Énekkar, Balettkar)

- Panni, Tóbiás és Biccentő vidám hármasa, II. felv.: „Tisztelt strázsamester, csodálkozom kegyeden…/Ladilom, a babámnak megírom…”” (Széles Flóra, Laki Péter, Dénes Viktor)

- Jurátus induló (Dolhai Attila, az összes női szólista, Énekkar, Balettkar)

- Bálint dala: „Nagy árat kér a sors a boldogságért” (Vadász Zsolt)

- Vidám kettős: „Úgy dalolok, ahogy te akarod…. / Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, ezért, mint hülye-, mint hű jegyesed elvennélek…” 

VI. Szabadság, szerelem (1955)

- Petőfi-vers megzenésítése: „Szeptember végén” (Homonnay Zsolt előadásában)

- Magyar táncok/Palotás (Balettkar)

- Melchior belépője: „Doktor úr” (Dénes Viktor)

Azt hiszem, egy ilyen nagyszerű gálakoncert, ami vastapsos álló ovációval ér véget, jelzi, hogy a közönség mennyire szereti a műfajt, szereti a zeneszerző műveit, a jó, színvonalas előadást és énekes-kedvenceit,  így erről a hármas-sorozatról is elmondható, hogy méltó volt Huszka Jenő emlékéhez – „aki rengeteget tett a magyar operettért!”

Huszka Jenő emlékgála - Galéria

 Németországban, sőt Ausztriában is rossz nagyon a helyzet, különösen a Covid óta. Nézzétek meg a Wolksoper jegyeladásait, igaz irtó drága. A német színházakban meg már annyira rossz a helyzet, hogy pl. Kálmán Imre Montmarte-i ibolyája egyszrűen törölve lett. A Komische Oper Berlinen se sok jegy fogy pl. Cigánybáróra, de az még megy. A félház ott már jó előadás.

Különben itthon is siralmas a helyzet. Az Opera az pedig különösen rémes, persze, hogy már nem lesz előadás az Erkelben, hisz 1/4-ed ház volt szinte minden. Régen tényleg, ha már nem volt valami teltházas, azonnal levették, aztán jött mindig egy újabb operett. Rátonyi Róbert könyve nekem is megvan.

Valóban a Nemzeti Színházban lesz egy görög darab, a Bakkánsnök (lehet megnézem), és néztem a premiert, most lesz májusban, és alig volt kereslet rá, meg más előadásokra. Nincs fent a jegy.hu-n, ez is érdekes. 

Bakkhánsnők | jegymester.hu

Igazából napjainkban már csak a gagyira van kereslet. Szerintetek mennyi jegy fogyna egy Ember tragédiájára? Hát nem sok, pedig egy remekmű.

Javaslom megvárni-megnézni az aznapra féláron (+kezelési költség) jegyet árusító oldalt: https://www.maesteszinhaz.hu/ Ha van velük szerződése a színháznak, talán felrakják oda a darabot, kedvezőbb áron ugyanazokat a helyeket. A mosoly országa-produkció, minden kézzel vezérelt hivatalos lelkesedés ellenére bukásnak tűnik. Megjegyzem, A szépség ... kivételével szinte minden nagyszínházi előadásukra százával kaphatók jegyek, legyen az operett vagy musical, a legismertebbek sem kelendőek. A régi időkben (a háború előtt), ha ilyesmi előfordult az Operettben vagy a Király Színházban, a teátrumot egy időre bezárták, az igazgató lemondott, új bérlő jelentkezett, új igazgatóval és új darabokkal próbálkoztak. Most?  Kitüntetik az arra érdemesített alkalmatlan vezetőket (pl. a főzeneigazgatót) és minden megy tovább ... kivéve a nagy buktákat. A mosoly ... sem tűnik nagy dobásnak. Ezen a legtetszetősebb statisztikák sem változtatnak, már ha léteznek ilyenek, de mindig lehet tetszetős statisztikákat produkálni. Erről sokat mesélhetnének pl. a Nemzeti Színház illetékesei, de belenéznék pl. az Operaház valós jegyeladási statisztikáiba is, főleg majd akkor, amikor a kapunyitási láz elmúlik.

A Mosoly országa melyik szereposztással a jobb?

Van egy olyan érzésem, hogy a héten nem szadad elhalasztani, mert a jövő évad még bizonytalan. Most is levettek két előadást, pedig a színvonalas produkciónak tűnik.

Mindenesetre várjuk a 3:1 a szerelem javára operett sváci premierjét. 2021. őszén a Volksoper is bemutatta a Roxy és a csodacsapatát, nagy sikerrel. Sajnos a 2022/23-as évadban ott már nem tudjuk megnézni a darabit, de azért remélhető, hogy előbb utóbb Magyarországon is feteszi az egyetlen magyar sport -"vizilabda" német verzióban "foci"- témájú operettet valamelyik színház. Igazából létezik még egy sport témájú operett, mégpedig az is Ábrahám darab. 1935-ben mutatták be nagy sikerrel a Történnek még csodákat. Itt egy teniszmeccs zajlik az előadás közben.

Ha esetleg tudtok további sport témájú operettről, jelezzétek.

Szép álom szállj a szívemre - Lehár Ferenc emlékgála - Galéria

A Huszka-gáláról is részletesen szólni fogok.

Igen, bár Lehár életművében  a mintegy 34 operett/daljáték között számos,  újrakomponált, új szövegkönyvre írt és átdolgozott, más címeken bemutatott darabok is szerepelnek.

A Lehár-gálán az ismert operettjei közül 10 műből szólaltak meg részletek. Szívesen hallgattam volna még  dalokat, kettősöket az ugyancsak ismert Bécsi asszonyok,  A drótostót, Éva, Hercegkisasszony, A kék mazúr vagy a Frasquita című operettekből is, de hát olyan hatalmas az oeuvre, hogy valahol határt kellett húzni... A súlypontok meg adottak, az egyikből többet, a másikból keveset kaptunk. Így is remek válogatás jött össze a  csaknem két és félórás játszási időben. 

Meg kell jegyenzi, hogy Lehár életműve kb. 34 operettet tartalmaz, Huszka pedig 14 darabot írt. Jól mondom a számot?

Ha jól emlékszem, a Lehár-gála 19  és 22 óra között, a Huszka-gála 15 és 17.40 óra között tartott. (a két rész között  húszperces szünettel) 

SZÍNPAD BURGÄSCHI

Megmondom őszintén, hogy nem sokat mond ez a svájci város név nekünk, mindenesetre az utóbbi években nyári fesztiválon mutatnak be itt operetteket. 2022-ben elsőként Ábrahám Pál darabot játszanak, méghozzá nagy meglepetésre a 3:1 a szerelem javára c. 1936-os, meglehetősen elfeledett jazzoperettjét. Német címe: Roxy und ihr Wunderteam, melyet először 1937-ben tűzött műsorára a bécsi Theater Wien, viszont a politikai események miatt nem sokáig maradhatott műsoron, hisz a darab valamennyi szerzője zsidó származású volt és a színészek is.

A premieer 2022. június 11-én 20.00-kor lesz. 

Színpad Burgäschi | Roxy és csodacsapata (burgaeschi.ch)

Ha lesz valami előzetes a youtube-n, természetesen linkelem. Svájcban most lesz látható először a darab. A svájci németek körében nem ismeretlen Ábrahám Pál neve, illetve az operett műfaja. 2017-ben Báselben az operaház játszotta a Hawaii rózsáját, majd 2019-ben az Operette Sirnach műsorra tűztea a Bál a Savoybant illetve Luzerner Theater a Mese a Grand Hotelbent.

Swisslos: Operette Sirnach: "Ball im Savoy" (TG) - YouTube

Trailer DIE BLUME VON HAWAII - YouTube

«Märchen im Grand Hotel», Luzerner Theater - YouTube

Maga a 3:1 a szerelem javára c. operett 1988 után néhány alkalommal a magyar színházak műsorára is felkerült. Én egyszer láttam, méghozzá 2014-ben Székesfehérváron a Vörösmarthy Színházban. Azóta sehol se ment, de a 2001-ben a József Attila Színház műsorára is felkerült.

Az operettet 1988-ben újította fel Kulka János: 

3:1 a szerelem javára

Szilágyi László; Kellér Dezső: 3:1 a szerelem javára; Társulat: Csiky Gergely Színház, Kaposvár; Bemutató: 1988.11.11; Rendező: Bezerédi; Szereplők: Pirnitler Bertuska * Magyar Éva; Blazsek II. * Kulka János

3:1 a szerelem javára (operett) – Wikipédia (wikipedia.org)

Meddig tartott a két gála?

Az előbbi bejegyzésem folytatása:

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer,  április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Külön szólnom kell az Operettszínház Lehár-gálán közreműködő Énekkaráról, Zenekaráról, Balettkaráról és Táncegyütteséről, akik produkciójukkal a klasszikus operett nívójához méltó színvonalon járultak hozzá a grandiózus operettest sikeréhez, és nem utolsó sorban említem meg Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, aki a fellépett kiváló szólisták és a művészi együttesek parádés zenei irányításával tette igazán ünnepivé és rangossá a gálát, méltóan Lehár Ferenc szelleméhez! Felejthetetlenül.

Hihetetlen, hogy ugyanazon a napon előbb délután - a Lehár-est előtt – már nagyszerű Huszka-gálát tartottak a színházban, nagyrészt ugyanazokkal az előadókkal, és a karmesterrel, akiket megneveztem.  Mindkét napon. Mivel a Huszka-gálakoncerten is jelen voltam, állíthatom, hogy professzionális szinten teljesített a Budapesti Operettszínház társulata a két nagy magyar komponista életműve előtt tisztelegvén. Minden elismerést megérdemelnek! 

És most magáról a gáláról.

Nem egyszerűen csak egymást váltották a színpadon az énekesek, a már ismert számokat elénekelve; a rendezés szerint volt egyféle dramaturgia és idea a műsor mögött. Ionel Pentea rendező – ahogyan interjújában elmondta,  többletet valósított meg: koncepciójában a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál voltunk egy fogadáson. Ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adta; mintha maga Lehár is jelen volna velünk. Vetítés is volt sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig a kulisszák mögül hangszórón át Földes Tamás idézte meg a zeneszerzőt.  A rendező arra is törekedett, hogy minél teljesebben mutassa meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, például a Pacsirta, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendültek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzottak el, Pentea igyekezett köréjük egy kis történetet is rendezni.

Ezekután felsorolom az operett-betétdalokat, de nem elhangzásuk sorrendjében, mert úgy áttekinthetetlenné, rendszertelenné válna, ha a színpadi rendezői koncepció és a látvány mentén venném sorra elejétől a végéig, ki mit miből énekelt. Inkább a művek felől közelítem meg és ismertetem, mit hallottunk a kétrészes gálaesten.

Az énekszámok alatt a remek tánckar is folyamatosan közreműködött, amit itt külön nem említek meg.

I. Arany és ezüst – keringő (1902)  (balettkar)

II. A cárevics (1927)

– Volga-dal, I. felv.: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! ..”  (Vadász Zsolt)

– Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” (Bojtos Luca és Laki Péter)

III. Luxemburg grófja (1909)

– Juliette és Armand Bissard „Bohém-kettőse”, I. felv.: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…”  (Bojtos Luca és Kerényi Miklós Máté)

IV. Cigányszerelem (1910)

– Ilona csárdása, I. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő...Volt, nincs, fene bánja...” .(Fischl Mónika)

– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a szívemen.../Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…” (Dolhai Attila)

V. Pacsirta (1918)

–  Margit /Juliska/ belépője, I. felv.: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…én is, énis szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” (Lukács Anita)

– Török Pál dala, I. felv.: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám. Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír!  Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Laki Péter, énekkar)

– Borcsa és Pista kettőse: „Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk....” (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar)

VI. A három grácia (1923)

– Bouquet és Marietta Toutou „apacskettőse, III. felv – „Gigolette”.: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár.../Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány...” (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté)

VII. Paganini (1925)

– Archív filmbejátszás: Lehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: „Gern hab’ ich die Frau’n geküsst” (Kulinyi Ernő magyar szövegével: „Volt, nem egy de száz babám”)

– Maria Anna Elisa dala: „Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált../Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!...” (Fischl Mónika)

VIII. Friderika (1928)

 – A költő (Goethe) dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen...” (Vadász Zsolt)

IX. A mosoly országa (1929)

– Kínai balettszvit - négy tételben, a „Sárga kabát”-szertartás jelenetéből  (Balettkar)

– Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá...” (Kiss Diána, énekkar)

– Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)

– Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „- Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

– Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár. Világosan beszél a tény, a sok beszéd kár. Mert ahol van egy leány, meg egy legény, az egy pár....” (Bojtos Luca és Laki Péter)

X. Giuditta (1934)

– Octavio belépője, I. felv.: „Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...”  (Ninh Duc Hoang Long, énekkar)

–  Giuditta dala, II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….” (Kiss Diána, énekkar)

XI. A víg özvegy (1905)

– Danilo belépője, I. felv.: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám,
tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou.  A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” (Dolhai Attila)

– Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok...” (Kiss Diána, énekkar)

– Hanna Vilja-dala, II. felv.: „Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát a tündérlányról, aki szép s Viljának hívja őt a nép. Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy jámbor, egy ifjú legény.../ Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss!...” (Lukács Anita, énekkar)

– Camille de Rosillon áriája és a Pavillon-duett (Camille és Valencienne kettőse), II. felv.: „Májusban nyílnak a rózsák! Pompázva színesen. A szerelem virága bimbózik szívemen!.../ Nézd ! ez a kicsi pavillon, Az istenke küldte őt nekünk! Lásd, ez a kicsi pavillon lesz szerelmetes búvóhelyünk!...”) (Ninh Duc Hoang Long és Lukács Anita)

– Olga /Valencienne/ Grisette-dala, II. felv.: „Ritantouri, tantire” (Széles Flóra, énekkar)

– Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „„Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..(Másik dalszöveggel: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!”) (Fischl Mónika és Dolhai Attila)

– Mars-szeptett, II. felv. - Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.

Óriási közönségsiker – a gála-előadás végén álló ováció és vastaps - fogadta a produkciót és mindkét esten fellépett művészeket.  Számomra ez nem is volt meglepetés, azonban egy nevet mindenképpen meg - és ki - kell emelnem a többi kitűnő művész közül: Ninh Duc Hoang Long! Már nem először van hozzá szerencsém: nagyszerű tenor, aki bonvivánként is meggyőző alakítást nyújt, immár magyar nyelven is!  Korábban is elragadtatottan dicsértem kiváló alakítását Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettjének (Szu-Csong herceg) tenorfőszerepében. Ezen a gálán a Giuditta, A mosoly országa és A víg özvegy nagy hatású tenor áriáival tovább erősbítette „hírnevét”:  az önálló darabrészletek eléneklésénél is tudja ragyogó képességeit kamatoztatni, képes a fényes, szépen csengő énekhangján magas hőfokú szenvedélyt ábrázolni, vagy akár édesbús érzelmeket kelteni. Hozzáteszem: magyar nyelven tisztán, érthetően deklamál (alig észrevehető kis akcentussal). Ninh Duc Hoang Long nagy nyeresége az operettműfajnak (is), a hazai operettjátszásnak már nemcsak egyik jövőbeli ígérete lehet.... A Magyar Állami Operaház is foglalkoztatja: egyelőre kis szerepeket kap a Dalszínházban, jelenleg Verdi Simon Boccanegra című operájában Az íjászok kapitánya szerepében láthatjuk a fiatal, tehetséges vietnámi származású énekművészt.

A bejelentett ígéret szerint minden évben várhatunk hasonló Lehár-gálákat a Budapesti Operettszínházban, de igazán annak örülnék, ha a következő évadokban újabb és újabb Lehár-művek kerülnének színpadra. Remélhetőleg, jövőre a már korábban jelzett Giuditta-bemutató tényleg megvalósul!

„GÁLAKONCERTTEL EMLÉKEZETT A VILÁGHÍRŰ KOMPONISTÁRA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ”

„Lehár 152 – Komáromból a világhírig”

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Nem  tudnám jobban szemléltetni - összefoglalni a látottakat, az élményt, mint ahogyan Lengyel Emese teszi a Magyar Nemzet online oldalán közzétett írásában (április 30.)

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok. 

A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.

A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért a Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.

Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.

„Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet” – mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.

A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.

Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség. 

Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,

A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!

Eddig az idézet.

(Következő bejegyzésben folytatom)

A Budapesti Operettszínháztól tudtam meg, hogy sajnos csak 2022. júniusában lesz meg a jövő évad műsorterve. Egyenlőre kilátásba sincs, hogy mik lesznek az új előadások, mik maradnak műsoron, mivel a Covid óta merőben megváltozott a közönség igénye, más előadásokra ülnek be az emberek.

Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”

Papageno.hu - Papp Timea,  2022. április 26.

1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepelte a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója   április 29-én volt  a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhatott a közönség.

A gálát Ionel Pantea álmodta színpadra.

[...]

„– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?

– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.”

[...]

„– És hogyan kell rendezni egy gálát?

– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.

– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?

– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!”

[...]

Ezeket csak érdekességből tettem fel, tudom, hogy sokan kinevetnek emiatt, de én hiszek az ilyesmiben. Ha érdekel valakit, megpróbálok másokra is rákeresni.

Skorpió nap és kos hold híresség Bill Gates, Alain Delon, Charles de Gaulle, Habsburg Otto, Meg Ryan is.

Kálmán Imre nem volt fent, így én tettem be egy programba a születési helyét és idejét

1882. október 24. 23. 58 perc Siófok

Oroszlán aszcendens

Nap a Skorpióban

Hold a Kosban

Merkúr a Mérlegben

Vénusz a Nyilasban

Mars a Skorpióban

Jupiter a Rákban

Szaturnusz a Bikában

Uránusz a Szûzben

Neptunusz a Bikában

Plútó a Bikában

Ábrahám Pál, Apatin, 1892. november 2. sajnos az időpont nincs meg

Planet positions:

Sun  10°33’ (skorpió)

Moon 

 2°41’(00:00) (kos)
10°04’(12:00)
17°32’ (23:59)

Mercury  25°38’(skorpió)

Venus  29°02’ (szűz)

Mars  26°13’ (vizöntő)

Jupiter  17°14’ R (kos)

Saturn  7°46’ (mérleg)

Uranus  6°40’ (skoprió)

Neptune  10°40’ R (ikrek)

Pluto  9°20’ R (ikrek)

Node (M)  7°39’ R (bika)

Lilith (M)  12°58’ (skorpió)

Chiron  2°06’ (szűz)

2022 - A Magyar Operett Éve A színház fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. A centenáriumon túl ebben az évben ünnepeljük Kálmán Imre születésének 140. és Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Műveiknek műsorra tűzésével, valamint 21 Budapesti Operettszínház A nemzeti dalszínház – főigazgatói pályázat Kiss-B. Atilla nagyszabású gálakoncerttel kívánok tisztelegni Kálmán Imre, illetve Ábrahám Pál művészete előtt. Bemutatom Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című revü-operettjét. A már nemzetközivé vált operettfesztiválra, amely karmesterversennyel és énekversennyel egészül ki, a résztvevőket a két szerző műveivel várom. Kálmán Imre eredeti szándékait megvalósítandó, a színház a Fővárosi Nagycirkusszal együttműködve a Cirkuszban mutatja be a Cirkuszhercegnőt. 2022/23 Nagyszínpad 1. Ábrahám: Bál a Savoyban 2. Millöcker: Madame Dubarry 3. Szörényi: Atilla 4. Kander: Chicago Teátrum Tolcsvay: Lúdas Matyi Raktárszínház magyar zenés darab ősbemutató.

Különösen érdekes a két operettszerző horoszkópja, nagyon hasonló. Mindketten skorpió jegyében születtek és a holdjuk pedig a kosban állt. Egy ilyen egybeesés irtó ritka.

Erre csak annyit mondanék, reméljük mindez meg is valósul. Ráadásul a Cirkuszhercegnőnek a helye tényleg a Nagycirkuszban van. Nekem az a kedvenc Kálmán operettem, láttam is pár éve, de sajnos az az előadás nem sok cikruszi elemet tartalmazott.