Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4267 Edmond Dantes 2020-03-19 14:30:23 [Válasz erre: 4265 Leopold Mária 2020-03-17 20:41:40]

Kedves Leopold Maria, fogalmam sincs rola, kicsoda on es eddig, legalabbis ilyen neven meg nem szolalt meg, de cafolnom kell allitasat. Az Operettszinhaz kivalo muveszeivel szembeni ellenallas szelektiv: az evek ota vezeto primadonnat ugyan iden nem/sem dijaztak, de az alig egy eve szerzodtetett, operahazi korrepetitorbol operettszinhazi fozeneigazgatova roppentett Pfeiffer Gyulat maris. Az o dijazasa aligha szolhat korabbi tevekenysegenek. Egyreszt a korrepetitorok fontos es aldozatos munkajat ritkan (sosem?) honoraljak Liszt-dijjal, masreszt a dijra a muveszeket az aktualis munkaltato, esetunkben az Operettszinhaz terjeszt(het)i fel. Pfeiffer maestro nagyivu operettszinhazi munkassaga a jelek szerint maris lenyugozte az illetekes donteshozokat. Egy eleddig kisebb ivu palya tundokletes folszarnyalasanak lehetunk tanui az o eseteben. Fischl Monika es mas operettszinhazi kollegai pedig csak szepen varjanak! (Javaslatom: ne fellabon.)


4266 zenebaratmonika 2020-03-19 14:13:19

Magyar Hírlap, 1935 május 30.

Ábrahám Pál legújabb darabját a budapesti operaházhoz nyújtja be
Beszélgetés a komponistával Londonról, Párizsról, filmről, operettről


Ábrahám Pál, a világhírű magyar zeneszerző, többhetes külföldi tartózkodás után szerdán Budapestre érkezett. Vidáman, jókedvűen, tele optimizmussal beszél külföldi élményeiről és a közeljövő művészi terveiről.
Először egy érdekes külföldi újításról számol be Ábrahám Pál. Elmondja, hogy Londonban minden nagy hangosfilm először a színpadon jelenik meg, mint színdarab. Ennek az az oka, hogy élőbb kipróbálják a témát, mielőtt kockára tennék a filmesítés óriási költségeit. A második oka, hogy véget vessenek már annak a jelszónak, hogy a film tönkreteszi a színházat. Átengedik tehát a téma elsőbbségi jogát a színháznak. A londoni film- és színházi szakemberek úgy hiszik, hogy a színház ezzel az új módszerrel egyenesen nyer.
— Londonban egyébként — mondta Ábrahám — nemsokára színre kerül The gay King (A víg király) című operettem, amelyből csak azután készítenek majd filmet, az új recept szerint. Párizsban megbízást kaptam arra, hogy én komponáljam Chevalier legújabb filmjének muzsikáját. Júniusban — folytatja a kitűnő zeneszerző — Bécsbe utazom, ahol megkomponálom Darvas Lili első filmjének, a Baskircsev í/rfríá-nak zenéjét. Úgy amis a filmet több helyen zene kíséri.
Egy rendkívül érdekes tervet árult még el Ábrahám Pál. Köztudomású, hogy Dzsaina című legújabb munkáját már évek óta írja. Ábraháni Pál ezt tartja legszebb muzsikájának, valóságos szívszerelme ez a zene. A külföldi lapok már többször megemlékeztek a Dzsaina külföldi bemutatóiról, de helytelenül, mindig azt írták, hogy ennek a munkának a műfaja: operett.
Ábrahám Pál ezt most maga cáfolta meg:

Az operett a Dzsaina, a stílusa, a meséje is egészen más és — ha szabad szerénytelennek lennem — a muzsikája is több: és nemesebb, mint az operettmuzsika. Különös célom vain a darabbal: a nyár folyamán benyújtom a budapesti operaházhoz, Radnai Miklós igazgatónak. Remélem, hogy ő is ezen a véleményen lesz ..,


4265 Leopold Mária 2020-03-17 20:41:40

Kedves fórumtársak tudomásom szerint Fischl Mónika Jászai díjra lett felterjesztve amit sajnalatos módon a biràló bizottsag elnöke sem tudott keresztül vinni. Érthetetlen ez az ellenállás az Operettszínhàz kíváló művészeivel szemben .


4264 Búbánat 2020-03-17 19:04:24 [Válasz erre: 4258 Búbánat 2020-03-17 11:11:39]

Most kezdődött el a Bartók Rádióban:  "Prológ"  - Franz von Suppé: Az ördög a Földön - az operettközvetítés elé.


4263 Búbánat 2020-03-17 18:57:10 [Válasz erre: 4262 miketyson 2020-03-17 18:16:52]

Mint írtam itt, Fischl Mónika már régen kiérdemelte a Liszt-dííjat!   Hogy most sem kapta meg, a mindenkori döntéshozók felelőssége;  nyilván több személy szerepel a listán, de miért csak egy fő díjazott "jár"  az Operettszínháznak? 

Pfeiffer Gyula igaz csak egy éve működik itt, de letett az asztalra ezt-azt az opera karmesteri-korrepetitori pályáján, mielőtt az Operettbe került. De valóban érthetetlen, hogy az Operettszínház kitűnő énekművésze,  első primadonnája, Fischl Mónika eddig mindig kimaradt (kiesik) a díjazottak köréből!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fischl_M%C3%B3nika

https://www.origo.hu/kultura/20191029-pfeiffer-gyula-interju.html


4262 miketyson 2020-03-17 18:16:52

gondolom fischl mónika...


4261 Búbánat 2020-03-17 17:48:24 [Válasz erre: 4259 kétked 2020-03-17 13:28:50]

Ki az a FM? És mikor ítélték oda neki ezt a Liszt-díjat, ki és mikor vette el tőle? Miért? És mi köze van ehhez P.GY-nek?

Különben lásd E.D. alábbi hozzászólását - mintha helyettem írta volna....  Gratuláltam Pfeiffert Gyula Liszt-díjához.  Ahogy gratuláltam Kolonits Klára és Berczelly István Kossuth-díjához is.  (Kellett volna gratulálni FM-nek is?  Mások is gratuláltak neki? Megteszem én is, utólag, ha tudom, ki ő.)


4260 Edmond Dantes 2020-03-17 13:46:40

Az én értelmezésemben -hacsak nem lappang valami nagy titok az egészben, amiről nem tudok- elég nyilvánvaló, hogy Búbánat fórumtársunk Pfeiffer Gyulának gratulált. Más kérdés, mi végre pottyant ez a Liszt-díj ilyen hamarjában a nemrég kinevezett főzeneigazgató ölébe hajtókájára? Jelenlegi munkahelyén alig bő éve dolgozik és mint Búbánat írta, a fölterjesztés a jelenlegi munkáltatója-főnöke lehetősége azaz operaházi működése az Operettszínházban "nem játszik". És ha Pfeiffer Gyula Liszt-díjat kapott bő egy évnyi operettszínházi munkásságáért, akkor ugyanezen az alapon Apáti Bence balettigazgató is és máris megkaphatná a Harangozó Gyula-díjat. Az ő munkája legalább olyan sikeres mint Pfeiffer maestróé.


4259 kétked 2020-03-17 13:28:50 [Válasz erre: 4257 Búbánat 2020-03-17 11:01:50]

Nem olvastad el figyelmesen, amit írtam. 

Búbánat gratuláltál Fischl Mónika Liszt díjához Pfeiffer Gyulának. Ennyi!!!!!! 

Ezt a díjat odaítélték FM-nak, majd elvették tőle.


4258 Búbánat 2020-03-17 11:11:39

A Bartók Rádióban ritkán, de operett is elhangzik.

Ma este 19.35 – 21.46 óra között egy olyan operettkülönlegességet sugároz a rádió, amit nálunk utoljára az 1920-as években játszották és nincs magyar nyelvű rádiófelvétele sem, ezért ismeretlen a magyar közönség előtt:

Franz von Suppé: Az ördög a Földön

Háromfelvonásos  „fantasztikus” operett

Szövegét Julius Hopp és Karl Giugno írta

Szövegét átdolgozta Alexander Kuchinka

Vezényel: Jakob Brenner

Km.: Robert Schumann Philharmonie és a Chemnitzi Opera Kórusa

Szereposztás:

Ruprecht - Alexander Kuchinka (ének),
Rupert - Matthias Winter (bariton),
Alglaja anyja - Dagmar Schellenberger (szoprán),
Donnersbach ezredes - Gerhard Ernst (ének),
Amanda, Amalia és Amira - Marie Hänsel (szoprán),
Isabella, Isolde és Iska - Sophia Maeno (mezzoszoprán),
Isidor, Isbert és Ismail - Andreas Beinhauer (bariton),
Reinhart, Reinwald és Reiner - Benjamin Bruns (tenor),
Haderer, a pokol kapujának örzője és Thomas - Matthias Otte (ének),
A tánciskola vezetője - Carsten Knödler (próza)

(Chemnitz, Operaház, 2019. június 4.)

 (2 hrs., 11 min.)

https://www.youtube.com/watch?v=jpA2n-DuKYw

Suppé operettjét – „Der Teufel auf Erden” közvetlenül a világsikerű Boccaccio-ja előtt komponálta, a bemutatója 1878. január 5-én volt Bécsben, a Carltheaterben. 

Magyarországi bemutató: 1883. július 6.  Budapest, Fővárosi Nyári Színkör

A cselekményről:

Az  utolsó felvonás színhelye maga a pokol. A pokol fejedelme elé különböző betörőket és gonosztevőket vezetnek, akiket borzalmas büntetésekkel sújtanak.

Egy korabeli színházi kritikából idézek:

  • Nemzet, 1886. július 31.

A budai színkörben ma a népszínház személyzete tartott előadást. Egy Suppé-féle operett került újdonságképpen színre. Címe: »Ördög a földön«; a fantasztikus szövegkönyvet Rákosi Viktor fordította.

A poklok ura, a sátán, látogatást tesz a földön és ideszökött minisztereit hajhássza. Megfordul egy leánynevelő intézetben, egy lovaskaszárnyában és egy színház balett termében, persze meg is találja az öreg sátán emberi formába bújt ördögeit, mert hiszen a föld tele van ördöggel. „Quod erat demonstrandum.”  Maga a pokol nyüzsgő hadával Offenbach Olympusának gyönge utánzata, de alkalmi élcelésre tág keretet szolgáltat. Így nyer az operett aktualitást, sőt a rendezés a jó ízlés rovására túlságig is vitte a dolgot, engedve a színészeknek — masque-ban és modorban — olyan alusiókat élő és ismert egyénekre, melyek az egész előadásnak provinciális színezetet kölcsönöztek. Suppé zenéje, a szerző modorához híven, fölöslegesen lármás, de dallamos és egy általánosan népszerűvé vált indulóban — mint eddig mindegyik nagyobb operettjében — rejlik legfőbb vonzó ereje. A szereplők közül Hegyi Aranka asszony (Oszkár, katonatiszt) és Margó Célia kisasszony (Rosina, balett-táncosnő) tűntek ki és arattak gyakori tapsot. Fölötte mulattató volt Németh, a legjoviálisabb sátán, aki valaha az ördögök fölött uralkodott. Az előadást meglehetősen nagy közönség nézte.


4257 Búbánat 2020-03-17 11:01:50 [Válasz erre: 4256 kétked 2020-03-17 09:40:51]

Tudtommal Fischl Mónika - és még sok kitűnő operett-musical-énekművész - nem kapott még, sajnos, Liszt-díjat (sem) - amiről Pfeiffer Gyula nem tehet... A  gratulációm mondhatni az Operettszínház teljes társulatának is "jár"...- de személy szerint a főzeneigazgatóé, aki most megkapta.

Ugyanakkor felterjeszteni kitüntetésre az Operettszínház művészeit, ideértve a karmestert is, a főigazgató lehetősége, de az elbírálás és döntés nem az ő kompetenciája.  Egyetértünk, hogy Fischl Mónika művészi teljesítményéért már régen megérdemelt volna egy magas állami elismerést, legalább Liszt-díj odaítélésével. 


4256 kétked 2020-03-17 09:40:51 [Válasz erre: 4255 Búbánat 2020-03-16 22:03:22]

Búbánat gratuláltál Fischl Mónika Liszt díjához Pfeiffer Gyulának. Ennyi!!!!!! 


4255 Búbánat 2020-03-16 22:03:22

Itt külön hozom:

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatóját, Pfeiffer Gyula karmestert, Liszt-díj elismerésben részesítette.

Gratulálok hozzá!


4254 Búbánat 2020-03-16 11:31:12 [Válasz erre: 4240 Búbánat 2020-03-11 17:29:30]

 

Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk

(Az Operettszínház honlapjáról)

Tisztelt Nézőink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a március 12-étől hatályos kormányhatározat értelmében a tervezett előadásainkat, beleértve a bemutatót is, nem áll módunkban megtartani.

Az előadások megtartásáról, elhalasztásáról, azok esetleges pótlásáról, valamint a már megvásárolt jegyekkel kapcsolatos intézkedésekről a Budapesti Operettszínház a saját felületein (honlap, facebook) folyamatosan ad tájékoztatást.

Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk:

- A márciusi nagyszínpados előadások jegyárát a Budapesti Operettszínház visszafizeti nézőinek. Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft). végzi a visszautalást. A visszaváltás módjáról lentebb tájékozódhatnak részletesebben.

- A Kálmán Imre Teátrumban és a Raktárszínházban a tervezett előadások lehetőség szerint későbbi időpontban kerülnek megtartásra. Amint az módjában áll, a Budapesti Operettszínház tájékoztatást ad a dátumokat illetően.

Bérletes előadásaink pótlására is igyekszünk sort keríteni, az időpontokról a későbbiekben küldünk tájékoztatást.

Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.

 Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.

 Visszaváltás módja (márciusi nagyszínpados előadások esetében):

- Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft,). automatikusan visszautalja a márciusi nagyszínpados jegyek árát.

- A személyesen váltott jegyek visszaváltása elektronikusan történik a következők megküldésével az operett@operett.hu e-mail címre:

  • a visszaváltandó jegy bescannelve vagy lefotózva (fontos, hogy tisztán látszódjon a vonalkód!)
  • bankszámlaszám, amelyre visszautalható az összeg.

4253 Edmond Dantes 2020-03-14 16:10:22 [Válasz erre: 4252 Búbánat 2020-03-14 14:28:40]

Nekem erről a címről Kádár et. jut eszembe: „Vannak még hibák, elvtársak, de az irány, az jó. Egyenesen haladunk a szocializmus fölépítésének rögös útján.(A kihúzott részt csak Kádár et. mondta.) A tartalmas beszélgetés megindító csúcspontja, amit a nagybetűs tördelés még inkább kiemel, tehát amit a (saját szóhasználatukkal) "Trianon-operett vagy musical" sajnálatos kiesése (?), halasztása (?) kapcsán nyilatkozik a Főigazgató Úr, ez megérdemli a kiemelést, íme: "Talán ez az egyetlen terület, ahol egy picit – jóhiszeműen - elszámoltuk magunkat, hiszen az idő rövidsége miatt – be kell látnunk – képtelenség olyan szintű új darabot és produkciót színpadra állítani, ami méltó e nemzeti tragédiához. Születtek művek – köztük számtalan jó - a pályázatra, de kifutottunk az időből, így inkább eredménytelennek nyilvánítottuk, mint sem félig kész verzióval álljunk a publikum elé. Ez méltatlan lett volna az évfordulóhoz, a szerzőhöz, a közönséghez, a nemzethez. Ugyanakkor az nem fordulhat elő, hogy hungarikumként is számon tartott magyar operett valamilyen formában ne csatlakozzon a Nemzeti Összetartozás Napjához. A Budapesti Operettszínház június 4-ére és az évforduló körüli időszakra számos kulturális eseménnyel készül."


4252 Búbánat 2020-03-14 14:28:40 [Válasz erre: 4251 Edmond Dantes 2020-03-14 13:02:04]

"Az alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”

KISS-B. ATILLA: MÉG NINCS VÉGE AZ ÁTALAKÍTÁSNAK, DE AZ IRÁNY JÓ


Csúri Ákos - 2020.03.03.

aktualis.blogstar.hu


4251 Edmond Dantes 2020-03-14 13:02:04 [Válasz erre: 4233 Búbánat 2020-03-06 11:26:49]

Érdekes összevetésre nyújt lehetőséget origo.hu belinkelt "riportja" és hvg.hu illetve a nyomtatott változat azonos témájú cikke Operettszínházról és a főigazgató körüli "helyzetről" ld. ez alatt. Külön figyelmet érdemel a Lavina c. "keretes" írás, amit teljes terjedelmében be tudtam másolni.


4250 Edmond Dantes 2020-03-14 12:54:33 [Válasz erre: 4237 joska141 2020-03-11 16:07:48]

Megjelent hvg. hu cikkének kissé bővített változata Nemzeti operett: megújulás helyett frusztrált társulat címmel. A cikk ide kattintva olvasható el, a teljes írás HVG legfrissebb számában található. Az online változat keretes írása Lavina címmel: "Cikkünk szerdán megjelent internetes beharangozója óta a közösségi médiában egyre szaporodnak az Operettszínházban történtekről szóló beszámolók. A társulat tagjai – igaz, névtelenül – a HVG értesüléseit is megerősítve sorolnak fel olyan előadásokat, amelyek végül komoly veszteséget okozhattak a színháznak. A szakmai hiányosságok mellett a hozzászólók felhívják a figyelmet a vezetőség kinevezési gyakorlatára is. Az első Orbán-kormány kurzusfilmje, a Bánk bán főszereplőjeként ismertté vált Kiss-B. Attila hatalmi módszerei ellen szerintük a nyilvánosság az egyetlen fegyver."


4249 Búbánat 2020-03-12 18:05:04 [Válasz erre: 4246 Amalgám 2020-03-12 15:36:22]

Operett-rádiófelvételeknek külön topikja van.  Érdemes külön választani mindazt, ami rádióhoz kapcsolódik attól, ami tágabb vagy szorosabb kapcsolatban áll az operett műfajával és intézményeivel.


4248 Edmond Dantes 2020-03-12 16:34:18 [Válasz erre: 4242 Amalgám 2020-03-11 19:13:15]

4247 Edmond Dantes 2020-03-12 16:31:06 [Válasz erre: 4246 Amalgám 2020-03-12 15:36:22]

Abszolút itt van szerintem a helye és az enyém még "dióbb" héj :-)

2. ponthoz: "...eddig nem követtek el komolyabb hibát". Csárdáskirálynővel elég nehéz komoly hibát elkövetni, de Vidnyánszkynak talán mégis sikerült. Bozsik Yvette János vitézéről meg rémhíreket lehetett olvasni, de a János vitézzel sem lehet megbukni, még ha táncjátékká rendezik is át ... és "... csak hát szóljon nagyot az a pályázat..." Magyarul: hazudtak nem a pályázatban írottakat valósítják meg. Illik-e ez? (ld. Bánk-Gertrudis duett)

3. ponthoz: dettó mint fent (pályázat!!)

4. ponthoz: egyetértek. De turnézni csak klasszikus darabokkal lehetséges. Senki nem (lenne) kíváncsi külföldön nemzeti érzelmű kortárs magyar musicalre. "Persze" nem zárható ki, hogy közpénzen utaztatnnak nemzetyesch Trianon- stb. musicalt a határon túli magyar közönség boldogítására ... ld. MÁO, de ők a "Nagy-Magyarország" turnéra legalább klasszikus(oka)t vittek.

5. ponthoz: "Nemzeti Dalszínház" = blöff, humbug. És még jó, ha csak blöff és humbug. Az Operettszínházat nem mint egyfajta alternatív MÁO-t tartják fenn és tartjuk el. Elég abból egy, csak legyen jó ... amaz.

6. ponthoz: dettó. Sem szükség sem igény sem "humán nyersanyag" nincs egy ellen-MNB vagy alternatív-MNB üzemeltetésére. MNB és kortárs tánc- és mozgásszínházak kielégítik az erre irányuló közönségigényt. Csak azért, mert XY a balett igazgató, nem toljuk túl egy operettszínházban, AZ Operettszínházban a balettet. Vicc. 


4246 Amalgám 2020-03-12 15:36:22 [Válasz erre: 4245 Búbánat 2020-03-12 11:44:47]

Kedves Búbánat, ez nagyon decens eljárás. Ennek a nyomán most már én is látom, hogy a Kiss B. Attila vezette Operettszínház teljesítményével foglalkozó bejegyzésemnek (4242) talán nem itt lenne a megfelelő helye, de jobb lehetőség hiányában én már itt hagyom...


4245 Búbánat 2020-03-12 11:44:47 [Válasz erre: 4244 Búbánat 2020-03-11 20:28:08]

Az  alanti bejegyzésemet tegnap tévesen tettem be a topicba, most átvittem a "helyére" :Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


4244 Búbánat 2020-03-11 20:28:08

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") ismét felcsendültek operettmelódiák az elmúlt hetek zenei összeállításaiból:

Kálmán Imre – Szenes Andor: Az ördöglovas  „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom,   mert szeretem én nagyon, mert szeretem én nagyon! (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959

Kálmán  Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.: „Zajt ne üss kicsi lány, idesüss! Amit én szavalok, az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)  - bemutató: 1954. február 28., Kossuth Rádió, 13.00 órától, részletek

 

Kovács József „Kedvencek" lemezéről hallottuk most: 

Km. a Budapest Lehár Zenekar, vezényel Faith Tibor – interoperett Kft. produkciója, 2001

- De  Curtis: Sorrentinói emlék 

- Huszka Jenő: Bob herceg - Bob  belépője

- Kálmán Imre: Marica grófnő - Tasziló dala: "Hej, cigány..."

 

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelentiBemutatója 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04.

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével

A most hallott részletek a következők voltak:

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A nagy királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…" (Andor Éva)

- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)


4243 Búbánat 2020-03-11 20:04:18

Múltidéző

  • Békés Megyei Hírlap, 2001. április 21-22.

Az Interoperett kiadásában Kedvencek címmel megjelent Kovács József nagylemeze.  (2001)

Akiknek a név hallatán nem „kattan be” hirtelen, kiről is van szó, nos, az 1967-es táncdalfesztivál közönségdíjasa jelentkezett...

A Kedvencek cím mögött sikeres, népszerű dalok húzódnak meg, de nem úgy általában, hanem amelyek Kovács József kedvenc dalai. Tegyük szívünkre a kezünket, ezek a dalok valaha minket, negyveneseket, ötveneseket is lázba hoztak. Szóval, saját kedvenceinknek is tekinthetjük őket. A mostani válogatásban újból ránk köszönnek ezek az örökzöld dallamok, felidézve az ifjúságot, romantikát, szerelmeket, álmodozásokat... Túl ezen, hiánypótló válogatás is ez a hanghordozó, hiszen bármilyen hihetetlen, a kiváló énekesnek operett-lemeze utoljára 1985-ben látott napvilágot.

Akik már operetténekesként ismerték meg, azoknak a mostani alkalomból talán nem érdemtelen felidézni pályája kezdetét is.

— A Csepel Autógyárban autószerelő inasként tanultam, majd az akkor legendás Csepel Vasművekben dolgoztam. Kora gyermekkorom óta énekeltem és utólag tudom szüleimtől, már hatévesen úgy kezelhettek, mint akiben egyfajta elhivatottság bujkál... Állítólag gyakran mondogattam, én bizony operaénekes leszek — emlékszik vissza a kezdetekre.

Hogy minél hamarabb ismerkedjen a színpaddal, a világot jelentő deszkákkal, bálokon, vállalati ünnepségeken lépett fel és csillogtatta tehetségét, például rendre nagy tapsot kapott, ha elénekelte a mostani nagylemezen is helyet kapott Sorrentói emléket.
Ä már említett korosztály arra is emlékezhet, hogy a táncdalfesztivál egy ideig az ő nevétől volt hangos, ami abból (is) adódott, hogy a zsűri és közönség nagyon nem értett egyet produkciója után. A közönségdíj jelzi, hogy a tévénézők az ő pártjára álltak, mi több, a versenyben fellépése nyomán akkoriban még igencsak szokatlan szimpátiatüntetés alakult ki. Erről ma már nem szívesen beszél, már csak azért sem, mert szerencsére később igazán érdekesebb és értékesebb élmények is érték a szakmában.
Az Operettszínház tagjaként, öt év alatt szinte minden produkcióban láthattuk-hallhattuk. A Csárdáskirálynőben még Honthy Hanna partnereként is találkozhattunk vele. Aztán nagyot fordult vele a világ, pontosabban ő maga fordított rajta. Mivel úgy érezte, itthon nincs lehetősége továbblépni, Grazba költözött. Ha azt említjük, nem beszélt németül, sokat elárulunk a beilleszkedés gondjairól, ám ő kemény munkával az ottani operaház elismert sztárja lett. Nagy elégtételt jelentett számára, hogy operaénekesként, hiszen itthon egyszerűen nem fogadták el, hogy egy táncdalénekesből is lehet a nehéz műfajnak elismert képviselője. Kivételt a Szegedi szabadtéri játékok egyik Bánk bán-előadása jelentett, amelyben Ottót alakította. Persze, eközben is kedvencévé lett a Marica grófnő és a János vitéz.
Ismét ugorva egy nagyot, idehaza létrehozta az Interoperettet, amely bécsi mintára immár tizennégy éve működik sikeresen, egyaránt szolgálva idegenforgalmi látványosságként és kuriózumként. Évi száz koncert, közte az újévi szuperkoncert — Kovács József igazgatásával. „Hazánk, ez a kis ország az operett hazája és bölcsője” — vallja. Manapság már nem énekel ezeken a koncerteken, inkább tanít. S, hogy kik kerültek ki iskolájából? Csupán egy nevet említünk, az immár világszerte ismert Miklósa Erikát.

A sors (és pályafutása) fintora, hogy Kovács József először jelentkezik önálló nagylemezzel. A nagylemezen a Budapesti Lehár Zenekar működik közre, vezényel Faith Tibor, Kaposi Gergely és Deák András, a zenei rendező Bárány Gusztáv. A felvételek a Magyar Rádió 22-es stúdiójában készültek.

  1. Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej…”
  2. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Vágyom egy nő után…”
  3. Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Minden vágyam…”
  4. Augustin Lara: Granada
  5. Ruggero Leoncavallo: Mattinata
  6. Ruggero Leoncavallo:A bajazzók – Canio áriája
  7. Francesco Cilea: Az arles-i lány – Federico románca
  8. Giacomo Puccini: Turandot – Calaf áriája
  9. Giacomo Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája.
  10. Ernesto De Curtis: Sorrentói emlék
  11.  Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me
  12. Oscar Straus: Varázskeringő – „Halkan száll, halkan…”
  13. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – „Egy drága szempár…”
  14. Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „…”Hazámba vágyom…”
  15. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…”

 Kiadó: Interoperett Kft, CD,  cat. no. IO 001  (2001)

Manapság jósolni nehéz a sikert illetően, de hírét bizonyosan nagyon sokan örömmel hallották. És mivel örökzöldekről, valóban kedvenc dalokról van szó, talán mégis megkockáztathatjuk: bizonyára szép fogadtatás lesz.

(fábián)

 

Pótlólag: 

„Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton, 1985) – Pál Tamás – MRT szimfonikus zenekara

Lehár Ferenc: Paganini - „Volt nem egy, de száz babám..."

Ábrahám Pál: Viktória - „Good night”- kettős (km. Bártfai-Barta Éva) 

Kálmán Imre: Marica grófnő - „Hej, cigány...”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő - „Egy drága szempár” 

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Egy az élet, egyszer élsz csak" -  kettős (Km. Tokody Ilona)

Lehár Ferenc: A cárevics - „Nem szerettem így még soha mást..." - ketttős (Km. Tokody Ilona) 

Johann Strauss: Egy éj Velencében - Gondola-dal („Várlak az éjben…”)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal („Egyedül, újra egyedül...”)

Carl Zeller: A madarász – „ A nagyvilág rózsákból áll..." - kettős (Km. Gregor József)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Rákóczi megtérése”: Hazámba vágyom..."

Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej! …”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után..."

Johann Strauss: Bécsi vér - Kettős (Km. Bártfai-Barta Éva) 

Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”


4242 Amalgám 2020-03-11 19:13:15 [Válasz erre: 4237 joska141 2020-03-11 16:07:48]

Dióhéjban a cikkhez és az Operett helyzetéhez:

 

1. Kerényi Miklós Gábor és mások sajtószereplései, illetve Kiss B. Attila kinevezése között nem telt el annyi idő, hogy meg lehessen állapítani, Lőrinczy direktor úr konszolidálta-e az intézményt azalatt, vagy hogy egyáltalában kellet-e „konszolidálni” azt.

 

2. Ahhoz képest, amekkora ellenérzés a Kiss B. Attila és Apáti Bence alkotta páros kinevezését anno kísérte, eddig nem követtek el komolyabb hibát. A helyzet akkor úgy nézett ki, mintha Kiss B. Attila magát a nézőellenes színházat akarná megvalósítani, inkább múzeumi semmint színházi funkcióval, politikai és ideológiai alapon bőségesen folyósított szubvencióval. Ehhez képest a látogatottság rendben van, az Operetett pedig nem igazán látom leárazva soha a Ma este színház oldalán. Persze az nem eredmény, ha valaki megőrzi az addig is meglévő közönséget, de legalább nem hibáztak. Nyilván azt is érzik, mit lehet és mit nem lehet megtenni, és bizonyára minden pillanatban a szemük előtt lebeg egyik-másik nagy, a közönség által keményen büntetett állami színház példája, amelyet azért talán csak nem akarnak megismételni. Budapest szívében, az Operett szokásos nézőközönségével nem igazán vannak hazai pályán a „nemzeti gondolat”-tal, és ezt vagy felismerték, vagy eleve tudták is, csak hát szóljon nagyot az a pályázat... Azt sem tartom súlyosabb hibának, ha valamilyen ideológiai töltet érvényesítése helyett esetleg a közönség optimumhoz közeli kiszolgálásával törődnek, végső soron az alapvető dolguk ez lenne.

 

3. A műsorra nem került musicel(ek) mellőzése több mint helyes, látatlanban meg tudom mondani róluk, hogy semmiféle értékelhető zenei, művészi vagy eszmei színvonalat nem képviseltek. A TAO-világban ez a műfaj nagyon súlyos minőségi károkat szenvedett, az ún. nemzeti szárnya pedig kifejezetten szánalmas eredményeket produkált, a nemzeti érzületű emberek számára is nyilvánvaló módon. Ez a konstelláció, ezekkel a szerzőkkel tökéletes betligarancia volt. Attól még nem musicalszerző valaki, hogy van nemzeti színű pántlikája és volt már a kezében vonó vagy pengető. Helyes, hogy nem látjuk és halljuk őket. Helyes, hogy ezt a „nemzeti” alapon jelentkező minőséget egy normális színiigazgató nemzeti alapon sem engedi színpadra. Az a nem helyes, ha esetleg bármennyit is fizetett már nekik az Operett, vagy egyébként pénzt költött a dologra.

 

4. A vendégjétékok esetében teljes értetlenséggel szemlélem az eredeti pályázati koncepciót is és a jelenlegi helyzetet is. Szerintem bizony turnézzon az Operett, járjon vendégszereplésekre: a saját működési területén kimagasló társulatról van szó, mutassa be tehát minél szélesebb körben a tevékenységét, és töltse be itthon és külföldön is azt a tőle elvárható szerepet, amely a hagyományosan magas színvonalú magyar operettműfaj képviseletében az általános társadalmi elvárások szerint reá hárul.

 

5. A nézőellenes színház koncepciójának gyanúja mellett annak idején talán úgy tűnhetett, mintha Kiss B. Attila egyfajta ellen-Operaházat szeretett volna megvalósítani, ami szerintem nem is rossz ötlet. Amíg az Operaház olyan működési eredményeket képes felmutatni, mint a legutóbbi időkben, addig nem árt sem a verseny, sem az alternatíva. Kifejezetten szeretném, ha az Operettben létre tudna jönni egy olyan másik szakmai műhely, amelyik képes lehet legalább távolról megszorítani az Operaházat, pusztán létével megpróbálhatja ösztönözni őt a jobb teljesítményre, esetleg alternatívát kínálhat az ottani helyzettel elégedetlen nézők számára.

 

6. Az Operett által felvállalt balettmisszió az 5. pont alesete. Ők sajnos nyilván nincsenek abban a helyzetben, hogy szakmailag akár még csak távolról is megszoríthassák a nemzetközi profikkal feltöltött, elit orosz balettakadémiákon végzett, ottani vezető balettszínházakból érkező táncosokkal bőségesen megerősített Nemzeti Balettet, de fontos szerepük lehet a magyar balettjátszás második vonalának kialakításában. Aki magyar balettművészek által uralt együttest akar a színpadon látni, esetleg gyengébb képességű, de legalább hazai felnövekvő balettgenerációk fejlődését akarja figyelemmel kísérni, tehesse meg ott, illetve a nagyobb számú vidéki kezdemény valamelyikénél. A végzős hazai balettművészek helyezkedhessenek el ott, ha már az utóbbi időkben sem a Nemzeti Balettnél, sem pedig egyébként a nemzetközi színtéren nem nagyon tudják venni az akadályt. Lehessen onnan néhány év további fejlődés után továbblépni a Nemzeti Balett vagy a nemzetközi színtér felé, és lehessen oda visszatérni is az első vonalból kikerülő művészeknek, tompítva a balettszcénán belüli egzisztenciális feszültségeket és harcokat. Jelentkezzen új szín, új stílus, kapjon szerepet több, főként hazai koreográfus a magyar tánc világában. Meglehet, a jelenlegi vezetés elképzelései közül talán ez a legjelentősebb hozzájárulás a magyar kulturális élet fejlődéséhez, nem pedig a több vagy kevesebb musical vagy operett kérdése körül történő „táncolás”.

 


4241 Edmond Dantes 2020-03-11 18:04:02 [Válasz erre: 4237 joska141 2020-03-11 16:07:48]

"Az Operettszínház utóbbi két évéről szóló teljes elemzést a HVG e heti számában olvashatják."


4240 Búbánat 2020-03-11 17:29:30 [Válasz erre: 4238 Búbánat 2020-03-11 16:31:22]

Az Operett honlapjáról:

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzat döntése értelmében ma esti Tajtékos dalok és Lili bárónő című előadásunkat még megtartjuk.

Holnaptól azonban a frissen hatályba lépett rendelet értelmében nagyszínpadi előadásainkat márciusban nem tarthatjuk meg. A továbbiak kapcsán nyomon követjük és várjuk az operatív törzs hivatalos tájékoztatásait, és folyamatosan informálni fogjuk Önöket a fejleményekről itt a weboldalunkon.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Jegyértékesítő irodánkat nem zárjuk be, az a szokásos nyitvatartási időben üzemel, kérdések esetén kollégáink szíves rendelkezésükre állnak.  


4239 Edmond Dantes 2020-03-11 16:48:05 [Válasz erre: 4238 Búbánat 2020-03-11 16:31:22]

Helyesbítenem kell: a rendelkezések nem 2020. április 3-áig, hanem visszavonásig azaz határozatlan ideig érvényesek! Megtiltják a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket.


4238 Búbánat 2020-03-11 16:31:22

Kedves Közönségünk!

 

Magyarország kormányának mai döntése alapján ma (2020. március 11.) éjféltől tilos a 100 fő fölötti beltéri rendezvények tartása.

A mai napon (március 11., szerda) a Laurencia–előadást az Erkel Színházban még megtartjuk. A holnapi naptól egyelőre 2020. április 3-ig valamennyi előadás, koncert és egyéb rendezvény (különleges esemény) törlésre kerül.

A megváltott jegyekkel, bérletekkel kapcsolatban hamarosan tájékoztatást adunk ki.


4237 joska141 2020-03-11 16:07:48

A mai napon a következő, tendenciózus című, cikk jelent meg a HVG internetes oldalán:

https://hvg.hu/kultura/20200311_Operettszinhaz_se_muveszi_megujulas_se_nemzeti_fordulat#rss

A szerző a tényeket egyoldalúan csoportosítja, szemre hányja a Mohács és Trianon musicalok tervezett bemutatóinak elmaradását, a külföldi vendégjátékok elmaradását, a már lekötött előadások törlését és így tovább.

Az interneten kivonatosan megjelent cikk nem említi a Csárdáskirálynő, a János vitéz óriási sikerét, a megújult Kálmán Imre Teátrum vacsoraszínházi produkcióját, ahová új és új asztalokat kellett nyitni, a nemzeti jellegű átalakulás sikeres gazdasági igazgatói levezénylését és így tovább.

Jó lenne végre egy tényleg tárgyilagos elemzés a Nemzeti Dalszínház jelenéről és várható – még sikeresebb – jövőjéről.


4236 Búbánat 2020-03-08 20:03:12

zene.hu – 2019. 12.23.

Dolhai Attila, a  Budapesti Operettszínház művésze 2019. december 14-én új kiadvánnyal jelentkezett.

Az operett válogatás kilenc tenor áriát és egy duettet tartalmaz. A művész partnere Fischl Mónika, az Operettszínház primadonnája. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel Makláry László és Pfeiffer Gyula.

„Mi muzsikus lelkek” 1 CD

 Kiadó:Carnet-csoport, 2019

MI MUZSIKUS LELKEK – DOLHAI ATTILA LEMEZBEMUTATÓJA AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN: 2020. május 12.

Dallista:
1. Zerkovitz Béla - Szilágyi László - Mi muzsikus lelkek (Csókos asszony) 
2. Kálmán Imre - Harsányi Zsolt- Mondd el, hogy imádom....( Marica grófnő)
3. Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre- Csak egy kislány (Viktória) 
4. Kálmán Imre - Müller Péter Sziámi- Radjami áriája (Bajadér)
5. Kálmán Imre - Kulinyi Ernő- Szebb volt itt régen (A chicagói hercegnő)
6. Kálmán Imre - Gábor Andor- Emlékszel még (Csárdáskirálynő) Közreműködik Fischl  Mónika
7. Kálmán Imre - Szenes Andor- Ma Önről álmodtam (Az ördöglovas)
8. Kálmán Imre - Harsányi Zsolt- Hej, cigány (Marica grófnő)
9. Kacsóh Pongrác - Heltai Jenő- Jancsi belépője (János vitéz) Vezényel: Pfeiffer Gyula        
10. Kálmán Imre - Szenes Andor- Sándor ária (Az ördöglovas) 

„Meghallgattuk Dolhai Attila, Mi muzsikus lelkek című operett lemezét”:

Ha csak a közreműködők sorát nézzük meg a lemezborítón, máris tudjuk, hogy egy igényes kiadvánnyal lehet dolgunk. A lemez anyagát a Budapesti Operettszínház Csillártermében vették fel. Professzionális zenei és hangtechnika körülmények között. Azon a helyen és azokkal az alkotókkal, akiknél többet senki sem tud az operett műfajról, és annak hiteles tolmácsolásáról.

Még mindig csak a borítót vizsgálva láthatjuk, hogy minden dal, amely felkerült a lemezre, az operettirodalom egy-egy gyöngyszeme. A lemezborítón egy közeli képről a megnyerő, tiszta tekintetű bonviván, Dolhai Attila ígér romantikus perceket a hallgatóknak.

A lemez csodálatos hangzással szólal meg.  A klasszikus hangszerelés minden szólama érvényesül a mai modern technikának köszönhetően. Dolhai Attila hangképzésében hű a műfajhoz, hű a zenei örökséghez, a dalok értelmezésében, tolmácsolásában azonban, találhatunk valami frisset, a mai korban is érvényes kifinomult férfiasságot.

A címadó dalban Dorozsmay Pista (Csókos asszony 1926) éleszti fel bennünk a korai 1900-as évek hangulatát, a korabeli Budapestet. Nincs kétségünk, közel 40 perc nagybetűs muzsika fog következni, ami időutazásra hív bennünket. Visszarepít a századforduló utáni évtizedekbe. A szöveg, a dallam, a hangulat mind valami fájdalmasan szép nosztalgia útra hív a „szép volt, igaz sem volt” világába, amiről mégis olyan jó álmodozni.

Endrődy-Vittenburg Tasziló gróf (Marica grófnő 1926) áriáját talán minden negyven feletti ember tudja énekelni. „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” Nekem a dal hallatán felidéződtek régi ünnepek, karácsonyok, szilveszterek, mikor a nagycsalád együtt nézte a televízióban az operett gálákat. Talán apám, nagyapám hangját is hallom a fülemben egy pillanatra, de leginkább látom magam előtt Török Béla és Marica grófnő szerelmes évődését az Operettszínház nagyszínpadán. Ez a keringő olyan fájdalmasan ismerteti fel az emberrel, hogy a lovagiasság, az operett romantikája mára teljesen elveszett a párkapcsolatokból, a világunkból.

Szintén a Marica grófnőből csendül fel a Hej, cigány. Az első sor azonnal szíven találja az embereket, ettől olyan könnyű azonosulni a dallal „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint, mi fáj”. Ennek a sornak az igazságát talán mindannyian átéltük már. Aki hallotta már koncerteken a művész úrtól ezt a dalt, tudja, hogy az un. „magyar virtus”, a sírva vígadás csodaszép példáját kapja a dal által.

Dolhai Attila a „magyar rubato” nagy mestere. A nótaéneklés túlfűtött érzelmi szabadságát nagyszerűen tudja megmutatni szerepeiben. A lemezen több példát is kapunk erre, Csak egy kislány (Viktória 1930), Szebb volt itt régen (A chicagói hercegnő 1928), Jancsi belépője (János vitéz 1904). A népiesség egyik kedvenc stílusa a magyar operetteknek, Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Kacsóh Pongrác szép példáit mutatják ennek.

A magyar népzenéből származó, a csárdáshoz hasonló verbunkos zene csendül fel Sándor áriájában (Az ördöglovas 1932). Attila gyakran bújik zsinóros huszár ruhába a színpadon, hangjával is könnyedén idézi fel a katonás tartást és kiállást.

Ugyanebből az operettből egy szép, szerelmes tangót hallhatunk tőle, „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom”. Dala hallatán az ember kedvet kap, hogy táncoljon egyet. Vajon szoktak a mai férfiak így gondolni még a nőkre, ilyen rejtett, őrült vággyal, mint ebben a melódiában?

Bajadér  (1921) operett bizonyára egy fontos mérföldkő volt a művész pályáján. Operai nehézségű szerep. Radjami áriája zenei stílusában és érzelmi töltésében rendkívül összetett. Az indiai herceg túlfűtött szerelmi vallomása most is elvarázsolja a hallgatót, mint ahogyan tette Odette Darimonde-dal az Operettszínház színpadán.

A lemez egyetlen duettje a Csárdáskirálynőből (1916) csendül fel. Örök klasszikus, az Emlékszel még című dal. Fischl Mónika és Dolhai Attila előadásában nemcsak a szép hangokat, hanem a megidézett érzelmeket is átélheti a hallgató. A két művész az operett műfaj autentikus tolmácsolója. Összeszokott párosuk felébreszti a hallgatókban a vágyat egy csodálatos, minden társadalmi korlátot és gátat elsöprő szerelem átélésére.

A tíz dal olyan népszerű operettekből való, hogy azonnal tudnánk dúdolni a következő számot is a művekből. Szinte minden dal újabbakat hív be az ember fejében, szívében. A lemez végén marad a csend és a súlyos hiányérzet, mert úgy hallgatnánk még.

Ajánló

Azt nem lehet mondani Dolhai Attilára, hogy művészi pályája során a könnyebbik utat választotta. Így valósulhatott meg, hogy a rocktól induló fiatalember, mára a musicalek világán át, megérkezett a klasszikus zenéhez. Saját bevallása szerint ez a stílusbeli és műfaji változatosság gyönyörködteti.

Ezzel a sokszínűséggel pedig belenavigálta magát abba a nehéz helyzetbe, hogy lemezeinek, nincs egy adott zenei ízléssel rendelkező, állandó célcsoportja. Követői táborában vannak rock rajongók, musical kedvelők, és operett szerelmesek.

Úgy gondoljuk, hogy a saját kiadású új lemez, elsősorban nem üzleti vállalkozás a részéről. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az operett szerepekből egy kézzel fogható válogatás legyen a művész birtokában.

A nézők, hallgatók számára pedig, egy „darabka” Dolhai Attila, amit meg lehet fogni, haza lehet vinni, és csodálatosan jó minőségben meg lehet hallgatni.

A tíz dalhoz mérten a lemez reális áron került kereskedelmi forgalomba, és talán még lesz alkalom egy újabb válogatásra is, a tizenöt eljátszott operett szerep lehetőséget ad erre. 

Hasonló lehetett a motiváció a 2018-ban megjelent Visszatérés című dupla album megjelenésénél is, mely Dolhai Attila musical szerepeiből, illetve a musical irodalom ikonikus darabjaiból tartalmaz egy 22 számos, frissen hangszerelt válogatást.

Azok a dalok, igazi mély lelki utazások, nagy filozofikus, emberi tartalmakkal.

A musicalválogatás és az operett lemez, látszólag nem illik a művész korábban megjelent albumai sorába - 2006 Ébredjen a nap, szerzői dalok szerzői kiadásban, 2007 Olasz szerelem, kiadó Sony BMG, (aranylemez, platinalemez), 2008 Egy szerelem története Sony BMG, (aranylemez), 2012 Ragyogás Sony BMG - de nagyon is illik az egyre jobban kirajzolódó, színes, gazdag életpályába.

Jelenleg készül Dolhai Attila alkotói lemezének anyaga is. A művész maga írja a dalszövegeket, esetenként a zenét is, így igazán közel kerülhetünk a gondolataihoz, érzelemvilágához. Az eddigi alkotói lemezeken a lírai pop és rock uralkodott. Kíváncsian várjuk, mi kerül az új szerzői lemezre.

A Mi muzsikus lelkek CD-t ajánljuk mindenkinek, aki szereti az operetteket, a romantikát, a szép szerelmes melódiákat, a népies dallamokat. Remek ajándéknak gondoljuk a középkorúak és a kicsit idősebbek számára, akik nosztalgiával gondolnak az ifjúságukra.

A Visszatérés dupla albumot a musical kedvelőknek ajánljuk. Dolhai Attilától remek hangzással mélyen átélve, és értelmezve szólalnak meg a musicalirodalom azon remekei is, mely szerepeket a színész még nem játszott el színpadon.

Legfőképpen azonban, azoknak ajánljuk mindkét lemezt, akik nem akarnak térdig gázolni a videó megosztók ocsújában, és professzionális minőségben akarják hallgatni a musical és operett válogatásokat Dolhai Attila értelmezésében, tolmácsolásában.


4235 Búbánat 2020-03-08 11:35:28

Múltidéző

Fejér Megyei Hírlap

1968. április 21.

„Reflektorfényben”

Látogatás Zentai Anna Jászai-díjas Érdemes művésznél

Hangja csengő, tiszta, mint a forrás. Élete eseményekkel tele. Estéi a Fővárosi Operettszínházban forrongóan izgalmasak. A színpadon ízig-vérig színésznő. Otthon nem játszik szerepet. Csendes, természetes és kislányosan bájos. Nevet a szeme, lendületesen mesél és most boldog.

— Hogyne lennék az — mondja —, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének lenni csodálatos érzés. Csak egy kicsit nehéz. Mert most hogyan tovább? Többet, jobbat adni? Miként az olimpiai bajnoktól, az elismerés után tőlem is újat vár a közönség. Jaj, csak sikerüljön!
Talán így izgulhatott Szegeden is, amikor friss diplomával a zsebében a Színművészeti Főiskola elvégzése után bemutatkozott a szegedi közönség előtt.
— Prózai színésznő voltam még akkor. Micsoda szerepeket játszottam!
Szentivánéji álom Hermináját, a Mi kis városunk Emilijét, vagy a legszebb emlék az Úri-muri Rozikája,  Bessenyei Ferenccel.
— Látom, büszke a prózai alakításaira?
— Véleményem szerint ma már kevés szépen énekelni a színpadon. Szinte egyenrangú az énekes a szerepekben is az előadói készség, a színészi adottság. Ezért örülök, hogy megfelelő iskolát járhattam. Tulajdonképpen sohasem gondoltam arra, hogy az operett lesz a végállomás.
— És hogyan pártolt át a zenés műfajhoz?
— A színész életében sokszor dönt a véletlen. A Leányvásárt próbálta a társulat. A főpróba előtt Lucy-t alakító primadonna megbetegedett. Az előadást Kennesey Ferenc rendezte, aki ma a férjem, de akkor csak annyit tudott, hogy „van itt egy kislány, aki énekelni is tud”.
— Ez így igaz — kapcsolódik be a férj a beszélgetésbe — csak udvariasságból hallgattam meg, a „kis primadonna-jelöltet”.  Az első hangok után boldogan újságoltam Vaszy Viktor igazgatónak, megtaláltuk az új énekhangot. Az előadás bombasikert hozott.

Hát így lett Zentai Anna operett-primadonna. Azóta szinte végigjátszotta az operett-irodalom valamennyi remek szerepét. A Szabad szél, Szelistyei asszonyok, Nebáncsvirág, Szabadság-szerelem, Bástyasétány 77, Marica grófnő, Narancshéj, Luxemburg grófja, de sorolhatnánk tovább. Izgalmas kirándulásokat tett az Operaházban is.
— Valóban, ha nem köteleztem volna el végleg magam az operettel, szerződtetett volna az Opera. Vendégszerepeltem ott is, énekeltem a Sevillai borbély Rozináját, a Denevér Adélját, és egy nagyon szép élményem ismét premier előtti beugrás a Csínom Palkó daljátékban.

Az elmaradhatatlan sztori néhány évvel ezelőtt történt:
— A Víg özvegy-ben Grisette-et játszottam, és estéről-estére „ledér” kánkánt táncoltam. Egyik előadáson már fölcsippentettem a szoknyámat, amikor látom, hogy az első sorokban csupa diák ül, mindegyik messzelátót tart a szeme elé. Össze-vissza énekeltem a szöveget. A súgónő fölszólt, de nem a végszavakat adta, hanem fölemelt mutatóujjal megrótt. „Annuska-Annuska, mit kever itt maga?"
— Beutazta már a világot az operettel.
— Kanada, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Görögország. A Szovjetunióból még ma is leveleket kapok. Volt olyan hódolóm, aki magyarul tanult miattam.

A Jászai-díj után az operettekben nyújtott kiváló alakításaiért eljutott Zentai Anna az Érdemes művészi címig.
— Minden nap tanulok énekelni. Tréningezek, mint egy balerina. Bízom, hogy minden vita ellenére is, az operett öregbíti a magyar zene hírnevét. De ehhez kellenek új magyar daljátékok és nekünk színészeknek teljes szívvel, igaz tehetséggel kell játszanunk. Nagyon sok köszöntő levelet kaptam kitüntetésem alkalmából. Az operettrajongók írtak aláírva és névtelenül, de mind között talán számomra legkedvesebb egykori latin-tanárom levele volt, aki egy latin mondással zárta sorait, ami így hangzik magyarul: „Mindig előre és előbbre...”

(K. I.)

Zentai Anna (Budapest, 1924. június 29. – 2017, január 24. )

https://www.youtube.com/watch?v=RAmUEK01E0E

A trombitás c. operett

 Hermann E. Darewski jr. - Weiner István


4234 Haandel 2020-03-06 18:00:11

Opernhaus Zürich - Saison 2020/21
Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin
24.09. - 11.10.2020

Sylva Varescu Annette Dasch 
Edwin Pavol Breslik
Boni Spencer Lang
Stasi Rebeca Olvera
Feri Martin Zysset
Kiss/Fürst Jürgen Appel

Philharmonia Zürich
Zusatzchor des Opernhauses Zürich
Statistenverein am Opernhaus Zürich
Musikalische Leitung Ulf Schirmer 

Inszenierung Jan Philipp Gloger


4233 Búbánat 2020-03-06 11:26:49 [Válasz erre: 4232 Edmond Dantes 2020-02-21 10:22:33]

Sikeres a Budapesti Operettszínház korszakváltása

ORIGO2020.03.06. 10:34

Egy éve van hivatalban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az ismert és népszerű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla. A korábbiakhoz képest csendben telt a 2019-es esztendő, a botrányok elkerülték a Nagymező utcai színházat, nem került lapok címlapjára, mondhatni úgy is: semmilyen érdekfeszítővel nem szolgált a médiának. Nem úgy a közönségnek, akik minden este megtöltik a nézőteret, a régi és új produkciók egyaránt zajos sikert aratnak. 

[...] Kiss-B. Atilla elmondta azt is, mi áll annak hátterében, hogy egy év közös munka után Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató közös megegyezéssel távozott a színháztól: „Kriza Zsigmond vállalt valamit – a Budapesti Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását –, amit sikeresen levezényelt, eredményesen lezárt, és más irányú szakmai feladataira fókuszál a jövőben.”

A színház átalakulását kísérő pletykákról pedig azt mondta az interjú végén:

"Ismerem persze jól a mai színházi világot, tudom, hogy sokan nem örülnek a sikereinknek, a változásnak, az Operettszínház megújulásának. 

Az alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”

https://aktualis.blogstar.hu/2020/03/03/kiss-b-atilla-meg-nincs-vege-az-atalakitasnak-de-az-irany-jo/91262/


4232 Edmond Dantes 2020-02-21 10:22:33 [Válasz erre: 4230 joska141 2020-02-15 15:11:27]

Kedves joska141, eddig elkerülte figyelmemet ez a hír, de sosem késő... olvasom, volt ő már minden, csak akasztott ember harangöntő nem ld.pl. itt: https://m.magyarnarancs.hu/belpol/kriza-zsigmond-reneszansz-kader-84309 és azóta is. Érdeklődve várom, hogy a Kulturkampf fenntartó kit nevez ki a helyére. Arra is kiváncsi lennék, melyek voltak a Kriza úr idején lebonyolított, nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnék? Azt azonban hangsúlyosan meg kell jegyeznem, hogy külföldi turnékat köztudottan évekre előre szoktak szervezni, "leszerződni", úgyhogy az elmúlt év nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnéi -ha voltak ilyenek- aligha köthetők az ő nevéhez, de a teljes új vezetőséghez sem.


4231 Búbánat 2020-02-21 10:05:09

Németh Marika


4230 joska141 2020-02-15 15:11:27

Több internetes fórumon olvasható a mai napon: (jelen idézetek a Fidelio oldaláról származnak)

"Az Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira figyelemmel, közös megegyezéssel távozik a színháztól - tájékoztatta Kiss-B. Atilla, az intézmény főigazgatója szombaton az MTI-t. A közleményben hangsúlyozták, hogy népszerű a megújult Operettszínház.

Mint írták, a színház egy éve hivatalban lévő vezetősége kiértékelte a Nemzeti Dalszínház című főigazgatói pályázatban meghatározott vállalások teljesülését.

A művészeti program eredményei közül kiemelték a Csárdáskirálynő, a János vitéz és a Kálmán Imre Teátrumban bemutatott Párizsi randevú című "dinner show" minden várakozást felülmúló sikerét. Az intézmény az elmúlt egy évben több mint hatszáz színházi előadás mellett nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnékon is járt - tudatták."


4229 Búbánat 2020-02-14 12:55:09

Budapesti Operettszínház tavaszi műsorából említem:

Március 27-én a Huszka-gála lesz,

április 30-án pedig Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepi Lehár-gálaestet adnak. A gálán fellépnek többek között Fischl Mónika, Dolhai Attila, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, és még sokan mások. Érdekesség, hogy a gálát Homonnay Zsolt rendezi.


4222 zenebaratmonika 2020-02-13 12:01:21

A Győri Nemzeti Színház, 2020. február 9-én elbúcsúztatta Huszka Jenő: Bob herceg c. előadását, amit előző szezon végén tettek fel.


4221 Búbánat 2020-02-12 09:23:13

Benedek István Gábor: Európa Keringő

Kálmán Imre életregénye tavaly szeptemberben a Vince Kiadó gondozásában jelent meg. 


4220 zenebaratmonika 2020-02-01 14:12:30 [Válasz erre: 4218 Búbánat 2020-01-31 17:12:53]

Csodás szereposztás, jó lenne műsorra tűzni, meg kell lennie valahol, mert már játszottak belőle részleteket a Hogy volt-ban.


4219 Búbánat 2020-02-01 12:38:51

„Operett 2020”

Ismeretterjesztő zenetörténeti utazásra invitál a Király Színház produkciója.

Műsorukban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel. A gála különlegessége az áriák közötti, úgynevezett „interaktív-narráció”, melynek segítségével megismertetnek  az operett, mint műfaj kialakulásának történetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Megtudhatjuk, hogy mit mondott Puccini Lehár Ferencnek, amikor először látta  A mosoly országát, vagy mi volt az eredeti címe a leghíresebb Kálmán Imre operettnek, a Csárdáskirálynőnek. A tánc szerelmeseit sem hagyják élmények nélkül, hiszen műsorukban a zeneszámok kiegészítéseként, illetve szólisztikusan, önálló betétként is láthatunk táncprodukciókat, melyeket az ország legkiemelkedőbb tehetségű táncművészei adnak elő.

Fellépők:
Balog Tímea / Bódi Barbara / Denk Viktória / Jancsó Dóra / Pánczél Klaudia / Szegő Adrienn, Bácsatyai Gergely / Kurkó József / Ondrik János / Pásztor Máté / Sövegjártó Áron

Az este konferansziéja és házigazdája Bácsatyai Gergely.
 

Duna Palota – január 30., február 3., február 26. - 19 óra


4218 Búbánat 2020-01-31 17:12:53

Múltidéző

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

„Operett dióhéjban”

1977. november 19, MTV 1.  20.55 – 21.25

Szereposztás:

Marki de Faublas – Berkes János

Madelaine – Zsadon Andrea

Daisy Parker – Felföldi Anikó

Musztafa bej – Bodrogi Gyula

Tangolita – Tiboldi Mária

Celestine – Lőte Attila

Archibald – Némethy Ferenc

A  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

Dramaturg: Bánky László

Forgatókönyv: Rátonyi Róbert

Zenei Rendező: Erkel Tibor

Díszlet: Wegenast Róbert

Jelmez: Szekulesz Judit

Vezető operatőr: Márk Iván

Rendező: Bednai Nándor

A harmincperces „zsugorított” változat csak a történet vázának felrajzolására vállalkozik, és arra, hogy a legnépszerűbb slágerekből egy-egy refrént villantson fel. Ilyen slágert, mint  a „Toujour’ s  l’ amour” vagy „Az én nevem La Bella Tangolita”.

A televízió ezt az operett-keresztmetszet filmet ismét a műsorára tűzte:

1986. március 21.,  (péntek), MTV 2. csatorna 19.00 -19.30

A korabeli RTV Újság  (1977) címlapján látható az operettfilm egy jelenetében Felföldi Anikó (Daisy Parker) és Bodrogi Gyula (Musztafa bej) 


4217 Búbánat 2020-01-31 09:55:38

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl


4216 zenebaratmonika 2020-01-30 16:04:52

Richard Tauber elsősorban azért operaénekes volt. 

Természetesen német, osztrák operettszerzőktől is énekelt áriájat:

Leo Fall

https://www.youtube.com/watch?v=lLYs1aGvUrY

 

Oscar Strauss

https://www.youtube.com/watch?v=sfrlZ1Pn6Co

Csokoládé katona c. operett: https://www.youtube.com/watch?v=4jV4k89am9I

https://www.youtube.com/watch?v=LQtd8VAL7Js

https://www.youtube.com/watch?v=9JIxkoVsAxs

 

Johann Strauss

Denevér c operett 

https://www.youtube.com/watch?v=XGQlsLh9I3I

Cigánybáró c. operett

https://www.youtube.com/watch?v=0YB18GhO-jE

Kék Duna keringő

https://www.youtube.com/watch?v=I5MPiUkIWYw

 

 


4215 zenebaratmonika 2020-01-30 15:10:18

Richard Tauber több magyar zeneszerzőnek és külföldi operettszerzőnek énekelte dalait.

 Lehár Ferencnek:  

Paganini (1925) 

https://www.youtube.com/watch?v=0dKL6xGF5Ro

Cárevics (1927)

Friderika (1928) 

https://www.youtube.com/watch?v=pF3bYtlDFr8

Mosoly országa (1929) 

https://www.youtube.com/watch?v=9-ors0Auadw

Szép a világ (1930) 

https://www.youtube.com/watch?v=_xWY3bTxfFM

Giuditta (1934)

https://www.youtube.com/watch?v=r9YUJgVLsvE "Du bist meine Sonne"

operettje dalait.

 

Tauber Ábrahám Pál 1930-as Viktória (és huszárja) és 1931-es Hawaii rózsája c. operettjéből is énekelt dalokat:

Viktória c. operett:

Good Night (5.1.1931)

Pardon, Madame (5.1.1931)

Hawaii rózsája c. operett:

Blume von Hawaii (8.9.1931)

Ein Paradies am Meeresstrand (8.9.1931)

Will dir die Welt zu Füßen legen (8.9.1931)

Kann nicht küssen ohne Liebe (8.9.1931)

És Ábrahám egy filmdalát is felénekelte:

Der schönste Gedanke bist Du (6.9.1932)

https://www.youtube.com/watch?v=7vXdrZRFcvI

A Tauber féle Ábrahám dalok a fenti linken meghallgathatók.

 

Tauber természetesen Kálmán Imre dalokat is énekelt, többek közt:

Chicagoi hercegnő c operettből.

https://www.youtube.com/watch?v=m-DXWBJ5H6k

https://www.youtube.com/watch?v=G9xElsxxpZo

Marica grófnő c. operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

https://www.youtube.com/watch?v=cP5ZeedfXXY

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

A Cirkuszhercegnő c operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=wOk7rWMF02E

Montmartei ibolya c. operettből

https://www.youtube.com/watch?v=urw-NQfv-Vk

 

 


4214 zenebaratmonika 2020-01-30 14:34:56 [Válasz erre: 4213 Búbánat 2020-01-30 14:32:24]

Mely zeneszerzőkről lehet még mozgó felvétel? Gyöngy Pál és Fényes Szabolcs akit láttam még, de idős korukban.

Gyöngy Pál operettszerzőre és dalaira ez a műsor emlékezik:

https://nava.hu/id/428402/


4213 Búbánat 2020-01-30 14:32:24 [Válasz erre: 4212 zenebaratmonika 2020-01-30 12:34:41]

Köszönöm. Amúgy ugyanezt a Lehár-topicba korábban bemásoltam a 435. sorszám alatt: 

http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4

 


4212 zenebaratmonika 2020-01-30 12:34:41

A magyar operettszerzők közül Ábrahám Pál mellett Lehár Ferncről is készült filmfelvétel, az alábbi linken Lehár zongorázik Richard Tauber-nek, a világhírű tenornak, aki a zeneszerző késői darabjait sikerre vitte:

https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.