A Duna TV kis portréfilmje 10 percben, ami a MédiaKlikk oldalán visszanézhető:
Álmok álmodói – Honthy Hanna életéről
- Fischl Mónika, színművész visszaemlékszik Honthy Hannára, méltatja művészetét
- Dokumentumfilm- és video-részlet bemutatja Honthy Hannát
- Ötszemközt (1973) – portréfilm Honthy Hannáról (rendező: Fellegi Tamás)
- Honthy Hanna vall a publikummal való kapcsolatáról (részlet); bejátszott archív fotók és filmrészlet
- A Primadonna – Honthy Hanna (1993) Szerkesztő: Nemlaha György, rendező: Szemes Katalin
- Gáspár Margit a Főv. Operettszínház egykori igazgatója emlékszik Honthyra a Luxemburg grófja neki átírt, Fleury-szerepéről, abban bemutatkozott átütő sikeréről (részlet)
- A 80 éves Honthy Hanna vall pályája elindulásáról az archív filmkockákon. A Csárdáskirálynő Cecília-szerepében (részlet)
A Duna World televízióban ma este (19.25 - 21.00) ismét látható lesz:
Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára (2013) - zenei műsor
Nem láttam ezt az előadást (július 22.) . A Városmajori Színpad honlapján olvasható a darabról előzetes ajánlás:
Mulat a Monarchia – karanténbalett
A filmek kurátora: Szabó Máté
a tegnapi, városmajori koncerten nem értem, miért kellett belecsempészni a koronás videókat a Monarchia Operett műsorába.
Hát igen. Ld. ehhez kapcsolódóan Társművészetek/2545. (SZFE-n) "mindent összetörtek".
Szinetár Miklós 90 évesen újra megrendezte, színpadra állította Lehár Ferenc világsikerű nagyoperettjét, A víg özvegyet, ezúttal a Szolnoki Szigligeti Színház produkciójában.
Az új bemutató 2022. május 20-án volt az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ színháztermében. (Épületének felújítása miatt a Színház 2020-tól az említett szükséghelyen játszik.)
Közreműködnek: a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Szigligeti Színház kórusa és tánckara, valamint a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus. Vezényel: Cser Ádám/Kanai Toshifumi
"A víg özvegy bemutatója előtt" - videointerjúk a fellépő művészekkel (YouTube) - Buch Tibor (Danilo), Lőrincz Judit (Hanna), Józan Vivien és Somogyi Lili (a két Valencienne)
Szinetár Miklós korábban azt nyilatkozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje, megrendezte már az Operettszínházban, Szentpéterváron, Kazahsztánban, Veszprémben.
“A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. (…) Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, e mögött észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes” – fogalmazott korábban Szinetár Miklós a darab kapcsán.
Köszönöm ennek az interjúnak a beillesztését.
Egy idézet ebből: (nem a szövegkörnyezetből kiragadott szavak)
"Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni."
Szinetár Miklós – saját szavai szerint – idei, 90.születésnapja alkalmából személyes levelet kapott a Köztársasági Elnöktől, a Miniszerelnöktől. Gálaesttel köszöntötte az Operaház, megemlékezett róla az MTV és így tovább. Csak egyetlen intézmény, annak egyetlen oktatója egyetlen szóval sem vett tudomást az évfordulójáról, arról, hogy ott töltötte eddigi életének legtöbb idejét: 51 évig tanított a SZFE-n.
Ez csak egy kis adalék Homonnay Zsolt tanár úr interjújához.
Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével készített interjú olvasható a Magyar Nemzetben. A cikkből idézek:
„– Térjünk át a tanításra! 2021-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem az operett- és musicalszak hallgatóit oktatja. Az első tanév milyen tapasztalatokkal zárult?
– Váratlanul ért a felkérés, sok kérdés, kétség fogalmazódott meg bennem a tanítás kapcsán, ugyanakkor azt gondolom, hogy a mai operett- és musicalhallgatóknak tapasztalatokon alapuló iránymutatást kell kapniuk a szakmabeliektől. Tanártársaimmal, Nádasi Veronikával, Kiss-B. Atillával és Földes Tamással rengeteg gyakorlati segítséget tudunk adni nekik a szövegtanulástól a próbákon keresztül a végső megvalósításig vezető úton, hiszen mi is ugyanezeket éljük végig mindennap. Kiss-B. Atilla főigazgató úrnak köszönhetően pedig zeneakadémiai szintű zenei és hangképzést is kapnak a hallgatók. Mindenben maximális odaadással és elvárással fordulunk feléjük, ugyanis a digitális világban rengeteg információ, inger éri ezt a korosztályt, s nehezen tudnak elmélyülni egy-egy dologban. Az igazi színpadi létezéshez azonban szükség van az elmélyülés képességére, illetve annak a megtanulására, így az első évet annak szenteltük, hogy megtanuljanak tanulni és megtanuljanak egy szereppel magukon keresztül foglalkozni. Maximalista vagyok, nem érem be félmegoldással. Azt értékelem, ha valami akkor és ott megszületik. Hasznos, tanulságos és izgalmas év van mögöttünk. A tizenhét főből álló osztálynak jó a lelkülete, munkamorálja, és nagyon jól tudják felfelé húzni egymást munkájuk során. Mámoros szeretetenergia vesz körül bennünket. Úgy gondolom, hogy most már felszállhatnak arra a hajóra, amivel be lehet fogni a szelet a vitorlába.
– Huszonöt éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ott kapott szemléletből, értékrendből mit ad tovább a hallgatóknak?
– Azt, hogy az igazi értékteremtő művészi munka kizárólag a felkészültségben és a hozzáállásban mutatkozik meg. Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni. A vizsgák során azokat a hallgatókat tudtam értékelni, akik maximálisan odatették magukat, mert én is ilyen vagyok. Ahogy az imént már említettem, fontos, hogy tanuljanak meg tanulni és hittel, elmélyülten, összpontosítva dolgozni, helytállni, fejlődni. És arra is fel szeretnénk őket készíteni, hogy itthon és külföldön is a lehető legmagasabb színvonalat legyenek képesek nyújtani.”
„– Tavasszal a Budapesti Operettszínházban megrendezte a Huszka-gálát, míg a jövő évadban a szerző Mária főhadnagy című operettjét állítja színpadra. Ezek szerint Huszka Jenő életműve különösen közel áll önhöz. Miért?
– Huszka Jenő a legmagyarabb operettszerzővé vált számomra, amikor elmélyültem az életében és a munkásságában. Játszottam már több darabjában, a Gül babában, a Bob hercegben és a Lili bárónőben. Nagyon szeretem, ahogy a klasszikus bécsi operettet magyaros dallamokkal: verbunkossal, csárdással, népdalokkal töltötte meg. A Darumadár fönn az égen című dalát Kodály begyűjtötte Erdélyben mint népdalt, holott Huszka írta. Megzenésítette Petőfi Sándor verseit, amelyeket a darabjaiba is beemelt. Emellett neki köszönhetjük a mai Artisjus jogelődjét, ő kezdett el jogdíjat fizetni a magyar szerzőknek. A Mária főhadnagy pedig azért különleges, mert nem egy meseszerű, hanem egy történelmi operett, amelyben valóságos alakok szerepelnek Lebstück Máriától Kossuth Lajosig.”
/HOMONNAY ZSOLT: A JEKYLL ÉS HYDE MINDEN EDDIGI SZEREPEMET FELÜLMÚLTA
„Megfejti a lélek mozgatóit”
MNO.hu - PETROVICS GABRIELLA, 2022. 07.19/
A Győri Nemzeti Színház - „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerül Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:
2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege.
A címszerepet - Glavari Hannát - Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.
Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/16496/102/
Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.”
Bühne Burgäschi | Home (burgaeschi.ch)
Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje német változata a Roxy und ihr Wunderteam nagy sikert aratott Svájcban. Július 12-én megy utoljára. Íme részletek az előadásból.
Az Operettszínház honlapjáról:
"Imalánc Kollégánk gyógyulásáért!
Tegnap reggel leomlott egy ház tetőszerkezete Budapest belvárosában, a VI. kerületi Ó utca és Jókai utca sarkán álló ház egyes szerkezeti elemei zuhantak az utcára. A baleset következtében súlyos sérülést szenvedett a Budapesti Operettszínház egyik táncművésze, aki éppen munkahelyére tartott. Munkatársunk jelenleg is kórházi, baleseti ellátásban részesül. Színházunk vezetése és társulata támogatásáról biztosítja, és mindenben segíti sérült társulati tagunkat és családját. A Budapesti Operettszínház Kiss-B. Atilla főigazgató kérésére ma délután imaláncot indít a Mária Rádióban, amelynek során minden nap a hallgatókkal együtt egy emberként imádkozunk kollégánk, fiatal táncművészünk gyógyulásáéért. Kérjük, és köszönjük szépen kedves nézőink csatlakozását az imalánchoz! "
95 évesen meghalt Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit
/ORIGO - 2022.06.19. 18:51/
Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit 95 éves volt, férje 1992-ben halt meg.
Halálát Oberfrank Pál jelentette be a Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál alatt, a Sissi, a magyar királyné című operett-előadás végén.
"Az operett ugyan a vidámság, a boldogság műfaja, de itt jelentjük be, hogy fesztiválunk névadójának az özvegye, Németh Margit, most este, 95 éves korában csendesen és nyugodtan távozott közölünk.Milyen furcsa az élet, hogy éppen most, amikor ezzel a rendezvénnyel ünnepeljük a férjét és a műfajt, de ne legyünk szomorúak. Isten vigyázzon rá. Lánya, Hajnalka és fia, Robi gyászolják" – közölte Oberfrank.
A hírt Rátonyi Hajnalka is megerősítette.
Oszvald Marika: „Szenvedélyes vagyok az élet minden területén”
Szuperinfo Budapest - Fülöp Hajnalka, 13 Jun 2022
2022. június 17-19. között megrendezésre kerülő V. Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál záró eseménye:
2022. június 19., vasárnap 19 óra - Veszprém, Petőfi Színház, Nagyszínpad
8200 Veszprém, Óvári Ferenc u. 2.
Ábrahám Pál – Alfred Grünwald – Fritz Löhner: Bál a Savoyban
revüoperett
A Soproni Petőfi Színház vendégjátéka
Az elmúlt évadban németül volt látható a fertőrákosi barlangszínházban, idén május 7-én magyar nyelven mutatták be a darabot.
Magyar szöveg és versek: Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József írta
Rendező: Béres Attila
A főszerepekben:
Domoszlay Sándor (Henry de Faublas márki),
Geszthy Veronika (Madelaine, a felesége),
Kisfaludy Zsófia (Daisy Parker, dzsesszzeneszerző),
Peller Károly (Musztafa, bej),
Molnár Anikó (La Tangolita, argentin táncosnő),
Marosszéki Tamás (Celestin Fourmint, ügyvéd),
Szolnoki Tibor (Archibald, komornyik/Riporter.műsorvezető)
Km. a Sopron Balett tagjai, a Soproni Petőfi Színház Kórusa
Koreográfus: Bokor Attila,
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Tóth Barna
Zenei vezető, karmester: Oberfrank Péter
Különlegesség
Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték. A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben. Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.
A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):
Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.
A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.
A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.
A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:
Csakhogy, végre: (az Operettszínház mai hírleveléből)
„1998-ban az Amerikai Egyesült Államokból indulva, Európát is meghódítva ma már Magyarországon is népszerű a „Vidd magaddal a kutyádat a munkahelyre” nap, amelynek keretében a dolgozók magukkal vihetik egy napra háziállataikat.
Idén a Budapesti Operettszínház is csatlakozik a népszerű kezdeményezéshez, és 2022. június 26-án 15 órától a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán rendhagyó előadással várjuk Önöket!
Ebugatta! címmel egy látványos, zenés kutyashow keretében találkozhatnak színházunk művészeivel, akik játékos formában mutatják be kedvencük ügyességét, tudását. A sok meglepetéssel szolgáló produkció házigazdája Homonnay Zsolt lesz.”
Örülök, hogy Homonnay Zsolt egy „ízig-vérig magyar gondolkodású” szerző (Huszka Jenő) operettjének rendezése előtt időt szakít arra, hogy egy ízig-vérig amerikai életjelenség magyarországi elterjedését elősegítse.
Sajnálom, hogy nem lesz ott augusztusban a jubíleumi "TIZEDIK" BUDAVÁRI PALOTAKONCERT -gálán Fischl Mónika - aki 2013-tól kezdve minden évben (kilencszer) fellépett ezeken a koncerteken.
A neve ezúttal nem szerepel a közzétett közreműködő-fellépő énekművészek listáján.
https://www.facebook.com/nemzetifilmtortenetielmenypark/videos/553849802931607
- Tegnap jelent meg a Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark Facebook oldalán a modern feldolgozású klip az alábbi szöveggel:
Ezúton is szeretnénk megköszönni Kemény Annamáriának, hogy hozzájárult Karády Katalin élete&művészete című, időszaki kiállításunkhoz. Jóvoltából, intézményünkbe ellátogatók megtekinthetik a Fekete liliom című operett eredeti plakátját.
Zeneszerző: Kemény Egon, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Főszerepben: Karády Katalin és Latabár Kálmán
Az Operettszínház Facebook oldaláról:
A NYÁR EXKLUZÍV ÉLMÉNYE: BUDAVÁRI PALOTAKONCERT
A TIZEDIK
Jubileum 2022-ben! Ez lesz a tizedik nyarunk, amikor a Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében felcsendülnek a legismertebb operett-dallamok és különlegességek, a műfaj sztárjainak előadásában.
2022. augusztus 5-én és 6-án este ismételten ünnepelni hívja közönségét a Budavári Palotakoncert
A jubileum alkalmából kicsit visszatekintünk, és felidézzük, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, és további kiváló magyar zeneszerzők dallamait, a legsikeresebb, legnépszerűbb operett-áriákat, duetteket, közös számokat az elmúlt kilenc esztendőből.
Természetesen ezúttal is a Budapesti Operettszínház szólistái, balett-, ének- és zenekara működik közre, látványos showelemek és jelmezek kíséretében.
Fellépők:
Bordás Barbara
Dancs Annamari
Kiss Diána
Lévai Enikő
Lukács Anita
Oszvald Marika
Süle Dalma
Széles Flóra
Szendy Szilvi
Dénes Viktor
Dolhai Attila
Erdős Attila
Homonnay Zsolt
Laki Péter
Langer Soma
Ninh Duc Hoang Long
Vadász Zsolt
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara
Az est háziasszonya: Szabó Anett
Vezényel: Pfeiffer Gyula
Rendező: Vincze Balázs
Kedves Zenebaratmonika!
Említetted Te is Fényes Szabolcsot.
Olvasom az Operettszínház oldalán:
„A kiváló zeneszerző emlékét hamarosan szobor is őrzi a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának leleplezésére színházunk centenáriumi évadában, 2023-ban kerül sor.”
Ez továbbra sem válasz arra, miszerint Yvonne-nál lakott.
Jól hangzó mondatok vannak a cikkben, amiknek egy része az Ábrahám-biográfiában viszont pontosabban szerepel, azaz az itteniek egy része mégsem úgy történt.
Isten veled, Berlin! Aloha Hawaii! - Nép Operett (folksoperetta.org)
Íme egy másik cikk, amit idézek: (Chicago Folks Operetta adta ki)
1939. február 28-án Ábrahám Pál felszállt a Párizsba tartó vonatra, és Budapesten hagyta feleségét, Charlotte-ot. Volt néhány előadása, és csatlakozott más, nemrég száműzött operett zeneszerzőkhöz, köztük Robert Stolzhoz és Emmerich Kálmánhoz. Ábrahám egy új nővel érkezett Párizsba, Yvonne Louise Ulrich-kal vagy Einzivel. Bemutatta Őt Robert Stolznak, és végül Stolz ötödik felesége lett. Ábrahám és Kálmán, akik egykor riválisok voltak, szolidaritást találtak közös körülményeikben. Mindketten küzdöttek, hogy megtalálják az utat egy idegen országban, és megpróbáltak egy lépéssel a veszély előtt tartani. Ábrahám küzdött a megélhetésért. A párizsi Kálmán család barátja lett, és Kálmán kisfia, Charles, aki Ábrahámot bálványozta, abban reménykedett, hogy velük lesz a New Yorkba tartó hajón. Nem így alakult. Ábrahám az egyik utolsó vízumot Kubába kapta, és 1939 végén hagyta el Franciaországot.
Akkor erre most ne válaszoljak, hogy Tiéd legyen az utolsó szó? :-)
Tanulmány részleteket is közöltünk Franz Schmidt fórumában erről az akkor új zenei stílusról.
Más felfogásban fórumozunk, én ismereteket adok át két zeneszerzőről, Te pedig vitafórumnak tekinted a "momus"-t, amint korábban írtad.
Részemről nincs harag, gondolom érződik, viszont úgy tűnik, hogy Te felhúztad magad. Erről szerintem nem én tehetek, ez szubjektiv dolog.
Elárulom továbbá, hogy rengeteg teendőm miatt gyorsan és rövid bejegyzéseket írok. Ma így is elég sok idő ment el váratlanul minderre.
Miért ne tarthatnád fent a véleményedet? Neked az van, nekem más.
5146 -ra még mindig nem kaptam választ.
Megsértődni mindig lehet.
Ábrahámot talán ne sértse meg mégse senki azzal, hogy hamis, téves adatot közöl és ennek nem adja meg a forrását.
Mint írtam, már rég túlléptem ezen a témán.
Miből gondolja, hogy dezimformálok Korabeli újságcikkeket idézek a legtöbbször forrás megjelölésével. Nem légből kapott információkat írok, mindig utánanézek a dolgoknak különféle internetes és egyéb helyeken. Kissé sértő, ahogy rólam beszél.
Az áthúzott szó bizony(ára) sajnálatos elírás eredménye: a "kemény" melléknév hízott nagybetűs tulajdonnévvé. Ettől függetlenül az ezzel kapcsolatban leírtakat fenntartom. A feladvánnyal nem az a bajom, hogy "nem értem", nincs ezen mit nem érteni, legfeljebb azt nem, hogy ez a vásári zenebona hogy kerülhet egy Notre Dame c. operába. off És tudod, nem szerencsés a gyakori "nem óhajtok", "befejeztem" vagy ezzel szinonim rövidre zárása eszmecseréknek. Más(ok) talán meg olyasmit nem óhajt(anak), ami neked kedves. Nem muszáj, hogy ilyetén módon elvágólag mindig tiéd legyen az utolsó szó meg még az az utáni is. Próbáld ki egyszer úgy, elfogadólag, biztosan túléled, sőőőt. Én nagyon drukkolni fogok :-)
Kedves ED, na látod, ilyen az, ha egy nevet áthúznak :-), de sebaj! Egyébként érdemes lenne megkérdezni a Szerkesztőséget, hogy személynév áthúzása, amit megengedtél magadnak, a Fórumozás szabályai szerint miként értékelhető.
Olvasd csak el még egyszer a levelezést, "zenebaratmonika" téves állítása szerintem nem kerülhet ki a köztudatba, így azután megírtam, érthetően. Nem először dezinformál. Persze nem szeretnék most a háta mögött írni, nem kell őt félteni illetve bárki elolvashatja az Olvasói profilját a nick nevére kattintva.
Franz Schmidt Intermezzoja világhírű, sikerdarab, bemutatója óta!
Biztosan nem azért írta Schmidt, hogy magadévá tedd (idéztelek).
Megjegyzem fórumán az elmúlt évek alatt számtalan alkalommal, több előadásban, világhírű karmesterekkel is, bejegyeztük, lett volna lehetőséged YouTube felvételen meghallgatni.
Franz Schmidt zenéje, és ő maga Bécsben a maga korában egyértelműen a legmesszebbmenőkig elismert és közkedvelt volt. (A Mahler-konfliktusról is írtunk.)
Bizony-bizony ajánlatos behatóan megismerkedni Franz Schmidt későromantikus zenei világával és zenetörténeti környezetével.
Amint már többször megírtam, például a Musikverein kortárs, vájtfülű közönsége is megoszlik, azaz van, aki nem érti a zenéjét és rajongó tábora legalább akkora.
A "Notre Dame" zenei befogadása sem sikerül mindenkinek. Én személy szerint nagyon szeretem és azt nem értem, hogy mit nem lehet Franz Schmidt zenéjén "érteni". Természetesen régi felvételeken, ahol még a zeneszerző szellemében tudták előadni első operáját.
Köszönöm, hogy játék-feladványként is szerepelt!
Nem óhajtok erről hosszabban vitatkozni, de örülök, hogy a magad módján kifejezted a véleményedet.
Kedves smaragd, Ábrahám Pál párizsi lakcímének kissé kemény katonás (meg)vitatása helyett jó szívvel ajánlom a hétvégi Kimernya?-zene élvezetét, te biztosan szereted. Én elbuktam, mint Rottenbiller, és nem csak vele, de tőle is szenvedtem. Becsszóra mondom, ismeretlenül is csinnadrattás csinnbumm-cirkusznak hallottam, rémes gagyinak tartottam, még gyenge operettnyitányt vagy -közzenét sem zártam ki. Közzenének közzene, most már tudom, csak operai, amik közt szintén keresgéltem. Nem fogom ezt a darabot magamévá tenni ;-) üdv. ED
Az általad idézett cikk (aktuálisan) azzal a Vicsek Ferenccel zárul, aki szerint minap "az MLSZ rasszista fiatalkorúakkal töltötte meg a Puskás Arénát."
Az ATV-s / Klubrádiós Göczey Zsuzsa hitelességének (?) megítéléséhez javaslom megfontolni alábbi kijelentéseit.
1. A jó minőség érdekében a zenei felvételeket 38-as sebességű szalagokon tárolták (ez percenként 38 fordulatot jelent).
A magnetofonszalag sebességének mértékegysége nem fordulat/perc, hanem cm/sec. Egy igazi rádiós ezt természetesen tudja.
2. ...megkaptuk rá a piros útlevelünket, s már tűzhettünk is ki Bécsbe.
Magyar állampolgár piros útlevéllel az úgynevezett szocialista országokba és Jugoszláviába utazhatott akkoriban. Vagy Ausztria szocialista ország? (Nem kizárt, csak még nem tudjuk...)
3. A neves operettszerzőnek, Ábrahám Pálnak egyébként valóban voltak leányai: a Verebély-lányok, így a rádiós emlékező majdnem jót mondott.
Na ez égő, hogy megtaláltad, küld el nekik....de lehet, hogy csak részletek vannak meg belőle.
Buttkay Ákos operettjeinek kottái megvoltak a Rádióban, hiszen két operettjének részleteit anno felvették:
- Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás – Németh Marika, Neményi Lili, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
- Buttykay Ákos – Földes Imre – Bródy Miksa: Olivia hercegnő (részletek, 1960) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Udvardy Tibor, a Magyar Állami Hangversenyzenekar
A gálán ha részleteket szerkesztenének be ezek közül, a kotta kikérhető a Rádió kottatárából, vagy az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárából a zenekari- és a szólam-kottaanyag kimásolható.
Lenne még egy kérdésem.
Goczey_Zsuzsa.pdf (poptortenetiemlekpont.hu)
Az alábbi cikkben Göczey megemlíti, hogy tanította őt Ábrahám Mariann zongorázni, aki Ábrahám Pál lánya.
Ábrahám Mariann fent van a wikipedia-n, 1933-ban született, még él. 1930-től Ábrahám Pál Feszely Sarolta férje volt, és tudtommal nem született gyerekük.
Valójában ki az Ábrahám Mariann?
Inkább 17 év és nem 15, mivel 1939-ben ment ki és 1956-ban találkozott újra feleségével Ábrahám.
Nyilván az is gond, hogy németül nem beszélek, csak valamelyest angolul, abból nyelvvizsgáztam.
Azt hitelesen meg tudom erősíteni, hogy Yvonne-nak van egy 1938-ban született lánya, Clarissa (később színésznő lett), és 1939-ben férjezett volt. Clarissat Stolz adaptálta, tehát örökbe fogadta. Érdekes, de Stolznak az 5 feleségétől egyetlen gyermeke se született, gondolom nem lehetett neki gyermeke.
5149 bejegyzéshez
Miután eddig is kapcsolatban voltál a szerzővel, ahogy írtad, végre rátaláltál a hiteles forrásra. Nyilvánvaló, hogy a fordítás gépi, se nem pontos, se nem teljes.
Waller nem írja azt, amit ide 5145 bejegyeztél ellenben megírja, hogy hol lakott Ábrahám Pál Párizsban, azaz nem ott, amit ideírtál. Honnan vetted ezt? Még mindig nem válaszoltál.
Szerintem nyaralj nyugodtan, vagy csinálj más hasznosat, valami szépet Pünkösd hétfőn, hamis, téves adatokkal ne terheld Ábrahám Pál emlékét - ezt javaslom.
Ezzel befejeztem ezt a témát, a téves állításodra 5145 szerettem volna felhívni a figyelmet!
Klaus Waller könyvében ezt írta:
A politikai realitások utolérték Ábrahámot 1939-ben Budapesten. Ausztria már „hazakerült”
a Birodalomba”, immár Magyarországot is elérte a fasiszta machináció. Pál Ábrahám odament
Párizs – felesége nélkül, aki Budapesten maradt, és akit csak több mint 15 évesen látna újra évekkel később. Párizsban mégis női társaságban jelent meg – Yvonne Louise Ulrich társaságában. Ábrahám bemutatta őt a kivándorlók csoportjai között Robert Stolznak, akinek később az ötödik felesége lesz
lett (Stolz az „Einzi” becenevet adta neki). Ábrahám egy évig nyugodtan élhetett és dolgozhatott Párizsban.
5147 bejegyzéshez
Nem válaszoltál arra, hogy honnan van a téves állításod.
Akkor tudod, hogy hol lakott?
Yvonne mentette meg Robert Stolz életét, akit internáltak.
5145 számú bejegyzéshez
"Ábrahám Párizsban Yvonne Louise Ulrichnál lakott" - ez az állítás téves!
Mivel tudod alátámasztani ezt a tényként ideírt mondatodat?
Ábrahám Párizsban Yvonne Louise Ulrichnál lakott, később a hölgynek bemutatta Robert Stolz zeneszerzőt, aki végül elvette Yvonne-t 5. feleségül.
1939. elején megy ki, még 1938. karácsonyán bemutatja a Városi Színház a Fehér hattyú c. operettjét, ami tényleg a hattyúdala lett.
Ezek a szerelmi viszonyok, kapcsolatok sok dalában megjelentek (Barry Kosky szerint Ábrahám legjobb dala, és szerintem is az egyik legjobb):
Jó lenne magyarul is hallani ezt a csodás dalt, ami a Bál a Savoyban filmhez készült 1935-ben.
jav.: Jolán Sarolta Mária
Ah, minő bánat! Szegény, szétszakadt sorsú szerelmesek!
Elváltak csendesen... Hogyne, hogyne, bizonyára.
Feszely Jolán Sarolta Márta (r.kath) 1930. június 16. ment férjhez Ábrahám Pálhoz. Berlint (és a férjét) hamarosan elhagyja, visszatér Budapestre, mert a berlini zűrzavaros életvitel, a folytonos tivornyák terhére vannak. A férj Treponema pallidum - fertőződése sem tesz jót a házastársi kapcsolatnak.
Dr. Celler Tibor így ír a kivándorlásról:
A pesti zavaros pénzügyek, az állandósuló szorongások következtében (Ábrahám Pál) 1938 elején Franciaországba vándorolt ki.
Amerikában még Hagymássy Ilona (= Lona Massay) színésznővel is hírbe hozzák. Ábrahám Pált betegségében egy hölgy támogatja kitartó elkötelezettséggel. A hölgyet a Hamburgban megjelenő feleség kiutálja a zeneszerző környezetéből.
Königer Miklós írja (itt nem 17 év áll):
A 13 éve nem látott, még levelezési kapcsolatban sem levő feleség 1956 tavaszán hivatalos útlevéllel megérkezik Budapestről Hamburgba és egy ötszobás lakást bérel ki. ... Jóvátétel gyanánt a német állam megítél 500 márka nyugdíjat, valamint elmaradt honoráriumai, jogdíjai teljes kifizetését visszamenőleg.
Mindenesetre a menekülés dalát, meg is írta Ábrahám 1937-ben, - mivel felesége keresztény volt, és itthon maradhatott -, elváltak csendesen, aztán 17 év múlva találkoztak Hamburgban (fel se ismerte állítólag)....érdekes, hogy megérezte mi lesz....( bár a szöveg az Vadnai, de nyilván azért az ötlet tőle jön). Szedő Miklós: Késő a bánat kedvesem - YouTube
Drezda, Lipcse, Berlin, München, Dortmund, Svájc német része, itt is van operett meg Szentpétervár. Olaszországban a Víg özvegy és Bál a Savoyban szokott menni.
Különösebb kommentár ehhez valóban nem kell. "Tuggyuk" ugyebár, kikről-miről is van szó. A nem ízig és főleg -Homonnay szerint- nem vérig magyar szerzőknek, Ábrahámnak és Izsáknak Kálmánnak zsidó "vére" miatt kellett .. na nem a náci Birodalom Bécsébe költöznie, hanem Amerikába menekülnie. Lehár valóban csak Bécsbe ill. Bad Ischlbe költözött, mivel Göring a zsidó származású Lehárnét tb. árjává minősítette, ami megvédhette őt az üldöztetéstől .. ott. Itthon, a nyilasoktól nem biztos, hogy megvédte volna.
Márpedig ez az igazság. Az operett szélesebb körben már hosszabb ideje Magyarországtól nyugatra csak a német nyelvterületen, azon belül is elsősorban Ausztriában és Bajorországban tartja még magát. A franciák elvannak a "saját" Offenbachjukkal és még 1-2 francia szerzővel, az angol operett úgyszólván halott és az import sem kell ott. A világ a szilveszteri mámor lecsengetése gyanánt többé-kevésbé és tévén át félfüllel beéri az újévi bécsi Strauss-gálával. Ilyen körülmények között itthon tucatszerzők elfeledett percoperettjeit (el)várni enyhén szólva dőreség. Nincs rájuk igény. Ezen az sem segít, ha 60-70 éves, megsárgult vagy hófehér rádióújságok műsorközlései fölött merengünk a dicső operettmúltunkon. Ha a klasszikus zenei koncertek és operák közönsége, mint sokan írják, öregszik, miért lenne ez másként az operett közönségénél? Ha Mozart, Beethoven, Verdi, Wagner, Puccini közönsége öregszik, ugyan miért fiatalodna, egyáltalán: miért lenne bármilyen szélesebb közönsége Huszkának, Szirmainak, Eisemannak vagy akár Gyöngy Pálnak? Más kérdés, hogy mit ígért a pályázatában a regnáló főigazgató, de mint tudjuk, az ígéret szép szó ... betartani meg nem muszáj. És ha jól "fekszik", a kutya sem kéri számon rajta.
Nem kellene különösebben "próbálni rekonstruálni". Inkább el kellene menni a Bookline honlapjára és megvenni Buttkay Ákos kottáit, az alábbiak szerint:
https://bookline.hu/szerzo/buttykay-akos/12938977?page=1
Ennyi.
Legalább annyi haszon legyen a sok gálából, hogy énekeljék fel a fontosabb operettszerzők nagyobb slágereit. Buttkay Ákosra céloztak, hogy megpróbálják rekonstruálni a dalait.
Ez a 2 nagyszínpadi és 0 Kálmán Imre Theátrumos és 0 Raktárszínházas bemutató minden idők legkevesebbje, még akkor is, hogyha van a Covid, mert erre fogta.
Az is érthetetlen, hogy olyan darabokat hagy fenn, amire kutya se ment pl. Anna Frank naplója/Képfaragó, és olyanokat vett le, amik egyébként népszerűek pl. Dorian Gray, Rebekka. Elsőért különösen kár, sajnos nem láttam, nem is nagyon volt rá sose olcsóbb jegy, ezért nem néztem meg. Pont ezt kellett levenni? Ennek legalább egy elismert magyar zeneszerzője volt Várkonyi Mátyás....
Gubik Petra és Kocsis Dénes: MESEVILÁG (Dorian Gray) - YouTube
Valóban ez sértő volt Lehárra, Kálmánra és Ábrahámra is, pedig ők voltak azok, akik a magyar zenét külföldre vitték, és ma is játszák sok országban operettjeiket (főként német nyelvterületen Németország, Auszria, Svájc) , de oroszoknál, a környező országokban, ill. máshol is ...
Huszkát egyedül Oroszországban láttam, hogy elővették.
