Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4218 Búbánat 2020-01-31 17:12:53

Múltidéző

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

„Operett dióhéjban”

1977. november 19, MTV 1.  20.55 – 21.25

Szereposztás:

Marki de Faublas – Berkes János

Madelaine – Zsadon Andrea

Daisy Parker – Felföldi Anikó

Musztafa bej – Bodrogi Gyula

Tangolita – Tiboldi Mária

Celestine – Lőte Attila

Archibald – Némethy Ferenc

A  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

Dramaturg: Bánky László

Forgatókönyv: Rátonyi Róbert

Zenei Rendező: Erkel Tibor

Díszlet: Wegenast Róbert

Jelmez: Szekulesz Judit

Vezető operatőr: Márk Iván

Rendező: Bednai Nándor

A harmincperces „zsugorított” változat csak a történet vázának felrajzolására vállalkozik, és arra, hogy a legnépszerűbb slágerekből egy-egy refrént villantson fel. Ilyen slágert, mint  a „Toujour’ s  l’ amour” vagy „Az én nevem La Bella Tangolita”.

A televízió ezt az operett-keresztmetszet filmet ismét a műsorára tűzte:

1986. március 21.,  (péntek), MTV 2. csatorna 19.00 -19.30

A korabeli RTV Újság  (1977) címlapján látható az operettfilm egy jelenetében Felföldi Anikó (Daisy Parker) és Bodrogi Gyula (Musztafa bej) 


4217 Búbánat 2020-01-31 09:55:38

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl


4216 zenebaratmonika 2020-01-30 16:04:52

Richard Tauber elsősorban azért operaénekes volt. 

Természetesen német, osztrák operettszerzőktől is énekelt áriájat:

Leo Fall

https://www.youtube.com/watch?v=lLYs1aGvUrY

 

Oscar Strauss

https://www.youtube.com/watch?v=sfrlZ1Pn6Co

Csokoládé katona c. operett: https://www.youtube.com/watch?v=4jV4k89am9I

https://www.youtube.com/watch?v=LQtd8VAL7Js

https://www.youtube.com/watch?v=9JIxkoVsAxs

 

Johann Strauss

Denevér c operett 

https://www.youtube.com/watch?v=XGQlsLh9I3I

Cigánybáró c. operett

https://www.youtube.com/watch?v=0YB18GhO-jE

Kék Duna keringő

https://www.youtube.com/watch?v=I5MPiUkIWYw

 

 


4215 zenebaratmonika 2020-01-30 15:10:18

Richard Tauber több magyar zeneszerzőnek és külföldi operettszerzőnek énekelte dalait.

 Lehár Ferencnek:  

Paganini (1925) 

https://www.youtube.com/watch?v=0dKL6xGF5Ro

Cárevics (1927)

Friderika (1928) 

https://www.youtube.com/watch?v=pF3bYtlDFr8

Mosoly országa (1929) 

https://www.youtube.com/watch?v=9-ors0Auadw

Szép a világ (1930) 

https://www.youtube.com/watch?v=_xWY3bTxfFM

Giuditta (1934)

https://www.youtube.com/watch?v=r9YUJgVLsvE "Du bist meine Sonne"

operettje dalait.

 

Tauber Ábrahám Pál 1930-as Viktória (és huszárja) és 1931-es Hawaii rózsája c. operettjéből is énekelt dalokat:

Viktória c. operett:

Good Night (5.1.1931)

Pardon, Madame (5.1.1931)

Hawaii rózsája c. operett:

Blume von Hawaii (8.9.1931)

Ein Paradies am Meeresstrand (8.9.1931)

Will dir die Welt zu Füßen legen (8.9.1931)

Kann nicht küssen ohne Liebe (8.9.1931)

És Ábrahám egy filmdalát is felénekelte:

Der schönste Gedanke bist Du (6.9.1932)

https://www.youtube.com/watch?v=7vXdrZRFcvI

A Tauber féle Ábrahám dalok a fenti linken meghallgathatók.

 

Tauber természetesen Kálmán Imre dalokat is énekelt, többek közt:

Chicagoi hercegnő c operettből.

https://www.youtube.com/watch?v=m-DXWBJ5H6k

https://www.youtube.com/watch?v=G9xElsxxpZo

Marica grófnő c. operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

https://www.youtube.com/watch?v=cP5ZeedfXXY

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

A Cirkuszhercegnő c operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=wOk7rWMF02E

Montmartei ibolya c. operettből

https://www.youtube.com/watch?v=urw-NQfv-Vk

 

 


4214 zenebaratmonika 2020-01-30 14:34:56 [Válasz erre: 4213 Búbánat 2020-01-30 14:32:24]

Mely zeneszerzőkről lehet még mozgó felvétel? Gyöngy Pál és Fényes Szabolcs akit láttam még, de idős korukban.

Gyöngy Pál operettszerzőre és dalaira ez a műsor emlékezik:

https://nava.hu/id/428402/


4213 Búbánat 2020-01-30 14:32:24 [Válasz erre: 4212 zenebaratmonika 2020-01-30 12:34:41]

Köszönöm. Amúgy ugyanezt a Lehár-topicba korábban bemásoltam a 435. sorszám alatt: 

http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4

 


4212 zenebaratmonika 2020-01-30 12:34:41

A magyar operettszerzők közül Ábrahám Pál mellett Lehár Ferncről is készült filmfelvétel, az alábbi linken Lehár zongorázik Richard Tauber-nek, a világhírű tenornak, aki a zeneszerző késői darabjait sikerre vitte:

https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4


4211 zenebaratmonika 2020-01-30 09:31:38

A youtube-on Ábahám Pál 4 operettje is megtalálható teljes terjedelmében (zeneileg) :

Hawaii rózsája átdolgozott NSZK tv revü változata (Ittam egy kis pityókát dal kimaradt):

https://www.youtube.com/watch?v=Zy_z1-afxRE&t=75s

Hawaii rózsája teljes egészében a Kölni Philharmonikusoktól

https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA

Bál a Savoyban revüoperett szintén a Köln-i Philharmonikusoktól:

https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&t=5074s

1935-ös eredeti Bál a Savoyban revüoperett

https://www.youtube.com/watch?v=WWVpuDji4ZU

Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operett a Komische Oper Berlin felújított koncertelőadása:

https://www.youtube.com/watch?v=iUYMZwRQ-Bc&t=2188s

Viktória operett dalai, a Mörbisch-i Operettfesztiválról (Ausztria, Fertő tó):

https://www.youtube.com/watch?v=pr25uX8GD78&t=201s

Ez pedig az eredeti 1931-es filmváltozata a Viktória operettnek (maga Ábrahám vezényel):

https://www.youtube.com/watch?v=dXe8ab4x_8g

Itt pedig a német tévéfilmváltozata a Viktóriának:

https://www.youtube.com/watch?v=QOgUzyNRW-8

 


4210 Búbánat 2020-01-28 11:22:03 [Válasz erre: 4192 Búbánat 2020-01-07 21:53:17]

Január 30-án, csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

Fidelio.hu

2020.01.27. 10:30

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.

A Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja január 7-én, 81 éves korában hunyt el.

Felföldi Anikó hamvainak búcsúztatására 2020. január 30-án 16.00 órakor az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban (Budapest, Pethő Sándor utca 2., a Nagymező és a Király utca találkozási pontjában) gyászmise keretében kerül sor.

Kérik az emlékezőket, hogy egy szál virággal érkezzenek a misére, a temetésére egy későbbi időpontban szűk családi körben kerül sor.

Felföldi Anikó művésznőt a Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz (Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.) saját halottjának tekinti.


4209 Búbánat 2020-01-28 11:05:01 [Válasz erre: 4207 Búbánat 2020-01-27 16:19:50]

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - műsorfüzet

Bemutató előadás: 1999. december 17-én, a Csokonai Színházban


4208 smaragd 2020-01-28 09:05:11 [Válasz erre: 4207 Búbánat 2020-01-27 16:19:50]

                     


Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József


HOGY VOLT?!  Ábrahám Pálra emlékezünk 2020. január 26.
a felvétel után a stúdióban. MTVA, Budapest, 2020. január.

Forrás: https://kemenyegon.hu/

 

Ismétlések: DUNA TV, DUNA WORLD

Műsorrészlet: DUNA TV Facebook

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 3 hónapig még megtekinthető.


4207 Búbánat 2020-01-27 16:19:50

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/

Hogy volt?!  - Ábrahám Pál emlékére, halálának 60. évfordulója alkalmából

2020.01.26.

(51 perc)

„Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorbában, olyan slágerek felidézésével, mint a „Toujour l’amour”, a „Tangolita” vagy a „Kicsike vigyázzon” kezdetűek.”

Archív felvétel-bejátszásokban láthatjuk-hallhatjuk:

Nyári Zoltán, Arany Tamás, Bozsó József,   Galambos Erzsi, Németh Sándor , Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Darvas Iván, Szóka Júlia, Kovács Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Kalmár Magda, Miller Lajos,  Alfonzó, Psota Irén, Bodrogi Gyula, Lehoczky zsuzsa, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Tiboldi Mária, Berkes János, Zsadon Andrea, Felföldi Anikó , Házy Erzsébet és Ötvös Csaba  („Toujour L’amour” - 47:12 – 48:15),  Ábrahám Pál vezényel.


4206 Búbánat 2020-01-24 16:53:59

Kapcs. az Operett a magyar rádióban - 3307. sorszámhoz

Múltidéző

Magyar Nemzet, 1954-12-07 / 289. szám

Operettkritika

PÁRIZSI VENDÉG  -  A Blaha Lujza Színház bemutatója

A párizsi vendég egy tisztes bécsi házba toppan be és mindent felborít. Cselre cselt sző, megbűvöli a hiszékenyeket, a szépelgőket, mígnem a jókedvű józanok tréfás tőrbe ejtik, csúffá teszik. A történet és hősei Szigligetitől, a feldolgozás Tabi Lászlótól való. Az előadás maga pedig, ahogyan látjuk, s végig mulatjuk, a Fővárosi Operettszínház leányának, a friss Blaha Lujza Színháznak összefogott, együttes munkálkodását és dramaturgiai, rendezői, tervezői, színészi leleményét dicséri.
Érdeme ennek az előadásnak az is, hogy virtuóz módon dolgozik a különböző művészeti stílusokkal; a darab mondanivalójának szolgálatában ügyesen vonultatja fel egymás ellen a rátarti magyar barokkot és a frivol francia rokokót.
Ezt a „konfliktust" érzékelteti már a nyitány is. Az operett zenéjét Vincze Ottó szerezte, s már nyitányában a darab ellentétes erőinek zenei jelképeként menüett és verbunkos témák kergetőznek.
A nyitány után felgördülő függöny annak a bizonyos bécsi háznak fogadószobáját nyitja ki a közönség előtt. A Bercsényi Tibor komponálta színpadkép korhűségével szinte szantál vagy levendula illatot lehel.
De már kezdődik is a játék: Bandi, a német neje jókedvéért Bécsben időző Koltay alispán huszárja, nyugodalmasan takarít. Ez egyébként a nyugodalom utolsó pillanata  a Koltay-házban,  mert betoppan Babett, a Párizsból érkező Tusnelda grófnő komamája, hogy szállást csináljon úrnőjének, s — mint az egy zenés vígjátékban történni szokott — mindjárt lángot is gyújtson a Bandi huszár szívében.

Történetünk egyébként arról szól, hogy ez a Tusnelda grófnő (Mezey Mária), akinek kifizetetlen tartozások, s főleg egyebek dolgában kínos múlt sötétlik a háta mögött, Párizsból Bécsbe szökik. Bécsben való vendégeskedése a tekintélyes Koltay-vagyonnal kapcsolatos; azzal vannak tervei.
A második felvonásban kitör a harc — a bajusz körül. Ez a bajusz a Koltay alispán férfiúi dísze, de egyben akadálya az udvari körök estélyein való megjelenésnek, hiszen ott rizsporos paróka a divat. A bajusz-háború bonyodalmai rendkívül mulatságosak. A bajusz-front egy ideig nyílt és elkeseredett csatában csap össze az etikett-fronttal, de a két egymásra talált fiatal, Bandi és Babett ügyessége végül is leleplezi a nemszeretem párizsi vendég csalafinta terveit.
Az előadás erénye, hogy a humor eszközeivel helyére teszi a csupán bajuszkultuszban megnyilatkozó nemzeti öntudatot, s megbocsátóan bár, de leszedi a keresztvizet a derék, de pipogya Koltayról. Általában a magyarság és nemzetietlenség problémáját minden operettszerűsége mellett igen politikusan kezeli a darab. Különösen ötletes például a komikuspárnak az a duettje, melyben a tiroli származású párizsi komorna magyar népdalt, a Bandi huszár pedig tiroli jódlert énekel, s egymás táncát járják: a huszár ceppedlit, a habossütemény-Babett pedig rezgéset. Minden külön »átpolitizált« szöveg helyett ebben az ének- és táncduettben tökéletesen kifejeződik a nép gyermekeinek egymásra talált barátkozása, amelytől távol áll minden sovinizmus, mégis mélyen hazafias. (Ezt a közönség is érezte, mert az általunk látott előadáson itt tört fel először viharos taps.)
A rendező, Versényi Ida, támogatva a művészetük javát latba vető színészek lelkesedésétől, dicséretes munkát végzett. A darab szereplőinek

jellemrajza határozott körvonalú. Talán csak az egy Erzsi alakját kellett volna mind szöveg, mind rendezés dolgában több élettel telíteni. Vannak az előadásnak sziporkázó negyedórái, mint például az az ellenállhatatlanul mulatságos jelenetsor a szobadísznek szolgáló páncélt magára öltő Babettel. A harmadik felvonás vége felé, amikor kialszanak a színpadi fények és Tusnelda, meg Hugolini gróf egymás felé tapogatódznak, a színpad a XVIII. században annyira divatos sziluett-képeket eleveníti meg; ez az ötlet rendkívül stílusosan tette hatásossá ez operett befejezését.
Mezey Mária nevét legalább háromszor kellene leírni: elhitető erejű, pompás játékáért, ragyogóan megoldott sanzonjaiért, s végül egész alakításáért, annak minden szikrányi ötletéért. Méltó partnere Zentay Anna, aki tud kedvesen pórias és tenyérviszkettetően finomkodó lenni, nagyszerűen énekel és táncol. Petress Zsuzsa kellemes, nemesanyagú hangja szépen kibontakozik énekszámaiban, s játéka — amikor erre alkalom van — megnyerő és őszinte. Vannak még pillanatai, amikor belső színpadi aktivitása, kisugárzása alábbhagy. Bán Klári nemesen egyszerű játéka, muzikalitása és a magasabb regiszterekben különösen szépen szárnyaló hangja gazdagította az előadást. A Bandi huszárt alakító Besztercei Pál véleményünk szerint legjobb fiatal táncos-énekes színészeink sorába lépett. Huszáros is volt, esetlen is, nyíltszívű is, furfangos is — és főként: az operettkomédiázásban is egyéni, friss és emberi. Basilides Zoltán operettszínészi fellépése is igen jól sikerült. Értékes baritonján tisztán, egészségesen szóltak az énekszámok, s különösen a harmadik felvonásban ragyogó karakteralakítást nyújtott. Dénes György a tőle megszokott csiszoltsággal és kultúrával játszotta a kényeskedő intrikust, bár nem elég szatírával. Megnyerő férfit varázsolt színpadra az ifjú gróf szerepében Horváth Pál. Alakítását abban az irányban kellene fejlesztenie, hogy egy kicsit — grófabb legyen, anélkül, hogy elvesztené a szerepnek felvilágosult hazafiúi jellemvonásait.
Külön kell szólni Nagyajtai Teréz alapos tanulmányról tanúskodó ötletes jelmezeiről, elsősorban Mezey Mária kosztümjeiről. Az ötletes, fordulatos táncokat Roboz Ágnes tervezte.
Az előadás zenei szempontból is értékesen szórakoztat. A dalok kitűnő illeszkedéssel, korhű verettel zengő verseit Erdődy János írta. Az együttest biztos kézzel vezeti a vezénylő Váradi László.

Vincze Ottó muzsikájának sok színe, s főleg a ritmikája elevenebben hatna, ha a zenekar nem lenne oly hiányos összetételű. A zongora — bármily muzikálisan áll is helyt mellette Scheller Erzsébet — nem egészen pótolja az ütőhangszereket; hiányzik a zenekarból a trombita és a harsona is.
A Párizsi vendég mint mulatságos, ízléses, stílusos és tehetséges produkció, gazdagította színházaink műsorkincsét.

/Csobádi Péter/

A Rádió még ugyanezen év végén felvette az operett keresztmetszetét (bemutató: 1955), harmincegy évvel később pedig elkészült az új, teljes stúdiófelvétele (1986)

  • A zenés játék első rádiófeldolgozását (részletek) 1955-ben sugározta a Kossuth Rádió.  A stúdiófelvétel előadói voltak: Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Várady László.
  • Vincze Ottó – Szigligeti Ede A bajusz vígjátéka nyomán Tabi László – Erdődy János: Párizsi vendég (1986. szeptember 8., Petőfi Rádió 21.20 – 23.45) Nagy Ferenc karmesterVáradi Hédi, Oszvald Marika, Gregor József, Császár Angéla, Hűvösvölgyi Ildikó, Korcsmáros Péter, Benedek Miklós, Maros Gábor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Varga Géza.

4205 zenebaratmonika 2020-01-21 13:41:35 [Válasz erre: 4203 Edmond Dantes 2020-01-21 13:30:16]

Mondjuk jó lenne, ha ezekből a gálákból nem csak 1 előadás lenne, hanem legalább 2.


4204 zenebaratmonika 2020-01-21 13:40:15 [Válasz erre: 4203 Edmond Dantes 2020-01-21 13:30:16]

Ha így van, akkor májusban Ábrahám Pál gálát rendezhetnek, mert ő is 1960-ban hunyt el.


4203 Edmond Dantes 2020-01-21 13:30:16 [Válasz erre: 4202 zenebaratmonika 2020-01-21 11:35:16]

Ha jól látom, 60 éve, hogy elhunyt. Nem annyira kerek és február 2-án, majdnem két hónappal a gála előtt. Legyen "neve a gyereknek" :-)


4202 zenebaratmonika 2020-01-21 11:35:16

Azt tudja valaki, hogy miért lesz a Huszka Gála az Operettszínházban ? A Lehár gála ok, Lehár születésének 150. évfordulója lesz.


4201 Búbánat 2020-01-19 15:20:59

Blaha Lujza Színház - Montmartre-i ibolya

Budapest, 1954. szeptember 16. Németh Marika (k) Violetta szerepében Julius Brammer, Alfred Grünwald szerzők, valamint Kálmán Imre zeneszerző Montmartre-i ibolya című operettjének egyik jelenetében, melyet Szinetár Miklós és Balla Katalin rendezett a Blaha Lujza Színházban.

MTI Fotó: Farkas Tamás

Blaha Lujza Színház, az Operett Színház Kamara Színháza.

Készítette: Farkas Tamás
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-781266


4200 Búbánat 2020-01-17 15:31:32

Operettgála Somorján - képekben

/Felvidek.ma/

Immár harmadik alkalommal rendezték meg január 12-én Somorján az Újévi Operett- és Musicalgálát a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás szervezésében.

A Városi Művelődési Központ megtelt az érdeklődőkkel, akiket Klemen Terézia, a társulás elnöke köszöntött. Elmondta, hogy a gálát Házy Erzsébet és Hect Anna emlékének szentelték.

A fellépők pedig tradicionálisan a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny nyertesei voltak: Németh-Nagy Johanna, Eva Bodorová, Bede Blanka, Bégány Csenge Anna, Szeleczki Artúr, Veronika Bílová, Szondi Tamás, Pap Viktória, Gyenis Erika.

A fiatal tehetségek színes repertoárral nyerték el a nagyérdemű tetszését.
Az előadókat a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kísérte.


4199 zenebaratmonika 2020-01-15 22:21:23 [Válasz erre: 4198 zenebaratmonika 2020-01-15 17:11:38]

Most nem ez a rész ment, ennyit a port.hu-ról. A Hogy volt honlapján ezeket az időpontokat közlik az Ábrahám Pál zeneszerzőről szóló részhez:

Vetítések:

0:55, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


23:50, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


0:45, vasárnap (január 19.)

DUNA Televízió

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/abraham-pal/hogy-volt-hogy-volt/episode-827170#comments

 


4198 zenebaratmonika 2020-01-15 17:11:38

2020. január 15-én 20.00-tól a Duna word televízión Ábrahám Pál operett- és filmzeneszerző lesz a téma.

Ismétlések

Hely szerint

Január 15. - Szerda

Január 16. - Csütörtök

Január 18. - Szombat

Január 19. - Vasárnap

Január 23. - Csütörtök

Január 25. - Szombat

Január 26-tól pedig az Operett világa lesz a téma


4197 Búbánat 2020-01-13 10:40:24

Múltidéző

Johann Strauss: A cigánybáró

daljáték három felvonásban.

Debreceni Csokonai Színház bemutató előadása: 1998. október 3.

Műsorismertető füzet (16 oldal):

- Bevezető: Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Részlet - 

- Cselekményismertető: Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve – Részletek -

- Magyar Művelődéstörténet IV. kötet – Részlet -

- Jókai Mór: A cigánybáró – Részlet –

- Képek

- Próbafotók

- Színlap

Jókai Mór regényéből írta I. Schnitzler, fordította és a forrásmunkára figyelve átdolgozta Tarbay Ede, a verseket fordította Fischer Sándor.

Vezényel: Kollár Imre/Bartal László

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház Énekkara és Balettkara.

Rendező: Horváth Zoltán


4196 Búbánat 2020-01-12 10:57:07 [Válasz erre: 4195 joska141 2020-01-12 10:34:46]

Kiss Diána Iluska szerepében itt is, ott is...  - az Operettben is és az Erkelben is...


4195 joska141 2020-01-12 10:34:46

Tegnap 17,00 órakor kezdődött az Erkel Színházban a János vitéz 6 előadásból álló sorozata (a többi 5 előadás egységesen 11,00 órai kezdettel).

Szakemberek számára érdekes összehasonlítás lehet a két (Operettszínház és Erkel Színház) párhuzamos János vitéz produkció. Laikusként a két előadásból – 1. és 3.rész az Erkelből, 2.rész az Operettből - egy komplexebb, jobban szórakoztatóbb darabot sikerült volna létrehozni.

Jó volt látni a teltházas előadáson a sok-sok gyereket, minden korosztályból, elegánsan felöltözve, cseppet sem feszengve. Jó érzés volt, hogy vannak darabok és játszóhelyek, amelyekre és ahova a szülök nyugodtan elvihetik a gyerekeiket. Már ezért is érdemes volt mind a két helyen bemutatni/felújítani a János vitézt.


4194 Búbánat 2020-01-11 14:30:30

50 éve hunyt el Latabár Kálmán

2020. január 11 . papageno.hu

Írta Papp Timea

 

Arcizmaiba volt kódolva az esendő tragikomikum

2020. JANUÁR 11. SZOMBAT 08:26 - mno.hu

Juhász Kristóf

 


4193 Búbánat 2020-01-10 11:32:54 [Válasz erre: 4192 Búbánat 2020-01-07 21:53:17]

Felföldi Anikóra emlékezve:

http://www.borsonline.hu/celeb/felfoldi-aniko-halala-elott-nem-akarta-zavarni-az-orvost/190040

„Galambos Erzsi hosszú évtizedek óta szoros barátságot ápolt Felföldi Anikóval, a szabadidejükben is szívesen voltak együtt, alig másfél héttel ezelőtt még együtt is szilvesztereztek.

– Nála ünnepeltünk, kicsattant az energiától, most meg már nem él – küszködött a könnyeivel a 88 éves színésznő.

– Nyáron együtt nyaraltunk a villájában, nagyon örült a Vidnyánszky Attila-féle Csárdáskirálynőnek, amiben Anhilte szerepét játszhatta. Rengeteget mulattunk, ahogy a szilveszteri partikon is, ahol jóízűen falatozta a kocsonyámat. Múlt péntek este beszéltünk egymással, próba után volt és azt mondta, furcsán érzi magát. Mondtam, hogy hívjon orvost, de ő csak annyit felelt: szombaton nem zavarja, de nem érti, mi lehet a baja. Az egészségügyi bajainkra volt egy vicces válaszunk: égési termék, vagyis a korom. Két nappal később rosszul lett, most meg már csak múlt időben beszélünk erről a csodálatos emberről. A színésznőről, aki szerette az életet, a színpad éltette és a MASZK elnöksége, hogy minden kollégájának a sorsát nyomon kövesse és segítse őket – mondta könnyezve a színésznő.”


4192 Búbánat 2020-01-07 21:53:17

A Budapesti Operettszínház mély fájdalommal tudatja, hogy a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Felföldi Anikó, az Operettszínház Örökös Tagja életének 82. évében elhunyt.

http://operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=218&menuId=24

 

Nekrológ:

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2020/01/07/elhunyt-felfoldi-aniko/

 

Az Origó oldalán tavaly november 23-án jelent meg Felföldi Anikóval készült interjú – Sztankay Ádám beszélgetett vele:

https://www.origo.hu/kultura/20190928-felfoldi-aniko-interju.html


4191 Búbánat 2020-01-07 10:03:56

https://www.volksoper.at/produktion/konig-karotte-2019.de.html

 2019. november 23-án Bécsben, a Volksoperben volt a bemutatója Jacques Offenbach operettjének: König Karotte.  

Le Roi Carette  (Sárgarépakirály) – opéra bouffe féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté

Hamarosan újra a színpadon látni ezt az Offenbach-ritkaságot, Bécsben:

OFFENBACH  LE ROI CAROTTE

FROM 10 JANUARY TO 14 JANUARY 2020

Volksoper - Wien

König Karotte

Operetta by Jacques Offenbach

In German language with German surtitles

Direction Matthias Davids
Choreography Kati Farkas

Premiere 23. 11. 2019

Prince Fridolin XXIV is just your regular regent: spoilt, pleasure-seeking and extravagant. But the spirit Robin is determined to set Fridolin on the path to virtue for the good of the land Krokodyne. A coup thus brings King Carrot to power.

This “magical comic opera” is set to be the highlighs of Jacques Offenbach’s 200th birthday celebrations!

Vienna Volksoper

Währinger Straße 78
1090 Wien

  • Fri. 10 Jan 2020, 7 p.m.
  • Tue. 14 Jan 2020, 7 p.m

 

https://www.youtube.com/playlist?list=PLPql_KeANbf7QytapFoTOh3sUNTsXbLm0

(Négy kis video)

https://www.youtube.com/watch?v=tM9xNxYAZvo

König Karotte – Satire, Party und Gemüse | Volksoper Wien

Regisseur Matthias Davids und Dirigent Guido Mancusi erzählen, wie eine Karotte klingt, wie Fridolin tickt und warum dieses Stück gut zur Volksoper passt.

https://www.youtube.com/watch?v=N4tt2i5oq4Q

König Karotte – Solistensalat am Sologang | Volksoper Wien

https://www.youtube.com/watch?v=JWvcbmMDHBU

https://www.youtube.com/watch?v=6JEkRSYH2Q0



4189 Búbánat 2019-12-25 23:17:04

Honthy Hanna, a primadonna királynői története

SZTANKAY ÁDÁM2019.12.25. 17:07 Origo.hu

"Honthy Hanna nyílt csatában győzte le elődjét, s lett Fedák Sári utódja az ország első számú primadonnájaként. A mélyszegénységből indult, négy elemit végzett kislány vonatkozó képességei mellett akaraterejének köszönhette, hogy tízévesen bekerülhetett az Operaház balettiskolájába. Alig volt tizenöt éves, amikor a balettkarban felfigyelt rá egy negyvenes mecénás, aki némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. A különös kapcsolat nem roppantotta meg a majdani primadonnát, erősödő morális érzékének is része volt abban, hogy hamarosan a saját útját járta. Nem csak operettben, prózában is remekelt. Szakmai felkészültsége, egyedi színészi képességei mellett mindenkinél jobban ismerte a közönség lélektanát. Egy rendezője Thomas Mann hipnotikus Cipolla lovagjához hasonlította."

(Több folytatásban olvasható a cikk a linket megnyitva.)


4188 zenebaratmonika 2019-12-23 10:57:39 [Válasz erre: 4187 zenebaratmonika 2019-12-22 21:51:47]

Az Ábrahám Pál operett helyes fordítása inkább ez lenne: 

Jainah - A lány a táncházból

Magyarországon ez a darab nem került még ezidáig bemutatásra, mert abban az évben a Ábrahám Pál Történnek még csodák c. operettje került színpadra.


4187 zenebaratmonika 2019-12-22 21:51:47

A Komische Oper Berlin 2019. december 22-én újította fel koncertelőadás keretében Ábrahám Pál: Dzsaniah, a lányok táncháza c. 1935-ös, akkoriban a Theater Wien-ben nagy sikerrel bemutatott jazz-operettjét. A 2019-es felújításon az egyik bariton szerepet a szombathelyi születésű Foki Dániel alakította. A 2. koncertelőadás 2019. dec. 30-án lesz. Az operett német címe: Dschainah – Das Mädchen aus dem Tanzhaus

 

STAB

MUSIKALISCHE LEITUNG

Hendrik Vestmann

KOSTÜME

Katrin Kath

CHÖRE

David Cavelius

BESETZUNG

PIERRE CLAUDEL

Johannes Dunz

HORTENSE CLIQUOT

Zazie de Paris

YVONNE

Mirka Wagner

BARON BOGUMIL BARCZEWSKY

Dániel Foki

DSCHAINAH LYLO

Hera Hyesang Park

MUSOTTE

Talya Lieberman

CHORSOLISTEN KOMISCHEN OPER BERLIN

ES SPIELT DAS ORCHESTER DER KOMISCHEN OPER BERLIN.


4186 Búbánat 2019-12-21 14:29:16 [Válasz erre: 4175 Búbánat 2019-12-12 10:34:23]

Az Operettszínház honlapjáról

Debütált a Diótörő

Hatalmas sikerrel debütált a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséje. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 év után láthat ismét balettbemutatót a közönség, amelyben színházunk táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója többek között a következőket mondta el a sajtó képviselőinek: "Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lettem, arra kértem Apáti Bence balettigazgatót, segítsen nekem abban, hogy a mi balettművészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. Huszonötéves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell. A feltörekvő balettművész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen."


4185 Búbánat 2019-12-18 20:41:00

Az Operettszínház honlapjáról:

Operettszilveszter 2019

December 31-én nagyszabású Operettszilveszterre invitáljuk Önöket! A nap folyamán két operett-musical gálaműsort is rendezünk, délután 15 és este 19 órai kezdettel.

Az előadások során nagyszínpadunkon a legparádésabb operett- és musicalslágereket hallhatják majd színházunk sztárjainak tolmácsolásában. Színpadra lép többek között Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lévai Enikő, Lukács Anita, Nádasi Veronika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt. Közreműködik továbbá a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.

A gálákra kétféle jegy váltható, VIP és normál. 

A normál jegy ára a délutáni előadásra 1.750 - 2.900 - 4.800 - 6.700 - 7.700 - 8.700 - 11.500 - 13.500 Ft, az estire 3.500 - 5.800 - 8.800 - 11.600 - 13.200 - 15.200 Ft. Tartalmazza az előadás megtekintését a Nagyszínpadon, valamint a szünetben egy pezsgős koccintást.

VIP jegy 60 000 Ft-ért váltható. Ez tartalmazza a páholyos elhelyezést a műsor alatt, a VIP különterem használatát a szünetben, ahol szendvicsek, üdítők, pezsgő, bor, ásványvíz fogyasztására van lehetőség. Továbbá az előadás után ültetett svédasztalos vacsorát a Kálmán Imre Teátrum galériáján, és a Párizsi randevú című című produkció megtekintését 23.00-tól, azt követően pedig zenés-táncos mulatsággal várjuk nézőinket hajnalig.

A Kálmán Imre Teátrumba este külön belépésre is van lehetőség, ahol megtekinthetik a Párizsi randevú című dinner show-t, amelyet megelőzően állófogadást tartunk, ahol hideg és meleg ételeket, üdítőt, ásványvizet, kávét kínálunk. A csak ide szóló jegyek ára 27.900 - 32.400 Ft, a Nagyszínpados előadás látogatására nem jogosít.

Lehetőség van kombinált jegyet is váltani, ebben az esetben mindkét helyszínre jegyet kell vásárolni.

Az asztalok elfoglalása érkezési sorrendben történik.

 

 


4184 Búbánat 2019-12-18 11:11:10

"A legnépszerűbb operett és musical slágerek csendülnek fel január 2-án, a győri Audi Arénában. A dal, virtus, szenvedély című gálán a Budapesti Operettszínház kiemelt művészei lépnek fel, olyan nevek, mint Oszvald Marika, Dolhai Attila vagy épp Peller Károly. A koncerten közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar, Rácz Márton vezényletével. Újévi zene kavalkáddal indul tehát a 2020-as esztendő Győrben, amiből hagyományt teremtenének a szervezők."


4183 Búbánat 2019-12-17 13:46:52

Áthozom ide „Tejberizs” fórumtárs belinkelt  cikkét:

Hollósi Zsolt írása a Mágnás Miska bemutatójáról a Szegedi Nemzeti Színházban

„Cintányéros cudar világ”

2019. 12.16. - tiszatáj

A MÁGNÁS MISKA PELLER KÁROLY TRADICIONÁLIS RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN

„Peller Károly Mágnás Miska-rendezése azoknak készült a Szegedi Nemzeti Színházban, akik a hagyományos operettet szeretik: a lenyűgözően látványos díszletet, az elegáns, korhű ruhákat, a megunhatatlan poénokat és az örökzöld melódiákat. A pótszékes telt házzal megtartott kettős premieren a közönség elégedetten ünnepelte mindkét szereposztást."


4182 Búbánat 2019-12-15 14:49:19

Interjú az Operettvilág Együttes alapító-művészeivel: 

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor mesél bohém nagyszülőkről, református felmenőkről, egymásra találásról, fájdalmakról, ellenszélben elért sikerekről - olvasható online három  részben

/SZTANKAY ÁDÁM2019.12.14. 15:25 Origo.hu/

„Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor harminchárom éve alkotnak párt a magánéletben. Huszonhat éve alapított magánszínházuk, az Operettvilág Együttes produkciói színre kerültek már – egyebek között – Ausztráliában, Algériában, Kolumbiában, Japánban, valamint számos európai országban, Finnországtól Németországon át Olaszországig. Ami a hazai pályát illeti: időnként erős ellenszélben haladnak előre. Az Origónak adott interjúban a művészházaspár tagjai felidézik gyermekéveiket, pályára állásuk körülményeit. Beszélnek magánéletük csalódásairól, ahogy az egymásra találás, az együtt töltött idő örömeiről is.”


4181 Búbánat 2019-12-14 12:19:34 [Válasz erre: 4180 IVA 2019-12-14 04:31:43]

Észrevételed a topic címéből levezetve jogos: a balett nem "operett, mint színpadi műfaj". A topicot a címe ellenére tágabb, gyűjtő fogalomként kezelem: minden, ami az Operettszínházban történik és esemény (ugyanakkor a hazai és külföldi vonatkozású operettről is), hírt adni. Részletes beszámolót a produkciókról írhatunk oda, amelyeknek külön helyük van a topicok között (operett; balett- és tánc; musical).

Másik gondolatom: az Operettszínháznak  van saját balett-és tánckara, most önálló színpadi balett-produkcióval jelentkeznek. Szűkebb-tágabb értelemben nem csak operett mint színpadi műfaj, hanem minden, ami az Operettszínházban történik, az ne maradjon említés nélkül, így ez a most meghirdetett saját balettprodukció sem. Ugyanúgy, ahogy az Operettszínház és más színházak musical-bemutatóiról, előadásairól a Musical-topicban szoktunk írni - de azért említés gyanánt ebben a topicban is olykor hírt adunk róla - ha saját produkcióban kerül(t) színpadra. Legyenek  több helyen - itt is -  megemlítve. A Diótörő-előadásról beszámolni ott a hely a Balett- és Táncművészet topicjában (ahol parallel ugyancsak hírt adtam a balett közelgő operettszínházi bemutatójáról.)

Különben valóban, az "operett mint színpadi műfaj"-t illetően itt elsősorban az operettről esik (essék) szó.  Egyetértek.

A Diótörő most új színfolt az Operettszínház palettáján, ezért is érdemesnek találtam mint új, saját balettprodukcióját ebben a topicban külön kihangsúlyozva megemlíteni. 

Egyébként a darabot nem tervezem megnézni, ezért ha kedvet kapsz hozzá elmenni és megtekinteni, úgy kíváncsian várom majd a beszámolódat a "másik" topicban. 

A János vitéz operettszínházi bemutatójáról itt írt beszámolódat - a premier-szereposztás tükrében -, az előadáson látottakról kifejtett véleményedett érdeklődéssel olvastam én is. 


4180 IVA 2019-12-14 04:31:43 [Válasz erre: 4178 Búbánat 2019-12-13 15:42:50]

A topic címéből határozottan azt a gondolat tűnik ki, hogy a megjelölt téma nem az Operettszínház, hanem az operett műfaja.


4179 IVA 2019-12-14 04:30:11 [Válasz erre: 4177 Edmond Dantes 2019-12-13 09:09:28]

Táncjáték hatását ugyan nem kelti ez a János vitéz, de feltűnő, hogy a színpadon folyamatos az erős akciózás és ebben a tánc. Mire Tündérországba érünk, már nem vagyunk rá fogékonyak.


4178 Búbánat 2019-12-13 15:42:50 [Válasz erre: 4176 IVA 2019-12-13 05:19:19]

Mégis, az Operettszínház produkciója!  Amúgy  beraktam az információt a Balett- és Táncművészet topicba, úgyszintén.


4177 Edmond Dantes 2019-12-13 09:09:28 [Válasz erre: 4176 IVA 2019-12-13 05:19:19]

Ha jól olvasom alapos elemzésedet az új János vitézről, kis túlzással szinte táncjáték lett. Kicsit keverik a műfajokat, profilokat mostanában arrafelé.


4176 IVA 2019-12-13 05:19:19 [Válasz erre: 4175 Búbánat 2019-12-12 10:34:23]

Az érkező Diótörőnek és az arról szóló információnak semmi köze sincs az operetthez mint színpadi műfajhoz. Remélem legalábbis.


4175 Búbánat 2019-12-12 10:34:23

Az Operettszínház honlapjáról:

Hamarosan érkezik a Diótörő

A Budapesti Operettszínházban 30 év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Először állítjuk színpadra Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét, amelyben színházunk táncosai mellett a  Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.

Tavasszal kötöttünk stratégiai megállapodást a Magyar Táncművészeti Egyetemmel. - "Az együttműködés idei legnagyobb közös vállalkozása a Diótörő színpadra állítása." - mondta Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, aki úgy véli, a két intézmény együttműködése fontos, hiszen az Operettszínháznak szüksége van utánpótlásra, a növendékeknek pedig jövőképre.

Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója szívügyének érzi, hogy szülessen olyan előadás, amely a táncművészekről szól. Az pedig, hogy az egyetem növendékei együtt dolgozhatnak azokkal a táncosokkal, akik már régóta a pályán vannak, az utánpótlás nevelésének a legjobb módja. - "A Diótörő életben tudja tartani a balettművészetet, amely vitathatatlanul a táncok királya" - hangsúlyozta a balettigazgató.

Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora elmondta: "Hallgatóinknak és növendékeinknek óriási élmény, hogy valódi, színházi körülmények között mutatkozhatnak be egy olyan darabban, amely minden család számára ismerős, és amely elmaradhatatlan része az ünnepi készülődésnek". 

„Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra (Harangozó-díjas balettművész), Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész) és Szelényi Dóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem IX-ik évfolyamos, végzős hallgatója mutatkozik be, Diótörő hercegként Gallai Zsolt (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa), Sík Milán (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018) és Somai Valér, a Magyar Táncművészeti Egyetem 2018-ban végzett hallgatója lép színpadra. A két felvonásból álló balettben a kisebbek is lehetőséget kapnak, a gyerek főszereplőket a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumának növendékei alakítják.

A közösen színpadra állított, 11 előadásból álló Diótörő-előadássorozat december 20-án indul, és az egyetem mintegy félszáz diákja vesz részt benne. A rendező-koreográfus ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, aki a Bécsi Operában korábban sikerrel játszott Diótörő-rendezése alapján új, látványos előadást rendez.”

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

„Az előadást 2 felvonásban játsszuk, játékideje 2x50 perc, megtekintését 6 éves kortól ajánljuk.”


4174 IVA 2019-12-12 05:50:36

János vitéz – Budapesti Operettszínház – 2019. december 7.

Mialatt provinciális érdeklődésű fórumozótársaim azt figyelték remegőn, hogy milyen Tosca Anna Nyetrebko a Scala évadnyitó előadásán, én a pesti Broadway fényes forgatagába vetettem magam, hogy megnézzem az Operettszínház új János vitéz-előadását.
Mert még ha nem is jobban, mint a Toscát, szeretem ezt művet, amellyel a megismerkedésem egybeesett első Erkel színházi látogatásommal, és míg élek, keresem és visszavárom azt az élményt, amelyet Mikó András rendezése, Fülöp Zoltán és Márk Tivadar látványvilága nyújtott – és amelyhez foghatót a daljáték későbbi felújításaitól sosem kaptam meg. Pontosabban és őszintébben: Makai Péter (1968), Kerényi Imre (1987), Fehér András (2001), illetve ifj. Palcsó Sándor (2003) rendezései mind csalódást hoztak nekem, és évtizedről évtizedre azt a lehangoló tapasztalatot, hogy minél rohamosabban fejlődik a technika, a vizuális varázslat megteremtése a film, a televízió és a videó térhódításával, annál silányabb és primitívebb a látványteremtés gyakorlata a fővárosi operaszínpadokon. Igaz, ez nem akadályozott abban, hogy a János vitéz új betanulásait és beállóit is megnézzem. Talán sajnálhatom, hogy a szinte töretlen operaházi, Erkel színházi János vitéz-szériák majd' évtizednyi hiátusában nem néztem meg Vámos László rendezését az Operettszínházban, idegenkedve a fényképekről sejthető naiv–népies stílustól: lehet, hogy ma éppen az tetszene, mert az egységes és erős stílus nyújthat egyfajta hatást az illúzió helyett.
Utóbbi, optimista megállapításom persze csak bizonyos minőségi szint felett érvényes. A Pesti Színház 2004-es, kísérleti (ám fizetős) János vitéze (rendezte Forgács Péter) esetében, amelynek zenei és színpadi színvonala nullával sem volt értékelhető, a hatás összértéke is csak 0 lehetett. A Bozsik Yvette rendezte–koreografálta operettszínházi előadás pozitívuma, hogy nem olyan botrányos, nyíltan és provokatívan gyenge, mint az említett vígszínházi produkció volt.
Amint más alkalmakkor már említettem, láttam Alföldi Róbert rendezését is a Nemzeti Színházban (2009), néhány kiváló alakítással, biztató I. és elviselhető II. felvonással – aztán milyen jó lett volna, ha a III. (mondjuk, egy áramszünet miatt) elmarad! Igen: „csak az a vég!”... Vagyis az az ötlet, hogy Jancsi, Bagó és a közönség nem Tündérország királynőjeként, hanem egy metró-aluljáróban strichelő prostituáltként látja viszont Iluskát. Hiszen egy következő életében, ha nem sikerül tündérkirálynőnek lennie, még annyi mindenből megélhet egy szegény lány, a legrosszabb esetben csinálhatja azt, amiben már gyakorlata van: lehet mosónő, abból bárki meg tudott élni, amíg nem találták fel a mosógépet. Hanem azon a prostitúciós ötleten máig sem tudok túljutni, nem azért, amiért az akkori ellenzéki politikusok sem, hanem azért, mert ilyen jellembeli változáson nem eshet át egy daljáték hősnője, aki Petőfi Sándor elbeszélő költeményéből származik, nem pedig a Troilus és Cressidából.
Arra viszont nem számítottam, hogy Bozsik Yvette rendezése láttán – ha visszasírni nem is, de – bizonyos nosztalgiával fogok emlékezni az Alföldiére, és nem azért, mert akkor egy évtizeddel fiatalabb voltam. Elsősorban azért, mert az Alföldié mégiscsak meg volt rendezve, a giccsek gondosan idézőjelbe téve, még a záró kép is, amelyben a magára maradt Jancsi, Bagó és a faluvégi kunyhó a Nemzeti Színház színpadának imponáló mélységébe tűnik, és az inkriminált erőszakos ötleten kívül nem volt a gagyik tárháza.
Az édes-bús nótákkal és frázisokkal átszőtt daljáték Bozsik Yvette-féle rendezéséből egyetlen megrendítő képet sem vihet magával a néző. Különös módon a ötletek gagyi voltának tettenéréséhez nem kell szélesebb színházi műveltség, mint az Ókovács-érában született felújítások ismerete az Erkel Színház repertoárjából. Amikor egy rendező nem hisz egy szerep, egy helyzet, a történet, a zene, az előadók erejében, hatásában, kettőzni, sőt sokszorozni igyekszik a látványt. Mint amikor valaki nem érzi meggyőzőnek, amit mond, ezért többször ismétli. Nem tudni, hogy Szinetár Miklós 2014-es Varázsfuvolájában eredeti ötlet-e a főhősök (Pamina, Tamino, Papageno) gyermek-alteregóinak megjelentetése a Három gyermek szólamában, de bizonyos, hogy a jellemek egyezésében kibicsaklik. Ennél is fölöslegesebb benne a három hölgy általában jól is játszó énekesnői mellé „cselekvő alteregókat” rendelni, ami nem erősíti, hanem zavarja az énekesnők hatását. Nos, az operettszínházi János vitézt is rendre megterheli a Jancsi és Iluska gyerekkori énjét megjelenítő két gyermek, mely édeskés ötlet csak azt hangsúlyozza, hogy a gyermekkorból éppen csak kilépett hősök szerepeiben 30, illetve 40 feletti színészeket látunk. Ám ne gondoljuk, hogy két Iluska látványával megússzuk! Amikor a leányka arról énekel, hogy fehér ruháját a patakban mossa, nyíltan hazudik, ugyanis faállványos teknő fölött abszolvál koreográfiát a textilneművel, tehát sem vízben állnia, sem térdepelnie, sem szoknyáját felgyűrnie nem kell, és még segítsége is akad: a színpadon további hat ilyen teknőben további hat lány most ilyen artisztikusan – és ezzel már át is jutottunk a Szűcs Gábor rendezte Hunyadi László világába, ahol nem táncolni való zenékre sorra megjelennek a táncos-alteregók, díszlettáncosok, sőt a faluszél eseményeit is ugyanúgy kísérik a lelki viharokat letáncoló fekete ruhás nők, mint amott Szilágyi Erzsébet baljós látomásait. A koreográfus-rendező láthatóan fél attól, hogy a színpadra intimitás költözzön: mindig forgatagnak, rumlinak kell lennie. Ha ezt a kényszerességet tekintenénk stílusjegynek, esetleg beszélhetnénk az előadás stílusáról, ám a II. felvonástól sejlik, a III.-ban pedig már bizonyos, hogy az egyes képek látványa és szcenírozása köszönőviszonyban sincs egymással. Persze nagyon eltérő világ a magyar faluvég (még ha Iluska és mostohája nem szegényes viskóban tengődik is, hanem egy kukoricagóré-lécekből épült, emeletes, teraszos üdülőházban, amely fölött ugyanilyen anyagú, mobil várkapuívek variálják a látványt) és eltérő a francia királyi udvar, amely inkább valami orfeum-díszletet idéz. És milyen más az élet tavának birodalma, majd Tündérország, de itt mintha nem is ugyanabban az előadásban lennénk. Pedig a szcenírozás él a színpad technikai tudásával, a forgószínpad és a koncentrikus forgófolyosó ellenkező irányú mozgathatóságával, görgő díszletelemekkel és teherliftnyi süllyesztő-emelővel – a csoda, a varázslat mégis elmarad: hiányzik a látványból a költészet, az atmoszféra és a szellemesség. A francia udvar fő látványeleme egy mesebeli méretű zongora, amelynek egyik „drámai” funkciója, hogy a primadonna annak tetejéről küldheti áriájának csúcshangját. Hogy a parasztihoz képest egy kifinomult, de idegen kultúrába kerültünk, két erősen feminin mozgású, ám szakállas udvaronc jelzi, továbbá egy imitt-amott minden funkció nélkül balettozgató balerina. A látvány a hosszadalmas felvonás végére kaotikus giccshalmazzá keveredik, ami dramaturgiai botlást is eredményez: nincs tétje annak, hogy Jancsi elmenekül a felkínált királyságból és házasság elől, ezt megtenné akkor is, ha nem Iluskája után hajtaná a vágy.
Némi öröm, hogy szünet nélkül folytatódik a játék, ám az összevonás az élet tava körüli csodás események rendezői elnagyolásával jár. Nincs itt némi szárazjégen kívül semmi dermesztő, Tündérországban semmi szépség (újfent nem marad tétje annak, hogy a hősök hazavágynak: mennének akárhová). A két kép között csupán annyi a különbség, hogy a kék tó felett holdszerűen világító óriási korong Tündérország fölött neoncső szegélyt kap. Viszont sok és fárasztóan unalmas a tánc, amelynek feladatait az Operettszínház Balettkara és a Bozsik Yvette Társulat látja el.
Ha Petőfi nem azzal indítaná költeményét, hogy „tüzesen süt le a nyári nap sugára”, talán nem zavarna, hogy a darab elején is kevés, legfeljebb szűrt „napfény” világítja meg a játékot, mígnem egyre inkább csak a hatástalan kunsztoktól (nem elég) világos a színpad. (A világítást Dreiszker József tervezte.) A Cziegler Balázs díszleteiről eddig elmondottakból kiderül, hogy sem ötletük, sem látványuk nem nyerte el tetszésemet. Berzsenyi Krisztina jelmezei vegyes hatást keltettek: a férfi szereplőké sikerült jobban, sőt kiválóan, de Iluska és másolatainak habfehér és ünnepélyes túlöltözöttsége megbocsáthatatlan. Nem mondom, hogy gyerekkorom János vitézében – miközben falusi életemben igazán nem szenvedtem hiányt háziállatok látványában, sőt Pesten sem számítottak ritkaságnak a kocsik elé fogott lovak – nem adtak mégis örömteli élményt az Erkel Színház színpadán megjelenő birkák és paripák (utóbbiakból lehet, hogy csak egy volt), mégis bízom annyira a művészetben, hogy ezek színpadi megoldásokkal is helyettesíthetők. (Alföldi rendezéséből háncsfonatból készült birkákra emlékszem.) Bozsik Yvette színpadán a huszárok lába közé kapott, nemzeti színű szalagokkal és fehér stólákkal díszített fehér lókoponyák látványa azonban elégtelen és kellemetlen.
Nem választottam szereposztást, hiszen az Operettszínház még a Magyar Nemzeti Balettnél is később tudatja a napokra vonatkozó gárdát: amikor már csak maradék jegyek jutnak a rajongóknak. A premier szereposztását kaptam, és a zenei élmény igencsak elmaradt az Erkel színházi előadások mindenkori hatásától. A hangokról, azok jelenlegi állapotáról csak óvatosan formálhatok véleményt, mert nem tudni, kinek hízelgett, kinek a hatásán rontott a mikroport, illetve a hangerősítés. Dolhai Attila nem operai tenorként is fölényesen győzi a szólamot. Rokonszenves egyéniség is, bár a címszereplő szakállasságát még szokni kell. (A képek szerint mindhárom szereposztásban szakállas.) Bagót, szintén rokonszenvesen, Langer Soma alakította, aki nem bariton és nem is tenor, mélységei nem elég erősek, deklamálása kissé iskolás. Leginkább az zavart, hogy a hangerősítés mintha uniformizálná a hangok színezetét. Nem tudhatom, hogy a Francia királykisasszony szólamát kiválóan éneklő Fischl Mónika hangjának vivőereje mennyire különbözik operai koloratúrszoprán társaiétól, akik erősítés nélkül énekelnek. Hiányérzetet hagyott bennem, hogy a királylány dalának koloratúr-kadenciákkal díszített refrénjét nem a női kórus, hanem csak hangszerek kísérték (és persze a zavaró táncikálás). Bordás Barbarát is csak gálaműsorok felvételeiről ismertem eddig. Szép éneklése mellett sem sugárzott egyéniségéből az a megejtő varázs, amely két férfi síron túli szerelmét hitelesíti. Lehet, hogy ez a szép jelmezek és a figura „megcsinálásának” hiányán múlt. Bodrogi Gyula fellépése a Francia király szerepében már a Nemzetiben, Alföldi rendezésében is, alig maradt hanggal is csodálatra méltó volt, hát még most, 85 évesen. Mára a technika egy rekedtté töredezett, de a felismerhető „bodrogis” színezetet még őrző hangot erősít fel, az alakítást a ma is erős személyiség és a színpadi biztonság jellemzi. Iluska gonosz mostohája szerepében Oszvald Marika nem olyan falusi szipirtyó, amilyennek Petőfi nyomán szokás ábrázolni, hanem jómódú, takaros asszonyság, aki szubrett mivoltához, múltjához képest meglepően „öblös” hanggal és egyéniségének erejével győzi a szerepet.
A zene gépi(es) hangzása akadályozott abban, hogy Hermann Szabolcs vezénylésének dinamikáját, árnyalatait értékelni tudjam.
Összegezve: rendező-koreográfus alkotásától azt vártam, hogy tánccal megtermékenyített, álomszerű színrevitelt látok. Amit kaptam, unalmas, giccses operettrevű.


4173 Búbánat 2019-12-07 22:47:04 [Válasz erre: 4172 Búbánat 2019-12-06 22:20:31]

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2019/11/01/szegeden-a-magnas-miska-oszvald-marikaval-keszul-peller-karoly-rendezese/

Peller Károly hangsúlyozta, az eredeti darabban nincs nagymamaszerep, ezt később, Békeffy írta bele. Többek között azért választotta az átiratot, hogy két remek színész-énekesnőnek, Oszvald Marikának és a szegedi Vajda Júliának is szerepet tudjon kínálni a darabban.

Az operettet 1976. szeptember 25-én már bemutatták Szegeden, akkor Szász Károly állította színpadra, olyan művészekkel, mint Poór Péter, Herczeg Zsolt, Máriáss József, vagy a Nemzet Színésze, Király Levente.

Marcsát, a tenyeres-talpas mosogatólányt akkor a fiatal tehetség, Oszvald Marika játszotta. Most, negyvenhárom év után Kossuth-díjas művészként nagymamaszerepben tér vissza, a kettős szereposztásban Vajda Júlia lesz a párja.


4172 Búbánat 2019-12-06 22:20:31

Nem tudom, az operettbarátok kezdjenek-e rettegni?...

A Vígszínház közelmúltbeli Mágnás Miska bemutatóját követi egy szegedi Mágnás Miska-produkció:

 

Szegedi Nemzeti Színház

SZIRMAI ALBERT-BAKONYI KÁROLY-GÁBOR ANDOR

MÁGNÁS MISKA

operett három felvonásban, két részben

Bemutató: 2019. december 13. 19:00

"Az egyik legkedveltebb és legismertebb magyar operettet, a Mágnás Miskát készítik a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Kedden kezdődtek meg az olvasópróbái a darabnak, amelyet Peller Károly rendez, aki énekesként Budapesten szerepelt már a Mágnás Miskában.

A sajtónyilvános próbán elmondta, egy olyan előadást szeretne, amely díszletében, jelmezeiben az operett hagyományos világát idézi, azonban játékmódjában és mozgásvilágában inkább a mai korhoz igazodik."

https://www.delmagyar.hu/kultura/helyi-kultura/decemberben-magnas-miska-4689585/


4171 Búbánat 2019-11-28 10:45:46 [Válasz erre: 4169 joska141 2019-11-27 20:10:38]

Az Operaház  előcsarnokából nyíló főlépcsőház emeleti szintjén - váltásokban énekelnek opera- és operettáriákat a turnusokban érkező turistáknak a felkért énekművészek, zongorakísérettel.


4170 IVA 2019-11-28 04:05:07 [Válasz erre: 4167 joska141 2019-11-27 15:00:07]

Tisztelt Joska141, örömömre szolgált, hogy elsőként szólt a Felföldi-interjúhoz, és abban Vidnyánszky Attila méltatásához, miszerint a művésznő, „interjújának végén nagyon meleg szavakkal emlékezik meg Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynő rendezéséről”. Merthogy én csak most jutottam ide, azzal a fogalmazási tervvel, hogy a rendező (akinek a neve már előzetesen is meg-megcsillan) fényesre nyalását kifogásolom.
Kénytelen vagyok azt is megjegyezni, hogy a kisebb-nagyobb elírások között otromba hibák is maradtak a szövegben. A legotrombább nem is helyesírási, hanem Kabos Gyula neve a Kabos Lászlóé helyett.
Riporter és alanya közös figyelmetlensége, hogy a művésznő diáksága idején nem szakközépiskolák voltak, hanem technikumok, ilyen lehetett a Dobó Katica Közgazdasági is.
Csalódással tapasztaltam azt a hangnemet, amelyben a mindig kedves Felföldi Anikó Sólyom Jankára emlékezett (akinek jómagam csak a paródiájával találkoztam egy tv-műsorban). Egy nagyszájú tinilánynak sem állna jól azt mondani, hogy „valamikor Krisztus előtt született, de a patrónusa révén még sok ezer évesen is énekelgethette”… stb. Nyolcvanegy évesen is fellépő színésznőtől azért is stílustalan ez a jópofizás, mert (a Wikipédia szerint) Sólyom Janka, bárki volt is a patrónusa, 70 évesen meghalt.


4169 joska141 2019-11-27 20:10:38 [Válasz erre: 4168 Búbánat 2019-11-27 18:50:04]

Nagyon szívesen. Én köszönöm, hogy ki tetszett ide emelni részeket a Kiss Diána interjúból. Talán az interjú utolsó mondatát a készítő pontosíthatta volna egy rákérdezéssel...

Emellett az Operaházban, immáron harmadik éve adunk kisebb koncerteket a turistáknak

Hol?






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.