Akkor remélhetőleg a tévé is leadja a két gálát.
Elvileg idén októberben Kálmán Imre gála és novemberben Ábrahám Pál gála volt tervezve, reméljük mind a kettő meg lesz tartva.
Jacobi halálának 100. évfordulója sajnos teljes feledésbe merült, még csak meg sem lett említve, pedig ennél kerekebb már nem igen lehet semmilyen évforduló.
1992-ben különben tartottak egy emlékkoncertet az Interoperett rendezésében Ábrahám Pál emlékére a Madách Színházban, de sajnos a NAVA még nem tette fel.
1982-es Kálmán 100 gála viszont fent van a youtube-n.
Ezeket láttátok?
Mind a Lehár-, mind a Huszka-gálán hét darab televízíós kamerát számoltam meg.
Most megy éppen a Huszka-emlékest - péntek, szombat délután után ez a harmadik (utolsó) előadás! Hamarosan vége lesz. Erről a produkcióról is beszámolok majd. (Én a tegnap délutáni koncerten voltam ott.)
Mai napra esik Fényes Szabolcs születésének 110. évfordulója és Lehár Ferenc 152. évfordulója. Érdekes, hogy pont egy napon születtek.
A műsort felírtad? Felveszi a televízió?
Tegnap este óriási siker volt a Lehár-gála az Operettszínházban, ma este még egy előadás lesz. (Még előtte, ma du. Huszka-gála is!) Beszámolómat későbbre hagyom...
Az Operettszínház honlapjáról
Legendás operettszerzőink emlékére két gálát is szervez a hétvégén az Operettszínház.
I. Operettgála Lehár Ferenc emlékére.
(2022. április 29., 30. - 19.00 óra)
A mosoly országa, A Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem - csak néhány cím a világhírű művek listájáról, amelyeket Lehár Ferencnek köszönhetünk. A magyar operettjátszás egyik legmeghatározóbb zeneszerzője 1870. április 30-án született, az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. A Szép álom szállj a szívemre című gálaest során felcsendülnek részletek a szerző legnépszerűbb műveiből, valamint rejtett kincsnek számító Lehár - gyöngyszemek is elhangzanak színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Széles Flóra és Vadász Zsolt.
Lehár Ferenc hangja Földes Tamás. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli.
II. Operettgála Huszka Jenő emlékére.
(2022. április 29., 30. - 15.00 óra, május 1. - 19.00 óra)
Szabadság, szerelem címmel Huszka Jenő életműve előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra, ezzel indítjuk a májust színházunkban. Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter és Vadász Zsolt.
A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula.
„KIKELET UCCA 3.” BEMUTATÓJÁNAK MAI ÉVFORDULÓJÁN
Két korabeli színházi tudósítással idézem fel Kemény Egon első nagyoperettjének bemutatóját.
A Fővárosi Operettszínház 1928-ban kötötte le a darabot, majd címéhez igazították a premiert, 1929 tavaszára. Számos előzetes cikk adott hírt a készülő operettről, a fiatal Kemény Egon zeneszerzőt is méltatva, aki akkor már szerződtetett korrepetitor és másodkarmester volt a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban, mindenki ismerte, mindenki szerette.
A főszerepet Somogyi Erzsitől néhány előadás után Eggerth Márta vette át, a későbbi világsztár alakította.
A zeneszámok közül hatot már a bemutató előtt felvett gramofonra Schachmeister Efim tánczenekara, közülök öt darabot gyűjteményében őriz az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, így a "Ma éjjel" című CD-n meghallgatható!
• Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám
„Kikelet ucca 3.”
A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje
Bemutató: szombat, április 27.
A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta.
A "Kikelet ucca 3" nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal.
Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a "Kikelet ucca 3."
Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol.
Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak.
Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény.
Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest.
Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája.
Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész — ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz.
Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát.
A zenekart Ábrahám Pál vezényli.
A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovits Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
• Tolnai Világlapja, 1929.05.08.
„Kikelet ucca 3.
A Fővárosi Operettszínház újdonsága
Egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, barátnőjével künn szórakozik gyönyörű májusi napon a ligetben. Betévednek persze a híres ligeti fényképészhez is.
Ide követi őket két nagyon elegánsan öltözött fiatalember, gróf Szentirmay László és a barátja, akik már az egész ligeten keresztül „üldözték" a leányokat, de megismerkedniük velük mindezideig nem sikerült.
A ligeti fényképész azonban mégis csak összehozza a párokat.
Az ismeretséget hamarosan nyomon követi a szerelem. Különösen gróf Szentirmay László szíve fog tüzet a szép Preselmayer Annuska iránt.
Csakhogy óriási társadalmi különbség választja el őket egymástól. Preselmayer Annuska egy egyszerű ferencvárosi kocsmáros leánya, aki nem is álmodhat arról, hogy grófi feleség legyen. A fiatal gróf már az ismeretség kezdetén óvatosan elhallgatta származását s amikor a leányka foglalkozása iránt érdeklődött, egy ötlettől megkapatva így vágta ki magát:
- Bárzongorista vagyok.
Valóban volt is köze a foglalkozáshoz, mert éjjelenként lumpolás közben — passzióból sokszor odaült a bárzongorához.
A gróf annyira beleszeret Annuskába, hogy fölhasználván szigorú édesapjának külföldi távollétét, titokban el is jegyzi magának.
A jövendőbeli após, az öreg Preselmayer mindenáron látni akarja azt a bárt, ahol leendő veje zongorázik. A gróf nagy zavarban van, de a barátja megmenti. A grófi palotának egyik termét átalakítják bárnak, táncosnőket és zenészeket „hozatnak" ide s ebbe a rögtönzött bárba hívják meg aztán az öreg kocsmárost és leányát. A szemfényvesztés tehát sikerült, de váratlanul megérkezik az apa, aki szétrobbantja az egész társaságot.
A kis Annuska szíve össze van törve. Nem is akar többé tudni vőlegényéről, akiről íme kiderült, hogy gróf, tehát nem hozzá való s így nyilván csak bolondította. A fiatal gróf szerelme azonban annyira komoly, hogy még a szigorú, gőgös apát is meglágyítja.
A ligeti ismeretségből házasság lesz, Hiába minden gőg, az egyszerű ferencvárosi kislányt mégis csak oltárhoz vezeti gróf Szentirmay László.
Bródy István és Harmath Imre írták ezt a szöveget, amely „Kikelet ucca 3" címmel a Fővárosi Operettszínházban került bemutatóra. Régi, kipróbált operettszövegírók mind a ketten s ez meglátszik legújabb munkájukon is, amely tele van sok kedves mókával, szentimentális és mulatságos szituációkkal.
Az operett muzsikáját Kemény Egon, egy huszonhárom éves fiatalember szerzette. Első darabját, íme, az Operettszínház hozta ki, de méltó volt a bizalomra, mert friss, invenciózus, színes muzsikát komponált.
A Fővárosi Operettszínház szép kiállításban mutatta be a darabot. Külön meglepetést keltett a grófi palota márványterme.
A fő női szereplő Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház naivája, aki most mutatkozik be szubretti minőségben. Megállapíthatjuk, hogy amilyen kedves naiva, olyan vérbeli szubrett is. Finoman énekel, és jól táncol. Fejes Teri (a barátnő), Szokolay Olly, Kertész Dezső (a fiatal gróf), Halmay Tibor (a barátja), Szirmay (az öreg gróf), Kabos Gyula (a kocsmáros), Felhő Rózsi (kocsmárosné), Sarkadi Aladár (fényképész), Radó Sándor mind-mind pompás alakításokat produkáltak s igen nagy részük van abban, hogy az operett — a főpróbán — sikert aratott. Szabolcs Ernő rendezése nagyon jó.”
Értem, lehet megnézem.
Ti láttátok a Ninet, Jekyll és Hide-ot, La Mancha lovagját, Hegedűs a háztetőnt, Marica grófnőt, Csárdás királynőt, vagy mást, ami az Budapesti Operetttszínházba megy?
La Mancha lovagját láttam, szép előadás volt, kellemes zenével és vicces történettel. Ez már kb. 2 éve volt, még a Covid intézkedések alatt.
Az Operettben tavaly ősszel bemutatott A mosoly országa e rendezésben talán a legjobb és legemlékezetesebb Lehár-produkció, amit én a teátrumban az elmúlt évtizedekben láttam. Csak biztatni tudlak, hogy menj el az egyik előadásra és nézd meg.
Az elmaradt előadások jegyeiről Búbánat fórumtársunk hasznos bejegyzése (5064) szól. Az Eiffel körül itt olykor szenvedélyes vita zajlik, mert vannak, akik szerint jó helyen van és príma a közlekedés is arrafelé. No comment. Nem lehet vitás, hogy az Erkelt nem képes pótolni vagy ha igen, az nagyon szomorú lenne. Az Erkel körül teljes zűrzavart észlelek: egyik nap még nagyívű tervek, aztán másnap bezárják, legalábbis az opera- és balettelőadások elől és odaadják egy -finoman szólva- hullámzó tehetségű színész-rendező-tévés celeb kezébe. Gothár klasszikusát idézve: jó, akkor itt kell élnünk.
What’s on - GöteborgsOperan - GB
Märchen im Grand-Hotel
Pál Ábrahám (1892–1960) komikus operettje két felvonásban. Librettó Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Alfred Savoir darabja után. Fredrik Fischer és Linnea Sjunnesson új svéd fordítása. Bemutatjuk a Josef Weinberger Limited társasággal való megegyezés alapján.
Egy hollywoodi cselekmény happy enddel.
Svédországi premier egy lengő zenés crackerhez, káprázatos táncjelenetekkel és pofonegyszerű rutinokkal.
Az amerikai Marylou inkognitóban utazik a Francia Riviérára, hogy egy cannes-i luxusszállodában meggyőzze az elitet, vegyenek részt egy hollywoodi kasszasiker filmben. Őszinteséget keres – igazi embereket! –, és Izabella hercegnő is csatlakozik kereséséhez. Együtt felfedezik a szállodában élők hamis sorsát és valódi érzéseit. Sok fordulat után a történetnek boldog vége van.
Mirja Burlin rendező lengő zenés roppanója az 1920-as évek hangulatával tölti meg a színpadot, és gazdagságról, csillogásról és szerelemről álmodik. Vannak káprázatos táncjelenetek szteppel, tangóval, menüettekkel és fodrászattal – valamint pofonegyüttesekkel.
Amikor 1934-ben a berlini Paul Abraham – az 1930-as évek elejének egyik nagy operaszerzője – megírta stílusos vígjátékát, a Märchen im Grand-Hôtel (A göteborgi opera produkciójának neve Det var en gång på Grand Hôtel) már száműzetésben élt. zsidó származása miatt. A művet Bécsben mutatták be, majd a feledés homályába merült. Az elmúlt években ez a „jazz-operett” reneszánszát élte Németországban. Most itt az ideje, hogy Marylou, a hercegnő és más karakterek megrohanják Svédországot.
A Märchen im Grand-Hôtel és az idei szezon látványos zenés Kabaréja nagyjából egy időben játszódik. Pedig alapvetően különböznek egymástól. Míg a Cabaret elmerít bennünket a sötétségben, amely az 1930-as évek nácizmusával borította be Európát, a Märchen im Grand-Hôtel az 1920-as évek végének lendületes pezsgését mutatja be.
MUSICAL
Märchen im Grand-Hotel
Comic operetta in two acts by Paul Abraham (1892–1960). Libretto Alfred Grünwald and Fritz Löhner-Beda after a play by Alfred Savoir. New Swedish translation by Fredrik Fischer and Linnea Sjunnesson. Presented by arrangement with Josef Weinberger Limited.
A Hollywood plot with a happy ending.
Swedish premiere for a swinging musical cracker with dazzling dance scenes and slapstick routines.
Marylou, an American, travels incognito to the French Riviera to convince the elite at a luxury hotel in Cannes to take part in a Hollywood blockbuster movie. She’s looking for genuineness – real people! – and is joined in her search by Princess Isabella. Together, they discover all the false fates and genuine feelings of the people at the hotel. After many twists and turns, the story has a happy ending.
Director Mirja Burlin’s swinging musical cracker fills the stage with 1920s flair and dreams of riches, glamour and love. There are dazzling dance scenes with tap, tango, minuettes and barbershop – as well as slapstick routines.
When Berliner Paul Abraham – one of the great opera composers of the early 1930s – wrote his stylish comedy Märchen im Grand-Hôtel in 1934 (The Göteborg Opera’s production has been renamed Det var en gång på Grand Hôtel), he was already living in exile because of his Jewish origin. The work was premiered in Vienna, and then fell into oblivion. In recent years, this ‘jazz operetta’ has enjoyed a renaissance in Germany. Now it’s time for Marylou, the Princess and other characters to take Sweden by storm.
Märchen im Grand-Hôtel and this season’s spectacular musical Cabaret are both set around the same time. Yet they are essentially different. While Cabaret immerses us in the darkness that enveloped Europe with the onslaught of Nazism in the 1930s, Märchen im Grand-Hôtel portrays the buoyant effervescence of the late 1920s.
Season 2022/2023 - What’s on - GöteborgsOperan - GB
A Göteborgi Operaház kellemes meglepetésre jövő évadban műsorra tűzi Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettjén. A listán itt musicalnek írják, valójában annak is lehet nevezni, mert már Rátonyi Róbert is úgy emlegette a könyvében a darabot, hogy az 1934-es a bécsi Theater an der Wienben bemutatott darab zenéje már az operett és musical határán van.
Ez az operett mostanában került elő több német ill. egy svájci színházban. A liberettója különösen vicces és groteszk, Alfréd Savoir (lengyel születésű francia izraelita vígjátékíró) Nagyhercegnő és a szobapincér c. szatíráját dolgozta át a Grünwald-Beda páros. A magyar librettót pedig a nagyszerű Heltai Jenő írta hozzá. 1936-ban Magyarországon is bemutatták az operettet Ágay Irén főszerepével a Kamara Színházban Budapesten ill. Szegeden.
Märchen im Grand-Hotel - Season 2022/2023 - What’s on - GöteborgsOperan - GB
Ilyenkor mi történik az aznapi jegyekkel? Átteszik másik előadásra?
Az Erkel Színház szinte minden előadása így ment, mivel irtó sok ott a szék, emiatt gyakran 1/4-ed ház volt. Nem csodálom, hogy nem lesz már ott több előadás, elég nekik az Eifel, de az meg irtó rossz helyen van. A Miklósa gálát láttam ott, remek volt az előadás, szép az épület, de a környék az nagyon nem megfelelő. Legalább már a járdát tennék rendbe előtte és a villamosmegállót. Az 1-es villamostól sétáltam el, és hát cipőtörőnek minősült az út.
Az Operettben (és talán a Madáchban) szokásos a többes szereposztás pl. így lehet egy nap két előadást tartani és/vagy hosszú szériákat szünnap nélkül játszani. Attól tartok, A mosoly országa esetében nincs ilyesmiről szó. "Technikai okokból" , ha egyébként van/lenne helyettesítő művész (cover), többnyire gyér érdeklődés miatt marad/nak el előadás/ok.
https://konzerthaus.at/concert/eventid/57793
Nem értem ezt a hármas szereposztást, teljesen felesleges, hisz 2 vagy 1 is elég lenne. A németeknél sok darab 1 szereposztással megy, mondjuk itt viszont az a probléma, ha valaki beteg lesz, elmarad az előadásl.
Hát ha így folytatódik, jövőre már lekerül a Mosoly országa a repertoárról. Szerintem a Nine sem lesz, pedig azt láttam a Dolhais szereposztással és tetszett a történet és a dalok nagy része is.
A Jekyll és Hide viszont nem jött be. valahogy a liberttó érdektelen volt, sőt időnként idegesített, sőt elborzasztott. A zene a darab elején nem jött be, de később voltak benne szép dalok. Egyszer meg lehetett nézni. Szerencsére ingyen kaptam a jegyet, a Nine-t pedig féláron vettem a jegy.hu-n a Valentin napi akció keretében. A Mosolyt még nem láttam.
Ezt a darabot is többes szereposztásban játsszák. Ugyan milyen "technikai okok" miatt marad el pont a széria első és utolsó előadása és hogy-hogy már most közlik a hírt? A köztes előadások egyikénél-másikánál erősen foghíjas nézőtereket látva felmerül a kérdés: játszhat-e szerepet a konkrét produkció vagy a műfaj iránti általános érdektelenség a két előadás elillanásánál?
A Budapesti Operettszínház a honlapján közleményt adott ki:
Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének 2022. május 4-én és 10-én 19 órára meghirdetett előadásai technikai okok miatt elmaradnak.
A megváltott jegyek és bérletek beválthatóak A mosoly országa május 5. – 17 órai, május 6. – 18 órai, május 7. – 19 órai, május 8. – 19 órai és május 9. – 17 órai kezdettel műsorra kerülő előadásaira vagy bármely más előadásukra május 20-ig.
Németországban is van egy érdekes előadás különböző operettszerzők dalaival. Ezt is linkelem érdekességből.
DIE SCHÖNEN
Musiktheater im E-Werk
Ferdinand-Weiß-Str. 6a
79106 Freiburg
Info-Telefon: +49 (0)761 – 31514
info@dieschoenen.com
OPERETTE SICH WER KANN
Ein Spiel mit der leichten Muse
„Operette sich wer kann“ spielt mit der Absurdität der Operette und präsentiert vorbehaltlos, was an gehobenem Unsinn und frechen Anzüglichkeiten in ihr steckt. So wird die Operette wieder zu dem, was sie ursprünglich war: eine vitale und vitalisierende Kunstform, welche die Lage der Welt mit süffisanter Leichtigkeit kommentiert – gestern so wie heute.
In der bewährten und bekannten Handschrift der „Schönen“ entfaltet sich ein Spiel mit der leichten Muse. Ohne falsche Scham wird die Seele der Operette genommen und in einen neuen, springlebendigen Körper gesetzt.
Serviert werden die Lieder und Szenen von drei charmanten jungen Musikern. Katrin Mayer (Sopran), Rubén Olivares (Tenor) und Max Langer (Klavier) gehen mit Herzschmerz, Witz, Ironie und Kitsch auf eine musikalische Reise zwischen Waikiki, Berlin, Wien und Varazdin. Mit dabei als charmanter und schlagfertiger Operettenführer ist Klaus Gülker, langjähriger Redaktionsleiter Unterhaltung im SWR Studio Freiburg.
Lehnen Sie sich zurück und lassen Sie Ihre Phantasie an die diversen Schauplätze entschweben. Genießen Sie die wunderbare Musik! Und geben Sie sich getrost den großen Gefühlen und dem Lachen hin.
PROGRAMM
Zu Hilfe! Zu Hilfe!
W.A. Mozart „Die Zauberflöte“
Operette sich wer kann – Medley
Kann nicht küssen ohne Liebe
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Strahlender Mond
Paul Linke „Der Vetter aus Dingsda“
Dein ist mein ganzes Herz
Franz Lehár „Das Land des Lächelns“
Meine Mama war aus Yokohama
Paul Abraham „Viktoria und ihr Husar“
Loca
Chico Trujillo
My Little Boy
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Im Weißen Rössl – Medley
Ralph Benatzky „Im Weißen Rössl“
Es ist so schön am Abend bummeln zu geh´n
Paul Abraham „Ball im Savoy“
Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht
Emmerich Kálmán „Die Czardasfürstin“
Grisetten Lied
Franz Lehár „Die Lustige Witwe“
Meine Lippen, sie küssen so heiß
Franz Lehár „Giuditta“
Warum soll eine Frau kein Verhältnis haben
Oscar Straus „Eine Frau, die weiß, was sie will“
Weißt du es noch
Emmerich Kálmán,„Die Csardasfürstin“
Wiener Schmarrn
Friedrich Holländer
Ich lade gern mir Gäste ein
Johann Strauß „Die Fledermaus“
Mein Herr Marquis
Johann Strauß, „Die Fledermaus“
Jaj Mamam, Bruderherz
Emmerich Kálmán, „Die Csardasfürstin“
BESETZUNG
Katrin Mayer – Sopran
Rubén Olivares – Tenor
Klaus Gülker – Conférencier
Musikalische Leitung
Max Langer
Regie / Bühnenbild
Herbert Wolfgang
Konzeption / Regiemitarbeit
Leopold Kern
Choreographie
Stefanie Verkerk
Kostüme
Norbert Wild
Technik – Paulo da Silva / Rolf Schlecker
Schneiderei – Helga Schollenberger
Fotos – Doreen Eich
Die Produktion wird gefördert im Impulsprogramm „Kunst trotz Abstand“ des Ministeriums für Wissenschaft, Forschung und Kunst Baden-Württemberg.
Wir bedanken uns bei unseren weiteren Förderern: Stadt Freiburg, Land Baden-Württemberg, Regierungspräsidium Freiburg, Sparkasse Freiburg-Nördlicher Breisgau und Guzzoni-Federer Stiftung
Ein ganz besonderer Dank geht an unsere privaten Förderer, mit deren ungemein großzügiger Unterstützung nicht nur dieses Programm entstehen konnte, sondern die Durchführung der Spielzeit 20/21 überhaupt erst ermöglicht wurde.
Az prágai előzetes fordíása
Állami operakórus
Állami Operazenekar
A sarkalatos epizód egy bálban bontakozik ki, ahol Aristide egy régi lánggal, a táncos Tangolitával kap megbízást. Mégsem sejti, hogy felesége, Madeleine felkapta a szándékát, és úgy döntött, hogy egy közeli barátjával, Daisy-vel is részt vesz a bálon, aki nemrég tért vissza Amerikából. Senki sem tudja, hogy Daisy a híres zeneszerző, Pasodoble. Mustapha Bey, a török attasé beleszeret Daisy-be, míg Célestint, a félénk fiatal ügyvédet elbűvöli Madeleine...
Mindezeket a szövevényes helyzeteket a szédületes zene ellenállhatatlan tónusai, magával ragadó dallamok és jazz ritmusok, magyar táncok, bécsi keringő és klezmer kísérik. A kifinomult, szórakoztató modern revüoperettet Martin Čičvák színigazgató és Jan Kučera karmester adaptálja. Az Állami Operaház, korábban Neues deutsches Theater, 1933-ban mutatta be a Ball im Savoy-t, ezt követően Brünnben, Ostravában, Opavában, Olmützben és Teplicében, valamint a prágai Karlín Zenei Színházban is bemutatták.
Kilenc évtized után az operett a Musica non grata projekt részeként most tér vissza az Állami Operaházba.
Nagy örömmel tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években Ábrahám Pál operettjei ismét számos operaház és operettszínház műsorára felkerülnek, főként német ajkú színházakban (Németország, Ausztria, Svájc). Ezek mellett máshol is játszották, főként a Bál a Savoybant pl. Balti államok, Románia (Viktória), Olaszország, Szerbia, Bulgária stb., sőt USA (Hawaii rózsája) - ban is.
Meglepetésre feltette a 2022/23-as évadban a Prágai Állami Operaház műsorára a Bál a Savoybant, már csak azért is nagy dolog ez, mivel ott csak ritkán játszák ezt a műfajt.
A cseh operettszerzők kevésbé ismertek külföldön, talán Oscar Nebdal neve mond párunknak valamit.
2022. 09. 16-án lesz a Bál a Savoyban premierje a cseh fővárosban.
Születésnapján köszöntötte Oszvald Marikát a Budapesti Operettszínház
/operettszinhaz.hu/
Oszvald Marika hetvenedik születésnapját ünnepli
Origo - SZILLÉRY ÉVA - 2022.04.12. 10:35
"Tudok örülni, azt hiszem, ez is egy adottság, amit gyermekkoromból megőriztem, az életet pedig szenvedélyesen szeretem. Azt hiszem, önazonos vagyok, a civil életben is nagyjából olyan, mint a színpadon – mondta az Origónak korábban egy videóbeszélgetésben Oszvald Marika, Kossuth-díjas operett-énekesnő. A művész, aki a teljes operettirodalom lényegesebb szubrettszerepeit eljátszotta, ma ünnepli hetvenedik születésnapját."
Szirmai Albert: Mézeskalács - Szív küldi szívnek szívesen - Házy Erzsébet, Melis György
Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 1. szám · / · Figyelő
Lányi Viktor: Mézeskalács
Emőd-Szirmai daljátéka a Király-színházban.
Mézeskalács... mézeskalácsszív... szerelmi szimbólum és egyben gasztronómiai objektum. Azt hiszem, tipikusan magyar dolog. "Az urad szívéhez a gyomrán át férkőzöl a legkönnyebben" - oktatja a magyar anya főkötő alá kerülő leányát. És a paraszt-erotika egészséges materializmusa, a legény nyelvcsettentő, bajuszsodrító, hegyeset sercentő, "eszem a zúzádat" kurjantó lapockatapogató széptevése a leány étvágycsiklandó, harapnivalókat riszáló maga-kelletése élesen rámutat a szerelmi érzések és az evés-ösztönök ős-szomszédságára. Talán ez is egyik oka, hogy Emőd Tamás mézeskalács-szimbolikája ebben a magyar mesejátékban oly üde, természetes és originális zamatú. Emőd stilizáló fantáziája megérezte a paraszti vásárfia-ínyencség eszményében rejlő naiv romantikát, a körülötte lebegő napsugaras meseködből lepárolta a magyar szív-mítoszt, költői naturalizmussal meglátott magyar operettalakokat teremtett a színpadra (katona és kiscseléd, mézeskofa és csizmadia) s másfelől a tündérmese-elemeket operett-elemekké értékelte át (királykisasszony, bohóc). Bonyolult feladat s aki oly tiszta egyszerűséggel, oly ihletett közvetlenséggel oldja meg, mint a Mézeskalács írója, az igaz művész. Aminthogy csak igaz művész teremthette meg ezt a minden operett-helyzetre, érzelmesre, vígra, bohókásra egyformán találó, könnyeztetésre és kacagtatásra egyformán képes, a népnyelv és népköltészet cikornyáiból filológusi gonddal és költői ráleléssel mozaikba rakott színpadi nyelvet, amelynek tömérdek tősgyökeres élce, fordulata, híme, ríme, muzsikája, minden egyes alakot megkülönböztető jellegzetessége: se nem nyers folklore, sem pedig teremtettés szalón-magyarkodás, hanem valódi, ép és artisztikus színpadi beszéd - operettálcás irodalom.
Álruhát visel Szirmai Albert muzsikája is. Finom kultúrájú, szkeptikus művész Szirmai s csak sok szemérem-gátláson keresztül tud egyszerű, szívhezszóló, poéta lenni. A Mézeskalácsban a zenealkalmak nem oly gyakoriak mint operettekben és daljátékokban megszoktuk. Szirmai irodalomtisztelő szerénysége még a fölkínált alkalmakkal is tartózkodóan él. Néha mintha túlságba is vinné ezt a puritánságot. De ha a hatáspatronok egy részét sutba dobta Szirmai, annál finomabban és művészibben kezeli a nemes, bensőséges hangulatok finom ecsetjeit. A Mézeskalács dalai, kupléi sanzonjai egyszerűek, de művészien konstruáltak, van bennük valami áhítat, a túlkomplikált városi lélek meghatott leborulása a romlatlannak érzett néplélek szépségei előtt.
Külön öröme a kritikusnak, hogy ezt a szép, artisztikus művet, két igazi művész nemes törekvésű alkotását nem kell a félreismertség lomtárából előkeresnie és az elismerés smirglipapírjával fényesre csiszolnia. A Mézeskalács őszinte, meleg és tartósnak mutatkozó sikert aratott és így a színházüzleti ethika értelmében is "értékes" darab: a reáfordított fáradságért és költségért kamatostul fizet. Ebben a Király-színház előadásának is sok része van. A játék és a siker középpontjában Kiss Ferenc ellenállhatatlan, férfias grandezzával viseli a bujdosó magyar katona gúnyáját, vállvető iszákját. És gyönyörűen énekel. (Ilyen szépen, ily művészi természetességgel magyarul énekelni a háború előtt nem tudtak. A magyar dal a cigány árnyékában, kávéházak, kocsmák gőzében, duhaj dilettantizmus levegőjében tengődött. Talán a háború, a fogolytáborok sok szenvedése, parasztoknak és intellektueleknek bajban, szenvedésben való testvéri elegyedése termelte ki a magyar nótának újra-nemesedését, amelyet manapság egynéhány művészünk és művésznőnk, főleg Nagy Izabella és Kiss Ferenc művészete reprezentál.) A két primadonnaszerep, Petráss Sári kis cseléde és Honthy Hanna Encella-királykisasszonya jó kezekben van és kivált az utóbbi találta el azt a cizellált mesehangot, azt az apart humort, amely Emődnek egyik legjobb trouvaille-a. Rátkai régi értékeit viszi az új feladatba. T. Halmi Margit paraszt-anyája tökéletes. Hogy a színháznak a csizmadia és a kofa asszony szerepére oly kitűnő erői akadtak, mint Latabár és Simon Marcsa, ez mutatja, hogy még eleven a János vitéz tradíciója és azzal biztat, hogy a magyar daljátéknak még van talaja és jövője a Király-színháznál. És ezzel biztat Tihanyi Vilmos intelligens, megértő és gazdag formaleleményű rendezői munkája is.
Szirmai Albert: Mézeskalács - Ne menj el. ne menj el - Andor Éva, Melis György
Szirmai Albert: Mézeskalács – És mégis, mégis furcsa egy dolog - Andor Éva
Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
Esti Hírlap, 1958. december 24.
A 83 éves Huszka Jenő moszkvai sikeréről és emlékeiről
A könnyűzene budapesti hívei az elmúlt nyáron igen sokat tapsoltak az Aranyvirágnak, Moszkvából pedig olyan hírek érkeznek, hogy a Lili bárónő estéről estére táblás házakat vonz. Erről beszél Huszka Jenő.
A moszkvai bemutatóra néhány balettszámmal, egy palotással, a bonviván számára egy nagyáriával bővült a zenei anyag. Akik már látták, elmondják, hogy ragyogó kiállításban került színre a Lili bárónő. Kár, hogy a moszkvai televízió hullámai még nem érnek el hozzánk.
Az Aranyvirág sikerét hozzuk szóba:
— Az Aranyvirág egy kicsit mindig az ifjúságomra, s ami ezzel szorosan összefügg: a Balatonra emlékeztet. A Bob herceg 1902. évi bemutatója után történt, hogy Beöthy László, a Király Színház akkori igazgatója a következő őszre darabot rendelt tőlem. A téma: Nápoly és a tenger volt. Soha nem jártam ekkor még tengerparton, hisz annyi pénzem sem volt, hogy zongorát vehettem volna.
A Bob herceget is úgyszólván hangszer nélkül írtam meg. Valamiféle tengerélményre azonban mindenképpen szükségem volt, ezért, leutaztam a Balaton mellé, Fonyódra. Éppen naplementekor érkeztem a tóhoz, a víz vadul hullámzott. Estére már csak úgy zsongtak bennem a melódiák, így lett a Balaton „társszerzőm“. Fonyódot különösen megszerettem, talán éppen hangulati gazdagsága miatt. A Lili bárónő dallamainak legtöbbjét itt komponáltam, a Mária főhadnagyot pedig teljes egészében.
— Sokszor és sokan kérdezik tőlem, hogy mi indított el a zeneszerzői pályán. Furcsának tűnik, de egy nyolcéves koromban szerzett élményemet tartom e tekintetben a legdöntőbbnek. Akkor voltam életemben először színházban. Offenbach: Orfeusz a pokolban című operettjét játszották. A zene leírhatatlan hatást tett rám. Valósággal átalakította benső énemet. Offenbachot ma is nagyon szeretem.
A bécsi operettiskola például soha, semmiféle hatással nem volt rám. Offenbachtól tanultam meg, hogy a jó operettmuzsikának lírainak és drámainak kell lennie egyszerre.
Muzsikám fő erejének a magyar levegőt, a magyar jelleget tartom. Budapestet a századforduló idején importoperettekkel árasztották el. Akkoriban az angol táncoperett dívott. Váratlanul hatott, hogy egy fiatal zeneszerző magyar zenét mert írni.
— További tervek? ... Ezzel mindig tele a tarsolyom. Füredi barátaim szüntelenül kérnek, hogy komponáljak egy Füredi emlék című dalt. Bevallom, mostanában állandóan ez a téma foglalkoztat, mert valami olyan dalt szeretnék írni, ami méltó ehhez a kedves hangulatú, patinás fürdőhelyhez, ahol — ifjúságomban és idősebb koromban egyaránt — olyan sok szép órát töltöttem el — fejezi be visszaemlékezéseit a nyolcvanhárom éves mester.
H. L.
Szegedi Nemzeti Színház – Operettgála két részben
Ideje: 2022. április 16, 19.00 óra
A Szegedi Nemzeti Színház tavaszköszöntő operettgáláján Huszka Jenő, Lehár Ferenc, Kálmán Ime, Szirmai Albert, Johann Strauss műveiből csendülnek fel részletek.
Szereplők:
Cseh Antal, Horák Renáta, Kónya Krisztina, Máthé Beáta, Szélpál Szilveszter, Sziládi Hajna, Rétfalvi Tamás, Tötös Roland, Vajda Júlia, Varga Anna.
Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Koczka Ferenc, Hermann Szabolcs, Flórián Gergely, Kardos Gábor
Konferál: Szívós László
Zenei vezető és szerkesztő: Koczka Ferenc
Koreográfus: Hajdu Anita
Rendező: Czene Zoltán
(Forrás: A Szegedi Nemzeti Színház honlapja)
Kapcs. 1102. sorszám
Másfél évtizeddel ezelőtt beszámoltam itt a fórumon Offenbach nagyoperettjének („Párizsi élet”) az Operettszínházban bemutatott produkciójáról – a második szereposztásban látott előadásról.
Azóta felkerült a YouTube oldalára az operett első szereposztásban bemutatott előadásának teljes video-felvétele. Nem jó képminőség, de azért nézhető a darab az alábbi két linkre kattintva:
Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – I. rész
I. Rész 1:11:01
Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – II. rész
II. Rész 1:34:40
Szereposztás:
Gardfeu, párizsi aranyifjú – Homonnay Zsolt
Bobinet, Gardfeu barátja – Szabó P. Szilveszter
Gondremark báró – Földes Tamás
Gondremark báróné – Kalocsai Zsuzsa
Metella – Szendi Szilvi
Quimper Karadek grófnő, Bobinet nagynénje – Lehoczky Zsuzsa
Juliette Verdun, Karadek grófnő unokahúga – Náray Erika
Frick, cipészlegény – Vadász Dániel
Gardfeu inasa – Faragó András
Vezényel: Makláry László
Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)
Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
Kemény Egon három nagyoperettet komponált a Budapesti Operettszínház (akkori nevén Fővárosi Operettszínház) igazgatóinak felkérésére.
- Ma a "Valahol Délen" premierjének, ősbemutatójának évfordulójáról emlékezem meg igen röviden és lényegre törően:
a darab kasszasikert aratott!
Előzmény 5049
Tisztázzuk: végig Ábrahám jazz-hangszereléséről szóló hírt vontam kétségbe az említett operában. Ettől még hangszerelhette, ám ismétlem: kétlem. Az itt leírtak alapján nem egyértelmű az sem, hogy Berlinben Ábrahám jazz-hangszerelésében játszották.
Aki felvetette, az keresse meg a Városi Színház műsorát :-), nem én voltam!
Kétségem oka az a tény, hogy ilyen feldobott hírek (kacsa) gyakran előfordultak, szándékosan gyártották őket a közönség részére. :-).
Pesti Napló 1931. 06. 16.
(*) Négy társszerző, akiket három országhatár választ el egymástól. Ábrahám Pál, Földes Imre, Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda operettje, a Hawai, tehát mégis csak a lipcsei Operaházban kerül színre legelőször július 25-ikén. A legelső terv is az volt, hogy ugyanott lesz a premier, ahol a Viktória premierje volt, tehát Lipcsében, későbben úgy döntöttek, hogy a bemutató a berlini Mctropol Theaterbcn lesz, még későbben úgy, hogy a bemutató Bécsben és legvégül, hogy Budapesten lesz. Most azonban, hogy Dénes Oszkár a londoni vendégszereplés helyett elvállalta a számára írt szerepet, a Hawai bemutatója mégis Lipcsében lesz. Négy szerző írta az operettet. A négy szerző közül Ábrahám jelenleg Berlinben lakik, Grünwald és Beda Bécsben, Földes Imre pedig Budapesten. Hogyan dolgozhattak ezek együtt ugyanazon a librettón. Ezt mondja el Földes Imre a következőképpen:
— Hát bizony nem volt könnyű feladat. Folyton érintkezésben voltunk egymással: telefonon, táviratokban és repülőpostán küldött levelekben. No meg aztán állandóan egymáshoz utazgattunk: vonaton és repülőgépen. Négy szerző együttműködése még egy és ugyanabban a városban is nehézkes dolog, hát még amikor három országhatár választja el őket egymástól. Hogy egy kis képet rajzoljak az egészről, a dolog ott kezdődik, hogy a zeneszerző és a két librettista konferenciára ült össze Berlinben és hosszú töprengés után kieszelt egy jó operettcimet, amely ilyeténképpen hangzott: »Hawai rózsája«. Ezt a címet aztán letelefonálták nekem Pestre, azzal a meghagyással, hogy próbáljak ehhez a gombhoz egy frakkot varrni. Megpróbáltam.• Gombhoz frakkot varrni, operettnyelven annyit jelent, mint szcenáriumot írni egy címhez.
— Negyvennyolc órát kaptam erre a munkára. Elkészítettem a - vázlatot, amelyet alaposan átvizsgáltunk, megtárgyaltunk és kiegészítettünk most már mind a négyen Bécsben. Közben az történt még, hogy Fritz Beda Berlinbe utazott és ott írta a verseket a darabhoz, Ábrahám statisztált neki, máskor Ábrahám utazott Bécsbe Bedához és azután mind a hárman ideutazlak hozzám, Pestre és itt elkészítettük a darab harmadik formátumát. Ebben a formátumban fog színre kerülni a darab július 25-ikén Lipcsében.
Érdekes ez a riport, mindenesetre a Hawaii rózsája librettója 2 nap alatt született volna meg. Nyilván nem, csak a vázlat. Mindenesetre akkoriban még nagyobb volt a munkatempó jóval, mint napjainkban.
Miért veszi, hogy kacsa mindkét cikk? Meg kell keresni a Városi Színház műsorát és abból kiderül. A cikk alapján mindketten hangszerelték a darabot, de a kezdeti előadásokon Ábrahám berlini Offenbach hangszerelése ment, később Szántó Mihály lett a karmester és a ő a saját hangszerelését használta. Ezek szerint mindketten hangszerelték a 4 dalt.
Ábrahám amíg Budapesten volt addig vezényelhette az előadást. (Ezt én mondom, meg kell még keresni. Az ADT-n erre nincs információ. Arra van előfizetésem.)
"A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. "
Berlinben is ment a darab, ott Ábrahám hangszerelésében.
Ismét az Előzmény 5045 és 5037 alatt olvasható szövegekhez:
Tehát mégis kacsa volt a hír, azaz nem Ábrahám Pál hangszerelte a jazz számokat (Offenbach: Szép Heléna), hanem Szántó Mihály karmester.
Megjegyzem még, hogy nincs az a biográfia, ami nem "hiányos", már csak terjedelmi okból fakadóan is.
Klaus Waller Paul Abraham könyve korrekt, és megbízható adatokat tartalmaz.
Előzmény 5045
"Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki."
Klaus Waller már az első kiadásban is jelezte, hogy könyve nem teljes biográfia és bőven akad még kutatni való.
Szenzációs munka! Óriási energiával állította össze mindazt, ami eddig senkinek sem sikerült, azaz ő az első szerző, akinek könyvében nyomon követhetjük Ábrahám Pál életét. Nemcsak kutatása mennyisége lenyűgöző, hanem körültekintő, alapos feldolgozási módja is, amely pontos adatokat bocsát rendelkezésünkre, ahol csak lehetséges, ahol nem, arra kitér.
Nincs kizárva, hogy Ábrahám Pál betétdal hangszerelései az említett darabban eljutott hozzá, és nem válogatta be a könyvébe valamely ok miatt.
Magyarul - még :-) - nem beszél, de már az első kiadásban is világos volt, hogy nem okozott nehézséget lefordíttatnia a magyar nyelvű szövegeket.
Itt pedig egy másik kuriózum, ez sajnos elveszett, de egy kis részlet elő került a Hallo Budapest c. filmből Bársony Rózsi főszerepével. A zeneszerző Fényes Szabolcs is látható a filmben:
Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube
Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube
Szóval ennyi van sajnos csak meg a filmből, de hát ennek is örülünk, hogy előkerült.
Tudtok még olyan filmet, amelyben valamelyik jeles operettszerzőnk látható személyesen?
Lehár és Tauber zongorajátékát már közöltük korábban.
Sőt az osztrák rádiómúzeumból is elő szoktak kerülni magyar ritkaságok....
Ábrahám állandóan utazgatott, mert szerette maga vezényelni premierjeit. Azt nem tudom, hogy bemutatták e az ő hangszerelésében a Hoffmann meséit valahol, érdemes utánajárni.
Ezt találtam még
Esti Kurír, 1928. október 16.
«Az utolsó Verebélylány4* bemutatója.
Drégely Gábor, Harmath Imre és ÁbrahámPál operettje a Fővárosi Operettszínház szombati bemutatóján nagy és meleg sikert aratott. A közönség szinte viharos lelkesedéssel ünnepelte Ábrahám Pált, a kitűnő zeneszerzőt és a szereplőket: Gaál Franciskát, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Sarkadi Aladárt, Rubirtyi Tibort, Radót, Vertdreit. Külön, forró sikere volt a fiatal Egyért Mártának, Gervay Erzsi tanítványának, aki a harmadik felvonás egy rövid szerepében adta tanujelét egyrészt pompásan fejlődő, tiszta és értékes koloratúr-hangjának, másrészt máris kiforrott színészi készségének.
* A karmester a jazzre hangszerelt Szép Helénáról. Ismeretes, hogy a Városi Színház Péchy Erzsivel a címszerepben szombaton este színre hozza Offenbach szépségekkel téli klasszikus operettjét, a Szép Helénát Az Offenbach-operettnek külön érdekessége, hogy a színház a muzsika nagy részét jazzre hangszereltette és a szombat esti bemutatón igy is hozza színre. A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. Szántó Mihály az új Szép Helénáról a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának:
— A jazzesitett Szép Heléna itt Budapesten készült. Nem használjuk a berlini partitúrát, összesen négy számot hangszereltem át jazzre, még pedig négy betétszámot. Az egyik a Trapezunti hercegnő címü Offenbach-operettből való, Péchy Erzsi fogja énekelni. A másik a Gerolsteini nagyhercegnő címü Offenbach-operettből, ezt is Péchy Erzsi énekli. A harmadik betétszám a Fortuna dala címü Offenbach- operettből származik, ezt Péchy Erzsi, ÉrezIövy és Békássy éneklik majd. Ennek a számnak külön érdekessége, hogy a vége átmegy a Hofmann meséi-nek nagy keringőjébe, majd divatos charleston-ná változik. A negyedik betét Ugyancsak a Trapezunti herccgnőböl származik. Ez a híres kán-kán, amelyet a görlök táncolnak majd. Számomra ez a munka nem jelentett nagy nehézséget, mert Berlinben az Orfeuszt egy alkalommal már áthangszercltem jazzre. Offenbachnál egyébként sem nehéz a jazzesités. Az ő dallambő muzsikája, különösen a sanzonoknál, egyenesen Kívánja ű szakszofont és.igen sok alkalmat ad a jazz izgalmas hangszereinek a munkára.
Ezek szerint az Offenbach darabot a Városi Színház mutatta be és nem az Operettszínház, ezért nem találtad meg a jegyzékben. Köszi a pontosítást, mert így legalább kiderült.
Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki.
A Kán Kán jazzesített verziója pici részlete különben elhangzik részben a Lila akácok c. filmben is, melyben lehet látni Ábrahámot hátulról, amint vezényli a zenekart.
Ágay Irén a Lila akácokban - YouTube
Ez a dal tulajdonképpen egy kán-kán, ha jól megfigyeljük, táncolják is a végén.
Itt a film végig.
Még mindig az Előzmény 5037 témájához:
"Esti Kurír 1928. szeptember 15. Offenbach operát hangszerelt Ábrahám"
Vajon hol mutatták be Ábrahám Pál hangszerelésével a művet, már amennyiben ez nem sajtófogás, "kacsa" volt?
Koch Lajos "A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923-1973" jegyzékében 1928-1930 között nem található, (Waller könyvében sem), ezután 3 évig Ábrahám Berlinben élt, vajon hazajött-e az esetleges bemutatóra?
Kapcs. 3805., 3804., 3803., 3802. sorszámok
Kiegészítés
Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov: A dohányon vett kapitány
Operett három felvonásban, öt képben
A magyar bemutató (1949. június 9. Magyar Színház) főbb szereplői: Somlay Artúr, Ferrari Violetta, Varga András, Rátkay Márton, Ladomerszky Margit
A Dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli.
A Fővárosi Operettszínház 1973-ban felújította az operettet.
Librettó: Nyikolaj Alfredovics Adujev
A librettót átdolgozta: Lenkei Lajos és az Operettstúdió Munkaközössége
Zenéjét átdolgozta: Farkas Ferenc
Az operett cselekményének szereplői:
Peter Alexejevics cár; Akaki, ceremóniamester; Szmurov, kalmár; Ljuba, a leánya; Zsuljev, kereskedő; Glikeriha, leánya; Nenila Verfolomojevna, bejáróasszony; Anton, a fia; Iván, a szolgája; Arina, Ljuba volt dajkája; Germaine, marquise; Diana, grófnő; Niniche, fogadósnő; Van Bláziuss, holland kapitány; Gerváni, holland kapitány; Hannibál, a cár keresztfia; Stresnyof, bojár fiú; Korzakof, bojár fiú; Lugin, bojár fiú; Kikötőparancsnok; Mouton, főszakács; Keke, szakács; Szolgák, kocsisok, bojárok, matrózok, lányok, női cselédek, szakácsok
Az operett énekszámai – dalszövegük:
1. Megnyitó kar: „Vendéglátó víg lakomára készül mára fel ez a ház”
2. Szmurov dala: „Álmok, álmok, szép gyermekálmok”
3. Iván belépője karral: „Jársz-e néha még a kert ölén egyedül, ha leszáll az éjjel?”
4. Ljuba és Iván kettőse: „Ó, milyen nyugtalan szegény szívem”
5. Glikerija és Anton kettőse: „Társalgásod oly remek, hogy elvarázsol engemet.”
6. A holland hajósok dala: „Harminc matróz és a szakács tengerre szált.”
7. Az I. felvonás finálé (melodráma)
8. Niniche, Mouton és Keke: „Ha erre jársz a Szajna partja mentén.”
9. Niniche és Akaki kettőse: „Sokan mondják, hogy az ön hazája szörnyen hűvös hely.”
10. Iván dala: „Szabadság-dal” (Szabó Miklós)
11. Bojárok bordala: „Ha asztal vár és bort iszol, egy dallal kezd a sort.”
12. Germaine belépője: „A nevem Germaine...” (Vámos Ágnes)
13. Iván és Germaine duettje: „Ez a holdas, árnyas kert ma oly hűvös.” (Vámos Ágnes és Kövecses Béla)
14. Iván dala: „Én csak muzsik vagyok”
15. II. felvonás fináléja
16. III. felvonás finaletto
Előzmény 5037 Súlyos pontatlanságok vannak ebben a bejegyzésben.
- "sőt korai éveiben rengeteg külföldi slágert hangszerelt át." A rengeteg igencsak túlzás, pontos adatokat Klaus Waller Paul Abraham biográfiája tartalmaz.
- "segítettek neki mások is, de nem tudni mennyiben." Waller könyve és Henning Hagedorn kutatása, továbbá korabeli magyar cikkek részletezik, hogy kik és mennyiben hangszereltek Ábrahám Pálnak.
* Ábrahám Pál állandó zenekari hangszerelője, zenei munkatársa hat és fél éven át (1928-1933) Kemény Egon volt. Első közös munkájuk a Zenebona (1928) hangszerelése volt. Lipcsében és Berlinben szerződés keretében dolgoztak együtt (1930-1933).
A Fórum - Személyes üzenetek (Judit, 2004-07-18 09:05:09) topikjából az operett témákhoz írt fejtegetéseket célszerűnek tartom átmásolni ide, hiszen ezek a bejegyzések voltak a kezdetek, még mielőtt 2008-ban létrehoztam volna a fórumon irányultságát tekintve a két operett-topikot (Operett a magyar rádióban...; Operett, mint színpadi műfaj).
A Személyes üzenetek topicban az utolsó bejegyzés 2009-ben volt.
|
43 Sesto • előzmény41 • Válasz erre |
2004-07-28 17:14:18 |
|
|
...köszönöm a kiegészitést, akkor ezek szerint csak úgy ahogy helyén volnánk Denevér-ügyben, s ha most már végképp ´egy TV-s felvételröl beszélünk, akkor azt hiszem Melis is benne volt(?)... |
||
|
42 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-28 17:13:29 |
||
|
Kedves Sesto!. Tudsz-e róla, hogy Lehár Giudittájából a ZDF-ORF produkciójában operettfilm készült? Sikerült egy ismerőstől a napokban másolatot készíttetnem a videokazettáján levő filmről. Ez egy régi, de már színes film, amelyen szép andalúziai környezetben vették filmre az operettet olyan művészekkel, mint Tereza Stratas, Rudolf Schock és Tiboldi Mária. A zenei felvétel nyilván stúdióban készült: km. Berlini Szimfonikus Zenekar, a Rios Kammerchor, vezényel: Wolfgang Ebert, a filmet rendezte: Günther Ebert.
|
|||
|
2004-07-28 17:03:38 |
|||
|
Sesto, biztos vagyok benne, hogy jól emlékezel, mert én is emlékszem Moldován Stefániára a Denevérből, a TV-ből. Rádiófelvételen viszont arról a két Lehel Gy. által vezényelt produkcióról tudok, amelyikből az egyiket Te, a másikat én hoztam szóba. Azokon, a legjobb tudomásom szerint Moldován nem szerepel. |
|||
|
2004-07-28 16:39:52 |
||
|
Kedves Judit! Ami I.R. és Házy kettősét illeti, az operában sajnos ritkán láttam őket együtt. Az ötvenes években még nem jártam operába, a hatvanas évek közepén meg Ilosfalvy külföldre távozott. De azért később, amikor jött vissza „vendégszerepelni” akkor egy egy közös előadásukon már ott voltam. Házyt korai haláláig még volt alkalmam a színpadon többször látni. Aztán hazajött I.R., de akkor már sajnos nem élt Házy. Még szerencse, hogy annyi közös hang- és képfelvétel maradt utánuk. Ilosfalvynak - a nyolcvanas és kilencvenes években - gyakorlatilag minden előadásán ott voltam. Nem tudom, emlékszel-e rá, amikor hazajött, operettet is elvállalt; talán két nyáron át szerepelt az óbudai Zichy-kastély udvarán: Szu Csongot énekelt Lehár Mosoly országában. Mellette Pitti Katalin volt Lisa. Ez azért is érdekes, mert I.R. színpadon, teljes operetteket korábban nem igen énekelt, de még a rádiószínházi felvételeken is a prózát színész mondta, ő csak a zenei részekben volt hallható. Számomra élmény volt a szövegmondása is, bár akkortájt volt még egy kis német akcentusa, és ezt sokan felrótták neki. |
||
|
39 Sesto • előzmény34 • Válasz erre |
2004-07-27 23:23:17 |
|
|
Nem tudom, hogy ez a "másik" Lehel-es "Denevér" ua. lenne, amelyikböl még nagyon régen láttam fekete-fehér részleteket az MTV-n? Tudom, hogy Házy is hires Rosalinde volt, de most már végképp´ nem ugrik be, hogy pl. azon a TV-s részleten Moldován Stefánia volt-e Rosalinde és kivételesen Házy mint Adele, vagy már keverem, és Moldován Stefánia+László Margit voltak a Hölgyek... |
||
|
38 Judit • Válasz erre |
2004-07-27 21:26:25 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
37 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-27 14:37:51 |
|
|
A mai napra már csak egy érdekes, Lehárral kapcsolatos "anyagom" maradt. |
||
|
2004-07-27 14:16:37 |
||
|
Bizony, a tegnapi kapkodásomba becsúsztak ezek a tévedések. Köszönöm a kiigazítást. |
||
|
2004-07-26 22:16:46 |
|
32 Marcsi • Válasz erre |
2004-07-26 22:01:45 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
29 Sesto • előzmény27 • Válasz erre |
2004-07-26 18:34:28 |
|
|
|
||
|
2004-07-26 17:00:49 |
||
|
A Boskowsky Denevér CSÚCS. "Glückich ist, wer vergisst"---- stb. Mese! |
||
|
27 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-26 16:35:56 |
|
|
Annyi felvételem van, hogy már magam sem igen tudom, hogy mi abból a komplett, mi csak részletek. Most búvárkodtam egy kicsit a dolgaimban, s a következőket találtam. Pontosabban csak az érdekesebbeket sorolom fel itt: |
||
|
2004-07-26 13:47:49 |
||
|
Nicolai Gedda nagy operettes, érdekes, hogy ezt is jól csinálja:))) Az EMI 100éves jubileumi gáláján, Glyndebourne-ben épp a Víg özvegyből énekelt. 1997-ben volt mindez, ahhoz képest, hogy akkor már 80 körül járt, bámulatosan egyben volt a hangja. |
||
|
2004-07-26 13:43:41 |
||
|
Kedves Sesto! Köszönöm híreid. Amit említesz, valóban etalon. A lemez nincs meg nekem, de a korabeli felvételét ismerem, amiből a rádió a hatvanas években és azóta is többször részleteket sugárzott. Kompletten soha nem hallottam. Örülök, hogy most megjelent, gondolom, digitális rögzítéssel CD-n is. Nagyon szerettem ezeket az énekeseket....És, valóban, ilyen művészekkel szabad(na) csak klasszikus operetteket lemezre venni... |
||
|
19 Sesto • előzmény16 • Válasz erre |
2004-07-26 12:00:13 |
|
|
Kedves Búbánat, Te is említed a nemzetközi énekesgárda korábbi Titánjaival elkészült operettfelvételeket... |
||
|
18 gondola • Válasz erre |
2004-07-25 20:54:57 |
|
|
Megkapó Judit és Búbánat szép, meleg lírájú beszélgetése. Búbánat (Melankólia!) csodálatosan sokat tud az operettről és ez manapság ritka. Nagy műfaj, persze elsősorban színházként, tényleg beszélgetésre érdemes. |
||
|
|
|
2004-07-25 20:36:23 |
|
16 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-25 11:06:30 |
|
|
Ez most még hosszabb lesz az előzőnél, de nem szeretem megbontani, több részre szabdalni a mondókáimat, folytatásokat készíteni. Inkább folyamatosan írom, úgy, ahogy a gondolataim ide-oda repdesnek: |
||
|
15 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-24 23:16:49 |
|
|
Folytatom. Ott vannak a régi Szabó Miklós felvételek. Emlékszel a Madarászra? „Nagyapám még húsz sem volt….” Azon a régi felvételen Szabó utolérhetetlenül énekli ezt a híres dalt. Később Simándyval, Ilosfalvyval is felvette a Rádió ezt, de számomra Szabó Miklósé a pálma. Vagy a Milka belépőjére? A postáskisasszony dalára? Fábry Editre és Kazal és Hlatky vidám kettőseire, Rátonyi számára? |
||
|
14 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-24 22:40:47 |
|
|
Kedves Judit! |
||
|
13 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 19:18:11 |
|
|
Folyt. köv.Bocs el kell mennem. |
||
|
12 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 19:16:36 |
|
|
Kedves Búbánat, megpróbálom folytatni, |
||
|
11 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 18:23:21 |
|
|
Bocsánat fogom majd folytatni de amint látod a végét ismét vadul a gépem. Bocs!!! |
||
|
10 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 18:21:04 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
2004-07-22 18:48:27 |
||
|
Én örömmel társalgok Veled is ezekről a régi és nem annyira régi témákról... |
||
|
2004-07-22 13:11:43 |
||
|
Nem, én Megén vagyok mindig, mindenhol, csak engedelmetekkel belekotyogtam ebbe a személyes beszélgetésbe. Abban pedig lehet igazad, hogy Gyenes Magda volt és nem Raskó. Én annak örülök, hogy néha ilyen régi dolgokról is lehet beszélgetni valakivel, felfrissítendő az emlékezetünket. |
||
|
2004-07-22 12:15:20 |
||
|
Köszönöm, akkor ezek szerint Te vagy alias Judit? |
||
|
2004-07-22 08:03:07 |
||
|
A Kard és szerelem operett volt az Operettszínházban, én láttam, kosztümös darab volt, és Raskó Magda, Hadics László akikre emlékszem a darabból. Semmi másra. Spanyol vagy olasz helyszín volt, talán még ennyire emlékszem........ és egyes férfi szereplők fején fekete kalózkendő volt... erőlködni kellene még, hogy valamit összehozzak. |
||
|
5 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-22 00:00:53 |
|
|
Kedves Judit! Nem mondtad, hogy ilyen sokáig távol leszel...Pedig még annyi mondanivalónk lenne egymás számára...Akkor ezzel itt be is fejezhetjük? Remélem, hogy azért még előkerülsz, az sem baj, ha más néven... |
||
|
4 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 12:13:11 |
|
|
Hadd elevenítsek fel egy epizódot édesapám és Huszka Jenő kapcsolatából. |
||
|
3 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 10:43:46 |
|
|
Bocsánat, helyesbítek: 1955. |
||
|
2 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 10:43:08 |
|
|
Engedj meg még annyi pontosítást, hogy Huszka legutolsó műve eredetileg a Szabadság, szerelem (1959), de lehet, hogy amit említettél a Kard és szerelem egy film címe? Ebben én is bizonytalan vagyok. |
||
|
2004-07-18 10:30:38 |
||
|
Kedves Judit! Tőlem itt is folytathatjuk, ha itt jobban ki tudsz bontakozni.... |
||
|
0 Judit • Válasz erre |
2004-07-18 09:24:57 |
|
|
Nem találtam meg nyitottam egyet. |
||
A fiatal Ábrahám Pálról nem sok mindent tudni, de azért vannak információk róla a korabeli lapokban is. A zeneszerzés mellett kitűnő karmester volt, ezt hallhatjuk a korabeli gramofon lemezeken, melyeket ő vezényelt. Emellett kitűnően tudott például zongorázni, derült ki egy 1914-es cikkből.
Mohács és Vidéke 1914. 04. 12. 3. oldal
Az Izraelita nőegylet leányzsúrja.
....
Előételnek egy Debussy Schersot kaptunk. A modern francia impressziomista sokszínű aprósága kitűnő tolmácsolóra talált Ábrahám Pálban, ki komoly és hóditó művészi elvekkel van fölszerelve és választékos eszközök útján muzsikálja ki a billentyűkből azt a pontos és finom összeköttetést, a mit a természet a fül és szív között teremtett. A zeneszerzést tanulja a
Zeneakadémián és a technikai bravúrjában karmesteri hajlamokat jelez a kézjáték széles vonalvezetése, valamint a fölfogás átfogó erővelteljessége is. A nagy lirikustól Brahmstól játszott még egy rapszódiát, avval az ábrándos és érzékeny, de meleg, érces és férfias fölfogással és kifejeznitudással, a mi csak azoknak sajátja, kik a hangszerüknek tudósai, meg poétái egyben. Afölényes tudás könnyed ujjérintéssel kiépít minden akkordot, a mibe a vérbeli zenész egész muzsikális lelkét belé tudja lehelni. Nem tudhatom, mi minden zsongott ebben a rapszódiában, mikor a költője érző leikéből kiszakadt, de tudom, hogy se más, se több nem lehetett, mint a mit Ábrahám hozzá kristályosított. Nem értvén a zenéhez sokkal többet, mint a keszthelyi városbiró az arcképfestészethez, üresen hagyom e papíron a többi helyemet az eljövendő, illetékesebb kritikusok számára. Nagy világ fog még tapsolni neki, mint a hogy tapsolta a Belvárosi Kaszinót megtöltő publikum, mely fentartás nélkül behódolt e legtöbbet ígérő, ritka talentumnak.
Ábrahám Pál maga is remek hangszerelő volt, sőt korai éveiben rengeteg külföldi slágert hangszerelt át. Később időhiány miatt segítettek neki mások is, de nem tudni mennyiben.
Esti Kurír 1928. szeptember 15. Offenbach operát hangszerelt Ábrahám
A GÖRLNÉLKÜLI OPERETTBEN a hat fiatal és kedves kisasszony, Szömőrkényi Franciska, Kerékgyártó Olga, Horváthy Elvira, Dobos Anni, Hajó Teri és Fóthy Nelly már éneklik is Hoffmann Barcaroiájának paródiáját:
Bár karolna Csak át a párom,
Epedve várom őt,
Bár karolna Szivemre bújva,
Ha zeng az új nyitány Megboldogult Offenbach úr Megbocsát nekünk fán,
Ha élne most,
Egy jazz dobosi Vinne mindig a bárkán.
Hoffmann Barcaroláját eredetileg Offenbach irta, jazzra azonban kései utóda, Ábrahám Pál hangszerelte.
