Az Operettben (és talán a Madáchban) szokásos a többes szereposztás pl. így lehet egy nap két előadást tartani és/vagy hosszú szériákat szünnap nélkül játszani. Attól tartok, A mosoly országa esetében nincs ilyesmiről szó. "Technikai okokból" , ha egyébként van/lenne helyettesítő művész (cover), többnyire gyér érdeklődés miatt marad/nak el előadás/ok.
https://konzerthaus.at/concert/eventid/57793
Nem értem ezt a hármas szereposztást, teljesen felesleges, hisz 2 vagy 1 is elég lenne. A németeknél sok darab 1 szereposztással megy, mondjuk itt viszont az a probléma, ha valaki beteg lesz, elmarad az előadásl.
Hát ha így folytatódik, jövőre már lekerül a Mosoly országa a repertoárról. Szerintem a Nine sem lesz, pedig azt láttam a Dolhais szereposztással és tetszett a történet és a dalok nagy része is.
A Jekyll és Hide viszont nem jött be. valahogy a liberttó érdektelen volt, sőt időnként idegesített, sőt elborzasztott. A zene a darab elején nem jött be, de később voltak benne szép dalok. Egyszer meg lehetett nézni. Szerencsére ingyen kaptam a jegyet, a Nine-t pedig féláron vettem a jegy.hu-n a Valentin napi akció keretében. A Mosolyt még nem láttam.
Ezt a darabot is többes szereposztásban játsszák. Ugyan milyen "technikai okok" miatt marad el pont a széria első és utolsó előadása és hogy-hogy már most közlik a hírt? A köztes előadások egyikénél-másikánál erősen foghíjas nézőtereket látva felmerül a kérdés: játszhat-e szerepet a konkrét produkció vagy a műfaj iránti általános érdektelenség a két előadás elillanásánál?
A Budapesti Operettszínház a honlapján közleményt adott ki:
Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének 2022. május 4-én és 10-én 19 órára meghirdetett előadásai technikai okok miatt elmaradnak.
A megváltott jegyek és bérletek beválthatóak A mosoly országa május 5. – 17 órai, május 6. – 18 órai, május 7. – 19 órai, május 8. – 19 órai és május 9. – 17 órai kezdettel műsorra kerülő előadásaira vagy bármely más előadásukra május 20-ig.
Németországban is van egy érdekes előadás különböző operettszerzők dalaival. Ezt is linkelem érdekességből.
DIE SCHÖNEN
Musiktheater im E-Werk
Ferdinand-Weiß-Str. 6a
79106 Freiburg
Info-Telefon: +49 (0)761 – 31514
info@dieschoenen.com
OPERETTE SICH WER KANN
Ein Spiel mit der leichten Muse
„Operette sich wer kann“ spielt mit der Absurdität der Operette und präsentiert vorbehaltlos, was an gehobenem Unsinn und frechen Anzüglichkeiten in ihr steckt. So wird die Operette wieder zu dem, was sie ursprünglich war: eine vitale und vitalisierende Kunstform, welche die Lage der Welt mit süffisanter Leichtigkeit kommentiert – gestern so wie heute.
In der bewährten und bekannten Handschrift der „Schönen“ entfaltet sich ein Spiel mit der leichten Muse. Ohne falsche Scham wird die Seele der Operette genommen und in einen neuen, springlebendigen Körper gesetzt.
Serviert werden die Lieder und Szenen von drei charmanten jungen Musikern. Katrin Mayer (Sopran), Rubén Olivares (Tenor) und Max Langer (Klavier) gehen mit Herzschmerz, Witz, Ironie und Kitsch auf eine musikalische Reise zwischen Waikiki, Berlin, Wien und Varazdin. Mit dabei als charmanter und schlagfertiger Operettenführer ist Klaus Gülker, langjähriger Redaktionsleiter Unterhaltung im SWR Studio Freiburg.
Lehnen Sie sich zurück und lassen Sie Ihre Phantasie an die diversen Schauplätze entschweben. Genießen Sie die wunderbare Musik! Und geben Sie sich getrost den großen Gefühlen und dem Lachen hin.
PROGRAMM
Zu Hilfe! Zu Hilfe!
W.A. Mozart „Die Zauberflöte“
Operette sich wer kann – Medley
Kann nicht küssen ohne Liebe
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Strahlender Mond
Paul Linke „Der Vetter aus Dingsda“
Dein ist mein ganzes Herz
Franz Lehár „Das Land des Lächelns“
Meine Mama war aus Yokohama
Paul Abraham „Viktoria und ihr Husar“
Loca
Chico Trujillo
My Little Boy
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Im Weißen Rössl – Medley
Ralph Benatzky „Im Weißen Rössl“
Es ist so schön am Abend bummeln zu geh´n
Paul Abraham „Ball im Savoy“
Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht
Emmerich Kálmán „Die Czardasfürstin“
Grisetten Lied
Franz Lehár „Die Lustige Witwe“
Meine Lippen, sie küssen so heiß
Franz Lehár „Giuditta“
Warum soll eine Frau kein Verhältnis haben
Oscar Straus „Eine Frau, die weiß, was sie will“
Weißt du es noch
Emmerich Kálmán,„Die Csardasfürstin“
Wiener Schmarrn
Friedrich Holländer
Ich lade gern mir Gäste ein
Johann Strauß „Die Fledermaus“
Mein Herr Marquis
Johann Strauß, „Die Fledermaus“
Jaj Mamam, Bruderherz
Emmerich Kálmán, „Die Csardasfürstin“
BESETZUNG
Katrin Mayer – Sopran
Rubén Olivares – Tenor
Klaus Gülker – Conférencier
Musikalische Leitung
Max Langer
Regie / Bühnenbild
Herbert Wolfgang
Konzeption / Regiemitarbeit
Leopold Kern
Choreographie
Stefanie Verkerk
Kostüme
Norbert Wild
Technik – Paulo da Silva / Rolf Schlecker
Schneiderei – Helga Schollenberger
Fotos – Doreen Eich
Die Produktion wird gefördert im Impulsprogramm „Kunst trotz Abstand“ des Ministeriums für Wissenschaft, Forschung und Kunst Baden-Württemberg.
Wir bedanken uns bei unseren weiteren Förderern: Stadt Freiburg, Land Baden-Württemberg, Regierungspräsidium Freiburg, Sparkasse Freiburg-Nördlicher Breisgau und Guzzoni-Federer Stiftung
Ein ganz besonderer Dank geht an unsere privaten Förderer, mit deren ungemein großzügiger Unterstützung nicht nur dieses Programm entstehen konnte, sondern die Durchführung der Spielzeit 20/21 überhaupt erst ermöglicht wurde.
Az prágai előzetes fordíása
Állami operakórus
Állami Operazenekar
A sarkalatos epizód egy bálban bontakozik ki, ahol Aristide egy régi lánggal, a táncos Tangolitával kap megbízást. Mégsem sejti, hogy felesége, Madeleine felkapta a szándékát, és úgy döntött, hogy egy közeli barátjával, Daisy-vel is részt vesz a bálon, aki nemrég tért vissza Amerikából. Senki sem tudja, hogy Daisy a híres zeneszerző, Pasodoble. Mustapha Bey, a török attasé beleszeret Daisy-be, míg Célestint, a félénk fiatal ügyvédet elbűvöli Madeleine...
Mindezeket a szövevényes helyzeteket a szédületes zene ellenállhatatlan tónusai, magával ragadó dallamok és jazz ritmusok, magyar táncok, bécsi keringő és klezmer kísérik. A kifinomult, szórakoztató modern revüoperettet Martin Čičvák színigazgató és Jan Kučera karmester adaptálja. Az Állami Operaház, korábban Neues deutsches Theater, 1933-ban mutatta be a Ball im Savoy-t, ezt követően Brünnben, Ostravában, Opavában, Olmützben és Teplicében, valamint a prágai Karlín Zenei Színházban is bemutatták.
Kilenc évtized után az operett a Musica non grata projekt részeként most tér vissza az Állami Operaházba.
Nagy örömmel tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években Ábrahám Pál operettjei ismét számos operaház és operettszínház műsorára felkerülnek, főként német ajkú színházakban (Németország, Ausztria, Svájc). Ezek mellett máshol is játszották, főként a Bál a Savoybant pl. Balti államok, Románia (Viktória), Olaszország, Szerbia, Bulgária stb., sőt USA (Hawaii rózsája) - ban is.
Meglepetésre feltette a 2022/23-as évadban a Prágai Állami Operaház műsorára a Bál a Savoybant, már csak azért is nagy dolog ez, mivel ott csak ritkán játszák ezt a műfajt.
A cseh operettszerzők kevésbé ismertek külföldön, talán Oscar Nebdal neve mond párunknak valamit.
2022. 09. 16-án lesz a Bál a Savoyban premierje a cseh fővárosban.
Születésnapján köszöntötte Oszvald Marikát a Budapesti Operettszínház
/operettszinhaz.hu/
Oszvald Marika hetvenedik születésnapját ünnepli
Origo - SZILLÉRY ÉVA - 2022.04.12. 10:35
"Tudok örülni, azt hiszem, ez is egy adottság, amit gyermekkoromból megőriztem, az életet pedig szenvedélyesen szeretem. Azt hiszem, önazonos vagyok, a civil életben is nagyjából olyan, mint a színpadon – mondta az Origónak korábban egy videóbeszélgetésben Oszvald Marika, Kossuth-díjas operett-énekesnő. A művész, aki a teljes operettirodalom lényegesebb szubrettszerepeit eljátszotta, ma ünnepli hetvenedik születésnapját."
Szirmai Albert: Mézeskalács - Szív küldi szívnek szívesen - Házy Erzsébet, Melis György
Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 1. szám · / · Figyelő
Lányi Viktor: Mézeskalács
Emőd-Szirmai daljátéka a Király-színházban.
Mézeskalács... mézeskalácsszív... szerelmi szimbólum és egyben gasztronómiai objektum. Azt hiszem, tipikusan magyar dolog. "Az urad szívéhez a gyomrán át férkőzöl a legkönnyebben" - oktatja a magyar anya főkötő alá kerülő leányát. És a paraszt-erotika egészséges materializmusa, a legény nyelvcsettentő, bajuszsodrító, hegyeset sercentő, "eszem a zúzádat" kurjantó lapockatapogató széptevése a leány étvágycsiklandó, harapnivalókat riszáló maga-kelletése élesen rámutat a szerelmi érzések és az evés-ösztönök ős-szomszédságára. Talán ez is egyik oka, hogy Emőd Tamás mézeskalács-szimbolikája ebben a magyar mesejátékban oly üde, természetes és originális zamatú. Emőd stilizáló fantáziája megérezte a paraszti vásárfia-ínyencség eszményében rejlő naiv romantikát, a körülötte lebegő napsugaras meseködből lepárolta a magyar szív-mítoszt, költői naturalizmussal meglátott magyar operettalakokat teremtett a színpadra (katona és kiscseléd, mézeskofa és csizmadia) s másfelől a tündérmese-elemeket operett-elemekké értékelte át (királykisasszony, bohóc). Bonyolult feladat s aki oly tiszta egyszerűséggel, oly ihletett közvetlenséggel oldja meg, mint a Mézeskalács írója, az igaz művész. Aminthogy csak igaz művész teremthette meg ezt a minden operett-helyzetre, érzelmesre, vígra, bohókásra egyformán találó, könnyeztetésre és kacagtatásra egyformán képes, a népnyelv és népköltészet cikornyáiból filológusi gonddal és költői ráleléssel mozaikba rakott színpadi nyelvet, amelynek tömérdek tősgyökeres élce, fordulata, híme, ríme, muzsikája, minden egyes alakot megkülönböztető jellegzetessége: se nem nyers folklore, sem pedig teremtettés szalón-magyarkodás, hanem valódi, ép és artisztikus színpadi beszéd - operettálcás irodalom.
Álruhát visel Szirmai Albert muzsikája is. Finom kultúrájú, szkeptikus művész Szirmai s csak sok szemérem-gátláson keresztül tud egyszerű, szívhezszóló, poéta lenni. A Mézeskalácsban a zenealkalmak nem oly gyakoriak mint operettekben és daljátékokban megszoktuk. Szirmai irodalomtisztelő szerénysége még a fölkínált alkalmakkal is tartózkodóan él. Néha mintha túlságba is vinné ezt a puritánságot. De ha a hatáspatronok egy részét sutba dobta Szirmai, annál finomabban és művészibben kezeli a nemes, bensőséges hangulatok finom ecsetjeit. A Mézeskalács dalai, kupléi sanzonjai egyszerűek, de művészien konstruáltak, van bennük valami áhítat, a túlkomplikált városi lélek meghatott leborulása a romlatlannak érzett néplélek szépségei előtt.
Külön öröme a kritikusnak, hogy ezt a szép, artisztikus művet, két igazi művész nemes törekvésű alkotását nem kell a félreismertség lomtárából előkeresnie és az elismerés smirglipapírjával fényesre csiszolnia. A Mézeskalács őszinte, meleg és tartósnak mutatkozó sikert aratott és így a színházüzleti ethika értelmében is "értékes" darab: a reáfordított fáradságért és költségért kamatostul fizet. Ebben a Király-színház előadásának is sok része van. A játék és a siker középpontjában Kiss Ferenc ellenállhatatlan, férfias grandezzával viseli a bujdosó magyar katona gúnyáját, vállvető iszákját. És gyönyörűen énekel. (Ilyen szépen, ily művészi természetességgel magyarul énekelni a háború előtt nem tudtak. A magyar dal a cigány árnyékában, kávéházak, kocsmák gőzében, duhaj dilettantizmus levegőjében tengődött. Talán a háború, a fogolytáborok sok szenvedése, parasztoknak és intellektueleknek bajban, szenvedésben való testvéri elegyedése termelte ki a magyar nótának újra-nemesedését, amelyet manapság egynéhány művészünk és művésznőnk, főleg Nagy Izabella és Kiss Ferenc művészete reprezentál.) A két primadonnaszerep, Petráss Sári kis cseléde és Honthy Hanna Encella-királykisasszonya jó kezekben van és kivált az utóbbi találta el azt a cizellált mesehangot, azt az apart humort, amely Emődnek egyik legjobb trouvaille-a. Rátkai régi értékeit viszi az új feladatba. T. Halmi Margit paraszt-anyája tökéletes. Hogy a színháznak a csizmadia és a kofa asszony szerepére oly kitűnő erői akadtak, mint Latabár és Simon Marcsa, ez mutatja, hogy még eleven a János vitéz tradíciója és azzal biztat, hogy a magyar daljátéknak még van talaja és jövője a Király-színháznál. És ezzel biztat Tihanyi Vilmos intelligens, megértő és gazdag formaleleményű rendezői munkája is.
Szirmai Albert: Mézeskalács - Ne menj el. ne menj el - Andor Éva, Melis György
Szirmai Albert: Mézeskalács – És mégis, mégis furcsa egy dolog - Andor Éva
Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
Esti Hírlap, 1958. december 24.
A 83 éves Huszka Jenő moszkvai sikeréről és emlékeiről
A könnyűzene budapesti hívei az elmúlt nyáron igen sokat tapsoltak az Aranyvirágnak, Moszkvából pedig olyan hírek érkeznek, hogy a Lili bárónő estéről estére táblás házakat vonz. Erről beszél Huszka Jenő.
A moszkvai bemutatóra néhány balettszámmal, egy palotással, a bonviván számára egy nagyáriával bővült a zenei anyag. Akik már látták, elmondják, hogy ragyogó kiállításban került színre a Lili bárónő. Kár, hogy a moszkvai televízió hullámai még nem érnek el hozzánk.
Az Aranyvirág sikerét hozzuk szóba:
— Az Aranyvirág egy kicsit mindig az ifjúságomra, s ami ezzel szorosan összefügg: a Balatonra emlékeztet. A Bob herceg 1902. évi bemutatója után történt, hogy Beöthy László, a Király Színház akkori igazgatója a következő őszre darabot rendelt tőlem. A téma: Nápoly és a tenger volt. Soha nem jártam ekkor még tengerparton, hisz annyi pénzem sem volt, hogy zongorát vehettem volna.
A Bob herceget is úgyszólván hangszer nélkül írtam meg. Valamiféle tengerélményre azonban mindenképpen szükségem volt, ezért, leutaztam a Balaton mellé, Fonyódra. Éppen naplementekor érkeztem a tóhoz, a víz vadul hullámzott. Estére már csak úgy zsongtak bennem a melódiák, így lett a Balaton „társszerzőm“. Fonyódot különösen megszerettem, talán éppen hangulati gazdagsága miatt. A Lili bárónő dallamainak legtöbbjét itt komponáltam, a Mária főhadnagyot pedig teljes egészében.
— Sokszor és sokan kérdezik tőlem, hogy mi indított el a zeneszerzői pályán. Furcsának tűnik, de egy nyolcéves koromban szerzett élményemet tartom e tekintetben a legdöntőbbnek. Akkor voltam életemben először színházban. Offenbach: Orfeusz a pokolban című operettjét játszották. A zene leírhatatlan hatást tett rám. Valósággal átalakította benső énemet. Offenbachot ma is nagyon szeretem.
A bécsi operettiskola például soha, semmiféle hatással nem volt rám. Offenbachtól tanultam meg, hogy a jó operettmuzsikának lírainak és drámainak kell lennie egyszerre.
Muzsikám fő erejének a magyar levegőt, a magyar jelleget tartom. Budapestet a századforduló idején importoperettekkel árasztották el. Akkoriban az angol táncoperett dívott. Váratlanul hatott, hogy egy fiatal zeneszerző magyar zenét mert írni.
— További tervek? ... Ezzel mindig tele a tarsolyom. Füredi barátaim szüntelenül kérnek, hogy komponáljak egy Füredi emlék című dalt. Bevallom, mostanában állandóan ez a téma foglalkoztat, mert valami olyan dalt szeretnék írni, ami méltó ehhez a kedves hangulatú, patinás fürdőhelyhez, ahol — ifjúságomban és idősebb koromban egyaránt — olyan sok szép órát töltöttem el — fejezi be visszaemlékezéseit a nyolcvanhárom éves mester.
H. L.
Szegedi Nemzeti Színház – Operettgála két részben
Ideje: 2022. április 16, 19.00 óra
A Szegedi Nemzeti Színház tavaszköszöntő operettgáláján Huszka Jenő, Lehár Ferenc, Kálmán Ime, Szirmai Albert, Johann Strauss műveiből csendülnek fel részletek.
Szereplők:
Cseh Antal, Horák Renáta, Kónya Krisztina, Máthé Beáta, Szélpál Szilveszter, Sziládi Hajna, Rétfalvi Tamás, Tötös Roland, Vajda Júlia, Varga Anna.
Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Koczka Ferenc, Hermann Szabolcs, Flórián Gergely, Kardos Gábor
Konferál: Szívós László
Zenei vezető és szerkesztő: Koczka Ferenc
Koreográfus: Hajdu Anita
Rendező: Czene Zoltán
(Forrás: A Szegedi Nemzeti Színház honlapja)
Kapcs. 1102. sorszám
Másfél évtizeddel ezelőtt beszámoltam itt a fórumon Offenbach nagyoperettjének („Párizsi élet”) az Operettszínházban bemutatott produkciójáról – a második szereposztásban látott előadásról.
Azóta felkerült a YouTube oldalára az operett első szereposztásban bemutatott előadásának teljes video-felvétele. Nem jó képminőség, de azért nézhető a darab az alábbi két linkre kattintva:
Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – I. rész
I. Rész 1:11:01
Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – II. rész
II. Rész 1:34:40
Szereposztás:
Gardfeu, párizsi aranyifjú – Homonnay Zsolt
Bobinet, Gardfeu barátja – Szabó P. Szilveszter
Gondremark báró – Földes Tamás
Gondremark báróné – Kalocsai Zsuzsa
Metella – Szendi Szilvi
Quimper Karadek grófnő, Bobinet nagynénje – Lehoczky Zsuzsa
Juliette Verdun, Karadek grófnő unokahúga – Náray Erika
Frick, cipészlegény – Vadász Dániel
Gardfeu inasa – Faragó András
Vezényel: Makláry László
Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)
Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
Kemény Egon három nagyoperettet komponált a Budapesti Operettszínház (akkori nevén Fővárosi Operettszínház) igazgatóinak felkérésére.
- Ma a "Valahol Délen" premierjének, ősbemutatójának évfordulójáról emlékezem meg igen röviden és lényegre törően:
a darab kasszasikert aratott!
Előzmény 5049
Tisztázzuk: végig Ábrahám jazz-hangszereléséről szóló hírt vontam kétségbe az említett operában. Ettől még hangszerelhette, ám ismétlem: kétlem. Az itt leírtak alapján nem egyértelmű az sem, hogy Berlinben Ábrahám jazz-hangszerelésében játszották.
Aki felvetette, az keresse meg a Városi Színház műsorát :-), nem én voltam!
Kétségem oka az a tény, hogy ilyen feldobott hírek (kacsa) gyakran előfordultak, szándékosan gyártották őket a közönség részére. :-).
Pesti Napló 1931. 06. 16.
(*) Négy társszerző, akiket három országhatár választ el egymástól. Ábrahám Pál, Földes Imre, Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda operettje, a Hawai, tehát mégis csak a lipcsei Operaházban kerül színre legelőször július 25-ikén. A legelső terv is az volt, hogy ugyanott lesz a premier, ahol a Viktória premierje volt, tehát Lipcsében, későbben úgy döntöttek, hogy a bemutató a berlini Mctropol Theaterbcn lesz, még későbben úgy, hogy a bemutató Bécsben és legvégül, hogy Budapesten lesz. Most azonban, hogy Dénes Oszkár a londoni vendégszereplés helyett elvállalta a számára írt szerepet, a Hawai bemutatója mégis Lipcsében lesz. Négy szerző írta az operettet. A négy szerző közül Ábrahám jelenleg Berlinben lakik, Grünwald és Beda Bécsben, Földes Imre pedig Budapesten. Hogyan dolgozhattak ezek együtt ugyanazon a librettón. Ezt mondja el Földes Imre a következőképpen:
— Hát bizony nem volt könnyű feladat. Folyton érintkezésben voltunk egymással: telefonon, táviratokban és repülőpostán küldött levelekben. No meg aztán állandóan egymáshoz utazgattunk: vonaton és repülőgépen. Négy szerző együttműködése még egy és ugyanabban a városban is nehézkes dolog, hát még amikor három országhatár választja el őket egymástól. Hogy egy kis képet rajzoljak az egészről, a dolog ott kezdődik, hogy a zeneszerző és a két librettista konferenciára ült össze Berlinben és hosszú töprengés után kieszelt egy jó operettcimet, amely ilyeténképpen hangzott: »Hawai rózsája«. Ezt a címet aztán letelefonálták nekem Pestre, azzal a meghagyással, hogy próbáljak ehhez a gombhoz egy frakkot varrni. Megpróbáltam.• Gombhoz frakkot varrni, operettnyelven annyit jelent, mint szcenáriumot írni egy címhez.
— Negyvennyolc órát kaptam erre a munkára. Elkészítettem a - vázlatot, amelyet alaposan átvizsgáltunk, megtárgyaltunk és kiegészítettünk most már mind a négyen Bécsben. Közben az történt még, hogy Fritz Beda Berlinbe utazott és ott írta a verseket a darabhoz, Ábrahám statisztált neki, máskor Ábrahám utazott Bécsbe Bedához és azután mind a hárman ideutazlak hozzám, Pestre és itt elkészítettük a darab harmadik formátumát. Ebben a formátumban fog színre kerülni a darab július 25-ikén Lipcsében.
Érdekes ez a riport, mindenesetre a Hawaii rózsája librettója 2 nap alatt született volna meg. Nyilván nem, csak a vázlat. Mindenesetre akkoriban még nagyobb volt a munkatempó jóval, mint napjainkban.
Miért veszi, hogy kacsa mindkét cikk? Meg kell keresni a Városi Színház műsorát és abból kiderül. A cikk alapján mindketten hangszerelték a darabot, de a kezdeti előadásokon Ábrahám berlini Offenbach hangszerelése ment, később Szántó Mihály lett a karmester és a ő a saját hangszerelését használta. Ezek szerint mindketten hangszerelték a 4 dalt.
Ábrahám amíg Budapesten volt addig vezényelhette az előadást. (Ezt én mondom, meg kell még keresni. Az ADT-n erre nincs információ. Arra van előfizetésem.)
"A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. "
Berlinben is ment a darab, ott Ábrahám hangszerelésében.
Ismét az Előzmény 5045 és 5037 alatt olvasható szövegekhez:
Tehát mégis kacsa volt a hír, azaz nem Ábrahám Pál hangszerelte a jazz számokat (Offenbach: Szép Heléna), hanem Szántó Mihály karmester.
Megjegyzem még, hogy nincs az a biográfia, ami nem "hiányos", már csak terjedelmi okból fakadóan is.
Klaus Waller Paul Abraham könyve korrekt, és megbízható adatokat tartalmaz.
Előzmény 5045
"Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki."
Klaus Waller már az első kiadásban is jelezte, hogy könyve nem teljes biográfia és bőven akad még kutatni való.
Szenzációs munka! Óriási energiával állította össze mindazt, ami eddig senkinek sem sikerült, azaz ő az első szerző, akinek könyvében nyomon követhetjük Ábrahám Pál életét. Nemcsak kutatása mennyisége lenyűgöző, hanem körültekintő, alapos feldolgozási módja is, amely pontos adatokat bocsát rendelkezésünkre, ahol csak lehetséges, ahol nem, arra kitér.
Nincs kizárva, hogy Ábrahám Pál betétdal hangszerelései az említett darabban eljutott hozzá, és nem válogatta be a könyvébe valamely ok miatt.
Magyarul - még :-) - nem beszél, de már az első kiadásban is világos volt, hogy nem okozott nehézséget lefordíttatnia a magyar nyelvű szövegeket.
Itt pedig egy másik kuriózum, ez sajnos elveszett, de egy kis részlet elő került a Hallo Budapest c. filmből Bársony Rózsi főszerepével. A zeneszerző Fényes Szabolcs is látható a filmben:
Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube
Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube
Szóval ennyi van sajnos csak meg a filmből, de hát ennek is örülünk, hogy előkerült.
Tudtok még olyan filmet, amelyben valamelyik jeles operettszerzőnk látható személyesen?
Lehár és Tauber zongorajátékát már közöltük korábban.
Sőt az osztrák rádiómúzeumból is elő szoktak kerülni magyar ritkaságok....
Ábrahám állandóan utazgatott, mert szerette maga vezényelni premierjeit. Azt nem tudom, hogy bemutatták e az ő hangszerelésében a Hoffmann meséit valahol, érdemes utánajárni.
Ezt találtam még
Esti Kurír, 1928. október 16.
«Az utolsó Verebélylány4* bemutatója.
Drégely Gábor, Harmath Imre és ÁbrahámPál operettje a Fővárosi Operettszínház szombati bemutatóján nagy és meleg sikert aratott. A közönség szinte viharos lelkesedéssel ünnepelte Ábrahám Pált, a kitűnő zeneszerzőt és a szereplőket: Gaál Franciskát, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Sarkadi Aladárt, Rubirtyi Tibort, Radót, Vertdreit. Külön, forró sikere volt a fiatal Egyért Mártának, Gervay Erzsi tanítványának, aki a harmadik felvonás egy rövid szerepében adta tanujelét egyrészt pompásan fejlődő, tiszta és értékes koloratúr-hangjának, másrészt máris kiforrott színészi készségének.
* A karmester a jazzre hangszerelt Szép Helénáról. Ismeretes, hogy a Városi Színház Péchy Erzsivel a címszerepben szombaton este színre hozza Offenbach szépségekkel téli klasszikus operettjét, a Szép Helénát Az Offenbach-operettnek külön érdekessége, hogy a színház a muzsika nagy részét jazzre hangszereltette és a szombat esti bemutatón igy is hozza színre. A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. Szántó Mihály az új Szép Helénáról a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának:
— A jazzesitett Szép Heléna itt Budapesten készült. Nem használjuk a berlini partitúrát, összesen négy számot hangszereltem át jazzre, még pedig négy betétszámot. Az egyik a Trapezunti hercegnő címü Offenbach-operettből való, Péchy Erzsi fogja énekelni. A másik a Gerolsteini nagyhercegnő címü Offenbach-operettből, ezt is Péchy Erzsi énekli. A harmadik betétszám a Fortuna dala címü Offenbach- operettből származik, ezt Péchy Erzsi, ÉrezIövy és Békássy éneklik majd. Ennek a számnak külön érdekessége, hogy a vége átmegy a Hofmann meséi-nek nagy keringőjébe, majd divatos charleston-ná változik. A negyedik betét Ugyancsak a Trapezunti herccgnőböl származik. Ez a híres kán-kán, amelyet a görlök táncolnak majd. Számomra ez a munka nem jelentett nagy nehézséget, mert Berlinben az Orfeuszt egy alkalommal már áthangszercltem jazzre. Offenbachnál egyébként sem nehéz a jazzesités. Az ő dallambő muzsikája, különösen a sanzonoknál, egyenesen Kívánja ű szakszofont és.igen sok alkalmat ad a jazz izgalmas hangszereinek a munkára.
Ezek szerint az Offenbach darabot a Városi Színház mutatta be és nem az Operettszínház, ezért nem találtad meg a jegyzékben. Köszi a pontosítást, mert így legalább kiderült.
Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki.
A Kán Kán jazzesített verziója pici részlete különben elhangzik részben a Lila akácok c. filmben is, melyben lehet látni Ábrahámot hátulról, amint vezényli a zenekart.
Ágay Irén a Lila akácokban - YouTube
Ez a dal tulajdonképpen egy kán-kán, ha jól megfigyeljük, táncolják is a végén.
Itt a film végig.
Még mindig az Előzmény 5037 témájához:
"Esti Kurír 1928. szeptember 15. Offenbach operát hangszerelt Ábrahám"
Vajon hol mutatták be Ábrahám Pál hangszerelésével a művet, már amennyiben ez nem sajtófogás, "kacsa" volt?
Koch Lajos "A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923-1973" jegyzékében 1928-1930 között nem található, (Waller könyvében sem), ezután 3 évig Ábrahám Berlinben élt, vajon hazajött-e az esetleges bemutatóra?
Kapcs. 3805., 3804., 3803., 3802. sorszámok
Kiegészítés
Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov: A dohányon vett kapitány
Operett három felvonásban, öt képben
A magyar bemutató (1949. június 9. Magyar Színház) főbb szereplői: Somlay Artúr, Ferrari Violetta, Varga András, Rátkay Márton, Ladomerszky Margit
A Dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli.
A Fővárosi Operettszínház 1973-ban felújította az operettet.
Librettó: Nyikolaj Alfredovics Adujev
A librettót átdolgozta: Lenkei Lajos és az Operettstúdió Munkaközössége
Zenéjét átdolgozta: Farkas Ferenc
Az operett cselekményének szereplői:
Peter Alexejevics cár; Akaki, ceremóniamester; Szmurov, kalmár; Ljuba, a leánya; Zsuljev, kereskedő; Glikeriha, leánya; Nenila Verfolomojevna, bejáróasszony; Anton, a fia; Iván, a szolgája; Arina, Ljuba volt dajkája; Germaine, marquise; Diana, grófnő; Niniche, fogadósnő; Van Bláziuss, holland kapitány; Gerváni, holland kapitány; Hannibál, a cár keresztfia; Stresnyof, bojár fiú; Korzakof, bojár fiú; Lugin, bojár fiú; Kikötőparancsnok; Mouton, főszakács; Keke, szakács; Szolgák, kocsisok, bojárok, matrózok, lányok, női cselédek, szakácsok
Az operett énekszámai – dalszövegük:
1. Megnyitó kar: „Vendéglátó víg lakomára készül mára fel ez a ház”
2. Szmurov dala: „Álmok, álmok, szép gyermekálmok”
3. Iván belépője karral: „Jársz-e néha még a kert ölén egyedül, ha leszáll az éjjel?”
4. Ljuba és Iván kettőse: „Ó, milyen nyugtalan szegény szívem”
5. Glikerija és Anton kettőse: „Társalgásod oly remek, hogy elvarázsol engemet.”
6. A holland hajósok dala: „Harminc matróz és a szakács tengerre szált.”
7. Az I. felvonás finálé (melodráma)
8. Niniche, Mouton és Keke: „Ha erre jársz a Szajna partja mentén.”
9. Niniche és Akaki kettőse: „Sokan mondják, hogy az ön hazája szörnyen hűvös hely.”
10. Iván dala: „Szabadság-dal” (Szabó Miklós)
11. Bojárok bordala: „Ha asztal vár és bort iszol, egy dallal kezd a sort.”
12. Germaine belépője: „A nevem Germaine...” (Vámos Ágnes)
13. Iván és Germaine duettje: „Ez a holdas, árnyas kert ma oly hűvös.” (Vámos Ágnes és Kövecses Béla)
14. Iván dala: „Én csak muzsik vagyok”
15. II. felvonás fináléja
16. III. felvonás finaletto
Előzmény 5037 Súlyos pontatlanságok vannak ebben a bejegyzésben.
- "sőt korai éveiben rengeteg külföldi slágert hangszerelt át." A rengeteg igencsak túlzás, pontos adatokat Klaus Waller Paul Abraham biográfiája tartalmaz.
- "segítettek neki mások is, de nem tudni mennyiben." Waller könyve és Henning Hagedorn kutatása, továbbá korabeli magyar cikkek részletezik, hogy kik és mennyiben hangszereltek Ábrahám Pálnak.
* Ábrahám Pál állandó zenekari hangszerelője, zenei munkatársa hat és fél éven át (1928-1933) Kemény Egon volt. Első közös munkájuk a Zenebona (1928) hangszerelése volt. Lipcsében és Berlinben szerződés keretében dolgoztak együtt (1930-1933).
A Fórum - Személyes üzenetek (Judit, 2004-07-18 09:05:09) topikjából az operett témákhoz írt fejtegetéseket célszerűnek tartom átmásolni ide, hiszen ezek a bejegyzések voltak a kezdetek, még mielőtt 2008-ban létrehoztam volna a fórumon irányultságát tekintve a két operett-topikot (Operett a magyar rádióban...; Operett, mint színpadi műfaj).
A Személyes üzenetek topicban az utolsó bejegyzés 2009-ben volt.
|
43 Sesto • előzmény41 • Válasz erre |
2004-07-28 17:14:18 |
|
|
...köszönöm a kiegészitést, akkor ezek szerint csak úgy ahogy helyén volnánk Denevér-ügyben, s ha most már végképp ´egy TV-s felvételröl beszélünk, akkor azt hiszem Melis is benne volt(?)... |
||
|
42 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-28 17:13:29 |
||
|
Kedves Sesto!. Tudsz-e róla, hogy Lehár Giudittájából a ZDF-ORF produkciójában operettfilm készült? Sikerült egy ismerőstől a napokban másolatot készíttetnem a videokazettáján levő filmről. Ez egy régi, de már színes film, amelyen szép andalúziai környezetben vették filmre az operettet olyan művészekkel, mint Tereza Stratas, Rudolf Schock és Tiboldi Mária. A zenei felvétel nyilván stúdióban készült: km. Berlini Szimfonikus Zenekar, a Rios Kammerchor, vezényel: Wolfgang Ebert, a filmet rendezte: Günther Ebert.
|
|||
|
2004-07-28 17:03:38 |
|||
|
Sesto, biztos vagyok benne, hogy jól emlékezel, mert én is emlékszem Moldován Stefániára a Denevérből, a TV-ből. Rádiófelvételen viszont arról a két Lehel Gy. által vezényelt produkcióról tudok, amelyikből az egyiket Te, a másikat én hoztam szóba. Azokon, a legjobb tudomásom szerint Moldován nem szerepel. |
|||
|
2004-07-28 16:39:52 |
||
|
Kedves Judit! Ami I.R. és Házy kettősét illeti, az operában sajnos ritkán láttam őket együtt. Az ötvenes években még nem jártam operába, a hatvanas évek közepén meg Ilosfalvy külföldre távozott. De azért később, amikor jött vissza „vendégszerepelni” akkor egy egy közös előadásukon már ott voltam. Házyt korai haláláig még volt alkalmam a színpadon többször látni. Aztán hazajött I.R., de akkor már sajnos nem élt Házy. Még szerencse, hogy annyi közös hang- és képfelvétel maradt utánuk. Ilosfalvynak - a nyolcvanas és kilencvenes években - gyakorlatilag minden előadásán ott voltam. Nem tudom, emlékszel-e rá, amikor hazajött, operettet is elvállalt; talán két nyáron át szerepelt az óbudai Zichy-kastély udvarán: Szu Csongot énekelt Lehár Mosoly országában. Mellette Pitti Katalin volt Lisa. Ez azért is érdekes, mert I.R. színpadon, teljes operetteket korábban nem igen énekelt, de még a rádiószínházi felvételeken is a prózát színész mondta, ő csak a zenei részekben volt hallható. Számomra élmény volt a szövegmondása is, bár akkortájt volt még egy kis német akcentusa, és ezt sokan felrótták neki. |
||
|
39 Sesto • előzmény34 • Válasz erre |
2004-07-27 23:23:17 |
|
|
Nem tudom, hogy ez a "másik" Lehel-es "Denevér" ua. lenne, amelyikböl még nagyon régen láttam fekete-fehér részleteket az MTV-n? Tudom, hogy Házy is hires Rosalinde volt, de most már végképp´ nem ugrik be, hogy pl. azon a TV-s részleten Moldován Stefánia volt-e Rosalinde és kivételesen Házy mint Adele, vagy már keverem, és Moldován Stefánia+László Margit voltak a Hölgyek... |
||
|
38 Judit • Válasz erre |
2004-07-27 21:26:25 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
37 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-27 14:37:51 |
|
|
A mai napra már csak egy érdekes, Lehárral kapcsolatos "anyagom" maradt. |
||
|
2004-07-27 14:16:37 |
||
|
Bizony, a tegnapi kapkodásomba becsúsztak ezek a tévedések. Köszönöm a kiigazítást. |
||
|
2004-07-26 22:16:46 |
|
32 Marcsi • Válasz erre |
2004-07-26 22:01:45 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
29 Sesto • előzmény27 • Válasz erre |
2004-07-26 18:34:28 |
|
|
|
||
|
2004-07-26 17:00:49 |
||
|
A Boskowsky Denevér CSÚCS. "Glückich ist, wer vergisst"---- stb. Mese! |
||
|
27 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-26 16:35:56 |
|
|
Annyi felvételem van, hogy már magam sem igen tudom, hogy mi abból a komplett, mi csak részletek. Most búvárkodtam egy kicsit a dolgaimban, s a következőket találtam. Pontosabban csak az érdekesebbeket sorolom fel itt: |
||
|
2004-07-26 13:47:49 |
||
|
Nicolai Gedda nagy operettes, érdekes, hogy ezt is jól csinálja:))) Az EMI 100éves jubileumi gáláján, Glyndebourne-ben épp a Víg özvegyből énekelt. 1997-ben volt mindez, ahhoz képest, hogy akkor már 80 körül járt, bámulatosan egyben volt a hangja. |
||
|
2004-07-26 13:43:41 |
||
|
Kedves Sesto! Köszönöm híreid. Amit említesz, valóban etalon. A lemez nincs meg nekem, de a korabeli felvételét ismerem, amiből a rádió a hatvanas években és azóta is többször részleteket sugárzott. Kompletten soha nem hallottam. Örülök, hogy most megjelent, gondolom, digitális rögzítéssel CD-n is. Nagyon szerettem ezeket az énekeseket....És, valóban, ilyen művészekkel szabad(na) csak klasszikus operetteket lemezre venni... |
||
|
19 Sesto • előzmény16 • Válasz erre |
2004-07-26 12:00:13 |
|
|
Kedves Búbánat, Te is említed a nemzetközi énekesgárda korábbi Titánjaival elkészült operettfelvételeket... |
||
|
18 gondola • Válasz erre |
2004-07-25 20:54:57 |
|
|
Megkapó Judit és Búbánat szép, meleg lírájú beszélgetése. Búbánat (Melankólia!) csodálatosan sokat tud az operettről és ez manapság ritka. Nagy műfaj, persze elsősorban színházként, tényleg beszélgetésre érdemes. |
||
|
|
|
2004-07-25 20:36:23 |
|
16 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-25 11:06:30 |
|
|
Ez most még hosszabb lesz az előzőnél, de nem szeretem megbontani, több részre szabdalni a mondókáimat, folytatásokat készíteni. Inkább folyamatosan írom, úgy, ahogy a gondolataim ide-oda repdesnek: |
||
|
15 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-24 23:16:49 |
|
|
Folytatom. Ott vannak a régi Szabó Miklós felvételek. Emlékszel a Madarászra? „Nagyapám még húsz sem volt….” Azon a régi felvételen Szabó utolérhetetlenül énekli ezt a híres dalt. Később Simándyval, Ilosfalvyval is felvette a Rádió ezt, de számomra Szabó Miklósé a pálma. Vagy a Milka belépőjére? A postáskisasszony dalára? Fábry Editre és Kazal és Hlatky vidám kettőseire, Rátonyi számára? |
||
|
14 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-24 22:40:47 |
|
|
Kedves Judit! |
||
|
13 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 19:18:11 |
|
|
Folyt. köv.Bocs el kell mennem. |
||
|
12 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 19:16:36 |
|
|
Kedves Búbánat, megpróbálom folytatni, |
||
|
11 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 18:23:21 |
|
|
Bocsánat fogom majd folytatni de amint látod a végét ismét vadul a gépem. Bocs!!! |
||
|
10 Judit • Válasz erre |
2004-07-24 18:21:04 |
|
|
Kedves Búbánat! |
||
|
2004-07-22 18:48:27 |
||
|
Én örömmel társalgok Veled is ezekről a régi és nem annyira régi témákról... |
||
|
2004-07-22 13:11:43 |
||
|
Nem, én Megén vagyok mindig, mindenhol, csak engedelmetekkel belekotyogtam ebbe a személyes beszélgetésbe. Abban pedig lehet igazad, hogy Gyenes Magda volt és nem Raskó. Én annak örülök, hogy néha ilyen régi dolgokról is lehet beszélgetni valakivel, felfrissítendő az emlékezetünket. |
||
|
2004-07-22 12:15:20 |
||
|
Köszönöm, akkor ezek szerint Te vagy alias Judit? |
||
|
2004-07-22 08:03:07 |
||
|
A Kard és szerelem operett volt az Operettszínházban, én láttam, kosztümös darab volt, és Raskó Magda, Hadics László akikre emlékszem a darabból. Semmi másra. Spanyol vagy olasz helyszín volt, talán még ennyire emlékszem........ és egyes férfi szereplők fején fekete kalózkendő volt... erőlködni kellene még, hogy valamit összehozzak. |
||
|
5 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-22 00:00:53 |
|
|
Kedves Judit! Nem mondtad, hogy ilyen sokáig távol leszel...Pedig még annyi mondanivalónk lenne egymás számára...Akkor ezzel itt be is fejezhetjük? Remélem, hogy azért még előkerülsz, az sem baj, ha más néven... |
||
|
4 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 12:13:11 |
|
|
Hadd elevenítsek fel egy epizódot édesapám és Huszka Jenő kapcsolatából. |
||
|
3 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 10:43:46 |
|
|
Bocsánat, helyesbítek: 1955. |
||
|
2 Búbánat • Válasz erre |
2004-07-18 10:43:08 |
|
|
Engedj meg még annyi pontosítást, hogy Huszka legutolsó műve eredetileg a Szabadság, szerelem (1959), de lehet, hogy amit említettél a Kard és szerelem egy film címe? Ebben én is bizonytalan vagyok. |
||
|
2004-07-18 10:30:38 |
||
|
Kedves Judit! Tőlem itt is folytathatjuk, ha itt jobban ki tudsz bontakozni.... |
||
|
0 Judit • Válasz erre |
2004-07-18 09:24:57 |
|
|
Nem találtam meg nyitottam egyet. |
||
A fiatal Ábrahám Pálról nem sok mindent tudni, de azért vannak információk róla a korabeli lapokban is. A zeneszerzés mellett kitűnő karmester volt, ezt hallhatjuk a korabeli gramofon lemezeken, melyeket ő vezényelt. Emellett kitűnően tudott például zongorázni, derült ki egy 1914-es cikkből.
Mohács és Vidéke 1914. 04. 12. 3. oldal
Az Izraelita nőegylet leányzsúrja.
....
Előételnek egy Debussy Schersot kaptunk. A modern francia impressziomista sokszínű aprósága kitűnő tolmácsolóra talált Ábrahám Pálban, ki komoly és hóditó művészi elvekkel van fölszerelve és választékos eszközök útján muzsikálja ki a billentyűkből azt a pontos és finom összeköttetést, a mit a természet a fül és szív között teremtett. A zeneszerzést tanulja a
Zeneakadémián és a technikai bravúrjában karmesteri hajlamokat jelez a kézjáték széles vonalvezetése, valamint a fölfogás átfogó erővelteljessége is. A nagy lirikustól Brahmstól játszott még egy rapszódiát, avval az ábrándos és érzékeny, de meleg, érces és férfias fölfogással és kifejeznitudással, a mi csak azoknak sajátja, kik a hangszerüknek tudósai, meg poétái egyben. Afölényes tudás könnyed ujjérintéssel kiépít minden akkordot, a mibe a vérbeli zenész egész muzsikális lelkét belé tudja lehelni. Nem tudhatom, mi minden zsongott ebben a rapszódiában, mikor a költője érző leikéből kiszakadt, de tudom, hogy se más, se több nem lehetett, mint a mit Ábrahám hozzá kristályosított. Nem értvén a zenéhez sokkal többet, mint a keszthelyi városbiró az arcképfestészethez, üresen hagyom e papíron a többi helyemet az eljövendő, illetékesebb kritikusok számára. Nagy világ fog még tapsolni neki, mint a hogy tapsolta a Belvárosi Kaszinót megtöltő publikum, mely fentartás nélkül behódolt e legtöbbet ígérő, ritka talentumnak.
Ábrahám Pál maga is remek hangszerelő volt, sőt korai éveiben rengeteg külföldi slágert hangszerelt át. Később időhiány miatt segítettek neki mások is, de nem tudni mennyiben.
Esti Kurír 1928. szeptember 15. Offenbach operát hangszerelt Ábrahám
A GÖRLNÉLKÜLI OPERETTBEN a hat fiatal és kedves kisasszony, Szömőrkényi Franciska, Kerékgyártó Olga, Horváthy Elvira, Dobos Anni, Hajó Teri és Fóthy Nelly már éneklik is Hoffmann Barcaroiájának paródiáját:
Bár karolna Csak át a párom,
Epedve várom őt,
Bár karolna Szivemre bújva,
Ha zeng az új nyitány Megboldogult Offenbach úr Megbocsát nekünk fán,
Ha élne most,
Egy jazz dobosi Vinne mindig a bárkán.
Hoffmann Barcaroláját eredetileg Offenbach irta, jazzra azonban kései utóda, Ábrahám Pál hangszerelte.
A Renate Müller miatt próbálták az utolsó példányig elégetni, de szerencsére nemrégiben 2 példány meglett belőle. Három Ábrahám dal szerepel benne:
Paul Abraham Spielfilm: „Sunshine Susie“ (Die Privatsekretärin, engl.,m.dt.U.) - YouTube
Ez lenne az angol változat.
2. perc 10 mp-től hallható zenerészlet szinte megegyezik egy későbbi Chappy Orlay Jenő sláger egy részével....ha jól nézem 1942-es az Orlay sláger, valójában kedvenc dalaim egyike ebből a korból.
Rácz Vali - Weygand Tibor: Nem vagyok egy tedd ide, tedd oda ember - YouTube
- Budapesti Hírlap, 1931. február 26.
A mesék az írógépről c. film premierje 1931. február 26-án volt a Royal Apollo és a Kamara mozikban, a német verzió ment Renate Müller, Hermann Thimig, Felix Bressart főszerepével.
Szomaházy István regénye, Békeffy-Lajthay operettje nyomán,
RENDEZTE: WILHELM THIELE a „Benzinkút6 rendezője. Zenéjét szerezte: ÁBRAHÁM PÁL. (A Lajtai dalok nem hangzottak el a filmben).
Viszont ha ez a változat ment, akkor itthon is kéne belőle, hogy legyen példány. Aztán lehet, hogy ezt is megsemmisítették.
Víg Miklós felénekelte a film két slágerét magyarul:
Víg Miklós - Szalmaszál a vízbe - YouTube
Víg Miklós - Bár nincsen ősi rangom - YouTube
A német filmdalok Gramofon lemezre is felkerültek
Renate Müller: „Mein Herz hab ich gefragt“ (Paul Abraham) - YouTube
"Ich hab 'ne alte Tante" ... Bernard Etté / Armand Bernard (1931) - YouTube
"Ich bin ja heut so glücklich ! " ... Bernard Etté / Marthe Coiffier (1931) - YouTube
bocs: Kiss-B. Atilla ... újabban, de még változhat. Én még számítok ott további díjra .. kiderül.
Màr bocsânat, de nem az àllam figyel oda, hanem az Operettszinhàz igazgatója , Kis B Atilla van abban a kultúr-POLITIKAI helyzetben, hogy ki tudja járni ezeket a díjakat.
Lemaradt: Március 15-e alkalmából
Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át a Budapesti Operettszínház művésze, Dolhai Attila, Jászai Mari-díjas színművész, énekes.
A mások mellett Fischl Mónika kiváló művész, Dolhai Attila érdemes művész elismerése de 2021-ben Lehoczky Zsuzsa Nemzet Művésze kitüntetései is jelzik, hogy az állam odafigyel az operettre is, megbecsüli és díjazza az arra érdemes alkotókat és művészeket a zenés színház műfaj eme értékes területéről is.
Ő legalább megérdemli ...
Örülök, hogy „kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesült a Budapesti Operettszínház primadonnája, Fischl Mónika énekművész, színművész”.
A fotó a díjátadón készült a Pesti Vigadóban, 2022. március 10-én.
Szeretettel gratulálok a Művésznőnek a kapott rangos állami elismeréséhez!
Az Operettszínház honlapján olvasom, hogy a díjátadó ünnepségen Fischl Mónika kollégája, Dolhai Attila énekével színesítette a programot.
"Mesék az írógépről" című hangosfilm
Kemény Egon hangszerelése a német film, erről egyik rádió-portréjában tett említést az 1960-as években, a fenti címmel. Amennyiben később magyar nyelvű változat is készült, abban az esetben feltételezem, hogy a fenti címmel ment és nem az eredeti német lefordításával ("Magántitkárnő").
"Magántitkárnő" címmel nevezték el a szövegkönyv olasz feldolgozását is: http://nol.hu/archivum/archiv-464383-267505, ahogy most rövid áttekintést nyertem az interneten keresztül a filmről.
"Mesék az írógépről" - magyar némafilm,1917. A főszerepben: Berky Lili.
Az Ábrahám-film angol nyelvű verziója a YouTube-on látható.
Óriási meglepetés, hogy megtalálták és restaurálták a német filmet!
A náci korszak alatt számos hazai és nemzetközi filmet megsemmisítettek vagy egyszerűen elveszett a példánya vagy később a kommunista időszak alatt semmisült meg, esetleg hanyagságból tűnt el.
Örvendetes fejlemény, hogy a Renate Müller főszereplésével, Szomaházy István szövegkönyve alapján c. Mesék az írógépről c. filmoperett elveszettnek hitt német filmoperett Ábrahám Pál zenéjével pár éve előkerült és mostanra sikerült digitalizálva restaurálni. A premiert mi is megtekinthetjük 2022. 03. 24-én az alábbi linken:
24.03.2022 Die Privatsekretärin Film – Adalbert Stifter Verein
Március 24-én a Filmmuseum München a Adalbert Stifter Verein együttműködésében bemutatja az 1931-es "A magán titkár" című film restaurált változatát Paul Abraham zenéjével.
1927-ben Lajtai Lajos is megzenésítette ez a szövegkönyvet, de a német filmen az ő általa írt dalok közül egy se szerepelt.
Kapcs. 5007. sorszám
A Duna TV-ben láthattuk ma délután - a MediaKlikk.hu oldaláról visszanézhető:
Hogy volt?! Domonkos Zsuzsa köszöntése
Vendégek a Duna TV stúdiójában:
Domonkos Zsuzsa, Bartók Gergely, Dávid Krisztina, Hegedűs Valér, Oberfrank Péter, Szendi Szilvi, Beeri Benjámin és Schwartz Dávid.
Beszélgetőtársak: Radványi Dorottya és Sztankay Ádám
Ism. ma éjjel a DunaWorld csatornán (23.35 órakor) és holnap Duna TV (22.35)
Írd meg a kép forrásának linkjét és akkor segítek.
Fényképet hogy lehet feltölteni? Nekem nem engedte.
Lásd bejegyzésemet itt.
Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (Búbánat, 2008-09-12 19:49:47) - 1385. sorszám
Tükör c. folyóirat 1977. 11. 13. száma szerint 46. szám szombat 21. óra
Operett dióhéjban: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban ©
Nem tudom mi lehetett ezzel a felvétellel, jó lenne, ha előkerülne.
A Magyar Televízióban 1968-ban játszották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. darabját. A Tükör 1968. 07. 09. 28. szám szerint szombati nap sugározták felvételről 20 óra 20 perces kezdéssel:
ABRAHÁM PÁL:
Haway Rózsája.
Jazzoperett 3 felvonásban. A Szolnoki Szigligeti Színház előadása, felvételről. Szövegét írta: Földes Imre. Alfred Grünwald. Fritz- Löhner—Beda Versek: Har- math Imre. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskuti Márta. Koreográfus: Hegedős Györgyi. Vezényel: Pázmány Tibor. Rendezte: Bor József.
Szereplők: Susanne Provan- revüsztár, Lilia hercegnő — Hubay Anikó, Lilo Taro herceg — Rózsa Sándor, Stone tengerészkapitány — Harmaczy József, Kormányzó — Dömsödy János, Bessy, az unokahúga — Krasznói Klári, Buffy, a kormányzó titkára — Kertész Péter, Jim Boy, Susanne partnere — ifj. Ujlaky László. Raka — Baranyai Ibolya, Kanako Hile — Juhász János, Perroquet — Benyovszky Béla. Bobby, tengerész hadnagy — ifj. Talár Endre, Sunny — Horváth Attila, Riki, haway-i lány — György Márta.
Ábrahám Pál (1892—1957) a Zeneművészeti Főiskolát végezte. 1927-ben kezdődöttkönnyűzenei pályafutása,
mint operettszerzőé s a Fővárosi Operettszínház szerződtette karmesternek. A Haway rózsája és a Bál a Savoyban németországi bemutatói idején Berlinbe költözött, majd onnan 1933-ban,a fasizmus elől Párizsba s utána — Kubán keresztül — 194l-ben New Yorkba emigrált. 1956-ban súlyos ideg-összeomlással visszatért Európába. 1957-ben halt meg Zürichben. A Haway rózsáját 1932-ben mutatta be a Király Színház. Lábass Jucival a címszerepben. A szerző ekkor így nyilatkozott új operettjéről: őszintén megvallom, a Haway rózsája (németországi) sikereinek nem tudtam igazán örülni. Budapest közönségétől várom alázatosan az engedélyt: örülhetek-e teljesszívvel igazán? ... A szívem ide húz. Németországi sikereim nem. sikerek, örömeim nem örömök, Budapest jóváhagyása nélkül.”
Képünkön: Hubay Anikó és Harmaczy József.
Megjegyzésem: Ábrahám 1960. májusában halt meg, tehát 3 évvel később, mint a cikk írja.
Talán ha az Erkelben, Budapest új musical-arénájában mutatták volna be ...
2020-ban emlékezett meg a zenei világ a 150 éve született magyar „operettkirályról”, Lehár Ferencről. De a magyar klasszikus operett „atyjának” is tekinthető Dr. Huszka Jenő zeneszerző életműve előtt is tisztelegtünk, hiszen ugyanabban az évben volt születésének 145. és halálának 60. évfordulója.
Mindkét nagy magyar komponistára emlékezve, a 2020. évben tervezett, aztán a COVID-vírusjárvány miatt elmaradt gálakoncertekre kerül sor 2022 április 29-én és 30-án a Budapesti Operettszínházban.
Jegyek már vásárolhatók.
I. gála
„SZABADSÁG, SZERELEM” - Operettgála
Gyöngyszemek Huszka Jenő legszebb operettjeiből
Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Gül baba, Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy.
A komponista életműve előtt tiszteleg a gála műsor a Budapesti Operettszínházban április 29-én (du. 3 óra) és 30-án (du. 3 óra)
Az est során népszerű operettslágerek előadói lesznek:
Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter és Vadász Zsolt.
A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula.
II. gála
A Budapesti Operettszínház Operettgála műsort ad Lehár Ferenc emlékére!
„Szép álom, szállj a szívemre!”
A nagyszabású ünnepi gálaműsorban felcsendülnek majd a szerző legnépszerűbb dallamai az Operettszínház ismert művészeinek tolmácsolásában. Fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.
Közreműködik a színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.
A gála rendezője: Ionel Pantea
Előadások:
2022. április 29., 19.00 óra
2022. április 30., 19.00 óra
