1892. november 2-án, pontosan 130. esztendeje látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban), a mai Szerbia területén, Nyugat-Bácskában Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a magyar operett egyik legjelentősebb, nemzetközileg is jegyzett és játszott alakja. Ábrahám Pál komolyzenével kezdte, Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-cselló és karmester szakon. 1927 körül kezdett el - az abban a korban divatos- jazz-zenét és operettet írni. Ekkor az operettszínház karmestere lett, és a Zenebona c. darabbal mutatkozott be, melybe 5 dalt írt. A következő operettje Az utolsó Verebélylány már egészében az ő szerzeménye volt. Három későbbi operettjével: Viktória, Hawaii rózsája és Bál a Savoyban nemzetközi sikert ért el, különösképpen Németországban, de egész Európában játszották darabjait. Zsidó származása miatt azonban 1932. elején menekülnie kellett Németországból. Ezután is írt operetteket, melyből a legnagyobb sikert Magyarországon a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára ill. a Júlia aratta. Összesen 14 operettet és kb. 30 filmzenét szerzett. 1939-ben hagyta el Magyarországot, Franciaországba ment, onnan hajón Kubába, onnan pedig az Egyesült Államokba. Utóbbi helyen nem aratott sikert, sőt elmegyógyintézetbe került. 1956-ban egy magyar barátja segítségével Németországba, Hamburgba került, és ott halt meg 1960. május 6-án rákban.
Magyar Operett Napja a centenáriumi évadban – Gálakoncert és díjátadó
Operett.hu - 2022-10-26
"Egyvalamiben biztos, hogy világelsők tudunk lenni, ez pedig a magyar operett. [...] Azt az intézményt, azt a műfajt, azt a társulatot, amelyet szolgálok és azokat a nagyszerű szerzőket, akik ezt a műfajt megalkották, azokat az alkotókat, rendezőket díszlet-és jelmeztervezőket, illetve a nagyszerű művészeket, akik életben tartják és magas színvonalon, estéről estére Önök elé viszik ezt a csodálatos nemzeti kulturális örökségi "terméket", a magyar operettet, ahol csak tehetem, dicsérem. Köszönöm, Önöknek, hogy velünk együtt ünneplik a ma díjazott művészeinket" - köszöntötte Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a magyar operett napján rendezett gála nézőit.
[...]
"Ahogy kutattam Kálmán Imre és Lehár Ferenc pályáját rájöttem, hogy sok közös pont, átfedés van az életükben. Kitaláltam egy fiktív helyzetet: a két zeneszerző valahonnan a mennyből vagy a paradicsomból visszatekint a magánéletére és a zeneszerzői karrierjére, és eközben felfedezik a párhuzamosságokat" (Homonnay Zsolt)
"Beszélgethettünk volna többet is" - mondta Kálmán Imre az előadásban. "Nem értünk rá. 12 évvel előrébb voltam, mint Te. Strauss halála után be kellett tölteni az űrt. Bécs, Budapest követelte az új operetteket. Annyi dolgunk volt. Annyi darabot kellett még komponálnunk." - válaszolta neki Lehár Ferenc.
A Magyar Operett Napját 2002 óta minden évben október 24-én ünneplik – két világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján.
Sir Arthur Sullivan: The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty
A cornwalli kalózok ˙[avagy a becsület rabja] címmel is ismert (a magyar nyelvű rádiófelvételen)
Opera comique (operett) két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1879. december 31., New York, Fifth Avenue Theatre, majd 1880-ban Londonban volt, hatalmas sikerrel.
Magyarországi bemutató: 2009. március 20., Szegedi Nemzeti Színház, Kalózkaland címmel.
A cselekmény helyszíne és ideje: Cornwall sziklás partvidéke (I. felv.), egy kápolna romja holdfényben (II. felv.) Viktória királynő uralkodásának idején, a XIX. század első felében.
A cselekményről vázlatosan:
A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Megismerkedik Stanley tábornok lányaival, köztük Mabellel, és a két fiatal azonnal egymásba szeret. Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves: gyakorlatilag minden szökőévben csak egyszer van születésnapja. tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat, ami paradox helyzetet szül: további 63 évig kell szolgálnia a kalózoknál!... A saját kötelességtudatához kötve Frederic egyetlen vigasztalása az, hogy Mabel beleegyezik, hogy hűségesen várja őt.
A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley dandártábornok becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi a tábornok lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül.
A partitúra több zeneszerzőt parodizál, legszembetűnőbb Verdi (A trubadúr, A végzet hatalma) és Berlioz (Faust elkárhozása) műveinek egyes témájára utaló részek, ahogy Offenbach (A banditák) Gounod (Rómeó és Júlia) zenéjének is egyes elemeit poentírozza a szerzőpáros a helyenként burleszkszerű darabjukban, amihez bőven adagolt humor és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenék társulnak.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Major-General Stanley jelenete: „I am the Very Model of a Modern Major General”
A kalózok és a rendőrök kórusjelenete: „With Cat-like Tread, upon our prey we steal”
A kalózkirály dala: „I am a Pirate King”
A kalózkirály dala és kórusjelenet: „Hail, Poetry!”
A rendőrőrmester dala és jelenet: „When the Foeman Bares Steel”
A lányok kara: „Climbing over rocky mountain”
Frederic dala és a lányok kara: „Oh, is there not one maiden breast”
Mabel dala és a lányok kara: „Poor Wand’ring one”
Szerelmi kettős és a lányok kara: „How beautifully bluenthe sky”
Frederic dala és kórusegyüttes: „Stay, we must not lose our senses”
Ruth, a kalózkirály és Frederic hármasa: „When you had left our pirate fold... A Paradox”
Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya]
(The Gondoliers, or The King of Barataria)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1889. december 7., London, Savoy Theatre
Magyarországon nem mutatták be.
A vázlatos cselekmény
I. felvonás
Két partiképes ifjú gondolást, Marcót és Giuseppét lelkesen köszöntenek a lányok, s egy szembekötősdi során a fiúk meg is fogják a két legkívánatosabbat: Gianettát és Tessát. A Plaza-Toro hercege és hercegnője leányukkal, Casildával és kísérőjével, egyben szerelmével, Luizzal, gondolán érkeznek meg spanyolországi utazásukról. A herceg elmeséli, hogy a leányát hat hónapos korában odaígérték Barataria gazdag királyának, aki azonban lemondott a rangjáról, hogy metodista prédikátor lehessen. A herceget ugyanakkor elrabolták és Velencébe hozták. Később a királyt megölték. A herceg és a hercegné most azért jöttek, hogy megtalálják a herceget, és hogy a leányuk Barataria királynője lehessen. Don Alhambra, a nagy inkvizítor elmondja nekik, hogy a herceg most gondolás, míg a nevelőnő, akire a gyermeket bízta, egy bűnöző banda tagja lett. A nőt azonban meg fogják találni, így megtörténhet a gyermek azonosítása. Míg a gondolások és a lányok szórakoznak, Don Alhambra bejelenti, hogy Marco vagy Giuseppe Barataria királya. Mivel nem tudja, melyik, azt mondja, együtt kell elfoglalniuk Barataria trónját, és társuralkodókként kell kormányozniuk az országot. Ezután elválnak.
II. felvonás
Három hónappal később, a baratariai királyi palotában Marco és Giuseppe két trónon ülnek, együtt uralkodnak. Aztán megjönnek a feleségeik, és tánccal ünnepelnek. Don Alhambrának nem tetszik a dolog, elmondja nekik, hogy Casildát egyiküknek megkérték, így Gianetta és Tessa szomorúan veszik tudomásul, hogy valamelyikük törvénytelen házasságban él. Izgatottan várják a nevelőnő érkezését, közben a herceg illemtanra oktatja őket. A nevelőnő elmondja, hogy az igazi herceg Luiz, akit ő ravaszul saját fiára cserélt ki. Mindhárom pár boldog.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Scottish Opera, 2021
Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Australian Opera, 1989 – balettel dúsított változat
We’re Called Gondolieri - duett
Then one of us will be a queen! - kvartett
Tessa’s Aria - „When a Merry Maiden Marries”
Rising Early in the Morning – ária, kórus
In A Contemplative Fashion - kvartett
In Enterprise of Martial Kind - kvartett
Here is a casa unprecedented - kvintett
List and Learn – nőikar és férfikar
Ábrahám Pál: Bál a Savolyban Kaunasban is látható:
http://www.muzikinisteatras.lt/#/Balius-Savojoje.html?repert=3220
Sir Arthur Sullivan: Patience, or Bunthorne’s Bride
(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre
Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház
A vázlatos cselekmény:
A színhely a Bunthorne-kastély előtti tér. A falu összes leányzója – köztük Lady Jane - Reginald Bunthorne, egy „ábrándos”, „esztétikus” költő szíve iránt eped, de ő csak az egyszerű tejeslányt, Patience-t szereti, ám viszonzatlanul. Megjönnek a faluba a 35-ös dragonyosok, akiket mélyen felháborít, hogy korábbi kedveseik egy hosszú hajú széplélek után epednek. Amikor azonban Bunthorne egyedül van, bevallja, csak pózol. Patience arról mesél Angelának, hogy négyéves korában szerelmes volt egy kisfiúba. Grosvenor költő megkéri Patience kezét, de az visszautasítja. A fejőlány felismeri kisgyermekkori szerelmesét, de rádöbben, hogy őt most szeretni hiábavaló dolog volna. Bunthorne elmeséli a dragonyosoknak, milyen nehéz helyzetben van. Úgy határoz, hogy tombolajegyeket hoz forgalomba, s a nyertesnek nyújtja kezét. Lady Jane és a lányok meg is veszik a jegyeket. Patience önzetlenségből beleegyezik, hogy hozzámegy Bunthorne-hoz, mire a dühös lányok figyelme a katonák felé fordul. Megjelenik azonban a másik költő, Grosvenor.
II. felvonás
A lányok szerelmet vallanak Grosvenornak, Lady Jane pedig elhatározza, hogy megszerzi magának a kétségbeesetten menekülő Bunthorne-t. Abban a reményben, hogy megkaphatják a lányokat, a dragonyosok is széplelkekké válnak. Bunthorne rábeszéli Grosvenort, hogy hagyjanak fel a vetélkedéssel, de elveszíti Patience-t, aki ráébred, hogy önző dolog volna, ha szeretné. Grosvenor és a lányok lemondanak szépelgő szerepükről, s most hogy Patience Grosvenort végre közönségesnek látja, a fejőlány úgy dönt, hogy mégis tudná őt szeretni. Bunthorne visszatérne Lady Jane-hez, de elhalássza előle egy nemes hadnagy. A dragonyosok feleséget választanak, Bunthorne-nak pedig nem marad más, mint hogy csodálhatja egy tulipán vagy egy liliom szépségét – minthogy (hamisan) azt állította, hogy erre vágyik. Így: "Senki sem Bunthorne menyasszonya."
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Video - trailer Odyssey Opera
video trailer(2) á l'auditorium du Musée d'Orsay
Idén november 2-án ünnepeljük Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Sajnos az igazgatói pályázatban szereplő Ábrahám gála nem lesz idén a Budapesti Operettszínházban, (bízunk benne, hogy a későbbiekben még sor kerül erre) viszont a youtube-ra feltöltötték az 1992-es Madách Színházban tartott 100. születésnapi interoperett gálát. Ha nem is teljes terjedelmében, de 79 perc keretében gyönyörködhetünk a csodás dallamokban. Annak idején a magyar, az osztrák és a német televízió is közvetítette a műsort.
A műsorban dalok hangzanak el a zeneszerző Viktória, a Hawaii rózsája, a Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára és a Júlia c. operettekből magyar és német nyelven, magyar művészek tolmácsolásában.
1992: TV-Gala und biografische Anmerkungen zum 100. Geburtstag Paul Abrahams - YouTube
Arthur Sullivan: Iolanthe - English National Opera - 2018
Iolanthe at the London Coliseum
The entrance of the Peers from Iolanthe - Harrogate Theatre, 2011
Kapcs. 5226. sorszám
(Folytatás)
A Miskolci Nemzeti Színház operett, daljáték, zenés játék, musical bemutatói 1972/73-tól 1997/98-ig:
1972. szeptember 22. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1973. január 12. – Zerkovitz Béla: Doktor úr – Zenés bohózat 3 felvonásban
1973. február 26. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1973. szeptember 28. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban
1973. október 14. – Horusitzky Zoltán: Csipkerózsika – Mesejáték 2 részben
1974. szeptember 27. – Zeller: A madarász – Nagyoperett 3 felvonásban
1975. január 6. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1975. február 14. – Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – Tragikus musical 2 részben
1975. október 3. – Suppé: Boccaccio – Nagyoperett 3 felvonásban
1976. április 16. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1976. október 8. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban
1977. május 13. – Offenbach: Szép Heléna – Nagyoperett 2 részben
1977. október 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1978. június 2. – Wassermann: La Mancha lovagja – zenés játék
1978. szeptember 29. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban
1979. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1979. december 7. – Millöcker: Dubarry – Nagyoperett 2 részben
1980. május 9. – Monnot: Irma, te édes – zenés komédia 2 részben
1980. december 19. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 2 részben
1981. május 29. – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája – zenés dráma 3 felvonásban
1982. november 19. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1983. november 11. – Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nagyoperett 2 felvonásban
1984. november 29 – Vaszy Viktor: Dankó Pista – Daljáték 2 részben
1985. március 19. – Lajtai Lajos: A régi nyár – Zenés játék 2 részben
1985. október 18. – Hervé: Nebáncsvirág – Bohózatos operett 3 felvonásban
1985. november 29. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban
1986. november 10. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban
1987. december 18. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1988. november 18. – Presser Gábor: A padlás – félig mese – félig musical 2 részben
1989. február 23. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1990. január 19. – Wassermann: La Mancha lovagja – Musical 1 részben
1990. november 30. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban
1991. január 15. – Fényes Szabolcs: Maya – Operett 2 részben
1992. január 31. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1992. december 11. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1993. december 17. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1994. november 10. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1995. április 21. – Kander: Kabaré – Musical 2 részben
1995. október 3. – Loewe: My Fair Lady – Musical 2 részben
1996. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Operett 3 felvonásban
1996. december 20. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1997. február 21. – Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Rockopera 2 részben
1997. június 6. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben
1997. november 21. – Bock: Hegedűs a háztetőn – Musical 2 részben
1998. május 8. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Regényes operett 3 felvonásban
Érdekességképpen, összegyűjtöttem (kiírtam) a Miskolci Nemzeti Színházban 1949/1950-es évadtól 1997/1998-as évadig játszott operett, daljáték, zenés játék, musical darabokat:
1949. október 21. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban
1949. december 23. – J. Strauss: Bécsi diákok (Zenéjét Strauss-művekből és korabeli muzsikából feldolgozta: Majorossy Aladár)
1950. február 15. – Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1950. március 26. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1950. május 20. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban
1950. szeptember 18. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1950. december 23. – Székely György: Aranycsillag – Nagyoperett 3 felvonásban
1951. március 16. – Miljiutyin: Szibériai rapszódia (Nyugtalan boldogság) – Nagyoperett 3 felvonásban
1951. május 12. – Bródy Tamás - Kerekes János: Palotaszálló – operett 2 részben
1951. szeptember 15. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Operett 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
1951. december 22. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban
1952. április 8. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1952. október 24. – Miljutyin: Havasi kürt – Nagyoperett 3 felvonásban
1952. december 19. – Sárközy István: A szelistyei asszonyok – Operett 3 felvonásban
1953. február 13. – Kerekes János: Állami Áruház – zenés vígjáték 3 felvonásban
1953. március 26. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Daljáték 3 felvonásban
1953. április 18. – Lehár Ferenc: Vándordiák (Garabonciás) – Daljáték 2 részben
1953. április 30. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban
1953. november 13. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1954. június 6. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1955. február 11. – Huszka Jenő: Bob herceg – Nagyoperett 3 felvonásban
1955. április 24. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban
1955. november 4. – Farkas Ferenc: Zeng az erdő – Nagyoperett 3 felvonásban
1956. március 1. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban
1956. október 3. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1957. március 28. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban
1957. június 29. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1957. november 22. – Kálmán Imre: A bajadér – Nagyoperett 3 felvonásban
1958. március 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1958. május 9. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1958. november 14. – J. Strauss: A cigánybáró – Nagyoperett 3 felvonásban
1959. szeptember 24. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1959. november 22. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban
1960. április 29. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban
1960. május 6. – Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 – Zenés vígjáték 3 felvonásban
1960. december 2. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1961. január 20. – Hervé: Nebáncsvirág – Operett 3 felvonásban
1961. április 7. – Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Operett 3 felvonásban
1961. november 3. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1962. február 23. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban
1962. október 5. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban
1962. november 9. – Tamássy Zdenkó: Jaj, a mama! – Zenés komédia 3 felvonásban
1962. december 30. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1963. április 12. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Daljáték 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
1963. október 11. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1963. december 6. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban
1963. december 21. – Eisemann Mihály: Anna-bál – Operett 3 felvonásban
1964. március 27. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1964. június 4. – Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság – zenés vígjáték 3 felvonásban
1964. október 30. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban
1965. február 12. – Ábrahám Pál: Viktória – Nagyoperett 3 felvonásban
1965. május 20. – Szirmai Albert: Mágnás Miska – Operett 3 felvonásban
1965. október 1. – Fall: Sztambul rózsája – Nagyoperett 3 felvonásban
1966. január 28. – Fényes Szabolcs: Maya – Revüoperett 3 felvonásban
1966. április 9. – Loewe: My Fair Lady – Zenés játék 3 felvonásban
1966. október14. – Kálmán Imre: Ördöglovas – Nagyoperett 3 felvonásban
1966. december 16. – Benatzky: Az esernyős király – Sanzon-operett 3 felvonásban
1967. február 17. – Lajtai Lajos: Három tavasz – Revüoperett 3 felvonásban
1967. május 5. – Huszka Jenő: Gül baba – Nagyoperett 3 felvonásban
1967. október 6. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban
1968. február 9. – J. Strauss: Mesél a bécsi erdő – Nagyoperett 3 felvonásban (zenéjét összeállította és részben szerzette: Betlen B. László)
1968. április 12. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben
1968. október 11. – Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1969. február 7. – Behár György: Éjféli randevú – Revüoperett 2 részben
1969. szeptember 26. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1969. december 12. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1970. május 8. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1971. január 8. – Fall: Pompadour – Nagyoperett 3 felvonásban
1971. április 25. – Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – Revüoperett 3 felvonásban
1971. október 1. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
(Folytatom)
A jazz-operett királya a Staatsoperben: Paul Abraham "Ball im Savoy" című műve
Amikor Paul Abraham (1892–1960) 1932-ben Berlinben megírta a "Ball im Savoy" című operettet, népszerű és nagyon keresett zeneszerző volt. Korábban nagy sikereket ünnepelhetett a "Viktoria und ihr Husar" és a "Blume von Hawaii" operettekkel. A "Ball im Savoy"-t 1932 decemberében mutatták be a berlini Großes Schauspielhausban. A darabot, amelyet Abraham Alfred Grünwald (1884–1951) és Fritz Löhner-Beda (1883–1942) librettistákkal közösen készített, hamarosan az akkori prágai Új Német Színházban is előadták. 89 év után a jazz operett visszatér ugyanabba a színpadra – a mai Prágai Állami Operaházba. Az Állami Operaház dramaturgja, Jitka Slavíková elmondta, hogy Paul Abraham három leghíresebb operettjét mind Prágában adták elő az 1930-as években:
"Mindhárom sikeres darabot itt adták elő 1932-ben, 1933-ban és 1934-ben. A vélemények nagyon pozitívak voltak. Az Új Német Színházban a produkciók nagyon gyakran változtak, és nem maradtak sokáig a repertoárban. Ábrahám mindhárom operettjének legalább 20 ismétlése volt. Ez már azt bizonyítja, hogy közvetlen találatok voltak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindhárom darabot az Új Német Színház új művészei próbálták ki, akiket az akkori színházi rendező, Paul Eger is eljegyzett. A filmet Renato Mordo rendezte és Emil Pirchan rendezte. Brnóból származott, és nemzetközileg elismert szcenográfus volt. A Neues deutsche Theater felszerelési vezetője volt. A karmester Paul Komlós volt."
A dramaturg örömmel tölti el Ábrahám operettjének újjáéledését a repertoárban.
"A darab ebbe az operaházba tartozik. Ábrahám az ÚjNémet Színház ismert zeneszerzője volt. Valójában évek óta tartozunk neki ezzel. Nagyszerű, hogy így tiszteleghetünk előtte."
Röviddel a "Ball im Savoy" berlini premierje után a nemzetiszocialisták megragadták a hatalmat. Ez nemcsak Ábrahám Pál, hanem minden zsidó művész számára tragédiát jelentett. Ábrahám műveit Németországban betiltották, és kénytelen volt elhagyni az országot. Először Magyarországra, majd Párizsba költözött, és onnan egy kubai megállással az USA-ba menekült. A "Jazz-operett királya", ahogy az 1930-as években hívták, szomorú sorsot kapott, életének utolsó 14 évét különböző pszichiátriai kórházakban töltötte.
Musica non grata | Paul Abraham: Ples kontra hotelu Savoy
Annak ellenére, hogy az eseménydús idő, amikor a "Ball in the Savoy" létrejött, a darab sok humort tartalmaz, és a régi naiv filmes vígjátékokra emlékeztet. Martin Čičvák szlovák rendező azonban sokkal többet lát Ábrahám operettjében:
"A multigener darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
"Minden műfaj benne van: az operától a nehéz darabig, amely még a színészek számára is problémákat okoz, nem csak az énekesek számára. Vannak nagy jazz előadások vagy akár zenés dalok, és nem utolsó sorban igényes táncjelenetek. Nem becsülném alá az operett műfaját. A következőket azonban szeretném elmondani: Amikor tanulmányaim után Brnóban kezdtem dolgozni, az ottani operettegyüttes éppen feloszlott. Emlékszem, hogy azt hittük, hogy az ottani operettelőadások meglehetősen elavultak – úgy tűntek számunkra, mintha egy lepkedobozból jöttek volna ki. A jelenben azt veszem észre, hogy fiatal kollégáim sok operettet adnak elő külföldön, németországban is. A társadalmi légkör kedvez ennek. A multigenerikus darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
A "Ball im Savoy" -ban leírt történetben a rendező szavai szerint szenvedélyes történetet lát. Ennek középpontjában egy olyan nő küzdelme áll, akit megtévesztettek, és bosszút áll.
"Ez egy Me Too-ügy, egy feminista kérdés, amely a társadalmat érinti. Egyébként ott, az ablakok alatt mutatják be."
Az operettet Jan Kučera karmester, zeneszerző és zongorista zenésen próbázta. Paul Abraham zenéjét korábban nem ismerte, a zenész szerint csak a projekt miatt ismerte meg.
"Be kell vallanom, azonnal beleszerettem a zenébe, és hagytam, hogy magával vigyen. Az első próba óta minden résztvevő beleszeretett a darabba; felkelünk a dallamokkal, és elalszuk a zenét."
Jan Kučera| Fotó: Lukáš Hurník, Cseh Rádió
Ábrahámnak az volt az ajándéka, hogy energikus dalokat írjon, amelyek nagyon emlékezetesek voltak - jegyzi meg a karmester. Mi található a zenében? Jan Kučera:
"Különböző táncokat lehet ott látni: Tangó, Passo Doble, Foxtrot, Slowfox és Waltz. A jazz jellemző volt a két világháború közötti időszakra. Ábrahám mindezeket az elemeket használja. A zenekarban vannak bizonyos típusú gitárok, két bendzsó, egy mandolin, egy történelmi ütőhangszerek az 1930-as évekből. Ezenkívül marimbát, vibrafont, xilofont és más, a húrokhoz jól illeszkedő hangszereket is megszólaltatnak."
A díszlettervet Hans Hoffer osztrák díszlettervező és rendező tervezte. A főpróba során a következő interjú készült a művésszel:
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
Mr. Hoffer, mi volt számodra a legfontosabb a "Ball im Savoy" operett színpadi tervezésében?
"A legfontosabb az volt, hogy az operett műfaja számomra nem annyira mindennapos. Egész pályafutásom során mindössze három operettet csináltam. Természetesen ismerem a régi filmet. Nagyon le voltam nyűgözve. Ezután fontos volt az igazgatóval való együttműködés. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy kicsit eltávolodunk a giccstől. Végül is ez az első jazz operett. Az idő szerint a színpadi dizájn is egy kicsit merészebb, mint amit az operettben megszoktál."
Többször is együtt dolgoztál Martin Čičvákkal, többek között egy prágai operaelőadáson – ez volt Verdi Macbeth című műve. De egy operett valószínűleg valami új mindkettőtök számára...
"Az operett valami egészen más. De azt mondanám, hogy nagyon komolyan vettük őket. És minden operettben nemcsak a felszínes, a karakterek bemutatása van, hanem bizonyos szomorúság is mögötte. Egy erős nő jelenik meg ebben a darabban, amely paul Abraham és akkori librettistáinak nagyon modern elképzelése volt. Bécsből jövök, és Bécsben még mindig nagyon magasan tartják az operettet. De valójában nagyon kevés esztétikai előrelépést tett. Azt mondanám, hogy ma másképp is olvashatod ezt a műfajt. A »könnyű múzsában« gyakran nincsenek olyan egyszerű történetek."
Mennyire igazítottad a színpadi tervet a Staatsoper téréhez?
"Természetesen nagyon jól ismerem Fellner és Helmer szobáit. Mert a két színházi épületet épített az egész monarchiában. Másképp használtam a helyiségeket. Ebben az esetben nagyobb valószínűséggel hozok létre kontrasztot. Mert a ház építészetének van valami operett hangulata - arany és fehér, meztelen hölgyekkel és így tovább. A színpadon inkább az új objektivitás érzése van. Megpróbáltunk az alapvető geometriai formákra összpontosítani, és nem dekorációt készíteni. Ez már létezik a nézőtéren, ráadásul az eljövendő emberek nem dekorációk, hanem a színház legszebb kiegészítői. Nem tehetünk semmit a nézők nélkül."
Paul Abraham "Ball im Savoy" című operettjének első premierjére szeptember 16-án, pénteken 19 órakor kerül sor a Staatsoperben, a második premierre szeptember 18-án, vasárnap. Mindkét előadásra még mindig vannak jegyek. Ebben a szezonban 18 ismétlés várható a játékból.
89 év elteltével mutatja be ismét a Prágai Állami Operaház Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. művét
Musica non grata | Dirigent Jan Kučera zve na představení Ples v hotelu Savoy - YouTube
Ball im Savoy (narodni-divadlo.cz)
Prágai Állami Operaház 2022. 09. 16-án mutatja be Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettjét.
Approximate running time: 3 hours 30 minutes, 1 intermission 30 minutes
Language: In Czech, subtitles in Czech, English, German
Czech translation of lyrics and Czech dialogues: Vlasta Reittererová
Musica non grata | Paul Abraham: Ples v hotelu Savoy - YouTube
OperaVision 2022. 09. 16. 19 óra
TRAILER | AN EVENING OF OPERETTA AND ZARZUELA – Palau de les Arts Reina Sofía - YouTube
Alábbi linken látható:
AN EVENING OF OPERETTA AND ZARZUELA – Palau de les Arts Reina Sofía - YouTube
PROGRAMME
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Ein leiser Walzer klingt durch den Raum’ from Zwei Herzen im Dreivierteltakt by Robert Stolz Tenor: Jorge Franco Soprano: Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho ‘
Le programme, Messieurs, Dames’ from Les trois valses by Oscar Straus Baritones: Alejandro Sánchez, Marcelo Solís Piano: Ignacio Aparisi
‘Ô mon cher amant’ from La Périchole by Jacques Offenbach Mezzo-soprano: Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Lippen schweigen’ from Die lustige Witwe by Franz Lehár Tenor: Jorge Franco Soprano：Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho
‘Nous avons fait un beau voyage’ from Ciboulette by Reynaldo Hahn Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano:
José Alberto Sancho ‘Para comprar a un hombre’ from Luisa Fernanda by Federico Moreno Torroba Mezzo-soprano: Mariana García Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Hier ist die Uhr, hier soll ich warten’ from Der Opernball by Richard Heuberger Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano: José Alberto Sancho
‘De ci, de là’ from Véronique by André Messager Soprano: Rosa Dávila Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Mia bella fiorentina’ from Boccaccio by Franz von Suppé Tenor: Jorge Franco Mezzo-soprano: Mariana García Piano: Ignacio Aparisi
‘So muss allein ich bleiben’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Soprano: Rosa Dávila Mezzo-soprano: Laura Orueta Tenor: Jorge Franco Piano: José Alberto Sancho
‘Ô Mon Bel Inconnu ’ by Reynaldo Hahn Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Soprano: Pilar Garrido, : Rosa Dávila Piano: Ignacio Aparisi
‘Brüderlein’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Sung by everyone Piano: Ignacio Aparisi
Közreműködnek
|
Sopranos |
Rosa Dávila (Mexico) Pilar Garrido (Chile) Iria Souto Fernández (Spain) |
|---|---|
|
Mezzo-sopranos |
Mariana Sofía García (Mexico) Laura Orueta (Spain) |
|
Tenor |
Jorge Franco (Spain) |
|
Baritones |
Carlos Fernando Reynoso (Mexico) Alejandro Sánchez (Perú) Marcelo Solís (Spain) |
|
Pianists |
Ignacio Aparisi José Alberto Sancho (Spain) |
PROGRAMME
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
Az OperaVision internetes honlap 2022. 09. 16-án nagy meglepetésre egy operett- és zarzuela gálát közvetít, amely a youtube-n is látható lesz ekkortól.
Magyar fordítás:
Az OperaVision elkötelezett amellett, hogy globális színt adjon a tehetségek következő generációjának. Itt valenciai rangos fiatal művészek programjába, a Centre de Perfeccionament del Palau de les Arts-ba utazunk egy örömteli zenés estére.
Milyen az operettszerzőkről szerzett tudásod: Léhar, Messenger, Offenbach, Strauss? Eddig jó? Mi a helyzet Reynaldo Hahnnal, Robert Stolz-cal, Oscar Straussal? Mit szólnál a spanyol lírai-drámai műfaj, a zarzuela zeneszerzőihez: Gonzalo Roig, Francisco Asenjo Barbieri? Ismerő, vagy csak kíváncsi, itt van egy dal és fiatal tehetségek estéje, amelyet ünnepelni kell.
Megjegyzem:
Mindenesetre érdekes lehet az előadás, mivel olyan operettekból is részleteket hallhatunk, amik itthon ismeretlenek. Hahn, Roig, Barbieri.... hát róluk én se hallottam sose.
CAST
|
Sopranos |
Rosa Dávila (Mexico) Pilar Garrido (Chile) Iria Souto Fernández (Spain) |
|---|---|
|
Mezzo-sopranos |
Mariana Sofía García (Mexico) Laura Orueta (Spain) |
|
Tenor |
Jorge Franco (Spain) |
|
Baritones |
Carlos Fernando Reynoso (Mexico) Alejandro Sánchez (Perú) Marcelo Solís (Spain) |
|
Pianists |
Ignacio Aparisi (Spain) José Alberto Sancho (Spain) |
Kassai Thália Színház 2023-as műsorán szerepel Gobby Fehér Gyula
Az angyal álma c. ílírai zenés játék Ábrahám Pál életéről és világslágereivel
Rendező: László Sándor. Bemutató: 2023
A szerző vajdasági magyar, és eddig ó írta az egyetlen magyar nyelvű darabot a szintén vajdasági Ábrahám Pál viharos életéről. Jó lenne, ha végre Magyarországon is láthatnánk, mindenesetre magyar nyelvű lesz az ottani előadás. A darab először az Újvidéki Színházban került bemutatásra 2005-ben. A szerző szerencsére még él, így elképzelhető, hogy pár életrajzi adat módosításra kerül. Az akkori előadáson Ábrahámot KOVÁCS NEMES ANDOR alakította. Gobby Fehér Gyula: Az angyal álma | Újvidéki Színház (uvszinhaz.com) 2002-es az ősbemutató.
Németországban több Ábrahám Pál életét bemutató darabot is játszanak,
Abraham - Kammerspiele Magdeburg (kammerspiele-magdeburg.de)
50 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM 2021/2022 operett
| CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
|---|---|---|---|
| Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
| The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
| The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
| The Gypsy Princess | Kálmán,E | 124 | 27 |
| Countess Maritza | Kálmán,E | 101 | 17 |
| The Land of Smiles | Lehár | 99 | 8 |
| Orpheus in the Underworld | Offenbach | 97 | 19 |
| The White Horse Inn | Benatzky | 90 | 10 |
| The Pirates of Penzance | Sullivan,A | 89 | 14 |
| Viennese Blood | Strauss II,J | 81 | 8 |
| The Cousin from Nowhere | Künneke | 69 | 9 |
| The Gypsy Baron | Strauss II,J | 66 | 16 |
| The Bird Seller | Zeller,C | 51 | 8 |
| Ball at the Savoy | Abraham | 47 | 8 |
| Die Fledermaus (adaptation) | Strauss II,J | 41 | 3 |
| A Night in Venice | Strauss II,J | 41 | 7 |
| Parisian Life | Offenbach | 34 | 6 |
| H.M.S. Pinafore | Sullivan,A | 31 | 4 |
| The Circus Princess | Kálmán,E | 29 | 11 |
| Mam'zelle Nitouche | Hervé | 29 | 6 |
| The Mikado | Sullivan,A | 29 | 7 |
| Candide | Bernstein | 28 | 9 |
| The Gondoliers | Sullivan,A | 27 | 2 |
| Viktoria und ihr Husar | Abraham | 25 | 3 |
| Le voyage dans la lune | Offenbach | 24 | 10 |
| Mike the Magnate | Szirmai | 24 | 3 |
| Der liebe Augustin | Fall | 24 | 2 |
| Lustigen Nibelungen | Straus | 21 | 2 |
| Märchen im Grand-Hotel | Abraham | 20 | 2 |
| The Fair Helen | Offenbach | 19 | 5 |
| Baroness Lili | Huszka | 19 | 2 |
| The Grand Duchess of Gerolstein | Offenbach | 18 | 3 |
| Polish Blood | Nedbal | 18 | 2 |
| Là-haut | Yvain | 16 | 5 |
| La princesse de Trébizonde | Offenbach | 15 | 2 |
| The Kissing Lady | Zerkovitz | 13 | 2 |
| Un Mari à la porte | Offenbach | 13 | 3 |
| THE IDEA | Holst | 13 | 2 |
| Monsieur Choufleuri | Offenbach | 13 | 3 |
| Kaiserin Josephine | Kálmán,E | 11 | 2 |
| The Tricks of Khanuma | Kancheli | 10 | 2 |
| La Perichole | Offenbach | 8 | 2 |
| Die Blume von Hawaii | Abraham | 7 | 2 |
| Paganini | Lehár | 6 | 2 |
| The Bayadere | Kálmán,E | 6 | 6 |
| Hi, I'm Your Auntie | Feltsman | 6 | 4 |
| Le dernier sorcier | Viardot | 6 | 3 |
| A szerelem nyara | Lajtai | 4 | 2 |
| Andalousie | Lopez,F | 4 | 2 |
| Patience | Sullivan,A | 3 | 2 |
Ez azért túlzás, de egy időben az olaszoknál játszották egyik operettjét. Valójában sok jó slágert szerzett, de ez Budapestnek szólt elsősorban. Lajtai Lajos szintén.
Legegyszerűbb megnézni, hogy hány nyelven van fenn a wikipedia-n. Zerkovitz a magyar mellett esperanto és héber nyelven szerepel. Ennyi.
Idézet Lopkovitz Zerkovitz Béláról: "Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ. Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt." (wiki) Szerencsére 1938--tól ő is tiltólistára került.
Köszönöm a statisztikákat - ami megerősíti Lehár helyét és A víg özvegy népszerűségét a műfajon belül.
Kicsit érdekesen hozza le ezeket az adatokat. Most a 2021/22-es évadot írtam be.
30 A LEGTÖBBET JÁTSZOTT ZENESZERZŐ
| ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
|---|---|---|
| Strauss II,J | 706 | 130 |
| Lehár | 643 | 83 |
| Offenbach | 299 | 63 |
| Kálmán,E | 294 | 67 |
| Sullivan,A | 190 | 31 |
| Abraham | 110 | 16 |
| Benatzky | 98 | 12 |
| Künneke | 69 | 9 |
| Zeller,C | 51 | 8 |
| Straus | 51 | 6 |
| Fall | 37 | 3 |
| Bernstein | 34 | 10 |
| Hervé | 33 | 8 |
| Szirmai | 24 | 3 |
| Huszka | 19 | 2 |
| Nedbal | 18 | 2 |
| Lincke | 18 | 1 |
| Yvain | 16 | 5 |
| Holst | 13 | 2 |
| Zerkovitz | 13 | 2 |
| Kancheli | 10 | 2 |
| von Suppé | 7 | 1 |
| Feltsman | 6 | 4 |
| Viardot | 6 | 3 |
| Schröder | 5 | 1 |
| Lopez,F | 5 | 3 |
| Lajtai | 4 | 2 |
| Chabrier | 3 | 1 |
| Stolz | 2 | 1 |
| Honegger | 2 | 1 |
30 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM
| CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
|---|---|---|---|
| Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
| The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
| The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
| The Gypsy Princess | Kálmán,E | 124 | 27 |
| Countess Maritza | Kálmán,E | 101 | 17 |
| The Land of Smiles | Lehár | 99 | 8 |
| Orpheus in the Underworld | Offenbach | 97 | 19 |
| The White Horse Inn | Benatzky | 90 | 10 |
| The Pirates of Penzance | Sullivan,A | 89 | 14 |
| Viennese Blood | Strauss II,J | 81 | 8 |
| The Cousin from Nowhere | Künneke | 69 | 9 |
| The Gypsy Baron | Strauss II,J | 66 | 16 |
| The Bird Seller | Zeller,C | 51 | 8 |
| Ball at the Savoy | Abraham | 47 | 8 |
| A Night in Venice | Strauss II,J | 41 | 7 |
| Parisian Life | Offenbach | 34 | 6 |
| H.M.S. Pinafore | Sullivan,A | 31 | 4 |
| The Circus Princess | Kálmán,E | 29 | 11 |
| Mam'zelle Nitouche | Hervé | 29 | 6 |
| The Mikado | Sullivan,A | 29 | 7 |
| Candide | Bernstein | 28 | 9 |
| Viktoria und ihr Husar | Abraham | 25 | 3 |
| Le voyage dans la lune | Offenbach | 24 | 10 |
| Mike the Magnate | Szirmai | 24 | 3 |
| The Fair Helen | Offenbach | 19 | 5 |
| Là-haut | Yvain | 16 | 5 |
| Un Mari à la porte | Offenbach | 13 | 3 |
| Monsieur Choufleuri | Offenbach | 13 | 3 |
| The Bayadere | Kálmán,E | 6 | 6 |
| Hi, I'm Your Auntie | Feltsman | 6 | 4 |
A denevér persze etalon - ezért is hoztam külön sorban.
Strauss Denevérje a legjáttszottabb operett, utána pedig a Víg özvegy.
Nálunk, a Magyar Királyi Operaház műsorán is szerepeltek operettek, daljátékok – bemutatók:
A repertoárra rendszeresen vissza-visszatérő A denevér, a János vitéz, a Három a kislány és a Csínom Palkó mellett ott voltak:
Buttykay Ákos: Hamupipőke (1912 - 1914 között 10 előadás)
Jacobi Viktor: Sybill (1938 - 1939 között 29 előadás)
Lecocq: Angot asszony lánya (1897 - 1904 között 9 előadás)
Lehár: A garabonciás (1943 - 1944 között 15 előadás)
Lehár: Giuditta (1934 - 19 előadás)
Lehár: A hercegkisasszony (1910 - 1923 között 23 előadás)
Lehár: A mosoly országa (1930 - 1946 között 157 előadás)
Lehár: A víg özvegy (1958 – 1959 között 34 előadás – a Margitszigeten)
Lehártól még bemutatták a Városi Színházban a Frasquitát (1925), a Paganinit (1926), a Cárevicset (1928) és a Friderikát (1930) is!
Messager: Fortunio (1907 – előadás)
Millöcker: A koldusdiák (1921-től 1958-ig 21 előadás – a Városi Színházban is)
Offenbach: A banditák (1933 – 5 előadás)
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1890 – 1892 között 28 előadás)
Offenbach: Orfeusz a pokolban /”alvilágban” (1923-tól 1958-ig 50 előadás – a Városi Színházban is)
Planquette: Rip van Winkle (1935 – 1936 között 13 előadás)
J. Strauss: A cigánybáró (1905 – 1958 között 135 előadás)
Sullivan: A mikádó (1924 – 1958 között 17 előadás – a Városi Színházban is)
Suppé: Boccaccio (1913 – 1914 között 40 előadás)
Suppé: A szép Galathea (1902 – 1905 között 12 előadás)
Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (1922 – 1958 között 91 előadás – a Városi Színházban is)
Későbbi évtizedekben az Erkel Színházban bemutatták Lehár Ferenctől a Cigányszerelmet is (1999), Millöckertől újra A koldusdiákot (1962 – 1964), Offenbachtól színre került a Kékszakáll (1981 - 1985).
Lehár Ferenc Víg özvegye pedig napjainkig a világ legjátszottabb operettje, ami operaházak repertoárjára is felkerül(t), párbeszédes és/vagy koncertszerű változatban is. A MET mellett a New York City Opera, Chicago, San Francisco, San Diego, Kairó, Amsterdam, London, Párizs, Berlin, Koppenhága, Stockholm, Róma, Velence, Barcelona, Genf, Zürich, Lyon, Brüsszel, Drezda, Prága, Pozsony, Bukarest, Kolozsvár, Tokió, Lisszabon, Szentpétervár, Graz, Belgrád, Lipcse, Dallas, Frankfurt stb, operaházaiban mutatták be, sőt az operett balett változatát előadta a Buenos Aires-i Teatro Colon is.
Boldogult nagyszüleim hűború előtti korosztálya Zerkovitz-ot nemes egyszerűséggel Lopkovitz-nak titulálta. (nyilván nem véletlenül!)
A másik ok, hogy a zenéjük nem üti meg az operaházi szintet, ők amolyan slágergyárosok voltak, akik az egyszerű közembereknek írtak könnyen megjegyezhető dallamokat. Ilyen kategória még Márkus Alfréd is, meg sokan mások.
Huszka Jenő már a képzettebb zeneszerők közé számít természetesen. Külföldön ennek ellenére nem ismerik a darabjait, legfeljebb a Güll Babát.
Jacobi Viktor is nemzetközileg jegyzett szerző, őt a maga korában kedvelték külföldön pl. anglia, mostanában viszont nem igen játszák már a Leányvásárt, sem a Sybillt.
Opera Națională Română din Timișoara magyarul a Temesvári Operaház 2022. szeptember 30-án műsorra tűzte Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjét és a Prágai Operaház szintén játsza ugyanezt szeptemberben.
Megjegyezném, hogy külföldön (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Oroszország...) az operaházak játszák az operetteket, legalábbis a nemzetközileg jegyzett darabokat. Operettszínház, mint ilyen Drezdában van többe között, de nem sok helyen.
Nemzetközileg manapság is jegyzett és játszott szerzők:
Offenbach, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oskar Strauss, Leo Fall, Ábrahám Pál, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Nico Dostal, Paul Lincke, Karl Millöcker, Carl Zeller, az angol Sullivan, a magyar származású Sigmund Romberg, Hervé, Werner Richard Heymann, Eduard Künneke, Fred Raymond. Néha megy Oscar Nedbal. Leon Jessel.
Operetten-Lexikon itt még van pár szerző...
Eisemann és Zerkovitz nem való/k operaházba és mire a darabjaik elterjedhettek volna, jött a világháború, utána pedig a német nyelvterület kivételével felgyorsult a műfaj népszerűségének hanyatlása. Egyébként szinte semelyik operett nem való operaházba, még ha pl. A víg özvegyet néha ki is tűzik 1-1 primadonna (pl. Renée Fleming) kedvéért. Túl sok és elavult a próza bennük.
Némileg enyhítő körülmény, hogy a Csárdáskirálynő (ami amúgy csúcs) idén teljesen kimaradt.
A Mezzo csatorna sugározza ma 12.30-tól az ismert klasszikus operettet:
Hervé: Mam’zelle Nitouche (magyar címen jobban ismert: Nebáncsvirág)
Louis Auguste Joseph Florimond Ronger, azaz Hervé (1825-1892) „Vaudeville-operettje”
Bemutató: 1883. január 26., Párizs, Théâtre des Variétés
Szövegkönyv: Henri Meilhac és Albert Millaud
Opera de Lausanne, 2018
Orchestre de Chambre de Lausanne
Choeur de l’Opera de Lausanne
Conductor: Christophe Grapperon
Stage direction: Pierre-André Weitz
Időtartam: 02:06
A szereposztásból:
Denise de Flavigny, Mam’zelle, zárdanövendék– Lara Neumann
Célestin, orgonista/Floridor – Damien Bigourdan
Le Vicomte Fernand de Champlâtreux – Samy Camps
Le Major, comte de Château-Gibus – Eddie Chignara
Loriot, officier - Olivier Py
A háromfelvonásos operettből itthon a Rádió Dalszínháza magyar nyelvű stúdiófelvételt készített:
Bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Fordította: Zágon István
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus
Zenei rendező: Beck László
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Denise de Flavigny – Neményi Lili
Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre
Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád
Chateau Gilbeaux, őrnagy – Egri István
A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit
Corinne – Olty Magda
Loriot, őrmester- Fekete Pál
Kapusnő – Koloss Margit
A részeg – Hlatky László
Színigazgató – Zách János
Színésznő – Darvas Magda
Valójában azok a dalok lesznek egy idővel elcsépeltek és válnak a könyökömön kijövőkké, amiknek nagyon egyszerű a dallamuk, és a refrénjük, hogy könnyen a fülünkbe megy. Ezeket egy darabig szeretjük, aztán ha túl sokat haljuk, akkor már inkább idegesítővé válnak. Legalábbis számomra. Ha meghallgatsz egy Gershwint, na az úgy van megírva, hogy bárhányszor hallgatod, nem unod meg. Ez jelenti számomra az értéket.
Mindenesetre az Eisemann és Zerkovitz dalok nem véletlenül nem kerültek be a nemzetközi operett irodalomba, mivel nem ütik meg azt a művészi értéket, hogy operaházak felvegyék repertoárba. Ettől függetlenül sok jó daluk van. A palotakoncerten inkább a nemzetközileg elismert szerzők dalai mennek.
Eisemann szokott lenni és tavaly volt két Vincze Ottó dal, de sajnos tényleg mindig ugyanazokat a dalokat hallani. Remélem idén nem azokat vágják ki, amiket még nem hallottuk a Palotakoncerten. Ilyen Ábrahám Sevilla dala, Jacobi Sybill nagyáriája, Offenbach híres baba dala....
Az is vicc, hogy Zerkovitz Bélának mindig ugyanazt az egy slágerét játszák, mintha nem lenne neki vagy 30 slágere. Röhej. Asszonykám adj egy kis kimenőt...Ábrahám Toujour lamour c. nemzetközileg híres örökzöldje miért nincs sose?
Kiss B. Attila tényleg nem játszatja a külföldi operettszerzőket, pedig benne volt a pályazatában sok minden, ami 90%-a nem valósult meg eddig.... Offenbach és Strauss és egy két opera. Ennyi a nemzetközi operett irodalom. Idén csak 2 opera volt, az egyik ugye a Hoffmann meséi.
Itthon évek óta szinte csak magyar szerzők műveiből válogatnak részleteket a producerek a Budavári Palota Oroszlános udvarában rendezendő augusztusi szabadtéri koncertek műsorába. Alkalmanként becsúszik egy-egy külföldi komponista operettjéből vett szám, de a hangsúly Lehár, Kálmán, Huszka "hármasán" van, hozzájuk olykor egy-egy Jacobi-, Kacsóh-, Ábrahám-, Zerkovitz-szerzemény társul, ez a struktúra idén sincs másképp. Ráadásul mindig ugyanazokat az unalomig ismert, ismételt, "elcsépelt" dalokat, kettősöket, együtteseket halljuk... (Hol vannak/maradnak Nádor Mihály, Buttykay Ákos, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál, Buday Dénes, Farkas Ferenc, Polgár Tibor vagy Vincze Ottó jelentős számú színpadi művének slágerei?...)
Szeretnék végre klasszikus operettek gáláját is élvezni egy-egy koncerten: Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus, Ziehrer alkotásaival a középpontban! A műfajt kedvelő közönség - biztos vagyok benne - ezeket is szeretné, és legalább megismerné ha erre alkalom kínálkozik.
Évtizedekkel ezelőtt a Magyar Rádió rendszeresen rendezett és szerkesztett ilyen - klasszikus operetteket is műsorára tűző - operett-gálákat, elsősorban operaénekeseink közreműködésével.
Volt rá példa, hogy a tévékamerák mindkét koncertnapon jelen voltak, sőt: a főpróbán ugyancsak (egyszer azon is ott voltam és láttam), aztán ebből a két- három felvett anyagból "vágták össze", ami végül a televízió képernyőjére került (és nem az egyes előadott számok sorrendjében...).
Az 5192. sorszám alatt belinkelt Origo-beszámolóban sem említenek műsorvezetőt/konferansziét, csak három személyt neveznek meg, akik a nyitó esten elmondták köszöntőbeszédüket:
Dr. Vadász Dániel, az Operettissima Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Budavári Palotakoncert művészeti vezetője és producere
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója
Nacsa Olivér, a Budavári Palotakoncert producere
Sajnos csak megvágva adják le, de érdekes, hogy a szombati előadáson semmilyen felkonferálás nem volt, csak énekelték a dalokat, és a műsorfüzetből lehetett követni mik is mennek. Senki se volt ott, csak az énekesek.
Köszönöm. Vonzó program lehetett...
A Duna TV két részben sugározni fogja a Palotakoncert felvételét ("A tizedik"), amit nyilván szerkesztett változatban láthatunk majd hamarosan a csatornán:
I. rész: augusztus 20., szombat, 20.05 - 21.00
II. rész: augusztus 21., vasárnap, 21.25 - 22.20
A Tizedik - műsor
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara
Vezényel: Pfeiffer Gyula
Rendező: Vincze Balázs
Első rész:
1. Palotás
Lehár Ferenc: Pacsirta (Balettkar) (koreográfus: Apáti Bence, Lénárt Gábor)
2. Szép város Kolozsvár
Kálmán Imre: Marica grófnő (Széles Flóra, Dénes Viktor)
koreográfus: Lénárt Gábor
3. Az én nevem La Bella Tangolita
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Kiss Diána, Balettkar)
koreográfus: Lőcsei Jenő
4. Asszonykám, adj egy kis kimenőt
Zerkovitz Béla: Csókos asszony (Oszvald Marika, Langer Soma)
koreográfus: Bakó Gábor
5. Sevilla
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Bordás Barbara, Dolhai Attila, Énekkar, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
6. Daniló belépője
Lehár Ferenc: A víg özvegy (Erdős Attila, Balettkar)
7. Illúzió a szerelem
Jacobi Viktor: Sybill (Lévai Enikő, Homonnay Zsolt)
8. Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
Kálmán Imre: Marica grófnő (Ninh Duc Hoang Long, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
9. Bécsi vér duett
Ifj. Johann Strauss: Bécsi vér (Lukács Anita, Vadász Zsolt, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
10. Induljunk, van egy hely
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Széles Flóra, Laki Péter)
koreográfus: Lénárt Gábor
11. Olympia áriája
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Süle Dalma, Énekkar)
12. Grizett-dal
Lehár Ferenc: A víg özvegy (Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Énekkar, Balettkar)
koreográfus: Pető László
13. Bár az asszonyhoz senki sem ért
Lehár Ferenc: A víg özvegy (Összes szereplő)
Második rész
1. Balett
Ifj. Johann Strauss: A denevér (Balettkar, Énekkar)
koreográfus: Bajári Levente
2. Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?
Lehár Ferenc: A mosoly országa (Kiss Diána, Niah Due Hoang Long)
3. Champagner Wien
Kálmán Imre: Josephin császárnő (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)
koreográfus: Krizsán Dániel
4. Fülembe csendül egy nóta még
Kacsóh Pongrác: Rákóczi (Vadász Zsolt)
5. Honvédbanda
Ábrahám Pál: Viktória (Dancs Annamari, Dénes Viktor, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
6. Ajk az ajkon
Lehár Ferenc: A víg özvegy (Süle Dalma, Erdős Attila)
7. Fedora belépője
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Lévai Enikő, Balettkar, Énekkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
8. Il bacio
Luigi Arditi (Lukács Anita)
9. Jön-e velem, nagysád, shimmyt járni?
Kálmán Imre: A bajadér (Szendy Szilvi, Laki Péter, Balettkar)
koreográfus: Lőcsei Jenő
10. Szeptember végén
Huszka Jenő: Erzsébet (Homonnay Zsolt)
11, Stefi
Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (Oszvald Marika, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
12. Deres már a határ
Lehár Ferenc: Garabonciás (Langer Soma)
13. Szebb volt itt régen
Kálmán Imre: A Chicago-i hercegnő (Dolhai Attila, Énekkar, Balettkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
14. Ringó vállú csengeri violám
Kálmán Imre: Marica grófnő (Összes szereplő, Balettkar, Énekkar)
koreográfus: Lénárt Gábor
Karigazgató: Rónai Pál
Látványtervező: Somfai Péter
Világítástervező: Bodor Ákos
Hangosítás: Dorozsmai Péter, Kurina Tamás, Sándi Balázs
Műszaki vezető: Fülöp Gergő
Koreográfus-asszisztens: Gallai Zsolt, Marosi Edit
Rendezőasszisztens: Lenchés Márton
Ügyelő: Terjék Attila
Jubileumot ünnepelt a Budavári Palotakoncert
ORIGO - 2022.08.09. 16:12
Végül sikerült jegyet szereznem a tegnapi műsorra, ráadásul akciósan, mert megürültek helyek. Hazahoztam a műsorfüzetet, megpróbálom begépelni a műsort.
Lemezújdonság
Franz von SUPPÉ (1819–1895) Die Reise um die Erde in 80 Tagen (‘Around the World in 80 Days’)
Janáček Philharmonic Orchestra • Dario Salvi
(Jules Verne regényének színpadi változata nyomán)
Zenebaratmonikának
Az Operettszínház oldaláról:
Az idén kihagyom ezt a koncertet.
Valaki kint van a Palotakoncerten?
Van esetleg műsor? Jó lenne tudni mik lesznek.
Múltidéző
A 4582. sorszám alatt bemásolt cikk - interjú - folytatása:
Jankovits József operetténekes: „Ragaszkodom a műfaj szabályaihoz”
„Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak”
/Magyar Fórum, 2013-06-20 / 25. szám/
Jankovits József operetténekes 1951- ben született Budapesten. Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, 1982-től a Budapesti Operettszínházban játszott. Jelenleg szabadúszó, és évek óta szerepel a Turay Ida Színház produkcióiban. Külföldön is sokszor vendégszerepelt, főként Németországban és Belgiumban. Az operák hősszerelmes, az operettek bonviván szerepeivel aratott sikert. Liszt Ferenc-díjas (1990).
Főbb szerepei: Hunyadi László (Erkel Ferenc: Hunyadi László), Don José (Bizet: Carmen), René (Lehár: Luxemburg grófja), Szu-Csong (Lehár: A mosoly országa), Józsi (Lehár: Cigányszerelem), Tom (Jakobi: Leányvásár), Rosilon, Danilo (Lehár: A víg özvegy), Rácz Pali (Kálmán: Cigányprímás), Mr. X (Kálmán: Cirkuszhercegnő), Illésházy László (Huszka: Lili bárónő), Török Péter (Kálmán: Marica grófnő), Alfréd, Eisenstein, Frank (J. Strauss: A denevér), Edvin, Feri bácsi (Kálmán: Csárdáskirálynő), John Webster (Ábrahám Pál: Viktória), Bagó (Kacsoh: János vitéz), Draskóczy (Huszka: Mária főhadnagy).
Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott
Ön mostanában főleg művelődési házakban énekel. A következőt olvastam egy internetes oldalon: , Amikor egy színház profilt vált, akkor nem az számít, hogy kinek milyen sikerei voltak eddig, hanem hogy mennyire tud azonosulni az új koncepcióval. Jankovits József a hagyományos operett-játszáshoz kötődik, valószínűleg ezért távozott a Budapesti Operett Színházából.” Van benne igazság?
- Az Operettszínházat annyira szerettem, hogy semmilyen nyugati felkérés nem csábított el onnan. Amikor a Theater am Gärtnerplatz tagja voltam, előfordult, hogy egy héten háromszor is Budapestre utaztam, hogy lejátsszam itthoni előadásaimat. Azt soha nem vitattam, hogy minden színházvezető azzal dolgozik, akivel akar. Nyugaton, profi pályafutásom alatt megtanultam, hogy senkinek sincs bérelt helye. Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, mert szeretett a vezetőség, szeretett a közönség, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott. A színházcsinálók képesek bebizonyítani azt, hogy nincs pótolhatatlan ember. Amikor az Operettszínház jelenlegi vezetése került pozícióba, akkor szó sem volt a mellőzésemről, hiszen a nevem szerepelt a pályázatban. Mindent meg is ígértek, ám meglepődve tapasztaltam, hogy nem tüntették fel a nevem a következő évad műsortervében. Ezt nem vettem tudomásul, és kikelve magamból azt mondtam: nekem jár, hogy a felújított színházban is játsszak. Abban állapodtunk meg, hogy eljátszom a Cirkuszhercegnő bonviván szerepét, és szezon végén elbúcsúzunk egymástól. Ez így is történt. Azóta nézőként sem tértem vissza. Az idézett szöveghez annyi, hogy még arra sem volt lehetőségem, hogy a profilváltásban kipróbáljam magamat.
Mit gondol, az operettet kiszoríthatja-e a musical?
- Ez egy rossz felvetés. Az operettet már több évtizede temetik, de túléli még azokat is, akik a vesztéről beszélnek. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az operett, ha hitelesen és jól játsszák, miután zenéje nemes és szép, sikert arat. Kálmán és Lehár a műfaj két óriása, így érthetetlen, hogy miért nézik le az operettet éppen idehaza, ahelyett, hogy büszkék lennénk rá, és kijelentenénk, hogy az operett hungarikum. Azon kevés exportálható műfajok közé tartozik, melyet mindig nagy sikerrel játszottak magyar társulatok külföldön. A klasszikus musicaleket, mint amilyen a My fair lady, ma szintén sokan megvetik. Ez nem más, mint sznobizmus. A musical pedig a jelen kor operettje.
Ma a bonvivánok többsége musicaleket is énekel. És a musicalszínészek operettekben lépnek fel. Ezt mennyire tartja jónak?
- Ezzel nincs semmi probléma, ha az énekes ismeri a műfaj szabályait, van stílusérzéke, és megfelelő énektudással rendelkezik. Amikor először a Broadwayn megnéztem az Operaház fantomját, akkor nagyon érdekelt, mitől olyan jók ezek az énekesek. Egyrészt a profizmustól, a színházi fegyelemtől, s legfőképpen azért, mert klasszikus énektechnikát használnak. Tehát jó énektechnikával kell énekelni, s ha valakinek ezen túl van érzéke az operetthez és a musicalhez is, akkor mind a két műfajban tökéletes lehet. Erre egy példa: Egyházi Géza jelenleg a rockopera és a musical műfajának kiemelkedő énekese, de több operettben - így a Bál a Savoyban címűben is játszik bonviván szerepet.
Kanyarodjunk vissza a múltba. Emlékszik, melyik operettet látta először gyerekkorában?
- Nyolcéves voltam, mikor a Bánk bánt láttam az Operaházban, ami abszolúte magával ragadott. Muzikális gyerekként már alsó tagozatban énekkaros voltam. De nem akartam énekes lenni, hanem erdészként képzeltem el magam. Akkor Sopronban volt az ország egyedüli erdészeti szakközépiskolája, hatalmas túljelentkezéssel. Mivel máshoz nem volt kedvem, így fordultam az éneklés felé. A hangomat nem tartottam nagyra, ezért 18 évesen úgy gondoltam, elmegyek táncdalénekesnek. Az OSZK stúdiójában Ákos Stefi és Gyarmati István voltak első tanáraim.
A legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat Ez még tehát nem a klasszikus ének...
- Nem az, de az alapokra nagyon jól megtanítottak, és nem került rossz helyre a hangom. Ma sajnos nagyon sok tanoda működik, és a legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat. A pénz nagy úr, és a tandíj miatt sokszor nem közlik azt, ha valaki tehetségtelen. Az első énektanár meghatározó mindenkinél, s ha nem jó, akkor még egy tehetséget is el tud rontani. Az én első klasszikus ének tanárom Raskó Magda volt, aki korábban operaénekesnő volt. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki. Amikor elfogadott növendékének felvetettem, hogy nincs pénzem a magánúton való tanuláshoz. Édesapám ugyanis nem lelkesedett az ötletért, hogy nem mérnök, hanem énekes akarok lenni. Ő csak az első premierem után hitt bennem.
Raskó Magda korábban is hitt önben?
- Bizonyára, mert azt mondta nekem: egy évig ingyen tanítom magát, de csak azzal a feltétellel, ha minden nap jár hozzám. Három év után próbát énekeltem Pécsen és Szegeden, végül is az utóbbi helyre kerültem. A Szegedi Nemzeti Színház számomra olyan volt, mint egy főiskola, mert játszottam operettben, zenés vígjátékban és prózában is.
Melyik volt az első nagy szerepe?
- A Lili bárónő bonviván szerepe volt az igazi nagy bemutatkozásom. S azt az idegállapotot nehéz lenne leírni. Nem vagyok lámpalázas típus, mert a közönség inkább biztonságot ad. Sokkal jobban izgultam az olyan meghallgatásokon, mikor két-három ember előtt kellett bizonyítani. Ha színházvezető lennék, akkor színdarabokban nézném meg a színészeket, mert akkor derül ki igazán, hogy mit tud a művész.
A pesti szereplésekkel párhuzamosan külföldön is fellépett, főleg Németországban.
- 1982-ben volt az Operettszínház első nagy müncheni vendégjátéka. Ebben én csak a Vágyom egy nő után -t énekeltem, de mégis felhívtam magamra ezzel egy impresszárió figyelmét, így 1983-ban Nyugat- Berlinből felhívtak azzal, hogy vállalnám-e a Marica grófnőből a bonviván szerepét. Természetesen igent mondtam, de nem tudtam, mire vállalkozom, hiszen meg kellett tanulnom a német prózát. Szerencsés adottságom, hogy gyorsan tanulok, és azt hittem, elegendő a három hét a német szöveg elsajátításához. Amikor kimentem, rájöttem, hogy ez most a német szöveggel nincs így, mert egy mondat sem ragadt meg a fejemben. És akkor saját pénzemen kihozattam Raskó Magdát, aki kiválóan beszélt németül, és az első két hétben próbáltam és tanultam. De csak nem ment. Egyszer aztán annyira ideges lettem, hogy a sarokba vágtam a szövegkönyvet, és azt mondtam tanárnőmnek, menjünk haza. Ám Raskó Magda csak nézett rám, nem szólt egy szót sem. S akkor elszégyelltem magam, felvettem a szövegkönyvet, és újra nekiláttam tanulni. Mintha egy gát szakadt volna bennem át, mert ezután nagyon hamar megtanultam a német szöveget. Később kiderült, hogy a rendező azt mondta tanárnőmnek: Jóskát nagyon kedveljük, szépen énekel, de tudomásul kell venni, nem tudja megtanulni a szöveget. Erre Raskó Magda azt felelte: maga nem ismeri a Jankovitsot, és nem ismer engem. Kész lesz minden a premierre. Az eredmény: 25 előadás ment le minden hiba nélkül. Ezt követte a belgiumi meghívás, amikor szintén a Marica grófnőben kellett énekelni. Ezekben a társulatokban egyedül voltam magyar, s így rá voltam kényszerülve a nyelv megtanulására. Theater am Gärtnerplatz tagjaként pedig bekerültem a német színházi világba, egyre -másra jöttek a felkérések, a stuttgarti operaházban például a Denevér Eisensteinjét énekeltem.
Ha már itt tartunk, Debrecenben operákban énekelt. Ez nem jelentett nehézséget?
- Nem, mert eleinte nem operett, hanem operaénekes akartam lenni, és operaáriákon tanultam meg énekelni. Voltam is meghallgatásokon, de egyik sem sikerült. Az operett műfajában viszont egyre magasabbra kerültem, így nem bántam, hogy nem lettem operaénekes. A debreceni Hunyadi és a Carmen pedig lelkileg kárpótolt, mert bebizonyítottam, hogy ebben a műfajban is megálltam volna a helyem.
Az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban
Miután elköszönt az Operettszínháztól hol énekelt?
- Több társulattal turnéztam külföldön, ami anyagilag biztonságot jelentett, de szakmailag nem elégített ki. Magyar énekes vagyok, és magyar közönségnek szeretek énekelni. Az évek múlásával már nem énekeltem nagy főszerepeket. Nem szoktam hazudni önmagamnak, és tudtam, hogy egy bizonyos kor után már nem énekelhetek bonviván szerepeket, így a Csárdáskirálynőben már nem Edwin, hanem Feri bácsi vagyok. Bejártam az egész világot, voltam Ausztráliában, Amerikában, Japánban, Kínában, s Európa összes országában, a közönség és a kollegák szerettek, így már különösebb ambícióim nincsenek. De itthon sem vagyok színház nélkül, mert az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban. A kérésnek örömmel eleget tettem, mert jó darabokban, remek kollégákkal lehetek együtt egy színpadon. Most az a vágyam, hogy minden évben egyszer elénekeljek egy jó szerepet a Turaynál, és egyet egy vidéki színháznál. Eddig nagyon szép életem volt, és addig szeretnék színpadon lenni, a közönség számára kikapcsolódást nyújtani, amíg csak egészségi állapotom megengedi.
