Kapcs.: 4355. sorszám
A Mezzo csatornán láthatjuk ma ismét, 16:06 - 18:14
La Belle Hélene by Offenbach at the Opéra de Lausanne
„A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”
Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik hétről-hétre (telefoninterjúk...)
„A mosoly muzsikusai!” Szinetár Miklós 89. Isten éltesse sokáig!
•2021. febr. 8.
"89. születésnapi köszöntése mellett, ebben a rövid beszélgetésben is sok dologról esett szó. Először a tavaly megjelent könyvéről érdeklődtem, amit mindenkinek szívből ajánlok, aztán az élet dolgairól, a terveiről ( Víg özvegy film ), a múlt évi rendezéséről és mindenről, ami éppen foglalkoztatja."
Eddig nagyon jó!
Karády Katalin halálának mai évfordulóján
Forrás: Kemény Anna Mária - Kemény Egon zeneszerző emlékoldala, Facebook
Kemény Egon - Halász Rudolf: Ma éjjel / YT
A Kemény Egon - Nóti Károly - Halász Rudolf: Fekete liliom című nagyoperett (Bemutató: Fővárosi - ma: Budapesti - Operettszínház, 1946.) főszereplőjeként emlékezem meg a díváról. Zia spanyol grófkisasszony szerepét alakította a frivol jelenettel induló siker-darabban.
Rátonyi Róbert Operett című könyvéből idézem:
Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatorna első két videójaként jelent meg a Fekete liliom Karády Katalin gramofon felvételeivel valamint válogatás látható a nagyoperettről megjelent számos vagy inkább számtalan :-) ismertetőből.
Bál a Savoyban – a Kolozsvári Magyar Opera előadása online - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - YouTube
Az alábbi linek a mai nap 2021. 02. 07-án megtekinthető Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettje a Kolozsvári Magyar Operából. 18 órakor indul.
Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: „podcast”- sorozattal jelentkezik hétről-hétre.
„A mosolymuzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”
A Mosoly muzsikusai ! Huszka Zsuzsával beszélgetek nagypapájáról Huszka Jenőről.
2021. február 2.
Nagy Ibolya: „1960. február 2.-án, azaz ma 61 éve hunyt el az egyik legnagyobb magyar operettszerzőnk, Huszka Jenő, aki mint hegedűs csodagyerek, már 5 éves korában a nyilvánosság elé lépet. Felnőttként egyszerre iratkozott be a Zeneakadémiára és a jogi egyetemre.”
"Unokájával Huszka Zsuzsával beszélgetek, aki bár inkább "inkognitóban" szeret maradni, de mostanában szívesen feszegeti saját határait. Családi történetekről lesz szó, de emellett akár eszünkbe juthat a múlt századforduló izgalmas világa is. Mert aki a XX. század elejének históriáját kutatja, csak tisztelettel és elérzékenyülten forgathatja a sárgult lapokat."
A Mosoly muzsikusai! Beszélgetés Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával.
2021. jan. 27.
Nagy Ibolya: „Sokan tudjuk, érezzük ebben az országban hogy az Operett, mint műfaj, mint zene: volt, van és lesz! Nem beszélve a Daljátékokról, ami sok esetben a történelmünk nagyjait emeli színpadra. Így tette ezt Kemény Egon is a Hatvani diákjaiban és a Komáromi farsangban. Minderről a szerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetek.”
A Mosoly muzsikusai - Vásári Mónika
2021. jan. 20.
Nagy Ibolya: „A Mosoly muzsikusai- Vásári Mónikával beszélgetek erről a nehéz, de számára mégis különösen aktív időszakról, és egy titkos operett szerepálmáról... Tartsanak velünk.”
Titkok és csodák. Medgyesi Mária 86 éves.
2021. január13.
Nagy Ibolya: „ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG, a ma 86 éves MEDGYESI MÁRIÁT, a sugárzó és máig energikus operett énekesnőt, a műfaj egyik legendás képviselőjét, akinek most visszaemlékezését hallhatjuk. Csodás élet, és pálya, óriási szív és érzelemvilág, ami a mai napig nem kopott."
https://www.facebook.com/111763957012048/photos/a.240752057446570/240751640779945/?type=3
TÚL AZ Óperencián KLUB - NAGY Ibolya énekesnővel
A MOSOLY MUZSIKUSAI_1_ RÁTONYI RÓBERT
2021.január 8.
FARSANG első napja!
"Mikor is kezdhetnék el egy olyan sorozatot, melynek címe: A mosoly muzsikusai? ….Hát persze, hogy ma! Írásban, de remélhetően nemsokára másképpen is.
Múltidézés
Az operettbemutató képes-szöveges kísérőfüzete – kotta- és versrészletekkel
romantikus operett két részben
A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1990. április 6.
Szöveg: A. M. Willner és Robert Bodanszky
Fordította: Gábor Andor
Átdolgozta: Vámos László
Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Énekkara, Zenekara, Balettkara
Vezényelnek: VÁRADI KATALIN, RÓNAI PÁL
Rendező: VÁMOS LÁSZLÓ
TÖBB SZEREPOSZTÁSBAN került színre az operett:
Dragotin Péter - GÁRDAY GÁBOR, MARIK PÉTER
Zórika, a lánya - KALOCSAY ZSUZSA, OSZVALD MARIKA, SZÓKA JÚLlA
Jolán, az unokahúga - OSZVALD MARIKA, SZILÁGYI OLGA, VÁSÁRI MÓNIKA
Józsi, cigányzenész - JANKOVITS JÓZSEF, VIRÁGH JÓZSEF
Kőrösházy Ilona, földbirtokosnő - DOMONKOS ZSUZSA, KOVÁCS BRIGITTA, TIBOLDI MÁRIA, ZSADON ANDREA
Bolányi Gergely - PEREGI PÉTER, SIPEKI TIBOR
Dimetreanu Kajetán - CSERE LÁSZLÓ, HIDVÉGI MIKLÓS, SZOLNOKI TIBOR
Kolompár Mihály, cigányvajda - BENKÓCZY ZOLTÁN, MAKAY SANDOR
Julcsa, Zórika dajkája - KOVÁCS IBY, MÁNYAI ZSUZSA
Misa, Dragotin inasa - MAGASHÁZY ISTVÁN, SZÉKI JÓZSEF
Kéremné asszony - BENKŐ ADRlENN, KÖDMÖN PIROSKA
Dimetreanu polgármester - VÁRADI BALOGH LÁSZLÓ
A hegedűszólót játssza: Szabó Bea és Kerekes Tibor
Szólót táncol: Czár Mónika, Nagy Zoltán
Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Díszlettervező: Csikós Attila m.v.
Koreográfus: Gajdos József m.v.
Karigazgató: Rónai Pál
Ismét láthatjuk ma éjjel a televízióban:
2021.01.30 21:05 - 00:00 M5 (HD)
Jacobi Viktor: Sybill
illuzioperett két részben, 2017
Szöveg: Martos Ferenc és Bródy Miksa
Díszlet: Cziegler Balázs.
Koreográfus: Bodor Johanna.
Rendező: Szabó Máté
Szereposztás:
Fischl Mónika - Sybill,
Dolhai Attila - Petrov,
Vadász Zsolt – Nagyherceg,
Frankó Tünde – Nagyhercegnő,
Kocsis Dénes – Poire,
Szendy Szilvi – Charlotte,
Oszvald Marika – Olga,
Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.
Vezényel: Bolba Tamás
Nagyon jó felvétel a „mieinké” is - igaz, kissé „megkurtítva” van:
PAUL ABRAHAM (1892-1960): Viktoria und ihr Husar.
Catalogue Number: 06K109
Label: Videoland Klassik
Reference: VLD 143
Format: DVD
Description: This Hungarian composer fell into writing operettas kind of accidentally, having had serious works performed in the 20s before being appointed conductor of the Budapest Operetta Theatre in 1927. Viktoria (1930) was his first complete work in the genre and used jazz and other popular dance styles in its score. English subtitles. Frigyes Harsányi (bass), Zsuzsa Kalocsai, Marika Oszvald (sopranos), Tibor Szolnoki (tenor), Ballet, Choir and Orchestra of the Budapest Opera Theatre; László Makláry. 4:3 picture format. Dolby Digital 5.0. NTSC region 0. 106 min.
Köszönöm a tájékoztatást...
Csak a zenét hallgattam meg, arra voltam kíváncsi. Bühnenpraktische Rekonstruktion der Musik von Henning Hagedorn und Matthias Grimminger - nagyszerű zenei átdolgozás mai színpadi előadáshoz. Az eredeti partitura alapján készült nagyrészt, Henning Hagedorn munkája. Örülök, hogy ha nem is teljes mértékben, de megmaradt Ábrahám Pál zenéje (és Kemény Egon zenekari hangszerelése) - századunknak is.
Holnap lesz egy éve, hogy a DUNA TV bemutatta Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorát. A lipcsei világpremierről is szó volt (1931).
Közvetlen YouTube-link is van.
Staatstheater am Gärtnerplatz, München, 2021.01.23.
A hölgyek ne ijedjenek meg! A 47. perctől az Ungarland, Donauland dallamára a meztelen férfi ugyan föl-föllebbenti törülközőjét és a világ elé tárja a magyarokat idéző, mélyenszántó mondanivalót, de nyugalom, testszínű alsót hord ! Bilincsként zárul szivárványszínű gyűrű a darab végén a színházi logo-ra.
Az alábbi linken még ingyen nézhető Ábrahám Pál: Viktória c. operettje a München-i Gartnerplatztheateater-ből, mely librettója kissé módosítva volt, főként a vége. Kiváncsi vagyok a véleményekre erről és az előadásról.
Gärtnerplatztheater – Programm > Spielplan (gaertnerplatztheater.de)
Hallgattam, nagyon szép volt.
2021, január 23-án 19 órától a München-i Gartnerplatztheater ingyenesen megtekinthetővé teszi Ábrahám Pál: Viktória (és huszárja) c. operettét
LIVE-STREAM VIKTORIA UND IHR HUSAR | Facebook
A dalok németül az alábbi linken is meghallgathatóak Rudolf Schock előadásában:
Rudolf Schock, Margit Schramm u.a.: "Viktoria und ihr Husar" (Paul Abraham) - YouTube
Kapcs. 4624. sorszám
Somogyi Néplap, 1958. szeptember 24.
CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ
KAPOSVÁR — SOMOGY MEGYE
1958. évi október hó 4-én szombaton, 5-én vasárnap és 6-án hétfőn este 7 órakor, vasárnap délután 3 órakor is
HÁZY ERZSÉBET
ÉS
UDVARDY TIBOR érdemes művész
a Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplésével
LEHÁR: A VÍG ÖZVEGY
Operett 3 felvonásban
Szövegét írta: LEON VIKTOR és STEIN LEO
Karmester: VÁRKONYI SÁNDOR
Rendező: SALLÓS GABOR
Hanna - HÁZY ERZSÉBET
Zéta Mirkó - Balázs Andor
Valencienne - Olgyai Magda
Danilo - UDVARDY TIBOR
Rosillon - Tarján Tamás
Cascada - Juhász József
St. Brioche - Virágh Rezső
Bogdánovics - Dani Lajos
Sylvia a felesége - Németh Ilona
Kromov - Nagy László
Olga - Virágh Ilona
Prisics - Kovács Emil
Praskovia - Remete Hédi
Nyegus - Tóth Béla
Díszlettervező: BURES JENŐ
Koreográfus: MEZEI KÁROLY mv.
Horti Lilla és Boncsér Gergely "románcát" kommentálja Mona Dániel A cigánybáró két szereplőjére értve, de úgy, mintha a két művész egymásratalálását fejezné ki célzatosan - és félreérthetően...
Különben az előbbi beírásom linkjére kattintva a közvetítés visszanézhető- és hallgatható az időskálán: 10:25 perctől.
https://www.facebook.com/Operahaz/videos/vb.248415223180/2511452185823216/?type=2&theater
Ifjabb Johann Strauss nagyoperettje, A cigánybáró népszerű részletei hallhatók ma az Opera zongorakísérettel című, ingyenes, koncertszerű keresztmetszeteket bemutató sorozatában. Az adás 20.00 órától látható az Operaház Facebook-oldalán és az Origó.hu-n.
Az OperaSzerda ma esti közvetítésében a cigánybáró, Barinkay Sándor szerepét Boncsér Gergely énekli, aki 2018-ban Szinetár Miklós rendezésében debütált ebben a szerepben
Partnerei a koncertszerű előadásban Horti Lilla (Szaffi), Wiedemann Bernadett (Czipra), Szvétek László (Zsupán), Rőser Orsolya Hajnalka (Arzéna), Bátki Fazekas Zoltán (Carnero gróf), Farkasréti Mária (Mirabella) és Haja Zsolt (Homonnay lovag).
Az est művészeti vezetői: Tóth Erika és Lázár Katalin, zongorán közreműködik: Tóth Sámuel Csaba, vezényel: Kocsár Balázs.
A műsor narrátora: Mona Dániel zenetörténész.
Kapcs. 4619. sorszám
- Somogyi Néplap, 1958. szeptember 21.
BESZÉLGETÉS RUTTKAY OTTÓVAL, a Csiky Gergely Színház igazgatójával
„Meghívtuk vendégszerepelni a felújításra kerülő Víg özvegyben Házy Erzsébetet és Udvardy Tibort. Reméljük, elfogadja meghívásunkat a két neves fővárosi művész.”
És ha már a Kodály osztálynál tartunk, ő és Weiner Leo tényleg később végzett.
- Budapesti Hírlap, 1906. október(26. évfolyam, 269-299. szám)1906-10-23 / 291. szám
(Fiatal zeneszerzők.) Hat fiatal zeneszerzőnek, a Zeneakadémia végzett növendékeinek zenekari munkáit mutatták be ma este az Operaházban. Ez az évről-évre ismétlődő hangverseny egyik kedves és jelentős ünnepi estéje az intézetnek; igen helyes és kegyeletes dolog volt, hogy a hangversenyt október 22-ón, Liszt Ferencnek, a Zeneakadémia megalapítójának születésenapján tartották meg, jó volna ezt az eljárást állandóvá tenni. A szélesebbkörü zenei publikum is nagy érdeklődést tanúsít a legfiatalabb zeneszerzőgárda bemutatkozása iránt, elvégre első sorban a komponisták kezébe van letéve zenei kultúránk fejlődése. A próbatételek művészi eredménye ellen soha sem volt kifogásunk. Koessler János, a Zeneakadémia zeneszerzés-tanára olyan kiváló zenetudós és professzor, hogy mostanság alig találnánk hozzáfoghatót Európában, s mindig olyan szeretettel és lelkiismeretességgel vezette a rábízott osztályt, hogy fiatal zenészeink kifogástalan, elsőrendű dologbeli készséggel hagyták el az iskolát. A zeneakadémia idegen, német szelleme ellen panaszkodunk évek óta, minden alkalommal, szünetlenül ismételve hitvallásunkat, meggyőződésünket, hogy mindaddig nem lesz értéke, igazi jelentősége a zenei tanításnak Magyarországon, mig faji karaktert nem viszünk a művészetbe, mig az ifjakat rá nem neveljük a magyar művészet szeretetére, a magyar művészi ideál keresésére. A mai koncerten nagy gyönyörűségünk volt abban, hogy törekvésünket, programunkat megvalósulni láttuk. Végre magyar szellem köszöntött a fiatal muzsikusok közé. Nem a külsőségben, a sallangban keresik a magyarosságot, de a lényegben, az alaphangban, a temperamentumban; nem az az előre megfontolt szándék vezérli őket többé, hogy ők most magyarosan fognak írni, de vérmérsékletük sugalja nekik önkéntelenül a sajátos faji ritmust, dallamalakulást, harmonikus fordulatot. Hat fiatal szerzőnek tapsolt a közönség, tehetséges valamennyi. A tehetségek eltérő fejlődése is bizonyítja, hogy alaposan megváltozott a szellem a Zeneakadémiában. Előbb a Brams-stilus egyenruhájában bujtattak ott mindenkit. Ma egyéni.fejlődést tapasztaltunk. Antalffy-Zsiross Dezső, kinek egy uvertürjét hallottuk, derűs, eleven, temperamentumos zenét ir. Témáit néha elaprózza, részlethatásokat keres, de mindig érdekes és tartalmas. Kodály Zoltán küzd még a kifejezésformákkal, súlyos gondolatainak nem tudja még a kellő plasztikát adni, de erős, igazi poéta. Formális készség, kedvesség, invenció dolgában elsőrendüek a Weiner Leó munkái. Egy szerenádját és egy szkerzóját mutatták be. Ez az alig húsz éves fiatalember kész mester. Teknikája teljesen modern, formái klasszikusan tökéletesek. Dallam ömlik végig minden taktusán s a hol a kontrapont ördöngős játékait is űzi a zenekar, ott is könnyed, kecses, vidám. S milyen lelemónynyel aknázza ki a pattogó magyar ritmusokat! Nagyon jól tenné a filharmóniai társulat, ha Weiner müveit saját koncertjein is előadná. Szirmai Albert dr.-nak egy ballet-szvitjét hallottuk: ragyogóan hangszerelt, franciás muzsika, és cupa grácia és finomság. Zsakovecz Nándor saját hegedükoncertjét játszotta el virtuóz készséggel. A koncert Vieux- temps modorában tartott komoly, formás munka. A mostani napok aktualitását szolgálta az utolsó szám: Szendrei Aladár Rákóczi-uvertürje. Kuruc nótáknak bravúros tudással, hatalmas zenekari apparátussal való földolgozása. A fiatal szerzők munkáit a filharmóniai társulat adta elő. Kerner István azzal a szeretettel tanította be és dirigálta a darabokat, melylyel minden vérbeli művész segíti és diadalra juttatja fiatalabb müvésztársait. (k. a.)
- Zenelap, 1903-04-25 / 12. szám
A Zeneakadémia Olvasóköre május közepén jótékonyczélu hangversenyt rendez. A műsor az intézet zeneszerző növendékeinek kompozícióiból van összeállítva. Ez alkalommal Bartók Béla, Heidlberg Albert, Kálmán Imre, Lavotta Rezső, Rédl Pál, Kasics Ozmán dr., Szirmai Albert és ifjabb Toldy László orgona-, zongora-, kamarazene- és vonós-zenekari munkái kerülnek előadásra. Jegy négy és két koronáért kapható az Olvasókör helyiségében (Andrássy-ut 67.). Előjegyzéseket elfogad Kálmán Imre, az Olvasókör elnöke.
- Budapesti Napló, 1903. június 09 / 156. szám
**Fiatal zeneszerzők hangversenye. Az Országos Magyar Zeneakadémia olvasóköre ma jótékony hangversenyt rendezett az intézet nagytermében. Hét számból állott a műsor és az előadott darabokból kitűnt, hogy a zeneakadémián ma is van egy pár jelesebb komponáló tehetség. Ezek közé tartozik: Kálmán Imre akitől az intézet vonós zenekara — Hubay Jenő vezetése alatt — nagyon csinos Scherzandót mutatóit be, Redl Pál, akinek a Fugáját és Menüettjét Braun Paula zongorázta, Hadd Elek. aki egy színesen instru mentált Intermezeóval szerepelt, Szirmai Albert, aki Farsangi képek cimü színes és ötletes szerzeményét maga játszotta zongorán, Heidelberg Albert és különösen Bartók Béla, ez a briliáns fiatal virtuóz, akinek a Sonátája, elsőrangú zeneszerzői kvalitásokat árul el. Dr. Basics Ozmán három dala és ifjabb Toldy László vonósnégyes részlete szintén tetszett a hallgatóságnak. A dalokat Sternheim Malvin énekelte sok hévvel és nagy hatással.
Megjegyzés:
Itt már szerepel Szirmai neve. Kodály talán később végzett, passz.
- Budapesti Hírlap, 1904. március 01 / 61. szám
(Fiatal zeneszerzők.) Hat fiatal művész végezte el tavaly a zeneakadémián a zeneszerzés kurzusát. Ezeknek a munkáit mutatta ma be a hangverseny keretében, a filharmonikus zenekar közreműködésével és Kerner István vezetésével. A kormányt a hangversenyen Berzeviczy Albert dr. kultuszminiszter és Kadocsa-Lippich Elek dr. osztálytanácsos képviselte. Általánosságban a véleményünk ezekről a koncertekről nem változott meg. Meglepő a talentumok sokasága és figyelemreméltó az egyes növendékek kitűnő készültsége. Koessler János és Szabó Xavér tanítványai a modern zeneszerző technika teljes ragyogó vértezetével fölfégyverkezve hagyják el az iskolát. Sajnos, ennek a nagy dologbeli tudásnak nincsen semmilyen nemzeties bélyege. Akárcsak a marseillei vagy hannoveri konzervatórium vizsgálatán lettünk volna. Mivelhogy magyaros irányban nem vezetik őket, a zeneakadémián tanuló fiatal muzsikusok a különböző modern stílusok útvesztőjébe tévednek. Ki a németek, ki a franciák nyomdokába jár. Hol ennek, hol annak a mesternek a modorára ismerünk rajta. Mily könnyű volna pedig a mi zeneszerző fiatalságunknak egy kis magyaros színezettel eredetinek lennie. A hideg, józan okosság is a mellett szól, hogy a magyar stílust kultiváljuk. Érdekeset, eredetit fogunk produkálni a szokásos nemzetközi formákban is. Kern kell azért a külső hatásokról, a modernség vívmányairól lemondanunk. Dohnányi és Bartók megmutatták, mennyire összeegyeztethető a nemzeti karakter a mai szinfonikus zene hatalmas apparátusával. Miért nem kerekedik felül a zeneakadémián ez az irányzat?
A mai hangverseny első száma Toldy László Szerenád-ja volt. Komoly, előkelő, kissé súlyos zene. Szerenádnak talán nagyon is súlyos. A műfaj világosabb, lazább szövést kíván. Toldy László stílusa Wagner felé hajlik, minduntalan fölbukkan benne a Trisztán és a Fibeiungok frazeológiája. Ez a hatás bénítja Toldy igen eredeti és gazdag talentumát, mely csak akkor fog teljes mivoltában kibontakozni, ha a fiatal művész melodikus invenciójának kellő helyet biztosit a harmonikus és szólambeli invenció mellett. Nagyon ötletes, csillogóan hangszerelt munka Kálmán Imre Szaturnáliá-ja. A kö- zéptétele kissé erőltetett; a kürtökben sok a fölösleges ellenpont. Az első tétel ismétlése a darab végén hosszabb záradékot kíván, viharzó, tomboló sztrettát. Bedl Pál szimfoniarészlete alapos készültségről, nem túlságosan eredeti, de fegyelmezett és előkelő tehetségről tanúskodott. Finom hangszere lési effektusokkal volt tele Radó Elek Capriccio-ja. Bartók Béla Szkerzója a lángelme merészségével odavetett nagy, egységes alkotás. A szédületes tempóban a periódusok özöne röppen el mellettünk. Csapongó és mégis öserejü logikával teremtő fantázia szedi csoportokba, formába ezt a hullámzó, pillanatonként változó anyagot. A koncepciónak ezt a szelességét és biztosságát csak a legnagyobb mestereknél találjuk. Végül Lavotta Rezső Szvit-jét játszották. A két középső tétel: a Kanzonetta és a Szkerzó elragadóan pikáns, könnyed muzsika. Delibes se írhatta volna bájosabban. Csak azt sajnáljuk, hogy a hires magyar muzsikus-család, a Lavották ivadékától is franciás zenét kellett hallanunk. A közönség tapssal és elismeréssel halmozta el a fiatal muzsikusok mindegyikét, Kerner István tanította be és dirigálta a kompozíciókat. Az a szeretettel teljes gond, melyet mindenik hatás kiélezésére, mindenik fiatalos instrumentális tapasztalatlanság elsimítására fordított, mutatta ismét az ő igaz müvészlelkét.
Megjegyzésem:
Igazából érdekes, hogy hol van Szirmay Albert, Kodály Zoltán, Jacobi Viktor? Utóbbi ha jól tudom, csak 2 évet végzett el, de ennek is utána kéne járni.
Több korabeli lap (Film Színház Muzsika; Esti Hírlap) megírta, hogy Házy Erzsébet és Udvardy Tibor meghívást kapott a kaposvári színházba, az 1958 februárjában bemutatott Víg özvegy-produkció októberi három előadásában fellépni:
"A Kaposvári Csiky Gergely Színházban szeptember 20-án a társulati üléssel kezdődött meg a munka. Lehár Ferenc nagysikerű műve, A víg özvegy című nagyoperett október 4-5-6-án Udvardy Tibor és Házy Erzsébet vendégfelléptével kerül színre." /1958-10-03 / 40. szám, FSZM/
„A KAPOSVÁRI Csiky Gergely Színház a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című színművel kezdi az évadot. Ezt követi a „Cigánybáró’“. Készülnek a „Víg özvegy’“ előadására, amelyre meghívták vendégszereplésre Házy Erzsébetet és Udvardy Tibort, a margitszigeti Lehár-elöadás főszereplőit.” / 1958-09-24 / 224. szám, Esti Hírlap/
Egyelőre nem találtam nyomát, hogy megvalósult-e a két művész vendégfellépése a kaposvári színház Víg özvegy-előadásaiban. Annyi biztos, hogy operaházi elfoglaltságuk nem volt október 4. és 6. között (az OperaDigiTár adatbázisa szerint).
Múltidéző
A Víg özvegy a Margitszigeten
- Esti Hirlap, 1958-07-08 / 158. szám
A kritikus zsebrevágja szigora és nagyképűsége több dioptriás pápaszemét. Nem röstelli megvallani, nagyon tetszett szombaton a margitszigeti szabadtéri színpad előadása.
Igaz, sok társszerzője volt a szépséges, szórakoztató estének. Hozzátartozott a felújítás káprázatos kiállítása, a tűzijáték, a hely, az emlékek varázsa. Az is, hogy az eső éppen csak szerény kísérletet tett; egy-két csepp vajon szétrebbenti-e Lehár Ferenc híveinek népes táborát? Örömünk, hogy Operaházunk vállalta a felújítást, a művészi vezetés és a művészek jóízlése, nagyobb feladatoktól izmosodott tehetsége, mind-mind tapsot érdemelt.
De bizony Lehár Ferenc zenéje is, amely nem tudni, hányadvirágzását éli, az operettkultúra fővárosában, Bécsben, Moszkvában és Londonban, Bukarestben és magyar kisvárosokban, színpadon, hangversenydobogón és lemezen. Klasszikus operettmuzsika ez, ötletes, ízléses, tetszetős, de nem tetszelgő. Bearanyozza a nem éppen elmés történetet. Nincs bajunk ezzel a „könnyű zenével”, amíg önmagánál többet nem ígér és annyi helyet foglal, amennyit megérdemel: jó szórakozás, szép szombat esti emlék.
Házy Erzsébet a legjobb operettstílus biztonságával vette birtokba a parádés címszerepet. S a legnagyobb vállalkozásokra méltó „operai” hanggal, színésznőket megszégyenítő játékkal. Nagy Lehár-bemutatók és felújítások emlékét évtizedekig szokás őrizgetni. Látjuk már magunkat, fogatlan nagypapaként, hitetlenkedő és neveletlen unokák körében. S csak meséljük, meséljük: ..Hej, én még »a Házyval« láttam a Víg özvegyet!”
Daniló szerepét Udvardy Tibor vitte diadalra. Rendkívül tartalmas művészegyéniségéből, lám, erre is telik. A szerep s a műfaj pihenhető, önfeledt kiélvezése mellett még jellemet is kölcsönöz figurájának, ötletes, mértéktartó iróniával éreztetvén a kötelező távolságot nagy képességei és a feladat között.
Koltay Valéria is kifogástalan hangteljesítménnyel, kitűnő stílusérzékkel, rokonszenves egyénisége sugárzásával forrósította a hűvös nyáréjszakát.
Ilosfalvy Róbert hangszépsége mindig főszereplő. S nem teljes a felsorolás Maleczky Oszkár választékos, emberi humorának, Fekete Pál ötletes, nagy hatású alakításának elismerő megemlítése nélkül. De sorolhatnánk akár az egész színlapot: Operaházunk különleges meglepetésről gondoskodva a legszerényebb epizódszerepeket is elsőosztályú erőkre bízta, szinte csak a gazdagság csillogtatása kedvéért. Ezért hogy a nagyképességű Szőnyi Olga jóformán görlként csillogott Don Josénak, Falstaffnak és Caniónak, azaz Kenéz Ernőnek, Palócz Lászlónak és Göndöcs Józsefnek ezúttal egy-egy mesteri másodpercért tapsolhattunk. Így a kitűnő balettművészeknek, Ugray Klotildnak, Rácz Boriskának, Havas Ferencnek és Róna Viktornak is.
A jókedvvel, lendületesen vezénylő Kerekes János mellett pedig Mikó András nagyvonalú, az élmény szerves részévé vált rendezését kell különösképpen megdicsérni. Úgy látszik, ha segít magán a rendezés, az elemek is megsegítik: még néhány csillag is versenyre kelt a parádés világítással, az orfeumkép hangulatát (és a nézőtér hőmérsékletét) a célirányos szél is jótékonyan befolyásolta.
/Abody Béla/
- Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)
A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa
"A magyar világsikerek útján"
A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.
Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.
A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig
Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.
A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.
A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.
Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:
1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.
Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.
[...]
- Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám
„Utódok és örökösök”
„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?
Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?
Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.
A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!
Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.
A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”
[...]
/Baróti Géza/
Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel.
Ha már Jacobi Viktor szóba került, találtam róla még érdekes dolgokat.
- Hajdú-Bihari Napló, 1983. október 22 / 250. szám
A LEÁNYVÁSÁR SZERZŐJE
Napjainkban a rock, a musical színházi világában sokszor parentálták el az operettet mint divatjamúlt színpadi műfajt De amikor méltó szereposztásban kitűzik a Leányvásárt vagy a Sybillt, a közönség megrohanja jegyekért a pénztárakat, hogy a szép régi melódiák hallgatásakor elábrándozzék. Így történik ez minden esetben, amikor Jacobi Viktor operettjeit játsszák. A zeneszerzőnek most van a centenáriuma: 1883. október 22-én
született Budapesten. Mindössze harmincnyolc éves volt, midőn távol a hazától, New Yorkban elhunyt.
A Markó utcai főreáliskolában tanult, ahol 1901-ben érettségizett. Akkor már jól beszélt angolul és franciául, s ügyesen zongorázott. Szülei azt akarták, hogy a gazdasági életben helyezkedjék el, ezért beiratkozott a Keleti Akadémiára. Az intézet nem volt ínyére, otthagyta az iskolát, s jelentkezett felvételre a Zeneakadémián. A zeneszerzői szakon Koessler János volt akkor a professzor, aki felismerte Jacobiban a tehetséget, és szívesen vállalta tanítványának. Növendéktársai közüli Kálmán Imre és Szirmai Albert lettek legjobb barátai. Alig múlt húszéves, amikor megírta első színpadi művét, a Rá- tartós királykisasszonyt, s benyújtotta a Népszínháznak. Ebből az időből származik róla és mesteréről egy anekdota. Megkérdezték Koesslert, hogy három, a könnyebb műfaj felé orientálódó növendéke közül melyiktől várja a legtöbbet? Válasza így hangzott :
— Legtöbbet tud Szirmai Albert, legtöbbre viszi Kálmán Imre, legzseniálisabb Jacobi Viktor.
Jacobi egyik életrajzírója, Koch Lajos színháztörténész szerény, sovány embernek jellemzi Jacobit. Olyan volt, mintha arcát sohasem érte volna nap. Hajlékony, simulékony, tapintatosan alkalmazkodó. A század elejének pesti színházi világában egészen különös jelenség. Említett első darabjának témája Holger Drachmann dán mesejátékából született, de nem lett volna siker Heltai Jenő alapos átdolgozása nélkül. Jacobi néhány közepes librettó után végre megtalálta az igazit. 1911. november 14- én mutatta be a Király Színház a Leányvásárt. Fedák Sári, Király Ernő, Petráss Sári és Rátkay Márton vitték sikerre a mindmáig népszerű munkát. Aztán elkövetkezett az első világháború kitörésének éve, 1914. Február 27-én játszották először a Sybillt. amely nemzetközi tekintélyt szerzett a zeneszerző Jacobinak. A külföldi kiadók versengtek a darab jogaiért. Jacobi júliusban Angliába utazott, hogy részt vegyen operettjének londoni próbáin. Ott érte a világháború kitörése, a hadüzenet napja. A Sybill próbái azonnal megszakadtak. Rövidesen tudomására hozták, ha nem hagyja el Angliát, internáló táborba kerül. Jacobinak az utolsó órában sikerült az Olympic nevű óceánjárón Amerikába áthajóznia. New Yorkba is eljutott már a Leányvásár és a Sybill híre. Szívesen fogadták a zeneszerzőt. Komponált. sok pénzt szerzett, de gyötörte a honvágy. Ám hazáját nem tudta viszontlátni többé. 1920 végén ugyan átjött Európába a Sybill megkésett londoni bemutatójára. s Bécsben meg is látogatta barátját, Kálmán Imrét, aki meghökkenve tapasztalta, milyen vézna, beteg ember lett Jacobiból. Könyörgött neki. maradjon Ausztriában, hiszen Amerika nem való ilyen megrongált egészségű alkotónak.
Jacobi gazdag zenei vénájából még számos darabra futotta. Ilyen volt Molnár Ferenc Farkas című vígjátékának zenés változata, valamint az Almavirág, amelyet Fritz Kreislerrel együtt komponált. Akkor már halálos beteg volt, az orvosok fehérvérűséget állapítottak meg nála. A New York-i Wood- lawn temetőben egy sír márványkövére egyetlen szót véstek: Jacobi.
Kristóf Károly
- Film Színház Muzsika, 1977-07-02 / 27. szám
Bál a Savoyban
Revüoperett - félórában
Válságban az operett?
Már 1930-ban is ezt kérdezték a kritikusok. Ám jött Ábrahám Pál, a fiatal magyar komponista és Szirmai Albert, Jacobi Viktor. Kálmán Imre, Lehár Ferenc nemzetközi sikerei után indián dobok, dobverő seprű, egzotikusan csörömpölő-csörgő, kereplő segítségével — a klasszikus operettzenét megújítva — megteremtette a jazz-operettet.
A „My golden Baby”, a "Nem történt semmi, csak elválunk csendben” nemcsak az operettszínpadok slágere volt Európa-szerte, de az akkoriban éppen hogy megszületett magyar hangosfilmgyártás is kapva kapott a biztos sikeren.
A Sál a Savoybant 1934- ben fiImesít ették meg először Budapesten. A német nvelvű filmet Székely István rendezte. Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Hans Járati főszereplésével. Sok év után most ismét film készül belőle, ezúttal a Magyar Televízió számára.
A tüzesvérű. szép Tangolitát Tiboldy Mária, a Fővárosi Operettszínház primadonnája alakítja.
— A televízióban meghonosodott szokáshoz híven félórába sűrítették Ábra- hám Pál operettjének történetét — mondja —, a hangsúly most is a muzsikáé. Minden ismert, népszerű dal és kettős elhangzik benne. Korábban már játszottam, színpadon a Bál a Savoyban, vendégként Münchenben, akkor Madeleine szerepét énekeltem.
A Bál a Savoyban című revüoperetlet Rátonyi Róbert dolgozta át képernyőre. A színes televíziós kisfilmet Bednai Nándor rendezte, operatőrje Márk Iván. A többi szereplő: Berkes János. Felföldi Anikó, Bodrogi Gyula. Zsadon Andrea Némethy Ferenc. Sugár István és Löté Attila.
P. J.
Megjegyzem: jó lenne, ha a nava is feltöltené végre és láthatnánk pl. M3-on, Duna tévén.
Találtam egy érdekes cikket Jacobi Viktorról és Szép Ernő íróról, akik állítólag nagyon hasonlítottak. Mondjuk szerintem nem, de lehet hogy fiatalon igen.
Szinházi Élet 1912. 9. szám
Szép Ernő mint Jacobi Viktor.
A Leányvásár századik előadása ismét különösen aktuálissá teszi a szerzőket: Bródi Miksát, Martos Ferencet, Jacobi Viktort. A róluk keringő számos történet közül álljon itt a következő :
Makay Margit, a Vígszínház üdvöskéje, a századik előadás előtt egy este benéz a színházba. A portásszoba előtt egy borotvált arcú, alacsony termetű, elegáns fiatalember köszönt neki : kezét csókolom, Margit. Mire Makay Margit nyájasan válaszolta, hogy jó estét, jó estét, Jacobi.
Egy negyedóra múlva Makay Margit benézett egy öltözőbe. Ott is találta, akiket keresett : Varsányi Irént és Mészáros Gizát. Sőt ott találta az iménti Jacobit is. Elkezdtek diskurálni.
— Drukkol a századik Leányvásár előtt? — mondta Varsányi Irén.
— Na, ugy. Csak egytől félek. Csak ott ne legyen az az utálatos Szép Ernő. Tehetséges fiu, de nagyon kellemetlen.
— Az már igaz — mondja Varsányi.
— Bizony, nagyon kiállhatatlan ember — mondja Mészáros Giza is.
És elkezdik mindahárman közakarattal szidni Szép Ernőt. Hogy milyen kiállhatatlan, kellemetlen, ellenszenves ember. A végén Makay Margitot is megkérdezték a nők :
— Hát neked mi a véleményed róla ?
— Én bizony nem tehetek róla, de nekem nagyon ' tetszik. Nagyon kellemes, kedves, rokonszenves fiu.
Erre Jacobi Viktor fülig pirult. Makay Margit fejében pedig hirtelen egy gyanú villant fel :
— Jesszus Mária, most látom, hogy maga a Szép Ernő. Az arcukat mindig
összetévesztem ... De amit az imént mondtam, azt fenntartom . . .
Tudniillik az alacsony, borotvált arcú fiatalember csakugyan Szép Ernő volt, nem Jacobi. Makay Margit állandóan összetéveszti őket. Ezt az esetet a diamalmas Leányvásár komponistájának is elmondták, aki nagyon jól mulatott rajta — aznap este, mint többnyire minden este, a Királyszinházban volt — és megjegyezte :
— Amit komponáltam, azt szinészek sokszor eljátszották. De hogy engem játsszon el egy iró a Vigben, erre igazán ez az első eset.
off Es bizony ezert az atlageletkor joval alacsonyabb, a csecsemo- es gyermekhalandosag meg joval magasabb volt.
Orommel varom :-) ...es valaszhoz keritek majd alkalmasabb kutyut. Amin most irok, bonyolult elohivni ekezetes betuket :-/
Akkor meg volt más betegség, pl. TBC, spanyolnátha, diftéria.
Ez igazán illusztris névsor, pláne élőben látni őket.
Múltidéző
A Magyar Állami Operaház vendégjátéka a Pécsi Szabadtéri Színpadon 1956. július 11-én
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz
3 felvonásos daljáték
Karmester: Kulka János
Rendező: Mikó András
Koreográfia: Harangozó Gyula
Jelmez: Márk Tivadar
Szereplők:
Kukorica Jancsi - Melis György
Iluska - Vámos Ágnes
Bagó - Palló Imre
A francia király - Fekete Pál
A francia királykisasszony – Páka Jolán
Iluska mostohája – Lőrincz Zsuzsa
Strázsamester – Szomolányi János
A kedvedert ekezet nelkul irok, szenvedj meg te is :-) vele, szerintem mar ez is sablon, ami az operettrol irtakat illeti. Majd maskor, ekezettel bovebben.
Kedvelem az operettet, ha nem is vagyok olyan szakertoje, mint pl. Bubanat forumtarsunk ... talan megkockaztathatom a kerdest: az operett(ek) a termeszetes eletvitelrol szol(nak)? ("Felre": mi is az?) Az operettek szerzoi egy andalito alomvilagot ohajtottak teremteni muveik cselekmenyevel es zenejevel. Termeszetes eletvitel a valo vilagban zajlott, zajlik, ha nem is mindig a "normalitas" menten. A valo vilagban, amirol az operettek (is) inkabb vagy nagyreszt elterelni igyekeztek a valo vilag zajaban, megprobaltatasaiban megfaradt, kikapcsolodni vagyo kozonseget es figyelmet.
Ez a jól sikerült régebbi felvétel a szép, emberi, színpadi és művészeti jövő víziója is számomra. Visszatérés a normalitásba -,ha van ilyen szó :-) - a természetes életvitelbe.
Akkor még rophatták, produkciójuk idején ismeretlen fogalom volt a COVID :-)
Újság, 1934. április
Budapesten találkoznak a divatos operettszerzők
Érdekes találkozója lesz a napokban Budapesten a modern operett nagyjainak. Csütörtökön Budapestre érkezik Lehár Ferenc, aki a Giuditta bemutatóján vesz részt és néhány napig itt is marad.
Pénteken meglátogatja a Király Színházat Oscar Straus, akinek Legénybúcsú című operettjét most újították fel s aki Hollywoodból nemrégen tért vissza Bécsbe.
Szombaton, vagy legkésőbb hétfőn magával hozza az Ördöglovas új zeneszámait Kálmán Imre, aki több hétre Budapestre teszi át a lakhelyét.
Itt lesz Ábrahám Pál is: s ezzel úgyszólván teljes lesz a világ legnépszerűbb zeneszerzőinek véletlen budapesti találkozója.
Búbánat: ehhez a névsorhoz hozzáteszem Huszka Jenő zeneszerzőét is, a magyar "klasszikus" operett "atyját" - aki eleve Budapesten élt és alkotott...
Operett. Operett! Operett!! Részlet a wikipédia vonatkozó szócikkéből: "A Viktória Ábrahám Pál operettje, háromfelvonásos mű + előjáték. Köszönöm, nincs több kérdésem észrevételem, Good night :-))
- :-)
- egymás hegyén-hátán, szorosan... távolságtartás nélkül ropták :-)
Kedves joska141, köszönöm, hogy szólt. Bevallom, nem vettem észre, hogy már belinkelte a cikket. Higgye el, ha látom, nem veszem a fáradságot ilyesmire. A kultúra és a politika kapcsolatát szükségtelen nekem összehangolni (nem is tettem), mert ez már jól érzékelhetően megtörtént, az Operettszínházban és máshol. Szétválasztani pedig, amit mint írja, ön megpróbált: lehetetlen. Üdv. ED
A mai világban óvatlanság egyszerűen megmaradni az adott témánál, jelen esetben az "Operett, mint színpadi műfaj" kérdéskörénél, ezért tisztelettel kijelentem, hogy a beírásom végén belinkelt pazar kis operettrészlet kizárólag a témaindító kedves Búbánat és a láthatóan elhivatott operett-rajongó kedves zenebaratmonika örömére kíván szolgálni.
Kijelentem továbbá,
- hogy a választott operarészlet címével (Vik... etc.) jelen esetben nem kívánok állást foglalni egyik párt vagy politikai szereplő mellett avagy szemben;
- örömmel látom, hogy a férfiak és nők aránya az operettrészletben 50 - 50 %, ami nagyon helyes, bár a karmester nemét is figyelembe véve a kívánatos állapot felborul, és ez akár aggályos is lehet;
- sajnálatos látni, hogy a párok csupán az egyetlen avítt gender-elvet képviselik, ami eléggé különös, főleg szokatlan mai modern korunkban;
- felháborító, hogy csak white person -szereplőket látunk, pedig black artists matter, az akkori Budapesten pedig bizonyára élt néhány african-american man and woman (remélem, óvatos fogalmazásommal nem hagytam ki a férfitársadalom által sárbatiport lelkületű asszonyságokat);
- a szerző nevével (Ábr... etc.) nem kívánok állást foglalni a Bibliát vagy a Koránt illető vallási szempontok mellett avagy ellenében;
- a szövegben előforduló "sárga" -szót csak a villamosokra értelmezem, a "veszedelem"-kifejezést idegennek tartanám a mű szellemétől;
- a turulmadár szó hallatán semmi fasisztoid vagy extra-magyaroid képzet nem támad föl elmémben;
- az 1:07 -kor feltűnő lábemelésnél a fehérnemű megjelenítését (noha amúgy szemre egészen OK) szexistának és megengedhetetlennek tartom, ezért mélységes felháborodásomban vagy húszszor ellenőriztem, hogy vajon jól láttam-e (jól, szerencsére...).
Kérem az operettrészlet megtekintőitől, hogy nézzék el nekem, ha valami további lényeges szempont kimaradt volna felsorolásomból, ami az alábbi részlet polkorrekt értelmezéséhez feltétlenül szükséges lett volna: